Dorog-észak kőszén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Átírás

1 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Dorog-észak kőszén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011 (VI29) kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Püspöki Zoltán 1 és Gyuricza György 1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita 1, Demény Krisztina 1, Gál Nóra 1, Gáspár Emese 1, Gulyás Ágnes 1, Holndonner Péter 3, Kercsmár Zsolt 1, Kerékgyártó Tamás 1, Kovács Gábor 2, Kovács Zsolt 1, Maginecz János 4, Müller Tamás 1, Paszera György 1, Püspöki Zoltán 1, Selmeczi Pál 1, Szentpétery Ildikó 1, Tolmács Daniella 1, Tóth György 1, Ujháziné Kerék Barbara 1, Varga Renáta 1, Veres Imre 2 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Budapest,

2 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Jóváhagyta: Dr Fancsik Tamás Lektorálta: Füri Judit Kocsisné Bodnár Nikolett Dr Piros Olga A jelentés: 194 oldalt, 56 ábrát, 38 táblázatot, 11 függeléket, 7 mellékletet tartalmaz 2

3 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Dorog kőszén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése A bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (Btv) 9 (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek A vizsgálati jelentés II része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra 3

4 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Tartalom I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 10 Bevezetés 10 1 A vizsgálati terület jellemzése Dorog-észak vizsgálati terület földrajzi leírása Térbeli elhelyezkedése és földrajza Talajtan és természetes növényzet A területhasználat térképi bemutatása Természetvédelem Dorog-észak vizsgálati terület földtana A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A terület földtani viszonyai A terület vízföldtani viszonyai A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai A terület vízminőségi képe A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások Határ menti víztestek Monitoring Mennyiségi és minőségi állapotértékelés Intézkedések és környezeti célkitűzések Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok Szénkutatás Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Szénhidrogén-kutatás Egyéb nyersanyagok A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) 71 2 A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok A Dorogi szénmedence perspektivikus szénvagyona 74 4

5 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 22 A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása Kutatási módszerek Termelési módszerek, bányászati technológiák A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása Közlekedési viszonyok Energiahálózatok A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A terhelés várható időtartama Kutatási szakasz Tervezési (fejlesztési) szakasz Építési szakasz Termelési szakasz A bánya felhagyása, bezárása Rekultiváció A várható legfontosabb bányaveszélyek A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Levegőtisztaság-védelem Zajhatás és rezgések A felszín alatti vizekre gyakorolt hatások A felszíni vizekre gyakorolt hatások Természetvédelem Hulladékgazdálkodás Tájvédelem (HOI) A termőföld védelme Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása Hatások a bányanyitáshoz szükséges újabb kutatások során Hatások a nyersanyagtermelések alatt 137 5

6 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 323 Hatások a különböző lefejtett részek, és a teljes terület felhagyása után A hatásokat megelőző állapotfelmérések és értékelések szükségessége A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH) A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI) 139 Irodalom 141 Internetes hivatkozások 145 II A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása 147 III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján 149 Függelék 165 Mellékletek 194 Ábrajegyzék 1 ábra Dorog-észak vizsgálati terület elhelyezkedése 11 2 ábra Dorog-észak vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén 13 3 ábra Dorog vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta (Népszámlálás 2011) 15 4 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Dorog vizsgálati területen (Népszámlálás 2011) 15 5 ábra Talajtípusok a Dorog-észak vizsgálati területen (VKGA 2009) 17 6 ábra Dorog vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe 18 7 ábra Dorog-észak vizsgálati terület erdőborítottsága 20 8 ábra Magyarország medencealjzatának szerkezeti felépítése 28 9 ábra A Dorog-észak vizsgálati terület (vastag fekete vonal) aljzatának földtani felépítése ábra A Dunántúli-középhegységi-egység prekainozoos alpi képződményeinek elvi rétegoszlopa ábra A Dorogi-medence paleogén képződményeinek elvi rétegoszlopa ábra A Dorogi-medence szerkezeti és fajlagos vízvédőréteg-vastagsági viszonyai ábra A Dorogi Szénbányák érdekeltségi területének 1989-ben összegzett minősített arhív tektonikai térképe ábra A Dorogi kőszénmedence vázlatos földtani szelvénye a három fő tektonikai egység megjelölésével ábra A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, szulfát, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja ábra A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, eocén és oligocén rétegekből vett vízminták nátrium, kalcium, magnézium, klorid, szulfát, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek feltüntetésével ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 49 6

7 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 20 ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ábra Hulladékgazdálkodás ábra Szennyezett területek ábra Ipari létesítmények, káresemények ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ábra A vizsgálati területet érintő karszt víztestek és termálvizet adó víztestek ábra Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen64 29 ábra A dorogi vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ábra A Dorog-pilisi barnaszénmedencék mérlegterületei és elsajátítás szerinti állapotuk ábra A Dorog-pilisi barnaszénmedencék mérlegterületeinek fűtőérték szerinti megoszlása ábra Új-Borókás középső eocén 1 telep települési helyzete és ismeretességi kategóriái ábra Új-Borókás középső eocén 2 telep települési helyzete és ismeretességi kategóriái ábra Új-Borókás középső eocén 3 telep települési helyzete és ismeretességi kategóriái ábra Új-Borókás középső eocén 1 telep fűtőérték (A) és hamutartalom (B) szerinti megoszlása ábra Új-Borókás középső eocén 2 telep fűtőérték (A) és hamutartalom (B) szerinti megoszlása ábra Új-Borókás középső eocén 3 telep fűtőérték (A) és hamutartalom (B) szerinti megoszlása ábra XVII akna oligocén telepeinek feltárási terve ábra Mogyorósbánya környéki oligocén telepek kutatási perspektívái ábra Kerekdomb-É középső eocén telepeinek települési helyzete és ismeretességi kategóriái ábra Kerekdomb-É középső eocén telepeinek fűtőérték (A) és hamutartalom (B) szerinti megoszlása ábra A fúrótorony és berendezései ábra Iszapgödör-mentes fúrási technológia ábra A dorogi vizsgálati terület térségének vasút- és közúthálózata (2013) ábra A dorogi vizsgálati terület térségének (Komárom-Esztergom megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ábra A dorogi vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe ábra A dorogi vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe ábra A világ kőszéntermelése és a vezető országok részaránya ábra A kőszén részaránya a villamosenergia-termelésben ábra Globális primerenergia felhasználás 2050-ig ábra Az EU becsült primerenergia felhasználása 2030-ig ábra A tiszta széntechnológiák rendszerterve ábra A hazai kőszéntermelés és a kőszénkutató fúrások költségének alakulása a 19 sz közepétől napjainkig ábra A dorogi vizsgálati területre eső Komárom Tata Esztergom légszennyezettségi zóna, valamint Budapest és környéke légszennyezési agglomerációjának elhelyezkedése 116 7

8 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 55 ábra Világörökség és világörökség-várományos terület övezete a dorogi vizsgálati területen és térségében ábra A dorogi vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok 135 Táblázatjegyzék 1 táblázat A vizsgálati terület sarokpontjai 11 2 táblázat A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok 11 3 táblázat Dorog-észak vizsgálati terület tájbeosztása 12 4 táblázat Dorog-észak vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben 16 5 táblázat Dorog vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) 21 6 táblázat Helyi védettségű természeti területek Dorog-észak vizsgálati területen 23 7 táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 26 8 táblázat A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények 26 9 táblázat Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen táblázat A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek táblázat A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek táblázat Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből táblázat Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és 5 km-es körzetében táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai táblázat Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak táblázat A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben táblázat Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében táblázat Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében táblázat Felszíni védett területek monitoring pontjai táblázat Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása táblázat Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata táblázat A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota táblázat Felszín alatti vizek minőségi állapota táblázat A dorogi vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai táblázat A dorogi vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai táblázat A Dorog-pilisi barnaszénmedencék mérlegterületei (2010 január 1-i állapot) táblázat Az érintett vízi utak a 17/2002 (III 7) KöViM rendelet 3 számú melléklete szerint 100 8

9 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 31 táblázat Komárom Tatabánya Esztergom légszennyezettségi zónája, és Budapest és környéke légszennyezési agglomerációja, valamint Az ország többi területe légszennyezettségi zóna besorolása táblázat Komárom Tatabánya Esztergom légszennyezettségi zónája, és Budapest és környéke légszennyezési agglomerációja, valamint Az ország többi területe légszennyezettségi zóna besorolása táblázat A 2012 évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint táblázat A 2013 évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint táblázat A 2013 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint táblázat A 2014 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint táblázat Örökségvédelem alá eső objektumok a dorogi vizsgálati területen táblázat A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája 133 Függelék 1 függelék A területre eső 500 méternél mélyebb fúrások függelék Az Új-Borókás részterületre eső fúrások függelék Az Új-Borókás részterületre eső szenet harántolt fúrások függelék A XVII akna részterületre eső fúrások függelék A XVII akna részterületre eső szenet harántolt fúrások függelék A Mogyorósbánya Szarkáspuszta részterületre eső fúrások függelék A Mogyorósbánya Szarkáspuszta részterületre eső szenet harántolt fúrások függelék A Kerekdomb-É részterületre eső fúrások függelék A Kerekdomb-É részterületre eső szenet harántolt fúrások függelék Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben függelék Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben 191 Mellékletek 1 melléklet Dorog-észak Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2 melléklet Dorog-észak Területhasznosítás (CORINE) 3 melléklet Dorog-észak Bányászati fedettség 4a melléklet Dorog-észak Fúrási és geofizikai felmértség: Mogyorósbánya Szarkáspuszta 4b melléklet Dorog-észak Fúrási és geofizikai felmértség: Kerekdomb-Észak 4c melléklet Dorog-észak Fúrási és geofizikai felmértség: Új-Borókás 4d melléklet Dorog-észak Fúrási és geofizikai felmértség: XVII akna 9

10 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010 év elejei módosítása alapján zárt területnek minősül a meghatározott ásványi nyersanyag így a kőszén kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik A komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011 (VI 29) kormányrendelet szabályozza Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti A rendelet alapján komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézet (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1 mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével A rendelet alapján elkészítettük Dorog-észak terület érzékenység terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, kőszén vonatkozásában A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2 melléklete határozza meg 10

11 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1 A vizsgálati terület jellemzése 11 Dorog-észak vizsgálati terület földrajzi leírása 111 Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált Dorog-észak (pontosabban Dorogi-medence-észak) terület 140 km 2 kiterjedésű Komárom Esztergom, és Pest megye területén helyezkedik el (1 ábra, 1 melléklet, 1 táblázat) A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is 1 táblázat A vizsgálati terület sarokpontjai Id EOV Y (m) EOV X (m) = A 2 táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet 2 táblázat A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Annavölgy Komárom Esztergom Mogyorósbánya Komárom-Esztergom Bajna Komárom Esztergom Nagysáp Komárom-Esztergom Bajót Komárom Esztergom Nyergesújfalu Komárom-Esztergom Csolnok Komárom Esztergom Pilisjászfalu Pest Dág Komárom Esztergom Sárisáp Komárom-Esztergom Dorog Komárom Esztergom Tát Komárom-Esztergom Epöl Komárom Esztergom Tokod Komárom-Esztergom Esztergom Komárom Esztergom Tokodaltáró Komárom-Esztergom Kesztölc Komárom Esztergom Úny Komárom-Esztergom Leányvár Komárom Esztergom 1 ábra Dorog-észak vizsgálati terület elhelyezkedése 11

12 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vizsgált terület tájbeosztását (1 ábra) DÖVÉNYI (2010) alapján a 3 táblázat mutatja 3 táblázat Dorog-észak vizsgálati terület tájbeosztása Nagytáj Középtáj Kistáj Terület (km 2 ) % Kisalföld Komárom-Esztergomi-síkság Almás Táti-Duna-völgy 30,0 21,5 Keleti-Gerecse 91,0 65,0 Dunántúliközéphegység Gerecsei kismedencék 4,5 3,2 Pilisi kismedencék 12,2 8,7 Dunazug-hegyvidék Pilisi hegyek 2,3 1,6 Összesen 140,0 100,0 A vizsgált terület északi része a Kisalföldhöz tartozik Az Almás Táti-Duna-völgy a Dunának Dunaalmástól Esztergomig, a Gerecse lejtőitől a mederig terjedő, helyenként csak pár kilométer széles völgysíkja A terület alacsony helyzetű, az ártér tszf-i magassága 110 m alatt van, a teraszfelszínek 150 m felett már a Gerecséhez tartoznak Az Almás Táti-Duna-völgy kevéssé tagolt, a relatív relief értéke az ártéren 2 5 m/km 2, a teraszos szegélyen m/km 2 -ig fokozódik A vizsgált terület többi része a Dunántúli-középhegység, azon belül is a Dunazug-hegyvidék része A terület legnagyobb részén (65%) a Keleti-Gerecse szerkezetileg előre jelzett, teraszos eróziós völgyekkel erősen tagolt (átlagos völgysűrűsége 3,1 3,2 km/km 2 ; relatív relief átlagos értéke m/km 2 ) medencedombsága húzódik Átlagos tszf-i magassága m, legmagasabb pontja a Nagy-Gete (457 m) sasbérce A sűrű völgyhálózat (átlagos völgysűrűsége 3,1 3,2 km/km 2 ) nagymértékű erózió eredménye, a területet felszabdaló patakok a Duna erózióbázisához igazodva erodálták a belső medenceterületet A Pilisi-kismedencék amelyek a vizsgált terület 8,7%-át fedik le a Pilis sasbércsorozatai között kialakult, egymáshoz hasonló litológiai felépítésű, laza üledékekkel fedett dombsági jellegű térszínek A felszín egyenetlenségeit vékony lejtőlösztakaró borítja A vizsgálati terület a kismedencék közül a Dorogi-medencét érinti, amelynek jellemzője, hogy aljzata mélyebben húzódik, így a medence területén több száz méter vastagságú üledék halmozódott fel A vizsgálati terület kismértékben (<5%) érinti még a szintén a Dunazug-hegyvidékhez tartozó Gerecsei-kismedencék és Pilis-hegyek kistájakat A Gerecsei-kismedencék az aprólékosan tagolt medencedombságok típusába sorolhatók, mai geomorfológiai képük a negyedidőszak végi eróziós deráziós folyamatok eredménye A Pilisi-hegyek alacsony középhegységi jellegű terület, amelynek átlagos tszf magassága m, de legmagasabb tetőfelszínei 700 m fölé nyúlnak A vizsgálati területet a Fekete-hegy Kétágú-hegycsoport kis része érinti 12

13 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2 ábra Dorog-észak vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000) 13

14 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vizsgálati terület legnagyobb részének éghajlata a mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz kategóriába sorolható, de északon, a Duna völgysíkján a mérsékelten meleg és mérsékelten száraz éghajlat jellemző Ettől némileg eltér a Pilisi-kismedencék éghajlata, amely mérsékelten hűvös-nedves éghajlatú Az évi napfénytartam óra, ebből nyárra , télre óra esik Az évi középhőmérséklet 9,0 10,0 C körüli, a Pilisihegyek tetőin azonban ennél alacsonyabb (8,5 C) is lehet A napi középhőmérséklet április tól napon át (az Almás Táti-Duna-völgy területén április 5 9 és október 18 között napon át) 10 C fölött marad Az utolsó tavaszi fagyok április a körül, míg az első őszi fagyok október e körül várhatók, így évente átlag fagymentes napra lehet számítani A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 32 33,5 C, míg a téli minimumoké C Az évi összes csapadék mennyisége kb mm Évente átlag (a Pilisi-kismedencékben 40 50) hóborította nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga cm (a magasabb részeken több, a Duna menti völgysíkon alacsonyabb) Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mmben mért csapadékmennyiséggel; ha értéke >1 arid, ha <1 humid éghajlatról beszélünk): 1,15 1,2, az Almás Táti-Duna-völgy területén 1,13 1,16 A szélirány eloszlása egyenletes, jellemzően ÉNy-i, a Duna mentén Ny-i, az ÉNy DK-i futású, jól átszellőződő völgyekben jelentős a DK-i szelek gyakorisága is Az átlagos szélsebesség 3 3,5 m/s körül alakul, de Nagy-Getén a 4 m/s-ot is meghaladhatja Az éghajlati adottságok az erdőgazdálkodásra, valamint a hőigényesebb, de rövidebb tenyészidejű, nem túl fagyérzékeny növények termesztésére alkalmasak A 2011 évi Népszámlálás adatai alapján a népsűrűség 216 fő/km 2 volt, ami jelentősen meghaladja az országos átlagot (107 fő/km 2 ) A területen belül a településszerkezet sajátosságai miatt jelentős területi különbségek mutathatók ki, bár természetesen a magasabb lélekszámú települések népsűrűsége jelentősen meghaladja a kisebb falvakét A legmagasabb népsűrűséggel Dorog (1057 fő/km 2 ), Tokodaltáró (562 fő/km 2 ) és Tát (451 fő/km 2 ) rendelkezett A korszerkezet kedvezőnek tekinthető, a gyermekkorúak száma kismértékben meghaladta a 65 év felettiek számát, az öregedési index (a 65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, 14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétel változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora) értéke átlagosan 86,5% volt, ez kismértékben elmarad az országos átlagtól (93%) A leginkább elöregedő népességgel Dág (121,8%) rendelkezett, a vizsgált terület többi településén a gyermekkorúak száma meghaladta az öregkorúak számát (Népszámlálás 2011) Az iskolázottság tekintetében a Népszámlálás adatai szerint a 7 éves és annál idősebb népesség átlagosan 25%-a végezte el az általános iskola 8 évfolyamát Középfokú szakmai oklevéllel rendelkezett a lakosság 22,7%-a, érettségizett 27,5%, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig 12,6% volt, így az iskolázottság szintje a térségben lényegében az országos átlagnak megfelelően alakul Jelentősebb eltérés a szakmai oklevéllel rendelkezők és a felsőfokú végzettségűek körében mutatkozik, vélhetően a terület jelentős iparosodottságából fakadóan a szakképesítéssel rendelkezők aránya meghaladja az országos átlagot (Népszámlálás 2011) A vizsgált területen a lakosság gazdasági aktivitása átlagosan 47,2% volt, ami kismértékben meghaladja az országos átlagot (45,4%) A térségben mindössze 5 településen (Mogyorósbánya, Úny, Epöl, Bajót, Nagysáp) mértek országos átlag alatti gazdasági aktivitást A munkanélküliségi ráta (3 ábra) átlagosan 11,2%-volt, ami szintén az országos átlagnál (12,6%) kedvezőbb érték A térségen belül ugyanakkor jelentős területi különbségek alakultak ki Azok a települések, amelyeket kedvezőtlenebbül érintett az elmúlt évtizedekben lezajlott ipari szerkezetváltás kedvezőtlenebb értékkel rendelkeznek A legmagasabb munkanélküliséggel Bajót (16,3%), Nagysáp (15%) és Bajna (14,4) rendelkezett A legkedvezőbb értékeket 14

15 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány pedig Táton, (8,5%), Mogyorósbányán (8,7%) és Annavölgyön (9%) mérték (Népszámlálás 2011) 3 ábra Dorog vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta (Népszámlálás 2011) A lakosság jövedelmi viszonyai összességében szintén kedvezőnek mondhatók, az egy lakosra jutó éves jövedelem 2011-ben közel Ft volt (4 ábra), az országos átlag ebben az időszakban közel Ft volt A jövedelem tekintetében nem rajzolódnak ki éles területi különbségek, a legalacsonyabb értékkel rendelkező településeken (Nagysáp, Úny, Bajót) az egy főre jutó jövedelem nem érte el a Ft-ot sem, a leggazdagabb települések (Csolnok, Pilisjászfalu, Nyergesújfalu, Tát) értékei pedig és Ft között voltak (NAV Személyi jövedelemadó statisztika) 4 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Dorog vizsgálati területen (Népszámlálás 2011) 15

16 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vizsgált területen a legnépesebb nemzetiségek 2011-ben (Népszámlálás 2011) a német (3875 fő), a szlovák (1581 fő), és a cigány (1437 fő) E nemzetiségek a vizsgált terület teljes lakosságának valamivel több, mint 8%-át adták A németek többsége Csolnokon (1313 fő), Esztergomban (527 fő) és Nyergesújfalun (379 fő) él Részarányuk Csolnokon (40,7%), Dágon (31,5%) és Leányváron (19%) volt a legmagasabb A szlovák kisebbség részaránya Kesztölcön (27,2%), Mogyorósbányán (13,5%) és Sárisápon (11,7%) volt a legmagasabb, a térség más településein a részarányuk 1,5% alatt maradt A cigány kisebbség részaránya egy településen, Bajóton haladta meg a 10%-ot (13,1%), a térség többi településén 2,5% alatt maradt a részarányuk (Népszámlálás 2011) 1121 Talajtípusok 112 Talajtan és természetes növényzet A vizsgált területen a felszín közel kétharmadát a löszös üledékeken képződött, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) borítják (4 táblázat, 5 ábra), melyek uralkodóan szántókként, kevésbé erdőként és rétként, nagyon ritkán szőlőként és gyümölcsösként hasznosulnak Nagy területi elterjedésben, a völgyekben homokos vályog mechanikai összetételű réti öntéstalajok találhatók Vízgazdálkodásuk a nyers öntésekénél kedvezőbb, szervesanyag-tartalmuk nagyobb, termékenységük a humuszosodás mértékétől függően kedvezőbb, emiatt nagyrészt szántóként használják ezeket a területeket Löszös talajképző üledéken fordulnak elő a csernozjom barna erdőtalajok Mechanikai összetételük homokos vályog, vízgazdálkodásuk kedvező, így elsősorban szántóként és rét-legelőként, másodsorban erdőként és szőlőterületként, kevésbé gyümölcsösként hasznosíthatóak A mészkő-kiemelkedéseken található autochton rendzina talajok igen gyenge termőképességűek és szinte teljes egészében erdőterületek Az eróziónak köszönhetően kisebb foltokban köves és földes kopárok is kialakultak A legkisebb területi kiterjedése az agyagbemosódásos barna erdőtalajoknak van, északkeleten Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk kedvező Főként erdővel borítottak, de kiterjedt lehet a legelők részaránya is, míg kisebb mértékben, de hasznosíthatók szántóként is 4 táblázat Dorog-észak vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja Talajtípus Terület (km 2 ) % 9 Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) 88,8 63,5 26 Réti öntéstalajok 30,3 21,6 11 Csernozjom barna erdőtalajok 12,6 9,0 4 Rendzina talajok 5,8 4,1 1 Köves és földes kopárok 2,1 1,5 7 Agyagbemosódásos barna erdőtalajok 0,4 0,3 Összesen 140,0 100,0 16

17 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 5 ábra Talajtípusok a Dorog-észak vizsgálati területen (VKGA 2009) 1122 Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három három alcsoportot képeztünk A 6 ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja 17

18 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 6 ábra Dorog vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) A vizsgált terület a talajérzékenység szempontjából területenként változó veszélyeztetettségi kategóriákba tartozik (6 ábra) A barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) a lúgosítás és a másodlagos szikesedés kivételével a legtöbb vizsgált hatásra nagyon érzékenyen reagálnak A hőszennyezés, talajvízszint emelkedés és vízzárás hatása közepesen veszélyes A réti öntéstalajok a vizsgált hatásokra általában közepesen érzékenyek A csernozjom barna erdőtalajok a legtöbb vizsgált hatásra nagyon érzékenyek, közepesen érzékenyek a hőszennyezésre, a lúgosításra, a talajvízszint emelkedésre és a vízzárásra A gyenge minőségű rendzina talajok az anaerob viszonyok kialakulására, a hőszennyezésre, a humusz-hígulásra, valamint a felületi és vonalas erózióra, a tömörödésre és a vízzárásra közepesen érzékenyek A köves és földes kopárok a talajérzékenység szempontjából kevéssé érzékenyek, azonban itt az alapkőzet fizikai tulajdonságait és veszélyeztetettségét (karszt) kell figyelembe venni Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok a savasodásra és a tömörödésre kifejezetten érzékenyek A talajvédelemre az egész vizsgált területen fokozott, a DK-i és a NyDNy-i területeken kiemelt figyelmet kell fordítani 18

19 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1123 A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált terület természetes növényzetét az emberi tevékenység jelentősen átalakította Jellemzők a szántóterületek, de a medencék peremén különféle erdők és gyepek is előfordulnak A patakok mentén, a Duna árterén és szigetein nedves élőhelyek alakultak ki Almás Táti Duna-völgy (É) Potenciális erdőterület Növényzetére közvetlen befolyással van a Duna, a kistáj túlnyomó része annak alacsony ártere, bokorfüzesekkel és fűz-nyár ligetekkel A kistáj déli peremvidékét Dunaalmástól Dorogig a Gerecse löszös talajú hegylábi részei jelentik, rajtuk többnyire településeket, ipari és szántóterületeket vagy ültetvényeket (akác, nyár) találunk Jelentős értéket képviselnek a Tát környéki Duna-szigetek mocsár- és láprétjei, valamint sztyepprétjei Pilisi-medencék (K) A jelentős emberi tevékenység a kistáj természetszerű növényzetét kisebb, szigetszerű foltokra szorította vissza Kis kiterjedése és fragmentáltsága ellenére a természetes növényzet maradéka igen változatos A síkvidéki részeken, különösen északon, alföldi jellegű, homokon kialakult élőhelyeket, elszórtan homoki gyepeket is találunk A magasabb részeken, elsősorban a medencék peremén, a környező kistájakra jellemző változatos növényzet átnyúló darabjait és szigeteit találjuk: különféle tölgyeseket (cseres- és mészkedvelő, ritkábban gyertyános- és mészkerülő), bokorerdőket és sziklás, száraz gyepeket (mészkedvelő sziklagyepeket, lejtősztyeppréteket és erdőssztyeppréteket) Pilisi-hegyek (ÉK) A Pilis ma is többségében erdővel borított hegyvidék A hegység növényzetének majd minden tagja megfigyelhető a Pilis-hegy tömbjén A leggyakoribbak az üde erdők: a magasabb tetőkön és az északias kitettségű oldalakon bükkösök és gyertyános-tölgyesek találhatók A hegy északi és keleti meredek letörését változatos, sziklás-köves talajú erdők mozaikja fedi (szikla-, törmeléklejtő- és szurdokerdők) A hegységnek mind az üde erdei, mind a száraz erdei és a gyepi flórája is gazdag Keleti-Gerecse (középen, a nagy része a területnek) A kistájat ma már szántók uralják, közöttük a természetes vegetáció maradványainak legjellegzetesebb (és legkiterjedtebb) képviselői a löszgyepek és az erdőssztyeprétek A kistáj mai mértékű fátlansága az évszázados emberi hatásokra vezethető vissza, de a száraz gyepi fajok itteni nagy gyakorisága jelzi, hogy a vidéket feltehetőleg hajdan sem csak zárt erdők boríthatták A nagy kiterjedésű laza üledékkel fedett tájban szigetszerűen kiemelkedő mészkőhegyek vegetációja és flórája hegyvidéki jellegű, itt a délies oldalakat lejtősztyeppek, sziklagyepek, bokorerdők és mészkedvelő tölgyesek fedik, míg az északiasakon gyertyánostölgyesek, ritkán bükkösök jelennek meg Cseres-tölgyesek leginkább a Központi-Gerecsével szomszédos, lösszel fedett dombokon fordulnak elő A jelenleginél jóval nagyobb szerepe lehetett a patakokat kísérő nedves élőhelyeknek (ártéri erdők, sásosok, nedves-üde rétek), amelyek mára jelentősen megritkultak Gerecsei-kismedencék (DNy) A mélyebb talajú, egykor tölgyesekkel és ártéri erdőkkel borított kismedencéket ma már szinte teljes mértékben szántók és parlagok uralják, természetesebb vegetációra utaló foltok alig maradtak Ezek közül a peremeken különféle tölgyesek (elsősorban mészkedvelő és cseres-kocsánytalan tölgyesek) érdemelnek említést 19

20 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Erdők a terület 17,9% fedik (7 ábra), leginkább egy északnyugati délkeleti sávban Keleten és északkeleten különböző típusú tölgyeseket, bokorerdőket, helyenként bükkösöket találunk Az erdőterület legnagyobb része a Keleti-Gerecse szigetszerűen kiemelkedő mészkőhegyeihez köthető, ahol a délies oldalakon többek között bokorerdők és mészkedvelő tölgyesek élnek, míg az északiasakon gyertyános-tölgyesek, ritkán bükkösök jelennek meg Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdon a legnagyobb arányú, de a terület nyugati részén a magántulajdonú erdők dominálnak, míg Dágtól keletre egy vegyes tulajdonú erdőparcella is előfordul Elsődleges rendeltetés szempontjából mozaikos a terület, de nagy része a védelmi kategóriába esik, ezt követi a gazdasági kategória, de két kisebb parcella a közjóléti kategóriába tartozik (Mogyorósbányától délre és Dorogtól délre) Tűzveszélyességi szempontból nagyon változatos a terület, összességében a kis tűzveszély kategória vezet, de nyugaton arányaiban hasonló mértékben jelenik meg a közepes- és a nagymértékű tűzveszély kategória is (a bekezdés forrása: 7 ábra Dorog-észak vizsgálati terület erdőborítottsága 20

21 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 113 A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (5 táblázat), térképi ábrázolásuk a 2 mellékleten látható 5 táblázat Dorog vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód Leírás Terület (km 2 ) % 112 Lakott területek nem összefüggő település szerkezet 15,6 11,1 121 Ipari, kereskedelmi területek 3,4 2,4 131 Nyersanyag kitermelés 0,6 0,4 211 Nem öntözött szántóföldek 59,2 42,3 222 Gyümölcsösök 0,7 0,5 231 Rét/legelő 10,5 7,5 242 Mezőgazdasági területek komplex művelési szerkezet 8,0 5,7 243 Elsődlegesen mezőgazdasági területek 7,2 5,1 311 Lomblevelű erdők 20,1 14,4 312 Tűlevelű erdők 0,3 0,2 313 Vegyes erdők 4,6 3,3 321 Természetes gyepek, természet közeli rétek 1,9 1,4 324 Átmeneti erdős cserjés területek 7,1 5,1 511 Kontinentális vizek folyóvizek, vízi utak 0,5 0,4 512 Kontinentális vizek állóvizek 0,3 0,2 ÖSSZESEN 140,0 100,0 114 Természetvédelem Az 1996 évi LIII törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni A 275/2004 (X 8) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon A vizsgált terület északkeleti részére egy nemzeti park nyúlik be (1,6%) A Natura 2000-es területek döntő része a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartozik (23,8%), míg különleges madárvédelmi terület (SPA) csak a terület 2,2%-át fedi A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül elsősorban az ökológiai folyosó kategória jelentős (23,5%), míg magterület (1,8%) és pufferterület (0,7%) alig található (összesen 26%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből) Az egyes védett kategóriák átfednek egymással 21

22 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1141 Természetvédelmi terület Duna Ipoly Nemzeti Park A nemzeti park létesítésének célja a folyók és a felszín alatti vízkészlet, valamint az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló erőforrásainak védelme, a kultúrtörténeti értékek megóvása, a természeti értékek és a természeti értékeket övező jellegzetes és néhol még érintetlen táj megőrzése A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at (a nemzeti park honlapja alapján) Érintett települések: Esztergom, Kesztölc 1142 Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható Az övezetek területén művelésiág-változtatás művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása a termőföld védelméről szóló, 2007 évi CXXIX törvény 10 (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges Magterület a nemzeti park területe és Táttól északra is benyúlik egy keskeny sávban ez a kategória a vizsgált területre Ökológiai folyosó kategória fordul elő a Natura 2000-es területeken, továbbá ezeken a területeken túlnyúlva önállóan is Táttól északra, Mogyorósbányától keletre, Nagysáptól északnyugatra és Dorog nyugati határában Pufferterület található Dorogtól keletre a nemzeti parkhoz kapcsolódva Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) a Csolnoki löszgyepek (HUDI20013), a Duna és ártere (HUDI20034), az Epöli szarmata vonulat (HUDI20016), az Északi-Gerecse (HUDI20018), a Központi-Gerecse (HUDI20030) és a Pilis és Visegrádi-hegység (HUDI20039) Különleges madárvédelmi terület (SPA) a Gerecse (HUDI10003) és a Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI10002) Ramsari területek nem találhatók a vizsgált területen 22

23 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Ex lege védett természeti terület Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők Ex lege védettek a barlangok is, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értékek A vizsgált koncessziós területen ex lege védett földvárból négy található (Mogyorósbányától keletre, Tokodtól délkeletre, Nagysáptól délre és Sárisáptól délnyugatra) 1143 FAVÖKO Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Börzsöny, Gödöllőidombvidék Duna-vízgyűjtő sekély hegyvidéki (Natura 2000, nemzeti park), Börzsöny, Gödöllői-dombvidék Duna-vízgyűjtő hegyvidéki (Natura 2000, nemzeti park), Börzsöny, Cserhát Ipoly-vízgyűjtő sekély hegyvidéki (Natura 2000, nemzeti park), Börzsöny, Cserhát Ipoly-vízgyűjtő hegyvidéki (Natura 2000, nemzeti park), Dunántúli-középhegység Dunavízgyűjtő Által-ér-torkolat Visegrád sekély hegyvidéki (Natura 2000, nemzeti park), Dunántúli-középhegység Duna-vízgyűjtő Által-ér-torkolat Visegrád hegyvidéki (Natura 2000, nemzeti park), Dunántúli-középhegység Duna-vízgyűjtő Visegrád Budapest sekély hegyvidéki (Natura 2000, nemzeti park), Dunántúli-középhegység Duna-vízgyűjtő Visegrád Budapest hegyvidéki (Natura 2000, nemzeti park), Dunántúli-középhegység Által-ér-vízgyűjtő sekély hegyvidéki (Natura 2000), Dunántúli-középhegység Által-ér-vízgyűjtő hegyvidéki (Natura 2000), Dunántúli-középhegység Esztergomi-források vízgyűjtője karsztos (Natura 2000), Dunántúli-középhegység Tatai- és Fényes-források vízgyűjtője karsztos (Natura 2000), Dunántúli-középhegység Budai-források vízgyűjtője karsztos (Natura 2000), Duna Tisza köze Duna-völgy északi rész sekély porózus (Natura 2000), Duna jobb parti vízgyűjtő Budapest Paks sekély porózus (Natura 2000), Dunántúli-középhegység északi peremvidéke hordalékterasz sekély porózus (Natura 2000), Szentendrei-sziget és egyéb dunai szigetek sekély porózus (Natura 2000, nemzeti park) 1144 Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (6 táblázat, wwwtermeszetvedelemhu alapján) Név Epöli-gyepek 6 táblázat Helyi védettségű természeti területek Dorog-észak vizsgálati területen Törzs-könyvi szám 10/145/TT/00 Megye Komárom- Esztergom Település Védelmi kategória Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Hatályba lépés éve Epöl TT 121, Balassa Bálint szobor melletti tölgy 10/104/TE/98 Komárom- Esztergom Esztergom TE Esztergom, Búbánatvölgyi Halas-tó nádas partszegélye 10/155/TT/00 Komárom- Esztergom Esztergom TT Esztergom, Búbánatvölgyi nyárfa liget 10/156/TE/00 Komárom- Esztergom Esztergom TE

24 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Név Esztergom, Búbánatvölgyi nyírfacsoport (3 db) Esztergomicsászárfa (Pázmány Péter u 4) Esztergomi ezüst juharfa (Simor János u 27) Esztergomi maradványerdő kocsányos tölgyei Törzs-könyvi szám 10/157/TE/00 10/149/TE/00 10/151/TE/00 10/147/TE/00 Megye Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Település Védelmi kategória Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Hatályba lépés éve Esztergom TE Esztergom TE Esztergom TE Esztergom TE Esztergomi öreg tiszafa 10/146/TE/00 Komárom- Esztergom Esztergom TE Esztergomi vadgesztenyefák (7 db) 10/148/TE/00 Komárom- Esztergom Esztergom TE Hármas szikla és közvetlen környéke 10/107/TE/98 Komárom- Esztergom Esztergom TE 8, Honvéd temető fái 10/108/TE/98 Komárom- Esztergom Esztergom TE Kis-Duna parti platánfasor Petőfi Sándor utcai református templom udvarán álló csertölgy Prímás-szigeti vadgesztenye fasor Szent Anna (Csalamádé) temető fái Pilisjászfalui Dágivölgyi nádas és patak Pilisjászfalui Felső- Somlyót övező ligetes erdő Pilisjászfalui Felső Vasútsor feletti sziklafal Pilisjászfalui Kenyérmezei-patak Pilisjászfalui Meredek utcai tölgyfák Pilisjászfalui Nagy- Somlyó Pilisjászfalui Ott Zoltán sétány feletti erdő Pilisjászfalui Óvoda feletti domb Pilisjászfalui Prinner Vilmos sétány feletti erdő 10/42/TE/77 10/111/TE/98 10/113/TE/98 10/106/TE/98 Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Esztergom TE Esztergom TE Esztergom TE Esztergom TE /177/TT/02 Pest Pilisjászfalu TT 0, /178/TT/02 Pest Pilisjászfalu TT /179/TE/02 Pest Pilisjászfalu TE /180/TT/02 Pest Pilisjászfalu TT 0, /183/TE/02 Pest Pilisjászfalu TE /181/TT/02 Pest Pilisjászfalu TT 49, /184/TT/02 Pest Pilisjászfalu TT 0, /182/TT/02 Pest Pilisjászfalu TT /185/TT/02 Pest Pilisjászfalu TT 0,

25 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1211 Szakirodalom, jelentések 12 Dorog-észak vizsgálati terület földtana 121 A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) Számba vettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság) A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénkutatás, illetve az érzékenység terhelhetőség, vízkutatáshoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (10 függelék, 11 függelék) A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt 1213 Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI GeoBank, MFA, Kútkataszter) Az MBFH Fúrásnyilvántartása, ill MFGI fúrási adatbázisa (GeoBank) szerint 2299 fúrás esik a területre, 1259 db szénkutatási célú fúrás ismert, ezek közül 109 fúrásban azonosítottak szenes rétegeket (3 melléklet, 4 melléklet a d) A teljes vizsgálati területre eső 500 méternél mélyebb fúrásokat az 1 függelék listázza (144 fúrás) A vizsgálati területre eső nagyszámú fúrásból a tanulmányban részletesebben bemutatott 4 részterület Új-Borókás, XVII akna, Mogyorósbánya Szarkáspuszta, Kerekdomb-É 2112 fejezet) fúrásait egy-egy külön mellékleten, illetve függelékben mutatjuk be (2 függelék, 4 függelék, 6 függelék, 8 függelék, 4 melléklet a d) A négy részterület szenet harántolt fúrásai fontosabb adatait a 3 függelék, 5 függelék, 7 függelék és a 9 függelék adják meg (MFA) Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint nem esik fúrás a vizsgálati területre 1214 Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus (reflexiós, refrakciós), elektromágneses (frekvenciaszondázás), geoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek A szénkutatáshoz kapcsolódó részletező, speciális geofizikai méréseket a digitális felmértségi adatbázisok nem tartalmazzák, a kapcsolódó jelentéseket a 10 függelék adja meg A gravitációs, mágneses, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből ( , 2012) lettek leválogatva A geofizikai felmértséget a 4 melléklet mutatja be, számszerűen a 7 táblázat adja meg 25

26 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 7 táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre Terület Dorog 50 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika (db) VSP * Szeizmokarotázs * 2D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség km 2 ) Gravitáció (db) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség km 2 ) 140 km , * MBFH adatok alapján Terület 50 m-nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika Dorog (db/km 2 ) VSP* Szeizmokarotázs* 2D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség %) Gravitáció Mágneses dz dt légi dt (területi (db/km 2 ) fedettség %) VESZ (db) VESZ (db/km 2 ) 140 km 2 11,3928 0, , ,6786 0, ,9969 1,8857 *MBFH adatok alapján A terület nem érinti 3D szeizmikus mérés A rendelkezésre álló digitális felmértség adatai alapján a vizsgálati területet mindössze 9 db ( ben mért) 2D reflexiós, és 37 db 2D refrakciós szeizmikus szelvény érinti A szeizmikus mérések eredményeit PÁLOS (1953), SZALAY (1957), MITUCH (1976), BRAUN (1981), MAJKUTH (1987) ismerteti A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait a 8 táblázat listázza (4 melléklet a d) 8 táblázat A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények Szelvény Dátum Szelvény típus, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség XDUN 1/ reflexiós szelvény, MBFH szolgáltatott SAR 1/ reflexiós szelvény XLE 11/A/ reflexiós szelvény XLE 16/ reflexiós szelvény, MBFH szolgáltatott XLE 18/ reflexiós szelvény, MBFH szolgáltatott XLE 12/ reflexiós szelvény XLE 13/ reflexiós szelvény XLE 14/ reflexiós szelvény XLE 11/ reflexiós szelvény, MBFH szolgáltatott BaR 13h/ refrakciós szelvény BaR 14h/ refrakciós szelvény LaR 4/ refrakciós szelvény BaR 11/ refrakciós szelvény BaR 12/ refrakciós szelvény ToR 1/ refrakciós szelvény PiR VIII/ refrakciós szelvény PiR X/ refrakciós szelvény PiR XIII/ refrakciós szelvény PiR XXIV/ refrakciós szelvény PiR XXVI/ refrakciós szelvény PiR XIII/ refrakciós szelvény PiR XIV/ refrakciós szelvény PiR XIX/ refrakciós szelvény PiR XV/ refrakciós szelvény PiR XVI/ refrakciós szelvény PiR XVII/ refrakciós szelvény PiR XVIII/ refrakciós szelvény EoR_ XIV/ refrakciós szelvény EoR VIII/ refrakciós szelvény EoR XI/ refrakciós szelvény 26

27 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Szelvény Dátum Szelvény típus, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség EoR XIII/ refrakciós szelvény EoR XIV/ refrakciós szelvény EoR XIX/ refrakciós szelvény EoR XVI/ refrakciós szelvény EoR XVII/ refrakciós szelvény EoR XX/ refrakciós szelvény EoR XXI/ refrakciós szelvény EoR XXII/ refrakciós szelvény EoR XXIII/ refrakciós szelvény EoR XXIX/ refrakciós szelvény EoR XXV/ refrakciós szelvény EoR XXVI/ refrakciós szelvény EoR XXVII/ refrakciós szelvény DoR 2/ refrakciós szelvény DoR 3/ refrakciós szelvény DoR 4/ refrakciós szelvény Az MBFH Fúrásnyilvántartása szerint a vizsgálati területen mélyült fúrások közül 193-ban végeztek mélyfúrás-geofizikai mérést Ezek közül 190 fúrás kútkönyve meg is található az MBFH adattárában (1 függelék, 4 melléklet a d) 2 fúrás mélyfúrás-geofizikai adata digitális formában elérhető az MFGI Mélyfúrásgeofizikai Adatbázisában (9 táblázat) 9 táblázat Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélys Log (m) (m) (mbf) ég (m) szám Dátum Mérések* Csolnok Cs ,5 188,6 472, SP,GR,RN10,RN45,RG,GG,CAL Mogyorósbánya M , ,8 164,2 462, SP,GR,RN10,RN35,RG,GG *Mérések: SP Természetes potenciál; RN Normál (potenciál) típusú fajlagos ellenállás; RG Inverz (gradiens) fajlagos ellenállás; GR Természetesgamma-szelvényezés; GG (GGr,GGh) Gamma-gamma mérés; CAL Lyukátmérő mérés A területről sem VSP, sem szeizmokarotázs mérés nem ismert A fúrásokban akusztikus karotázs mérések nem ismertek A területen geoelektromos (egyenáramú)-elektromágneses kutatás is zajlott Ezek helyét és eredményeit ismerteti többek közt REZESSY, HOFFER (1975), SZABADVÁRI (1953), SZABADVÁRY (1965), REZESSY et al (1983), REZESSY (1988) A területről 264 db egyenármú szondázás (VESZ) adata áll rendelkezésre digitális formában az MFGI Geoelektromos Adatbázisában A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006) szerkesztette 1221 A medencealjzat képződményei 122 A terület földtani viszonyai Magyarország területét két, egymástól jelentősen különböző földkéregrész alkotja ÉNy-on az Afrikai-lemez szegmensei képezik az Alcapa-, DK-en az Eurázsiai-kőzetlemez lesza-kadt részei alkotják a Tiszai-főegységet A két főegység között az országot ÉK DNy csapásirányban körülbelül felező, több tíz kilométer széles és több száz kilométer hosszú nyírási zóna, a Közép-magyarországi-főegység helyezkedik el (8 ábra) A Dorog-észak vizsgálati terület (fekete kontúrral) az Alcapa főegységhez tartozó Dunántúli-középhegységi-egység része, mely a jelenlegi tektonikai felfogás szerint az Ausztroalpi-takarórendszer legfelső tagja É-on a Diósjenő Ógyallai-vonal, ÉNy-on a Rába törésrendszer, DNy-on az Ausztroalpi- 27

28 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés takarórendszerhez tartozó Pohorjei-egység, dél délkelet felé a Balaton-törésrendszer határolja, K-en pedig (feltételezett) takaróként van rátolva a Bükki-egységre (HAAS, BUDAI 2014) 8 ábra Magyarország medencealjzatának szerkezeti felépítése (HAAS et al 2010) Fekete vonallal a Dorog-Észak nevű vizsgálati terület 1222 A terület aljzatképződményeinek litosztratigráfiája A vizsgálati terület medencealjzata HAAS et al (2010) Magyarország prekainozoos térképe kivágatán (9 ábra) látható E térkép jelkulcsi kategóriái nem litosztratigráfiai egységeket, formációkat, hanem egymással genetikai kapcsolatban álló képződmény csoportokat jelölnek, melyeket HAAS, BUDAI (2014) alapján tárgyalunk, kiegészítve a fontosabb, rétegtani szempontból minősített fúrások adataival (ekkor a zárójelbe tett mélységadat a fúrás talpmélységét jelöli) A vizsgálati területen legteljesebb alaphegységi rétegsort fúrt a Bajót Bt 30, Mogyorósbánya M 79, 80, 97, 99, 103, Nagysáp N 66, 69, 74, Nyergesújfalu Ny 28 fúrás 28

29 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 9 ábra A Dorog-észak vizsgálati terület (vastag fekete vonal) aljzatának földtani felépítése Magyarország prekainozoos földtani térképén a fontosabb fúráspontokkal és az aljzat mélységének izovonalaival, mbf (kivágat: HAAS et al 2010) A Dunántúli-középhegységi-egység jelen vizsgálati területre eső képződményei az Alpi lemeztektonikai ciklusban keletkeztek A késő-triász nagy kiterjedésű karbonátplatformjai a jura kezdetén mélyebb medencék és köztes hátak rendszerévé alakultak, majd a kora-jura végétől a kora-kréta végéig ez a terület egyenlőtlen aljzatú mélytengeri medence volt, a jura idején uralkodóan karbonátos üledék lerakódásával A kréta kezdetén flis-jellegű (tengeri törmelékes) üledékképződés zajlott A képződmények elvi rétegoszlopa a 10 ábra, Gerecse oszlopában követhető Karni nori platform fáciesű dolomit képződmények (42) A késő-triászra kialakult hatalmas karbonátplatform részeként 1 1,5 km vastagságú ciklusos rétegsor képződött a teljes rétegsor dolomitosodásával (Fődolomit Formáció) A vizsgálati területen Fődolomitot harántoltak az alábbi fúrások: Bajna Bn 40, Bn 45, Bn 46, Bn 51, Bn 140, Bn 153, Bn 172, Epöl Ep 5, Ep 8, Ep 9, Ep 10, Gyermely Gy 3, Gy 8, Gy 125, Szomor Szr 23, Szr 30, Szrt 1, Szrt 8, Esztergom K 87, Nagysáp N 21, N 29 29

30 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Nori rhaeti és legalsó jura medencefáciesű mészkő, dolomit, tűzköves mészkő, dolomit, márga (41) A késő-triász nori emeletében létrejött platformközti medencében vékonyréteges, lemezes mészkő képződött (Feketehegyi Formáció, 41b) A képződményt a vizsgálati terület 5 km-es körzetének K-i határán az esztergomi, E-jelű fúrások közül a 16, 17, 23, 25, 27/a, 30, 31, 36, 51, 67, 72, 75, 86, 102 és az Esztergom K 11 fúrás harántolta 1 30 m vastagságban 10 ábra A Dunántúli-középhegységi-egység prekainozoos alpi képződményeinek elvi rétegoszlopa (HAAS, BUDAI 2014) Felső-triász legalsó-jura platform fáciesű mészkő (40) A területen általános elterjedésben ismert képződménycsoport A késő-karnitól a triász időszak végéig létező karbonátplatform külső övezetében előbb a Fődolomit heteropikus fácie-seként, majd a nori középső részétől a rhaeti végéig nagy elterjedésben Dachsteini Mészkő Formáció jött létre legalább 1000 m vastagságban A képződményt a vizsgálati területre eső kb 1800 db, és az 5 km-es körzetbe eső kb 1650 db mélyfúrás többsége harántolta 30

31 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Jura alsó-kréta pelágikus mészkő, tűzköves mészkő, radiolarit (39) A karbonátplatform a jura időszak elején fokozatosan feldarabolódott A kialakult medencék területén igen lassú, folyamatos üledékképződés zajlott, de a tenger alatti köztes hátságokon az üledékek lerakódása időszakos volt A felső-triász alsó-jura platformkarbonátokra települő pados vastagréteges Pisznicei Mészkő Formációt (39a) a következő fúrások tárták fel: Bajna Bt 34, Bt 35, Bt 36, Mogyorósbánya M 84, M 97, M 98, M 99, M 101, M 103, M 106, Nagysáp N 34, N 69, N 74, Nyergesújfalu Ny 28, Tokod T 94, T 298, T 372, T 393, T 466, T 523 Az alsó-jura felső szakaszától a felső-jura alsó szakaszáig agyagos, gumós, ammonitioco rosso fáciesű mészkőféleségek (Hierlatzi Mészkő Formáció, Törökbükki Mészkő Formáció, Tölgyháti Mészkő Formáció, Pálihálási Mészkő Formáció, 39b) keletkeztek A vizsgálati területen belül Hierlatzi Mészkövet harántolt a Nagysáp N 33 fúrás 503,1 513,0 m-ig, a ,0 477,5 m-ig, a Tokod T ,0 330,0 m-ig és az ,1 302,3 m-ig Törökbükki Mészkő volt a Mogyorósbánya M 82 fúrásban 381,0 400,4 m-ig, a 97-ben 100,0 108,7 m-ig, a Nagysáp N 64-ban 597,0 (601,4) m-ig és az N 69-ban 486,3 492,4 m- ig Tölgyháti Mészkövet harántolt a Bajna Bt 34 36, a Mogyorósbánya M és 103, a Nagysáp N 49, 69, 74 fúrás 3 41 m vastagságban Pálihálási Mészkő a Bajna Bt 30, 34 35, Mogyorósbánya M 25, 81, 100, 102 sz és a Nagysáp N 66, 68 69, 74, valamint a Tokod T 518 és a Tát Tá 2 3 fúrások rétegsorában található 3 26 m vastagságban A középső-jura nyíltvízi medencefáciese a vékonyréteges lemezes bositrás mészkő (Eplényi Mészkő Formáció), valamint a lemezes kovás márga és tűzköves mészkő (Lókúti Radiolarit Formáció, 39c) A jura rétegsor összvastagsága a gerecsei területen alig éri el a métert Eplényi Mészkövet harántolt a vizsgálati területen a Mogyorósbánya M 72, 82, 97, 99, és a Tokod T 466 fúrás 1 14 m vastagságban Lókúti Radiolaritot harántoltak az alábbi fúrások: Bajót Bt 30, Bt 34, Bt 35, Bt 36, Mogyorósbánya M 72, M 79, M 80, M 85, M 92, M 95, M 97, M 99, M 100, M 102, M 103, Nagysáp N 34, N 38, N 42, N 65, N 66, N 68, N 69, N 74, Tokod T 466, T 482, T 518, T 519, Tát Tá 2, Tá 3 A felső-jura alsó-krétát a vékonypados, krinoideás brachiopodás Szentivánhegyi Mészkő Formáció és Szélhegyi Mészkő Formáció (39e) képviseli Szentivánhegyi Mészkő a Bajna Bt 30, 34 36, a Mogyorósbánya M 25, 79, 81, 102 és a Tokod T 518, 519, valamint a Tát Tá 2 és 3 fúrásokban 1 21 m vastagságban, Szélhegyi Mészkő a Mogyorósbánya M 72-ben 16 m, a Nagysáp N 34-ben 28 m vastagságban ismert Alsó-kréta flisoid összlet (márga, homokkő, konglomerátum) (38) A gerecsei üledékgyűjtő területén a kora-krétában nagy vastagságú, flisjellegű, mélytengeri törmelékes üledék rakódott le A Dorogi-medence aljzatában az alsó-kréta rétegsor alsó szakaszát turbidit kifejlődésű márga alkotja, mészkő- és gradálthomokkő közbetelepülésekkel (Berseki Márga Formáció, 38a) Fölötte vastagpados durvahomokkő települ, felső szakaszán jellegzetes csatornakitöltéssel (Lábatlani Homokkő Formáció, 38b) A gerecsei alsó-kréta összlet legnagyobb vastagsága elérheti a 600 métert, amelyen belül a homokkő vastagsága 500 méter is lehet Berseki Márgát a vizsgálati területen az alábbi fúrások harántoltak: Bajót Bt 6, Bt 8, Bt 30, Bt 34, Bt 35, Mogyorósbánya M 17, M 43, M 79, M 80, M 81, M 84, M 88, M 89, M 92, M 95, M 100, M 101, M 102, M 103, Nagysáp N 47, N 66, N 69, Nyergesújfalu Ny 28, Tokod T 82, T 518, T 519 Lábatlani Homokkövet fúrt az 5 km-es körzetben a Bajót Bt 11 12, a Dorog F 290, 376, a Lábatlan Lá 1 és Lt 36, valamint a Nyergesújfalu Ny 29 fúrás m vastagságban 31

32 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1223 Paleogén medencekitöltő üledéksora Ebben a fejezetben a Dorogi-medence legfontosabb, a szénbányászat szempontjából meghatározó litosztratigráfiai egységeit tárgyaljuk (11 ábra) 11 ábra A Dorogi-medence paleogén képződményeinek elvi rétegoszlopa (felhasználva: GIDAI 1972, SIPOSS 1964, KERCSMÁR ed 2012) 32

33 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Eocén Dorogi Formáció Bajnai Tagozat A Dorogi-medence paleogén üledékciklusa a Dorogi Formáció mezozoos alaphegységre települő Bajnai Tagozatával indul Ennek anyaga kezdetben uralkodóan hegylábi törmelékként vagy időszakos vízfolyások hordalékkúpjaként lerakódó kvarc- és tűzkőkavicsbeágyazásokat tartalmazó konglomerátum és szárazföldi kifejlődésű tarkaagyag A durvatörmelékes üledéksor fölött sok helyen tavi fáciesű édesvízi mészkő és mészmárga következik Erre diszkordánsan folyóvízi homok, ill homokpadokkal tagolt ártéri tarkaagyag rétegei települnek, fölfelé egyre gyakrabban homok- és kavicsrétegekkel, esetenként szenes agyag-rétegekkel Elsősorban palinológiai vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a Bajnai Tagozat uralkodóan tarkaagyagos képződménysora a Dorogi-medence Ny-i részén (Lábatlan, Nyergesújfalu, Bajót, Marótpuszta, Domonkoshegy-Somberek) időben jelentősen túlterjed az általánosan elterjedt bázisképződményeken, s a K-i medencerészben (Mogyorósbánya, Nagysáp Sárisáp, Tokod Dorog Ebszőny Csolnok, Borókás) megismert produktív széntelepes összlet (Annavölgyi Tagozat) heteropikus kifejlődéseként is megjelenik (GIDAI 1972) Mivel a karsztos alaphegység irányában ez a tagozat alkotja a széntelepes összlet közvetlen feküjét, a bányászat természetes védőrétegeként kifejlődési jellege és vastagsága kiemelkedően fontos szerepet kapott a hegységszerkezeti és védőréteg viszonyok értékelésében, ill a karsztvízveszély elleni védekezésben Éppen ezért főként a 20 sz második felétől bányaterületenként részletesen térképezett (fúrásokkal teljes vastagságában feltárt) és minősített összlet Megfelelő védőréteg-vastagság esetén a víznyomáshoz viszonyított védőrétegvastagság is kifejezésre került (pl 0 0,5; 0,5 1,0; 1,0 1,5; 1,5 2,0; >2 m/1 atm hidrosztatikus nyomás) (VÍGH, SZENTES 1952) Biztonságos vízvédelmet hagyományosan a 1,5 2,0 m/1 atm értéktől feltételeznek (12 ábra) Annavölgyi Tagozat ( alsó eocén telepes összlet ) Az általában 0 20 m vastag, de egyes helyeken 120 m vastagságot is elérő agyagos feküből (Bajnai Tagozat) a medence középső és K-i részén folyamatosan fejlődik ki az átlagosan 25 m vastag lutetiai barnakőszén-telepes összlet A Dorogi-medence kutatói (ROZLOZSNYIK et al 1922, GIDAI 1972, JÁMBORNÉ 1988) a széntelepes összletet települési helyzete alapján rendre az alsó-eocénbe (Sparnacumi) sorolták A DNy-felé megjelenő bázisrétegek elismerten lutetiai nagyforaminiferái (Nummulites laevigatus) és a magnetosztratigráfiai adatok alapján, a bakonyi szelvényekkel való korreláció szerint (KOPEK et al 1971) azonban legvalószínűbben a dorogi széntelepes rétegsor legidősebb képződményei is a lutetiai emeletbe sorolhatók (KECSKEMÉTI 1999) A széntelepes kifejlődés trópusi klímán keletkezett, s elsősorban mocsárciprusfélék, ciprusfélék, Myrica-félék és pálmafélékből halmozódott fel A sekély-, átmeneti-, és mélyláp övek egyaránt ismeretessé váltak, a fáciesövek iránya ÉK-DNy-i Három kifejlődési terület különíthető el: (1) DK (Borókás, Dorog Tokod, Ebszőny Csolnok) vastag, jó minőségű telepekkel; (2) középső, átmeneti öv (Domonkoshegy Somberek, Mogyorósbánya, Kerekdomb, Nagysáp Sárisáp, Tót Kenyérmező Esztergomtábor) vékonyabb, gyengébb minőségű telepekkel; (3) ÉNy-i öv (Lábatlan, Nyergesújfalu, Bajót, Marótpuszta) műrevaló telepek nélkül A Dorogi-medence egészére elmondható, hogy a kőszénvastagság 2 12 m között változik A kitermelt szén fáciesövtől függően kj/kg fűtőértékkel és 7 50% hamutartalommal, és 2,4 7 % kéntartalommal rendelkezik (GIDAI 1972) A kőszénösszlet rétegtani megjelenése igen változatos a közbetelepült szürke márga, palás márga, szürke és barna kövületes márga, és édesvízi mészkő képződmények jelenléte miatt 33

34 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Egyes helyeken normál tengeri nummuliteszes közbeékelődéseket is megfigyeltek A kifejlődések változatosságát a szerzők a medencealjzat változatos morfológiájával, illetve az egyes medencerészek egyenetlen süllyedésével magyarázzák Ezt kiválóan illusztrálja a következő idézet: (VÍGH, SZENTES 1952) Ingressziónak nevezzük azt a fajta tengervíz elárasztást, amikor nem a tenger mozgó ereje tör magának lépéről-lépésre utat, mint transzgredáló tenger, hanem a tenger a süllyedő terület már kialakult egyenetlen öbleit árasztja el A víz egy része a karsztosodott terület vízjáratain keresztül tör be A széntelepes rétegsort azonban már igazi tengeri képződmények takarják el, transzgressziós településben A Tokod-altáróban egy 3 10 m vastagságú főtelepet és egy 3 m vastagságú kísérőtelepet különböztetnek meg, a közeli XV-ös aknában 8, az Erzsébet-aknában 6 telepet különítenek el A Ferenc-aknában 4 feküpadot, egy főtelepet és egy fedőtelepet különítenek el Az I és II akna területén a főtelep akár a 12 m-es vastagságot is elérheti Az annavölgyi X aknában 3 telepes összlet, összesen 17 m vastag, amelyek közül a legvastagabb Leontina telep 6,2 m-es, és fűtőértéke meghaladja az kj/kg-ot Ebszőnybánya 3 telepének összvastagsága 10 m A déli helyzetű Borókás területén egy 5,5 m vastag alsó és egy 3,2 m vastag felső meddő réteg választja el a három széntelepet egymástól, amelynek összvastagsága m (GIDAI 1964) Csernyei Formáció A széntelepes rétegsor fedőképződményét alkotó, csökkent sós vízi faunát tartalmazó, homokos agyagos, szenes agyagos rétegsor ( korallos-molluszkás márga ) A héjtörmelékek gyakran lumasellaszerűen dúsulnak ( transzgresszív lag ) Felszíni előfordulása nem ismert, ugyanakkor fúrási rétegsorok alapján részletesen dokumentált A rétegsorban megjelenő csökkentsósvízi molluscák esetenként szintjelzők (pl Tympanotonus hantkeni MUN CHALM) Csolnoki Agyagmárga Formáció A terület egyik legáltalánosabban elterjedt, tengeri körülmények között lerakódott rétegsora Alsó részét mélyebb vízben (60 90 m) lerakódott, lemezesen rétegzett márga, agyagmárga alkotja, vékonyhéjú kagylókkal, operculinákkal és gazdag plankton foraminifera állománnyal ( operculinás márga ) A rétegsorban fölfelé vékony, elszórtan növény maradványokat tartalmazó finomhomokos kőzetlisztes rétegek települnek Az operculinás márgára éles határral települ a Nummulites perforatus tömeges jelenlétével jellemezhető mészhomokkő ( perforatuszos rétegek ), melyre korallos, bryozoás agyag agyagmárga összlet következik Vastagsága rendszerint alig haladja meg a 10 m-t, esetenként azonban egyes vélemények szerint akár a 40 m-t is elérheti (SZÜCS et al 1982) A karotázsgörbéken is jól azonosítható durvaszemcsés bioklasztos törmelék áthalmozott jellegére utal a réteg csekély, mégis erősen változó vastagsága, a nummuliteszek imbrikációja, a számukra kedvezőtlen, agyagos környezetben megjelenő telepes korallok, valamint a korallok szabad felszínének mélyvízi környezetet kedvelő bryozoákkal való bekérgezettsége (KERCSMÁR 2010) A perforatuszos rétegek fölött Nummulites striatusos, homokrétegekkel tagolt agyagmárga települ ( sztriatuszos rétegek ), melynek felső harmadában esetenként szenes agyagot, szenesedett növénytörmelékes agyagmárgát, bitumenes agyagot, ill csökkent sós vízi mollusca faunát tartalmazó közbetelepülések jelenhetnek meg Az agyagmárgába ciklikusan települő homokrétegek gyakran bioturbáltak, és tömegesen tartalmaznak sekélyvízi mollusca faunát Mindez a Tokodi Formációval való laterális összefogazódásra utal (KERCSMÁR 2010, KERCSMÁR et al 2011) 34

35 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Tokodi és Lencsehegyi Formációk ( középső eocén telepek, Fornai széntelepes összlet ) A Csolnoki Agyamárga Formáció heteropikus kifejlődéseként (KERCSMÁR 2010) a Dorogi-medence K-i, DK-i részén (Borókás, Tokod Dorog, Ebszőny Csolnok) és egy elkülönült ÉNy-i medencerészben (Lencsehegy) sekélytengeri, lagunáris, ill árapály síksági folyóvízi faunamentes homok települ (Tokodi Formáció) Felső harmadában széntelepek képződtek, amelyek a terület elmocsarasodását jelzik (Lencsehegyi Formáció) Az itt megjelenő telepes összlet vastagsága m, amely 2 5, átlag 0,8 3 m vastag telepet ágyaz be, amelyek fűtőértéke kj/kg A széntelepek közé települt meddő kőzetek édesvízi mészkő-, homokkő- és márgarétegekből állnak A felső barnakőszénösszlet kemény, fényes barnakőszene szubtrópusi klímán keletkezett, ahol babérlevelű fa és cserje volt az uralkodó növényzet A delta fáciesű, folyóvízi ártéri mocsarakban az alluviális síkság láperdeiben már a harasztok és egyes zárvatermők is jelentős szerepet kaptak Az ide tartozó telepek elterjedése a Dorogi Formáció telepeinél jóval korlátozottabb, a Dorog környéki és a Csolnoktól É-ra eső területeken nagyrészt már leművelték Jelentős bányászat fejlődött ki a középső eocén telepek -re vonatkozóan Lencsehegyen, a borókási területen (IX, XIV és XIX aknák), s nagy mennyiségű középső eocén készletet körvonalaztak a csatlakozó Új-Borókási területen (XII/a akna) Az anyag itt bitumenben gazdag (40% illó, 8 10% kátrány), lepárlásra is alkalmas minőségi szén (GIDAI 1972) A széntelepek fedőjében is települő durvaszemcséjű laza homokkő ( Tokodi Homokkő ) tekintélyes mennyiségű vizet tárolhat, amely elsősorban vetők harántolásánál úszóhomokbetöréseket idézhet elő Ó-Dorogon 800, IX-es aknán 2500 l/p mennyiségű vizet emeltek (VÍGH, SZENTES 1952), s potenciális veszélyt jelent az Új-Borókási középső eocén telepek felső padjának művelése kapcsán is Szőci Mészkő Formáció Az eocén rétegsor záró tagja a mészmárga, mészkő, mészhomokkő, glaukonitos homokos mészkő rétegsor ( Tschichatscheffi mészkő ) Jellemző nagyforaminifera (Discocyclina sp, Nummulites millecaput, N striatus, Asterocyclina sp, Operculina sp), lithotamnium és bryozoa tartalma Kora bartoni, felső harmada priabonai (LESS et al 2000) A medenceperemeken a mészkőrétegek karbonátos selfen képződtek, a medencebelső irányába a mészkő fokozatosan agyagosodik, márgába megy át A rétegsorban a vízmélység felfelé fokozatosan növekszik, s a mészmárga rétegek (Padragi Márga Formáció) túlterjedően települnek a mészkőrétegek fedőjében A felső-eocén mészkőből fakadhatnak rétegvizek, melyek karsztosodott helyeken kezdetben a l/p is lehet, később azonban ez rendszerint harmadára negyedére csökken Ilyen vizek ismertek Mogyoróson, Tokod XVI-os és Erzsébet aknán A Szőci Mészkő Formációban tárolt víz elsősorban aknamélyítésnél és az oligocén telepek bányászatánál okozhat problémát (VÍGH, SZENTES 1952), fúrással történő harántolása esetén éppen ezért különösen fontos a fúrólyuk megfelelő cementezése Oligocén Hárshegyi Homokkő Formáció Mányi Homok Formáció ( oligocén telepek ) Az infraoligocén denudációt követő transzgresszió bázisképződménye Típusos Hárshegyi Homokkövet a mélyfúrások tapasztalatai alapján nagyobb összefüggő területen nehéz kimutatni, mivel ennek elterjedése főként az egykori partszegélyekhez kötött, a mélyebb medencerészek, öblök felé a homokkő agyaggal váltakozik Az üledéksor alján tarkaagyagok váltak ismertté, melyek, áthalmozott állapotban a rétegsor magasabb szintjeiben is előfordulnak Tarkaagyag-előfordulások kapcsolódnak a felszíni vagy eltemetett triász mészkőrögök környezetéhez 35

36 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Helyenként a homok kimaradásával közvetlenül az eocén képződményeken, helyenként az oligocén homok fedőjében oligocén barnakőszéntelepek jelennek meg az alsó-oligocén rétegsorban ( oligocén telepek Mányi Homok Formáció, Esztergomi Kőszén Tagozat KORPÁS 1981) Ciprusfélékkel és mocsárciprusfélékkel jellemzett peremi láperdei és sekélylápi képződmények, rendszerint 1 3 pados kifejlődések, 0,8 2,4 m összvastagsággal A telep átlagos fűtőértéke kj/kg, hamutartalma % (NÉMEDI VARGA 2010) A lencseszerű előfordulások nem alkotnak összefüggő kőszénmezőt, ugyanakkor meglétük esetén általában egységes vastagságban fejlődtek ki Művelésre alkalmas telepek váltak ismertté Mogyorósbánya Szarkáspuszta térségében, Tokodaltárón, Ebszőnybányán (XVII akna), Annavölgyön, a csolnoki I, II és VI aknában és a borókási XIV akna területén (Új- Borókás területén a mélyfúrásokban nem említik, jelenléte nem kizárt) A telepek közvetlen feküjében sok esetben szürke színű duzzadó agyag települ, ami megnehezítheti a feltáró létesítmények megtartását (SIPOSS 1964) A széntelepek fedőjében édesvízi mészkő, csökkent sós vízi márga ( cyrenás márga ) települ, amely homok, kavics, tarkaagyag váltakozásából álló ősmaradványokban szegény összletbe megy át, melyet egyes szerzők (KORPÁS 1981) a Mányi Homok Formációba soroltak Viszonylag nem nagy víztartalmú homok, mely azonban esetenként közvetlenül telepes csoport fölött települve úszóhomok-betörés veszélyével fenyeget Ilyeneket ismernek Tokod, Körakna, Új-akna, Ágnes-lejtősakna, Dorog-altáró területén és a Miklósbereki oligocén műveletekben A vízmennyiség 0,3 0,5 l/p körül alakul (VÍGH, SZENTES 1952) Oligocén fedő üledékek Az oligocén képződmények a terület prekvarter felszínalkotó képződményei, ennek megfelelően erőteljesen erodáltak, s elsősorban, mint felszínalkotó képződmények kapnak jelentőséget A széntelepes összlet magasfedőjében megjelenő tengeri rétegeket, elsősorban mikropaleontológiai alapon, sokan azonosították az alsó-oligocén Kiscelli Agyag szintjével (Kiscelli Agyag Formáció) (pl HANTKEN 1868, SINGER 1897, MAJZON 1957) valamint a VITÁLIS által között leírt Dorog 39, 48, 61, 119, 132, 133 fúrások dokumentációs anyaga Esetenként (pl Esztergom 18 fúrás) jól megfigyelhető összefogazódása a Hárshegyi Homokkő Formációval A Kiscelli Agyag Formáció fedőjében, homok, homokkő, kavicsos és agyagoshomok települ, kevés, felső-oligocén korra utaló faunával (MAJZON 1957, Esztergom 12 és 13 fúrások) (Törökbálinti Homokkő Formáció) Negyedkori képződmények A negyedkori képződmények vastagsága a területen legfeljebb néhány 10 méter 1830 fúrás adatai alapján (GeoBank leválogatás) átlagos vastagsága 8 m, jellemzően (25 75%) 1 12 m közé esik Összesen m harántolt kvarter rétegsor statisztikája alapján a negyedidőszaki üledékek 70%-a eolikus eredetű, ezen belül is uralkodó (64%) a lösz A völgybevágódások talpszintjét képező ártéri folyóvízi képződmények részaránya 15%, a lejtőüledékeké kevesebb, mint 10% 1224 Szerkezeti viszonyok Kutatástörténeti áttekintés A szerkezeti viszonyok bányászati szempontú értékelése a Dunántúli-középhegység területén elválaszthatatlan a karsztvízkérdéstől A termelés állami tervgazdálkodás keretei között történő fokozása csak a regionális karsztvízszint alatti mélységek művelésbe vonásával volt lehetséges, így a szerkezeti viszonyok és a karsztvízveszély integrált vizsgálatára a század közepétől intenzív állami kutatások kezdődtek 36

37 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A termelés az 1950-es 60-as éveiben érte el a maximumot, s mivel karsztvízveszély legerőteljesebben a Dorogi-medencében jelentkezett, természetes, hogy a legkiterjedtebb tanulmányok is erre a területre készültek (pl VÍGH, SZENTES 1951, WILHEMS et al 1962) E tanulmányok kapcsoltan tárgyalják (1) az alaphegység karsztos jelenségeit, (2) a szerkezeti irányok jellegét és sorrendjét, valamint (3) a (fajlagos) védőréteg viszonyokat (12 ábra) A bányabeli adatok és tektonikai megfontolások mellett fontos szerepet kapott a szeizmikus vetőkutatás (SZALAI 1957) is 12 ábra A Dorogi-medence szerkezeti és fajlagos vízvédőréteg-vastagsági viszonyai (VÍGH, SZENTES 1952) A minden szempontból legteljesebb szerkezeti képet a várható bányabezárásokat megelőzően a Dorogi Szénbányák Vállalat készítette el (GYARMATI et al 1989) A vállalat bányaés földmérési osztályának raktárában, geológiai osztályán és tervező irodájában tárolt 1:1000 és 1:2000 méretarányú művelési térképek valamennyi észlelt és feltüntetett szerkezeti adatát 1:2000 alapadat-, majd értékelő-térképeken ábrázolták a kapcsolódó statisztikai értékelésekkel együtt Az eredményeket az egész medencére 1: áttekintő térképen rajzolták egybe, ill 1: minősített térképen foglalták össze (13 ábra) 37

38 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 13 ábra A Dorogi Szénbányák érdekeltségi területének 1989-ben összegzett minősített arhív tektonikai térképe (fekete vonallal jelölve a 14 ábra szelvénye) A medence uralkodó szerkezeti irányai A Dorogi-medence fő szerkezeti elemei a NyÉNy KDK, K Ny és KÉK NyDNy csapású m-es elvetési magasságú, jelentős normál komponensű, részben eocén utáni szerkezetek A fővetőkhöz kisebb törések kapcsolódnak, amelyek a medencebelsőkben tovább szabdalják a telepeket, átlagban fokos dőlésszöggel Az egyes blokkokban a kőszéntelepek átlagos dőlésszöge 15 fok Önálló szerkezeti egységnek tekinthető az É-i (Nagy-Gete vonulattól É-ra), a középső (Nagy-Gete és Magos-hegy vonulatok között) és a D-i (Magoshegy vonulattól D-re) eső szerkezeti egységek, ahol mind a vetőirányok, mind azok vízveszélyessége eltérő módon alakul (14 ábra) 14 ábra A Dorogi kőszénmedence vázlatos földtani szelvénye a három fő tektonikai egység megjelölésével (SZABÓ N in NÉMEDI VARGA 2010) Jelmagyarázat: Oligocén: 1: Mányi Formáció, Eocén: 2: Padragi (Piszkei) Márga Formáció, 3: Tokodi Homokkő Formáció, 4: Csolnoki Agyagmárga Formáció, 5: Dorogi Formáció Annavölgyi tagozata (kőszéntelepes összlet), Triász: 6: Dachsteini Mészkő Formáció A szelvény helyét a 13 ábra mutatja 38

39 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vetők irányonkénti megoszlásának területi változásait, valamint a kapott vetőstatisztika és az észlelt vízbetörések helyének és mértékének összefüggéseit részletes statisztikai elemzések vizsgálták (pl VÍGH, WILLEMS 1961, MIKE 1964) Az iránystatisztikai kutatások egy másik területe az optimális kutatási hálók meghatározása volt a medence egyes részterületeire (MÉSZÁROS, SZABÓ 1963) A DNy ÉK csapású vetőrendszer csak elmosódva követhető (VÍGH, SZENTES 1952) A törésrendszer a jelenlegi szerkezeti irányokat kevéssé határozza meg, az oligocén fekütérkép (GIDAI, SIPOSS 1966) szerint azonban kiemelt jelentősége van az infraoligocén denudációt megelőző térszíntagolódásban A Ny K-i irányú vetőrendszert, a jelenlegi gerinceket alakította ki a Dorogi Kőszikla, Henrik Gete Köveshegy vonulat, ill a Magos-hegy Pollus-hegy csapásában Az ÉNy DK-i irányú törések jelentős árkok kialakításában vettek részt (1 Dorog Csév Pilisvörösvár Óbuda, 2 Annavölgy Sárisáp Úny Nagykovácsi, 3 Nagysáp Epöl Budakeszi, 4 Bajna Szomor Zsámbék Budaörs) Az É D-i törésrendszer jól nyomozható a Pilis hegy két oldalán, Kesztölc Leányvár csapásban, Esztergom Dorog Csolnok Zsámbék irányban, Sárisáp Szomor Tokod Gyermely, Mogyorós Bajót környékén, a Gerecsében A törésirányok szerkezeti értelmezésére vonatkozóan eltérő geodinamikai szemléletű feldolgozások születtek A középső szerkezeti egység jellegzetes, szétágazó, ollószerűen szétnyíló vetőire már VÍGH, SZENTES (1952) felfigyeltek, a középső tektonikai egység törésrendszerére a Daubrée-féle kísérlet alapján ellenkező sarkokon befogott tábla, csavarással történő igénybevételére utaló szerkezeti igénybevételt feltételezve MIKE (1964) ettől nagyon eltérő, a Gerecse és a Pilis Budai-hegység eltérő irányú rotációjával magyarázza a törésirányok területi eloszlását A törések genetikai csoportosítása terén kulcsfontosságú lehet az a megállapítás (GIDAI 1972), mely szerint az ÉNy DK-i és Ny K-i, a Dorogimedencében uralkodó szerkezeti irányokat az oligocén utáni mozgások hozták létre, míg az ÉK DNy-i irány az infraoligocén denudáció területi kiterjedését meghatározó idősebb szerkezeti öv (GIDAI 1971) Az azonos korú, viszonylag fiatal Ny K-i és ÉNy DK-i vetőrendszer együttes alakulásának egyik lehetséges magyarázata ugyanis az újabban a hagyományosan elfogadott árkos sasbérces szerkezetalakulás (pl GYARMATI et al 1989) alternatívájaként feltételezett, jelentős normál komponensű, részben eocén utáni oldaleltolódások jelenléte (KERCSMÁR 2012) lehet Ez az ollószerű szétnyílásokra és a vetők csapás mentén bekövetkező íves elhajlásaira is koherens magyarázatot adhat 39

40 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 13 A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénbányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 2015 szeptemberében az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt 131 A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1311 A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület döntő részén holocén és késő-pleisztocén korú, elsősorban eolikus képződményekben: löszökben, fluvioeolikus homokos üledékekben, valamint folyóvízi homokos kavicsos képződményekben alakultak ki Fenti képződmények általános elterjedésűek a területen; holocén korú folyóvízi homokos, kavicsos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások mentén jellemzőek, különösen nagy vastagságban a Duna mentén A vizsgálati területen elszórtan foltos megjelenésben eocén, illetve oligocén képződmények, valamint általában a triász aljzat karbonátos képződményei is megjelennek a felszínen Ebben az esetben az üledékes képződményekben alakult ki a talajvíztartó, míg az aljzati, triász mészkövek és dolomitok esetén karsztvíztartóról, karsztvízszintről beszélünk A talajvíztartó vastagságát néhány méterre, esetenként néhány tízméterre tehetjük A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben jellemzően 2 7 méterrel a felszín alatt, míg a dombhátak alatt a több tíz métert is elérheti A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli Kvarter korú víztartóra a területen számos sekély kút mélyült, melyek rendszerint nem mélyebbek 20 méternél Az itt előforduló vizekről elmondható, hogy alacsony összes oldottanyag-tartalommal (TDS) rendelkeznek, mely leginkább mg/l között alakul Ehhez CaMgHCO 3 -os, CaMgHCO 3 SO 4 -os, CaMgSO 4 HCO 3 -os kémiai jelleg párosul Ritkábban megemelkedhet a nátrium részaránya is, elsősorban a mélyebb kutak vizében Rétegvizek a területen Oligocén víztartó képződmények A vizsgált területen oligocén képződmények egybefüggően csak ritkán jelennek meg A Hárshegyi Homokkő Formáció homokos képződményei rendszerint foltosan, lencseszerűen figyelhetők meg tarkaagyagokra települve Ezen, vagy közvetlenül eocén képződményeken települten jelenik meg a kőszéntartalmú Mányi Formáció, mely telepei oligocén telepek néven ismertek A kőszéntelepes összlet fedőjében édesvízi mészkő és csökkent sós vízi márga települ, melyen homokos, kavicsos, agyagos összlet települ A teljes összlet vastagsága rendszerint néhány 10 méter, maximum méter A rétegsorban előforduló homokos, kavicsos rétegek potenciális víztartó képződmények lehetnek pórustérfogatuk következtében Ugyanakkor az itt található homokok viszonylag kis mennyiségű vizet tartalmaznak, de amennyiben közvetlenül a széntelepes összlet felett 40

41 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány települnek, úszóhomok betörés következhet be Ilyen homokok ismertek Tokod, Ágneslejtősakna, Körakna, Új-akna, Dorog-altáró, valamint a Miklósbereki fejtésekben A bányászati tevékenységre abban az esetben is veszélyt jelenthet, ha e rétegek térbeli helyzetük (tektonika) következtében közvetítő közegként funkcionálnak a széntelepes összlet homokrétegei között, valamint az előbbiek és a talajvíztartó és/vagy a fekü rétegvíztartó szintek között Mindazonáltal még a karsztvíznívónál mélyebb helyzetű oligocén telepeket sem fenyegetné komolyabb vízbetörés az aljzati karsztvíztartó irányából ahol megfelelően vastag finomszemcsés fekü képezi a védőréteget A fedőből és magukból a széntelepes rétegek felől érkező vizek helyi víztelenítéssel megszüntethetők, komolyabb víztermelés nem szükséges e telepek leműveléséhez A területen az oligocén képződményekre közel 20 vízkút létesült E kutak döntő része kis, métert meg nem haladó mélységű Itt jellemzően alacsony összes oldottanyag-tartalmú vizeket találunk, mely rendszerint mg/l között változik A kémiai jelleg uralkodóan CaMgHCO 3 SO 4 -os és CaMgSO 4 HCO 3 -os, néhány esetben ugyanakkor megfigyelhetünk MgCaNaHCO 3 SO 4 -os, CaMgHCO 3 -os, vagy NaSO 4 -os kémiai jellegű vizeket is Az alacsony TDS intenzív áramlásokat jelez, míg a szulfátos jelleg kőzettani (szenes, kéntartalmú rétegek) okokra vezethető vissza Eocén korú víztartó képződmények Az eocén korú képződmények a területen az oligocén képződményekhez hasonlóan mind vertikálisan, mind horizontálisan változatos településűek A települési környezet laterális kiterjedése, valamint a területet ért lepusztulás következtében mind kifejlődésben, mind vastagságban változatos képződményeket találunk A Szőci Mészkő Formáció mészmárga, mészkő, mészhomokkő, glaukonitos homokos mészkő összlete laterálisan fokozatosan agyagosodik, márgába megy át, ugyanakkor felfelé is fokozatosan mészmárgák jelennek meg (Padragi Márga Formáció) A késő-eocén korú mészkő repedezettsége, karsztosodottsága következtében akár igen jelentős mennyiségű vizet is tárolhat, mely különösen ott jelenthet különös veszélyt, ahol a Szőci Mészkő (települési és/vagy tektonika következtében) közvetlen kapcsolatban áll az aljzati karsztvíztartóval A veszély leginkább az oligocén telepek művelésénél jelentkezik A területen a középső eocén telepek fedőjében települő Tokodi Formáció folyóvízi, laza homokköve pórustérfogatának következtében válhat víztartó képződménnyé, így akár jelentős mennyiségű vizet is tárolhat, mely hasonlóan az oligocén képződményekhez a tektonizált részeken, úszóhomok betöréseket okozhat A Tokodi Formáció felől érkező vizek helyi vízmentesítéssel lecsapolhatók A Dorogi Formáció felső része, az Annavölgyi Tagozat alsó eocén telepes összletként ismert A mintegy 25 méteres összvastagságot elérő összletben az egyes telepek között különféle márgák és édesvízi mészkő települ A képződmény a betelepülő karsztosodott karbonátokban, illetve nyitottabb törések mentén tartalmazhat vizet A területen előforduló képződményekben található homokrétegekben, illetve édesvízi mészkövekben tárolt vizek egymással kommunikálhatnak a települési és tektonikai okok következtében Amennyiben a formáció alsó részén megjelenő Bajnai Tagozat (konglomerátum-, tarkaagyag-, édesvízi mészkő-, mészmárga-, homok-, kavicsrétegek) kisebb vastagságban, vagy egyáltalán nem fejlődött ki és közvetlenül az aljzaton települ, jelentős vízbeáramlással lehet számolni Az eocén telepek képződményei elsősorban csak a főkarsztvíz szintje alatti helyzetben tekinthetők fokozottan karsztvízveszélyesnek Az eocén korú összletből csak kisszámú vízkémiai elemzés áll rendelkezésre Az ezekre a képződményekre települt kutak, rendszerint méternél sekélyebbek és mg/l közötti TDS figyelhető meg, melyhez CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os, illetve egy esetben 41

42 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés CaMgHCO 3 SO 4 -os kémiai jelleg társul Fentiek a karsztvíztartóhoz hasonlóan intenzív áramlás meglétére utalnak Az aljzati képződmények vízadó viszonyai A vizsgált területen belül az aljzatot elsősorban a késő-triász kora-jura korú platform fáciesű Dachsteini Mészkő Formáció nagy vastagságú karbonátos összlete alkotja Az 5 kmes környezetben ehhez társultan Fődolomit is megjelenik A Sárisáp Nyergesújfalu vonal mentén a karbonátplatform képződményein települten jura alsó-kréta pelágikus, tűzköves mészkövek is megjelennek A legfiatalabb aljzati képződmények a kora-kréta korú flisoid képződmények, melyek elsősorban márgás (Berseki Márga Formáció), homokköves (Lábatlani Homokkő Formáció) kifejlődésben jelennek meg A jura kréta képződmények többnyire egyenként nem haladják meg a maximum néhány 10 méteres vastagságot A késő-triász korú Dachsteini Mészkő jelentős karsztvíztárolóként ismert a területen és annak környezetében Az erősen karsztosodott, repedezett karbonátos összlet rendkívül nagy mennyiségű karsztvizet tartalmaz, mely elsősorban az eocén telepes összleteket veszélyezteti, amennyiben azok közvetlenül, vagy csak vékony feküvel települnek az aljzat karsztvíz tárolóján Az eocén kőszenes összlet bányászatának esetében csak abban az esetben kell rendkívül nagy mennyiségű víz beáramlásával számolni, ahol a széntelepek, illetve az bányászati üregek a regionális főkarsztvíznivó alatt vannak A jura karbonátoknak, illetve kréta korú törmelékes képződményeknek szintén csak ott van jelentőségük, ahol repedezettségük, karsztosodottságuk, illetve a tektonika következtében egy víztartó egységet képeznek a triász korú főkarsztvíztárolóval és a főkarsztvíznívó alatt helyezkednek el A területen elsősorban triász karbonátokból áll rendelkezésre vízkémiai elemzés A karsztvíztartóban ismert jelentős áramlásoknak köszönhetően a vizek alacsony TDS-sel jellemezhetőek A CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os kémiai jellegű vizek valamivel alacsonyabb TDSsel (kb mg/l) rendelkeznek, mint a CaMgHCO 3 SO 4 -os, MgCaHCO 3 SO 4 -os kémiai jellegű vizek, melyek leginkább mg/l körüli TDS-sel jellemezhetőek 132 A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1321 Beszivárgás csapadékból A vizsgálati területen a talajvíztartót elsősorban kvarter korú képződmények alkotják, melyben a talajvízszint rendszerint sekély mélységben található E képződmények határozzák meg a meteorológiai viszonyok mellett a beszivárgás mértékét is A területen előforduló zömében eolikus löszös, homokos, illetve ártéri homokos, kavicsos képződmények alapján az évi csapadék kb 10%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét A helyenként előforduló agyagos, kőzetlisztes felszíni képződmények esetében ez csupán 4 5%-ra tehető, azonban konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni A karsztos képződmények felszínen lévő részein 30% körüli beszivárgásra számíthatunk 1322 Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen kívül, attól Ny-i, K-i, illetve D DK-i irányban találhatók a területen megtalálható hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezek szűkebb területünkön részben oldalirányú utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni Az áramlási irány a mélyebb völgyek és a 42

43 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Duna, mint regionális megcsapoló felé mutat Ugyanakkor a rétegsor mintegy méternél sekélyebb részein számíthatunk a talajvizek irányából származó komponensekre is Tekintettel a terület változatos települési és rendkívül tagolt tektonikai viszonyaira, az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak a részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg 133 A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1331 A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: állandó vízfolyások, források, talajvízpárolgással jellemezhető területek, szivárgó felszínek, oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé) Az első négyféle megcsapolás területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentkezik Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket Az áramlási útvonalak végén felszín alatti víztől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) és források találhatók, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők Ezek részletes felmérése és védelmük biztosítása a részletes tervezés feladata lesz A terület fő megcsapolója a Duna, a porózus vízadó rendszerek áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni Egységesen, a Duna irányába történő, északias irányba történő áramlással lehet számolni 1332 A terület mesterséges megcsapolásai A vizsgált terület közvetlen, néhány kilométeres körzetében kvarter, illetve oligocén és eocén korú vízadó szinteket, valamint az alaphegységi triász karsztvíztartót érintő, elsősorban ivóvíztermelések, kisebb részben egyéb célú víztermelések vannak 134 A terület vízminőségi képe A Dorog-észak vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2015 szeptemberében az MFGI Vízföldtani Adattárában található vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt A felszínközeli, sekély porózus víztestek vizsgálata a kloridion, a szulfátion, a hidrogénkarbonátion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl párolgásról) A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot A megcsapolási területek felszínközeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni 43

44 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az összes oldottanyag-tartalom a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l (medián körülbelül 750 mg/l), a kloridion tartalom mg/l (medián körülbelül 30 mg/l), míg a hidrogénkarbonát-tartalom mg/l között változik 440 mg/l körüli medián érték mellett A nagyobb koncentráció értékek főként Esztergom, Nyergesújfalu és Sárisáp térségében találhatók, ahol a nitration-tartalom meghaladja az ivóvízben megengedett (50 mg/l) határértéket, mely lokális szennyezések meglétére utalhat Ezen kutakban mért összes oldottanyagtartalom elérheti a 2200 mg/l, a nátrium 350 mg/l, a kalcium 300 mg/l, a klorid 300 mg/l, a hidrogén-karbonát 800 mg/l, a szulfát akár az 1400 mg/l értéket A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, szulfát, hidrogénkarbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását a szennyezett kutak adatainak elhagyásával Box Whisker diagramon (15 ábra) ábrázoljuk A diagramok doboz -részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg ábra A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, szulfát, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek feltüntetésével (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával) A kvarter korú képződményekben tárolt vizek kémiai jellegéről csak a sekélyebb (felszín alatti 5 20 méter) bajóki, esztergomi, nyergesújfalui táti, sárisápi és tinnyei fúrások vizeinek adatai álltak rendelkezésünkre, miszerint az itt tárolt vizek jellemzően CaMgHCO 3 -os, CaMgHCO 3 SO 4 -os, CaMgSO 4 HCO 3 -os típusúak Itt a TDS döntően mg/l közötti, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Ca 2+, mg/l Mg mg/l HCO 3 és mg/l SO 4 2 A Nyergesújfalu K 10 és a Sárisáp K 10 jelű kutak vizeiben megjelenik a nátrium, CaMgNaHCO 3 SO 4 -os, CaNaMgSO 4 -os vizeket alkotva, ahol a TDS mg/l, a Na mg/l, a Ca mg/l, a Mg mg/l, a HCO mg/l, a SO mg/l körüli Az oligocén képződmények vizeiről néhány sekélyebb (felszín alatt körülbelül 25 méteres mélységig terjedő) és 1 1, a felszín alatti 45 illetve 100 méteres mélységet megnyitó fúrás adatai álltak rendelkezésünkre Az itt tárolt vizek jellemzően CaMgHCO 3 SO 4 -os,

45 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány CaMgSO 4 HCO 3 -os jellegűek Az összes oldottanyag-tartalom mg/l között változik, körülbelül mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+, mg/l SO 4 2 és mg/l HCO 3 tartalom mellett Néhány esetben megjelenik a nátrium-ion, ezzel MgNaCaHCO 3 SO 4 - os, MgCaNaHCO 3 SO 4 -os jellegű vizet alkotva, ahol a TDS mg/l, a Na mg/l, a Ca mg/l, a Mg mg/l, a SO mg/l és a HCO mg/l körüli A Nagysáp B 1-jelű kút felszín alatti méteres mélységből származó vize NaSO 4 -os jellegű, ahol a Na mg/l, a SO mg/l körüli, közel 2800 mg/l-es összes oldottanyag-tartalom mellett Az oligocén korú rétegekben tárolt vizek összes szerves széntartalma (TOC) 2 6 mg/l, egy esetben (Sárisáp K 7) ez az érték a 20 mg/l-t meghaladja Az eocén képződmények vizeit mindössze 3 darab sárisápi és egy darab bajóti fúrás tárta fel Ezen kutak vizeinek összetétele alapján (a felszín alatti körülbelül 65 méteres mélységig) az itt tárolt vizek jellemzően a CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os jelleg dominál, ahol a Ca mg/l, a Mg mg/l, a HCO mg/l, a TDS mg/l között változik A mélyebb, (felszín alatti méter) sárisápi kút vizében megjelenik a szulfát, CaMgHCO 3 SO 4 -os vizet alkotva, ahol a TDS 680 mg/l, a Ca mg/l, a Mg mg/l, a HCO mg/l, a SO mg/l körüli A rendelkezésre álló adatok alapján a szénbányászat célját képező eocén és oligocén rétegek vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, magnézium, klorid, szulfát, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását a Box Whisker diagramon (16 ábra) ábrázoljuk A diagramok doboz -részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg Látható, hogy a vizek szulfáttartalma igen magas, melyet nagy valószínűséggel az ezekben a rétegekben lévő széntelepek okoznak 16 ábra A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, eocén és oligocén rétegekből vett vízminták nátrium, kalcium, magnézium, klorid, szulfát, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek feltüntetésével 45

46 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A mezozoos (triász karbonátos) képződmények vizeiről a felszíntől körülbelül 400 méteres mélységig van információnk Az itt tárolt vizeket kémiai jellegük alapján két csoportra bonthatjuk Az egyik a CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os típusú vizek, melyeknek az összes oldottanyag-tartalma mg/l között változik, míg a fő jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+ és mg/l HCO 3 A másik csoportot a CaMgHCO 3 SO 4 -os, MgCaHCO 3 SO 4 -os vizek alkotják, ahol a TDS mg/l, a Ca mg/l, a Mg mg/l, a HCO mg/l, a SO mg/l körüli A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a CaMgHCO 3 - os, MgCaHCO 3 -os víztípustól, a CaMgHCO 3 SO 4 -os, CaMgSO 4 HCO 3 -os, MgNaCaHCO 3 SO 4 -os, MgCaNaHCO 3 SO 4 -os víztípuson keresztül a NaSO 4 -os víztípusig A mélység növekedésével a (17 ábra) feltüntetett paraméterek nem mutatnak jelentős változást, a vizek kloridtartalma enyhe emelkedést, a hidrogén-karbonát tartalma enyhe csökkenést mutat 17 ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben 46

47 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 14 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 2009 december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült (jelenleg ez a legfrissebb hivatalos állomány) Az értékelés során mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vettük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet 141 Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1411 Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület a Duna részvízgyűjtő egységhez tartozik, a terület a Gerecse (1 7) felszíni vízgyűjtő alegységhez tartozik, az 5 kilométeres körzetének délnyugati részét továbbá érinti a Közép-Duna (1 9) alegység is A területre és 5 km-es körzetére 9 főleg dombvidéki meszes felszíni vízfolyás víztest esik (10 táblázat), ellenben állóvíz víztestek nincsenek A terület víztest kategórián kívüli vízfolyással sűrűn behálózott Víztest kategórián kívüli állóvizek közül is található a területen és 5 km-es körzetében 4 tározó, 3 bányató és egy természetes tó 10 táblázat A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység *Duna Gönyü Szob között AEP446 síkvidéki, meszes, természetes 1-7 *Kenyérmezei-patak és mellékága AEP657 dombvidéki, meszes, természetes 1-7 *Únyi-patak alsó AEQ084 dombvidéki, meszes, természetes 1-7 *Únyi-patak felső és mellékágai AEQ085 dombvidéki, meszes, természetes 1-7 Bajóti-patak AEP293 hegyvidéki, meszes, természetes 1-7 Csenke-patak AEP385 dombvidéki, meszes, módosított 1-7 Szent László-patak felső AEP995 dombvidéki, meszes, módosított 1-9 Szentlélek-patak alsó AEQ000 dombvidéki, meszes, természetes 1-7 Szentlélek-patak felső AEQ001 hegyvidéki, meszes, természetes 1-7 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet A 18 ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket 47

48 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 18 ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen 1412 A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati terület felszín alatti vízadói sekély porózus, sekély hegyvidéki és hegyvidéki, továbbá karsztos víztestek A hideg vagy langyos vizet adó összletek a Dunántúli-középhegység Duna-vízgyűjtő Által-ér-torkolat Visegrád (sh14, h14), a Dunántúli-középhegység Duna-vízgyűjtő Budapest alatt (sh15, h15) sekély hegyvidéki és hegyvidéki, a Dunántúli-középhegység északi peremvidéke hordalékterasz (sp142) sekély porózus, illetve a Dunántúli-középhegység Esztergomi-források vízgyűjtője karszt víztest (k14) (19 ábra, 25 ábra, 26 ábra) Termálvizet adó víztest a területen a Visegrád-Veresegyháza termálkarszt (kt14), amelyet részben a területen beszivárgó víz táplál, akárcsak a területtől nyugatra fekvő Dunántúliközéphegység Tatai- és Fényes-források vízgyűjtője (kt12) termálkarsztot Az utóbbi nem része a tanulmánynak (26 ábra) A terület felszín alatti víztesteit a 11 táblázat ismerteti 48

49 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 19 ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 11 táblázat A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve Típus Víztest azonosító *Dunántúli-középhegység Duna-vízgyűjtő Általér-torkolat Visegrád sekély sh14 Dunántúli-középhegység Duna-vízgyűjtő hegyvidéki Budapest alatt sh15 * Dunántúli-középhegység északi peremvidéke sekély hordalékterasz porózus sp142 *Dunántúli-középhegység Duna-vízgyűjtő Általér-torkolat Visegrád h14 hegyvidéki Dunántúli-középhegység Duna-vízgyűjtő h15 Budapest alatt *Dunántúli-középhegység Esztergomi-források vízgyűjtője karszt k14 Visegrád-Veresegyháza termálkarszt termál karszt kt14 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 49

50 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 142 A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 1421 Felszíni vizeket érő terhelések és hatások Vízkivétel Felszíni vizeket érintő ivóvíz célú vízkiemelés a területen nem történik Egyéb célból (ipari, öntözési, halastavi, rekreációs) 7 felszíni vízfolyás víztest vizét hasznosítják (12 táblázat) 12 táblázat Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből Érintett A vízkiemelés hasznosítási célja felszíni víztest Kommunális Ipari Energetikai Öntözési Halastavi Rekreációs Ökológiai Bajóti-patak x Csenke-patak x *Duna Gönyü Szob között x x x x x Szent László-patak felső Szentlélek-patak alsó *Únyi-patak alsó *Únyi-patak felső és mellékágai A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet Védett területek Védettséget élveznek a kijelölt fürdőhelyek és halászatra, illetve rekreációs célra (horgászat, víziturizmus) használt folyóvizek és állóvizek (13 táblázat) (19 ábra) 13 táblázat Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint Név Kijelölt fürdőhely Víziturizmus Horgászat Halászat *Duna Gönyü Szob között x x x A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet A 2008 évi nitrátjelentés alapján a terület nagy része nitrátérzékeny Tápanyagérzékeny terület nincs A vizsgálati területen és környezetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (nemzeti park, Natura SCI és SPA, tájvédelmi körzet) (14 táblázat) Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik 14 táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa Védett terület azonosító Védett terület elnevezése Védettség jellege Nemzeti Park 283/NP/97 Duna Ipoly NP források, patakok Natura2000 SCI HUDI20009 Budai-hegység barlangok, források, patakok Natura2000 SCI HUDI20009 Budai-hegység források, patakok Natura2000 SCI HUDI20034 Duna és ártere mentett oldali holtág, ártér Natura2000 SCI HUDI20018 Északi-Gerecse barlangok, források, patakok Natura2000 SCI HUDI20039 Pilis és Visegrádi-hegység barlangok, források, patakok Natura2000 SAC HUDI20013 Csolnoki löszgyepek kiemelt jelentőségű Natura2000 SAC HUDI20016 Epöli szarmata vonulat kiemelt jelentőségű Natura2000 SAC HUDI20030 Központi-Gerecse kiemelt jelentőségű Natura2000 SAC HUDI20028 Kirvai löszgyepek kiemelt jelentőségű Natura2000 SPA HUDI10002 Börzsöny és Visegrádi-hegység források, patakok Natura2000 SPA HUDI10003 Gerecse barlangok, források, patakok Tájvédelmi Körzet 163/TK/78 Budai TK barlangok, források, patakok Tájvédelmi Körzet 152/TK/77 Gerecsei TK barlangok, források, patakok 50

51 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Szennyeződések A terület felszíni és felszín alatti vizeit érintő pontszerű és diffúz szennyezések területi eloszlását a VGT 2-1, 2-2, 2-3, 2-4, 2-6 térképmellékletei alapján mutatjuk be Pontszerű szennyezőforrások A vizsgálati területen elhelyezkedő települések többségében csatornázottak A települési folyékony hulladékot többnyire nem szállítják szennyvíztelepre A terület szennyvíztisztító telepeiről a tisztított szennyvizet vízfolyásokba vezetik A bevezetések hatása a befogadó víztestekre csak 4 esetben jelentős (20 ábra, 15 táblázat) 15 táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és 5 km-es körzetében Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra Csolnok Csolnok - Szennyvíztisztító Telep Únyi-patak felső és mellékágai jelentős Dorog Dorog - Szennyvíztisztító Telep Duna Gönyü Szob között elhanyagolható Leányvár Leányvár - Szennyvíztisztító Telep Kenyérmezei-patak és mellékága jelentős Mogyorósbánya Mogyorósbánya - Szennyvíztisztító Telep Duna Gönyü Szob között elhanyagolható Nyergesújfalu Nyergesújfalu (Kelet) - Szennyvíztisztító Telep Duna Gönyü Szob között elhanyagolható Sárisáp Sárisáp - Szennyvíztisztító Telep Únyi-patak alsó jelentős Tát Tát - Szennyvíztisztító Telep Únyi-patak alsó jelentős A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet A terület felszíni és felszínalatti víztesteibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 16 táblázat ismerteti 16 táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyeződést kibocsátó Szennyvíz jellege Befogadó víztest neve Hatása a befogadóra Dorog Erőmű energiaipar Duna Gönyü Szob között nem jelentős Richter Gedeon Vegyészeti Kenyérmezei-patak és Dorog Gyár Nyrt fióktelepe egyéb feldolgozóipar lehet, hogy fontos mellékága (Dorog) Dorog Esztergom Leányvár Galvanizáló üzem Termál- élmény és gyógyfürdő Galvanizáló üzem kohászat, fémfeldolgozás Kenyérmezei-patak és mellékága lehet, hogy fontos termálvíz, fürdővíz Duna Gönyü Szob között nem jelentős kohászat, fémfeldolgozás Kenyérmezei-patak és mellékága lehet, hogy fontos Nyergesújfalu Műanyag alapanyag és késztermék gyártó üzem szolgáltatóipar Duna Gönyü Szob között nem ismert Sárisáp Nyomtatott áramkör gyár egyéb feldolgozóipar Únyi-patak alsó lehet, hogy fontos A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet 51

52 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 20 ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen A 21 ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást A kisebb települési szilárd hulladéklerakók (14) bezárásra kerültek 2009-ig Jelenleg is üzemelő nagyobb szilárd hulladéklerakó nincs a területen Speciális hulladéklerakók közül veszélyes hulladéklerakó található Dorogon és Kesztölcön, inert hulladéklerakó Esztergomban, Nagysápon és Piliscséven Hulladékégető Dorogon üzemel 52

53 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 21 ábra Hulladékgazdálkodás A 22 ábra láthatóak a szennyezett területek A szennyező anyag elsősorban szénhidrogén, kisebb részben (Dorogon) fém- és szervetlen szennyező 53

54 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 22 ábra Szennyezett területek A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben foglaltakon kívül más egyéb káreseményt is nyílvántartanak A szennyezőanyagok elsősorban ásványolaj-származékok (Dág, Dorog, Esztergom, Nyergesújfalu, Tokod), kisebb mértékben fémek (csolnoki Janza-patak, Dorog, Esztergom, Tokod) illetve szerves makro szennyezők (Dorog) Dorog város ipari létesítményeinél szerves mikroszennyezők is kimutathatók Két esetben a szennyezőanyagok pontos meghatározását, a tényfeltáró vizsgálatokat még nem végezték el, a többinél a kármentesítés már elérte a beavatkozási és/vagy a monitoring szakaszt A terület főbb bányászott nyersanyagai a mészkő, a márga és a homok/homokkő Barnakőszén-bányatelek Dorog mellett található (Esztergom-III) Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 23 ábra mutatja be 54

55 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 23 ábra Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és szállítási nyilvántartás Diffúz szennyezőforrások Nitrátterheléssel együt tjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység foltokban jellemző a területen A terhelés mértéke max 150 kgn/ha/év A településeket érintő nitrátterhelés mértéke jellemzően 50 kgn/ha/év alatt marad (24 ábra) A területre jellemző diffúz foszforterhelés mértéke a legtöbb területrészen a g-ot nem haladja meg 55

56 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 24 ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek 1422 Felszíni alatti víztestek Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben l a 20 táblázat) A vizsgálati területet 2 üzemelő és 1 tartalék, 5 km-es körzetét további 8 üzemelő, 1 távlati és 1 tartalék vízbázis érinti A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nem történik A vízbázisok sérülékenyek, 2 vízbázisra készült üzemeltetői, 6-ra sérülékeny vízbázis diagnosztika A 17 táblázat ismerteti részletesen a terület vízbázisait, míg a 25 ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víztermelőkutak védőterületeit mutatja be 56

57 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 25 ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 17 táblázat A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Település Vízbázis VOR Vízbázis Státusz Bajna Bajna Dorog Esztergom AID214 ALF796 AID305 AID346 Bajna vízmű kasztkút Bajna Vm talajkút *Dorogi karsztkút B-12 Esztergom, Prímás-sziget üzemelő Rendelkezésre álló diagnosztika befejezett SVB diagnosztika Vízbázis sérülékeny Védendő termelés (m 3 /nap) igen 730 üzemelő igen 70 üzemel, de kisebb termeléssel üzemelő Héreg AID418 Héreg vízbázis üzemelő Leányvár Nyergesújfalu Sárisáp AID499 ALG830 AID667 *Vaskapu pusztai kút Viscosagyár (ZOLTEK) *Sárisáp karsztaknai vm befejezett üzemeltetői diagnosztika befejezett SVB diagnosztika befejezett SVB diagnosztika igen 4000 igen igen 400 tartalék igen 2200 üzemelő igen 2740 üzemelő Tát AID753 Táti-szigetek távlati befejezett SVB diagnosztika befejezett SVB diagnosztika igen 2500 igen

58 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Vízbázis VOR Vízbázis Státusz Tát AID754 Táti vm Tokod (Tokodaltáró) X01001 *Ágnes és IV/C ereszkék üzemel, de kisebb termeléssel üzemelő Rendelkezésre álló diagnosztika befejezett SVB diagnosztika befejezett üzemeltetői diagnosztika befejezett SVB diagnosztika Vízbázis sérülékeny Védendő termelés (m 3 /nap) igen 3000 igen 8300 Perbál AID624 Perbál, Köbölkút forrásfoglalás üzemelő igen 400 Esztergom ALG841 vízmű tartalék igen 5000 Ipari Esztergom ALG095 minisztérium Üdülője üzemelő igen 17 forrásfoglalás SVB: sérülékeny vízbázis * a vízbázis a vizsgálati területen helyezkedik el ** egyéb, nem közcélú vízbázis Veszélyeztetettségi vizsgálatot 6 vízbázis esetében végeztek Az eredmények alapján 2 esetben nincs probléma, 4 esetben a vizsgált vízbázisok közepesen veszélyeztetettek A vízbázisok veszélyeztetettségének oka, hogy a belterületi és mezőgazdasági területek aránya meghaladja az 50%-ot (közepesen veszélyeztetett) Az OGYFI nyilvántartása szerint két ásványvíztermelő kút van a koncessziós területen, és további három az 5 km-es körzetben A területen nincs gyógyvíz termelőkút, környezetében 1 kút vizét termelik gyógyászati célra, Esztergomban A kutak részletes adatait a 18 táblázat tartalmazza 18 táblázat Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település Kút jele Víz kereskedelmi neve Felhasználás EOV Y EOV X Esztergom B 5 gyógyvíz Kesztölc K 9 Ivi-Quell ásványvíz ásványvíz Piliscsaba K 14 Aqua-King ásványvíz ásványvíz Piliscsév K 2 Class Aqua Pilis ásványvíz ásványvíz * Tokodaltáró Tokodaltáró IV/C ereszke Nora ásványvíz ásványvíz *Tokodaltáró Ágnes ereszke Nora ásványvíz ásványvíz A *-gal jelölt kutak a területre esnek Térképi jele A vizsgálati területen és környezetében nem mélyült 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút, bár a Duna mentén mind a magyarországi, mind a szlovák parton több langyos karsztforrás tör fel A 26 ábra a vizsgálati területen és annak környezetében lévő, gyógy- és ásványvizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel 58

59 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 26 ábra A vizsgálati területet érintő karszt víztestek és termálvizet adó víztestek A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 19 táblázat és a 20 táblázat tartalmazza A sekély porózus víztestek készleteit ipari vízként, ill ivóvízként (partiszűrésű kutak) hasznosítják A sekély hegyvidéki és hegyvidéki víztestek vizéből kismértékben ipari, a sh14 területen jelentős bányászati vízkivétel történt A karsztvizet ivóvízként és kismértékben ipari céllal termelik Visszatáplálás nem történik a területen Víztest kódja 19 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Kitermelt víz 1000 m 3 /év ivóvíz ipari energia bányászat öntözés egyéb mezőgazdasági fürdővíz egyéb termelés vissztáplálás egyéb és többcélú termelés összevonva Összesen sh14 2,9 59,3 1049,9 1099,58 sh15 0 sp , h14 14,2 14,2 h15 0 k ,0 386,4 7,2 2987,6 kt

60 Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Kémiai vizsgálat elemei Biológiai vizsgálat elemei Hidromorfológiai mérés elemei Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 20 táblázat Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa Szűrőzött szakasz mélysége A kifolyó víz hőmérséklete Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m 3 /év) Sekély porózus sekélyebb, mint 30 m 2412 Porózus mélyebb, mint 30 m kevesebb, mint 30 C Porózus termál magasabb, mint 30 C Sekély sekélyebb, mint 30 m 14,2 hegyvidéki Hegyvidéki mélyebb, mint 30 m kevesebb, mint 30 C 14,2 Karszt 2988 Termál karszt magasabb, mint 30 C 0 Összesen: Határ menti víztestek A területet érintő karsztos víztestek részei a Komarnanska Vysoka Kryha / Dunántúli középhegység északi rész 11-es ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak A magyar szlovák osztrák szlovén nemzetközi Transenergy projekt ezt a területet kiemelten kezelte és regionális vízföldtani modellel vizsgálta az áramlási rendszert és a vízkitermelések regionális, határon átnyúló hatását 1441 Felszíni víz monitoringprogramja 144 Monitoring A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII31) KvVM rendelet szerint történt A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoringhelyeket és a vizsgált jellemzőket a 21 táblázat mutatja be A VKI monitoringrendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein 2004 során több pontot érintő expedíciós, 2005-ben ökológiai, ban hidromorfológiai felmérés zajlott (27 ábra) A védett területekre vonatkozó monitoringprogramot a 22 táblázat tartalmazza 21 táblázat Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében Monitoring azonosító Felszíni víz neve Mérőhely AIJ631 *Kenyérmezei-patak Dorog szvtp alatt, 2,1 fkm A/E/V P/B/M/Z/H H/M/F AIJ815 *Únyi-patak (Tátivízfolyás) Tát, közúti híd A P/B/M/Z/H H/M/F ALC644 Bajóti-patak Bajót, tavak alatt + + A P/B/M/Z/H H/M/F ALC645 Bajóti-patak Bajót, tavak felett + + A P/B/M/Z/H H/M/F ALC712 Csenke-patak Esztergom, 10-es út hídja + + A P/B/M/Z/H H/M/F ALC777 Kenyérmezei-patak és mellékága Kesztölc alatt + + A/E/V M/Z/H H/M/F 60

61 Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Kémiai vizsgálat elemei Biológiai vizsgálat elemei Hidromorfológiai mérés elemei Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Monitoring azonosító Felszíni víz neve Mérőhely ALC804 Kenyérmezei-patak és Leányvár, mellékága szennyvíztisztító fölött + + A/E/V M/Z/H H/M/F ALC882 Janza-patak Sárisáp-Úny közötti közúti híd A/E/V P/B/M/Z/H H/M/F ALC884 *Bajna-Epöli vízfolyás Sárisáp, vízhozammérő műtárgy A/E/V P/B/M/Z/H H/M/F Kémiai vizsgálat elemei: A alapkémia, E elsőbbségi anyagok (33-as lista), V egyéb veszélyes anyagok Biológiai vizsgálat elemei: P fitoplankton, B fitobenton, M makrofita, Z makrozoobenton, H halak Hidromorfológiai mérés elemei: H hidrológia, M morfológia, F folytonosság A területen rendszeres fürdővíz monitoringot 1 helyen, Dorogon a Palatinusz bányatavon végeznek 22 táblázat Felszíni védett területek monitoring pontjai Azonosító Monitoring pont neve Védettség indoklása AIJ631 *Kenyérmezei-patak nitrátérzékeny AIJ815 *Únyi-patak (Táti-vízfolyás) nitrátérzékeny AIJ760 Szentléleki(János)-patak nitrátérzékeny A *-gal jelölt monitoring pont a területen található 61

62 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 27 ábra Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai 1442 Felszín alatti vizek monitoringprogramja A felszín alatti vizeket érintő monitoringprogram keretein belül a sekély porózus vízadókról 8, a sekély hegyvidékiekről 3, a karsztos összletekről 18 kút szolgáltat információt A hegyvidéki víztestekre nem mélyült megfigyelő kút Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 23 táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el A 28 ábra mutatja be a felszín alatti víztestek monitoringpontjait A felszín alatti vizek mennyiségi monitoringprogramja a terület vízszint változásainak megfigyelését foglalja magába (Q1); a vízhozam monitoring (Q2) nem jellemző A minőségi program többnyire sérülékeny külterületi (S1), sérülékeny belterületi (S2), továbbá védett rétegvíz (S3) monitoringprogramon belül történik 62

63 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Víztest 23 táblázat Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása mennyiségi *Dunántúliközéphegység - Duna-vízgyűjtő Által-ér-torkolat Visegrád Dunántúliközéphegység - Duna-vízgyűjtő Budapest alatt *Dunántúliközéphegység északi peremvidéke hordalékterasz *Dunántúliközéphegység - Duna-vízgyűjtő Által-ér-torkolat Visegrád Dunántúliközéphegység - Duna-vízgyűjtő Budapest alatt *Dunántúliközéphegység - Esztergomiforrások k14 5*Q1 vízgyűjtője Visegrád- Veresegyháza termálkarszt A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet Területre esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai mennyiségi 5 km-es környezetére esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai sh14 1*Q1, 2*Q2 3 sh15 0 sp142 1*Q1 1*S1 2*Q1 4*S1 8 h14 0 h15 0 1*S1, 1*S2, 1*S3 6*Q1 2*S1, 1*S2 kt14 1*Q1 1 Összesen (db) 17 63

64 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 28 ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen 145 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket standard mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be 1451 Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni folyóvíztestek állapota 1 esetben jó, 4 esetben mérsékelt, 4 esetben gyenge A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 24 táblázat mutatja be 64

65 Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 24 táblázat Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata Víztest név AEP446 *Duna Gönyű Szob között mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt AEP657 *Kenyérmezei-patak és mellékága gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge nem jó gyenge AEQ084 *Únyi-patak alsó mérsékelt gyenge gyenge mérsékelt adathiány gyenge AEQ085 *Únyi-patak felső és mellékágai mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt adathiány mérsékelt AEP293 Bajóti-patak mérsékelt mérsékelt kevés adat adathiány mérsékelt AEP385 Csenke-patak jó gyenge kevés adat adathiány gyenge AEP995 Szent László-patak felső jó mérsékelt gyenge kevés adat adathiány gyenge AEQ000 Szentlélek-patak alsó jó mérsékelt kevés adat adathiány mérsékelt AEQ001 Szentlélek-patak felső jó adathiány adathiány jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 1452 Felszíni alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota a karsztos víztestek kivételével jó A k14 víztest állapota a bányászati vízkiemelések következtében vált gyengévé (25 táblázat) A minőségi állapotfelmérés során a legtöbb felszín alatti víztest állapota jónak adódott; két sekély porózus víztest állapota viszont gyengének minősült (26 táblázat) Víztest jele sh14 sh15 sp142 h14 h15 k14 25 táblázat A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest neve *Dunántúli-középhegység Duna-vízgyűjtő Által-ér-torkolat Visegrád Dunántúli-középhegység Duna-vízgyűjtő Budapest alatt *Dunántúli-középhegység északi peremvidéke hordalékterasz *Dunántúli-középhegység Duna-vízgyűjtő Által-ér-torkolat Visegrád Dunántúli-középhegység Duna-vízgyűjtő Budapest alatt *Dunántúli-középhegység Esztergomiforrások vízgyűjtője Vízmérleg Süllyedés Felszíni víz FAVÖKO Áramlási viszonyok Víztest állapota jó jó jó jó jó nem jó kt14 Visegrád Veresegyháza termálkarszt nem jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 65

66 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 26 táblázat Felszín alatti vizek minőségi állapota Víztest Szennyezett termelőkút Szennyezett ivóvízbázis védőterület jele neve komponens komponens nitrát *Dunántúliközéphegység sh14 Duna-vízgyűjtő Általér-torkolat Visegrád Dunántúliközéphegység sh15 Duna-vízgyűjtő Budapest alatt *Dunántúliközéphegység északi sp142 peremvidéke hordalékterasz *Dunántúliközéphegység h14 Duna-vízgyűjtő Általér-torkolat Visegrád Dunántúliközéphegység h15 Duna-vízgyűjtő Budapest alatt *Dunántúliközéphegység k14 Esztergomi-források vízgyűjtője Visegrádkt14 Veresegyháza termálkarszt A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet Diffúz szennyeződés a víztesten>20% x x növényvédőszer Szennyezett felszíni víztest száma Trend komponens Minősítés gyenge gyenge jó jó jó jó jó 146 Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése 1 felszíni vízfolyás esetén a jó állapot fenntartandó; a többi esetben a jó állapot/potenciál 2021-re (4), 2027-re (4) érhető el A felszín alatti víztestek többségénél a mennyiségi és minőségi jó állapot fenntartandó, a karsztos víztest jó mennyiségi állapota 2021-re, míg a két sekély hegyvidéki víztest esetén 2027 után érhető el a jó minőségi állapot A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-1 melléklete és táblázatai (62 és 63) tartalmazzák (wwwvizeinkhu) 66

67 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 15 Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 151 Szénkutatás A vizsgálati területre nem esik sem hatályos szénkutatási terület, sem szén bányatelek (MBFH Bányászat, 2016 április, 3 melléklet) 152 Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg nincs a vizsgálati területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom, MBFH Bányászat, 2016 április) 153 Szénhidrogén-kutatás A vizsgálati területre nem esik sem hatályos szénhidrogén kutatási terület, sem pedig hatályos szénhidrogén bányatelek (MBFH Bányászat, 2016 április) 154 Egyéb nyersanyagok A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 13 bányatelek található Ezek közül 11 működő, 1 bezárt, és 1 pályázat/kutatás alatt levő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van A bányászott nyersanyag homok, építőkő, a bezárt bányában szén A bányák közül 3 esik a területen belülre, 10 bányatelek a területen kívül található A működő nem-fémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-s nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és kívül, de annak 5 km-es körzetében 21, amelyek között többféle nyersanyag: agyag, homok, kavics és építőkő fordul elő A területen belülre 5 megkutatott készlet esik 16 megkutatott nemfémes ásványi nyersanyag-lelőhely a vizsgálati területen kívülre esik A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 29 ábra, adataikat a 27 táblázat és a 28 táblázat tartalmazzák, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2014 decemberi adatbázisa alapján készültek A működő bányák egy részének területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt nem ábrázolható, ezért azokat pontszerű jellel tüntettük fel A térképen nyolc bányatelket ábrázoltunk valós kiterjedésében A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre 67

68 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 29 ábra A dorogi vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 27 táblázat A dorogi vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Térképi szám Területnév Helyzete a területen Nyergesújfalu I - mészkő Lábatlan I - márga Sárisáp III - kaolinos homokkő Bajna (054, 055/a,b, 058/5 a,j,k hrsz) - mészkő Bányakód Területe km 2 0,95 cementipari márga cementipari mészkő Engedélyes EOV X EOV Y HMO 2014 Kft ,76 márga HMO 2014 Kft ,43 bányatelek kaolinos homokkő 0,35 mészkő Pup Attila és Társai Bányászati, Kereskedelmi, Szolgáltató Kft Pilisi Parkerdő Zrt bányatelek kutatás Engedély kezdete vége Status működő határozatlan bányatelek működő határozatlan működő határozatlan kutatás Nyersanyagnév Tevékenység kívül* kívül* belül kívül* Dorog IV - mészkő 0,32 mészkő BAUMIT Építőanyaggyártó és Kereskedelmi Kft működő határozatlan bányatelek belül 68

69 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám Területnév Piliscsaba I - mészkő Bajna II (Sárási mészkőbánya) - mészkő Bányakód Területe km 2 0,10 mészkő 0,07 mészkő Engedélyes Márkakő Betonelem és Műkőgyártó Kft Pilisi Parkerdő Zrt EOV X EOV Y Engedély kezdete vége Status működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek Nyersanyagnév Tevékenység Helyzete a területen kívül* kívül* Kesztölc I - mészkő 0,05 mészkő Colas-Északkő Bányászati Kft működő határozatlan bányatelek kívül* Epöl I - mészkő Kesztölc II - homok 0,04 mészkő 0,21 homok Mészkő és Dolomit Kőbányászati és Ásványfeldolgozó Kft ABA-TECH Kereskedelmi és Szolgáltató Kft működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek kívül* belül Piliscsév I - homok 0,03 homok LACI TEAM Szolgáltató Kft működő bányatelek kívül* Máriahalom I - homok Esztergom III - szén 0,01 homok egyéni vállalkozó ,31 bányatelek barnaszén *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Zrt működő határozatlan bezárt határozatlan bányatelek kívül* kívül* 28 táblázat A dorogi vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Térképi szám Bányakód Település Dorog Bányatelek (ha van) Dorog IV - mészkő Bajna Bajna Bajna Epöl Bajna II (Sárási kőbánya) - mészkő Epöl I - mészkő Bányaterület neve (lelőhely) Kőszikla (Dorog IV bt) Sárási kőbánya (Bajna II bt) Nyersanyag neve cementipari mészkő tűz és saválló agyag mészgyártási mészkő EOV X EOV Y Helyzete a területen belül belül kívül* Juhállás (Epöl I bt) falazó mészkő kívül* Epöl Juhállás II falazó mészkő kívül* Csolnok Magos-hegy (Csolnok VI bt) falazó mészkő belül Máriahalom Máriahalom I Csabai dűlő (Máriahalom I bt) - homok vakoló homok kívül* Kesztölc Kesztölc I - Fehérszirt kétágú mészgyártási mészkő (Kesztölc I bt) mészkő kívül* Piliscsév Piliscsév I - Kiskőszikla (Piliscsév homok I bt) falazó homok kívül* Sárisáp Babálhegy Sárisáp Sárisáp Sárisáp III - kaolinos homokkő Bajót Öregkő Lábatlan Nyergesújfalu I - mészkő III Silicol bánya (Sárisáp III bt) Babálhegy tartalék terület Kecskekő (Nyergesújfalu I bt) mészgyártási mészkő kaolinos homokkő kaolinos homokkő kívül* belül kívül* mészgyártási mészkő kívül* cementipari márga, mészkő kívül* 69

70 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám Bányakód Település Lábatlan Lábatlan Bányatelek (ha van) Lábatlan I - márga Lábatlan II - márga Bányaterület neve (lelőhely) Berzsek hegy (Lábatlan I bt) Ördög gát (Lábatlan II bt) Duna Nyersanyag neve cementipari márga cementipari márga EOV X EOV Y Helyzete a területen kívül* kívül* Tát folyami betonkavics fkm kívül* Tát Duna folyami betonkavics fkm kívül* Tokod Serház dűlő falazó mészkő belül Héreg É-i terület falazó mészkő kívül* Piliscsaba I - Kissomlyóhegyi mészkőbánya (tömör) falazó mészkő Pilisjászfalu kívül* mészkő *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül 70

71 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 16 A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (továbbiakban: Bt) és végrehajtására kiadott 203/1998 (XII 19) kormányrendelet (továbbiakban: Vhr) Bt 22 (10) Ha a kutatási jogadomány vagy a kutatási engedély olyan, részben vagy egészben fedő vagy magában foglaló földtani szerkezetre vonatkozik, amelyre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a kutatási jogadomány vagy a kutatási engedély jogosítottja köteles tevékenységét a már bányászati joggal rendelkező bányavállalkozóval összehangolni, és az erre vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba foglalni A megállapodás létrejöttéhez a bányafelügyelet e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szempontok alapján történő jóváhagyása szükséges A felek a megállapodástól a bányafelügyelet hozzájárulásával állhatnak el, azt a bányafelügyelet hozzájárulásával bonthatják fel, szüntethetik meg, mondhatják fel vagy módosíthatják Vhr 6/D (1a) Ha a kutatás felhagyott földalatti bánya bányatérségein keresztül, valamint azok igénybevételével történő bányabeli módszerek alkalmazására is irányul, a műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a bányatérségek újranyitásának, biztosításának, járásra, szállításra, munkavégzésre történő alkalmassá tételének, szellőztetésének, világításának, víztelenítésének, továbbá végleges felhagyásának és lezárásának a tervét és a kutatási munkálatok, valamint az ahhoz igénybevett bányatérségek biztonsága érdekében elvégzendő feladatok tételes költségtervét 6/E (3) A bányafelügyelet a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet elutasítja a) a kérelemben megjelölt kutatási terület azon részére, melyen a kutatási tevékenység kivett helyet érint és a tevékenység végzéséhez a hatáskörrel rendelkező hatóság nem járult hozzá Bt Kivett hely : ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védő övezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint, amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít Bt 26/A (4) A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni A bányavállalkozó egy bányatelekre vonatkozóan 71

72 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés legfeljebb egy alkalommal kérheti a bányafelügyelettől az üzemszerű kitermelés megkezdésére megállapított határidő legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbítását Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó térítést köteles fizetni (5) A bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, ha a bányavállalkozó a) az üzemszerű kitermelés megkezdésére megállapított határidő lejártáig az üzemszerű kitermelést nem kezdi meg, és aa) a kitermelési határidő meghosszabbítását a bányafelügyeletnél nem kezdeményezi, vagy ab) a bányafelügyelet a meghosszabbítás iránti kérelmet jogerős döntésében elutasította és a döntés végrehajtható, b) a térítésfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy c) a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik Bt 26/C (1) Ha a bányászati munkák végzése során a művelésre engedélyezett bányatelek területén a kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése előtt olyan természeti, környezeti, műemléki vagy régészeti érték válik ismertté, amely más módon nem védhető meg, az érintett hatóság határozata alapján amelyben rendelkezni kell a bányavállalkozó kártalanításáról is a bányafelügyelet a bányatelket hivatalból csökkentheti (2) A művelés alatt álló bányatelek területének az (1) bekezdés alapján hivatalból történt csökkentése miatt a bányavállalkozót megillető kártalanításra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni A kártalanítási összeget az (1) bekezdés szerinti érintett hatóság köteles megfizetni kivéve ha az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során vagy a bányafelügyelet hatósági eljárásában szakhatósági állásfoglalásában jelezte a természeti, környezeti, műemléki vagy régészeti érték meglétét, vagy annak korábbi tényadatokra, geológiai adottságokra alapozott valószínűsíthetőségét az általa hozott határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül (3) Ha a már megállapított bányatelek területét a kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése előtt kivett hellyé nyilvánítják, az ebből eredő károkért a bányavállalkozót kártalanítás illeti meg A kivett hellyé nyilvánításról szóló határozatban a kártalanításról is rendelkezni kell A kártalanítási összeget a kivett hellyé nyilvánító határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül kell megfizetni Bt 29 (1) Ha összefüggő ásványi nyersanyaglelőhely művelésére egyidejűleg több bányavállalkozó jogosult, tevékenységük gyakorlását kötelesek összehangolni és ennek keretében biztosítani az együttes, szakszerű és ésszerű kitermelés feltételeit Megegyezés hiányában a kitermelés sorrendjét és feltételeit a bányafelügyelet állapítja meg (3) Ha egymást fedő, vagy egymással közvetlenül vagy védőpillérek által érintkező ásványi nyersanyaglelőhely kitermelésére több bányavállalkozó jogosult, a bányavállalkozóknak meg kell állapodni a területek egyesítésében és kitermelési feltételekben A megállapodás érvényességéhez a bányafelügyelet jóváhagyása szükséges A bányafelügyelet a jóváhagyás során a szerződési kötelezettségek teljesítése, az ásványvagyon gazdálkodás, a biztonság és a tulajdon védelme érdekében feltételeket állapíthat meg Bt 32 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott létesítménnyel összefüggésben folytatott tevékenység hatásától a lakótelepülést, a felszíni vagy föld alatti egyéb létesítményt, a vízkészletet, a folyó-, illetőleg állóvizet, műemléki ingatlant, régészeti, védett természeti területet szükség esetén védőpillér (határpillér, védőidom) kijelölésével kell megóvni A védőpillért a 72

73 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tevékenység folytatása során veszélyeztetni nem lehet A bányafelügyelet az érdekeltek meghallgatásával a védőpillér lefejtését vagy meggyengítését engedélyezheti, ha annak rendeltetése megszűnt, vagy ha a biztonsági és védelmi követelmények más módon is kielégíthetők (lásd Bányabiztonsági szabályzatok) Bt 39 (1)A bányavállalkozó a 26/B (1) bekezdésében foglalt határidőn belül kérheti a bányafelügyelettől, hogy az kezdeményezze az illetékes építésügyi hatóságnál a mélyművelésre vagy külfejtéses művelésre megállapított bányatelek határai közt fekvő ingatlanra építési és telekalakítási tilalom elrendelését Az ebből eredő károkat a bányavállalkozó az ingatlan tulajdonosának (vagyonkezelőjének, használójának) köteles megtéríteni Nem kérheti a bányavállalkozó az építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését, ha a bányatelket az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezték be Bt 26 (4) A bányafelügyelet a bányatelek megállapításáról szóló jogerős és végrehajtható határozatot megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett Nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni a kőolaj, földgáz ideértve a szén-dioxid gázt is kitermelésére és a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelket (5) A bányatelek megállapítása és az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát A bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének Bt 39 (3) A területrendezési tervek, illetőleg a településrendezési eszközök kidolgozásánál a bányafelügyelet megkeresésével figyelembe kell venni a nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyont tartalmazó területeket A bányafelügyelet javaslatára a megállapított bányatelek területén a helyi építési szabályzatban területfelhasználási, illetőleg építési korlátozásokat lehet életbe léptetni 73

74 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2 A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 21 A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 211 A Dorogi szénmedence perspektivikus szénvagyona 2111 A Dorogi-medence mérleg szerint nyilvántartott vagyona A nyilvántartott mérlegterületeken a medence összességében 426 Mt földtani vagyonnal rendelkezik, amiből a mérleg szerint 255 Mt elérhető (29 táblázat, 30 ábra) A számbavételi határ 0,8 m-es telepvastagság, 8400 kj/kg fűtőérték A vagyon fűtőértéke változó, esetenként igen kedvező ( kj/kg, átlagosan kj/kg) (31 ábra) 100 Mt földtani vagyont meghaladó mérlegterület egy található a Mt közé eső vagyonok együttesen 59%-ot tesznek ki, de ebből 20% végleges pillérben lekötött A települési mélység 100 m-es nagyságrendű átlagos mélység közel 400 (397) m A bányavízemelések értéke erősen változó, esetenként igen magas (100 m 3 /p), átlagosan is meghaladja a 20 m 3 /p értéket, ami természetvédelmi problémákat vet fel (l később) A természetvédelmi fedettség változó, összességében nem túl magas (25%) (PÜSPÖKI, KERCSMÁR ed 2012) 29 táblázat A Dorog-pilisi barnaszénmedencék mérlegterületei (2010 január 1-i állapot) Bányaterület neve (színezés az elsajátítás állapota szerint, ld ábrán) Nyilvántartott (kt) Földtani vagyon Elérhető (kt) Fűtőérték (kj/kg) Természeti paraméterek súlyponti mélység (m) bányavíz emelés (m 3 /p) természetvédelmi fedettség (%) 1 Kerekdombi konc Kenyérmező Kerekdomb-É Borókás XII/A Tokodi konc Borókási konc Mogyorós-Ny Lencsehegy I Tokod, község alatt Nagysáp-Ny Gyermely XV aknától K-re Solymár Ebszőny, terv bánya Bajna-Dél Bajna VI akna XVII akna Bajna DNy Tokod-altáró XXI akna Ebszőny Bajna, Judit-akna Ebszőny-Ny

75 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bányaterület neve (színezés az elsajátítás állapota szerint, ld ábrán) Nyilvántartott (kt) Földtani vagyon Elérhető (kt) Fűtőérték (kj/kg) Természeti paraméterek súlyponti mélység (m) bányavíz emelés (m 3 /p) természetvédelmi fedettség (%) 25 X akna Ebszőny Öregbánya Mogyorós, terv bánya VIII akna I-II akna Mogyorós-bánya Kósd Dorog-pilisi medencék összesen* *A vagyon adatok összesítések, a természeti paraméterek a kitermelhető vagyonnal súlyozott átlagértékek 30 ábra A Dorog pilisi barnaszénmedencék mérlegterületei és elsajátítás szerinti állapotuk 75

76 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 31 ábra A Dorog pilisi barnaszénmedencék mérlegterületeinek fűtőérték szerinti megoszlása 2112 Bányanyitási lehetőségek a Dorogi-medence területén A bányanyitás szempontjából perspektivikus területek számbavételénél figyelembe vettük a Dorogi Szénbányák osztályvezetői által 1988-ban megfogalmazott perspektivikus területeket (GUTMANN 1988, TURCSÁNYI 1988) Ennek alapján a vizsgálati területre eső területek közül bányanyitásra vagy mezőkapcsolásra alkalmas területek a következők lehetnek: Északi koncentráció alatt olyan területeket vontak össze, melyek művelésbe vonása külön-külön aknatelepítéssel vagy újranyitással nem lehetne gazdaságos Ide tartoznak a következők: a XV aknától K-re eső terület, Tokod altáró és Erzsébet akna bent maradt pillérei, Tokod község alatti vagyon (tömedékeléssel) Kerekdombi terület alsó-eocén szénvagyona melynek hasznosítása az akkori álláspont szerint (is) kizárólag jelentős energetikai szénigénytöbblet esetén (értsd kedvező piaci helyzet esetén) valósítható meg Borókási bányaüzem ( alsó és középső eocén telepek ), amelyre vonatkozóan három beruházási ütemet javasoltak: I XII/a akna nem karsztvíz veszélyes, közel 8 Mt középső-eocén korú szénvagyona, II a XII/a akna 18,7 Mt-ás kora-eocén korú szénvagyona, III a XII és XIX aknák bennmaradt 9,7 Mt-ás szénvagyona Az Észak-Dunántúli Nemzetközi Bányászati Klaszter képviselőivel (Korompay Péter, Baranyai Lőrinc) történt egyeztetések alapján az 1988 óta eltelt csaknem 3 évtized tapasztalatait is figyelembe véve további szempontok is körvonalazódtak, melyek közül a legfontosabbak a következők: A szigorodó környezetvédelmi előírások mellett olyan területek lehatárolása célszerű, ahol a termeléshez nincs szükség jelentősebb víztelenítésre, azaz a megcélzott telep nincs közel a karsztvízszinthez Ezekben az esetekben vízbetöréssel legfeljebb a 76

77 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány törmelékes fedő, ill az alaphegységgel nem érintkező felső-eocén karbonátos fekü (Szőci Mészkő Formáció) kapcsán kell számolni A kapcsolódó víztelenítés mértéke nagyságrendekkel kisebb és várhatóan nem érinti a regionális karsztvízszintet A szénfelhasználás hazai piaci állapota és a potenciális bányavállalkozók pénzügyi kondíciói miatt olyan kis kapacitású bányák nyitására teret adó szénvagyonok is érdekesek lehetnek, melyek az 1980-as években nem kerültek a Dorogi Szénbányák fejlesztési elképzeléseinek homlokterébe, legfeljebb tartalékvagyon szerepet töltöttek be A több lépcsőben lezajlott egyeztetés eredményeképpen a többnyire jelentős víztelenítéssel járó also-eocén szénvagyonok kimaradtak a részletesen tárgyalandó területek közül Leginkább perspektivikus területként maradtak a részletesen megkutatott Új-Borókás középső-eocén telepei (megtervezett bánya), a XVII akna oligocén telepei, Mogyorósbánya Szarkáspuszta környéki oligocén telepek, és a Kerekdomb-É oligocén telepei (részletesen megkutatott), melyek korlátozott vagyon és nem túl kedvező térbeli eloszlást képviselnek, ugyanakkor lejtősaknával feltártak, ami kedvező hozzáférést tehet lehetővé Az alábbiakban az adattári anyagok (kutatási zárójelentések) alapján részletesebben is jellemezzük e területeket Új-Borókás középső-eocén telepei A Dorogi Szénbányák megítélése szerint (TURCSÁNYI 1988) a befejezés előtt álló lencsehegyi bányaberuházást a borókási terület termelésbe állítása kell hogy kövesse, amely több ütemben valósítható meg A távlati tervek között a beruházás Alagúti mezőkapcsolás névvel szerepel (BÁNYÁSZATI EGYESÜLÉS 1990) A terület előnyös adottságai: a terület megkutatottsága ( részletes fázis ) elegendő a bányatervezéshez és építéshez, a szén minősége lakossági igények kielégítésére is alkalmas ( minőségi szén ), a középső-eocén széntelepek (a medence eocén előfordulásai között egyedüli kivételként) karsztvíz veszély nélkül lefejthetők, védendő külszíni létesítmény nincs, így omlasztásos főtekezelés alkalmazható, a hárompados kifejlődésű széntelep közvetlen fedője vízdús homok (Tokodi Homokkő), melynek a vető menti harántolása problémát okozhat (folyósodás) de lokális vízlecsapolás révén a réteg problémamentessé tehető, a telepek közötti és a legalsó (III) telep alatti meddő megfelelő szilárdságú, a benne és a széntelepekben hajtott vágatok állékonyak, fenntartási igényük várhatóan átlag alatti, a terület tektonizáltsága átlagos, a művelés végleges megtervezése előtt a részletes kutatási fúrási (mélyfúrás-geofizikai) anyagainak újra vizsgálata szükséges annak eldöntése érdekében, hogy oligocén telepek nincsenek-e a területen, mivel közeli területek (XII akna) analógiája alapján akár lehetnek, s ezek aláfejtése végleges szénvagyonvesztést eredményezne (Baranyai L szóbeli közlés) Mivel a karsztvízszintcsökkentés lehetőségével nem számolunk, csak a beruházási terv első ütemének alapját képező középső-eocén telepek bányatervezés szempontjából alapvető jelentőségű települési helytét és vagyonadatait mutatjuk be (32 ábra, 33 ábra, 34 ábra, 35 ábra, 36 ábra, 37 ábra) a részletes kutatási fázis mellékletei alapján (SZÜCS et al 1980) 77

78 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 32 ábra Új-Borókás középső-eocén 1 telep települési helyzete és ismeretességi kategóriái (SZÜCS et al 1980) 33 ábra Új-Borókás középső-eocén 2 telep települési helyzete és ismeretességi kategóriái (SZÜCS et al 1980) 78

79 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 34 ábra Új-Borókás középső-eocén 3 telep települési helyzete és ismeretességi kategóriái (SZÜCS et al 1980) A B 35 ábra Új-Borókás középső-eocén 1 telep fűtőérték (A) és hamutartalom (B) szerinti megoszlása (SZÜCS et al 1980) 79

80 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A B 36 ábra Új-Borókás középső-eocén 2 telep fűtőérték (A) és hamutartalom (B) szerinti megoszlása (SZÜCS et al 1980) A B ábra Új-Borókás középső-eocén 3 telep fűtőérték (A) és hamutartalom (B) szerinti megoszlása (SZÜCS et al 1980) XVII akna oligocén telepei A mintegy m²-nyi reménybeli területet, keleten a már leművelt X-es akna nyugaton az Annavölgyi XVII-es akna határolja A triász mélyfekü és a rátelepült eocén rétegsorok fokozottan karsztvízveszélyesek, de az eocén összlet (széntelepek) felett eocén korú márga összlet következik mintegy m vastagságban, ami biztosítja a védettségét a felette lévő oligocén rétegsornak Az oligocénban két egymástól jól elkülöníthető 0,8 2,0 m vastagságú műre való széntelep van Fedőjében kövületes oligocén márga fordul elő Az oligocén telep lokális kiterjedésű, a fúrások adatai szerint déli irányban kivékonyodik, elmeddül (Észak- Dunántúli Nemzetközi Bányászati Klaszter 2014) A területet két É D irányú m-es vető szabja I-III tömbre (HAVELDA 2014, 38 ábra) A kifejlődés kéttelepes, bár tömbönként eltérő elrendezésű, a telepdőlés tömbön belül 100 alatti Az I tömbben a felső ~1,2 m vastag felső telepet és az alatta lévő 0,8 1,1 m alsó telepet akár lehet egybe is fejteni a vékony (~0,5 m) közbe települt márga miatt A II tömbben vastagabbak a telepek (átlag 0,9 és 1,6 m) és a közbetelepült agyagmárga is vastagabb (~1,4 m) A III tömbben is ez utóbbi tendencia követhető, bár dél felé vékonyodás a jellemző A feldolgozás során ellentmondások merültek fel, mivel a különböző időszakokban készült térképek a területen részleges lefejtést tüntetnek fel, amit a tárgy évi szöveges jelentésekben

81 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány nem lehet egyértelműen azonosítani A 38 ábra tünteti fel egybe rajzolva az érintett lefejtett területeket Fenti bizonytalanság miatt a becsült ásványvagyont egy lefejtetések nélküli és egy részlegesen lefejtett verzióban határozható meg A terület művelésbe vonása előtt mindenképpen javasolható néhány (3db) kis mélységű max 80 m kutató fúrás lemélyítése az ellentmondások tisztázására Segítségükkel a lefejthető ásványvagyon mennyisége is jelentősen megváltozhat Számítások szerint a fejthető ásványvagyon (HAVELDA 2014): 1 változat: tonna ( GJ), 2 változat: tonna ( GJ) I II III 38 ábra XVII akna oligocén telepeinek feltárási terve (HAVELDA 2014) Mogyorósbánya Szarkáspuszta környéki oligocén telepek A mogyorósi oligocén kőszéntelepeket 1828-ban kezdték művelni (FRIDVALSZKY 1842, HANTKEN 1878), amikor az itt termelt szenet a gőzhajózási társaság használta LIPOLD (1853) már három bányáról tesz említést, egyről Mogyorósbánya községben, egy másikról a falutól K-re, a harmadik a falutól nyugatra (Szarkáspuszta) helyezkedik el GESELL (1866) szerint a kőszén 3 telepben fejlődött ki, vastagságuk nem éri el az 1 m-t 1:5000 méretarányú térképezést JASKÓ (1959a, 1959b) végzett a területen A bennmaradt készletek gazdasági perspektíváira GIDAI (1986) hívja fel újra a figyelmet A 39 ábra azokat a fúrásokat ábrázolja, melyeket Gidai minősített, és koordináta ill elnevezés alapján azonosíthatók a GeoBank adatbázisában A kutatási terület Ny-i határát az oligocén képződmények elterjedési határa, É-i és D-i határát az oligocén mélybe vetődése határozta meg, a K-i határt a Tát Nagysáp közötti műút jelentette Az a területrész fúrásaiban ( Szarkáspuszta-nyugat ) műrevaló oligocén szénvagyon körvonalazódik, 1,0 1,1, ill 0,8 0,9 m telepvastagsággal A készlet kiterjedésének és D-i irányú folytatásának tisztázása fúrásos kutatást igényel A fúrásokkal feltárt terület oligocén vagyona mintegy 800 kt, amely sikeres fúrásos kutatás esetén kt-ra növekedhetne 81

82 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés (BARANYAI 2015) Az e területrész ( Mogyorósi tanbányától K-re ) fúrásokkal feltárt vagyona 1300 kt-nak feltételezhető (BARANYAI 2015), a bizonytalanság K felé növekszik A bányatervezéshez itt is nagy kockázatú fúrásos kutatásra van szükség Az f területrész oligocén telepeire az eocén kőszéntelepek kutatása hívta fel újra a figyelmet, jóllehet között a Carolin-, Alois- és Laurenz-aknákat művelték az 1,0 1,1 m vastag oligocén II telepet A terület perspektíváit továbbra is az oligocén és eocén telepek együttes kutatása jelentheti (BARANYAI 2015) A h területrész elsősorban az Új-Ebszőnyi bánya alsó-eocén telepeinek kutatása révén vált ismertté, nagyobb, egybefüggő műrevaló oligocén telepet többnyire nem tartottak nyilván a e f h Kerekdomb-É oligocén telepei 39 ábra Mogyorósbánya környéki oligocén telepek kutatási perspektívái (GIDAI 1986) Ebszőnybánya műveleti vagyona 1980-ban mindössze 10 évre elegendő készletet biztosított, ugyanakkor a Dorogi Hőerőmű 1981-ben rekonstrukciós és bővítési programot indított el A megnövekedett szénigény biztosítására végezték el az Ebszőnybányától D-re eső Kerekdomb-É részletes kutatását (SZŰCS et al 1982) A kutatás két telepből álló alsó-eocén telepcsoportot tárt fel A jobb minőségű felső telep földtani vagyona kt (kitermelhető kt), a korlátozott elterjedésű és gyengébb minőségű alsó telep földtani vagyona kt (kitermelhető 7407 kt) A feltárt szénvagyon fűtőértéke a Dorogi-medence átlaga alatti (12,75, ill 10,65 MJ/kg), hamutartalma jóval a fölötti (40,9, ill 50,3%), amit a terület mélylápöv beli kifejlődésével magyaráztak Ugyancsak a terület medencebelső felé eső jellege magarázza, hogy a Tokodi, ill Lencsehegyi Formációkhoz sorolható középső-eocén telepek a területen nem jelentkeztek Az alsó-eocén telepeket a terület K-i részén csak vékony fekü választja el az alaphegységtől, míg a Ny-i oldalon a védőréteg vastagsága már számottevő, amihez a több 82

83 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány esetben nem műrevaló alsó telep és annak fedője is hozzájárul Mindazonáltal az eocén telep művelése a területen aktív preventív vízvédelmet igényelne, amit a szén jelenlegi piaci helyzete nem indokol s a jelenlegi szigorú környezetvédelmi szabályozások sem támogatnak A kutatás során fúrásokkal harántolt oligocén rétegsorban ugyanakkor ismertté vált a kéttelepes oligocén telepösszlet Az erősen változó vastagságú oligocén telepek elterjedése 3500 m hosszan és m szélességben nyomozható Legkisebb műrevaló vastagságot (0,8 m) meghaladó értéket a felső telep esetében 14, az alsó telep esetében 15 fúrásban mutattak ki, s mindössze 6 fúrás esetében érte el mindkét oligocén telep a műrevaló kifejlődési vastagságot MEO vizsgálatokat 8 fúrásban végeztek Az oligocén telepeket egymástól 0,8 1,2 m vastag zsíros tapintású szürke agyag választja el, a felső telep fedője 5 6 m vastag szürke lumasellás márga, e fölött aleurit betelepüléses homok következik Az oligocén telepek vagyona töredéke az alsó-eocén telepekének (földtani vagyon: 1359 kt, kitermelhető vagyon: 1111 kt), minősége azonban jóval kedvezőbb (fűtőérték 16,46 MJ/kg, hamutartalom 27,4%) A zárójelentés a teljes oligocén vagyont nem műrevalónak minősíti, feltehetően a kifejlődési vastagságot és annak ingadozását figyelembe véve A vastagság és mélység ( m) ismeretében az oligocén telepek műrevalósága valóban kérdéses, három szempont azonban megfontolásra érdemes (1) Az oligocén kifejlődés települési viszonyai révén a telepek feltehetően víztelenítés nélkül művelhetők; (2) A jelenlegi szénigény ismeretében a korábban elképzeltnél jóval kisebb kapacitású bányák is perspektivikusak lehetnek; (3) Az Új-Ebszőnyi bánya 1991-es bezárásával egy időben 2 rekonstrukciós vágatot mélyítettek Kerekdomb-É irányában, melyek az oligocén I II telepét a korábbiakhoz képest nagyobb vastagságban harántolták A vágatok felső-eocén mészkő összletben álltak le (BARANYAI 2015) A 40 ábra és a 41 ábra mutatja be a zárójelentés alapján az oligocén telepek települési helyzetét 40 ábra Kerekdomb-É középső-eocén telepeinek települési helyzete és ismeretességi kategóriái (SZÜCS et al 1982, a rekonstrukciós vágat helye BARANYAI 2015 alapján) 83

84 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A B 41 ábra Kerekdomb-É középső-eocén telepeinek fűtőérték (A) és hamutartalom (B) szerinti megoszlása (SZÜCS et al 1982) 84

85 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 22 A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2211 Felszíni geológiai és geofizikai kutatás 221 Kutatási módszerek A hasznosítható ásványi nyersanyagok (a Dorog-észak terület esetében barnakőszén) műszaki szempontból helyes és gazdaságos feltárásához, műveléséhez az előfordulás részletes megismerése szükséges Meg kell ismerni az ásványvagyon lelőhelyének területi és mélységi kiterjedését, mennyiségét, minőségét és az előfordulás földtani viszonyait Ezen információk megszerzésére a földtani kutatás során juthatunk el, melynek alapvető módszerei a különböző felszíni geológiai és geofizikai mérések, vizsgálatok, a mélyfúrásos kutatás A szilárd ásványi nyersanyagok lelőhelyei sok esetben már a modern tudományos kutatások megkezdése előtt ismertté válnak A Dorogi-medencében a kőszénbányászatról 1781-ből való az első írásos emlék (KMETY & SOLYMÁR 1988) Ekkor a környékbeli szenet már ismerték és használták Kezdetben a felszínről könnyebben elérhető oligocén kőszenet bányászták, erről már FRIDVALSZKY (1842) is beszámol Magyarország kőszeneiről írt munkájában A kutatási szakasz legnagyobb anyagi ráfordítással járó része általában a kutatófúrások lemélyítése, ezért a fúráspontok helyének kijelölését általában jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglévő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja A felszíni földtani térképezésnek a Dorogi-medencében nagy hagyományai vannak Hantken Miksa működésétől kezdve Telegdi-Róth Károly, Schréter Zoltán, Rozlozsnyik Pál munkásságán át a Magyar Állami Földtani Intézet által végzett komplex térképezésekig A területről nyomtatott, 1: méretarányú földtani térképsorozat áll rendelkezésre A felszín alatti szerkezetekről a legpontosabb képet a szeizmikus kutatás adja A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg A szénbányászatban a szeizmikus módszer főként a szerkezeti vonalak, vetők kutatására szolgál, ennek érdekében nem csak a felszínről, hanem a vágatok közti vizsgálatokban is használják A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill légi geofizikai mérések eredményeire is támaszkodnak a kőszénkutatás során Ezek a mérések kisebb mértékű területhasználattal járnak, mint a szeizmikus kutatás 2212 Mélyfúrásos kutatás Fúrási, kútkiképzési technológiák Az elvégzett felszíni geológiai térképezések, mintavételezések és geofizikai mérések eredményei alapján tervezik meg az alkalmazott fúrási hálózatot A jelentősebb mélységek eléréséhez ma már általában a rotary-fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is Fő feladata, hogy védje a lyukfalat az omlásveszély ellen Ezzel a módszerrel akár több ezer méter fúrásmélység is elérhető A 42 ábra szemlélteti a fúróberendezés fő elemeit (ALLIQUANDER 1968) 85

86 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 42 ábra A fúrótorony és berendezései 1 emelőmű; 2 erőgépcsoport; 3 forgatóasztal; 4 forgatórúd; 5 öblítőfej; 6 rotary-horog;7 szállítócsigasor; 8 koronacsigasor; 9 koronaerkély; 10 kapcsolóerkély; 11 rotary-tömlő; 12 holtkötélszál; 13 öblítő nyomóvezeték; 14 fúrótorony; 15 kitörésgátló tolók;16 kifolyó cső; 17 rázószita; 18 szívótartály; 19 iszapszivattyú; 20 forgatórúd és fúrócső;21 súlyosbítók; 22 görgős fúró (ALLIQUANDER 1968) A rotary-fúrás során meghajtómotorok segítségével a külszínen forgatják az acélcső anyagú fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol A fúrócső alján lévő fúrófej vágja, hasítja, aprítja fel a kőzetet a fúró fajtájától függően A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott, nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2 3 db), egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani A kőzetdarabok folyamatos eltávolítása a lyuktalpról öblítéssel történik Az öblítő közeg leggyakrabban iszap, ritkán haböblítés A fúrás alatt a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával engedik a lyukba az öblítőiszapot, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják Figyelembe véve a technológiai és környezetvédelmi szempontokat, minden fúrásnál zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát alkalmaznak (43 ábra) 86

87 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 43 ábra Iszapgödör-mentes fúrási technológia Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik A fúrólyukat beomlás ellen meg kell védeni, és biztosítani kell az egymás alatt elhelyezkedő rétegek egymástól történő elszigetelését Ehhez összecsavart, acélból készült béléscsöveket cementeznek a fúrólyukba A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscsőrakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső A felszíntől beépített béléscsöveket és a beakasztott béléscsöveket a legbiztonságosabb módon kell beépíteni az előzetesen meghatározott sarumélységig, majd el kell cementezni laboratóriumban bevizsgált, megfelelő technikával bekevert cementtejjel a felszínig, vagy az előre meghatározott mélységig A cementpalást szerepe egyrészt a rétegizoláció, a béléscsőoszlopok rögzítése és védelme, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a fluidummigráció megakadályozása, valamint a kút élettartamának növelése Mélyfúrásos kutatás a Dorogi-medencében A medencében 1890 óta folyik nagyüzemi bányászat A mintegy 130 km 2 nagyságú produktív területen és környezetében 2150 fúrást mélyítettek le (GUTMANN 1980) A kezdeti időszakban elsősorban a felszínközeli, nagy vastagságú és jó minőségű széntelepekre irányultak a kutatások, melyek az 1950-es évektől külszíni geofizikai mérésekkel és a kutatófúrások furadékanyagának kőzettani anyagvizsgálatával egészültek ki A mélyfúrásos kutatás mennyisége, optimális területi sűrűsége a még gazdaságosan elérhető információk mennyiségével függ össze A tapasztalatok szerint ez a Dorogimedencében kb m-es fúrási hálónak felel meg (GUTMANN 1988) A medencében a mélyfúrási kutatásokból nyert információk a bányatervezéshez szükséges információkat adják meg Az operatív termelésirányítás folyamatos bányageológiai, bányageofizikai kutatásokat is igényel 87

88 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen, vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges, és szükséges kútgeofizikai vizsgálatok elvégzése Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma-sugárzás) A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét azonban kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez idő alatt a fúrás áll A kút állapotára ad információt a lyukbőség- és lyukferdeség mérés A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékony rétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból, illetve a fluidumból minta vehető Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota, és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, ill szénhidrogénmennyiségiváltozások A mélyfúrási adatok megbízhatóságát a Dorogi-medencében is az 1950-es évektől bevezetett, kötelezően elvégzendő fúrási geofizikai lyukszelvényezések (karotázsvizsgálatok) növelték 2213 Bányageológiai, bányageofizikai kutatás A bányászat (feltárás és termelés) számára fontos a részletes kutatási fázisban ismertté vált adatok megbízhatóságának növelése A koncentrált termelés nagyobb bányászati kockázatot jelent, a bányászkodás biztonságát, gazdaságosságát befolyásoló földtani paraméterek bányabeli, termelés közbeni pontosítása a bányaföldtani kutatás célja Kőszéntelepek esetében a telepek elvégződésének pontosabb meghatározása, a telep műrevalósági határának tisztázása a kutató vágatok kihajtása után történhet meg A kutatóvágatokban rendszeres földtani szelvényezés, mintavételezés szükséges A kőszéntelep határainak pontosítására a vágatokból való előrefúrások alapján végezhető, mivel a kutatóvágatok kihajtása csak addig a vonalig történik, ahol a kőszéntelep vastagsága és minősége a fejtési műrevalósági határnak megfelel A fedőben és a feküben maradó kőszéntelep részeket is bányabeli kutatófúrásokkal határozzák meg Az adatok pontosítására bányakarotázs mérések használhatók A szénbányászatban a bányaföldtani kutatás legfontosabb feladata a tektonizáltság pontos megismerése, amely a nagyobb vetők helyzetének a pontosítását és a kisebb, a részletes felszíni kutatások alapján még nem ismert vetők meghatározását jelenti Az előbbi a vágathajtás, az utóbbi a fejtés üzemvitelét, gazdaságosságát befolyásolja A kisebb, a kőszéntelep fél vastagságát meghaladó vetők vágatok közötti kimutatására geofizikai mérések, pl geoelektromos átvilágítás használható A vetők ismerete a víztelenítés tervezéséhez is szükséges A vízföldtani paramétereket a víztelenítés tervezéséhez pontosítani kell, figyelemmel kell lenni a víztelenítési idő betartására Adatokat kell szerezni a vetők vízzáróságára, a vetőközök víztelenítési idejére Egyidejűleg szükséges a vízszintek folyamatos mérése az erre kiképzett 88

89 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kutatófúrásokban A beépített, állandósított geofizikai szondák adatai a termelés közbeni információszerzést egészítik ki Szénbányászatban alkalmazható geofizikai kutatási eljárás a telephullám-szeizmika (BODOKY et al 1982) Ezzel a módszerrel a széntelepek tektonikai zavarai körülbelül néhányszor tíz métertől párszáz méterig is kimutathatóak a fronthomloktól, vágatokból A kőzetekre nehezedő nyomás és a bennük mért szeizmikus sebességek összefüggnek A kőzetben a szeizmikus sebesség nő a mélységgel való nyomásnövekedéssel A telepek geosztatikus terhelése és a telepek szén- és gázkitörés veszélyessége között hasonló a kapcsolat Minél nagyobb kőzetmechanikai feszültség alatt van egy széntelep, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a vágathajtáskor létrejövő hirtelen nyomáscsökkenés miatt sok, addig kötött gáz szabadulhat fel belőle Emiatt a bányaművelés szempontjából fontos ismerni a kőzetek és a széntelepek kőzetfeszültségi viszonyait Egy másik módszer a geoelektromos szondázás (GYULAY, MOLNÁR 1982) A széntelepes összletekben a telepkísérő rétegek agyagos, nedves üledékek Ezek elektromos fajlagos ellenállása jóval kisebb mint a széntelepé A széntelep a kísérő rétegekhez képest rosszul vezető vékony beágyazott lemez A tektonikai zavarok, vetők, a rosszul vezető szénlemezben a vetőzónákban szakadásokat jelentenek Itt a jól vezető fedő- és fekükőzet egymáshoz közelebb kerül A vetőzónában így a telep két oldalán bevezetett áram rövidre zár, ezért az áramsűrűség sokkal nagyobb, mint a zavartalan széntelepben Vágat oldalából kiágazó fúrásokban a vágat körül fellazult zóna vizsgálatára szoktak még akusztikus mérést, ferdeség mérést, mágneses szuszceptibilitást, neutron neutron szelvényezést is végezni A dorogi bányabeli feltárásokban a vágat- és telepszelvényezések, előfúrások mellett bevezetésre kerültek a bányageofizikai mérések is A Lencsehegyi bányaüzemben a szeizmikus, a geoelektromos, a termikus és a radioaktív mérések a vetők helyének és nagyságának, valamint a vízvédelem szempontjából fontos védőréteg vastagságának és az alaphegységi karsztjáratok helyének és nagyságának tisztázására irányultak A szeizmikus méréseket az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet bányageofizikai osztálya, a geoelektromos és termikus méréseket részben az akkori Nehézipari Műszaki Egyetem (ma Miskolci Egyetem) geofizikai tanszéke, részben a Dorogi Szénbányák geofizikai csoportja végezte Az eredményeket a feltárások irányításában, a fejtések tervezésében és vezetésében használták fel (GUTMANN 1988) 222 Termelési módszerek, bányászati technológiák 2221 A termelési módszereket meghatározó bányaföldtani viszonyok Borókási bányamező A terület alaphegysége triász korú, dolomitpados mészkő Erre eocén korú szárazföldi tarka agyag, változó vastagságú tavi agyag, édesvízi mészkő, ill mészmárga, valamint szenes agyag rakódott Ez alkotja a m (a déli peremen csak 3 4 m) alsó-eocén telep feküjét A telep fűtőértéke MJ/kg, hamutartalma 16 21% között változik A telepes összletben változó nagyságú és kiterjedésű mészkőrétegek találhatóak A telep fedője MPa szilárdságú agyagmárga Ez a mintegy méteres réteg választja el az alsó-eocén és a középső-eocén telepeket Az alsó-eocén telepek esetleges művelésénél a legfőbb problémát a jelentős mennyiségű fekü oldali karsztvíz jelenti A művelésre ajánlott középső-eocén telepes összlet három telepből áll Az alsó, III telep 0,8 4,0 m, átlagosan 2,0 m, a II telep 0,8 6,0 m, átlagosan 2,5 m, az I telep 0,8 3,2 m, átlagosan 1,6 m vastagságban fordul elő a térképen megjelölt elterjedésben A III és II 89

90 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés telepek között 5 6 m vastag agyagos összlet, a II és I telepek között pedig 5 15 m vastag homokos összlet helyezkedik el Az I telep közvetlen fedőjét m vastag homok, laza homokkő alkotja A középső eocén telepcsoportnál karsztvíz veszéllyel nem kell számolni Vetőzónák közelében kis mennyiségű vízszivárgás esetleg úszóhomok betörés várható A nagyobb biztonság mellett művelésre ajánlott telepek dőlése 12 16, megközelítőleg északi irányú A telepnél nagyobb vetők elvetési magassága jellemzően m közé tehetőek A kőzetmechanikai jellemzők és a fő tektonika ismeretében a főfeltáró vágatokat, és a bánya bunkerrendszerét a középső eocén III és II telepei közötti agyagos összletben célszerű kihajtani A főfeltáró bányatérségek és a külszín kapcsolatát két lejtős akna kihajtásával célszerű megoldani, mert vélhetően a korábban feladott XII/a függőleges akna rendbe tétele magasabb költségekkel járna, mint egy új lejtős akna hajtása, és a mintegy 400 m hosszban kihajtott lejtős akna is tönkre ment a közben eltelt 30 év alatt A lejtős aknák elhelyezését a külszín alkalmassága, és a műre való telepekből, pillérekkel minél kisebb igénybe vétel miatt, célszerű a terület Ny-i szélére tervezni Új XVII-es akna keleti oligocén mező (felvetett parti) A mintegy m²-nyi reménybeli területet keleten a már leművelt X-es akna határolja amely az 1948-as indulását követően tervszerű víz alá eresztéséig, 1975-ig üzemelt, nyugaton az Annavölgyi XVII-es akna, mely 1958-tól az 1971-es elfulladásáig termelt A későbbiekben az egyszerűség miatt nevezzük a területet: Új XVII-es aknai felvetett partinak A területen található mintegy tíz mélyfúrás adatait feldolgozva, valamint a már befejezett bányaműveletek által megismert tektonika alapján egy viszonylag elfogadható telep elhelyezkedési kép alakítható ki Vélhetően két É D irányú m-es vető szabja a területet három tömbre (I, II, III tömbök) A tömbökön belüli telepdőlés 100 alatt van A telep kifejlődés két rétegű, bár tömbönként eltérő elrendezésű Az I tömbben a felső ~1,2m vastag felső telepet és az alatta lévő 0,8 1,1m alsó telepet akár lehet egybe is fejteni a vékony (~0,5m) közbetelepült márga miatt A II tömbben vastagabbak a telepek (átlag 0,9 és 1,6 m) és a közbe települt agyagmárga is vastagabb (~1,4 m) A III tömbben is ez utóbbi tendencia követhető, bár dél felé vékonyodás a jellemző 1989-ben, jóval a bányaüzemek bezárása után újabb mélyfúrások készültek A fúrásokat helyi szakemberek elmondása alapján egy visszahagyott, általuk kiváló adottságokkal rendelkezőnek ismert tartalék terület további megismerésének célzatával fúrattak le (530; 531; 532; 533 számú fúrások) A bizonytalanságok eloszlatása miatt a terület művelésbe vonása előtt mindenképpen javasolható néhány (3db) kis mélységű, max 80 m mélységű kutatófúrás lemélyítése Segítségükkel a lefejthető ásványvagyon mennyisége is jelentősen megváltozhat Számítások szerint a fejthető ásványvagyon: tonna (~ GJ) 2222 Tervezett bányászati technológia A bányászati technológia részletes kidolgozása két bányaterületre történt meg Borókási bányamező A létesítendő bánya telepeinek és kísérő kőzeteinek geológiai, geofizikai és kőzetmechanikai jellemzői alapvetően meghatározzák azt a technológiát, amivel a biztonságos bányaművelés végezhető A hatékonyságot és a költségek minimalizálását is figyelembe véve széles homlokú, komplex gépesítésű, hazafelé haladó, omlasztásos, felülről lefelé haladva esetenként háromszeletes művelési módot célszerű választani A nagyobb kitermelhető vagyon és egyben a jobb fajlagos költségek elérése miatt gépesített tisztázó fejtések telepítése 90

91 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány is célszerű Abban az esetben értelemszerűen azoknak is hazafelé haladónak és omlasztásosnak kell lenni A lejtősaknák, a főfeltáró vágatok és a fejtés előkészítő vágatok alaphelyzetben nyitott kapuív szelvényűek lehetnek Kivételt képeznek a speciális funkciójú vágatok (pl zsompok, bunkerek) A tervezett termelési kapacitás, a hozzá szükséges gépek, a szénben lekötött termeléskor felszabaduló gázok, és a létszám meghatározzák a szükséges vágatszelvényeket (~ 16 m²) A biztosítás anyagára nézve alkalmas lehet a csúszó íves TH-biztosítás rács- vagy deszkabéleléssel A vágatokat a kőzetek keménysége és a termelékenység fokozása miatt elővájó gépekkel célszerű hajtani, komplex szállítósor alkalmazása mellett A csepegő vizek miatt a gumiszalagos szállítás preferálható a kaparós szállítással szemben A komplex frontok a tektonikához igazítva jellemzően m homlokhosszúsággal tervezhetőek, átlag kifutási hosszuk m lehet A szeletvastagság az egyes művelendő telepekhez igazodóan 1,5 2,5 m között lehet, így az alkalmazandó pajzsok művelési tartományának is ezt kell tudnia A hatékonyság növelése érdekében megfontolandó a fővágati komplex rendszer beépítése is A szállítórendszert célszerű hevedertárolós 800 mm heveder-szélességű gumiszalagokkal kiépíteni Ez igazodik az elővájások szállítási rendszeréhez is, praktikusan a tipizálás jegyében A bányabeli segédanyag-szállítás adhéziós pályákon megoldva kapcsolható a lejtős aknai kötélvontatású adhéziós pályához és a külszíni üzemudvaron történő mozgatáshoz is A térségi bányászati tapasztalatok alapján a bánya vélhetően sújtólégveszélyes besorolású lesz Szellőztetési rendszerét ezért ajánlott szívó üzemmódban üzemeltetni, és a szellőztetés berendezéseit is a sújtólég veszélyes környezetben használható berendezések közül kell kiválasztani Új XVII-es akna keleti oligocén mező (felvetett parti) A mélység és a várható nyomásviszonyok miatt (valamint a térségi bányászati tapasztalatok alapján), az egyszerű trapézácsolatos-fabiztosítás alkalmazható az egész bányában, mind a feltáró, mind az előkészítő vágatok tekintetében Eltérni ettől csak a táró hosszában és a lejtős akna külszínhez közeli szakaszán célszerű, ahol alkalmasabb lenne a nyitott kapuíves TH-biztosítás Az egyes mezőkben az alapvágatok közel csapásirányban tervezhetőek, így a rövidebb kifutású pászták iránya közel dőlésirányú lehetne (a vízkezelés miatt előnyös) A kifejlődött széntelepi összletből két telep fejthető Az I telep (felső telep) átlag vastagsága ~0,7 1,4 m A II telep (alsó telep) átlag vastagsága ~1,6 2,0 m A telepek művelése keskeny homlokú egyedi támmal biztosított omlasztásos technológiával egy szeletben hazafelé haladó technológiával történhetne A fejtések homlok hosszúsága és kifutási hossza a részletes bányabeli kutatások függvényében kerülhetnek véglegesítésre, m-es kifutási hosszak és átlag 10 m-es homlokhosszak kialakíthatóak Az előzőekben körülhatárolt technológiával az évi termelési kapacitás ~ tonna lehetne A tervezett kapacitáshoz egy időben két kamra működését kell biztosítani A kamrákban a jövesztés fúrásrobbantásos-technológiával történhet Alkalmas RTE esetén a kétszeletes jövesztés megvalósítható a tisztán termelés érdekében Az alkalmazni kívánt technológiához kell kiválasztani a gépeket, berendezéseket, és eszközöket Az leszögezhető, hogy a bánya adottságai miatt nem feltétlenül a csúcstechnika alkalmazása a cél, ugyanakkor az élőmunka kiváltása (a magas humán költség-arány miatt is) a lehetséges mértékig megoldandó feladat 91

92 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Szállítóberendezésként láncosvonszolókat célszerű alkalmazni a gyors átszerelés és a rugalmas hosszmegválasztás miatt A pászták biztosítása kapcsolható süvegű alumíniumtámokkal egyszerűen megoldható A rakodás a szállító berendezéshez illeszkedően kézzel, rárobbantással történhet Mivel a külszínen védendő létesítmény nincsen, a főtekezelés omlasztással történhet Tekintettel arra, hogy a bánya egy időben lévő nyitott vágathossza relatíve kevés, a telepített létszám nagyon alacsony, és ha diesel gépek nem fognak dolgozni a föld alatt, a bánya főszellőzetését egy, a külszínre telepített ventillátorral is el lehet látni A bányában vélhetően nem lesz jelentősebb gázfelszabadulás, így a besorolása is alacsony fokozatúra tehető A létesítendő bánya legmélyebb pontja a +92 m szint körül lehet A térségben a nyugalmi vízszint +94 m tszf Figyelembe véve a kutató fúrásokban nyomon követhető rétegsorokat, a széntelep közelében mértékadó vízadó réteg nincsen A fajlagos védettség biztosított, így nagyobb mértékű vízbeáramlásra nem kell számítani 92

93 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 23 A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A kutatás elvégezéséhez erdő és szántó művelési ágú terület ideiglenes igénybevétele szükséges A termelvény kiszállításának módja később kerül meghatározásra, de számítani lehet földutak igénybevételére is, amelyhez kezelői vagy tulajdonosi hozzájárulás beszerzése szükséges Közúti szállítás esetén a közút megerősítése, vasúti szállítás esetén a vasúti kapcsolat kiépítése a már meglévők mellet nem szükséges A kutatólétesítmények kivitelezése során az energiaellátás legegyszerűbben tartálykocsival a helyszínre szállított üzemanyag felhasználásával történhet Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel-elektromos rendszerű meghajtás kerülhet kialakításra A vízellátást tartálykocsikkal a helyszínre szállított vízzel oldható meg Az üzemszerű termeléshez a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően szállítási, energia-, illetve vízellátási rendszert kell kiépíteni Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékot a vonatkozó előírások szerint elkülönítve kell tárolni, illetve gondoskodni kell azok jogszerű kezeléséről, ártalmatlanításáról 93

94 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 24 A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása 241 Közlekedési viszonyok A dorogi vizsgálati terület Komárom-Esztergom megye területére esik A terület közlekedési hálózatának térképét a 44 ábra mutatja be 44 ábra A dorogi vizsgálati terület térségének vasút- és közúthálózata (2013) Komárom-Esztergom megye nyugati része az ókor óta kapuja a Bécs Győr Pozsony eurorégió térségnek A Duna mint vízi út, valamint a mellette lévő szárazföldi utak jelentették a történelmi időkben a legfontosabb összeköttetést Közép-Európával, Délkelet-Európával a Balkánnal és Kis-Ázsiával E vonalakat követte később a vasút és ma az autópálya nyomvonalak is A III Páneurópai Közlekedési Konferencián jelölték ki azokat a tengelyeket, amelyek Európa nyugati és keleti felét hivatottak összekötni Közlekedési szempontból a régió jelentősége a mai napig hatalmas A Helsinki folyosók közül a IV számú (Berlin/Nürnberg Prága Pozsony/Bécs Budapest Konstanca/Szaloniki/Isztambul) a megyén megy keresztül, (az M1-es autópálya és az 1 sz vasútvonal), csakúgy mint a VII számú Helsinki Folyosó,amely maga a Duna, mint víziút A megye közlekedésföldrajzi szerepét éppen ezen folyosók általi érintettsége emeli 94

95 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2411 Közúti közlekedés A nagytérségi közúti kapcsolatokat elsősorban a gyorsforgalmi utak (autópálya, autóút), és a főutak szolgálják Győr Moson Sopron és Komárom Esztergom megye a kontinentális léptékű Bécs Budapest közlekedési tengely révén elvileg nagyon kedvező közlekedési helyzetben van A térség közlekedéshálózatának jelentős eleme az M1-es autópálya, mely része a IV számú páneurópai közlekedési folyosónak, mely az EU középső területeit Görögországgal köti össze, továbbá az E60 jelzésű Brest (F) Constanta (Ro), valamint az E75 jelű Utjaski (SF) Szitia (GR) európai utak említhetőek, melyek az M1 autópálya teljes szakaszát magukba foglalják Azonban az autópálya területfejlesztő hatása a keresztirányú kapcsolatok hiányosságai miatt csak mintegy 20 km-es sávban érezteti jótékony hatását, azon túl ez az előny megszűnik, ugyanis a kiváló kelet nyugat irányú kapcsolatok mellett az észak déli irányú közúti kapcsolatok hiányosak Az országos közutak hosszának megyei átlagát tekintve megállapítható, hogy Komárom- Esztergom megye, területi arányához képest magasabb az úthosszak részesedése Az országos átlagot meghaladó útsűrűség is ezt jelzi A vizsgálati területen és térségében az alábbi úthálózat található: Autópályák, gyorsforgalmi utak Az M1-es autópálya a térség sőt Magyarország legfontosabb közúti közlekedési útvonalának tekinthető Forgalma jelentőségével egyenesen arányos A vizsgálati terület északi részét teljes egészében átszeli kelet nyugati irányban Főutak a vizsgálati terület térségében 1-es sz főút: Budapest Tatabánya Tata Komárom Győr Mosonmagyaróvár Hegyeshalom (Ausztria) 10-es sz főút: Budapest Dorog Komárom Tatabánya (1-es főút) 11-es sz főút: Budapest Szentedre Visegrád Esztergom Tát (10-es főút) 111-es sz másodrendű főút út: Esztergom (11-es főút) Dorog (10-es főút) 117-es sz főút: Dorog (10-es főút) Esztergom Tát (10-es főút) A regionális és megyén belüli kapcsolatokat a főutak szolgálják ki Az 1-es főút, az egykori M1 autóút az M1-es autópályával párhuzamos nyomvonalon halad, attól délre, 1 3 km távolságra A vizsgálati területen nem halad át, attól délre, mintegy 15 km-re fut Az M1-es autópálya átadása után szerepe jelentősen csökkent, jelenleg főleg a térség településeinek helyközi forgalma zajlik rajta A 10-es főút Budapestről indul A megye északkeleti és keleti részének települései számára a legfontosabb közúti kapcsolatot biztosítja a főváros felé A térségben előbb KDK NyÉNy-i irányú, majd a Duna térségében nyugati irányba fordul A vizsgálati területre Leányvásárnál lép be és áthalad a terület északkeleti szektorán A területről Nyergesújfalu térségében lép ki, és halad tovább, Komárom felé A 11-es főút feladata a Dunakanyarban található települések (Esztergom, Visegrád és Szentendre) megközelíthetőségének biztosítása A vizsgálati területet ÉK-i irányból, Esztergom felől közelíti meg A területre Dorogtól ÉNy-ra lép be, és annak északnyugati zónája közelén, Tokodnál csatlakozik rá a 111-es főútra A 111-es rövid másodrendű főút Dorogot köti össze Esztergommal A 11-es főútból ágazik le Esztergomnál A vizsgálati területre Dorogtól északra lép be, É D-i irányú A vizsgálati terület északkeleti zónájában, Esztergom Kertvárosnál csatlakozik a 10-es főútba 95

96 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A 117-es rövid főút a vizsgálati terület keleti peremén, Leányvárnál ágazik le a 10-es főútról ÉK É DNy-i negyed körívet ír le, és a vizsgálati terület északkeleti zónáját átszelve, Tátnál csatlakozik a 10-es főútba Mellékúthálózat a vizsgálati területen Komárom Esztergom megye állami mellékút hálózata sűrűbb az országos átlagnál, viszont a már említett okok miatt az út- és városhálózat aszinkronitása miatt több mellékút is főúti jellegű forgalmat visel A vizsgálati terület kis mérete miatt ismertetjük a területen áthaladó mellékúthálózatot is A 1106-os közút Csolnokról, a 10-es főút leágazásából indul, hozzávetőleg déli irányba haladva Dágnál kilép a területről Ezután kelet felé fordulva áthalad Únyon, és Tinnyénél végződik A 1118-as rövid közút a vizsgálati terület északi peremén, Tokodnál ágazik le a 10-es főútról, KÉK NyDNy-i irányban halad, és mintegy 5 km hossz után becsatlakozik a 1119-es közútba A 1119-es közút Tátnál, a vizsgálati terület északi peremének közepéről indul a 10-es főúttól ÉK DNy-i irányban Érinti Nagysápot, és Bajna északi szélén hagyja el a vizsgálati területet A 1121-es közút a 119-es közútról ágazik le, a vizsgálati terület középső részében ÉNy DK-i irányú, érinti Annavölgyet, áthalad Sárisápon, és Dágtól délre végződik a 1106-os közút rácsatlakozásánál A 1122-es közút Bajnától indul, és hozzávetőleg keleti irányba halad a vizsgálati területen kívül, annak déli határától 1 6 km-re Áthalad Máriahalmon, és 1106-os közútnál végződik, Úny előtt A 1124-es közút Bajótról, a vizsgálati terület nyugati peremétől indul NyÉNy KDK-i irányban A vizsgálati terület keleti zónájában végződik, az 1119-es közút becsatlakozásaként A 1125-ös közút a vizsgálati terület északnyugati sarkától északnyugatra, a 10-es főúttól indul, Nyergesújfaluból É D-i irányú, Bajóttól délre KDK-i irányba vált, és Nagysáptól nyugatra áthalad a vizsgálati terület délnyugati sarkán Bajna északi peremén végződik, a 1105-ös út becsatlakozásánál Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a vizsgálati területnek és térségének közúton való megközelítésének lehetőségei jók Bár az M1-es autópálya a területtől mintegy km-re fut, a térség megközelítését lehetővé teszi A terület északi és keleti zónája a kiépített főúthálózat révén kiválóan megközelíthető, a terület többi része valamint a vizsgálati területtől nyugatra és délre eső térség csak mellékúton érhető el és ezek teherbírása nem tart lépést a szükségletekkel, ezért ezeknek a területeknek a megközelítési lehetőségei rosszabbak A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló 1988 évi I törvény rögzíti Abban az esetben, ha a kutatás, ill kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő Útcsatlakozás létesítéséhez ugyancsak a közút kezelőjének hozzájárulása, új út csatlakoztatása esetén viszont a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének 96

97 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátóipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u 39) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni 2412 Vasútvonalak A vasúti közlekedés főleg az áru és teherszállítás szempontjából nagy jelentőséggel bír Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát A dorogi vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát a 45 ábra tartalmazza 45 ábra A dorogi vizsgálati terület térségének (Komárom Esztergom megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft nyomán, 2006) Komárom Esztergom megye kelet nyugati irányú vasútvonalainak hálózati szerepe részben az országos átlagot meghaladó kiépítettségi színvonala miatt kiemelt jelentőségű a Nyugat-Európával való kapcsolatokban 97

98 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A dorogi vizsgálati területen és térségében az alábbi, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010 (V 11) kormányrendelet 1 számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, valamint a 2 melléklete alapján besorolt regionális, és a 3 melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályákat érinti: Transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: Az 1 sz Budapest Hegyeshalom Bécs vasútvonal, A1 osztályú nemzetközi törzshálózati fővonal, villamosított, kétvágányú, között km/ó sebességre építették át A IV sz páneurópai közlekedési folyosó része A Nürnberg Athén vasúti tengely részeként Nyugat-Európa és a Balkán között személy- és teherszállítási szempontból meghatározó jelentőségű Belföldi forgalomban betöltött szerepe jelentős Az utóbbi években a személyszállítási forgalma is nőtt A vizsgálati területen nem halad át, attól délre, mintegy km-re fut Nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: 2 számú, Budapest (Rákosrendező) Esztergom 4 számú, Esztergom-Kertváros Almásfüzitő 12 (2) számú, Tatabánya Oroszlány A 2 sz Budapest (Rákosrendező) Esztergom vasútvonal KDK NyÉNy-i irányban halad Leányvár után lép be a területre keleti irányból Dorog után északra fordul és Esztergom felé hagyja el a területet A pályát 1015 nyarán újították fel A 4-es számú, Esztergom-Kertváros Almásfüzitő vonal 42 kilométer hosszú egyvágányú, nem villamosított vonal A Duna partjával párhuzamosan fut A vizsgálati terület északkeleti sarkáról, Esztergom-Kertvárosból indul, és K Ny-i irányban átszeli a terület északi zónáját A területet északnyugati irányban Nyergesújfalu előtt hagyja el A 12-es sz Tatabánya Oroszlány szárnyvonal rövid, 12 km-es hosszúságú Egyvágányú, villamosított A vizsgálati területen kívül fut, attól délnyugati irányban Térképen való ábrázolása miatt említjük A Duna bal partján található, a Börzsöny lábánál futó vasútvonalakat, valamint az egyéb, 7-es számú Hűvösvögy Széchenyi-hegyen működő gyermekvasutat nem tárgyaljuk A fent leírtak alapján megállapítható, hogy a dorogi vizsgálati terület észak és keleti térségének vasúton való megközelítési lehetőségei kiválóak A terület nemzetközi vasúti forgalomba való bekapcsolását az 1 sz Budapest Hegyeshalom Bécs vasútvonal biztosítja A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani A vasúti közlekedésről szóló 2005 évi CLXXXIII törvényben foglaltakat A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984 (XII 21) KM rendelet előírásait Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII 20) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26 (2) bekezdés 8 és 9 pontja alapján vasutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani 98

99 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati, valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan: Az OTÉK 36 (8) pontja szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el Az OTÉK 36 (8) pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003 (XII 27) GKM rendelet 4 számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I kötet (továbbiakban: OVSZ I) A fent felsorolt típusú országos törzshálózati, valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I B fejezet 13 pontjában foglaltak alapján lehetséges Az OVSZ I B fejezet 131 pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010 (XII 23) NFM rendelet és a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012 (XII 20) NFM rendelet előírásait A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II az Országos Vasúti Szabályzat II kötetének kiadásáról szóló 18/1998 (VII3) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II) kell alkalmazni A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4 fejezet előírásai szerint lehetséges A vasúti pályahálózat üzemeltetői: A felsorolt vasúti pályák kezelője a MÁV Zrt Üzemeltetési Főigazgatóság Területi Igazgatóság Budapest (1087 Budapest, Kerepesi út 3) Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54 60) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45) tud felvilágosítást adni 2413 Vízi közlekedés A dorogi vizsgálati területen hajózható vízfelület nincsen A terület közvetlen térségében, északra, jól hajózható vízi út, a Duna található A térséget érintő vízi utak közül meghatározó a Duna szerepe A páneurópai közlekedési folyosók egyike (VII sz) a Duna folyam, az Európát átszelő Duna Majna Rajna víziút része A vízi utak osztályba sorolása szerint a Duna hazai szakasza VI/B és V/C kategóriába tartozik (30 táblázat) A Dunán bár Győr térségében EGB VI hajózási osztályba sorolták az átlagos vízmélység és a hajózható napok száma messze elmarad az előírttól Ezért Duna magyarországi szakasza a jelenlegi állapotában nem felel meg az előzőekben vázolt, a transzeurópai víziúttal 99

100 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés kapcsolatban támasztott kritériumoknak, több mint 50 helyen kell mélységi és szélességi korlátozással számolni, amelyek jelentős mértékben akadályozzák a vízi út kihasználását 30 táblázat Az érintett vízi utak a 17/2002 (III 7) KöViM rendelet 3 számú melléklete szerint A víziút neve A hajózható szakasz hossza, A szakasz hossza (km) A vízi út osztálya folyamkilométer 1 Duna (nemzetközi vízi út) VI/B Kikötők a vizsgálati terület térségében: A térség legnagyobb áruforgalmi kikötője és logisztikai központja a Győr Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő Intermodális Központ A kikötő RO RO feladatok ellátására is alkalmas A Duna Komárom-Esztergom megyei szakaszán jelenleg a szőnyi MOL kikötő és az esztergomi Suzuki gyári medence ( működik üzemi kikötőként A vizsgálati terület térségében elhelyezkedő vízi közlekedési létesítmények működésével, a biztonságos hajóforgalom lebonyolításával kapcsolatos követelményekre az alábbi jogszabályok vonatkoznak: A hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek vízi úttá nyilvánításáról szóló 17/2002 (III 7) KöViM rendelet hatálya alá tartozó vízi utak, valamint A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002 (XII 29) GKM rendelet hatálya alá tartozó hajózási létesítmények 2421 Villamosenergia-hálózat 242 Energiahálózatok Hazánkban a villamosenergia-rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kv-os, 400 kv-os, a 220 kv-os és a második szinthez tartozó 120 kv-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere A 120 kv-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el A 120 kv-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátórendszer a Magyar Villamos Művek Zrt tulajdonában és kezelésében van A 120 kv-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató kezelésébe tartoznak A dorogi vizsgálati területnek és térségének villamosenergia ellátási térképét a 46 ábra tartalmazza 100

101 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 46 ábra A dorogi vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe Komárom-Esztergom Megye Területrendezési tervének módosítása Melléklet (Közmű hálózatok Város-Teampannon Fft 2011 felhasználásával) A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték-elemei A 750 kv-os országos főgerinc és 400 kv-os átviteli hálózat a területen és térségében nem halad át A 220 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei: A Százhalombatta Martonvásár Oroszlány Győr 220 kv-os vezeték a vizsgálati területtől való távolsága miatt nem került ábrázolásra, KDK NyÉNy-i irányú Két betáplálási pontja a martonvásári és győri alállomás A vizsgálati területen és térségén áthaladó 120 kv-os elosztó hálózat elemei felsorolás szerint, nem részletezve: Almásfüzitő Lábatlan Tatabánya (Bánhida) (Bicske) Tatabánya (Bánhida) Dorog Dorog Esztergom Dorog Nyergesújfalu Esztergom Pomáz Lábatlan Nyergesújfalu (Bicske [Dél]) Dorog Dorog Nyergesújfalu (Cementgyár) Lábatlan Nyergesújfalu (Cementgyár)] 101

102 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Átviteli hálózati alállomások a vizsgálati területen és térségében A Bicske-Dél 400/120 kv-os alállomás a Győr Martonvásár Bicske I II 400 kv-os vezeték gerincre települ A Győr 400/220/120 kv-os alállomás a Gönyű, Szombathely, Bős (Szlovákia) és Bécs (Ausztria) 400 kv-os, valamint Oroszlány, Bécs és Neusiedl (Ausztria) irányú 220 kv-os távvezetékekkel átviteli csomópontként biztosítja A Martonvásár 400/220 kv-os alállomás átviteli csomópontként működik 2422 Földgázszállító-rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély A dorogi vizsgálati területnek és térségének földgáz ellátási térképét a 47 ábra tartalmazza A megye földgázellátása az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés A gázátadó állomásoknál üzemelő nagy/nagyközépnyomású nyomáscsökkentőkről induló nagyközépnyomású vezeték szállítja tovább a földgázt, általában a települések határába telepített gázfogadóig, vagy a nagyközép/középnyomású nyomáscsökkentőig A települések közötti elosztás többnyire nagyközépnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada A többi települést a nagyközép-nyomású vezetékekre telepített nyomáscsökkentőkről indított középnyomású hálózatokról látják el A települések döntő hányadában a településen belüli gázelosztás középnyomású gázelosztó hálózatról történik A rendelkezésre álló adatokból nem volt lehetőségünk a gázvezetékek üzemi nyomása alapján történő osztályozásra, ezért a térképen kategorizálás nélkül kerültek ábrázolásra a Nemzetközi és hazai szénhidrogénszállító-vezetékek A vizsgálati területen és térségében futó nemzetközi és hazai szénhidrogénszállító-vezetékek az alábbiak: Az (Ausztria) Győr Nyergesújfalu Pilisvörösvár Dunakeszi Zsámbok vezeték Nagysáptól nyugatra lép be a vizsgálati területre Áthalad a terület déli sávján, és Csolnoknál hagyja el keleti irányban a vizsgálati területet Ezután délkeleti irányba fordul, és halad Pilisvörösvár felé A Százhalombatta Pilisvörösvár vezeték nem keresztezi a vizsgálati területet, annak délkeleti sarkától mintegy 7 km-re halad, ÉK DNy-i irányban Térségi szénhidrogénszállító-vezetékek A vizsgálati terület délkeleti határától fut a Dág Zsámbék vezeték Ez a dági szakaszoló állomásról indul, déli irányba Zsámbékon végződik Gázátadó állomások a vizsgálati területen és térségében A vizsgálati területen két gázátadó állomás található, Nagysápon és Csolnokon A vizsgálati terület térségében található a lábatlani, a zsámbéki, a pilisvörösvári és a tatabányai gázátadó állomás 102

103 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 47 ábra A dorogi vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe Az FGSZ Zrt vezetékrendszere Business Design Print Kft Budapest, 2011 nyomán, valamint Komárom-Esztergom Megye Területrendezési tervének módosítása Melléklet (Közmű hálózatok Város-Teampannon Fft 2011 felhasználásával) 103

104 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 25 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A szén jelenlegi szerepe a világ energiatermelésében A kőszén jelenleg a világ primer energiatermelésének 26,5%-át adja, ezen belül a villamosenergia termelésbeli részesedése 41,5% Az EU 27-ek primer energiatermeléséből a kőszén részesedése 22% A szénkészletek politikailag stabil térségekben találhatók, így a szén ára a hosszú távú ingadozásoknak kevésbé van kitéve, mint a szénhidrogének ára A világ kőszén-termelése az elmúlt 20 évben 60%-kal nőtt, mely tendencia várhatóan a következő 20 évben is fennmarad, főként a fejlődő országok fokozódó kitermelésének köszönhetően A világ jelen-legi éves (fekete)kőszén termelésének 82%-át az öt legnagyobb termelő adja: Kína 47%, USA 17%, India 8%, Ausztrália 6%, Indonézia 4% (48 ábra) Az EU részesedése kb 2,5%, amihez kb 3,6%-nak megfelelő import társul A barnakőszén és lignittermelésnek Németország adja a 19%-át Az egy főre jutó éves kőszénfelhasználás az USA-ban 3,3 t, Németországban 3 t, Kínában 2,2 t, Csehországban 5,8 t, Lengyelországban 3,5 t, Magyarországon saját termelésből 0,9 t 1 A kőszén részaránya a villamos energiatermelésben 41,5%, az USA esetében a kőszén aránya 47%, a hazai energiamixben jelenleg 14%, míg az EU villamos energiatermelésében 33% (49 ábra) 48 ábra A világ kőszéntermelése és a vezető országok részaránya 2 Szén Földgáz Atomenergia Egyéb 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Világ Magyarország USA (100%=20*10^12 kwh/év) (100%=140 PJ/év) (100%=37*10^12 kwh/év) 49 ábra A kőszén részaránya a villamosenergia-termelésben 1 World Coal Association statisztikák (wwwworldcoalorg) 2 Independent Statistics and Analysis US Energy Infromation Administration ( 104

105 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A szén jövőbeni energetikai szerepe a klímavédelem tükrében A világ összes üvegházhatású gáz kibocsátásáért 61%-ban az energiatermelés felel A teljes kibocsátás 25%-a szén, míg 37%-a kőolaj és földgáz eredetű A szénbázisú erőművek átlagos hatásfoka a világban 28%, míg jelenleg a 45%-os hatásfokú tekinthető korszerűnek Az erőművi hatásfok növelését célzó műszaki fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt 20 évben 40%-kal csökkent az egységnyi energiatermelésre jutó szén-dioxid-kibocsátás A jövőt illetően a mértékadó elemzések többsége (pl IEA World Energy Outlook 2013, Shell Looking Ahead Scenarios) azt mutatja, hogy 2030-ig a fosszilis energiahordozók részaránya az energiaiparban számottevően nem fog változni (50 ábra) Még a komoly ÜHG csökkentési terveket dédelgető EU szintjén is lassú az energiamix átrendeződés A jelenlegi energiapolitikák mentén 22 évet vesz igénybe, hogy az EU bruttó belső energiafelhasználásban a megújulók részaránya megduplázódjon, azaz 8%-ról 15%-ra nőjön Ezzel együtt is a fosszilis energiahordozók dominánsak maradnak az EU energiamixében, 70%-os lesz a részesedésük még 2030-ban is (51 ábra) Eközben az EU még jobban függő helyzetbe kerül az energiaimport szempontjából, és erőteljesen fog növekedni a villamosenergia igény Ezért valószínűsíthető, hogy az EU 2050-ig irányt mutató Dekarbonizációs Útitervében szereplő 80% fölötti ÜHG kibocsátás csökkentési elvárások a tagállamok nagy részében nem lesznek teljesíthetők a tiszta szén technológiák és a szén-doixid leválasztási és tárolási technológiák alkalmazása nélkül 50 ábra Globális primerenergia felhasználás 2050-ig Forrás: Shell, ábra Az EU becsült primerenergia felhasználása 2030-ig Forrás: IEA, 2012 A szén lehetséges szerepe az energetikai szektoron kívül 105

106 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Szénbázison miden olyan vegyipari alapanyag előállítható, ami szénhidrogénekből is A technológiák régóta léteznek, de az alacsony szénhidrogénárak időszakában ez nem volt gazdaságos Amennyiben a jelenlegi kőolajárak és a hozzájuk igazodó földgáz ára nem csökken, érdemes a szénalapú vegyipar újraindításán gondolkodni A nemzetközi irodalom a földgáz tartós 6 /GJ és a kőolaj 50 USD/hordó ár felett tartja rentábilisnak a szénvegyészetet A szén, mint kiinduló alapanyag esetében a berendezés és technológia jelent nagyobb költséget Amíg a szénhidrogének esetén 80% a nyersanyag és 20% a technológia költsége, addig a szén esetében 80% a technológia és 20% a nyersanyag Ez lehetőséget kínál az európai berendezés gyártók számára, ami további foglalkoztatást és kutatást fejlesztést generálhat A nyersanyag bányászatán kívül tehát a technológiák rendszeres üzemeltetése, karbantartása és felújítása is gazdaságélénkítő hatású lehet A szén segítségével egyszerűbbé és olcsóbbá válhat a megújuló biomassza, valamint a cseppfolyós és szilárd hulladékok feldolgozása is Együttégetés vagy együttes gázosítás esetén a feldolgozó berendezések olcsóbbak, és a nyersanyag előkészítés is lényegesen egyszerűbbé válik Az atomerőművek éjjeli árama, a szél és vízenergia stb hidrogénné alakítható vízbontással, és ez a szénnel vagy széndioxiddal együtt metanollá alakítható Ez a költséges és veszélyes hidrogénre tervezett infrastruktúrát lényegesen leegyszerűsíti A metanol mind az energiaipar, mind a vegyipar jól tárolható és alkalmazható köztes vagy végső anyaga lehet A jövőben a szén-dioxid visszaalakítása pl metanollá a CCR (Carbon Capture and Recycle) egyre nagyobb teret nyerhet A CCR területén nagy erővel folyik a kutatás, és mostanában a laborkísérleteket meghaladó ipari alkalmazások is épülnek Ennek úttörője Oláh György, Kaliforniában élő Nobel-díjas magyar kémikus A tiszta széntechnológiák komplex alkalmazása (52 ábra) lehetővé teszi a hulladékok energetikai és vegyipari hasznosítását, fejlesztve a hulladék szén biomassza kombinált alkalmazásokat Lehetőséget kínál a képződő CO 2 újrahasznosítására, a villamosenergia tárolásra metanol formájában A metanol üzemanyagként, műanyag és műtrágya alapanyagként más értékláncok kiinduló pontjává is válhat 52 ábra A tiszta széntechnológiák rendszerterve (VERBŐCI, SZTERMEN, 2009) 106

107 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 26 A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A megkutatott ásványvagyon, mint nemzeti érték Két évszázadon át a hazai kőszénvagyon ipartörténetünk meghatározó szereplője volt Alapját adta a 19 sz iparosítási törekvéseinek, a 20 sz első felében gerincét képezte a háborús gazdálkodás energiaellátásának, a két világháború között a békeszerződés utáni Magyarország gazdasági újraszervezésének A 20 sz második felében meghatározó szerepe volt az iparosítás energia- és nyersanyagellátásában Az 1970-es évek második fele és az 1980-as évek a kőszén tartós leértékelődésének kezdetét jelentette elsősorban az import szénhidrogén alacsony ára és biztos, korlátlannak tűnő beszerezhetősége miatt Az energiahordozók terén bekövetkező szerkezetváltás a mélyművelésű szénbányászat visszafejlesztését eredményezte, ez azonban nem jelentette azonnal a hazai kőszénkutatás hanyatlását is A leértékelődés első időszakában, az 1970-es évek második felétől az 1980-as évek közepéig, állami forrásokra alapozott intenzív fúrási tevékenység (~25 milliárd Ft) és szeizmikus kutatás zajlott (53 ábra) A teljes kutatási dokumentáció bekerülési értéke mai árszinten országosan több tíz milliárd Ft, gyakorlati értéke azonban ennél jóval nagyobb, hiszen mintegy 6700 millió tonna, bányászati szinten mindeddig el nem sajátított vagyont dokumentál E kőszénvagyon a nemzeti energiavagyon mintegy PJ-nyi primerenergia készletét adja, ami a nemzetgazdaság számára komoly tartalék Ebbe a kutatási fázisba tartoztak az Új-Borókás, a XVII akna ill a Kerekdomb É részletes kutatások is Új-Borókás területén a Dorogi Szénbányák által megkutatásra került mintegy 7 Mt omlasztásos technikával fejthető jó minőségű barnakőszén ( középső-oligocén telepek ) A Dorogi-szénmedence legnagyobb, karsztvízszintsüllyesztés nélkül kitermelhető, bányászat által nem érintett, részletesen megkutatott, sőt vágattal megközelített vagyonáról van szó A terület értékét jelentősen növeli az elvégzett részletes bányászati tervezés, a kivitelezett lejtős akna és a kutatólétesítmények nagy száma A XVII akna oligocén vagyona hozzávetőlegesen 100 kt, a Mogyorósbánya környéki oligocén telepek ugyancsak megközelítik az 1 Mt-t, további kutatással ez feltehetően e fölé növelhető 53 ábra A hazai kőszéntermelés és a kőszénkutató fúrások költségének alakulása a 19 sz közepétől napjainkig Kőszéntermelés: között Halkovics 2003, 1956-tól éves MBFH adatok alapján, a fúrásköltségeket tekintve, a 60-as évek végéig átlagosan 20000, a 70-es évektől Ft/méter költséggel számolva jelenlegi árszinten ( 94 milliárd Ft) 107

108 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Perspektivikus szénfelhasználási irányok a dorogi szénmedence területén A kormány a Nemzeti Energiastratégiával, a hozzá kapcsolódó Energetikai Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervvel, valamint a Hazai bányászat jövőbeni fejlesztésével kapcsolatos egyes feladatokról című kormány határozattal összhangban a lignit- és a szén felhasználás hosszabb távú fennmaradásával számol Tekintetbe véve a karsztvízszint süllyesztés nélkül elérhető vagyonok korlátozott mennyiségét, a Dorogi-medence területén a mélyművelésű bányák újranyitásának legfontosabb piaci eleme a lakossági tüzelőanyag-ellátás lehet Ehhez kacsolódóan problémaként merül fel a levegő tisztaságának a kérdése A lakossági egyedi szén- és lignittüzelés alacsony hatásfoka, a tökéletlen égés és a károsanyag-kibocsátás szabályozhatatlansága miatt fellépő többlet CO 2, SO x NO x, PM 10 és egyéb emisszió kezelendő kérdés lesz Éppen ezért környezetvédelmi szempontból is hatékonyabb megoldás lehetne a régió kistelepüléseinek kisközösségi távhőellátása Ennek számításba vételével a barnaszén fűtésre való használata szabályozottabb, környezetkímélőbb és humán egészségügyi szempontból veszélytelenebb módon valósulhatna meg kis kapacitású helyi távfűtőművekben, akár szén biomassza-hulladék együttes feldolgozással A szénbányászat és a szénfelhasználás szerepe a régiófejlesztésben A szénbányászat, különösen a mélyművelés munkahelyteremtő hatása közismert Ezzel kapcsolatban egyfelől hangsúlyozni szeretnénk, hogy a szénmedencében reálisan elképzelhető kis kapacitású mélyművelések feltehetően a 80-as évek színvonalához mérten nagyságrenddel kevesebb élőmunka igényt támaszthat Másfelől azonban hangsúlyoznunk kell a bányászati tevékenység multiplikatív szerepét Tapasztalatok szerint egy földalatti munkahely 2 3 felszíni munkahely megteremtését is jelentheti 108

109 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 27 A terhelés várható időtartama A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a bánya életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart A kutatástól a bezárásig, a terület helyreállításáig tartó folyamat nem ritkán egy évszázadot is meghaladhat, erre a Dorogi-medencében is számos példa adódik A bánya működése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják, különös figyelemmel a műveletek felhagyását követő időre A bánya életciklusa általában az alábbiakban részletezett szakaszokra bontható 271 Kutatási szakasz A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető, kereskedelmi értékű ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető Általában egy területen a nyersanyagkutatás 1 10 évet, esetleg többet is igényelhet, és nem mindig vezet bányanyitáshoz, amint ezt a dorogi szénbányászat eddigi története is mutatta A Bányatörvény 14 -a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi-nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét A bányavállakozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes kormányhivatalnak jóvá kell hagynia A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit A feltárási, kitermelési és meddőhányó hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természetés tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő teljesítését A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a kutatófúrások helyének kijelöléséről A kutatófúrások helyszínét elő kell készíteni, oda megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe Egy kutatófúrás 109

110 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető A fúrások mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás kitermelhető ásványvagyont Meg kel határozni a feltárt vagyon mennyiségét és minőségét, a vagyon meghatározásának bizonytalanságát A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányanyitáshoz, a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig 272 Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a bányalétesíthez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából A bányatervezés általában 2 3 évet vesz igénybe Dorog esetében egy mai, vagy jövőbeni bányanyitási szándék esetén a tervek aktualizálása szükséges A bányalétesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a bánya létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal 273 Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a bánya építése, amely 2 évet, vagy többet is igénybe vehet A bányához utakat kell építeni, meg kell építeni a termelvényosztályozó, feldolgozó üzemet, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kell hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket Az építési szakaszban kihajtják az üzemszerű termelés beindításához szükséges bányavágatokat: a főfeltáró- és feltáróvágatokat, a szállító- és légvágatokat illetve aknákat, kiépítik a termelvény-, anyag-, és a személyszállító útvonalakat, a vízelvezető rendszert, beépítik a szükséges gépeket, elektromos berendezéseket, a bányaveszélyek elleni eszközöket és a szükséges mérőműszereket A termelés során további eszközöket és berendezéseket a bányaműveletek előrehaladásával lehet beépíteni 274 Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, és az elkészült rendszert tesztelték, és a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta A termelés elvi időtartama elérheti akár a 100 évet is, a hasznosítható ásványvagyon kiterjedésétől, típusától függően A Bányatörvény 12 (1) pontja értelmében a koncessziós pályázat nyertesével a miniszter szerződést köt A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása (a meddő és a nyersanyag szétválasztása, osztályozása), és elszállítása Ebben a szakaszban is 110

111 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány folyamatos a bányaüzem fejlesztése, az infrastruktúra bővítése Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja 275 A bánya felhagyása, bezárása A tervezett műveletek elvégzése, a hasznosítható nyersanyag kitermelése, esetleg gazdaságossági megfontolások miatt kerül sor a bányaműveletek felhagyására, a bánya bezárására A bezárási folyamat során a gépeket és a berendezéseket a bányából kiszerelik, eltávolítják A vágatok egy részét vagy egészét tömedékelik, amennyiben az esetleges későbbi vágatomlások miatti felszínmozgások elkerülése ezt indokolja A bányatérségbe szivárgó vizek szivattyúzását befejezik, így a bányatérség egy része vagy egésze víz alá kerül A bánya bejáratát lezárják, esetenként tömedékelik, bebetonozzák Bizonyos bányák (só, érc) esetében a bányatérség egyén célú hasznosítása is szóba jöhet (egészségügy, turizmus, raktározás) Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket 276 Rekultiváció A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek Legalább 5 évig monitoring rendszer üzemeltetése célszerű a bányaterületen Lényeges feladat a felszíni vizek elvezetése, az újraerdősítés, esetleges új építmények létesítése és új típusú gazdasági hasznosítása a területnek A bányabezárást követő tájrendezés időszükséglete néhány hónap, a terület teljes körű rekultivációja néhány évet igénybe vehet A Bányatörvény 36 Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani A törvény szelleme és az eddigi végrehajtások alapján az igénybe vett földterületek korábbi művelési ágának visszaállítása vagy eltérő hasznosítás is elfogadott gyakorlattá vált Dorog bánya esetében az üzemudvar és meddőhányók kialakításán túlmenően a szénszállítási megoldások útvonalainak rehabilitációit is számításba kell venni Környezet helyreállítási főbb feladatok: üzemudvaron újrahasznosításra alkalmatlan épületek bontása talajszint alatt 1 m-ig, üzemudvar tájrendezése, meddőhányó tájrendezése, veszélyes anyagok likvidálása, szénszállító útvonalak rekultivációja, egyéb előírások miatti munkák elvégzése A széntermelést kiszolgáló főlétesítmények (meglévő műhelycsarnok és az építendő iroda, fürdő) a bányabezárás után várhatóan tovább hasznosíthatók, környezet helyreállítási költsé- 111

112 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés get nem igényelnek A korábbi melléklétesítmények közül a telephely más irányú hasznosítása miatt nagyobb részben lebontást fog igényelni A meddőhányók tájrendezését meg kell oldani, ami teraszosítási és rézsűlaposítási 1:3, ill 1:4 földmunkavégzést jelent, növényzet rátelepítésével A környezetre esetleg veszélyes anyagokat, a bányából kiszállított olajos szennyezésű talajokat, gépeket és a grafitos szigetelésű kábeleket az engedélyezett tárolási helyre kell elszállítani A szénszállítás megoldásától függően, amennyiben nem a javasolt tehergépkocsis szállítás nyerne elfogadást (megoldást), akkor a függőkötélpálya mint egyik lehetséges alternatíva megszüntetésekor a pályanyomvonal rekultivációjával számolni kell Egyéb munkák közül a víz- és bányakár megfigyelő rendszerek létesítése és működtetése jelent még költségtényezőt 112

113 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 28 A várható legfontosabb bányaveszélyek A bányászati veszélyhelyzetek közé soroljuk: a sújtólégrobbanást, a szénporrobbanást, a gázkitörés veszélyt, a vízbetörés veszélyt, a tűzveszélyt és a por- és sugárártalmat A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik A tervezett dorogi szénbányászati területeken az alábbi bányaveszélyekkel (termelést nehezítő körülményekkel) kell számolni A borókási területen a művelést nehezítő tényezőkre vonatkozó konkrét vizsgálat nem történt, analógiás alapon azonban bizonyossággal lehet számítani a középső-eocén II telep öngyulladási hajlamára Különösen a telepet felülről határoló szenes, agyagos, palás elválású kőzet ( égőpala ) a fejtési omlasztást követően a megnövekedett légáramba kerüléssel szenvedhet öngyulladást Ennek oka feltehetően a magas, 10% feletti pirittartalom A terület többi telepénél hasonló problémákkal nem kell számolni Porveszély sem a közeli, alsó-eocén telepet művelő XII aknán, sem a középső-eocén telepet művelő IX XIV-es aknán nem volt Metángáz fejlődés szempontjából a telepes összletek fejtése során I sújtólégosztályú minősítésre kel számítani (SZŰCS et al 1980) A dorogi szénbányászatot leginkább fenyegető veszély a vízbetörés, amely a triász időszaki karsztosodott mészkő fekükőzetek karsztvizének a bányatérségbe való váratlan és nagy mennyiségű beáramlását jelenti Ez a veszély elsősorban az alaphegységre települő alsó-eocén képződmények széntelepének művelésekor jelentkezik, a borókási területen (és a többi művelésbe vonásra tervezett területen) ezt a telepet nem tervezik művelésbe vonni A középsőeocén telepek a borókási területen a helyi karsztvíz szintje fölött települnek, bányászatuk során a vízbetörés veszélye kevésbé áll fenn Az I telep művelése során a fölé települő, magas rétegvíztartalmú, homokos fedőrétegből származó úszóhomok (jól osztályozott, finom-szemű homok) vágatba való beömlésére kell számítani Az úszóhomok betörésének veszélye töréses zónák környezetében fokozott, az átharántolási technológia kialakítása mellett előzetes víztelenítéssel csökkenthető vagy zárható ki (SZŰCS et al 1980) Gázkitörés és szénporrobbanás veszélyével a területen a tapasztalatok és a földtani ismeretek alapján nem kell számolni A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása Ezek az intézkedések a következők: a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; bekövetkezett tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés 113

114 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3 A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 31 A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Magyarországon a környezeti természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII 25) kormányrendelet A szénbányászat esetében a koncesszióra tervezett terület olyan kiterjedésű, amelyen viszonylag jól becsülhetők a tevékenység konkrét hatásai Az érzékenységvizsgálat során a környezeti változások a beruházás mértékének, a tevékenység időtartamának, az alkalmazásra kerülő technológia ismeretének hiánya miatt pontosan nem számíthatók, de kiemelhetők azok a helyi környezeti elemek, melyekre a hatásvizsgálatok végzésénél kiemelt figyelmet kell fordítani A Dorog észak vizsgálati terület esetében tovább szűkíti a vizsgálat körét az a tény, hogy a kőszénbányák előkészítésére irányuló munkák egy része már megtörtént A kőszéntelepek nagy része megkutatott és számos felhagyott bánya található a vizsgált területen belül Nagyon valószínű, hogy a koncessziós tevékenység során a még megfelelő állapotban lévő, illetve felújítható infrastruktúrát is igénybe lehet venni Ezek közé tartozik a fennmaradt épületek nagy része, a felújítható vonalas létesítmények (közlekedés, energiaszolgáltatás stb) Légszennyező anyagok 311 Levegőtisztaság-védelem A levegőszennyező anyagokat szemcseméret függvényében a következőképpen csoportosíthatjuk: Kolloidális anyagok porok, aeroszolok, és molekuláris anyagok gázok, ill gőzök A szintézisgázok előállítása ill erőművi felhasználása következtében főleg gáz halmazállapotú szennyezőanyagok kerülhetnek a levegőbe Az elsődleges gázhalmazállapotú légszennyezőkön (CO, CO 2, SO 2, NO x, HF, C 2 H 4, C n H m stb) kívül a másodlagos szennyezőanyagokkal is számolnunk kell, amelyek oxidáló anyag, sugárzási hő és nedvesség hatására keletkeznek a primer szennyezőkből Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO, CO 2 és a H 2 S magasabb koncentrációja is Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését Jogi háttér A levegő védelméről szóló 306/2010 (XII 23) kormányrendelet 6 -a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, külön jogszabályban felsorolt légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni 114

115 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A többször módosított 4/2002 (X 7) sz KvVM rendelet 1 számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségizónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2 számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni A zónák kijelölésénél 4/2011 (I 14) VM rendelet 1 melléklet 1131 pontjában felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1 melléklet 1141 pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011 (I 14) VM együttes rendelet 5 sz melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr szerint; B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja; C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van; D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket Az A, B és C besorolás a levegőterheltségi szint egészségügyi határértéket meghaladó mértékét jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg A jogszabály szerint az A, B, C és D zónatípusoknál kötelező a helyhez kötött mérések alkalmazása a levegő terheltségi szintjének vizsgálatához Az E zónatípusnál a helyhez kötött mérések, modellezési technikák és az indikatív mérések együttesen is alkalmazhatók, az F besorolási kategóriában modellezési technikák vagy az objektív műszaki becslés alkalmazása önmagában is elegendő A talajközeli ózon minősítése regionális kontinentális jellege miatt az egész országra egységesen vonatkozik Az emberi tevékenység levegőszennyező hatásának legfontosabb elemei az ipar, a mezőgazdaság, a háztartási fűtés és a közlekedés Az országos emisszió térszerkezete az elmúlt években érdemben nem változott, továbbra is azok a térségek számítanak erősen terheltnek, ahol jelentős ipari tevékenység zajlik Ilyen térség Komárom Esztergom megye is Emissziós források Komárom Esztergom megyében a legnagyobb szennyezést az energetika és a nehézipar pontforrásai okozzák Az elmúlt évtizedekben a szennyező ipari üzemek jelentős része megszűnt, ezért az emissziós helyzet sokat javult Az ipari eredetű légszennyezés két térségre Tata Tatabánya Oroszlány, és a Duna menti ipari sávra koncentrálódik (Komárom, Nyergesújfalu, Lábatlan, Dorog) Diffúz források A megye levegőminőségét döntően befolyásolja a diffúz forrásokból a közlekedésből, a roncsolt, fedetlen bányakáros területekről, a meddőhányók, a zagyterek, a hulladéklerakók, a mezőgazdasági területek kiporzásából eredő légszennyezés Roncsolt, fedetlen bányakáros területek Oroszlány, Tatabánya és Dorog környékén találhatóak 115

116 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A megye sajátos problémája a pernye és meddőhányók, vörösiszap-tárolók kiporzásából adódó jelentős porterhelés A legtöbb ilyen zagytározó kármentesítése, rekultivációja nincs befejezve, ezért potenciális szennyezőforrások A közlekedési légszennyezés a közúti közlekedésből ered, ami a megye 245 km hosszú főközlekedési és a 637 km hosszú mellékútjain zajlik A közlekedésből származó káros anyag kibocsátás az ipari emisszióval szemben folyamatosan növekszik Az értékelt légszennyező objektumok között feltüntetett potenciális légszennyező Tatabányai Erőmű megszüntette tevékenységét, így nagy valószínűséggel javult az emissziós helyzet Tatabánya és környezetében Több erőmű korszerűsítése is megtörtént, aminek következtében csökkent a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a porkibocsátás Komárom-Esztergom megye területén az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) 2 db automata és 7 db manuális mérőállomást üzemeltet A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat csak az emittáló légszennyező-források (pl ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni A dorogi vizsgálati területre eső légszennyezettségi zónákat ábrázoló térképet az 54 ábrán mutatjuk be 54 ábra A dorogi vizsgálati területre eső Komárom Tata Esztergom légszennyezettségi zóna, valamint Budapest és környéke légszennyezési agglomerációjának elhelyezkedése (a közigazgatási területek határai alapján) 116

117 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az 54 ábra alapján megállapítható, hogy a 4/2002 (X 7) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi agglomerációk és zónák közül a vizsgálati terület északi részére a (3), Komárom Tata Esztergom légszennyezettségi zóna esik, míg a vizsgálati területtől 4 km-re kelet-délkeletre kezdődik az (1), Budapest és környéke légszennyezési agglomerációja A vizsgálati terület déli sávja a (10), Az ország többi területe elnevezésű kategóriába van sorolva A fentiek szerint a vizsgálati területnek és térségének légszennyezetségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi 31 táblázat és 32 táblázat foglalja össze: 31 táblázat Komárom Tatabánya Esztergom légszennyezettségi zónája, és Budapest és környéke légszennyezési agglomerációja, valamint Az ország többi területe légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002 (X 7) KvVM rendelet 1 melléklete szerint Légszennyezettségi zóna Zónacsoport a szennyező anyagok szerint kén- nitrogén- széndioxi dioxid monoxid d szilárd (PM 10) benzol Talajközeli ózon 1 Budapest és környéke E B D B E O I 3 Komárom-Tatabánya- E C F D E O I Esztergom 10 Az ország többi területe F F F E F O I 32 táblázat Komárom Tatabánya Esztergom légszennyezettségi zónája, és Budapest és környéke légszennyezési agglomerációja, valamint Az ország többi területe légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002 (X 7) KvVM rendelet 1 melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna PM 10 arzén (As) PM 10 kadmium (Cd) PM 10 nikkel (Ni) PM 10 ólom (Pb) PM 10 benz(a)- pirén (BaP) 1 Budapest és környéke F F F F B 3 Komárom-Tatabánya- D E F F B Esztergom 10 Az ország többi területe F F F F D A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy a dorogi vizsgálati területen és annak térségében: A kén-dioxid (SO 2 ) koncentrációja a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációban a határértéket és a tűréshatárt meghaladja (B), a Komárom Tata Esztergom légszenynyezett-ségi zónában a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E) A nitrogen-dioxid (NO 2 ) koncentrációja a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációban a Komárom Esztergom zónában a határérték és a tűréshatár között van (C) A szén-momoxid (CO) koncentrációja a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációban a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D) A szilárd PM 10 μm méret alatti koncentrációja a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációban a levegőterheltségi szint határértékét és a tűréshatárt meghaladja (B), a Komárom Esztergom zónában a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a terület többi részén pedig a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E) A benzol koncentrációja a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációban és a Komárom Tata Esztergom légszennyezettségi zónában a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E) A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében a törvényben meghatározottnak megfelelően az O I kategóriába lett sorolva 117

118 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az egyéb szennyező anyagok közül a PM 10 arzén (As) koncentrációja a Komárom Esztergom zónában pedig a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D) A PM 10 kadmium (Cd) koncentrációja a Komárom Esztergom zónában a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E) A PM 10 benz(a)- pirén (BaP) koncentrációja a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációban és a Komárom Tata Esztergom légszennyezettségi zónában a határértéket és a tűréshatárt meghaladja (B), a vizsgálati terület többi részén pedig a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D) A külön nem említett egyéb komponensek koncentrációja a levegőterheltségi szint alsó vizsgálati küszöbét nem haladja meg (F) Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be légszennyezettségi index fogalmát A légszennyezettségi index kidolgozása a hatályon kívül helyezett 14/2001 (V9) KöM EüM FVM együttes rendeletben és módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/2011 (I14) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/2011 (I 14) VM rendelet által előírt módszerek szerint A dorogi vizsgálati terület településeinek légszennyezettségét manuális és automata mérőhálózat méri A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg Az alábbiakban az automata mérőhálózat adatait ismertetjük Az automata mérőhálózat adatai Az automata mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ 2012 és 2013 évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján c értékelései mutatják be Az értékelés a mérőállomásokon mért SO 2, NO 2, NO x, CO, O 3, PM 10, PM 2,5 valamint benzol szennyezőanyagok adataiból készült Ezek közül a PM 2,5 valamint a benzol mérési adatokat nem tüntettük fel A dorogi vizsgálati területen automata mérőállomás nincs A terület tágabb térségében Esztergomban, Tatabányán, illetve Budapesten telepítettek automata mérőállomást A nagyobb távolság, valamint a lokális emissziós tevékenységek miatt a budapesti (Kosztolányi) mérőállomás adatait tájékoztató jellegűnek tekintjük (33 táblázat, 34 táblázat) 33 táblázat A 2012 évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2013) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index SO 2 NO 2 NOx PM 10 Benzol CO O 3 Összesített index Esztergom kiváló (1) jó (2) kiváló (1) jó (2)) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) jó (2) Tatabánya kiváló (1) jó (2) jó (2) jó (2) kiváló (1) jó (2) jó (2) Budapest kiváló (1) szennyezett (4) szennyezett (4) jó (2) jó (2) szennyezett (4) Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a alattiak Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a és 80%-a közöttiek Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80 %-a és 100 %-a közöttiek 118

119 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 34 táblázat A 2013 évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index SO 2 NO 2 NOx PM 10 Benzol CO O 3 Összesített index Esztergom kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) jó (2)) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) jó (2) Tatabánya kiváló (1) jó (2) jó (2) jó (2) kiváló (1) jó (2) jó (2) Budapest kiváló (1) szennyezett (4) szennyezett (4) megfelelő (3) kiváló (1) jó (2) szennyezett (4) Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a alattiak Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40 %-a és 80%-a közöttiek Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80 %-a és 100 %-a közöttiek A táblázat alapján megállapítható, hogy a légszennyezettségi adatok összesített indexei az esztergomi és tatabányai mérési adatok alapján jók A manuális mérőhálózat adatai Az (LRK) adatai alapján a dorogi vizsgálati területen Dorogon egy, a terület tágabb térségében pedig 6 manuális mérőállomás üzemel, Lábatlanban, Szentendrén, Tatán, Tatabányán, Visegrádon és Budapesten Mivel a vizsgálati adatok több helyen hiányosak, ezért összehasonlításként a 2013-as mérési eredményeket is bemutatjuk A manuális mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ 2013 és 2014 évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján c értékelései mutatják be (35 táblázat és 36 táblázat) 35 táblázat A 2013 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index NO 2 SO 2 ülepedő por Összesített index Dorog jó (2) kiváló (1) erősen szennyezett (5) erősen szennyezett (5) Lábatlan jó (2) kiváló (1) megfelelő (3) megfelelő (3) Szentendre jó (2) jó (2) Tata jó (2) kiváló (1) megfelelő (3) megfelelő (3) Tatabánya szennyezett (4) szennyezett (4) Visegrád kiváló (1) kiváló (1) Budapest szennyezett (4) szennyezett (4) : nem mérik az adott komponenst 36 táblázat A 2014 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index NO 2 SO 2 ülepedő por Összesített index Dorog jó (2) kiváló (1) jó (2) jó (2) Lábatlan kiváló (1) kiváló (1) jó (2) jó (2) Szentendre jó (2) jó (2) Tata jó (2) kiváló (1) jó (2) jó (2) Tatabánya szennyezett (4) szennyezett (4) 119

120 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Mérőállomás neve Légszennyezettségi index NO 2 SO 2 ülepedő por Összesített index 120 Visegrád kiváló (1) kiváló (1) Budapest szennyezett (4) szennyezett (4) : nem mérik az adott komponenst A Komárom Esztergom megyében rögzített manuális légszennyezési adatok alapján látható, hogy ben a megye két városában, Dorogon és Tatabányán az összesített légszennyezési index a szennyezett és erősen szennyezett kategóriába esik A különböző komponensek egyenkénti elemzésénél azonban kitűnik, hogy ez az összesített minősítés az ülepedő por vizsgálati eredményeinek köszönhető, az NO 2 és SO 2 értékek ebben a két városban is a jó-kiváló tartományba esnek Említésre méltó Budapest szennyezett minősített indexe, mely azonban a helyi tényezők hatásának eredménye, és a vizsgálati területtől való nagy távolság miatt csak tájékoztató jellegűnek tekintjük Komárom Esztergom megye levegőszennyezettségét alapvetően az ipari üzemek emissziója, a közúti forgalom és a lakossági fűtésből származó szennyező anyag és az általános háttérszennyezettség befolyásolja A lakosság tevékenységéhez kötődően a földgázhálózat gyorsütemű kiépülése számos előnye mellett (SOx, porszennyezés csökkenése) a nitrogen-oxidok kibocsátásának növekedésével járt együtt egyéb technológiai jellegű kibocsátások elenyészőnek tekinthetők Az utóbbi években az ipari eredetű emisszió is csökkenő tendenciát mutat, ami tovább fog javulni, az Integrált Szennyezés megelőző és ellenőrző rendszer követelményei miatt, illetve a szigorodó elvárások, illetve a legjobb elérhető technológiák engedélyezése eredményeként Ezzel szemben a közlekedésből származó nitrogén-oxidok, szén-monoxid, por és szerves komponensek egyre nagyobb mértékben kerülnek a légtérbe, a térség tranzitjellegéből adódó nagyfokú igénybevétele és az országos átlagot meghaladó gépjárműsűrűség miatt A közúti közlekedésből származó emisszió az kelet nyugati tengely mentén a nagymértékű hazai és tranzit forgalom következtében a legmagasabb, de szigetszerűen jelentős a nagyvárosok és közlekedési csomópontok környékén is Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy Komárom-Esztergom megye levegőminőségi helyzete általában jó, de Dorog és Tatabánya térségében mérsékelten szennyezettnek számít A rosszabb légszennyezettségi indexek túlnyomó részt a magas szállópor koncentrációból adódnak A közlekedés motorizációjának várható további erősödése miatt ez a szennyezés tendenciájában feltehetően nem fog változni, esetleg tovább növekedhet A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók A PM 10, a szálló és ülepedő por terheltség növekedésének elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során Ide tartozik az elérési utak építése, a terep előkészítése, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata A kút építése során, a mélyfúrásos tevékenységnél a légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság védelme biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések Az adatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az eredményeket el kell juttatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséghez A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO 2 és a H 2 S magasabb koncentrációja is Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható

121 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 312 Zajhatás és rezgések A beruházás során zaj- és rezgésterhelés az objektum építése és üzemeltetése során léphet fel Utóbbi esetben el kell különíteni a berendezések működtetésekor fellépő (üzemi zaj), illetve az üzemeltetéshez kapcsolódó, külső szállítás kapcsán keletkező zaj- és rezgésterhelést A tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő járműhasználat, járműmozgás, rakodás szintén az üzemi zaj kategóriájába tartozik Ugyanakkor az új létesítmény telepítéséhez szükséges szállítási tevékenységgel is számolni kell, melyért a beruházó szintén felelős A védendő környezetben (melyet a településrendezési terv ír elő) tilos veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni Veszélyesnek minősül az a környezeti zaj vagy rezgés, mely meghaladja a zajszennyezettség, illetőleg zajkibocsátás határértékét A megadott határértékek a védendő környezet jellegétől, a zaj- vagy rezgésszennyezés gyakoriságától, időtartamától és a napszaktól is függnek A zajkibocsátás határértékei kisvárosi vagy vidéki lakott terület esetében, építkezésnél db, üzemi zaj esetén db, közlekedési zajnál db körüliek Hasonló környezetben, a rendszeresen működő üzemi rezgésforrások esetén a rezgésterhelés legnagyobb mértéke éjszaka, nem haladhatja meg a 30 mm/s 2 értéket, napközben a határérték ennek kb a kétszerese A létesítés során azokban a zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban, amelyekben a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, az eljáráshoz benyújtott dokumentációnak zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia A környezeti hatásvizsgálat vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységek létesítéséhez és megvalósításához kapcsolódó szállítási, fuvarozási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen A kapcsolódó szállítás, fuvarozás zajterhelésére tekintettel a környezetvédelmi hatóság kezdeményezheti a közlekedési hatóságnál meghatározott útvonal előírását Környezeti zajt előidéző üzemi zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni Ha a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy az üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007 (X 29) kormányrendelet foglal állást A határértékek kapcsán a környezet zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 10/2009 (VII 30) KvVM EüM együttes rendelet által módosított 27/2008 (XII3) KvVM EüM együttes rendelet az irányadó 313 A felszín alatti vizekre gyakorolt hatások A terület, illetve a térrész felszín alatti vizeire a bányászati tevékenység kutatástól a felhagyásig terjedő valamennyi fázisa jelentős hatást gyakorolhat Az egyes fázisokban várható lehetséges hatásokat külön fejezet (32) részletezi A területen a felszín alatti vizek két főbb típusát: a talajvizeket és a rétegvizeket érintik majd a bányászati tevékenységek Talajvíznek nevezzük e terület értékelésénél azt a szabad tükrű telített, kétfázisú zónát, mely a talajnedvesség zónája alatt helyezkedik el, és amelyre a klimatikus viszonyok közvetlen hatást gyakorolnak A területen a talajvizek három főbb típusát különböztetjük meg: a) a dombok alatti elhelyezkedő néhány métertől a néhány tíz méteres mélységben lévő talajvízfelszínnel, talajvíztükörrel rendelkező zónát, 121

122 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés b) a dombok völgytalpain, allúviumában lévő, az ottani felszíni vizekkel, állandó vízfolyásokkal közvetlen kapcsolatban lévő sekély, (0 3 m) mélységű zónát; és c) a Duna folyó alluviális részein található, szintén sekély, néhány méteres mélységben található zónát A dombok alatt elhelyezkedő talajvíznek két változata ismeretes Az egyik a már említett sekélyvizes alluviális zónákhoz kapcsolódó, azokat oldalirányból tápláló, általános elterjedésű, összefüggő zóna, a másik az e fölött helyenként elhelyezkedő lokálisabb, azaz kisebb térrészre kiterjedő függő talajvizes zóna Ez a függő talajvizes zóna olyan helyeken alakulhat ki, ahol az általános dombvidéki talajvíztükör feletti lokálisan előforduló rossz vízvezető kőzetzónák, agyaglencsék a csapadékból beszivárgó, lefelé szivárgó vizek útjában akadályt képeznek, melynek hatására ott egy kétfázisú telített felszín alatti vízlencse alakulhat ki Ilyen vízlencsére utal néhány kisebb forrás a területen A dombok alatti talajvízszintek (akár méter is) általánosan északi irányban csökkennek a Duna völgyéig, ahol a talajvíz szintjei a dombok legalsó részein 105 méter körüli helyzetűek A talajvízszintek ilyen alakulása egyúttal azt is jelenti, hogy a mbf-nél magasabb helyzetű főbb dombhátak alatt az összefüggő talajvíztükör mélysége meghaladja az 50 méteres mélységet, mely helyenként ennél nagyobb mélységet is elérhet A dombvidéki mély talajvízszintek az itt lévő erdők vízutánpótlásában, táplálásában még a mély, de állandó vízfolyással nem rendelkező völgyek esetében sem játszanak szerepet A bányászati tevékenységek vízvédelmi munkáihoz kapcsolódóan várható talajvízsüllyedések a felszínen található növényzetre a dombok esetében nem jelentenek károsító hatást Az északi területrészeken, a Dunához közeli területeken, valamint az állandó vízfolyással rendelkező, laposabb térszíneken már jelentős szerepet játszik a talajvíztartó az ottani növényzet fenntartásában, illetve az állandó vízfolyások ökoszisztémás feltételeinek biztosításában Az ezeken a helyeken várható vízszintsüllyedés meg fogja változtatni az itteni természetes viszonyokat Ezeket a kedvezőtlen változásokat a bányászati tevékenységekhez kapcsolódó felszín alatti víztermelések egy részének felhasználásával, víztáplálással azonban mérsékelni lehet A Dunától délre, a vizsgálati terület északi részein található allúviumokban található sekély mélységű talajvízszintek is várhatóan süllyedni fognak, attól függően, hogy a bányászati víztelenítések súlypontja mikor közelíti meg a legjobban ezt az övezetet Más szavakkal, elsősorban az oligocén telepeket művelő bányászattal érintett településrészek esetében számolni kell az ásott kutak vízszintjének erős süllyedésével, és kiszáradásával is Számítani lehet majd a talajvízszint csökkenésére, és fel kell készülni ezen hatások kezelésére, például a termesztett kultúrák változtatásával, öntözésekkel, vagy más agrotechnikai beavatkozásokkal A terület rétegvizei a talajvizek zónája alatt helyezkednek el, azzal hidraulikai kapcsolatban vannak Ezen hidraulikai kapcsolatok és az egyes rétegvíztartó rétegek és zónák közötti hidraulikai kapcsolatok pontos ismerete a bányászat kivitelezhetősége és gazdaságossága szempontjából az egyik legfontosabb tényezőt jelenti Mind a kutatási fázisokban, mind a termelési szakaszokban, de még a felhagyási időszakban is számos helyszíni vizsgálat, alapos értékelés kapcsolódik a rétegvizek viselkedésének megértésére, leírására és a változások előrejelzésére is Általánosságban elmondható, hogy a rétegvizek a nyugati és déli délkeleti részeken a legmagasabb helyzetűek, itt a talajvízszintekhez közeli tengerszint feletti magasság körüliek, míg északi irányban, a Duna felé 105 méter körüli értékeket vesznek fel Mindez azt is jelenti, hogy a bányászati víztelenítéshez kapcsolódó környezeti következmények is megbízhatóan vizsgálhatóak, ily módon a káros következmények csökkentése is tervezhető Mindemellett itt is felhívjuk a figyelmet arra, hogy bányászatot lehetővé tevő víztelenítéseket, rétegvíztermeléseket úgy kell tervezni, hogy azzal a térség ivóvízellátását 122

123 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány hosszú távon segíteni lehessen, és a bányászati munkákhoz kapcsolódó várható ipari fejlesztések ipari víz szükségleteit is biztosítani lehessen A terület, térrész rétegvizei az eocén és oligocén széntelepes összletek alatt, között és felett egyaránt előfordulnak Az oligocén telepek feletti rétegek, illetve az eocén telepek alatti összletek víztelenítése, feszültség mentesítése az, amelyik a térségben a legnagyobb depreszsziós hatással jelentkezni fog A széntartalmú összleteket fedő homokrétegek a talajvíz felől is kaphatnak utánpótlást a dombvidéki részeken, míg a Duna völgye felé közeledve már a rétegvizek felől az alluviális talajvizek felé történik az áramlás, itt található a lokális áramlási rendszer feláramlási, fő megcsapolási zónája A fekü-oldali rétegvíz-, vagy alaphegységi karsztvíz-tárolók egységes hidraulikai rendszert képeznek azzal a regionális főkarszttal, melyet a tágabb térségben langyos források és termálkutak is megcsapolnak A bányászati üregekre ez a helyzet, mennyiségi veszélyt csak akkor jelentene, ha azok talpszintje mélyebben lenne a regionális karsztvízszint maximumánál Ez esetben egy esetleges vízbetörés a főkarszt víznívó-csökkenésével is járna A bányászati tervezés, majd a kivitelezések során ezt a helyzetet mindenképpen el kell kerülni A bányászati tevékenységhez kapcsolódó mélyfúrásos kutatás tervezésénél azonban érdemes erre a lehetséges értékre, azaz a karsztvízpotenciálra is gondot fordítani, elősegítve esetleges pozitív eredmény esetén a térség ilyen irányú vízhasznosítási tevékenységeit is A karsztvíz, mint receptor is szóba jöhet, melyet a bányászathoz kapcsolódó szennyeződések veszélyeztethetnek Megfelelően kialakított monitoringrendszerrel, szennyeződés esetén megfelelő hidraulikus védelmet biztosító termelőkutakkal ezen kedvezőtlen hatásokat kezelni lehet A telepek környezetében különböző mértékű vízszintcsökkenésre lehet számítani A csökkenéseket valószínűleg alapos feltárásokkal, 3D geológiai térmodellek és azokon alapuló korszerű áramlási modellezések segítségével végrehajtott, modern bányamérnöki tervezésekkel mérsékelni lehet, azonban a fejtések előre haladtával, a lefejtett részek felhagyásával az addig biztosított lokális védőrétegek sem funkcionálnak majd A talajvizek, rétegvizek minőségét már a kutatófúrások, termelő- vagy figyelőkút létesítések megváltoztathatják, a fúráshoz használt öblítőfolyadék, fúróiszap vegyi összetételétől függően Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a , illetve a os veszélyes hulladék kategóriába sorolták Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni A fúrások és kutak megváltoztathatják a vízadó rétegek közötti félig áteresztő, vagy rossz vízvezető rétegek függőleges záróképességét, rövidzárt okozva a rétegek között, elősegítve az esetleges szennyezések mozgását is A talajvizek szintjének csökkenése, és a levegővel átjárt vágatok körzetében megjelennek az oxidációs folyamatok, melyek esetenként vízminőség-romlással is járhatnak Ezek kivédésére kiemelten ügyelni kell, mert a koncessziós területet érintő három sekély víztest minőségi állapota egy esetben (sp142) jó, de két esetben (sh14 és sh15) gyenge diffúz nitrátterhelés miatt A területet érintő karszt víztestek részei a Komarnanska Vysoka Kryha/Dunántúliközéphegység északi rész 11-es ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak 123

124 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vízműkutak védőövezetével kapcsolatos előírások A koncessziós tevékenység során különösen nagy figyelmet kell fordítani az üzemelő vízbázisokra települt vízműkutak védőövezetében történő munkálatokra A területen 2+1 db, 5 km-es környezetében további 7+1 db üzemelő és tartalékvízbázis, valamint egy távlati vízbázis található, melyek mindegyike sérülékeny állapotú A vizsgálati területen és annak 5 km-es környezetében 2 vízbázisra készült üzemeltetői, 6-ra pedig sérülékeny vízbázis diagnosztika Veszélyeztetettségi vizsgálat 6 esetben zajlott, melynek eredményeképpen 4 vízbázis esetében közepes veszélyeztetettséget mutattak ki a belterületi és mezőgazdasági területek aránya következtében Ezen felül a területen és 5 km-es környezetében 2+3 db (Dorog és Tokod, illetve Kesztölc, Piliscsaba, Piliscsév) ásványvíztermelő kút található, illetve az 5 km-es körzetben egy kút vizét termelik gyógyászati célra Esztergomban A védőövezet kialakítására vonatkozó előírásokat a 123/1997 (VII 18) kormányrendelet 3 (3) bekezdése tartalmazza, míg a vízkivételi mű és a vízkészlet szennyeződésektől és rongálástól való közvetlen védelmére vonatkozó előírásokat a rendelet 3 (1) bekezdése fogalmazza meg A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a kormányrendelet 5 sz melléklete tartalmazza E szerint a bányászat felszín alatti vízbázisok hidrológiai A védőövezetén új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető, B védőövezeten minden esetben környezeti hatásvizsgálat vagy környezetvédelmi felülvizsgálat, ill ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedélyezhető Ez utóbbi vonatkozik a vízbázisok A és B védőövezetein a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenységre Fúrás vagy új kút létesítése a felszíni és felszín alatti vízbázisok belső és külső védőövezetében tilos Ezen 314 fejezetrész elsősorban a terület, térrész azon felszín alatti vízre vonatkozó jellemzőkkel foglalkozott, melyet a tervezett bányászati tevékenység jelentősen befolyásolhat Összefoglalóan elmondható, hogy a természetes viszonyok hidraulikai szempontból összefüggő egységesen értékelhető és kezelhető talajvíz-rétegvíz rendszert képviselnek, melyet a lokális és helyenként a szubregionális típusú áramlási típusba sorolhatunk A bányászati tevékenység során az áramlási rendszer megváltozik majd, a szub-regionális áramlások a bányászati súlypontok felé irányulnak majd, melyeket az aktuális fejtési szakaszok körzetében, a helyi viszonyoktól és a modern bányászati tervezési és műveleti rendszerektől függő lokális áramlási, vízvédelmi rendszerek tarkítanak majd A bányászati műveleteket követő időben az eredeti áramlási rendszer helyreállása felé törekszik majd a részben magára hagyott rendszer, azonban a mesterséges hatásra megváltoztatott vízvezető-képességbeli következmények és a várható kommunális és ipari víztermelés fenntartása miatt, az eredeti állapotok már nem állhatnak helyre A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII 21) kormányrendeletet kell figyelembe venni A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben jelentős változások várhatók A jelenlegi dombvidéki vízfolyások hozama a felszín alatti vízkitermelések hatására lecsökken, majd ezek felszín alóli, talajvízoldali táplálása megszűnik A medrekben ezt követően csak felszíni lefolyási időszakban várható víz A nem állandó, gyakran száraz patakmedrek eredeti ökoszisztémája megszűnik, ott újfajta ökoszisztéma fog kialakulni A bányászati kutatási termelési tevékenységéhez kapcsolódóan ezekbe a medrekbe szennyezett, vagy tiszta vizek juthatnak A szennyezések elkerülése megoldható a szennyező-

125 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány források körzetében kialakított védelmi rendszerek, tisztítóművek, átmeneti tárolók létesítésével A vízvédelmi céllal termelt tiszta vizek egy részét gondos tervezéssel a kiszáradt vízfolyások vízpótlására is lehet fordítani A területen a 9 felszíni víztest közül mindegyik rendelkezik értékelt minősítéssel, melyek közül csupán 1 esetben jó az állapot, 4 4 pedig mérsékelt, vagy gyenge minősítéssel rendelkezik A vízfolyás víztestek (9 db) ökológiai minősítése 3 esetben mérsékelt, egy esetben gyenge, míg 5 esetben a kevés adat, vagy adathiány következtében nem adható meg A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával A bányászati fázisok során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal való egyeztetés alapján lehetséges A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII 21) kormányrendelet irányadó 315 Természetvédelem A koncessziós tevékenység során az 1996 évi LIII, a természet védelméről szóló törvény (Tvt) szemléletét kell érvényesíteni Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell és a 314/2005 (XII 25), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel összevetni Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 1 3 sz mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1 (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003 évi XXVI törvény előírásait kell figyelembe venni A törvény 3/5 sz melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni A Natura 2000 területek esetében a 275/2004 (X 8) kormányrendelet 10 (1) és (2) bekezdései a 14 és 15 mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes felügyelőség elvégzi a hatásbecslést Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6 cikk 3) bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre is 125

126 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl parlagfű) elterjedésének megakadályozására A természet védelméről szóló 1996 évi LIII törvény 16 (2) pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek megzavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétesek a kijelölés céljaival A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható A tervezéskor figyelembe kell venni továbbá, a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII törvények előírásait is 316 Hulladékgazdálkodás A hulladék kezelésének legfontosabb elvei közé tartozik az emberi élet és egészség védelme, a környezeti elemek (víz, levegő, talaj, élővilág) károsításának elkerülése A hulladékkezelés a hulladékgazdálkodás részét képezi, melynek feladata a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása A megosztott felelősség elve szerint a hulladék előállítójának és a hulladék teljes életciklusában szereplőknek együtt kell működniük A veszélyes hulladékok kezelésének előírásait külön jogszabály rögzíti A hulladék besorolását annak veszélyességére tekintettel a hulladék termelője köteles elvégezni Az akkreditált laboratórium által végzett mintavétellel és azon alapuló megalapozó vizsgálatokkal alátámasztott, a hulladék minősítésére vonatkozó kérelmet az illetékes környezetvédelmi hatóságnál kérheti A veszélyes hulladék termelője köteles legalább 3 évre szóló (pl a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására is vonatkozó), külön jogszabályban meghatározott tartalmú hulladékgazdálkodási tervet készíteni, melynek tartalmaznia kell a hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelményeket és az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedéseket is A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget kell készítenie, a veszélyes hulladék keletkezését, gyűjtését, szállítását, kezelését, átadását, átvételét nyilvántartani és arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni A tervezett koncessziós tevékenység során minimális mennyiségű veszélyes hulladék (fáradtolaj, akkumulátorok stb) keletkezik A szennyvízkezelésre és kibocsátásra ami egyébként a hulladékgazdálkodás szabályozásában is szerepet kap külön rendelkezések vonatkoznak A szennyező anyag földtani közegbe történő közvetlen és közvetett bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, engedélyköteles tevékenység A szennyező anyagok kibocsátásának határértékeit kormányrendelet rögzíti A rendelkezés hatálya kiterjed a csapadékvíz elvezetésére is 317 Tájvédelem (HOI) A tájvédelem témakörének legfontosabb jogi alapjaihoz a természet védelméről szóló 1996 évi LIII törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003 évi XXVI törvény, 126

127 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány az Európai Tájegyezmény kihirdetéséről szóló 2007 évi CXI törvény tartoznak Az általános tájvédelem jogszabályi alapja a természet védelméről szóló 1996 évi LIII törvény (Tvt) 6 és 7 -ban foglalt általános előírások, amely alapján a tájvédelem a tájak esztétikai és funkcionális adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek megismerése, megőrzése, helyreállítása, valamint a tájak működőképességének fenntartása A tájvédelem legfontosabb feladatai a következők: a tájhasználat lehetőségeinek (tájpotenciál) hosszú távú megőrzése a természeti erőforrások helyre nem hozható pusztításának megakadályozásával; a tájkarakter megőrzése, ami magában foglalja a tájképvédelmet is; valamint az egyedi tájértékek védelme A Tvt mellett a Firenzében, 2000 október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007 évi CXI törvény is tárgyalja a témát, amely szerint a táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja A tájvédelmi tevékenység így nem korlátozódik a védett természeti területekre A tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizze a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát A tájpotenciál a táj adottságainak összességében rejlő hasznosítási lehetőség, amely egyrészt a természeti tájalakító tényezők változása, másrészt a társadalom tájalakító tevékenysége következményeként megváltozhat (CSIMA 2008) A táj terhelhetősége alatt a tájnak olyan mértékű igénybevételét értjük, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemeknek egymással kölcsönhatásban álló együttese (az ökoszisztéma) maradandóan nem károsodik (CSIMA 2008) A tájterhelhetőségi vizsgálat során meg kell állapítani azt, hogy a tervezett bányászati tevékenység milyen követelményekkel jár a táj, tájrészlet, illetve a védett és a nem védett tájelemek, elem-együttesek állapotára Figyelembe kell venni a 2003 évi XXVI törvényben kihirdetett Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos Ökológiai Hálózat övezete mellett az Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre vonatkozó előírásait, valamint az érintett térségek, megyék területrendezési terveit, a települések szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának tartalmait, tilalmait A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel (OTrT 11 ) Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezet: bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet (13 [2]) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet (13/A [2]) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet (14 [2]) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni (14/A [4]) Világörökségi és világörökségi várományos terület: új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető [14/B (2) b] 127

128 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Magterület övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 17 [6]) Ökológiai folyosó övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 18 [5]) A bányák az eredeti tájkaraktert meghatározó természeti adottságokat a legtöbb esetben visszafordíthatatlanul módosítják E tényező szempontjából tehát a bánya, bányanyitás a tájkarakter kedvezőtlen eleme Emellett a (külszíni) bányák által okozott tájsebek, esztétikai szempontból jelentenek negatív hatást A bányászat által kialakított új terepformák, az esetlegesen, újonnan megjelenő vízfelület és az ahhoz kötődő újrahasznosítási formák a legtöbb esetben döntően megváltoztatják a tájat A bányát magába foglaló táj típusa, területhasználata módosíthatja a tájképi adottságokat, ezáltal a bánya tájkarakterben betöltött szerepét A külszíni bányászatból adódó terhelések lehetséges következményei: élővilág, illetve élőhely teljes megsemmisülése a bányaterületen; élővilág zavarása (por, zajszennyezés, pionír és inváziós fajok terjedése stb) a hatás területeken; talaj-, illetve karsztvíz szennyezése, hidrológiai jellemzők módosítása; másodlagos hatások (felszínmozgások, felszíni vízmedrek és vizes területek kiszáradása stb) Mélyművelésű bányászat esetében a felszínen elhelyezkedő üzemrészek terhelései mellett a bányászatnak a terepfelszínt nagy területen módosító hatásaival (pl roskadás, süllyedés) kell számolni Minden bányászati tevékenységnél közös az, hogy az anyagszállítás miatt számolni kell a feltáró- és szállító utakon folyó forgalom által okozott terhelésekkel Újrahasznosítástól függően, leginkább a természeti tényezők módosulnak, de döntő változás következik be a tájszerkezeti- és tájképi tényezők esetében is Ugyanakkor a bányához kapcsolódó járulékos beruházások (feldolgozóipar, erőmű, szállítóvezetékek és útvonalak stb) is jelentősen befolyásolhatják a tájszerkezetet és a tájkaraktert A bányászat felhagyását követő újrahasznosításnak is nagy a szerepe a tájszerkezet alakításában Vannak intenzívebb újrahasznosítási formák, amelyek a tájszerkezetet döntően is meghatározhatják (pl lakó-, ipari- vagy rekreációs hasznosítás) Az utóhasznosítással összefüggésben a tájgondozás (kezelés, fenntartás, illetve maga a tájhasználat) megvalósulása, vagy hiánya szintén befolyásolja a tájkaraktert egyrészt közvetlenül, másrészt a tájképi tényezők módosításával (CSIMA et al 2003) Az 1993 évi XLVIII évi Bányatörvény alapján a bányatelek megállapítás dokumentációja csak a tájrendezési előterv dokumentációjával együtt kerülhet előterjesztésre és 3 év után a végleges tájrendezési tervet is kötelezően el kell készíteni A Bányatörvény 36 (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés) A termőföld védelme A termőföld védelméről szóló 2007 évi CXXIX törvény (Tfvt) II fejezete tárgyalja a termőföld hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre) és a földminősítésre vonatkozó szabályokat Az új törvényi szabályozás célja, hogy a termőföldek s ezen belül is elsősorban a jó minőségű földek termőképességének, és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, és hogy az előírásoknak az ingatlanügyi hatóság az eljárása során kellően érvényt tudjon szerezni A termőföld fogalmát a Tfvt 2 19 pontja határozza meg A korábbi szabályozás hiányosságát küszöböli ki a törvény azzal, hogy külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a földhivatal nem ügydöntő

129 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet A törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani Kimondja, hogy a földhivatal engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat A termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozat hiányában más hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie Más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől való olyan eltérés (időleges, vagy végleges), mellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása és az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, az út, vasút és egyéb műszaki létesítményhez tartozó fásítás (A hasznosítási kötelezettségre vonatkozóan a Tfvt 5 (1) bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a földhasználó köteles választása szerint a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni Nem illeti meg a földhasználót ez a választási lehetőség szőlő és gyümölcsös esetében, mivel a törvény kategorikusan előírja, hogy szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani) Termőföldet más célra igénybe venni csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás (meglévő létesítmények bővítése, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése, bányaüzem és más természeti kincs kitermeléséhez szükséges létesítmény telepítése) céljából lehet Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, annak célját, ha időleges az igénybevétel, akkor az időtartamát és az igénybevevő megnevezését valamint lakcímét (székhelyét) A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi ideje csökkentésre került négy évre A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani A más célú hasznosítás engedélyezéséről hozott határozatát a földhivatal tájékoztatásul megküldi a talajvédelmi hatóságnak és az illetékes önkormányzatnak Időleges más célú hasznosításnak minősül: ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik Az időleges más célú hasznosításra szóló engedélyt legfeljebb 5 évre lehet megadni, melynek befejezését követően az igénybevevő köteles az ingatlannyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása) Nem engedélyköteles, de az igénybevételt 8 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak az alábbi esetekben: villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlása, mely a talajvédelmi előírások betartását 129

130 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés nem teszik lehetővé, továbbá azonnali intézkedés megtételét követelő természeti csapás (havária) elhárítása során történő időleges termőföld igénybevételekor A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni melynek alapját az érintett termőföld aranykorona értéke és művelési ága képezi A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tervezett más célú hasznosításánál, illetve a fejlesztési irányok és arányok meghatározása során az általános jogszabályi követelmények érvényre juttatása mellett figyelemmel kell lenni az adott településre egyedileg jellemző helyi adottságokra is A törzskönyvi adatok ehhez szolgálnak kiindulási alapul, a tervezésnél ezekre mindenképpen tekintettel kell lenni A tervek készítése során az OTÉK 4 (4) bekezdését is figyelembe kell venni, mely szerint: A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni" A koncessziós tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb termőfölddel fedett térszínre tervezzék Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tvt 10 [1] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tvt 11 [1] szakaszában leírtak a mérvadók) A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel A 400 m 2 -t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 130/2009 (X 8) FVM rendelettel módosított 90/2008 (VII 18) FVM rendeletnek megfelelően A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tvt III fejezet 43 -a tartalmazza A koncessziós tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tvt 48 (1) bekezdése tiltja A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell 319 Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009 évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt) előírásait kell figyelembe venni Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre (Az erdő meglétét az Evt 6 -ban leírt feltételek szerint határozzák meg) Amennyiben a koncessziós tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt 40 (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt 41 (1) bekezdése alapján kell bejelenteni 130

131 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására A törvény rögzíti az erdőterv-módosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni 3110 Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló 2001 évi LXIV törvény (Kötv) alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed A kulturális örökség ingatlan elemei két csoportra bonthatók a régészeti örökség (régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek, régészeti emlékek) és a műemléki értékek (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, történeti kertek, műemléki területek, temetők és temetkezési emlékhelyek) Ugyancsak a Kötv rendelkezik az emlékhelyek (nemzeti, történelmi és kiemelt nemzeti emlékhelyek) védelméről A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972 évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területekkel kapcsolatban a világörökségről szóló 2011 évi LXXVII törvény az, amely a világörökségi, világörökségi várományos helyszínek és azok védőövezetének használatát szabályozza Világörökségi vagy világörökség várományos területté csak kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület nyilvánítható A vizsgálati tevékenység során a földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket, a kormányrendeletben meghatározott esetekben, el kell kerülni A régészeti lelőhelyekre, védőterületeikre és a műemlékekre vonatkozó közhiteles nyilvántartást a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezeti, a szükséges adatok innen kérhetők le Nagyberuházáshoz kapcsolódó létesítmények előkészítése során a Kötv 23/C - a szerinti előzetes régészeti dokumentációra van szükség Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni A vizsgálati tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintettségről az illetékes örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni ajánlott Az egyedi engedélyezési eljárások során az MBFH-ról szóló 267/2006 (XII 20) Kormányrendelet 2 melléklet 11 pontja alapján a területileg illetékes járási hivatal építésügyi és örökségvédelmi osztályát szakhatóságként kell bevonni A Kötv 7 20 pontja szerint nagyberuházásnak minősülő beruházás esetében a Kötv 23/C (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni (A Kötv 7 (20) bekezdése értelmében 2015 január 1-től az 500 millió forintos értékhatárt meghaladó, teljes bekerülési költségű beruházások is nagyberuházásnak minősülnek) Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken jogszabályban meghatározott mélységet meghaladó földmunkával jár, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015 (III 11) kormányrendelet értelmében a területileg illetékes járási hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala hatóságként engedélyez A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el A Kötv 22 -a értelmében a földmunkával veszélyeztetett nyilvántartott régészeti lelőhelyet előzetesen fel kell tárni A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság határozza meg a hatályos jogszabályok figyelembe vételével A feltárások rendjét a Kötv és a 131

132 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Kr szabályozza A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, régészeti lelet, vagy annak tűnő tárgy kerül elő a kivitelezés során a Kötv 24 -a értelmében ún mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb) Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illetékes önkormányzattal is A Kr 13 (2) bekezdése alapján lehetősége van a beruházónak előzetes szakhatósági állásfoglalást kérni az illetékes járási építésügyi és örökségvédelmi hivataltól régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet, műemléket, műemléki területet vagy világörökségi területet érintő engedélyezési eljáráshoz Régészeti szempontból javasolt a kutatások során előnyben részesíteni a zártrendszerű, iszapgödörmentes fúrásitechnológiát A vizsgálati terület örökségvédelem alatt álló objektumait a 37 táblázat sorolja fel A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a (191/2001 [X 18] kormányrendelet) alapján Az országos I ill II-es kategóriába, valamint a megyei műemlékjegyzék listába sorolt műemlékek közül azokat ismertetjük, melyek azokon a településeken találhatók, melyek belterülete részben vagy egészen a vizsgálati területre esik 37 táblázat Örökségvédelem alá eső objektumok a dorogi vizsgálati területen (II kategória) Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Tokod 2525 Kossuth u 3 R k templom A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezik Az épített környezet alakításáról szóló 1997 évi LXXVIII tv 57 -a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/1999 (VIII 13) FVM rendelet határozza meg Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl légkábelek) visszaszorulását A vizsgálati területen található megyei műemlékek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 2006-ban kiadott Magyarország műemlékjegyzéke: Komárom Esztergom megye kiadványa alapján, a 38 táblázatban lettek összegyűjtve Az országos műemléki nyilvántartás közhiteles forrása a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ 132

133 Dorog-észak I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 38 táblázat A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Csolnok 2481 Templom tér Szentháromság-szobor, késő barokk Dág 2485 Ady Endre u 5 R k templom, késő barokk Dorog 2488 Templom tér R k templom (Szent József), barokk Dorog-külterület 2486 Hosszúrétek-dűlő Késő római lakóépület és fürdő Sárisáp Fő u Kálvária-szoborcsoport, késő barokk Sárisáp 2521 Templom tér R k templom (Szent Imre), barokk Tát 2524 Felszabadulás u Magtár, klasszicista Tát 2505 Mogyorósbányai út R k kápolna (Szentháromság) késő barokk Tokod 2525 Kossuth u 3 R k templom (Szent Márton) Tokod 2526 Kossuth u 104 R k kápolna (Szentháromság) késő barokk Tokod-külterület 2527 Várberek-dűlő Római castrum maradványai Világörökség és világörökség-várományos terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972 évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek A megyében jelenleg nem található világörökségi terület, azonban a megyét érintően több várományos terület is nevesítésre került, melyek mindegyike túlnyúlik a megye határán, részben pedig országhatáron is Ezek a következők: A római birodalom határai; a római limes magyarországi szakasza, Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori pilisi királyi erdő területe, A Komárom/Komarnói erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál A dorogi vizsgálati terület világörökség-várományos területének övezetét az 55 ábra mutatja be A világörökség-várományos területek tekintetében Komárom Esztergom megye köszönhetően változatos tájképi és épített környezeti értékeinek országos összehasonlításban is előkelő helyet foglal el A vizsgálati területet egy világörökség-várományos terület, a római limes magyarországi szakasza is érinti A római limes hazánk legnagyobb kiterjedésű, területileg összefüggő kulturális öröksége A védettségre váró objektumok között katonai létesítmények, erődök, őrtornyok, utak, mesterséges gátak, sáncok és polgári létesítmények lehetnek Az egyes különálló helyszínek közötti kohéziós erő a határvonal mentén haladó limesút Ennek ismert szakaszai adják nálunk a világörökségi helyszín nyomvonalát, gerincét A limes út, illetve a Duna nyomvonalát követve kijelölhetők azok a települések, amelyek kül- vagy belterületei érintettek lehetnek a projektben 133

134 Dorog-észak Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 55 ábra Világörökség és világörökség-várományos terület övezete a dorogi vizsgálati területen és térségében A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft Területi és építésügyi osztálya 2013 nyomán A római limes az UNESCO által kijelölt egységes világörökségi területet fog alkotni, amely 8 országot érint, a Magyarország részvételével jelenleg is folyamatban lévő projektben pedig 5 ország vesz részt A világörökségi cím egyrészt rangot, elismerést, pezsgő kulturális turizmust és ezzel gazdasági fellendülést hozhat, másrészt azonban olyan kötelezettségeket, megszorításokat is jelent, melyek a világörökségi helyszín megmaradását és fejlesztését szolgálják A római limes magyarországi szakaszáról (mintegy 500 km) 2011-ben elkészült a részletes feltáró, összefoglaló vizsgálat A limes világörökség várományos területe a vizsgálati terület északi zónájában húzódik Régészeti lelőhelyek A lelőhelyek jelentősége szempontjából a Kötv megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket A nyilvántartott ex lege védelemben részesülnek a Kötv 11 -a alapján A védett lelőhelyek esetében egyedi jogi aktussal, miniszteri döntéssel történik a védetté nyilvánítás, a jogszabály ebben az esetben régészeti védőövezetet is kijelölhet, illetve állami elővásárlási jogot is megállapíthat a védett ingatlanra A kiemelten védett lelőhelyek országos védelemben részesülnek Fokozottan védettek azok a lelőhelyek, melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bírnak (Kötv 13 [4]) 134