Mezőhegyes Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Átírás

1 MEZŐHEGYES VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Mezőhegyes Város Önkormányzata november hó DAOP /D

2 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ... 4 I.1. Vezetői összefoglaló... 4 I.2. Az IVS készítése során felhasznált dokumentumok... 6 I.3. Rövid történeti áttekintés... 8 I.4. A település földrajzi elhelyezkedése I.5. Fekvés és közlekedési környezet I.6. Domborzati jellemzők, vizek I.7 A település főbb értékei II. FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS SZINTŰ TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEKBEN II.1. A város szerepének meghatározása a településhálózatban II.1.1. Mezőhegyes helyzete a magyar városhálózatban II.1.2. Mezőhegyes helyzete a dél-alföldi regionális városhálózatban II.1.3. Mezőhegyes helyzete a megyei városhálózatban III.1.4 Mezőkovácsházi kistérség helyzetének bemutatása III. MEZŐHEGYES VÁROSSZINTŰ HELYZETELEMZÉS III.1. Mezőhegyes gazdaságának jellemzői III.1.1. Általános háttér III.1.2. Mezőgazdaság III.1.3 Ipar III.1.4 Szolgáltatás III.2. Kutatás, fejlesztés III.3. Környezetvédelem III.2. Mezőhegyes város társadalmi jellemzői III.2.1. Népesség III.2.2. Mezőhegyes nemzetiségi megoszlása III.2.3. Demográfia III.2.4. Képzettség III.2.5. Foglalkoztatás, munkanélküliség III.3. Mezőhegyes környezetének jellemzői III.3.1. A települési infrastruktúra jellemzői III.3.2. Természeti és épített környezet, építészeti emlékek III.3.3. A tájhasználat értékelése III.3.4. A település zöldfelületi rendszere III.3.5. Régészet, műemlékek és helyi építészeti értékek DAOP /D

3 III.3.6. Lakásviszonyok III.3.7. Mezőhegyes város közlekedési helyzete III.4 Közszolgáltatások helyzete a városban III.4.1. Oktatás-nevelés III.4.2. Egészségügyi ellátás III.4.3. Szociális ellátás A korábbi időszak fejlesztései Funkcióelemzés- a funkcióellátottság értékelése IV. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés IV. 2. A városrészek területi megközelítésű helyzetelemzése és SWOT analízise IV.3. Városrészek rövid összehasonlító elemzése szegregátumok azonosítása V. STRATÉGIA V.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása V.1.1. A város hosszú távú jövőképe V.1.2. Tematikus célok V.1.3. A városrészi célkitűzések bemutatása V.2. A STARTÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI V2.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel, egyéb dokumentumokkal V.2.2. A stratégia főbb belső összefüggései V.2.3. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai V.2.4. Fenntarthatósági szempontok a környezeti hatások értékelése VI SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE VI.1. Az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztések bemutatása VI.2. Az akcióterületi fejlesztések priorizálása és rövid bemutatása VII. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA VII.1. Ingatlangazdálkodási terv VII.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenységek VIII. PARTNERSÉG BEMUTATÁSA IX. SZERVEZETI ELVÁRÁSOK X. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI XI. A STARTÉGI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MONITORINGJA melléklet: Antiszegreációs terv... DAOP /D

4 I. BEVEZETŐ I.1. Vezetői összefoglaló A pályázati kiírás keretében kizárólag olyan pályázat nyújtható be, amely szerepel a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Korm. rendeletben nevesített, komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségnek a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 2. - a (1) bekezdésének u) pontja szerinti kistérségi programjában, és az abban rögzített összeget nem meghaladó támogatási igénnyel került benyújtásra. A DÉL-BÉKÉSI (MEZŐKOVÁCSHÁZAI) TKT Tanácsa i ülésén megtárgyalta a Mezőkovácsházai Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot, illetve a benne szereplő projektcsomagot; azokat elfogadta, jóváhagyta, és az NFÜ részére benyújtotta. A év végétől indult intenzív munkafolyamat eredményeként novemberére elkészült Mezőhegyes Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS). Az IVS-t az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által meghatározott Városrehabilitáció ban Kézikönyv a városok számára elnevezésű módszertani útmutató alapján, annak elvárásait teljesítve került kialakításra. Az IVS a kézikönyv előírásainak megfelelően egy középtávú, integrált és stratégiai szemléletű gondolkodást megtestesítő fejlesztési dokumentum, melynek elkészítése előfeltétele a során a Regionális Operatív Program által finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások megszerzésének. Az IVS széleskörű partnerségben készült az önkormányzat szakemberei, a közszféra és a magánszféra bevonásával. A véleménynyilvánításra szakmai és lakossági fórumok, megbeszélések biztosítottak teret. Az IVS elkészítése során különösen hangsúlyosan vizsgáltuk és elemeztük: jelenlegi helyzetet ágazati és területi szempontok figyelembevételével; DAOP /D

5 a város funkcióit. Az IVS a városrészi rövidtávú célok kijelölésével meghatározza a célok megvalósulását eredményező szükséges beavatkozások típusait: a fejlesztés négy elv mentén vihető végbe: Gazdaságfejlesztés; Mezőhegyesnek komoly előzményei vannak a mezőgazdaság, illetve némely ipari ágazatnak (cukoripar). Ezek a tradíciók, s a településen még mindig fellelhető tudásháttér önmagukban nem elégendőek a hagyományos ágazatok feltámasztásához. Turizmusfejlesztés; Mezőhegyes környezeti adottságai remek lehetőséget adnak a turisztikai ágazat fejlesztésére. A település adottságait figyelembe véve elsősorban a vadász és lovas turizmus fejlesztése az indokolt, továbbá alapozni kell a város kialakulásának történetéből adódó gazdag műemléki örökségre és a Világörökség Várományosi listán levő jelenlétre. Gazdasági szerkezetátalakítás; Gazdasági versenyképesség növelése, új lehetőségekre koncentráló gazdasági szerkezet kialakítása A város szerepének meghatározása és helyzetértékelése, valamint a célok, feladatok meghatározását követően a stratégiai program megjelöli a megvalósításban résztvevők körét, a lehetséges szereplőket és közreműködőket. Bemutatásra kerül az a mechanizmus, amely a megvalósításba képes bevonni a résztvevők minél szélesebb körét, és amely ösztönzően hat a különböző, lakossági csoportoknak az elfogadott program realizálása érdekében történő együttműködésre. A stratégia sikeres megvalósíthatóságának további biztosítéka a fejlesztésekhez szükséges erőforrások feltárása, bemutatása. A fejlesztések eredményes megvalósításának feltételei az anyagi erőforrások, a humánerőforrások, valamint a fejlesztések környezeti és társadalmi fenntarthatóságát biztosító erőforrások. A program mindezekkel összefüggésben előrejelzéseket tartalmaz a tervezett fejlesztések társadalmi, gazdasági és környezeti hatásaira vonatkozóan. DAOP /D

6 I.2. Az IVS készítése során felhasznált dokumentumok Alapdokumentumok Dokumentumok Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: közösségi stratégiai iránymutatások a közötti időszakra, Bizottsági közlemény, július Kohéziós politika és a városok: a városok és az agglomerációk hozzájárulása a régiók növekedéséhez és foglalkoztatottságához: bizottsági kommunikáció, július Bristoli megállapodás a fenntartható városi közösségekről, december Lipcsei Charta a fenntartható európai városokról, május Területi Agenda, május A közszféra és a magánszféra projekt szintű együttműködése c. kutatási tanulmány, évi XXI. Tv. A területfejlesztésről és területrendezésről Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. Törvény A települési önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. Törvény Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) kormányrendelet a településfejlesztési koncepció és a települési rendezési terv. Települési-területi szintű tervdokumentumok Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) Terv típusa, tárgyköre: program, agrárstruktúra- és vidékfejlesztés Dél-Békési Kistérség LHH Tervdokumentum Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulásának Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terve Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatási Koncepció Kistérségi Cselekvési Terv Mezőkovácsháza és Térsége Hároméves Szociális Felzárkóztató Programja - Fejlesztési Terv Dél-Békési Kistérség Stratégiai Fejlesztési Koncepciója ( ) A Mezőkovácsházai gazdaságilag elmaradott statisztikai kistérség gazdaságfejlesztési programja Dél-Békési Kistérség Idegenforgalmi Fejlesztési Programja Dél-Békési Kistérség Vidékfejlesztési Stratégiai Programja (SAPARD) Dél-Békési Kistérség Vidékfejlesztési Operatív Programja ( ) DAOP /D

7 Dél-Békési/Mezőkovácsházi Kistérség kistérségi esélyegyenlőségi helyzetelemzése DAOP /D

8 I.3. Rövid történeti áttekintés Mezőhegyes nevét 1421-ben említik először írásos emlékek ig a terület a Jánki (Jánkfi) család tulajdona volt, akik Károly Róberttől szerezték azt. A család férfiágának kihalása után a mai közigazgatási terület különböző részei több különböző család tulajdonába került. A lakoságot szerb jobbágyokkal gyarapították. Miközben két király - Ferdinánd osztrák császár és Zápolya János erdélyi fejedelem - küzdött a vidék uralmáért, közben a nevető" harmadik, a török igázta le a területet. Ez egyúttal a vidék teljes elnéptelenedéséhez vezetett. A török kiűzése után az idetelepített szerb határőrségtől szenvedett a lakosság, míg végül az itt maradt magyar is végleg a környék városaiban keresett menedéket. Mezőhegyes is mintegy további 100 évig lakatlan füves puszta maradt. A puszta tulajdonjoga az 1700-as évek elején visszaszállt a kincstárra, amely 1000 holdas darabokban bérbe adta azt a hadsereg szállítóinak. Az 1785-ös év fordulópont Mezőhegyes történetében. II. József december 20-án aláírt és 1785-ben kiadott rendeletével alapította Mezőhegyest annak érdekében, hogy a lótenyésztés felvirágozzon és a parasztemberek is jó vérvonalú lovakat használhassanak A mezőhegyesi ménest katonai és személyi ügyben a Bécsi Főhaditanács felügyelete alá helyezték. A legfőbb haditanács szeptember 28-ai határozatával rendszeresítette az állandó Ménesparancsnokságot. A továbbiakban a ménes lett a háborúk idején a ló- és szarvasmarha szállító is. Erre a célra felvásárolták az állatokat, melyeket itt tartottak majd lábon elszállították a kívánt helyre március 20-án II. József vásárjoggal ruházta fel Mezőhegyest. Csekonics József 1806-ban került el Mezőhegyesről, és ezzel le is zárult egy szakasz a ménes történetében. Csekonics érdeme, hogy a magyar ló nem esett áldozatul a török világ után megindult sok avatatlan kísérletezésnek, és távozásakor a mezőhegyesi ménesnek már európai híre volt. A Napóleoni háborúk alatt nagyon szomorú korszak kezdődött Mezőhegyes történetében. A háború alatt az idehozott beteg, és egyéb felvásárolt lovak közül havonta pusztult el. A ménes életében nagyjelentőségű döntés volt az, hogy 1815-ben a pótló méneseket megszüntették, Mezőhegyest katonai ménes" elnevezéssel tisztán törzsménesnek nyilvánították. Ugyancsak viharos időszak volt a ménes életében az es szabadságharc, ill. az azt követő időszak, az ide kerülő beteg lovak lerontották a ménes törzsállományát, melynek következtében igen sok ló pusztult el. A vérfrissítést 1852-ben hajtották végre több angol és arab mén vásárlásával. Mezőhegyesen a magyar gulyát ben alapították. A törzsállományt a környékbeli nemesi gulyákból vásárolták, de hoztak bikákat még Debrecen városából is. DAOP /D

9 1862-ben még egy újdonsággal, póni ménes alapításával próbálkoznak. A kísérlet azonban csak 1867-ig tartott ban alapítják az angol telivér tenyészetet, előbb kisbéri, majd saját nevelésű kancákkal ben gróf Almássy Kálmán sarkadi uradalmából származó kocákkal és József főherceg kisjenői uradalmából származó kanokkal alapították meg a mangalica sertéstenyészetet. A tenyésztést a XX. században is évtizedekig folytatták. Az 1867-es kiegyezés Mezőhegyes életét is befolyásolta január elsejével Mezőhegyes magyar tulajdonba került. Ettől kezdve lett a császári és királyi ménes" magyar királyi Állami Ménesbirtok". Az elkövetkező évtizedek viszontagságok mellett szép sikereket is hoztak, köszönhetően Kozma Ferenc kitartó munkájának Miközben a lótenyésztés színvonala továbbra is világhírű maradt, a gazdaság többi része a szó szoros értelmében csődbe jutott, így szükség volt annak teljes újjászervezésére is. Ebben igen nagy szerepe volt Gluzek Gyulának, aki 1876-ban került Mezőhegyesre igazgatónak ben indult meg, először kísérleti jelleggel, majd pedig gazdasági céllal a cukorrépa termelése. A cukorgyár megépítése csak az Élővíz-csatorna megépítésével együtt történhetett, ben. Az első gyár egy éven belül leégett, de az 1890-es betakarításra már állt az új. Nagyobb gyárépület. Kiemelt jelentőséggel bírt a rendes nyomtávú vasút megépítése ban, amely három irányba is bekapcsolta a települést a vasúti közlekedésbe. Az 1913-as, több áldozattal járó hadgyakorlatot sajnos követte az I. Világháború kitörése, amely a mezőhegyesiek vonatkozásában is sok áldozattal járt. Az első világháborús a román megszállás alatti teljes kifosztás következményeit mintegy 5 évig tartó megfeszített munkával sikerült csak többé-kevésbé helyreállítani. A II. Világháború ugyanúgy, ahogyan az első is, fejlődésének csúcsán érte a Ménesbirtokot. Most is a Dunántúlra szállították el a legértékesebb állatokat, ám ezek közül igen sok még tovább került, és a háború befejeztével alig került vissza állat a birtokra. Egyéb javakban sem volt jobb a helyzet, mint az I. Világháborút követően. Szinte csak a föld és az épületek maradtak meg és a vezetők is elmenekültek. A földosztás után megmaradt birtoktestet 9 kerületre osztották. Ezek a kerületek elődjeikhez képest lényegesen kisebbek voltak, hiszen a gazdaság területe kb. harmadára zsugorodott. Az 1950-es évektől kezdődően megindultak az új építkezések, de a régi épületek fenntartására nem sok gondot fordítottak, így azok állapota rohamosan romlott. Hátráltatta a fejlődést, hogy igen sűrűn cserélődött a vezetés. Több megfontolatlan döntésnek az lett a következménye, hogy 1962-ben veszteséggel zárta az évet a gazdaság. Végül is a stabil vezetés ismét felvirágoztatta a gazdaságot. Szép eredményeket értek el a lótenyésztésben is, bár néhány döntést (ménesfajták ide-oda helyezése az országon belül) semmiképpen sem szakmai alapon hoztak meg. DAOP /D

10 Mezőhegyes lakóinak élete alapításától napjainkig összefonódik a Ménesbirtok életével, történetével. Igaz ez még ma is, hiszen láthatjuk, hogy Ménesbirtok felszabdalásával, a kapcsolódó mezőgazdasági tevékenységek elsorvasztásával a településen élők száma is jelentősen csökken még napjainkban is. A település 1971-ben kapott nagyközségi címet ben - a nagyközségek közül elsőként - a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild-emlékéremmel tüntette ki. Mezőhegyest március 1-jén nyilvánították várossá. A várost érzékenyen érintette az 1997-ben történt 110 éves cukorgyár megszüntetése is. DAOP /D

11 I.4. A település földrajzi elhelyezkedése A természeti adottságok és értékek, a környezet és a természet minősége, annak alakítását befolyásoló fontosabb tényezők bemutatása. Mezőhegyes természetföldrajzi szempontból az Alföld nagytájon belül a Körös- Maros köze középtáj Csanádi-hát és Csongrádi-sík kistájainak határán helyezkedik el. A vizsgált terület az alacsony ármentes síkságok domborzattípusba sorolható, a Maros hordalékkúp Magyarországra eső részének központi zónájához tartozik. A vizsgált területet a löszös üledéken kialakult, vályog mechanikai összetétel, jó termékenységű, kedvező vízgazdálkodású, kedvező mezőgazdasági adottságú (III. oszt.) alföldi mészlepedékes csernozjom talajok uralják. Ezen kívül helyenként előfordulnak a réti szolonyec talajok is. Mezőhegyes kisvárosi jellegének meghatározói a laza beépítésű lakóövezetei, ahol a telkeken viszonylag nagy zöldfelületek alakultak ki. A lakóterületi magánkertek a város zöldfelületi rendszerének igen fontos tagjai, hiszen összterületük a településen belül igen nagy arányú. A viszonylag kevés közhasználatú zöldfelület mennyiségét ellensúlyozza a korlátozottan közhasználatú zöldfelületek viszonylag nagy területe (temető, sportpálya, lovaspálya stb.), ill. az a tény, hogy a régi településmagon kívüli - fiatalabb településrészen lévő magántelkek nagysága is lehetőséget biztosít az aktív vagy passzív pihenésre. Az alábbi ábra a település területének alakulását mutatja be, ig. A területalakulása konstansnak tekinthető leszámítva 2004-es évben a település területe 6 ha csökkent ha ra. DAOP /D

12 Hektár Mezőhegyes Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A település területének alakulása évben (hektár) év év év év év év év év év év forrás:ksh-tstar I.5. Fekvés és közlekedési környezet Mezőhegyes az ország délkeleti részén, Békés megye délnyugati részén, a Románi országhatár mellett, Csongrád megye szomszédságában helyezkedik el. A települést a szomszédos településsekkel országos mellékutak kötik össze. Legközelebbi fő út a 43-as számú út, melynek legközelebbi pontja Nagylaknál van. Vasútvonalak négy irányból érkeznek a településre, Új-Szeged, Battonya, Kétegyháza és Orosháza irányából. A Budapesttől 230 kilométerre fekvő kisváros elérhető autóval a 47-es főközlekedési útról Orosháza- Tótkomlós irányból, 43-as számú főútról Nagylak vagy Makó irányából Pitvaroson keresztül. A település megközelíthető még Battonya vagy Végegyháza felől is. I.6. Domborzati jellemzők, vizek A térség földrajzi adottságait az úgynevezett Békés-Csanádi löszhátság határozza meg, amely az ország legalacsonyabban fekvő területe. A síkvidéki felszínen a szél hatására kialakult térszín uralkodó talajfajtája a löszön képződött sötét színű, meszes középkötött vályog. A Békés-Csanádi hátságon fekvő térség, kedvező termőképességű talajokkal rendelkezik. A térségben Battonya és Pusztaföldvár közötti sáv a Dél-Alföld egyik legkevésbé süllyedő része, a szénhidrogénfelhalmozódások ismert területe. A Maroshordalékkúp a jó felszín alatti vízbeszerzési lehetőségekre építve a regionális vízellátó rendszer tápterülete, ezért megbízható védelme nélkül kritikussá válhat a DAOP /D

13 megye nagy részének vízellátása. A térség éghajlata enyhén kontinentális. Az évi középhőmérséklet 10 Celsius-fok felett van; a napsütéses órák száma országosan itt a legmagasabb. A hő-igényesebb mezőgazdasági kultúráknak kedvez a térség. A csapadék mennyisége kevésbé kedvező. Az egész körzetre jellemző a jó geotermikus adottság. Mezőhegyes kialakulását is segítette, hogy a környezetéhez képest mintegy 20m-rel magasabban fekszik, így sem árvíz, sem belvíz nem veszélyezteti a település igazgatási területét. Jelentősebb meghatározó természetes vízfolyás nincs a településen, ugyanakkor a mesterséges kialakítás és az ehhez kapcsolódó fejlesztés eredménye az Élővíz-csatorna, amely az öntözéses lehetőségek alapja. I.7 A település főbb értékei A település legfőbb értéke kialakulásának és fejlesztésének története, azaz a lótenyésztéshez és a katonai hagyományokhoz kötődő múlt, mely mind a településszerkezetben, mind az épített értékekben, mind pedig a mezőgazdasági hagyományokban megőrződött. A telepítés körülményei és az azt követő fejlesztések eredményeként létrejövő épületek a kor magas építészeti színvonalán készültek, így a város rendkívül gazdag műemlékekben kül- és belterületén egyaránt. Ezek az együttesek helyreállítva, koncentráltak értékes és egyedi arculatot biztosítanak a településszámára. Az előzőek mellett fontos, hogy egészséges természeti környezet és magas mezőgazdasági termelési potenciál jellemzi a települést. Az egykor ugyan telepített, de mára már - és a környező településekhez képest magas - természetesnek ható erdősültség gazdag vadállományt rejt, amely a vadászturizmusnak jó alapot jelent. A mezőgazdasági hagyományokon belül - bár sajnos visszaszorulóban van, de - a lótenyésztés az, amelyik megalapozta és ma is öregbíti a település hírnevét. Az egészséges és nyugodt, csendes környezet mellett elmondható, hogy Mezőhegyes városa - köszönhetően megye- és országhatár menti elhelyezkedésének - 20km-en belül eléri az autópályát, továbbá a schengeni határ áthelyezése után az aradi repülőtérhez is ilyen közelségbe kerül, azaz a megye más településeihez is viszonyítva jó közlekedési elérhetőséggel rendelkezik. A településen országos és helyi védettségű épített értékek is találhatóak. Országos védettséget élvező műemlékek száma igen jelentős (54db), mely nem csak megyei szinten jelentős, hanem országosan is. A város a Világörökség Várományos települések listáján előkelő helyet foglal el. DAOP /D

14 Mezőhegyes gazdag lovas történeti múltjához kapcsolódik a védett épületek nagy száma. Ezen felül további értékes emlékek is fellelhetőek, amelyek országosan ugyan nem, de helyi szinten jelentős értéket képviselnek a település történelmében. A város sajátossága a külterületi népesség magas aránya (21,19%), mely sokkal magasabb a megyei átlagnál (5,4%). Ez jellemzően következik a település kialakulásának történetéből, ugyanakkor rendkívül nagy problémát is jelent a megmaradó és megtartandó településszerkezet mellett a külterületi népesség ellátása mind egészséges ivóvízzel, mind a szennyvízelhelyezés lehetőségével, télen-nyáron jó közlekedési kapcsolattal. DAOP /D

15 II. FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS SZINTŰ TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEKBEN Forrás: OFK 18. oldal A kistérséget az Országos Területrendezési Koncepció is társadalmi-és gazdasági szempontból egyaránt elmaradott helyzetű rurális térségként jelöli meg. DAOP /D

16 Vidéki térségek Forrás: VÁTI Kht. Tanyás térségek Tanyás tér ségek Külterü leti népesség száma legalább 200 fő, és aránya minimum 2% (2001) Forrás: VÁTI Kht. Az OTK helyzetértékelése szerint gazdasági szempontból a kistérség leszakadó kategóriába került, társadalmi térszerkezet tekintetében a stagnáló-alacsony kategóriába sorolták. DAOP /D

17 Gazdasági térszerkezet alakulása A gazdasági térszerkezet alakulása Jelmagyarázat gazdasági térségtípusok: leszakadó fejlet len, felzárkózó közepesen fejlett, stagnáló közepesen fejlett, felzárkózó fejlet t, stagnáló dinamikusan fejlődő Forrás: VÁTI Kht. A társadalmi térszerkezet alakulása A társadalmi tér szer kezet r övid távú ( ) változása Jelmagyar ázat relatív státusz jav ul ó/magas stagnáló/m agas roml ó/magas jav ul ó/közepes stagnáló/k özepes roml ó/k özepes jav ul ó/al acsony stagnáló/alacsony roml ó/al acsony Forrás: VÁTI Kht. DAOP /D

18 Összhangban az országos fejlesztési politikai koncepcióval mely kijelöli az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritás rendszerét, megteremtve ezzel a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét. A terület fejlesztési politika fő funkciója az ország és a hátrányos helyzetű térségek harmonikus és hatékony működése és kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlődés megteremtése, valamint a területi leszakadás mérséklése. Az IVS szerkezetében a fenti leírt fejlesztés politikával összhangban mutatja be Mezőhegyes helyzetét a magyar városhálózatban (regionális-megyei- kistérségi-települési szinteken.1 II.1. A város szerepének meghatározása a településhálózatban Az alábbi fejezetben Mezőhegyes városának a településhálózatban betöltött szerepének meghatározására vállalkozunk. Vizsgálódásunk alapját - az Országos Területfejlesztési Koncepcióban elfogadott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan - a város által betöltött regionális, megyei és kistérségi szerepek, funkciók meghatározása jelenti. A fejezet kidolgozása során az IVS és az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció megállapításai közötti kapcsolatok feltárása nem volt lehetséges, révén, hogy a módszertani útmutató által említett szakdokumentum az illetékes szervezet tájékoztatása szerint 2009-ben nem készül(t) el. II.1.1. Mezőhegyes helyzete a magyar városhálózatban A területfejlesztési politikai funkciói és alapelvei Összhangban az Országos területfejlesztési koncepciókban leírtakkal cél a regionális szint fejlesztéspolitikában betöltött szerepének bővítése. Ennek fejlesztési lépései a következők: - középtávon a regionális fejlesztési programok révén a regionális szint döntési kompetenciák bővítése, valamint a programok végrehajtására alkalmas kapacitás folyamatos fejlesztése; - regionális szinten működő intézmények, vállalkozások, civil szervezetek közti hálózatos együttműködések és a partnerségi kapcsolatok bővítése; 1 OKF 7 oldal DAOP /D

19 - regionális demokrácia kialakításához szükséges feltételek megteremtése. 2 A város területfejlesztési politikájának kialakítása és a célok meghatározása során az OFK-ban megfogalmazott legfőbb területi szempontú alapelveket vette figyelembe és érvényesítette, melyek az alábbiak: - szubszidiaritás és decentralizáció; - térségi és táji szemlélet, valós térszerveződések követése; - rendszerszemlélet, programozás, integrált fejlesztések - hatékonyság és koncentráció; - fenntarthatóság, biztonság; - nyilvánosság, partnerség; - átláthatóság, monitoring és értékelés. II.1.2. Mezőhegyes helyzete a dél-alföldi regionális városhálózatban Mezőhegyes a Dél-alföldi régió második legfejletlenebb megyéjének (Békés) terület nagyságát tekintve a negyedik, lakónépességét tekintve a hetedik legnagyobb városa. A régió városhálózata kiegyensúlyozott, nagy- és középvárosok egyaránt megtalálhatók. A régióban 46 városi rangú település van. Nagyságrendjüket tekintve a régióban két városnak (Szeged és Kecskemét) van főt meghaladó népessége. A többi két megyei jogú város (Hódmezővásárhely, Békéscsaba) népessége 48 és fő közé esik. A négy megyei jogú város környékén a településekre elmondható, hogy az agglomerálódás valamely állapotában vannak, a nagyvárosok vonzáskörzete az országhatáron túl terjed. A régió városhálózatában meghatározó térségi központi funkciókat lát el 19, ezer fő közötti lakosságú város, és meghatározó kistérségi funkciókat 22 (10 ezer fő alatti lakosságú) város. 2 város tartozik az 5000 fő alatti kategóriába. Régió városszerkezeti adatai Területegység Városok népességszám szerint Városok száma felett alatt Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-alföldi régió OTK 8. oldal DAOP /D

20 Forrás: KSH évi adat alapján Mezőhegyes fejlesztési elképzelései a regionális tervdokumentumok rendszerében A regionális szint fejlesztéspolitikában betöltött szerepének bővítése szükséges. Ennek fejlesztési lépései a következők: - középtávon a regionális fejlesztési programok révén a regionális szint döntési kompetenciák bővítése, valamint a programok végrehajtására alkalmas kapacitás folyamatos fejlesztése; - regionális szinten működő intézmények, vállalkozások, civil szervezetek közti hálózatos együttműködések és a partnerségi kapcsolatok bővítése; - regionális demokrácia kialakításához szükséges feltételek megteremtése. Összhangban a fejlesztési dokumentumban a városvezetés célja az együttműködő városhálózatok kialakításának ösztönzése, a városok között gazdasági, kulturális, közszolgáltatási együttműködésiek funkciók megosztásának bővítésével a városi központok és alközpontok térségükből való elérhetőségük javításával és a város vidék kapcsolatrendszer erősítésével. 3 Funkcionális ellátottság A települések funkcionális (szolgáltató, igazgatási és speciális funkciók) jellemzőinek kategorizálása során meghatározásra kerültek a régió funkcionális központjai és azok erősségei; kirajzolódtak a potenciális nem városi rangú térségi alközpontok, valamint azon térségek, amelyek központhiányosnak tekinthetők. 3 Forrás: Országos területfejlesztési koncepció 1. oldal DAOP /D

21 II.1.3. Mezőhegyes helyzete a megyei városhálózatban Békés megye helyzetének bemutatása Földrajzi jelleg Területileg hazánk egyik legnagyobb megyéje: 5669 km2, az ország DK-i sarkában - a Körös és a régi Maros hordalékán - fekszik, peremhelyzetű alföldi táj. Kelet-déli határa 140 km hosszan a magyar-román határ, északon Hajdú-Bihar, valamint Jász-Nagykun-Szolnok, míg nyugaton Csongrád megyével határos. Két, egymástól jól különválasztható nagytáji körzetre oszlik: a megye nyugati fele a magasabb fekvésű Békés-Csanádi löszhát, keleti része pedig a mélyebb fekvésű Körösök-köze. Össznépességét tekintve a lakosság száma közel 400 ezer. A népsűrűség változatos képet mutat: a megye északi és déli részén viszonylag alacsony, a megye közepén, a három város - a megyeszékhely Békéscsaba, az egykori megyeközpont Gyula és a történelmi megyeszékhely Békés - vonzáskörzetében sűrűbb a településhálózat is, az átlagosnál magasabb. Átlagban 71 fő/km2, ez a szám a városokban 112, a községekben 43. A megye sajátosságaihoz tartozik, hogy a törökdúlást követően a felprédált földeket új tulajdonosaik a magyarok mellett szlovák, román, német és szerb telepesekkel népesítették be. Ez a magyarázata annak, hogy a megyében élő nemzetiségiek aránya, ide értve a cigányságot is, jóval magasabb az átlagosnál, eléri az 5%-ot. A megye településsűrűsége még az alföldi alacsony érték mögött is lemarad, ugyanakkor a települések igazgatási területe az átlagosnál jóval nagyobb és az egy helységre jutó lakosság is csaknem kétszer akkora, mint az országos átlagban. A lakosság túlnyomó része 5000 lelkesnél nagyobb településeken él, a városi lakosság aránya meghaladja a 63%-ot. Az utolsó évtizedekben jelentősen megfogyatkozott számú - de egykoron nagyon is jellemző - tanyákon ma alig 10 ezren élnek, ami a korábbi tanyasi lakosságnak legfeljebb az egyötöde. Békés az ország egyik legbelvizesebb megyéje. Gazdaság Békés megyében a gazdasági termelés az országos átlag alatt marad, az ország egyik folyamatosan leszakadóban lévő megyéje. A gazdasági teljesítmény alacsony szintje a munkanélküliség további lassú növekedésével járt együtt. DAOP /D

22 Mezőgazdaság A megye talajadottságai általában jobbak, mint az ország más részein. Gazdasági fejlődésében a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar mindig meghatározó volt. A megye adja az ország gabonatermésének 10-15%-át. A megye mezőgazdaságra épült élelmiszeripar, valamint a régi hagyományokra visszatekintő textíliák és ruházati termékek gyártásának túlsúlya a jellemző. Az élelmiszeripar az utóbbi években jelentősen meggyengült. A baromfi- és sertésfeldolgozás visszaesett, a cukorfeldolgozás a megyében teljesen megszűnt (Sarkadi, Mezőhegyesi cukorgyárak bezárása). A regresszió a malom- és tartósítóiparnál is észrevehető. Az építőanyag-iparnál a síküveg- és tetőcserépgyártás, a könnyűiparon belül a textil- és ruhaipar, valamint a nyomdaipar termelése emelhető ki. A mezőgazdaság exportképességének növelése érdekében, a tulajdonviszonyok átalakulásával párhuzamosan - a természeti és társadalmi hagyományoknak is megfelelő - integrált (termesztés, felvásárlás, magas szintű feldolgozás, értékesítés) tájtermesztési eljárásokat kell bevezetni. Profitorientált, versenyképes mezőgazdaság alakulhat ki Békés megyében. Ipar Az iparilag hasznosítható természeti erőforrások közül a térség fontos szerepet játszik az ország szénhidrogén termelésében. Számottevő a homok- és agyaglerakódások előfordulása is. Erre épült a régi hagyományokkal rendelkező építőanyag-ipar. A Dél-Alföldön a korlátozott kitermelési lehetőséggel rendelkező szénhidrogének kivételével más ipari nyersanyag nincs. Nem alakultak ki jelentősebb ipari centrumok, a régió alapvetően mezőgazdasági jellegű. A 80-as évek második felére az Alföld iparosítása abbamaradt és inkább csak a kis- és középvállalatok fejlődtek. A közeljövőben jelentősebb ipari fejlődésre csak a nagyvárosokban lehet számítani. A politikai rendszerváltást követően az ipar, építőipar és a mezőgazdaság teljesítményének jelentős csökkenése következett be. Az iparban a kis nyersanyagot, de jelentősen kooperációt, szakképzett munkaerőt igénylő, kis és középüzemi méretű ipar fejlesztése támogatandó, hogy javuljon a gazdaság eltartó képessége. Békéscsaba alkalmas lehet olyan innovációs központként, illetve decentrumként való fejlesztésre, amelyek az egész térségre kiható dinamikát tudnak közvetíteni. Békéscsaba - Gyula térségében gazdaságfejlesztő tényező lehet egy vállalkozási zóna létesítése. A külföldi vállalkozók érdeklődése a megye iránt is megmutatkozott, de sokkal kisebb súllyal, mint a főváros és a nyugati megyék iránt. Békés megye kiváló geotermikus viszonyai és a termálvizek kedvező só koncentrátuma máig kihasználatlanul széles alapokat teremt a gyógy- és strandfürdők létesítésére. Gyula, mint téli-nyári üdülő- és fürdőváros a gyönyörű természeti környezetben kiépült gyógy- és termálfürdőjének DAOP /D

23 köszönheti nemzetközi hírnevét. De Nagyszénás, Gyopárosfürdő, Gyoma ugyancsak ott sorakoznak a külföldiek által is keresett és kedvelt termálfürdőikkel. A megye természetes vizei a Körösök, a Berettyó és a folyókat övező holtágak. A folyók vízszállítása erősen ingadozik, ezért vízi közlekedésre kevésbé alkalmasak. Igen kedvező feltételeket biztosítanak viszont a turizmus számára. Épített környezet A megyében 15 országos jelentőségű és 120 helyi védettségű terület található. A térség vadállománya jó feltételeket teremt a vadászat számára is. A lótenyésztésnek és a lovas programoknak Mezőhegyes térségben nívós hagyományai vannak. Közlekedési háttér Vasúttörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű volt Békés megyében a Pest- Szolnok- Békéscsaba- Arad vasútvonal 1858-as megnyitása és a Nagyvárad- Békéscsaba- Szeged- Fiume vonal 1871-es átadása. Ez is szerepet játszott abban, hogy az első világháború előtt a megye vasúthálózatának sűrűssége felülmúlta az országost. Mára már jóval elmarad attól. Az itt futó vonalak közül egyedül a nemzetközi törzshálózatba tartozó Budapest- Lőkösháza vonal a villamosított, ám a dupla vágány még ma sem fut végig (kiépítése folyamatban). Másfelől, tekintettel az óriásfalvas településszerkezetre és a pályaépítés síkvidéki előnyeire Elek kivételével minden állomásban van vasútállomás, a megye településeinek felében úgyszintén, szemben az országos vidéki átlag 35%-ával, ennek következtében a megye 80%-a vasutas helységben lakik. A megye közúthálózatának minősége és sűrűsége elmarad az ország többi megyéjétől. Országos vidéki átlagban 100 km2-re 32,4 km közút jut, Békésben mindössze 25,7 km. Ennél is nagyobb gond a meglévő utak rossz minősége, az úthálózat korszerűtlensége. Az autópálya építésekből ez a térség kimaradt. Legfontosabb közúti útvonalai a 44-es és 47-es számú főút, amelyek Kecskemét és Debrecen felé, vasúthiányos területeken haladnak. Az országos közutak hossza 1452 km, az országosnak 5%-a. Ebből mindössze 78 km az elsőrendű főút és 156 km a másodrendű főút, ami arányában alacsonyabb az országos átlagnál. A megye közúti és közlekedési helyzetének meghatározója a gyorsforgalmi utak hiánya, az M44-es gyorsforgalmi út várható 2013-as megépülésével a térség megközelíthetősége javulni fog. A humán infrastruktúra fejlesztés Az egészségügy átszervezésének feladatai főként a megye néptelenedő térségeit érintik. Javítani kell a rendelőintézeti ellátást. A járóbeteg szakellátást területileg kiegyenlítettebbé kell tenni a szakorvosi ellátás elérhetőségének kijavításával. DAOP /D

24 Közoktatás szempontjából ellátási hiányosságokkal küzdő térségek közé sorolható, különösen hátrányos az egységnyi lakosra jutó oktatási férőhelyek száma a déli határ menti övezetben. Ezen, valamint a tömegoktatás színvonalán javítani szükséges. Átlagosnál magasabb az urbanizációs szint, nagy az elvándorlás. A népesség életkor szerinti megoszlása előnytelen, egyes vidékeken elnéptelenedés tapasztalható. A szociálpolitikának a gazdaságpolitika, az általános térségfejlesztési politika mellett - az ezzel járó társadalmi feszültségeket is kezelni kell. Több főiskola működik a térségben (Szarvas, Békéscsaba, Gyula, Orosháza). Munkanélküliség A munkanélküliség a megyében az országos átlagot meghaladja. Település szerkezeti sajátosság A megye városhálózatában túlsúlyban vannak a funkcióhiányos, megfelelő térszervező erő nélküli kisvárosok. A megye északi, északkeleti, valamint déli részén kizárólag ilyen városok helyezkednek el. Ezek nem képesek javítani az ottani kiterjedt falusi övezetek demográfiai viszonyokban, életkörülményekben megmutatkozó elmaradottságán, foglalkoztatási, jövedelmi hátrányain. Ezekben a rurális térségekben új típusú, vállalkozói hálózatokkal, termelési kooperációkkal is jellemezhető város-falu kapcsolatokra, a falvak sokoldalú együttműködésére építő komplex vidékfejlesztési programokra van szükség. A települések viszonylag nagy távolsága, a kiterjedt határban néhol még ma is jelentős számú tanya jelenléte megnehezítette, illetve lassította az önkormányzati társulások segítségével történő infrastruktúra-fejlesztéseket. Az önkormányzati törvény a falvak önállósodási törekvéseit erősítette. Megkésett a területfejlesztési társulások kialakítása, azok zöme még ma is gyenge integrációs erejű. A piacgazdaság körülményei között, az önerőre támaszkodó regionális fejlődést preferáló országos területi politika mellett csak az érdekeltek széles körének jól szervezett, kistérségi szintű együttműködése esetén van esély sikeres településfejlődésre. Közlekedés térségi kapcsolat Dél-Békés jelenleg főútvonallal nem rendelkező térségében több hasznot is ígér a Battonya Mezőkovácsháza Orosháza (Szentes Kiskunfélegyháza M5-ös autópálya) összeköttetés teljes átépítése főútvonali minőségűvé. Ez az út Budapest, illetve az országos térszerkezeti tengelyek jobb elérhetősége mellett a battonyai határátkelő megközelíthetőségét, tranzitforgalmának jelentőségét, valamint a térségközpontok (Orosháza, Mezőkovácsháza) forgalmi helyzetét és így a térség belső kohézióját is javítaná. DAOP /D

25 Fontos feladat a megye tengelyében levő 120-as számú vasúti fővonal szerepkörének és műszaki jellemzőinek fejlesztése. Megyei érdek, hogy a vonal rosszabb állapotú szakaszai minél előbb kerüljenek be a MÁV EBRD-hitel segítségével hamarosan megkezdődő fővonali rekonstrukciós programjába. A megye számára emellett nagyon fontos érdekek fűződnek a transzverzális irányú (Nagyvárad ) Gyula Békéscsaba Szeged ( Szabadka) vasútvonal korszerűsítéséhez és a nemzetközi forgalomba való bekapcsolásához. A vonal a dél-alföldi (esetleg a dél-dunántúli) regionális együttműködés tengelye lehetne, valamint a külpolitikai feltételek megteremtődése esetén komoly nemzetközi szállítási útvonallá válhatna. Ez a fejlesztés és a 120-as fővonal teljes szakaszának kétvágányúsítása annak ellenére szükséges, hogy megvalósulásukat jelenleg nem támogatja a KHVM és az Országos Területfejlesztési Koncepció. Külső elérhetőség: Mezőhegyes az ország délkeleti részén, Békés megye délnyugati részén, a Románia országhatár mellett, Csongrád megye szomszédságában helyezkedik el. A települést a szomszédos településsekkel országos mellékutak kötik össze. Legközelebbi főút a 43-as számú út, melynek legközelebbi pontja Nagylaknál van. Vasútvonalak négy irányból érkeznek a településre, Új-Szeged, Battonya, Kétegyháza és Orosháza irányából. A Budapesttől 230 kilométerre fekvő kisváros elérhető autóval a 47-es főközlekedési útról Orosháza- Tótkomlós irányból, 43-as számú főútról Nagylak vagy Makó irányából Pitvaroson keresztül. A település megközelíthető még Battonya vagy Végegyháza felől is. DAOP /D

26 A közlekedéshálózat javasolt fejlesztése Jelmagyarázat: 1: főútvonal, 2: alsóbbrendű út, 3: vasútvonal, 4: főútvonal korszerűsítése, 5: jelentős mellékút-korszerűsítés, 6: közúti híd felújítása 7: új összekötő út építése, 8: vasúti fővonal korszerűsítése, 9: közúti határátkelőhely fejlesztése, 10: új állandó közúti határátkelőhely létesítése, 11: vasúti határátkelőhely fejlesztése, 12: repülőtér fejlesztése, 13: a Déli Autópálya tervezett nyomvonala Mezőhegyes helyzete a megye településhálózatában DAOP /D

27 A megye városhálózatában-túlsúlyban vannak a funkcióhiányos, megfelelő térszervező erő nélküli kisvárosok. A megye északi, északkeleti, valamint déli részén kizárólag ilyen városok helyezkednek el. Ezek nem képesek javítani az ottani kiterjedt falusi övezetek demográfiai viszonyokban, életkörülményekben megmutatkozó elmaradottságán, foglalkoztatási, jövedelmi hátrányain. Összhangban a megyei szint szerepének változtatásával a fejlesztések koordinációjában cél a rurális térségekben új típusú, vállalkozói hálózatokkal, termelési kooperációkkal is jellemezhető város-falu kapcsolatokra, a falvak sokoldalú együttműködésére építő komplex vidékfejlesztési programok kiépítése 4. A települések viszonylag nagy távolsága, a kiterjedt határban néhol még ma is jelentős számú tanya jelenléte megnehezítette, illetve lassította az önkormányzati társulások segítségével történő infrastruktúra-fejlesztéseket. Az önkormányzati törvény a falvak önállósodási törekvéseit erősítette. Megkésett a területfejlesztési társulások kialakítása, azok zöme még ma is gyenge integrációs erejű. A piacgazdaság körülményei között, az önerőre támaszkodó regionális fejlődést preferáló országos területi politika mellett csak az érdekeltek széles körének jól szervezett, kistérségi szintű együttműködése esetén van esély sikeres településfejlődésre. Összegzés Békés megye közlekedés-földrajzi helyzete régóta periférikus. A nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik: autópályája, sőt még jó állapotú elsőrendű főútja sincs. Az indokolatlanul nagy megközelítési idő miatt nem tud vonzó telephelyet kínálni a külső tőkebefektetőknek. Halaszthatatlan tehát a közúti, vasúti és légi közlekedés fejlesztése. Ez utóbbi lehetővé tenné a délalföldi élelmiszergazdaság nagy értékű termékeinek gyors célba juttatását és elsősorban az üzleti szféra, valamint a külföldi turisták számára a térségbe való utazás idejének lényeges lerövidítését. A településeket összekötő mellékúthálózat kiépítettségében és állapotában igen nagyok a különbségek a jobb helyzetű középső, valamint a számos problémával rendelkező északi és déli területek között. Ráadásul ez utóbbi főút-hiányos területeken a mellékutak forgalmi szerepe jóval nagyobb. Az állandóan üzemelő Békés megyei határátkelők száma a rendszerváltás óta ugyan gyarapodott, kiépítettségük azonban alacsony színvonalú, forgalmukat pedig leginkább a szomszédos megyék átkelőinek pillanatnyi viszonyai határozzák meg. 4 OTK 8. oldal DAOP /D

28 A falusi térségek autóbuszos tömegközlekedésének javítására alternatív megoldásokat kell keresni. Eredményes lehet kisebb kapacitású járművek, esetleg mikrobuszok beszerzése, amelyek üzemeltetésére a KÖRÖS VOLÁN-on keresztül, önkormányzati vállalkozásban, vagy vállalkozókkal együttműködve a helyi igényeknek megfelelő egyedi megoldásokat kell kialakítani. A vasúti szárnyvonalakkal kapcsolatosan a MÁV-val folyamatosan egyeztetve egyrészt meg kell akadályozni az irreálisan alacsony sebességgel, esetlegesen leállással fenyegető akut műszaki veszélyhelyzetek kialakulását, másrészt törekedni kell a forgalmasabb mellékvonalak teljesítőképességének megőrzésére. A Dél-Alföldi Régióban Békés megyének elsősorban a Románia, valamint az ÉK-Magyarországi Régió felé irányuló kapcsolatok koordinációját célszerű felvállalnia. Ezt a pozíciót erősítheti a békéscsabai Phare CBC Regionális Iroda, továbbá a Körösök völgyére kidolgozott, négy megyét érintő területfejlesztési projekt. A régióépítésben kiemelt szerepet kaphatnak a megyehatár menti kistérségek, melyek határon átnyúló programjait közösen kell támogatni. Az interregionális kapcsolatok hatékonnyá tétele érdekében össze kell hangolni a készülő regionális stratégiákat, valamint meg kell vizsgálni az együttműködések Békés megye fejlődését befolyásoló várható hatásait. A térség gazdasági és humán erőforrásai néhány városban (Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas) koncentrálódnak. A tercier funkciók látványos fejlődése is ezekben a centrumokban következett be, azonban szerkezete itt is egyoldalú. A pénzügyi szektor csak a megyeszékhelyen erősödött meg jelentősen, míg a K+F funkciók a megye egészében elégtelenek. A tercier funkciók, pénzügyi-üzleti szolgáltatások fejlesztésében a megyeszékhelyen a szerkezet bővítése, a magasabb szintű és színvonalasabb szolgáltatás biztosítása szükséges, a harmonikus területi fejlődés érdekében pedig a térségközpontok szerepének növelése és az elérhetőség javítása kívánatos. Ezzel elősegíthető a területfejlesztési célok megvalósításához szükséges pénzügyi és humán erőforrások akkumulációja. A helyi ipar diverzifikáltsága alacsony szintű, ami meglehetős gazdasági instabilitást eredményez. A megye perifériális területein különösen a kisebb településeken a gazdaság kizárólagos bázisa az agrárágazat. Az élelmiszergazdasági termelés sem színvonalában (fajlagos hozamok), sem szerkezetében (extenzív termelés) nem felel meg a modern piacgazdaság követelményeinek. Jelentéktelen a korszerű termékpályák szervezettségi foka, a korábbi integrációs tömbök többnyire szétestek. Az alapanyagtermelő mezőgazdasági kapacitást az élelmiszer-feldolgozó üzemek csak részben tudják kihasználni. A termelő és feldolgozóipari pályaszakaszok műszaki fejlesztése elől a túlméretezett forgalmi szféra és a nagymértékű állami elvonás emészti el a beruházási forrásokat. Az átalakult szövetkezetek gépállománya részben elavult, állattartó telepeinek nagyobb hányada üres. Az újonnan alakult DAOP /D

29 kisgazdaságok többsége az ipari inputokból (technika, kemikáliák, stb.) kevéssé hatékony elemeket használ. Visszaesett az öntözéses termelés területe és a nagy hozamú növény- és állatfajták alkalmazása. Nem jött létre a termelők új típusú érdekérvényesítő szövetkezeti hálózata. Az országos átlagnál is kaotikusabb a tulajdoni szerkezet és a földnyilvántartás. A megyében jelentős a megyeszékhely népességkoncentrációja Az egymás szomszédságában elhelyezkedő települések közti funkcionális kapcsolatokra irányuló vizsgálatok szerint a megyében Békéscsaba központtal alakult ki agglomeráció (6 település). Mezőhegyes közvetlen környezetében a települések közti kapcsolatok viszonylag laza rendszere mutatható ki, városi település-együttest formálva (4 település). A kisvárosi szintű településeket melyek közé Mezőhegyes sorolható Békés megyében a lakosság kb. egyharmada választja lakhelyéül, ami fejlődésük folyamatosságát támasztja alá. A megye népességének iskolai végzettségi színvonala országos összehasonlításban kimondottan alacsony. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma különösen a jogi és közgazdasági diplomások esetében aránytalanul kevés. DAOP /D

30 AZ ORSZÁGOS TE RÜ LETFEJLES ZTÉSI KONCEPCIÓ HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CÉLTERÜLETEI Jelmagyarázat: 1: elmaradott kistérségek, 2: a mezőgazdasági (rurális) vidékfejlesztés kistérségei, 3: tartós munkanélküliséggel sújtott kistérségek Békés megye a munkanélküliségi rátát tekintve a megyék rangsorában a munkanélküliség hazai megjelenésétől kezdve folyamatosan az utolsók között foglal helyet. A munkanélkülieken belül a tartós munkanélküliek aránya a megye minden területén, különösen azonban a megye hátrányos helyzetű peremterületein rendkívül magas. A munkanélküliség kezelésében fontos szereppel bíró aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök aránya Békés megyében magasabb, mint a megyék átlaga, ugyanakkor az alkalmazás területi struktúrája és hatékonysága korántsem megfelelő. Békés megyére évek, sőt évtizedek óta rendkívül kedvezőtlen demográfiai mutatók (természetes fogyás, elöregedés), jelentős vándorlási veszteség jellemző. A megye hátrányos helyzetű déli, északkeleti és DAOP /D

31 északi területein a magas munkanélküliségi ráta és a népesség torz korszerkezete kimondottan rossz aktivitási mutatókat eredményez, ami figyelembe véve az állam által nyújtott ellátások (nyugdíj, munkanélküli ellátások, jövedelempótló támogatás, családi pótlék, stb.) színvonalát súlyos, a települési önkormányzatok által nem, vagy csak rendkívül nehezen megoldható szociális problémákat jelent. E folyamatok kedvezőtlen hatásait tovább erősíti az is, hogy egyrészt a települések teherbíró képességének csökkenése (az önkormányzati források szűkülése) az egészségügyi és szociális alapellátás területén évek óta stagnálást, sőt nem egy esetben visszafejlődést eredményezett, másrészt a fekvőbeteg-ellátás (szülőotthonok) racionalizálása nem járt együtt a járóbeteg-ellátás és a szakorvosi ellátás színvonalának emelkedésével, területi rendszerének kiegyenlítésével. E kedvezőtlen tendenciák korlátozása egyrészt a felsőfokú végzettségű szakemberek kötődésének és letelepedésének segítését, másrészt a megye hátrányos helyzetű peremterületein az egészségügyi és szociális ellátás, illetve az alapfokú oktatás feltételeinek javítását teszi szükségessé. DAOP /D

32 III.1.4 Mezőkovácsházi kistérség helyzetének bemutatása A kistérséget az Országos Területrendezési Koncepció is társadalmi- és gazdasági szempontból egyaránt elmaradott helyzetű, rurális térségként jelöli meg. Ábra: Mezőkovácsházi kistérség közigazgatási határai Általános jelleg bemutatása A Mezőkovácsházi kistérséget 18 település alkotja, amelyből három városi rangú: Battonya, Mezőhegyes és Mezőkovácsháza. A Dél-békési kistérség Békés megye déli országhatárától észak-északkeleti alakban felnyúló területén (1.050 km2) 21 településen embernek ad otthont. Országos összehasonlításban is elmaradott helyzetű kistérségnek számít, gazdasági-társadalmi statisztikai mutatók alapján az ország negyedik legelmaradottabb kistérsége. A térség ősidők óta kedvező életfeltételeket biztosított az itt élőknek, mert földje könnyen művelhető, tápanyagban gazdag; jó vízgazdálkodású talajjal, átlagot meghaladó mennyiségű napsütéssel, a földben rejlő tiszta ivóvízzel, építőanyagokkal, földgázzal, kőolajjal is elhalmozta a természet. Kedvező adottságai ellenére a Dél-békési kistérség az elmúlt évtizedekben részben a geopolitikai, másrészt a társadalmi változások hatására perifériális helyzetbe került, hazánk egyik legfejletlenebb kistérségei közé tartozik DAOP /D

33 Településeinek (Almáskamarás, Dombegyház, Kevemes, Magyarbánhegyes, Medgyesegyháza, Nagybánhegyes, Szabadkígyós, Battonya, Dombiratos, Kisdombegyház, Magyardombegyház, Mezőhegyes, Nagykamarás, Újkígyós, Csabadszabadi, Kaszaper, Kunágota, Medgyesbodzás, Mezőkovácsháza, Pusztaottlaka, Végegyháza) gazdasági potenciálja a mezőgazdaság helyzetének romlásával összhangban az 1980-as évek végétől folyamatosan romlott. Földrajzi jelleg bemutatása A Békés- Csanádi-háton fekvő térség kedvező természetföldrajzi adottságokkal, kiváló termőképességű mezőségi talajokkal rendelkezik. A Battonya és Pusztaföldvár közötti sáv a Dél-Alföld egyik legkevésbé süllyedő része, a szénhidrogén-felhalmozódások ismert területe. A Maros-hordalékkúp a jó felszín alatti vízbeszerzési lehetőségekre építve a regionális vízellátó rendszer tápterülete, ezért megbízható védelme nélkül kritikussá válhat a megye nagy részének vízellátása. A térség éghajlata enyhén kontinentális. Az évi középhőmérséklet 10 Celsius-fok felett van. Természetes felszíni vizekben a kistérség szegény, egyedül a Száraz-ér folyik át a térségen, amely hazánkba Battonyánál lép be, majd a települést elhagyva Mezőkovácsháza, Végegyháza, Kaszaper és Tótkomlós közigazgatási területét érintve Békéssámsonon keresztül éri el Csongrád megyét. Közvetve érinti Dombiratost, Mezőhegyest, Dombegyházát, Kunágotát, Pitvarost, Királyhegyest, Földeákot (Csongrád megye), Romániában Torony-t, Varjast, Iratost, stb.területéről átlagban m3/d vízmennyiség termelhető ki a felszín alatti vízkészlet sérelme nélkül. A térség gazdag védett természeti értékekben (2. táblázat). Erdői többnyire telepítettek. A mezőgazdaságilag hasznosított területek elterjedtebben termesztett haszonnövényei a búza, a kukorica, a lucerna, a napraforgó, a cirok, a fűszerpaprika és a dinnye. A területet csenkeszes-árvalányhajas-fenyérfüves növénytársulás borítja. Magasfüvű sztyepp, amely a kontinentális éghajlati viszonyok között az egykori Maros-ág, a Szárazér löszhordalékán képződött. A tompapusztai löszpusztaréthez hasonló élőhely található Pocsaj határában, ott, ahol az Ér átlépi a román-magyar határt. E két terület flóráját sok párhuzam jellemzi. A térség állatvilága jelentős, fácán-, fogoly-, nyúl- és őzállománya magas volt országos viszonylatban is. A gépesített mezőgazdaság és a vadásztársaságok átalakulása miatt azonban csökkent a számuk. A térség több mint 200 állatfaja közül nevezetesebbek az ájtatos manó, a magyar tarsza lomhaszöcske, a sisakos sáska, a pöszörszender és törpeszender lepkék, a délvidéki poszméh, a fürj és a földikutya rágcsáló emlős. Demográfiai helyzetkép DAOP /D

34 A térségben monoton módon csökken a lakónépesség a megyei átlagot jóval meghaladó a természetes fogyás mértéke; a migrációs veszteség ugrásszerűen megnőtt mind a megyében, mind a kistérségben; a 60 évesnél idősebb népesség aránya enyhén nő. A felmérések szerint a térséget elsősorban a szakmával rendelkező fiatalok hagyják el; míg a betelepülők többsége hátrányos helyzetű, akik korábbi lakóingatlanukat azért adják fel, hogy olcsóbb lakáslehetőséghez jutva, a két ár különbözetéből oldják meg (ideig-óráig) egzisztenciális problémáikat. A megye népességének 12 %-a él a Mezőkovácsházi kistérségben, többségük átlagosnál rosszabb helyzetű településben csak kisebb részük lakik a körzet három kisvárosában. A demográfiai mutatók itt a legkedvezőtlenebbek: jelentős a népességfogyás, magas az idős korosztály aránya, alacsony a lakosság iskolai végzettsége. A népességszám fogyásának oka az élve születések és a halálozások számának egyre növekvő negatív egyenlege, valamint a vándorlási veszteség, mely a megyében szintén a legrosszabb helyzetet tükrözi. A kistérség ritkán lakott, népsűrűsége 53,3 fő/km eleje és 2003 vége között 401 fő volt a vándorlási veszteség. Az lakosra jutó vándorlási egyenlege az elmúlt 6 év alapján -7,32, amellyel Békés megyében a 3., a kistérségek sorrendjében pedig a 101. helyen áll. Évek óta romlik a 14 év alatti népességre jutó időskorúak aránya (öregedési index). A mutató értéke kedvezőtlen (1,57), országos szinten a rangsorban a 131., míg megyéjében a 4. helyen áll. A kistérség lakossága elöregedett, egészségi állapota romlik; sem az ellátás szervezése, sem a megfelelő prevenció nem működik jól. A háziorvosok nagy része nyugdíj korhatárú. Az egy főre jutó személyi jövedelemadó a kistérségben nem éri el a megyei átlag kétharmadát. A kistérség lakosai közül sokan élnek a létminimum alatt, sok aktív korú csak alkalmai munkából, jövedelempótló támogatásból él. Az aktív korú lakosság átlagos képzettsége alacsony. Igen magas a kistérségben a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Humán potenciál helyzete A térségben jelentkező gazdasági tendenciák negatívan hatnak a társadalmi folyamatokra, a helyi munkaerőpiac szakképzettség vonzó, ill. megtartó ereje az elmúlt 15 évben tovább romlott. Bár a lakosság arányos középiskolai tanulók száma enyhén nő, de a megyei átlag alatt marad. A felsőfokú végzettségűek aránya a 2000-es népszámlálás adatai szerint igen alacsony a kistérségben, az országos átlagnál alacsonyabb megyei átlagnak is alig több a felénél. Az átlagos elvégzett osztályszám a DAOP /D

35 két népszámlálás közötti 10 éves időszakban kismértékben (8 %-kal) nőtt, de jóval a megyei átlag alatt van). Nagyon alacsony a foglalkoztatottak aránya (2002-ben 25,4 %), jóval alacsonyabb, mint a megyei átlag. Viszont igen magas az inaktív keresők aránya (41,8 %), jóval a megyei átlag fölött van. Munkaerő-piaci jelleg 2004 év végén regisztrált munkanélküli (köztük nő) szerepelt a nyilvántartásban, 322-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. A éves népességhez viszonyított arányuk 11,74 %, az országos átlagnál 109 %-kal magasabb, mellyel megyéjében az 5., országosan pedig a 124. helyet foglalja el a kistérség. Hasonló a kistérség pozíciói (5., ill. 122.) a tartós, 180 napnál hosszabb időt munkanélküliként töltő népesség arányában (5,83) amely több, mint a hazai átlag (2,61) kétszerese. Közlekedési háttér A kistérség az ország Dél-keleti részén, az autópályáktól és a kiemelt országos közlekedési utaktól távolabb helyezkedik el. A dél-békési terület úthálózatának a minőségi problémák mellett súlyos szerkezeti fogyatékosságai vannak. A főút nélküli területnek nincs egyértelmű csomópontja a települések többségéből számos lényeges célpont csak jelentős kerülővel érhető el, ami a térség belső kohézióját is nehezíti. Az Arad elérését megkönnyítő battonyai határátkelőhely megépítésével bár csökkent a térség elzártsága, de szükség lenne további állandó közúti átkelők nyitására. A térség telefonhálózata nemrégiben kiépült, de egyes helyeken az alkalmazott technológia, míg másutt műszaki problémák miatt a telefonszolgáltatásban komoly gondok vannak. Környezeti infrastruktúra A környezetkímélő infrastruktúrával való ellátottságban a szennyvíztisztítókkal és technológiailag optimális hulladéklerakókkal jellemezhető települések tűnnek ki, a közműolló nyílása azonban igen nagy. Általában véve alacsony a beépített területeket védő zöldsávok aránya. Közigazgatási infrastruktúra A térség közigazgatási infrastruktúrája a megyei átlagnak felel meg (Városi Bíróság Battonya, Közjegyző Battonya, Földhivatal Mezőkovácsháza, végrehajtó Battonya, rendőrkapitányság Mezőkovácsháza; rendőrőrs van Mezőhegyesen, Battonyán, Medgyesegyházán; körzeti megbízott van. DAOP /D

36 Infrastruktúra helyzete Az elmúlt években fejlődött a térség infrastruktúrája, de: A lakosra jutó épített új lakások száma messze a megyei átlag alatt van, igen alacsony, bár a vizsgált utolsó két évében nagyságrenddel megnövekedett az előző évekhez képest. A vezetékes gáz-ellátottság helyzete javult, 2003-ra meghaladta a 2/3-os arányt, de jóval a megyei átlag alatt van. A lakások közüzemi víz-ellátottsága még mindig alacsony arányú Nő a szennyvíz csatornázottság aránya, de 2003-ban még nem érte el a 20 %-ot, így jóval a megyei átlag alatti Gazdasági helyzet Mezőgazdaság A kistérség gazdasági potenciálját (kiváló termőföldi adottságai miatt) hagyományosan a mezőgazdaság helyzete determinálta, s determinálja napjainkban is után a térség mezőgazdasági nagyüzemeinek jelentős része felbomlott. Az elmúlt 15 évben a gabonatermelő ágazat folyamatos gondokkal küzdött; az átlag feletti gabonatermés részben a hiányos tároló kapacitások, másrészt az EU hazánkat érintő agrárpolitikája miatt eszkalálta a problémákat. A foglalkoztatottak aránya szerinti gazdasági szerkezet változását 10 év alatt a mezőgazdaság súlyának jelentős csökkenése, az iparban foglalkoztatottak kismértékű növekedése és nagymértékű (21,4 százalékpontos) A kistérségben 2,3-szer magasabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, mint a megye gazdaságában. mezőgazdasági birtokszerkezet A termőföldek kb. 80 %-a 3-5 hektáron gazdálkodók tulajdonában van! Nagy a szétaprózódottság (amit a fejlesztési célok meghatározásakor figyelembe kell venni). Hazánkban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, eléri az 1500 órát; a hőigényesebb mezőgazdasági kultúrák termesztése szempontjából igen kedvezőek tehát az adottságok. A térségben vannak az ország legjobb minőségű szántóföldei (átlagosan 34,1 AK), amelyek kiválóan alkalmasak jó minőségű szántóföldi növények termesztésére, valamint az ezen alapuló állattenyésztésre. Ennek ellenére az agrárium termékválasztéka nagyon szűk. Legjelentősebb a búza és a kukoricatermesztés, ami (ismerve az EU-n belüli túltermelési válságát), nem szerencsés. A térség Európa-szerte is egyre híresebb dinnyetermesztő vidék, ezenkívül a fóliás DAOP /D

37 paprikatermesztés is népszerű a helyi gazdák körében. Elmondható, hogy a mezőgazdasági területén elmozdulás figyelhető meg a magasabb jövedelmezőségű, tőke- és élőmunka-igényes növényházas kertészeti tevékenységek irányában. Művelődési ágankénti megoszlásban a legnagyobb területet a szántó és a gyep, ezt követi az erdő, a kert, a gyümölcsös, a szőlő és a nádas. Gazdaság statisztikai adatok A társas vállalkozások átlagos statisztikai létszámára vetített bruttó hozzáadott érték alapján a kistérség az országban a 90. helyen áll, míg Békés megyében a 3. A mutató értéke (1.939 eft) több mint 420 efttal emelkedett az elmúlt évben, de még így is csak az országos átlag 53 %-a. A térség az egy lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem tekintetében országosan a 124., míg megyéjében az 5. helyre került, melynek évi értéke (249 eft) 40 %-kal marad el a hazai átlagtól, azonban közel 52 eft-tal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma (159,2) az országos átlagnál 34 %-kal kevesebb, mellyel országosan a 130., megyéjében pedig az 5. helyen áll. A kistérség idegenforgalma nem jelentős, a kereskedelmi szálláshelyeken és a magánszállásokon eltöltött vendégéjszakák ezer lakosra vetített száma csak 170,9, amely az országos átlag egytizedét sem éri el, így országosan a 131., megyéjében viszont a 4. lett. A Mezőkovácsházi kistérségben összesen regisztrált vállalkozás található, amelynek 81,97 %-a működő vállalkozás, s ezzel az aránnyal megyéjében a 3. helyen áll, és az országos átlagot is 9,6 %-kal meghaladja, így a többi mutatóhoz viszonyítva az igen kedvező 52. helyen végzett. A működő egyéni vállalkozások száma 1.497, ezer főre 30,37 jut, amely közel 34 %-kal kevesebb a hazai átlagnál, s ezzel a 130., megyéjében pedig a 4. helyre került. A működő társas vállalkozások ezer főre jutó száma (7,63) 79 %- kal marad el az országos középértéktől, amellyel megyéjében az 5., míg a kistérségek rangsorában a 149. helyet szerezte meg. Az működő vállalkozásból 376 a társas vállalkozás, közülük a 188 bt., a 135 kft., a 6 rt. és a 12 mezőgazdasági szövetkezet emelhető ki. A működő vállalkozásokon belül a mezőgazdasági szövetkezetek aránya a megyei, valamint az országos átlagot jelentősen (41, ill. 187 %-kal), míg az rt-ké a megyeit 4 %-kal meghaladja. A vizsgált további gazdasági formákban működő vállalkozások száma mind a megyei, mind az országos átlagnál alacsonyabb értéket mutat. A korlátolt felelősségű társaságok aránya 32 %-kal, a betéti társaságoké 31 DAOP /D

38 %-kal kevesebb a megyei átlagnál. A kistérségben a bt.-k, kft.-k és rt.-k aránya elmarad az országos átlagtól: a korlátolt felelősségű társaságoké a leginkább, mintegy 60 %-kal, a betéti társaságoké és a részvénytársaságoké pedig 52, ill. 31 %-kal. Ipar A működő vállalkozások létszám-kategória szerinti megoszlása 66 %-a, azaz darab a 0, vagy ismeretlen számú alkalmazottat foglalkoztató, 30 % (565) az 1-9 főnek munkát adó társaság. A kistérségben ezen kívül 54 kis-, 17 közepes és 1 nagyvállalkozás található. Az összes működő vállalkozásból a nagyvállalkozások aránya 52 %-kal, az 1-9 főt foglalkoztató kisvállalkozásoké 7,5 %-kal marad el a megyei átlagtól, míg a közepes vállalkozásoké több mint 13 %-kal meghaladja azt. kistérségben átlagosan a működő vállalkozások 20,1 %-a társas, míg a többi egyéni vállalkozás keretében működik. A térségben összesen két nemzetgazdasági ágban magasabb ennél a társas vállalkozások aránya: az ipar területén meghaladja a 38 %-ot, míg a kereskedelem javítás szektorban tevékenykedő vállalkozások körében 24 %. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén működő társas vállalkozások aránya viszont a 6 %-ot sem éri el. Vállalkozások száma A kistérség települései között számottevő különbség alakult ki az ezer állandó lakosra jutó működő vállalkozások számában. A mutató értéke sehol sem haladja meg a vidéki átlagot, egyedül Mezőkovácsházán magasabb annak háromnegyedénél, további 5 településen (Kaszaper, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Nagybánhegyes és Nagykamarás) pedig a vidéki átlag felénél. A kistérség 10 községében 35- nél, míg 3 faluban (Kisdombegyház, Magyardombegyház és Pusztaottlaka) 17 vállalkozásnál is kevesebb jut ezer főre. DAOP /D

39 Ábra: 1000 főre jutó vállalkozások száma Szektorális jelleg A kistérségben a vállalkozások legnagyobb része, több, mint egynegyede a kereskedelem, javítás területén működött. Ezer lakosra 10,4 ezren nemzetgazdasági ágban tevékenykedő vállalkozás jut, amely az országos átlagértéknek csupán 53,9 %-a volt. A térségben egyedül a mezőgazdasági vállalkozások vállalkozássűrűségi mutatója (7,5) haladja meg a hazai szintet, értéke 104 %-kal magasabb annál. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (3,4), a szállítás, raktározás, távközlés, posta (1,4) és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások (5,8) szektor vállalkozásainak ezer főre jutó száma az országos átlag 84, 31, ill. 24 %-a. Jelentősen, több mint 72 %-kal elmarad a hazai középértéktől mind az ipari (2,3), mind az építőipari (1,9) vállalkozások vállalkozássűrűségi mutatója. DAOP /D

40 Gazdasági szerkezet mutató kistrérségi-megyei bontásban Mezőhegyes szerepe a kistérség településhálózatában A Mezőkovácsházai kistérség társadalmi-gazdasági szempontból halmozottan hátrányos helyzetű terület, mely az ország, valamint a Dél-alföldi régió és Békés megye délkeleti részén, a román határ mentén helyezkedik el, Csongrád Megye szomszédságában. A térség alapterülete 882 km2, ez a megye területének (5631 km2) 15,7%-a. A kistérséghez tartozó települések a következők: Almáskamarás, Battonya, Dombegyház, Dombiratos, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Pusztaottlaka, Végegyháza. A települések közül, jogállásuk szerint 3 város, míg 15 község. A Mezőkovácsházi kistérség mind a terület, mind pedig a települések számát illetően meghaladja a megyei átlagot. DAOP /D

41 AZ INTEGRÁLT VÁROSHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KAPCSOLATRENDSZER Jelmagyarázat: 1: kistérségi (társ)központ város, 2: kistérségi (társ)központ község, 3: a közép-békési városrégió szuburbanizálódó községei, 4: a közép-békési városrégió magterületének interurbán kapcsolatai, 5: a közép-békési városrégió egyéb interurbán kapcsolatai, 6: a közép-békési városrégió egyéb kapcsolatai, 7: kistérségközi elsődleges interurbán kapcsolatok, 8: kistérségközi másodlagos interurbán kapcsolatok, 9: kistérségen belüli interurbán kapcsolatok DAOP /D

42 III. MEZŐHEGYES VÁROSSZINTŰ HELYZETELEMZÉS A település KSH adatai KSH adattábla: Nemzetiségi név: KSH-kód: Jogállás: Város Régió: Dél-Alföld Megye: Békés Kistérség neve (kódja): Mezőkovácsházai (3402) Kistérség székhelye: Mezőkovácsháza Körjegyzőségi kód: 1 Körjegyzőség székhelye: Kisebbségi önkormányzat: Távhívó körzetszám: 68 Vasútállomás: Autóbusz-állomás: Mezőhegyes (0,5 km) Mezőhegyes (0,0 km) Forrás: ksh.hu A magyarországi településhálózatban Mezőhegyes a városhierarchia alsó szintjén helyezkedik el egykori mezővárosként. III.1. Mezőhegyes gazdaságának jellemzői III.1.1. Általános háttér Egy térség fejlődésének a mai értékrend szerint a gazdasági növekedés a legfontosabb indikátora. A versenyképes gazdaság kialakítása tehát a település modernizációjának kulcskérdése. A gazdaság fejlődése piaci viszonyok között alapvetően a működő tőke mozgásától függ, ami külső szereplők által legfeljebb részben befolyásolható. A területfejlesztési politika funkciója tehát a gazdasággal összefüggő térségi érdekek érvényesítése, vagyis a működő tőke számára vonzó környezet biztosítása, a térség erőforrásaira épít és komparatív előnyeit kihasználó gazdasági bázis kialakítása, a lakosság és közösségei boldogulásának (foglalkoztatási, jövedelmi helyzet) elősegítése. DAOP /D

43 A település gazdaságának súlyos problémája, hogy a leépült gazdasági egységek helyébe nem tudtak belépni megfelelő fejlettségi és jövedelmezőségű vállalkozások. Azon középméretű vállalkozások megjelenése maradt el, amelyek a változásokhoz rugalmasan tudnak alkalmazkodni, innovatívak és képesek az exportpiaci rések kihasználására. A befektetőkért folyó országos versenyben a település mindeddig igen kevés eredményt ért el. A szűkös helyi források következtében pedig nem képes önerőből megfelelő infrastrukturális feltételeket kínálni a külföldi működő tőke számára. Mezőhegyes a tőke-befektetések és a vállalkozási készség szempontjából is jelentősen elmaradt az ország dinamikusan fejlődő területeitől. A település gazdaságpolitikájának főfeladata összpontosított forrásfelhasználással olyan gazdasági szereplőket vonzó környezet kialakítása, amely bázisa lehet egy intenzívebb, megújult szerkezetű, szélesebb ágazati fejlődés kezdetének. Mezőhegyes rendelkezik potenciális fejlődési forrásokkal (magasabb színvonalú, koncentráltan elhelyezkedő munkaerő és szolgáltatás, közlekedési csomópont stb.), és eséllyel arra, hogy itt jelentősebb mértékű befektetői koncentráció alakuljon ki. A versenyképes gazdasági szerkezet létrejötte döntően a kis- és közepes vállalkozások fejlődésén múlik, ezért a vállalkozásfejlesztést segítő intézmények létrejöttének támogatása létfontosságú. Mezőhegyesen a pénzügyi szektor koncentrációja nem alakult ki az csak a megyeszékhelyen erősödött meg jelentősen. A K+F funkciók sem Mezőhegyesen sem a megye többi településen elégtelen. Mezőhegyes ipari diverzifikáltsága alacsony szintű, ami meglehetős gazdasági instabilitást eredményez. A gazdaság kizárólagos bázisa az agrárágazat. Az élelmiszergazdasági termelés sem színvonalában, sem szerkezetében nem felel meg a modern piacgazdaság követelményeinek. Az alapanyag-termelő mezőgazdasági kapacitást az élelmiszer feldolgozó üzemek csak részben tudják kihasználni. A termelő és feldolgozóipari pályaszakaszok műszaki fejlesztése elől a túlméretezett forgalmi szféra és a nagymértékű állami elvonás emészti el a beruházási forrásokat. Az átalakult szövetkezetek gépállománya részben elavult, állattartó telepeinek nagyobb hányada üres. Az újonnan alakult kisgazdaságok többsége az ipari inputokból (technika, kemikáliák, stb.) kevéssé hatékony elemeket használ. Visszaesett az öntözéses termelés területe és a nagy hozamú növény- és állatfajták alkalmazása. Nem jött létre a termelők új típusú érdekérvényesítő szövetkezeti hálózata. Az országos átlagnál is kaotikusabb a tulajdoni szerkezet és a földnyilvántartás. Stratégiai jelentőségű a kialakult ipari potenciál megőrzése, szelektív fejlesztése, új, innovatív iparágak, illetve nemcsak az olcsó munkaerőt kereső, hanem az alacsonyabb szintű technológiát is magas DAOP /D

44 színvonalon alkalmazni tudó munkaerőre támaszkodó munkaigényes iparágak betelepülésének elősegítése és az élelmiszer gazdaság integrált fejlesztése. A régió vállalkozásainak együttműködését, a vertikális integrációt kiemelten kell kezelni. Működő vállalkozások száma A gazdasági környezet elemzése kapcsán elsőként a vállalkozások helyzetével ismerkedünk meg év végén 371 Mezőhegyesi székhelyű vállalkozást tartottak nyilván, tíz év alatt számuk egynegyeddel nőtt. Az évenkénti bővülést 2006 törte meg, amikor 35-tel kevesebben szerepeltek a nyilvántartásban. A vállalkozások döntő többsége (83 %-a) jogi személyiség nélküli (pl. betéti társaság, építőközösség, társasház), a jogi személyiségű vállalkozás zöme korlátolt felelősségű társaság volt. A 2008 dec.31 önkormányzati adatok alapján kiskereskedelmi üzletek (üzlet italbolt stb.)száma: 80 db, vendéglátó üzletek száma:16 db valamint az egyéni vállalkozók száma: 252 db. Vállalkozások összetétele és száma gazdálkodási formai szerint Rt. Kft. Bt. Egyéni vállalkozó Egyéb vállalkozási forma ágazat Ipar Építőipar Mezőgazdaság Távközlés,k özlekedés Kereskedelem Vendéglátás Vízgazdálkodás Egészségügyi Szociális egyéb Összesen forrás: Mezőhegyes Önkormányzata Elsősorban a település hatáskörén kívül álló erők, folyamatok hatnak. Azonban ezek mérséklésében, alakításában fontos szerepe lehet a helyi erőknek, az önkormányzati és civil beavatkozásnak, melyek a korábban oly fontosnak tartott helyi adókedvezmény rendszernél sokkal kifinomultabb gazdaságélénkítési lehetőséget nyújtanak. Ezek a vállalkozás aktuális helyzete szerint a következők lehetnek: DAOP /D

45 - A sikeres, jól működő vállalkozások számára piacaik megőrzése és bővítése a legfőbb segítség: pl. turisztikai belső piac, önkormányzati vásárlások, gazdasági fórumok, vásárok szervezése, a rajtuk való részvétel segítése, stb. - A gazdaságszerkezetben új, helyi-, térségi vállalkozások alapítása a nem biztos piac, a nem biztos beszállítók kör miatt magas kockázattal jár, számukra az alapítási rizikófaktorok csökkentése a segítség, pl. az indulási költségek csökkentése, részbeni átvállalása, egy stabil induló piac biztosítása, stb. - Pangó, tőkeszegény gazdasági szerkezetben külső erőforrások megjelenésére van szükség, azonban az ilyen környezet nem kellően vonzó, így szükség van a letelepítés támogatására. Ennek megszüntével ha a gazdasási környezet nem változik kedvező irányba fenn áll a távozásuk veszélye, viszont ott létük egy nagyobb számú foglalkoztatás, a helyi vásárlóerő növekedése, a helyi gazdaság beszállítói lehetőségei révén gazdaságélénkítő hatású. A vállalkozások közül az ipar területén a Mezőhegyesi Fémipari Kft az egyik legnagyobb ipari foglalkoztató dolgozói létszámával. Említést érdemel még a volt Kendergyár területén működő zipzárgyártó üzem, de ennek nagyságrendje is az előzőhöz hasonló. A mezőgazdaságban a Ménesbirtok Zrt ma is a legmeghatározóbb foglalkoztató. Ugyanakkor az általa létrehozott, de ma már kizárólag a Magyar Állam tulajdonában levő Ménes Kft az, amely Mezőhegyes örökségének jelentős elemeinek, azaz az állami tulajdonú műemlékeknek a kezelője és a Nónius törzstenyészet és a sportló tenyésztésnek gazdája. A helyi gazdaságfejlesztés eszközeire az önkormányzatnak korlátozott lehetőségei vannak, de a képviselőtestület és a gazdasági és a pénzügyi bizottság nyitott minden gazdaságfejlesztést, munkahelyteremtést magában foglaló fejlesztésre. A város típusa foglakoztatási szerepkör alapján Mezővárosi jelleg közfoglalkoztatás valamint 83 fő foglalkoztatott létszám az önkormányzatnál. A társas cégek mellett 252 egyéni vállalkozást regisztráltak, ez az évit 16 %-kal haladta meg. Az elmúlt évtizedben kisebb hullámzás figyelhető meg körükben. A vállalkozások 1000 lakosra jutó fajlagos mutatója (Mezőhegyesen 85 fő) 2006-ban meghaladta a kistérség átlagát (82 fő), de elmaradt a megyeitől (89 fő). A város gazdasági szerkezete változatos, az agráriumtól kezdve a feldolgozóipar különböző ágain át a szolgáltatásokig sokféle ágazat képviselteti magát. Legjelentősebb a mezőgazdaság, hiszen az itt élő lakosság meghatározó többsége él mezőgazdasági termelésből, kötődik az agráriumhoz. A településen jelen van az ipar is pl. Mezőhegyesi Fémipari Kft. DAOP /D

46 A mezőhegyesi ipari park, a volt mezőhegyesi cukorgyár ipari területén jött létre, 10 hektáros területen az elmúlt évek során sok változás nem történt. Néhány vállalkozást kivéve jelenleg a terület működtetője vállalkozásokat, befektetőket vár. Az infrastruktúra fejlesztése révén próbált befektetőbarát ipari parkot létrehozni és ezáltal gazdaságélénkítést elérni a térségben. A regisztrált vállalkozások között az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem is megtalálható. Most vizsgáljuk meg, hogy hogyan alakul a településen a működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként. A vállalkozások száma és megoszlása nemzetgazdasági ágazatonként Nemzetgazdasági ág Db % Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás nemzetgazdasági ágak (A+B gazdasági ág) ,04 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágak (C+D+E gazdasági ág) 104 9,20 Építőipar nemzetgazdasági ág (F gazdasági ág) ,88 Kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ág (G gazdasági ág) ,27 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág (H gazdasági ág) 77 6,81 Szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ág (I gazdasági ág) 50 4,42 Pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ág (J gazdasági ág) 15 1,33 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág (K gazdasági ág) ,57 Oktatás nemzetgazdasági ág (M gazdasági ág) 20 1,77 Egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág (N gazdasági ág) 23 2,04 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ág (O gazdasági ág) 63 5,58 Egyéb tevékenység nemzetgazdasági ágban (P+Q gazdasági ág) 1 0,09 Összesen ,00 Forrás: (2006. év) TeIR DAOP /D

47 A vállalkozásokat az országos tapasztalatokhoz hasonlóan igen kis létszám jellemzi, döntő többségük 10 főnél kevesebb embernek ad munkát. A legnagyobb foglalkoztató az Ménes Birtok Zrt. A mikro- és kisvállalkozások jelentős súlya azt is jelenti, hogy a vállalkozások árbevétel szempontjából sem kiemelkedőek. Említést érdemel még a volt Kendergyár területén működő zipzárgyártó üzem, de ennek nagyságrendje is az előzőhöz hasonló. A mezőgazdaságban a Ménesbirtok Zrt ma is a legmeghatározóbb foglalkoztató. Ugyanakkor az általa létrehozott, de ma már kizárólag a Magyar Állam tulajdonában levő Ménes Kft az, amely Mezőhegyes örökségének jelentős elemeinek, azaz az állami tulajdonú műemlékeknek a kezelője és a Nónius törzstenyészet és a sportló tenyésztésnek gazdája. A helyi iparűzési adó alapján a legnagyobb cégek: - Ménesbirtok Zrt., - Mezőhegyesi Állami Ménes Kft., - Mezőhegyesi Takarmánygyártó Kft., - Mezőhegyesi Létesítménygazdálkodási és Sz. Kft., - Mezőprodukt Kft., - Élésker Kft., III.1.2. Mezőgazdaság A klasszikus árutermelő (konvencionális) mezőgazdaság a hatékonysági és gazdaságossági elvárások miatt nem tud olyan népességet eltartani, mint korábban (különben nem versenyképes), ezt el kell fogadni és fogadtatni. Mezőhegyesen is ez alakult ki annak ellenére is, hogy a Ménesbirtok hagyományaiból adódóan is korszerű szerkezettel rendelkezik. El kell érni azt, hogy a rendelkezésre álló és az igazgatási területen levő, öntözési lehetőséggel is nagy százalékban rendelkező földterületeket a helyi gazdálkodó szervezetek művelhessék továbbra is. A lehetőségekhez mérten segíteni kell a piac növekedését, aminek két területe van: a belső piac növelése (a lakosok számának növelése, az idegenforgalom erősítése), illetve segíteni kell a marketinget (arculatteremtés). De leginkább meg kell találni a megélhetés alternatív formáit (a földhöz, a vidékhez kötötten, illetve segíteni a más ágazatokba való átmenetelt (más ágazatok fejlesztése, képzés). Funkciók: - versenyképes (egészséges, biztonságos) élelmiszer előállítás - magas biológia értékű, garantált élelmiszerek (bio és organikus) DAOP /D

48 - nem élelmiszer növénytermesztés (ipari nyersanyagok, adalékok, energia növények) - környezeti feladatok (erdő, legelőgazdálkodás - vadgazdálkodás) - társadalmi feladatok vendéglátás (falusi turizmus) - ökoszociális szolgáltatások - segítenek fenntartani a természeti, környezeti értékeinket, az ember és környezete kapcsolatait, és biztosítja a tevékeny élet és a biztos megélhetés feltételeit a mezőgazdaságban dolgozók, az abból élők számára (Itt elsősorban a majori lakosságra gondolunk.) III.1.3 Ipar Az ágazat jellemzésére a hagyományos, termék szerinti (nehéz, könnyű, élelmiszer, stb.) iparfelosztás helyett érdemes inkább annak kutatás igényessége alapján különbséget tenni, mert ez jobban megmutatja letelepedési, fejlődési lehetőségeit. Mezőhegyes jelen megközelíthetőség mellett a közepes kutatásigényű iparágak befogadására gondolhat, itt is csak csekély vonzási erővel. A cél egy-két húzó ágazat (üzem) letelepítése a környezeti értékek megtartásának szem előtt tartásával, a logisztikailag (a közlekedési infrastruktúra hiányosságai ellenére is) előnyös földrajzi helyzetéből adódóan. Ezt látszólag kedvezőtlenebb önkormányzati költség és szerep vállalás mellett is érdemes megtenni a helyi kis- és középvállalkozói beszállítói kör erősítése érdekében. Támaszkodni kell a Mezőhegyesi Fémipari Kft-nél kialakult innovációs készségre, támogatni kell a cég fejlődését az esetleges beszállítói kör kialakulása érdekében. - A város gazdaságára a térségéhez hasonlóan hagyományosan az alacsony kutatásigényű iparágak a jellemzőek. Ezek erőforrás és nyersanyag minőségük, elavult technológiai, műszaki színvonaluk, gazdaságilag nem hatékony termelésük miatt ma többnyire válságban vannak. Segíteni kell versenyképességük megtartását és piacaik megerősítését. Erre a mezőgazdasághoz hasonlóan jó lehetőségek rejlenek a turizmus területén. III.1.4 Szolgáltatás Turizmus Turisztikai infrastruktúra: Szálláshelyek Jelenleg három kereskedelmi szálláshely üzemel Mezőhegyesen DAOP /D

49 Hotel Nonius***, 57 férőhellyel Ménesbirtok Vendégház Vendégház (a Centrál Étterem tulajdonában) Az itt működő iskolák kollégiumait tanítási szünetben ifjúsági szálláshelyként hasznosítják ÁMK Diákotthon Harruckern János Közoktatási Intézmény Mezőhegyesi Szakképző Iskola és Kollégium 84 férőhellyel Jelenleg 5 helyen foglalkoznak falusi szállásadással a településen Dékány Ház Férőhely: 8 fő Huszár Ház Marosi Ház Nagy Ház Sovák Ház férőhely: 4+4 fő, egyéb szolgáltatásokkal: lovagoltatás, Falusi Vendégasztal, lovastábor, vadásztatás A falusi szálláshelyek férőhelyeinek alakulása 2005 és 2008 között rendre: 35 fő, 29 fő, 20 fő, 20 fő volt. Belföldi vendégek száma/külföldi vendégek száma Mezőhegyesen, a falusi szálláshelyeken 2005 és 2008 között 2008 DAOP /D

50 Az elmúlt 4 év tekintetében elmondható, hogy 2006-ban ugrásszerűen megnőtt a vendégek száma a falusi szálláshelyeken, majd 2007-ben tapasztalható visszaesés, hiszen 99 főről 77 főre esett vissza, ráadásul ebben az évben egyáltalán nem volt külföldi vendég ban tapasztalható némi emelkedés, hiszen összesen 87 fő volt a vendégek száma. Vendéglátóhelyek: Centrál Étterem (280 fő) Hazánk egyetlen Fachwerkes étterme. Hotel Nonius Étterem Guiness Pub Hami Büfé Pizzavár Fanti Cukrászda Rendezvények Turisztikai szempontból három jelentős rendezvény említhető meg. Szent György Nap (április), melyet idén kiegészít a település várossá avatásának 20. évfordulója. Lángos Olimpia (június) gasztronómiai rendezvény, melyet 2007-ben rendeztek meg először. Kanca- és Mén verseny (június), melyet idén rendeznek meg 15. alkalommal. Ez utóbbi két rendezvényt már tavaly is összevonták és egy időpontban rendezték, hogy nagyobb vonzerővel bírjon. Egyéb programlehetőségek Lovaglás: A lótartásnak hatalmas hagyománya van a településen, mégis csak két helyen van lehetőség ennek kipróbálására Mezőhegyesi Állami Ménes Kft.-nél (tereplovaglás, lovas szán, hintó, társas kocsi,puszta busz, méneslátogatás) Sovák Lovasiskola (lovagoltatás, kocsizás, lovastábor) Vadászat: vadászhatnak. Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt.-nél az érdeklődők nyúlra, őzre, fácánra, fogolyra, dámszarvasra DAOP /D

51 Horgászat: A Béka-tó, illetve a Fekete-tó nyújt horgászati lehetőséget a környéken, mindkettő egész évben nyitva tart. Turisztikai szempontból jelentős műemlékek Centrál étterem Városháza Kettős tiszti lakok Volt Csikós Csárda Putrik (csikóslak) Zab siló tornyok Víztorony Építészeti telep Református templom Ikerszárazmalom és a Pekeráj Hangai-ház Ménesbirtok központja Központi istálló Kocsimúzeum Fedeles lovarda Ménesparancsnokság Emberkóróda Indóház (vasútállomás) Volt Vadász Vendéglő Állatjárványkórház elkülönítő istállói A település adottságait figyelembe véve elsősorban a vadász és lovas turizmus fejlesztése az indokolt, továbbá alapozni kell a város kialakulásának történetéből adódó gazdag műemléki örökségre és a Világörökség Várományosi listán levő jelenlétre. A turizmus fejlődése érdekében fontos, hogy a lakossági igényekhez igazodó vegyes minőségű, olcsó kisboltok helyett/mellett kialakuljon szakosodott, magasabb színvonalú kiskereskedelem (esetlegesen helyi és/vagy térségi termékekre alapozottan). Elkerülhetetlen a jobb nevű (s nem csak gazdaságos termékeiről ismert) üzletláncok letelepítése, amire fel kell készülni. Ez nem jelenti ugyanakkor az üzletláncok maradéktalan beengedését, főleg nem a kizárólag csak saját építészeti arculattal letelepedni kívánók esetében. DAOP /D

52 Fontos, hogy növekedjék a helybeni vásárlóerő (a jobb kereseti, igényesebb, de magasabb költésű látogatói kör, a magasabb fizetésű vásárlók ne más településre menjenek). Ugyancsak fontos a gazdaság működését, bővülését segítő, illetve a turizmust kiszolgáló szolgáltatások létrejöttének és működésének segítés a vállalkozásfejlesztés eszközeinek adekvát alkalmazásával. III.2. Kutatás, fejlesztés A település K+F potenciálja alacsony, ami a betöltött térségi szerepkörből és a gazdasági szerkezetből együttesen adódik. Változás elsődlegesen a gazdaság remélt elmozdulásától várható. A település alapjában véve nem innovatív, hiányoznak a kutatást gerjesztő iparágak, a rangos kutatási intézmények. Jellemző a mezőgazdaság alacsony kutatási igénye, miközben gyakorlatilag kiaknázatlanok a környezetgazdálkodás, a természetvédelem és a turizmus területén kínálkozó többnyire határon átnyúló együttműködéseket igénylő tématerületek. Innovatív és gazdaságfejlesztő hatással bírhatnak az önkormányzat és a városban levő intézmények közös kezdeményezései alapján indított helyi, problémamegoldó kutatási projektek, a fejlett mezőgazdasági hagyományokra alapozó kutatások (növénytermesztés, lótenyésztés,) III.3. Környezetvédelem Az IVS további fejezetei részletekbe menően foglalkoznak a környezetvédelem (ezen belül a levegő, felszíni és felszín alatti vizek, zaj, élővilág és természet), valamint az árvíz- és belvízvédelem kérdéskörével. A Mezőhegyesi Ipari Park hasznosítható területe 10 hektár. A terület környezeti állapota jó, zaj-, lég-, talaj-, víz-, radioaktív szennyezettség nincs. Az ipari parkban teljes közmű infrastruktúra (elektromos energia, ivóvíz, szennyvíz-elvezetés, közút, vasúti iparvágány, földgáz, telekommunikáció) a betelepülők rendelkezésére áll. DAOP /D

53 Fő Mezőhegyes Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája III.2. Mezőhegyes város társadalmi jellemzői A városi szintű elemzés következő fejezetében Mezőhegyes városának jelentősebb társadalmi jellemzőit mutatjuk be, részletesen kitérve a legfőbb demográfiai adatokra, a képzettség-műveltség területére, feltérképezve a város lakosságának iskolai végzettségét. Foglalkozunk a munkanélküliség-foglalkoztatás rendkívül fontos és meghatározó problémájával, a lakosság egészségi állapotával és jövedelmi helyzetével. III.2.1. Népesség Az alábbi ábra szemléletesen mutatja a népesség számának degresszív csökkenését 10éves intervallumban. Az ábra jól mutatja a lakónépesség folyamatos csökkenését, amely csökkenés alól egyetlen év sem volt kivétel. Lakónépesség számának alakulása évben Mezőhegyesen Forrás:KSH-Tstar Ugyanez a tendencia megfigyelhető az állandónépesség számának alakulásában is. DAOP /D

54 Fő Fő Mezőhegyes Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 7000 Az állandónépesség számának alakulása évben Mezőhegyesen Forrás:KSH-Tstar Tehát a fenti ábrákból látszik, hogy a településen monoton módon csökken a lakónépesség és az állandónépesség. Az alábbi ábrákon bemutatásra kerül a népesség fogyás helyzete a különböző korosztályoknál. Lakónépességből a 0-14 évesek számának alakulása évben Mezőhegyesen DAOP /D

55 Fő Fő Mezőhegyes Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Lakónépességből a évesek számának alakulása évben Mezőhegyesen Lakónépességből a 60-x évesek számának alakulása évben Mezőhegyesen A migrációs veszteség tendenciózusan degresszív. Azonban korosztályonkénti bontásban kicsit árnyaltabb a kép. A 60 évesnél idősebb népesség aránya enyhén nő. Valamint felmérésekből az derül ki, hogy a térséget elsősorban a szakmával rendelkező fiatalok hagyják el. Tehát a fentiekben vizsgált és bemutatott demográfiai mutatók igen kedvezőtlen képet mutatnak a településről hiszen a népességfogyás dinamikusan növekvő, magas az idős korosztály aránya, alacsony a lakosság iskolai végzettsége. DAOP /D

56 Fő Mezőhegyes Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A népességszám fogyásának oka az élve születések és a halálozások számának egyre növekvő negatív egyenlege, valamint a vándorlási veszteség, mely a megyében szintén a legrosszabb helyzetet tükrözi. Az lakosra jutó vándorlási egyenlege az elmúlt 10 év alapján évek óta romló képet mutat. Vándorlási egyenleg évben Mezőhegyesen év év év év év év év év év év év forrás:ksh-tstar adatbázis III.2.2. Mezőhegyes nemzetiségi megoszlása Mezőhegyes színes nemzetiségi népességgel rendelkezik a 2001-es népszámlálási adatok alapján a helyi népesség döntő többsége magyar nemzetiségű (96,7%), német 0,3%, román 0,3%, szlovák 0,6%, nem ismert 3,2%. Ezeken felül más nemzetiség, etnikum tagjai nincsenek jelen a településen. III.2.3. Demográfia Mezőhegyes népessége folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedben, év végén 5902 fő élt a városban. A változások két alapvető okra vezethetők vissza: a természetes szaporodásra/fogyásra és a vándorlási egyenlegre. Mindkét mutató kedvezőtlen tendenciákat jelez. A halálozások száma az utóbbi évtizedben rendre meghaladta az élve születésekét, a városba költözők száma ugyanakkor alatta maradt az elvándoroltaknak. DAOP /D

57 A kistérségi, megyei és országos tendenciákhoz hasonlóan a városban is az elöregedés jelei mutatkoznak. Az egyre kevesebb gyermek (a 14 év alattiak csökkenő száma), a munkavállalók gerincét jelentő évesek körének szűkülése és az idősebbek számának és arányának emelkedése a munkaerő-piac lehetőségeinek, a város ellátási funkcióinak átgondolását igényli. Ezt a problémát a népszámlálások adatai is alátámasztották. A város kiterjedt és népes külterületekkel, 18 majorral rendelkezik, bár egyre csökken a külterületen élők száma és aránya. Mezőhegyes jellegzetessége, hogy több egyéb belterülete van, ahol több százan is élnek. A külterületek népességének csökkenése mellett itt még jobban nyomon követhető az elöregedés, a fiatalabbak igyekeznek beljebb költözni. Ez a szociális ellátó rendszerrel szemben támaszt új követelményeket. III.2.4. Képzettség Az elmúlt évtizedekben örvendetesen javult a helyzet, egyre többen végzik el a középiskolát és bővült a felsőfokú végzettségűek száma is. Az átlagos iskolai végzettség azonban még elmarad a megyei átlagtól. E téren sokat segíthetnek a Mezőhegyesi iskolák különösen a középiskola -, ahol olyan át- és továbbképzések szervezhetők, amelyek a vállalkozások munkaerő-igényeihez jobban igazodnak. A lakosság képzettségéről a népszámlálások alkalmával kapunk képet. A évi népszámláláskor 48.8% a foglalkoztatottak aránya 1664 fő népességen belül Az általános iskolaik aránya az aktív korúakon (15-59 éveseken belül) 35 %. A felsőfokú végzettségűek aránya az idősebb (25 éves és idősebb) korúakon belül 6,2 %. Az iskolai végzettség tekintetében különbség mutatkozik a nemek között. A nők körében magasabb az általános iskolát végzettek aránya, mint a férfiaknál, ugyanakkor a középiskolát, illetve az egyetemet, főiskolát a nők nagyobb arányban fejezték be, mint a férfiak. Az iskolai képzettségen kívül jelentős szerepet játszik a városban élők munkában tapasztalatokra szert tevő személyek, akik az elődeiktől szerezték a gyakorlati szakmai tudást. Ilyenek a mezőgazdaságban tevékenykedők is akik olyan ismeretekkel rendelkeznek amit mindenképpen figyelembe kell venni. III.2.5. Foglalkoztatás, munkanélküliség A munkanélküliség komoly problémát jelent a városban év végén az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 716 álláskeresőt tartottak nyilván, számuk jelentősen nőtt az előző évihez DAOP /D

58 képest. Még komolyabb gondot jelez a tartósan egy évnél hosszabb ideig a nyilvántartásban lévők száma és aránya, a tapasztalatok szerint ugyanis az idő múltával egyre nehezebb visszakerülni a munkaerőpiacra. A munkavállalási korú népességnek kicsit több, mint egytizede keresett munkát. Ez rosszabb, mint az országos helyzet, a mezőhegyesi mutató (a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában) rendre meghaladta az országos átlagot. Regisztrált munkanélküliek arányának alakulása az aktívkorúakon belül évben Mezőhegyesen 2008 év 2007 év 2006 év 2005 év 2004 év 2003 év 2002 év 2001 év 2000 év 1999 év % forrás:ksh T-star A helyzetet súlyosbítja, hogy a munkanélküliek igen alul képzettek. Különösen jellemző körükben az alacsony iskolázottság, a szakképzettség hiánya. Igen alacsony a legális foglalkoztatottságuk, a munkaképes korúak nagy része feketén foglalkoztatott, pl. árokásás, kábelfektetés. Az önkormányzat közhasznú foglalkoztatás keretében parkgondozói, közterület takarító, parlagfű-írtó munkákat szervez. Pályázatokkal próbálják ezt a csoportot a munkavilágába visszasegíteni. Munkanélküliségi adatok év között Foglalkoztatott korú népesség Munkanélküliek száma (fő) 1 éven túli munkanélküliek Munkanélküliségi ráta(%) (fő) 219 száma 24 (fő) 5, , , , , ,29 DAOP /D

59 , , * ,93 forrás: * A 2009-es adat áprilisi, míg a többi évek decemberi adatot mutatnak. Aktív-Inaktív adatsor Összes lakos éves korig éves korig év felett DAOP /D

60 Aktív-Inaktív adatsor Keresőképes korúak száma: munkáltatónál foglalkoztatottak száma: vállalkozó működési engedélyek száma regisztrált munkanélküli rendszeres szociális segélyben részesülők j.p.:76 j.p.:42 j.p.:8 j.p.:2 ellátásban részesültek háztartásbeliek száma j.p. jövedelem pótló támogatás forrás: Mezőhegyes önkormányzata Az előző táblázatokból egyértelműen kitűnik, hogy a regisztrált álláskeresők éves átlaglétszáma január 1-től április 30-ig 240 fővel növekedett. Ez a növekedés folyamatosnak tekinthető, és a kiindulási adathoz képest több mint 100%-os emelkedést jelent. DAOP /D

61 Ez még kedvezőtlenebb képet mutat, ha azt is figyelembe vesszük, hogy közben a munkaképes korúak száma csökkent. A 2001-es évi 5,3%-ról 10,93%-ra nőtt a munkanélküliség a településen. Végül is ez az adat az országoshoz képest csaknem 4%-kal magasabb munkanélküliséget mutat Az emelkedő adatsorok azt mutatja, hogy lakosságon belül folyamatosan emelkedik a munkához nem jutók száma, ami egyben folyamatos elszegényedésüket is jelenti. III.3. Mezőhegyes környezetének jellemzői A következő fejezetben áttekintjük Mezőhegyes város infrastrukturális helyzetét, bemutatjuk a település épített és természeti értékeit, valamint felmérjük a közmű infrastruktúra állapotát, illetve bemutatjuk az elmúlt években végrehajtott komolyabb fejlesztéseket is. III.3.1. A települési infrastruktúra jellemzői A város a megye D-i részén helyezkedik el, a román országhatártól kb. 4 km-re. Az országos főutak a közigazgatási területen kívül húzódnak, az azokkal való kapcsolatot a hálózati jelentőségű mellékutak biztosítják. Az országos közúthálózat szerkezetét tekintve (egy kivételével) minden környező településsel közvetlen közúti kapcsolata van a településnek, de ezek elsősorban célforgalmat bonyolítanak le. Átmenő forgalom (tranzitforgalom) jellemzően az Orosháza - Tótkomlós - Battonya - országhatár irányokban mérhető. A lakosságszám fő alatti, főúthálózat, vasúti fővonal nem érinti a térséget. A város közlekedési szempontból a C" települési osztályba sorolható. Közúti kapcsolatok jelű Orosháza - Mezőhegyes összekötő út A város és a közigazgatási területének egyik fontos útvonala, mely a Tótkomlós - Orosháza útvonalon a 47-es főúttal biztosít kapcsolatot jelű Gyula - Pitvaros - Makó összekötő út Az ország DK - ÉK irányú határmenti térségeinek kapcsolatában meghatározó útvonal. Közvetett kapcsolatként értelmezhető az épülő M5-ös autópálya közelsége, amely Pitvaroson keresztül a makói lehajtónál érhető majd el (20 km). DAOP /D

62 A schengeni határ megszűntével pedig a romániai Peregnél lehet legközelebb ráhajtani az épülő autópályára jelű Gyula - Battonya - Mezőhegyes összekötő út jelű összekötő úttal hasonló szerepkörű hálózati jelentőségű. A battonyai határátkelő közelsége miatt nemzetközi tranzitforgalom is terheli jelű Mezőhegyes - Csanádpalota összekötő út A meglévő földutak nyomvonalán haladó, hálózati jelentőségű. A közigazgatási területhez tartozó gazdasági alközpontok (majorok) közúti megközelíthetősége fontos társadalmi érdek. A majorok többsége jelenleg is megközelíthető szilárd burkolatú utakon, azonban akad olyan major, amit csak földúton lehet elérni. Ez komoly gondot jelenthet bizonyos időjárási körülmények között esetleges vészhelyzet elhárításakor, legyen az orvosi vészhelyzet vagy akár egy tűzeset. III.3.2. Természeti és épített környezet, építészeti emlékek A természeti adottságok és értékek, a környezet és a természet minősége, annak alakítását befolyásoló fontosabb tényezők bemutatása. Mezőhegyes természetföldrajzi szempontból az Alföld nagytájon belül a Körös-Maros köze középtáj Csanádi-hát és Csongrádi-sík kistájainak határán helyezkedik el. A vizsgált terület az alacsony ármentes síkságok domborzattípusba sorolható, a Maros hordalékkúp Magyarországra eső részének központi zónájához tartozik. A vizsgált területet a löszös üledéken kialakult, vályog mechanikai összetételű, jó termékenységű, kedvező vízgazdálkodású, kedvező mezőgazdasági adottságú (III. oszt.) alföldi mészlepedékes csernozjom talajok uralják. Ezen kívül helyenként előfordulnak a réti szolonyec talajok is. A vizsgált terület éghajlata meleg - mérsékelten száraz. A napsütéses órák évi összege kevéssel meghaladja a 2000 órát, az évi középhőmérséklet 10,6 C. Évente 600 mm csapadék hull, a vegetációs időszakban átlag kb. 350 mm. A leggyakoribb szélirány az É-i, de elég nagy a D-i és a DK-i szél gyakorisága, az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s között alakul. A terület vízrajzi adottságait vizsgálva megállapítható, hogy folyóvíz nincs a területen, egyetlen vízfolyása a Száraz-ér, de vannak még egyéb csatornák is. A csatornák általában hóolvadáskor vagy nyár elején áradnak meg, máskor alig vagy egyáltalán nincs vizük. Vízminőségük III. osztályú. A vizsgált térség száraz, gyér lefolyású, vízhiányos terület. DAOP /D

63 A talajvíz 5-15 m körüli mélységben található, mennyisége a felszín hordalékkúp jellege miatt tetemes. A rétegvíz mennyiségét átlagban valamivel 1 l/s.km2 alá becsülik. A vizsgált terület növényföldrajzi szempontból a Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozik. Potenciális erdőtársulásai a pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris) és a sziki tölgyesek (Festuco pseudovinae-quercetum roboris). Napjainkra a tölgyesek a mezőgazdaság térhódításával jószerével eltűntek, nyílt társulások között a mészkedvelő homok puszták (Festucetum vaginatae danubiale) és a gyengén szikes homoki legelők (Potentillo-Festucetum pseudovinae) elterjedtebbek. Az egykori, természetes lösztársulások növény- és állatvilága - egy-egy faj továbbélésével - az utak és vasutak menti mezsgyékben továbbra is fennmaradt, így ezen mezsgyék természetvédelmi szempontból jelentősek. III.3.3. A tájhasználat értékelése Mezőhegyes az Alföld délkeleti részén, a Csanádi-hát és a Csongrádi-sík találkozásánál fekszik. A település Táji, természeti adottságok c. fejezetben ismertetett kedvező természeti adottságai - elsősorban talaj- és éghajlati adottságai - a mezőgazdaság számára nyújtanak térnyerési lehetőséget. A táj arculatát évszázadok óta a mezőgazdasági termelés - kezdetben főként az állattenyésztés, később az egyre nagyobb teret hódító földművelés - határozza meg. A földművelés fokozatos fejlődésével és terjeszkedésével egyre kevesebb gyepterület maradt az egykori pusztákból. Napjainkban évi adatok szerint - a rét és legelő szinte teljesen eltűnt a közigazgatási területről csak a vízfolyások, útszélek, vasút mentén, csatorna partokon fordul elő. A mezőgazdasági területnek pedig több, mint 95 %-át a szántóterület foglalja el. Mezőhegyes határában napjainkban is mezőgazdasági területek uralják a tájat. A táj hasznosítását elsősorban a talajtani, éghajlati, vízföldrajzi adottságok határozzák meg, e paraméterek igen jó adottságként szolgálnak a mezőgazdasági termelés számára, pl évi adat szerint a szántóterületek átlagos aranykorona-értéke hektáronként 37,81 AK. A mezőgazdasági területek túlnyomó része (95 %-a) szántó, melyet a majorok környékén lévő kisebb-nagyobb erdőfoltok, a dűlőutak, vízfolyások mentén lévő erdősávok tarkítanak. A település egyedülálló története a táj mai szerkezetén is érzékelhető, 1945 előtt az államon kívül másnak nem volt földterülete, 1945 után a Ménesbirtok földjének felét kiosztották, de ma is a nagyparcellás, rendezett, erdősávokkal jól tarkított táj szerkezet a jellemző, majorokkal, külterületi lakóhely csoportokkal. Mezőgazdasági tevékenységet szinte kizárólag az Állami Ménesbirtok Rt. folytat, vetőmagot, étkezési és takarmánygabonát termeszt, de jelentős az állattenyésztése (szarvasmarha, sertés) is. DAOP /D

64 A térségre jellemző meleg, száraz éghajlat elsősorban a szárazságtűrő kultúráknak kedvez. Mezőhegyes szántóterületein is túlnyomórészt melegigényes, szárazságtűrő növényeket, búzát, kukoricát termesztenek. Az egybeérő, összefüggő szántóterületek okozta monotonitás az egész tájnak egyhangúságot kölcsönöz. Mezőhegyesen a kis magasságbeli különbségek, a telepített erdősávok, idős fasorok, a majorok műemlék épületei a táj egyhangúságát enyhítik. Mezőhegyes külterületének meghatározó tájalkotó elemei, a tájtörténet élő emlékei a mezőgazdasági termelés létesítményei: a majorok és a külterületi lakóhelycsoportok. Mezőhegyes külterületén számos major található. A majorokban lévő lakások elidegenítését 1993-ban megkezdte a Ménesbirtok Rt., és ma már a majorok többségében elenyésző érdekeltsége van. Mezőhegyes külterületén az erdőterületek aránya - megyei viszonylatban - jelentős, 10% körüli. Meghatározó nagy erdőfolt található a településtől ÉK-i irányba, ill. a közigazgatási területen szinte egyenletes elosztásban jelentős nagyságú erdőfoltok vannak, melyek kedvezően befolyásolják a mikroklimatikus viszonyokat. A közigazgatási terület határán, ill. külterületen a dülőutak mentén széles, jó adottságú erdősáv rendszer található, melynek ökológiai, ill. védelmi szerepe kiemelkedő, alkotó fafajok: kocsányos tölgy (Quercus robur), nyár (Populus sp.), akác (Robinia pseudoacacia) és keskenylevelu ezüstfa (Eleagnus angustifolia). A meglévő erdőknek elsősorban esztétikai (tájképi érték fokozása), klímajavító (páratartalom növelése, nedvesség megtartása) és mezővédő (defláció elleni védelem) szerepe van, de néhány erdőfolt, mint pl. a Száraz-eret kísérő erdő természetvédelmi szempontból is jelentős. A vízgazdálkodási területekhez tartoznak a település közigazgatási területén lévő vízfolyások és csatornák. A vízfolyások közül legjelentősebb a Királyhegyesi-Száraz-ér, ill. az Élővíz-főcsatorna. A vízfolyások csak tavasszal áradnak meg jobban, az év többi szakában alig, vagy egyáltalán nincs vizük. A vízfolyások váltakozó vízállása, a folyamatos vízmozgás következtében a vízfolyások medrében, ill. parti sávjában értékes természet közeli növényzet, nádas, zsombékos, magas sásos társulások, gyepterületek alakultak ki. A vízfolyások a térség ökológiai hálózatának fontos részei, összekötő elemek. A legjelentősebb vízfolyás (Királyhegyesi-Száraz-ér) környezete Natura 2000 terület. Mezőhegyes közigazgatási területén terület-felhasználás szempontjából különleges terület, a szennyvíz-tisztító területe, mely az egykori cukorgyártól Ny-i irányba a vasút kanyarulatában található. DAOP /D

65 III.3.4. A település zöldfelületi rendszere Mezőhegyes Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Mezőhegyes település fejlődése egyedülálló, mely nem csak a külterületi, de a belterület szerkezetén is szembetűnő. Mezőhegyes település mindig is lakott terület volt, a 150 éves török uralmat követően a települést előbb a csanádi püspök kapta meg, majd a szerb határőrvidékhez csatolták ben a kincstár vette birtokba Mezőhegyes települést, ekkor a környék - a többi már jellemzően tanyásodott településhez viszonyítva - lakatlan pusztaság volt. A Mária Terézia kori örökösödéi háborúban megritkult lóállomány frissítésére állami ménest kellett felállítani. II. József az állami ménes létrehozásával Csekonics József vértes kapitányt bízta meg, aki a teljesen elnéptelenedett mezőhegyesi pusztát javasolta az állami ménes helyéül ben kezdődtek meg az építkezések a bécsi katonai Építészeti Igazgatóág tervei szerint ig felépült a parancsnoki épület, mellette az árkádsoros laktanyák, törzs-ménistálló, fedett lovarda, pajták, malom, mészárszék és sütöde. Mezőhegyes külterületét nyolc közel egyenlő részre osztották, nyolc kerületben láttak hozzá a fő majorokat kiépíteni, amely mindig az istállók építésével kezdődött ben megindult a fásítás is, mely előbb fasorok telepítését, majd az istállók melletti védőfásítást, később erdők telepítését jelentette. A szabadságharc és a kiegyezés után Mezőhegyes elhanyagolt állapotba került ben Királyi Állami Ménesbirtok néven állami kezelés alá vonták. A reformintézkedések Kozma Ferenc minisztériumi osztályvezető és Gluzek Gyula jószágigazgató nevéhez fűződtek, munkájuk eredményeként évi párizsi világkiállításon az egyik ló elnyerte a Tökéletes Ló" címet. Gluzek Gyula szervezte meg a belterjes gazdálkodást (istállótrágya használata, cukorrépa, kender termelése). Megindult az iparosítás, cukorgyár és rostfeldolgozó üzem épült, így összekapcsolódott a termelés és feldolgozás. A ménesbirtok 1867 után polgári vezetés alatt működött, de 1944-ig fennállott a katonai méntelep is előtt az államon kívül másnak nem volt földje itt, 1945 után a ménesbirtok földjének felét kiosztották. A hetvenes években a gazdaság a tipikus nagyüzem képét mutatta ben Mezőhegyest várossá nyilvánították. Mezőhegyes város zöldfelületi rendszere a szigetes zöldfelületi rendszer sajátosságait hordozza. A város zöldfelületi rendszerének elemei az újabb teleülés részeken kis területűek és egymáshoz viszonyítva szórtan helyezkednek el, azonban a településbelső (Kozma Ferenc utca mentén) sajátos zöldfelületi csoportosulása jelentős, itt találhatóak a közparkok, lakóterületi közkertek, zöldfelülettel rendelkező intézménykertek, lovas pályák többsége. Ezek területe viszonylag nagy, így jelentős ökológiai (mikroklíma javítás) és funkcionális-használati (rekreációs) értéket képviselnek. Mezőhegyes város esetében a rendszerré szervezésre kell továbbra is törekedni. A város lineáris zöldfelületi elemei közül kiemelkedő fontosságúak a város utca fasorai, mely lineáris zöldfelületi elemekkel a zöldfelületi egységek rendszerré szervezhetőek, a fasorok közül számos jelentős értéket képviselő helyi védelem alatt áll, vannak helyi védelemre javasolt fasorok, ill. értékes fasorok, azonban további egységes utcafásítás szükséges. DAOP /D

66 Mezőhegyes kisvárosi jellegének meghatározói a laza beépítésű lakóövezetei, ahol a telkeken viszonylag nagy zöldfelületek alakultak ki. A lakóterületi magánkertek a város zöldfelületi rendszerének igen fontos tagjai, hiszen összterületük a településen belül igen nagy arányú. A viszonylag kevés közhasználatú zöldfelület mennyiségét ellensúlyozza a korlátozottan közhasználatú zöldfelületek viszonylag nagy területe (temető, sportpálya, lovaspálya stb.), ill. az a tény, hogy a - régi településmagon kívüli - fiatalabb településrészen lévő magántelkek nagysága is lehetőséget biztosít az aktív vagy passzív pihenésre. III.3.5. Régészet, műemlékek és helyi építészeti értékek Mezőhegyes régészeti topográfiája még nem ismert szisztematikus terepbejárás hiányában. Csak szórványos adatok vannak a véletlenszerűen előkerült leletekhez kapcsolódó régészeti tevékenységekről. Ennek ellenére bizonyosan állítható a Maros hordalékkúpja területére eső olyan települések alapján, hogy Mezőhegyes területén a lelőhelyek sűrűsége is igen nagy mértékű. Lelőhelyek nagyszámban fordulhatnak elő mind bel mind külterületen, de legvalószínűbb hely a Szárazérhez kapcsolódó területek. Az azonban bizonyos, hogy kizárólag Mezőhegyes egész határának szisztematikus régészeti terepbejárása és feltérképezése adhatna a régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a valóságot megközelítő adatokat. A településen országos és helyi védettségű épített értékek is találhatóak. Országos védettséget élvező műemlékek száma igen nagy (54db), mely nem csak megyei szinten jelentős, hanem országosan is. A város a Világörökség Várományos települések listáján előkelő helyet foglal el. Mezőhegyes gazdag lovas történeti" múltjához kapcsolódik a védett épületek nagy száma. Ezen felül további értékes emlékek is fellelhetőek, amelyek országosan ugyan nem, de helyi szinten jelentős értéket képviselnek a település történelmében. Meg kell említeni, hogy a város rendelkezik örökségvédelmi rendelettel már 1996 óta. A rendelet: 2/1996. (II. 1.) Ö.sz. rendelet Az építészeti környezet védelméről", amely mind keletkezésének idejét, mind tartalmát tekintve példaértékű. Az örökségvédelem egészével - benne a régészeti, a táji-, természeti és az építészeti értékekkel - tekintettel az Étv. (1997. évi LXXVIII. tv.) előírására, önálló kötet foglalkozik részletesen. III.3.6. Lakásviszonyok DAOP /D

67 Az épített környezet meghatározó eleme az épületállomány, a lakásállomány. Lakásépítési idősorok év között Lakásállomány Épített lakások száma (üdülők nélkül) Épített üdülőegységek száma Az év folyamán épített, közcsatornával ellátott lakások száma /üdülők nélkül/ Az év folyamán épített lakások összes alapterülete /üdülők nélkül/ Az év folyamán épített házi vízvezetékkel ellátott lakások száma /üdülők nélkül/ Az év folyamán épített házi csatornával ellátott lakások száma /üdülők nélkül/ Az év folyamán épített egyszobás lakások száma (üdülők Az év folyamán nélkül) épített kétszobás lakások száma (a másfél szobásokkal együtt, üdülők Az év folyamán nélkül) épített, közüzemi vízvezetékkel ellátott lakások száma /üdülők nélkül/ Az év folyamán megszűnt lakások száma /üdülők nélkül/ Az év folyamán épített háromszobás lakások száma /a két és félszobásokkal együtt, üdülők Az év folyamán nélkül/ épített négy és több szobás lakások száma /a három és félszobásokkal együtt, üdülők nélkül/ Az év folyamán épített lakóépületek száma /üdülők nélkül/ Forrás:önk adatbázis DAOP /D

68 Az ismert lakásszám és lakónépesség száma alapján elmondható, hogy a városban 2002 év végi adat alapján 1 lakásra 2,28 fő lakos jut. Ez az egy lakásra jutó lakosokat tekintve viszonylagosan magasnak mondható, a városokra és a falvakra jellemző szám között van. Városok esetében ez általában 2, lfő érték alatt marad, amely mellett a lakás mobilitás viszonylag jól jelenlevő és könnyen mozgatható folyamat. A város sajátossága a külterületi népesség magas aránya (21,19 %), mely sokkal magasabb a megyei átlagnál (5,4 %). Ez jellemzően következik a település kialakulásának történetéből, ugyanakkor rendkívül nagy problémát is jelent a megmaradó és megtartandó településszerkezet mellett a külterületi népesség ellátása mind egészséges ivóvízzel, mind a szennyvízelhelyezés lehetőségével, télen-nyáron jó közlekedési kapcsolattal ban 2899 lakás volt a városban, épültek többszintes, többlakásos házak is. Az építési kedv hullámzóan alakult az elmúlt tíz évben, 2004-től már kevesebb lakás épült, mint a korábbi években. A lakások közmű-ellátottsága még nem mondható teljesen jónak, még mindig épültek olyan lakások, amelyeket nem kötöttek be a közüzemi vízhálózatba, a csatornahálózatba. Az évek folyamán azért javuló tendencia figyelhető meg, egyre többen csatlakoznak a közmű-hálózatokhoz. Lakásállomány alakulása év között Lakásállomány alakulása évben Mezőhegyesen db év év év év év év év év év év év Forrás:önk adatbázis DAOP /D

69 Az új lakások egy része négy, vagy még több szobával épült. Az új lakások átlagos alapterülete 90 m2 körüli volt, az elmúlt tíz évben a legkisebb átlag 85 m2. A társasház-építési vállalkozások helyzetbe hozása szintén városi közérdek, hiszen az ingatlanok mobilitására gyakorolt jótékony hatása révén hozzájárul az épületállomány hatékonyabb kihasználásához és megújulásához, s a városiasabb településkép kialakulásához. Az épített lakások számának alakulása kivitelezőnkénti bontásnan évben Mezőhegyesen db év év év év év év év év év év év Az év folyamán természetes személy által épített lakások száma (db) Az év folyamán lakásszövetkezetek által épített lakások száma (db) Az év folyamán vállalkozások által épített lakások száma (db) Az év folyamán központi költségvetési szerv által épített lakások száma (db) Az év folyamán a helyi önkormányzat által épített lakások száma (db) Forrás: KSH T-Star III.3.7. Mezőhegyes város közlekedési helyzete III Mezőhegyes közlekedésének térségi kapcsolatai A román határ felé épülő M43 autópálya előnye és a hozzá kapcsolódó lehetőség a jövőben komoly lehetőséget kínálnak a városnak, ezért a D-i irányú kapcsolatok is erősödnek. Békéscsaba, mint megyeszékhely a közigazgatási hierarchia számos szálával köti magához a települést, Szeged a nagyvárosi ellátás és gazdasági potenciál közelsége révén gyakorol rá erős vonzást. Az M5-ös autópálya 20 km-re található a térségtől. DAOP /D

70 A tömegközlekedés (autóbusz, vonat) szempontjából közepesnek mondható a jelenlegi helyzet. III Mezőhegyes város belső közlekedési hálózatának jellemzése Mezőhegyes úthálózata felújításra szorul. A város menetrendszerinti buszjáratokkal jól lefedett. A közterület fenntartási feladatokat a Polgármesteri Hivatal parkgondozási részlege látja el. Belterületi úthálózat A Mezőhegyes - Csanádpalota összekötő út belterületi szakasza a jelenleg helyi gyűjtőút kategóriájú utak ezek a Battonyai út - Kossuth L. utca - Kozma F.u. Az országos közutak meglévő, megmaradó belterületi szakaszai: Komlósi út, II. József körút, Kossuth L. utca, Battonyai út, Posta utca Jelű állomáshoz vezető út Az állami úthálózathoz tartozó Posta utca forgalmi terhelése a vasúti teherszállítás csökkenésével párhuzamosan a korábbinál alacsonyabb. Autóbusz-közlekedés A környező települések mindegyike elérhető autóbusszal, így az ezen útvonalakon közlekedő járatok lefedik a város nagy részét a még elfogadható 500 m-es vonzáskörzetükkel. Ellátatlan területnek a szétszórt, kis lélekszámú majorok számítanak. Ezek egy része kiépített úttal sem rendelkezik, ill. olyan kis lakos számúak, hogy tömegközlekedésük aránytalanul gazdaságtalan. A fontosabb majorok autóbusszal megközelíthetőek, ezek fenntartásának alapfeltétele a megfelelő úthálózat. Vasúti közlekedés A város vasúti közlekedés szempontjából jó adottságokkal rendelkezik. A Mezőtúr - Orosháza - Mezőhegyes és az Újszeged - Mezőhegyes / Battonya - Kétegyháza mellékvonalak a fontosabb irányokban megfelelő ellátást biztosítanak. A teherforgalom mértéke az utóbbi időben visszaesett. Kerékpáros-közlekedés A városra is jellemző (mint az Alföld településekre általában) a kerékpáros közlekedés. Bár a hálózatfejlesztési program ismert, a város e tekintetben ellátatlan, hiszen a Temető utcáin kívül nincs önálló kerékpárút kiépítve. Gyalogosközlekedés DAOP /D

71 A belterületen alapvető biztonsági kérdés, hogy a gyalogosközlekedés a közúti közlekedéstől le legyen választva. A hálózat lényegében kiépített. Parkolás A városban alapvetően nincs parkolóhely hiány. A forgalomvonzó események idején viszont időleges parkoló hiány van, ezért a gépkocsik elhelyezésére részben ideiglenes, részben véglegesen kiépített parkolót kell biztosítani. Légi és vízi közlekedés A közigazgatási területet valójában nem érintik. A településen belterülettől D-re eső részén található mezőgazdasági repülőtér füves kifutópályákkal, amely jelenleg üzemen kívül van. A schengeni határ áthelyezésével zavartalanul lehet eljutni az aradi repülőtérre, amely igen rövid úton bekapcsolja a várost a nemzetközi légiforgalomba. III.4 Közszolgáltatások helyzete a városban Az alábbi fejezet első részében a humán közszolgáltatások helyzetét mutatjuk be, a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően. III.4.1. Oktatás-nevelés Az oktatás jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Mezőhegyes zászlóvivő pedagógus értelmisége döntő erőt képvisel a város jövőbeni fejlődésében. Az iskola sosem kizárólag az oktatás és nevelés színhelye volt, hanem a helyi közélet szellemi motorja is. Ezt a szerepet meg kell tartani friss szemléletű intézmény-irányítással, nyitottsággal, kezdeményező-készséggel. Mezőhegyesen jelenleg bölcsőde nem működik, de megvalósítását tervezik a 3. sz. óvodához csatlakozóan. A kisgyermekek bölcsödében történő elhelyezése a környező településeken sem megoldott. A településen 3 óvoda található, a telephelyül szolgáló épületeik állapota erősen amortizálódott, korszerűsítésük időszerű. Belső felszereltségük kielégítő, viszont az udvari játékok cserére szorulnak. Az óvodai foglalkoztatás a 3. sz. óvodában vegyes, az 1. és 2. számúban pedig korosztályos csoportokban történik. Telephelyek: József Attila ÁMK 1.sz. Óvoda, DAOP /D

72 Mezőhegyes, Kozma F. 17. Óvodás gyermekek száma 2004/ /09 1.sz. Óvoda 2004/ / / / /09 kis kis-középső középső nagy középső nagy összesen: forrás: Mezőhegyes önkormányzata József Attila ÁMK 2. sz. Óvoda Mezőhegyes, Ruisz Gyula u. 2 Óvodás gyermekek száma 2004/ /09 2.sz. Óvoda 2004/ / / / /09 kis középső nagy összesen: József Attila ÁMK 3. sz. Óvoda Mezőhegyes Csokonai u. 1. Óvodás gyermekek száma 2004/ /09 3.sz. Óvoda 2004/ / / / /09 vegyes vegyes összesen: forrás: Mezőhegyes önkormányzata Óvodás gyermekek száma 2004/ /09 DAOP /D

73 2004/ / / / /09 1.sz sz sz összesen: forrás: Mezőhegyes önkormányzata Mezőhegyesen egy általános iskola működik, az oktatás két épületben történik. Tantermeinek száma 26db, ebből 9db osztályterem, 15 db szaktanterem, 2 tornaterem, és 1 fejlesztő szoba. A tanulóik 4,4%-a kollégiumban van elhelyezve, a fogyatékkal élő gyermekek aránya 4,1%. Általánosságban elmondható, hogy mind az épületek, mind az oktatási felszerelések korszerűsítésre szorulnak. A fogyatékossággal élő gyermekek oktatásához a feltételek adottak úgy intézményileg, mint fejlesztő szakemberek alkalmazása szempontjából. A hátrányos helyzetű, majorokból iskolába járó gyerekek számára biztosított a kollégiumi elhelyezés, továbbá az óvodás korú gyermekek számára alkalmaznak egy óvodabuszt, ami minden nap biztosítja a gyermekek óvodába, illetve délután az óvodából történő hazaszállítást. Általános skolai osztálylétszámok év között osztály 2004/ / / / / összesen összesen a + tanulók az eltérő tanterv szerint tanulók létszámát jelenti forrás: Mezőhegyes önkormányzata A városban TISZK rendszerben, a gyulai székhelyű és megyei fenntartású Harruckern János Közoktatási Intézmény szakiskolája működik. Az iskola pályázati forrásból újítja fel a tanműhelyeit. DAOP /D

74 11. évf oly a m Mezőhegyes Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Általában elmondható, hogy az iskola tanulóinak mintegy 15%-a származik Mezőhegyesről. A település számára azért is fontos ez az iskola, mert a lótenyésztéshez kapcsolódó szakmákat oktatnak a tanintézményben, így az iskolában végzett tanulók kötődnek Mezőhegyes hagyományaihoz. Szakközépiskola 2004/ / / / / évfolyam (3 osztály) évfolyam (3 osztály) évfolyam (3 osztály) évfolyam (2 osztály) Szakiskola 9. évfolyam (2 osztály) évfolyam (2 osztály) Szakképzés Belovagló 5 Lótartó és -tenyésztő 10 Mezőgazdasági 5 kovács(pat-kolókovács) Mezőgazdasági gépész Kőműves Géplakatos Hegesztő / / / / /209 Fémforgácsoló 12 Villanyszerelő 15 Ápolási asszisztens Női szabó 12 Varrómunkás ÖSSZESEN: Belovagló 3 Lótenyésztő 3 Mezőgazdasági kovács 6 (patkolókovács) E Mezőgazdasági gépész Kőműves Géplakatos DAOP /D

75 Hegesztő 11 8 Fémforgácsoló 6 Villanyszerelő 7 8 Ápolási asszisztens 11 7 Nőiruha-készítő 6 ÖSSZESEN: Mezőgazdasági gépész Kőműves Villanyszerelő 6 Biztonságszervező II Autószerelő 7 5 ^^ ÖSSZESEN: Autószerelő 7 Biztonságszervező I Kollégiumi létszám Forrás: Harruckern János Közoktatási Intézmény Mivel másik középiskola nincs a településen, ezért a legtöbb általános iskolát elvégző diák a környező városokban - elsősorban Szegeden, Makón, Orosházán, Mezőkovácsházán - tanul tovább. III.4.2. Egészségügyi ellátás A településen az egészségügyi alapellátás megoldott. A felnőtt orvosi ellátás stabil 3 három háziorvosi körzetre osztott. A gyermekorvosi ellátás is megoldott. Szakorvosi ellátás legközelebb Mezőkovácsházán és Orosházán érhető el. A településen csak magán szakrendelés található. Mezőhegyes város számára orvosi ellátás terén kedvező Szeged közelsége, ahol a legmagasabb szintű ellátásra is megvan minden szakterületen a lehetőség, azaz a Szegedi Egyetem Orvostudományi Karához kapcsolódó Klinikák a legmagasabb szintű ellátást is viszonylagos közelségben biztosítják. Orvosi ellátásban megjelentek száma és az orvos által meglátogatottak száma Háziorvosi ellátás DAOP /D

76 Gyermekorvosi ellátás nem volt gyerm. Orvos a 5840 településen forrás: Mezőhegyes önkormányzata Háziorvosi rendelők: Kozma Ferenc u. 14. Ruisz Gyula u. 1. Kozma Ferenc u. 15. Hétvégi orvosi ügyelet van a településen. Gyermek Háziorvosi Rendelő és Védőnői Szolgálat Hild János u. 5. Bár nem a helyi Önkormányzathoz tartozik és a szakellátásban sem vesz részt, mégis jelentős a város életében a Pándy Kálmán Megyei Kórház helyben működő krónikus belgyógyászati részlege. Jelentős egyrészt az átlagban 25 fő foglalkoztatásával, másrészt szakellátást részben erre alapozva lehet kialakítani, továbbá vészhelyzet esetén mégis egyfajta többletbiztonságot eredményez. III.4.3. Szociális ellátás Gréti Alapítvány Idősek Otthona: Komlósi út 14. Végleges működési engedéllyel rendelkező intézmény, 10 fős állandó személyzettel és 2 fő részmunkaidőben foglalkoztatott gyógytornásszal illetve orvossal. A lakók igényeihez igazodóan biztosítottak a szabadidő eltöltéséhez az írott és elektronikus eszközök. Biztosított a pihenés és a megfelelő orvosi ellátás. Alapszolgáltatási Központ: Kossuth Lajos utca 20. Önkormányzati fenntartású, részben önállóan gazdálkodó intézmény. Biztosítja az étkeztetést, házi gondozást, családsegítést, nappali ellátás igénybevételét, valamint működteti a gyermekjóléti szolgálatot. Idősek Klubja DAOP /D

77 Az intézmény lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatok kialakítására, alapvető higiéniai igények kielégítésére, a napi életben történő aktív részvételre. Tanyagondnoki szolgáltatás: A tanyagondnoki szolgálat szolgáltatásait a Képviselőtestület intézményi háttér nélküli szolgálat működtetésével, polgármesteri irányítással biztosítja. feladata a külterületi lakott majorok intézmény és alapvető szükségletek/orvos, bolt, stb./ hiányának enyhítése, ebből adódó hátrányok csökkentése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása. Jelenleg 3 körzet működik. A családsegítő szolgálatot igénybe vevők- és esetek száma Igénybevevők Esetszám Forrás: önkormányzat Házi segítségnyú tást igénybe vevők száma Igénybevevők Forrás: önkormányzat Étkeztetési szolgáltatásban részvevők száma Igénybevevők Forrás: önkormányzat Gyermekjóléti szolgálatot igénybevevő családok száma Igénybevevők Esetszám Forrás: önkormányzat Idősek klubjának férőhely alakulása Férőhelyek száma Kihasznált férőhelyek DAOP /D

78 kihasználtság 74% 88% 112% 78% 160% 87% 88,8% 122,2 Forrás: önkormányzat % Idősek bennlakásos otthona 2007 Férőhelyek száma 30 Kihasználtság 100% Forrás: önkormányzat DAOP /D

79 A korábbi időszak fejlesztései Mezőhegyes városa, a területén lévő intézmények és vállalkozások, cégek már az NFT os időszakában is jelentős pályázati forrás igyekeztek megszerezni a település társadalmi és gazdasági erejének növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési terv támogatási területei egyaránt lehetővé tették a humánerőforrás minőségének javítását célzó projektek támogatását, ahogyan a infrastruktúra fejlesztési programok megvalósítását is. Mezőhegyesen és a területén lévő potenciális pályázók jelentős mennyiségű projektjavaslatot dolgoztak ki ebben az időszakban. A megvalósítás pontos helyszíne Projektelem, tevékenység megnevezése A megvalósítás tervezett időpontja Forrásszükségl et (millió Ft) Hrsz: 2/1, 3, 5/3 Hrsz: 1 Mezőhegyes, Kozma F. u. 11. Hrsz: 721 Mezőhegyes, Béke park 1. Hrsz: 742/4 Mezőhegyes, Kozma F. u. 15. Hrsz: 721 Mezőhegyes, Béke park 1. Mezőhegyes Városközpont Hrsz: 871, 1040/2, 893, 904, 847, 826, 747 DAOP 512/D Mezőhegyes városközpont funkcióbővítő fejlesztése DAOP 512/B A városi örökség megőrzése mezőhegyes Világörökség Várományos Város Városházának megújítása DAOP 413/B Közösségi terek és információs pontok infrastrukturális fejlesztése A Mezőhegyesi József Attila ÁMK Közösségi Terének fejlesztése, felújítása DAOP 431 Akadálymentesítés Mezőhegyes, Kozma F. u. 15. sz. alatti háziorvosi rendelő akadálymentesítése LEKI Mezőhegyes, József A. ÁMK Diákotthon homlokzatfelújítása és nyílászáró cseréje TEKI 2009 Mezőhegyes reprezentatív városközpont térburkolatai felújítása DAOP 311/B-2008 Önkormányzati tulajdonú belterületi közutak fejlesztése Ipari területet és településrészt feltáró út felújítása a mft mft mft ,2 mft mft mft mft DAOP /D

80 Mezőhegyes Kossuth L. és Kozma F. úton Mezőhegyes, Hársfa, Pacsirta, Vadrózsa, Orgona, Kossuth utcák Hrsz: 129 Mezőhegyes, csokonai u. 1. Mezőhegyes, Rákóczi utca DAOP 311/B-2009 Önkormányzati gyűjtőutak építése Mezőhegyesen DAOP 413/C Bölcsődei ellátást nyújtó intézmények fejlesztése és kapacitásának bővítése Bölcsőde kialakítása Mezőhegyesen LEKI 2009 Mezőhegyes, Rákóczi utcai lakóút építése mft ,6 mft mft A település az elkövetkező években is készül és számol az ÚMFT támogatásaira, valamennyi operatív program releváns támogatási konstrukciójának forrásait igénybe kívánja venni a település közép- és hosszú-távú céljainak elérése érdekében. Funkcióelemzés- a funkcióellátottság értékelése Ezen fejezetben kerül bemutatásra pl. a természet-, gazdaság- és közlekedés-földrajzi kapcsolatok minősége és jelentősége a város szempontjából, a város gazdaság- és társadalomszervező, közszolgáltató és adminisztratív funkcióinak illeszkedése az országos, régiós, esetlegesen kistérségi funkciókhoz. A jelenlegi állapot bemutatása mellett tendenciák rövid bemutatása is történik. Mezőhegyes térségi és földrajzi elhelyezkedése jelentősen befolyásolja jövőbeni központi szerepköreit. Helyzete várhatóan erősödik, amelyet a kistérségi igazgatási feladatok fokozott felvállalása révén is támogat. A városfejlesztési stratégia az erre való felkészülés jegyében készült. A település fejlesztésének lehetséges irányai a helyzetfeltárás alapján egyértelműen megállapítható. Mezőhegyes a történelemi, gazdasági folyamatok részeként fokozatosan vesztett versenyképességéből, s került hátrányos helyzetbe némely környező településsel szemben. Ezért egyértelműen kijelenthető, hogy a jövő érdekében a versenyképesség helyreállítása, megteremtése a cél. 1.fejlesztési irány: Gazdasági versenyképesség fokozása 2. fejlesztési irány: Társadalmi versenyképesség fokozása A későbbiekben a városrészi helyzetelemzés során részletesen fogunk foglalkozni az egyes településrészek funkcionális elemzésével. Mezőhegyes kistérségi szolgáltatói szintű feladatai DAOP /D

81 Mezőhegyes a hozzá kötődő környékbeli települések lakói számára is működteti egyes közigazgatási, közhatalmi szervezetét illetve részlegét, Gyámhivatal, Építési hivatal, Rendőrőrs, Önkéntes Tüzoltóság, szolgáltatásokat nyújtó szervezetek pl. bankok, biztosítók is üzemeltetnek olyan irodákat, fiókokat, amelyeket a környékbeliek is felkeresnek. A város mezőgazdasági középiskolájába járnak be a környékbeli községekből. A szociális otthon lakói szintén tágabb környezetből érkeztek. A könyvtárat, a múzeumokat, a művelődési központot sem csak a helyi lakosok látogatják. Egészségügyi ellátás terén az orvosi ügyeletet kistérségi szinten szolgáltatja a megbízott szervezett. A város kereskedelmi központ funkciója kevésbé jelentős. Néhány szaküzlet pl. mezőgazdasági (gazdabolt), vas-műszaki, bútor, gépalkatrész, számítástechnikai, könyv, építőanyag, stb. a térség lakosságát is kiszolgálja. Multinacionális kereskedő cégek egyelőre nem jelentek A lakótelepekről általánosságban elmondható, hogy országos szinten a jobbak közé tartoznak, azonban ez nem jelenti azt, hogy esetenként ne lennének komoly helyi különbségek és szociális szempontból elégtelen státuszú lakótelepek. A leromlott státuszt elsősorban a munkanélküliségi adatok, és az alulfoglalkoztatási adatok igazolják. A nem lakótelepi szociális városrehabilitációs területek tipikusan rossz infrastrukturális ellátottságú területek, ahol magas a csupán általános iskolával rendelkezők aránya, a munkanélküliség szintje relatíve magas, és ezzel összefüggésben azon aktív korúak aránya is magas, akik jövedelemforrása ben kizárólag állami vagy helyi támogatás volt. A város feladata tehát - központi szerepkörét figyelembe véve továbbra is a környéken élő mintegy 15 ezer ember számára városi szintű ellátás biztosítása, a szomszédos községekkel való hatékony gazdasági együttműködés lehetőségeinek feltárása és kihasználása, az összefogásból származó előnyös pozíció hasznosítása. Mezőhegyesen jelenleg bölcsőde nem működik, de megvalósítását tervezik a 3. sz. óvodához csatlakozóan. A kisgyermekek bölcsödében történő elhelyezése a környező településeken sem megoldott. A településen az egészségügyi alapellátás megoldott. A felnőtt orvosi ellátás stabil 3 három háziorvosi körzetre osztott. Önkormányzati fenntartású, részben önállóan gazdálkodó intézmény. Biztosítja az étkeztetést, házi gondozást, családsegítést, nappali ellátás igénybevételét, valamint működteti a gyermekjóléti szolgálatot. Idősek Klubja DAOP /D

82 Az intézmény lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatok kialakítására, alapvető higiéniai igények kielégítésére, a napi életben történő aktív részvételre. Tanyagondnoki szolgáltatás: A tanyagondnoki szolgálat szolgáltatásait a Képviselőtestület intézményi háttér nélküli szolgálat működtetésével, polgármesteri irányítással biztosítja. feladata a külterületi lakott majorok intézmény és alapvető szükségletek/orvos, bolt, stb./ hiányának enyhítése, ebből adódó hátrányok csökkentése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása. Jelenleg 3 körzet működik. Az Önkormányzat kapcsolatokat épít mind a térségben mind pedig külföldön. Hazai kapcsolatrendszer: -Békési Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásnak, Maroshát Területfejlesztési Önkormányzati Társulásnak, -nek -nak tagja a település. Testvérvárosi kapcsolatot a következő településekkel tart fenn a város - Mordano (Olaszország) - Kézdivásárhely (Románia) - San Giorgo di Nogaro (Olaszország) - Pereg (Románia) Mezőhegyes közműszolgáltatásainak bemutatása Mezőhegyesen folyamatosan építették ki a közműhálózatot. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatban ben óriási fejlődés történt ívóvíz hálózat építési programnak köszönhetően 2071 lakásba került vezetékes ivóvíz azaz a lakások közel 70%-ba. DAOP /D

83 Ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma évben Mezőhegyesen év év év év év év év év év év év Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza ugrásszerűen megnőtt A település belterületén csatornahálózat teljes körűen kiépített. A meglévő csatornahálózat üzemeltetője a Békés Megyei Vízművek Rt. A közműolló tehát jelentősen zárult: 2007-ben a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 70 %, a közcsatorna-hálózatba bekapcsoltaké 18 % volt. A vízfogyasztás a háztartások körében kissé nőtt, az összes vízhasználat azonban mérséklődött a tíz év alatt, ami a vállalkozások, intézmények takarékosabb gazdálkodására utal. Az Önkormányzat biztosítja az egészséges ivóvízellátás szolgáltatást. Az ivóvízzel történő ellátás a Békés Megyei Vízművek Rt szolgáltatón keresztül történik. A háztartási villamos energia fogyasztók száma kissé emelkedett, ugyanakkor a villamosenergiafogyasztás az egyre több villannyal működő berendezés, készülék miatt közel egyharmaddal bővült. A városban a gázcsőhálózat bővítésére is sor került. Az emelkedő gázárak takarékosságra ösztönzik a fogyasztókat, így a háztartások gázfogyasztásában némi mérséklődés mutatkozott. A települési folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) a szennyvíz tisztítótelep fogadja be. A belterület elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna hálózattal ellátott. A központi belterületen összegyűjtött szennyvíz NA 150 AC nyomóvezetéken jut a szennyvíztisztító-telepre, melynek kapacitása m3/nap A biológiailag is tisztított szennyvíz az Élővíz-csatornába kerül. A tisztító telep a lakott területektől mintegy 700 m távolságra helyezkedik el, az uralkodó széliránnyal ellentétes oldalon, így üzemszerű működése közben zavaró hatása nincs. A majorokban és az egyéb lakott területeken DAOP /D

84 keletkező kommunális szennyvíz szikkasztásra kerül. Mezőhegyes város közigazgatási területén keletkező kommunális folyékony hulladék összegyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését közszolgáltatási szerződés keretében december hó 31-ig a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft biztosítja. A módosított 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról 5 sz. táblázata szerint Mezőhegyes önálló agglomerációként szerepel (6285 LE). A lakos egyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén (M.P. 2. számú melléklet 5. táblázat) a szennyvíz ártalommentes elhelyezését december 31-ig kell megvalósítani. A város települési szilárd hulladékainak elhelyezése hosszú távon oldódik meg a lakosság és a háztartások hulladékgyűjtésbe történő bevonásával. A jelenlegi illegális lerakóhelyek felszámolása, a szelektíven gyűjtött hulladék hasznosítása a város hulladék gazdálkodás részét képezi. Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma évben Mezőhegyesen év év év év év év év év év év év Forrás:KSH T-STAR adatbázis A külterület sűrűn lakott részein és az egyéb belterületeken megfelelő rendszerességgel elszállításra kerülő, méretezett hulladékgyűjtők kerülnek elhelyezésre. Veszélyes hulladékok A keletkező veszélyes hulladékok alapvetően a mezőgazdasági üzemek, vállalkozások gépkarbantartási tevékenységéből, valamint elenyésző mennyiségben az egészségügyi ellátásból származnak. Az üzemi, szolgáltató tevékenységekből eredő veszélyes hulladékok gyűjtése, DAOP /D

85 ártalmatlanítása, nyilvántartása a termelők feladata, amelyet az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően végeznek is. A területen veszélyes hulladékok nem megfelelő kezelése által okozott, vagy a korábbi termelő tevékenységekből hátrahagyott környezetszennyezés nem ismert. nem történik. A veszélyes hulladéktermelők telephelyeiről a hulladékokat elszállítják, kezelés a településen A lakosságnál képződő állati hulladékokat a Gáspár Tamás vállalkozó szállítja el és az ATEV biztosítja z ártalmatlanítást. Az egészségügyi intézményeknél biztosított a tevékenységük során keletkező veszélyes hulladékok elszállítása. Hulladéklerakó: A településen korábban üzemelő szeméttelep bezárásra került, felülvizsgálata megtörtént, a további hulladékbeszállítást a környezetvédelmi felügyelőség megtiltotta. A 0684/2 hrsz. területen levő, felhagyott hulladéklerakóra rekultivációs terv készült, engedéllyel rendelkezik. A terület rekultivációja még nem történt meg. Hulladékátrakó állomás létesült a településen. A gyűjtött kommunális hulladékot, tömörítést követően a hódmezővásárhelyi regionális hulladékkezelő mű és lerakó fogadja. Kommunális hulladékok kezelése: Szervezett szemétszállítás heti rendszerességgel biztosított, a közszolgáltatást a Hódmezővásárhelyi A-S-A Kft. végzi. A hulladékok gyűjtése a belterületen literes műanyag kukákban, a lakott majoroknál kihelyezett konténerrel történik. A hulladék elhelyezése a regionális hulladéklerakón biztosított. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek vannak a település belterületén. Kommunális folyékony hulladékok: A szennyvíz-rendszerbe be nem kötött telkek esetében a kommunális szennyvizeket gyűjtőaknában gyűjtik, a vízmérleg alapján előfordul szikkasztás is. Vízrendezés Mezőhegyes közigazgatási területén ATIKÖVIZIG kezelésében nincs állami főmű. DAOP /D

86 A Királyhegyesi-Szárazéri vízrendszerre vonatkozóan a fejlesztési elképzelések még nincsenek. A városfejlesztési koncepciót érintő lépésekről az ATIKÖVIZIG tájékoztatja majd az Önkormányzatot. Az utóbbi belvizes időszak eseményei kapcsán látható volt, hogy a település nem rendelkezik összefüggő csapadékvízelvezető rendszerre. A csapadékvíz elvezető hálózat túlnyomórészt nyílt árokhálózattal, többnyire szikkasztó árokkal épült. A 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról, Mezőhegyes települést nem tartalmazza. Villamos energia ellátás Mezőhegyes Város közigazgatási területén az elektromos energia hálózatok üzemeltetője a DÉMÁSZ ZRt. A város energia ellátása a Mezőhegyes 120/20kV-os van biztosítva 120kV-os és 20kV-os hálózatok: Mezőhegyes al-állomás tápellátása a Makó- Orosháza gerincről ágazik le, kétrendszerű vezetékkel. A 120kV-os gerinchálózat Mezőhegyes külterületét nyugat- észak irányban keresztezi. A közigazgatási területen lévő transzformátorok ellátására az al-állomásból 12db áramszolgáltatói és 1db olajos légvezeték áramkör indul ki. Az áramkörökről csatlakoznak a helyi ellátást biztosító transzformátor állomások. Kivétel a Nagylak, Pitvaros, Tótkomlós és Mezőkovácsháza irányba csatlakozó vezetékek, melyeknek nincs helyi ellátási szerepe. A fogyasztói tulajdonú (MOL) Battonya irányába vezet. A belterületetre induló 3db 20kV-os hálózatról 28db transzformátor csatlakozik, a külterületi vezetékágak 62db állomást látnak el. A Cukorgyári 20/6kV-os 5MVA teljesítményű állomás üzemen kívül van. A középfeszültségű hálózat túlnyomórészt 20kV szabadvezetékkel van kiépítve, a tartószerkezet vasoszlop, vasbeton oszlop, ill. betongyámos faoszlop. Földkábel hálózat épült a városközponti részen, ill. lakótelepen. A transzformátorok vas- és vasbeton oszlopon szerelt típus kialakításúak, ill épített és vaslemezházas kivitelűek A transzformátor állomások terhelési mértéke nem ismert. Közvilágítási hálózat A közvilágítási sugaras ágakkal épült a körzeti transzformátor állomásoktól táplálva. Hálózata a belváros egyes területein, és egyes ipari övezetekben kábel, másutt a kisfeszültségű hálózattal megegyezően szabadvezeték. A világítótestek a kiemelt útvonalak mentén halogénlámpás W típusok, a további belső utak mentén kompaktfénycsöves 1x18-36W típusok. A kisebb forgalmú utak világítása irányfény jellegű. DAOP /D

87 A belvárosi parkokban és műemléki környezetben jelentős számú, változó állapotú öntvény kandeláber található. A kiszélesedő utcaszakaszokon az öntvény kandeláber és a szabadvezetéki oszlopkarra szerelt világítás vegyesen fordul elő. Több útszakasz világítása lombkorona takarásban van. A Cukorgyár rakodó területét 25m-es világító tornyokkal világították meg, jelenleg nem üzemelnek A közvilágítás vezérlése központi, az egyes körzeteket vezérlő kábel köti össze. A megvilágítás az útkategória alapján előírt. Hírközlés A meglévő létesítményeket a következő, szolgáltatók üzemeltetik: -PANNON GSM ZRt. Budapest -T-MOBIL ZRt. Budapest -VODAFON ZRt. Budapest -INVITEL ZRt. Békéscsaba -CSOKÁN-NET KFT Orosháza -T-KÁBEL ZRt. Budapest -Békés Megyei Vízművek ZRt Vezetékes távközlési hálózat: A vezetékes helyközi és helyi telefon ellátást az INVITEL ZRt. biztosítja. A helyközi kapcsolatot a Battonya - Mezőhegyes optikai kábel és a Mezőkovácsháza - Mezőhegyes körzetkábel biztosítja. A telefonközpont a Madách utca 2. telken helyezkedik el, az Orosháza góckörzethez kapcsolódik. A kiépített telefonhálózat a városban jelentkező igények teljes ellátását megoldja. Vezeték nélküli távközlés: A város területén mindhárom rádiótelefon társaság üzemeltet átjátszó állomást. - PANNON: 1db antennatoronnyal -T-MOBIL: 1db antennatoronnyal, -VODAFON: 1db antennatoronnyal. Az Antenna Hungária ZRt. nem üzemeltet a területet érintő mikrohullámú összeköttetést. Közműszolgáltatói URH jelátvitel: URH jelátvitellel közműszolgáltatók alábbi rendszerei üzemelnek: DAOP /D

88 -Békés Megyei Vízművek ZRt a szennyvízelvezetés hálózatát URH jelátvitellel automatizálta. A szennyvízelvezetés a szennyvíztelep és az egyes átemelők közötti jelátvitelt biztosítja. -A DÉMÁSZ ZRt. középfeszültségű hálózatán távműködtetett oszlopkapcsolókkal hálózat szakaszolást tudnak végezni URH jelkapcsolattal. A közműszolgáltatók antennái nem jelentenek építési korlátozást. Kábeltelevízió: A településen a T-KÁBET ZRt. és Csokán János egyéni vállalkozó üzemelteti a kábeltelevízió hálózatot. Központja és a fejállomás a Béke Prk 1.sz alatt a Művelődési Házban van. A kiépített rendszer általában a DÉMÁSZ ZRT hálózatával közös tartószerkezeten vezet, a belterületen részben védőcső alépítményben. Földgázellátás A település vezetékes földgázzal ellátott. MOL és FGSZ fúráspontok, szállító- és hírközlő vezetékek, bányatelkek (Mezőhegyes I. bányatelek; Battonya-Mezőhegyes bányatelek; Mezőhegyes IV bányatelek) található a területen. A MOL vezetékek védőtávolsága a szélső vezetékektől 15 m. A kutak védőtávolsága 50 m. Gyűjtőállomás védőtávolsága kerítéstől 15 m. Battonya főgyűjtő NÁ 150 biztonsági övezet 5,0 m Közművesítettségi mutatók: Ivóvízvezeték hossza: 33,9 km Szolgáltatott vízmennyiség: 411m3/nap Ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakás: db Vezetékes ivóvízellátásban részesülő lakosság: fő Szennyvízgyűjtő hálózat: 23,4 km Szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakás : db Csatornázott lakásban élő lakosság: fő Vezetékes gázellátásba bekapcsolt lakás: db DAOP /D

89 Közigazgatás Mezőhegyes önkormányzata szinte erején felül tart fenn oktatási és szociális intézményeket, olyanokat is, amelyek a kötelező feladatain felüli ellátási szintet képviselnek. Ez a várospolitikai döntés a távlatos gondolkodás jele. Mezőhegyes Város Önkormányzata Képviselőtestületének és szerveinek szervezeti felépítését és szervezeti kapcsolatát a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény, valamint Mezőhegyes Város Önkormányzata Képviselőtestületének 4 / 2007./ III.28. / sz. rendelete Mezőhegyes Város Képviselőtestülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a 20/2007./IX.26./Ö.sz., a 9/2008./IV.23./Ö.sz. a 17/2008./X.1./Ö.sz., a 28/2008./XI.26./Ö.sz. a 10/2009./IV.1./Ö.sz. rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalva) és a végrehajtására kiadott Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata továbbá a hivatal, mint költségvetési szerv ügyrendje rendezi. Mezőhegyes Város önigazgatását a helyi lakosság által közvetlenül választott polgármester irányításával működő Képviselőtestület látja el. Az önkormányzat Képviselőtestületének tagjai alakuló ülésen tett esküjükhöz híven Mezőhegyes javát kívánják szolgálni. Mezőhegyes Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 15 fős. A testület a október 1-i helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán a lakosság által közvetlenül választott polgármester és 14 képviselő alkotja. Mezőhegyes önkormányzat képviselőtestület feladatai Bizottsági szervezet A települési önkormányzat képviselőtestülete szabadon határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg bizottságait. A kétezernél több lakosú településen azonban kötelező legalább pénzügyi bizottságot választani. Ezen túl kötelező olyan bizottság létrehozása is, amelyiknek feladatkörébe tartozik a közoktatás. Jelenleg kötelezően más bizottság megalakítását törvény nem rendeli el. A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani, a többi tagként pedig a bizottság feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt célszerű megválasztani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja. Bizottságok: Művelődési és Sportbizottság Ügyrendi Bizottság Pénzügyi Bizottság Településfejlesztési- és Környezetvédelmi Bizottság DAOP /D

90 Népjóléti Bizottság Polgármester javadalmazását előkészítő Bizottság A település térségi szerepkörét erősíti, hogy a Polgármesteri hivatalon belül Okmányiroda is működik. Ennek szolgáltatásit igen sok esetben Csongrád megyéből is igénybe veszik. DAOP /D

91 IV. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés Jelen fejezetben nem célunk a rendezési terv vonatkozó részeinek átvétele. Javasolt azonban az elkészült IVS alapján is áttekinteni a korábbi alátámasztó munkarészeket és a fejlesztési irányok kijelölésénél, illetve a rendezési eszközök mellérendelésénél már ezen stratégiai szemlélettel figyelni az egyes építési előírások adta kereteket. A városfejlesztési kézikönyv alapján a városrészek elemzése azon városok esetében releváns, melyek több vegyes funkciójú központi, vagy alközponti résszel rendelkeznek. A városrészek lehatárolásánál alapvetően az egyes területek funkcionális szerepkörének vizsgálatát alkalmaztuk, igyekezve olyan homogénnek mondható városrészeket körülírni, melyek funkcionálisan, történeti hátterük tekintetében és a jövőbeli fejlődési lehetőségek alapján is összetartozó területrészekből épülnek fel. Emellett törekedtünk a lehető legjobban áttekinthető határvonalat meghúzni a település városrészei között. A stratégia készítése során több alternatív városrész lehatárolási verzió is felmerült. Az egyes területek részletesebb elemzése, valamint a meglévő funkciók összehasonlítása során a vizsgálatok kimutatták, hogy néhány, kezdetben javasolt városrész lényegében azonos tulajdonságokkal rendelkezik. A lehatárolás információs hátterét a KSH és az önkormányzat adatszolgáltatásai adták. A lehatárolás támaszkodik a település Helyi Építési Szabályzatában foglaltakra. Módszertani szempontból itt is a Városfejlesztési kézikönyv -ben megfogalmazottak szerint jártunk el. A szakértői egyeztetések és a lehatárolás végeredményeként Mezőhegyesen három, jól elkülönülő városrész és két külterületi egység került kijelölésre, melyek átfedés nélkül, teljes mértékben lefedik a város területét. Az alábbi térképen a piros vonal jelzi a városrészek közötti határvonalat. DAOP /D

92 Mezőhegyes: városrészek lehatárolása A városrészeket lehatároló utcák és objektumok: Belváros városrész Határoló utcák, objektumok: Posta u. Vasút Kossuth u. II. József krt. Északkeleti városrész DAOP /D

93 Határoló utcák, objektumok: Komlósi u. II.József krt. Kossuth u. Vasút Kozma Ferenc u. Belterületi határ Délnyugati városrész Határoló utcák, objektumok: Komlósi u. II. József krt. Vasút Kozma Frenc u. Belterületi határ Ómezőhegyes (külterület) Határoló utcák, objektumok: Külterületen elhelyezkedő önálló településegység A településtől déli irányban Külterület (többi külterület) A fentebb meghatározott településrészeken kívül jelentős lakosság él a városon kívüli külterületi, majorsági, tanyás részeken. A következőkben e területek rövid helyzetelemzését végezzük el, többnyire a városrészi szinten leválogatható évi népszámlálás adatai alapján. Bár ez a módszer az összeírás óta eltelt hét éves időtartam miatt nem eredményezheti a helyzetkép pontos feltárását, alternatíva híján jelen elemzés DAOP /D

94 alapját is képezi. A népszámlálási adatok elemzésén túl aktuális, rendelkezésre álló önkormányzati adatforrásokat is figyelembe vettünk a területek átfogó elemzése érdekében. DAOP /D

95 IV. 2. A városrészek területi megközelítésű helyzetelemzése és SWOT analízise Belváros városrész A történelmi és mai városközpont számos országos és helyi védettségű épített értéknek ad otthont. A városban az országos védettséget élvező műemlékek száma igen magas (53 db), mely nem csak megyei szinten jelentős, hanem országosan is. A város a Világörökség Várományos települések listáján előkelő helyet foglal el, elsősorban a település gazdag lovas történeti múltjához kapcsolódó védett épületek révén. Ezen felül további értékes emlékek is fellelhetőek, amelyek országosan ugyan nem, de helyi szinten jelentős értéket képviselnek a település történelmében. A Belvárosban érhető el a szolgáltatások túlnyomó többsége a városon belül: itt működik az alap és középfokú oktatási intézmények, hivatalok és kulturális intézmények is. Az 1. számú Óvoda, az Általános Művelődési Központ és a Harruckern János Közoktatási Intézmény mellett az idősekkel foglalkozó Alapszolgáltató Központ és a városrészben található. A terület városon belüli gazdasági súlyát jelzi, hogy a 45 kiskereskedelmi egységből itt telepedett meg 24, s a város 10 legnagyobb vállalkozása közül is 6 a belváros városrész területén működik. Mezőhegyes, Belváros városrész DAOP /D

96 Fontos megemlíteni, hogy a városrészen belül található intézmények közül mind a jelenlegi polgármesteri hivatal, városháza, mind a Centrál szálló műemléki védettség alatt áll. Az épületek és az azokat körülvevő közterületek, valamint a városközponti parkok hosszú idő óta csak a fenntartás szintjén voltak kezelve, valódi értéküknek való visszaállításuk komoly ráfordítást igényel. A városrész demográfiai és szociális jellemzői Mezőhegyesen a város lakónépessége 2001-ben a népszámlálás adatai szerint fő volt, a lakosság közel harmada (31,9%, fő) a Belváros városrész területén élt. DAOP /D

97 Lakónépesség száma a városrészekben Belváros Északkeleti városrész Délnyugati városrész( Ómezőhegyes Külterület Forrás: évi népszámlálás A lakónépesség az önkormányzat adatai szerint 2008-ra városi szinten főre csökkent, ez a es adatokhoz képest 7,8%-os csökkenést mutat, de az 1998-as lakónépességhez képest (6.937 fő) a fogyás 14,9%-os, ami nagyon jelentős visszaesés. A Belvárosi városrész lakossága a legfrissebb adatok szerint fő, ami azt mutatja, hogy ennek a területnek a népessége is jelentős mértékben, mintegy 18,6%-kal csökkent a 2001-es adatokhoz képest. A lakosság kormegoszlását vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy 2001-ben valamennyi korcsoport esetén viszonylag markáns a különbség a városrészek között. A Belváros városrész esetén a fiatalok (0-14 évesek) aránya 16,9%, ez a három belterületi városrész között a legmagasabb, csak a Külterület (egyéb külterület) megnevezésű településrészben jelentősebb a korosztály aránya. Egyértelműen ebben a városrészben él a középkorú, aktív lakosság jelentős része, arányuk itt a legjelentősebb, 63,3%, amely a városi átlagnál 4,0%-kal magasabb. Ennek ellenpontjaként az idősebb (60 év feletti) lakosság aránya (19,8%) jelentősen alacsonyabb a többi városrészi arányoknál és a városi átlagtól 4,8%-kal (de a Délnyugati és Északkeleti terület értékétől már 7,2%-kal marad el). A városrészen belül tehát az aktív korúak jelenléte a többi városrészhez viszonyítva felülreprezentált, míg az idős lakosok aránya alulreprezentált. A városrész a településen belül kedvező képet mutat a lakosság iskolai végzettségének tekintetében. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül azt kell megállapítanunk, hogy az alacsony iskolázottságú réteg szerény mértékben (23,9%) lakik ezen a településrészen: ez az érték a városi átlagnál 11,1%-kal alacsonyabb. Mindezzel szemben a felsőfokú végzettségűek aránya e területen 8,5%-os, ez az érték jóval felette van a többi városrészi mutatójának és a városi átlagot (6,2%) is jelentősen meghaladja. DAOP /D

98 Amint azt korábban jeleztük, a lakosság közel harmada a Belváros városrész területén él. A lakásállománynak ennél valamivel szerényebb hányada (27,9%-a) található ebben a városrészben. Az egy lakásra jutó lakosok száma átlagosan 2,54 fő. Igen jelentősen mutatkoznak még a városrészek közötti különbségek az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében: az adatok tanúsága szerint a most vizsgált településrészen sokkal alacsonyabb a számuk, mint a város egyéb területein. Míg a város egészére vetített arány 23,4%, a belvárosi érték mindössze 2,6%. A kontrasztot tovább erősíti, ha a viszonyítási pontnak az Északkeleti városrészt (19,2%), vagy a külterületi részeket (55,4%, illetve 57,7%) tekintjük. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya a városrészekben 2,6 19,2 57,7 10,9 Belváros Északkeleti városrész Délnyugati városrész Ómezőhegyes Külterület 55,4 Forrás: évi népszámlálás A lakosság jövedelmi helyzete tekintetében két mutatót elemzünk: először megvizsgáljuk, hogyan alakul a foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül. A vonatkozó adatok a Belváros városrész relatív pozitív helyzetéről tanúskodnak. A városi értékhez (48,8%) képest 5,0%-kal nagyobb a foglalkoztatottak jelenléte a városrészben, s ez az érték valamennyi városrésznél kedvezőbb arányt jelez. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya vonatkozásában is a városrész kedvező helyzete mutatkozik meg: a 36,1%-os érték a város egészénél 11,9, a Délnyugati városrésznél 11,3, az Északkeleti városrésznél 13,4%-kal kedvezőbb helyzetet vázol fel. Összegzésként elmondható, hogy a Belváros városrész Mezőhegyes városának az IVS-ben meghatározott városrészek között legnagyobb lakosságszámú területe, a lakosság jelentős része az aktív korúak közül kerül ki. Az itt élő emberek a vizsgált adatok alapján jobb életkörülmények között és kedvezőbb foglalkoztatási, jövedelmi helyzetben élnek átlagosan, mint a másik négy városrészben élő mezőhegyesiek. DAOP /D

99 Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi: Megnevezés Érték Bölcsődék száma 0 Óvodák száma 1 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai 1 oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és 1 szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményei 1 A településrész jelentőségét mutatja az is, hogy a humán intézmények nagy része itt található. Így a város egyik általános iskolája, amely általános művelődési központként működik (József Attila ÁMK) emellett még az Északkeleti városrészben van egy általános iskola (Alapfokú Művészeti Iskola). A Harruckern János Közoktatási Intézmény július 1-én, hat iskola egyesülésével jött létre. Az összevont intézmények a következők: Békés Megyei Munkácsy Mihály Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (Gyula), Semmelweis Egészségügyi Szakképző Iskola és Kollégium (Gyula), Békés Megyei Pánczél Imre Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény (Gyula), Békés Megyei Gámán János Középiskola, Szakiskola és Kollégium (Szabadkígyós), Békés Megyei Radványi György Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Elek), valamint a Békés Megyei Mezőhegyesi Szakképző Intézet (Mezőhegyes). Az Alapszolgáltatási Központ a település egyetlen idősek nappali intézménye. az Alapszolgáltatási Központnak ad otthont január 1-jétől az önkormányzat egy Családsegítő és Gondozási Központot hozott létre, melyhez a házi segítségnyújtás, a családsegítés, az idősek klubja, étkeztetés, gyermekvédelmi szolgálat, szociális információs szolgálat, jogsegélyszolgálat, pszichológiai tanácsadás, esetenként adótanácsadás tartozik. A településrészen belül érhető el a legtöbb egészségügyi szolgáltatás is, a kórház mellett háziorvosi rendelők, gyermekorvosi rendelők, fogorvosi rendelő, valamint gyógyszertár is található ezen a területen. DAOP /D

100 Minthogy a Belváros területén van jelen a legtöbb intézmény és szolgáltató, az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül, felsoroljuk a legjelentősebbeket. A városrész területén található intézmények: Közintézmények, közszolgáltatók: Polgármesteri Hivatal 1. sz. Óvoda (Központi óvoda) Címe: Mezőhegyes, Kozma Ferenc u. 17. ÁMK Mezőhegyes, Béke Park 1. + Városi Könyvtár Harruckern János Közoktatási Intézmény Római Katolikus Plébánia Hivatal Római Katolikus templom Harruckern Szakképző Iskola orvosi rendelő kórház patika Magyar Posta Bank (OTP, Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet) Tourinform iroda Alapszolgáltató Központ Falugazdász (ez a polgármesteri Hivatalban van) Békés Megyei Vízművek Zrt. Közterületek, zöldterületek, parkok, terek Jung J. tér Kiskatonák tere Szent György tér Kinizsi tér A városrész gazdasági adottságai A Belváros városrész a város szolgáltató-kereskedelmi központja, az idelátogató turisták elsődleges célpontja. A tercier szektoron belül is elsősorban a pénzügyi szolgáltatások (bankok), a turizmus és a kiskereskedelmi üzletek valamint a vendéglátóhelyek képviseltetik magukat itt nagyobb számban. DAOP /D

101 A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük: Megnevezés Érték Kiskereskedelmi üzletek száma (humán 24 gyógyszertárak nélkül Vendéglátóhelyek száma 7 Itt működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból 6 vállalkozás, ha igen mennyi A településrész városon belüli gazdasági súlyáról már tettünk említést. Amellett, hogy a 45 kiskereskedelmi üzletből 24 itt telepedett meg, 7 vendéglátóhely is itt érhető el, köztük a Centrál étterem és a Hotel Nóniusz is. A város 10 legjelentősebb vállalkozása közül itt székel a Ménesbirtok Zrt., a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft., a Mezőhegyesi Takarmánygyártó Kft., Mezőhegyesi Létesítménygazdálkodási és Sz. Kft., a Mezőprodukt Kft. és az Élésker Kft. A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A település méreténél fogva kisvárosias jellegű, a lakóépületek jellege azonban igen változó képet mutat. Alapvetően a kertvárosias, családi házas jelleg az uralkodó, amelyet azonban lakótelepek egészítenek ki. A Belvárosban két lakótelep is van, a Zala György lakótelep és a Molnár C. Pál lakótelep. A lakóterületek minőségi fejlesztése városképi és életminőségi szempontok alapján is fontos feladat. Az elavult technológiával épült többlakásos épületek felújítása a közeljövő feladatai közé tartozik. Városközponti funkció: A Belváros városrész Mezőhegyes történelmi és jelenlegi városközpontjának is helyet adó terület. Emellett másik valódi központi funkcióval rendelkező terület nincs a településen. DAOP /D

102 A városközpont fizikai infrastrukturális állapotának javítása és egyben a funkció megerősítése az elkövetkező évek fontos feladata. Gazdasági funkció: Ahogyan azt már korábban is hangsúlyoztuk, a funkció a városrészen belül jelenleg is jelentős, egyes szolgáltatási területekhez kapcsolódóan kiemelkedő. Ezekre a tevékenységekre építve a funkció erősítése a város célja a területen belül. Az OTP Bank helyi fiókja a Zala György lakótelepen található. Kereskedelmi funkció: A kereskedelmi főleg vendéglátáshoz kapcsolódó tevékenységek és ezzel együtt a kereskedelmi funkció erősítése is kiemelkedő fontosságú a városrész szempontjából. Az itt működő vendéglátó helyek (Centrál étterem, Hotel Nóniusz, Pizzéria, Fanti cukrászda, Iskola büfé, Eldorádó Söröző, Virág Pub) kiszolgálják a helyi és a látványosságok és programok miatt idelátogató vendégek igényeit is. Turisztikai-rekreációs funkció: A település értékes építészeti és turisztikai látványosságainak köre igen széles, azonban a létesítmények műszaki állapota és a település turisztikai vonzereje elsősorban az utak, közterületek állapota miatt nem eléggé erőteljes. A turisztikai funkció erősítése az egész város középtávú célkitűzés-rendszerében kiemelkedő fontosságú. A városrészen belül van a Hotel Nonius***, melynek műemléki épülete Jung József tervei alapján 1790-ben épült késő barokk copf stílusban. A szálloda várja mindazokat, akik szívesen töltenének egy vagy több napot itt, a városka patinás szállodájában, ahol étterem, kandallós különterem, társalgó, bár és előadóterem áll a vendégek rendelkezésére. Itt találjuk továbbá a szálláshelyek közül a Centrál Étterem Vendégházat és több magánszállást is. A turisztikai látványosságok között kell megemlíteni a Batta sétány lugasépítményét, fatornácos bazárépületét, faverandás pavilonját. A Belvárost ékesíti az Északi és Déli Nagydiadalív, a Kis diadalív, Római katolikus templom és plébánia épülete és a Kocsimúzeum is. A Cukorgyár-történeti kiállítás amely az 1997-ben bezárt üzemhez kapcsolódik a Szent György téren található. DAOP /D

103 Városi-közterületi funkció: A városrész számos kiemelkedő közterületnek ad helyet. Északi részén a Jung József teret és a Kiskatonák terét találjuk, a településrész központi részén a Szent György teret. A terek és egyéb közterületek gondozottak, ugyanakkor egy részük a karbantartás, szintentartás mellett jelentősebb felújításra szorulna. A meglevő városközpont környezete elavult, korszerűtlen. A térburkolatok több mint 30 évesek, nem felelnek meg a mai kor előírásainak (akadálymentesség), esztétikai igényeinek, a műemléki környezetbe nem illeszkednek. Nem megfelelő a csapadékvíz-elvezetés sem, a parkosított részek tájidegen, elöregedett növényekkel vannak beültetve. Mivel Mezőhegyes város nem hagyományos településszerkezetű, a szokásos főtér elnevezés sem illeszthető a felújítással tervezett közterületre. Mégis elmondható, hogy a város központja a jelenlegi városháza és a volt Centrál szálló épülete közötti közterület. Mind az itt élők életkörülményeinek javítása, mind a turisták településre vonzása indokolja a terület rehabilitációját, a minőségi városkép kialakítását. A jelenlegi állapot tehát mindenképpen indokolttá teszi a reprezentatív városközpont térburkolatai felújítását. A városrészben található utak jelentős része rossz állapotban van, felújítást igényel. A belterületi úthálózat fejlesztése és fenntartása folyamatos feladatot jelent az önkormányzat számára, amelyhez a lehetőségek szerint pályázati forrásokat is fel kíván használni a település. A városrészben található utak fejlesztésének megtervezésekor kiemelt szerepet kapnak a nagyobb forgalmat lebonyolító gyűjtőutak és a komolyabb forgalommal rendelkező lakóutak. A legfontosabb fejlesztési szükségletként e területen a város az ipari területet és a településrészt feltáró út felújítását azonosítja a Kozma Ferenc úton. Közösségi funkció: A közintézmények jelentős része a Belvárosban érhető el. A Polgármesteri Hivatal mellett általános iskola, középiskola, óvoda, szociális intézmények is működnek ezen a helyen. A vallásos élet központja, a katolikus templom (Szent György Római Katolikus Plébániatemplom, Kozma Ferenc utca 24) is a városrészben található. Közszféra funkció: A Polgármesteri Hivatal épülete (a valamikori Nőtlen tiszti lak, Kantár ) épületének megújítása rendkívül időszerű. Átgondolást érdemel az épület funkcionális kihasználtságának növelése, esetleges funkcióváltással egybekötött megújítása. DAOP /D

104 A funkcióhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése a legfontosabb rövid távú feladatok közé tartozik. Kistérségi funkció: Nincs. Humán szolgáltatási funkció: A korábban már említett oktatási és szociális intézmények mellett ki kell emelni a a Gyulai Pándy Kálmán Kórház Mezőhegyesi részlegeként működő kórházat. Utókezelő feladatokat lát el. 73 ágya van. Ebből 30 az onkológiáé, 43 a belgyógyászaté. Bizonyos kórképek esetén gyógytorna, fizikoterápia, masszázs, diéta, pszichés rehabilitáció és a komparatív medicinális elemek alkalmazása. Megfelelő igény esetén az egészséges életmódot népszerűsítő előadások szervezése, megtartása. DAOP /D

105 SWOT analízis Belváros városrész Erősség A városon belül kedvező demográfiai és gazdasági jellemzők Városközponthoz közeli szabadidőpark és pihenőerdő Városon belül kedvező munkanélküliségi helyzet Köz/össégi szolgáltatói szféra magas jelenléte Helyi átlagnál kedvezőbb iskolázottsági mutatók Organikusan nőtt, világörökség jellegű egységes beépítés A város intézményállománya jórészt értékes történelmi épületekben működik Lehetőség A városrész építészeti örökségének kihasználása, a terület turisztikai vonzereje Hagyományőrző civil programok gazdagításával a helyi kötődés erősítése EU forrásokhoz való hozzáférés Gyengeség Népességszám csökkenése Funkciószegény városközpont Műemlék jellegű épületek leromlott állaga Közintézmények leromlott állapota, rossz energetikai helyzete, akadálymentesítés hiánya Környezetvédelmi ill. parkolási gondok az átmenő forgalom miatt Gazdaságilag életképes, hitelezhető projektötletek hiánya Tervezett termékfejlesztés hiánya Szálláshelyek alacsony kihasználtsága (még főszezonban is alacsonyabb 50%-nál) Veszély Demográfiai, egészségi mutatók romlása (elvándorlás, öregedés) Fejlesztési források elmaradása DAOP /D

106 Északkeleti városrész A városrészt dél felől a Battonya, míg nyugat felől a Tótkomlós felé vezető főutak határolják, míg középső tengelyét a Végegyháza felé haladó közút jelenti. A településrész mind népessége, mind gazdasági, turisztikai szempontból kevésbé jelentőségteljes, mint a belváros, azonban így is számos nevezetességgel és látnivalóval bír. A településrészen belül található a városi piac, továbbá 13 kiskereskedelmi üzlet, néhány vendéglátóhely és 2 oktatási intézmény is. A városrészen belül található a lóversenypálya, amely ma különböző turisztikai és sport rendezvényeknek ad otthont és ugyancsak ezen a területen találhatjuk meg a városi temetőt is. Mezőhegyes, Északkeleti városrész A városrész demográfiai és szociális jellemzői Mezőhegyes harmadik legnépesebb területe az Északkeleti városrész, ahol a lakónépesség 2001-ben fő volt, amely a városi lakosság 15,9%-a. A 2008-as adatok alapján az itt élő lakosok száma 992 DAOP /D

107 fő, ez a 2001-es érték 97,7%-a. A városrészben ekkor lakosság 16,8%-a élt, tehát az arány 1%-kal emelkedett. A városrészeket összehasonlítva az előző fejezetben megállapítottuk, hogy a lakosság kormegoszlását vizsgálva 2001-ben viszonylag markáns különbség látszik valamennyi korcsoport esetén. Az Északkeleti városrész esetén a fiatalok (0-14 évesek) aránya 15,1%, ez az öt városrész között a második legalacsonyabb, a városi értéktől (16,1%) az eltérés 1%. A középkorú, aktív lakosság jelenléte jelentősen elmarad a Belvárosi aránytól, a belterületi részek között itt a legalacsonyabb 57,9%), amely a városi átlagtól 1,4%-kal marad el. Az idősebb (60 év feletti) lakosság aránya (27,0%) megegyezik a Délnyugati városrész esetében mért értékkel, amely a városi átlagot 2,4%-kal haladja meg. A városrész kormegoszlási adatai az idősek felé billentik a terület korstruktúráját. A Belváros esetén megállapítottuk, hogy a városrész igen kedvező képet mutat a lakosság iskolai végzettségének tekintetében. Az Északkeleti terület már nem rendelkezik ennyire jó mutatókkal: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül azt kell kiemelnünk, hogy az alacsony iskolázottságú réteg a városi átlagot (35,0%) megközelítő mértékben (34,7%) lakik ezen a településrészen. A felsőfokú végzettségűek aránya e területen mindössze 7,4%-os, ez az érték 1,1%-kal marad el a Belváros mutatójától, és hasonló mértékben haladja meg a városi átlagot (6,2%). Lakásállomány száma a városrészekben Belváros Északkeleti városrész Délnyugati városrész Ómezőhegyes 447 Külterület Forrás: évi népszámlálás Amint azt korábban jeleztük, a lakosság közel 16%-a él az Északkeleti városrész területén. A lakásállománynak is hasonló hányada (15,5%-a), 447 darab, ebben a városrészben található. Az egy lakásra jutó lakosok száma itt 2,3 fő, ez minimálisan alacsonyabb a városközponti értéknél. DAOP /D

108 Az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében azt állapíthatjuk meg a most vizsgált településrész esetében, hogy sokkal jelentősebb arányuk (19,2%), mint a Belváros területén, bár a város egészére vetített arányhoz viszonyítva (23,4%) nem igazán nagy a különbség. Fontos kiemelni, hogy a városi szintű értéket a külterületi adatok rontják le nagymértékben, ahol az alacsonyabb komfortfokozatú lakások meghaladják az összes lakás felét. A lakosság jövedelmi helyzete az itt elemzett adatok alapján egyértelműen kedvezőtlenebb a Belvárosban élő lakosokéhoz képest: a foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül az Északkeleti városrész esetén a városi értéknél ugyan némileg jobb eredményt adott, 4,3%-kal elmarad az előző városrész értékétől. Az Északkeleti városrészben a foglalkoztatott nélküli háztartások jelenléte 49,5%-os, ez az érték 1,5%-kal magasabb a város egészére vonatkoztatott mutatónál. Ez az arány a legmagasabb a három belterületi városrész közül, a Belvárosi értéket 13,4%- kal lépi túl. Összegzésként azt kell kiemelnünk, hogy az Északkeleti városrész Mezőhegyes városának az IVS-ben meghatározott városrészei között a harmadik legnépesebb terület. Az itt élő emberek a vizsgált adatok alapján rosszabb életkörülmények között és kedvezőtlenebb foglalkoztatási, jövedelmi helyzetben élnek átlagosan, mint a másik három városrészben élő mezőhegyesiek. A lakosság idősödő, alacsonyabb átlagos iskolai végzettségű, mint a belvárosiak. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi: Megnevezés Érték (db) Bölcsődék száma 0 Óvodák száma 1 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai 1 oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és 0 szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményei 0 A településrészen belül nem található bölcsőde, ahogyan az egész városban sem. A 2. sz. Óvoda (Újtelepi óvoda) a Ruisz Gyula utcában van, amely mellett még az Alapfokú Művészeti Iskola is a városrész területén helyezkedik el. Középiskola és szociális intézmény nem található a városrészben. DAOP /D

109 A humán intézmények között meg kell még említeni, hogy egy háziorvosi rendelő a Ruisz Gyula utcában található. A városrész gazdasági adottságai A városrész gazdasági szempontból kevésbé domináns része Mezőhegyesnek, mint a Belváros. A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük: Megnevezés Érték (db) Kiskereskedelmi üzletek száma (humán 13 gyógyszertárak nélkül Vendéglátóhelyek száma 5 Itt működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból 1 vállalkozás, ha igen mennyi A kiskereskedelmi üzletek közül 13 helyezkedik el a városrész területén, ez a városi összes kiskereskedelmi üzlet közel harmada (29%). A vendéglátóhelyek, ahogyan arról már szóltunk, inkább a belvárosba koncentrálódnak, az Északkeleti városrészben 5 található, köztük büfé, cukrászda is. A városi szinten legjelentősebb 10 vállalkozás közül a Mezőhegyesi Fémipari Kft.-t találjuk a településrészen belül. DAOP /D

110 A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A városrész jellemzően kertes házas, családi házakkal benépesített terület. Városközponti funkció: A városrészben önálló városrészi alközpont nem található. Gazdasági funkció: A gazdasági funkció a városrészben nem erőteljes, fejlesztése nem szerepel a város kiemelkedő céljai között. Kereskedelmi funkció: A területen néhány kiskereskedelmi üzlet működik, melyek alapvetően kiszolgálják a helyi lakosság igényeit. A kisváros szerkezetéből adódóan a kereskedelmi funkció alapvetően a belváros területén koncentrálódik, az egyéb városrészekben gyakorlatilag a lakosok igénye alakítja ki a kínálatot. Ki kell emelni a városi piac jelentőségét, amely az Északkeleti városrészben található. Turisztikai-rekreációs funkció: Turisztikai szempontból a városrész jelentősége kevésbé hangsúlyos, mint a belvárosé, vagy a Délnyugati városrészé és Ómezőhegyesé, ugyanakkor itt is találhatóak értékes építészeti emlékek. Ezek között kell megemlíteni az 1883-ban épült régi víztornyot és a Kettős Tiszti Lak épületét egyaránt. A legfontosabb turisztikai jellegű célterület a lóversenypálya, amely ma a lovas versenyeken túl koncertek, városi rendezvények és fesztiválok lebonyolítási helye is. Városi-közterületi funkció: A városrész déli részén található a Csekonics tér, valamint a Május 1 tér. A városrészben található utak jelentős része rossz állapotban van, felújítást igényel. A belterületi úthálózat fejlesztése és fenntartása folyamatos feladatot jelent az önkormányzat számára, amelyhez a lehetőségek szerint pályázati forrásokat is fel kíván használni a település. A városrészben található utak fejlesztésének megtervezésekor kiemelt szerepet kapnak a nagyobb forgalmat lebonyolító gyűjtőutak és a komolyabb forgalommal rendelkező lakóutak. A legfontosabb fejlesztési szükségletként e területen a város az ipari területet és a településrészt feltáró út felújítását DAOP /D

111 azonosítja a Kossuth Lajos úton. Emellett meg kell említenünk az Orgona, Vadrózsa, Hársfa és Pacsirta utak által közbezárt területet, melynek közlekedési fejlesztése szintén a rövidebb távú fejlesztési célkitűzések közé tartozik. Közösségi funkció: A vallásos élet egyik központja az evangélikus templom (a Kozma Ferenc utca vasúton túli oldalán) ebben a városrészben található. Közösségi szempontból is jelentőséggel bír a városrészen belül a lóversenypálya, amely jeles események színtere évről évre. Közszféra funkció: A városrészben nem található a funkcióhoz kapcsolódó infrastruktúra. DAOP /D

112 Kistérségi funkció: A városrészben nem található a funkcióhoz kapcsolódó infrastruktúra. Humán szolgáltatási funkció: Amint azt korábban már leírtuk, a városrészben a 2. sz. Óvoda (Újtelepi óvoda) a Ruisz Gyula utcában van, amely mellett még az Alapfokú Művészeti Iskola is a városrész területén helyezkedik el. Középiskola és szociális intézmény nem található a városrészben. Egy háziorvosi rendelő a Ruisz Gyula utcában található. DAOP /D

113 SWOT analízis Északkeleti városrész Erősség Rendezvényszervezésre alkalmas terület (lóversenypálya) Humán szolgáltatások elérhetősége a városrészen belül Gyengeség A városi átlagnál kedvezőtlenebb életkörülmények között élő lakosság Belterületi utak állapota nem mindenütt megfelelő Lehetőség Veszély Építészeti emlékek A terület gazdasági hasznosítású fejlesztése EU forrásokhoz való hozzáférés Csapadékvíz csatornák rehabilitációja A befektetők, érdeklődők ide vonzása Demográfiai, egészségi mutatók romlása (elvándorlás, öregedés) Fejlesztési források elmaradása A fejlesztés- és támogatáspolitika, a jogszabályi környezet állandó változása, kiszámíthatatlansága A közszolgáltatások minőségének romlása DAOP /D

114 Délnyugati városrész A városrész a Belváros és az Északkeleti városrész szomszédságában, azoktól nyugati, délnyugati irányban terül el. Lakónépessége fő volt 2001-ben, tehát a város lakosságának közel harmada itt él. A városrész területén található a vasútállomás és a buszpályaudvar is, így közlekedési szempontból egyértelműen a település csomópontjaként működik. A Délnyugati városrész jelentősége a területén fekvő Mezőhegyesi Cukorgyárgyár 1997-es bezárásával jelentősen csökkent. Az üzem bezárásakor 300 munkahely szűnt meg. Mezőhegyes, Délnyugati városrész A városrész demográfiai és szociális jellemzői DAOP /D

115 A Délnyugati városrész lakossága 2001-ben a népszámlálás adatai szerint fő volt, amely a város lakosságának 29,3%-a. A 2008-as adatok alapján az itt élő lakosok száma 1978 fő, a város lakosságának 33,51%-a. A városrész lakossága ugyanakkor 5,6%-kal emelkedett a 2001-eshez képest. A lakosság kormegoszlása tekintetében a legfontosabb azt kiemelni, hogy 2001-ben e területen volt a legalacsonyabb a 0-14 évesek aránya (14,6%), bár a különbség nem jelentős a településrészek között. Az idős, (60 év feletti) lakosság aránya a három belterületi városrészt vizsgálva az Északkeleti és a Délnyugati esetében azonos értéket (27%) mutat, amely jelentősen meghaladja a Belvárosban mért 19,8%-os arányt és 2,4%-kal a város egészére mért arányt is. A középkorú, aktív lakosság jelenléte közepes a városon belül (58,5%), a városi átlaghoz (59,3%) közeli érték. A városrészen belül tehát a gyerekek száma alacsony, míg az idős lakosság felülreprezentált a területen. A városrész az északkeleti területhez hasonló képet mutat a lakosság iskolai végzettségének tekintetében. Ez egyrészt a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők magas arányában (29,8%) mutatkozik meg, amely nem éri ugyan el az Északkeleti városrészi értéket, azonban a belvárosban mért adatnál (23,9%) 5,9%-kal magasabb. A felsőfokú végzettségűek aránya e területen 6,5%-os, ami nagyjából megfelel az Északkeleti városrész, alacsonynak mondható mutatójának, míg a városi átlagot (6,2%) minimálisan, 0,3%-kal meghaladja. A lakosságszám alapján a Délnyugati városrész a második legnagyobb belterületi városrész. A lakásállománynak 27,4%-a, 790 darab található ebben a városrészben, míg az egy lakásra jutó lakosok száma átlagosan 2,37 fő, ami gyakorlatilag megegyezik az északkeleti terület adatával. Az alacsony komfortfokozatú lakások a településrész lakásállományának 10,9%-át adják, s ez az érték a városon belül kedvezőnek tekinthető, kivéve a Belvárossal történő összehasonlítás esetén, ahol a rosszabb komfortfokozatú lakások aránya szinte elhanyagolható. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 52,4%, ez a városi értékhez (48,8%) képest 3,6%-kal magasabb, de nem éri el a Belvárosi terület mutatóját (53,8%). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a Délnyugati városrész esetében 47,4%, ez az Északkeleti városrésznél 2,1%-kal alacsonyabb, azaz kedvezőbb, míg a Belvárosnál 11,3%-kal kedvezőtlenebb helyzetet vázol fel. DAOP /D

116 Foglalkoztatottak aránya (%) a éves népességen belül 40,1 34,3 52,4 53,8 Belváros Északkeleti városrész Délnyugati városrész Ómezőhegyes Külterület 49,5 Forrás: évi népszámlálás A Délnyugati városrész lakosságának korstruktúrája tehát az Északkeleti területhez hasonló, az idősebb lakosság magasabb arányát mutatja, az itt élő emberek összességében alacsonyabb iskolai végzettségűek a belvárosi lakosságnál. A foglalkoztatási és jövedelmi viszonyok közepesnek tekinthetőek városon belül. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi: Megnevezés Érték (db) Bölcsődék száma 0 Óvodák száma 1 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai 0 oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és 0 szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményei 0 A településrészen belül nem található bölcsőde, ahogyan az egész városban sem. A 3. sz. Óvoda (Cukorgyári óvoda) a Csokonai utcában van. A városrész gazdasági adottságai A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük: DAOP /D

117 Megnevezés Érték Kiskereskedelmi üzletek száma (humán 7 gyógyszertárak nélkül Vendéglátóhelyek száma 7 Itt működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból 2 vállalkozás, ha igen mennyi A kiskereskedelmi üzletek közül 7 található a városrész területén, ez a városi összes kiskereskedelmi üzlet 15,5%-a. A vendéglátóhelyek, ahogyan arról már szóltunk, inkább a belvárosba koncentrálódnak, a Délnyugati városrészben 7 található. A városi szinten legjelentősebb 10 vállalkozás közül a Génbank Semex Magyarország Kft.-t és a Mezőhegyesi Sertéstenyésztő Kft.-t találjuk a településrészen belül. A városrész és a település legjelentősebb foglalkoztatója 1997-ig a Mezőhegyesi Cukorgyár volt. A gyár bezárását követően a település elvesztette a legfontosabb foglalkoztatóját, amely emberek százainak egzisztenciáját sodorta veszélybe. A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A városrész a Cukorgyári lakótelep kivételével jellemzően kertes házas, családi házakkal benépesített terület. Városközponti funkció: A városrészben önálló városrészi alközpont nem található. Gazdasági funkció: A településrészen a gazdasági funkció erőssége közepesnek mondható. Ki kell emelni, hogy a volt Cukorgyár hasznosítása még ma is lehetőségeket tartogat, az elmúlt évek során számos javaslat született az üzemterületek további felhasználása érdekében. Sajnos a mai napig átfogó és a bezárással keletkezett űrt betöltő megoldás nem látott napvilágot. A jelenleg a területen működő húsipari cég a Mezőhegyesi Sertéstenyésztő Kft. sertéstenyésztéssel foglalkozik, míg a kanadai-magyar Génbank Semex Magyarország Kft. profilja a szarvasmarha tenyésztés és nemesítés. DAOP /D

118 Kereskedelmi funkció: A kereskedelmi funkció a városrészben néhány kiskereskedelmi üzletet jelent, melyek a helyi lakosság alapellátását biztosítják. Turisztikai-rekreációs funkció: Turisztikai szempontból a városrész jelentősége kevésbé hangsúlyos, mint a belvárosé és Ómezőhegyesé. A legfontosabb turisztikai jellegű célterület a városi sportpálya. Városi-közterületi funkció: A városrészben található utak jelentős része rossz állapotban van, felújítást igényel. A belterületi úthálózat fejlesztése és fenntartása folyamatos feladatot jelent az önkormányzat számára, amelyhez a lehetőségek szerint pályázati forrásokat is fel kíván használni a település. A fejlesztendő utak között kiemelten kezelt a Rákóczi utcai lakóút építése. A Rákóczi út gyakorlatilag összeköti az Északkeleti és Délnyugati városrészt, ugyanakkor a település belterületének szélén helyezkedik el. Jelenlegi állapotában nem alkalmas jelentősebb forgalom elvezetésére. Közösségi funkció: A közösségi funkció tekintetében a két tömegközlekedési csomópontot kell hangsúlyozni. A vasútállomás a Belváros és a Délnyugati városrész határán található. A mezőhegyesi vasúti közlekedés sajnos a bezárással veszélyeztetett vonalak közé tartozik, annak ellenére, hogy a vidéken a vasúti közlekedés kihasználtsága magasabb az átlagosnál. Az autóbusz-pályaudvar szintén a városrész területén helyezkedik el Közszféra funkció: A városrészben nem található a funkcióhoz kapcsolódó infrastruktúra. Kistérségi funkció: A városrészben nem található a funkcióhoz kapcsolódó infrastruktúra. Humán szolgáltatási funkció: A városrészben a humán szolgáltatások közül csak a már említett Cukorgyári Óvoda található. Egyéb szolgáltatások jórészt a közeli Belváros területén érhetőek el a helyi lakosság számára. DAOP /D

119 Amint arra korábban is utaltunk, a városban jelenleg nincsen bölcsőde. Ennek számos oka van, azonban igény továbbra is lenne rá. A település lakosságának megtartásához egyértelműen hozzájárulhat a helyi humán szolgáltatások bővülése is. Mezőhegyes ennek megfelelően tervezi a bölcsődei ellátást nyújtó kialakítását a Mezőhegyesen, a Délnyugati városrész területén. DAOP /D

120 SWOT analízis Délnyugati városrész Erősség Közlekedési csomópont Mezőgazdasági szektorhoz kapcsolódó üzemek, foglalkoztatók Gyengeség Megszűnt és nem pótolt foglalkoztató (cukorgyár) Lehetőség Veszély EU forrásokhoz való hozzáférés Csapadékvíz csatornák rehabilitációja Hulladéklerakó rekultivációja Ipari területek fejlesztése Térség további leszakadásának veszélye Demográfiai, egészségi mutatók romlása (elvándorlás, öregedés) Fejlesztési források elmaradása DAOP /D

121 Ómezőhegyes (külterület) A külterületi városrész majorjai számos ritka becsű építészeti értéket őriznek. Az Ómezőhegyesi 18-as majorban több, az állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlék is található, mint a gabonaüzemi zabsilótorony, az 1. és 2. számú csikóslak és a sertéstelepi zabsilótorony. Ómezőhegyes (külterület) A városrész demográfiai és szociális jellemzői A külterületi városrésznek 2001-ben 404 lakosa volt. Ez a város teljes lakosságának mindössze 6,31%- a, tehát egyértelműen ez a legkisebb népességű terület a településen belül. A legújabb felmérések szerint az itt élő emberek száma 418 fő, ami a város lakosságának 7,08%-a. A városrész lakossága 3,4%-kal emelkedett a 2001-es adatokhoz képest. A kormegoszlást vizsgálva azt kell elsőként kiemelnünk, hogy az Ómezőhegyesi városrészben a fiatalok (0-14 évesek) aránya (15,3%) a négy városrész között átlagosnak mondható, így a városi DAOP /D

122 értéktől (16,1%) sem jelentős az eltérés. A középkorú, aktív lakosság jelenléte itt a legalacsonyabb a városrészek között, azonban nincsenek igazán domináns eltérések, talán csak a belvárosi 63,3%-os érték magaslik ki a többi településrész adatai közül. Az idősebb (60 év feletti) lakosság aránya (29,5%) a többi településrésznél magasabb értéket mutat, a városi átlagot 4,9%-kal haladva meg. Az eddig vizsgált városrészek a lakosság iskolai végzettségének tekintetében nagyon színes képet mutattak. A Belváros magasan kiemelkedik e területen a városrészek közül, az Ómezőhegyesi településrész azonban a többi külterületi résszel egyetemben kedvezőtlen iskolázottsági értékekkel rendelkezik. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül 58,3%, az alacsony iskolázottságú réteg tehát a városi átlag 170%-a. A felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 1,7%, ez az érték jelentősen elmarad a belterületi városrészek mutatóitól és a települési átlagtól (6,2%) is. A városi lakásállománynak töredéke (6,76%-a), 195 darab lakás található az Ómezőhegyesi városrészben. Ez az érték gyakorlatilag megegyezik a településrész lakosságának a teljes városi lakossághoz viszonyított arányával. Az egy lakásra jutó lakosok száma itt 2,1 fő, a többi külterületi résztől eltekintve ez a legalacsonyabb érték a városon belül. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (55,4%) a belterületi városrészekhez viszonyítva nagyon magas. Az Ómezőhegyesi lakosság jövedelmi helyzete a vizsgált adatok tükrében kedvezőtlennek nevezhető. A mutatókat elemezve azt állapíthatjuk meg, hogy csak a többi külterületi részen élő lakosok helyzete rosszabb: a foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül mindössze 40,1%, míg a városi átlag 48,8%, a Belvárosban jegyzett érték pedig 53,8%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya ugyancsak kiemelkedően magas a településrészen belül (59,7%), ez a második legkedvezőtlenebb érték, így e mutató vonatkozásában is a városrész elmaradott helyzete mutatkozik meg, hiszen a kereső nélküli háztartások aránya jelentősen elmarad a belterületi városrészek esetén mért számoktól. DAOP /D

123 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) a városrészekben 62,4 59,7 36,1 47,4 49,5 Belváros Északkeleti városrész Délnyugati városrész Ómezőhegyes Külterület Forrás: évi népszámlálás Összegzésként ki kell emelnünk, hogy az Ómezőhegyesi városrész igen kis lakosságú, önálló, külterületi településrész. Az itt élő emberek a vizsgált adatok alapján rosszabb életkörülmények között és kedvezőtlenebb foglalkoztatási, jövedelmi helyzetben élnek átlagosan, mint az Északkeleti és Délnyugati városrészben élő Mezőhegyesiek. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi: Megnevezés Érték (db) Bölcsődék száma 0 Óvodák száma 0 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai 0 oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és 0 szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményei 0 A településrészen nem találhatóak oktatási és szociális intézmények. A városrész gazdasági adottságai A városrészt alapvető gazdasági adottságai elsősorban a mezőgazdasághoz kötik, ahogyan az egész települést is (a vállalkozások 15%-a mezőgazdasági vállalkozás). A területen nincsenek kiskereskedelmi üzletek, sem vendéglátóhelyek, bár az itt élő népesség nem elhanyagolható. Ennek ellenére számukra csak a kezeli településrészek által nyújtotta lehetőségek állnak rendelkezésre. DAOP /D

124 A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük: Megnevezés Érték Kiskereskedelmi üzletek száma (humán 0 gyógyszertárak nélkül Vendéglátóhelyek száma 0 Itt működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból 1 vállalkozás, ha igen mennyi Ahogyan a táblázat adatai is rögzítik, az Ómezőhegyesi városrész legjelentősebb gazdasági szereplője a Magosi és TársaBt., amely benne van a város 10 legjelentősebb vállalkozása között. A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: Ómezőhegyes a város számos majorságának egyike, azok közül a településhez szervesen leginkább kapcsolódó területi egység. Ennek megfelelően a területén található lakóépületekre a falusias beépítettség jellemző, alapvetően szétszórtan, nagyobb telkeken elhelyezkedő lakóépületekkel. földszintes Városközponti funkció: Nem jellemző a városrészben. Gazdasági funkció: A majorsági gazdálkodás mellett egy jelentősebb vállalkozás is a településrész területén van jelen. A Magosi és TársaBt. lótenyésztéssel, nemesítéssel, mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozik. DAOP /D

125 Kereskedelmi funkció: Nem jellemző a városrészben. Turisztikai-rekreációs funkció: Ómezőhegyes a 18. számú major számos turisztikai szempontból is jelentős látnivalót rejt, köztük a gabonaüzemi zabsilótorony épületét. Városi-közterületi funkció: Nem jellemző a városrészben. Közösségi funkció: Nem jellemző a városrészben. Közszféra funkció: Nem jellemző a városrészben. Kistérségi funkció: Nem jellemző a városrészben. Humán szolgáltatási funkció: Nem jellemző a városrészben. SWOT analízis Ómezőhegyes (külterület) Erősség Lótenyésztés tradicionális öröksége, szaktudás Lehetőség Gyengeség Külterületi és csatolt városrészi helyzetből adódó kedvezőtlen helyzet A várostól való viszonylag jelentős távolság Intézmények, szolgáltatások elérhetősége nem minden esetben közvetlen Veszély DAOP /D

126 A városrész építészeti örökségének kihasználása, a terület turisztikai vonzereje Agglomerációs helyzetből adódó lehetőségek A foglalkoztatás és munkahely lehetőség korlátozott A népességszám csökkenése, a településrész elnéptelenedése DAOP /D

127 Külterület (többi külterület) Külterület (többi külterület) Mezőhegyes külterületének meghatározó tájalkotó elemei, a tájtörténet élő emlékei a mezőgazdasági termelés létesítményei: a majorok és a külterületi lakóhelycsoportok. Mezőhegyes külterületén számos major található. A majorokban lévő lakások elidegenítését ban megkezdte a Ménesbirtok Rt., és ma már a majorok többségében elenyésző érdekeltsége van. Mezőhegyes külterületén az erdőterületek aránya - megyei viszonylatban - jelentős, 10% körüli. Meghatározó nagy erdőfolt található a településtől ÉK-i irányba, ill. a közigazgatási területen szinte egyenletes elosztásban jelentős nagyságú erdőfoltok vannak, melyek kedvezően befolyásolják a mikroklimatikus viszonyokat. A közigazgatási terület határán, ill. külterületen a dülőutak mentén széles, jó adottságú erdősáv rendszer található, melynek ökológiai, ill. védelmi szerepe kiemelkedő, alkotó fafajok: kocsányos tölgy (Quercus robur), nyár (Populus sp.), akác (Robinia pseudoacacia) és DAOP /D

128 keskenylevelu ezüstfa (Eleagnus angustifolia). A meglévő erdőknek elsősorban esztétikai (tájképi érték fokozása), klímajavító (páratartalom növelése, nedvesség megtartása) és mezővédő (defláció elleni védelem) szerepe van, de néhány erdőfolt, mint pl. a Száraz-eret kísérő erdő természetvédelmi szempontból is jelentős. A Ménesbirtok majorjainak bekötőútjai részben a Ménesbirtok (81. majori, 39. majori), részben a Magyar Állam (57. majori, 21. majori, 28. majori) tulajdonában, kezelésében vannak. Ezek az utak igen rossz állapotúak, megközelítésük tömegközlekedési eszközökkel (Volán buszokkal) a közeljövőben is kétségessé válhat. A városrész demográfiai és szociális jellemzői A külterületi városrésznek 2001-ben lakosa volt. Ez a város teljes lakosságának mindössze 16,7%-a, ami jól mutatja, hogy Mezőhegyes esetén a külterületek lakossága igen jelentős: a két külterületi részben a városi népesség 23%-a él. A legújabb felmérések szerint az itt élő emberek száma 855 fő, ami a város lakosságának a 14,48%-a. A településrész lakossága 20%-kal esett vissza a 2001-es adatokhoz képest. A majori lakónépesség az alábbi táblázatban található módon alakult 2008-ban: Kerület megnevezés Majori lakónépesség (2008) Árokospuszta(57) 41 Belsőperegpuszta(57) 180 Belsőperegi tanyák(52) 28 Csatókamarás(73) 10 Fácántelep 7 Fűperegpuszta(23) 0 Gyümölcsös 2 Kamaráspuszta(21) 150 Kendergyár 67 Komlósfecskéspuszta(6) 99 Külsőfecskéspuszta(81) 74 Külsőpereg-Rákóczi m. 106 Ómezőhegyes(18) 418 DAOP /D

129 Petőfi puszta 1 Újmezőhegyes 90 Mindösszesen: 1273 A táblázatban látható Ómezőhegyes is, amely az IVS-ben önálló városrészként szerepel, azért magasabb a lakónépesség száma a fentebb megadottnál. Ómezőhegyes nélkül a majorsági (külterületi lakónépesség száma 2008-ban 85 fő. A kormegoszlást vizsgálva azonnal feltűnik a két külterületi városrész közötti különbség: míg az Ómezőhegyesi városrészben a fiatalok aránya viszonylag alacsony volt és az időseké magas, addig a többi külterület alá sorolt részeken ez fordítva van: az idősek aránya a Belvárost követően itt a legalacsonyabb (25,4%), a gyerekek pedig itt élnek a városon belül legmagasabb arányban. A lakosság iskolai végzettségének tekintetében már az Ómezőhegyesi településrész esetében is kiemeltük a kedvezőtlen mutatókat. A többi külterület esetében az iskolázottsági értékek még rosszabbak. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya meghaladja a 60%-ot, míg a felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 2,0%, ez az érték jelentősen elmarad a belterületi városrészek mutatóitól és a települési átlagtól (6,2%) is. A városi lakásállomány 22,5%-a, 650 darab lakás található az Ómezőhegyesi városrészben. Ez az érték jóval meghaladja a településrész lakosságának a teljes városi lakossághoz viszonyított arányát, ennek megfelelően az egy lakásra jutó lakosok száma itt 1,6 fő, ami a legalacsonyabb érték a városon belül. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (57,7%) a belterületi városrészekhez viszonyítva nagyon magas. A külterületi lakosság jövedelmi helyzete az előzőekben vizsgált Ómezőhegyesi területhez viszonyítva is kedvezőtlenebb. A éves népesség mindössze 34,3%-a foglalkoztatott, miközben a városi átlag 48,8%, a Belvárosban jegyzett érték pedig 53,8%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya ugyancsak kiemelkedően magas a településrészen belül (62,4%), ez a legkedvezőtlenebb érték, így e mutató vonatkozásában is a városrész elmaradott helyzete mutatkozik meg, hiszen a kereső nélküli háztartások aránya jelentősen elmarad a belterületi városrészek esetén mért számoktól. DAOP /D

130 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Felsőfokú végzettségűek aránya 10,0 0,0 Belváros Északkeleti városrész Délnyugati városrész Ómezőhegyes Külterület Forrás: évi népszámlálás Összegzésként ki kell emelnünk, hogy az egyéb külterület alá sorolt területen élő emberek a vizsgált adatok alapján a városon belül a legkedvezőtlenebb életkörülmények között élnek, emellett foglalkoztatási, jövedelmi helyzetük is jelentősen elmarad a Mezőhegyes belterületi városrészeiben élőkétől. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi: Megnevezés Érték (db) Bölcsődék száma 0 Óvodák száma 0 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai 0 oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és 0 szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményei 0 A településrészen nem találhatóak oktatási és szociális intézmények. A városrész gazdasági adottságai A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük: DAOP /D

131 Megnevezés Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül Vendéglátóhelyek száma Itt működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból vállalkozás, ha igen mennyi Érték 1 (47. majorban) 1 (57. majorban) 0 A városrészben 1 kiskereskedelmi üzlet és egy vendéglátóhely üzemel a helyi lakosok igényeinek kielégítésére. A jelentősebb vállalkozások közül egy sem található ezen a területen. Összességében a külterületi részek gazdasági jelentősége a fenti mutatók alapján alacsony, ugyanakkor az itt élők többnyire mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, kistermelők, akik áruikat a piacon értékesítik. A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A tanyasi környezetben jellemző egyszintes épületek, többnyire az átlagostól alacsonyabb komfortszinten. Városközponti funkció: Nem jellemző a városrészben. Gazdasági funkció: Nem jellemző a városrészben. Kereskedelmi funkció: Csak a helyi igények kielégítésére szolgáló kiskereskedelmi üzletek és vendéglátó egység. Turisztikai-rekreációs funkció: Nem jellemző a városrészben. Városi-közterületi funkció: Nem jellemző a városrészben. DAOP /D

132 Közösségi funkció: Nem jellemző a városrészben. Közszféra funkció: Nem jellemző a városrészben. Kistérségi funkció: Nem jellemző a városrészben. Humán szolgáltatási funkció: Nem jellemző a városrészben. DAOP /D

133 SWOT analízis Külterület (többi külterület) Erősség Gyengeség Természet közeli életmód Külterületi helyzetből adódó kedvezőtlen helyzet Lehetőség A várostól való viszonylag jelentős távolság Intézmények, szolgáltatások elérhetősége nem minden esetben közvetlen Veszély A városrész építészeti örökségének kihasználása, a terület turisztikai vonzereje Agglomerációs helyzetből adódó lehetőségek A foglalkoztatás és munkahely lehetőség korlátozott A népességszám csökkenése, a településrész elnéptelenedése DAOP /D

134 IV.3. Városrészek rövid összehasonlító elemzése szegregátumok azonosítása Az integrált Város Fejlesztési Stratégia részeként el kell készíteni az anti-szegregációs tervet, melynek keretében le kell határolnia a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott un. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő) Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztályától megkapott kartogram adatok alapján amelyik vizsgálja, hogy a település mely része felel meg a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, %=pink) A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. DAOP /D

135 Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztályától megkapott kartogram adatok szerint Mezőhegyes településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. V. STRATÉGIA A városrehabilitációs akciókat az integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell megvalósítani. A stratégia megalkotásakor alapvető elvárásként fogalmaztuk meg, hogy a dokumentum a város jövőképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészekben meglévő problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. Ez az előfeltétele annak, hogy valóban integrált fejlesztések valósulhassanak meg. A városi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfogalmazása a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat, gazdasági-társadalmi partnerek) bevonásával történik, a koncentráció elvének alkalmazásával. A városfejlesztési stratégiával és az ennek részét képező rehabilitációs akciókkal kapcsolatban egyaránt elvárás, hogy képesek legyenek mobilizálni és összehangolni mind a közösségi, mind a privát hozzájárulásokat. Tehát az integrált városfejlesztési stratégia fontos eszköze annak, hogy az elkövetkező időszakban a város beazonosítsa és koordinálja a különböző fejlesztési forrásokat és a stratégiához igazodó, gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben egyaránt fenntartható fejlesztéseket valósítsanak meg. A városi és a városrész léptékű helyzetelemzésre támaszkodva, valamint a módszertani követelményeket szigorúan követve Mezőhegyes város fejlesztési stratégiáját olvashatjuk ebben a fejezetben. A stratégia tervezésének módszertanát a következőkben vázoljuk. A KSH, a T-STAR és az önkormányzati adatbázisra támaszkodva készült el a helyzetelemzés, melynek véglegesítése után fogtunk hozzá a stratégia megalkotásához. A stratégia alapját a rendelkezésre álló fejlesztési dokumentációk adták. A célrendszer megalkotása, valamint a célokhoz kapcsolt indikátorok meghatározása partnerségi workshop keretében történt, mely első lépésben a már meglévő városi, városrészi DAOP /D

136 helyzetelemzésekre és SWOT analízisekre építve fogalmazta meg a város hosszú távú jövőképét, a tematikus és városrészi célokat, és határozta meg a célokhoz rendelt célértékeket. DAOP /D

137 V.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása Az elmúlt évek során lassú lépésekben megindult a település legfontosabb fejlesztései szükségleteinek megvalósítása. Ahogyan azt a helyzetértékelés és a városrészi szintű analízisek is bemutatták, számos olyan infrastukturális beruházási hiány van, melyek megvalósítása a város rövidés hosszú távú célkitűzései szempontjából egyaránt kiemelkedő szereppel bírnak. Az NFT os időszakában elsősorban a mezőgazdasági szférát érintő támogatásokhoz jutott a város. A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. több körben is tudott Eu-s támogatási források segítségével viszonylag jelentős fejlesztéseket lebonyolítani. Ezek között kell megemlíteni a Vegyszertárolás korszerűsítéséhez kapcsolódó közel 70 millió forint támogatást, a G jelű öntözőtelepek korszerűsítésére igénybe vett mintegy 90 millió forintnyi és az 5000 tonna kapacitású padozatos terménytároló létesítésére kapott 90 millió forintos támogatási összegeket. Ezek mellett a Dél-Békés Megyei Vízgazdálkodási Társulat az Apátfalvai-Mezőhegyesi csatorna burkolását tudta megvalósítani közel 79 millió forint EU-s támogatás révén. Több, kisebb léptékű, elsősorban ugyancsak a mezőgazdasághoz kapcsolódó gépbeszerzési beruházás is lebonyolításra került a fenti időszakban. Az ÚMFT 2007-től induló időszakában Mezőhegyes városa ismételten élni kívánt és a jövőben is élni szeretne az EU-s források felhasználásának lehetőségével. Az eddig eltelt időszakban több hiánypótló beruházás megkezdésére is sor kerülhetett, többek között a Kozma Ferenc u. 15. sz. alatti háziorvosi rendelő akadálymentesítésére, bölcsőde kialakítására, valamint támogatást nyert a település a Mezőhegyes - Világörökségi Várományos Város Városházának megújítása című projekt is. A jövőbeni gazdasági beruházások megvalósítását hivatott segíteni az Ipari területet és településrészt feltáró út felújítása a Mezőhegyes Kossuth L. és Kozma F. úton című projekt. Ugyancsak nagy jelentőséggel bír a települési életminőség javítása szempontjából A Mezőhegyesi József Attila ÁMK Közösségi Terének fejlesztése, felújítása. A Mezőkovácsházi kistérség a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÁROP 1.1.5/C pályázati programjának keretében kidolgozta a kistérség LHH tervdokumentumát és projektcsomagját. A tervdokumentum kistérségi léptékben bemutatja a térség és benne a város tervezett fejlesztési irányvonalát. Mezőhegyes ebben a dokumentumban prioritásként emeli ki a Mezőhegyesi Centrál" szálló épületének felújítása, átalakítása a Világörökség Várományos Város" városházává című, DAOP /D

138 valamint a Világörökség Várományos Város" városközpont, térburkolatok és park felújítása, rehabilitációja című projekteket. A következőkben bemutatjuk azt a célrendszert, melyre építve mezőhegyes kialakította fejlesztési elképzeléseit. Az integrált városfejlesztési stratégia Mezőhegyes város jövőképét éves időtávra határozza meg, a város egészére vonatkozik, illeszkedik a település stratégiai dokumentumaihoz. Az IVS demográfiai jellegű, ugyanakkor utalást tesz a város vonzáskörzetébe tartozó települések feladatmegosztására is. V.1.1. A város hosszú távú jövőképe Mezőhegyes város hátrányos helyzetének csökkentése a lakossági életminőség, és életkörnyezet javítása, valamint a gazdasági beruházások ösztönzése és növelése révén A jövőkép leírása: A Dél-alföldi régió fejlesztési stratégiáját és a kapcsolódó operatív programot alapvetően a városokra koncentrálva határozták meg, miközben ezzel párhuzamosan fontos feladat a rurális területek népességmegtartó képességének fokozása. Mezőhegyes a régió tradicionális, komoly mezőgazdasági és ipari termelői múlttal rendelkező kisvárosai sorában foglal helyet. A település tehát jogállása szerint város, az Országos Területfejlesztési Koncepció térkategóriás besorolása alapján rurális kistérségben található település. A Dél-alföldi Operatív Program a városok fejlesztésének egyik eszközeként a kistérségi központok funkcióbővítő, komplex megújítását tekinti. Ezek a települések egyéb városi funkcióik mellett olyan feladatokat is ellátnak, melyek saját területükön túl, a közvetlen környezetükben lévő községek és egyes esetekben városok mindennapi életére is hatással vannak. A Mezőkovácsházi kistérség sajátos településszerkezetének köszönhetően több, hasonló méretű és közel azonos szereppel bíró városi települést is magába foglal. Az ÁROP 1.1.5/C programnak köszönhetően így ebben a kistérségben a székhely település mellett Mezőhegyes is lehetőséget kapott funkcióbővítő típusú városfejlesztési program lebonyolítására. DAOP /D

139 Az elmúlt években Mezőhegyes számos lépést tett különleges, egyedi városi építészeti értékeinek védelmében, a lehetőségeknek megfelelően eddig is ápolta épített- és természeti környezetét, valamint működtette és fejlesztette intézményrendszerét az élet minden területén. Ennek a munkának szerves és tudatos folytatására van szükség oly módon, hogy a köz- és magánszféra együttműködésével a következőkben bemutatandó tematikus célok megvalósuljanak. A jövőkép elsősorban a város földrajzi adottságaira és hagyományaira, továbbá új dinamizáló és minőségjavító törekvésekre alapoz, amelyek a város számára hosszú távon a legkedvezőbb fejlődési utat jelölik ki. A meglévő funkciók kiteljesítése, összehangolása és a hiányzó funkciók bevezetése, összhangban a településfejlesztési koncepcióban leírtakkal, csak összehangolt stratégia mentén lehetséges. E stratégia megfogalmazásakor figyelemmel kell lennünk a város a legfontosabb adottságaira, a megvalósítást veszélyeztető kockázatokra és a kínálkozó lehetőségekre. A funkcióbővítő fejlesztéseknek a társadalmi és környezeti értékeket szükséges megőrizni, mégpedig fenntartható módon, úgy, hogy a jövő generációi is szabadon használhassák azokat. A határ közelsége és a mezőgazdasági hagyományok alapvetően befolyásolták Mezőhegyes történelmének alakulását. A város periférikus fekvése, a közlekedési kapcsolatok minősége jelenleg komolyan befolyásolják a kereskedelmi és ipari-termelői szerepkör kiteljesítését. A település hátrányos helyzetének kompenzálása ebben a megközelítésben nyer jelentős szerepet. A város régiós szinten is igen jelentős épített értékekkel bír, ezek többsége azonban felújításra vár (kiemelten a Belváros építészeti értékei) is, minőségük javítása, illetve megóvása továbbra is komoly feladat. Ezekre az adottságokra építve a város gazdasági szerkezetében a jelenleginél komolyabb hangsúlyt kaphat a turizmus és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások széles palettája. Ahogyan azt a helyzetelemzési fejezetben kiemeltük, az elmúlt 10 év során ( között) a település lakosságvesztesége közel 1000 fő volt, amely igen jelentős, 15%-os visszaesést jelent. A legfrissebb adatok alapján tudjuk, hogy a tendencia folytatódott 2008-ban is (5.902 fős lakónépesség). Az elemzések összefoglalásaként kijelentettük, hogy a népességcsökkenés egyik fő oka az elvándorlás, amely mellett a természetes fogyás mértéke, a magas halálozás és a csökkenő születésszám is szerepet játszik. DAOP /D

140 A tendencia mérséklése a város elemi érdeke. Figyelmet kell fordítani a helyi fiatalok munkahely teremtésére és olyan lehetőségeket kell megteremteni, melyek idevonzhatják más településekről is a gyermekvállalási korosztályokba tartozó embereket. A jövőkép megvalósulását a következő mutatók támasztják alá. A bázist, a kiinduló állapotot és a célértéket a 2001-es, illetve a 2007-es év statisztikai adatai jelentik. A célértékek hozzávetőleges, becsült számadatok. Mutatókkal számszerűsített célok Kiinduló érték Célérték Mutató megnevezése Adatmérés forrása Érték, mennyiségegyséegység Érték, mennyiség- Év Év Lakónépesség KSH fő fő Élve születések száma KSH fő fő A lakónépességen belül a 0-14 évesek száma KSH népszámlálás ,1% % A lakónépességen belül a évesek száma KSH népszámlálás ,3% % A lakónépességen belül a 60- évesek száma KSH népszámlálás ,6% % DAOP /D

141 A táblázatban rögzített prognózis szerint a település lakosságának csökkenése folytatódik, de üteme mérséklődik, s az elkövetkező 20 év során a népességveszteség 15%-os lesz, így a 2027-as lakosság fő körül fog realizálódni. Az elmúlt évek népességcsökkenési tendenciái a városban erőteljes, átlagosan évi mintegy 1,4%-os, azaz évente mintegy 96 fős lakónépességbeli visszaesést hoztak Mezőhegyesen. A kedvezőtlen demográfiai folyamat nagyon összetett, okai sokrétűek, amelyekre kitértünk korábban elemzésünkben. Kompenzálásuk, lassításuk, azaz a népesség megtartása, a fiatalok városban maradásának és gyermekvállalásának ösztönzése, az egészségesebb életmód elősegítése, a betelepülések ösztönzése kiemelt városi feladat. A megfelelő gazdaságpolitikai és programok sikere, valamint a kitűzött tematikus és városrészi célok megvalósulása nagymértékben hozzájárulhat a települési népesség csökkenésének lassulásához. Mindezt figyelembe véve, azaz feltételezve a kitűzött célok megvalósulását kalkuláltunk a táblázatban rögzített értékekkel, feltételezve, hogy a népességcsökkenés az elkövetkező 20 év során fokozatosan lelassul, minimalizálódik. Ennek megfelelően az elkövetkező 20 évre vetített népességfogyás átlagosan évi 45 fő, ami 47%-a a legutóbbi évek során mért adatoknak. Ez nagyon optimista adat, azonban a fogyás mértéke még így is ijesztő. A fentiekkel összefüggésben a lakosság korösszetétele a 2001-esnél némileg kedvezőtlenebb lesz, emelkedik az idősebb korú lakosság aránya, míg a gyermekek és a középkorúak aránya is némileg csökkenni fog. A KSH népszámlálási adatbázis szerint 2001-ben az állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya 16,1%, a évesek aránya 59,3%, míg a 60 éven felülieké 24,6% volt. Figyelembe véve a népességcsökkenési tendenciákat és a fentebb leírt változásokat, a korszerkezet lassú változását feltételezzük, amely eltolódást mutat az idősebb korosztályok irányába. Jelenleg nem tételezhető fel olyan esemény, amely ezt a markáns folyamatot meg tudná állítani, fordítani. Amint látható, a város hosszú távú célja számszerűsített értékeket tartalmaz és a helyzetelemzés tendenciáira támaszkodva reálisan megvalósítható, mindamellett összhangban van az akcióterületek fejlesztési céljaival. DAOP /D

142 V.1.2. Tematikus célok A jövőkép elérését segítő, városi szintű középtávú (7-8 éves) tematikus célok a következőkben kerültek megfogalmazásra: - A Világörökség Várományos Város épített és természeti értékeinek megőrzése és megújítása, a településen élők életminőségének javítása - A város gazdasági szerepkörének erősítése és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának és képzettségi szintjének növelése A tematikus célok leírása: A mezőhegyesi épített örökség számos olyan elemet tartalmaz, melyek megfelelő fejlesztést követően a város ékességei, egyben a szélesebb értelemben is vett térség turisztikai látványosságai is lehetnének. Ezek egy része ma is funkcióval bír, azonban felhasználásuk és jövőbeni hasznosításuk újragondolásra került. Működésük hatékonyabbá válása egyszerre járul hozzá a nyújtott szolgáltatások minőségének javulásához és az azokat igénybe vevő célcsoport elégedettségének javulásához. Mindezek eredményeként egy minden szempontból könnyebben fenntartható rendszer létrejötte prognosztizálható. Az életminőség javítása ugyanakkor természetesen nem csupán az attraktív elemek fejlesztését, de a települési alapinfrastruktúra (belterületi utak, kerékpárutak stb.) bővítését is kell, hogy jelentse. A települési szolgáltatások minőségi és mennyiségi fókuszú bővítésén túl természetesen a gazdasági szereplőkkel való együttműködés erősítése, a helyi gazdaság dinamizálása is cél. E területen egyszerre szükséges a foglalkoztatást bővítő fejlesztések alapfeltételeit megteremteni, és a város tőkevonzó képességét fejleszteni. Ennek első lépéseként a lehetséges betelepülő vállalkozások számára megfelelő ipari területet kell biztosítani. A városi lakosság képzettségi szintjének javítása hozzájárul a munkahely-keresési esélyek javulásához. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy az elvándorlás mely Mezőhegyes esetében igen jelentős elsősorban éppen a képzettebb lakosság oldaláról veszélyezteti a várost, tehát a kvalifikált munkaerő megtartása érdekében a minőségi munkahelyek és lehetőségek biztosítása is elemi érdek, ez pedig nem történhet meg a gazdasági fejlesztések nélkül. DAOP /D

143 Mutatókkal számszerűsített célok Kiinduló érték Célérték Adatmérés Érték, Mutató megnevezése Érték, mennyiségegység forrása Év Év mennyiségegység Regisztrált vállalkozások száma KSH db db Kiskereskedelmi üzletek száma KSH db db Vendéglátóhelyek száma KSH db db Nyilvántartott álláskeresők száma KSH fő fő 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet KSH ,18 fő fő A tematikus célok megvalósítása esetén a fenti, számszerűsíthető változások várhatók a városban. A korábbi tendenciákat figyelembe véve a regisztrált vállalkozások számát tekintve 10 éves időtávban összességében mintegy 10 százalékos bővülést kalkuláltunk (2017-re 735 db), és hasonló növekedéssel számoltunk a kiskereskedelmi üzletek számát tekintve (2017-re 96 db). A vendéglátóhelyek esetében szintén 10 százalékos növekedéssel terveztünk (2017-re 43 db), ami elsősorban a városban végrehajtott turisztikai típusú beruházásoknak lesz köszönhető. Ugyancsak a tervezett beruházások eredményeként jelentős foglalkoztatás bővüléssel is kalkulálunk a településen, így várhatóan a nyilvántartott álláskeresők száma a 2007-es bázisértékről, vagyis 716 főről mintegy 10 százalékos csökkenéssel 645 fő körüli értékre esik vissza 2017-re. Az 1000 főre eső vándorlási különbözet 2007-ben -22 fő volt, amelyet megelőző években is jelentős volt a negatív különbözet. Ez az érték mindenképpen magas, tetemes mértékben hozzájárul a település lakosságának csökkenéséhez. A fejlesztések által megteremthető kedvezőbb feltételek vonzóvá teszik a települést a környező és régiós lakosok számára, minek következében az elmúlt évek negatív értékű belföldi vándorlási különbözete fokozatosan javul, és közelít a -5 értékhez. DAOP /D

144 V.1.3. A városrészi célkitűzések bemutatása A 7-8 éves tematikus célok, és a városrészekre kitűzött területi célok egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A városrészi célok teljesülése hozzájárul a tematikus célok teljesüléséhez, de agglomerációjuk nem eredményezi teljes mértékben a tematikus célok megvalósulását. A városrészi szintű célok 2-3 éves időtávra szólnak, így azok az időtáv mértékében járulnak hozzá a középtávú célok teljesüléséhez. A városrészi célok, melyek referenciapontját képezik a későbbi akcióterületi integrált fejlesztéseknek, a következők: Belváros városrész A történelmi Belváros funkcióbővítő fejlesztése, a szolgáltatási funkció erősítése a meglévő épített örökség hasznosításával A városrészi cél leírása: A városrészben megvalósítandó komplex és integrált fejlesztések célja a történelmi belváros és a mai városközpont funkcióinak bővítése, a városrész megújítása. Cél továbbá a város történelmi múltját megtartó, mégis új, komfortos és jól funkcionáló településközpont létrehozása. A funkcióbővítés iránya A városrészben elsősorban a városi jelentőségű szolgáltatási funkciók minőségi és mennyiségi fejlesztése, az alapvető infrastrukturális fejlesztések folytatása, illetve a turisztikai jelentőségű attrakciók minőségének javítása a cél. A Belváros városrész nem csupán a Mezőhegyesiek, de a városba látogató turisták számára is modern, pihenési lehetőséget biztosító infrastruktúrát kell, hogy biztosítson, éppen ezért a közterületek és parkok fejlesztése ugyancsak kiemelt célterülete az itt végrehajtandó fejlesztéseknek. Fentiek mellett kiemelt fókusszal bír természetesen a városrész közlekedési infrastruktúrájának minőségi fejlesztése is. Célcsoportok DAOP /D

145 A területet a belvárosi idősebb és aktív korú, valamint a fiatal, magasan képzett lakosság számára egyaránt élhetővé, szolgáltató baráttá kell tenni. A szabadidős turizmus által az idelátogató turistáknak is célpontja ez a terület. A városrész fejlődésében gyakorlatilag a város és a kistérség részben az egész régió teljes lakossága érintett, a gazdasági ágak a szolgáltatás valamint a turizmus révén a térségi, sőt a távolabbi lakóhelyű befektetni, üdülni vágyók, vállalkozni szándékozók is érintettek. Szociális probléma, szegregáció A városrész területén nem beszélhetünk számottevő szociális problémáról, az Anti-szegregációs terv alapján szegregátum nem található a területen. Elérhetőség, közlekedés A városrész közlekedési forgalma jelentős, az átmenő személygépjármű forgalom különösen nagy. Problémát jelent a városrészben a kerékpárút hálózat alacsony kiépítettségi szintje, illetve a gépjármű várakozó helyek alacsony száma is. Az elérhetőség, illetve a városrészen belüli közlekedés minőségének javítása érdekében egyes utak felújítása feltétlenül szükséges. Közösségi terület, köztér A városrészben több tér, illetve park és zöldfelület található. Gondot jelent ugyanakkor a korszerű nyilvános szociális helységek alacsony száma, hiánya (mozgáskorlátozott wc, pelenkázó, stb.), illetve az hogy a közterületek védelme és biztonsága nem megfelelően megoldott. Ezek állapota mind az itt élők életminőségét, mind pedig az ideérkező turisták számát befolyásolja, fejlesztésük tehát a közeljövő feladata. A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók a városrészben. Mutatókkal számszerűsített célok Kiinduló érték Célérték Mutató megnevezése Adatmérés forrása Érték, mennyiségegység Év Érték, mennyiség-egység Év fő Lakónépesség KSH népszámlálás fő (2008) (2008: fő) A lakónépességen KSH népszámlálás ,9% ,5% DAOP /D

146 belül a 0-14 évesek aránya A lakónépességen belül a évesek aránya A lakónépességen belül a 60- évesek aránya Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya KSH népszámlálás ,3% % KSH népszámlálás ,8% ,5% KSH népszámlálás ,5% % KSH népszámlálás ,1% % Látható, hogy prognózisunk alapján a városrész lakossága a 2001-es népszámlálás során rögzített értékhez képest mintegy 19%-os veszteséget szenved el. A fogyás mértéke azonban már nem tűnik annyira súlyosnak a vizsgált időszak utolsó éveit tekintve, ha figyelembe vesszük, hogy 2008-ban a városrészben élők száma fő volt. Ebben a prognózisban tehát részben a fejlesztések eredményinek köszönhetően megáll a kedvezőtlen városrészi folyamat: a 2008-as értékhez képest 2018-ig mindössze 0,3%-os csökkenés következik be. Mindeközben a városrészben élők körében a 60 évnél idősebbek aránya emelkedik, míg a 0-14 évesek, illetve a év közötti korosztály aránya kismértékben csökken. Ugyancsak a tervezett fejlesztéseknek is köszönhetően a felsőfokú végzettségűek száma a 25 éves és idősebb népesség arányában a 2001-es értéknél egy évtizeddel később mintegy 1,5 százalékkal jobb lesz, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya pozitív előrejelzésünk szerint némileg csökkenni fog. DAOP /D

147 Északkeleti városrész A városrész infrastrukturális adottságainak fejlesztése a helyben élők életkörülményeinek javítása és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében A városrészi cél leírása: A településrészben a helyzetelemzés megállapításai alapján kedvezőtlenek a lakosság foglalkoztatási mutatói. Alapvető cél városi szinten is a helyben élő emberek életkörülményeinek javítása. Ehhez egyik út a munkahelyteremtés, amely a biztos megélhetéshez jelent stabil alapot. Emellett a városrész vonzerejének növelése a meglévő infrastruktúra fejlesztése révén oldható meg. A település alapvető adottságai megfelelőek, a számos értékes és látnivalóként is említésre érdemes épület megfelelő szintű felújítást és átalakítást követően széles körű érdeklődésre is számot tarthat. Ennek révén a turizmus a jelenleginél hangsúlyosabb szerepet kaphat és hozzájárulhat a terület lakossága foglalkoztatottsági szintjének javulásához. A funkcióbővítés iránya A városrészi fejlesztésekben kiemelt szerepet kap az itt élők életminőségének javítása, a városrészben megtalálható szolgáltatási funkciók bővítése, illetve a városrész infrastruktúrájának (ezen belül kiemelten a közlekedési infrastruktúra) fejlesztése. Célcsoportok A területet érintő fejlesztések célcsoportjai elsősorban a helyi lakosság. Szociális probléma, szegregáció A városrész területén nem beszélhetünk számottevő szociális problémáról, az Anti-szegregációs terv alapján szegregátum nem található a területen. Elérhetőség, közlekedés A városrész közlekedési forgalma jelentős, az átmenő személygépjármű forgalom különösen nagy. Ebben kiemelten érintettek a településről kivezető főbb utak, a II. József körút, a Kossuth Lajos és a Battonyai út, valamint a Komlósi út. A településrészen belül szükséges egyes lakóutak kiépítése, felújítása, egyes esetekben gyűjtőúttá való átminősítése és fejlesztése. DAOP /D

148 Az elérhetőség, illetve a városrészen belüli közlekedés minőségének javítása érdekében egyes utak felújítása feltétlenül szükséges. A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók a városrészben. DAOP /D

149 Mutatókkal számszerűsített célok Kiinduló érték Célérték Mutató megnevezése Adatmérés forrása Érték, mennyiségegység Év Érték, mennyiség-egység Év fő Lakónépesség KSH népszámlálás 2001 (2008: 992 fő) fő A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya KSH népszámlálás ,1% % A lakónépességen belül a évesek aránya KSH népszámlálás ,9% % A lakónépességen belül a 60- évesek aránya KSH népszámlálás % % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb KSH népszámlálás ,4% % népesség arányában Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya KSH népszámlálás ,5% % Az Északkeleti városrész lakossága a 2001 és 2008 között kismértékben csökkent, azonban nem ez a településrész szenvedte el a döntő népességfogyást az elmúlt években. Látható, hogy prognózisunk alapján a városrész lakossága a 2001-es népszámlálás során rögzített értékhez képest mintegy 12%- os veszteséget szenved el. A fogyás mértéke viszonylag súlyos, a vizsgált időszak utolsó éveire 2008 után 2018-ig mintegy 10%-os csökkenés következik be. Ennek egyik oka a tendencia folytatódása, másrész a belvárosi területek lakosságvonzása. Mindeközben a városrészben élők körében a 60 évnél idősebbek aránya emelkedik, míg a 0-14 évesek, illetve a év közötti korosztály aránya kismértékben csökken. Ugyancsak a tervezett fejlesztéseknek is köszönhetően a felsőfokú végzettségűek száma a 25 éves és idősebb népesség arányában a 2001-es értéknél egy évtizeddel később 0,6 százalékkal jobb lesz, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya pozitív előrejelzésünk szerint némileg csökkenni fog. Ez az előrejelzés nagymértékben bizonytalan, hiszen számos nemzetközi és hazai gazdasági folyamat iránya jelenleg igen nehezen meghatározható. DAOP /D

150 Délnyugati városrész A városrészi funkciók körének bővítése, a közösség-tudat erősítése, megfelelőbb és emberibb életkörülmények biztosítása az itt élők számára. A városrészi cél leírása: A városrészre a családi házas övezetek, lakóutcák a jellemzőek. A lakosság jellemzően a város más területeire ingázik, éppen ezért a városrészben a rekreációs funkciók erősítése indokolt. A városrészen belüli funkciók bővítése érdekében ugyanakkor célszerű a gazdasági területek bővítése, fejlesztése is. A funkcióbővítés iránya A településrészen belül az elkövetkező rövidebb időszakban összekapcsolódik az infrastrukturális és humán fejlesztések köre. A település és a városrész szempontjából is lényeges az az elem, amely ebben a településrészben fog a tervek szerint megvalósulni. A bölcsőde megépítése egyszerre jelent új funkciót, új munkahelyeket és új humán szolgáltatást. Emellett a Délnyugati városrész is érinteniük kell a legfontosabb útfejlesztéseknek a következő években. Célcsoportok A területet érintő fejlesztések célcsoportjai elsősorban a helyi lakosság, amely azonban szélesebben települési szinten, sőt, akár a környező településeket érintően is értelmezhető lesz. Szociális probléma, szegregáció A városrész területén nem beszélhetünk számottevő szociális problémáról, az Anti-szegregációs terv alapján szegregátum nem található a területen. Elérhetőség, közlekedés A városrész közlekedési forgalma jelentős, az átmenő személygépjármű forgalom különösen nagy. Ebben kiemelten érintettek a településről kivezető főbb utak, a II. József körút, valamint a Komlósi út. A településrészen belül szükséges egyes lakóutak kiépítése, felújítása, egyes esetekben gyűjtőúttá való átminősítése és fejlesztése. Különösen fontos a városrészt és a belvárost összekötő utak fejlesztése. DAOP /D

151 Az elérhetőség, illetve a városrészen belüli közlekedés minőségének javítása érdekében egyes utak felújítása feltétlenül szükséges. A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók a városrészben. DAOP /D

152 Mutatókkal számszerűsített célok Kiinduló érték Célérték Mutató megnevezése Adatmérés forrása Érték, Érték, Év mennyiségegyséegység Év mennyiség- Lakónépesség KSH népszámlálás fő (2008: fő) fő A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya KSH népszámlálás ,6% % A lakónépességen belül a évesek aránya KSH népszámlálás ,5% % A lakónépességen belül a 60- évesek aránya KSH népszámlálás % % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb KSH népszámlálás ,4% % népesség arányában Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya KSH népszámlálás ,4% % A Délnyugati városrész lakossága 2001 és 2008 között 5,6%-kal emelkedett, miközben a település összlakossága számottevően csökkent. Az emelkedési folyamat egyik oka belső, városon belüli mozgás lehet, mely a külterületi vidékekről a város belterületén elérhető ingatlanok és területek irányába mutat. Látható, hogy prognózisunk alapján a városrész lakossága a 2001-es népszámlálás során rögzített értékhez képest minimálisan változik, feltételezve, hogy a városrész irányába történő vándorlás lelassul, illetve, hogy innen is továbbköltözik a helyi lakosság egy része. Ennek megfelelően a vizsgált időszak utolsó éveire fogyással számoltunk, azaz 2008 után 2018-ig mintegy 5%-os csökkenés következik be. Mindeközben a városrészben élők körében a többi városrészhez hasonlóan folytatódik a lakosság öregedése, a 60 évnél idősebbek aránya emelkedik, míg a 0-14 évesek, illetve a év közötti korosztály aránya kismértékben csökken. DAOP /D

153 Ebben a városrészben is az iskolai végzettségi szint javulását feltételezzük: a felsőfokú végzettségűek száma a 25 éves és idősebb népesség arányában a 2001-es értéknél egy évtizeddel később 0,6 százalékkal jobb lesz. Bízva a munkaerő-piaci beavatkozások hatékonyságában és a helyi gazdaság élénkülésében, a munkanélküliségi adatok kisebb javulására számítunk. Ez a foglalkoztatott nélküli háztartások arányának javulását is jelenti, amely pozitív előrejelzésünk szerint némileg csökkenni fog. Ez az előrejelzés többek között a volt cukorgyár üzemi területének és infrastruktúrájának hasznosításától is függ, ennek megfelelően nagymértékben bizonytalan. DAOP /D

154 Ómezőhegyes (külterület) - Az épített örökségmegőrzése, a városrész központi területének fejlesztése, a külterületi helyzetből adódó hátrányok csökkentése. A városrészi cél leírása: A városrész külterületi, jellemzően kertes, családi házas terület, a városrészi utak minősége elfogadható. Ennek megfelelően elsődlegesen az itt élők igényeit kielégítő szolgáltatási funkciók bővítése, fejlesztése a cél. Mindezek mellett kiemelt szempont az életminőség javítása, a városrészi környezet és infrastruktúra fejlesztése. Kiemelt cél továbbá a városrészben a gazdasági, szolgáltató funkció élénkítése, kihasználatlan területek hasznosításával, valamint a szegregációval leginkább veszélyeztetettek életkörülményeinek javítása. A funkcióbővítés iránya Az épített örökség fejlesztésén és a környezeti infrastruktúra fejlesztés mellett hangsúlyt kell fektetni a városrészen belül elérhető szolgáltatások színvonalának javítására, valamint a szegregációs folyamatok megállítására is. Célcsoport A területet a városrészt az itt élő idősödő lakosság és a fiatalabb nemzedék számára egyaránt élhetővé kell tenni. A városrészben él ugyanakkor - a településrész külterületi adottságából adódóan a város szegregációval leginkább sújtott népessége is. A fejlesztések mindhárom célcsoportot érinteni fogják. Szociális probléma, szegregáció A városrész területén nem beszélhetünk számottevő szociális problémáról, az Anti-szegregációs terv alapján szegregátum nem található a területen. A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók a városrészben. DAOP /D

155 Mutatókkal számszerűsített célok Kiinduló érték Célérték Mutató megnevezése Adatmérés forrása Érték, mennyiségegyséegység Érték, mennyiség- Év Év 404 Lakónépesség KSH népszámlálás 2001 (2008: 418 fő) fő (15%) A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya KSH népszámlálás ,3% ,5% A lakónépességen belül a évesek aránya KSH népszámlálás ,2% % A lakónépességen belül a 60- évesek aránya KSH népszámlálás ,5% ,5% Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség KSH népszámlálás ,7% % arányában Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya KSH népszámlálás ,7% % Az Ómezőhegyesi városrész lakossága a 2001 és 2008 között némileg, 3,4%-kal emelkedett, miközben a település összlakossága számottevően csökkent. Az emelkedési folyamat egyik oka belső, városon belüli mozgás lehet, mely a külterületi vidékekről a város belterületén elérhető ingatlanok és területek irányába mutat. Ennek egyik állomása lehet Ómezőhegyes is. Látható, hogy prognózisunk alapján a városrész lakossága a 2001-es népszámlálás során rögzített értékhez képest jelentősen változik, feltételezve, hogy a városrész irányába történő vándorlás lelassul, illetve, hogy innen is jelentős mennyiségű helyi lakosság továbbköltözik a városon belül, illetve más településekre. Ennek megfelelően a vizsgált időszak utolsó éveire jelentős fogyással számoltunk, azaz 2008 után 2018-ig mintegy 15%-os csökkenés következik be. Ez igen jelentős csökkenés, azonban a külterületi részek egyre veszítenek vonzerejükből és a fiatalabbak számára kevésbé vonzó életkörülményeket nyújtanak, így az előrejelzés mértéke indokoltnak tűnik. Mindeközben a városrészben élők körében a többi városrészhez hasonlóan folytatódik a lakosság öregedése, sőt, még jelentősebb szinten: 1%-kal nő a 60 évnél idősebbek aránya, míg a 0-14 évesek, illetve a év közötti korosztály aránya kismértékben csökken. A korábbi szintekhez képest a különbség nem túl jelentős, azonban a korstruktúra már a 2001-es adatok alapján is kedvezőtlen volt. DAOP /D

156 Ebben a városrészben is az iskolai végzettségi szint minimális javulását feltételezzük: a felsőfokú végzettségűek száma a 25 éves és idősebb népesség arányában a 2001-es értéknél egy évtizeddel később 0,3 százalékkal jobb lesz. A foglalkoztatott nélküli háztartások arányának javulását is szerepeltetjük előrejelzésünkben, azonban csak kismértékű csökkenéssel számolunk, hiszen az itt élők még jobban ki vannak téve a munkanélküliség veszélyeinek, mint a belterületi lakosok. DAOP /D

157 Külterület (többi külterület) - A külterületi helyzetből és a szétszórtságból eredő hátrányok kompenzálásának elősegítése A városrészi cél leírása: A városrész külterületi, jellemzően kertes, családi házas terület, amely számos majorból tevődik össze. A majorságok a település környékén, szétszórtan helyezkednek el. A várostól távolabb élő lakosság alapvető szükségleteinek kielégítése is természetesen problémásabb, mint a belterületi városrészben élők esetében. Ennek megfelelően elsődlegesen az itt élők igényeit kielégítő szolgáltatási funkciók elérhetőségének javítása a cél. Mindezek mellett kiemelt szempont az életminőség javítása, a városrészi környezet és infrastruktúra fejlesztése. Kiemelt cél továbbá a városrészben a gazdasági, szolgáltató funkció élénkítése, kihasználatlan területek hasznosításával, valamint a szegregációval leginkább veszélyeztetettek életkörülményeinek javítása. A funkcióbővítés iránya A majorsági területek esetében a kihasználtság növelésének lehetőségét két vonalon kereshetjük. Egyrészt a mezőgazdasági és főként az állattenyésztés, nemesítési tevékenység kiterjesztésében, fejlesztésében, valamint a területek turisztikai célú fejlesztésében. Célcsoport A majorságokban élő lakosság, valamint az ott működő vállalkozások. Szociális probléma, szegregáció A városrész területén nem beszélhetünk számottevő szociális problémáról, az Anti-szegregációs terv alapján szegregátum nem található a területen. A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók a városrészben. Mutatókkal számszerűsített célok Mutató Adatmérés forrása Kiinduló érték Célérték DAOP /D

158 megnevezése Érték, mennyiségegyséegység Érték, mennyiség- Év Év 1068 fő Lakónépesség KSH népszámlálás 2001 (2008: 855 fő) fő (15%) A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya KSH népszámlálás ,5% % A lakónépességen belül a évesek aránya KSH népszámlálás ,1% % A lakónépességen belül a 60- évesek aránya KSH népszámlálás ,4% % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség KSH népszámlálás % ,5% arányában Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya KSH népszámlálás ,4% % A Mezőhegyes külterületi városrész lakossága a 2001 és 2008 között igen jelentős mértékben, mintegy 20%-kal csökkent, miközben a település összlakossága is számottevően csökkent. A csökkenési folyamat egyik oka belső, városon belüli mozgás lehet, mely a külterületi vidékekről a város belterületén elérhető ingatlanok és területek irányába mutat. A másik okként az idősödő lakosság fogyását és a gyermekszületések alacsony számát valószínűsítjük. Látható, hogy prognózisunk alapján a városrész lakossága a 2001-es népszámlálás során rögzített értékhez képest is jelentősen változik, feltételezve, hogy a városrész lakosságának elvándorlása folytatódik, jelentős mennyiségű helyi lakosság költözik el a városon belüli területekre, illetve más településekre. Ennek megfelelően a vizsgált időszak utolsó éveire jelentős fogyással számoltunk, azaz 2008 után 2018-ig mintegy 15%-os csökkenés következik be. Ez igen jelentős csökkenés, azonban a külterületi részek egyre veszítenek vonzerejükből és a fiatalabbak számára kevésbé vonzó életkörülményeket nyújtanak, így az előrejelzés mértéke indokoltnak tűnik. Mindeközben a városrészben a többi városrészhez hasonlóan folytatódik a lakosság öregedése, nő a 60 évnél idősebbek aránya, míg a 0-14 évesek, illetve a év közötti korosztály aránya csökken. A korábbi szintekhez képest a különbség nem túl jelentős, azonban a korstruktúra már a 2001-es adatok alapján is kedvezőtlen volt. DAOP /D

159 Ebben a városrészben is az iskolai végzettségi szint minimális javulását feltételezzük: a felsőfokú végzettségűek száma a 25 éves és idősebb népesség arányában a 2001-es értéknél egy évtizeddel később 0,5 százalékkal jobb lesz. A foglalkoztatott nélküli háztartások arányának javulását is szerepeltetjük előrejelzésünkben, azonban csak kismértékű csökkenéssel számolunk, hiszen az itt élők még jobban ki vannak téve a munkanélküliség veszélyeinek, mint a belterületi lakosok. DAOP /D

160 V.2. A STARTÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI V2.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel, egyéb dokumentumokkal Mezőhegyes város 2009-ben megkezdte a település fejlesztési koncepciójának kidolgozását, a dokumentumnak elkészült a munkaanyag verziója, mely véleményezés, egyeztetés, majd elfogadás előtt áll. A mezőhegyesi városfejlesztési stratégia az önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a társadalmi, gazdasági, környezeti adottságokhoz igazodva, a városfejlesztési koncepcióból kiindulva, valamint egyéb (regionális, országos) fejlesztési dokumentumokhoz igazodva készült. A városfejlesztési stratégia komplex képet ad a város továbbfejlesztésére vonatkozóan, a társadalmi igények és a térségfejlesztési célszerűség kompromisszumos egyesítésével, meghatározza azokat az irányokat, amelyek mentén a város középtávú fejlődése megvalósulhat, figyelembe véve valamennyi előzetes tervezési anyagot, valamint a helyi közösség véleményét is. A város településfejlesztési koncepciójának elkészítése, amint azt fentebb említettük, folyamatban van. A helyzetfeltáró fejezetek már elkészültek, azonban a célrendszer kidolgozása még nem teljes, így az összevetés és összhang megállapítása jelenleg nem lehetséges. Ki kell azonban emelni, hogy a koncepció elemző fejezete amely tág, országos, regionális megyei és kistérségi kitekintést is alkalmaz következtető megállapításaiban hasonló, gyakorlatilag az IVS-sel egyező megfogalmazásokat használ. A város jelenlegi helyzetével kapcsolatban a következő probléma gócokat hangsúlyozza: Demográfia: csökkenő és öregedő népesség, elvándorlás Foglalkoztatottság: romló tendenciák; országos, de régiós és megyei viszonylatban is rossz mutatók A turisztikai lehetőségek visszaszorulása Romló gazdasági helyzet és környezet Mindezek figyelembe vételével a stratégia által meghatározott fejlesztési célkitűzések és irányvonalak összhangban vannak a koncepció elemző fejezetének megállapításaival DAOP /D

161 Az Önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival való összhang 1. Mezőkovácsházi kistérség LHH tervdokumentum és projektcsomag Mezőhegyes városa a Mezőkovácsházi kistérség településeként részt vett annak a tervdokumentumnak és projektcsomagnak a kidolgozásában, amely a 311/2007. Kormányrendelet alapján az ún. komplex programmal segítendő leghátrányosabb kistérségek számára nyílt meg lehetőségként. Az elkészülő dokumentum helyzetelemző és stratégiai részből épült fel, majd meghatározta az egyes települések konkrét projektcsomagját, amely tartalmazta a közötti időszakban rendelkezésre álló EU-s forrásokból megvalósítandó fejlesztéseket. A kistérségek természetesen egy számukra meghatározott összegig dönthettek a forráskeret felhasználásáról. A kistérség a következő nyolc fejlesztési irányt határozta meg: 1. Humán infrastruktúrafejlesztés: A kistérségi szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális intézmények nem megfelelő állapota nem teszi lehetővé a szükségleteknek megfelelő kapacitású és minőségű ellátást. Cél az ellátási színvonal emelése, a lakossági életkörülmények javítása. 2. Közlekedésfejlesztés: A lakosság településközponti szolgáltatásokhoz való hozzáférése, az elérés minősége, a munkához való eljutás, a gazdasági szállítási körülmények nem megfelelőek, ezek javítása szükséges. 3. Településfejlesztés: A települési közszolgáltatások hatékonyabb ellátása, kapacitásbővítése érdekében a polgármesteri hivatalok felújítása, valamint a lakosság életkörülményeinek javítása és a turizmus megalapozása érdekében a településközpontok felújítása. 4. Foglalkoztathatóság, társadalmi befogadás: A kistérségi magas munkanélküliség, a nagyszámú hátrányos helyzetű lakosság élethelyzete indokolja a foglalkoztathatóságot és a társadalmi befogadást javító intézkedéseket. 5. Egészségfejlesztés: A kistérség lakosságának egészségügyi állapota indokolja a kistérségi szintű szűrőprogramok és közösségi életmódprogramok megvalósítását, cél a betegségek kiszűrése, az egészséges lakosság számának növelése. 6. Minőségi oktatás: A jelenlegi minőségi pedagógiai munka szakmai minőségének fenntartása, további javítása céljával a stratégiai pozíciójú intézményvezetők képzése, szakmai klubja, a kistérségi szakmai együttműködések lehetőségének biztosítása. DAOP /D

162 7. Munkaerő-piaci részvételt és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra: Integrált térségi szolgáltató központok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. 8. Oktatási és kulturális infrastruktúra: Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúrafejlesztése. Mezőhegyes városa a fentiek közül a Településfejlesztés fejlesztési irányra helyezte egyértelműen a hangsúlyt, az alábbi három projektet nevesítve a kistérségi program projektlistáján. 1. Mezőhegyesi Centrál szálló épületének felújítása, átalakítása a Világörökség Várományos Város városházává 2. Világörökség Várományos Város városközpont, térburkolatok és park felújítása, rehabilitációja 3. Mezőhegyes városközpont védett parkjának felújítása Amint látható, az IVS-ben meghatározott hosszú távú és tematikus, valamint városrészi célok is egyértelműen összhangban vannak a kistérségi programban felállított fejlesztési irányvonallal. 2. Mezőhegyes város szociális szolgáltatásszervezési koncepciójának felülvizsgálata A dokumentum alapvetően jellegénél fogva a helyi társadalom helyzetét mutatja be és tárja fel azokat a problémákat, amelyekkel az IVS helyzetelemző fejezete is hangsúlyosan foglalkozik. A szociális szolgáltatásfejlesztési koncepció is kitér a település infrastrukturális problémáira és az ebből adódó hátrányokra, de természetesen nem ezek megoldására tesz javaslatot. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a város által nyújtott életminőségbeli javulás növelve a helyi lakosság elégedettségérzetét hozzájárulhat többek között az elvándorlás csökkenéséhez, vállalkozások megtelepedéséhez és a foglalkoztatottság növekedéséhez is. Ily módon a szociális problémák egy része közvetett módon összekapcsolódik és részben javíthatóak a tervezett főbb fejlesztésekkel. Az IVS amellett, hogy hangsúlyosan a város épített örökségének magasabb szintű kihasználására koncentrál kiemelten kezeli a helyi társadalom problémáit is. A jövőkép a város hátrányos helyzetének csökkentését, a lakossági életminőség, és életkörnyezet javítását vetíti előre, míg a tematikus célok egyike a város gazdasági szerepkörének erősítését és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának és képzettségi szintjének növelését jelöli ki célként. Ezek a célok egyértelműen összhangban vannak a szolgáltatásszervezési koncepció fejlesztési irányvonalaival. DAOP /D

163 3. Mezőhegyes Város Önkormányzat Képviselőtestületének Gazdasági Programja ( évre) A gazdasági program számos fejlesztési terület között kitér a településfejlesztés témakörére is, az alábbi településfejlesztési célokat határozva meg: városközpont rehabilitáció, Centrál épület felújítása, átalakítása polgármesteri hivatallá belterületi közút építése, járda építés, középületek környezetének rendezése, parkolók kialakítása, csapadékvíz-elvezető rendszer felújítása, egészséges ivóvíz vezetékrendszer kiépítése külterületen, temető létesítményeinek felújítása, buszvárók felújítása, Alapszolgáltatási Központ épületének felújítása (nyílászárók cseréje, elektromos hálózat felújítása), park és városgazdálkodás telephelyének a tűzoltószertár területére történő áthelyezése( garázsok, műhelyek, szociális helyiségek kialakítása), egészségügyi centrum kialakítása a használaton kívüli volt iskola épületének átalakításával (jelenleg a Ménesbirtok Rt. tulajdonát képező ingatlanban működő egészségügyi tevékenység megszüntetése), szociális bérlakásépítés, szabadidő centrum kialakítás (Stand, Horgász-tó), szeméttelep rekultivációjának elvégzése, Helytörténeti Múzeum fejlesztése, volt Határőr laktanya épületének és területének céllal történő megtöltése. A felsorolt fejlesztési elképzelések egyértelműen összhangban vannak az IVS hosszú távú célkitűzéseivel (jövőképével), mely a város hátrányos helyzetének csökkentését, a lakossági életminőség, és életkörnyezet javítását jelöli ki fő célként. DAOP /D

164 V.2.2. A stratégia főbb belső összefüggései A célok logikai összefüggései A városrészekre kijelölt célok illeszkednek a városi szintű tematikus célokhoz, illetve egymáshoz, a célrendszer nem eredményezi zárványok kialakítását. A város tudatosan tervezi a szolgáltatásait és azoknak városi szintű megoszlását. A városrészekre kitűzött célok a meglévő funkciók megtartására, illetve megerősítésére irányulnak, valamint több esetben funkcióbővüléssel járnak. A szomszédos városrészekre meghatározott célok kialakításakor a városrészek egyedi szükségletei mellett messzemenőkig törekedtünk arra, hogy a városrészi célok egymáshoz is illeszkedjenek. A célok így a funkcióvesztés kockázatának figyelembe vételével kerültek kialakításra, azzal az egyértelmű szemlélettel, hogy egy városrész megerősödése együtt járhat másik településrész(ek) részleges gyengülésével, esetleg egyes funkcióik elvesztésével is Mindennek megfelelően a város tudatosan tervezi a fejlesztéseit az elkövetkező időszakra vonatkozóan, szolgáltatásait és a funkciók városi szintű megoszlását is ennek alárendelve alakítja ki. V.2.3. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai A stratégiában megfogalmazott célkitűzések széleskörűek, Mezőhegyes egész területét érintik, kitérve számos lehetőségek szerint a legtöbb fejlesztési irányvonalra. A megvalósítás kockázatai is ennek megfelelően sokrétűek lehetnek, az IVS-ben törekszünk a legfontosabbak beazonosítására. A kockázatok között kell elsőként megemlíteni a finanszírozás kérdését. A 2008-ban kezdődött gazdasági világválság országunkban és térségünkben is érezteti hatását, melynek következményei között természetesen megjelenik az önkormányzatokat érintő állami támogatások mértékének csökkenése. Ez a tény természetesen még alaposabb meggondolásra készteti a felelős városfejlesztőket. Fontos, szintén globális eredetű, de lokálisan is meghatározó kockázat a város és a kistérség gazdasági potenciáljának csökkenése. A versenyhelyzet erősödésével, a minőség és az alacsony ár felértékelődésével a térség gazdasága a korábbinál is nehezebb helyzetbe kerül. A helyi vállalkozások és cégek bevételének esetleges csökkenése kedvezőtlenül hathat a város gazdasági helyzetére is. DAOP /D

165 A befektetők városba vonzásának egyik legfontosabb eleme a vonzó környezet megteremtése. A tervezett fejlesztések elmaradása multiplikatív hatásként potenciális befektetők letelepedési szándékát is meghiúsíthatja. A tervezett programok és projektek sikeres lebonyolításának egyik záloga a megfelelő menedzsment. Ennek érdekében a város tudatosan törekszik a megfelelő humánerőforrás megtartására. A kockázatok között ugyancsak ki kell emelnünk a támogatási források esetleges elmaradását is. A város az IVS-ben meghatározott fejlesztéseinek jelentős részét EU-s és hazai támogatási pályázati források megszerzésére építi. V.2.4. Fenntarthatósági szempontok a környezeti hatások értékelése A település környezeti állapota több szempontból is aggasztónak mondható, mivel a rendszerváltás utáni időszakban több olyan változás is kedvezőtlenül érte a várost, amely a települési környezetet negatív módon érintette. Első helyen természetesen a cukorgyár megszűnését kell említenünk. A fennmaradt ipari terület rendezése a mai napig sem teljes, tehát túl azon, hogy foglalkoztatási és gazdasági szempontból sérültek a település érdekei, a környezeti hatások sem hanyagolhatóak el. A városkép harmonikusabbá tételének eszköze bármely új zöldfelület létesítése, amely iránt a városban komoly igény mutatkozik. Ezek közül az utcafásítás az, amely a város különféle részeit egységessé foghatja össze. Az utcafásításokat úgy kell elvégezni, hogy a kiemelten fontos szakaszokat kell kijelölni úgy, hogy érintsék a legforgalmasabb utakat, az oktatási-nevelési és kulturális intézményeket, és kapcsolják össze a meglévő és tervezett zöldterületeket, zöldterületi intézményeket. Így a városon belül ökológiai szempontból is értékes, összefüggő rendszer hozható létre. A városi zöldfelületek fejlesztése a ma is megfelelően funkcionáló zöldterületek megtartásán, ápolásán túl egyrészt a meglévő, de nem vagy alig használható zöldfelületek funkcionális meghatározásával (városi közpark, természetszerű közpark, közkert, játszótér) ezt követő fejlesztésével, másrészt új városi zöldterületek kialakítására alkalmas, de jelenleg más célra használt vagy feltáratlan területek kijelölésével lehetséges. A város tágabb értelemben vett központi területe zöldfelületekkel (terekkel) jól ellátott, ahol a fontos városi funkciókat betöltő zöldterületek megtartása a feladat. DAOP /D

166 A város külterületén megtalálható védett természeti értékek megőrzése érdekében a környezet védelméről és a természet védelméről szóló törvényekben és a kapcsolódó jogszabályokban foglaltakkal összhangban szabad csak a különböző fejlesztési elképzeléseket kidolgozni és megvalósítani. A környezettudatosság érvényre juttatása az egészséges élettér biztosítása érdekében a mindennapok feladatává kell, hogy váljék. A települési környezet védelmének említésekor ismét hangsúlyozni kell a város egyedülálló épített örökségét. Az alábbi képek, csak néhányat mutatnak be azok közül az értékek közül, melyek megőrzése és megújítása egyszerre öröme, de egyben az anyagi terhek következtében terhe is a városnak. DAOP /D

167 Batta sétány - faverandás pavilon Az építmény 1939-ben épült "centrál" stílusban. Kozma F. u volt kettős tiszti lak ban épült a nőtlen tiszti lak ("kantár"). Stílusában a szemben lévő Centrál Szállóhoz illeszkedik, eklektikus, egyemeletes fachwerkes homlokzati részletekben gazdag épület jelenleg városházaként funkcionál. Kozma Ferenc u volt óvoda (ma lakóház) Az 1860-as években a tiszti lakokkal egy időben épült, földszintes, romantikus stílusú óvoda, ma többlakásos magántulajdonú társasház. Kozma Ferenc u Centrál Hotel 1885-ben épült fachwerkes szállóépület a mai Magyarország területén ritka hírmondója e típusnak. Jellegzetes architektúrája meghatározó volt a környezet beépítésére is. DAOP /D

168 Az épület eredetileg zsindellyel volt fedve, melyet 1937-ben piros palára cseréltek. Jelenleg az épület földszintjén étterem, vendéglátó egység és üzlet üzemel. Az emelet nincs hasznosítva. Jung József tér 2. - volt Hangai vendégfogadó A volt Hangai vendégfogadó, késő copf stílusban 1789-ben épült, tervezője Jung József. Emeletes, 11 tengelyes homlokzatú, a földszinten csehsüveges boltozatta, pincéje hosszdongával, lépcsőháza boltozott, a lépcsőket fa bábkorlát szegélyezi. A volt fogadó mögött, az épülettel párhuzamosan helyezkedik el a volt istálló, kocsiszín épülete (ma lakóház). Kozma Ferenc u volt ménesparancsnoki épület A reprezentatív központban álló épületet Jung József tervei szerint 1790-ben építették. Emeletes, középrizalitos épület, a rizalit emeleti faveran-dáját az 1880-as években kapta. Jelenleg az épület az Állami Ménesbirtok Rt. központi székháza. DAOP /D

169 18-as major - gabonaüzemi zabsilótorony A boltozatos manzardtetős torony 1830-ban épült. A birtokon 1830 és 32 között terjedt el ez az új épülettípus. Ezek közül már csak 7 maradt fenn. A toronyba felülről öntötték be a zabot, ami egymást keresztező lamellák között keveredve, szellőzve ért le a lefejtőzsákhoz. A torony befogadóképessége 500 mázsa volt. 21-es major (Kamarás) - kerületközponti magtár A magtár 1864-ben épült, az eredeti terve megtalálható., a tervet A. Zellenka írta alá. Az épület kétemeletes + egy szint a tetőtérben, tengelyes, ívsor nélküli, sima homlokzatú. 57-es major (Peregpuszta) - Gluzek Gyula elevátor-magtár Gluzek Gyula elevátor-magtár eklektikus stílusban 1888-ban épült, mint világszabadalom. Térbeli facsövei osztályozták a kukoricát, gépi szállítóemelő-rostáló berendezésekkel volt felszerelve. 300 vagon befogadó képességű, hat emeletes épület volt ben tűzvész következtében az elevátor rész kiégett. DAOP /D

170 DAOP /D

171 VI SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE Mezőhegyes városszerkezete és mérete alapján a régió kisvárosai közé tartozik, bár vannak kisebb városi rangú településeik is, köztük olyanok is amelyek kistérségi székhelyként funkcionálnak. A korábbi fejezetekben bemutattuk, hogyan történt meg a település városrészi lehatárolása, elvégeztük a városrészek helyzetelemzését és funkcióelemzését, majd elkészítettük a településre és a városrészekre vonatkozó célrendszert. Ennek a fejezetnek a célja, hogy kijelölje a városfejlesztési kézikönyv útmutatása alapján azokat a területeket, amelyek akcióterületként értelmezhetőek, és bemutassa az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket. Mezőhegyes város egy olyan összefüggő akcióterületet jelöl ki, amely több, azonban összefüggő fejlesztést foglal magába. Ez a terület megegyezik a Belváros városrész területével. Jelenleg Mezőhegyes nem rendelkezik másik akcióterülettel. Az alábbi térképen a Belváros városrészt piros színnel kiemelve láthatjuk, amely egyben a város 1. számú akcióterülete, a Belvárosi akcióterület. DAOP /D

172 VI.1. Az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztések bemutatása Városrész A megvalósítás pontos helyszíne Projektelem, tevékenység megnevezése Akcióterület A megvalósítás tervezett időpontja Forrásszükséglet (millió Ft) Hrsz: 2/1, 3, 5/3 DAOP 512/D Mezőhegyes városközpont funkcióbővítő fejlesztése Belvárosi mft Hrsz: 1 DAOP 512/B A városi örökség megőrzése mezőhegyes Mezőhegyes, Kozma F. u. Világörökség Várományos Város Városházának Belvárosi mft 11. megújítása Belvárosi városrész Hrsz: 721 Mezőhegyes, Béke park 1. DAOP 413/B Közösségi terek és információs pontok infrastrukturális fejlesztése A Mezőhegyesi József Attila ÁMK Közösségi Terének fejlesztése, felújítása Belvárosi mft Hrsz: 742/4 Mezőhegyes, Kozma F. u. 15. DAOP 431 Akadálymentesítés Mezőhegyes, Kozma F. u. 15. sz. alatti háziorvosi rendelő akadálymentesítése Belvárosi ,2 mft Hrsz: 721 Mezőhegyes, Béke park 1. LEKI Mezőhegyes, József A. ÁMK Diákotthon homlokzat-felújítása és nyílászáró cseréje Belvárosi mft Mezőhegyes Városközpont TEKI 2009 Mezőhegyes reprezentatív városközpont térburkolatai felújítása Belvárosi mft DAOP 311/B-2008 Önkormányzati tulajdonú belterületi Északkeleti városrész Hrsz: 871, 1040/2, 893, 904, 847, 826, 747 Mezőhegyes, Hársfa, Pacsirta, Vadrózsa, Orgona, Kossuth utcák közutak fejlesztése Ipari területet és településrészt feltáró út felújítása a Mezőhegyes Kossuth L. és Kozma F. úton DAOP 311/B-2009 Önkormányzati gyűjtőutak építése Mezőhegyesen Egyéb projekt mft Egyéb projekt mft DAOP /D

173 Délnyugati városrész DAOP 413/C Bölcsődei ellátást nyújtó intézmények Hrsz: 129 Mezőhegyes, fejlesztése és kapacitásának bővítése Bölcsőde Egyéb projekt ,6 mft csokonai u. 1. kialakítása Mezőhegyesen Mezőhegyes, Rákóczi utca LEKI 2009 Mezőhegyes, Rákóczi utcai lakóút építése Egyéb projekt mft DAOP /D

174 A fenti táblázatban összefoglaltuk azokat az indikatív tevékenységeket (projektelemeket), amelyeket az önkormányzat a közötti időszakban meg kíván valósítani. Minden indikatív tevékenység kapcsán megjelöltük a megvalósítás pontos helyét, az érintett városrészt, a tevékenység tervezett ütemezését, a szükséges forrásokat. A tevékenységek közül az egyéb projekt kategóriába soroltuk azokat, amelyek nem sorolhatóak a kijelölt akcióterülethez, azonban megvalósításukat a vizsgált időszakban tervezi a város. Az alábbi térkép a táblázatban jelzett projektek megvalósítási helyszíneit mutatja. DAOP /D

175 VI.2. Az akcióterületi fejlesztések priorizálása és rövid bemutatása A fentebb felsorolt fejlesztések közül a város szempontjából az első helyen a Mezőhegyes városközpont funkcióbővítő fejlesztése című komlex, funkcióbővítő integrált városfejlesztési projekt áll, melyet Mezőhegyes a DAOP 5.1.2/D pályázati program es forrásainak igénybevételével kíván megvalósítani. A következőkben akcióterületenként mutatjuk be a tervezett fejlesztéseket. Belvárosi akcióterület A Belváros akcióterületen több, a terület jellegét és funkcionális rendeltetését nagymértékben befolyásoló projekt lebonyolítását tervezi a település. E projektek egy része pályáztatás alatt áll, de vannak olyanok is, amelyek már rendelkeznek támogatói döntéssel. 1. Integrált városfejlesztés a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben című kiírás keretében megvalósításra kerülő: Mezőhegyes városközpont funkcióbővítő fejlesztése projekt A fejlesztés a városközpont több közterületéhez kapcsolódóan a belvárosi funkciók átalakítását, fejlesztését és bővítését eredményezi, minőségi változást hozva az eddigi közterület-használathoz képest. A komplex projekt előreláthatóan az alábbi fő elemekből fog felépülni: A volt Centrál Szálló Polgármesteri Hivatallá történő funkcionális átalakítása Jelenleg a volt Centrál Szálló épülete használaton kívül funkció nélküli épület Jelen fejlesztés célja, hogy az épületet funkcióval töltsék meg, Városháza, mint igazgatási centrum műszaki belső állapota leromlott. Az épületben lévő szolgáltatások minőségét és folyamatosságát ezen állapot veszélyeztetné. A Városháza rekonstrukciójával jelentős energiamennyiség takarítható meg. DAOP /D

176 A közigazgatási szolgáltatásokat ellátó intézmény bővülésével várhatóan növekedni fog az ügyfél, valamint a dolgozói elégedettség is. A várt eredmények elsősorban a fenntartási időszak végén fognak jelentkezni, nem rögtön a beruházás befejezését követően. Az épület földszinti részén mintegy 361,78 nm hasznos alapterületen az alábbi munkálatokat tervezzük mevalósítani: 1. A meglévő főbejárat előtt mészkő lépcső felújítása, 2. Új, akadálymentes bejutást biztosító bejárat kialakítása, 3. Belső épületszerkezeti átalakítási munkálatok: meglévő falak áttörése, elbontása, új falszerkezetek kialakítása, új ajtók, ablakok elhelyezése, a meglévő szociális blokk áthelyezése, korszerűsítése, információs pont és közlekedő folyosó kialakítása. Az átalakítási munkák eredményeként létesített irodahelyiségekbe az alábbi szervezetek költöznek be: kistérségi ügyfélszolgálati iroda, szociálpolitikai csoport, adó csoport, okmányiroda, anyakönyvi hivatal, irattár, raktár. Az emeleti részen (hasznos alapterület: 769,73 nm) födém áttörésével a meglévő főlépcső szélesítése, új lépcsőkorláttal való kiegészítése, a lépcsőforduló burkolása, illetve új lépcsőház kialakítása lépcsőn járó szerkezettel valósul meg. További épületszerkezeti átalakítási munkálatok során irodahelyiségek kialakítása történik az alábbi szervezetek számára: közterület felügyelet, anyakönyvi hivatal, műszaki csoport, gyámhivatal, gyámhatóság, dohányzó, tárgyaló. Az anyakönyvi hivatal és a műszaki csoport esetében irattár és tervtár is kialakításra kerül. Ezen a szinten 2 db új szociális helyiség kialakítását terveztük. A szint középső részén lévő Tanácsterem belső felújításaként festést, mázolást, meglévő parketta burkolatok felújítását, a Műemlékvédelmi hivatal engedélyével az ablakok belső szárnyának szigetelését tervezzük megvalósítani. A felújítás során az épület teljeskörű akadálymentesítése is megvalósul a műemlékvédelmi szabályok betartása mellett. A Városháza rekonstrukciójával műemléki érték védelme valósul meg. Városháza földszinti étterem felújítása A városháza épületének felújításához kapcsolódóan az épület földszinti részében található étterem megújítása történik. Az épület földszintjén található bérlemény a Városháza egészének szerves részét képezi. Az étterem a "Centrál szálló" földszinti részén található. A tervezett felújítás során az épület megrepedezett, omladozó homlokzatának leverése, a tégla fugák tisztítása történik. A bejárat feletti részen a balesetveszélyes, fellazult vakolatok eltávolítása szükséges. A felület tisztítása után alapvakolat, símítóvakolat felhordása majd a teljes homlokzat (500nm) festése valósul meg. Ezt követően a DAOP /D

177 homlokzaton lévő nyílászárók igazítására, javítására, és mázolására került sor, mintegy 125 nm felületen. A Városháza étterem rekonstrukciójával műemléki építészeti érték védelme valósul meg. Közlekedési (út, járda) felületek rekonstrukciója A rossz műszaki állapotú közlekedési felületek felújítása a rossz minőségű burkolatok részleges elbontásával, új burkolati felületek kialakítása és közlekedési felületek rekonstrukciója történik. A tervezett fejlesztés nyomán csökken a városközpont zajterhelése, a növekszik a lakosság komfortossága. Járda felület rekonstrukciója keretében a "Centrál szálló" előtti járda 187,5 nm-es szakaszának felújítása történik. A tervezett tevékenységek: alapozás, kiselemes térkő lerakása, szegélyezéssel. Évről évre egyre nagyobb probléma a városközpontban a parkolóhelyek alacsony száma, illetve a meglévő parkolók elhasználódott állapota. A tervezett db parkolók kialakításával és a meglévő parkolók felújításával lehetőség nyílik arra, hogy a központban az igényeket kielégítő újabb parkolóhelyek jöjjenek létre, melyre folyamatosan nagy az igény a városban élők és a városba látogatók részéről egyaránt. Park, zöldterület rendezés, fejlesztés A városközpontban elhelyezkedő zöldterületek, parkok rekonstrukciója és kialakítása a városrehabilitáció egyik kiemelt eleme. A közterek, burkolatok, a növényállomány és az utcabútorok leromlott állapotúak, cseréjük, frissítésük szükséges. A városközponti közterület rekonstrukció az alábbi tevékenységeket tartalmazza: 1. A terület előkészítés keretében megtörténik a cserélendő burkolatok, szegélyek, zöldfelületek, berendezések elbontása. 2. Ezt követően megkezdődik az aszfaltburkolat felújítás, szegélyezéssel, csapadékvíz elvezetéssel, mintegy 680 nm-es területen. Kialakításra kerül (új és csere) 2740 nm gyepfelület, telepítünk cserjefelületet (5db/nm) és fát, elvégezve a kapcsolódó kert és park építési munkákat. A megújított közterület szerkezetben új utcabútorok is elhelyezésre kerülnek, a megújuló arculat jegyében pad, hulladékgyűjtő edény kerékpártár támasz. A közterületen található térvilágítás energiatakarékos korszerűsítése is megvalósul. A téren 3 db térfigyelő kamera kerül elhelyezésre. A beruházáshoz kapcsolódó soft tevékenységek Helyi identitás erősítő akciók: DAOP /D

178 - A helyi identitás formálása, növelése az akcióterületen megvalósuló fejlesztések által. - Közösségépítés, munkaerő-piaci versenyképesség növelése, szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése Képzési programok: A városközpont integrált fejlesztése projekt keretében olyan képzéseket kívánunk megvalósítani, amelyek: - tematikájukban kapcsolódnak az építési fejlesztések céljaihoz és funkcióihoz - lebonyolításuk részben vagy teljesen a projekt keretében kialakított helyszíneken valósulhat meg - hozzájárulnak a hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatásához, a perifériára szorultak társadalomba történő visszaintegrálásához - népszerűsítik a helyi fejlesztéseket, helyi identitást erősítők - a település/akcióterület lakosságának igényeihez illeszkednek DAOP /D

179 Az alábbi térképvázlat a tervezett beavatkozási helyszíneket mutatja. 2. A városi örökség megőrzése mezőhegyes Világörökség Várományos Város Városházának megújítása Mezőhegyes Város központjában található a volt Nőtlen Tisztilak - "Kantár" - jelenleg a Városháza épülete. Az 1894-ben épült épület állaga - a városra nehezedő két évtizedes nehéz pénzügyi helyzet eredményeképpen - leromlott, nem felel meg a közigazgatás jelenlegi feladatainak, követelményeinek, esztétikai elvárásainak és - nem utolsósorban - az akadálymentes követelményeknek. Célunk a projekttel, hogy a város egyik legreprezentatívabb épületét felújítsuk, megszépítsük, az ügyfelek fogadását és a tisztviselők munkakörülményeit a XXI. századi követelményekhez alakítsuk. A beruházás teljes összege 55 millió forint. DAOP /D