Hírek. A szabványalkotók nem pihennek: Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. információs lapja. az EN hegesztők minősítésére vonatkozó szabvány változásai

Átírás

1 2012. március IX. évfolyam, 19. szám Hírek Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. információs lapja ÉMI-TÜV Több biztonság Nagyobb érték A szabványalkotók nem pihennek: az EN hegesztők minősítésére vonatkozó szabvány változásai

2 Új feladatok előtt Az elmúlt évet az általános recesszió ellenére eredményesen zártuk. Üzleti eredményeinket kedvezőtlen gazdasági környezetben a korábban megszokottnál jóval nehezebben értük el, de minden jó, ha jó a vége: 2011 es évünk eredményes volt. Az eseményeket elemezve felismertük, hogy ennek a jó eredménynek dacára a 2012-es évben több kell, más kell, mert önmagában az erőfeszítéseket nem lehet a végtelenségig fokozni. Szakterületetekként külön-külön részletes piaci analízist végeztünk, melynek során feltártuk a még ki nem aknázott lehetőségeket, és ami a legfontosabb: megvizsgáltuk a korábban nem létező új szolgáltatások bevezetési lehetőségeit is. Van, ahol lehetőséget látunk a jogi környezet változásának kiaknázására: ilyen például az EN szabvány változásából származó feladatkör. Figyelemmel kísérjük a hazánkban akadozva, de mégiscsak működő nagyberuházások fejlesztéseit, ahol továbbra is törekszünk műszaki felügyeleti tevékenységünk értékesítésére, és ami a legfontosabb: igyekszünk rugalmasan reagálni az új piaci igényekre. Ez utóbbi törekvésünkre két jó példa az acél- és alumíniumszerkezet gyártók EN szerinti auditálása és tanúsítása, valamint az egyre markánsabban jelentkező épületenergetikai vizsgálati igény. Az év végével ismét teljesé vált, sőt egyes területeken bővült korábbi akkreditációs és kijelölési területünk, így a teljesítmény fokozásához már minden feltétellel rendelkezünk. Sajnos az eredmények eléréséhez szükség van megszorító intézkedésekre is ezért az évet ésszerű, de szigorú költséggazdálkodással kívánjuk végigdolgozni. Néhány területen nagy várakozásaink is vannak ha ezek beigazolódnak, nincs kizárva, hogy robbanásszerű fejlődést is tudunk produkálni, de ezek részletei egyelőre az üzleti titoktartás által védettek. Nagyon bízom abban, hogy következő kiadványunkban nyíltan beszámolhatok ezeknek a reménybeli projekteknek az indulásáról. 4 A szabványalkotók nem pihennek: az EN hegesztők minősítésére vonatkozó szabvány változásai Addig is kívánok minden kedves meglévő és potenciális partnerünknek szebb jövőt! Szívélyes üdvözlettel: Dr. Madaras Gábor ügyvezető igazgató

3 ÉMI-TÜV 12 Az EN 1090 szabványsorozat 16 Emelőgépeket üzemeltetők 18 Műszaki szabályozás-változások 26 követelményei 5. rész figyelmébe! hatása a felvonó vizsgálatokban A társadalmi felelősségvállalás új fejezete ISO Tartalom 4 7 A szabványalkotók nem pihennek: az EN hegesztők minősítésére vonatkozó szabvány változásai Új kérdéssorok a személyzettanúsításban Emelőgépeket üzemeltetők figyelmébe! Műszaki szabályozás-változások hatása a felvonó vizsgálatokban 8 Főgőzvezeték-csere a Mátrai Erőműben 21 Tanúsítási emblémák A TÜV SÜD Vállalatcsoport első magyarországi EN szerinti tanúsítványának ünnepélyes átadása Az EN 1090 szabványsorozat követelményei 5. rész Projektmenedzsment feladatok integrált kezelése építőipari projekteknél ÉMI-TÜV SÜD Kft. KERMI osztály jelhasználati tanúsítvány Egyre szigorodó előírások vonatkoznak a játékokra! A társadalmi felelősségvállalás új fejezete ISO ÉMI-TÜV SÜD Minőségügyi és Biztonságtechnikai Kft. Dr. Madaras Gábor ügyvezető igazgató Központ: H-2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Tel.: (+36) Fax: (+36) igazgatosag@emi-tuv.hu Budapesti iroda: H-1043 Budapest, Dugonics u. 11. Tel.: (+36) Fax: (+36) gmadaras@emi-tuv.hu Összeállította és szerkesztette: Hegedűs Helga Grafikai tervezés és tördelés: Toucan Design Bt.

4 4 Ipari szolgáltatások A szabványalkotók nem pihennek: az EN hegesztők minősítésére vonatkozó szabvány változásai tavalyi évben újra nagyon sok szabvány megváltozott. A Többek között szinte az összes roncsolásmentes és roncsolásos vizsgálati szabvány, melyeket a hegesztett kötések és a nyomástartó berendezések vizsgálatában alkalmazunk (anyagvizsgálók és laborok figyelem!!!). Ezen kívül bővültek a hegesztési eljárások, ill. változtak a számjelöléseik (EN ISO 4063), valamint új hegesztési pozíciók kerültek bevezetésre (EN ISO 6947). Ezek a szabványok aztán lassanként beépülnek az őket meghivatkozó szabványokba is és előidézik azok megváltozását. Így történt ez az EN szabvánnyal is, mely acélhegesztők minősítésére / vizsgáztatására vonatkozik. A szabvány eddigi utolsó kiadása a 2006-os volt, ill. MSZ kiadásban 2007-es júniusában jelent meg az új kiadás angol változata, a DIN kiadás 2011 novemberi, az MSZ kiadás február 1-jei, és angol nyelvű. Tudjuk, hogy időnként felröppen a gondolat, hogy az EN szabványt is le kellene váltani az ISO szabvánnyal, mint ahogy az az alumínium anyagok esetében már rég megtörtént. Ez aztán egyetértés hiányában mindig meghiúsul, új gondolatok viszont időről időre bekerülnek a szabványba. A szabványhivatkozások változásain kívül az EN mostani kiadása több olyan változást is tartalmaz, amely a hegesztők minősítésének / vizsgáztatásának eddig megszokott alapvetéseihez nyúl hozzá, ami a hegesztő társadalom idegeit azonnal felborzolja. A szabvány a fogalmak terén bevezet néhány olyan új fogalmat, melyet egyéb, pl. a Nyomástartó Berendezések Irányelvhez harmonizált szabványok, vagy minőségügyi rendszer szabványok már tartalmaznak. Ilyen pl. a gyártó, vagy a verifikálás fogalma. Definiál a szabvány olyan fogalmakat, melyeket eddig is használtunk, csak így meghatározva eddig nem jelent meg ebben a szabvány-

5 Ipari szolgáltatások 5 Nagy változás az érvényességi tartományok terén, hogy a tompavarratok nem minősítik a sarokvarratokat. Eddig a nem üzemszerűen sarokvarratot készítő hegesztők egy-egy sarokvarrathoz használhatták a tompavarratos minősítésüket. Mostantól sarokvarratot is kell hegeszteniük ahhoz, hogy minősítve legyenek sarokvarratra is. Egy érdekes húzással, 10 mm-es lemezek PB helyzetű egyrétegű sarokvarratos kötésének elkészítésével a szabvány megengedi a minősítés kiterjesztését sarokvarratokra is, mégpedig a tompavarrat érvényességi tartományában minden sarokvarratra. Őszintén szólva ez nem igazán érthető és nem is igazán életszerű előírása a szabványnak, de adott esetben lehet kedvező egy vizsgázó hegesztő számára. Alapanyagok terén megengedi nem EN szabványos anyagok alkalmazását is és megadja azokat a szabványokat, melyekben ezen anyagok csoportba sorolása megtalálható, ill. az összevethető a CEN ISO/TR cal: CEN ISO/TR európai CEN ISO/TR amerikai CEN ISO/TR japán A hozaganyagok terén érvényességi tartomány szempontjából kettéválasztja a bevont elektródákat (3. táblázat), valamint a hegesztő huzalokat és pálcákat (4. táblázat) ban, mint pl. réteg, beolvadási mélység, balra hegesztés, jobbra hegesztés, csőelágazás, sarokvarrat, tompavarrat, hozaganyag. Az ISO 4063 változásaival párhuzamosan megjelennek az eljárások új számjelölései: MAG védőpor töltetű elektródával MAG fémpor töltetű elektródával WIG hozaganyag nélkül WIG porbeles huzallal, vagy pálcával WIG tömör huzallal, vagy pálcával, de redukáló gáz is van a védőgázban Ezekhez új érvényességi tartományokat definiál a szabvány: Megengedett a tömör huzalról (135) fémportöltetűre váltás (138) (új jel!) 141, 143, 145 érvényes 141, 142, 143, 145-re, de a 142 csak 142-re Porbeles huzaloknál és pálcáknál figyelni kell a különböző portöltetekre és arra, hogy ezek hogyan fedik le egymást. Kimaradt a táblázatokból a hegesztési eljárások megadása az egyes hozaganyagokhoz. Figyelni kell arra is, ami ugyan eddig is gyakorlat volt, hogy a gyökréteget csak azzal a hozaganyaggal szabad hegeszteni,

6 6 Ipari szolgáltatások információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Ipari berendezések és Hegesztéstechnológia Osztály Czibere Gábor szakértő tel.: amire a hegesztő vizsgázott. Ezt most a B. melléklet megnevezési mintapéldái is külön kiemelik. Ebből adódik egy-két humoros érvényességi tartomány, pl. 141-es eljárással hozaganyaggal hegesztett minősítés érvényes lesz 141-es gyök és 142-es (hozaganyag nélküli) töltő és takaró sorok hegesztésére. Ennek a kivitelezési lehetőségein mindenki eltűnődhet. Hegesztési helyzetek vonatkozásában a csöveknél két új pozíció megjelölést kell megtanulnuk: PH (vízszintes tengelyű cső lentről fölfele hegesztve) és PJ (vízszintes tengelyű cső föntről lefele hegesztve) PH PJ Érdekes, a modern időkhöz igazodó kitétel a munkáltató általi fél éves meghosszabbításokkal kapcsolatban, hogy a szabvány most engedélyezi az elektronikus aláírás alkalmazását. Ez természetesen nem a külső tanúsító szervezet által papír alapon kiadott minősítésék igazolásánál játszik szerepet, hanem olyan gyártóknál, akik házi minősítéseket is alkalmaznak, ezeket esetleg szoftveresen készítik és tárolják, és lehetőségük van a szoftverben a meghosszabbítások dokumentálására is. Amint már említettük, a szabvány B melléklete továbbra is alkalmazási példákat tartalmaz. A szabványalkotók igyekeztek az itt bemutatott minősítés példákban megjelentetni mindazt a változást, melyről az előzőekben szóltunk, így pl. a hegesztési helyzetek új megjelöléseit, vagy a hegesztési eljárások új számjeleit, ill. a minősítések különböző kombinációit. Ezek hasznos útmutatók mind a tanúsító szervezeteknek, mind a hegesztő minősítések felhasználóinak. Több pozíciós hegesztés ferde helyzetűre való konvertálása továbbra is megmarad, tehát: PH + PC = H-L045 PJ + PC = J-L045 Ez a technológiavizsgálatok hegesztéséhez kapcsolódó hegesztő minősítések esetében hasznos. A minősítés során a vizsgadarabok átvételi követelményeiben eddig kaptak némi engedményt a hegesztők, főleg a varratalakra vonatkozóan. Ezek az engedmények most megszűnnek. Így a szélkiolvadásra vonatkozóan mostantól az ISO 5817 C fokozatának előírásait kell alkalmazni, vagyis h 0,05 t szabályt, a 0,5 mm korláttal, tehát már nem lehet bármilyen falvastagságnál 0,5 mm a szélbeégés mértéke. Az eddig megszerzett minősítések természetesen nem vesztik érvényüket, azokat a lejáratukig továbbra is lehet használni. Sőt a szabvány azt is megengedi, hogy az érvényesség első két évének letelte után a tanúsító szervezet a minősítést a szabvány előző kiadása alapján hosszabbítsa meg. Zárszóként azt hiszem elmondható, hogy az EN szabvány korszerűbb lett, igazodott a szabványosítási környezet változásaihoz, szakmai megfontolásaiban pedig legnagyobb részt egyértelműbb és korrektebb lett, kivéve talán a kiegészítő sarokvarratos próbatest hegesztését. Természetesen újra kell tanulnunk a szabványt, meg kell szoknunk a változásokat; ehhez mindenkinek kitartást kívánok. Czibere Gábor, szakértő, ÉMI-TÜV SÜD Kft.

7 Ipari szolgáltatások 7 Új kérdéssorok a személyzettanúsításban információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Ipari berendezések és Hegesztéstechnológia Osztály Görbe Zoltán, szakértő tel.: gorbe.zoltan@emi-tuv.hu z évente több mint 2000 új hegesztő, hegesztőgépkezelő, A forrasztó minősítést kiadó ÉMI-TÜV SÜD Kft. személyzettanúsítási folyamatában a próbadarab elkészítése mellett fontos szerepet tölt be az elméleti teszt. A vizsgázók évtizedek óta feleletválasztós kérdéssorokat kapnak, 20 kérdéshez kell a helyeset megtalálni a 3-3 megadott válasz közül. Aki legalább 15 kérdésre megfelelően válaszol, az sikeresen teljesítette ezt a vizsgarészt. A kérdéssorok legutóbb 2006-ban estek át nagyobb felülvizsgálaton, éppen itt volt az ideje annak, hogy újrafogalmazzuk a kérdéseket és a válaszokat. Rengeteg új kérdés készült el, sok kérdéssorban csak 1-2 kérdés maradt a régiből, és készültek teljesen új kérdéssorok is, mint például titán, semleges védőgázas, volfrámelektródás ívhegesztésére. Az új kérdéssorok kidolgozásánál figyelembe vettük az EN 287-1:2011 C mellékletének ajánlásait is. Jelentősen változott a kérdéssorok felépítése, egységessé vált a következők szerint: 1-5. kérdés: általános hegesztéstechnológia kérdések, anyagismeret 6-8. kérdés: az adott eljárás berendezésére vonatkozó kérdések kérdés: adott hegesztési eljárás technológia, adott anyagminőség feldolgozása kérdés: munkabiztonsági kérdések Új típusú kérdésekkel is találkozhatnak a hegesztő és forrasztó kollégák: Milyen problémára gyanakszik, ha? Mi a következménye annak, ha? A kérdéssorok ellenőrzése és jóváhagyása megtörtént. Terveink szerint március 1-jétől ezek segítségével teljesíthető az elméleti vizsgarész. Természetesen a honlapunkon megjelennek az új kérdések, a megszokott módon (válaszok nélkül) letölthető formában. A hegesztési felelősöknek sikeres felkészítést, a vizsgázóknak pedig eredményes megmérettetést kívánunk! Görbe Zoltán, szakértő, ÉMI-TÜV SÜD Kft.

8 8 Ipari szolgáltatások Főgőzvezeték-csere a Mátrai Erőműben 2010 nyarán a visontai Mátrai Erőmű Zrt. a IV-es blokki főgőzvezeték teljes cseréjét határozta el. Az 1970-es években épült vezeték üzemideje túl volt a ik, a 90-es évek elején befejezett rekonstrukció során beépített csövek esetében pedig a ik üzemórán. Az Erőmű a beruházás teljes műszaki felügyeletével, valamint a 9/2001 GM rendelet (PED) szerinti III-as kategóriás csővezetékek Notified Body tevékenységével az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Ipari Berendezések és Hegesztéstechnológia Osztályát bízta meg. két vállalat közötti kapcsolat nem új, hiszen a 2006-ban megvalósult IV-es és V-ös blokkokhoz kapcsolódó előtét-gázturbinás beruházás kapcsán az ÉMI-TÜV hasonló feladatot látott el. Akkor a csővezetékkel kapcsolatos fenti tevékenység A kiegészült a teljes építészeti és gépészeti műszaki felügyelettel is (az erről szóló híradás megtalálható az ÉMI-TÜV Hírek évi 10-es számában). Az abban az időszakban megszerzett, az Erőművel kapcsolatos speciális ismeretek nagyon jó alapot szolgáltattak az ÉMI-TÜV szakértőjének a jelen beruházás folyamatainak ellenőrzésében. A projekt résztvevői: Megbízó: Tervező: Csővezetéki kivitelező: Anyagvizsgálat: Szigetelés kivitelezője: Műszaki felügyelet és NoBo: Mátrai Erőmű Zrt. (MERT) Balcke Dürr GmbH Magyarországi Fióktelep Babcock Borsig Service Hungary Kft. (BBSH) AIB-Vincotte Kft. BIS Hungary Kft. ÉMI-TÜV SÜD Kft. Főbb jellemzők: legnagyobb megengedhető nyomás: 176,4 bar megengedhető maximális hőmérséklet: 555 C próbanyomás értéke: 628 bar vezeték összhossza: 270 m gerincvezeték kezdőpontja: kazán IV-es túlhevítő kilépés gerincvezeték végpontja: a tápházban lévő turbina csonkja gerincvezeték mérete: DN300 (átmérő 323,8x28mm) leágazások méretei: DN200, DN125, DN25 alkalmazott harmonizált szabvány: MSZ EN Főbb események: december: a BBSH hegesztési rendszerének tanúsítása az ÉMI-TÜV által január: hegesztési eljárásvizsgálatok lefolytatása, alapanyagok beérkezése és átvétele, az első varrat elkészítése április 2. sikeres nyomáspróba április élőrákötések elkészítése április 25. az utolsó varrat anyagvizsgálata és szigetelése, az elkészült rendszer átadása a MERT részére (húsvét hétfőn) április 27. blokkindulás

9 Ipari szolgáltatások 9 Az alapanyagról A MERT-tel egyeztetve a Balcke Dürr az EN szabványban lévő X10CrMoVNb9-1 (AMSE szerinti P91minőségű) növelt hőmérsékleten szavatolt tulajdonságú acélból tervezte meg a csőszakaszokat. Az alapanyag 0,08-0,12% karbont, 8-9,5% krómot, 0,85-1,05% molibdént, 0,06-0,1% nióbiumot, 0,18-0,25% vanádiumot tartalmaz. Martenzites acél, folyáshatára 550 C-on 270 MPa! Ezekből az adatokból látszik, hogy az előmelegítés, a hegesztés, valamint a hegesztés utáni hőkezelés különösen nagy fegyelmet igényel, szigorúan be kell tartani a technológiai előírásokat. Az összes alapanyagot (csövek, köracélok, ívek, szűkítők) a MERT szerezte be. Az egyenes csövek Európa és Japán nagy alapanyaggyáraiból érkeztek, az íveket és a szűkítőket a KVV Zrt. gyártotta. A MERT az összes beérkező csövet és idomot 0 állapotfelvétel kapcsán 100% mágnesezhető poros és 100% ultrahangos vizsgálatnak vetette alá. A nyomvonalról A MERT a költségek minimalizálása érdekében előírta, hogy üzemelő kazán mellett kell kiépíteni a vezetékrendszert, csak az élőrákötések történhetnek a tervezett berendezés nagyjavítás miatti leállása alatt. Mindebből természetesen az következik, hogy a főgőzvezeték jelentős részének új nyomvonalat kellett keresni. Ennek kitűzése az üzemeltető és a tervező közös munkájával valósult meg. Az üzemelő berendezés miatt például a 40 C feletti hőmérsékletű malomtérben kellett végrehajtani a készreszerelést, ami különösen nagy igénybevételt jelentett a szakemberek számára. A tápházi szakaszon néhol annyira szűk volt a rendelkezésre álló hely, hogy a meglévő vezetékek között éppen elfért az új szakasz, kész állapotban a szigetelések néhány milliméter híján összeértek. Az előkészületekről A csővezeték a DN25-ös szakasz kivételével a PED szerinti III-as kategóriába tartozik, tehát a terveket a Notified Body-val engedélyeztetni kell. A tervfelülvizsgálat az ÉMI-TÜV szentendrei központjában történt. Nyomástartó berendezés gyártásakor az alapanyagok darabolása, forgácsolása során az azonosító jelölések megtartása alapvető jelentőséggel bír. A MERT több munkatársa is jogosultságot szerzett erre a tevékenységre, a BBSH szakszerűen átjelölt, átbélyegzési jegyzőkönyvvel társított alapanyagot kapott. Az éles bemetszések elkerülésének érdekében az átjelölések gravírozással történtek. A BBSH a projekt során összesen 12 db hegesztési eljárásvizsgálatot tanúsíttatott. A technológiavizsgálatok nagy számát a többféle átmérő és falvastagság, továbbá az élőrákötések változatos alapanyag-kombinációi indokolták. Menet közben a MERT is több hegesztési eljárást hagyatott jóvá, munkatársaik gyakorlatot szereztek a P91-es acél hegesztéssel történő feldolgozásában, hőkezelésében. A kivitelező kidolgozta és a megrendelővel, továbbá a műszaki felügyelettel jóváhagyatta az előmelegítési és hőkezelési technológiáját. Ebben a dokumentumban került meghatározásra többek között a különböző dimenzióknál és kötéskialakításoknál a hőelemek helye és darabszáma, a hőkezelő paplanok elhelyezése, a varrat hőkezelés alatti szigetelési sávjának szélessége.

10 10 Ipari szolgáltatások A kivitelezésről A BBSH szakemberei, kiegészülve az erőműves hegesztőkkel és hőkezelőgép-kezelőkkel, lelkiismeretesen, magas szakmai színvonalon végezték el a munkájukat, igazi csapatként küzdöttek meg a sikerért. A felmerült problémákat megoldották, a mágneses ívfúvó hatás kiküszöbölésétől kezdve a kis átmérőjű csonkok hőkezelésén keresztül az élőrákötések vegyeskötéseinek hegesztéstechnológiájának kidolgozásáig. Jelen cikk kereteibe nem fér bele minden részlet ismertetése, ezért csak néhány, a műszaki felügyelet által kért, az EN szabvány követelményeit meghaladó, a csővezeték élettartamára jelentős befolyással bíró intézkedésről essen itt szó. A csonkok összeköszörülése az alapcsővel a működés közben fellépő feszültségek egyenletesebb elosztását eredményezi. A fotón jól látszik a lamellás koronggal elért felületi minőség. A P91-es anyagminőségből készült csőtartó ütközők felhegesztése K varrattal történt. A varrat teljes keresztmetszetében ultrahangozott, 3 felülete rádiuszos kialakítású, így csatlakozik az alapcsőhöz. információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Ipari berendezések és Hegesztéstechnológia Osztály Görbe Zoltán szakértő tel.: gorbe.zoltan@emi-tuv.hu Ráültetett csonkoknál az alapcsőbe készített furat áthatásánál lévő rádiusz miatt nem indulnak ki repedések az éles sarokból. Összegzés Az új csővezeték közel 1 éve átadásra került, azóta teljesíti az elvárt követelményeket, hozzájárulva az egész kazán üzembiztos és biztonságos működéséhez, továbbá az erőművi blokk stabil termelőképességéhez. Keménységmérés az alapanyagban, hőhatásövezetben, varraton a VGB R508L előírásai szerint, Microdur eljárással. Ezzel az anyagvizsgálattal leellenőrizhető a hőkezelési technológia megfelelő végrehajtása. Fontos megemlíteni, hogy a MERT 2011 nyarán az V-ös blokk tekintetében is ugyanezt, a bevezetésben már tárgyalt döntést hozta: idén tavasszal rá kell kötni a kazánra az új főgőzvezetéket. A végrehajtásban részt vevő kollektívák változatlan összetételben a munka nagy részét már elvégezték, túl vagyunk a sikeres nyomáspróbán is, az élőrákötések elkészítése a március közepétől egy hónapig tartó nagyleállás idején meg fog történni. Hadzsi Sándor, főosztályvezető, Mátrai Erőmű Zrt. Szécsi Gábor, irodavezető, Mátrai Erőmű Zrt. Görbe Zoltán, szakértő, ÉMI-TÜV SÜD Kft.

11 Ipari szolgáltatások 11 A TÜV SÜD Vállalatcsoport első magyarországi EN szerinti tanúsítványának ünnepélyes átadása február 2-án a TÜV SÜD Industrie Service GmbH tanúsítási szervezetének vezetőhelyettese, Georg Lecca úr átadta a TÜV SÜD Industrie Service GmbH és az ÉMI- TÜV SÜD Kft. szakértői által Magyarországon elsőként tanúsított KÉSZ Ipari Gyártó Kft. részére az EN szerinti tanúsítványát. A tanúsítvánnyal a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. jogosultságot szerzett az Építési Termék Direktíva hatálya alá tartozó termékeinek CE jellel való ellátására. A szükséges auditokat a TÜV SÜD Industrie Service GmbH, mint 0036 számú Notified Body szervezetében kinevezett ÉMI-TÜV szakértők folytatták le. A tanúsítvány ünnepélyes átadására az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Budapest, Dugonics utcai irodájában került sor.

12 12 Építőipari szolgáltatások Az EN 1090 szabványsorozat követelményei 5. rész szabvány foglalkozik az egyes szerkezeti elemek, A illetve a kész szerkezet összeállításához szükséges alap-, és kiegészítő anyagokkal. A szerkezeti acélokról, a hegesztőanyagokról, valamint a hegesztéssel kialakított kapcsolatokról a cikksorozatunk másik cikkeiben tér(t)ünk ki. Jelen írásunkban a mechanikus kötőelemekről, illetve egyéb, a szabványban rögzített kiegészítő anyagról kívánunk rövid ismertetést adni. Kötőelemekként alapvetően a különböző csavarokat, csavaregységeket érti a szabvány. Csavaregység alatt (illetve a csavar együttes alatt) a csavart a csavaranyával, és szükség szerint egy vagy több alátétet értjük. A szabvány alapvetően a kötőelemek szabványait hivatkozza le, mint amelyeknek meg kell felelniük a szerkezetépítésben használatos kötőelemeknek is. Feszítőcsavarok esetében szükséges lehet a csavaregyüttesek megfelelőségének kísérlettel történő igazolása is, amennyiben azt a tervező a műszaki leírásban előírja. A műszaki leírásban meg kell jelölni azokat a kötőelemeket is, amelyeket biztosítással, például nyomatéktartó anyával kell ellátni, hogy ütközés, vagy jelentős rezgés esetén is hatékonyan megakadályozza a csavar együttes kilazulását. A csavarokon kívül a szabvány tárgyal különleges kötőelemeket is, ezek: szegecsek, önmetsző és önfúró csavarok, popszegecsek, belőtt szegek, pneumatikusan bevert szegek, és nyírt kapcsolóelemek.

13 Építőipari szolgáltatások 13 Ezeknél a kötőelemeknél az EN1090 szabvány visszautal arra, hogy a kötőelemeknek meg kell felelniük a saját termékszabványaiknak. A mechanikus rögzítés tervezésekor figyelemmel kell lenni arra is, hogy milyen korrózióvédelmi megoldást használunk a megépített szerkezetnél. Úgy kell a kötőelemek anyagát megválasztani, hogy a kiválasztott anyagtípusok összeillők legyenek, ne alakulhasson ki galván-korrózió, ne következhessen be ebből sem a szerkezet-, sem a kötőelemek tönkremenetele. A szabvány 8. fejezete foglalkozik a mechanikus kötésekkel. A szokásos hevederes kapcsolatokban a lemezek vastagságkülönbsége általában maximum 2 mm, feszített kapcsolatokban pedig maximum 1 mm legyen. Amennyiben szükség van rá, úgy béléslemezeket kell alkalmazni, hogy a vastagságkülönbség ne legyen az előbb említettnél nagyobb mértékű. Amennyiben béléslemezeket alkalmazunk, úgy azok vastagsága legalább 2 mm kell legyen. Ha a műszaki leírás másképp nem rendelkezik, akkor a kötőelemek névleges átmérője legalább 12 mm kell legyen. A szabvány 12.5 fejezete foglalkozik a mechanikus kötések ellenőrzésével. Nem feszített csavarokkal kialakított kapcsolatok ellenőrzésekor minden kapcsolatot szemrevételezéssel ellenőrizni kell. Azokat a kapcsolatokat, ahol utólag kerül be csavar, újra ellenőrizni kell az összes csavar behelyezése után. Ha az ellenőrzés során a kapcsolat azért nem megfelelő, mert a lemezek vastagsága nem megfelelő, akkor a kapcsolatot újra kell készíteni. Egyéb esetekben amenynyiben mód van rá, az elem beállításának módosításával kell a szükséges javítást elvégezni. Az újra összeállított kapcsolatokat az elkészültük után újra ellenőrizni kell. Feszített csavarokkal kialakított kapcsolat kialakításakor, közvetlenül az összeszerelés előtt ellenőrizni kell a súrlódó felületeket. A műszaki leírásban foglaltaktól való eltéréseket javítani kell. A kapcsolatok csavarképét a behelyezés után, de még a feszítés előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell. Lemezvastagság eltérése estén újra kell készíteni a kapcsolatot. Ezután újra kell azt ellenőrizni. Ha a kapcsolat elkészülte után a behelyezett kötőelemek ellenőrzése nem végezhető el, akkor a munkavégzés módszerét kell ellenőrizni. Az ellenőrnek a kötőelemek 10%-ának behelyezésekor jelen kell lenni. Amennyiben az ellenőrzés során eltérést tapasztalnak, akkor az ellenőrnek jelen kell lenni a csavarcsoport eltávolításakor és a csavarok újbóli behelyezésekor. A meghúzási nyomaték ellenőrzésekor a kész csavarcsoportokból ki kell választani a csavarkötések 10%-át (legalább két csavaregyüttest), a nyomatékkulcsot a csavaranyán vagy a csavarfejen az eredeti megfeszítésnek megfelelő beállítási értékig kell újra alkalmazni. A nyomatékkulcs használati pontosságának 5%-on belül kell lennie. Ha az ellenőrzőkulcs használata során bármely csavaranya, vagy csavarfej 15 foknál nagyobb mértékben fordul el, az adott csavarcsoport minden csavarját ellenőrizni kell. Szegecsek esetében az összes szegecs 5%-át, de legalább 5 szegecset kell ellenőrizni. Az ellenőrzést fél kilós kalapáccsal végzik. A szegecsnek csengő hangot kell hallatnia. Szegecs cseréjét csak terheletlen állapotban szabad elvégezni. Önmetsző csavarok esetében szemrevételezéssel kell ellenőrizni, hogy a csavarkép a gyártó által javasoltaknak megfelelő kialakítású-e. Időnként ellenőrizni szükséges a menetek épségét, illetve a lyukátmérő megfelelőségét. A különleges kötőelemek esetében azt kell ellenőrizni, hogy a gyártó ajánlásának megfelelően történik-e a felhasználás. A különleges kötőelemek ellenőrzésének módszerét a műszaki leírásban mindig rögzíteni kell. Poles János, osztályvezető ÉMI-TÜV SÜD Kft. információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Építőipari Szolgáltatások Osztály Poles János osztályvezető tel.: poles.janos@emi-tuv.hu

14 14 Építőipari szolgáltatások Projektmenedzsment feladatok integrált kezelése építőipari projekteknél pítőipari projektek esetében is egyre fontosabb szerepet kap a projektszemléletű irányítás, a projekt- É menedzsment eszköztárának használata a különböző beruházások megvalósítási folyamatában. Ennek keretében talán a legfontosabb (és a legnehezebb) feladat a projekt költségeinek, minőségének és időtartamának összehangolt kezelése. Ezt a három fontos projekt összetevőt projektkorlátokként is szokás értelmezni. A feladat az adott korlátokon belül tartani a projekt folyamatait és az egyes összetevők közötti optimummal megvalósítani a projektet. A feladatot a klasszikus projektháromszöggel szokták szemléltetni. A háromszög oldalai reprezentálják az egyes projektkorlátokat. A projektháromszög sémájából is jól látható, hogy ha bármelyik összetevőt (korlátot) változtatjuk, az hatással van a másik két összetevőre is. A projektmenedzsment feladata, hogy a projekt egyes összetevőit olyan módon válasszák meg, hogy az a projektcélok szempontjából optimális legyen. A beruházás lebonyolítása során felmerült a projektmenedzsment által kezelendő, eltérések optimális kezelésének kulcsa lehet, ha az adott projekt esetében meg tudjuk határozni a projektháromszög fix oldalát. Építési projektek esetében jellemzően ez a projekt bekerülési költsége (esetleg a határidő). A megoldáskereséshez be kell azonosítani, hogy az eltérés melyik oldalt érinti. A háromszög fix oldalának ismeretében (amin nem változtathat az intézkedésekkel), a projektmenedzsment meg tudja határozni a felmerült eltérések miatt meghozandó intézkedések körét. A fenti gondolatmenetből látszik, hogy építési projektek esetében is kellő gondossággal kell eljárni a projekt megtervezésekor, és mind a minőségbiztosítás, mind az időbeli organizáció terén átgondolt, a projekt lebonyolítása során naprakészen karbantartott információk szükségesek a projekt irányításához. A cégünknél kidolgozott Projektorientált Minőségbiztosítási Rendszer (PMR) képes az építési projektekkel kapcsolatos teljes Építőipari projektek esetében, nagyon leegyszerűsítve, ez a következőket jelenti: Minél később fejezem be a projektet, annál költségesebb lesz (kötbér, időarányos költségek) Határidő < > Költség Jobb minőségben készítem el a munkát, így az időben hosszabb lesz ( Jó munkához idő kell ) Minőség < > Határidő Ha kevesebb költségből próbálok egy munkafolyamatot elkészíteni, az valószínűleg csak rosszabb minőséggel sikerülhet Költség < > Minőség. minőségirányítási, minőségbiztosítási feladat elvégzésére, lekövetésére. A rendszer keretében megtervezzük a projekt minőségellenőrzési feladatait és végigkísérjük a projekt megvalósítását a tervezés fázisától egészen a műszaki átadásig. Az ellenőrzéseink lehetnek komplex jellegűek (amikor a teljes projektre, összes szakágra a földmunkáktól kezdve a gyengeáramú rendszerek szereléséig kiterjednek az ellenőrzések), de egyes munkafolyamatok, munkarészek megvalósításának ellenőrzésére is vállalkozunk.

15 Építőipari szolgáltatások 15 lévő) folyamatok kimutatására, illetve egyszerű lehetőséget biztosít a projekt aktualizálására, különböző tervvariációkhoz tartozó szimulációk elvégzésére, összevetésére. A rendszer működtetésének eredményeként összeáll az adott projekt műszaki átadásához szükséges minőségtanúsítási dokumentáció, melynek megfelelően az ÉMI-TÜV SÜD Kft. tanúsítja a projekt, illetve egyes munkafolyamatainak a megfelelőségét. Természetesen van rá mód, hogy egyes beruházásokon a PMR rendszernek csak egyes elemeit (pl. a tervellenőrzés, vagy az egyes elkészült munkák helyszíni ellenőrzése) működtessük, de nyilvánvalóan ennek kisebb a hatékonysága. A PMR rendszer keretében az alábbi feladatokat látjuk el: A projekt minőségi tervének kidolgozása. Az általunk kidolgozott általános minőségellenőrzési utasítás gyűjtemény felhasználásával (MU) kidolgozzuk az adott projektre, a munkafolyamatokra vonatkozó minőségvizsgálati előírásokat, a követelményeket és a dokumentációs elvárásokat, amelyeket a vállalkozónak az adott projekt során teljesítenie kell. A műszaki tervek ellenőrzése Az elkészült tervek, dokumentumok ellenőrzése, megfelelőségének véleményezése Az alvállalkozók kiválasztásával kapcsolatos támogatás Az építés-kivitelezési munka rendszeres építéshelyi ellenőrzése Rendszeres (általában heti gyakorisággal) építéshelyi ellenőrzések végzése a különböző szakterületeken a kivitelezési munkák ütemezésének megfelelően Folyamatos szakértői támogatás Az átadási folyamat segítése A projektmegvalósítás folyamatának másik fontos összetevője a határidők tartása, az Időbeli Organizáció (ütemterv) megfelelő kezelése. A számítástechnika jelenlegi lehetőségei mellett mindenképp javasolt a szoftverrel segített, hálótechnikán alapuló ütemezési eljárás alkalmazása. Operatív irányítási eszközként azonban csak akkor alkalmazható, ha átgondolt és minden részfolyamatra kitérő ütemtervet készítünk a projekt előkészítési fázisában, és a projekt mindenkori készültségének (állapotának) megfelelően aktualizáljuk. A hálótechnika előnye a többi ütemezési eljárással szemben, hogy képes a projekt szempontjából fontos (kritikus úton Az ütemterv készítésének főbb lépései: Tevékenységek (WBS struktúra) meghatározása A projekttervezés szempontjából tevékenységnek tekinthető a folyamat minden olyan eleme, amelyre megállapítható, hogy: két konkrétan meghatározott időpont között teljesítésre kerülő projektelem és meghatározhatók a folytonosságot gátló körülmények, teljesítése erőforrást igényel, helyszíne meghatározható. (egyszerűen megfogalmazva tevékenységnek tekinthetjük egy brigád / alvállalkozó egyszeri felvonulásával elvégzett munkafolyamatot) Tevékenységek időtartamának meghatározása A tevékenységek időtartamát befolyásolja: a tevékenységben foglalt munkamennyiség, a tevékenységhez hozzáadott erőforrások mennyisége, az erőforrások teljesítőképessége, korlátozó külső körülmények (pld: határidő, időjárás ). Tevékenységek logikai kapcsolatainak meghatározása, melyek feltárása során meg kell határozni, hogy: mely tevékenységek végezhetők párhuzamosan, melyek azok a munkafolyamatok, amelyek csak egymást követően végezhetők (minthogy az egyik tevékenység megkezdésének a feltétele egy másik munkafolyamat bizonyos hányadának befejezése). Időütemezés, a kritikus út meghatározása Következmény ütemtervek készítése A következmény ütemtervek az ütemtervhez kapcsolódóan, az egyes munkafolyamatok időpontjain túl megadott adatokból számolható / kimutatható ütemtervek. Ezek lehetnek: költségtervek, erőforrás tervek (létszámterv, gép ütemterv), anyagfelhasználási tervek. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. által kidolgozott rendszerben az idő-ütemterveket összekapcsoljuk a PMR rendszer elemeivel, és a következmény ütemtervekhez hasonlóan a projekt teljes minőségbiztosítása is generálható a tervezett időpontjukkal. A rendszer előnye, hogy amennyiben az aktualizálás során a munkafolyamatok időpontjai változnak, a minőségbiztosításhoz kapcsolódó folyamatokat / vizsgálatokat nem szükséges külön a megváltozott körülményekhez igazítani, mert a rendszer azt automatikusan generálja. A minőség és a határidő kezelésének ilyen kapcsolásával elérhető, hogy a bevezető részben tárgyalt projektháromszög elemeinek a megváltozott körülmények (eltérések) miatt szükségessé vált módosítása egyszerűbben elvégezhető legyen. Poles János, osztályvezető, ÉMI-TÜV SÜD Kft. információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Építőipari Szolgáltatások Osztály Poles János osztályvezető tel.: poles.janos@emi-tuv.hu

16 16 Építőipari szolgáltatások Emelőgépeket üzemeltetők figyelmébe! információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Építő-, Emelő- és Anyagmozgatógépek Osztály Hikisch Lóránt osztályvezető tel.: hikisch.lorant@emi-tuv.hu Az emelőgépeket mint gépi munkaeszközöket üzemeltető vállalkozók, vállalkozások mindenkor nagy felelősséggel tartoznak munkavállalóik egészséges és biztonságos munkafeltételeinek megvalósításáért. Tudja-e, hogy az évi XCIII. törvény a munkavédelemről (továbbiakban: Mvt.) 11. -a szerint veszélyes tevékenységek körébe tartozik az emelőgép-tevékenység, amelyre vonatkozóan a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat (továbbiakban EBSZ) és számos nemzeti szabvány tartalmaz követelményeket? Tudja-e, hogy az Mvt a szerint a veszélyesnek minősülő munkaeszközök, így pl. emelőgépek (lásd 5/1993. (XII. 26.) MüM végrehajtási rendelete [továbbiakban Vhr.] 1. sz. mellékletében, továbbá EBSZ pontban) üzembehelyezése előzetes vizsgálat alapján történhet, melynek során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, az üzemeltetéshez szükséges utasítások? Egyes veszélyes munkaeszközök (emelőgépek) üzembehelyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz megfelelőség vizsgálatán alapuló, a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyv. Ehhez a vizsgálathoz útmutatást nyújt az MSZ :2011 Emelőgépek rendeltetésszerű használatra való alkalmasságának ellenőrzése szabvány. Tudja-e, hogy a biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében az emelőgép időszakos vizsgálatáról (szerkezeti vizsgálat, fővizsgálat és időszakos biztonsági felülvizsgálat) az üzemeltetőnek kell gondoskodnia? Az emelőgép időszakos vizsgálatára az EBSZ szerint emelőgép szakértő jogosult. Ehhez a vizsgálathoz útmutatást nyújt az MSZ :2009 Emelőgépek időszakos vizsgálata szabvány. Tudja-e, hogy a Vhr. 3. (1), valamint az EBSZ pontja szerint az emelőgép időszakos biztonsági felülvizsgálatát az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő? Tudja-e, hogy az Mvt ának (1) bekezdése szerinti veszélyes munkaeszközt (pl.: autódarut, jármű rakodódarut) a telephelyen kívül csak akkor szabad üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésről nyilvánvalóan megállapítható, hogy a felülvizsgálatot az előírt időszaknak megfelelően elvégezték? Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. emelőgép szakértői a hatályos Munkavédelmi törvény, illetve a többször módosított 5/1993. (XII. 26.) MüM végrehajtási rendelete 12.. követelményei értelmében munkabiztonsági szakértői tevékenységet folytatnak az Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága szakterületen, a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott szakértői engedélyek, valamint az ide vonatkozó akkreditáltsági és kijelöltségi státuszban. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. szakértői így jogosultak és vállalják veszélyes üzemű gépek (elsősorban emelőgépek) üzembe helyezés előtti gépbiztonsági vizsgálatát, megfelelőség tanúsítását (Mvt bekezdés és EBSZ pont követelményei alapján), újraindítás előtti vizsgálatát (Mvt bekezdés), időszakos biztonsági felülvizsgálatát (Mvt bekezdés és EBSZ 7.2. pont követelményei szerint). Hikisch Lóránt, osztályvezető, ÉMI-TÜV SÜD Kft.

17 Építőipari szolgáltatások 17

18 18 Építőipari szolgáltatások Műszaki szabályozás-változások hatása a felvonó vizsgálatokban z EU-ban az állampolgárok biztonságának növelése, A illetve az életszínvonal javítása érdekében folyamatosan hoznak különböző intézkedéseket. Műszaki termékek, termékcsoportok esetében a biztonság növelése a harmonizált szabványok változtatásával, módosításával történik. A módosított szabványok már magasabb biztonsági szintet állapítanak meg, mint az alapszabványok, és mivel a tagállamok az EU szabványokat kötelesek hazájukban bevezetni, a magasabb biztonsági szint mint követelmény minden tagállamban egységesen meghatározásra kerül, még akkor is, ha a szabványok tételes előírásainak alkalmazása és betartása nem kötelező. Nincs ez másként a felvonókat érintő a felvonó irányelvhez harmonizált szabványokkal sem. A fülke lezuhanás elleni védelme, illetve a szabadon eső fülke (és a benne lévő utasok) megállítása és rögzítése a kezdetektől fogva alapvető követelmény volt, a zuhanásgátló működése során fellépő maximális lassulás megengedett értékének meghatározása már későbbi előírás. A felvonók biztonsági követelményeit tartalmazó szabványok további fejlesztése során került előírásra a hajtótárcsás rendszerű felvonók esetében a fülke ellenőrizetlen felirányú sebességtúllépés elleni védelme, megakadályozandó, hogy esetleges géptörés esetén a fülke felfelé folyamatosan gyorsulva az aknafödémbe csapódjék. Ez a követelmény Magyarországon bevezetésekor okozott problémákat, mivel itthon nem volt előzménye, ilyen készüléket nem alkalmazott senki. A felvonó irányelv alapján a fenti berendezések, továbbá a működésüket kiváltó egyéb biztonsági berendezések (pl.: sebességhatároló, csőtöréskor záró szelep) csak Notified Body által kiállított EU Típustanúsítvány birtokában hozhatók forgalomba, tehát a megfelelő működésüket a gyártón kívül még egy független terméktanúsító szervezetnek is meg kell vizsgálnia. A felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásait tartalmazó MSZ EN 81-1, és MSZ EN szabványok legutóbbi, A3 jelzetű módosítása is ebbe a sorba tartozik. A felvonókat használó személyek biztonságának növelése érdekében bevezeti az akaratlan elmozdulás elleni védelem fogalmát, illetve kötelezően előírja minden felvonó esetében olyan készülék (vagy készülékek) alkalmazását, ami adott határokon belül érzékeli a fülke akaratlan elmozdulását, és alkalmas ebben az esetben a fülke megállítására és rögzítésére. Értelemszerűen ennek a készüléknek a fülke nyitott ajtó esetén történő akaratlan elmozdulásakor kell működnie. Mivel a szabvány nem kíván a műszaki fejlődés akadálya lenni, a készülék hatásmechanizmusát nem korlátozza, az hathat a zuhanásgátlón keresztül a fülkére, az ellensúlyra (ahol van), a hajlékony vonóelemre, a hajtótárcsára, vagy az azzal alakzáró kapcsolatban álló szerelvényre (főtengely), de hajtómű nélküli hajtás esetén akár a gépi hajtás üzemi fékszerkezete is felhasználható, viszont ugyanabba a kategóriába utalja ezt a biztonsági berendezést is, amely csak Tanúsítvány birtokában hozható forgalomba.

19 Építőipari szolgáltatások 19 A szabványmódosítás alkalmazása az EU-n belül sem volt zökkenőmentes, bizonyítja ezt az is, hogy a bevezetés időpontját ről re halasztották, továbbá, hogy annak tételes alkalmazására vonatkozóan a szabványalkotóhoz (CEN TC/10) annyi kérdés érkezett, hogy egy összefoglaló Questions and Answers -ban válaszolt, illetve kísérelt meg iránymutatást adni. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft., mint a felvonó irányelv szerint bejegyzett szervezet, jogosult ezen berendezések vizsgálatára és tanúsítására, de ehhez a szükséges mérési eljárásokat, illetve vizsgálati módszereket ki kell dolgozni. Nehezíti a vizsgálati eljárások meghatározását, hogy a szabvány új, F 8. melléklete nem konkrét mérések elvégzését írja elő, hanem több vizsgálat elvégzésének módszerét a forgalmazó, illetve a NB. megállapodására bízza, továbbá, hogy bizonyos esetekben nemcsak a komplett rendszer tanúsíttatását írja elő, hanem bizonyos ellenőrző rendszerek típusvizsgálatának elvégeztetését is. Nehezíti a vizsgálatok elvégzését, hogy normál esetben az akaratlan elmozdulás megakadályozását végző biztonsági berendezés működtetését nem lehet előidézni, tehát a tanúsító vizsgálat során a felvonó vezérlésébe is be kell avatkozni. További problémát jelent, hogy ezen berendezéseket nem elég a megfelelőség tanúsítás során a laboratóriumban megvizsgálni, azt a beépítés helyén, a felvonó üzembe helyezést megelőző vizsgálata során, illetve a már üzemelő felvonó utólagos biztonságtechnikai felülvizsgálatai során is ellenőrizni kell. Ezen probléma kiküszöbölésére alkottunk meg egy olyan kalibrált, hordozható kéziműszert, amely bármilyen típusú, jellegű felvonó fülkéjével fizikai kapcsolatba hozható, a mérendő mennyiségeket laboratóriumi precizitással másodpercenként több ezerszer mintavételezi, és a mérési eredményeket azonnal képes elektronikus úton eltárolni. A vizsgálatok elvégzése alapvetően a Felvonóvizsgáló Állomás Laboratóriumában történik. Egyedi esetekben a biztonsági berendezés olyan rendszert alkot, amely működési paraméterei szorosan összefüggenek a beépítés módjával. Az ilyen komplett UCM rendszereket csakis úgy lehetséges a laboratóriumban megvizsgálni, ha a helyszíni körülményeket a valóságnak megfelelően a laborban lemodellezzük. Ez a megoldás mind a vizsgálat időtartamát, mind pedig a költségeket nagymértékben növeli. Műszaki és gazdasági megfontolásból is ésszerű megoldás a fent említett esetekben a vizsgálatok helyszínen történő elvégzése. Ehhez azonban a laboratóriumi körülmények helyszínen történő megteremtése szükséges. A vizsgálatok során, a szabvány előírásainak megfelelően, a fülke helyzetét kell minden időpillanatban meghatározni. Más szóval az alábbi fizikai jellemzők időbeli lefolyását kell regisztrálni: Elmozdulás Lassulás (gyorsulás) Sebesség Tehát a cél egy olyan kalibrált, hordozható kéziműszer kifejlesztése volt, amely bármilyen típusú, jellegű felvonó fülkéjével fizikai kapcsolatba hozható, és laboratóriumi precizitással a fent említett mennyiségeket másodpercenként több ezerszer megméri (mintavételezi), és a mérési eredményeket azonnal képes elektronikus úton eltárolni. A tárolt adatok kiértékelése hordozható számítógép segítségével történik. A mérőeszköz megvalósításakor szem előtt kellett tartani, hogy a vizsgálatokhoz kapcsolódó szerelések, előkészületek lehetőleg minél egyszerűbb módon legyenek elvégezhetőek, hiszen a felvonókon történő munkavégzés veszélyes üzem. Az UCM rendszerek feladatát ma már többnyire mikroszámítógépek végzik éppúgy, mint a felvonó teljes vezérlését is. Ebből adódóan a mikroszámítógép programok mérete is növekvő tendenciát mutat. A növekvő programok miatt egy áramkör késedelmi ideje esetlegesen befolyásoló tényezővé válhat. Legalábbis a szabvány alkotói valószínűleg ebből a megfontolásból követelték meg az UCM vizsgálatok esetében, hogy úgynevezett köztes időpillanatok is észlelve, regisztrálva legyenek, amikor a tesztelési folyamat zajlik. Ne csak a vészhelyzet érzékelési ideje (és a fülke pozíciója), valamint a tényleges beavatkozás (fékezés) kezdete között eltelt időt és a hozzá tartozó megtett utat regisztráljuk, hanem ezt a késedelmi időt válasszuk ketté, egy villamos jellegű (vezérlési) és egy mechanikus jellegű összetevőre. Ehhez persze az UCM rendszerből is kell bizonyos érzékelőkből, relék, illetve kontaktorok kapcsairól jelet venni, amelyek állapotát a mérőműszernek folyamatosan figyelnie kell. Tehát a mérőberendezés és az említett jeladó eszközök között is ki kell építeni valamilyen kapcsolatot. Összefoglalva alapesetben a következő eszközök szükségesek a feladathoz: Elmozdulás-mérő jeladó Gyorsulásszenzor Külső jelek bevitelét érzékelő csatoló eszközök Precíziós időalap az elmozdulás jeléből való pillanatnyi sebességek számításához, eltárolásához Tároló memória Interfész a számítógéppel történő kommunikációhoz A fejlesztés első lépéseiben mérnökeink próbáltak könnyen kezelhető, felhasználóbarát megoldásokat keresni a fent vázolt kritériumok teljesítésére, azonban ezek a megoldások mind olyan rendszert eredményeztek, amelyek esetében nem csupán egyetlen kézi műszer szükséges, hanem ahhoz kapcsolódóan további kéthárom egység is csatlakozna. Ez nagyban rontaná a kezelhetőséget, és a helyszíni szerelés is meglehetősen összetetté válna, hiszen a mérés mozgó tömegeken történik. információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Felvonóvizsgáló Állomás Gyökér Imre tanúsítási csoportvezető tel.: gyoker.imre@emi-tuv.hu

20 20 Építőipari szolgáltatások Az említett problémára a megoldást a matematika, és annak korszerű, számítástechnikai módszerekkel történő alkalmazásának lehetősége adta. Amennyiben extra nagy precizitású és gyors reagálású gyorsulás-érzékelőt tudunk alkalmazni, az általa regisztrált gyorsulás-idő függvényből nagy pontossággal származtathatók a sebesség-idő és az elmozdulás-idő diagramok. Így egyetlen készülékben valósul meg az összes vizsgálandó fizikai jellemző érzékelése, regisztrálása, ráadásul kábelezés nélkül. Csupán a kézi műszert kell stabilan rögzíteni a fülke statikailag szilárd pontjára (pl. fejgerenda). A mérés ideje alatt a műszer belső memóriájában tárolódnak a gyorsulás értékek a mintavétel idejének megfelelően, a vezérlésből kinyert állapotváltozásokkal egyetemben. A műszer által tárolt adatokat a mérést követően USB kapcsolaton keresztül lehet a hordozható számítógépbe tölteni. A mérőrendszerhez kifejlesztett PC program grafikusan megjeleníti a kapott gyorsulás-idő görbét, illetve automatikusan generálja belőle a sebesség-idő és az elmozdulás-idő diagramokat is. Ezen felül a mérés során érzékelt kitüntetett időpillanatok is grafikusan megjelennek, illetve a szoftver által számítással is kiértékelésre kerülnek. A mérés indítása és leállítása távirányítással működik. Így a mérés összeállítását követően tetszőleges idő áll rendelkezésre a felvonón a kellő teszt állapotok beállítására, illetve a méréshez szükséges összes feltétel meglétének ellenőrzésére. A távirányító jelének vételét a kézi műszer hangos hangjelzéssel nyugtázza, valamint visszaküld a távirányítónak egy nyugtázó jelet is, így a vizsgáló személy biztonsággal értesül a műszer mindenkori állapotáról. A műszert évenként kalibrálásnak vetjük alá, a linearitását az alkalmazott nagy precizitású g-szenzor biztosítja. A mérőműszer nullpontját és belső erősítését minden mérés előtt kalibrálni kell. Amíg ez nincs elvégezve, a műszer nem használható, nem fogadja a távirányító indítási parancsát. A kalibráció a Föld természetes gravitációjának segítségével történik, a műszer 180 -os elforgatásával (a +1 g és -1 g állapotok rögzítése). Az újonnan megjelenő műszaki megoldások és a hozzájuk kapcsolódó előírások miatt a szakmai tudásunkat, valamint a műszaki technikai lehetőségeinket folyamatosan fejlesztjük. Ennek a fejlődésnek egy soron következő lépcsője volt az ellenőrizetlen fülkemozgás elleni védelem (UCM) vizsgálati lehetőségének megteremtése is. Bízunk abban, hogy munkánkkal, tudásunkkal és erőfeszítéseinkkel, illetve ezek folyamatos fejlesztésével a jövőben mind jobban tudjuk a megrendelőink igényeit teljesíteni. Palla Miklós, műszaki szaktanácsadó, ÉMI-TÜV SÜD Kft. Bartucz Miklós, laborvezető, ÉMI-TÜV SÜD Kft. Gyökér Imre, tanúsítási csoportvezető, ÉMI-TÜV SÜD Kft.