Jogi és menedzsment ismeretek

Átírás

1 Jogi és menedzsment ismeretek

2 Általános információk Tananyag: Pálinkó Éva-Dévai Katalin Szabó Márta: Vállalkozási ismeretek, + az előadások anyaga Számonkérés: - 1 zh-dolgozat eredményes megírása (40 %) az aláíráshoz (üzleti terv!) - elővizsga a szorgalmi időszak utolsó hetében, ill. a vizsgaidőszakban vizsga (aki megszerezte az aláírást) Elérhetőség: vigh@lucifer.kgt.bme.hu Honlap: vighlaszlo.tar.hu BME.GTK Q ép. II. em.

3 Jogi ismeretek: A gazdálkodó szervezetek működését meghatározó jogszabályok. Egyéni és társas vállalkozási formák A gazdasági társaságok alapításának és működésének általános szabályai Non-profit szervezetek alapításának, működésének sajátosságai (?)

4 Menedzsment ismeretek I. Állóeszköz-gazdálkodás Forgóeszköz-gazdálkodás Vállalatok pénzügyi folyamatai Számviteli alapismeretek Alapvető pénzügyi mutatószámok Pénzügyi piacok működése Üzleti tervezés Vállalati stratégiai menedzsment Stratégiai tervezés marketingstratégia

5 Menedzsment ismeretek II. Az informatika fejlődésének hatása a vállalati szervezetre, működésre A vezetés, vezetői felfogások, vezetői feladatok, stílusok Döntéselméleti alapok, döntéshozatal módjai, kockázat, bizonytalanság kezelése Vezetői információs rendszerek Non-profit szervezetek menedzsmentjének sajátosságai (?) Konfliktuskezelés a szervezetekben

6 Vállalkozások indításának alapvető kérdései Jogi és menedzsment ismeretek 1. hét

7 Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez? Potenciális üzleti lehetőség Tőke (befektetés) Vállalkozói készség - vállalkozó Kockázatvállalás Reális üzleti terv

8 Vállalkozzunk-e? Az alternatívák számbavétele (előnyök, hátrányok Munkaidő hossza Stabilitás, biztonság, kockázat Főnök-beosztott viszony Folyamatos döntési kényszer

9 Megfontolandó kérdések? Mit akarok elérni a vállalkozással? Elegendő tudás és tapasztalat áll rendelkezésemre? Reálisak-e elképzeléseim? Melyek személyiségem gyenge és erős pontjai? Tulajdonságok: kapcsolatteremtő képesség, flexibilitás, eredetiség, magabiztosság, önkontroll, érzékenység, szervezőképesség, gyorsan képes dönteni, stb.

10 Üzleti tevékenység kiválasztása Üzletszerű gazdasági tevékenység: a vállalkozó saját nevében, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenység Mire lehet vállalkozni? Köre nagyon széles (termelő, szolgáltató, kulturális, oktatási tevékenység, stb) Nem folytatható állami monopóliumként fenntartott tevékenység, amelyet a törvény, törvényerejű rendelet, vagy kormányrendelet az állam, állami szerv vagy állami gazdálkodó szerezet részére tart fenn Választás: személyes képességekkel, érdeklődéssel és az anyagi lehetőségekkel a leginkább összhangban lévő legyen TEÁOR tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere

11 Vállalkozás elnevezése Találó, rövid legyen, Utaljon a vállalkozás termékére, szolgáltatására Cégbejegyzés jogi szabályai szerint Cégkizárólagosság (a cégnév különbözzön más cégek elnevezésétől) Cégvalódiság (a tényleges tevékenységet tükrözze) Cégszabatosság (az elnevezés feleljen meg a magyar helyesírás szabályainak)

12 Cégnév Három egységből áll a) vezérnév (azonosításra szolgál) b) alaptevékenység c) társasági forma

13 Vállalakozás helyének kiválasztása Székhely: a vállalkozás adminisztratív központja Telephely: az üzleti tevékenység folytatásának helye, amely a székhellyel azonos közigazgatási területen fekszik Fióktelephely: a székhelytől eltérő közigazgatási területen fekszik Telephely kiválasztásának szempontjai: közlekedési megfontolások, munkaerő közelsége, piac közelsége, költségmegfontolások, helyi jogi, adminisztratív, adófizetési kötelezettségek eltérése, alapvető infrastruktúrával való ellátottság, későbbi terjeszkedés lehetősége

14 Vállalkozási forma kiválasztása Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás

15 Egyéni vállalkozás a) egyéni vállalkozásnak számít a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége b) devizabelföldi: magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve külföldi állampolgár, de magyarországi lakhatási engedélye van c) cselekvőképes (érvényes jognyilatkozatot tehet, szerződést köthet, nagykorú) d) nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából (pl. vagyon elleni vagy a közéleti tisztaságot sértő bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélték)

16 Ki nem vállalkozhat? akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól); akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól); akit valamely foglalkozástól a bíróság eltiltott, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre; aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik; aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja; akinek korábban kiadott vállalkozói igazolványát adó-, vámtartozás, illetve adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt visszavonták, és tartozását még rendezte; akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van.

17 Egyéni vállalkozás Leggyakoribb vállalkozási forma Előnyei: egyszerű alapítás viszonylag kevés jogi kötöttség kisebb alapítási, fenntartási költségek, mozgékony, könnyen változtatható forma, a teljes ellenőrzés a vállalkozó kezében van Hátrányai: Korlátlan felelősség Alacsony hitelképesség Kisebb növekedési lehetőség

18 Gazdasági társaságok Alapításhoz legalább két személy szükséges. Az alapításban részt vehetnek: a) Természetes személyek b) Jogi személyek A következő formákban működtethetők: közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat (2006-tól megszűnt) Egyesülés Törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el

19 Jogi személyiség nélküli Bt, betéti társaság Kkt, közkereseti társaság Jogi személyiséggel rendelkezik Kft, korlátolt felelősségű társaság, Rt. részvénytársaság

20 Néhány jogi fogalom: Felelősség: korlátlan és korlátozott Cselekvőképesség (érvényes jognyilatkozatot tehet, szerződést köthet) - korlátozottan cselekvőképes - cselekvőképtelen Természetes személy, jogi személy

21 Közkereseti Társaság A kkt olyan gazdasági társaság, amelyben a tagok közös gazdasági tevékenységre vállalnak kötelezettséget és felelősségük saját teljes vagyonukra kiterjed (korlátlan és egyetemleges) rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma. fő szerve a tagok gyűlése, ahol mindenki (hacsak a szerződés másként nem rendelkezik, egyenlő mértékben) szavazatra jogosult. egyik tagja sem lehet más kkt., betéti társaság tagja vagy egyéni vállalkozó. a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult, akik mindegyike önállóan vagy együttesen járhat el.

22 Betéti társaság Létrehozhatják: - csak magánszemélyek - magán és jogi személyek Beltag korlátlan felelősség, személyes közreműködés Kültag korlátozott felelősség Alapító taggyűlés Társasági szerződés

23 Betéti társaság Előnyök: Megosztott felelősség Kisebb az egy vállalkozóra jutó vagyoni kockázat Viszonylag egyszerű forma Kisebb alapítási és működtetési költségek Egyszeres könyvvitelt vezet Hátrányok: A beltag korlátlan és egyetemleges felelőssége Profit megosztása

24 KFT Legalább két személy, vagy két cég hozhatja létre (kivétel egyszemélyes kft) Felelősség: korlátozott (az üzletrész erejéig) Jogi személyiségű társasági forma (mint szervezet válik a jogviszony önálló jogalanyává) Legkevesebb Ft törzstőke (amely üzletrészekre oszlik - szavazati arány) Legfőbb döntéshozó szerv: a taggyűlés Ügyvezető Társasági szerződés

25 Kft Előnyök: Korlátolt felelősség Kedvezőbb tőkebevonási lehetőség Nagyobb fejlődési, növekedési lehetőség Hátrány: Az alapítás költségesebb, bonyolultabb A fenntartás költségesebb Bonyolultabb szervezet Kettős könyvvitel

26 Részvénytársaság tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb 20 millió forintnál. az alapításnál kötelező minden részvényes vagyoni hozzájárulása, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli (ún. apport) hozzájárulás. előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.

27 Részvény

28 Vállalkozási forma kiválasztása Vállalkozási tevékenység jellege Pénzügyi korlátok Üzleti kockázat Adófizetési kötelezettség TB Könyvvezetési kötelezettség

29 Jogi és menedzsment ismeretek Vállalkozások alapítása

30 Vállalkozás alapítása I. Egyéni vállalkozás Ki alapíthatja: - a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy - cselekvőképes - nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából Mire vállalkozhat? - Bármire, amit nem tiltanak

31 Hol váltható ki a vállalkozói igazolvány? (korábban) A vállalkozói igazolvány kiadásához egy egységes formanyomtatvány kitöltésével kérelmet kell benyújtani a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodába A vállalkozói igazolványt az okmányiroda adja ki, az igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. A nyomtatványok az okmányirodákban ingyenesen átvehetők vagy letölthetők és kinyomtathatók Egyablakos ügyintézés: az okmányirodák beszerzik az egyéni vállalkozó adószámát, adóazonosító jelét, TB törzsszámot, valamint statisztikai számjelét

32 Milyen adatok kellettek a kérelem benyújtásához? A kérelemben fel kell tüntetni többek között: az egyéni vállalkozó nevét; leánykori nevét; születési helyét és idejét; anyja nevét; a tervezett egyéni vállalkozás székhelyét, telephelyeit és fióktelephelyeit; tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését. A tevékenységeket az úgynevezett szakmakódokkal együtt kell feltüntetni; a szakmakódok megtalálhatók a Statisztikai Közlönyökben és a Központi Statisztikai Hivatal honlapján is.

33 A kérelemhez mellékelni kellett: a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nincs eltiltva az általa folytatni kívánt tevékenység végzésétől, illetve, hogy nem áll fenn a évi V. törvényben rögzített egyéb kizáró ok érvényes hatósági erkölcsi bizonyítványt, amely igazolja, hogy a kérelmezőt gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt nem ítélték el jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre, illetve egyéb szándékos bűncselekmény miatt sem ítélték egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre, a jogszabályban előírt képesítés meglétét igazoló okiratot; jogszabályban előírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti (arról, hogy milyen tevékenységekhez van szükség hatósági engedélyre, az okmányirodákban adnak felvilágosítást); a kérelmező nyilatkozatát az adószám, és ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, az annak megállapításához szükséges - külön jogszabályban meghatározott - adatokról; jövedelemszerzési céllal kiállított tartózkodási engedélyt.

34 Jelenleg Az okmányirodában ki kell tölteni egy regisztrációs űrlapot, vagy a illetve a oldalon lehetséges az ügyintézés, illetékmentesen. Nem tudni, meddig lehet még személyesen vállalkozást indítani, de az okmányirodákat összefogó és az elektronikus ügyintézést működtető Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) szakmailag indokoltnak tartaná a lehetőség megtartását. Az okmányiroda automatikusan elektronikus úton azonnal beszerzi a az egyéni vállalkozó adószámát és statisztikai számát, majd kiadja a regisztrációról szóló igazolást. Megszűnt a vállalkozói igazolvány eddigi szerepe, sem a tevékenység megkezdésének, sem folytatásának nem feltétele. Most az internetes bejelentés visszaigazolásától válik valaki vállalkozóvá, csak ezután kezdheti meg tevékenységét.

35 Egyéb szabályok: Az egyéni vállalkozó csak egy igazolványt válthat ki, egy vállalkozást alapíthat Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat Személyesen kell közreműködnie a vállalkozásban Felelőssége korlátlan Ez ma is jellemző

36 Az egyéni vállalkozás megszűnik, ha: Az egyéni vállalkozó az igazolványát visszaadja Az igazolványt a jegyző visszavonja Az egyéni vállalkozó meghal, vagy elveszíti cselekvőképességét

37 Gazdasági társaságok Alapításhoz legalább két személy szükséges. Az alapításban részt vehetnek: a) Természetes személyek b) Jogi személyek Működési formák: közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, Törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el, a székhely szerint illetékes cégbíróságnál be kell jegyeztetni (határideje a társasági szerződés megkötését követő 30 nap)

38 Gazdasági társaságok létrehozása: Általában társasági szerződéssel (Rt esetében alapító okirattal) Ügyvéddel kell ellenjegyeztetni Valamennyi tagnak alá kell írni Tartalmaznia kell: a társaság cégneve és székhelye a tagok, nevük (cégük) és lakcímük feltüntetésével a társaság tevékenységi köre

39 A társaságalapítás költségei: a létesítő okirat elkészítésének költsége: ez a társasági formától, valamint attól függ, hogy a létesítő okiratot közokiratba vagy ügyvéd által készített és ellenjegyzett magánokiratba foglalják Az ügyvédi költség rendszerint magában foglalja a cégeljárásban történő jogi képviselet díját is (a cégeljárásban a jogi képviselet kötelező) - kb Ft a cégbejegyzési eljárás illetéke: kft., zárkörűen működő rt. esetében forint, nyilvánosan működő rt. esetében Ft, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (kkt., bt.) esetében forint illetéket kell fizetni a közzétételi költségtérítés jogi személyiség nélküli cégnél Ft, jogi személyiségű cégnél Ft a hiteles cégaláírási nyilatkozat költsége: a cégjegyzés valódiságának tanúsításáért aláírásonként 2000 Ft munkadíjat kell fizetni a közjegyzőnek, ezen felül a közjegyző a tevékenységével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésre is jogosult (pl. leírási költség) - célszerű legalább négy aláírás

40 A gazdasági társaság legfőbb szerve a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál a legfőbb szervet tagok gyűlése (határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a hatáskörébe utal. ) valamennyi tagnak azonos mértékű szavazat van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat miden tagot megillet. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. A korlátolt felelősségű társaságnál a legfőbb szerv a taggyűlés A részvénytársaságnál a legfőbb szerv a közgyűlés. A közgyűlés a részvényesek összességéből áll. a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. A közgyűlés határozatait - ha törvény vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik - a jelen lévő részvényesek szavazatainak egyszerű többségével hozza meg.

41 A gazdasági társaság ügyvezetése ] A gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok látják el korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el zártkörűen működő részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület vagy a vezérigazgató látja el nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület vagy az igazgatótanács mint testület látja el

42 A gazdasági társaságok megszűnése Jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági társaság társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság megszűnését társaság tagjainak száma egyre csökken cégbíróság megszünteti jogszabály így rendelkezik. A gazdasági társaság jogutóddal történő megszűnése Társasági formaváltásal: a gazdasági társaság egyetemes jogutódlással más gazdasági társasági formát választ Egyesüléssel: gazdasági társaságok egyesülése esetén két vagy több gazdasági társaságból egyetlen gazdasági társaság keletkezik. Az egyesülés történhet: összeolvadással beolvadással. Szétválással: a gazdasági társaság két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet különválással kiválással.

43 JOGRENDSZER,JOGÁGAK

44 Jogrendszer Közjog magánjog Jogágak 1. Alkotmányjog 2. Polgári jog 3. Nemzetközi magánjog 4. Polgári eljárási jog 5. Munkajog 6. Szövetkezeti jog 7. Földjog 8. Családjog 9. Közigazgatási jog 10. Pénzügyi jog 11. Nemzetközi jog 12. Büntetőjog 13. Büntetőeljárási jog

45 Jogrendszer adott időben, adott helyen létező, tehát hatályos jogi normák összessége ~állami szuverenitás: kötődik annak határaihoz jog: akarati viszony terméke országonként eltér, még akkor is, ha vannak azonos elemek. jogcsalád: azonosan fejlődő jogrendszerek korai polgári forradalom: precedensjog, bírói jogfejlesztés. Angolszász jogrend radikális polgári forradalom: általános, normatív, absztrakt Code Civil 1804 kései polgári forradalom: német hatású sokáig túl radikális a polgárjog, hogy törvényerőre emelkedjen jogrendszer: nincs ellentmondó szabály, ha valami egyik szerint tilos, a másik szabály szerint is az, stb

46 A világ jogrendszerei Általában a jogrendszerek a világban két nagy részre oszthatók: civil jogi jogrendszerekre (kontinentális) és a common law-n és az equity-n alapuló jogrendszerekre (angolszász). A jogrendszerek harmadik fajtája az egyházi jogon, vallási szabályokon alapuló jogrendszer, amely vallási előírásokon illetve kommentárokon nyugszik. Az egyes jogrendszereken belüli eltérések elsősorban történelmi, társadalmi, gazdasági okokkal magyarázhatók, adott állam jogrendszere függ az állam demokratikus vagy autoritatív jellegétől.

47 A világ legtöbb államában civiljogi jogrendszer működik. E jogrendszer egy szuverén vagy szuverenitással felruházott szerv vagy személy által alkotott absztrakt törvényeken, kodifikált jogszabályokon, általában írott alkotmányon alapul, másrészt jogszokáson, mely jogforrásokat a konkrét ügyre vonatkoztatnak. A jogalkotó által alkotott írott jogszabályok már az ókorban is léteztek, az egyik legelsőként említhető a babilóniai Hammurápi törvényoszlopa. A modern civiljogi jogrendszerek közvetlenül visszavezethetők a római jog írott jogforrásaira, melyeket a középkorban fedeztek fel ismét és vált az európai államok jogrendszerének alapjává. A római jog magas absztrakciójának is köszönhetően precedenst nem alkalmaztak, így minden egyes ügy elbírálása más ügyektől függetlenül történt. A 6. században a Kelet-Római Birodalom császárának I. Justinianusnak utasítására összegyűjtötték és kodifikálták a római jog joganyagát. A gyűjtemény a Corpus Iuris Civilis nevet kapta. Nyugat-Európa eközben lassan a sötét középkorba süllyedt és a 11. századig a jogtudomány nagyrészt feledésbe merült. A 11., 12. században újra-felfedezték a római jogot, tanulmányozni kezdték a Corpus Juris Civilist, megnyitották kapuikat az első jogi egyetemek (Bologna).

48 A római jog elterjedt Európában, az ítélkezés nagyrészt a római jog és a középkori uralkodók jogszabályain alapult egészen a felvilágosodás koráig. A felvilágosodás követőinek egyik követelése volt, hogy az állam a szétaprózott, partikuláris joganyagot foglalja egy kódexbe, történjen meg a kodifikáció. Ennek első állomása a Code Napoleon Code Civil volt a 18. században Franciaországban, amelyet követtek a kontinensen lévő államok más jogalkotói is, így például: Németországban a Bürgerliches Gezetzbuch. Az új kódexek nagy hatással voltak nemcsak Kelet-Európa jogrendszereire (például: Görögország, Oroszország), hanem Japán és Korea jogrendjére is. Napjainkban a civiljogi jogrendszerhez tartozik Oroszország, Kína, Közép- és Dél-Amerika, a kontinentális Európa, és még számos más állam is.

49 A common law ("közönséges jog") alapú jogrendszer egyik fő jellemzője és egyben megkülönböztető jegye a civiljogi jogrendszertől a precedens, azaz a stare decisis az ítéleteken alapuló jog. A bíró alkotta jog lényege, hogy a egyes konkrét esetekből állapít meg jogszabályt a bíró, ezáltal jön létre egy általában íratlan szokásjogon alapuló vagy írott, az eldöntött ügyekről készült jelentésekben megtestesülő szokásjog, mely felépíti a jogrendszert. A jogszabályok nem öltenek kodifikált formát, a jogszabályokat nem a szuverén alkotja meg, hanem a bíróság. A common law jogrendszer Angliában fejlődött ki a legteljesebb formájában, és a Brit Birodalom egykori gyarmatain terjedt el kivéve Máltát, Skóciát, Az Egyesült Államokban Louisianát és Quebec-et ezért is hívjuk angolszász jogrendszernek.

50 Közjog az ember a közjog alanyaként állampolgár szabályozási tárgya a közösség, társadalom, társadalmi rend, államszervezet, állami szervek létrehozatala és működési rendje, e szervezetek/szervek hatásköre, állampolgárok államhoz való viszonya állampolgár mint a közösség része: állam & állampolgár, állam & szervezet: rendszerint alá-fölérendeltség állam a köz akaratát hordozza, főhatalommal bír kényszerít, büntet, jutalmaz jogszabályi keretek közt jogállamiság jogszabályok határozzák meg az állami szervek hatáskörét, feladatát, hatalommegosztást egyén szabadságának védelme az állammal szemben közhatalom csak jogilag szabályozott keretek közt gyakorolható arányaiban több az alacsonyabb szintű jogforrás rendeleti jogalkotás államigazgatási szinten alkotmányjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog, nemzetközi jog (közjog), büntetőjog

51 Magánjog tulajdonosi autonómia területe tulajdon szent és sérthetetlen, tulajdonhoz fűződő alanyi jog jogilag egyenlő tulajdonosok mellérendelt viszonyban. túlnyomórészt diszpozitív szabályok: A diszpozitív szabályokban a jogalkotó csupán javaslatot tesz, ám elismeri a felek azon jogát, hogy közös akarattal másban állapodjanak meg. normák zöme megengedő, mert így van akarati autonómia, a tulajdon szentsége így marad meg a magánjogban a jogviszonyok többsége alanyi jogot biztosít jellemzőek a jogforrási hierarchiában magasabb szinten álló jogszabályok polgári jog, nemzetközi magánjog, munkajog, szövetkezeti jog, földjog, családjog

52 A jogforrás fogalma A társadalmi viszonyok változásával együtt a jog is változik, fejlődik. A jognak ez a változása nem spontán folyamatok, hanem meghatározott állami szervek tudatos tevékenységének az eredménye, s ezt a tudatos, szervezett tevékenységet nevezzük jogalkotásnak. A jogalkotó folyamatban keletkeznek a jogforrások. A jog forrására történelmi korszakonként is elérő felfogások vannak. Ezek szerint a jogban, a jogszabályokban az isteni vagy természeti elrendelés manifesztálódik (kifejezésre jut), illetve csak egyszerűen az emberi akarat, amely a társadalom és a gazdaság adott szerkezetének felel meg.

53 Az alkotmányosság számára a jogforrás fogalma két értelemben használható: - egyrészt jelenti: magát a jogszabályt másképpen külső jogforrás: az a forma, amelyben a jogszabály megjelenik, amelyben kötelező ereje és más jogszabályokhoz való viszonya megtestesül. pl. - alkotmány - törvény - rendelet

54 másrészt jelenti: a jog megalkotóját, létrehozóját, vagyis azokat az állami szerveket, amelyek a jogszabályok tényleges kibocsátására jogosultak. másképpen: belső jogforrás: azok a szervek tartoznak amelyek jogszabály alkotásra felhatalmazást kaptak. Jogalkotó szervek: - Országgyűlés - a Kormány - a Kormány elnöke és tagjai, - az önkormányzatok. A jogforrás tehát arra a kérdésre ad választ, hogy mely szerv milyen formában alkothat jogszabályt.

55 Alkotmányjog (államjog) társadalmi, gazdasági, állami berendezkedés kérdései alaptörvénye az alkotmány önkormányzatról szóló törvény, választójogi törvény, állampolgári jogállásról szóló törvény

56 Az alkotmányjog az állami berendezkedés szabályozása mellett rendelkezik az alapvető szabadságokról, deklarálja az állampolgár jogait, kötelességeit, egységbe foglalja a legfontosabb emberi jogokat. Így általában az alkotmányok szólnak az élet védelméről, emberi méltósághoz való jogról, a személyes szabadságról, tisztességes eljáráshoz való jogról, lelkiismereti szabadságról. Deklarálják a véleménynyilvánítás, a gyülekezési jog és az egyesülési jog szabadságát, a tulajdonhoz való jogot, az állampolgárok egyenjogúságát. Meghatározza a választási rendszert, a népszavazást, az állampolgárság megszerzését és elvesztését, a külföldiekre vonatkozó joganyagot, a menekülteket és a menedékeseket, a vízumokat, foglalkozik az ügyészség szervezetével és feladataival. Érinti az alapvető alkotmányos alapelveket, a hatalommegosztást, a szuverenitást, a jogállamiságot.

57 Polgári jog a természetes és jogi személyek vagyoni viszonyait, továbbá egyes személyhez fűződő jogait szabályozza az egyenjogúság és mellérendeltség módszerével. vagyoni viszonyokkal foglalkozik elsődlegesen: tulajdoni viszony árucsere viszony ez a jogág differenciálódik, nem homogén 1. az üzletszerű gazdasági életben 2. és a civil szférában is kialakulhatnak szerződések magánjogi jogágak egyik alaptípusa PTK Polgári Törvénykönyv + kódex szintű törvénykönyvek

58 Polgári Törvénykönyv 1. rész bevezető rendelkezések, a jogág alapelvei 2. rész a személyek joga jogi, természetes személyek és az állam (szervezeti jogi résznek is nevezhetjük) 3. rész tulajdonjog 4. rész kötelmi jog szerződési jog, kártérítési jog 5. rész öröklési jog PTK-ban nem található, de megemlítjük, mert hasonló: szellemi alkotások joga: szerzői jog műszaki szellemi alkotások joga (találmány, szabadalom, védjegy)

59 PTK szabályozza pl. Személyek (a polgári jog alanyai) természetes személyek természetes személyek által létrehozott személyek jogi személyek (állam) Természetes személyek: jogképesek, cselekvőképesek Jogképesség: valakinek jogai és kötelezettségei lehetnek. Passzív képességet tükröz. Nem jelenti azt, hogy az adott személy jogokat szerezhet, jogait gyakorolhatja. Polgári jogi szempontból lehet tulajdona, örökölhet, ajándékot kaphat. Mindenki jogképes, egyformán. Jogképesség az élve születéssel kezdődik. A méhmagzat is lehet jogképes. Fogamzással kezdődik a jogképesség. Élve születéstől visszafelé számított 300. napon történt a fogamzás. A jogképesség halálig tart. Az életkortól függően nem változik a jogképesség (pl.: ha eltűnik, 5 év után holttá nyilvánítják). Cselekvőképesség: aktív fogalom, valaki saját eljárásával magának jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Jogait személyesen gyakorolhatja. Érvényes jognyilatkozatot tehet.

60 A cselekvőképesség az emberek tudati állapotától függ. Ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezik-e az illető? Fokozatok vannak. Függ: életkortól egészségi állapottól Kategóriái: teljesen cselekvőképtelenek Kizáró gondnokság alá vannak helyezve. 14 éven aluliak belátási képessége teljesen, állandó jelleggel hiányzik korlátozottan cselekvőképesek Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezik év közöttiek belátási képessége időszakonként, visszatérően nagymértékben csökken teljesen cselekvőképesek (mindenki más ide tartozik) Gyakorolhatják a jogaikatt.18 éven felüliek,nincsenek gondnokság alá helyezve

61 Kötelmi jog szabályozza az egyes individuális személyek egymás közötti ügyleteit, az egymással szemben fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket. mellérendelt jogviszony Ezek a kötelmi viszonyok a dologi jogviszonyok szándékolt változtatását, vagy a nem kívánt változások reparációját (kártérítés) biztosítják. Az egyik legfontosabb, leggyakoribb kötelem a szerződés, (megköthető írásban, szóban vagy ráutaló magatartással is) szabályozza a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: zálogjog, foglaló, kezesség, jótállás), a teljesítést, a szerződésszegést, a szerződés megszűnését is. A kötelmi jog különös része szabályozza az egyes szerződéstípusokat (pl. adásvétel, bérlet, letét, vállalkozás, megbízás, biztosítás, ajándékozás, tartási szerződés). A kötelmi jog körébe tartozik a felelősség kérdése is: felelősség a szerződéssel okozott károkért, ill. a szerződésen kívül okozott károkért. A kártérítés, kártalanítás, kármegosztás, a veszélyes üzem működéséből eredő károk, az állattartók felelőssége, az épületről lehulló tárgy által okozott kár; a kártérítés mértéke, a nem vagyoni kár megállapítása is a kötelmi jog körébe tartozik

62 Munkajog - a más részére végzett munka során keletkező társadalmi viszonyokkal foglalkozik ez a jogág alaptörvénye: Munkatörvénykönyv + más törvények (pl.: közalkalmazottak foglalkoztatása) két fő terület: a) a munkáltató és a dolgozó (munkavállaló) kétoldalú jogviszonya pl.: munkaviszony keletkezése, munkaszerződés megkötését, a munkaidőt, a munkahely, a szabadság kivételét, felelősségi kérdések, munkaviszony megszüntetése, felmondás szabályai b) kollektív munkajog: a munkáltatók és általában a munkavállalók közötti kapcsolat kollektív szerződés, szakszervezetet, érdekvédelmi szervezetet milyen jogok illetik meg, sztrájkjog

63 Szociális ellátások joga a támogatási rendszert szabályozza (munkanélküliek és munkaképtelenek milyen támogatásra tarthatnak igényt) alaptörvény: társadalombiztosítási törvény, egészségbiztosítási törvény pl.: nyugdíjjogosultság, özvegyi ellátás, baleseti és rokkantsági ellátás, családi pótlék (GYES, GYED), munkanélküli segély jogi feltételei

64 Társadalombiztosítási törvény

65 Családjog a családi viszonyok szabályozása CSJT Családjogi Törvény alaptörvény részei: házasság jogi kérdései, a házasság felbontásának jogi kérdései, a vagyonmegosztás jogi kérdései, rokoni kapcsolat jogi szabályozása (gyerektartás, szülőtartás, házassági tartás kérdései), szülői jogállás, gyámság és gondnokság kérdései

66 Közigazgatási jog a közigazgatási szervek és az ügyfelek jogviszonyát rendezi az alá- fölérendeltségi módszerrel. meghatározza, hogy melyek a közigazgatási szervek, mi a hatáskörük ügyfélre közvetlen döntéseket hoznak csak abban a körben hozhat határozatot, amelyre hatásköre kiterjed. a rendelkezés meghozatala során be kell tartania az államigazgatási eljárást a közigazgatási határozatok bíróság előtt megtámadhatók a bírósági rendszer nem része a közigazgatási struktúrának A közjoghoz tartozik

67 Pénzügyi jog pénzügyi gazdasági szféra közigazgatási joga államháztartási jog, költségvetési jog, adójog, devizajog, vámjog a pénzügyi és polgári jog ugyanazon társadalmi viszonyokat szabályoz. A szabályozás módja adja a különbséget: a polgári jog az egyenjogúság, a mellérendeltség, a pénzügyi jog az alá- fölérendeltség módszerével szabályoz

68 Versenyjog A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény versenyjog szabályait tartalmazza. a piacgazdasághoz hozzátartozik a gazdasági verseny a vállalkozók minél előnyösebb üzleti pozíciót akarnak szerezni. közérdek, hogy a verseny a vállalkozók között szabad és tiszta legyen. Célja: a gazdasági verseny tisztaságát, a versenytársak és a fogyasztók érdekeit jogi eszközökkel védje Versenytársak: az azonos vagy hasonló üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások

69 Versenypolitika A korszerű versenypolitika amerikai találmány Törvényi szabályozás USA: Sherman- törvény (1890) Clayton törvény (1914) Federal Trade Comission Act (1914) Magyarországon: Versenytörvény (2000.évi CXXXVIII. Törvénnyel módosított LVII. tv) - utolsó módosítás: június 2002.évi X. törvény és 38/2002. Korm.rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek társulásával életbe lépő közösségi szabályok Csoportmentességről szóló kormányrendeletek (55/2002, 54/2002, 53/2002, 86/1999) Ártörvény évi LXXXVII. Tv Reklámtörvény (2001. évi törvénnyel mósodosított évi LVIII.törvény

70 Tartalmazza a tilalmazott magatartásokat 5 nagy csoport: tisztességtelen verseny tilalma fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása a gazdasági verseny korlátozásának tilalma kartelljog a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma fúzió-kontroll

71 Adójog rendelkezik az államháztartás bevételi oldaláról: az adókról, az adóeljárásról, az adó beszedésének folyamatáról, a különböző adófajtákról (társasági adó, személyi jövedelemadó, vagyonadó, forgalmi adó, jövedéki adó), az adómentességekről, adóvisszatérítésekről.

72 Adótörvények Adózás rendjéről szóló törvény Helyi adó törvény Általános forgalmi adó törvény Személyi jövedelem adó törvény Egyszerűsített vállalkozói adó törvény Társasági adó törvény Jövedéki adó törvény Gépjárműadó törvény Regisztrációs adó törvény Luxusadó törvény

73 Adóbevallás az adóbevallást az adóalany köteles elkészíteni, de nyilatkozat alapján a munkáltató és a kifizető, valamint maga az adóhatóság is átvállalhatja az adót és az adóelőleget a munkáltató vagy kifizető saját adóbevallásában vallja be a bevallást erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell elkészíteni az adóbevallás gyakorisága lehet havi, negyedéves, éves az adóbevallás nem pótolható az adó megfizetésével vagy a támogatás igénybevételével helyi adók esetén ha az adót nem az adózó állapítja meg, akkor az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül bevallást kell készíteni

74 Büntetőjog a társadalomra veszélyes cselekményeket szabályozza bűncselekmény, a bűncselekmény elkövetése milyen büntetéssel jár BTK Büntető Törvénykönyv bűncselekmény néhány csoportja: állam elleni bűncselekmények (kémkedés, összeesküvés) közbiztonság, közrend elleni bűncselekmények (garázdaság, lőfegyverrel való visszaélés) közlekedési bűncselekmények élet elleni (emberölés, testi sértés), vagyon elleni bűncselekmények (lopás, csalás, hűtlen kezelés) szabadságvesztés (fegyház, börtön, fogház), pénzbüntetés, vagyonelkobzás, foglalkozástól, járművezetéstől való eltiltás csak az lehet bűncselekmény, amelyet a BTK tartalmaz (amelyet a törvény annak minősít). Csak olyan büntetés szabható ki, amelyet a törvény tartalmaz. Visszaható hatállyal új bűncselekményt felállítani vagy szigorúbb büntetési tételt előírni nem lehet.

75 Büntető eljárás jog bűncselekmény elkövetése esetén milyen jogi eljárás során szabható ki a büntetés 4 fő szakasz a büntető eljáráson belül: nyomozati szakasz rendőrség hatáskörébe tartozik általában vádemelés ügyész hatáskörébe tartozik bírósági szakasz a büntető bíróság vizsgálja, hogy bizonyított-e a bűncselekmény elkövetése, büntetés végrehajtási szakasz a büntetés végrehajtási intézmények foglalkoznak az elítélttel

76 Szövetkezeti jog szövetkezeti formák elhatárolás gazd. társaságoktól: történeti okok: pártállami jellegű vállalati forma volt, kiszakadt a társaságok köréből tagoknak közvetlen személyes és vagyoni közreműködése fel nem osztható vagyon terhére jóléti és szociális juttatások önkéntesség elve: megalakulás, kilépés, belépés, működés szövetkezeti demokrácia elve: szövetkezeti működés, igazgatás demokratizmusa közgyűlés jogköre ellenőrzés, alapvető döntések, személyi kérdések

77 Földjog földviszonyok, földtulajdon, földhasználat, földvédelem, földigazgatás földtulajdon, földhasználat: államigazgatás jogi szabályozási jegyei: földvédelem hatósági feladat alá-fölérendeltség célszerű az együttes, komplex kezelés alanya természetes személy, jogi személy, állam bizonyos viszonyokban 1994 LV. tv. szabályozza a jogalanyok körét külföldi személy nem szerezhet termőföld tulajdont, + belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet tulajdonjogát nem szerezheti meg (kivéve Magyar Állam, önkorm., erdőbirtokossági, legelőbirtokossági társulat, közalapítvány)

78 Nemzetközi magánjog nem tartoznak külön társadalmi viszonyok ehhez a jogághoz ha a polgárjogi, magánjogi viszonyban külföldi fél szerepel, melyik állam jogát kell alkalmazni a két fél szerződése az irányadó ebben a kérdésben ha nincs ilyen megállapodás, akkor a nemzetközi egyezmények az irányadóak ha nemzetközi egyezmények sem rendezik ezt, akkor a nemzetközi magánjogi törvény

79 Nemzetközi jog (közjog) résztvevői szuverén államok joganyagát: az államok egymás között megkötött egyezmények adják nem létezik a jogalanyokon felülálló jogalkotó szerv az államokon felülálló bírósági szervezet sem létezik a nemzetközi jogi normák érvényesítése: nemzetközi bíróság csak akkor jár el, ha mindkét fél aláveti magát az eljárásnak ha nincs alávetés diplomáciai kapcsolatok megszakítása (nagykövet visszahívása) gazdasági embargó fegyveres beavatkozás (a nemzetközi jog szankciórendszere)

80 Jog és gazdaság Kereskedelmi jog egy komplex jogterület, egyesíti magában a polgári jog, a pénzügyi jog, a társasági jog és a közigazgatási jog egyes részterületeit. Több állam jogrendszerében elkülönült jogág. A kereskedelmi jog alapja a középkori Lex Mercatoria, napjainkban számos nemzetközi szabvány és mintaszerződés is alapjául szolgál. Ide tartozik a biztosítási jog, váltójog, utalványok, tőzsde, csődjog. Társasági jog önálló jogág, más vélemények szerint a polgári jog része, szabályozza a gazdasági célú, nyereségérdekelt jogi személyek alapítását, működését, megszűnését, a befolyásszerzést, cégnyilvántartást. Legfontosabb gazdasági társasági formák: betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok több államban önálló jogágként szerepelnek, hazánkban a polgári jog része. Szabályozza a szerzői jogot, szomszédos jogokat, találmányok, védjegyek oltalmát.

81 Jog és közigazgatás Számviteli jog szabályozza az egyes gazdasági szereplők gazdasági évéről szóló nyilvántartások vezetését, beszámolók készítését, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét. Államháztartási jog rendezi az állam közpénzügyi folyamatait, állam bevételi és kiadási oldalát, az állami feladatok finanszírozásának módját; a költségvetés elkészítését, végrehajtását; az állam vagyonának kezelését; az államháztartási ellenőrzést. Rendelkezik az önkormányzatok, elkülönült állami pénzalapok gazdálkodásáról, az államadósságról. Bankjog több államban önálló jogágnak számít, két részre osztható: a nemzeti bankok monetáris eszközrendszere, a nemzeti bankok szervezeti kialakítása, jegybanki feladatok szabályozása; másrészt bankjog alatt értjük a hitelintézetek szabályozását, pénzügyi szolgáltatásokat, bankfelügyeletet, betétbiztosítást. A bankjogi szabályok újrafogalmazása az 1929-es Wall Street-i tőzsdekrach bekövetkezése után merült fel.

82 Jog és közigazgatás Államháztartási jog rendezi az állam közpénzügyi folyamatait, állam bevételi és kiadási oldalát, az állami feladatok finanszírozásának módját; a költségvetés elkészítését, végrehajtását; az állam vagyonának kezelését; az államháztartási ellenőrzést. Rendelkezik az önkormányzatok, elkülönült állami pénzalapok gazdálkodásáról, az államadósságról. Bankjog több államban önálló jogágnak számít, két részre osztható: a nemzeti bankok monetáris eszközrendszere, a nemzeti bankok szervezeti kialakítása, jegybanki feladatok szabályozása; másrészt bankjog alatt értjük a hitelintézetek szabályozását, pénzügyi szolgáltatásokat, bankfelügyeletet, betétbiztosítást. A bankjogi szabályok újrafogalmazása az 1929-es Wall Street-i tőzsdekrach bekövetkezése után merült fel. Iparjog hazánkban a közigazgatási jog része, számos államban önálló jogág, mely a különleges szerződéstípusoknak, az alkalmazott technikáknak, ellátott közszolgáltatásoknak, az energiahordozók kitermelésének és a környezetvédelmi rendszabályok együttes alkalmazásának köszönhető. Fogyasztóvédelmi jog magja a fogyasztó védelme a tisztességtelen általános szerződési feltételekkel szemben, a jótállás, garancia törvényi szabályozása, a hibás teljesítés, a vásárlók megtévesztésének kiküszöbölése. Az agrárjog a mezőgazdasággal, a termőfölddel mint tartós, de véges dologgal foglalkozik, szabályozza az erdő-, víz- és vadgazdálkodást az ingatlan-nyilvántartást, a növénytermesztést (így magában foglalja a borjog területét is). Magyarországon önálló jogág. A környezetvédelmi jog a legújabb jogág, hazánkban még csak jogterület, az agrárjogból, alkotmányjogból és a közigazgatási jogból "nőtt ki", szabályozza a vizek, termőföld, erdő, levegő védelmét, a környezetkárosító tevékenységek visszaszorítását, a levegőbe bocsátott káros anyagok, szén-dioxid csökkentését, az ózonréteg védelmét (például: kiotói egyezmény).

83 Vállalatok pénzügyi folyamatai

84 Pénzügyek A vállalat működésének egészét átfogja A vállalati pénzügyi stratégia alapvető feladata: a) az eredményes működéshez szükséges források biztosítása b) a rendelkezésre álló források hatékony elosztása a különböző befektetési alternatívák között c) az eszközökre és a forrásokra vonatkozó döntések értékelésekor alkalmazott elveknek és módszereknek a meghatározása d) a befektetési stratégia, tőkeköltségvetés meghatározása e) finanszírozási stratégia, a vállalati tevékenység finanszírozására felhasználható források meghatározása

85 A vállalat pénzügyi tevékenysége Pénzügyi stratégia - vállalatértékelés - befektetési stratégia - finanszírozási stratégia A pénzügyi rendszer működtetése - elemzés és tervezés Befektetés és finanszírozás - eszközstruktrúra és finanszírozási tényezők (forrás összetétel, EF összhang, finanszírozási formák) - kockázat és biztosítás

86 A vállalati értéket meghatározó tényezők A vállalati érték növelése alapvető pénzügyi feladat A vállalati értékelés szubjektív (a vállalat jövőjével kapcsolatos várakozások, az értékelőnek a jövőre vonatkozó stratégiája) Alkalmazott értékelési technika típusától függ Legfontosabb értéktípusok: a) tulajdonosi érték (amit a tulajdonos hajlandó lenne kifizetni azért, hogy tulajdonát megtartsa) b) gazdasági érték (a tulajdonból származó várható jövőbeni hasznoktól függ, a vállalat gazdasági értékét befolyásoló alapvető tényező időpreferencia, a pénz időértéke.) c) piaci érték (a vevő és az eladó alkupozíciójától függ) d) fair érték (a résztvevő partnerek közötti igazságos előnyelosztás alapján) e) kereskedelmi érték (piaci értéken alapul, úgy hogy ahhoz stratégiai, irányítási jogokat is rendelnek) f) könyv szerinti érték

87 Goodwill A vállalat piaci értékének és a könyv szerinti értékének a különbsége. Jó hírnév, amely a számviteli törvény értelmében számszerűsíthető fogalom. (Ez főként vállalatfelvásárlásoknál fontos). A különbséget amortizációs költségként el lehet számolni. A negatív goodwill a piaci érték és a részesedés beszerzési értékének a különbsége, amely a vagyonmérlegben az Eszköz oldalon csökkentő tényezőként jelenik meg.

88 Befektetési stratégia A befektetési lehetőségek értékelése - hozzák-e a vállalat által elvárt hozamot A kockázat mértéke befolyásolja a befektetés értékét Kalkulatív kamatláb Jelenértékszámítás Lásd később az állóeszközgazdálkodásnál!

89 Tőkeköltségvetés A vállalat hosszú távú befektetési lehetőségeinek elemzése és a közöttük való választás Tartalmát az alábbi folyamatok határozzák meg: a) A vállalat stratégiai célkitűzéseivel összhangban álló befektetési alternatívák kimunkálása. b) az egyes befektetési lehetőségek adózás utáni pénzáramának (cash-flow) a becslése c) az egyes befektetési alternatívák hozzájárulásának elemzése a vállalat teljes pénzáramához

90 Folytatás d, Az egyes alternatívák elvárt hozamának és kockázatának értékelése. e, Az alternatívák közötti választás a vállalatérték növelése mint döntési kritérium alapján. f, Befektetési alternatívák menet közbeni újraértékelése, a befejezett projektek értékelése.

91 Finanszírozási stratégia Forrás biztosítása A következő elemeket kell figyelembe venni: biztonság:saját és idegentőke aránya jövedelmezőség: pozitív pénzáram likviditás: fizetőképesség függetlenség: a hitelezőktől és a befektetőktől a kialakított stratégia megvalósítása szempontjából.

92 Lejárati összhang mutató= Hosszúlejáratúforrások/ (Befektetett eszközök + Tartós forgóeszközök Lejárati összhang mutató>1 Konzervatív finanszírozási stratégia Lejárati összhang mutató=1 Szolíd stratégia Lejárati összhang mutató<1 Aggresszív stratégia

93 Pénzügyi elemzés A vállalat belső működéséből következő pénzmozgások, valamint a külső pénzügyi kapcsolatokkal összefüggő pénzáramlások Számvitelei rendszer Legfontosabb kimutatások: mérleg, eredménykimutatás, cash flow

94 Számvitel Számvitel fogalma: a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer. Számvitel jellemzői: Gazdasági folyamatokat megfigyeli, méri, feljegyzi A tájékoztatás, az informálás eszköze, melyet nemzetközi szabályok is befolyásolnak A számviteli információkat felhasználják: a) vezetők, tulajdonosok a termelési, befektetési és piaci döntéseik megalapozásához b) üzleti partnerek üzleti kapcsolataik megalapozásához c) hatóságok - APEH (adómegállapítás) Cégbíróság KSH

95 Számvitel lényege, fogalma, feladata A számvitel célja: a gazdasági rendszerrel kapcsolatban kerülők INFORMÁCIÓKKAL való ellátása, döntéseik jövőbeni meghozatalának megalapozásához. A számvitel tárgya: maga a vállalati gazdasági rendszer, annak alrendszerei és elemei, a gazdasági folyamatok, események A számvitel feladata: a rendszermozgások részletes, teljekörű MEGFIGYELÉSE Bizonylatok készítése Azok feldolgozása Információk képzése Információk szolgáltatása A dokumentumok megőrzése

96 A számvitel területei I. Pénzügyi számvitel: a gazdasági élet szereplőinek ad információkat, azaz a kimenő információkat állítja elő. II. Vezetői számvitel: a belső információkat állítja elő, melyek szükségesek a vállalkozás működéséhez a gazdálkodó szerv vezetőinek informálásához.

97 Pénzügyi számvitel Információszolgáltatatási kötelezettségére egységes, általános normákat ír elő a számviteli törvény. Összetevői: - a beszámoló és annak valódiságát alátámasztó leltár, főkönyvi kivonat, - a könyvvezetés és annak valódiságát alátámasztó bizonylati rend, - könyvvizsgálat, - nyilvánosságra hozatal. a./ Beszámoló: a vállalkozás éves működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített jelentés. Részei: - Mérleg - Eredménykimutatás - Cash flow

98 b./ Könyvvezetés: az a tevékenység, amely során a vállalkozás a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és az üzleti év végén lezárja. Fajtái: - Kettős könyvvitel: a gazdasági eseményt annak bekövetkezésekor rögzítik, függetlenül attól, hogy pénzmozgással együtt jár vagy nem. teljesítmény elvén alapul. Mindent kettősen vesz számba. - Egyszeres könyvvitel: a könyvekben akkor rögzítik a gazdasági eseményt, amikor pénzmozgással jár. pénzforgalmi elven alapul, elsősorban kisvállalkozások alkalmazzák BIZONYLATOK ALAPJÁN KÖNYVELNEK!

99 c/ Könyvvizsgálat: A beszámoló valódiságát támasztja alá. Kötelező: - a részvénytársasági formában működő vállalkozásoknak, - minden olyan kft-nek, ahol a jegyzett tőke az 50 millió forintot meghaladja, - minden egyszemélyi tulajdonban lévő kft-nél, - minden kettős könyvvitel vezető vállalkozásnak, ha éves nettó árbevétele, az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja az 50 millió forintot. A vállalkozások csak független könyvvizsgálót alkalmazhatnak. Feladata a beszámoló valódiságának, szabályszerűségének felülvizsgálata, amelyről jelentést kell készíteni és záradékkal kell ellátni. A záradék lehet: - hitelesítő, - korlátozott, - elutasító.

100 A stock-flow problematika Stock Adott időpontban értelmezett állomány Flow Egy állomány két időpont között értelmezett változása Vagyonmérleg Eredménykimutatás(ok) Cash flow kimutatás(ok)

101 A mérleg A számviteli mérleg olyan kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan bemutatja a vállalkozás vagyonának összetételét (eszközök), valamint ezeknek a vagyonelemeknek a finanszírozási forrását (források) pénzértékben. A mérleg formája lehet: kétoldalas (bal oldalon az eszközök, jobb oldalon a források) lépcsős (az eszközök és források lejárat szerint vannak csoportosítva). A számvitelre vonatkozó jogszabályok szerint az üzleti év végén kötelező a mérlegkészítés. A tőzsdén jegyzett vállalatok negyedévente kötelesek a beszámolásra.

102 A mérleg és jellemzői A vállalkozás vagyoni helyzetét (vagyonát) egy adott időpontban mutatja meg pénzértékben Nyitómérleg, zárómérleg Január elsején, ill. dec. 31-én (állományi szemlélet) állapotnak megfelelően készítik. A vagyont kettős vetületben szemléli ESZKÖZÖK, vagyontárgyak (Mink van?) aktívák FORRÁSOK, vagyon eredete (Miből vettük?) passzívák Eszközök = Források A mérleg teljes körű, minden vagyontárgyra ki terjed. Összevontan, kötött sorrendben mutatja be a vagyont. Hitelességét könyvvizsgáló igazolja Két értékoszlopot tartalmaz tárgyévet és az azt megelőző évet

103 Mérleg Aktívák (Eszközök) A. Befektetett eszközök Passzívák (Források) D. Saját tőke B. Forgóeszközök E. Céltartalékok C. Aktív időbeli elhatárolások F. Kötelezettségek (idegen tőke) G. Passzív időbeli elhatárolások

104 Eszközök Befektetett eszközök (egy éven túl szolgálják a vállalkozást): Immateriális javak (pl. vásárolt szabadalom, licence értéke, egy üzlethelyiség bérleti jogának megszerzése) Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök (egy éven belül elhasználódnak): Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások

105 Források Saját tőke( a vállalkozás saját vagyona) - jegyzett tőke (tulajdonosok, alapítók tőkebefektetése) - tőketartalék - eredménytartalék - mérleg szerinti eredmény/veszteség Céltartalék Kötelezettségek (a vállalkozás vagyonával szemben támasztott követelések) - hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolás

106 Aktív időbeli elhatárolás A számvitelben az aktív időbeli elhatárolás olyan eszközjellegű tétel, amely a tárgyidőszak bevételeit és ráfordításait helyesbíti, az összemérés számviteli elvének megfelelően. Az aktív időbeli elhatárolások a vállalkozás eredményét növelik, azáltal, hogy a már elszámolt, de nem a tárgyidőszakra vonatkozó költségek összegét csökkentik vagy a még be nem folyt és ki sem számlázott, de a tárgyidőszakot illető bevételek összegét számba veszik. Példa: költség elhatárolására: az előre kifizetett bérleti vagy szolgáltatási díjból a következő évre vonatkozó résszel csökkentjük a tárgyidőszak költségeit (mínusz költség); bevétel elhatárolására: a tárgyidőszakra járó kamatot, aminek a pénzügyi rendezése csak a következő évben esedékes, előre elszámoljuk bevételként (plusz bevétel).

107 A passzív időbeli elhatárolás A számvitelben a passzív időbeli elhatárolás olyan forrásjellegű tétel, amely a tárgyidőszak bevételeit és ráfordításait helyesbíti, az összemérés számviteli elvének megfelelően. A passzív időbeli elhatárolások a vállalkozás eredményét csökkentik, azáltal, hogy a még nem elszámolt, de a tárgyidőszakot illető költségek összegét számba veszik vagy (plusz költség) a már befolyt, de nem a tárgyidőszakot illető bevételek összegét csökkentik (mínusz bevétel). Példa: költség elhatárolására: tárgyévre vonatkozó, még nem kifizetett jutalom összegét előre elszámoljuk költségként, és ezzel egyidejűleg felveszünk a források közé egy ugyanilyen összegű elhatárolást. bevétel elhatárolására: a már megkapott, de a következő évre vonatkozó bérleti díj összegével csökkentjük a bevételeket, és ezzel egyidejűleg felveszünk a források közé egy ugyanilyen összegű elhatárolást.

108 Vagyonmérleg a számviteli törvény szerint ESZKÖZÖK(Aktívák) FORRÁSOK(Passzívák) Alapítás-átszervezés aktivált értéke Jegyzett tőke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Ebből visszavásárol t tulajdoni részesedés névértéken Immate- Vagyoni értékű jogok Saját Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) riális Szellemi termékek tőke Tőketartalék javak Üzleti vagy cégérték Eredménytartalék Immateriális javakra adott előlegek Lekötött tartalék Immateriális javak értékhelyesbítése Értékelési tartalék Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Mérleg szerinti eredmény Befek- Műszaki berendezések, gépek, járművek Céltarta- Céltartalék a várható kötelezettségekre tetett Tárgyi Egyéb berendezések, felszerelések, járművek lékok Céltartalék jövőbeni költségekre eszközök eszközök Tenyészállatok Egyéb céltartalék Beruházások, felújítások Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt Beruházásokra adott előlegek vállalkozással szemben Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Hátra- Hátrasorolt kötelezettségek egyéb Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban sorolt részesedési viszonyban lévő vállalkozással Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban kötle- szemben Egyéb tartós részesedés zettségek Hátrasorolt kötelezettségek egyéb Befekte- Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési gazdálkodóval szemben tett viszonyban álló vállalkozásban pénzügyi Egyéb tartósan adott kölcsön Hosszú lejáratra kapott kölcsönök eszközök Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Átváltoztatható kötvények Befektetett pénzügyi eszközök Tartozások kötvénykibocsátásból értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési Hosszú Beruházási és fejlesztési hitelek különbözete lejáratú Anyagok Kötelezett kötele- Egyéb hosszú lejáratú hitelek Befejezetlen termelés és félkész termékek ségek zettségek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Készletek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben Késztermékek Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Áruk Rövid lejáratú kölcsönök Készletekre adott előlegek Rövid lejáratú hitelek Forgóeszközök Követelések áruszállításból és Rövid Vevőtől kapott előlegek szolgáltatásokból (Vevők) lejáratú Követelések kapcsolt vállalkozással szemben kötelezett Kötelezettségek áruszállításból és Követelések Követelések egyéb részesedési viszonyban ségek szolgáltatásból (szállítók) lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések Váltótartozások Egyéb követelések Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt Követelések értékelési különbözete vállalkozással szemben. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással

109 Eredménykimutatás A vállalkozás eredményének levezetését, az adófizetési kötelezettség megállapítását tartalmazza. Árbevétel Költségek = Eredmény Összköltség eljárás a költségeket költségnemek szerint csoportosítja (anyag, bér, értékcsökkenési leírás) Forgalmi költség eljárás a költségeket az értékesítés szempontjából közvetett és közvetlen költségekre osztja

110 Az eredménykimutatási rendszerek számviteli törvény szerinti részletezése A VÁLTOZAT 01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02 Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03 Saját termelésű készletek állományváltozása 04 Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke (03+04) III. Egyéb bevételek 05 Anyagköltség 06 Igénybe vett szolgáltatások értéke 07 Egyéb szolgáltatások értéke 08 Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások ( ) 10 Bérköltség 11 Személyi jellegű egyéb kifizetések 12 Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások ( ) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V- VI-VII) 13 Kapott (járó) osztalék és részesedés 14 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 15 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 16 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 17 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei ( ) 18 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 19 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 20 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21Pénzügyi műveltek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai ( ) B. Pénzügyi műveletek eredménye(viii-ix) C. Szokásos vállalkozási eredmény(a+b) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény(x-xi) E. Adózás előtti eredmény(c+d) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény(e-xii) 22 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23 Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés G. Mérleg szerinti eredmény(f+22-23) B VÁLTOZAT 01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02 Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04 Eladott áruk beszerzési értéke 05 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Az értékesítés közvetlen költségei ( ) III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) 06 Értékesítési, forgalmazási költségek 07 Igazgatási költségek 08 Egyéb általános költségek IV. Az értékesítés közvetett költségei ( ) V. Egyéb bevételek VI. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye(+iii-iv+v- VI) A további sorok értelemszerűen megegyeznek az A változat megfelelő soraival.

111 Cash Flow: a pénzforrások keletkezését és felhasználását mutatja egy adott időszakra vonatkozóan Alapszerkezete: Pénzbevétel Pénzkiadások Pénzbevétel árbevétel Pénzkiadás költségek

112 Közvetlen cash flow kimutatás + Pénzbevétellel járó hozamok - Pénzkiadással járó ráfordítások = Likvid pénzvagyon többlet = cash flow Közvetett cash flow kimutatás + Évi eredmény + Pénzkiadással nem járó ráfordítások - Pénzbevétellel nem járó hozamok = Likvid pénzvagyon többlet = cash flow

113 A számviteli törvényben előírt cash flow-kimutatás 1 +/- Adózás előtti eredmény 2 + Elszámolt amortizáció 3 +/ Elszámolt értékvesztés és visszaírás 4 +/- Céltartalék képzés és -felhasználás különbözete 5 +/ Befektetett eszközök értékesítésének eredménye 6 +/- Szállítói kötelezettség változása 7 +/ Egyéb rövidlejáratú kötelezettség változása 8 +/ Passzív időbeli elhatárolások változása 9 +/- Vevőkövetelés változása 10 +/- Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása 11 +/- Aktív időbeli elhatárolások változása 12 - Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) 13 - Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás - működési cash flow (1-13 sorok) 14 - Befektetett eszközök beszerzése 15 + Befektetett eszközök eladása 16 + Kapott osztalék, részesedés II Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (14-16 sorok) 17 + Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele 18 + Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele 19 + Hitel és kölcsön felvétele 20 + Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása 21 + Véglegesen kapott pénzeszköz 22 - Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) 23 - Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése 24 - Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése 25 - Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26 - Véglegesen átadott pénzeszköz 27 +/ Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (17-27 sorok) IV. Pénzeszközök változása (I-II+III)

114 Kettős könyvvitel példa Mérleg eredménykimutatás cash flov kapcsolata

115 Van 100 pénzünk Veszünk 70-ért árukészletet (beszerzési eár: 7/db) Az árukészlet 50%-át értékesítjük 90-ért (eladási eár: 18/db, az ÁFÁ-tól az egyszerűbb áttekinthetőség érdekében eltekintünk)

116 Nézzük meg, hogyan hatnak ezek az események a beszámoló részeire, ha a vállalkozás a könyvvezetését és a beszámoló készítését eredményszemléletben a kettős könyvvezetés szabályai szerint végzi, és azon belül az alábbi feltételek mellett valósulnak meg a vázolt események: a) Az árukészlet beszerzésekor az ellenértéket készpénzben kiegyenlítettük és az értékesítés is azonnali készpénzfizetés mellett történt. b) Hitelbe vettük és hitelbe adtuk el az árukészletet c) Az árukészlet beszerzési árának felét kifizettük a szállítónknak, és a vevőnk is a vételár felét már kifizette. d) Az árukészlet beszerzési árát a szállítónak kifizettük, az eladás későbbi fizetés mellett történt. e) Az árukészletet csak később kell kifizetnünk a szállítónak, de az eladott áru vételárát a vevő már kifizette. MINTAFELADAT A BESZÁMOLÓRÉSZEK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSRE

117 MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS CASH FLOW KIMUTATÁS ESZKÖZÖK FORRÁSOK RÁFORDÍTÁSOK HOZAMOK PÉNZFORRÁS PÉNZFELHASZNÁLÁS KÉSZLET 0 VEVŐK 0 PÉNZ 100 JEGYZETT TŐKE 100 EREDMÉNY 0 SZÁLLITÓK EREDMÉNY 0 SZÁLLITÓK KÉSZLET VEVŐK ESZKÖZÖK 100=FORRÁSOK 100 PÉNZÁRAMLÁS (CF) = 0 EREDMÉNY: 0 NYITÓ PÉNZ +/-CF= ZÁRÓ PÉNZ 100+0=100 NYITÁS

118 MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS CASH FLOW KIMUTATÁS ESZKÖZÖK FORRÁSOK RÁFORDÍTÁSOK HOZAMOK PÉNZFORRÁS PÉNZFELHASZNÁLÁS KÉSZLET 35 VEVŐK 0 PÉNZ 120 JEGYZETT TŐKE 100 EREDMÉNY 55 SZÁLLITÓK EREDMÉNY 55 SZÁLLITÓK 0 KÉSZLET 35 VEVŐK ESZKÖZÖK 155 = FORRÁSOK PÉNZÁRAMLÁS (CF) = +20 EREDMÉNY: +55 NYITÓ PÉNZ +/-CF= ZÁRÓ PÉNZ =120 I/A) KÉSZPÉNZES FIZETÉS

119 MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS CASH FLOW KIMUTATÁS ESZKÖZÖK FORRÁSOK RÁFORDÍTÁSOK HOZAMOK PÉNZFORRÁS PÉNZFELHASZNÁLÁS KÉSZLET 35 VEVŐK 9 0 PÉNZ 100 JEGYZETT TŐKE 100 EREDMÉNY 55 SZÁLLITÓK EREDMÉNY 55 SZÁLLITÓK 70 KÉSZLET 35 VEVŐK ESZKÖZÖK 225=FORRÁSOK PÉNZÁRAMLÁS (CF) = 0 EREDMÉNY: +55 NYITÓ PÉNZ +/-CF= ZÁRÓ PÉNZ 100-0=100 I/B) VÉTEL HITELBE, ELADÁS HITELBE

120 MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS CASH FLOW KIMUTATÁS ESZKÖZÖK FORRÁSOK RÁFORDÍTÁSOK HOZAMOK PÉNZFORRÁS PÉNZFELHASZNÁLÁS KÉSZLET 35 VEVŐK 45 PÉNZ 110 JEGYZETT TŐKE 100 EREDMÉNY 55 SZÁLLITÓK EREDMÉNY 55 SZÁLLITÓK 35 0 KÉSZLET 35 VEVŐK ESZKÖZÖK 190=FORRÁSOK PÉNZÁRAMLÁS (CF) =+100 EREDMÉNY: +55 NYITÓ PÉNZ +/-CF= ZÁRÓ PÉNZ =110 I/C) VÉTEL FELE, ELADÁS FELE PÉNZÜGYILEG IS RENDEZVE

121 MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS CASH FLOW KIMUTATÁS ESZKÖZÖK FORRÁSOK RÁFORDÍTÁSOK HOZAMOK PÉNZFORRÁS PÉNZFELHASZNÁLÁS KÉSZLET 35 VEVŐK 9 0 PÉNZ 30 JEGYZETT TŐKE 100 EREDMÉNY 55 SZÁLLITÓK EREDMÉNY 55 SZÁLLITÓK 0 KÉSZLET 35 VEVŐK ESZKÖZÖK 155=FORRÁSOK PÉNZÁRAMLÁS (CF) = -70 EREDMÉNY: +55 NYITÓ PÉNZ +/-CF= ZÁRÓ PÉNZ = 30 I/D) VÉTEL-KÉSZPÉNZ, ELADÁS-HITEL

122 MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS CASH FLOW KIMUTATÁS ESZKÖZÖK FORRÁSOK RÁFORDÍTÁSOK HOZAMOK PÉNZFORRÁS PÉNZFELHASZNÁLÁS KÉSZLET 35 VEVŐK 0 PÉNZ 190 JEGYZETT TŐKE 100 EREDMÉNY 55 SZÁLLITÓK EREDMÉNY 55 SZÁLLITÓK 70 KÉSZLET 35 VEVŐK ESZKÖZÖK 225=FORRÁSOK PÉNZÁRAMLÁS (CF) =+ 90 EREDMÉNY: +55 NYITÓ PÉNZ +/-CF= ZÁRÓ PÉNZ =190 I/E) VÉTEL-HITEL, ELADÁS-KÉSZPÉNZ

123 Állóeszköz-gazdálkodás

124 Erőforrás-gazdálkodás Termelési és értékesítési célok, feladatok -állóeszköz-gazdálkodás -Forgóeszköz-gazdálkodás -Munkaerő-gazdálkodás

125 Befektetett eszközök Egy évnél hosszabb ideig használjuk Értékük fokozatosan, elhasználódásuk arányában térül meg A vállalat eszközeinek besorolása az adott eszköz technológiai-gazdálkodási folyamatban betöltött szerepe szerint történik

126 Állóeszköz-gazdálkodás Részei: Az állóeszköz létesítése - beruházás Az állóeszközök működtetése

127 Beruházás Állóeszközök létesítésére irányuló műszaki, gazdasági tevékenység Hosszú távon meghatározza a vállalat kapacitását, gyártható termékek körét, összetételét, alkalmazható technológiákat, létszám- és szakképzési igényt Befolyásolja a vállalat tőkeszerkezetét, likviditását, költségeinek szerkezetét

128 Beruházási célok Beruházási alternatívák Beruházási döntések megalapozása beruházás gazdaságossági számításokkal Statikus és dinamikus számítások Javaslatok értékelése, döntés kockázatelemzés Tőkeszükséglet meghatározása Finanszírozási döntések

129 Beruházás-gazdaságossági számítások Az egyes alternatívákat várható hozamuk és költségük alapján hasonlítjuk össze Kockázatelemzés Statikus számításoknál nem vesszük figyelembe a pénz időértékét Jelenérték-számítás Kapott eredmények alapján sorbarendezés

130 Példa Egy vállalkozás két beruházási lehetőség közül választhat a következő adatok alapján: A. projekt: A beruházás100 millió forintba kerül, három éven keresztül tudjuk használni, az éves várható nettó hozam évente 50 millió forint B. Projekt: A beruházás500 millió forintba kerül, három éven keresztül tudjuk használni, az éves várható nettó hozam évente 200 millió forint Statikus beruházás-gazdaságossági számítások: a) Beruházás átlagos jövedelmezősége = működési pénzáramok átlaga/kezdő pénzáram*100 b) Megtérülési idő= Kezdő pénzáram/működési pénzáramok átlaga *100 Jelenértékszámítás: NPV 0 C 0 Ct 1 r t

131 Kockázatelemzés Milyen biztonsággal becsülhetők a hozamok és a költségek A vezetők várakozásai - gazdasági növekedésre - inflációra, reálkamatlábakra - a fogyasztói ízlés változására - versenytársak magatartására, stb Számítások: optimista pesszimista Fedezeti pont számítása

132 Finanszírozási döntések Milyen összetételű tőke vonható be az adott tőke finanszírozásába? saját és idegen forrás aránya A befektetés hozama fedezetet jelent-e az egyes finanszírozási források árára? Aranyszabály: hosszú távon az eszközök megtérülési struktúrájának és a források esedékesség szerinti megoszlásának összhangba kell lenni - Tartósan lekötött eszközöket csak tartósan rendelkezésre álló forrásokból lehet finanszírozni - Rövid távon megtérülő eszközöket lehet csak rövid lejáratú forrásokból finanszírozni

133 Forgóeszköz-gazdálkodás

134 Forgóeszköz Azok az eszközök, amelyek várhatóan egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet Főbb csoportjai: a) készletek b) követelések c) értékpapírok d) pénzeszközök

135 A forgóeszközök körforgása készpénz készpénz vevőállomány Anyag,áru értékesítés termelés Késztermék, készletek

136 Forgóeszköz-gazdálkodás feladata: A forgóeszközök körforgásának fenntartása A termelés folyamatának biztosítása a lehető legkisebb ráfordítással Eszközstruktúra és eszközlekötés optimális szintje Eszközök finanszírozása

137 A forgóeszköz-gazdálkodás elemzésére szolgáló mutatók forgóeszköz-igényesség az előállított termék mennyiségének és a tartós forgóeszköz-lekötésnek a hányadosa hatékonysági mutatók a tartós forgóeszköz-lekötés és az előállított termék mennyiségének aránya forgási sebesség mutatók

138 Forgóeszköz-gazdálkodás jellemzői Rövid táv Könnyebben korrigálhatók a döntések A döntések jelentős hatással vannak a vállalat likviditási és jövedelmezőségi helyzetére

139 A vállalat működéséhez szükséges forgótőke mennyisége függ: A tőke forgási idejétől (a készletre váltott pénz ismét készpénz formában jelenik meg) A termelés és a forgalom nagyságától A versenytársak magatartásától A beszállítók szállítási feltételeinek változásától Konjunkturális változásoktól Technológiai változásoktól A vállalat várakozásaitól

140 Optimális szint meghatározása Kétféle politikát folytathat a menedzsment: Konzervatív politika - magas forgóeszköz-állomány, nagyobb biztonság, magasabb költségek, könnyebben biztosítható a likviditás, nagyobb tárolási veszteségek, stb. Kockázatosabb pénzügypolitika - alacsony forgóeszköz-állomány, alacsonyabb költségek, Optimum a kettő között! A forgóeszközök szintjét a forgóeszközök és az összes eszköz hányadosaként határozzuk meg optimális aránya az összköltség minimalizálásával határozható meg

141 Anyagi folyamatok és készletek A logisztikai rendszer

142 Anyagi folyamatok Különböző készültségi fokú termékeknek vállalaton belüli és a vállalatok közötti áramlása Térben és időben megszakadnak Készletek: a vállalatnál adott időpontban rendelkezésre álló termékek, anyagok állománya A készlettartás: fizikai, gazdasági kényszerszerűség a gazdaság minden szintjén

143 Logisztika Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségletnek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak Logisztikai rendszer: a) az anyagi áramlások és b) készletek, c) a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák

144 Logisztika története I. Alkalmazása a hadseregnél kezdődött (pl. Nagy Sándor) II. világháború után új fogalom a gazdasági szférában 1950-es évektől stratégiai fontosságú a vállalatok számára Gazdasági kiindulópontja: USA Nyugat Európa Kelet-Ázsia Közép-Kelet-Európa (Magyarországon a rendszerváltás után)

145 Logisztika története II. Fejlődési szakaszok (célok) 1950-es évek: termelés támogatása (költségcsökkentés) 1970-es évek: értékesítés támogatása 1980-as évek: új célként a vevőkiszolgálás (vevő igényeihez való alkalmazkodás Napjaink logisztikája: egyedi igényekre ill az ellátási hálózatra koncentrál

146 A VÁLLALAT LOGISZTIKAI RENDSZERE A logisztika célja: a forgóeszköz-gazdálkodás, közvetve a vállalati gazdálkodás hatékonyságának biztosítása. 7M megfelelő termék megfelelő minőségben megfelelő állapotban megfelelő helyen megfelelő időben megfelelő felhasználónak megfelelő költségen

147 A logisztikai rendszer részei: Beszerzési logisztika, amely a vállalati tevékenységhez szükséges inputokat szerzi be és bocsátja a termelés rendelkezésére. Termelési logisztika, amely a beszerzési logisztika által biztosított anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át. Értékesítési logisztika, amely a termelésből kikerülő termékeket az outputpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja

148 A logisztikai rendszer szerkezete Beszerzés A termelés ellátása Értékestés Készletezés Anyag- és vásárolt alkatrész-készletek Félkész termékek és befejezetlen termelés Késztemék készletek Anyagi folyamatok lebonyolítása beszállítás anyagmozgatás Kiszerelés, kiszállítás, disztribúció Információ kezelés Kínálatmenedzsment, szállító nyilvántartások A termelési program és folyamat nyilvántartásai Keresletmenedzsment, vevőnyilvántartások

149 A logisztika helye a vállalatokon belül Az egyes vállalatok logisztikai rendszerüket és szervezetüket nem különítik el az egyéb vállalati folyamatoktól és szervezetektől Az anyag- és információ áramlás lehetővé teszi a vállalati logisztikai célok megvalósítását, melyek a következők: -a szállítási határidők rövidítése -a szállítási pontosság, a megbízhatóság növelése -a kapacitások kihasználása -készletszintek csökkentése -rugalmasság -rendszer áttekinthetősége -a termék jó minősége -környezetvédelem -megfelelő szolgáltatások nyújtása

150 A logisztikai stratégia értékesítési stratégia -Az értékesítési rendszer felépítése -A kereslet kielégítés időzítése -A szállítás technológiájának kialakítása Beszerzési stratégia - venni vagy gyártani - a szállítóval szembeni követelmények (minőség, gyakoriság, szállítási idő, szállítást kísérő szolgáltatások - beszerzési információs rendszer Készletgazdálkodási stratégia - befektetett eszközök nagysága - a vállalati működés rugalmassága - a készletekkel kapcsolatos folyamatok ráfordítások

151 A logisztikával kapcsolatban levő főbb szakterületek Közlekedéstechnika Szállítás- és rakodástechnika Raktározástechnika Csomagolástechnika Logisztika Üzem- és vállalatgazdaságtan Gyártástechnika Kommunikációs technika Informatika Marketing

152 A logisztikai rendszer működésének értékelése: 2 tényezőt kell figyelembe venni: Általa nyújtott szolgáltatás színvonalát Működés költségeit

153 A kiszolgálási színvonala (értékesítési logisztika) 3 tényező határozza meg: Rendelkezésre állás: a logisztikai rendszernek az a képessége, hogy kielégítse a vele szemben jelentkező keresletet. (szoros kapcsolat a készletgazdálkodással) Kiszolgálási idő: rendelés beérkezésétől annak teljesítéséig eltelt idő Kiszolgálás minősége: vevő megfelelő árut kapott?

154 A logisztika költségstruktúrája 2 fő csoport: Adminisztratív (irányítási) költség: Készletezés, beszerzés, értékesítés, termelésellátás adminisztratív költségei + információrendszerek működtetési költségei Logisztikai funkció fizikai megvalósításának költsége Szállítás, tárolás, anyagmozgatás, csomagolás költségei

155 Készletgazdálkodás költségei UTÁNPÓTLÁSI KÖLTSÉGEK Közvetlen költségek - beszerzés Közvetett költségek -megrendelés -átvétel - ellenőrzés KÉSZLETTARTÁS KÖLTSÉGEI Raktárköltségek - fűtés - világítás - karbantartás Készlettárolás költsége - anyagmozgatás Egyéb költségek - biztosítás - igazgatás HIÁNY KÖLTSÉGEK Számszerűsíthető Nem számszerűsíthető

156 Készletgazdálkodás Vásárolt készletek állománya: alanyanyagok, segédanyagok, vásárolt alkatrészek Saját termelésű készletek félkész, befejezetlen, késztermék Árukészletek Kérdések: Mit tartsunk készleten? Mekkora legyen a készlet? Milyen időközönként mennyit rendeljünk? Hogyan tudjuk gazdaságosan megoldani? Készletezési mechanizmusok: - rendelés rögzített időközönként - rendelés meghatározott készletszint elérésénél - a rendelési tétel nagysága rögzített - a rendelési tétel akkora, hogy beérkezése után adott szintet a készlet elérjen

157 Készletgazdálkodási mechanizmusok Mennyit rendeljünk? Mindig ugyanannyit (Rögzített rendelési mennyiség (q)) Annyit, hogy az a maximális készletszintre (S) töltsön fel. Mindig ugyanakkor (Rögzített rendelési időköz (t)) Fűrészfog modell (t,q) Ciklikus modell (t,s) Mikor rendeljünk? Amikor a készletszint egy meghatározott jelzőkészlet-szint (s) alá csökken. Kétraktáros modell (s,q) Csillapításos modell (s,s)

158 Fűrészfog modell (t,q)

159 Ciklikus készletgazdálkodási mechanizmus (t,s) Rögzített paraméterek: - rendelési időköz - maximális készlet Prognosztizálandó: - a rendelési volumen

160 Ciklikus készletgazdálkodási modell Készlet mennyiség Maximális készletszint Q1 Q2 Q3 Kényszer leállás Idő t t t Előnye: fix rendelési időpont, a beszerzés munkájának ütemezhetősége Hátránya: változik a rendelt mennyiség, magas biztonsági készleteket kell tartani

161 Csillapításos készletgazdálkodási mechanizmus (s,s) Rögzített paraméterek: - maximális készlet - jelzőkészlet Prognosztizálandó: - a rendelési időpont - rendelési tétel

162 Csillapításos készletgazdálkodás Készlet mennyiség Maximális készletszint Q1 Q2 Q3 Rendelési jelzőszint Minimális készlet t1 t2 t3 Idő Előnye: szükségletekhez igazodó rendelési időpont, rögzített maximális készletszint Hátránya: folyamatos készletellenőrzés

163 Kétraktáras készletgazdálkodási mechanizmus (s,q) Rögzített paraméterek: - rendelési tétel - jelzőkészlet Prognosztizálandó: - a rendelési időpont

164 Kétraktáras készletgazdálkodás Készlet mennyiség Q Q Q Rendelési jelzőszint Minimális készletszint Utánpótlási idő t1 t2 t3 Idő Előnye: nagyfokú automatizmus Hátránya: erős ingadozás esetén nehezen tervezhető

165 Gazdaságos rendelési mennyiség modellje Készlettartás összes költsége Költségek Raktározási költség Utánpótlási költségek Q

166 Anyagi folyamatok Szállítás (technikai lebonyolítás, szállítási útvonalak, költségek, idő, pontosság, megbízhatóság - lehet harmadik fél is) Tárolás (raktárak elhelyezése,egység rakományok összeállítása, gazdaságosság) Anyagmozgatás Kiszerelés Összehangolt megoldás szükséges!!!

167 Vállalkozások pénzügyi-számviteli mutatói

168 Pénzügyi-számviteli mutatók 1. Likviditási mutatók: arányszámok, amelyek a rövid lejáratú kötelezettségek likvid eszközökkel fedezettségét mérik. 2. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) mutatók: az összes eszköz/jövedelem/ cash flow és adósság arányát mutatják 3. Működési mutatók: a menedzsment eredményességét mérő mutatók, amelyeknek két fajtája 3.1. Jövedelmezőségi mutatók 3.2. Hatékonysági mutatók 4. Kockázati mutatók: a hitelezők és tulajdonosok hozamának bizonytalanságát mérő mutatók 5. Növekedési mutatók: az időben eltérő pénzügyi adatok változásának, ütemét számszerűsítő arányszámok 6. Részvény és piaci mutatók: az egy részvényre vetített, értékpapírpiaci információkat tükröző mutatók 7. Pénzügyi megtérülési mutatók: egy projekt megtérülését elemző mutatók

169 1. Likviditási mutatók Arányszámok, amelyek a rövid lejáratú kötelezettségek likvid eszközökkel való fedezettségét mérik A./ ABSZOLÚT MUTATÓK 1. Forgóeszköz befektetés: Készlet + Vevők - Spontán követelések (szállítók+egyéb) Értelmezése: a készlet- és vevőállomány mely része nem fedezhető spontán finanszírozással 2. Nettó forgótőke: Összes forgóeszköz Rövid lejáratú kötelezettségek Értelmezése: az összes forgóeszközérték mely része nem finanszírozható rövid lejáratú forrással

170 Abszolút likviditási mutatók mérlegbeli szemléltetése

171 B./ RELATÍV MUTATÓK Likviditási ráta= Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek Gyorsráta =(Forgóeszközök Készletek)/Rövid lejáratú kötelezettségek Pénzeszköz arány=(forgóeszközök Készletek - követelések)/ Rövid lejáratú kötelezettségek Vagy:(Értékpapírok + Pénzeszközök)/Rövid kötelezettségek

172 Értelmezés 1.3. Likviditási ráta forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek Értelmezése: 1 Ft rövid lejáratú kötelezettségre mennyi forgóeszközérték jut Nettó forgótőke = likviditási ráta abszolút összegben nemzetközi mércéje: 2, hazai: 1,3

173 Értelmezés Gyorsráta: az igen likvid forgóeszközök mennyiben nyújtanak fedezetet a rövidlejáratú kötelezettségekre nemzetközi mércéje: 1, hazai mércéje: 0,7 Pénzeszköz arány (cash ratio):(pénzeszközök + piacképes értékpapírok) / rövid lejáratú kötelezettségek

174 Vállalattípusok a rövid távú önfinanszírozás mértéke szerint 174

175 2. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) mutatók A/ FLOW 2.1. Eladósodottsági mutató = pénzáramlás / összes idegen forrás értelmezése: az adósság mekkora része fizethető vissza adott időszak alatt 2.2. Adósságvisszafizető képesség = összes idegen forrás / pénzáramlás Értelmezése: mennyi időszak alatt fizethető vissza az adósság Pénzügy vs. számvitel: a pénz jelenértéke

176 B/ STOCK Idegen tőke arány = összes adósság / összes eszköz Értelmezése: 1 Ft vagyonra hány Ft adósság jut probléma 1: könyv szerinti érték vs. piaci érték probléma 2: céltartalék saját, idegen vagy egyik sem? Adósságfedezeti mutató = összes eszköz / összes adósság Értelmezése: 1 Ft adósságra hány Ft vagyon jut nemzetközi mércéje 2, hazai régebben kb. 3 tartalma a likviditási ráta idődimenzió nélkül 2.3. és 2.4. egymás reciproka

177 2.5. Tőkeellátottság = Saját tőke / Összes forrás 2.6. Tőkeáttétel = Összes forrás / Saját tőke a tőkeáttétel a kockázat általános mérőszáma 2.5. és 2.6. egymás reciprokai

178 Jövedelmezőségi mutatók Sajáttőke-arányos nyereség (ROE) = Adózott eredmény/saját tőke Eszközarányos nyereség1 (ROA 1) = Adózott eredmény/összes eszköz átlagos értéke Eszközarányos nyereség2 (ROA 2) = (Adó és kamatfizetés előtti nyereség (EBIT*) - adó) / összes eszköz átlagos értéke Árbevétel-arányos nyereség = Adózott nyereség / Nettó árbevétel *EBIT (Earnings Before Interest and Taxes): adó és kamatfizetés előtti nyereség

179 Példa A vállalkozás átlagos összes eszköze millió Ft, adó-és kamatfizetés előtti nyereség 400 millió Ft, a fizetendő kamat 100 millió forint társasági adó kulcsa 18 %. Mennyi az eszközarányos nyereség1 és 2 mutató értéke? EBIT (Earnings Before Interest and Taxes): kamat 100 adóalap 300 adó 54=300*0,18 adózott eredmény 246= ROA1 = Adózott eredmény/összes eszköz átlagos értéke = 246/1000 = 0,246 = 24,6 % ROA2 = Adó és kamatfizetés előtti nyereség - adó/összes eszköz átlagos értéke = (400-54)/1000 = 0,346=34,6 %

180 Hatékonysági mutatók A hatékonysági mutatók azt mérik, hogy a menedzsment milyen hatékonysággal hasznosítja a vállalat eszközeit. Ezért szokás még e mutatókat kihasználtsági mutatóknak is hívni. Reciprokaik az eszközigényesség

181 Eszközök forgási sebessége = nettó árbevétel / átlagos összes eszközérték Ugyanilyen logikával számíthatók az alábbi mutatók: Készletek forgási sebessége1 = nettó árbevétel / készletek átlagos értéke Készletek forgási sebessége2 = értékesítés közvetlen költsége/készletek átlagos értéke Vevők forgási sebessége: az adósaink fizetési fegyelmét mutatja Szállítók forgási sebessége: a mi vállalatunk fizetési fegyelmét mutatja

182 A forgóeszközök kihasználásának sajátos mutatója a forgási sebesség, amit a forgóeszközök egy időszak, pl. egy év alatt megtett fordulatainak számával, vagy a körforgás időtartamával, a forgási napok számával mérnek. Ez utóbbi mutató úgy is értelmezhető, hogy a készletek átlagos nagysága ennyi napi termelés ellátásához elegendő A forgási sebesség képlete: s = éves árbevétel/ éves átl. forgóeszköz állomány A forgási idő képlete: n = 360/forgási sebesség Egy vállalat esetében a forgási idő 60 nap, forgóeszközeinek átlagos állománya 200 MFt. Mekkora a forgási sebesség? Mekkora a cég éves árbevétele?

183 Forgási sebesség (s) = 360 / forgási idő (n) = 360 / 60 = 6 Éves árbevétel = Forgási sebesség (s) * éves átl. FE állomány = = 6 * 200 = 1,2 milliárd Ft

184 Pénzügyi megtérülési mutatók Jelenértéket nem használó mutatószámok: Megtérülési idő Fordulatok száma Pénz jelenértékét felhasználó mutatók: 1. NPV 2. PI 3. IRR

185 1. Nettó jelenérték (NPV) A nettó jelenérték kiszámításának a képlete: NPV C 0 n t 1 csak abban az esetben használható, ha a befektetett összeget egy összegben és azonnal kifizetjük egyéb esetekben: a hozamok együttes jelenértékéből kivonjuk a ráfordítások együttes jelenértékét A képlet tehát: NPV = PV (H) PV (R) PV (H) = hozamok jelenértéke PV (R) = ráfordítások jelenértéke C t 1 r t

186 Egy vállalkozás beruházást szeretne végrehajtani. Kérdés: beruházásba befektetett összegek megtérülnek-e. A tőke alternatív költsége 20%. (A pénzáramokat az év végére vegyük figyelembe. Jelen időpont a beruházás kezdete.) Év Befektetett tőke Hozam NPV , , ,2 1,2 1, ,2 6

187 2. Jövedelmezőségi index (PI Profitability Index) A beruházás révén képződő jövedelmek jelenértékét a kezdő pénzáramhoz viszonyítjuk. PI n Ct (1 r t t 1 ) C Ha nem egyszeri beruházásról van szó, hanem többszöri pénzáramlásról, a képlet a következőképpen változhat: 0 PI PV ( H) PV ( R)

188 2. Jövedelmezőségi index (PI Profitability Index) A beruházás révén képződő jövedelmek jelenértékét a kezdő pénzáramhoz viszonyítjuk. PI n Ct (1 r t t 1 ) C Ha nem egyszeri beruházásról van szó, hanem többszöri pénzáramlásról, a képlet a következőképpen változhat: 0 PI PV ( H) PV ( R)

189 3. Belső megtérülés ráta (IRR Internal Rate Of Return) A belső megtérülési ráta (más néven belső kamatláb) az a kamatláb, amely mellett a hozamok diszkontált összege megegyezik az egyszeri ráfordítások együttes jelenértékével. PV (H) = PV (B) ezért NPV = 0 Képletben: 0 C 0 n t 1 C 1 IRR t t

190 A belső megtérülési ráta számolása Nézzünk meg egy példán keresztül: Egyszeri beruházási ktg: év múlva esedékes bevétel: év múlva esedékes bevétel: IRR (1 IRR) Rendezve az egyenletet és osztva ezerrel: - 10 X 2 + 7X + 6 = 0 0 legyen 1+IRR = X A másodfokú egyenlet megoldó képletébe behelyettesítve: ebből X1 = 1,2 az X X2 = -0,5 (itt nem értelmezhető) Ha X = 1+IRR, 20 akkor 1,2 20 = 1+IRR tehát az IRR = 0.2 azaz 20% 1,2 b 2 b 2a 4ac

191 Az IRR értelmezése Az IRR tulajdonképpen egy belső kamatláb A belső kamatláb a projekt belső hozamát mutatja meg Kiszámítása során matematikai veszély, ha a pénzáramlások előjele váltakozik Ekkor több megoldás is lehetséges matematikailag, közgazdaságilag nem

192 Az IRR és az NPV összefüggése Az NPV mutató a piaci hozam feletti többletnyereséget tartalmazza, abszolút összegben Ezért ha NPV = 0, az IRR megegyezik a piaci kamatlábbal: IRR=r Ha NPV>0, akkor IRR> r Ha NPV<0, akkor IRR< r.

193 Üzleti terv A vállalkozók, vállalkozások önmaguk és külső szervek részére üzleti stratégiájukat az üzleti tervben fogalmazzák meg. 193

194 Egy lehetséges szerkezet Tartalomjegyzék I. Bevezető oldal II. Vezetői összefoglaló III. Ágazati elemzés IV. A vállalkozás általános bemutatása V. Termelési, ill. működési terv VI. Marketing terv VII. Szervezeti felépítés VIII. Kockázatelemzés IX. Pénzügyi terv X. Mellékletek

195 Az üzleti terv nem más, mint a térkép, amely megmutatja az utat, hogy vállalkozásunkat hogyan jutassuk el a sikerhez. Üzleti tervet többféle okból is szokás készíteni. Például: pályázatíráshoz, befektetők bevonásához, banki hitel felvételéhez, a management számára, de leginkább akkor, amikor egy vállalkozást vagy egy projektet tervezünk elindítani. Attól függően, hogy kinek a részére készül a terv, mindig a leendő olvasók számára fontos részeket kell kidomborítani. Ha például hitelezőknek, befektetőknek állítjuk össze az üzleti tervet, akkor a pénzügyi terv részt kell részleteznünk és rávilágítani azokra a pontokra, hogy miért érdemes a befektetőnek pénzt invesztálnia a vállalkozásunkba, hogyan kapja vissza a tőkéjét, és mekkora profittal. Amikor a vezetőségnek készítjük az üzleti tervet, akkor érdemesebb inkább az eladási adatokat, a piac elemzést, a marketing tervet finomítani, illetve a működési költségek résszel foglalkozni mélyebben.

196 Induló vállalkozásnál saját magunknak készül a terv. Sokan elmulasztják, pedig rengeteg felesleges fejfájástól és pénzkidobástól kímélheti meg az embert. Az üzleti terv megírásakor a vállalkozó rá van kényszerülve, hogy szisztematikusan végiggondolja, hová szeretne eljutni, és hogyan. Mik a buktatók a vállalkozási ötlet megvalósításában, mik a lehetőségek, merre nem érdemes menni, és hol bukkanhatunk kiaknázatlan lehetőségekre.

197 I. Bevezető oldal A vállalkozás neve címe, adatai A tulajdonosok neve címe A vállalkozás működési köre Milyen célból készítjük az üzleti tervet? Az adatok bizalmas kezelésre vonatkozó információk

198 II. Összefoglalás A teljes üzleti terv összefoglalása a gyors megismerés, áttekintés céljából. Az üzleti terv célja A tevékenység összefoglalása Mit, hol, kinek, milyen feltételek mellett kívánunk termelni - a leendő vállalkozás / project alapjai, fő jellemzői - mik lesznek a vállalkozás termékei / szolgáltatásai - kikből fog összeállni a vevőkör - kik a vállalkozás tulajdonosai

199 - A vállalkozás rövid bemutatása, története. Cég hitvalllása, filozófiája. - Termékek, szolgáltatások rövid bemutatása. - A vállalkozás piacon elfoglalt helye, versenytársak, piaci helyzetelemzés. Célpiacok. Marketing stratégia. - A vállalkozás felépítése, működése. Önálló vállalkozás-e, franchise, leányvállalat? Kik a fő beszállítók. - A közeljövőt érintő célkitűzések, intézkedések, amiket meg kell tenni. - A vállalkozás pénzügyi helyzete. Miért van szükség tőkebevonásra? Hogyan kerül felhasználásra?

200 III. Ágazati elemzés Az ágazati trendek és kilátások A versenytársak elemzése A piaci lehetőségek, korlátok Ágazati előrejelzések Ez valójában lehet a marketingterv része is. Lásd később!

201 - az iparágat érintő társadalmi változások - technológiai változások, újítások - politikai környezet, jogszabályi keretek változása - demográfiai változások - gazdasági változások (makrogazdasági mutatók, kamatlábak, adók, lakossági fogyasztások és megtakarítások) - környezeti változók (időjárás, nyersanyagok, környezetszennyezés, környezetvédelem) - az iparágban tapasztalható trendek, azok hatása a vállalkozás tevékenységére, eredményességére - új vállalkozás esetén mennyire nehéz belépni a piacra, a már jelenlévő szereplők mennyire akadályozhatják a belépésünket, milyen magas költségekkel járhat ez

202 IV. A vállalkozás leírása Kerülhet az elejére is ez a rész A termékek bemutatása A nyújtott és igénybe vett szolgáltatások A vállalat, vállalkozás méretei Munkaszervezés, személyzeti és adminisztrációs kérdések A vezetők, alkalmazottak szakmai háttere

203 1.) A vállalkozás alapadatai - működési forma: önálló cég, franchise, leányvállalat, egyéb - tulajdonosok (név, cím) - törvényes képviselők (név, cím) - a vállalkozás pontos neve - a vállalkozás székhelye, telephelyei - a vállalkozás mikor lett bejegyezve - a vállalkozás fő tevékenysége - a vállalkozás melléktevékenységei - elérhetőségi adatok (telefon, fax, internet cím, cím, postacím) - a vállalkozás könyvvezetését végző cég neve - a vállalkozás jogi képviseletét ellátó cég neve - egyéb, a vállalkozás működése szempontjából fontos tanácsadó cégek neve

204 2.) A vállalkozás története a) már működő vállalkozás esetén: - a vállalkozás alapításának ideje és oka, mi céllal jött létre - cégfilozófia, a vállalat küldetése - a működésének története, áttörő sikerek, mélypontok - díjak, szakmai elismerések - folyamatban lévő fejlesztések, jövőre vonatkozó célkitűzések b) most induló vállalkozás esetén: - rögzíteni kell, hogy az üzleti terv megírását mi ösztönözte: hitelfelvételi kérelem, befektető keresése, pályázat elnyerése, egyéb - miért érné meg a befektetőnek, hitelnyújtónak stb. a vállalkozás támogatása, hogyan profitálhat belőle - cégfilozófia, a vállalat küldetése, mit szeretne elérni

205 V. Termelési terv, (vagy helyette működési terv) A termelési technológia A telephely A gépek és berendezések A szállítók listája

206 Működési terv Ebben a részben a vállalkozás működésének napi rutinjáról, a telephelyről, eszközökről, munkaerőről és a vállalkozás környezetéről adunk információkat.

207 - hol és milyen módon kerülnek a vállalkozás termékei / szolgáltatásai előállításra - mik az előállítási eljárások és költségek - készletgazdálkodás - vevőszolgálati politika - a telephely, raktár, iroda fizikai paraméterei (méret, épület típusa, energia szükségletek, stb.) védjegy bejegyzés, szabadalmak, szerzői jogok, stb. - hány alkalmazottra lesz szüksége a vállalkozásnak - munkakörök leírása - szerződéses alkalmazottak, munkafolyamatok kiszervezése - kik a legfontosabb beszállítók - milyen hitel és szállítási politikával dolgoznak beszállítóink - fog-e a vállalkozás hitelbe értékesíteni, és ha igen, milyen feltételek mellett

208 1.) Fejlesztési elemzés - a termékek / szolgáltatások fejlesztése milyen stádiumban van - mikorra várható a fejlesztés befejezése - a befejezésig milyen akadályokat kell leküzdenie a vállalkozásnak - milyen feladatok várnak még elvégzésre - kik vesznek részt a vállalkozáson kívül a fejlesztésben (alvállalkozó, partnercég) - a szabadalmaztatás megoldása, a szabadalmi jogok levédése

209 2.) Gyártási terv - a vállalkozás fő beszállítói - a beszállítók osztályozása (ár, szállítási feltételek, megbízhatóság) - milyen gyártási eljárásokat alkalmaz a vállalkozás - a gyártási / előállítási folyamat rövid bemutatása - a gyártási folyamathoz kapcsolódó költségek felsorolása - mik a kutatási és fejlesztési folyamatokhoz kötődő költségek és határidők - milyen eszközigénnyel jár együtt a termékek / szolgáltatások előállítása - milyen helyigénnyel jár együtt a termékek / szolgáltatások előállítása (raktár, gyárüzem) - alvállalkozók részt vesznek-e a gyártási folyamatban - milyen szervízhálózatot működtet a cég - jár-e terméktámogatás a termékekhez / szolgáltatásokhoz

210 VI. Marketing terv Piackutatás, szegmentáció Célpiac Marketing mix - Termékpolitika - Árpolitika - Értékesítési politika - Kommunikációs politika

211 1. Piackutatás: 1. Piackutatás: - az elsődleges piackutatás forrásai (kérdőívek, mélyinterjúk, stb.) - a másodlagos piackutatás forrásai (szakmai publikációk, adatbázisokból nyert információk, tanulmányok, szaklapok, statisztikák, stb.)

212 2.Piacszegmentáció - a lehetséges célcsoportok körülírása. A különböző termékeidre különböző célcsoportokból kerülhetnek ki a vásárlók. Az is előfordulhat, hogy ugyanannak a terméknek többféle célcsoportja lehet. Mutasd be a célcsoportokat demográfiai jellemzők, pszichológiai jellemzők, életvitelbeli jellemzők alapján. - a konkurencia elemzése: készíts egy listát a vállalkozás legfontosabb versenytársairól, és vesd össze a saját vállalkozásod / termékeid jellemzőivel. Elemezni kívánt tényezők: termékskála, ár, minőség, kapcsolódó szolgáltatások, vevőszolgálat, megbízhatóság, hírnév, földrajzi elhelyezkedés, értékesítési csatornák, marketing kampányok

213 3. Célpiac Miután behatóan tanulmányoztuk az iparágat, termékeket és szolgáltatásokat, fogyasztókat és a versenytársakat, egy határozott elképzelésünk alakul ki arról, hogy vállalkozásunk hogyan és hová illeszkedik bele a piacba, hová szeretnénk pozícionálni magunkat. Egy-két rövid bekezdésben határozd meg a célpiacodat. Ha léteznek másodlagos piacok is a vállalkozás termékei részére, akkor ezeket is írd körül.

214 A termék (Product) Készíts egy termék életgörbét minden egyes termékre / szolgáltatásra és határozd meg, hogy az életgörbe egyes szakaszaiban milyen marketing stratégiákat kell majd alkalmazni, illetve kik lesznek az adott szakaszban a termék célcsoportjai. - piacralépés szakasza: jellemzők, alkalmazandó promóciós tevékenység, ajánlott célcsoport, ár stratégia, stb. - növekedés szakasza: jellemzők, alkalmazandó promóciós tevékenység, ajánlott célcsoport, ár stratégia, stb. - érett szakasz: jellemzők, alkalmazandó promóciós tevékenység, ajánlott célcsoport, ár stratégia, stb. - hanyatlás / stabilitás szakasza: jellemzők, alkalmazandó promóciós tevékenység, ajánlott célcsoport, ár stratégia, stb.

215 Az ár (Price) Ki kell dolgozni a vállalkozás árpolitikáját, ami a vállalkozás által kínált termékek (szolgáltatások) árának meghatározása és a piaci eseményekre történő reagálás elveinek és módszereinek összessége. A vállalkozás termékeivel különböző árakon léphet be a piacra. Az induló ár lehet: költség alapú árképzéssel kapott ár, keresletalapú árképzéssel képzett ár, versenytárs alapú árképzéssel kapott ár. - mennyire árérzékeny a célcsoport - milyen árengedmény politikát lehet alkalmazni - a vállalkozás hitel politikája, vevőszolgálat kialakítása, garanciák kiépítése

216 Értékesítési hely (Place). A vállalkozás által érvényesíteni kívánt értékesítési csatornákat, láncokat írja le. A termék vagy szolgáltatás hogyan jut el a keletkezés helyéről a fogyasztóhoz. A klasszikus termék elosztási csatorna: Termelő - Nagykereskedő - Kiskereskedő - Fogyasztó A választott értékesítési csatornák eltérőek lehetnek különböző funkciójú termékek, illetve szolgáltatások esetén.

217 Eladás, vásárlás ösztönzés (Promotion) Napjainkban igen fontos értékesítéspolitikai eszköz. Az a feladata, hogy a potenciális vásárlók figyelmét a vállalkozás felé fordítsa. Meg kell tervezni az alkalmazni kívánt reklám és közönségkapcsolati programot. A Public Relations (PR) az eladásösztönzés közvetett formája.

218 - Hol fog működni a vállalkozás? Szükséges-e külön iroda bérlése, raktárhelység, esetleg üzlethelység bérlése? - mennyire lényeges a vállalkozás földrajzi elhelyezkedése a vevők szempontjából - a versenytársak földrajzi elhelyezkedése - milyen értékesítési csatornákat kíván igénybe venni a vállalkozás (online bolt az interneten, csomagküldő szolgálat, aukciós oldalakon keresztüli értékesítés, saját üzlethelység, stand, saját affiliate hálózat, ügynökök, személyes eladás, nagyker, stb.)

219 Még 6 P Csomagolás (Packing). Vásárlást követő szolgáltatások (Post sale service). Kapcsolatok (Partners). Marketing munkatársak (Personal). Piaci eredmények folyamatos visszacsatolása (Process of feedback and modification). Múló idő (Passing time).

220 VII. Szervezeti terv A tulajdonforma Társak vagy részvényesek Vezetõk hatásköre A vezetõk szakmai háttere, rövid szakmai életrajza A munka- és felelõsség megosztás (Szervezeti és mûködési szabályzat)

221 1.) Vezetőség, tisztségviselők - kik a vállalkozás alapítói - kik az aktív befektetők - kik azok az alkalmazottak, akik kulcsfontosságú szerepet játszanak a vállalkozás életében - kik az igazgatók - van-e tanácsadó testülete a vállalkozásnak - kik a külső / belső tanácsadók: jogi képviselet, könyvvezetés, pénzügyi tanácsadó - ábra mellékelése a szervezeti sémáról

222 2.) Személyzeti politika és stratégia - az alkalmazottak felvételének az ütemezése - milyen módszert használ a vállalkozás az alkalmazottak kiválasztásánál - igénybe vesz-e vállalkozás külső céget az alkalmazottak kiválasztásában - milyen javadalmazási rendszert alkalmaz a vállalkozás - létezik-e munkaerőképzés a vállalkozásnál

223 VIII. Kockázatelemzés A környezeti és vállalati belső elemzés (SWOT- analízis) Felkészülés a váratlan eseményekre Fedezetszámítás

224 Fedezetszámítás Profit=Bevétel-Költségek Költég=Változóköltség +Fixköltség Π=QP-VC-FC=0, AVC=VC/Q PQ=AVC*Q+FC PQ-AVC*Q=FC, Q(P-AVC)=FC Q=FC:(P-AVC)

225 SWOT-analízis Elemzési és gondolkodási módszert ad a sikertényezők feltérképezésére, Strukturálja a gondolkodást Pozícionálhatja általa a vállalkozás saját és környezeti jellemzőit A fontos elemekre összpontosít Rámutat arra, mit kell fejleszteni és mivel nem érdemes foglalkoznia a vállalkozásnak.

226

227

228 IX. Pénzügyi terv Előzetes jövedelemterv Pénzforgalmi becslések Előzetes mérlegek Fedezeti pont elemzés Meglévő és szükséges pénzforrások Gazdaságossági vizsgálatok eredményei

229 Megnevezés 1. év 200_ 2. év 200_ 3. év 200_ Nettó árbevétel (1. táblázat) Eladott áruk beszerzési értéke Anyagköltség Anyagi jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek és ráfordítások ÜZEMI/ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY Fizetett osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

230 BEFEKTETETT ESZKÖZÖK -Immateriális javak -Tárgyi eszközök -Pénzügyi eszközök FORGÓESZKÖZÖK -Készletek -Követelések, vevők -Értékpapírok -Pénzeszközök AKTÍVÁK ÖSSZESEN

231 SAJÁT TŐKE -Jegyzett tőke -Mérleg szerinti eredmény KÖTELEZETTSÉGEK -Hosszú lejáratú hitelek -Rövid lejáratú hitelek -Szállítók PASSZÍVÁK ÖSSZESEN

232 Megnevezés I. II. III. IV. Összesen Negyedév Nyitó pénzkészlet Árbevétel Egyéb bevételek (kamat) Bevétel összesen Beruházások Készletbeszerzés Munkabér Közterhek Kamatfizetés Egyéb kiadások Kiadás összesen Egyenleg Hitelfelvétel összesen: -éven belüli -éven túli Hiteltörlesztés összesen: -éven belüli -éven túli

233 X. Függelék Levelezés (megállapodások, szándéknyilatkozatok) Piackutatási adatok Bérleti és egyéb szerződések Szállítói árajánlatok - termék fotók - reklám anyagok (kreatív anyagok) - fotók a telephelyről, üzlethelységről - szerződés másolatok - vezetők önéletrajza, stb.

234 Piaci növekedés magas alacsony BCG-mátrix Kérdések Sztárok Döglött kutyák Fejős tehenek Kicsi Nagy Piaci részesedés

235 A kérdőjelek azok a viszonylag új termékek, amelyeknek még alacsony a piaci részesedésük és a gyors piaci növekedés lehetősége jellemző rájuk. Ekkor még gyenge a piaci helyzetük, de azokat a termékeket, amelyek sztárrá válhatnak támogatni kell, például beruházásokkal. A sztárok a piacon a legjobb pozíciót betöltő termékek, mivel a piaci részesedésük és a piaci növekedésük egyaránt magas. Leginkább ezek a termékek azok, amelyek meghatározzák a vállalkozás jövőjét, jövőbeni profitját. Ezért érdemes a termelésüket erőteljesen támogatni, hiszen ezek válhatnak fejőstehénné. A fejőstehén kategóriába tartozó termékek piaci részesedése nagyon magas, de a termelés további intenzív növelésére már nincs lehetőség, mivel a piacra a terméket illetően a telítődés jellemző. Ezeket a termékeket már csak annyiban célszerű támogatni, hogy megtartsák erős piaci pozíciójukat, a vállalkozás kihasználja a bennük rejlő lehetőségeket. A döglött kutyák olyan termékek, melyeknek sem a piaci részesedésük, sem a növekedési lehetőségük nem kielégítő. A vállalkozásnak fel kell készülnie ezek piacról történő kivezetésére.

236 Vállalati cél és küldetés Marketing:Termékpolitika

237 Az üzleti vállalkozás alapvető célja Fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett Magának a fogyasztói igénynek a megteremtése

238 A vállalat küldetése (misszió) Az alapvető célból vezethető le Meghatározza: - a működési kört(milyen fogyasztók, milyen igényeit,milyen eljárással akarja kielégíteni), - a belső működés és - az érintettekkel való kapcsolat alapelveit Megkülönbözteti más vállalatoktól Megvalósításához elengedhetetlen feltétele: - Marketing és innováció

239 A vállalat küldetése Öt tényező alakítja: 1. Történet 2. A vezetés és a tulajdonosok pillanatnyi preferenciái 3. A piaci környezet 4. Erőforrások 5. Speciális kompetencia A jó küldetés 1. Korlátozott számú célt tűz ki 2. Hangsúlyozza a fő irányvonalakat 3. Kijelöli a versenyszférát (ágazat, termék és felhasználás, kompetencia, piaci szegmentumok, vertikum, régiók)

240 A mi Küldetésünk Moeller Electric Kft. A legalapvetőbb szándék: termékeink biztonságosan és hatékonyan hasznosítsák az elektromos energiát. We keep power under control. Siemens: Vezető szerepet kívánunk betölteni Magyarország modernizációjában, fontos feladatunknak tartjuk tevékenységünk révén az életminőség közvetlen és közvetett javítását. Euroingatlan Célunk az olyan elérhető ingatlanok fejlesztése, melyek kivitelezésével, az alkalmazott technológiával, a kényelmi és biztonsági felszerelésekkel, zöldövezettel, egészséges, nyugodt és békés környezetben segíti az otthonteremtést, a családalapítást és a gyermeknevelést. Szaktudásunk és innovatív módszereink révén megvalósuló színvonalas beruházásainkon és ingatlanfejlesztésen túl az eredményes és hatékony pénzügyi gazdálkodás megvalósítására is törekszünk. Az erőforrások leghatékonyabb felhasználása és szűkebb hazánk támogatásának érdekében tevékenységünket igyekszünk összehangolni a régió intézményeivel, vállalkozásaival. Ám ismerjük morális kötelezettségeinket is, melyek értékeink megőrzésére, a tehetség gondozására és a környezetünk megóvására szólítanak fel bennünket. Ennek szellemében, örökségünk és felelősségünk szemmel tartásával tevékenykedik társaságunk.

241 A vállalati működés érintettjei Minden olyan személy vagy csoport, aki/amely befolyásolhatja a szervezet működését és/vagy érdekelt annak következményeiben Belső érintettek: tulajdonosok menedzserek alkalmazottak Külső érintettek: fogyasztók szállítók versenytársak stratégiai partnerek állami intézmények helyi és önkéntes állampolgári közösségek természetes környezet

242 Külső érintettek fogyasztók szállítók versenytársak stratégiai partnerek Belső érintettek Vállalatok érintettjei tulajdonosok tőkejövedelem (osztalék) munkavállalók munkajövedelem (költség) menedzserek munkajövedelem és tőkejövedelem Eredmény felhasználása?

243 Vállalat céljai Szervezeti célok: a küldetésből és a belső érintettek céljaiból, törekvéseiből alakulnak ki Egyéni célok a szükségletekből származtathatók, kiváltják az egyéni cselekvéseket Szervezeti célokok - nem egyenlő az egyéni célok összességével - hierarchikusan strukturáltak - hozzájárul az egyéni célok eléréséhez és fordítva - az egyéni céloknak összeegyeztethetőnek kell lennie a szervezet hatékony működésével (Maslow-p.) Vállalati célok: profitmotívum és társadalmi felelősség célstruktúra

244 Maslow

245 A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek, mint például az éhség, szomjúság stb. helyezkednek el, majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk. Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek részben kielégítettek. Például a piramis második szintjén található biztonság iránti szükséglet csak akkor lép fel, ha az alsó szinten lévő fiziológiai szükséglet részben kielégített. A piramis csak az emberre jellemző szükségleteket is tartalmaz, ilyen a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és az önmegvalósítás szükséglete. Az önmegvalósítás alatt a bennünk lévő lehetőségek kiteljesedését érti. A Maslow által elképzelt hierarchia azonban nem minden esetben érvényesül, például ez a rendszere a motivációknak nem magyarázza meg az éhező tudósok, vagy az éhségsztrájkot folytatók viselkedését, akik alapvető szükségleteiket alárendelik egy magasabb szükségletnek

246 Alapvető cél 1. A stratégia szerepe a vállalat működésében 2. Marketing 3. Innováció Tevékenységi rendszer 4. Emberi erőforrás 5. Információ 6. Anyagi áramlások és készletek (logisztika) 7.termelés 8. Pénzügyek

247 Vállalati stratégia A vállalati működés vezérfonala A vállalti célokat és elérésük lehetséges módjait fogalmazza meg Megalkotása felsővezetői feladat Részstratégiákból áll jövőorientált

248 Stratégiai tervezés és stratégiai menedzsment A stratégiai tervezés a folyamatokra összpontosít A stratégiai menedzsment a vállalatirányítás egészében jelöli ki a stratégiai tervezés helyét

249 A stratégia tényezői Alapvető cél F e l t é t e l e z é s e k Küldetés Tartós távlati célok Közvetlen irányítási célok Operatív működési célok F e ls z e r e l é s e k + e s z k ö z ö k STRATÉGIA Működési szabályok Tevékenységek

250 Marketing A vállalat működését a fogyasztói igényekre orientáltan integrálja Figyelembe kell venni akialakításánál: a) a fogyasztó személyi jellemzői b) a termék jellemzői c) vásárlási szituáció

251 A fogyasztás befolyásoló tényezői értékek demográfia Társadalmi státusz kultúra Marketingstratégia Vásárlási helyezet Referencia csoportok háztartás személyiségek motivációk Fogyasztói életstílus Fogyasztói magatartás Eladásra készült termék információértékelés adásvétel Tanulás és memória

252 Marketingstratégia Alapvető teendők: Kielégítendő fogyasztói igények konkretizálása A versenyhelyzet és a versenytársak elemzése Annak elérése, hogy a fogyasztók általunk megcélzott köre a versenytársakkal szemben bennünket válasszon Célja: tartós versenyelőny biztosítása Lényege: a célpiac és a versenystratégia megválasztása, valamint a marketingmix elemeinek az adott céloknak és feltételeknek megfelelő kombinálása

253 Kielégítendő fogyasztói igények Három lépésben határozzuk meg: a) piac szegmentálása b) célpiac kiválasztása c) pozicionálás

254 A versenyhelyzet és a versenytársak elemzése Marketing-hadviselés Lehetséges versenystratégia: a) vezető b) kihívó c) követő d) meghúzódó

255 Marketing-mix: 4 P A marketingszemlélet érvényesítését szolgáló elvek és tevékenységek rendszere

256 I.Termékpolitika A fogyasztói igények kielégítésére szolgáló termékek körének és tulajdonságainak meghatározására, valamint a fogyasztónak való bemutatására vonatkozó elvek és módszerek összessége Összetevői: a) termékszerkezet megválasztása b) termékéletciklus kezelése c) termék bemutatása

257 A TERMÉKÉLETCIKLUS ELMÉLET FŐBB JELLEMZŐI Célja: Modellezi a termékek piaci életének, forgalmazás történetének sajátosságait, tipikus marketingjellemzőit A termékek piaci élete 4 fő szakaszra bontható: 1. bevezetés, 2. növekedés, 3. érettség, 4. hanyatlás Az életciklus egyes szakaszaiban eltérő a piaci helyzet eltérő marketing alkalmazása szükséges Eltérő a termékpolitika, árpolitika, értékesítési és kommunikációs politika

258 TERMÉK-ÉLETGÖRBE A termék-életciklust a piaci életgörbe írja le az idő és az értékesítés/forgalom nagyságának függvényében Segítségével a vállalat azonosítani tudja az egyes életciklusszakaszokat Adott szakaszhoz illesztett marketingstratégiát, marketingmixet alkalmaz A termék-életgörbéhez rendszerint nyereséggörbét is megrajzolnak Gyakori ábrázolás a termékfejlesztési szakasz integrálása (5- szakasz)

259

260

261 hacsak a cég közbe nem lép. Pl. az érett szakasz előtt választék szélesítéssel Az életciklus meghosszabbítható Stimuláló pont: termékfejlesztéssel választék szélesítéssel piac kiterjesztéssel

262

263 Termékfejlesztés Új ötletek teremtése (Brain-storming) Az ötletek szűrése Marketing, pénzügyi és műszaki feladat Koncepcióteszt: ötlet minősítése Költség-haszon elemzés Kutatás-fejlesztés Piaci tesztelés Piaci bevezetés Értékelés

264 Vásárlók adaptációs görbéje Innovátorok Leggyorsabban reagálnak Korai elfogadók Ők döntik el, hogy divat lesz-e Korai többség Szűkösebb anyagiakkal rendelkeznek, a termék itt válik tömegcikké Kései többség Konzervatívabbak, akciós leárazás után veszik meg Konzervatív réteg Legszegényebb réteg, egy része sose veszi meg a terméket

265 A termék bemutatása Márkanév Csomagolás Címkézés

266 Miért jó márkázni? A termék azonosítása egyszerűbb. Megnöveli a márkázó cég felelősségérzetét: folyamatos minőség biztosítása. Csökken az összehasonlítás veszélye: az árban kifejezhető a minőség. A márka megjelenítheti a fogyasztó társadalomban betöltött szerepét: luxus, presztízs. Megkönnyíti az új termék bevezetését.

267 Márkázási stratégiák A vállalat minden egyes termékét külön márkával látja el. Pl. illatszer, mosószer, Coca-Cola stb. A termék márkajelzést összekapcsolják a vállalati márkajelzéssel. Pl. VIDEOTON Thomson, Color Star Minden termék ugyanazon márkajelzéssel van a piacon. Pl. Kodak, Volvo A vállalati márkát összekapcsolják a márkacsaládokkal. Barilla (Mulino, Pasta) Márkacsaládok alkalmazása a termékek széles körében. Pl. Danubius Hotels

268 Milyen a jó márkajelzés? Megkülönböztető Megtanulható Rövid Megjegyezhető Levédhető Meggyőző

269 Csomagolás funkciói Termék védelme Megkülönböztethetőségének biztosítása Figyelemfelkeltés Elosztás egyszerűsítése Környezet védelme a termék káros hatásaitól Esztétikai igény kielégítése Törvényi előírások kielégítése

270 Címkézés funkciói Termék, vagy márka azonosítása Leírja a terméket Termék promóció vonzó grafikával

271 Árpolitika, értékesítési politika, kommunikációs politika Marketing

272 Marketing a vállalat egészére kiterjedő filozófia, szemléletmód, amelynek megvalósítása a vállalati felső vezetés feladata, oly módon, hogy a vállalati résztevékenységek integrációjában a marketing szempontok domináljanak.

273 Marketing-mix Termékpolitika Árpolitika értékesítési politika Kommunikációs politika

274 II. Árpolitika A vállalat által kínálta termékek árainak meghatározás és a piaci áreseményekre való reagálás elvei és módszerei

275 Árpolitikai stratégia készítésének lépései Árpolitikai célok kiválasztása A kereslet meghatározása A költségek becslése A versenytársak magatartásának elemzése Az árképzés módszerének kiválasztása A végső ár meghatározása

276 Árpolitikai célok kiválasztása (sokféle lehet) Profit maximalizálása (ez az elsődleges) Árbevétel maximalizálása (ha jól tudja becsülni a keresleti függvényt) Befektetés arányos nyereség (előre meghatározott normaszint elérése) Forgalomnövekedés (ha a piac kereslet árrugalmas) Piaci részesedés növekedése (erőteljes piaci verseny) Piaci verseny túlélése (akár a költség alatti ár kialakítása) A piac lefölözése Helyzetfenntartó árazás (stabil árak) Vezető termékminőség fenntartása (tartósan magas árak) Vásárlói árérzékenység csökkentése Belépők elbátortalanítása Vállalati jó hírnév megerősítése Vásárlói hűség kialakítása

277 A vállalatoknak el kell dönteni, hogy pozícionálja termékeit az ár és a minőség szempontjából! Ár magas közepes alacsony Termékminőség Jó Felár stratégia Nagyon kedvező ajánlati stratégia Hihetetlenül kedvező ajánlati stratégia Átlagos Túlértékelő stratégia Átlagos stratégia Kedvező stratégia rossz Átvágós stratégia Hamis spórolási stratégia Takarékos stratégia

278 A kereslet meghatározása Kereslet és ár kapcsolata (becslési módszerek) A fogyasztó árérzékenysége Az árérzékenységet befolyásoló tényezők: a) Az egyediség értéke b) Tájékozottság a helyettesíthetőségről c) Az összehasonlítás nehézsége d) Költekezés mértéke e) Költségmegosztás hatása (költségek egy részét más viseli) f) Az ember megy a pénze után g) Ár-minőség hatás h) Raktározási hatás (ha a fogyasztó nem tudja raktározni)

279 Költségek becslése Minimális értékesítési mennyiség: bevétel fedezze a költségeket fedezeti pont meghatározása Költségek kapcsolata a termelés mennyiségével Költségfüggvények Tanulás hatása

280 Versenytársak ármagatartásának Piackutatás feladata elemzése Segít elhelyezni az árat a kereslet megszabta maximum és a költség megszabta minimum között várakozások Kereszt árrugalmasság vizsgálata

281 Árképzési módszerek Költségalapú (haszonkulcsos árképzés, tervezett hozam) - hátránya: nem veszi figyelembe a piaci folyamatokat Keresletalapú (hogyan reagálnának a vevők a különböző árszintekre árrugalmasság) - hibája: nem számol a versenytársakkal Versenytársalapú (igazodó árképzés- adott termékkörben szokásos ár)

282 Haszonkulcs elve szerinti árképzés A termék költségeire standard árrést tesznek a vállalkozások. Például egy kenyérpirítót gyártó cég egységnyi változó költsége 10 USD/db, állandó költsége USD, várható értékesítése egység. Egységköltség= változóköltség+állandó költség/értékesítendő mennyiség= /50000=16 A gyártó 20%-os haszonnal számol, ekkor a haszonkulcs szerinti ár= egységköltség/1- elérni kívánt forgalomarányos hozam=16/1-0,2=20 Vagyis a gyártónak egységenként 4 dollár haszna lesz.

283 Végső ár meghatározása A marketing-mix egyéb elemeinek hatása az árra Lélektani árképzés (ár-minőség, árvégződések) Egymással összefüggő termékek árazása (átfogó árpolitika, árukapcsolás) Versenytársak várható reakcióit beépítő árazás

284 Az árazás során figyelembe kell venni Árképzési célokat Költségeket (előállítási, logisztikai, értékesítési stb.) Keresletet Termékélet-görbe mely szakaszában vagyunk Piaci versenyhelyzetet Jogi előírásokat Más termékekre gyakorolt hatást, más termékek saját termékre gyakorolt hatását (versenytársak árai)

285 Egyéb árbefolyásoló tényezők Árdiszkrimináció Vevőnkénti eltérő ár (funkcionális kedvezmény) Készpénzfizetési kedvezmény (sconto) Mennyiségi kedvezmény (rabbat) Szezonális kedvezmény Árbeszámítás (pl.csere) Két ill. több termék együttes értékesítése (árukapcsolás)

286 Árleszállítások- és engedmények Készpénzfizetési engedmény (Skontó): árcsökkentés azoknak a vevőknek akik számlájukat azonnal kiegyenlítik. Ha az árut harminc napon belül kell kifizetni, de a vevő tíz napon belül kifizeti, 2% kedvezményt kap. Javítja az eladó fizetőképességét, csökkenti a követelések behajtásának költségét és a kétes kint levőségek nagyságát. Mennyiségi engedmény (Rabatt): nagy tételben vásárlónak járó kedvezmény. Lehet halmozatlan illetve halmozott. Halmozatlan a feladott rendelések nagysága számít, halmozott egy adott időszakban megrendelt egységek számát összegzik. Előnye, hogy a vevőt arra ösztönzi, hogy adott eladótól vásároljon.

287 Promóciós árképzés Reklámár: a kereskedők leszállítják egy-egy jól ismert márkájú árucikk árát, hogy forgalmukat növeljék. Rombolhatja a márkáról kialakított képet. Alkalmi ár: az év bizonyos szakaszaiban alkalmazzák a kereskedők, hogy több vásárlót vonzanak. Pénzvisszatérítés: a gyártó, ha az adott időszakon belül akarja vételre bírni a vásárlóit, visszatérítést ajánl nekik. Alacsony vagy nulla százalékos kamatú részletfizetés Hosszabb törlesztési időszak Jótállási vagy javítási szerződés Lélektati érengedmény: a terméket először mesterségesen túlárazzák, majd jelentős engedményt adnak.

288 A termékmix árazása A termékvonal árazás: cipő, férfi öltöny. Itt az árugrásokra kell figyelni. Fontos, hogy az árkülönbségek nagyobbak legyenek, mint a költségkülönbségek. Kiegészítő ármegállapítás: például autóvásárlásnál az extrák Segédtermékek árazása: kötött rendeltetésű vagy felhasználású termékre van szükség, például borotvapenge, fényképezőgép. A gyártók gyakran olcsó árat állapítanak meg a főtermékre, és nagy haszonkulcsot tesznek a segédtermékre.

289 Árleszállítások- és engedmények Funkcionális engedmény (viszonteladói engedmény): a gyártók kínálják a kereskedelmi lánc részeseinek, ha azok elvállalnak bizonyos feladatokat, például értékesítés, raktározás. Időszaki (Szezonális) engedmény: azon vevőknek jár, akik csúcsidőszakon kívül vásárolnak. Jóváírás: csereakció, ösztönző jóváírás. A csereakciónál árkedvezményt adnak, ha egy új termék vásárlásánál beadja a régit. Ösztönző jóváírás címén fizetnek vagy adnak árcsökkentést a kiskereskedőknek, amikor részt vesz a reklám- és értékesítési kampányokban.

290 III. Értékesítési politika

291 Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák elemzése és tervezése b) értékelés és kiválasztása Feladata : meghatározza az áruszállítás módját, útját, kialakítja az értékesítési hálózatot és optimális szinten tartja a készleteket.

292

293 Az értékesítési csatornák részesedése a háztartások által megvásárolt pezsgőmennyiségből január-november, illetve december időszakokban (az adatok százalékban kifejezve)

294

295 Főbb értékesítési csatornák: közvetlen értékesítés (direkt marketing; pl. csomagküldés, telemarketing, direktmail,tévémarketing, online marketing,multi level marketing) értékesítés közvetítőkön keresztül nagy- és kiskereskedői hálózat (kereskedők) bizományosok (az üzlet kockázatát nem maguk viselik) Ügynökök közvetítésével

296 Az értékesítést meghatározó főbb tényezők az értékesítési út hossza (pl. szállítás, raktározás) az értékesítés intenzitása - intenzív értékesítés (minden üzletben, ahol a potenciális vevők megfordulhatnak) - szelektív értékesítés (csak kiválasztott értékesítők révén) a)forgalmazás kiválasztott üzletekben b)hálózatos értékesítés (Multi Level Marketing, pl. Amway, Avon, Oriflame) c)megbízott termékforgalmazói (franchise) hálózat (pl. McDonald's, Fornetti)

297 IV. Kommunikációs politika A vállalat és a fogyasztók közötti információáramlás elveit és módszereit foglalja össze Négy eleme: a) reklám b) személyes eladás c) eladásösztönzés d) PR

298 Reklám Alaptípusok: márkareklám cégreklám termékcsalád reklám Lehetséges reklámcélok: tájékoztatás meggyőzés emlékeztetés

299 ELADÁS Személyes eladás: a reménybeli vevővel (vevőkkel) való személyes találkozás során történő értékesítési ajánlattétel, kedvező esetben üzletkötés. Legdrágább kommunikációs folyamat, legnagyobb esélyt adva a tranzakcióhoz. Gyakori: termelési eszközök esetében, nagyértékű berendezések, vagy akár mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok esetében is alkalmazott. Itt az ügynök szerepe meghatározó. Meggyőzni tudni kell!

300 Eladásösztönzés Olyan módszerek alkalmazása az értékesítésben, a vevők kiszolgálásában, amelyek a vevőt további vásárlásra serkentik. Többnyire rövidtávú hatásokra törekszik. Manapság a leggyorsabban terjedő kommunikációs eszköz. Reklámmal együtt alkalmazzák. Eszközei: kupon, mintaküldés, fogyasztói visszatérítések, bolti bemutatók, ingyenes házhozszállítás, ajándék akciók, stb.

301 Közönségkapcsolatok PR A vállalatról alkotott kedvező kép kialakítását célzó magatartás, illetve az ezt céltudatosan segítő módszerek alkalmazása = az imázs alakítása

302 Szakterületei Vállalati kommunikáció (Corporate PR) Belső kommunikáció (Internal PR) Public Affairs Lobbi Marketing kommunikáció Sajtókapcsolatok (Media Relations) Kríziskommunikáció (Crisismanagement) Eseményszervezés (Event management) Támogatás (A szervezet szakmai profiljához illő szponzoráció, adományozás) Céljai maga az adott szervezet és tevékenységének megismertetése a "közönséggel" megváltoztatni a célcsoportoknak a szervezetről alkotott képét (a szervezet szempontjából) kedvezőbb irányba esetleges későbbi vásárlási szándék felkeltése érdekek képviselete

303 sajtókapcsolatok nyomtatványok filmek konferenciák vendéglátás szponzorálás üzemlátogatás kiállítások ajándékok Eszközei

304 Stratégiai menedzsment

305 A stratégia a szó eredeti értelmében a hadviselés művészete. Hagyományosan tehát egy katonai szervezet tevékenységének a meghatározására szolgált, az egymással vetélkedő, egymást kiszorítani, legyőzni kívánó hadseregek viselkedését írta le. A gazdasági életben csak a XX. században kezdték el használni a kifejezést. 305

306 A stratégia fogalmának összetevői A szervezet hosszú-távú jövőjével kapcsolatos, Versenyelőny létrehozására irányul, Irányt ad a szervezet akcióinak, és kijelöli a tevékenységek határait, Segít a környezethez való alkalmazkodásban, Befolyásolja az erőforrások elosztását, A tulajdonosok (és más érdekcsoportok) érdekeinek érvényesítését szolgálja.

307 A stratégiai menedzsment meghatározása A menedzsment tevékenységének az a része, amely: A szervezet egésze hosszú távú céljainak elérésével kapcsolatos, Keretet szab az alsó szinteken hozott döntéseknek, Eligazít, miként válaszoljon a szervezet a környezetből érkező kihívásokra, A versenytársakkal szemben előny megtartására, növelésére irányul, A szervezet legfontosabb érdekcsoportjai elvárásainak teljesülését szolgálja.

308 A stratégiai menedzsment helye a menedzsment tevékenységekben A probléma jellege FONTOS NEM FONTOS SÜRGŐS KRÍZIS- PROBLÉMÁK TAKTIKAI PROBLÉMÁK NEM SÜRGŐS STRATÉGIAI PROBLÉMÁK OPERATÍV PROBLÉMÁK

309 A stratégiai és az operatív menedzsment különbsége Stratégiai menedzsment Komplex helyzetek és egyedi megoldási módszerek A szervezet egészére ható, alapvető fontosságú döntsek Hosszú távú hatások és következmények Operatív menedzsment Rutinszerűen kezelhető helyzetek, gyakran alkalmazott döntési szabályok A szervezet egyes részeit és az elszigetelt üzleti funkciókat érintő döntése Rövid távú hatások és következmények

310 A stratégia mint szemléletmód Hagyományos szemlélet A vállalatra összpontosít A múlt eredményeinek értékelésére épít A trendek folytatását tűzi ki célul Stratégiai szemlélet A környezetre összpontosít A verseny és a piac értékelésére épít A versenyképességbeli előnyök kiaknázását tűzi ki célul

311 A stratégiai tervezés folyamata Külső környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai célok kialakítása Stratégiai akciók meghatározása Belső környezet elemzése 311

312 A stratégia 5P-je: Ha a marketingen van 4PP-je, a stratégiaalkotásnak miért ne legyen legalább annyi?! /Mintzberg/ A str., mint terv (Plan): a szervezet tudatos lépések sorozataként alakítja ki a jövőre vonatkozó elképzeléseit. A stratégia, mint csel: a vállalat a versenytársak megtévesztése érdekében alkalmaz stratégiát. PL: VW tesztpálya: a munkatársak azt vették észre, hogy a pálya mellett a fűben egy mozgásra aktivizálódó kamera van... ==> versenytárs tehette oda...

313 A stratégia 5P-je: A stratégia mint jövőkép: a szervezet az alapvető törekvéseit, a világhoz való viszonyát és a távolabbi jövőben elérendő állapotokat rögzíti... Változik az időhorizontja 2-3 évre... A stratégia legyen rugalmas, de legyen irányvonala. A stratégia, mint pozíció: a versenytársakhoz viszonyítva helyezi el a vállalatot a piaci versenyben. Porter A str., mint minta (Pattern): a vállalat által lényegesen megvalósított magatartás egy adott időszakban. A döntéssel mögött kibontakozó vállalati magatartás Van, amikor tervet kell alkalmazni, máskor cselt... Stb...

314 Stratégia fogalma... A stratégia egy szervezet hosszú távon követett tevékenységi iránya, viselkedési módja, amely a versenytársakkal szembeni előny létrehozására / megőrzésére szolgál, a szervezet rendelkezésére álló erőforrásoknak, a környezet változásaihoz illeszkedő megfelelő felosztását írja elő, és a fogyasztói igényeit kielégítő termékek piacra vitele útján segít beteljesíteni a szervezet tulajdonosainak elvárásait.* G. Johnson K. Scholes: Exploring Corporate Strategy. Prentice Hall oldal. 314