NYUGELLÁTÁS, HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁS

Átírás

1 NYUGELLÁTÁS, HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁS Molnár László, Fritz Katalin Molnár Zsolt, Zelei Roland Elméleti tananyag KÖFOP VEKOP-15

2 Tartalom 1 A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁSOK Az öregségi nyugdíj Az öregségi nyugdíjra való jogosultság szabályai A biztosítással járó jogviszony megszüntetése Nyugdíj életkortól függetlenül 40 év jogosultsági idővel A rögzített öregségi nyugdíj A nyugdíjnövelés A nyugellátás folyósításának szünetelése A nyugdíj önkéntes alapon történő szüneteltetése A nyugdíj kötelező szüneteltetése A nyugdíj kötelező szüneteltetése közszférában végzett tevékenység alapján Korhatár előtti ellátás Korhatár előtti ellátás öregségi nyugdíjra váltása A SZOLGÁLATI IDŐ (ÉS AZ ADATEGYEZTETÉSI ELJÁRÁS) A szolgálati idő elismerése január 1-je előtti időre A szolgálati idő számításánál figyelembe vehető jogviszonyok fajtái: A szolgálati idő elismerése december 31-et követő időre A szolgálati időnek nem számító időszakok Az arányos szolgálati idő A szolgálati idő igazolása A szolgálati idő vásárlása A szükséges szolgálati idő megvásárlása az öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz Megállapodás kötése szolgálati idő szerzése céljából Az adategyeztetési eljárás A hivatalból induló eljárás menete A kérelemre induló eljárás menete A társadalombiztosítási egyéni számla, Hatósági bizonyítvány, Kivonat A társadalombiztosítási egyéni számla A hatósági bizonyítvány A kivonat A NYUGDÍJ ÖSSZEGSZERŰSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

3 BEVEZETÉS A nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározása Első lépés. Az átlagszámítási időszak meghatározása Második lépés. Az átlagszámítási időszak érvényességének vizsgálata Harmadik lépés. Ha az átlagszámítási időszak érvénytelen, akkor érvényessé kell tenni Negyedik lépés. Más(od)ik, kiegészítő átlagszámítási időszak Ötödik lépés. Az egyes naptári évek kereseteinek befogadási korlátja. Az egyéni nyugdíjjárulék fizetési felső határ Hatodik lépés. Az egyes naptári évek kereseteinek járuléktalanítása Hetedik lépés. Az egyes naptári évek járuléktalanított kereseteinek nettósítása Nyolcadik lépés. Az egyes naptári évek járuléktalanított, nettósított éves keresetek valorizációja Kilencedik lépés. A havi átlagkereset meghatározása Tizedik lépés. A degresszált havi átlagkereset A nyugdíj mértéke Az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vehető szolgálati idő Egyéb a nyugdíj összegét befolyásoló szabályok Minimumszabályok Nyugdíjnövelés Speciális nyugdíjnövelés Nyugdíjemelés Gyakorlati tanácsok HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁSOK Hozzátartozói nyugellátás főbb szabályai Hozzátartozói nyugellátásokhoz szükséges szolgálati idő Hozzátartozói nyugellátás összegének számításával kapcsolatos szabályok, változások Hozzátartozói nyugellátás alapja az elhunyt magánnyugdíjpénztár tagság esetén Özvegyi nyugdíjra való jogosultság Házastárs Élettárs Elvált házastárs Ideiglenes özvegyi nyugdíj Ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultság időtartama

4 Ideiglenes özvegyi nyugdíj mértéke Özvegyi nyugdíj Özvegyi nyugdíj mértéke Özvegyi nyugdíj megszűnése Özvegyi nyugdíj feléledése Árvaellátás Meddig jár az árvaellátás Az árvaellátás folyósítása tanulmányok folytatása címén Tanulmányok igazolása Árvaellátás mértéke, összege Szülői nyugdíj Szülői nyugdíjra a szülő/nagyszülő jogosult, ha Meddig jár a szülői nyugdíj? Szülői nyugdíj mértéke Baleseti hozzátartozói nyugellátások Az özvegyi járadék Hozzátartozói nyugellátások iránti igény érvényesítése Az igénybejelentéshez rendszeresített nyomtatványok Iratok, okmányok az igény elbíráláshoz Kivételes özvegyi nyugdíj és kivételes árvaellátás Rendkívül indokolt esetben megállapítható kivételes árvaellátás lehetőségei A kivételes nyugellátás engedélyezhető összege és tartama IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS VISSZAFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG MÉLTÁNYOSSÁGI NYUGDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA, MÉLTÁNYOSSÁGI NYUGDÍJ EMELÉS. EGYSZERI SEGÉLY Nyugdíj megállapítása méltányosságból Nyugdíj összegének emelése méltányosságból Egyszeri segély A TANANYAGBAN SZEREPLŐ RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE TÁBLÁZATOK

5 NYUGELLÁTÁS, HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁS 1 A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁSOK A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az állam feladata. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer öregség esetén a biztosított részére, elhalálozása esetén a hozzátartozója részére egységes elvek alapján nyugellátást biztosít. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátás: - az öregségi nyugdíj. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások: - az özvegyi nyugdíj, - az árvaellátás, - a szülői nyugdíj, - a baleseti hozzátartozói nyugellátások, - az özvegyi járadék. [Tny. 6 ] A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. Az a személy, aki egyidejűleg a) több saját jogú nyugellátásra, vagy b) több hozzátartozói nyugellátásra is jogosult (ha törvény másként nem rendelkezik) mind a saját jogú, mind a hozzátartozói nyugellátások közül a számára kedvezőbbet választhatja azzal, hogy a jogosultra kedvezőtlenebb nyugellátás folyósítása szüneteltetésre kerül. Fontos garanciális rendelkezése az évtől érvényes társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek, hogy az december 31-én hatályos társadalombiztosítási jogszabályok alapján megszerzett jogosultságot megszüntetni, illetőleg korlátozni nem lehet. Az a biztosított, aki szolgálati idejének legalább egy részében a magánnyugdíjrendszer keretében is fizetett tagdíjat, és ennek alapján szolgáltatásra jogosultságot szerzett, a kizárólag társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultakhoz képest eltérő mértékű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosult. Ha a biztosított élt a Tbj.-ben biztosított azon jogával, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, valamint a magánnyugdíjrendszerben is részt vesz, és ennek megfelelően a magánnyugdíjrendszerben tagdíjat fizetett, illetőleg azt a foglalkoztató a keresetéből, jövedelméből levonta, majd ennek összegét a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer számára a biztosított döntése 5

6 alapján átutalták, akkor nyugellátását úgy kell megállapítani, mintha biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulék fizetésére lett volna kötelezett. [Tny. 2 (4) (5)] 1.1 Az öregségi nyugdíj Az öregségi nyugdíj meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó társadalombiztosítási ellátás. A törvény különbséget tesz öregségi teljes, és öregségi résznyugdíj között. Az öregségi teljes nyugdíjhoz a korhatár betöltése mellett legalább húszévi szolgálati idő szükséges. Az öregségi résznyugdíjhoz a korhatár betöltése mellett legalább tizenöt év szolgálati idő megléte kell Az öregségi nyugdíjra való jogosultság szabályai A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki a) január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév, d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. A férfiak és nők 62 évre felemelt korhatára 2010-től fokozatosan 65 évre emelkedik, az első érintett az 1952-ben született korosztály. [Tny. 18 (1)] Öregségi teljes nyugdíj Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a) a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt (öregségi nyugdíjkorhatár) betöltötte, és b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Öregségi résznyugdíj Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és 6

7 b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll A biztosítással járó jogviszony megszüntetése Mint láttuk, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor igénybe vehető öregségi nyugdíj igénybevételének feltétele a biztosítással járó jogviszony előzetes megszüntetése. A Tny. szerint a Tbj. 5. (1) bekezdés a) b) és e) g) pontja szerinti biztosítási jogviszonyt kell megszüntetni a nyugdíj megállapíthatósága érdekében. A jogszabályi rendelkezés alapján tehát azon a napon, amely a nyugdíj folyósításának kezdő napjának minősül, az igénylőnek nem állhat fenn a Tbj. 5. (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontjaiban meghatározott biztosítási jogviszonya. Ezen jogviszonyok pedig a következőek: - munkaviszony (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati viszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, közfoglalkoztatási jogviszony, - a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának, a Független Rendészeti Panasztestület tagjának, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjának, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonának foglalkoztatási jogviszonya, mely szintén a munkaiszonnyal esik egy tekintet alá függetlenül attól, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, - a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, - kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozói jogviszony, - kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozói jogviszony, - díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. 7

8 A fentiek alapján nem elegendő a biztosítási jogviszonyt a nyugellátás megállapítását megelőző nappal megszüntetni, hanem ezt követően szükséges egy nap kihagyás, ami alatt az igénylőnek semmiféle, az imént felsorolt biztosítási jogviszonya nem áll fenn. Lehetséges, hogy a nyugdíjigénylő nyugdíjasként tovább kíván dolgozni, ezért a biztosítási jogviszonya csak azért kerül megszüntetésre, hogy nyugellátást igényelhessen, így csak a szükséges egy nap kihagyást követő nappal tud ismételten jogviszonyt (munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt stb.) létesíteni. Előfordul, hogy valaki többes jogviszonyban áll és a munkaviszonyát ugyan megszünteti, majd nem is létesít új munkaviszonyt, de a munkaviszonya mellett fennálló esetleges megbízási, vagy más Tbj. 5. -ában meghatározott biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjában is fennmarad, mivel azt az igénylő olyannak véli, amely nem befolyásolja a nyugdíj megállapítását. A valóságban ugyanakkor az ilyen másod vagy harmad biztosítási jogviszonyok fennállása is alapot adhat arra, hogy a nyugellátás megállapításának jogszerűségét befolyásolja. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a nyugdíj megállapításakor a nyugellátáshoz szükséges valamennyi feltétel nem állt fenn, tehát a nyugdíj megállapítása jogellenesen történt. Nem kell ugyanakkor megszüntetni az egyházi szolgálatot, nem kell felhagyni az őstermelői tevékenységgel, nem kell lemondani egy választott tisztségről. Fontos megemlíteni, hogy az egyéni és társas vállalkozók vonatkozásában nem szükséges a biztosítási jogviszony megszüntetése, tekintettel a TnyR 9/A -ára, mely szerint az ilyen jogviszonyban álló személy esetén a biztosítási jogviszony megszűnése napjának azt a napot megelőző naptári napot kell tekinteni, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják. Azaz a nyugdíj igénylésével ezen személyek a törvény erejénél fogva kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozóknak minősülnek. A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is, így nem jogosult öregségi nyugdíjra - az a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban, - az a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik), aki a szerződő államban azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják, az előzőekben részletezett Tbj. 5. -a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll. Erre az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján lehet következtetni. 8

9 Nyugdíj életkortól függetlenül 40 év jogosultsági idővel január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki - legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és - azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. (1) bekezdés a) b) és e) g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. [Tny. 18 (2 a) bek.] A nyugdíjjogosultság kulcsfogalma a jogosultsági idő. A nők kedvezményes nyugdíjának megállapításánál jogosultsági időnek kizárólag a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő minősül. Különbség a jogosultsági idők között A törvény különbséget tesz a megszerzett jogosultsági idők között attól függően, hogy azt a nők keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, azaz munkahelyi, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, stb. eltöltött idővel, azaz családi szerepvállalással szerezték. A különbségtétel nem csak akkor nyilvánvaló, amikor a törvény a jogosultsági idő fogalmát definiálja, hanem akkor is, amikor a nyugdíj megállapíthatósága érdekében maximalizálja, a családi szerepvállalással igazolható jogosultsági idő hosszát, és meghatározza a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő minimális tartamát. Az előbbiekben ismertetett jogosultsági idő ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt egy évvel, minden további gyermek esetén további egy- egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. A két típusú jogosultsági idő egymáshoz viszonyított aránya a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíj megállapításának feltétele, hiszen az öregségi teljes nyugdíj megállapításához a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági, illetőleg szolgálati időnek el kell érnie a harminckét évet, vagy a harmincegy évet, olyan nő esetében, aki saját háztartásában öt gyermeket nevelt, vagy a harminc évet, olyan nő esetében, - aki saját háztartásában hat gyereket nevelt, vagy 9

10 - akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy a huszonkilenc évet, olyan nő esetében, aki - saját háztartásában hét gyermeket nevelt, vagy - saját háztartásában öt gyermeket nevelt és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy a huszonnyolc évet olyan nő esetében, aki - saját háztartásában nyolc gyermeket nevelt, vagy - saját háztartásában hat gyermeket nevelt és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy a huszonhét évet olyan nő esetében, aki - saját háztartásában kilenc gyermeket nevelt, vagy - saját háztartásában hét gyermeket nevelt és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy a huszonhat évet olyan nő esetében, aki - saját háztartásában tíz gyermeket nevelt, vagy - saját háztartásában nyolc gyermeket nevelt és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy a huszonöt évet olyan nő esetében, aki - saját háztartásában tizenegy gyermeket nevelt, vagy - saját háztartásában kilenc gyermeket nevelt és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy a huszonnégy évet olyan nő esetében, aki saját háztartásában tíz gyermeket nevelt és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy a huszonhárom évet, olyan nő esetében, aki saját háztartásában tizenegy gyermeket nevelt és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg. Természetesen kizárólag 40 év keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő alapján is megállapítható ezen kedvezményes öregségi nyugdíj. 10

11 Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony A TnyR a tartalmazza a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyok a tételes felsorolását. Ennek a taxatív meghatározásnak azért van különös jelentősége, mert a szolgálati idő fogalma nem minden esetben azonos a jogosultsági idő fogalmával. Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek az december 31-ét követően a Tbj. 5.. (1) bekezdés a)-b), és e)-i), pontjaiban, valamint (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott jogviszonyban, vagyis a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személyként, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaként, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjaként, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonaként, a szövetkezeti tagként (- ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik), a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóként, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozóként, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében - bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként személyesen munkát végző személyként (kivéve, a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy) 11

12 - alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselőjeként: - szövetkezet vezető tisztségviselőjeként, továbbá - a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselőjeként, - a helyi (települési) önkormányzat választott képviselőjeként (tisztségviselőjeként), - társadalmi megbízatású polgármesterként, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása), illetőleg a tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyként, szerzetesrend tagjaként (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast, a mezőgazdasági őstermelőként, a külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén kívül munkát végzőként, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozóként, valamint az január 1-jét megelőzően az előzőek szerinti jogviszonyokban, kisiparosként, magánkereskedőként, az alkalmi munkát végzőként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, az egyéni gazdálkodóként, 12

13 a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, a külföldi munkavállaló előadó művészként, az ügyvédi munkaközösség tagjaként, a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, a szabadalmi ügyvivő iroda vagy társaság tagjaként, a közjegyzőként, az önálló bírósági végrehajtóként, a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagjaként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozójaként, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagjaként biztosított (feltéve, hogy az erre az időre utána járulékot fizettek), a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársaként, továbbá december 31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársaként (feltéve, ha utána társadalombiztosítási járulékot fizettek), a mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevő családtagjaként (az az időtartam, amely alatt a családtag biztosítása munka- megállapodás alapján fennállott), az január 1-jétől társadalombiztosítási járulékot fizető mezőgazdasági szövetkezeti tagként (az az idő, amely alatt - növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett; - keresőképtelenséget okozó betegsége, balesete, szülése miatt a növelt összegű szakszövetkezeti járulék kifizetése alól mentesült; január 1-je előtt havi 85,50 forint járulékot fizetett, ha január 1- jétől növelt összegű járulék fizetésére vállalt kötelezettséget) szerzett szolgálati idő minősül. A jogszabályban felsorolt jogviszonyokon kívül jogosultsági időnek minősül: a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem, 13

14 az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama, a gyermekgondozási segély folyósítása alatti - a vonatkozó jogszabályban engedélyezett - munkavégzés időtartama (figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét gyermekneveléssel töltött időként" a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani), a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként egyébként szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem, a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található (bejelentési adat hiányában egyéb hitelt érdemlő módon történő bizonyításra is lehetőséget kell biztosítani), ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is, [A szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama a Tny. 18. (2b) bekezdése alkalmazásánál főszabályként - kizárólag abban az esetben számítható be jogosultsági időként, ha arra bejelentési adat található. Tekintve, hogy a szakmunkástanulók esetében nem csak a nyári gyakorlatra, hanem a tanulói jogviszony teljes tartamára, de többnyire a 2. és 3. tanévre található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként lehet figyelembe venni. Amennyiben ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (Pl. ipari tanuló munkakönyv adata szerint az igénylő július 20-án vagy augusztus 25-én pótvizsgát tett, jogosultsági időként a július 21-től vagy augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartam beszámítására van lehetőség.) Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama - mérlegelési jogkörben - egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető. Az év közbeni szakmai gyakorlat a képzés része volt, amit nem nevezhetünk kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy évente/hetente hány napot töltött gyakorlaton.] a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint, a Tny ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati idő számítás alkalmazása nélkül, a méltányossági gyermekgondozási segély folyósításának ideje, 14

15 a fagyszabadság időtartama, amennyiben a 15/1971. (V. 22.) ÉVM. MüM együttes rendelet alapján került megállapításra, ha a munkáltató nem tudott munkát biztosítani (munkahiány), amennyiben a biztosítási jogviszony fennállt alatta, a javító-nevelő munkavégzés időtartama. Az öregségi nyugdíj összege A nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjra való jogosultság megállapításakor csak azokat az időtartamokat kell figyelembe venni, amelyek a törvény szerint jogosultsági időnek minősülnek, azonban a nyugdíj összegének megállapítása során valamennyi szolgálati idővel számolni kell. A nyugdíj összegét az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző nyugdíjazásától függetlenül teljes összegben, csökkentés nélkül kell megállapítani, az általános szabályozás figyelembevételével. Jogosultsági időnek nem minősülő időtartamok A következőkben a teljesség igénye nélkül próbáljuk ismertetni a szolgálati időnek tekintendő, de jogosultsági időnek nem minősülő időszakokat, melyek befolyásolják a nyugdíj összegét. Tehát szolgálati időként figyelembe kell venni, de a nők kedvezményes nyugdíjára nem jogosít a szakmunkástanulóként, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként, az átképzési támogatásban részesülő személyként, a munkanélküli segélyben részesülő személyként, ápolási díjban részesülő személyként, kivéve, ha azt a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek ápolása címén állapították meg, az álláskeresési támogatásban részesülő személyként szerzett szolgálati idő, valamint az átmeneti munkanélküli járadék folyósításának ideje, a nyugellátás szerzése céljából megállapodást kötött személy esetében az az időszak, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, a szakérettségire előkészítő tanfolyamon, a kiemelt minősítésű szakérettségis kollégiumban töltött idő, a munkanélküli-járadék folyósításának időtartama, a vállalkozói járadék folyósításának időtartama, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély folyósításának időtartam, az álláskeresést ösztönző juttatás folyósításának időtartama, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama, 15

16 rehabilitációs járadék folyósításának időtartama, a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges tanulmányok ideje, a külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje. Jogosultsági időnek minősülő gyermekvállalására nyújtott pénzbeli ellátások időtartama A nők kedvezményes nyugdíjának megállapításánál jogosultsági időnek minősül - a terhességi-gyermekágyi segélyben, - a gyermekgondozási díjban, - a gyermeknevelési támogatásban és - a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Amennyiben az öregségi teljes nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel állapítják meg, úgy a kérelemhez csatolni kell az ápolási díjat megállapító határozat másolatát, valamint - ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg be kell mutatni a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot (születési anyakönyvi kivonat) vagy csatolni kell annak másolatát. A fentiekben ismertetett gyermekvállalás esetére nyújtott pénzbeli ellátások folyósításának ideje az öregségi teljes nyugdíj megállapításához főszabályként a nyolc évet nem haladhatja meg, olyan nő esetében pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg a tíz évet. A nyolc, illetve a tíz éves időtartam ha a jogosult a saját háztarásában öt gyermeket nevelt egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel nő. Saját háztartásban nevelt gyereknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekintetni, - aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, továbbá - aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül, - akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy - aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik. (Az ápolási díj folyósításának időtartamát a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők számára nyújtandó kedvezményes öregségi nyugdíj megállapítása során csak akkor lehet figyelembe venni, ha azt a jogosult a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekének gondozására 16

17 tekintettel kapta. Így nem minősül jogosultsági időnek az ápolási díj ideje, ha azt a jogosult számára a tartósan beteg 18 év alatti vagy 18. életévét betöltött személy otthoni ápolása miatt állapították meg. Gyermekgondozási segélyre a szülőn kívül, meghatározott feltételek mellett, a nagyszülő is jogosult. Tekintettel arra, hogy a törvény feltételként nem írja elő, hogy csak annak a gyermekgondozási segélynek az időtartamát lehet jogosultsági időként figyelembe venni, melyet a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre figyelemmel állapítottak meg, ezért a nagymama unokája gondozása, nevelése kapcsán igénybe vett gyermekgondozási segély időtartama is növeli a jogosultsági idő hosszát.) A rögzített öregségi nyugdíj A társadalombiztosítási szabályok ösztönözni szeretnék, hogy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltésekor ne vegyék feltétlenül igénybe a nyugdíjat, hanem, ha erre lehetőség van, akkor a nyugdíj igénybevétele nélkül inkább továbbra is maradjanak munkában. Lehetőség van a nyugdíj összegének folyósítás nélküli megállapítására is, ez az úgynevezett rögzített nyugdíj. Az öregségi nyugdíj rögzítését az kérheti, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, és eddig az időpontig az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (legalább 20 év) is rendelkezik. Mit is jelent ez? Annak, aki az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte [és eddig az időpontig rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel is] kiszámítják a nyugdíj összegét (mintha nyugdíjba menne), de a nyugdíj folyósítására ténylegesen nem kerül sor. Viszont tudja, hogy mennyi lenne a nyugdíj összege, ha tényleg nyugdíjba vonult volna: Aki így a nyugdíj kiszámítását, vagyis rögzítését kérte, és (a nyugdíjkorhatáron túl) tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ennek időtartama alatt nem kéri a nyugdíj megállapítását (folyósítását), ezt követően később a tényleges nyugdíjba menetel idején választhat: a) vagy a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított nyugdíj folyósítását, vagy b) e helyett a korábban kiszámított (rögzített) nyugdíj időközi emelésekkel növelt összegének folyósítását kéri. A két összeg közül azt a nyugdíjösszeget kapja, amely reá nézve kedvezőbb, a b) pont szerinti összeg ugyanis már tartalmazza a kiszámítást követő időre bekövetkezett évenkénti emeléseket is. Amennyiben a rögzített nyugdíj megállapítása után az igénylő mégsem tudna legalább újabb 365 napot dolgozni, és így az előírt 365 naptári nap szolgálati idő megszerzése előtt vonul nyugdíjba, a választási lehetőség már nem illeti meg. Ilyenkor a rögzített nyugdíj nem folyósítható, csak a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított nyugdíj. Aki a rögzített nyugdíj megállapítását kérte, a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjáig nem minősül öregségi nyugdíjban részesülőnek. Nem kérheti az öregségi nyugdíj rögzítését, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazásig eltelt idő fele része alatt özvegyi nyugdíjat vett fel. [Tny. 82, TnyR. 67 ] 17

18 A nyugdíjnövelés Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől függ. Az öregségi nyugdíj összege, az annak alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet a nyugdíjnövelés lehetőségének kivételével. A nyugdíjnövelés alkalmazásához szükséges, hogy az érintett a reá irányadó öregségi korhatárt betöltse és rendelkezzen legalább 20 év szolgálati idővel, valamint a nyugdíjának megállapíttatása nélkül tovább dolgozzon és legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerezzen. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. [Tny. 21 (2) - (3) bek.] Kizárólag ebben az esetkörben haladhatja meg az öregségi nyugdíj, az alapjául szolgáló havi átlagkeresetet. A félreértések elkerülése érdekében végezetül említést kell tenni egy másik nyugdíjnövelésről is, amely azonban már a nyugdíjas állapothoz kapcsolódik. Az előzőtől teljes egészében eltérő, attól független a kizárólag, saját nyugdíj mellett kereső tevékenységet folytatók 0,5 százalékos mértékű nyugdíj növelése. Ezen jogintézmény bevezetését az indokolta, hogy a saját jogú nyugdíjasként végzett kereső tevékenységhez 2007 januárja óta egyéni nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség járul, amelyhez kapcsolódik a többletnyugdíj jog, azaz a nyugdíj összegének növelése A nyugellátás folyósításának szünetelése Az öregségi nyugdíj folyósítását önkéntes elhatározással szüneteltetni is lehet, de bizonyos esetekben a saját jogú nyugdíj folyósításának szüneteltetése kötelező: - korhatár betöltése előtt nyugdíj melletti, jogszabályban meghatározott összeget meghaladó kereset esetén, illetőleg évtől közalkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, állami vezetői szolgálati jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírói szolgálati viszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, ügyészségi szolgálati viszony, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszony, a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszony fennállása esetén A nyugdíj önkéntes alapon történő szüneteltetése Az öregségi nyugdíj tárgyhónapra (tárgyhónapokra) járó folyósítását a biztosítási jogviszonyban álló jogosult kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg annak újbóli folyósítását nem kéri. A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Megilletik például az utazási kedvezmények is. 18

19 [Tny. 83/A ] Az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás szüneteltetést megelőző összegének az időközben végrehajtott emelésekkel (az egyes emelések esedékességi időpontjának figyelembevételével) növelt összege illeti meg. E szabály alapján nem kötelező a nyugdíj folyósításának szüneteltetése, csupán önként vállalható lehetőség A nyugdíj kötelező szüneteltetése Korhatár előtti nyugdíj január 1-jétől már csak a nők 40 évi jogosultsági idejére alapozott öregségi nyugdíj lehet. Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi teljes nyugdíjban részesülő nő a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll (egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat), és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31- éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást a jogalap nélkül felvett ellátásokra vonatkozó szabály alkalmazásával vissza kell fizetni. [Tny. 83/B ] A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről a nyugellátásban részesülő személynek tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján hivatalból dönt. A nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. A foglalkoztatók (társas vállalkozások, egyéni vállalkozók) a járulékalapot képező jövedelem összegéről elektronikus úton bevallást tesznek az adóhatósághoz [Art. 31. (2) bekezdés c)]. E bevallásban szerepel többek között a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem, valamint a magánszemély nyugdíjas státusza is. Az adóhatóság a nyugdíjas státusszal rendelkező magánszemélyt illetően, a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapjára vonatkozó tárgyévi adatokat összesíti, és amennyiben a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapja a tárgyévben meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizennyolc hónapra számított összegét (éves keretösszeg) a nyugdíjfolyósító szerv részére a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig adatszolgáltatást teljesít. A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Megilletik például az utazási kedvezmények is. Az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás szüneteltetést 19

20 megelőző összegének az időközben végrehajtott emelésekkel (az egyes emelések esedékességi időpontjának figyelembevételével) növelt összege illeti meg. Az éves keretösszeg Minden esetben az adott évre érvényes minimálbér tizennyolcszoros összegét veszik figyelembe, függetlenül attól, hogy valaki például januárban vagy november hónapban ment nyugdíjba. A kereseti korlátozás legfeljebb a felemelt nyugdíjkorhatár betöltéséig tart. Eddig az időpontig mindenki a minimálbér tizennyolcszoros összegét keresheti a nyugdíja szüneteltetése nélkül, akkor is, ha a korhatárt az év elején vagy a végén tölti be. Ha valaki például már január hónapban kimeríti ezt a keretösszeget, annak 11 havi nyugdíja veszik, aki csak december hónapban, annak csak egy havi A nyugdíj kötelező szüneteltetése közszférában végzett tevékenység alapján Az öregségi nyugdíj folyósítását a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. [Tny. 83/C ] Ez a szabály január 1-jétől hatályos, arra kell alkalmazni, aki december 31-ét követőn létesített a fentiekben szereplő jogviszony, az ezt megelőzően is jogviszonyban állókra átmeneti szabály vonatkozik. Visszamenőlegesen történő igényérvényesítés esetén sem folyósítható az öregségi nyugdíj arra az időszakra, amely alatt az igénylő ilyen jogviszonyban áll. A nyugdíjfolyósító szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről a nyugellátásban részesülő személynek szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján hivatalból dönt. Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja, hogy a jogviszonya megszűnt. Az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás szüneteltetést megelőző összegének az időközben végrehajtott emelésekkel (az egyes emelések esedékességi időpontjának figyelembevételével) növelt összege illeti meg. Az intézkedés indokolt célja, hogy ne lehessen egyszerre két csatornán jövedelemben részesedni az államkasszából. 20

21 Átmeneti szabály a már jogviszonyban állókra A január 1-jén jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy a hivatkozott jogviszony fennállásának tényét április 30-áig volt köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. A január 1-jén jogviszonyban álló személy öregségi nyugdíját ha a tárgyalt jogviszonyok valamelyike továbbra is fennáll július 1-jétől kell szüneteltetni. 1.2 Korhatár előtti ellátás (A vonatkozó szabályozást a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. törvény, valamint a végrehajtásáról szóló 333/2011. (XII.29.) Korm. rendelet tartalmazza.) Az említett ellátás ugyan nem minősül nyugdíjnak, azonban az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. E forma jellemzője, hogy korhatár előtti ellátásról csak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig beszélhetünk. Korhatár előtti ellátásra szerezhet jogosultságot; az évben született nő esetköre, aki betöltötte az 59. életévét és legkésőbb december 31-éig rendelkezett minimum 37 év szolgálati idővel a rá irányadó 63 éves nyugdíjkorhatárának betöltéséig, [Khtv. 7 (1) bek. b.pontja] [Az november 14-én született nő öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 63. életév (2016. november 14.) Figyelemmel arra, hogy rendelkezett 37 év szolgálati idővel így november 14-től (59. születésnapjától) igénybe vehette volna a korhatár előtti ellátást öregségi nyugdíjkorhatárának betöltéséig, november 14-ig. Ebben az esetben a korhatár előtti ellátás megállapítására az előrehozott öregségi nyugdíjra december 31-ig érvényes csökkentési előírások alkalmazásával azonban csökkentett összegben került volna sor. A korhatár előtti ellátásra való jogosultságát ezért március 1-jétől érvényesítette, mivel ebben az időpontban már rendelkezett 40 év szolgálati idővel és így ellátása csökkentés nélkül került megállapításra, november 14-től már öregségi nyugdíjra jogosult.] aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb december 31-éig a társadalombiztosítási nyugdíjtörvény január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, időkorlát nélkül a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a nyugdíjtörvény december 31-én hatályos szabályai szerint a) a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja január 1-je és december 31-e között van, 21

22 b) az a) pontban említett esetben december 31-éig szerzett, [Khtv. 7 (1) bek. c.pontja] Mit is jelent a korkedvezmény intézménye? Azon személyek, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végeztek korkedvezményben részesültek, melynek mértéke férfiak esetében 10 évi korkedvezményes munkakörben töltött idő után 2 év, majd minden további 5 év után 1 év, nők esetében az első 8 év után 2 év, majd minden további 4 év után 1 év. Aki 100 kpa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munkát 6 év után kaphatott 2 év korkedvezményt, melyre minden további 3 év után járt 1-1 plusz év (Tny december 31-éig hatályos 8. ). Ennek megfelelően az a személy pl., aki 2 év korkedvezményt szerzett és a reá irányadó nyugdíjkorhatár 62 év volt, 60 évesen az öregségi nyugdíjat igénybe vehette. A korkedvezményes idő szerzésének december 31-i megszűnésével kapcsolatosan azonban mindenképp indokolt felhívni a figyelmet arra, hogy a már megszerzett korkedvezményes idő szerzett jognak minősül, azaz nem veszik el azután sem, hogy a korkedvezmény szerzésének lehetősége megszűnik. A szerzett jog pedig bármikor, időbeli korlát nélkül érvényesíthető. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy jelenleg bárki korkedvezményes nyugellátás megállapítását kérhetné, hiszen ez a jogintézmény már nem létezik, azonban mindaddig, amíg a korkedvezmény elismerhetőségét a jogszabály nem zárja ki, a korkedvezményes jogosultság érvényesíthető. (Az 1955-ben született férfi nyugdíjkorhatára a betöltött 64. életéve korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozik és december 31-ig 4 év korkedvezménnyel rendelkezik. Az érintettre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest két évi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább 10 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, amely minden újabb öt évi korkedvezményes munka után további egy-egy évet jelent. Láthattuk, csak december 31-ig lehetséges korkedvezményt szerezni. Jelen esetben a 20 év korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő 4 év korkedvezményt eredményez, azaz a példabeli férfi 60 éves korában már 2015-ben is igényelhette volna a korhatár előtti ellátását, majd 2019-ben 64. életévének betöltésétől öregségi nyugdíjra jogosult.) aki december 31-éig a bányásznyugdíjra, vagy az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjára jogosultságot szerzett szintén időbeli korlát nélkül kérheti a korhatár előtti ellátás megállapítását, [Tny. 7 (1) bek. d) e) pontok] a korhatár előtti ellátás megállapításának az egyes esetekben bemutatott kritériumokon kívül további feltétele, hogy a jogosult a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján egyes biztosítással járó jogviszonyokban nem áll, valamint a korhatár előtti ellátás kezdő napján a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti rendszeres pénzellátásban néhány kivételtől eltekintve nem részesül. 22

23 1.2.1 Korhatár előtti ellátás öregségi nyugdíjra váltása Az előzőekben szó volt arról, hogy a korhatár előtti ellátás kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig folyósítható, a korhatár betöltésekor megszűnik. Érdemes áttekinteni, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő öregségi nyugdíjjogosultságának milyen lehetőségei vannak. Alapesetben; a korhatár előtti ellátásban részesülőnek az öregségi nyugdíj korhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásának összege kerül öregségi nyugdíjként továbbfolyósításra. A továbbfolyósítás iránt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból külön kérelem nélkül intézkedik. [Khtv. 17 (1) bek., 18 (1) bek.] Másik lehetőség a következő: Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt közvetlenül az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nappal - kell kérni a korhatár előtti ellátás megszüntetését és az öregségi nyugdíj új igényként történő megállapítását. A nyugdíj megállapításának feltétele az esetlegesen fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése is. Fontos, hogy amennyiben az új igényként kiszámított összeg kedvezőtlenebb, mint a korábbi korhatár előtti ellátás összege, akkor a korhatár előtti ellátás megszüntetése és az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelem a határozatok jogerőre emelkedéséig visszavonható. Így az alapesetben leírtak jönnek be, azaz a korhatár előtti ellátás összegét öregségi nyugdíjként folyósítják tovább az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől. Ezért fontos, hogy a korhatár előtti ellátás megszüntetése az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt legyen kezdeményezve, hisz az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a minősítés nyugdíjasra változik, és a nyugdíjról már nem lehet lemondani. [Khtv. 17 (1) bek. d) pont] Harmadik lehetőség, a korhatár előtti ellátás mellett keresőtevékenységet folytatókat érintheti. Az öregségi nyugdíj folyósítása esetén az immár ismét nyugdíjas a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását amelynek feltétele a korhatár előtti ellátás időtartama alatt szerzett legalább 365 napi szolgálati idő megléte. [Khtv. 18 (3) bek.] Az öregségi nyugdíj összegét az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb a továbbfolyósított összegnél. E lehetőséget az teremti meg, hogy a január 1-jétől átalakított ellátások már nem minősülnek nyugdíjnak, így a korhatár előtti ellátás mellett folytatott keresőtevékenységből származó keresetet, jövedelmet terhelő nyugdíjjárulék levonás ugyanis szolgálati időszerzést eredményez. 23