Káliumtrágyázás szántóföldi és kertészeti kultúrákban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Káliumtrágyázás szántóföldi és kertészeti kultúrákban"

Átírás

1 Új kiadás IPI Research Topics No. 15 Káliumtrágyázás szántóföldi és kertészeti kultúrákban International Potash Institute Horgen Switzerland

2 1. kiadás Minden jog kizárólagos tulajdonosa a Nemzetközi Kálium Intézet (KI), Horgen Szerzők: Loch Jakab Terbe István Vágó Imre A kiadó minden jogot fenntart. Nyomtatás, sokszorosítás csak a forrás megjelölésével, a mintapéldány beküldése után engedélyezett. 2

3 Káliumtrágyázás szántóföldi és kertészeti kultúrákban INTERNATIONAL POTASH INSTITUTE HORGEN SWITZERLAND

4 Tartalomjegyzék Oldal Szántóföldi és kertészeti kultúrák trágyázása 7 A tápanyag-gazdálkodás időszerű kérdései Magyarországon 8 Fokozatos javulás a tápanyag-gazdálkodásban 11 Káliumtrágyázás a hazai növénytermesztésben 13 A kálisók természetes anyagok 14 A kálium szerepe a növényben 16 Káliumdinamika a talajban 19 A káliumfixálás jelenségei és okai 22 A trágyázás elvei 24 A káliumszükséglet meghatározása 28 Káliumformák megválasztása 30 A kultúrnövények káliumhiány tünetei 31 A szántóföldi növények trágyázása 33 Gabonafélék 33 Búza 33 Árpa 35 Rozs 36 Zab 37 Kukorica 38 Silókukorica 40 4

5 Oldal Gyökér és gumós növények 41 Cukorrépa 41 Burgonya 42 Olajnövények 44 Napraforgó 44 Őszi repce 46 Maghüvelyesek 48 Borsó 48 Szója 49 Lóbab 49 Dohány 50 Takarmánynövények 52 Lucerna 53 Vörös here 55 Rét és legelő 56 Kertészeti kultúrák trágyázása 58 Gyümölcs és szőlő 59 Zöldségfélék 65 Gyógy- és illóolajos növények 69 5

6 6

7 Szántóföldi és kertészeti kultúrák káliumtrágyázása Kálium a termésbiztonság és jó minőség záloga címen jelent meg 1993-ban a Nemzetközi Kálium Intézet első részletes magyar nyelvű kiadványa a kálium szerepéről, jelentőségéről és a káliumtrágyázás hatásairól. Az új kiadvány szerzői bemutatják a tápanyaggazdálkodás jelenlegi helyzetét, rámutatnak a tápanyag-vizsgálatok fontosságára, ismertetik a szaktanácsadás korábbi és újabb elveit, végül ajánlásokat tesznek a szántóföldi és kertészeti kultúrák trágyázására. A fenntartható gazdálkodás egyik legfontosabb célkitűzése a talajtermékenység megőrzése, ami minden gazdálkodó érdeke. Csak ez úton valósulhat meg az eredményes gazdálkodás és csak így őrizhetők meg a mezőgazdasági termelés alapvető feltételei a következő nemzedékek számára. A talaj tápanyagkészlete véges, ezért a terméssel elvont tápelemeket pótolnunk kell, a szerves és műtrágyázás elhanyagolása a talaj kizsarolásához vezet, termékenysége csökken. A talaj megújítható természeti erőforrás, tápanyag-szolgáltató képessége szerves- és műtrágyák termőhelyspecifikus, célzott alkalmazásával fenntartható. A trágyák szakszerű felhasználása ökonómiai és ökológiai szempontból egyaránt fontos. Céltudatos trágyázás nem képzelhető el talajtani, termesztési, illetve a trágyázás talajra és a növényekre gyakorolt hatásának ismerete nélkül. A kiadvány célja növénytáplálási ismeretek, törvényszerűségek, ajánlások közvetítése, gyakorló gazdák és más érdeklődők részére, különös tekintettel a káliumra. Horgen 2006 Nemzetközi Kálium Intézet 7

8 A tápanyag-gazdálkodás időszerű kérdései Magyarországon Napjainkban a gazdálkodással szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy gazdaságos és környezetkímélő legyen. Világszerte előtérbe került a hosszú távon fenntartható gazdálkodás követelménye, melynek egyik legfőbb eleme a természetes erőforrások megóvása. A mezőgazdasági termelésben legfontosabb a talaj termékenységének megőrzése. A talajok termékenysége számos tényezőtől függ (fizikai, kémiai és vízgazdálkodási tulajdonságok, környezeti tényezők). Ezek közül adott termőhelyen meghatározó a tápanyag-gazdálkodás. A növények termésével évről évre tápelemeket vonunk ki a talajokból, melyeket pótolnunk kell. A tápanyag-utánpótlás elmulasztása a termékenység csökkenésével jár. Miért szükséges a műtrágyázás? Hazánkban a kis állatlétszám következtében (0,2 számosállat/ha) nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű szerves trágya a növénytermesztés igényeinek kielégítéséhez. A II. Világháborút követő időszakban nagyobb állatsűrűség mellett sem volt elegendő szerves trágya, ezért a növénytermesztés fejlesztésének koncepcióját a műtrágyázásra alapozták. A műtrágyák gyártása és felhasználása dinamikusan fejlődött, között elértük a fejlett nyugat-európai országok felhasználását. Az új fajták bevezetésével és az egyre javuló tápanyagellátással a búza és a kukorica termése látványosan növekedett. 300 K2O 250 P2O5 N 200 Mennyiség (kg/ ha) Évek 1. ábra: A műtrágya-felhasználás alakulása Magyarországon (Σ N+P 2 O 5 +K 2 O) 8

9 7 Mennyiség (t/ha) Búza Kukorica Évek 2. ábra: A búza és kukorica öt éves átlagtermései Magyarországon (t/ha) Az 1. és 2. ábrákról leolvasható, hogy a legnagyobb terméseket a legnagyobb felhasználás időszakában értük el. Az országos tápanyagmérleg az 1970-es évek közepére vált pozitívvá. A korábbi talajzsaroló gazdálkodást felváltotta a talajt gazdagító trágyázás. A műtrágya-felhasználás között mérsékelten, 1990 után erőteljesen csökkent, a 60-as évek színvonalára esett vissza. A szerves trágya termelése az állatállomány feleződésével felére csökkent. Ennek következtében az országos mérleg ismét negatívvá vált, a termések csökkentek, a talajok tápanyag-ellátottsága romlott. Miért fontos a talajvizsgálat? A talajok tápelem-tartalmának vizsgálata növénytáplálási és környezetvédelmi szempontból egyaránt fontos. Magyarországon az országos rendszeres, hároméves turnusokban ismétlődő vizsgálat az 1970-es években kezdődött után nemcsak a műtrágyafelhasználás, hanem a talajvizsgálatok száma is csökkent, pedig a talajvédelmi törvény (1994), a talajtermékenység megóvására, a talajvizsgálaton alapuló környezetkímélő tápanyag-gazdálkodásra kötelezi a gazdálkodót. Napjainkban már az EU támogatásoknak is előfeltétele a talajvizsgálat. Fejér megye különböző gazdaságaiban végzett talajvizsgálatok adatai bizonyítják, hogy a 9

10 növekvő műtrágya-felhasználás időszakában javult a talajok P- és K-ellátottsága, a csökkenés időszakában, pedig romlott ( ábra). Az ábrák, valamint az időközben elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a csökkent műtrágya-felhasználás következtében az ellátottságban általában egy kategória eltolódás következett be. Az ábrákból kitűnik, hogy különösen a káliumellátottságban mutatkozik nagy változás, megnőtt a gyengén ellátott területek részaránya, a jól ellátottak rovására (4. ábra). 100% 90% 80% Terület % 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Évek igen jó jó közepes gyenge 3. ábra: A P-ellátottság változása a műtrágyázás hatására (területi arányok, %) 100% 90% Terület % 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Évek igen jó jó közepes gyenge 4. ábra: A K-ellátottság változása a műtrágyázás hatására (területi arányok, %) 10

11 Fokozatos javulás a tápanyag-gazdálkodásban A mélypontot jelentő 90-es évek közepétől, a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján, fokozatos javulás figyelhető meg a tápanyag-felhasználásban (1. táblázat). A nitrogén felhasználás szerényebb növekedése mellett örvendetesnek ítélhető a 90-es évek első felében alacsony szinten stagnáló foszfor és kálium felhasználás megduplázódása. Sajnálatos azonban, hogy a KSH részletes felmérései szerint 2002-ben az ország területének csak 48%-án használtak műtrágyát. Ebből ugyanis arra következtethetünk, hogy míg egyes kultúrák trágyázása a növények igényének megfelelően történik, addig a mezőgazdaságilag hasznosított terület nagyobb részén még mindig a talajok termékenységét veszélyeztető extenzív gazdálkodás folyik. A szerves trágya ellátásban részesült területek aránya mintegy 7%. 1. táblázat: Az NPK hatóanyag felhasználás és a búza, kukorica termésének alakulása Magyarországon között ha szántó, kert, gyümölcsösre jutó hatóanyag kg NPK N P 2 O K 2 O Búza termése kg/ha Kukorica termése kg/ha (KSH adatok alapján) 11

12 A növekvő műtrágya-felhasználás országos átlaga még mindig messze elmarad a Nyugat-Európában használt mennyiségektől. A bemutatott időszakban (1. táblázat), csak a kukoricatermés növekedett az előző időszakhoz képest. A búzatermések tovább csökkentek. Az ellentétes tendencia azzal magyarázható, hogy a búza érzékenyebben reagál a tápanyaghiányra, mint a kukorica, míg a kukorica termésképzését erőteljesebben befolyásolják az időjárási viszonyok. 12

13 Káliumtrágyázás a hazai növénytermesztésben A káliumtrágyázás hatásairól és a hazai talajok káliumellátottságáról az 1990-es években több átfogó tanulmány jelent meg (Csathó 1993, Debreczeniné 1994, Kádár 1993, Loch és munkatársai 1993). A felsorolt tanulmányok szerzői felhívták a figyelmet a minimális kálium-felhasználás veszélyeire. Talajaink egyharmada az intenzív műtrágyázás korszakában is gyengén ellátott volt, a káliumtrágyázás mellőzése a talajok további elszegényedéséhez és a káliumigényes növényeknél terméskieséshez vezethet. Debreczeni és Debreczeniné (1994) az OMTK kísérletek összefoglaló értékelése során igazolták a káliumtrágyázás szükségességét. Az egyes növényfajok káliumigénye eltérő. A kalászos gabonafélék, kukorica, burgonya, cukorrépa, napraforgó, gyümölcs-és zöldségfélék káliumigénye a felsorolás rendjében növekszik. Ezért a növény igényéhez alkalmazkodó, mérlegelven alapuló káliumtrágyázás szükségszerű. Az alábbiakban néhány kísérleti eredményre hívjuk fel a figyelmet, a teljesség igénye nélkül. Csathó (1993) hazai szabadföl- di őszi búza és kukoricakísérletek összefoglaló értékelése alapján megállapította, hogy a kukoricában nagyobbak a K-hatások, mint az őszi búzában. Humuszos homoktalajon az átlagos K-hatás kukoricánál 1,7, búzánál 0,6 t/ha többletterméssel jellemezhető. A káliumhatás növekvő agyag- és káliumtartalommal csökken. Sárvári (1995) nagy agyagtartalmú, káliumfixálásra hajlamos réti talajon kimutatta, hogy a kukorica termését a nitrogén mellett a káliumellátás befolyásolja legnagyobb mértékben. A burgonya nagy mennyiségben igényli a káliumot, mely nemcsak a termésképzés, hanem a minőség szempontjából is fontos. Növeli a burgonya keményítőtartalmát, továbbá citromsav- és C-vitamintartalmát, melyek csökkentik a burgonyahús kék-, illetve feketefoltosságát, továbbá a főzés során fellépő elszíneződést. A jó káliumellátás hozzájárul a tökéletes éréshez és jó tárolhatósághoz. Láng I. (1973) a Nyírség jellegzetes talajtípusán, magnéziumszegény kovárványos barna erdőtalajon, tartamkísérletben igazolta az NPK- és Mg-trágyázás hatását a 13

14 burgonyatermésre. A trágyázás hatása a minőségi mutatókban csak tendenciajelleggel volt kimutatható (Kádár I. - Szemes I. 1994). Savanyú Mg-szegény talajon a meszezést és a kálium-, magnéziumtrágyázást össze kell hangolni (Balogh és Nyíri 1982, Balogh 1984). Loch (1990) az optimális adagok és arányok kísérleti meghatározásáról számol be. Az ország különböző részein végzett cukorrépa kísérletek egyaránt azt igazolják, hogy a cukorrépa termés- és cukortartalom növekedéssel hálálja meg a kálium- és magnézium-trágyázást (Kulcsár és Debreczeniné 1996). Loch J. Sárvári M. Vágó I. (2002): többéves kálium és magnéziumtrágyázási kísérletek eredményeiről számolnak be, csernozjom talajon. A növekvő kálium adagok, magnéziumszulfát (keserűsó) permetező trágyával kombinálva növelték a cukorhozamot. Sárvári többéves, csernozjom talajon végzett kísérletekben igazolta a káliumtrágyázás, valamint a kálium- és magnéziumtrágyázás együttes kedvező hatását a napraforgó termésére, az olajhozamra. A kálisók természetes anyagok A kálium-műtrágyák a természetben előforduló nyerskálisókból készülő ásványi trágyák. A Föld kálisólelőhelyei sok millió évvel ezelőtt, a tenger vizének elpárolgása után keletkeztek. A tengerszoros elmélet szerint a sós tengervíz (1) a sekély tengerszorosokon (2) keresztül a mélyebb síkságokra (3) ömlött, ahol az erős napsugárzás 14 következtében a víz elpárolgott (4). A sókoncentráció megnövekedett, kálium-, magnézium- és nátriumsók kristályosodtak ki és rakódtak le (5). Ez a folyamat évezredeken keresztül ismétlődött, így kettő vagy több kálisóréteg is keletkezhetett. A földtörténet későbbi szakaszaiban hatalmas homokkő-, mész- és agyagrétegek rakódtak föléjük.

15 A tengervíz sóösszetétele (%) SO 4 7,692 Na 30,593 Mg 3,725 Ca 1,197 K 1,106 CO 3 0,207 Cl 55,292 Br 0,188 A tengeri eredetű sók összetétele A tengervíz sótartalma átlagban g/l. Az oldott sók közül, melyeket több mint 30 elem alkot, a nátrium-klorid fordul elő a legnagyobb mennyiségben. A konyhasót étkezési és ipari célokra egyaránt felhasználják. A sók további főbb összetevői a kén, magnézium, kalcium, kálium és bróm. A kálium műtrágyák a kísérő sók leválasztásával, különböző tisztítási eljárással készülnek. Forró, száraz régiókban ma is állítanak elő étkezési sót és kálisót, a nagy sótartalmú tengervízből, párologtatással. A tengerszoros elmélet Kálium- és magnéziumsók lerakódása 15

16 A kálium szerepe a növényben A tápelemek közül rendszerint a kálium fordul elő legnagyobb mennyiségben a növényekben. Más elemektől eltérően, mint pl. a nitrogén, foszfor, magnézium, kalcium és kén, a kálium nem épül be a szerves anyagba. A növényi sejtekben szabadon, vagy a plazmakolloidokhoz lazán kötve lát el számos specifikus funkciót. Részt vesz az élettani folyamatokban, az ozmo-regulációban, a szénhidrátok és fehérjék képzésében. A jó káliumellátás fokozza a foto- szintetikus aktivitást, így a termés mennyisége és minősége szempontjából egyaránt fontos. A vízháztartás szabályozása A káliumot a növények nagy mennyiségben koncentráció-gradiens ellenében többnyire aktív folyamatokban veszik fel és szállítják a sejtmembránokon keresztül. Szerepe rendkívül fontos a növények vízháztartásában. A káliummal jól ellátott növények gyökérsejtjei a vizet jobban fel tudják venni és a A növények átlagos összetétele A növények 80% vízből A szárazanyag összetétele: 30% nyersrost 12% fehérje 48% N-mentes kivonható anyag 4% zsír 6% hamu 20% szárazanyagból állnak 42% kálium 24% oxigén a hamu alkotórészei: 42% kálium 24% oxigén 7% klorid 7% szilicium 5% foszfát 5% kalcium 4% magnézium 4% kén 1% nátrium 1% mikrotápelem pl. vas mangán cink réz bór stb. 16

17 szállítószövetekben szállítani. A sztómák záró sejtjeinek jobb szabályozásával csökken a transzspirációs koefficiens (az 1 kg szárazanyag előállításához szükséges víz kg), így a víz jobban hasznosul. A káliummal jól ellátott növények nem hervadnak olyan könynyen, jobban átvészelik a száraz időszakokat és nagyobb a nettó asszimilációjuk száraz, meleg időben. A sejtek belső nyomása (turgor) a tápanyag- és vízellátástól is függ. A jó káliumellátás nagy turgor nyomást eredményez, ami elősegíti a sejtek megnyúlását és ezzel közvetlenül a növekedésre hat. Ezért a kálium elsősorban a fiatal, növekvő, ill. a merisztémás szövetekben található. Számos enzim aktivátora A káliumion több mint 60 enzimreakciót aktivál (Bergmann 1983). Az enzimreakciók révén segíti a specifikus vegyületek képződését, szállítását és beépülését. A kálium javítja a fotoszintetikus aktivitást és a képződött asszimiláták szállítását. A növényeknek a nagyobb molekulájú vegyületek felépítéséhez energiára van szükségük. Az energiagazdag foszfátok, pl. az ATP képződését ugyancsak a kálium segíti. A kálium részt vesz a szénhidrátok (cukor, keményítő és cellulóz), a fehérjék és zsírok szintézisében. Azok a növények, melyek nagyobb mennyiségben halmoznak fel szénhidrátot, fehérjét, vagy zsírt, több káliumot igényelnek. A kálium azonban nemcsak segíti az említett anyagok képződését és szállítását a tároló szövetekbe, hanem hozzájárul a tárolókapacitás növeléséhez is. Az ellenálló képesség (rezisztencia) növelése A kálium általánosságban növeli a növények ellenálló képességét a stressz-hatásokkal szemben. A kálium javítja a vízháztartást (balról K-nélkül, jobbról K-mal) 17

18 Így a káliumellátás lényegesen javítja a növények fagytűrő képességét, mivel nagyobb koncentrációja a sejtnedvben csökkenti a fagyáspontot. A kálium fokozza a növények ellenálló képességét különböző kórokozókkal különösen gombákkal és baktériumokkal szemben. Hatása azon alapszik, hogy erősebb sejtfalak képződnek, melyek megnehezítik a betegségek kórokozóinak behatolását. Továbbá, nem állnak rendelkezésre a kórokozók táplálásához az oldható amidok, aminosavak és a kismolekulájú cukrok, mivel ezek kiegyensúlyozott N:K arány esetén gyorsan átalakulnak nagyobb molekulájú vegyületekké. Újabb vizsgálatok szerint a kiegyenlített káliumellátás csökkenti a levéltetű kártételt is. 18

19 Káliumdinamika a talajban Ásványi talajokban a növények számára hozzáférhető kálium mennyiségét és a káliumdinamikát, alapvetően az ionok mozgása határozza meg a talajkolloidok talajoldat gyökér rendszerben. A növény a gyökéren keresztül csak a talajoldatból képes közvetlen káliumfelvételre. A talajoldat viszont csak mintegy 5-45 kg K 2 O/ha káliumot tartalmaz, ezért a növények káliumellátásában különösen fontos szerep jut a kálium utánpótlásnak, a talajkolloidok és az agyagásványok felületéről. A talajnak azt a tulajdonságát, hogy képes a talajoldatból a gyökerek által felvett káliumot kationcsere folyamatokban pótolni, illetve az agyagásványok felületéről káliumot a talajoldatba leadni és ezzel a talaj káliumion koncentrációját állandó értéken tartani, kálíum-pufferoló képességnek nevezzük. A talajok kálium-pufferoló képessége az agyag mennyiségétől és az agyagásvány-összetételtől függ. Káliumdinamika a talajban Növény által kivont kálium Műtrágyákkal és szerves trágyákkal bevitt kálium a földpátok és csillámok kristályrácsában erősen kötött kálium utánpótlás mállás révén laza talajokon lemosódás lehetséges megkötés utánpótlás kicserélhető kálium megkötés (fixálás) utánpőtlás nagyrészt az agyagásványok felületén lazán kötött kicserélhető kálium az agyagásványok rétegrácsai között kötött kálium Hozzáférhetőség: nagyon csekély (az ásványok mállása után) közvetlenül hozzáférhető a növények legfontosabb könnyen hozzáférhető kálium forrása a kicserél hető káliumkészletek kimerülése után csekély mértékben hozzáférhető Mennyiség: kg K 2O/ha

20 Azonos kicserélhető káliumtartalom, ill. AL-K esetén, a kevés agyagot tartalmazó talajokon (homokon) a talajoldat koncentrációja lényegesen nagyobb, mint a több agyagot tartalmazó (vályog, agyag) talajokon. Éppen ezért az agyagban gazdag talajokon nagyobb kicserélhető káliumtartalmat kell fenntartanunk ahhoz, hogy a talajoldatban a növények ellátásához szükséges káliumkoncentrációt biztosítsuk. Az agyagban gazdag talajok összességében több káliumot tartalmaznak, ennek következtében nagyobb a pufferoló képességük, mint a homoktalajoknak. Az agyagtartalmon kívül az agyagásványok minősége határozza meg a kálium megkötés, illetve felszabadulás intenzitását. Talajaink domináló agyagásványai az illit, vermikulit, montmorillonit, klorit és a kaolinit. Kémiai összetételük és viselkedésük a talajok kálium háztartásában jelentősen eltér. A klorit és a kaolinit elsősorban az erősen elsavanyodott erdőtalajokban, ill. tercier képződményekben: a vörösföldekben és vörösagyagokban fordul elő. Az említett agyagásvá- A talajok kötöttsége és agyagásványtartalma meghatározza a talajoldatba jutó kálium mennyiségét K-koncentráció a talajoldatban (mg/l) homok 3% agyaggal agyagos vályog 38% agyag túlnyomórészt kaolinit agyagos vályog 39% agyag túlnyomórészt illit Javasolt koncentráció (kultúrnövényenként) kicserélhető kálium (mg K/100 g talaj) 20

21 nyok káliumtartalma és -raktározó képessége csekély, a káliummegkötés intenzitása is kicsi. Az illit a klorittal és kaolinittal ellentétben, káliumban gazdag agyagásvány (4-7% K 2 O). A kálium készlet túlnyomó része azonban nagyon erősen kötődik az agyagásvány rétegrácsai között, és csak a talajoldat erős káliumelszegényedése esetén válik lassan felvehetővé a növények számára. A vermikulit és montmorillonit káliumtartalma az illit és klorit, ill. kaolinit közé esik. Mindkét agyagásványnak nagy a kationmegkötő-képessége. A vermikulit a talajoldatban jelenlévő káliumionokat a káliumionokban elszegényedett rétegek közé beépítve fixálja, ezzel hozzáférhetőségük a növény számára megszűnik. A montmorillonit ezzel szemben a rétegrácsok közé beépített káliumot is viszonylag nagy részarányban újból leadja a talajoldatba, így a növények számára hozzáférhető marad. 21

22 A káliumfixálás jelensége és okai A réti agyagokon és agyagos láptalajokon megfelelő káliumtrágyázás mellett is gyakran káliumhiány-tünetek figyelhetők meg a növényeken. Ilyen esetekben a talaj konkurense a növényeknek, ugyanis nem hozzáférhető formában köti meg (fixálja) a trágyákkal bevitt káliumot. Hogyan magyarázható ez a jelenség? A háromrétegű illit típusú agyagásványok rétegrácsai, folyamatos káliumelvonás esetén, a széleken kitágulnak, a káliumionok helyét kalciumionok foglalják el. A rétegek kitágulása azonban csak akkor következik be, amikor a felületen megkötött, kicserélhető káliumkészlet már kimerült és a rétegrácsok törésfelületein megindul a káliumtartalékok leadása. Az illitrácsok rétegeit összekapcsoló káliumionok teljes kicserélődésével jön létre a vermikulit ásvány. Amikor olyan talajokba jut a káliumtrágya, melyekben sok a kitágult illitrács, vagy nagy a vermikulit részaránya, a káliumionok nagy sebességgel kötődnek meg a káliumban elszegényedett ásványok rétegrácsai között. A rétegek ismét szorosra záródnak, és az ilyen módon fixált kálium csak igen kis mennyiségben jut a talajoldatba, vagyis nem hozzáférhető a növények számára. Kitágult rácsú agyagásvány nagy K- fixálókapacitással a rétegek közötti térben (10000-szeres nagyítás) A káliumot erősen fixáló talajokra jellemző, hogy jól látható káliumhiány tünetek észlelhetők a kultúrnövényeken, szélsőséges esetekben teljes terméskiesés jöhet létre. A káliumban erősen elszegényedett termőhelyeken a talaj káliumfixáló kapacitását, vagyis azt a tulajdonságát, hogy a trágyák káliumionjait a rétegrácsok között a növények számára nem hozzáférhető módon képes megkötni, meg kell szüntetni, a talajt nagy káliumadagokkal kell telíteni. A telítés során összezáródnak a rétegrácsok és lehetővé válik a növények számára hozzáférhető, kicserélhető káliumkészletek feldúsulása az agyagásványok felületén. 22

23 Bár a káliumfixálás jelensége a réti agyagokon és agyagos láptalajokon a legszembetűnőbb, hatása nemcsak ezekre a termőhelyekre korlátozódik. Szinte valamennyi nyerslösz az agyagtartalomtól és képződési viszonyoktól függő kisebb vagy nagyobb mértékű geogén eredetű káliumfixáló tulajdonsággal rendelkezik. A löszön kialakult talajok feltalajában a káliumfixáló képesség káliumtrágyázással csökkenthető, a növények számára hozzáférhető kicserélhető káliumkészletek az agyagkolloidok felületén pedig növelhetők, mindez fontos előfeltétele a lösztalajok nagy termékenységének. A káliummal rosszul ellátott termőhelyeken, melyeken a káliumfixálás veszélye is fennáll, a vetésforgó nettó káliumszükségletét (a terméssel elvont nettó mennyiséget) meghaladó káliumtrágyaadagokat kell alkalmazni. Ezáltal a talaj és a növény káliumszükséglete egyaránt biztosítható. Gyakorlati tanács: Kis AL-K értékek esetén, agyagtalajokon fennáll a káliumfixálás veszélye. Ez esetben a K-fixáló képesség vizsgálatára alapozott speciális szaktanácsadásra van szükség. Az erős kálium-fixálás terméskiesést okozhat 23

24 A trágyázás elvei A trágyázás elsődleges célja a termésképzéshez szükséges tápelemek biztosítása, ezen kívül a talajok termékenységének fenntartása, esetenként növelése. A jó termés és jó minőség előfeltétele a termesztett növényfaj igényéhez alkalmazkodó kiegyenlített tápanyag-ellátás. Gazdaságossági és ökológiai megfontolások alapján a termőhely adottságaihoz alkalmazkodó, termőhely-specifikus trágyázásra kell törekednünk. Az említett célok megvalósításához figyelembe kell vennünk: a növényfaj, illetve fajta igényét, tápanyag-hasznosító képességét, a talaj tápanyagtartalmát és szolgáltató képességét, a talajok tápanyagmegkötését (pl. K-fixálás), a trágyák érvényesülését az adott talajon. A Magyarországon kidolgozott korábbi és újabb szaktanácsadási rendszerek egyaránt a mérleg elven nyugszanak, vagyis azon, hogy a termésekkel a talajból elvont tápelemeket részben, vagy egészben pótolnunk kell. A termésképzéshez szükséges tápanyagok mennyisége arányos a termés nagyságával és annak kémiai összetételével, ezért az elvi tápanyag-szükséglet az alábbi képlettel számítható: Tápanyagszükséglet (kg/ha) = Q f Q f = termés (t/ha) = tápanyagtartalom (kg/t) A MÉM-NAK korábbi ajánlásai szerint a tényleges szükséglet fenti képlettel számítható, ha a várható termés mennyiségét a növényfajra és termőhelyre jellemző fajlagos tápanyagszükséglettel (f ) szorozzuk meg. Ennek nagysága változik termőhely kategóriánként, illetve attól függően, hogy a talaj jól, vagy gyengén ellátott tápanyagokkal: jól ellátott talajokon f <f gyengén ellátott talajokon f >f Az MTA-TAKI-ban kidolgozott Környezetkímélő, költségtakarékos tápanyag-gazdálkodási módszer ajánlásai hasonló elveken nyugszanak. A tényleges szükséglet számítása az alábbi képlettel történik: 24

25 Hatóanyag-szükséglet = (T.F 1.sz) ± K, ahol T = tervezett termés, t/ha F 1 = a tervezett terméstől függő fajlagos tápelem-tartalom kg/t sz = a talaj tápanyag-ellátottságától függő szorzószám K = korrekciós tényező Az új szaktanácsadási rendszer egyik jellemzője a korábbi rendszer értékeinek megőrzése mellett, hogy szerzői a hazai trágyázási kísérletek adatainak feldolgozásával ellenőrizték és módosították a talaj tápanyag-vizsgálati módszerek határértékeit, ami a termelési célkitűzések elérését kisebb trágya-adagokkal teszi lehetővé. Másik jellemzője, hogy különböző szintű tápanyagellátásra dolgoztak ki ajánlásokat: a minimális és környezetkímélő változatok célja a gazdaságos termésszintek elérése, míg a mérlegszemléletű és az integrált változatok a maximális terméseket célozzák meg, mérsékelten intenzív műtrágyázással. A különböző szintű ajánlások lehetővé teszik a talajok környezeti érzékenységének és a gazdaságosság elveinek fokozottabb figyelembevételét. 2.a. táblázat. A talajok kálium ellátottsági határértékei káliumigényes növényfajok számára, az 1960 és 2000 közötti hazai szabadföldi kukorica K-trágyázási kísérletek alapján becsülve (Csathó et al 2003) K-ellátottsági kategóriák Igen Gyenge Közepes Jó Igen jó Túlzott gyenge Fizikai féleség (mg/kg AL-K 2 O) Homok Homokos vályog Vályog Agyagos vályog Agyag

26 2.b. táblázat. A talajok kálium ellátottsági határértékei kevésbé igényes növényfajok számára, az 1960 és 2000 közötti hazai szabadföldi őszi búza K-trágyázási kísérletek alapján becsülve (Csathó et al 2003) K-ellátottsági kategóriák Igen Gyenge Közepes Jó Igen jó Túlzott gyenge Fizikai féleség (mg/kg AL-K 2 O) Homok Homokos vályog Vályog Agyagos vályog Agyag Magyarországon a talaj kálium ellátottságát az ammóniumlaktát-ecetsav (AL) kivonószerben oldható kálium mennyiségek alapján határozzák meg, a talajok Arany-féle kötöttségi számát (K A ) is figyelembe veszik. Csathó (2003) a káliumigényes és kevésbé igényes növényfajokra másmás határértékeket állapított meg, ami a káliumigényes növények bőségesebb ellátását célozza (2.a. és 2.b. táblázatok). A táblázatból kitűnik, hogy minden termőhely kategóriában a talajok kötöttségével nő az ellátottság határértéke. Az egyes térségek talajaira jellemző agyagásvány társulások megítéléséhez Stefanovits nagyléptékű agyagásvány térképe áll rendelkezésre (lásd térkép). 26

27 I IK IKS IKSV IS S LÁP A talajok agyagásvány-társulásai Magyarországon (Stefanovits, 1992) I = illit, K = klorit és kaolinit, S = szmektit, V = vermikulit 27

28 A káliumszükséglet meghatározása Az előző fejezetben már utaltunk arra, hogy a tápanyagszükséglet alapvetően a termés mennyiségével és annak tápelem-tartalmával arányos. A káliumszükséglet megítéléséhez támpontként szolgálhat egy-egy növényfaj termésével átlagosan kivont tápanyagmennyiség (3. táblázat). A várható termés és a fajlagos értékek alapján becsült hatóanyag mennyiséget kell pótolni Közepes tápanyag-ellátottság, illetve kedvező érvényesülési feltételek esetén. Igen gyenge, Gyenge ellátottság esetén indokolt lehet a számított adag emelése. A kedvezőtlen érvényesülési feltételek további növelést tehetnek szükségessé. Jó ellátottságnál a számított adag csökkenthető. Az Igen jó és Túlzott kategóriákba eső talajokon nem indokolt a káliumtrágyázás. A számított káliumadag csökkenthető a felhasznált szerves trágyák, beszántott szalma, kukoricaszár, répalevél hatóanyagtartalmának egy részével. Istállótrágya használata esetén az első évben 10 tonnánként 40, a második évben 20 kg K 2 O hatóanyag érvényesülésére számíthatunk, ami levonható. A hígtrágyák átlagos káliumtartalma szarvasmarha: 4-6 kg/m 3 K 2 O sertés: 2,5 baromfi: 5,0 Szalma, illetve kukoricaszár beszántása esetén 5-6 tonnás termésnél a káliumadag hektáronként kg K 2 O hatóanyaggal csökkenthető. Répalevél beszántása esetén is csökkenthető a következő kultúra káliumadagja, de célszerűbb takarmányként felhasználni. A vetésforgón belül különös gondot kell fordítani a nagyobb káliumigényű kultúrák, pl. cukorrépa, burgonya igényének biztosítására. Ezt a minőségre gyakorolt hatás (szénhidrátok képződése) is indokolja. A talajvizsgáló laboratóriumok és kapcsolódó rendszerek egyre inkább a számítógépes adatfeldolgozásra térnek át. A javasolt adagokat, a megfelelő alapadatok birtokában számítógéppel kiszámítják. A szántóföldi növények trágyázása című fejezetben javasolt tápanyag-adagok irányszámok, melyek közepes tápanyag ellátottság és kedvező érvényesülési feltételek mellett ajánlottak. 28

Kálium. minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében

Kálium. minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében Kálium minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében 1 Kálium minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében Évről-évre növekszik az a szántóföldi termőfelület, ahol

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

A kálium garancia a zöldségtermesztésben

A kálium garancia a zöldségtermesztésben A kálium garancia a zöldségtermesztésben a termésmin óségre és a termésbiztonságra A kálium növényi tápanyag A zöldségnövények átlagosan 80 %-ban vizet tartalmaznak és 20 %-ban szárazanyagot, amely nyersrostból,

Részletesebben

A kálium jelentősége a fűszerpaprika tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a fűszerpaprika tápanyagellátásában A kálium jelentősége a fűszerpaprika tápanyagellátásában A talajtermékenység és azon belül a talaj tápanyag-szolgáltató képességének fenntartása az eredményes növénytermesztés alapvető feltétele. A talajvizsgálatokon

Részletesebben

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő, Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek

Részletesebben

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga Kálium szerepe a gyümölcstermő növények fejlődésében A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő

Részletesebben

K+S KALI ÁSVÁNYI TRÁGYÁK

K+S KALI ÁSVÁNYI TRÁGYÁK K+S KALI ÁSVÁNYI TRÁGYÁK Káliumklorid magnéziummal és kénnel 40 (+6+3+4) 40 % K₂O vízoldható kálium, káliumoxidban kifejezve (= 33,2 % K) 6 % MgO vízoldható magnézium, magnéziumoxidban kifejezve (= 3,6

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 5 kg, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium

Részletesebben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben KÁLIUM a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben Az elmúlt években az elégtelen műtrágya-felhasználás következtében talajaink tápanyagtartalma és tápanyagszolgáltató képessége csökkent,

Részletesebben

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg Yara Mono műtrágyák YaraLiva CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium tartalom

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO 100% vízoldható Kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 5 kg, 2 kg A YaraLiva TM Calcinit nitrogént és kalciumot tartalmazó öntöző műtrágya. A kalcium

Részletesebben

Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena

Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során Gödöllő, 2017. február 16. Tóth Milena Alapok: Növény Talaj Klíma Víz Tápanyag Mikor? Mit? Mennyit? Hogyan? Növények életciklusa

Részletesebben

YaraLiva CALCINIT. 15,5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg

YaraLiva CALCINIT. 15,5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg Yara Mono műtrágyák YaraLiva CALCINIT 15,5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1%

Részletesebben

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK A műtrágyázás üzemi számításának menete 1. A gazdaság (tábla) talajtípusának meghatározása és szántóföldi termőhelyi kategóriákba sorolása 2. A táblán termesztendő növény termés-mennyiségének mennyiségének

Részletesebben

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS. Dr. Csathó Péter

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS. Dr. Csathó Péter KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS Dr. Csathó Péter KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS 1. A talajvizsgálatok alapelvei és módszere 2. A növényvizsgálatok alapelvei és módszere 3. A tápelem-mérleg alapelvei és

Részletesebben

Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának

Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának Zöldségnövények tápanyagutánpótlása Jegyzet 73. 80. o. Tápanyagutánpótlás, trágyázás: a növények táplálását, illetve a talajtermékenység növelését szolgáló anyagok talajba, levélre vagy légtérbe történő

Részletesebben

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése

Részletesebben

Termékek. K+S KALI ásványi trágyák. Kálium- és magnéziumtartalmú termékek. A kálium és magnézium szakértője

Termékek. K+S KALI ásványi trágyák. Kálium- és magnéziumtartalmú termékek. A kálium és magnézium szakértője Termékek K+S KALI ásványi trágyák Kálium- és magnéziumtartalmú termékek A kálium és magnézium szakértője EK-műtrágya Káliumklorid magnéziummal és kénnel 40 (+6+3+4) 40 % K 2 O vízoldható kálium (= 33,2

Részletesebben

A tápanyag-mérleg készítésének alapelvei. www.agr.unideb.hu/~ratonyi

A tápanyag-mérleg készítésének alapelvei. www.agr.unideb.hu/~ratonyi A tápanyag-mérleg készítésének alapelvei www.agr.unideb.hu/~ratonyi Tápanyagellátási elvek: Tapasztalatok és megfigyelések alapján Oldatkoncentráció beállításával Növényanalízis alapján N min módszer Termésszimulációs

Részletesebben

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 1 NITRÁT RENDELET 48% Mo. területének 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről nitrát-szennyezési bírságot köteles fizetni, ami 50.000-500.000

Részletesebben

NÖVÉNYSPECIFIKUS. ajánlat repcére

NÖVÉNYSPECIFIKUS. ajánlat repcére NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat repcére Genezis technológiával jövedelmezően termelheti a repcét! 2 3 A repcét hatékonyan érdemes termeszteni! A repcét intenzíven kell táplálni! A repce termésével felvett tápelemek

Részletesebben

Pillangós növények a zöldítésben

Pillangós növények a zöldítésben Pillangós növények a zöldítésben Két nagy csoportot különböztetünk meg a zöldítésben használt pillangós növényfajok esetében: I. A nagymagvú pillangósok ( hüvelyesek) - Őszi-tavaszi borsó - Szója - T.bükköny

Részletesebben

A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában

A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában Dr. Berényi Üveges Judit Nemzeti Élelemiszerlánc-biztonsági Hivatal NTAI, Talajvédelmi Hatósági Osztály Szakmai Konferencia a Hüvelyesek Nemzetközi

Részletesebben

Csöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu

Csöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu Csöppnyi gondoskodás... B Mg Csöpp Lombtrágya család Cu Zn Fe Mn N K www.csoppmix.hu Csöpp 1. Kalászos Összetétel (m/m): Nitrogén (N) 10 % Kálium (K 2 O) 5 % (K) 4,15 % Kálcium (Ca) 2,5 % (CaO) 3,5 % Magnézium

Részletesebben

Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor

Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor 1. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez Állatfaj, csoport (állatkategória) Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor A friss trágya N-tartalma [kg/év] Hígtrágya*

Részletesebben

Cziráki László 2014.

Cziráki László 2014. Cziráki László 2014. A talajerő utánpótlás Feladata: a talaj termőképességének fenntartása, a kivont tápanyagok pótlása a talaj táplálása úgy, hogy az a növényt táplálhassa Fogalma: minden olyan anyag

Részletesebben

40 % K₂O 6 % MgO 4 % Na₂O 12,5 % SO₃

40 % K₂O 6 % MgO 4 % Na₂O 12,5 % SO₃ 40 % K₂O 6 % MgO 4 % Na₂O 12,5 % SO₃ EK-műtrágya Káliumklorid magnéziummal és kénnel 40 (+6+4+12,5) 40 % K₂O vízoldható kálium, káliumoxidban kifejezve (= 33,2 % K) 6 % MgO vízoldható magnézium, magnéziumoxidban

Részletesebben

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti Tápanyaggazdálkodásszámítás mkk.szie.hu/dep/ntti Mi az a műtrágya? A műtrágyák a talajban keletkezett tápanyaghiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. műtrágya növényvédőszer Műtrágya

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben

NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára

NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára technológiával még eredményesebben termesztheti búzáját! Biztosítsa az őszi búza terméséhez szükséges összes tápanyagot! Fajlagos tápanyagigény (kg/t) 27 kg 11 kg 18

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 4. A tápanyagmérleg készítés jelentőségei és alapelvei 4.1. A tápanyag-körforgalom jellemzői

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

500-ak Klubja eredmények őszi búzában

500-ak Klubja eredmények őszi búzában 00-ak Klubja eredmények őszi búzában 201-201 A Genezis Partnerhálózat őszi búzával 130, hibridbúzával 2 helyszínen állított be trágyázási kísérleteket. Az országosan 1 Üzemi-Genezis technológiákat összehasonlító

Részletesebben

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 179. szám 37095

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 179. szám 37095 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 201 évi 179. szám 37095 c) A tanyák és gazdasági épületek felújítása során meg kell õrizni azok korábbi tömegi megjelenését, szerkezeti kialakítását és jellegét, törekedni kell

Részletesebben

500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!

500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1! 5-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 15/16 Fókuszban a Genezis Nicola! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. A 15-16-os szezonban hazánk repce termőhelyeit lefedve, 5 fajtasorral

Részletesebben

Termőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia

Termőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia Termőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia 2019. 04. 21. Dr. Riczu Péter Precíziós gazdálkodási rendszerfejlesztő mérnök Termelés során elérhető adatok Növényzet produktivitása

Részletesebben

Mezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben

Mezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben A növényben legnagyobb mennyiségben jelen lévő, úgynevezett makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) mellett közepes mennyiségben megtalálható mezo- (magnézium, kalcium, kén) és a legkisebb arányban jelenlévő,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I. FEJEZET A korszerű tápanyagellátás és környezeti feltételrendszere

Tartalomjegyzék. I. FEJEZET A korszerű tápanyagellátás és környezeti feltételrendszere Tartalomjegyzék I. FEJEZET A korszerű tápanyagellátás és környezeti feltételrendszere 1. A korszerű tápanyagellátás jellemzői............................................... 11 2. A korszerű tápanyagellátás

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,

Részletesebben

Vinasse +P szakmai ismertető anyag

Vinasse +P szakmai ismertető anyag Vinasse +P szakmai ismertető anyag Vinasz avagy Vinasse, szerves trágya A vinasz a szeszgyártás során keletkező tisztán növényi eredetű anyag, amely koncentrált és azonnal felvehető formában tartalmazza

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2009. április 6-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2009. április Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

Az egyes tápanyagok szerepe a növények életében DAMISOL KFT. ALBERTIRSA Ladányi Péter ügyvezető igazgató Az adott év termésmennyiségét és főleg annak minőségét a minimumban lévő tápanyag határozza meg!

Részletesebben

Lombtrágyázási technológiák

Lombtrágyázási technológiák Lombtrágyázási technológiák 2019 Minőségi magyar termék magyar gazdáknak! 39 éve a magyar piacon! Tendenciák a mezőgazdasági termelésben a lombtágyázás tükrében + Éves 1% genetikai előrehaladás, növekvő

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 9. A tápanyag-gazdálkodás ökonómiai összefüggései 9.1. A tápanyag-ellátás ráfordítás hozam

Részletesebben

Tápanyag-gazdálkodási terv

Tápanyag-gazdálkodási terv Tápanyag-gazdálkodási terv Helyrajzi szám: Kunszentmárton 44 Terület: 155 m2 Átlagolva: Program által Parcella sorszám: 1 Talajkategória: I. Csernozjom talaj Növényfaj: Õszi búza Gazdasági év: 2 Minták

Részletesebben

A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE

A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének

Részletesebben

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. 68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése

Részletesebben

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi

Részletesebben

Dombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Nem megfelelő mennyiségben K 2 O

Dombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Nem megfelelő mennyiségben K 2 O ESETTANULMÁNY Helyszín: Dombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Agyagos vályog mészkövön ph 7,7 humusz%. 1,8 P 2 O 5 Nem megfelelő mennyiségben K 2 O kielégítő mennyiségben

Részletesebben

Mustár-olajretek keverék

Mustár-olajretek keverék 2030 Érd, Emil utca 28. Tel/Fax:23/369-381 Mobil:06-20-950-9073, 06-20-503-2328 E-mail:gyarmati.tamas@gyarimag.hu,info@gyarimag.hu Honlap: www.gyarimag.hu Mustár-olajretek keverék Ár: 470 Ft+ÁFA/kg Vetési

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés

Részletesebben

A tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27

A tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27 B és L Bt. tulajdonosa Babicz Károly, aki a családjával és testvérével Babicz Lászlóval közösen végzi a gazdálkodást a Pest megyei Tápiószentmártonban. A Babicz testvérek már az 1990-es évek elejétől elkezdték

Részletesebben

A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája

A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája Az elmúlt évtizedekben a szántóföldi növénytermesztés eredményességét elsősorban a hektáronkénti termés mennyisége határozta meg, minimális figyelmet fordítva a

Részletesebben

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. 1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési

Részletesebben

15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és

15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és A jegymegajánló dolgozatban három tétel és 10 kiskérdés lesz. A tételek a pontoknak kb. 70%-át a kiskérdések pedig 30%-át teszik ki. Az elégséges jegyhez 50% -os teljesítményt el kell érni a két jegymegajánló

Részletesebben

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van Tápanyaghiány Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. A fák és növények alultápláltsága házi kertben is előfordul. Tünetei a rövid hajtások, a kisméretű

Részletesebben

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL XIX. évfolyam, 7. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. november 24-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról

Részletesebben

CSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány

Részletesebben

A málna tavaszi tápanyag-utánpótlása

A málna tavaszi tápanyag-utánpótlása A málna tavaszi tápanyag-utánpótlása A pontos adagok kiszámításához nélkülözhetetlen a talaj tápanyagtartalmának pontos ismerete. A gyümölcsösben gondot okoz, hogy nincs a gyökérzóna kémiai összetételének

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 93. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

Műtrágyaajánlás és összefoglaló, 2013

Műtrágyaajánlás és összefoglaló, 2013 Műtrágyaajánlás és összefoglaló, 2013 Műtrágya Összetétele Típusa Javaslata Granulált alaptrágyázásra klórtűrő szántóföldi és kertészeti kultúrákhoz Ami helyett: klóros 15-15-15, 0-10-28, 0-10-24, Power,

Részletesebben

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Őszi sörárpa termesztéstechnológia Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási

Részletesebben

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 2. Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény

Részletesebben

2203-06/2 KÓd$zám: T KIADVA: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

2203-06/2 KÓd$zám: T KIADVA: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM --- 2203-06/2 KÓd$zám: T KIV: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSÜ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés?

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 26. évi CLV. törvény

Részletesebben

I. évfolyam, 6. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA július

I. évfolyam, 6. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA július I. évfolyam, 6. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014. július Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. július I. évfolyam, 6.

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 26. évi CLV. törvény

Részletesebben

Az egyes ágazatok főbb döntési problémái

Az egyes ágazatok főbb döntési problémái Az egyes ágazatok főbb döntési problémái Növénytermesztési ágazatok Egyéves növénytermesztési ágazatok (Kalászos gabonafélék, kukorica, napraforgó stb.) Többéves (évelő) növénytermesztési ágazatok (lucerna,

Részletesebben

repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények

repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények 04-05 repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények Nicola F az Ön repce hibridje! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. Mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 8 fajtasorral együtt az 500-alk klubja

Részletesebben

Termésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben. Kanizsai Dorottya Pest megye

Termésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben. Kanizsai Dorottya Pest megye Termésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben Kanizsai Dorottya Pest megye +36 70 9359895 A termésbizonytalanság hazai okai Talajszerkezet romlása és talajélet hiánya Szervesanyag deficit

Részletesebben

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL XIX. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. április 14-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági

Részletesebben

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL XIX. évfolyam, 4. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. augusztus 11-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 5. A szerves trágyák szerepe a tápanyag-gazdálkodásban 5.1. A szerves trágyák fő jellemzői

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. A kutatási téma címe: A növénytermesztési tér N-forgalmának vizsgálata talaj+növény rendszerben a N-trágyázás fejlesztéséhez

ZÁRÓJELENTÉS. A kutatási téma címe: A növénytermesztési tér N-forgalmának vizsgálata talaj+növény rendszerben a N-trágyázás fejlesztéséhez 1 ZÁRÓJELENTÉS A kutatási téma címe: A növénytermesztési tér N-forgalmának vizsgálata talaj+növény rendszerben a N-trágyázás fejlesztéséhez A műtrágyázási tartamkísérletre épülő négy éves kutatási program

Részletesebben

A nitrogén (N) A nitrogén jelentısége, hiánytünetei

A nitrogén (N) A nitrogén jelentısége, hiánytünetei Elıszó Az eredményes növénytermesztés egyik alapvetı feltétele a termıhelyi viszonyokhoz és a növény igényeihez alkalmazkodó okszerő tápanyagellátás. Ehhez egyfelıl ismernünk kell a legfontosabb makro-

Részletesebben

A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29.

A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29. A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon Tikász Ildikó Edit Budapest, 2016. szeptember 29. Tartalom 1. Száraz hüvelyesek jelentősége 2. Termelési mutatók

Részletesebben

Statisztikai Jelentések

Statisztikai Jelentések XX. évfolyam, 3. szám, 2015 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2015. július 20-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról

Részletesebben

A differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei

A differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei Agrárinformatika 2009 Agrárinformatikai Nyári Egyetem A differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei Dr. Sulyok Dénes 2009.09.07. Debrecen, 2009. augusztus 26. PRECÍZIÓS

Részletesebben

A levélanalízis alapjai

A levélanalízis alapjai A levélanalízis alapjai Vona Viktória Ügyvezető Csernozjom Kft. Levélanalízis A levélanalízis a monitoring, ellenőrzés eszközeként használható A tápanyag-gazdálkodási program ellenőrizhető általa megfelelő

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2010. augusztus 16-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2010. augusztus Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

Gondolkodjunk komplexen Gondolkodjunk komplexben. Tóth Gábor szaktanácsadó Tel:

Gondolkodjunk komplexen Gondolkodjunk komplexben. Tóth Gábor szaktanácsadó Tel: Gondolkodjunk komplexen Gondolkodjunk komplexben Tóth Gábor szaktanácsadó Tel: 30-6 898094 Agronomiai kutató központ - Yara Hanninghof Témák Yara termékek helye technológiában Befektetési tanácsadás, jó

Részletesebben

I. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA május

I. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA május I. évfolyam, 4. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014. május Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. május I. évfolyam, 4. szám,

Részletesebben

A nitrogén- és káliumműtrágyázás hatása vetésforgóban Interaction between nitrogen and potassium fertilization in crop rotation

A nitrogén- és káliumműtrágyázás hatása vetésforgóban Interaction between nitrogen and potassium fertilization in crop rotation Kiss Zoltán Gábor 1 Gulyás Miklós 2 Füleky György 3 A nitrogén- és káliumműtrágyázás hatása vetésforgóban Interaction between nitrogen and potassium fertilization in crop rotation karrallion@gmail.com

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Kizárásos

Részletesebben

BIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE

BIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE BIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE Tolner László, Rétháti Gabriella, Kovács Attila, Dálnoki Anna Boglárka, Fekete György, Czinkota

Részletesebben

Statisztikai Jelentések

Statisztikai Jelentések XX. évfolyam, 4. szám, 2015 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2015. augusztus 17-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról

Részletesebben

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés

Részletesebben

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL XVII. évfolyam, 6. szám, 2012 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2012. október 15-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról

Részletesebben

Bemutatkozunk. a vevői igények kielégítésén túl egy biztonságosabb és hatékonyabb gyártási eljárással működő technológia került meghonosításra.

Bemutatkozunk. a vevői igények kielégítésén túl egy biztonságosabb és hatékonyabb gyártási eljárással működő technológia került meghonosításra. MŰTRÁGYÁK Bemutatkozunk A hazai műtrágyapiac két meghatározó tagja a Bige Holding csoporthoz tartozó Nitrogénművek Zrt. és Bige Holding Kft. Magyarországon 1931-ben Pétfürdőn épült az első ammónia- és

Részletesebben

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )

Részletesebben

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék A biomasszahamu, mint értékes melléktermék Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Budapest, 2014.12.11. Energiaforrás 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) EU-27 Magyarország EU-27

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 26. évi CLV. törvény

Részletesebben