Élettelen természeti értékek védelme. Természetvédelem

Átírás

1 Természetvédelem

2 Az élettelen természeti értékekről általánosságban Az élő szervezetek élettelen környezete, a talaj, a kőzet, a víz éppúgy része a természetnek, mint a növények és az állatok. Az élettelen természet nem csak mint élőhely funkcionál, egyes elemei önmagukban is tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási értéket képviselhetnek. Az élettelen természet egyes különleges képződményei hazánkban a törvény erejénél fogva védelem alatt állnak. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény értelmében védett természeti érték valamennyi barlang, védett természeti terület (természeti emlék) valamennyi forrás, víznyelő, kunhalom és földvár.

3 Az élettelen természeti értékekről általánosságban A törvény lehetőséget biztosít számos további, megőrzésre méltó élettelen természeti érték - így földtani képződmények és alapszelvények, ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok és azok lelőhelyei, felszínalaktani képződmények, talajszelvények, valamint mesterséges üregek egyedi jogszabállyal történő védetté nyilvánítására is. Az 1950-es évektől kezdődően, számos olyan helyszín került fel természetvédelmi területeink listájára, amelyek védetté nyilvánítása az ott található, különleges földtani vagy felszínalaktani képződmények kiemelt oltalmát szolgálta ben újabb csoporttal bővült a területi védelemtől függetlenül, egyedi jogszabállyal védett természeti értékek köre is: a 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelettel megtörtént 11 ritka és veszélyeztetett hazai ásványfaj védetté nyilvánítása.

4 Az élettelen természeti értékekről általánosságban Számos kiemelkedő élettelen természeti értéket hordoznak egyes nagyobb, komplex természetvédelmi jelentőségű védett területeink (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek) is. A védett területek természetvédelmi kezelésének értelemszerűen ki kell terjednie az élettelen értékek megőrzésére is. Az ennek megalapozását célzó tematikus kutatási programok közül 2007-ben fejeződött be az országos jelentőségű védett területeken található, s a földtörténet különféle korszakaiban képződött változatos kőzetféleségek típus-lelőhelyeinek számító földtani alapszelvények felmérése és nyilvántartásba vétele.

5 Földtani értékek védelme

6 Földtani értékek védelme A földtani-felszínalaktani értékek körét a Föld szilárd kérgében és annak felszíni rétegében kialakult élettelen képződmények alkotják. A földtörténet gazdag eseménysorának, az élővilág változásának epizódjait őrzik a szaktudományok, a gazdasági szféra, továbbá az oktatás és az ismeretterjesztés számára. Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)

7 földtani képződmények és alapszelvények ásványok, ásványtársulások ősmaradványok lelőhelyeik felszínalaktani képződmények mesterséges üregek Földtani értékek védelme A földtani értékek fajtái barlangok sziklaalakzatok őskövületek kőzetfeltárulások talajok földvárak kunhalmok talajszelvények Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)

8 Földtani értékek védelme A földkérget alkotó kőzetben kialakult természetes üreg, amelynek hossztengelye min. 2 méter és mérete egy ember számára a behatolást lehetővé teszi. Ex lege védett természeti értéknek minősülnek. Barlangok Az ország egész területén terület nélkül védettek (nem területi kategória!). Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)

9 Földtani értékek védelme A barlang különösen érzékeny, összetett és bonyolult rendszer. Barlangok Komplex képződmény és információforrás, amely a földtani, ásványtani, morfológiai, klimatológiai jelentésén túl a múltra vonatkozó egyéb adatok gazdag tárházát is magában rejti. Biológiai, őslénytani, jelentősége mellett az emberiség kultúrájában is mély nyomot hagyott. Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)

10 Földtani értékek védelme Barlangok 2006-ban befejeződött a barlangok közhiteles nyilvántartásának felállítása, melynek adatbázisa szerint a hazánkban jelenleg ismert barlangok száma 4093, azok járatainak együttes hossza 250,5 km. A fokozottan védett barlangok száma 147-re emelkedett; kihirdetésre került a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok köre (304 db), és megtörtént a külterületen nyíló barlangok felszíni védőövezetének kijelölése (2009). Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)

11 Földtani értékek védelme Barlangok A legtöbb barlang a Bükkben és a Bakonyban található, ezt követi a Gerecse, a Pilis, a Budai-hegység és az Aggteleki karszt. Az Aggteleki karszt barlangvilága a Világörökség listáján szerepel. Barlangjaink összes hossza több mint 130 km, közülük 29 1 km-nél, 99 pedig 200 m-nél hosszabb. Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)

12 Földtani értékek védelme Hazánk leghosszabb barlangja 2011-től a Pál-völgyi, a Mátyás-hegyi és a Harcsaszájú-Hideg-lyuk barlangrendszer összenyitásával jött létre (Szépvölgyi barlangrendszer), hossza: 28,6 km 2011-ig hazánk leghosszabb barlangja a Baradla volt (Aggteleki karszt), mely a szlovákiai Domica barlanggal együtt 25 km hosszú. A legmélyebb a Bükkben nyíló István-lápai-barlang, 250 m mély. Barlangok Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)

13 Földtani értékek védelme Barlangok élővilága A barlangok tudományos kutatásával a barlangtan (szpeleológia) foglalkozik. Különleges klíma, egyenletes hőmérséklet, sötétség, magas páratartalom, szerves anyaghiány különleges élővilág. Növényzet: főként kék-, zöld- és kovamoszatok, mohák + gombák. Bejárati flóra: elsősorban árnyékos helyet és párás levegőt igénylők. Sötétflóra: heterotróf és kemoszintetizáló gombák és baktériumok. Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)

14 Földtani értékek védelme Barlangok élővilága Lámpaflóra: a barlangi világítótestek körüli algák, mohák alkotta közösség. Káros jelenség, megelőzése ma már kötelező. Alkalmazható megoldások pl.: fényforrások szabályozása, szakaszolt megvilágítás.

15 A barlangban előforduló élőlények csoportosítása: Földtani értékek védelme Valódi barlanglakó fajok: barlanghoz kötött fajok, általában endemizmusok. Barlangkedvelők: denevérek, pókok. Barlangi vendégek: róka, pelék, rágcsálók. Barlangidegenek: véletlenül besodródott fajok. Barlangok élővilága Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)

16 Földtani értékek védelme Az ősemberek kedvelt állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyei voltak. Csontmaradványok: barlangi medve, farkas, kardfogú tigris Kőszerszámok: szakóca, nyílhegy, pengék Barlangok régészeti jelentősége Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)

17 Földtani értékek védelme 1961 óta Magyarországon minden barlang ex lege védelem alatt áll. Az 1996-os természetvédelmi törvény ezt a státuszt megerősítette. Tulajdonosuk a Magyar Állam. Barlangok védelme A védelem kiterjed a bejárattól a barlang egészére, a folyékony és légnemű kitöltésre, őslénytani és régészeti leletanyagára, a bejárat növényzetére, a barlang élővilágára Minden olyan tevékenység, mely a barlangok természetes állapotának megváltozását vonja maga után, engedélyköteles. Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)

18 Földtani értékek védelme Területileg illetékes nemzeti park igazgatóságok: egyes barlangok kezelése, gyakorlati védelmük (barlanglátogatási, merülési, kutatási engedélyek kiadása, ellenőrzése) Barlangtani Intézet: Élettelen természeti értékek védelme Barlangok védelme NPI-k tevékenységének ellenőrzése, másodfokú határozatok előkészítése, barlangnyilvántartás kezelése, kutatási tevékenységek koordinálása, barlangok hasznosításának tervezése, kiépítések engedélyezése, barlangok fokozottan védetté nyilvánítása vagy feloldása, barlangtudományok népszerűsítése, állapotfelvétel és kezelési szabályzatok elkészítése.

19 Földtani értékek védelme Barlangokban végezhető munkálatokat, ezek technológiai és biztonsági követelményeit, felhasználható anyagokat szabványok szabályozzák. A szabványok kiterjednek: Élettelen természeti értékek védelme Barlangokban használható villamos berendezések milyenségére, az alkalmazható fényforrások, vezetékhálózatok elhelyezésére és biztosítására. A járófelületek, járdák építhetőségének szabályaira, a járható szelvények kialakítására, a járatkiépítések során felhasználható anyagokra és technológiákra. Barlangokban alkalmazható acélszerkezetekre. Barlangok védelme Barlangok lezárására szolgáló műtárgyakra és ezek természetvédelmi célokat (denevérvédelem) is kielégítő kialakításaira.

20 Földtani értékek védelme Barlangok védelme Veszélyeztető tényezők: Bányászat. Idegenforgalom. Földmunkák. Beépítés. Szennyezés. Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)

21 Föld felszínén található képződmények Jellemzően csak helyben őrizhetőek meg. Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Típusaik: töbrök, karrmezők (ördögszántások), sziklafalak, gejzírkúpok (Aranyház, Tihany), kőtengerek, kőoszlopok, kőgombák, ingókövek, kaptárkövek, mésztufagátak, lávatakarók, szél marta homokkőalakzatok Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)

22 Töbör (dolina): kerekded, kisebb-nagyobb (5 200 m átmérőjű), tál alakú mélyedés mészkőfelszíneken. A mészkő repedéseit a talajon átszivárgott és így szénsavassá vált víz oldja, tágítja, aminek következtében a kőzet állékonysága gyengül, és berogyások jönnek létre ("rogyott töbör"). Földtani értékek védelme Töbör Bükki Nemzeti Park

23 Földtani értékek védelme Töbör Szakadéktöbör: a felszín alatti kisebb-nagyobb üregek, barlangok beszakadásával keletkezik. A töbrök zárt mélyedések, ezért jó hidegcsapdák, így mikroklímájuk és növényzetük eltér a környezetükétől. Ha a töbör alján a kőzetrepedéseket eltömik a víz által szállított hordalékok, akkor az összegyűlő csapadékvíz töbörtavat alakíthat ki.

24 Földtani értékek védelme Mésztufagát Mésztufagát (travertinó): lejtőkön alakul ki, a források karsztvízéből a felszínre érkezve a CO2 kilép, így a mészkő kicsapódik. A kicsapódott mész bevonja a növényeket, talajt, köveket és kőzetlépcsőket, így kisebb-nagyobb vízesések keletkeznek. Hazánkban a legszebb példája: Szalajka-völgyi fátyolvízesés. Bükki Nemzeti Park

25 Földtani értékek védelme Karrmező (ördögszántás) Karrmező (ördögszántás): a mészkőfelszínen egymással párhuzamos oldási nyomok, barázdák alakulnak ki. A csapadék ereket, majd barázdákat váj a mészkőbe, amelyek egyre mélyülnek.

26 Földtani értékek védelme Gejzírkúp A tufaszórások elmúltával a vulkáni utóműködés jeleként forró vizek és gőzök törtek gejzírként a felszínre. A bennük oldott mész, illetve kova-anyagok hidrokvarcit és gejzirit formájában egymásra rakódva váltak ki. A gejzírkúpok mindegyikében üreg van, csúcsukon volt vagy van egy szűk bejárat

27 Földtani értékek védelme Kőtenger A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. Ebből jöttek létre a különböző alakzatok, sziklák, innen e kővidék megkapó változatossága. Balaton-felvidéki Nemzeti Park

28 Földtani értékek védelme Ingókövek A hatalmas gránitrögök lekerekített, ellipszoid vagy zsákformájú tömbökké gömbölyödtek. Később pedig a mállás termékeit, a szintén millióéves puhább kőzeteket és üledékeket a felszíni erők koptatták le a gránitalakzatokról (leglátványosabb hazai példa: Pákozdi ingókövek). Pákozdi Ingókövek TT

29 Földtani értékek védelme Kaptárkövek A kaptárfülkék nagy százalékát süvegcukor alakú, változatos méretű (1 m-től akár 15 m is lehet) tufa kúpokba vágták. Eddigi feltevések szerint a kaptárfülkék a XI-XIV. században a riolittufába vájt barlanglakásokkal és pincékkel egy időben jelentek meg. Használatuk tekintetében igen különbözőek a feltételezések (Bükkalja). Szomolyai kaptárkövek TT

30 Földtani értékek védelme Bazaltorgona A homokkőrétegen áttörve, a láva a laza szerkezetű tufába nyomult. Ott hirtelen lehűlt és a gyors lehűlés következtében csodálatos oszlopos szerkezet alakult ki. A laza fedőréteg lassan lepusztult, és megjelent a felszínen a vulkáni kúp. Balaton-felvidéki NP (Szent György-hegy)

31 Földtani értékek védelme Ősmaradványok Korábbi földtörténeti korokban élt élőlények eltemetődött, konzerválódott maradványai (testfosszíliák, kövületek), vagy életük földtani folyamtoknak köszönhetően fennmaradt más jelei (nyomfosszíliák: lábnyomok, ősnövények lenyomatai, stb.). Előfordulásuk különösen az üledékes kőzetekben jellemző. Legtöbbször bányászat, talajművelés, földmunkák során kerülnek a felszínre. A leletek egy része múzeumba kerül, másik része a helyszínen marad. Veszélyeztető tényezők: bányászat, talajművelés, gyűjtés, napfényre kerülés. Híres kövületek: kavicsfogú álteknős maradvány, tihanyi kecskeköröm, nummulitesz (Szent László pénze).

32 Földtani értékek védelme Kőzetfeltárulások (rétegfeltárulások) Emberi tevékenység (bányászat, útépítés, földmunkák) következtében feltárult természetvédelmi értékek (löszfalak, rétegsorok, ásványlelőhelyek, kőzetfeltárulások) Veszélyforrás: beomlás, elgyomosodás, hulladéklerakás, értékes ásványok eltulajdonítása Vértesi TK Rétegfeltárulás a Gánti bauxitbányában

33 Földtani értékek védelme Kunhalmok ti vagytok a mi katedrálisaink! oh, ti piramisaink! (Illyés Gyula). Olyan 5-10 méter magas, méter átmérőjű kúp vagy félgömbalakú képződmények, amelyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terültek el, s nagy százalékban temetkezőhelyek, sírdombok, őr- vagy határhalmok. Számuk egykor lehetett, A kunhalmok természetvédelmi célú országos felmérési programja 2000-ben kezdődött. A természetvédelem nyilvántartása szerint hazánkban ez idáig 1956 kunhalom vált ismerté.

34 Földtani értékek védelme Kunhalmok Lakódombok (tell-telepek): szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű, magas halmok. Kultúrrétegük több méter vastagságú (házomladék, edénytörmelék). Az újkőkorban jelentek meg először, erre települt a bronzkori kultúrák lakórétege. Kurgánok (sírdombok): kisebb átmérőjűek, temetkezési vagy szakrális célt szolgáltak. Nagy részük rézkori és kora bronzkori temetkezések, szarmata, germán és honfoglaláskori temetők, Árpád-kori templomok és sírok, vagy kun temetkezések nyomait őrzik. Őrhalmok: alacsony, halmok, egymástól látótávolságnyira magasabb halmok láncszerű összeköttetését biztosították. lévő A tűzjelzésben lehetett fontos szerepük. Határhalmok: Kialakulásuk és szerepük, a megyék, a járások és a települések határainak megjelölésével hozható összefüggésbe.

35 Földtani értékek védelme Kunhalmok Kunhalmok védelme: 1963-ig csak néhány feltárt halomnak adatott meg múzeumi törvény alapján. a védettség a A nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek kialakulásakor a területükre eső kunhalmok védettséget nyertek. A 90-es évek több önkormányzat felvetette a helyi védettséget ben hat megye szakembereinek tanácskozása a kunhalmok védelmében. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény kimondta a kunhalmok ex lege védelmét.

36 Kunhalmok veszélyeztető tényezői: Talajművelés, szántás, gyepfeltörés, legeltetés Beépítés Fásítás Bányászat Szemétlerakás Útépítés Elhordás Kincskeresés Földtani értékek védelme Kunhalmok

37 Földtani értékek védelme Talajok Egyes talajtípusok hazánk területéről szinte teljesen eltűntek, pl. löszön kialakult csernozjom eredeti formája vagy természetvédelmi szempontból jelentősek: szikes talajok A természetvédelem a talaj kategóriában főleg azokat a talajokat védi, amelyek kis kiterjedésűek, ritkák, a többi esetben általában a területtel együtt védi a talajt is.

38 A víztani értékek védelme

39 Víztani értékek védelme Fogalmak Vizi élőhely: Folyamatosan mély vízzel borított terület, ahol a nyílt vízfelület dominál. Vizes élőhely: Időszakosan, vagy sekély vízzel állandóan borított terület, ahol a növényzettel borított területek mellett csekély a nyílt vízfelületek aránya.

40 Víztani értékek védelme Alapelv A felszíni és felszín alatti vízterek természetes, tipikus vagy unikális megjelenési formái védendőek. Mindezek mellett bizonyos mesterséges vízterek is képezhetik a természetvédelem tárgyát.

41 Források Holtágak Víznyelők Fertők Vízesések Mocsarak Patakok Lápok Folyamok / Folyók Egyéb állóvizek Víztani értékek védelme Természetes víztani értékek Tavak Felszín alatti vizek

42 Víztani értékek védelme Mesterséges víztani értékek Csatornák Mesterséges tavak

43 Víztani értékek védelme Források Az ex lege védelem szempontjából forrásnak számít a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad (Tvt. 23 ) ben kezdődött meg a források nyilvántartásba vétele, amelyek számítógépes adatbázisa jelenleg 6082, forrást tartalmaznak melyből 1092 forrás védett természeti területeken található. A források közül a helyszíneléskor nek volt meg az 5 l/perces hozama, tehát jelenleg ennyi az "ex lege" védett források száma.

44 Víztani értékek védelme Források Források védelme: Források foglalás: vizüket valamilyen műtárgy segítségével gyűjtik össze. Bányavíz kiemelések: A bányászati tevékenységet akadályozó felszín alatti vizek felszínen történő elvezetése. A bányászati tevékenység felhagyását követően a források gyakran újból megjelennek.

45 Víztani értékek védelme Víznyelők Az ex lege védelem szempontjából víznyelőnek számít az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye (Tvt. 23 ) ben kezdődött meg az aktív és időszakosan aktív víznyelők nyilvántartásba vétele, amelyek számítógépes adatbázisa jelenleg 698 víznyelőt tartalmaz, melyből 333 védett természeti területeken található, így ezek ex lege védettségüktől függetlenül is védelemben részesülnek.

46 Víztani értékek védelme Vízesések Folyóvíz medrében keletkezett meredek lépcső, hol a víz függőlegesen zúdul alá.

47 Víztani értékek védelme Folyóvizek veszélyeztető tényezői Vízfolyások szabályozása: A vízfolyások szabályozásának hatásai: A hajdani árterek kiszáradása, szikesedése. A talajvízszint csökkenése. Az árhullámok gyorsabb levonulása. Szeszélyesebb vízjárás. Gyakoribb, magasabb és veszélyesebb ár. Nő a mederbeágyazódás, medererózió. Kisvízszint csökkenése, parti szűrésű kutak apadása. Ívó- és ivadéknevelő helyek pusztulása.

48 Olyan kisvízfolyások, amelyek nagy vagy közepes esésű völgyekben futnak, általában gyors folyásúak. Gyakran zuhatagosak, köves kavicsos medrűek. Elsősorban magas- és középhegységi környezetben alakulnak ki. Élőviláguk viszonylag fajszegény. A patakmeder esésével csökken a víz sebessége, nő a hőmérséklete, így egyre fajgazdagabbá válik. Az ún. víztér tipológia a patakoktól elkülöníti a csermelyeket és az ereket is. Az elkülönítés alapjául a domborzati viszonyok szolgálnak. A három kategória közt gyakoriak az átmenetek. Víztani értékek védelme Patakok

49 Víztani értékek védelme Folyamok Vízgyűjtő területe hatalmas, meghaladja az 500 ezer km2-t, hossza több mint 2500 km, közepes vagy kis esésű, vízhozama igen nagy, több mint 2500 m3/sec. Többnyire egy-egy vízrendszer utolsó tagjaként a tengerbe (óceánba) ömlik. Magyarországon egyedül a Duna sorolható ide.

50 Víztani értékek védelme Folyók Vízgyűjtő területe jelentős, 500 km2 feletti, hossza meghaladja az 50 km-t, közepes mederméretű, változó esésű, átlagos vízhozama számottevő, több mint 5 m3/sec. Folyamok vagy nagyobb folyók részvízgyűjtőit alkotják, de torkolhatnak közvetlenül tengerbe vagy tóba is.

51 Mederszabályozások A folyó hossza (km) Víztani értékek védelme Folyók Az átvágott kanyarulatok száma (db) Duna (Mo. szakasz) (Dunaföldvár alatt) Tisza Dráva (szabályozott szakaszon) Maros Körösök Rába

52 Víztani értékek védelme Állóvizek Szárazföldi mélyedésekben helyet foglaló vízterek, melyek teljes tömege nem mozog határozott irányba.

53 Vízrendezések Lecsapolások Szennyezések Tópartok beépítése Víztani értékek védelme Állóvizek veszélyeztető tényezői

54 Víztani értékek védelme Tavak Tónak a szárazföld mélyedésében helyet foglaló minden oldalról zárt víztömeget tekintjük. A tó mindig egy átmeneti jelenség, mivel minden vízfelület lassanként feltöltődik. Ez a folyamat azonban mindig a környezeti tényezők függvényében zajlik. A feltöltődés több, jól elkülöníthető fázisból áll: Tó mocsár láp turján Az átmeneti szakaszok a nyílt vízfelület és a növényzet aránya alapján különíthetőek el. Ezek alapján a tó olyan állóvíz melyben a vízi növényzet aránya elenyésző a nyílt vízfelülethez képes.

55 Víztani értékek védelme Tavak A tavak élővilága a tápanyag ellátottságuktól és fizikai tulajdonságaiktól függ. Ezek alapján hazai viszonyokban a következő tó típusokat különítjük el: Szikes tavak Fehér tó Fekete tó Oligtróf (tiszta) tavak Eutróf (elöregedő) tavak

56 Víztani értékek védelme Tavak Szikes tavak A szikes tó olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók (Tvt. 23 ). Hazánk területén 460 db "ex lege" védett szikes tó található, ebből 79 db más védett természeti terület része.

57 Víztani értékek védelme Tavak Oligotróf tavak Kevés tápanyagot tartalmazó, szerves anyagokban szegény, fajszegény vízterek, általában átlátszóak, kékes színűek. Elsősorban a magasabb rendű élőlények tudják hasznosítani. Vizi növényzet csak a part menti keskeny sávban jelenik meg.

58 Víztani értékek védelme Tavak Eutróf tavak Tápanyagban gazdag tavak, melyek vizében gazdag növény- és állatvilág tenyészik. Vizük általában sekély, zavaros, zöldes színű. A dús parti növényzet egymástól jól elkülöníthető zónákban jelenik meg. A növényzet fontos táplálkozó búvó és szaporodó helyként szolgál.

59 Víztani értékek védelme Holtágak Olyan folyómeder kanyarulatok amelyek természetes úton lefűződtek (morotvák), vagy mesterséges úton át- (le-) vágással jöttek létre. Természetvédelmi szempontból értéket az ún. szentély típusú holtágak jelentik. Holtág a Berettyó mentén

60 Víztani értékek védelme Fertők Átalakuló, az elöregedés első stádiumában lévő tavak. Vízfelületük jelentős része szabad, de a vízi növényzet nagy tömegű, mélységük nem jelentős. Előrehaladott szukcessziós stádium. Ismertebb hazai példák: Fertő-tó, Velencei-tó egyes részei, Dinnyésifertő.

61 Víztani értékek védelme Mocsarak Állóvíztől teljesen feláztatott, vizenyős területek, melyeket helyenként szabad víztükör fedhet. Növényzete sűrű. Fontos pufferzónákat alkothat a természetes állapotban megmaradt folyó és állóvizek körül. Nagy természetvédelmi (madártani) jelentőség! Keletkezésük: Víztestek üledék általi feltöltődésével (terresztrializáció). Szárazföldi területek elvizenyősödésével (paludifikáció).

62 Víztani értékek védelme Lápok Általában a vízinövényekkel teljesen benőtt mocsarat tekintjük lápnak. Természetvédelmi szempontból a láp a mocsár után következő fejlődési szakasz, amire jellemző, hogy a feltöltődött valamikori vízfelület túlnyomó többségét állandó vízi növényzet borítja, és a kisebb szabad vízfelületek a növénytakaró között csak itt-ott csillannak föl. A láp növényzete vízben úszó, vagy a fenéken elhelyezkedő tőzegben gyökerezik.

63 Víztani értékek védelme Lápok A Tvt. 23. értelmében: A láp olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik (Tvt. 23 ). Hazánk területén mintegy 1251 ex lege lapot tartanak nyilván. Ebből 146 db található valamilyen más, országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területen.

64 Víztani értékek védelme Lápok A hideg égövre jellemzőek, de hazánkban is előfordulnak. Jellemzőik: Nedves talaj. Elhalt növényzet lassú oxidációja. Lebomló rétegeken újabb generációk fejlődnek. Tőzegképződés. Reliktum növényfajok.

65 Lápok típusai: Síklápok Fellápok Forráslápok Átmeneti lápok Dagadólápok Ingólápok (Úszólápok) Víztani értékek védelme Lápok

66 Víztani értékek védelme Turjánok Helyenként és időszakonként tocsogókkal tarkított láprét. Első sorban növénytani érték. Jelentősek a Duna-Tisza közén, lefolyástalan területen kialakult ócsai öregturján, valamint dabasi turjános (Turjánvidék), ill. a hansági turjánosok maradványai.

67 Víztani értékek védelme Tömpölyök/kopolyák Tömpölyök: Kis területű, egymással összeköttetésben lévő vízzel kitöltött mélyedések ( cm), vizük csak szélsőségesen száraz évben szárad ki. Nyírség buckaközi mélyedéseinek kisvizei, kubikgödrök, vályogvető gödrök. Kopolyák: Kis vízfelületű(néhány hektár) viszonylag mély (3-10 m) hirtelen lejtésű kútszerű víztestek (egyes holtágak, bányatavak, hegyvidéki víztározók).

68 Talajvíz Rétegvíz Karsztvíz Ásványvíz Hévíz Ártézivíz Víztani értékek védelme Felszín alatti vizek

69 Halastavak Víztani értékek védelme Mesterséges víztani értékek A természetes álló vízfelületek jelentős részének megszűntével, a mesterséges halastavak igen fontos vízi élőhelytípussá váltak. Igen jelentős élőhelyek nemzetközileg is veszélyeztetett fajoknak. Európában hazánkat csak Csehország előzi meg a halastavak számával ( ha). A legnagyobb jelentősége a síkvidéki körgátas halastavaknak van (pl.: hortobágyi halastavak, biharugrai halastavak, szegedi fehértó ).