Törekedni kell a sebek begyógyítására Jugoszlávia, Magyarország és az 1968-as Prágai Tavasz a magyar külügyi dokumentumok tükrében

Átírás

1 Hindu istenek, sziámi tigrisek Balogh András 70 éves. ELTE, Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, Budapest, Dobrowiecki Péter Törekedni kell a sebek begyógyítására Jugoszlávia, Magyarország és az 1968-as Prágai Tavasz a Csehszlovákiát és a Csehszlovák Kommunista Pártot, valamint annak a vezetését a szív és az értelem kapcsolja össze a Szovjetunióval. Ennek az időszaknak során azonban a szív sebet kapott. 1 (Oldřich Černík) Prága Belgrád Budapest M a már biztosan kijelenthető, hogy ha ki kellene választani a hidegháború fordulatokkal teli, közel ötven évéből azt a három évet, amely Kelet-Közép-Európa számára a legmeghatározóbb volt, 1953 és 1989 mellett sokan1968 évét említenék. Ebben az évben ugyanis még ha egy rövid időre is, de felcsillant a lehetősége annak, hogy a szocialista tömbön belül olyan változások mehetnek végbe, amelyeknek hatása hosszútávon akár a rendszer teljes megreformálását is eredményezhették volna. Annak ellenére, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt reform-szárnya által kezdeményezett változások rövid életűnek bizonyultak, mégis tanúbizonyságát adták a fennálló rendszer belülről történő megújulási szándékának eseményeiről már számtalan könyv és monográfia született mind magyar, mind pedig idegen nyelven, az elmúlt években pedig kiváló tanulmányok sorozata mutatta be és elemezte Magyarország Prágai Tavasz során játszott szerepét.2 Mindemellett azonban még mindig vannak olyan kérdések, amelyek megválaszolásával jobban megérthetjük 1968 eseményeinek, Európára és a világpolitikára gyakorolt hatását. Tanulmányomban a Külügyminisztériumi jelentéseket és összefoglalókat felhasználva arra kerestem a választ, hogyan ítélte meg Jugoszlávia a prágai 1 Oldřich Černík csehszlovák miniszterelnök Tito augusztus 9. és 11. között tett látogatásakor elhangzott beszélgetés során jellemezte így a Szovjetunió és a Csehszlovák Kommunista Párt viszonyát. A szövegrészt Marjai József belgrádi magyar nagykövet idézi Tito prágai útjáról szóló jelentésében. MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 49. doboz, / Bővebben ld: RADIĆ, Radmila (szerk.): 1968 Četrdeset godina posle. Insitut za noviju istoriju Srbiju, Belgrád, STOLARIK, M. Mark (szerk.): The Prague Spring and the Warsaw Pact invasion of Czechoslovakia in 1968 Forty years later, Bolchazy-Carducci Publishers, Mudelein, 2010., BISCHOF, Günter KARNER, Stefan RUGGENTHALER, Peter (szerk.): The Prague Spring and the Warsaw Pact Invasion of Czechoslovakia, Lexington Books, Lanham, stb. 93

2 Dobrowiecki Péter: Törekedni kell a sebek begyógyítására - Jugoszlávia, Magyarország és az 1968-as Prágai Tavasz a eseményeket, illetve milyen változást idéztek azok elő a magyar-jugoszláv kapcsolatok mindennapjainak alakulásában. A levéltári dokumentumok közül különösen értékesnek bizonyultak Marjai József, belgrádi magyar nagykövet részletes feljegyzései és jelentései, valamint a Külügyminisztérium, által Tikvicki Géza budapesti jugoszláv nagykövet tevékenységéről készített dokumentumai. A tárgyalt időszakban ugyanis Tikvicki számtalan alkalommal kereste fel a magyar politikai élet meghatározó szereplőit, akik a találkozókat követően jelentéseket készítettek az elhangzottakról a Külügyminisztérium számára. A fenti dokumentumokból így nem csak a hivatalos jugoszláv külpolitikai álláspontot ismerhetjük meg egyes kérdésekben, hanem részleges betekintést nyerhetünk a külpolitikai döntések mögött rejlő megfontolásokba is. Az 1967 végétől Csehszlovákiában meginduló változásokat ugyan más-más okokból adódóan, de Budapest és Belgrád is kiemelt figyelemmel kísérte. A csehszlovák reformoktól Tito Jugoszlávia közép-kelet-európai pozíciójának a megerősödését és egy potenciálisan új szocialista államtömb kialakulását remélte, amelyben az ideológiai irányítás a Jugoszláv Kommunisták Szövetségé lenne. Kádár ezzel szemben a magyarországi gazdasági reformpolitika megerősítését látta Dubček reformjaiban, hiszen csehszlovák támogatással Magyarország hatásosabban képviselhette és védhette volna érdekeit a reform ellenes keletnémet és bolgár vezetés támadásaival szemben. Saját érdekeikből adódóan így 1968 elejétől kezdve mindkét ország a támogatásáról biztosította a csehszlovákiai változásokat. Magyarország rövid időn belül a Szovjetunió és a CSKP közötti közvetítő hálátlan szerepében találta magát, míg Jugoszlávia jobb eszköz híján külpolitikai lépésekkel próbált hatni az események alakulására. Az elmélyülő szovjet-kínai konfliktus és a tömbön belül egyre önállóbb politikát folytató román vezetés jelentette veszélyhelyzetben Brezsnyev és a kemény fellépést szorgalmazó keletnémet, bolgár és lengyel pártvezetés nem kívánta tétlenül szemlélni a csehszlovákiai reformfolyamatot, amely véleményük szerint hosszútávon akár az egész szocialista rendszer szétesését eredményezhette volna. A magyar pártvezetés, kezdetben megértést mutató álláspontja fokozatosan izolálódott az egymást követő vezetői értekezleteken egészen addig, míg saját helyzetének veszélyeztetése nélkül Magyarország nem támogathatta tovább a CSKP terveit. 3 Tito Prágában A Prágai Tavasz során a jugoszláv-csehszlovák külpolitikai kapcsolatok csúcspontját Tito augusztus 9. és 11. között tett, látogatása jelentette. 4 A CSKP képvise- 3 Bővebben lásd: VIDA István: A magyar pártvezetés és a csehszlovák válság, História, évf sz , 38 39, 42, 44 46, Tito tervezett prágai útjának részleteit az július 7. és 10. között Belgrádban megtartott csehszlovákjugoszláv külügyminiszteri konzultáción véglegesítették. MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 49. doboz,

3 Hindu istenek, sziámi tigrisek Balogh András 70 éves. ELTE, Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, Budapest, lői nélkül megtartott varsói tanácskozást követően látványosan fogyott a levegő a csehszlovák reformerek körül. Nem véletlenül fogadta Prága lakossága kitörő örömmel a városba látogató jugoszláv küldöttséget, hiszen a mindennapi ember számára Tito személyé képviselte mindazt, amiért a jelenlegi csehszlovák vezetés konfliktusba keveredett a szocialista tömb legtöbb államával. Számukra egy olyan pártvezér volt, aki nemcsak szembe mert szállni a Szovjetunióval, de akaratát is tudta érvényesíteni vele szemben. Az átlag polgárral ellentétben azonban Dubčeknek és körének nem voltak illúziói, jól tudták, hogy a látványos, de csak hangzatos nyilatkozatokra szorítkozó támogatáson kívül nem számíthatnak valódi kézzelfogható eredményre a jugoszláv delegációtól. 5 Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a pár hónappal korábbi belgrádi diáktüntetések és a mozgolódó horvát értelmiség jelentette belpolitikai helyzet tükrében Tito maga is szkeptikusan viszonyult a túlzott demokratizáció felé mutató csehszlovák reformokhoz. 6 Mi több, ahogy majd az a tárgyalások során is napvilágra kerül, sok kérdésben mint például a sajtószabadság engedélyezése és nyíltan ellenzéki csoportosulások szabad tevékenysége maga Tito is osztotta Moszkva aggályait. Mindez nem zavarta azonban a csehszlovák közvéleményt, amely csak Gagarin prágai fogadtatásához hasonló ünneplésben részesítette a jugoszláv párt első emberét. 7 Tito prágai látogatásával kapcsolatban a magyar Külügyminisztérium kitűnő információkkal rendelkezett annak köszönhetően, hogy a csehszlovákiai magyar diplomáciai kirendeltség jelentései mellett a belgrádi nagykövetség is részletes jelentéseket küldött a tárgyalásokról Budapestre. Utóbbi munkáját elősegítette, hogy mind a jugoszláv, mind pedig a csehszlovák diplomácia érdekelt volt abban, hogy Magyarország minél részletesebben tájékoztatva legyen a történtekről. Kádárban ugyanis még augusztus elején is azt a személyt látták, aki képes lehet visszafogottabb döntésekre bírni a Szovjetuniót a keményebb fellépést sürgető Kelet- Németországgal és Bulgáriával szemben. 8 Különösen értékesek voltak a Külügyminisztérium számára Mijalko Todorović, a JKSZ KB VB titkárának és Ladislav Šimovič, Jugoszláviába akkreditált csehszlovák nagykövetnek a beszámolóit tartalmazó dokumentumok. 9 Šimovič a jugoszláv delegáció prágai látogatása alatt a városban 5 PELIKÁN, Jan: Yugoslavia and the Prague Spring on the Eve of the Soviet Occupation of Czechslovakia. IN: SKŘIVAN, Aleš SUPPAN, Arnold: Prague Papers on the History of International Relations, Institute of World History, Prága, JUHÁSZ József: 1968 Jugoszláviában és Csehszlovákiában. IN: BARTHA Eszter KRAUSZ Tamás (szerk.): 1968 és a világ, L Harmattan Kiadó ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, Budapest, MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 49. doboz, /1, 5. 8 Lengyelország nem állt ki Kádárhoz hasonlóan Dubček mellett, az ötök megbeszélései során, viszont nem is támogatta sokáig egyértelműen a katonai intervenciót. Bővebben ld: MITROVITS Miklós: Kádár és Dubček 1968-ban. IN: MITROVITS Mikós FÖLDES György (szerk.): Kádár János és a 20. századi magyar történelem: Tanulmányok, Napvilág Kiadó, Budapest, Előbbi a szovjet nagykövetet tájékoztatta, aki később továbbította a megszerzett információkat magyar kollégájának, míg utóbbi személyesen számolt be a Dubček és Tito között elhangzott megbeszélésekkel kapcsolatos benyomásairól. Todorović beszámolója: MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 95

4 Dobrowiecki Péter: Törekedni kell a sebek begyógyítására - Jugoszlávia, Magyarország és az 1968-as Prágai Tavasz a tartózkodott, részt vett a megbeszéléseken is, így közelről követhette figyelemmel Tito és Dubček megbeszéléseit, míg Todorović a JKSZ egyik vezető tisztségviselője és egyben Tito közeli munkatársa volt, aki csehszlovákiai útjára is elkísérte. Tito prágai látogatásának alapvetően három célja volt. A CSKP reformerei melletti látványos kiállás és a kapcsolatok elmélyítését szolgáló tárgyalások mellett Titót ugyanis az akár Jugoszlávia számára is veszélyt jelentő, egyre gyorsabban liberalizálódó politikai közélet. Éppen ezért a tárgyalások során fontos szerepet kaptak a Csehszlovákiában tapasztalható antiszocialista jelenségek Tito különösen a szociáldemokrata előkészítő bizottságok létezését, a 231-ek 10 és az elkötelezett pártonkívüliek klubjainak a megtűrését, valamint a túlzotton szabad sajtó elleni fellépés hiányát kérte számon csehszlovák tárgyalópartnerein. Ahogy Šimovič említi: Tito a diákmegmozdulások, más szocialista ellenes jelenségek, a belgrádi egyetemen kialakult csoport stb. és más témák kapcsán hangsúlyozta, hogy a >>demokratizáció egy dolog<< és a politikai harc és a meggyőzés ennek rendkívül fontos és lényeges része, de ez csak egy bizonyos határig mehet, >>ami ezen túl van, az már más dolog<<, mert ha a meggyőzés kielégítő eredményt nem hoz, akkor ennek továbbfolytatása csak anarchiához vezet. Ezért ilyen esetben fel kell lépni és más eszközöket kell alkalmazni a pártra és az államra veszélyes, annak politikáját veszélyeztető nézetek és mozgalmak ellen. 11 Mindemellett a jugoszláv delegáció fontosnak tartotta leszögezni, hogy a reformok alapvetően jó irányba történő változásokat idéztek elő hiszen: Csehszlovákia január óta viharos ütemű fejlődésen ment keresztül, nagy eredményeket el a szocialista demokrácia kiépítésében. A rendszer új alapokon stabilizálódott, a vezetés szilárdan kézben tartja a dolgokat. A pártnak és a párt vezetésének soha nem volt ilyen tekintélye, befolyása Csehszlovákiában, mint most. 12 A jugoszláv elvtársak figyelmeztetéseit részben elfogadva, Dubček elismerte, hogy a reformok során a CSKP túl engedékeny volt a rendszerkritikus elemekkel és a sajtóval szemben. Dubček szerint a csehszlovák vezetőségnek eddig sem ideje, sem energiája és lehetőségen nem volt, hogy határozottabban fellépjen a pártellenzékkel szemben. 13 Azonban Tito aggályainak eloszlatására, valamint Szovjetunió és elsősorban Bulgária és Kelet-Németország kritikájára válaszul a tárgyalások során a csehszlovák fél ígéretet tett a fent említett problémák orvoslására. 14 Emellett Dubček biztosította Titót a felvetett problémák gyors úton történő megoldásáról, többször is leszögezve, hogy Prága sosem fogja engedélyezni a szociáldemokrata 49. doboz, , Šimoviccsal folytatott beszélgetés: MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 49. doboz, /1. 10 Egykori politikai foglyokat tömörítő szervezet. 11 MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 49. doboz, /1, MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 49. doboz, , MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 49. doboz, /1, Beszámolójában Šimovics többször is említés tesz arról, mennyire pozitívan ítéli meg a CSKP vezetése, a Csehszlovákiával szemben enyhébb álláspontot megfogalmazó, Magyarországgal való viszonyt. 96

5 Hindu istenek, sziámi tigrisek Balogh András 70 éves. ELTE, Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, Budapest, párt bármilyen formában történő újjászervezését, valamint hatékony intézkedéseket fognak tenni annak érdekében, hogy a sajtót jobban kézbevegyék. 15 Annak ellenére tehát, hogy tényleges megállapodások aláírására szinte egyáltalán nem került sor, Tito prágai látogatása során mindkét fél elismerően nyilatkozott a megbeszélésekről, amelyeket kölcsönösen kedvező hatásúnak értékeltek. Dubček számára a JKSZ vezetőinek látogatása a reformtörekvéseknek a nagy nyilvánosság előtti megerősítését jelentette egy olyan ország által, amely két évtizeddel korábban sikeresen harcolta ki a Szovjetunióval és szövetségeseivel szemben egy alternatív szocialista rendszer létrehozását. Ezzel szemben Tito a csehszlovák reformok támogatásától az El nem kötelezett mozgalmon belüli jugoszláv szerep erősödését várta, amely szervezethez idővel akár Csehszlovákia és Románia is csatlakozhatott volna, hogy ezzel is erősítse Belgrád pozícióját. Azt azonban egyik fél sem sejthette, hogy a nagy reményeket keltő megbeszélésekkel szinte párhuzamosan a SZKP legfelső vezetésében már döntés született a Csehszlovákia elleni katonai beavatkozásról. 16 Az augusztus 21-i intervenció és hatása A számos figyelmeztető jelzés ellenére a jugoszláv pártvezetés nem számított a katonai akció már augusztusban történő megkezdésére. 17 Ebből adódóan a Csehszlovákiából érkező első hírek még nem váltottak ki határozott fellépést Belgrádban. A kezdeti sokkhatás elmúltával azonban, a nyugati hatalmakhoz és Romániához hasonlóan, a jugoszláv állam is élesen elítélte az öt ország csehszlovákiai intervencióját és a sajtóban, heves kirohanásokat intézett a megszállásban résztvevő országok ellen. 18 Ezzel párhuzamosan megkezdődött a jugoszláv-magyar határ menti katonai egységek készültségbe helyezése, illetve további alakulatoknak az átvezénylése a térségbe. Az 1956-os magyarországi szovjet intervencióval szemben a JKSZ legfelsőbb vezetésének döntő része ezúttal nem számolt komolyan egy Jugoszlávia ellen bekövetkező katonai akcióval, azonban a hadsereg készültségbe helyezésével és a jugoszláv államra leselkedő veszély felnagyításával tovább erősíthette a sajtó által már így is felkorbácsolt hangulatot a megszállásban részt vevő öt szocialista országgal szemben, mely értelemszerűen a párt belső helyzetének az erősödését és a belpolitikai viták ideiglenes háttérbe szorítását eredményezte. Annak ellenére, hogy a beavatkozást követő hetekben semmi sem utalt a Jugoszlávia elleni szovjet támadás lehetőségére, érzékelhető volt a belgrádi pártvezetés bizonytalansága, amely jól megfigyelhető a budapesti Külügyminisztériumba beérkező nagyköveti beszámolókban is. Schiffer Pál norvégiai magyar nagykövet jelen- 15 MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 49. doboz, , A katonai intervenció augusztus 20-ről 21-re virradó éjjel történő megkezdéséről az öt szocialista állam vezetőit az augusztus 17-i moszkvai találkozó során tájékoztatta Brezsnyev. 17 Kiváltképp Tito prágai látogatását követően nem. 18 MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 48. doboz, /5, 6. 97

6 Dobrowiecki Péter: Törekedni kell a sebek begyógyítására - Jugoszlávia, Magyarország és az 1968-as Prágai Tavasz a tésében például jugoszláv kollégájának látogatásáról számolt be, mely során Ilija Topaloski nagykövet a román és jugoszláv határon elrendelt magyar katonai mozgósítással kapcsolatos hírek tényleges valóságtartalmáról érdeklődött. 19 Egy pár héttel később keltezett beszámolóban pedig a belgrádi magyar diplomácia kirendeltség számol be arról, hogy olyan meg nem erősített információk birtokába jutott a román nagykövetségen keresztül, amelyek szerint az Egyesült Államok felajánlotta a VI. amerikai flotta segítségét Jugoszláviának egy esetleges külső agreszszió elhárításához. Marjai értesülései szerint a jugoszláv vezetés rövid megfontolás után határozottan elutasította a javaslatot. 20 A csehszlovákiai helyzet szeptemberi konszolidálását követően a JKSZ felső vezetése meggyőződött róla, hogy nincs valóságalapja egy Jugoszlávia elleni támadásnak, így az öt szocialista országgal szembeni sajtóhadjárat mellett háttérbe szorult a közelgő katonai konfliktus kérdése is. Ez mit sem tompított azonban a jugoszláv lapokban tapasztalható ellenséges hangvételen, amelynek kezdeti gerjesztésében, majd folyamatos táplálásában nagy szerepet vállaltak a párt tisztségviselői. A belgrádi magyar nagykövetség beszámolói szerint szeptember 11-én például a belgrádi Ifjúság Házában tartott beszédében Nijaz Dizdarevics, a JKSZ KB VB külpolitikáért felelős tagja, heves kirohanásokat intézett az ötök csehszlovákiai beavatkozása ellen. Az elsősorban egyetemistákból álló hallgatóságnak többek között kijelentette, hogy a Szovjetunió veresége ellenére tovább erősödik a CSKP-val szembeni nyomás, hiszen, érvelt Dizdarevics, nem sikerült leváltania a januári reformok mellett elkötelezett csehszlovák vezetést. 21 A prágai intervenció okait Dizdarevics a Szovjetunióbeli neosztalinista, hegemonista politika előtérbe kerülésének tulajdonítja, amelynek hatása Hruscsov eltávolítását követően fokozatosan erősödött fel. 22 Dizdarevics támadó hangvételű előadása jól példázza a megszállást követő jugoszláv pártvezetés és sajtó hangulatát. A csehszlovákiai intervencióban Tito ugyanis a különutas szocialista berendezkedés elleni közvetlen támadást látta, s az ettől való félelem az 1948-as Tito és Sztálin közti szakítást követően folyamatosan befolyásolta hol erősebben, hol gyengébben a szovjet-jugoszláv kapcsolatokat. Az ötök fellépésével szembeni kifejezetten harcias és támadó hangvételű jugoszláv álláspont kialakítására tehát nem elsősorban a csehszlovákiai reformer mozgalom iránt megnyilvánuló szimpátia, hanem a jugoszláviai politikai berendezkedés elleni indirekt támadástól való félelem késztette a JKSZ vezetőségét. Nem meglepő tehát, hogy a legfontosabb párttagok nyilvános kritikájával párhuzamosan a jugoszláv sajtó is hevesen ítélte el a prágai intervenciót és az azt követő hónapokban agresszív, differenciált sajtókampányt folytatott az abban résztvevő országok ellen. Ennek részeként a magyarországi eseményekről tárgyilagosan 19 MOL, KÜM, XIX-J-1-k, Jugoszlávia, év, 22. doboz, , MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 48. doboz, /1, MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 49. doboz, /1, MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 49. doboz, /1, 2. 98

7 Hindu istenek, sziámi tigrisek Balogh András 70 éves. ELTE, Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, Budapest, tudósító cikkek mellett immár nagy számban jelentek meg negatív, kritikus hangvételű írások is. A Csehszlovákiával szembeni agresszió elítélése mellett a legtöbbet az öt szocialista állam Jugoszlávia elleni potenciális támadásáról írtak a lapok. Ahogy a két ország sajtójáról készült jelentés megfogalmazza, a katonai akciót követően minden fontosabb jugoszláv lap, beleértve a Magyar Szót is, aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Jugoszlávia lehet a következő áldozat. 23 Emellett a múltbéli magyar-csehszlovák konfliktusokról, illetve a Csehszlovákiával szembeni korábbi magyar revíziós törekvések felemlegetésével a jugoszláv sajtó összefüggést kívánt teremteni a kommunista hatalomátvétel előtti és a Kádár-féle magyar vezetés között. 24 Értelemszerűen az ilyen és ehhez hasonló írások komoly nemtetszést váltottak ki Magyarországon. Nem véletlenül figyelmeztették Tikvicki Géza nagykövetet magyar tárgyalópartnerei arra, hogy a jugoszláv sajtó túlzottan ellenséges írásai egy új 1948 kialakulásához vezethetnek. 25 A jugoszláviai nagy sajtóvisszhang és a párt tisztségviselőinek nagy nyilvánosság előtt elhangzott felszólalásai ellenére, a közvetlen katonai támadásnál lényegesen jobban aggasztotta Titót a nemzetközi közvélemény, elsősorban pedig az El nem kötelezett országok megosztottsága a csehszlovákiai eseményeket illetően. Míg a nyugati államok, Kína, Albánia, Románia és a francia, olasz és finn kommunista pártok elítélték az intervenciót, addig az El nem kötelezett államok többsége vagy helyeselte az intervenciót, vagy pedig nem kívánt nyíltan állást foglalni a Szovjetunóval szemben ezzel nyíltan rámutatva a mozgalmon belüli érdekellentétekre. 26 Csehszlovákia megszállása, illetve az El nem kötelezett mozgalom államai által képviselt egységes álláspont kialakításának a kudarca tehát külpolitikájának részleges átértékelésére kényszerítette Belgrádot, amely korábban ahogy egy november elején készült Külügyminisztériumi összefoglaló is írja egy független szocialista országokból álló tömbnek a kialakulásában bízott, aminek irányításában Jugoszláviának meghatározó szerepe lenne. 27 A CSKP reformereinek megbuktatását követően azonban a harmadik tábor Csehszlovákiával való megerősödéséhez fűzött remények szertefoszlottak. Azzal pedig, hogy a Jugoszláviával jó viszonyt ápoló arab államok többsége helyeselte és nem ítélte el az ötök politikáját, valamint a hagyományos szövetségesek közül csak Etiópia és Mauritánia biztosította részleges támogatásáról Belgrádot, újból felerősödöttek a JKSZ vezetőségén belül a Jugoszlávia és a nyugat-európai államok (elsősorban Olaszország, Ausztria és az NSZK) 23 MOL, KÜM, XIX-J-1-k, Jugoszlávia, év, 23. doboz, S/28-4/68 24 Például a Politika című napilap cikksorozatot közölt Horthy és Csehszlovákia feldarabolása címmel. A cikksorozat publikálását az államközi kapcsolatok rendezését követően félbeszakította a lap. MOL, KÜM, XIX-J-1-k, Jugoszlávia, év, 23. doboz, S/28-4/68, MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 48. doboz, 00341/23, Szintén kudarcba fulladtak az El nem kötelezett mozgalom tagállamainak részvételével megtartandó csúcstalálkozó létrehozására irányuló jugoszláv erőfeszítések, hiszen a Szovjetunióval baráti viszonyt ápoló államok joggal tartottak attól, hogy Belgrád a csehszlovák intervenció nyilvános elmarasztalására használná fel azt. 27 MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 48. doboz, /5,

8 Dobrowiecki Péter: Törekedni kell a sebek begyógyítására - Jugoszlávia, Magyarország és az 1968-as Prágai Tavasz a közti szorosabb kapcsolatok kiépítését szorgalmazó hangok. 28 A kapcsolatok normalizálódása Annak ellenére, hogy a Magyarországgal szemben túlzottan ellenséges cikkekkel kapcsolatos magyar ellenvetéseket még mindig a sajtószabadságra hivatkozva hárította el a jugoszláv fél, már szeptember végére részleges enyhülés volt érzékelhető az azt megelőző hetek kiélezett hangvételű nyilatkozataihoz képest. 29 A Budapest és Belgrád között rövid időn belül kialakult sajtóháború határozatlan ideig tartó fenntartásához ugyanis egyik államnak sem fűződött érdeke, így a csehszlovákiai megszállással foglalkozó írások mellett, ismét egyre nagyobb teret kaptak a két ország gazdasági és kulturális együttműködéséről szóló publikációk. 30 A közvélemény számára Jugoszlávia és a prágai intervencióban szerepet vállaló öt szocialista ország közötti feszült időszak lezárultát Tito jajcei beszéde, illetve az azt követő nemzetközi sajtótájékoztatón elhangzottak mutatták meg. A csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva Tito, a korábbiakhoz képest feltűnően békülékeny hangnemet ütött meg, hangsúlyozva a nemzetközi munkásmozgalom összefogásának és együttműködésének szükségességét. A pár hónappal korábbi nyilatkozatokkal szemben immár véglegesen elvetette egy Jugoszláviával szembeni szovjet invázió lehetőségét: Ami a Szovjetuniónak Jugoszláviával szembeni katonai akcióját illeti, úgy vélem annak nincs semmi oka és nem is hiszek abban. 31 A Prágai Tavasz elfojtása nem csak Csehszlovákiában, de Magyarországon is véget vetett a rendszert belülről megreformálni kívánó kísérleteknek, amelyek legközelebb csak közel két évtizeddel később, egy sokkal áthatóbb folyamat részeként, fognak majd előtérbe kerülni. Jugoszlávia számára ezzel szemben az 1968-as események elsősorban az El nem kötelezett mozgalom külpolitikai tehetetlenségének újbóli megnyilvánulását jelentették. A mozgalom tagállamai közötti érdekellentétek még az agresszió elleni közös fellépés látszatának lehetőségétől is megfosztották Jugoszláviát januárjától kezdve a jugoszláv vezetés határozottan támogatta Magyaror- 28 Külügyminisztériumi jelentések többször is említik, az évek óta meghúzódó konfliktust, a nyugat, illetve a kelet-európai külpolitikai orientációt preferáló hatalmi csoportok között a JKSZ-n belül. MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 48. doboz, /5, MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, /12 29 Prágai látogatása során Tito is kijelentette, hogy Jugoszláviában nincs cenzúra, mert a sajtó képes önmaga cenzúrázására. MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 49. doboz, /1, Komócsin Zoltánnal fojtatott novemberi beszélgetése során már Tikvicki nagykövet is elismerte, hogy történtek túlkapások a jugoszláv sajtóban, melyektől a JKSZ irányításának el kell határolódnia. XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 48. doboz, 00341/27, MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 22. doboz, 3053/3, Emellett újból nyilvánvalóvá vált mennyire képtelen a mozgalom, az önmaga által meghatározott külpolitikai szerep betöltésére. 100

9 Hindu istenek, sziámi tigrisek Balogh András 70 éves. ELTE, Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, Budapest, szág Csehszlovákiával szembeni óvatos, reform barát politikáját. A gazdasági reformok irányába nyitott, ugyanakkor a rendszerellenes politikai csoportokat kordában tartó csehszlovákiai pártvezetés létrejöttéhez nemcsak Kádárnak, de Titónak is fűződtek érdekei. Ám politikai helyzetéből adódóan, amint döntés született Moszkvában a csehszlovákiai reformerek elleni katonai fellépésről, Magyarország is kénytelen volt teljes vállszélességgel a szovjetek mögé beállni, hiszen a keletnémet és bolgár testvérpártok július 14-i varsói ötpárti megbeszélésen elhangzott kritikáját követően maga Kádár is joggal érezhette veszélyben pozícióját és 1956 eseményeivel szemben 1968 történései nem okoztak mély törést a magyar-jugoszláv kapcsolatokban, mivel ezek megszakítása egyik ország vezetésének sem álltak érdekében. Ahogy egy novemberi külügyminiszteri jelentés fogalmazott, az augusztus 21-i események lefékezték a kétoldalú kapcsolatok fejlődését, azonban sorsdöntő szakítást mégse idéztek elő, hiszen a Csehszlovákival szembeni fellépést bíráló hivatalos elvi álláspont mellett Jugoszlávia igyekszik differencializált politikát folytatni az öt szocialista állammal, mivel fenn szeretné tartani a meglévő gazdasági-kulturális kapcsolatokat. 34 A krízishelyzet rövidtávon a nyugat-barát külpolitikát előnyben részesítő hatalmi csoport megerősödéséhez vezetett a JKSZ-n belül, amely azonban a helyzet normalizálódásával párhuzamosan újból visszaszorult a szocialista tömb államaival és a Szovjetunióval való kiegyensúlyozott kapcsolatokat preferáló külpolitikai orientációval szemben. Az intervenciót követően megkezdett negatív sajtókampány lecsengésnek elmúltával pedig a részlegesen felfüggesztett kereskedelmi, kulturális és gazdasági kapcsolatok is gyorsan helyreálltak, így a korábban elhalasztott kölcsönös államközi látogatások előkészítése 1968 novemberétől újból folytatódhatott. 33 A varsói találkozón pontosan elhangzottakról bővebben lásd: BÉKÉS Csaba: Kádár János és az 1968-as csehszlovákiai válság. IN: RAINER M. János GERMUSKA Pál (szerk.): Közelítések a kádárizmushoz: Évkönyv XV, 1956-os Intézet. Budapest, MOL, KÜM, XIX-J-1-j, Jugoszlávia, év, 48. doboz, /4,

10 Dobrowiecki Péter: Törekedni kell a sebek begyógyítására - Jugoszlávia, Magyarország és az 1968-as Prágai Tavasz a 102