A magyar felvilágosodás

Átírás

1 A magyar felvilágosodás

2 Történelem dióhéjban Felvilágosult abszolutizmus: Mária Terézia ( ) II. József ( ) jobbágyrendelet türelmi rendelet (protestánsok szabad vallásgyakorlása) szerzetesrendek feloszlatása stb. Abszolutizmus: I. Ferenc ( ) Martinovics-összeesküvés

3 A magyar felvilágosodás nálunk kissé megkésve jelentkezik két szakasza: 1) ) polgárság híján néhány főúr és a köznemesség körében terjed célok: kulturális fejlődés magyar nyelv művelése (1760) Mária Terézia létrehozza a bécsi magyar testőrséget írói társaságot szerveznek Bessenyei György vezetésével ( testőrírók : Báróczy Sándor, Barcsay Ábrahám)

4 Bessenyei György ( ) a bécsi testőrgárda tagja, majd udvari hivatalokat vállal 1772: írói fellépése megjelenik az Ágis tragédiája c. drámája a magyar felvilágosodás kezdete! II. József alatt kegyvesztett lesz, ezért hazatér Bihar megyei birtokára ( bihari remete ) sokoldalú író: mindhárom műnemben alkot értekező prózája a legfontosabb: a felvilágosodás programját fogalmazza meg röpirataiban: Magyarság (1778) Jámbor Szándék (1781)

5 Bessenyei programja a legfőbb cél a közboldogság (közjó) ennek legfőbb akadálya a tudatlanság a feladat a modern tudományok terjesztése ehhez elengedhetetlen a magyar nyelv művelése, pallérozása, fejlesztése ennek legjobb eszköze a magyar nyelvű szépirodalom, főleg a fordítások ( magyarítások ) támogatni kell a folyóiratokat, könyvkiadást, szótárkészítést, színházakat, tudós társaság alapítását

6 Magyarság aranyhegy-hasonlat: a magyar nyelv is értékes, csak bányászokra van szükség, akik előhozzák értékeit Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.

7 Kármán József ( ) losonci író, fiatalon meghal (1794) Uránia c. folyóirat indítása főleg női olvasóknak szánja (!) csak 3 szám jelenik meg A nemzet csinosodása c. értekezés az önámítást helyteleníti (valójában nincs akkora fejlődés, mint gondolják) eredetiség követelése Fanni hagyományai szentimentális napló- és levélregény Werther magyarítása

8 Batsányi János ( ) Kassán házi tanító (1788) Magyar Museum c. első magyar szépirodalmi folyóirat megalapítása (Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal közösen, később egyedül szerkeszti) lázító versei miatt elbocsátják, majd a Martinovics-összeesküvés idején (1794) letartóztatják egyévi várfogság Kufsteinben szabadulása után Bécsben telepedik le, feleségül veszi Baumberg Gabriellát (költőnő) (1809) lefordítja Napóleon kiáltványát, ezért Párizsba menekül (1815) Napóleon halála után Linzbe száműzik

9 A fanciaországi változásokra (1789) a francia forradalom hatására írja epigramma egyetlen alárendelő összetett mondat két megszólított: 1) elnyomás alatt lévő nemzetek 2) elnyomó királyok négyütemű 12-es sorok, páros rím költői alakzatok: soráthajlás, alliteráció, ellentét csattanó: Vigyázó szemetek Párisra vessétek! szállóigévé vált felszólítás 1) nemzetek számára: reménykeltő buzdítás 2) királyok számára: fenyegetés

10 Kazinczy Ferenc ( ) Élete Érsemlyénben született Sárospatakon tanul joggyakornok, majd megyei aljegyző nézetei: szabadkőműves, deista, jozefinista Kassán az állami iskolák felügyelője folyóiratokat indít (Magyar Museum, Orpheus) a Sátoraljaújhely melletti Bányácskán felépíti kúriáját, melyet elnevez Széphalomnak

11 részt vesz a Martinovics-összeesküvésben halálra ítélik, de kegyelmet kap évekig raboskodik (Spielberg, Kufstein, Munkács börtöneiben) 1801-ben szabadul feleségül veszi török Sophie-t Széphalomra költözik irodalmi élet irányítása az Akadémia tagja lesz a kolerajárvány során meghal

12 Munkássága fiatalon: szentimentalizmus fogsága után: klasszicizmus hatása alatt fordítások: ezeket tartja legfőbb műveinek Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei (egy Werther-utánzat fordítása) drámafordítások (Shakespeare, Moliére, Goethe stb.) eredeti művek: emlékiratok Pályám emlékezete Fogságom naplója

13 Nyelvújítás stílusreform ( fentebb stil megteremtése) nyelvújítási harc kirobbantása (1811) Tövisek és virágok c. epigrammagyűjtemény (1813) Mondolat (1815) Felelet a Mondolatra (Kölcsey Ferenc és Szemere Pál szerkesztésében) (1819) Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél a vita lezárása Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, s egyességben és ellenkezésben van önmagával.

14 A nyelvújítás módjai: szóösszetétel (pl.: évszak, folyóirat) szóképzés (pl.: értelem, irodalom) szóelvonás (pl.: séta, vizsga) elavult szavak, régi magyar személynevek felújítása (pl.: fegyelem, hon; Árpád, Zoltán) tájszavak köznyelvivé tétele (pl.: betyár, hulla) idegen szavak lefordítása (pl.: hangverseny) szóösszerántás (pl.: csőr, rovar, tanár)

15 Csokonai Vitéz Mihály ( ) Élete Debrecenben született apja Csokonai József borbély és seborvos, anyja Diószegi Sára apja korai halála után elszegényednek a debreceni kollégium kiváló diákja (több nyelven beszél, önképzőkört szervez, Kazinczyval levelezik) ( ) a gimnáziumi poétaosztályt tanítja, de kicsapják (nem tud elszámolni bizonyos pénzekkel, diákjaival gúnydalokat énekeltet egy tanárról) ( ) Sárospatakon jogot tanul, de abbahagyja

16 ( ) Pozsonyban Diétai Magyar Múzsa címen verses hetilapot indít (1797) Komáromban megismeri nagy szerelmét, Vajda Juliannát (Lilla) nem talál állást, közben a lányt férjhez adják egy kereskedőhöz dunántúli bolyongás: ismerőseinél vendégeskedik ( ) a csurgói gimnáziumban helyettes tanár visszatér Debrecenbe háza leég egy tűzvészben öröklött tüdőbaj + tüdőgyulladást kap egy temetésen fiatalon meghal

17 Költészete ösztönös tehetség (poeta natus) + tudós költő (poeta doctus) irányzatok keveredése: klasszicizmus, manierizmus, rokokó, szentimentalizmus hangnemek sokfélesége versformák változatossága

18 Klasszicista gondolati líra Az estve filozófiai költemény eredetileg iskolai dolgozatnak készül két részből áll (kétfajta iskolai feladat): 1) piktúra = tájleírás 2) szentencia = tanítás, elmélkedés alkony leírása: átmeneti időszak, búcsúzás a nappaltól idilli harmónia uralkodik szín- és hanghatások, illatok romlatlan természet romlott társadalom ellentétek (fény sötétség, édes koncertek lárma, szabadság szolgaság stb.)

19 a magántulajdon ( mienk helyett enyim és tied ) megszüntette a természetes állapotot, az egyenlőséget (Rousseau!) kemény társadalombírálat az ősállapotot negatív leírással jeleníti meg a beszélő a természetben talál megnyugvást ódai befejezés: a természet mindenkié, az ember csak itt érezheti igazán szabadnak magát 1. egység: Természet 2. egység: Természet + Egyén 3. egység: Egyén Társadalom 4. egység: Társadalom 5. egység: Természet Társadalom 6. egység: Természet + Egyén + Társadalom

20 Szerelmi költészet a) Rokokó dalok: a rokokó a barokk kései változata, egyfajta életérzés az élet örömei és szépségei, a boldog szerelem, finom erotika, könnyedség, játkosság gyakori motívumok: virágok, szerelemistenek (Ámor, Venus) miniatűr formák zeneiség (pl.: szimultán verselés, tiszta rímek)

21 Tartózkodó kérelem alapmetafora: szerelem = tűz játékos, gyengéd udvarlás a viszonzás reményében a lány eszményítése zeneiség szimultán verselés (egyszerre ütemhangsúlyos + időmértékes) kétütemű nyolcasok (4/4) és hetesek (4/3) ionicus a minore versláb: UU (Csokonai honosítja meg a magyar költészetben)

22 A boldogság Anakreoni dalok c. kötetben szerepel két részből áll: 2x7 sor: időbeli ( most ) és térbeli ( itt ) leírás 3 sor: összegzés, tanulság (2 költői kérdés) a jelen felhőtlen boldogsága

23 b) Rousseau-i szentimentalizmus A Reményhez a Lilla-ciklus utolsó verse, szerelmének verskoporsója műfaja elégia a megszemélyesített Remény megszólítása, jellemzése valójában mégis monológ kert-metafora: 2. vsz. 3. vsz. tavaszi virágzás (múlt) bizakodás téli pusztulás (jelen) remények elvesztése

24 1. vsz. 4. vsz. csalódás remény elutasítása lemondás, búcsúzás értékek: jókedv, költészet, szerelem ezek nélkül az élet értelmetlen halálvágy tartalom forma csalódottság könnyed dallamosság reménytelenség (dallamra írta)

25 A tihanyi Ekhóhoz műfaja: elégikus hangú óda (elégiko-óda) újszerű, bonyolult strófaszerkezet (rímképlet: ab ab cc dd) megszólított: Ekhó, a visszhang nimfája (8. sor = 7. sor megismétlése, visszhang ) (1-2. vsz.) a beszélő magánya, kitaszítottsága, szomorúsága zátonyra futott élete miatt füredi vidám társaság (3-6. vsz.) együttérző természet érzéketlen, közömbös társadalom (7-10. vsz.) öntudatos döntés: remete sors ember és polgár (~ Rousseau) a jövőbeli elismerés reménye

26 Népiesség Jövendölés az első oskoláról a Somogyban táj szépsége műveletlenség tehetséges gyerekek felkarolása iskolaalapítás új Helikon Szegény Zsuzsi a táborozáskor népies helyzetdal

27 Tüdőgyúladásomról utolsó jelentős verse a betegség tüneteinek aprólékos ábrázolása csónak ~ éberség és álom, élet és halál, kétség és remény közti hánykolódás

28 Berzsenyi Dániel ( ) Élete a dunántúli Hetyén született gazdálkodó középbirtokos nemesi család csak 12 évesen kezd iskolába járni Sopronban, de nem fejezi be (közben egy időre katonának áll) megtanul latinul és németül feleségül veszi Dukai Takács Zsuzsannát lakhelye Sömjén, majd Nikla jómódú gazda barátja, Kis János (evangélikus lelkész és költő) fedezi fel mint költőt, és verseit elküldi Kazinczynak Berzsenyi és Kazinczy barátsága

29 kevés verset ír (két kötete jelenik meg életében), alig mozdul ki Nikláról ( niklai remete ) Kölcsey recenziója (bírálata) a Tudományos Gyűjteményben megsértődik, Kazinczytól is elhidegül 8 év múlva válaszol a bírálatra irodalmi tanulmányokat ír az Akadémia tagja lesz utolsó éveiben sokat betegeskedik

30 Munkássága kettős élet: gazdálkodás + költészet a két életforma feszültsége Horatius hatása ( magyar Horác ) arany középszer, sorsába való sztoikus belenyugvás, antik versmértékek valójában csak vágyott harmónia a klasszicizmustól (a szentimentalizmuson keresztül) közeledik a romantika felé nemzeti gondolat a költő társadalmi szerepe, küldetése 1) korai pályaszakasz: a) szerelmes versek (ütemhangsúlyos); b) hazafias ódák (időmértékes) 2) második pályaszakasz: episztolák, elégiák

31 1) Ódák A magyarokhoz (Romlásnak indult ) Horatius római ódáinak hatása alkaioszi strófa a magyarság E/2. sz. megszólítása, dramatizált monológ (később E/3. sz., majd T/1. sz.) fő szerkesztő elv: érték- és időszembesítés: dicső múlt romlott jelen, hanyatló nemzet (az összehasonlítás fő szempontja az erkölcs) múlt értékei: helytállás, tiszta erkölcs, nagy történelmi személyiségek (Attila, Árpád, Hunyadi) jelen bűnei: elkorcsosulás, hagyományok és nyelv megvetése, idegenek utánzása lassú pusztulás (tölgyhasonlat)

32 patetikus, zaklatott hangnem önostorozó hang nemzet iránti aggodalom ( vsz.) elégikus, lemondó hangnem a sorsnak való kiszolgáltatottság, törvényszerű pusztulás, nemzethalál (Róma példája); T/1. sz. a költő sorsközösséget vállal nemzetével alakzatok: romantikus túlzások, ellentétek, meghökkentő metaforák

33 A magyarokhoz (Forr a világ ) előzménye: napóleoni háborúk kudarcai alkaioszi strófa patetikus hang két szakasz: a) (1-3. vsz.) tengeri vihar ~ történelem viharai (hajó ~ állam) háborús rémület, zűrzavar látomása a világrend összeomlása b) (4-6. vsz.) az ősi erkölcsök, a nemzeti lélek felélesztése megmaradásba vetett remény (Titus ~ I. Ferenc, a jó császár); E/1. sz.-be vált

34 Osztályrészem műfaji átmenet: elégikus óda szapphói strófa az élet viharain túljutva megérkezés a békés, biztonságos kikötőbe (tengeri hajózás ~ életút toposza) felnőtté válás, révbe érés + ifjúságtól, álmoktól való búcsú jómódú gazdálkodó élet, családi boldogság értékszembesítés: boldog megelégedés, sztoikus nyugalom illúziója (horatiusi életbölcsesség!) elfojtott elégedetlenség az elégedettség egyetlen feltétele a költészet, a Múzsa (Camoena) vigasztalása

35 2) Elégiák Niklára való átköltözése után: elhatalmasodó kedélybetegség témák: idő múlása, sivár és magányos élet, mulandóság

36 A közelítő tél a vers eredeti címét (Az ősz) Kazinczy javaslatára megváltoztatta első aszklepiadészi strófa (1-3. vsz.) őszi táj (niklai környezet) leírása (negatív festés: a hiány számbavétele) időszembesítés: idilli, értéktelített múlt sivár, értékhiányos jelen (4. vsz.) filozófiai általánosítás: idő múlása, minden elenyészik (5-6. vsz.) az általános törvényt saját életére vonatkoztatja: ifjúság elmúlása közeledő tél a természet és az emberi élet párhuzama megszakad, a fiatalság nem tér vissza többé, az embernek nem lehet új tavasza (Lolli ~ szerelem jelképe)

37 Levéltöredék barátnémhoz keresztrímes, ütemhangsúlyos vers (felező 12- es) levéltöredék episztolaként indul (megszólítás), de önjellemzésbe, létösszegzésbe, létértelmezésbe fordul át (1. vsz.) a barátné kérdését látszólag elhárítja, de valójában a továbbiakban a választ fejtegeti társtalan magány (2. vsz.) helyzetkép: egy szüreti este leírása (a család nyugovóra tér, a beszélő diófája alatt leül a tűz mellé) (3-4. vsz.) ábrándozás egy szebb lelki világról, az eltűnt örömökről

38 (5. vsz.) a korábbi életkép jelképpé változik: őszi este ~ az élet estéje, öregedés szüret ~ összegzés parázs ~ szelíd szerelem őszibogár hangjai ~ szomorgó nóta, melankolikus költészet értékek mulandósága