Márkus Edina: FEJLESZTÉSEK A KÖZMŰVELŐDÉS TERÜLETÉN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Átírás

1 Márkus Edina: FEJLESZTÉSEK A KÖZMŰVELŐDÉS TERÜLETÉN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Az elmúlt években jelentős források váltak elérhetővé az Északalföldi Régió települései számára a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv révén. A tanulmányunk révén arról próbálunk áttekintést nyújtani, hogy mely településeken indultak meg kezdeményezések a közművelődés intézményrendszeri, tartalmi megújításának, programkínálatának (pl. formális oktatást kiegészítő; felnőttképzési nem formális és informális jellegű programok) fejlesztése terén, elsősorban a közművelődés nonformális és informális jellegű programjaira koncentrálva. Hasonló jellegű vizsgálódásokkal találkozhatunk, de leginkább egy-egy szektor eredményességét előtérbe helyezve, Kuti (2006) és Aratóék (2008a) a civil szektor pályázati lehetőségeit, tapasztalatait elemzik munkáikban. Sebők (2010) szintén az európai támogatások civil szervezetek működésére gyakorolt hatását vizsgálja, kifejezetten az Equal program keretében támogatott kezdeményezéseket vizsgálva. Emellett találhatunk munkát, amely kifejezetten a partnerség szemszögéből elemzi az európai támogatások révén megvalósított programokat (Arató et. al, 2008b). Mi elsősorban a tevékenység oldaláról közelítünk, a régióba érkező közművelődési források mértékét, a pályázók jellemzőit 12, a projektek sajátosságait kívánjuk vizsgálni. A források hatásának értékelésére még az idő rövidsége miatt nem vállalkozhatunk. Az elemzés alapjául szolgáló adatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatbázisából (az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiírásaira az adatok zárásának időpontjáig beérkezett pályázatoknak az Egységes Monitoring Információs Rendszerben rögzített részletes adatai) nyertük. 12 A pályázók szervezeti formái: állami, profitorientált, civil szervezetek. A 90-es évek elején megjelent munkákban olvashatunk a (Szabó, 1995). 179

2 Kezdeményezések a közművelődés területén A közművelődés szerepének változása, a nonformális és informális tanulás jelentőségének növekedése, a felnőttképzés hatékonyságának növelése, a szélesebb célcsoportok elérése már a kezdeményezések hátteréül szolgáló fejlesztési dokumentumokban is megjelenik. A hatékonyság szerepének növekedésével találkozhatunk Szabóék (2006) munkájában. Többek között a 2005-ben készült Nemzeti Kulturális Stratégiában, a as időszakra vonatkozó Közművelődési Stratégiában, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program, különös tekintettel a 3. prioritására a Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek. A Nemzeti Kulturális Stratégia 2005 hét stratégiai iránya közül az első, a Kulturális vidékfejlesztés, a második a Több építő kultúrát iskoláskorban, a harmadik Az új közönségek elérése közvetlenül összefüggésbe hozható a közművelődés informális és nonformális tanulást ösztönző programjaival. A közművelődési stratégia öt szakterülete közül három A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése (Építő közösségek I.), Az élethosszig tartó tanulás (LLL) szakterületei és a A kreativitás és önkifejezés alkotói és közösségei (Építő közösségek II.) kifejezetten a közművelődés képzési szerepére koncentrál. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív program 3. prioritása a Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek beavatkozásai (A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása, A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása, A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban, Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás) több ponton kapcsolódnak a közművelődés területéhez. A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása beavatkozás céljai között kiemelten szerepel az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtéséhez szükséges új tanulási lehetőségek és formák elterjesztése, az egyes tanulási szakaszok, tanulási formák, oktatási és képzési szintek 180

3 közötti kapcsolatok megerősítése, az azok közötti rugalmas átjárás lehetővé tétele, valamint az oktatás és a kultúra közötti együttműködés új útjainak kiépítése. Az egész életen át tartó tanulás stratégiája nevesíti a kulturális intézményeket mint az egész életen át tartó tanulás helyszíneit. A célok komplex elérése érdekében a következő beavatkozásokat nevezi meg a Társadalmi Megújulás Operatív Program. A közművelődési rendszer atipikus, nem formális képzési szolgáltatásainak fejlesztése. A közgyűjtemények oktatási és képzési szerepének erősítése (Tudásdepó- Expressz,Múzeumok Mindenkinek Program ). A formális oktatási rendszer fejlesztése a nem formális és informális tanulási formákhoz való kapcsolódásának elősegítése érdekében. Az aktív állampolgárság erősítése a kompetenciafejlesztés eszközeivel (Társadalmi..., 2007) 181

4 A fenti célok számos pályázati kiírás keretében megjelentek. TÁMOP /10/1. Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása TÁMOP-3.2.3/08/1. - Program a közművelődési intézményrendszer felnőttképzési kapacitásának bővítésére TÁMOP-3.2.3/08/2. - A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában TÁMOP-3.2.3/08/2. - A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában TÁMOP /09/1. Építő közösségek, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért TÁMOP-3.2.3/09/2. Építő közösségek - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában (konvergencia) TÁMOP-3.2.4/08/1. - Tudásdepó-Expressz - A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében TÁMOP-3.2.4/08/2. - Tudásdepó-Expressz - A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében - Országos elektronikus szolgáltatások bővítése, fejlesztése TÁMOP /1. Tudásdepó-Expressz- A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében TÁMOP-3.2.8/08/B. - Múzeumok Mindenkinek Program Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése TÁMOP-3.2.8/10/B. Múzeumok Mindenkinek Program - Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése Az alábbiakban az Észak-alföldi Régió sikerességét vizsgáljuk 5 pályázati kiírás (TÁMOP /1, /2, /1, /2, / 10/1) adatait elemezve, elsősorban a közművelődés nonformális és 182

5 informális jellegű programjaira koncentrálva. A következő kérdések, feltevések mentén. Milyen típusú intézmények pályáznak? Milyen mértékű forrás érkezik a régióba? Milyen a területi eloszlás? Az eredményes pályázók, később is sikerrel próbálkoznak a pályázatírás, a projektmenedzsment know-how-ja révén. TÁMOP-3.2.3/08/1 Építő közösségek, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért. 1. kör Program a közművelődési intézményrendszer felnőttképzési kapacitásának bővítésére Nyertes pályázatok millió Ft* száma (db) Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár Bereg Jász-Nagykun Szolnok 0 0 Összesen *kerekítve Jellemző, hogy a megyeszékhelyek legalább egy, de gyakran több nyertes projektet mondhatnak magukénak. A TÁMOP 3.2./08/1 pályázati kiírás esetében a 9 projektből 5 projektnek megyeszékhelyen lévő szervezet a megvalósítója. Ennek számos oka lehet, pl. itt áll rendelkezésre megfelelő humán erőforrás, valamint ezek a szervezetek nagyobb összegű pályázat lebonyolítását is tudják vállani. Kisebb településeken inkább az önkormányzat jelenik meg pályázóként (pl. Dombrád, Szakoly), nagyobb településeken maga az intézmény. 183

6 TÁMOP-3.2.3/08/2 Építő közösségek, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért. 2. kör A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában 13 Nyertes pályázatok millió Ft* száma (db) Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár Bereg Jász-Nagykun Szolnok Összesen *kerekítve Ebben a pályázati körben (TÁMOP-3.2.3/08/2) is jellemző a megyeszékhelyek hangsúlyos szerepe és a kisebb települések esetében a önkormányzat, mint pályázó megjelenése. A régió megyéi közül Szabolcs- Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyékbe érkezett nagyobb mértékű forrás nyertes pályázat 750 millió. Hajdú-Bihar 2 projekt millió. Hajdúhadház Hajdúhadház Városi Önkormányzat, Létavértes Városi Könyvtár és Művelődési Ház. Szabolcs- Szatmár Bereg 6 projekt 290 millió. Nyíregyháza (3) VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár, Kálmánháza Nyírségi Segítő Kéz Alapítvány, Nyírbátor Nyírbátori Kulturális és Idegenforgalmi Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. Rakamaz Városi Művelődési Központ. Jász- Nagykun-Szolnok 4 projekt 290 millió Szolnok (2) Aba-Novák Kulturális Központ Nonprofit és Közhasznú Kft., Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társaság Kisújszállás (önk.) Törökszentmiklós (önk.) 184

7 TÁMOP-3.2.3/09/1 Építő közösségek, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért. 1. kör Program a közművelődési intézményrendszer felnőttképzési kapacitásának bővítésére 14 TÁMOP 3.2.3/09/2 Építő közösségek közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális szolgálatában 15 Nyertes pályázatok millió Ft* száma (db) Hajdú-Bihar 3 90 Szabolcs-Szatmár Bereg Jász-Nagykun Szolnok 2 60 Összesen *kerekítve Nyertes pályázatok millió Ft* száma (db) Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár Bereg Jász-Nagykun Szolnok 2 46 Összesen *kerekítve 14 6 nyertes pályázat 220 millió. Hajdú-Bihar 3 projekt - 90 millió, Debrecen (2) Debreceni Művelődési Központ, Valcer Táncstúdió, Újszentmargita (önk.) Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 projekt 80 millió, Záhony Vasutas Országos Közművelődési- és Szabadidő Egyesület Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár Záhony Jász-Nagykun-Szolnok -2 projekt - 60 milliószolnok (2) ABA-NOVÁK Kulturális Központ Nonprofit és Közhasznú KFT nyertes pályázat 422 millió forint Hajdú-Bihar 4 projekt 195 millió, Debrecen (Debreceni Művelődési Központ), Püspökladány (Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ), Biharkeresztes (Városi Művelődési Ház és Könyvtár), Balmazújváros (Veres Péter Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény). Szabolcs-Szatmár 4 projekt 181 millió, Dombrád (önk.), Géberjén (önk.), Nyíregyháza (2) (Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvény Centrum, Regionális Érdekvédelmi Alapítvány). Jász-Nagykun-Szolnok 2 projekt 46 millió, Szolnok (2) (Hild Viktor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény, Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) 185

8 A pályázat 2009-es 1. és 2. körében is érvényesülnek a korábbi kiírásoknál tapasztaltak, a megyszékhelyekről nagyobb arányban kerülnek ki pályázók és a kisebb települések esetében nem az intézmény, hanem az önkormányzat jelenik megpályázóként. TÁMOP /10/1 Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása 16 Nyertes pályázatok millió Ft száma (db) Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun Szolnok Összesen A régióból 40 nyertes pályázat került ki, közel millió Ft értékben. Nagyon sokszínű pályázói kör, múzeumi igazgatóság, színház, alapfokú művészetoktatási intézmény, kulturális-sport-szabadidős egyesületek, református egyház, levéltár. Ebben a pályázati körben, kiírásban is igen sikeresek a megyeszékhelyek, Debrecenből 9, Nyíregyházáról 5, Szolnokról 3 nyertes pályázat került ki. 16 Hajdú-Bihar 16 projekt millió. Báránd, Debrecen (9), Hortobágy, Berettyóújfalu (3), Hajdúhadház, Hosszúpályi (többek között múzeumi igazgatóság, színház, alapfokú művészetoktatási intézmény, campus, universitas, református egyház); Szabolcs-Szatmár-Bereg 14 projekt -400 millió. Mátészalka, Kótaj, Nyíregyháza (5), Nyírbátor (2),Nyírmada, Mátészalka, Tiszavasvári, Demecser, Pócspetri (többek között múzeumi igazgatóság, színház, kulturális-sportszabadidős egyesületek, alapfokú művészetoktatási intézmények); Jász-Nagykun-Szolnok 10 projekt 340 millió. Kisújszállás (2), Szolnok (3), Besenyszög, Jászfényszaru, Tiszaföldvár, Törökszentmiklós, Jászladány (többek között önkormányzatok, művelődési házak, egyesület, múzeumi igazgatóság, megyei önk- levéltári téma) 186

9 Nyertes TÁMOP /08/1, 3.2.3/08/2, 3.2.3/09/1, 3.2.3/09/2 pályázatok száma régiónként Országos összehasonlításban az Észak-alföldi Régió igen sikeres a pályázatok szempontjából. Ebben a régióban volt a legtöbb sikeres pályázat, szám szerint 37 db. A TÁMOP négy köréből csak a 2008-as 2. körös kiírásban volt a nyertes pályázók száma más régiókban magasabb (Észak- Magyarország és Dél-Alföld). Összefoglaló megállapítások Kisebb települések esetében az önkormányzat, nagyobb települések esetében maguk az intézmények, szervezetek a pályázók. Jellemző, hogy egy pályázó több pályázati körben is sikeres, amely igazolja azt az előfeltevésünket, hogy egy sikeres pályázat megírása és lebonyolítása révén a szervezet szerez annyi tapasztalatot, gyakorlatot, amely lehetővé teszi számára, hogy a megszerzett tudást, fejlettebb készségeket egy új projektben is hasznosítsa. A TÁMOP Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása jóval alacsonyabb közművelődési intézmények száma a vártnál, nagyon sokszínű a pályázói kör. 187

10 Felhasznált irodalom: Arató Krisztina Bartal Anna Mária Nizák Péter (2008a): A civil szervezetek tapasztalatai a Strukturális Alapokból finanszírozható projektek pénzügyi lebonyolításában. Civil Szemle 5. szám Arató Krisztina Bartal Anna Mária Kónya Márton - Nizák Péter (2008b): Az Európai Unió Strukturális Alapjai és a partnerség elve Magyarországon. Budapest, Rejtjel Kiadó Kuti Éva (2006): A nonprofit szervezetek uniós pályázatokon elért eredményei h Sebők Dóra Valéria (2010): Az Európai Uniós támogatások hatása a nonprofit szervezetek működésére az Equal program vizsgálata alapján. Civil Szermle 3. szám Szabó József (1994): A civil szerveződések működése a piacgazdaságban. In: Rubovszky Kálmán Sz. Szabó László (szerk.): Művelődéstudományi tanulmányok Acta Andragogiae et Culturae 15. Debrecen, KLTE Szabó József Durkó Mátyás (2006): Új utakon az integráló andragógia. In Balipap Ferenc (szerk.): AZ illegitim andragógusképzés megteremtője, Budapest Magyar Művelődési Intézet Társadalmi Megújulás Operatív Program (2007) Magyar Köztársaság Kormánya 188