Az Európai Unió támogatásával készült kiadvány

Átírás

1 Az Európai Unió támogatásával készült kiadvány MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK JÖVEDELMEZŐSÉGE, ELŐREJELZÉSEK, FOGLALKOZTATÁS ÉS KOMPETENCIÁK

2 R.E.S.P.E.C. PROJECT VS/2013/0318 RENTABILITÉ DES ENTREPRISES SOCIALES, PREVISION, EMPLOIS ET COMPETENCES MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK JÖVEDELMEZŐSÉGE, ELŐREJELZÉSEK, FOGLALKOZTATÁS ÉS KOMPETENCIÁK Galileo Progetti Nonprofit Kft Budapest, Bem József utca 4. 5/1. 1

3 BEVEZETÉS A társadalmi kirekesztettségben élők száma egyre magasabb az Európai Unióban. Az Európa 2020 Stratégiában az uniós vezetők kifejezték abbéli szándékukat, hogy a szegénységben és kirekesztettségben élők számát 20 millióra csökkentsék. Ennek érdekében az Európai Bizottság létrehozott egy uniós platformot a szegénység és a kirekesztés ellen. Az uniós platform létrehozása mellett a szegénység visszaszorítása érdekében az Európa 2020 Stratégia szociális céljai között meghatározott kritériumok révén hasonlóan nagy hangsúlyt fektet a foglalkoztatáspolitikára, lásd a Stratégia az Új Kompetenciákért és Munkahelyekért kezdeményezést. Az Európai Parlament, a Európai Unió Tanácsa és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére december 16-án benyújtott bizottsági beszámoló szerint a munkaképes személyek számára a szegénységből való kitörés legbiztosabb módja éppen a fogalkoztatásuk, a társadalom peremére szorult emberek munkaerő-piaci aktív inklúziója fontos helyet foglal el az uniós és nemzeti priorítások között. Egy sor olyan általános elvet fektettünk le, amelyek segítségével az emberek szükségleteik szerint bejuthatnak a munkaerőpiacra. Ezek az elvek figyelembe veszik azt, hogy integrált stratégiákban szükséges figyelembe venni a jövedelem-támogatást, a munkerőpiaci integrációt és a megfelelő szociális szolgáltatásokat. Igyekezetünk szerint a projekt ezen az alapon egységes szemléletben kezeli a foglalkoztatás bővítését, a kompetenciafejlesztést és a társadalmi kirekesztés elleni kűzdelmet. Ezért fontos és szükséges a társadalmi kirekesztettségben élők részére történő munkahelyteremtés és az, hogy kompetenciáikat fejlesszük és frissítsük, hogy a leghatékonyabban tudjuk növelni esélyeiket a zökkenőmentes és gyors munkahelyhez jutáshoz. Az állami költségvetések csökkenése miatt szükség van a források felhasználásának optimalizálására. Az egyik mechanizmus, amely már bizonyította hatékonyságát, s amely önmagában képvisel hidat a munka világa, a képzés és a társadalmi-szakmai integráció között, a gazdasági tevékenységre folytatására létrejött munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalat (MISZÉV). Azon kívül, hogy költséghatékony és rendkívüli mértékben csökkenti a kormányok szociális kiadásait, a MISZÉV lényege éppen az, hogy a társadalmi kirekesztéssel sújtottak részére új munkahelyeket hoz létre, emellett kompetenciáikat fejleszti, elősegítve munkaerő-piaci integrációjukat (hagyományos vállalkozásokban, vagy pedig éppen egy hosszútávú foglalkoztatásban érdekelt MISZÉV-ban). A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS Az Eurostat december 5-ös, legfrissebb adatai szerint 2012-ben 124,5 millió ember, a lakosság 24,8 %-a élt szegénységtől és társadalmi kirekesztettségtől veszélyeztetve az Eu-ban, szemben a évi adatokkal, amikor a lakosság 24,3 %-a volt érintve ezek által, amíg 2008-ban 23,7 %. Az adatok szerint az emberek a kirekesztés három alábbi formája közül legalább eggyel szembesülnek : jövedelmi szegénységgel, súlyos anyagi deprivációval, vagy háztartáson belüli alacsony munkaintenzitással. Az elszegényedés kockázatától vagy a társadalmi kirekesztettségtől veszélyeztetettek számának csökkentése az Európa 2020 Stratégia egyik fő célitűzése. Ezt a tendenciát egyre inkább meghatározzák az országok között fennálló különbségek. Ha a három partnerországon belül megvizsgáljuk azok arányát, akik az imént felsorolt három indikátor közül legalább az egyiktől veszélyeztetettek, vagy abban is élnek, megfigyelhető, hogy Belgiumban a lakosság 21,6 %-a vagy veszélyeztetett, vagy már eljutott a társadalmi kirekesztettség stádiumába. Ezzel szemben Spanyolországban és Magyarországon az európai átlagon felül reprezentált az arányuk, 28,2, illetve 32,4 %. 2

4 MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK: HATÉKONY VÁLASZ A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLEN Bár különböző jogi szabályozások és eltérő koncepciók jellemzőek az Unión belül a munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalatokra, mivel megkülönböztetünk átmeneti és tartós foglalkoztatókat, azért meghatározható egy közös alapvetés: a MISZÉV-ok lehetnek kereskedelmi struktúrában vagy szövetkezi formában működő közhasznú (szociális célokra alapított), a kompetens állami szervek által működési területükön elismert társaságok, amelyek javak megtermeléséhez, illetve szolgáltatások nyújtásához gazdasági tevékenységet folytatnak, s amely társaságok célja a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek munkerőpiaci integrációja. A Munkaerő-integráló Szociálisan Érzékeny Vállalatok Európai Hálózata (ENSIE) szerint a MISZÉV egy olyan társaság, amelynek identitását a követezők jellemzik: A társadalmi kirekesztésben és szakmai fogyatékkal élő, ezért a társadalomban marginalizálódott emberek társadalmi és szakmai integrációja; Abba a gazdasági rendszerbe integrálja a szociális tevékenységeket, amely gyakran éppen előidézője az exklúziós jelenségnek; Erős pedagógiai dimenzió, beleértve oktatási programok cégen belüli végrehajtását, amelyek révén mind szakmai, mind állampolgári szinten személyes fejlődésre van lehetőség. A MISZÉV-ok már bizonyították hatékonyságukat a legfejlettebb uniós tagországokban és alapvető szerepüket egy olyan inkluzív társadalom létrehozásában, amelyben a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkennek, s amely az Európai Unió számára kulcsfontosságú prioritással bír. Ami a MISZÉV-ot hatékonnyá teszi a társadalmi kirekesztés ellen az az, hogy nemcsak munkahelyet és új esélyt teremt, de jelentős mértékben fejleszti a munkavállalók szakmai kompetenciáit, amire a szociális segélyek önmagukban nem képesek. Ezen felül, ezek a cégek nyereségüket visszaforgatják a termelésbe és a foglalkoztatásba. Összefoglalva mindezt, a szociális foglalkoztatók társadalmilag és gazdasági szempontból hasznosak, versenyképesek a nyílt piacon, jólétet generálnak és minőségi munkahelyeket teremtenek, hozzájárulnak a helyi gazdasági fejlődéshez, védik demokratikus értékeinket, a szolidaritást növelik, és összességében egy igazságosabb, inkluzívabb és méltányosabb társadalom felépítéséhez járulnak hozzá. Kulcsszereplők tehát, központi szereppel bírnak a közigazgatás és a hagyományos munkaadók kapcsolatában. Ebben az összefüggésben a közigazgatás szerepe alapvető abban, hogy elősegítse a MISZV-ok fejlődését, és hogy más szervezetekkel és az üzleti szférával való együttműködéshez megteremtse a feltételeket. 3

5 A TÁRSADALMI INKLÚZIÓ ÉS A MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATA 4

6 A R.E.S.P.E.C. PROJEKT A program francia nyelvű címe «RESPEC», ami utal a Tiszteletre és az emberek közti Egyenlőségre, ami társadalmaink egyik alapvető értéke. Ez egy betűszó, amelynek magyar jelentése Munkaerő-integráló Szociálisan Érzékeny Vállalatok Jövedelmezősége, Előrejelzések, Foglalkoztatás és Kompetenciák. A projekt kereteiben kidolgoztunk egy három uniós tagállamon átívelő kölcsönös tanulási folyamatot, hogy azon keresztül vizsgálhassuk a kompetenciák és munkahelyek dimenzióját a társadalmi kirekesztés területén, különösen a MISZÉV-ok tevékenysége alapján. A MISZÉV-ok lényege éppen a társadalmi kirekesztettségben élők munkaerő-piaci integrációja munkahelyteremtés és a folyamatos kompetenciafejlesztés révén. A fő cél a szociális gazdaságban és főként a MISZÉV-oknál létező jó gyakorlatok és sikeres tapasztalatok azonosítása, megosztása és terjesztése, s ezáltal további lehetőségek teremtése társadalmi kirekesztettségtől veszélyeztetettek orientációjára és kompetenciafejlesztésére, munkaerő-piaci integrációjára, és általában munkahelyteremtésre. A projekt 12 hónapig tartott (2014. január-december). Az együttműködésben három uniós tagország, Spanyolország, Belgium és Magyarország, valamint öt, az integrált foglalkoztatásban és/vagy a társadalmi inklúzió terén aktív partner vett részt. A résztvevők általában: munkaerő-integráló szociális vállalatokat uniós és regionális szinten képviselő nonprofit szervezetek, melyek profilja a kompetenciafejlesztés, képzés, integráció és foglalkoztatás; szociális orientációjú nonprofit szervezetek, melyek a foglalkoztatás, a képzés, az orientáció és a társadalmi kirekesztettségben élők inklúziójának terén aktívak, helyi, illetve regionális szinten. Projektünk egyik főbb erénye, hogy az Unió három eltérő szegletéből (észak-nyugat, dél és közép-kelet) való három különböző tagállam képviselői jól reprezentálják az ágazat európai helyzetét olyan munkaerőintegráló szociálisan érzékeny vállalatok tevékenységén keresztül, amelyek működésének célja a társadalmi kirekesztés elleni való kűzdelem. A projekt résztvevői: FUNDACIÓN LESMES, FECLEI (Associación para el Fomento de las Empresas de Inserción en Casilla y León), RES (Réseau d Entreprises Sociales), GALILEO PROGETTI NONPROFIT KFT., ENSIE (European Network of Social Integration Enterprises) A MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSÁNAK MÉRÉSE Az egyik aspektus, amire rá szeretnénk mutatni, elsősorban a közigazgatási szerveknek fontos: ez a MISZÉVok rentabilitása. A társadalmi haszon kifejezést használjuk, ugyanis a MISZÉV-oknak egyértelműen szociális céljuk van, és emellett még gazdaságilag rentábilisak is. Cél A cél az, hogy a közigazgatási szervekben tudatosítsuk azt, hogy a MISZÉV-ok tevékenysége nem teher a közösség számára, hanem hasznot hoz, és a közpénz felhasználásának egy nagyon hatékony eszköze. 5

7 A TÁRSADALMI HASZON MODELLEZÉSE: MAGYARORSZÁG, BUDAPEST Mivel nincsenek munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalatok Magyarországon, az alábbi kritériumok szerint (2014. évi adatok felhasználásával) modelleztük azok működését: 10 MISZÉV Átlagban minden MISZÉV-ban 5 integrációs folyamatban részt vevő dolgozó és 4 szakember Összesen 90 dolgozó (45 TMSZ teljes munkaidőre számított), ebből 50 vesz részt integrációs folyamatban (25 TMSZ integrációs folyamatban) Bruttó éves bérük az alacsony végzettségű munkavállalók minibálbérével felel meg (havi 327,4 euró) Támogatás: munkahelyteremtési támogatás (TMSZ integrációs folyamatban): minimálbér 70%-a Támogatás: szociális mentorálási támogatás: egy szociális mentor bérének 21%-a A támogatásoknál nem vettük figyelembe azt a támogatást, amit az állam jelenleg is nyújt azoknak a szervezeteknek, munkaadóknak, amelyek hátrányos helyzetű munkavállalókat alkalmaznak (átlagban 269,2 euró havonta évi CVI. törvény). A támogatások két fajtáját vettünk figyelembe a számításoknál: Munkahelyteremtési támogatás (TMSZ integrációs folyamatban): Az alacsony végzettségű munkavállalók minimálbérének 70%-a (327,4 euró 70%-a = 229,2 euró havonta) Szociális mentorálási támogatás: egy szociális mentor bérének 21%-a A MISZÉV-okban átlagban 5 integrációs folyamatban részt vevő dolgozóra egy fél állásban dolgozó szociális mentort számolunk. Egy félállásban dolgozó mentor szakember átlagos bére Magyarországon körülbelül havi 190,3 euró (190,3 euró 21%-a = 40 euró havonta) Ez a két támogatás tehát összesen havi 269,2 eurónak felel meg, azaz ugyanannyi, mint amennyit az állam fizet azoknak a szervezeteknek, munkaadóknak, akik hátrányos helyzetű munkavállalókat alkalmaznak (2011. évi CVI. törvény Ez az állami támogatás tehát nem haladná meg a jelenleg is meglévő támogatás mértékét, de elősegítené munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalatok alapítását és ennek következtében lehetőséget adna munkahelyteremtésre és egy integrációs folyamat keretében hátrányos helyzetűek kompetenciafejlesztésére. A MISZÉV számára ezek a támogatások lehetővé tennék, hogy részben fedezzék a szociális mentor munkájából eredő és az integrációs folyamatban részt vevő dolgozó alacsonyabb termelékenységéből adódó többletköltségeket, ugyanis az integrációs folyamatban részt vevő általában harmad annyira termékeny, mint egy hagyományos munkavállaló. Ráadásul az integrációs folyamatban részt vevő dolgozó bevétele legalább a minimálbér lenne, és nem alacsonyabb, ami anyagi önállóságot is biztosítana neki. Ez a modell lehetővé tenné, hogy az állam visszakapjon valamennyit a befektett pénzéből. Tehát egy olyan megoldásról van szó, amelyben mindenki nyerne: az állam, a MISZÉV és a munkához jutó hátrányos helyzetű dolgozó. 6

8 A modell eredménye számokban: TÁRSADALMI HASZON MODELLEZÉSE - MISZÉV-OK - BUDAPEST (MAGYARORSZÁG) Éves adatok 10 MISZÉV támogatásának modellezett eredménye Évi összes Teljes Munkaidőre Számított (TMSZ) integrált alkalmazott (IA) 25,00 Összes IA 50 Évi összes TMSZ alkalmazott (AL): IA + állandó alkalmazott 45,00 Összes AL 90 Egy IA TMSZ éves bruttó átlagbére 3.928,80 1- A MISZÉV ÁLLAMI TÁMOGATÁSAI TMSZ IA-ként ( ) Összes TMSZ IA ( ) A MISZÉV összes támogatása (A) 3.229, ,90 2- ÁLLAMI BEFEKTETÉS MEGTÉRÜLÉSE (Befizetett TB-járulék és Szja, Áfa és egyéb adók, járulékok nincsenek benne) TMSZ IA-ként ( ) Összes TMSZ IA ( ) Az államhoz visszatérül (B) 2.416, ,30 3- A TMSZ IA TÉNYLEGES KÖLTSÉGE TMSZ IA-ként ( ) Összes TMSZ IA ( ) TMSZ integráció valós költsége (A -B) 813, ,60 4- TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSNAK MEGTAKARÍTOTT KÖLTSÉGEK Társadalmi kirekesztettségben élő és munkanélküli személy becsült éves közvetlen költsége Elkerült költségek ( C) Munkanélküli, kirekesztett személy segélyezésének költsége ( ) A MISZÉV TMSZ IAjainak számával megszorozva ( ) 882, ,00 5- TÁRSADALMI HASZON TMSZ IA-ként ( ) Összes TMSZ IA ( ) MISZÉV-K TÁRSADALMI HASZNA C-(A-B) 68, ,40 1 állami befektetésből teljes munkaidőre számított integrált alkalmazottra egy budapesti MISZÉV-ban MINDEN EGYES BEFEKTETETT EURÓ UTÁN megtérül megmarad 0,7 0,3 AZ ÁLLAMI KÖLTSÉG = MEGTÉRÜLÉSE MISZÉV TÁRSADALMI HASZNA 68,50 MINDEN EGYES TMSZ INTEGRÁLT ALKALMAZOTT UTÁN 1 ÉVRE BECSÜLT ÖSSZES TÁRSADALMI HASZON ÉRTÉKE 10 MISZÉV ÉS 25 TMSZ IA FIGYELEMBE VÉTELÉVEL 1, ,40 7

9 TÁRSADALMI KIREKESZTÉSTŐL SÚJTOTT SZEMÉLYEK RÉSZÉRE VALÓ MUNKAHELYTEREMTÉS KEDVEZŐ FELTÉTELEI MISZÉV-OKBAN ÉS HAGYOMÁNYOS VÁLLALATOKBAN Miután bebizonyítottuk, hogy a munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalatok jövedelmezőek, vagy legalábbis rentábilisak az állam és a társadalom számára, könnyen beláthatjuk, hogy minél több munkahelyet teremtenek a MISZÉV-ok a társadalmi kirekesztettségben élők számára, annál nagyobb lesz a társadalmi hatás és az anyagi megtérülés. A közigazgatási szervek fontos szerepet játszanak abban a folyamatban, amelynek célja a munkahelyteremtés a társadalmi kirekesztéstől sújtottak számára. Ebben a kontextusban az állam a közpénzt hatékonyabban tudja felhasználni, ha több forrást fektet be a MISZÉVokban. És itt befektetés alatt nem csak közvetlen pénzügyi támogatást értünk, hanem például azt is, hogy az állam lehetőséget ad a MISZÉV-oknak arra, hogy szociális záradékok segítségével könnyebben részt vehessenek közbeszerzési pályázatokon. HOGYAN TEREMTSÜNK TÖBB MUNKAHELYET TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐ SZEMÉLYEK SZÁMÁRA Válasz: egyrészt megerősítve és tökéletesítve a már meglévő kedvező feltételeket, másrészről pedig újak kidlogozásával Érvek: Növelni a pénzügyi támogatást és előnyben részesíteni a gazdasági tevékenység létrehozását Növelni a pénzügyi támogatást a MISZÉV-oknak integrált munkahelyteremtés céljából Elősegíteni a MISZÉV-ok részvételét közbeszerzési pályázatokon: védett piacok, szociális záradékok Elősegíteni a MISZÉV-ok bejutását olyan ígéretes iparágakhoz, ahol jelentős munkahelyteremtési lehetőségek rejlenek Javítani az együttműködést a MISZÉV-ok és a hagyományos vállalatok között PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS AZ INTEGRÁLÓ MUNKAHELYTEREMTÉSHEZ Elősegíteni a MISZÉV-ok alapítását, kompenzálni az integrációs folyamatban részt vevő alkalmazottak (IA) alacsonyabb termelékenységéből származó többletköltségeket és támogatni az integrációs folyamatokban részt vevő dolgozók szakmai és szociális mentorálását végző szakemberek bérét. A munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalkozások sok munkahelyet tudnak teremteni, ugyanakkor többletköltségekkel is szembesülnek, mert kettős, gazdasági és szociális célokat követnek. Azt látjuk, hogy nem csak a mentoráló szakemberek költségeit kell fedezniük, hanem ezen felül az integrációs folyamatban részt vevő személye alacsonyabb termelékenységéből származó költségeket is fel kell vállalniuk, ugyanis az IA általában háromszor kevésbé termelékeny, mint egy átlagos alkalmazott. Az integráló munkahelyteremtés és a magasabb költségek miatt, a MISZÉV-ok olyan foglalkoztatási támogatásokat kaphatnak, amelyek már léteznek az általános foglalkoztatáspolitikában, akár országos, akár helyi szinten. Ezek a támogatások azonban gyakran elégtelenek. Ráadásul jelentős különbségek vannak az egyes országok és régiók között az integrációs folyamatban részt vevő személyek foglalkoztatási támogatásának feltételeiben és a részvétel kritériumaban, mi több, néhol nem is foglalkoznak hasonló támogatással. 8

10 A MISZÉV-OK KÖZBESZERZÉSEKEN VALÓ RÉSZVÉTELE SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOK SEGÍTSÉGÉVEL A szociális záradékok és a munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalatok A közbeszerzések és azokon belül a szociális záradékok hasznos eszközök a társadalmi és gazdasági fejlődéshez, amely ráadásul nulla költséggel bírnak. A MISZÉV-ok a Fenntartható Fejlődés hasznos eszközei (gazdaságilag megtérülnek, munkahelyeket teremtenek, elősegítik a helyi fejlődést és környezetbarátok lehetnek). Az egyik gyakorlat, amit sokkal jobban kellene kiterjeszteni, az a szociális záradékok alkalmazása, azaz a hátrányos helyzetűek társadalmi és szakmai integrációját érintő szociális jellegű szempontok figyelembe vétele, ami megkönnyítené a MISZÉV-ok részvételét közbeszerzési pályázatokon. Egy másik alapvető mechanizmus, a védett piac alkalmazása olyan szervezetek érdekében, amelyeknek célja a szakmai és társadalmi integráció, mint például a MISZÉV-ok. A közbeszerzésekre vonatkozó uniós irányelv 2014 március 28-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelentek az új irányelvek a közbeszerzések odaítéléséről és a koncessziókról, amleyek április 17-én léptek hatályba. A megjelenés időpontjától a tagállamoknak 24 hónap áll rendelkezésre a nemzeti jogba való átültetésre. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 204/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről kimondja, hogy A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája című, március 3-i bizottsági közleményben szereplő Európa 2020 stratégiában (a továbbiakban: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia), mint a közforrások leghatékonyabb felhasználásának biztosításához, egyúttal az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz,amit alkalmazni kell az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez, miközben garantáljuk a közpénzek optimális felhasználását. Ennek érdekében át kell nézni, és ha szükséges frissíteni a közbeszerzésekről szóló 2014/24/EU Európai Parlamenti és a Tanácsi irányelvet és a 2004/17/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelvet annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a közpénzek felhasználása azzal, hogy jelentősen megkönnyítik a kis és középvállalkozások (KKV-k) részvételét közbeszerzési pályázatokon, és hogy lehetővé teszik, hogy a vásárlók jobban kihasználják a közbeszerzés intézményét a közös társadalmi célok érdekében. 9

11 A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA Kompetenciafejlesztés megvalósítása alatt olyan tevékenységet értünk, amely elősegíti azoknak a képességeknek a megszerzését, amelyek szükségesek a kompetencia hasznosításához. Az egyazon csoportban a szakmai tudásban tapasztalt nagyfokú egyenlőtlenségek miatt, különösen a munkaerőintegráló szociális vállalatokban, az egyéni és személyre szabott felzárkózási támogatási formák a leghatékonyabbak. A munkaerő-integráló szociális vállalatokban alkalmazott módszerek között kiemelhetjük az alábbiakat: A hagyományos képzés ( helyben ): tudásfejlesztés Távképzés/e-learning: tudásfejlesztés Képzés és személyes mentorálás a munkahelyen: a tudás, a gyakorlati tudás és a viselkedés fejlesztése A kompetenciák fejlesztése szempontjából a legfontosabb szakaszban, a mentorálás második szakaszában indul el a munkahelyen történő képzés. Az integrációs folyamatban részt vevő személy szempontjából a MISZÉV feladata az, hogy lehetőséget teremtsen arra, hogy alkalma nyíljon tanulni, minősítést szerezni és a gyakorlatban olyan szintű jártasságot szerezni, ami lehetővé teszi számára a hagyományos munkaerőpiacra való bejutást azáltal, hogy hatékonyan tud helytállni különböző termelési tevékenységeknél. A vállalaton belüli képzési folyamat kidolgozásánál figyelembe kell venni azt, hogy a cél az új kompetenciák és képességek szerzése az integrációs folyamatban részt vevő személy részéről. Ez a folyamat tehát a kibontakoztatást segíti elő: a munkavállaló sikerélményekkel felkészül az új helyzetekre, ezek megerősítik a pozitív énképét, és képessé teszik az illetőt, hogy a jövőben sikeresen szembeszálljon a kihívásokkal. SZOCIÁLIS ÉS SZAKMAI MENTORÁLÁS: A MISZÉV-OK ELENGEDHETETLEN FELTÉTELE Az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a MISZÉV képes legyen arra, hogy fejlessze a munkavállalók képességeit, az a hátrányos helyzetű személyek mentorálási folyamatának minősége. Amikor mentorálásról beszélünk, nem kizárólag a mentoráló szakember munkájára, hanem egy igazi csapatmunkára gondolunk. Minden integrálási programban részt vevő személy kidolgozza a saját projektjét. Konkrétabban: a módszer lényege az, hogy globálisan kezeljük az adott személy problémáit, mert a szakmai hiányosságok kérdését nem lehet különállóan kezelni a társadalmi kirekesztettségben lévők esetén. A motiváció: a kompetenciafejlesztés motorja 10