VALLÁSTUDOMÁNYI SZEMLE

Átírás

1 VALLÁSTUDOMÁNYI SZEMLE VIII. évfolyam 4. szám 2012 Zsigmond Király Főiskola

2 VALLÁSTUDOMÁNYI SZEMLE VALLÁSTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT MEGJELENIK ÉVENTE NÉGYSZER Nyolcadik évfolyam, 2012/4. szám A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. Kiadja: Zsigmond Király Főiskola, Budapest Magyar Vallástudományi Társaság Főszerkesztő: S. Szabó Péter Alapító főszerkesztő: Bencze Lóránt Szerkesztők: Adamik Tamás (Disputa) Rónay Péter (Hírek) Luft Ulrich (Vallástudós életpályák) Németh György (Források) Csima Ferenc (Recenziók) Szerkesztőbizottság: Fröhlich Ida, Hoppál Mihály, Máté-Tóth András, Peres Imre, Ruzsa Ferenc, Schweitzer József, Szigeti Jenő, Török László, Zentai Tünde A Szerkesztőség címe: 1039 Budapest, Kelta u. 2. Tel.: , fax: vtsz@zskf.hu Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. ISSN A kiadásért felel: Dr. Bayer József A sorozat kötetei megrendelhetők, illetve 15% kedvezménnyel megvásárolhatók: L Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u Tel.: harmattan@harmattan.hu; A tipográfiai tervet Pintér Zoltán készítette, a nyomdai előkészítést Csernák Krisztina, a nyomdai munkákat a Robinco Kft. végezte. Felelős vezető: Kecskeméthy Péter

3 Tartalom S. SZABÓ PÉTER: A Vallástudományi Szemle 2012/4. száma elé 5 TANULMÁNYOK A 3. MAGYAR VALLÁSSZEMIOTIKAI KONFERENCIA ELŐADÁSAI (2. RÉSZ) BECZE DALMA: Vallási és szakrális szimbólumok 9 HORVÁTH KATALIN: Szimbólum és nyelvi jel. A víz szimbolikájáról és víz szavunk szócsaládjáról 17 IZSÁK NORBERT: A művészet vallási tartalomközlő szerepe a posztevangelikál keresztény mozgalmakban 28 MÓSER ZOLTÁN: Kereszt-történetek az életfáról, a világfáról és a keresztröl 33 SEPSI ENIKŐ: A Szentháromság, Krisztus és a Passio képei/előképei Simone Weil gondolatrendszerében 40 SPANNRAFT MARCELLÍNA: A világteremtés nyelvi eszközei Kovács András Ferenc költészetében 49 ÚJVÁRI EDIT: Ókeresztény jelképrendszerek paradigmatikai vonatkozásai a Theodorus szarkofág kapcsán 60 FORRÁS LINDNER GYULA: A babonáról kicsit másképpen 75 DISPUTA ADAMIK TAMÁS: Csehy Zoltán: Amalthea szarva. Száz itáliai humanista költő 101 SCHÄFER TIBOR: Megjegyzések Szent Ambrus De Tobia című prédikációjának datálásához 118 VALLÁSI KÖZÖSSÉGEINK P. NEMESHEGYI PÉTER SJ P. FORRAI TAMÁS SJ: Krisztussal a határokig Jezsuita küldetésünk ma 127 TUDOMÁNYUNK TÖRTÉNETE ÉS MŰHELYEI HORVÁTH PÁL: A vallásföldrajz rendszere 145 VALLÁSTUDÓS ÉLETPÁLYÁK ADAMIK TAMÁS: A Vallástudományi Szemle beszélgetése Jelenits Istvánnal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzor emeritusával 175 RECENZIÓK 181

4

5 A Vallástudományi Szemle 2012/4. száma elé S. SZABÓ PÉTER Idei 4. számunk némi meglepetést tartalmaz. Akár a közeledő karácsonyra tekintettel karácsonyi ajándéknak is minősíthetnénk új rovatunkat, amit ezennel szeretettel nyújtunk át olvasóinknak. Vallási közösségeink. Ez a neve a folyóirat struktúrájába most beépülő új rovatnak. A rovat vezetését alapító főszerkesztőnk, Bencze Lóránt vállalta magra. Szeretnénk, hogy olvasóink megismerjék a Magyarországon igen régóta és igen sok területen tevékenykedő szerzetesrendek életét. Kiapadhatatlan erőforrás az egyház számára, elpusztíthatatlan vitalitás, páratlan alakító, plaszticizáló képesség emeli ki a szerzetesség jegyeit könyvében Balanyi György O. SCH. P. (Szerzetesrendek, Budapest, SZIT, 1933.), ezek révén formálódik a szerzetesi élet semmiféle más emberi intézményével össze nem hasonlítható változatossága és utolérhetetlen alkalmazkodó képessége a változó korok változó igényeihez teszi hozzá. Ezúttal a Jézus Társasága magyarországi rendtartománya életét mutatja be P. Nemeshegyi Péter SJ, egyetemi tanár akit előző számunk írásából is ismerhetnek és P. Forrai Tamás SJ tartományfőnök írása. Következő számainkba a bencésekről és a piaristákról szóló írások vannak készülőben és természetesen további közösségek életéről is szeretnénk képet adni. Tanulmányok rovatunkban folytatjuk a vallásszemiotikai előadások közlését, ismét több, érdekes közelítésű gondolatmenetet ismerhetnek meg tartalmaikban, amellett témaválasztásuk is meglehetősen szerteágazó, nyelvészeti, szociológiai, irodalmi, képzőművészeti tájékozódási irányt választó témák teszik színessé a kínálatot. Forrás rovatunkban Lindner Gyula írásai szerepelnek, aki Plutarchos: De superstitione című, az istentelen és a babonás viselkedésről szóló művét fordította magyarra és elemzést is írt hozzá bevezetésképp. A Disputa rovatban elemzésre kerülő műben száz itáliai humanista költő munkásságával foglalkozik Csehy Zoltán írása. A kötetet Adamik Tamás a rovat vezetője elemzi, részben polemizálva is egyik másik tartalmi elemmel, és ezekhez az észrevételekhez az előzetes tervek szerint további hozzászólások is várhatók. Hasonló várakozás előzi meg a Szent Ambrus egyik prédikációjáról szóló írást is.

6 6 Vallástudományi szemle 2012/4 A Tudományunk története és műhelyei rovatban Horváth Pál tanulmánya a vallástudomány egy fiatal, most formálódó diszciplínájáról szól, a vallásföldrajzról az érlelődés folyamatára és rendszerére is kitérve. A Vallástudós életpályák rovat ezúttal a teológus és irodalomtudós Jelenits István portréját vázolja fel, a múlt számunk jezsuita interjúalanyát tehát most piarista tudós követi, ezzel is hozzájárulva a szerzetesrendek bemutatására irányuló törekvésünk árnyaltabbá tételéhez.

7 TANULMÁNYOK A 3. MAGYAR VALLÁSSZEMIOTIKAI KONFERENCIA ELŐADÁSAI (2. RÉSZ)

8

9 Vallási és szakrális szimbólumok a kortárs popzenében A Lady Gaga jelenség Becze Dalma BEVEZETÉS Az új vallási mozgalmak reklámfigurái napjainkban a jól ismert Hollywood-i hírességek. Mivel az emberek sokukat istenítik vagy példaképnek tekintik, nagyon könnyen el lehet adni a különböző filozófiákat, rituálékat. A legnépszerűbbek a keleti eredetű, elnyugatiasított eszmék valamint a keresztény vallás különböző értelmezései. Az általam választott téma a pop kultúra egyik terméke, a Lady Gaga jelenség, amely a zsidó és a keresztény vallás személyiségeit és szimbólumait használja fel egy sajátos üzenet közvetítésére. Fontos, hogy megvizsgáljuk ezt az üzenetet, mert ahol van üzenet, ott lesz irányzat; és ha az irányzatnak vannak követői, akkor már el is jutottunk egy mozgalom kialakulásához. A show business a szekuláris világnak azon pontja, ahol nem bukkannak fel vallásos elemek, csak abban az esetben, ha valamit közvetíteni szeretnének általuk. Kérdés, hogy mit szeretnének átadni, ki vagy kik ennek az üzenetnek az értelmi szerzői, milyen okból (indíttatásból) kerül a célközönség elé, ki a célközönség, és végül, milyen hatása van az üzentnek. Van-e vallási, társadalmi, vagy politikai érdekeltség a színfalak mögött, vagy csak egyszerűen a népszerűség kedvéért használja az énekesnő a több mint kétezer éves szimbólumokat. Ha az utóbbi az indíték, szabad-e akár a popzenében ilyen nagy mennyiségben használni ezeket, szinte istenkáromlásként? Az is megtörténhet, hogy rosszul értelmezzük. Lehetséges, hogy előítéletünk annyira beszűkíti a látókörünket, hogy arra nem is merünk gondolni, hogy ez a jelenség akár egy elveszett ember extrém bizonyságtétele? A dolgozatban a fenti kérdésekre keressük a válaszokat, ezek természetesen újabb kérdésekhez vezethetnek majd. Bizonyos kérdések nyitottak maradnak, ugyanis az elsődleges szempont az, hogy a fent említett kérdések válaszaiból összeálljon előttünk egy kép arról, hogy mi módon formálódik az emberek tudata, ezen belül a vallásról jelen esetben a kereszténységről alkotott képük. A kutatást elsősorban a dalok és videó klipek elemzésre alapozom. Ebben a dolgozatban két dalra és azok klipjeire szűkítem a kört, ezek szimbólumait és felépítéseit elemezve. Az elemzéshez kritikák segítségét veszem igénybe. Továbbá a

10 10 Vallástudományi szemle 2012/4 primér forrásokat interjúk képezik, valamint azok az internetes közegek, amelyeket Lady Gaga csapata alakított ki információközlés céljából (pl.: hivatalos weboldalak, közösségi oldalak). Ezek segítségével kiábrázolódik a már fentebb említett kép. A JELENSÉG KIBONTAKOZÁSA Stefani Joanne Angelina Germanotta, vagy közismert nevén, Lady Gaga, március 28.-án született New York elit negyedében, Manhattan-ben. Ugyanazon magániskolába járt Nicky és Paris Hiltonnal, a híres Hilton szállodalánc tulajdonosának lányaival. Mindössze négy éves volt, amikor hallás után kezdett el zongorázni. Tizenhárom évesen már zongoradarabot írt, és 14 évesen New York-i klubokban lépett fel. Tizenhét évesen vették fel a New York-i Egyetem művészeti karára (Tish School of Art), ahol dramaturgiát tanult. 1 Már iskolás éveiben is nagyon provokatív jelenség volt, de ennek ellenére jó tanulmányi eredményeket ért el. Másodéves hallgatóként abbahagyta az egyetemet, hogy a zenei karrierére koncentrálhasson. 2 Lower East Side-ban bérelt egy olcsó lakást, és a New York-i kocsmákban lépett fel. Ezek a fellépések biztosították a megélhetését. Úgy nyilatkozik ezekről az évekről, mint az az időszak, amely művésszé tette őt. 3 Megismerkedett Lady Starlight táncosnővel, és egy közös, a 70-es évek hangulatával fűszerezett pop-rock produkciót hoztak létre, amely igen nagy sikernek örvendett. Ekkor már a ma is ismeretes Lady Gaga művésznevét használta, amely a Queen együttes Radio Gaga című dalából ihletődött. 4 Húsz éves korában dalszöveget írt olyan előadók számára, mint Britney Spears és Pussycat Dolls a Sony/ATV Music Publishing cégnél. A Streamline Records-nál kapott 2008 januárjában szerződést, majd Akon, a hip-hop énekes fedezte fel és lehetőséget adott a kibontakozó énekesnőnek, hogy a hip-hop csillag lemezkiadójánál dolgozhasson énekesnő- és dalszövegíróként. 5 Ezt követően beindult Gaga karriere, valamint kialakult az a csapat, amely mindmáig a jelenség népszerűsítésén fáradozik. Ez a House of Gaga 6 (A Gaga Ház), ahogyan ők nevezik magukat. Ebben a csapatban van divatszakértő, professzionális sminkes és fodrász, fotós, House of Gaga Default.aspx#!updates

11 becze dalma 11 díszlettervező, valamint táncosok és egy zenekar. Az énekesnő ötleteivel ezekhez a szakértőkhöz fordul a mélyebb hatás elérésének reményében. Láthatjuk tehát hogyan bontakozott ki a jelenség. Stefani Germanotta el akart kerülni minden közhelyes sikerhez vezető utat, ezért otthagyta az egyetemet és saját kezűleg próbálta felépíteni karrierét (bár ez sem a legeredetibb mód). A fiatal hölgy minden lépésével azt akarta kifejezni, hogy ő művész. Később egy interjúban ki is jelentette, ő nem sztár, hanem művész. 7 Saját művészetét a következőképpen jellemzi: Feszegetni kell a szeretet, az elfogadás és az egyenlőség határait. Hadd vérezzen egy kicsit a pop kultúra, hogy ne feledje el, hogy emberi (alkotás). 8 Gaga valóban a határok feszegetéséről híres. A következőkben az kerül elemzésre, hogy hogyan feszegeti a keresztény világ türelmének a határait. Az elemzéshez kiválasztott két dal Alejandro és Judas az énekesnő azon dalai, amelyek a legtöbb keresztény szimbólumot és motívumot dolgoznak fel sajátos módon, sajátos üzenetet közvetítve. ALEJANDRO Az Alejandro című dal 2009-ben, a második lemezén jelent meg, melynek címe The Fame Monster (A hírnév szörny). Rövid időn belül a toplisták élére került, bár a dal korántsem annyira eredeti, mint amilyennek tűnik. Réti Zsófia A Sátán nagykövete? című kritikájában megjegyzi, hogy Lady Gaga Alejandro -ja dallamvezetésében és ritmikájában nagyon hasonlít az Ace of Base Don t turn around című zeneszámára. 9 Azonban nem ez az egyetlen világsláger, amely hasonló zenei elemeket hordoz. Egy blogon olvasható egy elgondolkodtató, kissé szarkasztikusan megfogalmazott bevezető az angol és a magyar dalszöveghez: És akkor most következzen az Abba legújabb száma, nem is elnézést, ez az Ace of Base Don t turn around című slágere, jaj de miket nem beszélek, ez valójában Madonna La Isla Bonita című száma! Na NEM, hagyjuk ezt, Lady Gaga friss és ropogós tegnap postolta a facebookra legújabb száma, Alejandro, a macsó lover, akivel vmiért még se akar hetyegni Ms. Gaga. Na sebaj, enjoy! 10 A fiatalosan megfogalmazott bejegyzés jól szemlélteti azt, hogy ez csak egy újabb változata néhány egykori sikeres dalnak, és nincs benne nagyon sok eredetiség, legalábbis ami a zenéjét illeti. Továbbá a spanyol nevek és Mexikó emlegetése, amely Paul O Grady Show 9 Réti Zsófia: A Sátán nagykövete?

12 12 Vallástudományi szemle 2012/4 egzotikussá teszi, valóban Madonna La Isla Bonita című számához hasonlítható. A fenti idézet előre jelzi a se veled, se nélküled típusú történetet, amely ismét egy nagyon sokat használt téma a pop kultúrában. A történet szakításról szól, pontosabban az énekesnő és egy Alejandro nevű férfi lehetetlen kapcsolatáról. Emellett elhangzik még két másik férfi neve is, Fernando és Roberto. Ez arra enged következtetni, hogy azonos neműek kapcsolatáról is énekel Gaga. A klip is megerősíti ezt, amikor különböző erotikus pozíciókban látható egy férfivel, ő maga is férfi szerepet játszva. A dalt hallgatva egy könnyed, akár tengerparti, vagy fürdőruhás klipet társítana hozzá a hallgató, de Lady Gaga és Steven Klein rendező nem így gondolták. A közel kilenc perces videó gyászmenettel kezdődik, és végig fekete és szürke színeket láthatunk. Bizonyos dolgok kiemelésére és hangsúlyozására fehéret, valamint pirosat használt a rendező. Mindemellett pedig megjelennek a vallásos szimbólumok, amelyeknek egyáltalán nincs közük az elénekelt történethez. Klein elmondása szerint a vallásos szimbólumok a pozitívumot jelképezik az egyébként negatív, szomorú hangvételű klipben. 11 A továbbiakban vizsgáljuk meg közelebbről ezeket a pozitívumokat. 1. A KEZDETI JELENET Az előbbiekben már említésre került a kezdeti jelenet, amelyben az énekesnő egy gyászmenet élén áll. A kezében fekete párnát tart, ezen pedig egy majdhogynem élő szív látható, amely egy szögesdróttal van körbe tekerve és egy magas szeg van beleszúrva. Ily érdekes módon szemléltetik az elmúlást. Még ennél is érdekesebb az a tény, hogy a szögesdrót és a szív alakja együttesen egy Dávid-csillagot rajzolnak ki. Ez lehet egyszerűen a nő és a férfi egybeolvadásának a jelképe, főleg hogy szerelemről szól a dal, azonban ennél többről van szó. Elsősorban azért, mert nem csak férfi és nő szereleméről énekel Gaga, másodsorban pedig azért, mert ezen a képen felfedezni véljük a keresztre feszítés történetének néhány kellékét. A magas szeg önmagáért beszél, a szögesdrót pedig a töviskoronával is asszociálható. Ez utóbbi társítást a klip további szegmenseiben látható szimbólumok támasztják alá. 11 Sándor Alexandra: Rózsafűzér és mélytorok

13 becze dalma A KERESZT Az egyik jelentben az énekesnő apácának öltözve fekszik egy ágyon és egy rózsafűzért óvatosan a vörösre festett szájába enged. Az apácaruha is vörös színű és latex anyagból készült. Erről a két provokatív elemről inkább egy táncosnő jut eszünkbe, mintsem egy apáca, akikből ezáltal gúnyt űz Gaga. Ennél felháborítóbb viszont az, amit a rózsafüzérrel, ezen belül a kereszttel, mint szimbólummal művel. A túlságosan derülátó rendező úgy nyilatkozott erről a jelenetről, hogy ezáltal a szentség befogadásának a vágyát akarták kifejezni. 12 A keresztet a további jelenetekben is használják, ezúttal az énekesnő ruháját díszítik (ha a Klein-i optimizmus szerint szemléljük), ezek azonban fordított keresztek. Ezzel a szimbólummal Péter apostolnál találkozunk, akinek az volt a kérése, hogy ne úgy halljon meg, mint mestere, Jézus Krisztus, nem érezvén méltónak magát az olyasfajta halálhoz, ezért őt fordított keresztre feszítették. Sátánista körökben is használatos szimbólum, itt a keresztényellenességet jelenti. A klipben Gaga fehér ruhát visel, amely fehér bőre miatt olyan látványt kelt, mintha meztelen lenne. Ezen a ruhán vörös színben virítanak a keresztek, amelyek a fején és a kezein helyezkednek el. Néhány képen látható hogy van még egy kereszt, amely a hasától az ágyékáig ível. Bizonyos fényviszonyokban nyílnak is látható ez a kereszt. Kérdéses, hogy ez egy szándékos fényeffektus-e. Amennyiben szándékos, a nyíl, mint az irány mutatásának jelképe, súlyosabbá teszi az egyébként is sokak számára sértő jelenetet. Ezt csak fokozza a továbbiakban az a jelenet, amelyben az énekesnőről kéjelgő férfiak hámozzák le ezt a ruhát. 13 Összegezve az Alejandro című dalt, elmondhatjuk, hogy bármilyen derűt akart csalni a közönség arcára a rendező és az énekesnő a vallásos szimbólumok használatával, ez nagy közösségek számára felháborító és sértő. Réti Zsófia kritikájához fűződik egy olvasói hozzászólás, amely kifejezi a jogos felháborodást. Így hangzik: Ez egy sátánista klip. Nem vagyok prűd, felőlem akár meztelenül is rázhatja magát, de nem értem, miért kell ebbe mások vallását gyalázó elemeket belerakni szerintem a klip abszolút nincs összhangban a dal szövegével. 14 Ez utóbbi gondolat is, miszerint nincs összhangban a dal és a klip, megállja a helyét. Arra következtetünk ennek alapján, hogy az értelmi szerzők mindent igyekeztek megmozgatni annak érdekében, hogy a dal a lehető legnagyobb feltűnést keltse: régebbi, slágerlista-vezető dalok imitációja, valamint egy nagyon látványos videoklip, amelyben több mint kétezer éves szimbólumokat használ, meggyalázva ezeket. Az akció sikeresnek bizonyult, ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a YouTube-on több mint 171 millióan tekintették meg a klipet. 12 Sándor Alexandra: Rózsafűzér és mélytorok 13 Sándor Alexandra: Rózsafűzér és mélytorok 14 hozzászólás

14 14 Vallástudományi szemle 2012/4 JUDAS Egy másik főként vallási szempontból figyelemfelkeltő dal (és klip) a Judas, azaz Júdás, amely a 2011-ben megjelent Born This Way (Ilyennek születtem) című albumán található. Ez a klip több mint 141 milliós nézettségnek örvend. Ebben az esetben nem találkozunk rejtett szimbólumokkal, itt minden nyilvánvaló, sőt bizonyos jelképek túlságosan is ki vannak hangsúlyozva. Mi sem jobb példa az árulásra, mint a Júdás története gondolhatta Lady Gaga, amikor vászonra vitte a Judas című klipjét. Egészen beolvad a bibliai történetbe, hiszen Mária Magdolna szerepében is megjelenik. Egy szerelmi metaforával meséli el az árulás történetét. Ő, mint a szent bolond (holy fool), aki mélyen-, akár fanatikusan vallásos személy, tudatában van annak, hogy imádatának tárgya egyedül Jézus kellene hogy legyen, ellenben ő mégis Júdásba szerelmes. Júdás az árulást, a bűnt testesíti meg, valamint a hozzá fűződő szerelem a bűnhöz való ragaszkodás ösztönösségét fejezi ki. Tehát Gaga nem tehet róla, ő csak egy szent bolond ( én csak egy szent bolond vagyok 15 / I m just a holy fool 16 ), aki a bűn csapdájába esik. AZ ÁTALAKULÁS A klipben észlelhető az árulás folyamata. Kezdetben a hűséges szolga szerepében látjuk az énekesnőt, majd fokozatosan azonosul Júdással az árulóval ameddig ő maga is árulóvá válik. Ezt az átalakulást jeleníti meg a klip, természetesen vallásos szimbólumokkal és motívumokkal fűszerezve. Jelen van a kereszt, a víz, mint a megtisztulás eszköze, de megtaláljuk a halálos büntetés motívumát is a megkövezésben. A kereszt egy visszatérő motívum Lady Gaga klipjeiben, noha a Júdásban nem megkérdőjelezendő a használata. Már a kezdeti képen, a cím alatt szerepel egy kereszt, rányomván a bélyegét arra a képre, amely mögötte látható: 13 motoros száguld az országúton, és a legelső motoros mögött ül az énekesnő. Később kiderül, a 12 apostolról van szó, amelyek bőrkabátjuk hátára írott neveik alapján ismerhetők fel. A tizenharmadik motoron maga Jézus ül, az ő ismertető jele az aranyszínű töviskorona. Nyilvánvaló, hogy Gaga mögötte ül. A klipben végig használatos a kereszt, az énekesnő több ruhájára is fel van varrva, a tánc jeleneteknél is, de sokkal látványosabb, amikor Jézus kíséreteként jelenik meg. Ebben az esetben az odaadó, mélyen vallásos embert, a hű szolgát testesíti meg. Ezt tettekben is kifejezi, amikor megmossa Jézus lábát, és a hajával törli meg. Mária Magdolna szerepébe bújva csak fokozza a metaforát

15 becze dalma 15 Elérkeztünk az azonosulás fázisához, amelyet abban a jelenetben láthatunk, amikor az énekesnő felkészíti Júdást az árulásra az által, hogy vörös rúzzsal festi ki a száját. A vörös rúzs, mint egy csókot megelőző gesztus, egy aranyszínű pisztolyban van tárolva. A fegyver, a harc jelképe, előrevetíti a tragikumot. Ezekben a képekben megtörténik az árulóval való azonosulás, és amikor Júdás megcsókolja Jézust, nem csak Júdás teszi ezt, hanem Gaga is. Megtörténik tehát a hű szolga árulóvá való válása. A továbbiakban egy megkövezési jelenet látható, amelyben az áruló elnyeri méltó büntetését. Érdekes módon nem ezzel zárul a történet, helyesebben két féle lezárása van. Az egyik a halálbüntetés, a másik pedig a megtisztulás. Az énekesnő egy hullámverés közepén áll, minden oldalról mossa a víz, végül teljesen ellepi. Ez az áruló bűnének az eltörlését jelképezi. A Judas tehát meglehetősen új meglátásban tünteti fel Jézus elárulását. Első ránézésre felháborítónak tarthatja a néző a klipet (de akár a dalt is), azonban lehet egy mélyebb jelentése is. Az énekesnő átülteti a történetet a saját világába azért, hogy jobban tudjon azonosulni vele. Így eléri azt, hogy a történetet saját magára alkalmazza, és ezáltal vallomást tegyen. Ha elég nyitottan kezeljük ezt a kérdést, annak a lehetőségét sem zárhatjuk ki, hogy ez a dal nem más, mint egy elveszett ember vallomása, aki bár a jót szeretné cselekedni ( Jézus az erényem 17 ), mégis ösztönösen a rosszat teszi ( Júdás pedig a démonom 18 ). Mindezt a szerelem érzésével mutatja be, ezáltal is érzékeltetve, hogy nem saját választása az árulás, hanem őszinte emberi érzés. Ha valóban őszinte vallomás ez a dal, akkor mondhatjuk azt, hogy az Alejandro -ban látható dolgokat ezzel a dallal indokolja? Másfelől pedig a vallomás-elmélet lehet egy média-fogás is a botrányok elkerülése érdekében? ÖSSZEGZÉS Lady Gaga a lázadás és a botrány megtestesítője. Az extravagáns jelmezek, amelyek nála mindennapi öltözetet jelentenek, a sokszor ijesztő smink, valamint a show szerű koncertek magukért beszélnek e jelenség jellemzésénél. Láthattuk azt is, hogy a kereszténység szimbólumainak használata esetében nem volt semmilyen irányú érdekeltség a háttérben, mindez Gaga szerzeménye, ahogyan ő nevezi művészete. A két elemzett dal üzenete végül ellentétesnek mutatkozik. Ameddig az elsőben (Alejandro) meggyalázza a keresztény jelképeket, a másodikban (Judas) egyenesen magáénak vallja ezeket, és általuk igazolja cselekedeteit. Ezek után kérdéses, hogy megengedett az, hogy a művészet nevében ilyen botrányos módon bánjon egy világközösség szentnek tartott jelképeivel? Ha nemet

16 16 Vallástudományi szemle 2012/4 mondunk, akkor sok művész kezéből ki kellene vennünk a tollat, az ecsetet, vagy éppen a hangszert. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy Lady Gaga önkifejezésének a szabadsága sérti sok más ember szabadságát. Források Tisch School of Art, NYU MTV Lady Gaga hivatalos oldala (Ausztrália) Lady Gaga hivatalos oldala Réti Zsófia: A Sátán nagykövete? Dalszöveg Sándor Alexandra: Rózsafűzér és mélytorok Magyar dalszöveg Cikk Lady Gaga csapata (House of Gaga) Interjú Paul O Grady Show

17 Szimbólum és nyelvi jel A víz szimbolikájáról és víz szavunk szócsaládjáról Horváth Katalin Hipponikosz fia, Hermogenész, régi közmondás az, hogy nem könnyű a szép dolgot megérteni, és hát bizony, ami a neveket illeti, az se könnyű kérdés Platón: Kratülosz (384 b) 1. BEVEZETÉS A DOLGOZAT TÁRGYA Dolgozatomban a víz szimbolikájának és víz szavunk eredetének, történetének és szócsaládja néhány vonatkozásának együttes vizsgálatára vállalkozom. Meggyőződésem ugyanis, hogy a szimbólumkutatás hasznosan egészítheti ki a nyelvészeti (szótörténeti-etimológiai) vizsgálódásokat: a kétfajta, egymásra vonatkoztatott, elemzés közelebb vihet a víz eredetének és több nyelvcsaládra kiterjedő rokonságának a jelenleginél pontosabb és mélyebb felderítéséhez. Az a szófejtő, ki vizsgálatait csak magára a nyelvre korlátozná, kétségtelenül hibás irányba tévedne hangsúlyozta Bárczi Géza is. Az etimológia összetett úgynevezett komplex tudomány, talán összetettebb, mint bármely más nyelvészeti ágazat. A szó tanulmányozását állandóan kísérnie kell a fogalom (tárgy, eszköz, tevékenység, eszme stb.) történeti vizsgálatának, tehát állandóan számon kell tartania a régészet, a tárgyi és szellemi néprajz, a művelődéstörténet, a gazdaságtörténet stb. [ ] tanulságait (Bárczi 1980: 217) Ősi, uráli eredetű víz szavunk történetével, eredetével és szócsaládja rekonstruálásával sokan foglalkoztak már, tágabb körű (elsősorban indoeurópai) rokonságát is többen felvetették. Ennek ellenére a mára kialakult kép korántsem teljes és egyértelmű. A szócsaládhoz minden bizonnyal az eddig számba vett szavakon túl a magyarban is újabb elemek kapcsolhatók. Az alábbiakban ehhez a még elvégzendő nagy munkához szeretnék (ha csak egy kis lépéssel is) hozzájárulni Néhány szó a szimbólumról A bélyeg, ismertetőjel, jelkép jelentésű latin symbolum < görög σύμβολον az összevet, egybeilleszt, összeköt jelentésű σύμβάλλω ige (< σύν egybe, össze + βάλλω vet, dob ) származéka. Szimbólumnak a régiségben az olyan két részből

18 18 Vallástudományi szemle 2012/4 álló tárgyat, jelenséget nevezték, amelynek a részei vagy mozzanatai pontosan összeillettek, kiegészítették egymást, így az egyik teljessé és egyúttal felismerhetővé tette a másikat. Ilyen pl. a kettétört gyűrű, pálca vagy amulett, a kettészakított szövetdarab, a kettévágott papirusztekercs vagy a pecsétgyűrű és lenyomata stb., mivel a két rész összeillősége egyszerre igazolta a részek valódiságát és tulajdonosainak személyazonosságát. Ezért segíthette a részeket birtokló személyeket egymás felismerésében, azonosításában. A szimbólum szónak ezt az eredeti jelentését Platón Lakoma c. dialógusa is megőrizte. A dialógusban szó van egy ősi mítoszról. A mítosz szerint az ember valaha androgün (férfi-nő) volt, de mivel az istenek hatalmára tört Zeusz büntetésből kettévágta valamennyit. Azóta minden egyes ember csak szümbolonja hiányzó másik felének, akivel valaha teljes egész volt: Így hát csupán külső jel szerint egész ember mindegyikünk, mert ketté vagyunk vágva, mint a félszegúszó halak. Kettő lett az egyből, s most szüntelenül keresi ki-ki a maga másik felét (Platón 1984: 971, 191 e). A szimbólumok a valóság belső, rejtett összefüggéseit tárják fel, a szellemi és az anyagi világ megfeleléseinek, a világmindenség rendjének, a kozmosznak a kifejezőeszközei (vö. gör. κόσμος elrendezés, formát öltés, világrend, világmindenség dísz, ékszer < κοσμέω elrendez, igazgat ékesít, szépít ). Érdemes megemlíteni, hogy ugyanennek a görög igének a származéka az ördög, sátán jelentésű διαβολος is (l. δια át, keresztül, szét + βάλλω vet, dob ). A diabolosz eredeti jelentése tehát a szimbólum jelentésének szöges ellentéte: szétdobál viszályt szít, vádol, rágalmaz, káoszt okoz (vö. gör. χάος zűrzavar, rendezetlenség szakadék, űr < χάσκω tátong ). Tulajdonképpeni jelentése szerint tehát a szimbólum nem az ember által választott vagy létrehozott önkényes jel a valóság bizonyos részletének, jelenségének a megjelölésére, helyettesítésére, ahogyan pl. az amerikai Ch. S. Peirce hármas felosztású jelelméletében látjuk (itt ugyanis a szimbolikus jelek szemben az ikonikus és indexikus jelekkel, önkényesek, csak közmegegyezés alapján kapcsolódnak jelöltjeikhez [vö. Peirce 1975: 21 41]), hanem a jelölt valóságrészlet megmutatkozása, megjelenése valami tőle függetlenül létező, ám vele valamiképpen belső kapcsolatban lévő másban, a jelölőben. A szimbólum eredendően motivált jel: a jelölt mintegy megnyilvánul, láthatóvá válik a jelölőben (vö. pl. Rahner Vorgrimler 1980: 681 2; Hoppál 1988: 1 15; Spineto 2003: 7-15) Nyelvi jel és szimbólum Nyelvi jel és szimbólum viszonya nem egyértelmű ma sem. Ferdinand de Saussure, a XX. század elején jelelméletében azt tanította, hogy a nyelvi jelnek, mint jelölő = hangalak, hangkép (image acoustique) és jelölt = fogalom (concept, idée) egységének az önkényesség a legfőbb jellemvonása: a jelölő és a jelölt vi-

19 horváth katalin 19 szonya szerinte megokolatlan [ ] motiválatlan [immotivé], vagyis a jelölthöz képest, amellyel a valóságban semmiféle természetes kapcsolata nincs, önkényes [arbitraire] (l. Saussure 1997: 93 94). Genfi általános nyelvészeti előadásaiban ezért kerülte a szimbólum szakszó használatát. 1 Nem így Edward Sapir amerikai deszkriptív nyelvész, aki viszont Saussure-rel szemben a természetes emberi nyelveket tökéletes szimbolizáló rendszereknek tekintette. Szerinte a nyelv szimbolikus voltából következik legfontosabb funkciója, a valóságábrázolás. A nyelv pusztán kommunikációs funkcióját sokan eltúlozzák. Közelebb jutunk az igazsághoz, ha a nyelvet ama törekvés vokális realizálódásának tekintjük, melynek célja a valóság szimbolikus megragadása [ ] írta 1933-ban, A nyelv c. tanulmányában (Sapir 1971: 12; 20). Úgy vélte, hogy éppen kognitív (a megismerésben betöltött) szerepe révén válhat a nyelv a kommunikáció hatékony eszközévé is. Ám akár Saussure-rel, akár Sapirrel, illetve követőikkel értünk is egyet, a két kategória szimbólum és nyelvi jel lényegileg egyezik abban, hogy mindegyik kettős entitás, mindig jelölő és jelölt elválaszthatatlan egysége. Azaz ahogyan a jel fogalmát már Szent Ágoston is meghatározta 2 az érzékelés számára önmagát jelenti, míg az értelem, a gondolkodás számára önmagán túl mutat, valami másra utal, mást jelent. Tehát nyelvi jel és szimbólum kapcsán egyaránt világos különbséget kell tennünk jelölő (jelentő, kifejező) és jelölt (jelentett, kifejezett) kép és gondolat, avagy hangalak és jelentés között Magam úgy látom: a nyelvi jelek önkényességének vagy motiváltságának ősi, máig eldöntetlen kérdésében Sapirnek és követőinek van igaza: a természetes emberi nyelvek a valóságot reprezentáló, szimbolizáló rendszerek. A mondat kommunikatív funkciójával szemben a szó szerepe a megnevezés, a nomináció. Meggyőződésem, hogy a szó, a név létrejöttekor soha nem külsődlegesen és véletlenszerűen vonatkozik a jelöltre, nem csupán utal egy tőle függetlenül létező fogalomra. Tehát jelölő és jelölt (hangkép és fogalom) viszonya eredendően, a szó születésekor soha nem önkényes: az elnevezéseknek okuk, indítékuk van, azaz motiváltak. A szavak hosszú története során azonban a fogalmak és a hangképek ősi, természetes kapcsolata gyakran elhomályosul, majd megszakad. Ilyenkor a szó etimonja, azaz történeti tulajdonképpeni hangalakja és jelentése változásokon 1 Saussure szerint a nyelvi jel első elve a jel önkényes volta. [ ] A nyelvi jelnek, vagy pontosabban annak, amit mi jelölőnek nevezünk, a megnevezésére használták a szimbólum szót is. Annak, hogy ezt elfogadjuk, éppen első elvünk miatt, akadályai vannak. A szimbólumnak jellemző sajátsága az, hogy sohasem teljesen önkényes; nem tartalmatlan, megvan benne a jelölő és a jelölt közötti természetes kapcsolat csökevénye. Az igazság szimbólumát, a mérleget nem lehetne bármivel, például egy kocsival helyettesíteni (i. m. 93). 2 Agustinus jel-meghatározását a dialektikáról írott munkájában találjuk (Agustinus: De Dialectica, with introd. and notes by J. Pinborg. Dordrecht Boston, 1975.) Idézi Telegdi 1981: 171: Signum est quod est se ipsum sensui et praeter se aliquid animo ostendit.

20 20 Vallástudományi szemle 2012/4 mehet át. A szavak többjelentésűvé válnak, elsődleges jelentésük pedig gyakran feledésbe merül. Tehát az ősi motivált elemek demotiválódnak: elveszítik motiváltságukat, önkényessé, csupán konvencionálissá válnak (vö. Fónagy 1971, 1972; Telegdi 1977: 53 61). A nyelvi jelek motiváltságából fakad, hogy a fogalom- vagy nevezőszavaknak 3 alapvető szerepük van a valóság sajátos nyelvenként különböző ábrázolásában, megjelenítésében, így az emberi megismerésben is. Nomináció és kogníció lényegileg összetartozó fogalmak: a megnevezés megismerésből fakad, mivel a név, a szó a valóság elemzésének és kategorizálásának az eredménye (vö. Horváth 2004: ) A következőkben a víz szimbolikus szerepével, majd a víz-zel kapcsolatos etimológiai kérdésekkel foglalkozom: olyan magyar szócsoportokat vizsgálok, amelyeknek elemei elemzéseim szerint ősi, eredetbeli kapcsolatban lehetnek egymással, és végső soron a víz szócsaládjába tartozhatnak. 2. A VÍZ SZIMBOLIKÁJA A víz, ez a tiszta állapotában színtelen, szagtalan, íztelen folyadék, különleges tulajdonságokkal rendelkező őselem. Minden élet forrása és fenntartója, hiánya az élettel összeegyeztethetetlen. Földünk és az emberi szervezet kb. 80 százaléka víz. A szomjúság ellenszere, kiváló oldószer, ezzel magyarázható tisztító hatása. Bősége termékenységet, jólétet biztosít, hiánya pusztuláshoz, halálhoz vezet. Az élőlényeket az élethez nélkülözhetetlen energiával látja el, a salakanyagokat szállítja. Frissítő, üdítő, regeneráló, gyógyító erejű. Halmazállapot-változásokon mehet keresztül, kristályalkotó képessége van (gondoljunk az egyedi, egyéni mintázatú hatszög alakú hókristályokra!), különböző frekvenciaszinteken információt képes tárolni (erre a tulajdonságára épül a homeopátia, a hasonszenvi gyógymód). Különleges tulajdonságaiból fakad igen gazdag szimbolikája, amely ősidőkre nyúlik vissza a legkülönbözőbb kultúrákban, és szorosan kapcsolódik a szakrális szférához. Női (a végtelen és formátlan őstenger, ősvíz, mint életadó) és férfi (az égi víz, az eső, mint megtermékenyítő) princípium egyidejűleg. Az élet forrása mindkettő. A víz a testi-lelki megtisztulás, a felfrissülés, a megújulás, a gyógyulás, a megváltás, az újjászületés szimbóluma. Pozitív, életet adó és életet fenntartó volta mellett negatív szimbolikus szerepköre is jelentős: az elnyelést, pusztulást, a káoszt és a halált is szimbolizálhatja (l. pl. a vízözön mondáját a világ sok egymástól eltérő kultúrájában). Ám a születés, az élet és a halál vize végső soron azonos egymással: a halottat elnyelő víz egyúttal az újjászületés, a reinkarnáció közege. Az újjászületést 3 Karl Bühler német pszichológus és nyelvész szerint a fogalmakat megnevező nevezőszavaknak (Nennwörter) a közvetlen utalás eszközeiként funkcionáló mutatószavakkal (Zeigwörter) szemben valóságábrázoló (Darstellung) szerepük van (vö. Bühler 1934).

21 horváth katalin 21 az ősvízben való elmerülés, a halál teszi lehetővé. A vízözönmondák is a pusztulás és halál révén való újjászületést, az Isten és az ember közötti kapcsolat megújulását szimbolizálják. A zsidó-keresztény kultúrában a rituális fürdések, illetőleg a keresztség, a szentelt víz a testi-lelki gyógyulás, felfrissülés, megtisztulás, vagy a megváltás, azaz az új életre ébredés jelképei. A tiszta folyóvíz, azaz a források, patakok, folyók vize, szemben a pangó állóvizekkel, a holt vízzel, élő víz (gör. ύδωρ ζών). Értéke különösen száraz, sivatagos vidékeken fölbecsülhetetlen, s az emberek az isteni hatalom megnyilvánulásaként, isteni csodaként tisztelték. Az élet vize szorosan összefügg az életfa szimbólummal: sok nép mítoszában az élet vizének forrása az életfa tövéből ered. A Bibliában az élő víz Jahve, illetőleg Jézus egyik szimbóluma. Aki hisz énbennem olvassuk János evangéliumában, Károli Gáspár fordításában [ ] élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből (Jn 7, 38). A Jelenések könyvében Istennek és a Báránynak királyi székétől ered az élet vizének tiszta folyója, amely ragyogó vala, mint a kristály (Jel 22, 1). (Vö. Berlewi 1974: 2; Mitológiai Enciklopédia 1988; Hoppál et al. 1990: ; Pál Újvári 2001: ; Spineto 2003: 114; Tánczos 2007: 77 93, ). 3. A VÍZ ÉS SZÓCSALÁDJA 3.1. A szócsaládokról Az etimológiai kutatásnak nemcsak az a feladata, hogy megállapítsa egy nyelv szavainak külső, rokonnyelvi megfelelőit, s ezek egybevetésével rekonstruálja azokat a kiinduló alapformákat, amelyekből azután többé-kevésbé megnyugtatóan levezethetőek az egybevetett rokon elemek. Legalább ennyire fontos célja az is, hogy feltárja egy-egy nyelv tőszavainak az adott nyelven belüli eredetbeli kapcsolatait, azaz rekonstruálja a szócsaládokat. A szócsaládok a nyelvek szókészleteinek olyan részrendszerei, amelyeknek a tagjait a közös eredet fűzi össze. A szavak etimológiai összefüggéseinek egy nyelven belül is különböző fokozatai lehetnek, a szavak közelebbi és távolabbi rokonságát különbözethetjük meg. Czuczor Gergely és Fogarasi János a XIX. század derekán a Magyar Nyelv Szótárának munkálatai során szavaink között egymástól jól elkülöníthető kétirányú rokonságot állapítottak meg: szerintük a tőszavaknak (szógyököknek) egyenes ági, illetve oldalági rokonaik vannak (l. CzF. 1: 15-17). Az egyenes ági rokon szavak ugyanarra a tőre vezethetők vissza, így az egyazon alapszóból közvetlenül elsősorban szóképzéssel és szóösszetétellel levezethető rokon szavak felderítése általában nem okoz gondot. Pl. a víz-nek hatalmas egyenes ági rokonsága van: l. a víz alapszóból képzett vizes, vízi, vizel, vizez, vizenyő, vízhatlan stb. alakokat, illetve: a vízállás, vízár, vízcsepp, vízesés, vízfej, vízfelület,

22 22 Vallástudományi szemle 2012/4 vízhiány, víziszony, vízkereszt, vízügy, vízvezeték; vagy az árvíz, ásványvíz, csapvíz, folyóvíz, forrásvíz, fürdővíz, ivóvíz, kútvíz, szennyvíz, tengervíz stb. szóösszetételeket és ezek további származékait. A távolabbi, az eredeti tőtől alak- és jelentéshasadással elkülönült oldalági származékoknak a szócsaládba kapcsolása azonban nagyobb készültséget igénylő, sokszor meglehetősen nehéz feladat. A szavak oldalági rokonsága ugyanis a tőszó szabályos hangváltozások nyomán keletkező alakváltozataiból, s az eredeti jelentés ezekhez kapcsolódó jelentésváltozataiból jöhet létre. Ezt a morfológiai jelenséget a mai magyar nyelvészet Grétsy László találó műszavával szóhasadásnak nevezi (l. Grétsy 1962). 4 Az alakok és a jelentések a szavak története során fokozatosan olyan nagyobb változásokon mehetnek keresztül, amelyek nagyon megnehezíthetik az ősi eredetbeli összefüggések feltárását. Minden hangváltozás vagy jelentésmódosulás ugyanis az eredeti etimológiai kapcsolatok elhomályosulása, megszakadása irányába hat. Az összefüggés egykor jól látható motívumai az idő haladtával egyre kevésbé világosak: az eredetileg motivált elem elveszíti motiváltságát, a jelen szinkróniájában már önkényesnek tetszik. Nemegyszer gondot jelent az is, hogy nem állnak a kutatók rendelkezésére megfelelő nyelvtörténeti adatok. Ám a közös eredetűnek vélt szavak kétirányú, egymást kiegészítő, megerősítő morfo-fonológiai és szemantikai elemzéssel a szinkróniában is felderíthetőek: a) az alakváltozatokat összekapcsoló szabályos hangmegfelelések mentén; b) a szójelentések közötti szemantikai összefüggések, vagyis a jelentéseket egybefűző közös jelentésmozzanatok kimutatásával A víz távolabbi (oldalági) rokonságáról A víz uráli és indoeurópai megfelelői Víz szavunk etimológiai szótáraink szerint ősi örökség az uráli korból: l. a vogul üt ~ βet ~ βit ~ βid víz különböző nyelvjárási változatait; az udmurt. va víz, folyó, nedves, vizes ; a votják vu ~ vü ~wш víz ; az észt vesi; a cser. βet víz ; a finn vesi > gen. veden víz, tenger, tó, folyó ; a jurák szamojéd jī ~ βįť víz stb. formákat. A kikövetkeztetett (rekonstruált) uráli alapalak: *βete (l. TESz. 3: 1167; EWUng. Lieferung 6: 1648). 4 A mai magyar nyelvészet a szavak távolabbi, oldalági rokonságát létrehozó alaktani eljárást párhuzamos alak- és jelentésmegoszlásnak vagy Grétsy László Szóhasadás c. könyve (1962) nyomán szóhasadásnak nevezi. A dobban ~ döbben, gümő ~ gumó, gyűr ~ gyúr, kölönc ~ kolonc, megyer ~ magyar, moszat ~ maszat, oroszlán ~ arszlán, pörög ~ forog, só ~ sav, sor ~ szer ~ -szor- ~ szer- ~ ször, tompa ~ tömpe, tulipán ~ turbán, világ ~ virág stb. a jelenség ismert példái.

23 horváth katalin 23 Etimológiai kutatásunk a tőszavak oldalági rokonságának felderítésével meglehetősen mostohán bánt és bánik, a szócsaládok rekonstruálásánál elsősorban a tövek egyenes ági rokonságát veszi figyelembe ma is. Így van ez víz szavunk szócsaládjával is: újabb etimológiai szótáraink a szó esetleges oldalági rokonai közül csupán a vitatott, bizonytalan eredetűnek tartott forrás, patak, folyó jelentésű R. ügy 2 főnév 5, illetve a mohón, sokat iszik jelentésű vedel ige esetében veti fel egyáltalán a víz szócsaládjába való tartozás lehetőségét (l. SzófSz. 341; TESz. 3: 1166; EWUng. Lieferung 6: 1648). Magam ezzel szemben úgy látom, oldalágon nemcsak az ügy 2 és a vedel, hanem több más, máig ismeretlen eredetű, elem és származékaik tartozhatnak a víz rokonságához, a víz csak a magyarban is hatalmas szónemzetséget alkot. Régi felismerés, hogy a víz és uráli megfelelői eredetbeli kapcsolatban vannak indoeurópai megfelelőikkel. Az indoeurópai víz jelentésű szavak ősi, alapnyelvi többalakú töve Julius Pokorny indoeurópai etimológiai szótára szerint aued- ~ aud- ~ ud- (l. Pokorny: Lieferung 1: 78 81). Ezekből az ősi tőváltozatokból jöttek létre az óind udán víz ; szanszk. ud vizez, áztat, öntöz, viud forrás előtör, kibuzog, udaká víz rituális megtisztulás ; gör. ύδωρ; gót wato; szláv voda; ang. water; ném. Wasser víz ; lat. unda, fr. onde; ol. onda víz, hullám stb. lexémák, továbbá az indoeurópai eredetű a hódhoz hasonló, ragadozó víziállat jelentésű vidra és a víziszörny, víziállat jelentésű hidra szavaink. Az uráli víz jelentésű szavak és indoeurópai megfelelőik ismert etimológiai összefüggését újabb etimológiai szótáraink rendre megemlítik ugyan (l. TESz., EWUng., EtSzt.), ám a kérdést tovább nem vizsgálták. A víz uráli és indoeurópai megfelelőinek morfológiai (hangalaki) sajátosságait sem vették figyelembe, nem hasznosították a szó magyar szócsaládjának kutatásában, rekonstruálásában, pedig ezek az adatok segítséget nyújthatnak ebben a munkában A vid- tő Ha a víz eddig ismert szócsaládjába új, máig ismeretlen eredetű, régi, jelentős szócsaládokat létrehozó, magyar szavakat kísérlünk meg bekapcsolni, mindenekelőtt a víz > vizes melléknév ma is élő nyelvjárási vides alakváltozatának (l. MTsz, ÚMTsz.) vid- tővére, a belőle létrejött elemekre l. pl. a nyelvjárási. vidorodik <beteg ember> összeszedi magát, jobb állapotba kerül igét, továbbá a vedel ige ved- tövére kell figyelemmel lennünk. (A d ~ z hangmegfelelésre l. még az édes ~ R. ézes ~ ízes; bűz > bűzös ~ büdös; Jézus ~ N. Jédus; Ladányi ~ Lazányi; -kodik (-kedik/ -ködik) ~ -kozik (-kezik/ -közik) stb. lexémákat és grammatikai morfémákat.) 5 Szótáraink a régi, elavult ügy forrás, folyó víz jelentésű főnevünket megkülönböztetve a dolog, tennivaló, tény, ok jelentésű ügy 1 főnévtől, ügy 2 -ként jelölik.

24 24 Vallástudományi szemle 2012/4 Ez a vízzel kapcsolatos jelentésű, CVC morfológiai képletű vid- ~ ved- tő azonosíthatónak látszik mivel a képletben legfeljebb csak a tő belső magánhangzójának váltakozása vezet alakváltozatokhoz a szláv nyelvek valamelyikéből a magyarba került, s a voda víz -ből származó veder (vödör ~ vider ~ vüdör ~ vedér ~ vidér stb.) és vodka vizecske szeszes ital jelentésű szavak töveivel. Ezek a szláv tőváltozatok viszont természetesen ősi, eredetbeli kapcsolatban vannak nemcsak a többi indoeurópai megfelelővel, hanem az uráli-indoeurópai megfelelések értelmében az uráli víz jelentésű szavakkal, így a magyar víz-zel és származékaival is. A víz > vizes vid- töve ugyanakkor olyan régi, nagy elemszámú, ismeretlen magyar szócsaládok eredetére is fényt deríthet, mint a vidul, vidít, vidám, illetve a víg, vigad, vigasz, vigaszt, vigasztal szócsaládok, s kapcsolhatja be őket is a víz kiterjedt, több részrendszerre bomló szónemzetségébe. Etimológiai szótáraink a vidám, vidít, vidul stb. szavak vid- ~ R. víd- tövét máig ismeretlen eredetűnek vélik, ám nem zárják ki a szinten ismeretlen etimonú víg melléknévnévvel és szócsaládjával (vigad, vigasz, vigasztal) való eredetbeli kapcsolatát: A szócsalád régi tagjai származékszavak, alapszavuk azonban bizonytalan. Talán az ismeretlen eredetű víg-hoz kapcsolódnak olvashatjuk a TESz.-ben (3: 1139). 6 Magam úgy vélem: a vidám és a víg szócsaládja minden bizonnyal egyazon eredetű: a víg kezdetben a vid- ~ víd- tő alakváltozata lehetett, majd szóhasadással elkülönült, s saját szócsaládot (vigad, vigaszik, vigaszt, vigasztal stb.) létrehozó önálló szóvá vált. Hiszen a két szócsalád elemeinek jelentését vitathatatlanul a jókedv, derű, jóllét, öröm, megújulás, felélénkülés, gyógyulás/gyógyítás stb. közös jelentésmozzanatok kötik össze, formailag pedig a két alapszó könnyen összekapcsolható a d ~ g hangmegfelelés mentén. Ez a hangviszony más esetekben is szóhasadásokhoz vezetett: l. pl. a sudár ~ sugár; hazudik ~ hazug; inda ~ inga; rendül ~ reng szópárokat). A vidám és a víg szócsaládja tehát megnyugtatóan öszszekapcsolható, ám eredetük csupán egymásra vonatkoztatva őket homályban marad, hiszen a kutatás eddigi állása szerint a víg alapszó is ismeretlen eredetű. A feni elemzések alapján azonban talán joggal vetődik fel az a gondolat, hogy a két rokon szócsalád a víz szócsaládjába tartozhat. A vid- ~ R. víd- tő a víz d-s alakváltozata lehet a vidul, vidít, vidám esetében is. Az idetartozó szavak jelentéseiben szerepet játszó jelentésmozzanatok ugyanis feltűnő egyezést mutatnak a víz fentebb számba vett szimbolikus jelentéseivel, s a víz és közelebbi szócsaládja elemeinek jelentésjegyeivel. A víz szócsaládjába sorolásuknak tehát sem morfológiai, sem szemantikai akadálya nincs. 6 E tövek alaki felépítését illetően messzemenően nem értek egyet az EWUng. új elgondolásával. A szótár ugyanis elődeivel szemben a tővégi d, illetve g mássalhangzókat, képzőelemeknek tartva, elválasztja a tövektől, azaz az ismeretlen eredetű töveket vi-d és ví-g formában tagolja. Magam a korábbi gyakorlattal egyetértve a CVC képletű vid- ~ víd- és víg tőformákat tartom helyesnek. Elemzéseimet ezekből kiindulva végeztem.

25 horváth katalin Az üd- tő A víz távolabbi (oldalági) rokonainak keresésekor figyelmünket hamar fölkeltheti a régiségben gyakran használt főként tulajdonnevekben élő (l. az OklSz. és a NySz. régi adatait, illetve az erdélyi Feketeügy folyónevet) mára nyelvünkből kiavult, bizonytalan eredetű, föltehetően a víz szóhasadással elkülönült variánsából létrejött forrás, patak, folyó jelentésű ügy ~ igy főnév is. Ez a szó ugyanis alakilag egybeesik egy ugyancsak rejtélyes, biztos etimológiával nem rendelkező, másik magyar tővel, amely a régiségben üd- ~ id- ~ ügy ~ igy ~ egy változatokban élt, s három régi, jelentős szócsalád sarjadt ki belőle: 1. az ünnep, az egyház és a régi. szentel, ünnepel jelentésű ül 2 ; 2. az üdv, üdvös, üdvöz és gazdag szócsaládja; 3. az üdül, üdít, üde szócsaládja. E meglepő alaki egybeesés, továbbá a víz egyes uráli és indoeurópai megfelelőinek feltűnően hasonló hangalakja okán merült fel bennem először a víz és az üd- tő ősi etimológiai összefüggésének a lehetősége. A gondolatot a víz és az üd- tőből származó szavak megjelölte fogalmak szimbolikájának elemzése csak megerősítette. Egy korábbi dolgozatomban az egyház, ünnep, ül 2, az üdvöz, üdvözít, üdvözül, üdvözöl, valamint az üdül, üdít, üde szavak és származékaik ősi etimológiai kapcsolatának a valószínűségét már kimutattam (vö. Horváth 2010: 40 7). Mindhárom szócsalád szavai levezethetők ugyanis az id- ~ üd- ~ igy ~ ügy ~ egy alakváltozatokban élt, szent jelentésű, ősi, elavult tőből, s tulajdonképpeni jelentésüknek megfelelően kezdetben jobbára a szakrális szférában voltak használatosak. A vonatkozó szakirodalomban a fiktív üd- tő eredetének megítélése meglehetősen zavaros. Etimológiai szótáraink két üd- tővel számolnak (l. TESz., EWUng., EtSzt.): 1. az üdvöz, üdvös, üdvözöl, üdvözít, üdvözül, üdvözítő szócsalád ismeretlen eredetű tövével, melyből valószínűleg az üdül, üdít, üde szócsaládja is levezethető; 2. egy ettől független szent jelentésű és feltehetően valamelyik régi török nyelvből származó, a régiségben üd- ~ id ~ igy ~ egy változatokban élő tővel, melyből az ünnep, az egyház, és az elavult megszentel, ünnepel ül 2 szavaink származnak. Vizsgálódásaimból a következőkre jutottam: a) Az alakilag egybeeső két tő azonos lehet, 7 mivel származékaik jelentéseiben is olyan közös jelentésmozzanatok mutathatók ki, melyek egyértelműen megerősíthetik ezt; 7 Bárczi Szófejtő szótára szerint is, mivel az ünnep szócikkében hivatkozik az egyház és ül 2 mellett az üde és az üdv szavainkra is.

26 26 Vallástudományi szemle 2012/4 b) A tő ősi törökségi származtatása bizonytalan, erősen megkérdőjelezhető, ezért eredetére kívánatos volna reálisabb, meggyőzőbb magyarázatot keresni. c) A tő variánsai közül a d-s formák az elsődlegesek, a gy-s változatok ezekből palatalizációval jöttek létre. Amikor víz szavunk eredetével, uráli és indoeurópai ősi rokonságával, illetve a víz gazdag szimbolikájával kezdtem foglalkozni, egyre inkább úgy láttam: felmerülhet az a első hallásra sokaknak nyilván képtelennek, elfogadhatatlannak tűnő gondolat, hogy az üd- tőből kisarjadó három nagy szócsalád eredetbeli kapcsolatban lehet a víz hatalmas több nyelvcsaládot érintő és több részrendszerből álló szócsaládjával. Az üdít ~ üdül és a vidít ~ vidul (felvidít ~ felüdít stb.) rokon értelmű igepárok jelentéseinek erős hasonlósága (l. a felfrissít, felélénkít, megújít, gyógyít, üdévé tesz stb. közös jelentésmozzanatokat), valamint ezeknek a cselekvéseknek, illetve történéseknek a vízzel való kapcsolata szembeszökő. Mivel a víz szimbolikája is egyértelműen kapcsolódik a szakrális szférához, rítusai természetesen összefüggnek az ünnep, illetve a szentség fogalmával. Mindez csak megerősítheti a víz szavunk eredetbeli kapcsolatának a lehetőségét az üd- tővel. A gyógyítás ~ gyógyulás, újjászületés, megtisztulás, vidámság, boldogság, testi/lelki jóllét, egészség, megváltás azok a közös jelentésmozzanatok, melyek a víz szimbolikájában is rendre megjelennek, és az üd- tőből létrejött szavak szemantikájában is hangsúlyos szerepet kapnak. Mindez a megfontolás úgy vélem elvezethet bennünket az id- ~ üd- ~ igy ~ egy, a víd- ~ vid- ~ víg és a víz lehetséges ősi, eredetbeli összefüggésének a gondolatához. * Meg kell még jegyeznem a következőket: annak a lehetőségét, hogy az ősi ügy, valamint a vidít ~ vidul és az üdít ~ üdül szavaink etimológiailag összefüggnek, és a víz szócsaládjába tartozhatnak egy szóhasadással foglalkozó rövid dolgozatában Mikola Tibor már jóval korábban fölvetette (l. Mikola 1965: 35 40). Ám a szakma a fölvetett gondolatot nem tartotta érdemesnek a további, tüzetesebb vizsgálódásra. Történeti-etimológiai szótárunk a fölvetést elutasította: A vidít-nak a víz családjába vonása (Mikola MNy. 61: 39) nem fogadható el (TESz. 3: 1140). Magam ebben a dolgozatban ennek a mindeddig elmaradt tüzetes vizsgálatnak az első lépéseit tettem meg.