GYERMEKBÁNTALMAZÁS A CSALÁDBAN

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetıjogi és Kriminológiai Tanszék SZAKDOLGOZAT GYERMEKBÁNTALMAZÁS A CSALÁDBAN Készítette: Tóth Nikoletta Jogász Szak Levelezı tagozat Konzulens: Dr. Gilányi Eszter egyetemi tanársegéd Miskolc, 2013

2 University of Miskolc, Faculty of Law Department of Criminal Law and Criminology THESIS Child Abuse and Neglect in the Family Author Nikoletta Tóth Law Correspondence training Consultant: Eszter Gilányi Assistant lecturer Miskolc, 2013

3 Aki különbséget tud tenni Arcul-legyintés és ökölcsapás között, Az már tudja, Mi a gyermekek elleni erıszak. Henry Kempe

4 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS BEVEZETÉS A CSALÁDON BELÜLI ERİSZAK MEGJELENÉSE A CSALÁDON BELÜLI ERİSZAK FOGALMA A CSALÁDON BELÜLI ERİSZAK LEHETSÉGES FORMÁI GYERMEKBÁNTALMAZÁS A CSALÁDBAN TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS A GYERMEKBÁNTALMAZÁS FOGALMÁNAK KIALAKULÁSA A ROSSZ BÁNÁSMÓDRÓL ALKOTOTT ELMÉLETEK GYERMEKBÁNTALMAZÁS KOCKÁZATI TÉNYEZİI, VESZÉLYEZTETETTSÉG A GYEREKBÁNTALMAZÁS FORMÁI Fizikai bántalmazás Emocionális vagy pszichológiai bántalmazás Elhanyagolás A gyerekek szexuális bántalmazása A FELESÉGBÁNTALMAZÁS ÉS A GYERMEKBÁNTALMAZÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI AZ INTÉZMÉNYEKBEN TÖRTÉNİ BÁNTALMAZÁS A GYERMEKEK JOGAI GYERMEKVÉDELEM GYERMEKVÉDELEM DEFINIÁLÁSA A GYERMEKVÉDELEM RENDSZERE A BÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE A JELZİRENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS (HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK) Védelembe vétel Családba fogadás Ideiglenes hatályú elhelyezés Nevelésbe vétel Nevelési felügyelet A GYERMEKVÉDELEM INTÉZMÉNYRENDSZERE A GYERMEKBÁNTALMAZÁS KÖRÉBE VONATÓ BŐNCSELEKMÉNYEK FIZIKAI ERİSZAK PSZICHOLÓGIAI ERİSZAK SZEXUÁLIS ERİSZAK ELHANYAGOLÁS A BÁNTALMAZOTT GYERMEK ELJÁRÁSJOGI HELYZETE AZ 1998.ÉVI XIX. TÖRVÉNY A BÜNTETİELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ALAPJÁN A GYERMEKBÁNTALMAZÁS KÖVETKEZMÉNYEI AMIKOR A GYEREK FELNİ ÁLDOZATTÁ VAGY AGRESSZORRÁ VÁLÁS HA BAJBAN VAGYUNK KRÍZISHELYZETBEN HÍVHATÓ SZÁMOK BEFEJEZÉS LÉTEZIK MEGOLDÁS? FELHASZNÁLT IRODALOM JOGSZABÁLYJEGYZÉK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS... 81

5 1. BEVEZETÉS 1.1. Bevezetés Talán soha nem járt annyi ember pszichológushoz, pszichiáterhez, mint az utóbbi idıben. Tele vagyunk szorongással, fóbiákkal, irracionális félelmekkel. Félünk, amikor elıször közösségbe kerülünk, félünk az iskolában, félünk a munkahelyünkön. Az élet kihívásaival, a párkapcsolati nehézségekkel sem tudunk bátran szembenézni. Elmenekülünk. Van, aki nyíltan vállalja a problémáit, másnak kellemetlen, ha errıl beszélnie kell, egyszerőbb ha tudomást se vesz róla. Számtalanszor feltesszük magunknak a kérdést, bennünk van a hiba, hol rontottuk el? Aztán a múltban keressük a hibát. A család az egyik legfontosabb intézmény életünk során, ha nem a legfontosabb. Családba születünk bele, és családból távozunk életünk végén optimális körülmények között. A család szó hallatán rögtön valami bensıséges, magasztos jó érzés fog el bennünket, még akkor is, ha nem a legmegfelelıbb családban nıttünk fel. A család, optimális körülmények között lelkileg egészséges, önbizalommal teli felnövekvı generációt tud felnevelni. A szóbeli bántás, az állandó lekicsinylés szorongásokkal teli jellemet nevel. A durva agresszió és a szexuális bántalmazás hatása egy fejlıdı személyiségre ennél sokkal borzasztóbb. Sok szülı bele sem gondol, hogy egy általa jónak tartott nevelési, fegyelmezési metodikával amely nem a kölcsönös tiszteletben tartás elvére épül - milyen sokat árthat gyermekének, milyen hosszú idıre gátolhatja gyermeke egészséges testi-lelki fejlıdését. A sikeres jövı záloga, a felnövekvı egészséges generáció. Kérdem, hogy legyen az a felnıtt sikeres, tervekkel és ambíciókkal teli, aki ehhez nemhogy megkapta volna a szükséges lelki támaszt, hanem még épp hátráltatták is mindenben. Az embert élete során számtalan pozitív, ugyanakkor negatív hatás éri. Ha már a családi fészekben az állandó elutasítás, gyalázás, lelki-testi bántás között él, akkor vajon, hogyan fog megbirkózni a késıbbi negatív élményekkel, kudarcokkal, mely sajnos életünk velejárói. Sikeres önfejlesztés, megfelelı társ, megfelelı támogató, fejlesztı személy nélkül, sehogy! Ördögi kör csapdájába kerül, ahonnan egyenes út vezet a drog, a gyógyszerek, az alkohol, a depresszió, és a pánikbetegségek kavalkádja felé. 6

6 1.2. A családon belüli erıszak megjelenése A 20. század második feléig családon belüli erıszakról szó sem esett. A család élete bezárt kapuk mögött maradt. 1 A családon belüli erıszak körébe tartozó cselekmények közül elıször a gyerekek bántalmazása került a középpontba. Ahhoz, hogy a családi erıszak értelmezhetı legyen, az volt szükséges, hogy a köz- és privátszféra elkülönüljön, és eltérı szabályok szerint mőködjön. A családi erıszak koncepciójának, a családi élet magánéletté válásával jött létre a feltétele. A család életébe sokáig kívülrıl beavatkozni nem lehetett. A hatvanas évektıl makro-szociológiai és kultúr-szociológiai paradigmaváltás zajlik, amelyet olyan mutatók fejeznek ki, mint pl.: a házasságkötések számának csökkenése, a házasságon kívüli születések számának emelkedése, a gyermekkori devianciák, a csoportos bőnözés, a szervezett bőnözés jelentıs növekedése. A változásoknak ebbe a szövedékében ágyazódott a család hagyományos intézményének a krízise is. A családon belüli erıszak kutatása Magyarországon nem tekint vissza még olyan hosszú idıre, mint a nyugati országokban. A kutatások elsısorban a házastársak közötti felmérésére törekedtek es év, a családon belüli erıszak elleni küzdelem szempontjából kiemelendı 2, ekkor fogadta el az Országgyőlés a Gyermekvédelemi törvényt, valamint az erıszakos közösülés büntethetıvé vált a házastársak között, és a Kormány a 2174/1997. számú határozatában jogalkotási kötelezettséget vállalt a családon belüli erıszak törvényi szintő szabályozására ben több olyan eset is széles körben ismertté vált, amelyben a gyermek, vagy a feleség halálos áldozattá vált az apa vagy a férj bántalmazásának. Több civil szervezet is aláírásgyőjtést kezdeményezett a családon belüli erıszakkal szembeni határozott állami fellépést sürgetve. Az országos rendırfıkapitány kiadta a 13/2003. sz. ORFK - intézkedést a családon belüli erıszak kezelésével és a kiskorúak védelmével összefüggı rendıri feladatok végrehajtásáról. Az érintett tárcák kampányokat indítottak a családi erıszak ellen. 1 Virág György: Családi iszonyok, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, old. 2 Virág György: Családi iszonyok, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, old 7

7 1992-ben elindult egy civil szervezet, az ESZTER Alapítvány. Megszületett a családon belüli erıszak megelızésére és hatékony kezelésére irányuló 45/2003. (IV.16.) országgyőlési határozat. 3 A társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiájában is központi szerepet kapott a családon belüli erıszak prevenciója. A család nem tekinthetı zárt rendszernek 4. A szocializáció nem elzárt térben zajlik, annak a társadalomnak a normái, kultúrája határozza meg, amelyben az egyén él. A családon belüli erıszak ténye végigkísérte az emberiség történetét, ám koronként, kultúránként más-más mértékben tekintették azt természetesnek, vagy ép tőrhetetlennek. A korábbi történeti korszakokban még a legdurvább, családon belül erıszak is megmaradt a család privát szférájában. A hetvenes évek polgári társadalmában kezdtek nagyobb jelentıséget tulajdonítani a családon belüli erıszaknak. E társadalmak ekkor szembesültek az erısödı erıszak releváns társadalmi tényével, melyet összefüggésbe hoztak a családon belüli erıszak növekedésével A családon belüli erıszak fogalma Azok a jelenségek, amelyek a családon belüli erıszakhoz tartoznak, nagyon különbözı természetőek, nem köthetıek igazán jogszabályi definícióhoz sem. A legfontosabb győjtıkategóriák az intim partner elleni erıszak, a gyermekkel szembeni rossz bánásmód, a gyermekkel szembeni abúzus, idıs személlyel szembeni abúzus és elhanyagolás, valamint ifjúsági erıszak. A családon belüli erıszak elleni fellépés elsıdleges területe a büntetıjog. Családon belüli erıszaknak tekinthetı az egy háztartásban élı személyek, a volt házastársak, volt élettársak, a gyermekvédelmi intézményben nevelkedı kiskorúak között megvalósuló, vagy ıket a felsorolt személyek cselekménye által érintı bőncselekmények. A családi erıszak magába foglalja a bántalmazást, a testi sanyargatást éppúgy, mint a szexuális kényszerítés legkülönbözıbb formáit 5. A kialakuló családi erıszak vesztese legtöbbször a gyermek. Azokban a családi rendszerekben, ahol a családfıi hatalmat gyakorló személy eszköztára eleve hiányos, ahol a családtagok befolyásolásának olyan 3 Virág György: Családi iszonyok, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, old 4 Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, old. 5 Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, old. 8

8 eszközei, mint a verbális meggyızés, a ráutaló vagy mintaadó magatartással történı befolyásolás eleve ismeretlenek, ott csak az erıszak enyhébb vagy durvább formája marad konfliktusfeloldó, problémamegoldó eszközként. A családon belüli érdekérvényesítésre alkalmazott eszközök minıségét, fajtáját a társadalom egészében létezı erıszakszint, a korunkat mindjobban átható nagyfokú agresszivitás is befolyásolja. Az erıszakos bőncselekmények jelentıs része nem a nyílt utcán, a sötét parkokban, hanem a családi otthonok falaki között kerül sor. Magyarországon minden második, halállal végzıdı erıszakos bőncselekmény családi ügy. A családon belüli erıszak nem magánügy, hanem a legszélesebb nyilvánosságot érintı kérdés 6. A családon belüli erıszak az erıszak legelterjedtebb formája. A nık és a gyermekek a társadalmi élet minden szférája közül épp a családban vannak a legkevésbé biztonságban. A családon belüli erıszak fogalma kétségkívül nehézkes, mesterséges kifejezés, amely mindazonáltal kitőnıen bevált a gyakorlati használat során. A családon belüli erıszak nem korlátozódik a szőkebb, modern értelemben vett családra. Az elkövetı és az áldozat nem feltétlen áll rokoni vagy házastársi kapcsolatban. Lényeges viszont, hogy az érintett személyek hosszabb idın keresztül együtt élnek egy olyan korlátozott térben, amely természeténél fogva nagyrészt kizárja a kapcsolat fölötti társadalmi ellenırzést. Így tehát a családon belüli erıszak kifejezés magába foglalja a háztartási személyzet, vagy például a gyermekgondozó ellen elkövetett erıszakos cselekményeket is. A pszichológia a családon belüli erıszaknak a résztvevık személye szerint- három megnyilvánulását írja le 7. Az egyik a házastársak közötti, a másik a gyermek elleni, a harmadik pedig a családban élı idıs személy elleni erıszak. Mindhárom típus esetében igaz, hogy az erıszak formája nemcsak fizikai bántalmazás lehet, hanem szándékosan és folyamatosan elıidézett lelki gyötrelem is. A fizikai bántalmazásra soha nincs elfogadható mentség, de a megalázás, a szándékos és tartós pszichológiai kínzás önmagában is családon belüli erıszaknak minısülhet, nem beszélve arról, hogy sokszor 6 Szociális és Családügyi Minisztérium Nıképviseleti Titkárság: Erıszak a családban, Szociális Családügyi Minisztérium, Budapest, old. 7 Ranschburg Jenı: A meghitt erıszak, Saxum Kiadó Bt., Budapest, old. 9

9 megelızi a fizikai erıszakot. A fizikai és pszichológiai bántalmazás mellett, ne felejtsük el a családon belüli erıszak harmadik formáját, a szexuális erıszakot sem, és a gondozás, a gondoskodás elmulasztásával, a gyermek vagy a beteg, idıs családtag gyakran végzetes elhanyagolásával is gyakran találkozunk. A családon belüli erıszak fogalmának meghatározása, - ahogy az elızıek alapján is láthatjuk-, összetett dolog, sokféle fogalom meghatározás létezik. Általánosan elmondható, hogy a családon belüli erıszak alatt a feleség/élettárs és gyermekek bántalmazását értjük. A családon belüli erıszak, jelentıs többségében, láthatatlan formában a családok privát szférájában bekövetkezı negatív cselekmények sorozata, melyek az elszenvedıknek különbözı mértékő testi és lelki sérülésekkel járhatnak. A láthatatlanság egyenes következményeként a prevenció szinte megvalósíthatatlan, sıt az agresszió elszenvedıjének segítségkérése többségében el sem jut a külvilághoz. A néma sikolyokat észre kell venni a társadalomnak, nem könnyő feladat és nehéz is megtalálni ennek az eszközét. Az erıszak megnyilvánulásának formáit jellegzetességük szerint a következı jól meghatározott csoportokba sorolhatjuk: szóbeli erıszak, testi erıszak, szexuális erıszak, gazdasági erıszak A családon belüli erıszak lehetséges formái 8 1. Fizikai erıszak 2. Pszichológiai erıszak - sértegetés, elutasítás - fenyegetés, vádaskodás - lekezelés, mellızés - birtokló és büntetı viselkedés - érzelmi zsarolás 3. Szexuális erıszak 4. Elhanyagolás A szóbeli erıszak bántalmazással, veréssel fenyeget, sértegetést, gúnyolódást, lekicsinylést, nevetségessé tételt jelent. A lelki erıszak, nem más, mint az alapvetı 8 Ranschburg Jenı: A meghitt erıszak, Saxum Kiadó Bt., Budapest, old. 10

10 érzelmi szükséglet megtagadása, elszigetelés, eltiltás, féltékenység, ellenırzés alatt tartás. Testi erıszak fizikai fájdalom okozása. Szexuális erıszak nem kívánt szexuális tevékenységre kényszerítés, függetlenül attól, hogy az elszenvedı fizikai ellenállást tanúsított vagy sem. Gazdasági erıszak egyértelmően anyagi függıségben tartást jelent, teljes anyagi kiszolgáltatottságot. 11

11 2. GYERMEKBÁNTALMAZÁS A CSALÁDBAN 2.1. Történeti visszatekintés Gyermekek ellen a történelem során számtalan esetben követtek el olyan cselekményt, amelyet ma joggal tartanánk bőncselekmények. 9 Az emberiség történetének korai szakaszában a gyermekölést egyfajta születésszabályozási eszközként gyakorolták. Az Egyesült Államokban elıbb alakult meg az Állatvédı Liga, mint a gyermekek védelmét szolgáló szervezet. New Yorkban, 1874-ben egy egyházi gondozó észlelte, hogy a kiskorú Mary Ellent szülei rendszeresen és súlyosan bántalmazták. A gondozó az Állatvédı Ligához fordult, mivel a gyermekkel úgy bántak mint az állattal. A gyermeket sikerült kiragadni környezetébıl. Egy évvel késıbb megalakult a Gyermekvédelmi Liga is. Magyarországon is hasonló volt a helyzet, a századfordulón egy Hont megyei faluban, ahol nagy volt a szegénység, az újszülöttek nagy része egyik napról a másikra elpusztult. A történelem hajnalán, a nıkre bízott háztartásvezetés közügynek számított. A patriarchális családdal ez megváltozott. 10 A középkori társadalomban a gyermekek a fizikai önállóságot 5-7 éves koruk körül elérve a felnıtt közösség részévé váltak. A században a polgári társadalom kialakulásával bukkant fel a gyermekkor eszméje. Ekkor éles cezúra alakul ki a gyermek- és felnıttkor között. A gyermekkor ideája a polgári társadalom kialakulásához kapcsolódik. Ekkor vált elıször szükségessé, hogy iskolában sajátítsák el azt a tudást, amely a hétköznapi együttéléshez szükséges. A leszármazók iránti nagyobb figyelem a gyermekek egészségének és higiéniai szükségleteinek figyelembevételét eredményezte. A gyermekek gondozása, nevelése teljes egészében a család gondjává vált. A gyermekek családon belüli helyét a szülı, leginkább az apai hatalomnak való alávetettség jellemezte. A tömeges szegénység megjelenésének idıszakában a legközömbösebb a társadalom a gyermekek elleni erıszak jelenségével, és tolerancia érvényesül a gyermekek kizsákmányolása iránt is. A gyermek mint sértett, mint áldozat problémája csak igen rövid idıre tőnt fel a politikai teendık között. A 19. század közepén kialakuló angol gyermekvédı mozgalom tagjait a középosztálybeli asszonyok alkották. Megalakult a Nemzeti Gyermekmenhely és Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, old. 10 Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, old. 12

12 ben a Gyermekvédı Liga is. Az 1889-es angol Gyermekvédelmi tv. bőncselekményként definiálta a gyermek megbetegítését, elhanyagolását. A fokozódó állami beavatkozásnak, az állami kényszereszközök használatának számos jele volt. Az 1889-es angol Gyermekvédelmi Szegénytörvény törte meg elıször az én házam az én váram elvét, jogi eszközöket nyújtva a hatalomnak arra, hogy állami kényszereszközökkel is beavatkozzék a gyermekek megmentése érdekében. Az 1904-es, a Gyermekkel Szembeni Kegyetlenkedést Megelızı Törvény a szülık elleni eljárás és a szülıi felügyeleti jog megszüntetésének kezdeményezési jogát a helyi végrehajtó hatalom szerveire ruházta. Franciaországban is a gyermekvédelem kezdetei is a szegényügyhöz kapcsolódtak. Az állami beavatkozás lehetıségét 1806-ban megszervezett Szegényügyi Szolgálat szervezetei biztosították, amelyek az elhanyagolt, és árva gyermekek gondozásával foglalkoztak. Európában a két világháború között a gyermekvédelem alapvetı prioritásai nem változtak: a hangsúly továbbra is a társadalom védelmén maradt, mely társadalmat potenciálisan veszélyeztette a gyermek és fiatalkori bőnözés. A gyermekvédelemben a kiskorú sértettek védelemét inkább a nem megfelelı környezetbıl való kiragadásuk jelentette, mintsem a prevenció vagy rehabilitáció. A gyereknevelés történeti áttekintése: 11 A szülı-gyermek kapcsolat A szülı rejtett kívánsága formái 1.gyermekgyilkosságok: bárcsak meghalnál, hogy ókor -4. század megszabaduljak attól a félelemtıl, hogy megöl az anyám 2. elhagyás: század el kell hogy hagyjalak, mert menekülnöm kell a rád vetített szükségleteimtıl 3. ambivalencia: rossz vagy a rád vetített erotikus és század agresszív tulajdonságaimtól 4. erıszak: 18.század akkor szeretlek, ha teljesen ellenırizhetlek 5. szocializáció: akkor szeretünk, ha céljaidat század eleje megvalósítod 6. segítés: szeretünk és segítünk neked, hogy megvalósítsd céljaidat Megjelenési formák gyermekgyilkosságok, gyermekek, mint rituális vallási áldozatok, gyermekek eladása Kiadás szoptató dajkához, kolostorba küldés, szolgának vagy inasnak adás Verés, beöntések, rövid ideig tartó pólyázás Korai szobatisztaságra való szoktatás, a gyermeki szexualitás elnyomása Kötelezı iskoláztatás, rejtett szülıi kívánságok kivetítése, bőntudatra építés Erıszak nélküli születés, szabad nevelés, gyermeki jogok 11 Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, old. 13

13 2.2. A gyermekbántalmazás megközelítése Számtalan modell és megközelítés szerint határozható meg, ezek egy része csak a probléma bizonyos vonatkozásaira ad magyarázatot vagy csak részterületeket ír le. 1. Az ökológiai modellt Bronfenbrenner dolgozta ki, majd Belsky fejlesztette tovább a négy szintő modellt 12. Ez a gyereket egy eltérı szinteket meghatározó rendszerben helyezi el. 4 elemet különböztetünk meg 13 : - a gyerek saját jellemzıit, - a gondozó, nevelı jellemzıit, - a család és a gyerek szőkebb környezetének jellemzıit - a közösség és a társadalom sajátosságait, ahol a gyerek él, mégpedig szociális, gazdasági, kulturális vonatkozásokban egyaránt. 2. A pszichoanalitikus modell szerint a bántalmazás hátterében a kötıdési zavarok, a korai anya-gyerek kapcsolat zavarai állnak. Ilyen esetben az elhanyagolt gyermek felnıve sem, vagy csak korlátozottan képes jó szülıként viselkedni. Ez a modell fontosnak tartja a terápiát, a konzultációs segítségadást. 3. A szociális tanuláselméleti (behaviorista/ modellnek az az alapja, hogy mindannyian utánzással a látott példák alapján tanulunk, elsısorban a jutalmazáson a büntetésen keresztül. A bántalmazást, elhanyagolást elszenvedı gyerek ezt a lehetséges viselkedési módot, nevelési metódust sajátítja el, és így válik generációkon átívelıvé a bántalmazó magatartás, életvitel. 4. A szocio-biológiai modell szerint fogyatékosság vagy betegség szolgálhat a bántalmazás alapjául, amely vagy azért következik be, mert a gyerek nagyon sok odafigyelést, törıdést igényel, vagy mert a szülı szégyelli, esetleg azért, mert a gyerek fokozott kiszolgáltatottsága még inkább kiszolgáltatja ıt a potenciális bántalmazóknak. 12 Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, old. 13 Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, old. 14

14 5. A családi funkció modell, a családterápiás segítségben bízik. Ebben a modellben szerepel a bőnbak elmélet, ahol csak az egyik családtag válik minden baj okozójává, és az ı bántalmazása a megoldás a családi együttmőködésre. 6. Feminista modell. Az alapvetı gondot a társadalom patriarchális hagyományokra épülı szemlélete és gyakorlata okozza. A gyerekek szexuális bántalmazása az intézményesített férfiuralom, patriarchátus megnyilvánulása A gyermekbántalmazás fogalmának kialakulása A történelembıl tudjuk, hogy különbözı történeti korokban eltérı embereszmények fogalmazódtak meg, ennek megfelelıen eltérı gyermekfelfogásokkal találkozunk. A gyermekek életben tartása, felnevelése az ókori Egyiptomban gazdasági szükségszerőség, az anyagi gyarapodás feltétele. Babilonban a hozomány azt a célt szolgálta, hogy az asszonyok fel tudják nevelni gyermekeiket, az anya esetleges halálakor pedig a hozomány a gyermeket illeti meg. Az ókori közel-keleti kultúrák mindegyike úgy tekintett a gyermekre, mint védelemre szoruló lényre, aki magatehetetlen, képtelen saját ügyeit intézni, ezért jogi képviseletét az apa látta el. Az ókori görögök úgy tartották, hogy gyermekeik segítségével kapcsolódhatnak a jövıhöz. A rómaiak gyerekeik felnevelését a görögökhöz hasonlóan fontosnak tartották, de a római apának igen nagy hatalma volt a gyermek felett, ítélkezhetett gyermeke élete vagy halála felett akár idısebb korában is. A középkorban a kisgyermeket meglehetısen szokatlanul gondozták. A gyermekkor felfedezése, a 17. századra a polgári család kialakulásának idejére tehetı. A gyermekbántalmazás fogalmának definíciós nehézségei 14 : - mikor minısítünk egy adott viselkedést, vagy ép valamely viselkedés hiányát bántalmazásnak - az adott viselkedés súlyosságának megítélése - definíciós probléma a bántalmazás ismétlıdése. 14 Révész György: Szülıi bánásmód- gyermekbántalmazás- Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, old. 15

15 A gyermekek fizikai bántalmazásáról elıször a 40-es években jelent meg néhány publikáció, melyekben kórházi kezelés során vált nyilvánvalóvá: a gyermeket bántalmazták. Az elsı tanulmány, amely a rossz szülı bánásmódot valószínősítette, egy radiológustól, Caffey-tıl származik. Kempe 1962-ben irt a megvert gyerek szindrómáról. Fontos lépés volt a gyermekbántalmazás fogalmának kiterjesztése a szexuális bántalmazásra és az érzelmi elhanyagolásra A rossz bánásmódról alkotott elméletek Az evolúciós pszichológiai megközelítés A már klasszikusnak számító szocio-biológiai modell szerint a bántalmazás alapja lehet a gyermek testi vagy mentális fogyatékossága vagy betegsége. A szülık úgy viselkednek, mintha idısebb gyermekeiket többre értékelnék a fiatalabbaknál. Az utódok reproduktív értéke nagymértékben függ a rendelkezésre álló erıforrások mennyiségétıl és azok elıre jelezhetıségétıl. A szülık várhatóan fokozottan diszkriminatívak a gyerekeikkel szemben ott, ahol a korlátozott anyagi erıforrások csak kevés számú utód eltartását teszik lehetıvé. A gyerekek reproduktív kilátásai nemük szerint is változhatnak. Egyes esetekben a lányokat, máskor inkább a fiúkat részesítik elınyben. A gyermekbántalmazások kockázata azokban a családokban magas, ahol az egyik szülı mostoha. A veleszületetten fogyatékos gyerekek fokozott bántalmazásnak vannak kitéve. 2. Az ökológiai modell Az ökológiai modell alapján Belsky dolgozott ki a bántalmazás elemzésére négyszintő modellt. - makroszinten érvényesül az adott kultúra, jelen esetben gyermekbántalmazással kapcsolatos nézeteinek összessége - exoszint: emberi kapcsolatok indirekt hatásának szintje, pl: társadalmi nyomás a bántalmazás prevenciójában 15 Révész György: Szülıi bánásmód- gyermekbántalmazás- Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, old. 16

16 - mezoszint: a család és a kiscsoportok szintje, a bántalmazás intergenerációs átvitelének rendszere - mikroszint: az egyéni viselkedés vizsgálati szintje 3. A kötıdéselmélet Bowlby a kötıdési ciklust az élet elsı éveiben négy fázisban írta le. A kötıdés fejlıdési fázisai úgy is megfogalmazható, mint egy intenzív aktus, amelynek célja az idegenektıl való védelem. 4. A rossz bánásmód áthagyományozása: Transzgenerációs modellek A gyermekbántalmazás szakirodalmában állandóan visszatérı téma, hogy a bántalmazott/elhanyagolt gyermek maga is bántalmazó/ elhanyagoló szülıvé válik. Egy lehetséges magyarázat szerint a gyermek megtanulja a bántalmazó szülıi modellt. Más nézıpont szerint a rossz bánásmód hátterében álló agresszív viselkedést genetikai prediszpozíciók írják elı. Valószínő azonban, hogy az áthagyományozás hátterében szociális és genetikai tényezık kombinációja áll. Egy biztos: az a vélemény, hogy a rossz bánásmód generációkon keresztül megfigyelhetı jelenség, a legszélesebb körben elfogadott hipotézis. Rutter kumulatív rizikó modelljében a rossz bánásmód áthagyományozása tapasztalatok láncolatán keresztül valósul meg, amelyben meghatározó a szülı gyermekkori tapasztalata Gyermekbántalmazás kockázati tényezıi, veszélyeztetettség Egyre szorosabban kapcsolódik össze a gyermekek nevelésének elhanyagolása különösen az alkoholizmussal és a bőnözéssel. A gyermek- és fiatalkorúak szociális biztonságát és morális fejlıdését veszélyeztetı körülmények leginkább anyagi természető, vagy a szülık beilleszkedési zavaraiból eredıek. Az elmúlt években háromezer fölé emelkedett a veszélyeztetett kiskorúak száma. A veszélyeztetı családokra az átlagosnál nagyobb családnagyság és atipikus családi struktúra a jellemzı. Minden veszélyeztetı családban hiányzik a családi közösség védelmi funkciója. 17

17 A családi erıszak igen gyakran manifesztálódik a kiskorúak sérelmére elkövetett bőncselekményekben. A szociálisan hátrányos helyzet nem feltétlenül veszélyezteti a kiskorú szocializációját. A hatósági beavatkozás, a büntetıeljárás a társadalmi hierarchiában felfelé haladva egyre ritkább 16. Ez azonban nem azt jelenti, hogy magas társadalmi réteghelyzető családokban nem fordul elı gyermekverés, a gyermek megerıszakolása, vagy érzelmi elhanyagolás. Veszélyeztetett az a kiskorú, akit a szülık vagy nevelık olyan módon nevelnek és gondoznak, amely egy adott kultúrában, helyen és idıben elfogadhatatlan. A veszélyeztetettség kategóriája három részre tagolódik: - a gyermek fizikai, egészségi fejlıdésének veszélyeztetése - a gyermek társadalmi integrációjának veszélyeztetése - a gyermek morális fejlıdésének veszélyeztetése Büntetıjogi felelısséget azonban csak e veszélyeztetı magatartások legszélsıségesebb megnyilvánulásai alapozzák meg. Meg kell határozni, hogy hol és miért ott húzódik az a határ, amely a szülıi viselkedés megítélést átbillenti a büntetıjogi eszközöket igénylı szférába. A gyermekbántalmazás kockázati tényezıi 17 : 1. Az érintett gyerekek jellemzıi: - A kisebb kor, ık a legsérülékenyebbek. - Különösen nagymértékben vannak kitéve fizikai bántalmazásnak a koraszülöttek, a fogyatékkal született kisgyerekek, az ikrek. - A lányok nagyobb veszélynek vannak kitéve mint a fiúk, akár újszülött gyilkosságról, éheztetésrıl, szexuális abúzusról van szó. A nemi különbségek a fizikai bántalmazás tekintetében nem jeleznek konzisztens eltérést. - A tizenéveseket a verbális és a szexuális abúzus fenyegeti a leginkább 2. A bántalmazóvá vált szülı/gondozó jellemzıi. - A nık keményebbek a testi fenyítésben mint a férfiak 16 Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, old. 17 Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, old. 18

18 - Az egyedülálló anyák háromszor olyan gyakran jelezték súlyos testi fenyítés gyakori alkalmazását, mint a partnerükkel együtt élık. - A szexuális abúzus elkövetıi legtöbb esetben férfiak. - Azok a szülık is akik maguk is rossz bánásmódot éltek át gyermekkorukban nagyobb eséllyel válnak maguk is ilyen szülıvé. 3. A családi és szociális jellemzık: - A szegénység erısen összefügg mind a lelki/fizikai mind pedig a szexuális bántalmazással. - A rossz szocio-ökonómiai státus, munkanélküliség, alacsony havi jövedelem növeli a családi erıszak a gyermekbántalmazás esélyét. - A gyermekbántalmazás gyakrabban fordul elı elvált vagy különélı szülık esetében. - A gyermekbántalmazás valószínősége csökken a kiterjedt, nagycsaládban élıknél és ott, ahol a gyermeknevelés gondját megosztják. - A családi élet zsúfoltsága, a helyszőke növeli a bántalmazás valószínőségét. - A függıség- gyógyszer, alkohol, drog- és a családi erıszak növeli a gyerekekkel szembeni rossz bánásmód esélyét. - Az erıszakhoz sok esetben a konfliktus vagy a krízishelyzet rendkívül rossz kezelése, az e területen mutatkozó eszköztelenség vezet. - Növeli a gyermekbántalmazás kockázatát, ha a családtagok a bántalmazást az együttélés normális kockázataként fogadják el, a problémát tanúként kezelik, és nem mernek segítséget kérni A gyerekbántalmazás formái 18 a) Fizikai bántalmazás b) Emocionális vagy pszichológiai bántalmazás c) Elhanyagolás d) Szexuális bántalmazás 18 Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, old. 19

19 Fizikai bántalmazás A gyermekek fizikai bántalmazására irányuló kutatásokat három fı csoportba rendszerezhetjük, aszerint, hogy azok a gyermekbántalmazáshoz vezetı okok és körülmények közül mely faktorokat tekintenek alapvetınek 19. E három tényezıcsoport: - a szülık személyéhez tapadó, - a családdal kapcsolatos - környezeti tényezık. A kutatások kezdetben fıként a bántalmazó szülık pszichológiai rendellenességeinek leírásával és azonosításával próbálkoztak, és a kutatások nyomán elfogadottá vált, hogy nincs olyan pszichiátriai kategória, amely kizárólagosan jellemezné a gyermekeiket bántalmazó szülıket. Hol jellem, hol személyiségzavarral rendelkezıknek jellemezték ıket, de a különbözı vizsgálatok különbözı személyiségjegyeket azonosítottak. A gyermekbántalmazás problémáját ekkor, mint új betegséget kezelték, melyet erısített az orvosi mőszóval, a szindrómával történt megjelölés is. A hangsúly a szülıktıl elszenvedett fizikai bántalmazás jegyeire helyezıdött, s nagyobb nyomatékot kaptak a gyermeki tünetek, mint a problémával kapcsolatba hozható szélesebb társadalmi, gazdasági, kulturális tényezık. Hosszú évekre meghatározóvá vált a problémák betegségi modellben való értelmezése. A gyermekbántalmazás betegségi modelljére épülı másik irányzat, a családokat érintı stresszhelyzetek feltárására törekszik. A veszélyeztetı faktorok között a házasság elıtti terhességet, a nem tervezett vagy veszélyeztetett terhességet, és a szülık fiatal életkorát azonosítják olyan okként, amelyek szoros kapcsolatban lehetnek a késıbbi gyermekbántalmazással. Néhány kutatás e körben azoknak a gyermeki jellemzıknek a feltárására irányult, amelyek révén a gyermekek nagyobb valószínőséggel válhatnak gyermekbántalmazás sértettjévé. Itt három csoportba oszthatjuk a veszélyeztetı faktorokat: - Fizikai tényezık: retardáció, fizikai születési rendellenességek, vagy hiperaktív gyerekek, és mindazok, akik a szülık szerint valamilyen módon különböznek a szülık által természetes állapotúnak vélt gyermekektıl. 19 Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, old. 20

20 - A rossz jelképeivé vált gyermekek: akik rossz házasságba vagy elromlott kapcsolatba, vagy házassági krízis idején születtek. - A szülıkkel gyenge kötıdésben lévı gyermekek. A gyermekek legveszélyeztetettebb életkorának a meghatározására irányuló kutatások eltérı eredményeket hoztak. Kaiser megállapítja, hogy a bántalmazás veszélye leginkább a 7-9 év közötti fiúkat érinti. Gelles a gyermekek legveszélyeztetettebb életkorának a 3 hónap és három év közötti életkort találta. A gyermekbántalmazással foglalkozó vizsgálatok során a kutatók bár megállapítják, hogy a vizsgált családok többsége az alsóbb társadalmi rétegekhez tartozik, e tényt nem hozzák kapcsolatba az e családoknak osztályrészül jutó stresszek forrásának magyarázatával, s a pszichológiai tényezıket tartják elsırendő fontosságúnak a gyermekbántalmazás kialakulásának okságában. Jelenleg a kutatások fı iránya azoknak a jellemzıknek az azonosítására irányul, amelyekbıl a gyermekek sérelmére elkövetett cselekmények elıre jelezhetık, s így sikerrel megelızhetık. A fizikai erıszak ártalmasságát elfogadtatni nagyon nehéz, mert Magyarországon a gyerekek fizikai fenyítése kisebb-nagyobb mértékben elfogadott, sıt nem egy helyen támogatott is. A gondot az okozza, hogy nem világosak a határok. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet vagy gondatlanság, amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet, vagy vezethet. A fizikai bántalmazás lehet egyszeri és lehet ismételt esemény. A fizikai erıszak hatására sérülés keletkezhet a bır, a szem, a fül, a belsı szervek, a csontok és az inak szöveteiben. A szándékos fizikai erıszak megnyilvánulásai közé soroljuk a fojtogatást, égést, forrázást, mérgezést, ezek lehetnek gondatlanságból eredıek, pl. nem ellenırzött gombából fızött mérgezı étel. Kiemelkedı szerepe van az orvosoknak. Sajnos alig találunk olyan orvosokat Magyarországon, akik speciális felkészítésben részesülnének a gyermekbántalmazás testi, lelki tüneteinek felismerésében. A fizikai bántalmazás tipológiája Hallállal végzıdı bántalmazás Ezek az esetek nagy felháborodást váltanak ki. 20 Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, old. 21

21 2. Testi fenyítés A szocio-ökonómiai jellemzık szerinti felosztás szerint a verés nemcsak az alacsonyabb státuszú szülıkre jellemzı. Akik a gyereküket verik, ezt használják fegyelmezésre, hatékonyabb nevelési technikák ismeretének hiányában. A bírói gyakorlat élesen elválasztja egymástól a fizikai bántalmazást és a testi fenyítést. 3. Újszülött megölése Speciális, extrém formái a fizikai erıszaknak. Az újszülöttet nem látja el, otthagyja vagy elrejti, kidobja. Ez a gyerek számára nyilvánvalóan súlyos fizikai szenvedést okoz, végül ha nem találják meg idıben, meghal. A bántalmazásban ott vannak azok, akik némán asszisztálnak ahhoz, hogy az újszülöttıl az anya megszabaduljon. 4. Rázott gyerek szindróma A szakemberek jelentıs része korábban nem volt annak tudatában, hogy mennyire veszélyes az újszülött, csecsemı rázása, dobálása. Mivel a kisgyerek feje nagy és nehéz a testükhöz viszonyítva az izmaik még nem elég erısek, ez súlyos sérülést okozhat, amely gyakran visszafordíthatatlan fogyatékosságot eredményezhet. Sokszor látható külsı jegyei sincsenek a bántalmazásnak, noha néhány másodperces rázás életre szóló agyi, vagy szemkárosodást okozhat. 5.Baleset A baleset során elszenvedett lelki, fizikai sérülés nálunk nem szerepel a bántalmazások között, pedig sok országban annak tekintik a gondatlanságból vagy más felróható magatartásból eredı baleseteket. Meg lehet különböztetni az otthoni baleseteket, amikor a szülı nem volt elég elıvigyázatos, és a gyerek koránál és éretlenségénél fogva nem mérhette fel a rá leselkedı veszélyt. A nyitva hagyó ablakra felmászó, a nyitott szerelıaknába esı stb. gyerek esetében mérlegelést igényel, hogy meg lehetett-e volna elızni a tragédiát. Ma mégis gyermekbántalmazásnak kell tekintenünk ezeket az eseteket, mert a jogi szabályozás és az elvárható gondosság is ezt jelenti. Más kérdés, hogy nálunk sajnálatos módon nem kapnak a szülık ezekrıl a veszélyekrıl és megelızésükrıl elég tájékoztatást. 22

22 A büntetés nem tanítja meg a gyermeket arra, hogy hogyan viselkedjen a jövıben, csak azt tanítja meg, hogy rosszat csinált, azt nem, hogy mi lett volna a helyes magatartás 21. A verés pont azokat az érzéseket hozza felszínre a gyermekben, amelyekkel meg kéne birkózni: a haragot és az önkontroll elvesztését. A jutalmazás sokkal jobban mőködik, mert a jutalom motiválja az embereket, és megfelelésre ösztönöz. A gyermek nem válik elkényeztetetté attól, hogy a szülık gyengédek és partnerként kezelik ıt. Segítsük a gyermeket, hogy jó lehessen, vezessük rá, hogy azt akarja tenni, amit mi várunk tıle, és feleslegesen ne korlátozzuk a szabadságában. Mutassunk példát: minél több udvariasságot, megértést, együttmőködést tanúsítsunk gyermekünkkel szemben, annál többet kapunk majd vissza tıle. A testi fenyítéshez gyakran társul lelki abúzus. A személyiséget támadja, nem a cselekvést. Soha nem ad lehetıséget alternatív viselkedésre. Félelmet és bőntudatot kelt. A szülıi hatalmon alapszik. A testi fenyítést alkalmazó nem kommunikál a gyerekkel. A napi gyakorlatban fizikai bántalmazásról beszélünk, ha a szülı vagy a gondozó, kézzel vagy más eszközzel való fojtogatása, rúgása, rázása, illetve szúrás következtében egy 18-évesnél fiatalabb gyermeknél diagnosztizálható sérülés található, vagy a sérülés veszélye lép fel. 22 Hogy hol van a fizikai bántalmazás küszöbe, mi fogadható el a fegyelmezésben és mi nem, ma is vitatott kérdés. Míg az egyik ember számára az is verés, ha életében egyszer felindultságában ráüt gyermekére, addig más számára a brutalitást súroló ütlegelés sem az. Ha a fizikai bántalmazás olyan mértékő, hogy elkerülhetetlen az orvosi ellátás igénybe vétele, a véletlen balesetként beállított történet ellen számos gyanú merül fel 23 : - a szülık rendszerint késlekedve viszik a gyermeket orvoshoz - igyekeznek minél hamarabb elszabadulni a helyszínrıl, meg sem várva a leletek eredményeit - a sérülés körülményei nem felelnek meg a klinikai képnek - a gyermek összerezzen, barátságos közeledésre is elhúzódik 21 Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, old. 22 Révész György: Szülıi bánásmód- gyermekbántalmazás- Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, old. 23 Révész György: Szülıi bánásmód- gyermekbántalmazás- Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, old. 23

23 A rizikófaktorok a szülık, a család és a gyermek szempontjából csoportosíthatók. Szülıi rizikófaktorok: - az anya életkora, alacsony iskolázottsága, alacsony önértékelése - azok a szülık, akik saját gyermekkorukban maguk is bántalmazottak voltak nagyobb valószínőséggel válnak maguk is bántalmazóvá - pszichózis, alkoholizmus vagy drogfüggıség csak a bántalmazó szülık 10 %-ában volt megfigyelhetı - a szülık ismeretei a gyermekük fejlıdésérıl, a gyermek életkorának megfelelı viselkedésrıl hiányosak, vagy hibásak Családi rizikófaktorok: A család szerkezete, /csonka család/ nagysága /több fiatal gyermek/ a családi kommunikáció színvonala, a család izolációja, migráció, rossz szocio-ökonómiai státus, szők lakásviszonyok, apák munkanélkülisége. Gyermeki rizikótényezık: A gyermek külsı megjelenése, bırszíne, arcméretei, fejlıdési rendellenességek, mentális retardáció, egészségi állapot, illetve krónikus betegség temperamentumjellemzık, az ún. nehéz gyermek. A gyermekbántalmazást kiváltó események, krízisek a családban: Fejlıdési krízisek, akcidentális krízisek: haláleset, válás, külföldi munkavállalás tb. Közvetlen kiváltó események: Csecsemısírás, táplálási nehézségek, toalett-tréning stb. Veszélyeztetett életkorok: - újszülöttkor /különösen a nem várt és a koraszülött gyermekek/ - csecsemıkor /fıleg az anyák bántalmaznak/ éves kor /dackorszak/ - Serdülıkor: a gyermekkor, pontosabban a függı helyzet idıbeli kitolódása miatt egyre veszélyeztetettebbek a serdülıkorúak 24

24 A krónikus fizikai bántalmazást követıen az alábbi viselkedési jegyek figyelhetık meg: - ambivalencia a kapcsolatokban - mások elvárásaival való szembesülés során megjelenı frusztráció - mások elvárásaihoz igazodó viselkedés - tanult tehetetlenség - szülı testi és érzelmi támogatása utáni vágy - az élet élvezetének képtelensége - alacsony önértékelés - iskolai tanulási nehézségek - oppozíció vagy visszahúzódás A családban megnyilvánuló tettlegesség győjtıfogalma 24. A szülı-gyermek kapcsolatban általában a büntetés alakjában jelenik meg 25. Ha a szülıi pofont fizikai erıszaknak minısítjük, akkor sajnos, ma Magyarországon kevés olyan felnıtt ember él, aki gyermekkorában ne lett volna áldozat. Rövid ideje már nálunk is, mint hány más európai országban, törvény tiltja a gyermekek fizikai bántalmazását, bár a családjogban megfogalmazott minden paragrafusnál többre tarthatjuk azt a törvényt, amely a szülı lelkébıl, belsı értékrendjébıl fakad. Az európai országokban és az Amerikában végzett vizsgálatok szerint a gyerekeknek mintegy 10 %-a szenved a családon belüli erıszaktól. Senki sem vonja kétségbe azonban, hogy ez az adat erısen alábecsült. A gyerekek legnagyobb része ugyanis nem panaszkodik a szülıre és nem ismeri be, hogy sérüléseit a szülıi erıszak okozta. Ez egyrészt a következményektıl való félelemmel, másrészt irracionális bőntudattal magyarázható. A bántalmazott gyerekek hajlamosak arra, hogy bőnösnek érezzék magukat. Azzal is magyarázható, hogy a társadalom a gyermekbántalmazást a társadalom egy bizonyos határig nem sorolja a fizikai erıszak kategóriájába. A testi bántalmazás aktusa és tünetei annyira nyilvánvalóak, hogy azt gondolhatnánk, a tény megállapítása és a következtetések levonása nem sok gondot okoz. A helyzet azonban nem ennyire egyszerő. Nevezhetjük-e családon belüli erıszaknak az atyai pofont, vagy azt a gyakran megfigyelhetı eseményt, amikor az anyuka elnadrágolja 24 Ranschburg Jenı: A meghitt erıszak, Saxum Kiadó Bt., Budapest, old. 25 Ranschburg Jenı: A meghitt erıszak, Saxum Kiadó Bt., Budapest, old. 25

25 kisfiát, aki rosszalkodott a játszótéren? Az ilyen kérdésre mindenki nemmel válaszol, holott senki nem vonja kétségbe, hogy a szülı, aki rendszeresen és durván bántalmazza gyermekét súlyos és megbocsáthatatlan erıszakot követ el. De hol a határ, amelyen túllépve, a jogos büntetésbıl egyszerre csak családon belüli erıszak válik? Nincs ilyen határ. A gyermek fizikai bántalmazása mindig erıszak, még akkor is, ha a legjobb szándékkal történik, és látszólag hatékony. A szándékosan okozott testi fájdalom minden körülmények között fizikai erıszaknak minısül, természetesen akkor is, ha az áldozat nem szenved el olyan károsodást, mely orvosi beavatkozást igényel. A családon belüli erıszak kritériuma a kényszer, a fizikai bántalmazás, valamint a szándékosan elıidézett, rendszeresen ismétlıdı, illetve tartó lelki gyötrelem. A patriarchális család nem azonos a vertikális családdal! A valódi patriarchálisan szervezıdı családban a családtagok között vitathatatlan egyetértés van abban, ki a domináns személy, így aztán a konfliktusok és a családon belüli erıszak mennyisége minimálisra csökken. Ezzel szemben: a vertikális családban a kényszer, az erıszak és a félelem biztosítja a családfı dominanciáját, aminek a patriarchátushoz semmi köze sincs. A horizontális, tehát minden kérdésben közösen döntı, demokratikusan szervezıdı családok aránya 29%, míg 54 %-ban az ún. megosztott hatalom érvényesül, azaz közös életük bizonyos területein a férfi, más területein az asszony vállalja a döntések súlyát és felelısségét. A vizsgálatok egyértelmően bizonyítják, hogy azok a nık és férfiak, akik olyan családban nıttek fel, amelyben a szülık erıszakot alkalmaztak az átlagosnál jóval hajlamosabbak arra, hogy saját családjukban maguk is hasonló módon viselkedjenek. Magyarországon minden második, halállal végzıdı erıszakos bőncselekmény családi ügybıl ered: a feleség verésébıl vagy a gyermekek testi fenyítésébıl. A tragédiákat évekig tartó brutális bántalmazás elızi meg. A társadalom, ezen belül a rendırség, az önkormányzatok magára hagyják az ilyen családokat.. A gyermekekre gyakorolt hatás: rémület, kétségbeesés, életveszélyérzet, halálfélelem, vizelési, székelési inger. A ilyen kríziseket átélıkre jellemzı a tudat beszőkülése, csak a fájdalmukra figyelnek. Az ókori népektıl kezdve találkozunk a gyermekek verésével. Évezreden keresztül azzal magyarázták, hogy csak így lehet a gyermeket engedelmességre, szorgalmas munkára, tisztességes viselkedésre nevelni. A testi fenyítés formái: a középkorban: 26

26 korbács, fém, és fa rudak, lapát, a talp megvágása, ostorozás. A testi fenyítés mai formái: arculütés, a fül meghúzása, fenékre verés, bottal fejbe ütés, körömre ütés. A gyerek által elszenvedett pszichés trauma: megszégyenülés, megalázottság, lehangoltság, rossz közérzet, kötıdési zavar, lelki megkeményedés Emocionális vagy pszichológiai bántalmazás Az érzelmi bántalmazás megítélése igen ambivalens, a legnehezebben tetten érhetı, mérhetı 26. Szoros összefüggés van a kora gyermekkori érzelmi elhanyagolás és serdülıkori/felnıttkori magatartásbeli zavarok, a függıség, vagy más diszfunkciók kialakulása között. Az érzelmi abúzus a gyerek folyamatos érzelmi bántalmazása, a gyerek szerethetetlennek, értéktelennek érzi magát. Ide tartozik az életkor vagy fejlettségnek nem megfelelı bánásmód, elvárás, a gyermek megfélemlítése. Az elhanyagolás az érzelmi és fizikai bántalmazással több helyen átfedésben van. Az érzelmi bántalmazás inkább arról a verbális vagy nonverbális üzenetrıl szól, amit a gyerek szülıje, gondozója küld a gyereknek visszajelzésként saját magáról. Érzelmi abúzus pl: a gyerek érzelmi elutasítása, gyakori és szándékos megalázása, a gyerek lekicsinylése, érzelmi zsarolása. Az újszülöttek, a kisgyerekek a leginkább veszélyeztettek, és az ebben a korban bekövetkezı érzelmi bántalmazás jár a legsúlyosabb következményekkel. Problémát jelent, hogy valamilyen szinten minden gyerek elszenved érzelmi abúzust a leginkább gondos szülı mellett is. Egyszerően azért, mert a szülı nem minden idıszakban tud olyan jól figyelni, annyit és azt segíteni, amire a gyereknek szüksége lenne. A gondok akkor kezdıdnek, ha a zavaró körülmények dominánssá, állandóvá válnak. Veszélyeztetı tényezık: 1. Korai fejlıdés - koraszülés vagy születési komplikációk - súlyos drog- vagy alkoholhasználat - gondozó személy hosszas hiánya csecsemıkorban - gyenge kötıdés az anyához 26 Herczog Mária: A gyerekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, old. 27

27 2. Gyermekkori zavaró tényezık - ismétlıdı agresszió - bőnözés - szerfüggıség - alacsony I.Q. 3. Családi stressz - ha a család szociális segítségre szorul vagy nagyon szegény - szeparáció, válás, egyedülálló szülı - nagycsalád, öt vagy több gyerek - gyakori költözés 4. Szülıi zavaró tényezık - szerfüggı szülı - mentálisan zavart szülı - bőnözı szülı 5. Különbözı élmények - tanúja súlyos, extrém konfliktusoknak - negatív kapcsolat a szülıkkel 6. Szociális hányódás, sodródás - negatív kortárs csoport, - tinédzseri terhesség A lélek kínzása a rendszeresen ismétlıdı kötekedés, fenyegetés, becsmérlés, megalázás tartozik ebbe a típusba 27. Szülı-gyermek kapcsolat esetén a szakirodalom a pszichológiai erıszak számtalan formáját írja le, ilyen például a szeretetmegvonás, vagy a gyermek ügyességének, értelmi képességének, rátermettségének folyamatos kétségbevonása. 27 Ranschburg Jenı: A meghitt erıszak, Saxum Kiadó Bt., Budapest, old. 28

28 A fizikai bántalmazás könnyebben meghatározható, egyértelmőben regisztrálható, mint a szándékosan okozott lelki gyötrelem. Gyakran elıfordul, hogy maga az áldozat is úgy érzi: nem tudja megfogalmazni mi az, ami számára alig elviselhetı lelki szenvedést okoz, ezért inkább kísérletet tesz arra, hogy beszéljen róla. Ezek elızményei vagy kísérıi is lehetnek a fizikai erıszaknak, de önállóan, testi bántalmazás nélkül is teljesítik feladatukat: szenvedést okoznak az áldozatuknál. A pszichológia erıszak az emberi győlöletnek és leleményességnek rendkívül változatos és sokszínő keveréke, így az alábbi felsorolás nem lehet teljes: - sértegetés és elutasítás A sértegetı családtag folyamatosan és fölényesen kritizál. A sértegetés és az elutasítás egyaránt a méltatlanság és a hitványság érzését kelti az áldozatban, arra hívja fel a figyelmét, hogy nem méltó a szeretetnek a legapróbb megnyilvánulására sem. Sokszor tapasztalható, hogy a pszichológiai erıszaknak ez a formája egyfajta büntetésként jelenik meg. - fenyegetés és vádaskodás A fenyegetés az emocionális vagy fizikai bántalmazás szándékának hangoztatása. Bár az elkövetı szerencsére csak ritkán váltja valóra, a fenyegetés önmagában is elegendı ahhoz, hogy ilyen magatartás a családot hosszú idın át rettegésben tartsa. - lekezelés és mellızés A fölényes, lekezelı modor, a család egyik tagjának látványos lenézése, kigúnyolása, mellızése, semmibevétele rendszerint alapjaiban rendíti meg az áldozat énképét, önértékelést. Az elkövetı folyamatosan leértékeli az áldozat értelmi vagy fizikai erejét, mőveltségét, felkészültségét, ügyességét, képtelennek minısíti a különféle problémák megoldására és nem is veszi igénybe segítését. Az áldozat ilyenkor hajlamossá válik, feleslegesnek érezni magát, és egyre erısödik benne a gyanú, hogy talán nem is érdemel emberhez méltó bánásmódot. 29

29 - birtokló és büntetı viselkedés Az elkövetı úgy kezeli áldozatát, mint valami tulajdonát képezı tárgyat. Kénye-kedve szerint korlátozza szabadságát, elıírja napi teendıit, meghatározza kivel találkozhat és kivel nem, milyen céllal és mennyi idıre hagyhatja el otthonát. A pszichológiai erıszak e formája hagyományosan maszkulin viselkedésmód. A pszichológiai erıszak eddig bemutatott négy formájának közös jellemzıje: az elkövetı az áldozat önértékelést zúzza szét. - érzelmi zsarolás Az érzelmi zsarolás a pszichológiai erıszaknak olyan fajtája, amely közvetlenül nem az önértékelés rombolására irányul: az elkövetı az áldozatnak bizonytalanságát, félelmeit, nyílt vagy rejtett bőntudatát használja fel arra, hogy hatalomra tegyen szert áldozata felett. - közvetett erıszak Elhanyagolás 28 Az elhanyagolás győjtıfogalmába tartoznak mindazok a többé-kevésbé tartós helyzetek, amelyekben hiányzik a gyermek felé irányuló szeretet, elmarad a gondozás, táplálás, vagy ha a gyermeket bármely veszélyhelyzetnek gondatlanul kiteszik. Az elhanyagolás tipológiája 1. Érzelmi elhanyagolás: a gyerek érzelmi és pszichológiai fejlıdéséhez szükséges gondoskodás, érzelmi hozzájárulás elmulasztása. 2. Fizikai elhanyagolás: a gyerek életben maradásához, egészségéhez szükséges gondozás elmaradása 28 Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, old. 30