zetigazgató Az előadás összeállításában közreműködtek: az EVGI munkatársai és kiemelten Holl Katalin doktorandusz

Átírás

1 Erdővagyon vagyon-gazdálkodási Intézet Regionális erdőgazd gazdálkodás, üzemméret Prof. Dr. Lett BélaB mb. intézetigazgat zetigazgató Az előadás összeállításában közreműködtek: az EVGI munkatársai és kiemelten Holl Katalin doktorandusz

2 Témakörök 1. Regionális erdőgazd gazdálkodás Erdőgazd gazdálkodási nagyrégi giók Az erdőter terület időbeli térségi változv ltozásai Az erdőállom llományi és s erdészeti forgalmi jellemzők Fafajsoros állományi-forgalmi, naturális lis-pénzügyi jellemzők Az ágazati szerkezet a fafeldolgozás 2. Üzemméret Területnagys letnagyság 3. Együttm ttműködés Az erdőgazdas gazdasági gi társast rsaságok belső, szakmai és s regionális együttm ttműködései

3 Erdészeti tájt Erdőgazd gazdálkodási régiók Erdőgazdas gazdasági gi tájt Területileg összefüggő, egyöntetű, azonosnak vehető terület, amelyen meghatározott és meghatározható termesztési, gazdaságipari feladatokat oldanak meg. Az erdőgazdasági tájak elkülönítése során elsősorban a fafajok természetes vagy mesterségesen már kialakított területi elhelyezkedése az irányadó. Az erdőgazdasági tájak kijelölésének a célja tehát nem elsősorban a földrajzi elhatárolás, hanem a termesztési feladatok és lehetőségek földrajzi kijelölése. (Babos I ) A jelen erdészeti tájbeosztás kizárólag természetföldrajzi alapokra épül. Éppen ezért jelen beosztásunkban nem az erdőgazdasági tájcsoportok, tájak és tájrészletek meg-nevezést használjuk, hanem erdészeti tájcsoportokról, tájakról és tájrészletekről beszélünk. (Magyarország erdészeti tájai Szerk.: Halász G. ÁESZ Budapest 2005)

4 Erdőgazd gazdálkodási régiók Erdőgazd gazdálkodási régir giók a 19 megye besorolásával, a három h erdészeti nagytáj j besorolásával, a állami erdészeti Zrt. besorolásával val. Össz. erdő (%) Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Összesen EG-tájak Tervezési régió - megyék Erdőgazdaság Állami (19-22) A régir giókat 3 módon m alakítottuk ki.

5 Erdőgazdaság - Állami Erdőgazd gazdálkodási régiók Régiók átfedése Tervezési régió-megyék EG-tájak 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Középhegység Dombvidék Síkvidék Jelentős s a régir giók átfedése.

6 Erdőgazd gazdálkodási régiók Erdőgazd gazdálkodási alapon 3 régir giót t különítettk tettünk el.

7 Erdőgazd gazdálkodási régiók Az erdőter terület változv ltozása - MÚLT 2006

8 Erdőgazd gazdálkodási régiók Klímat matípusok Középhegység Dombvidék Síkvidék 0% 20% 40% 60% 80% 100% Bükkös Gyertyános-tölgyes Kocsánytalan tölgyes, ill. cseres Erdős sztyepp A bükkb kkös s klíma aránya eddig is alacsony volt szemben az erdős s sztepp klíma térnyert rnyerésével.

9 Erdőgazd gazdálkodási régiók Az erdőter terület változv ltozása - JÖVŐ A klímav maváltozás s hatása

10 Erdőgazd gazdálkodási régiók 1000 ha Az erdőter terület térst rségi változv ltozása 1938 változás 1965 változás 2006 változás Távlat Középhegység Dombvidék Síkvidék A szemi-arid klímájú síkvidéki ki termőhely helyű erdőállom llományok növekedhetnek.

11 Erdőgazd gazdálkodási jellemzők Fafajarányok Középhegység Dombvidék Síkvidék 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% T-B EKL A NNY ELL F A termőhelynek megfelelően en különbk nböznek a fafajarányok nyok.

12 Erdőgazd gazdálkodási jellemzők Erdőállom llományi és s erdészeti forgalmi jellemzők Erdőterület Fakészlet Növedék Faállomány érték Eredmény Összes 1000 ha M m 3 M m 3 Mrd Ft Mrd Ft Állomány , Forgalom 21,5 4,7 7,1 42,7 2,6 F/Á (%) 1,5 1,5 55 3,5 3 Hegyvidék Állomány , Forgalom 1,4 2,2 13,7 0,3 F/Á (%) 0,9 49 3,0 1 Dombvidék Állomány , Forgalom 1,8 2,8 18,6 1,4 F/Á (%) 1,4 67 4,0 5 Síkvidék Állomány , Forgalom 1,4 2,0 10,4 0,9 F/Á (%) 2,0 48 3,6 3 Az állományi és s forgalmi, a naturális és s pénzp nzügyi jellemzők k alapvetően en különbk nböznek.

13 Erdőgazd gazdálkodási jellemzők Terület Terület és élőfakészlet megoszlása sa fafajonként nt és s régir giónkéntnt Középhegység 764 Eha Dombvidék 565 Eha Síkvidék 497 Eha Összes terület 1826 Eha Élőfak fakészlet Összes élőfakészlet 348 Mm3 Középhegység 150 Mm3 Dombvidék 128 Mm3 Síkvidék 70 Mm3 0% 20% 40% 60% 80% 100% T-B EKL A NNY ELL F

14 Erdőgazd gazdálkodási jellemzők Folyónöved vedék és s fakitermelés s régir giónkéntnt Erdőgazdasági tájak Növedék Fakitermelés 1000 m m 3 Középhegység Dombvidék Síkvidék Összes A fakitermelés s sokkal kisebb, mint a folyónöved vedék.

15 Fakitermelés Folyónöved vedék Erdőgazd gazdálkodási jellemzők A folyónöved vedék és s a fakitermelés s megoszlása sa fafajonként nt és s régir giónkéntnt Középhegység 4,5 Mm3 Dombvidék 4,2 Mm3 Síkvidék 4,2 Mm3 Összes folyónövedék 12,9 Mm3 Összes fakitermelés 7,0 Mm3 Középhegység 2,2 Mm3 Dombvidék 2,8 Mm3 Síkvidék 2,0 Mm3 0% 20% 40% 60% 80% 100% T-B EKL A NNY ELL F

16 Erdőgazd gazdálkodási jellemzők Terület Élőfak fakészlet A 30 éven belül l vágásérett v állományok Középhegység 78,9 Mm3 Síkvidék 77,8 Mm3 Középhegység 312 Eha Síkvidék 461 Eha 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% T-B EKL A NNY ELL F

17 Erdőgazd gazdálkodási jellemzők A 30 éven belül l vágásérett v különleges k rendeltetésű erdőállom llományok terület letének és s fakészlet szletének aránya (%) Fafajcsoportok Terület Fakészlet Terület Fakészlet Tölgy, bükk 43,8 40,9 45,5 43,3 Egyéb kemény lombos 27,7 26,9 26,2 27,5 Egyéb lágy lombos 27,9 31,8 25,0 29,3 Fenyő 27,5 27,6 21,4 22,8 Összes 30,7 31,9 28,9 31, Fafajcsoportok Terület Fakészlet Terület Fakészlet Tölgy, bükk 43,1 41,2 46,6 44,6 Egyéb kemény lombos 33,9 31,3 28,9 28,1 Egyéb lágy lombos 28,0 40,4 29,8 34,1 Fenyő 35,9 21,8 31,4 30,0 Összes 34,3 35,3 32,0 33,5

18 Erdőgazd gazdálkodási naturális jellemzők % A fakitermelés és s erdőfel felújítás s intenzitása Fakitermelés/Össz.ter (m3/ha) Elsőkivitel/Össz.ter. (ha/e.ha) Fakitremelés/Elsőkivitel (m3/ha) Középhegység Dombvidék Síkvidék

19 120 Az erdőgazd gazdálkodás pénzügyi jellemzői Térfogatalapú gazdasági gi jellemzők átlagtól l való eltérése régir giónkéntnt (2008) % Fakitermelési árbevétel / Fahaszálat (EFt/m3) Fakitermelés költsége / fahasználat (EFt/m3) Fakitermelés eredménye / fahasználat (Fft/m3) Középhegység Dombvidék Síkvidék

20 % Az erdőgazd gazdálkodás pénzügyi jellemzői Területalap letalapú gazdasági gi jellemzők Fahasználati árbevétel / Össz.ter. (EFt/ha) Fakitermelés költsége / Össz.ter. (EFt/ha) Fahasználati e. / Össz.ter. (EFt/ha) Erdőművelési költség / Össz. ter. (EFt/ha) Üzemi eredmény / Össz. ter. (EFt/ha) Középhegység Dombvidék Síkvidék Erdőgazd gazdálkodás s (Fakitermelés és s erdőfel felújítás) 2008.

21 % Az erdőgazd gazdálkodás pénzügyi jellemzői Területalap letalapú gazdasági gi jellemzők Fahasználati árbevétel / Össz.ter. (EFt/ha) Fakitermelés költsége / Össz.ter. (EFt/ha) Fahasználati e. / Össz.ter. (EFt/ha) Erdőművelési költség / Össz. ter. (EFt/ha) Üzemi eredmény / Össz. ter. (EFt/ha) Középhegység Dombvidék Síkvidék Erdőgazd gazdálkodás s (Fakitermelés és s erdőfel felújítás) A régir gió arányok az időben alig változtak. v

22 140 Az erdőgazd gazdálkodás pénzügyi jellemzői Erdővagyon érték átlagtól l való eltérése régir giónkéntnt % Fakészlet / terület (m3/ha) Faállomány érték / Fakészlet (Et/m3) Faállomány érték / Terület (EFt/ha) Talajérték / Terület (Et/ha) Össz érték / Terület (Et/ha) Középhegység Dombvidék Síkvidék

23 Az erdőgazd gazdálkodás pénzügyi jellemzői Bevétel eloszlása sa Középhegység Dombvidék Síkvidék 0% 20% 40% 60% 80% 100% Erdőgazdálkodás Vadgazdálkodás Fafeldolgozás Üzemágak aránya

24 Fafeldolgozás Fafeldolgozás fejlesztési si elképzel pzelések Furnér- és lemezipar Agglomerált lap ipar Papíripar Fűrészripar A tervezettnél l alacsonyabb fejlesztés. s.

25 Üzemméret Erdészeti tájak t altájak nagysága ga Gyakoriság - db Minimum: 1,7 E ha Maximum: 214 E ha Átlag: 20,3 E ha Terület - ha Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Az erdészeti altájak nagyságának nak nincs közvetlen k hatása az erdőgazd gazdálkodási egységek gek darabszámára és s nagyságára.

26 SOK gazdálkodó Gazdálkod lkodók Üzemméret Az erdőtulajdonosok és s az erdőgazd gazdálkodók kapcsolata 1 0 ÁT Állami Öt: ha erdőgazdálkodók Gsz: 402 db Át: ha MT Egyéni Öt: ha erdőhasználó Gsz: db Át: 13 ha ÁT Gazdálkodó Öt: nélkül ha KT Önkormányzatok egyházak alapítványok ÁT: Állami tulajdon MT: Magántulajdon KT: Közösségi tulajdon Öt: ha Gsz: 966 db Át: 21 ha Tulajdonosok Integrátorok Sajátos megoldatlan problémák Öt: ha Gsz: 64 db Át: ha MT Egyéb gazdasági társaságok MT Erdőbirtokosság Erdőszövetkezet MT Gazdálkodó nélkül Öt: Összes terület Gsz: Gazdálkodók száma Át: Átlag terület Öt: ha Gsz: db Át: 78ha Öt: ha Gsz: db Át: 123 ha Osztatlan közös tulajdon SOK tulajdonos

27 db Erdőgazdas gazdaságok, gok, erdészetek Történelem 1950-től Erdészetek száma Erdőgazdaságok száma Üzemméret Az elmúlt lt 40 évben a gazdaságok gok szervezetét érintő alapvető változtatás s nem törtt rtént, az erdészetek száma csökkent.

28 Üzemméret Megnevezés Mértékegység Mértékegység Átlag Összes Minimum Maximum Max./Min. Erdőterület 19 EGRt. Ezer ha 50,9 967,7 17,6 108,3 6,2 Erdészetek száma db 7, ,7 Erdészetek területe Ezer ha 5,4 11,7 2,2 Kategóriák Erdészetek Ezer ha 5 5,0 6,5 6,5 8,0 8,0 10,5 10,5 Gyakoriság db Az erdészetek számának csökken kkenése közben k az eltérésük alig mérsm rséklődött.

29 Üzemméret Magántulajdon ntulajdonú erdőgazdas gazdasági gi társast rsaságok Összes Összes Átlagos Erdőgazdasági gazdálkodó terület terület tájak db ha ha/db Középhegység Dombvidék Síkvidék

30 Üzemméret Magántulajdon ntulajdonú erdőgazd gazdálkodók Terület - ha ha db Terület db

31 Üzemméret Erdőbirtokoss birtokossági társulatok t területar letarányos árbevétele 1000 Fajlagos árbevétel (EFt/ha) Terület (ha) Dunántúl Fajlagos fajlagos árbevétel (EFt/ha) (eft/ha) ,1 0,01 Északi khg Terület teület (ha) (ha) Északi khg 2005.I.01 A területar letarányos árbevétel a terület növekedn vekedésével vel stabilizálódik.

32 Üzemméret Erdőbirtokoss birtokossági társulatok t területar letarányos üzemi eredménye Területarányos üzemi eredmény (EFt/ha) Terület (ha) A területar letarányos üzemi eredmény a terület növekedn vekedésével vel stabilizálódik.

33 Az üzemméret és az integráci ció Az üzemméret jelentősége minimalizálódik ha az erdő üzemágként integrálódik mezőgazdasági családi üzembe részleges megoldás lehet a távoli jövőben a vállalkozói szférában az erdőgazdálkodási szolgáltatások kapacitása elégséges és műszaki színvonala megfelelő, erdőgazdálkodási integrációban, ahol az integrátor az életképes üzemméretet erdőg-i szolgáltatás nyújtásával éri el. Életképes üzemméret a legkönnyebben integrációval érhető el Erdőgazdálkodási integráció Olyan különleges üzemszervezési forma, melynek keretében a gazdálkodás személyi és tárgyi feltételeivel nem rendelkezők erdőgazdálkodói jogállásuk megőrzése mellett felek közötti eseti szerződéssel kapcsolódhatnak az integrátorhoz. Birtokkoncepció helyett tevékenység koncentráció. Forrás: Bartha P

34 Az integráci cióban résztvevr sztvevő és s a gazdálkod lkodó nélküli li területek közötti k összefüggés rendezetlen erdők aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% Integráci ció - Együttm ttműködés y = 0,5487e -1,9268x R 2 = 0,659 0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% integrált erdők aránya Forrás: Hoffmann, Az integráci ció mint szervezőer erő a gazdálkod lkodó nélküli li területeket kimutathatóan an csökkenti.

35 Együttm ttműködés Az erdőgazdas gazdasági gi társast rsaságok belső,, szakmai és s regionális együttm ttműködései Vadgazdálkod lkodás Fafeldolgozás Együttműködések száma Hegyvidék Dombvidék Síkvidék Összesen Egyedi térségi együttműködések, pl.: Naturpark Kht.; Biomassza Energia Klaszter; Geopark Nonprofit Kft. Vadaspark Kht.; Agráközpont Kht. Erdőgazdálkodási szolgáltató egység: 11 db

36 Együttm ttműködés Platform Erd Az ERFIP-NTP együttműködési megállapodásának aláírása Erdőre re alapozott iparok Megalakult: 2007-ben a Forest Based Industry Technology Platform magyarországi szervezeteként. Tagjai: - Nyugat-magyarországi Egyetem - Országos Erdészeti Egyesület - Fagazdasági Országos Szövetség - Erdészeti Tudományos intézet - Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter - Magyar Fa- és Bútoripari Szövetség - Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége Célja: Az érintett szakterületek nemzeti kutatási stratégiájának és programjának kidolgozása, amely a versenyszféra részvételével készül, és a nemzetközi szerveződésnek köszönhetően közvetlenül az EU döntései során (pályázati prioritások) figyelembe vehető.

37 Együttm ttműködés Az erdő és s faipari iparágak Megnevezés Erdőre alapozott Nemzetgazdaság % iparok összesen Társas vállalkozás E db Létszám E fő Kibocsátás Mrd. Ft Br. Hozzáadott érték Mrd. Ft Br. hozzáadott ért. Kibocsátás Létszám Erdőgazdálkodás Fafeldolgozás Papíripar Bútoripar Vállalkozás 0% 20% 40% 60% 80% 100% Az erdő haszna a ráér áépülő iparokkal megsokszorozódik.

38 Együttm ttműködés A klaszterek jellemzői egy értéklánc mentén létrejött földrajzilag koncentrált innovációs képesség iparág dominanciája egymással kölcsönös kapcsolatban álló vállalkozások között verseny és együttműködés Pl.: Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Észak-magyarországi Biomassza Energia Klaszter

39 Együttm ttműködés Klaszterek Pannon Termál Klaszter Pannon Elektronikai Klaszter Közép-magyarországi Autóipari Klaszter Pápai Hús- és Élelmiszeripari Klaszter Pannon Autóipari Klaszter Magyar Építőipari Klaszter Divat Klaszter Minőség-fejlesztési Klaszter Egyetemi Klaszter Saxon Export Klaszter Mátészalka Optomechatronikai Klaszter Alföldi Termál Klaszter AGKlaszter Pannon Gyümölcs Klaszter Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Dél-dunántúli Regionális Geotermikus Energihasznosítási Klaszter Közép-dunántúli Fa- és Bútoripari Klaszter Közép-dunántúli Elektronikai Klaszter Dél-alföldi Útépítési Klaszter Dél-alföldi Turisztikai Klaszter Dél-alföldi Kézműves Klaszter Dél-alföldi Textilipari Klaszter Forrás: A klaszterek hálózatok száma nő, n, az együttm ttműködés s jelentősége fokozódik.

40 Erdővagyon vagyon-gazdálkodási Intézet A regionális erdőgazd gazdálkodáshoz Regionális Nemzeti Erdőprogram szüks kséges. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!