kompetenciakompetenciakompetenci akompetenciakompetenciakompeten ciakompetenciakompetenciakompete nciakompetenciakompetenciakompet

Átírás

1 kompetenciakompetenciakompetenci akompetenciakompetenciakompeten ciakompetenciakompetenciakompete nciakompetenciakompetenciakompet A évi kompetenciamérés eredményei enciakompetenciakompetenciakomp Beszámoló etenciakompetenciakompetenciakom Hencz Monika, Hájer Angéla petenciakompetenciakompetenciako mpetenciakompetenciakompetenciak ompetenciakompetenciavkompetenci akompetenciakompetenciakompeten ciakompetenciakompetenciakompete nciakompetenciakompetenciakompet enciakompetenciakompetenciakomp etenciakompetenciakompetenciakom petenciakompetenciakompetenciako mpetenciakompetenciakompetenciak ompetenciakompetenciakompetencia kompetenciakompetenciakompetenci akompetenciakompetenciakompeten ciakompetenciakompetenciakompete

2 Bevezetı: A nemzetközi és hazai kompetenciamérések óta nagy hangsúlyt helyezünk a magyar és a matematika tantárgyak oktatására, a matematikai logika és a szövegértés kompetenciaterületek fejlesztésére. A 2007-es Országos kompetenciamérés eredményeit látva az iskolavezetés a nevelıtestület egyetértésével úgy döntött, tudatosabban kell készülnünk ezekre a megmérettetésekre. Munkánkban még nagyobb hangsúlyt kapott az idegen nyelv, a matematika, az olvasás-szövegértés, valamint az informatika oktatása. Reméljük, ezek a fejlesztési irányok a tanulói teljesítmények növekedését fogják szolgálni. Az Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Budapest XX. kerületében a Kossuth Lajos utcában található. Megközelítıleg 910 diákkal és 70 pedagógussal rendelkezik, a közepes nagyságú szakiskolák közé tartozik. Fodrász és kozmetikus képzéssel foglalkozik. Célok: Az Országos Kompetenciamérés elnevezés két fontos jellemzıre utal: a mérési rendszer országosan egységes voltára, a feladatsorok céljára és tartalmára. A kompetencia alapú oktatás ma olyan cél, amely alapvetıen átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról való gondolkodást. Az Európai Unió arra törekszik, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdasága legyen. A cél eléréséhez a tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelı, a magasabb szintő és színvonalú foglalkoztatás igényét kielégíteni képes oktatási és képzési rendszerekre van szükség. Ennek fı összetevıje az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása, amelyek a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlenek. A kompetenciamérés fontos az iskolák, ezen belül a szakközépiskolák, a szakiskolák számára is, mert ez az egyetlen olyan mérés, amelynek segítségével szembenézhetünk az eredményeinkkel, össze tudjuk hasonlítani magunkat a hasonló iskolákkal. Másrészt olyan adatok, oksági összefüggések birtokába juthatunk, amelyek felhasználásával jobbá, eredményesebbé tehetjük az oktatásunkat. Ezeken kívül egészen hétköznapi okok is kényszerítenek bennünket a méréssel való beható foglalkozásra. A közoktatási törvény elıírja, hogy nyilvánosságra kell hozni minden iskola eredményét. Ma, amikor csökken a gyereklétszám, létérdekünk, hogy jó eredményeket mutassunk fel, amelyek arra indítják a szülıket, hogy hozzánk írassák be gyermekeiket.

3 A 10. évfolyam szakközépiskolai és szakiskolai osztályok MATEMATIKA eredményei: Matematikából az eredményeket összefoglaló FIT jelentés a 10. évfolyamra vonatkozólag: Az elsı grafikonról leolvasható, hogy iskolánk képességpontját jelzı karika az országos átlagot jelzı vonal alatt található. Iskolánk átlaga 438, ami az országos átlaghoz viszonyítva (490) 52 ponttal rosszabb; a szakiskolák átlaghoz viszonyítva (399) 39 ponttal jobb; a szakközépiskolák átlagához viszonyítva (484) 46 ponttal rosszabb. Figyelembe véve a konfidencia intervallumokat is a miénk 438 (430; 447) és az országos 490 (489; 490) az eltérés szignifikánsan rosszabb; míg a szakiskolák átlagához 399 (398; 400) képest szignifikánsan jobb; a szakközépiskolákhoz képest 484 (484; 485) viszont szignifikánsan rosszabb. Ez az összehasonlítás azonban nem tükrözi hően a valóban elért eredményeket! Ha az azonos iskolatípusokat hasonlítjuk össze, akkor a következıképpen alakulnak az összehasonlítás eredményei: A szakiskolánkban az átlag 411 pont, ez 12 ponttal jobb az országos szakiskolai átlag 399 pontjánál. A konfidencia intervallumokat is összevetve 395; 422 / 398; 400 látjuk, hogy ez az eltérés nem szignifikáns.

4 A szakközépiskolánkban az átlag 477 pont, ez 7 ponttal kevesebb az országos szakközépiskolai átlag 484 pontjánál. Ha a konfidencia intervallumokat is összevetjük: 462; 488 / 484; 485 ez az eltérés sem szignifikáns. Nézzük hol állunk az iskolák között: Az alábbi táblázatban országosan, a szakközépiskolák és a szakiskolák között elfoglalt helyünket tudjuk behatárolni. Országosan 168 iskola teljesített gyengébben (16,6%), 667 iskola eredménye lett jobb (65,91%), míg 177 iskola teljesített hasonlóan, ami az iskolák 17,49%-a. Országosan elfoglalt helyünk az alsó harmadban van. A szakközépiskolákat tekintve 182 iskola bizonyult gyengébbnek (32,79%), 168 jobbnak (30,27%), és 205 hasonlónak (36,94%), mint mi. Megállapítható, hogy a szakközépiskolák középsı harmadához tartozunk. Ha a szakiskolák eredményeit vesszük figyelembe, akkor 146 iskola gyengébb (39,67%), 56 jobb (15,22%) és 166 iskola (45,11%) ért el hasonló eredményt. Az itt elért eredményeink alapján látjuk, hogy az iskolák kb. fele teljesít hasonlóan, mint mi; bı 1/3-a viszont rosszabbul. A képességeloszlás a szakközépiskolában:

5 A fekete és fehér körök egy-egy tanulónkat jelölik az egyes képességszinteken. Összesen 51 fı eredményét láthatjuk az egyes szinteken, és következtethetünk a szinten belüli elhelyezkedésre a pontok alapján. Kedvezı adat, hogy 1. szint alatti eredményt egy tanuló sem produkált, de 1. szinten 18 fı teljesített. Sajnos ez a szint azonban nem elegendı egy biztos matematika érettségi letételéhez, így ezen tanulók felzárkóztatása létfontosságú. Talán a többlet ráfordítás azért is megérné, mert látható, hogy a 425 és 450 képességpont között 9 fı (fele) teljesített, ami már a következı szint alsó határához igen közeli érték. A 2. szinten 31 tanuló teljesített, ezek közül is 16-an az országos átlagérték (500) felett. Sajnos a 3. szintet csak 2 tanuló érte el; egyikük az , míg a másik az képességpontok között teljesített. Mivel a legjobb képességszintet (4.) egyik gyerek sem érte el, megállapítható, hogy ezen évfolyamban kiemelkedı matematikai képességekkel egyik tanuló sem rendelkezik. Nézzük ezen adatokat %-os megoszlásban: Az ábrán rögtön láthatjuk, hogy tanulóink között nincsenek szélsıségek (1. és 4. szint). Azonban az is leolvasható, hogy 35,3%-nak nem sikerült teljesíteni a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket. Ez valamivel több, mint a szakközépiskolai átlag, és majdnem azonos az országos átlaggal. A jó hír az, hogy ezen tanulóink között egyetlen egy sincs az 1. szint alatt! A 2. szinten 54, 9% teljesített, ami sokkal több, mint az országosan (37,4%) és több, mint a szakközépiskolákban (45,5%). A 3. szinten a tanulók 9,8%-a teljesített. Ez kevesebb, mint az országos, mint a szakközépiskolai teljesítmény.

6 Az évek tükrében: Jól látható hogy 2003-hoz képest ahol 3 diák volt az 1. szint alatt ben egy sem, 2006 és 2007-ben csak 1-1, addig 2008 egy sem. A 2004-es év azért is különbözik a többi évtıl, mert volt 1 diák, aki 4. szinten teljesített. Mostani évünket az elızı évhez viszonyítjuk, akkor látható, hogy a 2008-as év viszonylag jobb teljesítményt mutat, mert egy tanulónk sem volt az 1. szint alatt, és a 2. szintet is a tanulók többsége tudta teljesíteni. Azonban az évek tükrében jól látható, hogy évrıl évre hasonló képességő gyerekekkel dolgozunk.

7 A képességeloszlás a szakiskolában: A grafikonon 70 tanuló eredményét láthatjuk. Rögtön szembetőnik, hogy iskolánk legjobb (631 képességpont) és leggyengébb (235 képességpont) teljesítményő tanulója is ebben a képzésformában tanul. Azt is látjuk azonban, hogy 13 fı teljesített 1. szint alatt, 38 fı pedig az 1. szinten, ami összesen 51 gyereket jelent. A 2. szint közelében viszont ezen tanulók fele (24) áll, egy kis odafigyeléssel hátrányuk könnyen leküzdhetı. Aggasztó azonban az 1. szint alatti gyerekek nagy száma (13), ezen belül is 3 tanuló, akik még a 300 képességpontot sem érték el! Ezen tanulók (1. szint alatti) felzárkóztatása a legsürgetıbb! A 2. szinten 17 tanuló teljesített, a 3. szinten pedig 2 fı. Lássuk a fenti adatok %-os megoszlását: Ábránk nagyon jól mutatja, hogy szakiskolánkban a tanulók 75,7%-a nem éri el a biztonságos továbbhaladáshoz elegendı 2. szintet! Ezek közül is 24, 3% az 1. szint alatt helyezkedik el, ami a tanulók majd ¼-ét jelenti. Ezen gyerekek azonban a szakiskolai átlagnál (29,6%) kevesebben vannak. Az 1. szinten nálunk 51,4%-an a szakiskoláknál (45,5%) ez pedig több. Összességét tekintve a szakiskolai átlagot (71,1%) 4,6%-kal haladjuk meg, ennyivel több nálunk a rosszul teljesítı tanuló. Az továbbtanuláshoz szükséges 2. és 3. szinteken teljesítı gyerekeket nézve (4. szint nincs, ezért

8 felesleges a szakiskolákban értelmezni), tanulóink 24,3%-a érte el ezt a szintet, míg a szakiskolai átlagnál ez 24,8%. Ezen a szinteken az eltérés alig mutatkozik (0,5%). Összességében elmondható, hogy a tanulóink a szakiskolai átlagnak megfelelıen teljesítenek. Csekélyke pozitívum, hogy a leggyengébben szereplık között az 1. szintnek megfelelı képességő tanulók vannak többen, és nem a 1. szint alattiak, mint a szakiskolai átlagnál. Persze ez nem jelenti azt, hogy ezen tanulókat ne segítsük a hatékonyabb tanuláshoz, a biztosabb tudás eléréséhez! Az évek tükrében: Jól látható, hogy 2003-hoz képest, ahol 4 diák volt az 1. szint alatt, 2004-ben 3, 2006-ban 5, 2007-ben 7 és 2008-ban 13. Bár úgy tőnhet, hogy évrıl évre növekszik e gyengén teljesítı tanulóink száma, de az adott év összlétszámához képest az arány változatlan. A 2004-es és 2007-es években volt 1-1 diák, aki 3. szinten teljesített, 2008-ban pedig 2 fı érte el ezt az eredményt, ami arányaiban szintén nem mutat változást. Annak viszont örülhetünk, hogy e két tanuló közül az egyik a 4. szint határánál van. Alapjában véve megállapítható, hogy tanulóink az évek tükrében összességében ugyanazt az eredmény érik el.

9 A 10. évfolyam szakközépiskolai és szakiskolai osztályok SZÖVEGÉRTÉS eredményei: Szövegértésbıl az eredményeket összefoglaló FIT jelentés a 10. évfolyamra vonatkozólag: Az elsı grafikonról leolvasható, hogy iskolánk képességpontját jelzı karika az országos átlagot jelzı vonal alatt található. Iskolánk átlaga 463, ami az országos átlaghoz viszonyítva (497) 34 képességponttal rosszabb; a szakiskolák átlaghoz viszonyítva (393) 70 ponttal jobb; a szakközépiskolák átlagához viszonyítva (491) 28 ponttal rosszabb. Figyelembe véve a konfidencia intervallumokat is a miénk 463 (456; 473) és az országos 497 (497; 497) az eltérés szignifikánsan rosszabb; míg a szakiskolák átlagához 393 (392; 394) képest szignifikánsan jobb; a szakközépiskolákhoz képest 491 (491; 492) viszont szignifikánsan rosszabb. Ez az összehasonlítás azonban nem tükrözi hően a valóban elért eredményeket! Ha az azonos iskolatípusokat hasonlítjuk össze, akkor a következıképpen alakulnak az összehasonlítás eredményei:

10 A szakiskolánkban az átlag 443 pont, ez 50 képességponttal jobb az országos szakiskolai átlag 393 pontjánál. A konfidencia intervallumokat is összevetve 429; 454 / 392; 394 látjuk, hogy ez az eltérés szignifikánsan jobb. A szakközépiskolánkban az átlag 492 képességpont, ez 1 ponttal több az országos szakközépiskolai átlag 491 pontjánál. Ha a konfidencia intervallumokat is összevetjük: 481; 504 / 491; 492 ez az eltérés nem szignifikáns. Nézzük hol állunk az iskolák között: Az alábbi táblázatban országosan, a szakközépiskolák és a szakiskolák között elfoglalt helyünket tudjuk behatárolni. Országosan 271 iskola teljesített gyengébben (26,78%), 593 iskola eredménye lett jobb (58,6%), míg 148 iskola teljesített hasonlóan, ami az iskolák 14,62%-a. Országosan elfoglalt helyünk az alsó harmadban van. A szakközépiskolákat tekintve 215 iskola bizonyult gyengébbnek (38,74%), 143 jobbnak (25,77%), mint mi és 197 hasonlónak (35,49%). Megállapítható, hogy a szakközépiskolák középsı harmadához tartozunk. Ha a szakiskolák eredményeit vesszük figyelembe, akkor 299 iskola gyengébb (81,25%), 9 jobb (2,45%) és 60 iskola (16,3%) ért el hasonló eredményt. Az itt elért eredményeink alapján látjuk, hogy az iskolák kb. 4/5 teljesít rosszabbul, mint mi. Szakiskolánk pedig a felsı 1/5-ben helyezkedik el. A képességeloszlás a szakközépiskolában:

11 A fekete és fehér körök egy-egy tanulónkat jelölik az egyes képességszinteken. Összesen 51 fı eredményét láthatjuk az egyes szinteken, és következtethetünk a szinten belüli elhelyezkedésre a képességpontok alapján. Kedvezı adat, hogy 1. szint alatti eredményt egy tanuló sem produkált, de 1. szinten 10 fı teljesített. Sajnos ez a szint azonban nem elegendı egy biztos matematika érettségi letételéhez, így ezen tanulók felzárkóztatása létfontosságú. Talán a többlet ráfordítás azért is megérné, mert látható, hogy a 425 és 450 képességpont között 5 fı (fele) teljesített, ami már a következı szint alsó határához igen közeli érték. A 2. szinten 36 tanuló teljesített, ezek közül is 17-an az országos átlagérték (500) felett. Sajnos a 3. szintet csak 3 tanuló érte el /ebbıl 2 fı az , a harmadik tanuló az képességpontok között. Mivel a legjobb képességszintet (4.) csak 2 gyerek érte el, megállapítható, hogy ezen évfolyamban kiemelkedı szövegértı képességekkel ezen tanulók rendelkeznek, akik további tehetséggondozásban vehetnének részt. Nézzük ezen adatokat %-os megoszlásban: Az ábrán rögtön láthatjuk, hogy tanulóink között nincsenek az 1. szint alatt. Azonban az is leolvasható, hogy 17,6%-nak nem sikerült teljesíteni a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket. Ez valamivel kevesebb, mint a szakközépiskolai és az országos átlag is. A jó hír az, hogy ezen tanulóink között egyetlen egy sincs az 1. szint alatt! A 2. szinten 68,6% teljesített, ami sokkal több, mint az országosan (37,0%) és több, mint a szakközépiskolákban (48,6%). A 3. szinten a tanulók 9,8%-a teljesített. Ez sokkal kevesebb, mint az országos, mint a szakközépiskolai teljesítmény. A 4. szinten 3,9% tanuló teljesített, ami sokkal jobb, mint a szakközépiskolai átlag (1,8%), de az országos átlagnál (5,2%) viszont gyengébb.

12 Az évek tükrében: Jól látható hogy 2003-hoz képest ahol 3 diák volt az 1. szint alatt ben egy sem, 2006 és 2007-ben csak 1-1, addig 2008 egy sem. A 2004-es év azért is különbözik a többi évtıl, mert volt 1 diák, aki 4. szinten teljesített. Mostani évünket az elızı évhez viszonyítjuk, akkor látható, hogy a 2008-as év viszonylag jobb teljesítményt mutat, mert egy tanulónk sem volt az 1. szint alatt, és a 2. szintet is a tanulók többsége tudta teljesíteni. Azonban az évek tükrében jól látható, hogy évrıl évre hasonló képességő gyerekekkel dolgozunk.

13 A képességeloszlás a szakiskolában: A grafikonon 70 tanuló eredményét láthatjuk. Rögtön szembetőnik, hogy 6 fı teljesített 1. szint alatt, 32 fı pedig az 1. szinten, ami összesen 38 gyereket jelent. A 2. szint közelében viszont ezen tanulók több, mint fele (22) áll, egy kis odafigyeléssel hátrányuk könnyen leküzdhetı. Aggasztó azonban az 1. szint alatti gyerekek száma (6), ezen belül is 2 tanuló, akik még a 300 képességpontot sem érték el! Ezen tanulók (1. szint alatti) felzárkóztatása a legsürgetıbb! A 2. szinten 27 tanuló teljesített, a 3. szinten pedig 5 fı. Ha az országos átlagértéket (500) vesszük figyelembe, akkor ezen érték felett csak 13 fı teljesített. A legjobban teljesítetı tanuló képességpontjai 600 és 625 között van, akinek ezen eredménye a még egy szakközépiskolai osztályban is szép teljesítmény lenne. De ne felejtsük el, hogy szakiskoláról van szó! Lássuk a fenti adatok %-os megoszlását:

14 Az ábrán rögtön láthatjuk, hogy tanulóink között nincsenek az 4. szinten. Azonban az is leolvasható, hogy 51,5%-nak nem sikerült teljesíteni a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket. Ez sokkal kevesebb, mint a szakiskolai átlag (75,3%). A 2. szinten 40,0% teljesített, ami viszont sokkal több, mint a szakiskolákban (22,2%). A 3. szinten a tanulók 8,6%-a teljesített. Ez több, mint háromszorosa a szakiskolák 2,5%-os teljesítményének. Tehát tanulóink majdnem fele (48,6%) éri el a biztos továbbhaladáshoz szükséges alapfeltételeket. Az évek tükrében: Jól látható hogy 2003-hoz képest ahol 5 diák volt az 1. szint alatt 2004-ben már csak 2 diák, 2006-ban megnıtt ezen diákok száma 6-ra (ezek közül is 1 kiemelkedıen gyengén teljesített) és 2007-ben viszont ismét csökkent egy keveset 4 diákra, míg 2008-ban 6 fı teljesített az 1. szint alatt, akik közül 4 diák majdnem elérte az 1. szintet. A 2006-es és es években volt 1 illetve 2 diák, aki 3. szinten teljesített, 2008-ban pedig 5 fı, ami az adott évek összlétszámához viszonyítva arányaiban ugyanaz. Itt is azt láthatjuk, hogy évrıl évre hasonló képességő gyerekek írják meg a kompetencia felmérı füzeteket.

15 CSH-index: Sajnos a tanulóink nem megfelelı számban hozták vissza a családi háttérre vonatkozó adatlapokat, így a CSH-index nem volt kiszámítható. A jövıben szorgalmazni kell ezen adatok minél nagyobb számú kitöltését és visszajuttatását az iskolába, mert ezen adatok birtokában láthatjuk az elvárható és ténylegesen teljesített eredményeket, melyekbıl következtethetünk iskolánk hatékony, illetve hatástalan mőködésére. Javaslatok a szakközépiskolai és szakiskolai osztályaink matematikai és szövegértés kompetencia területek fejlesztésére: Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a differenciált oktatásra, (felzárkóztatás, tehetséggondozás ) A matematika és az anyanyelvi munkaközösségeken kívüli más munkaközösségek bevonása a munkába, kompetenciák fejlesztésébe; az értı olvasás gyakorlása, grafikonok, táblázatok leolvasása, halmazok és halmazmőveletek gyakorlása, szakmai szövegek feldolgozása biológia, kémia fizika, történelem, földrajz stb., illetve szakmai tantárgyú órákon történı alkalmazása. Jobban meg kell szervezni az iskolán belüli felméréseket, dolgozatokat, tantárgyanként és évfolyamonként egységesíteni. Az alapfogalmak elmélyítése, rögzítése, az egyszerő feladatok, mőveletek további gyakorlása. Kiemelten kell kezelnünk az arány, arányosság, százalékszámítás, statisztika témaköröket. A szöveges feladatok megoldásakor ösztönözzük a tanulókat a szöveg végigolvasására, megértésére, a szövegre vonatkozó kérdésekre adott válaszok pontos megfogalmazására, az összefüggések felismerésére és gyakorlati alkalmazására. ÖSSZEGZÉS: Általánosságban elmondható, hogy szakközépiskolai osztályaink a szakközépiskolai osztályokhoz viszonyítva a középmezınyben teljesítenek. Szakközépiskolai tanulóink sajnos az elvártnál kevésbé haladják meg szakiskolai társaik teljesítményét, mert a hozzánk jelentkezı diákok képességei között nincs jelentıs eltérés. Szakiskolai osztályaink viszont a szakiskolai osztályokhoz képest nagyon jól teljesítenek. Ezen eredményeinket a jövıben is meg kellene tartanunk, illetve javítani a mutatókon.