Az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok kiírásaihoz kapcsolódóan érkezett pályázói kérdések megválaszolása (28. hét)

Átírás

1 Az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok kiírásaihoz kapcsolódóan érkezett pályázói kérdések megválaszolása (28. hét) 1. A scoring 14. (növekedési) ill 15. (magvető) pontja alapján (egy senior alapkezelőre tervezett tranzakciók száma) a korábbi tervezetekben 7 tranzakcióban volt korlátozva a maximális pontszám eléréséhez. Ez a tranzakció szám meghatározás kikerült a követelmények közül. A gyakorlatban hogyan fog történni ennek az értékelési szempontnak a pontozása? Tőkebefektetési tapasztalataik birtokában a pályázók feladata, hogy üzleti tervüket a piaci realitások, illetve a program feltételrendszerének figyelembevételével készítsék el - a pályázatok értékelése ugyanilyen elvek mentén történik majd. 2. Ha egy pályázó alapkezelő Növekedési és Magvető Alapra is pályázik külön-külön kell beadni pályázatot a kettőre? Ha külön-külön kell beadni pályázatot, akkor az alapkezelő üzleti tervében feltételezhető-e, hogy a másik pályázat nyer? Vagy anélkül kell számolni? Ha a válasz IGEN, és 3mrdFt-os és 4.5mrdFt-os alapra is beadunk pályázatot, akkor a Magvető pályázatánál melyik Növekedési Alap számait kell feltételezni? A két alprogram tekintetében két önálló, egymástól független pályázat került meghirdetésre, így külön-külön pályázatokat szükséges benyújtani, amennyiben egy pályázó mindkét alprogramban részt kíván venni. Az egyes pályázatokban szereplő, alapkezelőre vonatkozó üzleti tervekben természetesen figyelembe kell venni az alapkezelő egyéb alapok kezelésével kapcsolatos terveit is, legyen az egy másik JEREMIE kockázati tőkelap, vagy akár egy vagy több, uniós programoktól független kockázati tőkealap. Az ezekkel kapcsolatos alapfeltételezéseket, várakozásokat a pályázónak kell meghatároznia és ismertetnie. 3. A pályázathoz csatolni kell/lehet megállapodást külső alapkezelői kapacitás bevonására -- a korábbi pályázatban erre plusz pontot lehetett kapni. Most ez kikerült a scoringból. Hogyan lesz ez értékelve? Mi a jelentősége/szerepe? A benyújtott pályázat tartalmi értékelése során összefüggésében is vizsgáljuk a pályázó elképzeléseit, terveit. Többek között a scoring táblázatok C blokkjában több olyan értékelési szempont is szerepel, ahol az alapkezelő kapacitása valamilyen módon figyelembevételre kerül. 4. Hamarabb kifizethető-e az állam (tőke és elvárt hozam) mint az alap teljes likvidálásának időpontja, és ha igen, akkor milyen időszakra kell számolni az állam által elvárt hozamot - az állam teljes kifizetéséig (tőke és elvárt hozam) vagy a végső likvidálásig (induló alap élettartam feltételezése)? Hozamfizetésre a kockázati tőkealap likvidálásának időpontját megelőzően lehetőség van, amennyiben az állami fél a hozamfizetéshez hozzájárul, és a hozamfizetés a közvetítői szerződések valamint a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelel.

2 Az állami felet megillető tőke részben történő kifizetését, azaz a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének leszállítását sem zárják ki a közevítői szerződések, viszont mivel a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének leszállítása is az állami fél hozzájárulását igényeli, amelynek megadását esetről esetre vizsgálja, javasoljuk, hogy a pályázók ne tervezzenek ennek lehetőségével. Az Elvárt Hozamot egyébként a teljes, a közvetítői szerződés 4.3 pontjában meghatározott futamidőre kell számítani. 5. Ha egy alapkezelő két pályázat keretében egyszerre pályázik növekedési és magvető alapra, akkor a megjelölt 3 fő senior szakemberek lehetnek-e ugyanazon személyek a két pályázatban? Igen. Figyelembe véve, hogy a Senior Vállalati Befektetési Szakemberre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt, mely Alprogramon belül értelmezendő, tehát a Senior Vállalati Befektetési Szakember az Alprogram más pályázójával nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. 6. A scoring táblázat A/4. kérdésében szereplő 'KKV' kifejezésre mely definíció alkalmazandó: a kérdésben szereplő kitételt szükséges teljesíteni, vagyis a céltársaság éves árbevétele a befektetéskor nem haladta meg a 6 millió eurót vagy a 800/2008/EK rendelet 1. sz. mellékletében szereplő definíció alkalmazandó? Ez esetben természetesen a scoring táblázatok hivatkozott sorában szereplő definíció az irányadó. 7. Helyes-e az Elismert működési Költségek azon értelmezése, hogy a pályázati kiírásban megjelölt maximális, a Közös Magvető Alap vagy a Közös Növekedési Alap lehívott jegyzett tőkéjének 5 %-os mértékű működési költség a Közös Magvető Alap vagy a Közös Növekedési Alap teljes futamidejére vonatkozó maximum összeg? Amennyiben az előző kérdésre igen a válasz, akkor helyes-e az az értelmezés, hogy amennyiben a Közös Magvető Alap vagy a Közös Növekedési Alap a maximum futamidőnél rövidebb futamidővel kerül létrehozásra és utóbb a futamidő meghosszabbításra kerül, az Elismert működési Költségek abban az esetben is a már meghosszabbított futamidőre vonatkozóan nem haladhatják meg a lehívott jegyzett tőke 5 %-át. Mindkét mondatban szereplő értelmezés helyes, vagyis amennyiben az eredetileg 10 évnél rövidebb futamidő alatt a Közös Magvető Alap vagy a Közös Növekedési Alap lehívott jegyzett tőkéje 5%-ának megfelelő működési költségkeret már felhasználásra került, a futamidő meghosszabbított időszakában nem terhelhető további működési költség a Közös Magvető Alapra vagy a Közös Növekedési Alapra. 8. Helyes-e az az értelmezés, hogy az Elvárt hozam az EU alapkamatláb Pályázati felhívás -ban leírtak szerint súlyozott számtani átlaga és nem a referencia kamatlábak előbbieknek megfelelő súlyozott számtani átlaga? Megerősítjük, hogy (a közvetítői szerződés-tervezet 4.2 (b) pontjában meghatározott) Elvárt Hozam meghatározásának alapját az ún. EU alap-kamatláb képezi, amely a közvetítői szerződés-tervezet 1.1 pontban került meghatározásra. 2

3 9. Helyes-e az az álláspont, hogy az Alap működései során lehetőség van az egyes befektetésekből történő exitet követően azonnal a befektetőkkel állam és magánbefektető való elszámolásra? Ha igen, a pályázatban fel kell-e tüntetni, hogy a pályázó a működését ekként kívánja szervezni, továbbá kell-e a pályázatban kezdeményezni a jelenleg ismert támogatási szerződés tervezetének megfelelő módosítását és az elszámoláshoz szükséges részletszabályok beillesztését. Ha igen, akkor kell-e erre vonatkozóan a pályázónak szövegszerű javaslatot megfogalmaznia? Hozamfizetésre a kockázati tőkealap likvidálásának időpontját megelőzően lehetőség van, amennyiben az állami fél a hozamfizetéshez hozzájárul, és a hozamfizetés a közvetítői szerződések valamint a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelel. Az állami felet megillető tőke részben történő kifizetését, azaz a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének leszállítását sem zárják ki a közvetítői szerződések, viszont mivel a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének leszállítása az állami fél hozzájárulását igényeli, amelynek megadását esetről esetre vizsgálja, javasoljuk, hogy a pályázók ne tervezzenek ennek lehetőségével. 10. A pontozási rendszerben a következő szempont szerepel: A Pályázó együttműködik-e (befektetési lehetőségek beazonosítását szolgáló szerződéses viszonyban / együttműködési megállapodással rendelkezik) egy vagy több magyarországi K+F központtal, egyetemmel, vagy vállalkozásfejlesztési intézménnyel? Korábbi Jeremie kiírásban nyertes pályázó a nevesített intézményekkel 2-3 éve megkötött, kockázati tőkebefektetési területre vonatkozó megállapodásokkal rendelkezik, amelyek ma is élő együttműködések. Szükséges-e új megállapodásokat kötni vagy a korábbi megállapodások benyújthatóak? Nem elvárás, hogy az együttműködési megállapodások az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok meghirdetését követően kerüljenek megkötésre, így korábban aláírt, hatályban lévő együttműködési szerződések is elfogadhatók, amennyiben hatályuk az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramokra is kiterjed. Amennyiben az együttműködési szerződés hatálya az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramokra nem terjed ki, úgy szükséges a szerződés módosítása (hatályának kiterjesztése). 11. Várható-e, hogy kitöltő program lesz a pályázati kiíráshoz? Ha nem, akkor a pályázat 4. számú melléklete megtalálható lesz-e word formátumban? Kitöltő program a szóban forgó pályázatok esetében nem várható július 10-én az NFÜ honlapján az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok kiírásaihoz kapcsolódóan - a könnyebb kitölthetőség érdekében - a pályázati felhívás 4. melléklete (pályázati útmutató) és egyéb a pályázó által kitöltendő nyilatkozatok Word formátumban is elérhetővé váltak 12. A külső alapkezelői szerződésnek milyen formai és tartalmi követelményei vannak? A külső alapkezelői szerződéseknek a piacon általános elfogadott követelményeknek kell megfelelni, a pályázati felhívások kifejezett formai vagy tartalmi követelményeket nem írnak elő. 3

4 13. Amennyiben a Pályázó egy külső (addicionális) alapkezelői kapacitást jelöl meg pályázatában, akkor a Pályázó szerepeltetheti-e a külső alapkezelő munkatársait és pozícióját a benyújtandó üzleti terv releváns részében a nélkül, hogy állományba venné őket? Kérjük jelöljék meg, hogy az Alapkezelő excel formátumú üzleti tervében hol szerepeltethető, a sorokban a munkavállalók darabszámánál, vagy a 17. sorban a befektetésekhez kapcsolódó szakértői költségek sorban? A külső (addicionális) alapkezelői kapacitás (pl. tanácsadó cég, külső alapkezelő társaság) bevonásával kapcsolatos elképzelések megjeleníthetőek a pályázati felhívás 4. sz. mellékletként csatolt pályázati összefoglaló 2. j) pontjában, és ezek költségvonzatát nyilvánvalóan szerepeltetni szükséges az üzleti terv megfelelő részében ( sorok). A scoring táblázat A/1-es sorában azonban csak az alapkezelő által munkaviszonyban foglalkoztatott senior vállalati befektetési szakemberek, illetve az esetlegesen megbízási jogviszonyban foglalkoztatott (legfeljebb egy) senior vállalati befektetési szakember kerül figyelembevételre. 14. K+F központnak minősülnek-e a [.(például )]? Amennyiben a pályázó a [.] valamely kutatóintézetével szeretne együttműködési megállapodást kötni, az elfogadható lesz-e a pályázat elbírálása során? Az együttműködésre alkalmas szervezetek köre, intézményi formája nincs élesen lehatárolva. Amennyiben a szóban forgó szervezeteknek tevékenységük folytán lehetőségük van arra, hogy életképes befektetési lehetőségeket csatornázzanak az alapkezelő felé, és ez a velük kötött együttműködési szerződések erről rendelkeznek, úgy ezen szervezetek vélhetően elfogadhatók lesznek. 15. Kérem, erősítsék meg, hogy az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogram alatt létrejövő Közös Növekedési Alap esetében a Kedvezményezett számára az Alap által biztosított forrás felhasználható a Kedvezményezettel és az Alapkezelővel Ellenőrzési viszonyban NEM álló társaságban történő üzletrész vásárlásra. A Közös Növekedési Alap közvetítői szerződés-tervezet 3.2 (a) pontja szerint A Közös Növekedési Alap Alprogram keretében nem nyújtható támogatás (azaz a Közös Növekedési Alap által végrehajtott tőkebefizetés a kedvezményezett által nem használható fel) az alábbi célokra: (i) a kedvezményezettel, illetve az alapkezelővel ellenőrzési viszonyban álló gazdasági társaságban történő részesedés-vásárlás; ( ) Ennek értelmében a kérdésben leírtakat megerősítjük. 16. Kérjük erősítsék meg, hogy a Pályázó kiválasztása során nem minősül kizáró oknak, ha a pályázó alapkezelő résztulajdonosai, illetve végső tulajdonosai egyidejűleg résztulajdonosok a GOP /2 vagy a KMOP /2 kódszámon meghirdetett Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok Közös Alap vagy Co-Investment Alap Alprogramok keretében kiválasztásra került Közvetítőnél is. A Közös Növekedés Alap Alprogram esetében ugyanaz a szervezet egyszerre nem lehet közvetítő a Közös Növekedési Alap Alprogram és a korábban a GOP /2., vagy KMOP /2. kódszámon meghirdetett Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok Közös Alap vagy Co-Investment Alap Alprogramjai tekintetében. Ennek értelmében a korlátozás a pályázó kockázati tőkealap-kezelő társaság, azaz közvetítő szintjén 4

5 értelmezendő, a kockázati tőkealap-kezelő társaságok tulajdonosai (részvényesei) közötti esetleges átfedések, összefonódások nem jelentenek kizáró okot. 17. Kérjük erősítsék meg, hogy a Pályázó kiválasztása során nem minősül kizáró oknak, ha a Közös Növekedési Alap magánbefektetői egyidejűleg befektetők a GOP /2 vagy a KMOP /2 kódszámon meghirdetett Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok Közös Alap vagy Co-Investment Alap Alprogramok keretében kiválasztásra került Közvetítő által kezelt alapoknál is. Ilyen jellegű korlátozás nem szerepel a pályázati felhívásokban, tehát lehetőség van arra, hogy egy magánbefektető a GOP /2 vagy a KMOP /2 kódszámon meghirdetett Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok Közös Alap vagy Co-Investment Alap valamint a jelen pályázat keretében létrehozásra kerülő kockázati tőkealap jegyeket lejegyezze. 18. A senior befektetési szakemberek referencia tranzakcióinak értékelése során a befektető részleges, azaz az általa birtokolt tulajdoni hányad egy részére kiterjedő kiszállása is kiszállásnak minősül-e? Nem, kilépésnek (exitnek) csak a senior vállalati befektetési szakember (vagy az általa képviselt, őt foglalkoztató befektető) portfoliócégből történő teljes kilépése számít (lásd pályázati felhívások 4. sz. melléklet 1. f) pont 9. gondolatjel). 19. A scoring során hogyan vehető figyelembe egy senior befektetési szakember esetében az a tranzakció, ahol a befektetés a pénzügyi befektetőhöz történő belépését megelőzően történt, amennyiben a senior befektetési szakértő a társaság monitoringjában, pénzügyi menedzsmentjében és a kiszállásban már aktív szerepet vállalt? Jól értelmezzük, hogy a kérdéses tranzakció a scoring táblázat 3-5 sorában nem, de a 6 sorában figyelembe vehető? A pályázati felhívások 4. számú mellékletének 1. f) pontjában foglaltak szerint A befektetésben való részvételt jelenti a Referencialistában megjelölt bármelyik szakaszban való közreműködés (átvilágítás, befektetési döntés, monitoring, pénzügyi menedzsment, exit). Ebből eredően a kérdéses befektetés - amennyiben az egyéb kritériumoknak megfelel - a scoring táblázatok 2. sorában figyelembe vehető, a scroing táblázatok A. blokk további soraiban pedig a scoring táblázatok 2. sorában figyelembe vett referenciahalmazból bizonyos szempontoknak megfelelő referenciák (pl. befektetés a KKV szektorban történt, innovatív befektetés stb.) kerülnek kiválasztásra és külön értékelésre. 20. Szakmai befektetésnek minősül-e, ha egy pénzügyi befektető több, azonos iparágban tevékenykedő, de egymással nem versengő társaságban szerzett részesedést, amennyiben a társaságok egymásban nem rendelkeznek részesedéssel, szakmai működésük és pénzügyi folyamataik egymástól függetlenek. Szakmai befektetésnek a pályázati felhívás 4. sz. mellékletének 1. f) pontja alapján - többek között - az a tranzakció minősül, amelyben a befektető és a céltársaság ugyanabba, vagy egymást kiegészítő iparágba / szektorba / ágazatba tartozik. Az a tény, hogy egy pénzügyi befektető több azonos vagy hasonló iparágban tevékenykedő céltársaságba fektet be, tehát egy bizonyos iparágra, szektorra specializálódik, a többi feltételt is figyelembe véve - nem minősíti a befektetést szakmai befektetésnek. A 5

6 vizsgálandó kérdés, hogy a befektető milyen iparágban tevékenykedik, mi a célja a befektetésnek. 21. Mi minősül a pályázati felhívás 4. melléklet 2. j) pontjában szereplő vállalkozásfejlesztési intézménynek? Létezik erre vonatkozóan egzakt definíció? Az együttműködésre alkalmas szervezetek köre, intézményi formája nincs élesen lehatárolva. Amennyiben a szóban forgó szervezeteknek tevékenységük folytán lehetőségük van arra, hogy életképes befektetési lehetőségeket csatornázzanak az alapkezelő felé, és a velük kötött együttműködési szerződések erről rendelkeznek, úgy ezen szervezetek vélhetően elfogadhatók lesznek. 22. A Pályázó kiválasztása során kizáró oknak minősül-e, ha a Pályázó vezető tisztségviselője egyidejűleg a GOP /2 vagy a KMOP /2 kódszámon meghirdetett Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok Közös Alap vagy Co-Investment Alap Alprogramok keretében kiválasztásra került Közvetítő senior befektetési szakembere vagy magánbefektetője, amennyiben az illető a Pályázatban nem vesz részt senior befektetési szakemberként? Ilyen jellegű korlátozás nem szerepel a pályázati felhívásokban, kizáró feltétel ha a senior vállalati befektetési szakember egy másik, az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Közös Magvető Alapra vagy Közös Növekedési Alapra pályázó kockázati tőkealap-kezelővel áll munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. Utalunk korábbi válaszunkra, hogy az összeférhetetlenség Alprogramonként vizsgálandó. 23. Amennyiben a közvetítői szerződésekkel kapcsolatban észrevételeink, módosító javaslataink lennének, mikor szükséges ezeket jelezni? Be kell-e nyújtani a közvetítői szerződés észrevételeit a pályázattal egy időben? A pályázati kiírás 8 oldalán szerepel, hogy a sikerdíjhoz kapcsolódó módosítást a pályázattal kell benyújtani. Tételesen kérnénk kiemelni, hogy mely részekre szükséges a pályázattal együtt szövegjavaslatot tenni, vagy elegendő a pályázatnyertesség után javaslatokat benyújtani. A pályázati felhívások A3. pontja kimondja, hogy az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. a szerződéses rendelkezésekről nem kíván a pályázókkal egyenként tárgyalásokat folytatni, hanem valamennyi közvetítővel azonos tartalmú közvetítői szerződést kíván megkötni (ide nem értve a pályázatok alapján kizárólag az egyes közvetítők tekintetében megállapítandó összegeket, arányokat, limiteket és egyéb paramétereket, többek között a Pályázati Felhívások 8. oldalának közepén szereplő elemeket. Az utóbbira vonatkozó elképzeléseket a Pályázati Összefoglaló 2/h. pontjában van lehetőség kifejteni). Az érdeklődőknek a közvetítői szerződés-tervezetek ismeretében kell dönteniük részvételi szándékukról, azt feltételezve, hogy a szövegekben esetleges pontosításokon, hibajavításokon kívül már nem lesz mód érdemi változtatásokra. Amennyiben a közvetítői szerződés-tervezetekben bármilyen hibát, inkonzisztenciát stb. találnak, természetesen megköszönjük, ha ezeket a pályázat(ok) benyújtásáról függetlenül (akár az eredményhirdetést megvárva) jelzik az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. felé. 24. A Pályázati Felhívás L., N. pontjaihoz kapcsolódóan a tulajdonosi kör bemutatása kapcsán minden esetben szükség-e a valamennyi többszörösen - közvetett tulajdonost bemutatni. Pl: egy nagyvállalat vagy bank esetében szükséges-e az összes részvényest bemutatni? Véleményünk szerint ez túlságosan összetett és követhetetlen lehet. 6

7 A kérdés vélhetően a pályázati felhívások F. (a pályázat tartalma) l) és n) pontjaira vonatkozik. A pályázati felhívások 7. sz. melléklete tartalmazza a tulajdonosi háttér bemutatására vonatkozó részletszabályokat. Egyebek között itt szerepel, hogy főszabály szerint valamennyi közvetett és közvetlen tulajdonos megjelölése szükséges, ettől eltérni csak meghatározott esetekben lehet. Amennyiben a szóban forgó nagyvállalat a felsorolt vállalattípusok egyikébe tartozik, kizárólag az 10%-os tulajdoni arányt elérő vagy meghaladó tulajdonosok bemutatása szükséges, azzal azonban, hogy e társaságok és szervezetek 10%-os tulajdoni arányt elérő vagy meghaladó és emiatt feltüntetésre kerülő tulajdonosaira az általános szabályok alkalmazandók: azaz szükséges teljes tulajdonosi hátterük bemutatása, kivéve, amennyiben az ő tulajdonosaik is a fenti felsorolás hatálya alá esnek és emiatt azok tekintetében is alkalmazandó az 10%-os kivételszabály. 25. Tiltja-e bármi az Alap - pályázatban meghatározott futamidejének (ami max. 10 év) korábbi lezárását? Illetve a benyújtott üzleti terv szerinti tervezet futamidőt, később, ha exitálásra került minden, le lehet hamarabb zárni bárminemű szankció nélkül? A pályázati felhívásokban az alapok maximális futamideje van rögzítve, de a pályázati anyagban ennél rövidebb időtartamot is meg lehet jelölni, pályázatnyertesség esetén pedig ez kerül be a közvetítői szerződésbe. Emellett, ha az exitek már megtörténtek, az alapkezelő a közvetítői szerződésben rögzített futamidő lejártát megelőzően is kezdeményezheti az alap likvidálását (jogutód nélküli megszüntetését) amely keretében a felek a közvetítői szerződés rendelkezései szerint elszámolnak egymással. 26. Mit jelent pontosan a következő mondat: Az egy kedvezményezettnek, illetve az általa ellenőrzött társaságoknak juttatott tőke (jegyzett tőke és tőketartalék) és átváltoztatható kötvény, illetve a tőkévé változtatható adósság együttes összegének el kell érnie az adott kedvezményezettet, illetve az általa ellenőrzött társaságokat érintő befektetés teljes összegének 70 (hetven) százalékát. Ez azt jelentheti hogy max 30%-ban adható olyan pénzkölcsön, ami nem átváltoztatható kötvény (a PF feljebbi pontjában azt írják, hogy az átváltoztatható kötvény is pénzkölcsönnek minősül. A pénzkölcsön is beleértendő e a befektetés fogalmába? Mikor, milyen ütemezéssel, stb. konvertálható át tulajdonrésszé? Egyszer kell eldönteni vagy több részletben, vagy csak közvetlenül exit előtt? Vagy ez egyedi üzleti döntés? Az értelmezés helyes, azaz valóban a befektetés teljes összegének maximum 30%-a lehet olyan pénzkölcsön, amely nem átváltoztatható kötvény, illetve tőkévé változtatható adósság. A konvertálás feltételeivel kapcsolatban a közvetítői szerződés nem tartalmaz rendelkezéseket, így ezeket az esetleges vonatkozó törvényi szabályokkal összhangban az alapkezelők határozhatják meg. 27. Mind a növekedési, mind pedig a magvető alapok esetében a pályázatban mellékelt Üzleti Terv minta excel táblázat 23. és 25. sorrával kapcsolatban érdeklődöm. Excel tábla 23. sora (a táblázat 13. pontja) Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége (exit, millió Ft). Jól értem-e, hogy a befektetési periódus során a portfólió cégekbe végrehajtott befektetéseken, azok eladásakor (exit) elért HOZAMOK kell, hogy ide kerüljenek (vagyis a befektetett tőkeösszeg nem, csak a hozam)? Ha nem, akkor mit kell ezen a soron szerepeltetni? 7

8 A kérdés vélhetően a kockázati tőkealapra vonatkozó üzleti terv (pályázati felhívás 6. sz. melléklete) 14. sorára (Excel tábla 24. sora) vonatkozik, de értelmezés helyes, a megnevezett sorban a kockázati tőke befektetések (részesedések) értékesítésekor realizált hozamot kell feltüntetni. 28. Excel tábla 25. sora (a táblázat 14. pontja) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége (exit, millió Ft). Ide mi kell, hogy kerüljön? A befektetési periódus során bizonyos portfólió cégekbe befektetett tőke részben vagy egészbeni leírása (elvesztése) a kiszálláskor? Vagy az alap futamideje alatt az alap rendelkezésére álló pl. OECD állampapírokba befektetett szabad pénzösszegeken esetleg elszenvedett árfolyamveszteség? Vagy ha ezek egyike sem, akkor az Önök álláspontja szerint pontosan mit kell itt szerepeltetni? A kérdés vélhetően a kockázati tőkealapra vonatkozó üzleti terv (pályázati felhívás 6. sz. melléklete) 15. sorára (Excel tábla 26. sora) vonatkozik. Ezen a soron a kockázati tőke befektetéseken exitkor/leíráskor elszenvedett árfolyamveszteségeket kell feltüntetni. 29. Az egy cégbe történő befektetési limit évente 2.5 millió euróban van meghatározva. Helyes-e az az értelmezés, hogy a befektetési időszak alatt összesen 3 év alatt 7.5 millió euró fektethető be egy cégbe (3 külön döntéssel)? A Közös Növekedési Alap 12 egymást követő hónapból álló időszak alatt egy kedvezményezett tekintetében ideértve a kedvezményezett, illetve azonos személy(ek) vagy vállalkozás(ok) ellenőrzése alatt álló vállalkozásokat is legfeljebb 2,5 millió EURnak megfelelő forint összeg befektetését határozhatja el, illetve legfeljebb ekkora összeget fektethet be. Ez annyi alkalommal ismétlődhet meg, ahányszor a december 31-ig tartó befektetési időszakba belefér. 30. Az Üzleti Terv (ÜT) táblázatok 2012-vel kezdődnek. Figyelembe véve, hogy reálisan az alapok létrejötte az év vége felé fog történni, az ÜT-et 2013-tól indítjuk. Okoz ez valamilyen gondot a kiértékelésben? Vagy indítsuk 2012-től és ebben az esetben a 2012 az első üzleti évet reprezentálja és nem a tényleges 2012-es tervet? Bár nem zárható ki, hogy lesz olyan kockázati tőkealap, amely még 2012-ben nyilvántartásba vételre kerül, a várható időzítésre tekintettel valóban nem indokolt a 2012-es évvel érdemben számolni. Javasoljuk az üzleti terv táblázatok oszlopaiban az éveket tartalmazó cellákat 1 évvel eltolni, azaz 2013-tól 2023-ig tervezni. 31. Az Alap ÜT-ben szereplő árfolyamveszteség/nyereség sorok alatt 1) Állampapír befektetések árfolyamveszteségeit és/vagy 2) FX árfolyam veszteségeket kell/lehet érteni (pl. befektetés/exit nem HUF-ban történik) Az alap üzleti terv 13. sorában a nem céltársaságokba (kedvezményezettekbe) befektetett eszközök kamatait, árfolyamnyereségét (bankbetét, állampapír stb.) kell szerepeltetni, a sorokban pedig a kockázati tőke befektetéseken realizált árfolyamnyereségeket, illetve veszteségeket. 32. Alapkezelő ÜT 7. sor szűkítése hogyan értelmezendő (egyszerű becslés?) 8

9 Az alapkezelő üzleti terv 5. sorában az írásos üzleti terv szintjén előszűrt/megvizsgált befektetési lehetőségek számát kell szerepeltetni az összes alap vonatkozásában, amelyet az alapkezelő kezelni fog. A 7. sor ennek alábontása kizárólag a pályázat tárgyát képező Közös (Magvető/Növekedési) Alapra vonatkozóan amennyiben a pályázó csak ezen alapot kívánja kezelni, akkor a két sorban azonos számoknak kell szerepelnie. A szóban forgó sorokban a pályázó múltbeli tapasztalatain alapuló becsléseket, várakozásokat kell számszerűsíteni. 33. A pályázati kiírás szerint az alapkezelési díjat az alap jegyzett tőkéjének arányában lehet meghatározni a befektetési időszakban. Helyesen értelmezzük ezt az előírást a szerződéstervezet vonatkozó rendelkezéseivel együtt, hogy a befektetési időszakban ez mindig a tőkealap jegyzett, tehát a már kibocsátott kockázati tőkealapjegyek névértékével azonos tőkerész? Amennyiben az alap jegyzett tőkéje év közben változik és az alapkezelési díj már megállapításra és lehívásra került, úgy van mód az év végén történő korrekcióra a megemelt jegyzett tőkéhez igazítandó az alapkezelési díjat? Egyeztetést követően a 29. héten adunk választ a kérdésre. 34. A pályázati kiírás szerint a működési költséget a "lehívott" jegyzett tőkére vetítve lehet meghatározni, az alap teljes futamidejére nézve összesen 5%-ot. A "lehívott" jegyzett tőke ebben a kontextusban pontosan mit jelent? a) az időarányosan lehívni vállat tőkerészt, vagy b) a befizetett jegyzett tőkét, vagy c) a befizetett jegyzett tőkének a már befektetett (vagy legalábbis befektetési döntéssel bíró) részét, vagy d) esetleg mást, ha ez utóbbi, akkor mit? Amennyiben b) vagy c) áll fenn, akkor az adott időszakra számított működési költséget csak az addig az időszakig ténylegesen befizetett jegyzett tőkét (b eset), vagy befizetett és befektetett jegyzett tőkét (c eset) lehet vetítési alapként figyelembe venni, vagy a teljes befektetési időszakban a tervek szerint befizetendő (b eset), vagy befizetendő és befektetendő (c eset) jegyzett tőkét? A pályázati felhívások D2. pontjában, illetve a közvetítői szerződések 7.1 (b) pontjában meghatározott Elismerhető Működési Költségekre vonatkozó korlátozásnak való megfelelést a kockázati tőkealap megszűnésekor, a futamidő végén lehet véglegesen ellenőrizni, noha alakulását természetesen folyamatosan nyomon követjük. A közvetítői szerződés-tervezetek 7.1 (b) pontjában a lehívott jegyzett tőke az Alap futamidejének végéig ténylegesen befizetett jegyzett tőkéjét jelenti, amely a kérdés b) pontjában szerepel. Az időközbeni nyomon követés során a vetítési alap a kockázati tőkealap teljes jegyzett tőkéje, azt feltételezve, hogy ez a befektetési időszak végéig befizetésre is kerül(t). 35. Az alap futamidejének lejárta előtt van lehetőség jegyzett tőke leszállítására és ezzel addig realizált hozamok kifizetésére az alap tulajdonosai felé? a) egy-egy sikeres exitet követően? b) az összes befektetés likvidálását (sikeres exitet és/vagy leírást) követően? Hozamfizetésre a kockázati tőkealap likvidálásának időpontját megelőzően lehetőség van, amennyiben az állami fél a hozamfizetéshez hozzájárul, és a hozamfizetés a közvetítői 9

10 szerződések valamint a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelel. Az állami felet megillető tőke részben történő kifizetését, azaz a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének leszállítását sem zárják ki a közvetítői szerződések, viszont mivel a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének leszállítása az állami fél hozzájárulását igényeli, amelynek megadását esetről esetre vizsgálja, javasoljuk, hogy a pályázók ne tervezzenek ennek lehetőségével. 36. A pályázati kiírás által hivatkozott EU referencia alap-kamatláb mit jelent pontosan? Az EURIBOR-t, vagy vagy az európai központi alapkamatot, esetleg az alábbi linken publikált referencia alapkamatlábat, amelynek jelenlegi mértéke 7,48%? Az EU alap-kamatláb a közvetítői szerződés-tervezetek 1.1 Fogalom-meghatározások pontban került meghatározásra. Ennek megfelelően az EU-alap kamatláb a referenciakamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló 2008/C 14/02. számú Bizottsági közlemény alapján a referencia-kamatláb kiszámításához használt, az Európai Bizottság által meghatározott kamatláb. Ennek mértékét az Európai Bizottság honlapján közéteszi: Mi történik, ha az alap likvidálását követően nincs elegendő forrás az EU-s forrás elvárt hozammal növelt, illetve az EU-s forrásra terhelhető maximális veszteséggel csökkentett értékének kifizetésére? Helyesen értelmezzük a konstrukciót, hogy az állam felé sem a magánbefektetők, sem a kockázati tőkealap vezető tisztségviselői ez esetben felelősséggel nem tartoznak? (Ez utóbbi esetben értelemszerűen kivételt képez a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabályok alapján megállapítható helytállási kötelezettség, vagyis a hatályos jogszabályi előírásokon túl egyéb felelősséget alapító előírások nincsenek.) Alkalmazandó magyar, illetve közösségi jogszabály és egyéb jogforrások, illetve a közvetítői szerződés megszegésének hiányában a magánbefektetők, illetve az alapkezelő (közvetítő) vezető tisztségviselői nem kötelesek az állami fél felé a kockázati tőkealap esetleges veszteségeiért helytállni. 38. Van-e lehetőség a befektetési időszakban meghozott befektetési döntések sikeres exitjeiből befolyó összegek újrabefektetésére a befektetési időszakon túl, de még az alap futamidején belül? Ennek tilalmára ugyan az üzleti terv excel sheetjein volt utalás, de a pályázati kiírásban, illetve a közvetítői szerződésben explicite nem találtuk meg a tiltást. A közvetítői szerződés-tervezetek 1.1 (Fogalom-meghatározások) pontban szereplő Befektetési Időszak definíció, valamit a közvetítői szerződés-tervezetek 6.1 (iii) pont kimondja, hogy a Befektetési Időszakot követően nincs mód további befektetések végrehajtására. Ez a korlátozás kiterjed mind az új, mind a follow-on befektetésekre, függetlenül attól, hogy ezek forrása még be nem fektetett avagy visszafolyó - exitből származó - összeg lenne-e. 39. Mi történik, ha az alap futamidejének lejárta után, sőt még az azt követő türelmi időszakot követően sem sikerül a befektetések likvidálása? 10

11 A kockázati tőkealap megszűnésekor a kockázati tőkealap portfoliójában lévő eszközök értékesítése tárgyában a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény 296/M /P. rendelkezései szerint kell eljárni. 40. Amennyiben egy portfólió társaságba egy befektető többször fektet be, amelyből az első befektetés előtt, a többi befektetés viszont után realizálódik, úgy a referencia pontszámítás szempontjából értékelhető-e a befektetés utáni befektetésnek? A válasz nem az adott céltársaságot érintő első befektetésnek kell után megvalósulnia ahhoz, hogy a szóban forgó ügylet a scoring vonatkozó sorában figyelembevételre kerülhessen. 41. Magyarországi befektetésnek minősül-e az a befektetés, amely egy több országban működő cégcsoportba irányult, amely cégcsoport meghatározó magyarországi operációval is rendelkezik 100%-os leányvállalaton keresztül? Nem elfogadható. Külföldi befektetést csakis abban az egy esetben tudunk figyelembe venni, ha a tranzakció egy külföldi holding társaságon keresztül történt, de a végső befektetési célpont egy magyarországi székhelyű társaság volt, amelyhez a teljes tranzakciós összeg eljutott. 42. A Pályázati felhívás F.k) pontja szerint a K+F központtal kötött szerződést (előszerződést) kell csatolni a pályázathoz. A Pályázati felhívás G1.c) pontja és a 4. sz. melléklet j) pontja K+F központtal történő együttműködést említ. A fentiek alapján lehetséges-e a pályázathoz nem szerződést vagy előszerződést, hanem a K+F központtal kötött szándéknyilatkozatot a pályázathoz csatolni, amely tartalmazza a felek jövőbeni együttműködését és az ilyen szándéknyilatkozat a scoring-ban hogyan kerül elbírálásra. A pályázati felhívások F. k) pontja alapján mindenképpen előszerződést, vagy szerződést kérünk benyújtani, amennyiben terveznek ilyen típusú együttműködést. 43. Kérjük pontosítani, hogy az Alapkezelő társaság üzleti terve táblázat kitöltése során, annak 9. sorában Az összes kezelt alap által finanszírozott portfolió társaságok száma (db) éves bontású mezőibe az adott év új befektetéseit, vagy kummulált számokat kell írni. Az alapkezelő üzleti tervének 9. sorában az adott évben finanszírozott új portfolió társaságok számát szükséges szerepeltetni, tehát nem kumulált számokat. 44. A 4. Melléklet 2. h) pontja szerint meg kell adni az Alapkezelési Díj lehetséges vetítési alapját képező nettó eszközérték megállapításának módszerét. Van-e bármilyen szabály, határozat, törvény, ami ezt ezen pályázat esetében befolyásolja, szabályozza? A nettó eszközérték számításánál az alapkezelői díjat szokás csökkentő tételként figyelembe venni, így a körkörös hivatkozás elkerülése végett kérdés, hogy az alapkezelői díj kalkulációja miként végzendő. (NB: A fogalom-meghatározásnál az Alapkezelési díj definícióját a 7.2-es pontnál jelzi, amely azonban a Sikerdíjról szól, a helyes hivatkozás 7.1 volna.) 11

12 A közvetítői szerződés-tervezettel kapcsolatos észrevételt köszönjük, a végleges verzióban javításra kerül. A befektetések értékelésekor alkalmazandó alapelveket az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. fogja eljuttatni a pályázatnyertes alapkezelők részére, amelyek beépítésre kerülnek az alapkezelési szabályzatokba, de a pályázati anyagokban ettől függetlenül szükséges szerepeltetni a pályázók ezzel kapcsolatos elképzeléseit. A vonatkozó jogi szabályozás, törvényi háttér megismerése a pályázók feladata. 45. A 4. Melléklet 2. g) pontja szerint meg kell adni az Átvilágított** projektek számát. Ide csak azokat a befektetési lehetőségeket kell besorolni ahol komplett (szakma mellett pénzügyi és jogi) átvilágítás történt, vagy azok is ebbe a kategóriába kerülnek, ahol esetlegesen saját erőforrással végzett üzleti átvilágítás, vagy csak műszaki jellegű, külső tanácsadókkal végzett átvilágítás után már meghozható a negatív döntés, így további (pénzügyi, adó, jogi, stb) átvilágításra nem kerül sor? A vonatkozó lábjegyzet szerint Átvilágított befektetési lehetőségnek tekintendő minden olyan projekt, amellyel kapcsolatban a Pályázó a végső befektetési döntés meghozatalához szükséges mélységben saját elemzéseket végzett (a projekt kezdeményezői által szolgáltatott, valamint független forrásból származó információk alapján, szükség esetén külső szakértő(k) bevonásával). Az átvilágítás bármely - akár kezdeti - szakaszában meghozott negatív befektetési döntés végsőnek tekinthető, és ilyen esetben a további átvilágítások nyilvánvalóan tárgytalanná válnak. 46. A Befektetési Időszakon túl az Alapkezelési Díj, illetve az Elismerhető Működési Költség fedezetét biztosítandó lehet még jegyzett tőkét lehívni az Alapba, vagy az ezen tételek fedezetét biztosító összegeket is a Befektetési időszakon belül kell lehívni az Alapba? A Közvetítői Szerződés-tervezetek 4.1 (d) pontja alapján A Társaság és a Befektető(k) a Közös Alaphoz való vagyoni hozzájárulásuk (azaz a Közös Alap jegyzett tőkéje) 10 (tíz) százalékát, azaz összesen [ ],- Ft-ot (azaz [ ] magyar forintot) [min. 250 millió Ft] a kockázati tőkealap-jegyek jegyzésekor kötelesek részesedéseik arányában befizetni jelen Szerződés 5.3 szakaszában meghatározottak szerint. A jegyzett tőke fennmaradó összegét az Alapkezelő felhívására, a Kezelési Szabályzatban meghatározott feltételek és eljárás szerint a Befektetési Időszak alatt kell rendelkezésre bocsátani. Ennek megfelelően a Befektetési Időszakot követően nincs lehetőség további vagyoni hozzájárulás lehívására. 47. A 4. Melléklet 2. i) pontja ii) alpontja szerint a vezetők jövedelme értékelhető mértékben a Közös Növekedési Alap teljesítményétől kell függjön. Ezen pont alatti táblázatban a Sikerdíj mellett - meg kell adni az Éves maximum prémiumot is. A megfelelő mértékű becsült Sikerdíj kielégíti-e az ii) alpont szerinti kritériumot, vagy mindenképpen szükséges éves prémiumot is meghatározni? Nem feltétlenül szükséges a közvetítő szerződés-tervezetek 4. sz. melléklet 2. i) pontjában szereplő táblázat 3) sor szerinti éves prémiumot meghatározni, amennyiben a tervezett sikerdíjból (amely első körben magát az alapkezelőt illeti) kellő mértékben részesednek a szóban forgó személyek. 12

13 48. Megfelelő-e az, ha az üzleti tervben átlaghozammal számolunk (így az üzleti terv befektetett pénzügyi eszközök sora nem tartalmazza az árfolyamveszteség miatti leírást)? Vagy a tervnél a pályázat elvárja, hogy külön számszerűsítsük a vélhető veszteséges, normál és nyereséges befektetéseket (így a fenti soron a veszteségesek szerepeltetendők). Kérjük a kockázati tőkealap üzleti tervében a veszteséges befektetéseket külön számszerűsíteni az erre szolgáló sorokban, mivel a veszteséges, bedőlt befektetésekkel kapcsolatos várakozások is fontos elemét képezik az értékelésnek. 49. A Növekedési_Scoring tábla 10-es pontjánál elfogadható-e az alábbiakkal kötött együttműködési megállapodás: i) akkreditált innovációs klaszter (mint magyarországi vállalkozásfejlesztési intézmény ) ii) vállalati K+F egység (mint magyarországi K+F központ ) iii) egyetemi tulajdonú innovációs gazdasági társaság vagy szervezeti egység (mint magyarországi egyetem ). Ugyanezen pontnál kötelezettségvállalást nem tartalmazó szándéknyilatkozat megfelelő-e mint együttműködési megállapodás? Az együttműködésre alkalmas szervezetek köre, intézményi formája nincs élesen lehatárolva. Amennyiben a szóban forgó szervezeteknek tevékenységük folytán lehetőségük van arra, hogy életképes befektetési lehetőségeket csatornázzanak az alapkezelő felé, és ez a velük kötött együttműködési szerződések erről rendelkeznek, úgy ezen szervezetek vélhetően elfogadhatók lesznek. A pályázati felhívások F. k) pontja alapján mindenképpen előszerződést, vagy szerződést kérünk benyújtani, szándéknyilatkozat nem megfelelő. 50. Elfogadott-e az Üzleti tervben, hogy az Alapkezelő havi rendszeres monitoring díjat szedjen a portfóliócégeitől (az általános iparági gyakorlatnak megfelelően)? Ha igen, akkor az Üzleti tervben ezen bevételét hol, melyik soron tudja feltüntetni? Az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok feltételrendszere nem zárja ki, hogy az alapkezelő monitoring díjat szedjen a portfolió társaságoktól, de természetesen csak a piaci gyakorlat alapján indokolható mértékben. Amennyiben jól értjük és a szóban forgó díj nem az alaphoz, hanem közvetlenül az alapkezelőhöz folyna be, ezt külön erre szolgáló sor hiányában az alapkezelő üzleti terv 1. sorában kérjük szerepeltetni, szöveges indoklással, magyarázattal a pályázati anyag megfelelő részében. 51. Az iparági gyakorlatnak megfelelően elfogadható-e az üzleti tervben, hogy az Alapkezelő azon átvilágítás költségét, melyet befektetés követ, az átvilágítással és befektetéssel érintett (finanszírozott) portfolió társaságra terhelje. Ha igen, akkor az Üzleti tervben ezen bevételt vagy (nem az Alapra) áthárított költséget hol, melyik soron tudja feltüntetni? Elfogadható, de természetesen csak a piaci gyakorlat alapján indokolható mértékben. Amennyiben az átvilágítási költségek végül a portfolió társaságot terhelik (részben vagy egészben), a portfolió cégre eső költségeket nem kell szerepeltetni a számszerű üzleti tervben. A pályázati anyag szöveges részéből azonban világosan ki kell derüljön, hogy a pályázó ilyen konstrukcióban gondolkodik és üzleti tervében ezt feltételezve számolt. 13

14 52. Van-e lehetősége a pályázó alapkezelőnek arra, hogy az alap által realizált befektetések hozama az alapkezelési díj részbeni fedezetéül szolgáljon tekintettel arra, hogy az alap jegyzett tőkéje bizonyos megszorítások következtében (a kockázati tőkealap legalább jegyzett tőkéje 80%-át ki kell helyeznie befektetésekbe, míg az Elismerhető Működési Költség maximuma a jegyzett tőke 5%-a, így elviekben összesen a jegyzett tőke 15%-a marad alapkezelési díjra) nem feltétlenül jelent teljes fedezetet az alapkezelési díj teljesítésére? Az esedékes alapkezelési díjak forrása a kockázati tőkealap mindenkori vagyona ebben a tekintetben nem érdekes, hogy az milyen forrásból származik (még be nem fektetett forrás; befolyó tagi hitel törlesztés; állampapír hozam; kilépéskor kapott vételár /amely nem feltétlenül tartalmaz hozamot/ stb.). 53. "A Pályázó együttműködik-e (befektetési lehetőségek beazonosítását szolgáló szerződéses viszonyban / együttműködési megállapodással rendelkezik) egy vagy több magyarországi K+F központtal, egyetemmel, vagy vállalkozásfejlesztési intézménnyel? " kapcsán kérjük a tartalom pontosítást annak témakörében, hogy az egyetemekkel történő szerződéskötés a kiértékelés során magasabb pontszámot jelent mint a "K+F központtal" vagy a "vállalkozásfejlesztési intézménnyel" kötött megállapodások? Nincs ilyen jellegű megkülönböztetés sem negatív, sem pozitív értelemben. 54. "A Pályázó együttműködik-e (befektetési lehetőségek beazonosítását szolgáló szerződéses viszonyban / együttműködési megállapodással rendelkezik) egy vagy több magyarországi K+F központtal, egyetemmel, vagy vállalkozásfejlesztési intézménnyel? " kapcsán kérjük a tartalom pontosítást annak témakörében, hogy az akkreditált klaszterek tekinthetők a scoring szempontjából "pontszerző" közreműködő intézmények? Az együttműködésre alkalmas szervezetek köre, intézményi formája nincs élesen lehatárolva. Amennyiben a szóban forgó szervezeteknek tevékenységük folytán lehetőségük van arra, hogy életképes befektetési lehetőségeket csatornázzanak az alapkezelő felé, és ez a velük kötött együttműködési szerződések erről rendelkeznek, úgy ezen szervezetek vélhetően elfogadhatók lesznek. 55. "A Pályázó együttműködik-e (befektetési lehetőségek beazonosítását szolgáló szerződéses viszonyban / együttműködési megállapodással rendelkezik) egy vagy több magyarországi K+F központtal, egyetemmel, vagy vállalkozásfejlesztési intézménnyel? " kapcsán kérjük a tartalom pontosítást annak témakörében, hogy: A pályázat kiírója szerint ki tekinthető "K+F központnak" vagy "vállalkozásfejlesztési intézmények"? (Ha lehetséges egy a kiírásban szereplőnél pontosabb definíciót kérünk megadni. Amennyiben ez nem lehetséges kérjük az alábbi alkérdésekre az értelmezést segítő válaszokat rövid válaszokat adni.) 14

15 Csak tisztán vagy részben állami finanszírozású intézmény felel meg a "K+F központ" vagy "vállalkozásfejlesztési intézmény" kritériumainak vagy az lehet tisztán magánfinanszírozású is. A hazai vagy nemzetközi vállalatok által fenntartott és finanszírozott "belsős" kutatóhelyek is tekinthetők e "K+F" központnak A co-working szolgáltatók, start-up centerek tekinthetők-e teljes értékű "vállalkozásfejlesztési intézménynek" Az elmúlt időszakban - jórészt EU-s forrásokból - létrehozott "inkubátorházak/innovációs központok" (pl: is teljes értékű közreműködőnek tekinthetők-e a scoring szempontjából. Az együttműködésre alkalmas szervezetek köre, intézményi formája nincs élesen lehatárolva. Amennyiben a szóban forgó szervezeteknek tevékenységük folytán lehetőségük van arra, hogy életképes befektetési lehetőségeket csatornázzanak az alapkezelő felé, és ez a velük kötött együttműködési szerződések erről rendelkeznek, úgy ezen szervezetek vélhetően elfogadhatók lesznek. 56. Üzleti tervek, elképzelések a) pontjában meghatározott arányokkal kapcsolatban: a) az innovatív befektetések aránya a befektetési időszak végi portfólióban esetén a 70 %-os arányt a befektetési időszak végi portfólióban kell-e teljesíteni vagy az összes megvalósított befektetések arányán belül (például ha befektetési időszak alatt értékesítünk innovatív vállalatot, akkor az már nem számítható bele)? b) A korai fázisúnak definiált projektek esetében a befektetéskor minősített korai fázisú vagy a befektetési időszak portfolió végén korai fázisúnak tekinthető vállalkozásokra vonatkozó aránynak kell megfelelni, azaz például ha a befektetéskor mindegyik korai fázisnak definiált vállalkozás a befektetési időszak végén például meghaladja a 3 évet, akkor az minek tekinthető? a) Az összes megvalósított befektetésen belül értendő, tehát a befektetési időszak alatt innovatív céltársaságból való kilépés nem módosítja (rontja) az arányt. b) Természetesen a befektetés megvalósításakor vizsgálandó, hogy a céltársaság korai fázisú-e. 15