GIS ALAPÚ BELVÍZ-VESZÉLYEZTETETTSÉGI TÉRKÉPE ZÉS A DÉL- ALFÖLDÖN

Átírás

1 GIS ALAPÚ BELVÍZ-VESZÉLYEZTETETTSÉGI TÉRKÉPE ZÉS A DÉL- ALFÖLDÖN 1 KÖRÖSPARTI JÁNOS, 1 BOZÁN CSABA, 2 PÁSZTOR LÁSZLÓ, 3 KOZÁK PÉTER, 4 KUTI LÁSZLÓ ÉS 3 PÁLFAI IMRE 1 HALÁSZATI ÉS ÖNTÖZÉSI KUTATÓINTÉZET 2 MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZETE 3 ALSÓ-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 4 MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET 1. Előzmények Az évi súlyos belvíz-helyzet kapcsán a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vízgazdálkodási Önálló Osztálya programot készített a mez gazdaságot ér károk enyhítésére. A program részét képezte egy a mez gazdaságilag m velt területek belvíz általi veszélyeztetettségét jól reprezentáló veszélyeztetettségi térkép szerkesztése is. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet kapta a megbízást, miszerint vizsgálja meg a káros víztöbblet okait, melyet térképen is meg kell jeleníteni. Intézetünkben a belvíz-veszélyeztetettség térképezési munkálatok 2001-ben kezd dtek meg a Békési-sík vizsgálatával. A tanulmány geológiai, domborzati, vízrajzi, talajtani, hidrológiai, vízrendezési, meliorációs és éghajlati jelleg kérdésekkel foglalkozott. Azt vizsgáltuk, hogy a felsorolt tényez k miként vezethetnek a széls séges vízháztartási helyzetek kialakulásához. A munka során numerikus és topográfiai adatokkal dolgoztunk, melyek segítségével szemléltettük pl. az elhagyott folyómedrek el fordulási helyeit, a domborzat tagoltságát, a belvízzel elöntött kisebb-nagyobb területek, táblák elhelyezkedését. A munka 2002-ben folytatódott a Békés-Csanádi löszhát területén. A belvízi hajlamosságra vonatkozó vizsgálataink elvi és módszertani megalapozása érdekében másfél évszázadra visszanyúló szakirodalmi feltárást végeztünk, amely alapján levonható általános következtetés, hogy a term hely vízháztartási folyamatát sok, id ben és térben különböz en változó tényez befolyásolja. Ebben a tanulmányban 12 f befolyásoló tényez t és összesen 47 paramétert vettünk számba. A paramétereket, azok verbálisan és/vagy naturálisan megfogalmazott fokozatai szerint, 1-t l 5-ig terjed rangértékkel láttuk el, majd a 35 érintett települést négy-négy részre osztva 140 sorból álló 47 oszlopú alapérték-mátrixot szerkesztettünk, amelyb l a településenkénti adatok átlagolásával településsoros összesít értékmátrixot állítottunk el. A 47-féle rangérték településenkénti egyszer számtani átlaga jelezte az adott település belvízveszélyeztetettségét. A tanulmány tartalmazta a belvíz által potenciálisan veszélyeztetett területek 1: es méretarányú, a településenkénti átlagos rangszám alapján szerkesztett szintézistérképét, melyen az er sen, a közepesen és az alig veszélyeztetett területek különféle színekkel és színárnyalatokkal voltak elkülönítve ban Csongrád megye, illetve Békés megye Körösökön túli vidéke került sorra. Ezen vizsgálataink során módosítottuk módszerünket és már GIS technológiákat is alkalmaztunk. Az eredeti rangszám-képzési elvet megtartva jóval kevesebb befolyásoló tényez t, illetve paramétert alkalmaztunk, csak a belvízképz désben valóban lényeges szerepet játszókat vettük számításba. Ugyanakkor nem településenkénti, hanem jóval s r bb rácshálózattal dolgoztunk, így vektoros digitális tényez térképeket állítottunk el, amelyeket fedvényként kezelve egy részletgazdagabb térbeli felbontású szintézistérképet hoztunk létre, amely jól kifejezi a vizsgált terület belvízi veszélyeztetettségét. A szintézistérkép el állításához

2 közvetetten felhasználtuk az elöntési térképet. A szintézistérképr l meghatároztuk az egyes településekre jellemz átlagos veszélyeztetettségi értéket ben a feladataink egyrészt a módszertan finomítására irányultak, másrészt a véglegesített módszerrel való számítások és térképszerkesztés elvégzésére. A vizsgálatok els sorban Békés és Csongrád megye teljes területére vonatkoznak, abból a megfontolásból, hogy egységes módszerrel állíthassuk el az elöntés-veszélyeztetettségi térképet. A meglév adatok felhasználásával végeztünk egy újrafuttatást, amely a térkép pontosságának jelent s javulását eredményezte ban Bács-Kiskun megye területére dolgoztuk ki a belvíz-veszélyeztetettségi térképet, mellyel elkészült a Dél-alföldi régió egységesített térképe. A belvíz-veszélyeztetettség térképezése alkalmat ad arra, hogy területileg differenciálhassuk a belvíz által veszélyeztetett területek hasznosítási lehet ségeit (mez gazdasági, tájfejlesztési és természetvédelmi célzattal). Ezt követ en javaslatot tehetünk a Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Mutató alapján a terület belvízveszélyeztetettségi kategorizálására (mérsékelten, közepesen és er sen veszélyeztetett), melyen belül megjelölhet ek a lehetséges hasznosítási módok. Jelen dolgozatunkban bemutatjuk a belvíz-veszélyeztetettségi térképezés során elért eredményeinket. 2. Módszertan és a befolyásoló paraméterek meghatározása A belvízi veszélyeztetettség és a természeti tényez k kapcsolatának tisztázását célzó kutatásaink eredményeire támaszkodva 6 f tényez (hidrometeorológia, domborzat, talajtan, földtan, talajvíz, földhasználat) számszer értékét határoztuk meg és használtuk fel a végs veszélyeztetettségi térkép szerkesztésénél. A fenti komplex tényez k értékeit egy többváltozós regressziós vizsgálattal egy el re definiált rácshálózatban összevetettük a belvízelöntések relatív gyakorisági értékeivel, amihez egy térképet szerkesztettünk. A végs szintézistérképet a regressziós egyenletb l számított Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Mutató (KBM) alapján szerkesztettük meg. A regressziós vizsgálatok során referencia értékként figyelembe vett tényleges elöntések folttérképe regionális megbízhatóságot ad, a befolyásoló tényez k számszer sítése a rendelkezésre álló legjobb felbontásban pedig a lokális pontosságot hivatott megteremteni. 2.1 Hidrometeorológiai tényez A hidrometeorológiai viszonyokat dönt en meghatározó csapadék- és légh mérsékletadatokból egyetlen tényez t, az ún. humiditási indexet (HUMI) alakítottuk ki. Ez a téli félévi csapadékot nagyobb súllyal veszi számításba, mint a nyári félévit, és ilyenformán a belvízképz dés hidrometeorológiai feltételeit jobban kifejezi, mint az egyszer összeg. A Humiditási Index számítása: 0,5 P* HUMI = PET ahol, P*: súlyozott csapadékösszeg az október-szeptemberi 12 hónapos id szakban, [mm]. PET: potenciális evapotranszspiráció az október-szeptemberi 12 hónapos id szakban, [mm]. A havi csapadékok súlyozó tényez it az 1. táblázat mutatja. 2

3 1. táblázat: A havi csapadékok súlyozó tényez i Hónap X XI XII I II III IV V VI VII VIII IX Súlyozó tényez 1,0 1,5 2,0 2,0 2,0 1,5 1,0 0,75 0,5 0,5 0,5 0,75 A PET számítása: a havi középh mérsékletekb l a téli, illetve a nyári félévi képlettel számított havi evapotranszspirációk összege (Szesztay, 1958). A belvíz-veszélyeztetettségi térkép szerkesztéséhez a HUMI 10%-os el fordulási valószín ség értékeit használtuk fel. A hidrometeorológiai tényez, vagyis a humiditási index számított értékeinek területi eloszlását az 1. ábrán mutatjuk be. A HUMI értékei 1,06 és 1,31 között változnak. 1. ábra: A hidrometeorológiai tényez poligon módszerrel szerkesztett területi eloszlása 2.2 Domborzati tényez A domborzati tényez el állításához els lépésként egy domborzati modellt kellett elkészíteni, amelyhez Gauss-Krüger vetület 1:25000-es méretarányú térképeket használtunk fel. A katonai térképek f szintvonalai 2,5 méterenként vannak megírva, esetenként 1,25 méteres felez vonalak is fel vannak tüntetve. Ezeket a helyenként nem folytonos vonalakat kellett digitális formába hozni. Az elkészült digitális állomány vonalaihoz hozzárendeltük a papírtérképr l leolvasható magassági adatokat. A digitális terepmodell (2. ábra) és az elemzéshez használt 1x1 km-es rácsháló segítségével meghatároztuk az egyes cellákra a reliefenergia értéket, vagyis az 1 km 2 -en belüli magassági szintkülönbséget méterben kifejezve. A domborzati mutató kialakításához a kapott értékeket a diszkrét pontok tengerszint feletti magasságával és az el forduló legkisebb magasságértékkel korrigáltuk. A domborzati tényez térképet a 3. ábra szemlélteti. A tényez t a következ képpen határoztuk meg: Domborzati tényez = (tengerszint feletti magasság / 75) * relief energia 3

4 A tengerszint feletti magasság vizsgálati területünkön méter között változik, tehát a reliefenergiát korrigáló szorzó tényez 1,0-1,8 közötti. 2. ábra: Digitális terepmodell 3. ábra: Domborzati tényez térkép 4

5 A legutóbbi vizsgálatainknál a digitális terepmodellt a FÖMI által forgalmazott DDM10 adatbázis felhasználásával készítettük el, amivel jelent s min ségi javulást értünk el a felbontás terén. 2.3 Talajtani tényez A talajtani tényez t a talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak megfelel numerikus indikátorral történ jellemzése alapján állapítottuk meg. Térbeli és tematikus alapként a Kreybig-féle talajismereti térképsorozat térinformatikai feldolgozásaként épül Kreybig Digitális Talajinformációs Rendszer (KDTiR) geometriai állományait használtuk, amihez a tájtermesztési térképlapok ismeretanyagát is integráltuk (Szabó et al., 2000). A térképsorozat feltünteti a talajok mez gazdasági szempontból kiemelked jelent ség kémiai és fizikai tulajdonságait. A Kreybig-féle térképeken feltüntetett, fizikai talajtulajdonságok alapján elkülönített csoportokat (Kreybig, 1938) a Várallyay és munkatársai által kidolgozott vízgazdálkodási kategóriákkal, és a vízvezet, átereszt képességgel korreláltattuk (2. táblázat), és ezekb l vezették le a belvíz-érzékenységet jellemz tulajdonságot (Várallyay et al., 1980). A kvantifikált talajtani mutató tematikus tényez térképként került ábrázolásra. 2. táblázat: Az egyes Kreybig-féle osztályok besorolása vízgazdálkodási kategóriákba A talaj-vízgazdálkodási kategóriák Megfeleltethet fizikai talajféleségük szerint (Várallyay et Kreybig-féle al., 1980) osztályok A terület vízborítás után hajlamos-e belvízképz désre? (1.) homok V. nem hajlamos (2.) homokos vályog IV. gyengén hajlamos (3.) vályog I. közepesen hajlamos (4.) agyagos vályog II. hajlamos (5.) agyag III. (VI.) nagyon hajlamos (6.) enyhén szikes, v. pszeudoglejes t. VII./1-2. (VI.) hajlamos (7.) er sen szikes t. VII./3. (VI.) nagyon hajlamos (8.) t zeg, kotu VIII., X. nagyon hajlamos (9.) sekély term réteg t. (IX.) talajképz k zett l függ Jelmagyarázat: I. Jó víztartó és vízvezet képesség talajok (vályog); II. Közepes vízvezet képesség, a vizet er sebben tartó talajok (nehéz, agyagos vályog); III. Gyenge vízvezet képesség, a vizet er sen tartó, er sebben repedez talajok (agyag); IV. Nagy vízvezet képesség, még jó víztartó talajok (könny -azaz homokos- vályog); V. Igen nagy vízvezet képesség, gyengén víztartó talajok (homok); VI. Jó vízvezet képesség, a vizet igen er sen tartó talajok (magnéziumos talajok); VII. Szikes talajok; VII/1. mez gazdasági m velésre alkalmas, gyengén szikes talajok; VII/2. mez gazdasági m velésre feltételesen alkalmas szikes talajok; VII/3. mez gazdasági m velésre nem alkalmas, er sen szikes talajok; VIII. T zeges talajok; IX. Köves, kavicsos talajok; X. Id szakosan vízállásos, vízjárta területek. Ahhoz, hogy a készül belvíz-érzékenységi térkép ne veszítse el kapcsolatát a korábban kidolgozott, Várallyay-féle 9 talajvíz-gazdálkodási kategóriával összhangba hozott 1: es adatállománnyal, a tájtermesztési térképek kategóriarendszerét néhány összevonással, illetve kiegészítéssel hozzákapcsoltuk a Várallyay-féle osztályokhoz (3. táblázat). Azokra a kategóriákra, melyekre a jelkulcsban nem volt érték, becsült értékeket 5

6 adtunk. A becsléssel els sorban az adott csoportnak a többi kategóriához való viszonyát igyekeztünk számszer síteni (Kreybig, 1956). 3. táblázat: Kapcsolat a Várallyay-féle talaj-vízgazdálkodási kategóriák és a tájtermesztési kategóriák között Várallyay-féle talajvízgazdálkodási Korábbi vizsgálat Megfeleltethet ún. Megadott vízvezet Átlagolt, során figyelembe tájtermesztési képesség, mm/óra illetve becsült kategória, fizikai vett víznyelési kategória (tájterm. jelkulcs vízvezet képesség talajféleség szerint sebesség, IR alapján) érték (mm/óra) (mm/óra) (1.) homok 500 (1.,3.) savanyú/karbonátos, nem humuszos homok (1.) homok 500 (2.,4.) savanyú/karbonátos, humuszos homok (2.) homokos vályog (23-30) 26 (3.) vályog 125 (5.) kit n vályog és öntésiszap-talajok (3.) vályog 125 (6.) felszínben - 15* savanyú, kit n min ség vályog- és agyagtalajok (4.) agyagos vályog (10-15) 13 (5.) agyag 60 (7.) Igen er sen kötött, savanyú mészigényes agyagok és vályogok (6.) enyhén szikes, v. 30 (10.) enyhén szikes - 11** pszeudoglejes t. talajok, mez gazd. (6.) enyhén szikes, v. 30 (11.) enyhén szikes - 5 pszeudoglejes t. talajok, feltételesen mez gazd. (7.) er sen szikes t. 10 (12.) er sen szikes - 1*** talajok (8.) t zeg, kotu 0 (9.) t zeg és kotus - - talajok (9.) sekély -1 (8.) sekély - - term réteg t. term réteg talajok * Az 5. kategóriához tartozó alsó érték. ** Az A és B szintben a m velés kever hatása érvényesülhet. *** A mérés a gyakorlatban nagy szórást mutat, a duzzadás és a felszíni repedezettség bizonytalanná teszi. A származtatott talajtani tényez (numerikus indikátor) a 3. táblázat ötödik oszlopában szerepl átlagolt, illetve becsült vízvezet -képesség érték, amely mm/óra helyett cm/óra egységben lett megadva. Ennek térképe a vizsgálatba vont 3 megye területére a 4. ábrán látható. 6

7 2.4 Földtani tényez 4. ábra: A talajtani tényez területi eloszlása a Dél-alföldi régióban A földtani tényez meghatározásához a felszínközeli vízzáró képz dmények elhelyezkedését és vastagságát vettük figyelembe. A tényez térképet az Alföld komplex földtani térképezése során kapott fúrási adatok és megszerkesztett térképek feldolgozásával készítette el a Magyar Állami Földtani Intézet. Az egyes képz dmények vízátereszt képességét a Rónai András által kidolgozott ún. agyagossági százalék megállapításával végezték. Az egyes mintákban a 0,02 mm szemcseátmér alatti frakció súlyszázaléka meghatározható (az agyag és finomk zetliszt aránya), amely a vízzáróság szempontjából mérvadó. A vízzáró vastagságát és a felszínhez viszonyított mélységét különálló térképeken ábrázolták, majd a két fedvény összedolgozása eredményezte a talajtani tényez térképet. A térinformatikai feldolgozásnál a tényez térképek minden diszkrét pontjához egy értékmátrix szerint rendeltek értékeket (4. táblázat). A kapott tényez értékek fordítottan arányosak a belvízképz dés mértékével. A belvizesedés el fordulásának valószín ségét a legfels vízzáró réteg felszínhez viszonyított helyzete és vastagsága növelheti, vagy csökkentheti (5. ábra). 4. táblázat: A földtani tényez a legfels vízzáró réteg felszínhez viszonyított helyzete és vastagsága alapján Vastagság Mélység Vízzáró a felszínen <2 m 2-4 m 4-10 m >10 m <1 m 0,2 1,8 3,6 4, m 0,1 1,5 2,7 4, m 0,1 0,9 1,8 3,4 5 >4 m 0,1 0,3 1,1 3,0 5 Legveszélyesebb Legkevésbé veszélyes 0,1 >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>5 7

8 5. ábra: Földtani tényez térkép 2.5 Talajvíz tényez Az el vizsgálatokat követ en összesen 160 db talajvízszint észlel kút adatait használtuk fel ( ). A Duna-Tisza közi hátság problematikája miatt kénytelenek voltunk kettébontani adatsorainkat, mégpedigt az ig és az ig terjed id szakra. Mindkét id szakból leválogattunk két-két évi maximumot, amelyeket végül átlagoltunk. Ez az érték méterben fejezi ki a talajvíz tényez értékét (6. ábra). Talajvíz tényez (NV átlag ) = NV 1 ( ) + NV 2 ( ) + NV 3 ( ) + NV 4 ( ) / 4 Minél nagyobb a mutató értéke, vagyis minél mélyebben van a talajvíz, annál kisebb a belvízképz désnek a lehet sége. A térbeli interpoláció során egy adott pontban a vizsgálandó paraméter értékének meghatározásához a környez pontokban mért adatokat használtuk föl, amelynek során a különböz távolságú pontokat nem ugyanakkora súllyal, és a hatástávolságon kívüli pontokat egyáltalán nem vettük figyelembe (Rónai, 1961). A térbeli becsléshez a ko-krigelést alkalmaztuk, ami egy olyan matematikai eljárás, amely lehet vé teszi, hogy egyszerre két, egymástól függ paraméterrel végezzünk becslést, a kett közül az egyik paraméterre. A mi esetünkben az volt a cél, hogy a talajvíz értékeket az általunk meghatározott talajvízkutak NV átlag értékei közötti területeken az egyszer lineáris interpoláció helyett a domborzathoz igazítsuk. Ezzel a módszerrel kiküszöböltük azt a hibát, amely a lineáris interpoláció hibájából adódhat, miszerint keletkezhetnek olyan pontok, illetve területek a talajvíz térképen, ahol a talajvíz szintek indokolatlanul meghaladják a terepszintet, tehát nem a valóságot tükrözik. 8

9 2.6 Földhasználati tényez 6. ábra: Ko-krigeléssel módosított talajvíz tényez térkép A földhasználati kategóriák a CORINE adatbázis alapján különíthet k el, melynek segítségével osztályozhatjuk ket a belvízképz désben betöltött szerepük fontossága szerint. A belvíz-veszélyeztetettségi szintézistérkép szerkesztéséhez az egyes földhasználati kategóriák az 5. táblázat szerinti értékekkel jellemezhet k. A számértékek nagyságrendjét úgy választottuk meg, hogy az illeszkedjen a többi tényez értékéhez. Minél kisebb a belvízi veszélyeztetettség, annál nagyobb a földhasználati tényez értéke. A földhasználati tényez területi eloszlását a 7. ábra szemlélteti. 5. táblázat: A földhasználati tényez értékei a földhasználati kategória szerint Földhasználati kategória Földhasználati tényez 1. Mesterséges felszínek 0,6-1,0 2. Mez gazdasági területek 2.1. Szántóföldek 0,3-1, Állandó növényi kultúrák 2, Legel k 0, Vegyes mez gazdasági területek 0,5-2,0 3. Erd k és természetközeli területek 3.1. Erd k 1,0-5, Cserjés és/vagy lágyszárú növ. 0,6-3, Növényzet nélküli, vagy kevés növ. 0,3-0,6 4. Vizeny s területek 0,1 5. Vízfelületek 0,1 9

10 2.7 Belvíz-gyakorisági térkép 7. ábra: Földhasználati tényez térkép Elemzéseinkben a vizsgálati területen található Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok (ATI-KÖVIZIG, KÖR-KÖVIZIG, ADU-KÖVIZIG) által regisztrált belvízi elöntési maximum értékek kontrúrjait ábrázoló térképi állományokat dolgoztuk fel. A vizsgálati id szak kiválasztásánál törekedtünk arra, hogy a lehet legteljesebb kör képet kaphassunk a belvízi elöntésekr l. A feldolgozás során az alábbi évekre vonatkozó belvízi elöntési térképeket vizsgáltuk az ATI-KÖVIZIG m ködési területének vonatkozásában: 1957, 1959, 1962, 1963, 1965, 1967, 1982, 1986, 1987, 1993, 1999, 2000, 2001, 2003, Mivel a fenti adatbázis az alábbi években kialakult belvízi elöntések tekintetében nem tartalmazott információkat, így az azokra vonatkozó elöntési térképek feldolgozására adathiány miatt nem volt lehet ségünk: 1995, 1997, A KÖR-KÖVIZIG m ködési területére vonatkozóan az alábbi években észlelt elöntéseket dolgoztuk fel: 1957, 1958, 1962, 1963, 1965, 1966, 1967, 1977, 1978, 1979, 1980, 1981, 1985, 1986, 1987, 1991, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, A térképek alapján megállapítható, hogy a vizsgálati területen tapasztalt releváns belvízi id szakot lefedték a térképek, így az azokból levont következtetések mértékadónak tekinthet k. Az ADU-KÖVIZIG területén regisztrált belvízi elöntések ábrázolása az közötti id szakra állt rendelkezésünkre. A vizsgálat során az Igazgatóság belvízvédelmi összefoglaló jelentéseire támaszkodtunk. A dokumentációk átvizsgálása után az alábbi esztend k belvízi elöntései kerültek feldolgozásra: 1963, 1964, 1965, 1966, 1969, 1970, 1971, 1972, 1974, 1975, 1977, 1999, 2000, 2003, 2004, Az Egységes Országos Vetületi rendszerbe transzformált elöntési térképekb l ArcWiev szoftver segítségével el fordulási gyakorisági térképet készítettünk, amelyet a regressziós vizsgálatok során, mint függ változót használtunk fel. Az összedolgozott elöntési térképeket a 8. ábra szemlélteti. 10

11 8. ábra: Belvíz-gyakorisági térkép 3. Területi regressziós vizsgálatok, szintetizált térképek A területi regressziós vizsgálatok célja megállapítani az általunk vizsgált és meghatározott befolyásoló tényez k milyen súlyát a belvíz-veszélyeztetettség kialakításában. Ehhez alkalmaztunk kétváltozós-, illetve többváltozós regressziós vizsgálatokat, ahol a függ változók minden esetben a belvíz-gyakorisági értékek voltak. Az egyes megyéket különkülön és együtt is vizsgáltuk, az alábbiakban a Dél-alföldi régió eredményeit mutatjuk be. 3.1 Regressziós vizsgálatok értékelése A kétváltozós vizsgálatok szerint a Dél-alföldi régió együttes vizsgálatában is a talajtani tényez mutatja az elöntéssel a legszorosabb kapcsolatot (6. táblázat). 6. táblázat: Az egyes tényez k közötti kétváltozós kapcsolatok korrelációs együtthatója Elöntés Talajtan Földtan Földhasználat Domborzat Talajvíz Elöntés 1,000-0,377-0,255-0,249-0,183-0,227 Korrelációs együttható Talajtan -0,377 1,000 0,631 0,458 0,368 0,118 Földtan -0,255 0,631 1,000 0,316 0,447 0,191 Földhasználat -0,249 0,458 0,316 1,000 0,325 0,202 Domborzat -0,183 0,368 0,447 0,325 1,000 0,412 Talajvíz -0,227 0,118 0,191 0,202 0,412 1,000 Ezt követi a földtani és a földhasználati tényez, majd a talajvíz tényez és a sort a domborzati tényez zárja. A többváltozós kapcsolat vizsgálatok eredménye szerint is a Dél-alföldi régió együttes vizsgálata során a talajtani tényez hat legjobban a belvízelöntésre (7. táblázat), ugyanis ennél a legnagyobb a parciális korrelációs együttható 11

12 értéke (-0,329). A sorban ezt követi a talajvíz tényez, majd a földhasználati tényez, végül a földtani és a domborzati tényez, amelynek értéke a pozitív tartományba is átmegy. 7. táblázat: A parciális korrelációs együttható és a standardizált koefficiens értékei Konstans Talaj Földtan Földhasználat Domborzat Talajvíz Parciális korrelációs együttható -0,259-0,004-0,067 0,040-0,187 Nem standardizált koefficiens (B) 1,976-0,221-0,002-0,076 0,022-0,151 A többváltozós vizsgálat alapján az elöntés mutatószáma az alábbi regressziós egyenlettel számítható: Elöntési mutató = 1,976 0,221 Talaj - 0,002 Földtan 0,076 Földhasználat + 0,022 Domborzat 0,151 Talajvíz A többváltozós kapcsolat szorosságát jellemz többszörös korrelációs együttható értéke R = 0, A szintetizált eredménytérkép bemutatása A szintézistérképek szerkesztését a többváltozós regresszió vizsgálat alapján lehet elvégezni, amelyben a független változók a belvízképz dést befolyásoló kiválasztott tényez k, a függ változó, pedig a belvíz-gyakorisági térképr l meghatározható elöntési érték, az elöntés relatív gyakorisága. A tényez k közötti arányok meghatározását követ en a hidrometeorológiai tényez vel megszoroztuk a regressziós egyenlettel kapott elöntési mutatókat. A képletek alapján elkészítettük a Dél-alföldi régió (9. ábra) belvízveszélyeztetettségi folttérképét. 9. ábra: A Dél-alföldi régió belvíz-veszélyeztetettségi térképe 12

13 A színek a zöldt l a sárgán keresztül a vörös különböz árnyalataiig jelzik a belvízi veszélyeztetettség fokozatait. A zöld és a sárga színnel jelölt legkevésbé veszélyeztetett területeken a KBM értéke 7,0-nél kisebb, a világos vörös árnyalatú foltok (KBM = 7,01-11,0) közepesen veszélyeztetett területnek számítanak, míg a sötétebb vörös árnyalatú foltok (KBM > 11,0) az er sen veszélyeztetett területeket jelölik. A Dél-alföldi régió belvíz-veszélyeztetettségi szintézistérképe az alábbi Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Mutató alapján készült: KBM = (1,976 0,221 Talaj - 0,002 Földtan 0,076 Földhasználat + 0,022 Domborzat 0,151 Talajvíz) * 5 HUMI A Dél-alföldi régióról készült szintézistérképet vizsgálva, a korrelációs vizsgálatok eredményét is figyelembe véve, els sorban a talajtani és a földtani tényez térképekkel találunk szorosabb összefüggést. Az eredménytérképen az er sen veszélyeztetett foltok azokon a helyeken jelentkeznek els sorban, ahol valamilyen talajgenetikai, földtani okból rossz vízháztartású (szolonyec v. szoloncsák szikesek), vagy fiatal kifejl dés talajtípusok (pl. öntéstalajok) találhatóak. 4. Összefoglalás Vizsgálataink célja, hogy a Dél-alföldi régió területére a belvízképz dést befolyásoló f bb tényez k térképes adatainak felhasználásával megszerkesszük a terület belvízveszélyeztetettségi térképét. Ehhez a következ 6 f tényez t határoztuk meg: hidrometeorológiai tényez, domborzati tényez, talajtani tényez, földtani tényez, talajvíztényez, földhasználati tényez. Minden tényez t egyetlen számértékkel jellemeztünk, olyan számmal, amely vizsgálataink szerint legjobban kifejezi az adott tényez nek a belvízképz désben játszott szerepét. A felsorolt tényez k térképeit digitális formában fedvényként egymásra illesztettük és egy regressziós egyenlet segítségével differenciált módon összegeztük az egyes tényez ket. A regressziós egyenleteteket úgy állítottuk el, hogy az egyes befolyásoló tényez ket, mint független változókat, a tényleges belvízi elöntésekb l meghatározott elöntési gyakorisággal, mint függ változóval vetettük össze. Az így kapott Komplex Belvízveszélyeztetettségi Mutatóból szerkesztettük meg a végs szintézistérképeket. Az általunk használt belvíz veszélyeztetettség meghatározás számos fejlesztési lehet séget rejt magában. Az egyes tényez k meghatározásánál és térképre szerkesztésénél az adatok megbízhatósága nagymértékben függ az adatok forrásától és a feldolgozás módszerét l. A szintézistérképünk jelen állapotában megyei lépték vizsgálatok elvégzésére alkalmas, de az alapadatok finomításával kistáj szint vizsgálatok elvégzésére is alkalmassá tehet. A távérzékelés és a GIS eszközeinek használatával az egyes tényez k elemzésénél pontosítás érhet el. A meglév adatbázisunk aktualizálás után (a jelen vizsgálatok után jelentkez rendkívüli hidrológiai események adataival történ kiegészítés) alkalmas arra, hogy matematikai-statisztikai módszerekkel megbízhatóságát növeljük. 5. Köszönetnyilvánítás A belvíz-veszélyeztetettségi térképezést a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Természeti Er források F osztálya támogatta. 13

14 5. Felhasznált irodalom Kreybig L Általános magyarázó a talajtérképekhez. M. Kir. Földtani Intézet, Budapest. Kreybig L Az agrotechnika tényez i és irányelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest. Rónai A Az Alföld talajvíztérképe, Magyarázó a talajvíztükör felszínalatti mélyésgének 1: es méret térképéhez. A térkép az Országos Vízügyi F igazgatóság támogatásával a Magyar Állami Földtani Intézetben készült az országos kútkataszter adatai alapján. Budapest. Szesztay K Tájékoztató adatok a vízfelületek párolgásáról. Vízügyi Közlemények, 40 (2): Szabó J., Pásztor L., Bakacsi Zs., Zágoni B. és Csökli G Kreybig Digitális Talajinformatikai Rendszer (El zmények, térinformatikai megalapozás). Agrokémia és Talajtan 49 (1-2): Várallyay Gy., Sz cs L., Rajkai K., Zilahy P. és Murányi A Magyarországi talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak kategóriarendszere és 1: es méretarányú térképe. Agrokémia és Talajtan 29 (1-2):