Az Európai Szemeszter, mint a programozás szakpolitikai kerete Jiří Švarc Főosztályvezető Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Európai Szemeszter, mint a programozás szakpolitikai kerete Jiří Švarc Főosztályvezető Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és"

Zsigmond Dobos
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Az Európai Szemeszter, mint a programozás szakpolitikai kerete Jiří Švarc Főosztályvezető Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóság EMPL.E.5: magyarország, Finnország, Litvánia, Észtország, Lettország

Miről szól az Európai Szemeszter? A pénzügyi és gazdasági válság nyomán a pénzügyi és gazdasági politikák új, EU-szintű ellenőrzési rendszerének bevezetése vált szükségessé.

2 Miről szól az Európai Szemeszter? A pénzügyi és gazdasági válság nyomán a pénzügyi és gazdasági politikák új, EU-szintű ellenőrzési rendszerének bevezetése vált szükségessé. A tagállamok elkötelezték magukat az EU2020-as célok elérése mellett, és azokat nemzeti stratégiák formájában vezették be. A 2010-ben kialakított, majd 2011 során bevezetett európai szemeszter teljesen új alapokra helyezi a gazdasági szakpolitikák tervezését és felügyeletét, és új ütemezést vezet be. A szemeszter lényegében a nemzeti reformprogramok beható elemzését jelenti, amely a következő hónapos időszakra vonatkozóan fogalmaz meg ajánlásokat.

3 Foglalkoztatás évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot K+F Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás Oktatás Korai iskolaelhagyás csükkentése Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen Európa EU célkitűzés EU cél HU cél Aktuális érték (2014) 75% 75% 66.7% 3% 1.8% 1.41% (2013) +20% +26.6% 14.65% (megújuló energia aránya) 10% 40% 20 millió fő kerüljön ki a szegénységből (2008-as számok alapján) 10% 34% (2015-ös NRP felülvizsgálta, eredeti cél 30.3%) (2008: ) 9.8% (2013) 11.4% 34.1% (2014: )

4 Áttekintés

5 A programvégrehajtás elemzésén alapuló országspecifikus ajánlások, Magyarország 2014 Országspecifikus ajánlás (CSR) CSR1: Pénzügyi konszolidáció és pénzügyi irányítás CSR 2: Pénzügyi szektor, hitelek a gazdaságban Értékelés CSR 3: A torz elemeket mellőző, stabil céges adórendszer CSR 4: Az ALMP- és a szegénységet visszaszorító intézkedések hatékonyabb kombinációja CSR 5: Üzleti környezet és szabályozási keretrendszer CSR 6: Hátrányos helyzetű csoportok befogadó oktatása CSR 7: Életképes működési modellek az energiaés közlekedési szektorban 5

6 2015-ös országjelentés Magyarország Magyarországon makrogazdasági egyenlőtlenségek tapasztalhatók, amelyek megoldása folyamatos ellenőrzést és hatékony politikai döntéseket igényel. A külső adósság rendezése terén elért előrelépések ellenére a nemzetközi viszonylatban változatlanul elfoglalt jelentősen negatív pozícióból eredő kockázat, például a szignifikáns mértékű köztartozások, a pénzügyi szektorra nehezedő adminisztratív szabályozási nyomás, illetve a nem teljesítő hitelek magas száma továbbra is kiemelt figyelmet követel. Összességében elmondható, hogy a 2014-es országspecifikus ajánlások teljesítésében Magyarország korlátozott mértékű előrehaladást tanúsított.

7 Makrogazdasági egyenlőtlenségek: Főbb eredmények Magyarországon makrogazdasági egyenlőtlenségek tapasztalhatók, amelyek megoldása folyamatos ellenőrzést és hatékony politikai döntéseket igényel. A külső adósság átütemezésének kiemelt szükségessége miatt különösen ügyelni kell a külföldi befektetők bizalmának megőrzésére, illetve lehetővé kell tenni, hogy az ország az FDI-beáramlás tekintetében vonzóbb képet mutasson. A tervezett deficit célértékeket minden körülmények között tartani szükséges, a közszférában végbemenő akvizíciókat a csökkenő adósságpálya fenntartása érdekében vissza kell szorítani. A hitelezés normál ütemének visszaállítása érdekében a bankszektorban a tőkefelhalmozási lehetőségek gyarapítása, továbbá a portfóliótisztítás ösztönzése hatékony eszköznek bizonyulhat. A támogatott programok nem vehetik át a megfelelő színvonalon működő gazdasági környezet szerepét. Az ilyen programok hosszabb távon jelentős potenciális költségekkel járnak. Az EBRD-vel kötött legutóbbi megállapodásban foglalt vállalások maradéktalan betartása és végrehajtása jelentősen előmozdítja a megalapozott és kiszámítható pénzügyi politikai rendszerhez való visszatérést. Az egyre inkább teret nyerő közmunkaprogramok áttekintése szükséges, az erőforrásokat hatékonyabb, aktív munkaerő-piaci irányba átcsoportosítva. 7

8 Egyéb kihívások: Főbb eredmények A középtávú pénzügyi keretrendszer bevezetése még várat magára. Az adórendszerben nemrégiben eszközölt változások nyomán ismét emelkedtek a szektorspecifikus vállalati különadók. Ezzel párhuzamosan az adóelkerülés visszaszorítása terén némi előrelépés tapasztalható. A jogszabályalkotás törvényi keretfeltételeit még mindig nem érvényesítik elég szigorúan. A főbb képzési időszakok közötti átmenet továbbra is kívánni valókat hagy maga után, hiányoznak a befogadó oktatást elősegítő, a korai iskolaelhagyást visszaszorító és a felsőfokú oktatáshoz való szélesebb körű hozzáférést, illetve a tanulmányok befejezését biztosító intézkedések. A lakossági fogyasztók piacán, az energiaszektorban bevezetett árcsökkentések vizsgálata nem történt meg. 8

9 2015-ös CSR-ek egy új megközelítés A évi országspecifikus ajánlások fókuszáltabbak és célirányosabbak Csak makrogazdasági jelentőségű kiemelt ügyek Jelzik a makrogazdasági egyensúlytalanság szintjét hónap alatt kell végrehajtani a lépéseket Ahol lehetséges más eszközök alkalmazása is Kevesebb számú javaslat A végrehajtás szoros nyomonkövetése beleértve a bevezetőben tárgyalt témákat is

10 Az országspecifikus ajánlások és az ESBAprogramozás közötti kapcsolat Európa 2020 stratégia kiindulási pontként (nemzeti reformprogramok, országspecifikus ajánlások) A közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke szerint a Bizottság 2015 és 2019 között az országsspecifikus ajánlások teljesítésének érdekében kérheti a partnerségi megállapodás és a vonatkozó operatív programok áttervezését Az ESB Alapokat az új országspecifikus ajánlásokban és a korábban elfogadottakban megfogalmazott kihívásokra kell koncentrálni ha azokra még nem használták fel

11 Függelék: 2015 CSR-ek Magyarország számára CSR1: A középtávú költségvetési cél elérése érdekében 2015-ben hajtson végre a GDP 0,5 %-ának, 2016-ban a GDP 0,6 %-ának megfelelő mértékű költségvetési kiigazítást. CSR2: Tegyen intézkedéseket a reálgazdaság rendes hitelezésének helyreállítása érdekében, és szüntesse meg a piaci alapú portfóliótisztítás akadályait, továbbá csökkentse jelentősen a bankszektorban megnövelt állami tulajdonból fakadó függő kötelezettségekkel összefüggő kockázatokat. CSR3: Mérsékelje a torzító hatású ágazati különadókat; szüntesse meg a piacra lépés indokolatlan akadályait a szolgáltatási ágazatban, ideértve a kiskereskedelmi ágazatot is; csökkentse az alacsony jövedelmű munkavállalókat terhelő adóéket, és ennek érdekében például terelje át az adóterheket a növekedésre nézve kevésbé torzító területekre; folytassa az adócsalás elleni küzdelmet; csökkentse a megfelelési költségeket és javítsa az adóbeszedés hatékonyságát. Erősítse meg a közbeszerzési rendszer versenyt ösztönző és az átláthatóságot előmozdító struktúráit, és fejlessze tovább a korrupció elleni küzdelem keretét.

12 Függelék: 2015 CSR-ek Magyarország számára CSR4: Csoportosítsa át a közmunkaprogramra szánt költségvetési forrásokat az elsődleges munkaerőpiacra történő integrációt előmozdító aktív munkaerő-piaci intézkedésekre, továbbá javítsa a szociális segélyek és a munkanélküli-ellátások megfelelőségét és vizsgálja felül a támogatottak körét. CSR5: Növelje a hátrányos helyzetű csoportok, és különösen a romák részvételét a befogadó többségi oktatásban, valamint célirányos tanárképzésen keresztül javítsa az ezen csoportok részére nyújtott támogatás színvonalát; erősítse meg az oktatás különböző szakaszai közötti, illetve a munka világába való átmenetet elősegítő intézkedéseket, valamint fejlessze az alapvető kompetenciák tanítását.

Hasonló dokumentumok

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2015. évi konvergenciaprogramját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2015. évi konvergenciaprogramját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 266 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2015. évi konvergenciaprogramját