Microsoft - Excel. Hivatkozások, képletek, függvények, diagrammok

Átírás

1 Microsoft - Excel Hivatkozások, képletek, függvények, diagrammok

2 Cellatartományok kijelölése a Windowsban szokásos módszerek (bal egérgomb, Ctrl, Shift) F8 billentyő (kijelölı mód) a teljes táblázat kijelölése! egész sorok, oszlopok kijelölése A kijelölt tartományok névvel láthatók el! (beszúrás/név )

3 Sorok beszúrása, törlése beszúrás/sorok vagy oszlopok szerkesztés/törlés tartalom törlés helyi menük

4 Feltöltést segítı funkciók 1. Sorozatok számok, dátumok, napok, hónapok,... általunk definiált sorozatok (pl. névsorok) (eszközök/beállítások/egyéni listák) szerkesztés/kitöltés vagy AutoKitölt gomb: 2. Relatív cellahivatkozások használata! 3. Állapotsorban lévı függvények

5 Formázások (formátum/...) szokásos szövegformázások: igazítás, behúzás, színezés, keretezés, stb. cellák formázása (ctrl+1) formátum, igazítás, betőtípus, szegély, védelem sorok/oszlopok formázása, méretezése, elrejtése automatikus formázási lehetıségek feltételes formázás

6 Képletek A képletet mindig egyenlıségjellel, pluszjellel vagy mínuszjellel kell kezdeni. Ha nem így teszünk, az Excel nem ismeri fel, hogy képletrıl van szó, szöveges adatként próbálja értelmezni és nem hajtja végre a kijelölt mőveletet. A képletekben használható mőveleti jelek: + összeadás - kivonás ^ hatványozás * szorzás % százalék Összehasonlítást végzı operátorok: = egyenlı > nagyobb mint < kisebb mint >= nagyobb vagy egyenlı <= kisebb vagy egyenlı <> nem egyenlı

7 Képletek Szöveges operátor: & két szöveg összekapcsolása, összefőzése Ha egy képletben több mővelet szerepel, akkor a végrehajtási sorrendje következı: % százalék ^ hatványozás *, / szorzás és osztás +, - összeadás és kivonás & szöveg összekapcsolás = < > <= >= <> összehasonlítás Feladat: Írjuk fel az alábbi képleteket Excel formában. Képlet: A3+23+C2-A7*A9 23-E6*4+F2 Excel forma: =(A3+23+C2-A7*A9)/(23-E6*4+F2)

8 Függvények A függvény egy olyan beépített számítási eljárás, amely a megadott értékkel, ill. értékekkel meghatározott mőveleteket hajt végre, és az eredmény értékét, ill. értékeit adja vissza. A függvények használhatók önmagukban, vagy egy hosszabb képlet részeként is. A függvények nagymértékben egyszerősítik a munkalapon végzett számításokat. Azt az értéket, ill. azokat az értékeket, amelyekkel a függvény mőveletet hajt végre argumentumnak hívják. És kerek zárójelek közé írandó. A zárójelen belül az egyes értékeket (argumentum elemeket) beállítástól függıen veszı vagy pontosvesszı választja el egymástól. A függvény argumentumai között lehetnek - számok - cellacímek - szövegek - logikai értékek - függvények A függvény nevét írhatja kis- vagy nagybetőkkel, ahogy bármilyen képletet is. Ha az Excel nem ismeri fel az ön által megadott függvénynevet, akkor ezt úgy jelzi, hogy nem alakítja nagybetőssé.

9 Függvények argomentum eredmény rövid leírás

10 Függvények Legfontosabb Excel függvények: SZUM ÁTLAG MAX MIN HA SZUMHA összeadja a paraméterlistájában megadott cellákat átlagol megkeresi a paraméterlistájában megadott legnagyobb számot megkeresi a paraméterlistájában megadott legkisebb számot megvizsgál egy logikai kifejezést, mely ha igaz, akkor végrehajt valamit, ha nem igaz, akkor egy másik mőveletet hajt végre a SZUM és a HA függvény keveréke; amennyiben a megadott feltétel igaz, akkor egy megadott tartományban összegez

11 Függvények Legfontosabb Excel függvények: FKERES VKERES RÉSZLET DARAB MA ÉS VAGY egy táblázat elsı oszlopában megkeres egy adott értéket, majd eredményképpen a táblázat egy meghatározott oszlopának az értékét adja vissza egy táblázat elsı sorában megkeres egy adott értéket, majd eredményképpen a táblázat egy meghatározott sorának az értékét adja vissza a törlesztési idıszakra vonatkozó törlesztési összeget számítja ki állandó nagyságú törlesztırészletek és kamatláb esetén. megszámolja, hogy a paraméterlistájában mennyi szám van visszaadja a mai dátumot két logikai mővelet ÉS kapcsolata két logikai mővelet VAGY kapcsolata

12 Relatív hivatkozások - Hozzuk létre az alábbi egyszerő kis táblázatot, majd az A3-as cellába írjuk be a következı képletet =A1+A2. - Fogjuk meg az A3-as cella jobb alsó sarkát, és húzzuk el egészen a C3-as celláig.

13 A B3-as cellában a következı képlet található =B1+B2, míg a C3-as cellában =C1+C2. Vagyis átmásoltunk egy képletet egyik cellából a másikba, és a képletben a hivatkozások értelemszerően megváltoztak. Mindez azért történt, mert a képletben relatív hivatkozásokat használtunk. A relatív hivatkozásnak pedig az a lényege, hogy a képletben lévı cellahivatkozások nem fix cellákra hivatkoznak, hanem csak egy, az adott cellához képest relatív helyre. Vagyis a képlet csak annyit tartalmaz, hogy hozzá viszonyítva hol helyezkednek el azok a cellák, amikkel neki a kért mőveleteket el kell végeznie.

14 Abszolút hivatkozások A2-es cellában található az ÁFA értéke, a B2:B5 tartományban nettó árak, a C2:C5 tartományban szeretnénk kiszámolni a bruttó értékeket. A nettó értékbıl a bruttót úgy kaphatjuk meg, hogy megszorozzuk 1,25-el, vagyis (1+A2)-vel. Tehát a C2-es cellában a helyes képlet a következıképpen néz ki: =B2*(1+A2).

15 Abszolút hivatkozások Mivel lefelé másolunk, ezért ilyenkor a hivatkozásokban csak a sorazonosítók változnak meg, méghozzá annyival nınek, amennyivel lefele másoljuk a képletet. Tehát ha egy cellával lejjebb másoljuk, akkor =B3*(1+A3) lesz. Jó ez a képlet? A B3-as hivatkozás még jó lenne, de az A3-as az már nem. A helyes képlet =B3*(1+A2). Vagyis az A2-es cellahivatkozást valahogy rögzítenünk kellene, hogy ne változzon meg A3-ra. Erre jó az abszolút hivatkozás, amelynek a lényege az, hogy fix cellákra hivatkozik, és bárhova is másoljuk el a képletet, az továbbra is ugyanazokra a cellahelyekre hivatkozik.

16 Egy abszolút hivatkozást úgy adhatunk meg, hogy $ jeleket írunk a sor, illetve az oszlopazonosítók elé. Például az A2 helyett $A$2. Ezt legegyszerőbben az F4 billentyő lenyomásával lehet beírni. Elıször be kell gépelni az A2-t, majd meg kell nyomni az F4-et. Ennek hatására a program beírja a $ jeleket, de persze be is gépelhetjük. Vagyis ha a fenti példában a képletet átalakítjuk =B2*(1+$A$2)-re, majd azt egy cellával lejjebb másoljuk, akkor máris tökéletesen fog mőködni, mivel az A2-es cellát rögzítettük, vagyis az nem változhat meg másolás közben, míg a B2-es cella tetszılegesen változhat a relatív hivatkozásnál leírtak szerint.

17 DIAGRAMOK A diagram részei Adatok grafikus megjelenítésére. Az Excel a táblázatok adataiból készíti a diagramokat. 2.Tengely felirat - 1.jelmagyarázat: a táblázat elsı oszlopa. - 2.tengely felirat a táblázat elsı sora. 1.jelmagyarázat 3.adatsorok 4.adatpont - 3.adatsorok a táblázat egy sorában ill. oszlopában elhelyezkedı adatok. - 4.adatpont a táblázat egy eleme. 2.Tengely felirat 1.jelmagyarázat

18 A diagramok fajtái: 1.a. Oszlopdiagram - fıleg az adatok összehasonlítására szolgál.

19 1.b. Halmozott vagy összevont oszlopdiagram - Az ábráról jól leolvashatók az összteljesítmények és a részpontszámok is.

20 1.c. térbeli oszlopdiagram - Alkalmas arra, hogy 2 tengely mentén is összehasonlíthassunk adatokat.

21 2.a.Kördiagram - Egy adatsor ábrázolására alkalmas. /százalékosan is kifejezhetjük/

22 2.b. Tortadiagram - A kördiagram térbeli párja. - Ez a diagram is egy adatsor ábrázolására alkalmas.

23 3.a. Vonaldiagram - A vonalak metszése miatt nehéz az áttekintés. - Térbeli változata sokkal jobb.

24 3.b. Szalagdiagram - Vonaldiagram térbeli változata. - Fıként adatok összehasonlítására szolgál. - Elınyös,ha az adatok metszik egymást. - Sokféle diagramot lehet még készíteni: pl.:kombinált diagram - Általában az oszlop - és vonaldiagram a használatos.

25 Hogyan lehet a diagramvarázslót elindítani? 1. Egy erre szolgáló gomb megtalálható az ikonok között, erre kell rákattintunk. 2. A beszúrás menüpontban is el tudjuk indítani. Kb. ilyen az ikonja!

26 A diagramvarázsló használata 1.lépés 1.Elıször ki kell jelölnünk a táblázatot. 2.Majd el kell indítani a diagramvarázslót,és ekkor megjelenik ez a párbeszédablak. (A) Alaptípusok kiválaszthatjuk a diagram-típust,és ennek altípusát. A diagramot is megnézhetjük.

27 1.lépés (B) Felhasználói típus újabb diagramtípusok közül választhatunk. Választás: Felhasználó által készített (alapértelme-zett) beépített kis ablak - leírja a diag-ram típusát röviden. Mégse,tovább,kész

28 2.lépés (1.) Adattartomány Tartomány: most lehet kijelölni újból a táblázatban azt a részt, amibıl diagramot szeretnénk készíteni, a kijelölt rész körül szaggatott vonalak jelennek meg. Az adatsorok: azt jelenti, hogy a táblázatban lévı adatokból soronként vagy oszloponként készítsen diagramot.

29 2.lépés (2) Adatsorok: - újabb adatsorokat hozhatunk létre,és törölhetünk is. Meg kell adni a nevének és értékének tartományát. (ekkor a jelmagyarázat ablakban változnak a dolgok) - A kategóriatengely X feliratai: meg lehet adni,hogy mit írjon ki az X tengelyre. - Mégse,Vissza,Tovább, Kész.

30 3.lépés (1) Címek: Megcímezhetjük a diagramot (fıcím), az X-tengelyt,és az Y-tengelyt is.

31 3.lépés (2)Tengelyek: Beállíthatjuk,hogy látható legyen-e az X illetve az Y tengely. Automatikus,kategóri a, idıosztás: a tengelyek feliratai-nak megjelenítési formáját állíthatjuk be.

32 3.lépés (3) Rácsvonalak: beállíthatjuk a tengelyek rácsozását. (fı-és segédrácsok)

33 3.lépés (4) Jelmagyarázat: Látható legyen-e a jelmagyarázat? - Itt azt állíthatjuk be, hogy a jelmagyarázat az ábra melyik részén helyezkedjen el. Lent Sarokban Fent Jobbra Balra

34 3.lépés (5) Feliratok: nincs érték mutatva felirat mutatva

35 3.lépés (6) Adattábla: Ezzel az adattáblát ill. a jelmagyarázatot lát-hatóvá tehetjük. Mégse,Vissza,Tovább, Kész.

36 4.lépés - Itt kell eldöntenünk, hogy a jelenlegi munkalapra szeretnénke elhelyezni a diagramot vagy egy új diagram lapra. - Mégse,Vissza,Kész.

37 Diagram eszköztár 6.Adatsorok a táblázat soraiból 4.Jelmagyarázat látható 2.Objektum formázása 8.Szövegek forgatása 1.Objektum kijelölése 7.Adatsorok a táblázat oszlopaiból 3.A diagramterület módosítása 5.Táblázat látható 1.Kijelöli azt,amit kiválasztunk. 2.A kijelölt objektum formázása. 3.Megváltoztathatjuk a diagram típusát. 4.Eltüntethetjük a jelmagyarázatot 5.Látható legyen-e a táblázat. 6.Táblázat sorokból. 7.Táblázat oszlopokból. 8.A kijelölt objektum szövegének forgatása.

38 A diagramok további formázása 1.Diagram áthelyezése: - A diagramot kijelöljük, - majd a diagram területére állunk az egérrel. - A bal gombot nyomva tartva át bírjuk helyezni a diagramot a kívánt helyre.

39 2.Diagram méretezése: - Kijelöljük a diagramot. - Az egérrel megragadva(bal gomb lenyomásával) kicsinyíthetjük,nagyíthatjuk. - Ha arányos méretezést akarunk,akkor a SHIFT gombot is lenyomva kell tartanunk.

40 3.Diagram elemeinek további szépítése: - Ha duplán kattintunk a diagram bármely elemére,akkor azok tovább formázhatóak./betőstílus,típus,számok stílusa-pénznem/ - Maga az adatsor az egér jobb gombjának lenyomásával formázható.

41 Adatszéria utólagos beszúrása a grafikonba 1. kijelöljük az új adatsort. 2. Menjünk a kijelölt adatsor sarkához és amikor az egérnél látható kis kereszt átvált, akkor: 3. Az egér bal gombját és a CTRL gombot nyomva tartva húzzuk be a grafikonba. 4. Ha a grafikon fölé érünk,akkor elenged- hetjük a gombokat.

42 Diagram egérrel történı forgatása - Csak akkor,ha a diagram térbeli!!!!! - Rákattintunk a diagram valamelyik sarkára, majd az egér húzásával forgatható. - Ha a forgatáskor a CTRL gombot is nyomva tartjuk, akkor a diagram drótváza is láthatóvá válik.

43 A diagram menü Ebben a menüben a diagram további formázását is elvégezhetjük. Pl.: a 3D-s diagramok forgatása.(térhatás) Új adatsor bevitele. És azt a 4 párbeszédablakot is megjeleníthetjük melyet a diagram készítése során láttunk.