4. Elõlyukasztós, hátsóoszlopos vezetésu, sávfordítós szerszám (4 szerszámlap, 116. ábra)

Átírás

1 92 Vágószerszámok szerkezet; megoldása egyszeres rendelés esetén felesleges a költséges, nagy, különleges szerszámok beszerzése úgy, hogya nagy szerszám költségek megtakarításán kívül nem kell gondoskodni sem a megfelelõ nagyságú raktározási helyrõl a szerszámraktárban, sem a szerszámszállftásról. 3. Egyetemes oszlopvezetésü kicsípõszerszám (3 szerszámlap) A gyakorlatban jól bevált egyetemes szerszám a 3 szerszámlapon látható (114. ábra). Ezt a négyszögletes kicsípõszerszámot hátul elhelyezettoszlopú, oszlopvezetésû házba szerelték be. Különösen olyankclr felel meg, amikor szabálytalan alakú kicsípéseket vagy nagyobb lemezeken bevágásokat kell készíteni. Az állítható 9 ütközõlécek megfelelõ beállítása révén ezzel a szerszámmal a legkülönbözõbb kicsípé': sek, derékszögû és tompaszögû bevágások stb. vághatók, ezért a különleges szerszámok elkészítése felesleges. A szerszám vágási élettartama felépítésénél fogva nagy. Az 5 vágóbélyegnek széles és mélyen benyúló H hátsó vezetése van. Ezt már a 6 vágólap mindenolda1ról vezeti, mielõtt az anyagot leválaszt ja. Ezáltal a bélyeg felülését, mindennemû elmozdulását és elnyomását meggátolja. Ez fontos, mert az egy oldalon vágó szerszámok bélyegei e~tolódásra és kitérésr.e hajlamosak, amire már a 91B ábrán az oldalvágókkal kapcsolatban rámutattunk. Ezért célszerû az 5 vágóbélyegre a lehetõ legnagyobb felfekvés céljából peremet készíteni. Ilyen szerszámmal vastagabb lemezek is vághatók. A 6 vágólapra 8 öntöttacéla,látétet rögzítenek. Az alátétet kis szögvasakkal rögzítik, amelyeket a 8 alátéttel szilárdan kötnek össze. A szögvasakon hosszúkás lyukak vannak, melyekkel nemcsak a felfekvõlécek, hanem a felfekvés is állítható. A 9 ütközõk gyors elállításához az alátéten különösen alkalmasak aszárnyasanyák. Az egyetemes szerszám sokoldalú. felhasználásának lehetõségét a szerszám mellett a 115. ábrán vázolt A és B alkatrészek mutatják. A vonalkázott területek az eredeti négyszögletes terítékbõl kivágott részek. A 3 szerszál:illapll4. ábrájának alaprajzán derékszögû lemez sarkainak kicsípését, annak ütköztetésétszintén vonalkázással jelöltük. 4. Elõlyukasztós, hátsóoszlopos vezetésu, sávfordítós szerszám (4 szerszámlap, 116. ábra) Ezek a sokoldalúan használható hátsóvezetésû oszlopos szerszámházak igen jól beváltak táblák; nagyobb hulladéksávok vagy szabálytalan alakú, csak elölrõl behelyezhetõ alkatrészek vágására, mint azt már az elõzõ 3 szerszámlaponmegadtuk, mivel ott az egymás melletti egy tengelyû vagy az átlósan elrendezett oszlopok zavarnak. A 4 szerszámlapon sávforditós elõlyukasztós vágószerszám látható. A beépítés nagyon egyszerû; a munkamódszer a következõ: A sávot bal kézzel gyenge nyomással balról a hátsó felfekvõléchez a 9 elõvágóütközõig toljuk, miközben a rugót jobb kézzel lefelé nyomjuk. Az öt elõlyukasztóbélyeg (4,5) most elõlyukaszt. A 9 elõvágóütközõ eleresztésé után a sávot a 8 rögzített ütközõig toljuk és kivágunk. A további folyamat már csak ugyanabba az ütközõbe való beakasztással végezhetõ. Azután, hogya sáv egyik oldala kész, a sá-

2 94 Vdg6szerszdmok szerkezeti megolddsq 4 szerszámlap 'L 5 ~ : 116. ábra. Oszlopos vezetésû sáv fordftós kivágószerszám 117. ábra Tétel II 12 Tárgy Befogócsap """""" Felsó rész Kivágóbélyeg Külsó elólyukasztó- bélyeg Belsó elólyuka.sztó- bélyeg Vágólap : célózöktüózöktü palpala Elóvágóütközó Leszedó Oszlop Szabvány MSZ ábra.

3 E/õ/yukasztós. csapos vágószerszám 95 vot megfordít juk és a másik oldallal az elõzõvel teljesen azonos módon járunk el ábrán vázoltsávkép ezt a módszert ábrázolja. A beépítéssei kapcsolatban a következõk különösen kiemelendõk: A 3 bélyeget, a keresõcsapot a 2 felsõ részre csavarokkal és csapokkal erõsít jük fel. A külsõ 4 lyukasztóbélyegeket egy darabból esztergáljuk, hasít juk, edzzük, köszörüljük, és éppen úgy rögzítjük, mint a 3 kivágóbélyegeket. A középsõ ó lyukasztóbélyegeket a 4 elembe helyezzük be. Tehát ninc8 szükség a bélyegfelvevõlapra, 'igy az áttörés és a bélyegek idórabló beillesztéseelnwrad. Az alsó rész beépítése egyszerû, mivel a leszédõvel felszerelt vágólapot az alsó résszel csavarokkal és illesztõszegekkel összefogjuk. A bélyegvezetõlap az oszlopos vezetés.felytán felesleges. A 10 leszedõlap áttöréseit nem kell pontosan kidolgozni, mivel ez csak a sávanyagot szedi le a bélyegrõl, de a bélyeget nem vezeti. A sávfordítós szerszám elõvágóütközõinek elrendezését már a 74.-és 82. oldalon ismertettük. A legolcsóbb az itt mutatott megoldásl12. A leszedõlap egyik furata rövid csapot vezet, melyet a rácsavarozott, felfelé hajlított laposrugó tart. Kivágáskor a rugót lefelé nyomjuk, amíg a vágólapba ütközik. Ritkábban használunk olyan ütközõcsapokat, amelyeket a vágólapba süllyesztünk, és rugóerõ ellenében ékkel, homlokexcenterrel vagy vezérlõgörgõvel felfelé emelünk. Különösen ott, ahol több ütközõcsap van, ez a megoldás célszerû. A sáv, ill. kivágási ütköztetésének másik módja a lemeuávütközõ. Ez a vágó- vagy felfogólapra rácsavarozott rugóacélszalag, amelyet úgy szerelünk be, hogy felfelé hajlított lapos csúcsa a sávelõtolás határolásához helyes ütközésihely~etben legyen. A legelõnyösebb, amint itt is látható, a sáv második áthaladásához ugyanazt az elõütközõt és ütközõcsapot használni, mint az elsõhöz. Ennek elõfeltétele, hogy a sávok rövidek - vagyis 1 m-nél rövidebbek - és derékszögûek legyenek.. 5. Elõlyukasztós, keresõcsapos és ütközõcsapos vezetékes vágószerszám (5 és 6 szerszámlap, 119., 120. ábra) Igen pontos méretû munkadarabok együtte8 vág6szer8zámmal vághatók, ellenkezõ esetben megfelel elólyukasztó8 o8zlopo8 vagy vezetólapo8 vágószerszám. Többnyire ez utó~bit használjuk, de ne~ mindig olcsó. Az, o8zlopo8 vezeté8'íl 8zerszámházzalszemben a vezetólaposvágó8zer8zámnak ma már alárendelt 8zerepe van. A vágási pontosság függ a lemez vastagságától, az ütköztetés módjától, a dolgozó ügyességétõl és gondosságától. A 0,2 mm-nél vékonyabb lemezek, vékony keménypapfr- és fémfóliák ilyen szerszámokkal kevésbé pontosan vághatók, mint a vastag lemezek, a vékonyfémfóliák vágási selejt je a 10%-ot is elérheti, ha az elõlyukasztott lyukak vágott kerulettõl mért távolságának tûrése +0,5 mm. Ezért vékony lemezeket csak rugónyomású leszorftólapos, elõlyukasztós szerszámokkal kellene vágni és az együttés vágószerszámokat elõnyben részesíteni (lásd 155. oldal). Az ütközõcsapok elrendezését a 77. és 80. oldalon ismertetjük; ez a sajtolósáv beosztásától függ. Ezek a csapok a sáv betolásakor elõször mint ütközõk szerepelnek, ha külön elõütközõ nincs. A lehetõség négyszög keresztmetszetû rúd ból ll! Lásd AWF Ennek 12. ábráján hasonló, II.ábráján más, valamivel drágább megoldás van, amelyeken azonban az el6vágóütköz6 nem fentr61, hanem oldalról kezelhet6, ami el6nyösnek tûnik. Lásd a H segédütköz6ket könyvünk 90., 91. és 93. ábráján.

4 E/ólyukasztós. csapos vágószerszám 95 vot megfordít juk és a másik oldallal az elõzõvel teljesen azonos módon járunk el ábrán vázoltsávkép ezt a módszert ábrázolja. A beépítésselkapcsolatban a következõk különösen kiemelendõk: A 3 bélyeget, a keresõcsapot a 2 felsõ részre csavarokkal és csapokkal erõsít jük fel. A külsõ 4 lyukasztóbélyegeket egy darabból esztergáljuk, hasít juk, edzzük, köszörüljük, és éppen úgy rögzítjük, mint a 3 kivágóbélyegeket. A középsõ 6lyukasztóbélyegeket a 4 elembe helyezzük be. Tehát nincs szükség a bélyeg/elvevólapra, 'igy az áttörés és a bélyegek idórabló beillesztéselmarad. Az alsó rész beépítése egyszerû, mivel a leszedõvel felszerelt vágólapot az alsó résszel csavaro kkal és illesztõszegekkel összefogjuk. A bélyegvezetõlap az oszlopos vezetés.f0lytán felesleges. A 10 leszedõlap áttöréseit nem kell pontosan kidolgozni; mivel ez csak a sávanyagot szedi le a bélyegrõl, de a bélyeget nem vezeti. A sáv/ordítás szerszám elõvágóütközõinek elrendezését már a 74.-és 82. oldalon ismertettük. A legolcsóbb az itt mutatott megoldásl12. A leszedõlap egyik furata rövid csapot vezet, melyet a rácsavarozott, felfelé hajlftott laposrugó tart. Kivágáskor a rugót lefelé nyomjuk, amíg a vágólapba ütközik. Ritkábban használunk olyan ütközõcsapokat, amelyeket a vágólapba süllyesztünk, és rugóerõ ellenében ékkel, homlokexcenterrel vagy vezérlõgörgõvel felfelé emelünk. Különösen ott, ahol több ütközõcsap van, ez a megoldás célszerû. A sáv, ill. kivágási ütköztetésének másik módja alemeuávütközó. Ez a vágó- vagy felfogólapra rácsavarozott rugóacélszalag, amelyet úgy szerelünk be, hogy felfelé hajlított lapos csúcsa a sávelõtolás határolásához helyes ütközési hely~etben legyen. A legelõnyösebb, amint itt is látható, a sáv második áthaladásához ugyanazt az elõütközõt és ütközõcsapot használni, mint az elsõhöz. Ennek elõfeltétele, hogy a sávok rövidek - vagyis 1 m-nél rövidebbek - és derékszögûek legyenek.. 5. Elõlyukasztós. keresõcsapos és ütközõcsapos vezetékes vágószerszám (5 és 6 szerszámlap, 119., 120. ábra) Igen pontos méretû munkadarabok együttes vág6szerszámmal vághatók, ellenkezõ esetben megfelel elólyukasztós oszlopos vagy vezetólapos vágószerszám. Többnyire ez utó~bit használjuk, de ne~ mindig olcsó. Az, oszlopos vezetésû szerszámházzalszemben a vezetólaposvágószerszámnak ma már alárendelt szerepe van. A vágási pontosság függ a lemez vastagságától, az ütköztetés módját61, a dolgoz6 ügyességétõl és gondosságát61. A 0,2 mm-nél vékonyabb lemezek, vékony keménypapír- és fémf6liák ilyen szerszá~okkal kevésbé pontosan vághat6k, mint a vastag lemezek, a vékony fémfóliák vágási selejt je a 10%-ot is elérheti, ha az elõlyukasztott lyukak vágott kerülettõl mért távolságának tûrése +0,5 mm. Ezért vékony lemezeket csak rug6nyomású leszorit6lapos, elõlyukaszt6s szerszámokkal kellene vágni és az együttés vág6szerszámokat elõnyben részesíteni (lásd 155. oldal). Az ütközõcsapok elrendezését a 77. és 80. oldalon ismertetjük; ez a sajtol6sáv beosztását6l függ. Ezek a csapok a sáv betolásakor elõször mintütközõk szerepelnek, ha külön elõütközõ nincs. A lehetõség négyszög keresztmetszetû rúdb6l 11% Lásd AWF Ennek 12. ábráján hasonló, II.ábráján más, valamivel drágább megoldás van, amelyeken azonban az el6vágóütköz6 nem fentr61, hanem oldalról kezelhet6, ami el6nyösnek tûnik. Lásd a H segédütköz6ket könyvünk 90., 91. és 93. ábráján.,..

5

6 E/õvágós. vezetõlapos vágószerszdm 99 miatt az egész vágólapot értékes acélból kellene elkészíteni, vagy olcsóbb acélból már rövid idõ után újat készíteni. Ezért érvényes az a'szabály, hogya gyakran használt vág68zer8zámba, melynek egye8 bélyegei kisebb mint a lemezvastag8ág, különleges acélper8elyeket kell be8zerelni. Ezeket túlfedési illesztéssei a tartólapjukba sajtoljuk. Nagyobb elõlyukasztáshoz ajánlatos a bélyegbe központobít6 C8apot szerelni, ún. kere8óc8apot, amelyet a 6 szerszámlapon (12) ábrázoltunk (120. ábra), és a 97. ábrán már ismertettünk. Ezáltal javul a méretpontosság. A központobít6csapokat azonban CBak ott 8zabad beépíteni, ahol az elõlyukabztók átmérõje nagyob b 3 mm-nél. A központosítócsapok kiálló hossza legalább 4 mm, de se~iképpen ne legyen nagyobb, mint 12 mm. A keresõcsapot nem szabad a;lulról beütni, mivel ezáltal a bélyegben zsákfurat képzõdik, amelyek edzéskor könnyen repednek, ezenkívül a bélyeg utánköszörülése a ker.esõcsap idõrabló kivétele nélküliehetelen. Ezért a 97., 98. és 120. ábrának megfelelõ átmenõ kere8õcbapob megoldás mindig elõnyösebb. 6. Elõvágós, horogütközõs, vezetõlapos vágószerszám (7 szerszámlap) Az Ó és 6 szerszámlapon tárgyalt szerszámhoz hasonló szerszámot ismertetünk a 7 szerszámlapon (121. ábra), melyen ütköztetõcsap helyett horgo8ütközó van. Erre a célra a bélyegtartólapot a gépállvány felé meghosszabbították, ez hordja a 12 ütközõcsapot, a jelen esetben egy menetes rudat két hatszögletes anyával a csap hosszának állitására. Ez a csap ráüt a 10 horgosütközõ vízszintes felületére, mely a 13 csap körül billenhet. A horgosütközõ másik karja, mely a 7 bélyegvezetõlap hosszúkás áttörésében fel és le mozgatható, a 6 vágólapon fekszik fel, és a 11 rugóerõ állandóan lefelé nyomja. A bélyeg lefelé haladásakor az ütközõcsap a horogra üt és nyitja annak másik karját, mely a szalagot ütközteti. A sáv vágás után továbbtolható, amíg a visszaesõ horgosütközõ a közben továbbtolt sáv hulladékhídjára, ill. annak legközelebbi kivágásába esik és ezzel a sávot következõ munkaá11ásának megfelelõen ütközteti. Ha induláskor a sávot a horgosütközõhöz toljuk, akkor az elsõ vágásra lyuk nélküli darab esik ki. Az elõlyukasztó- és a kivágóbélyeg között beépített elõvágóütközõvel ez elkerülhetõ. Egyszerû, laposa célból készített elõvágóütközõ, amint ezt az A WF ajánlja, a 7 szerszámlapon látható (14). Az elõütközõt csavarrugós alátéttel a megfelelõen kimunkált közbetétlécbe szereljük. A szerszám összeszerelésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy bár az elõvágóütközõ nem szorul meg, de magasságának a vágólap és a vezetõlap között ne legyen nagyobb játéka, mint a fél lemez vastagság, hogy a betolt lemezsávot az ütközõ alatt ne lehessen áthúzni. llyenkor az elõvágóütközõ elsõ éle fesztelenített helyzetben legalább x = 1 mm-rel a sávvezetõ mögött álljon. A horgos- és a többi szalag- és sávütközõket a szerszámgyárak ma már mint önálló kiegé8zító 8Zer8zámelemeket 8zállítjdk, amelyeket a szerszámkészítõ egyszerûen az új szerszámba, gyakran utólagosan az üzemben használt vágószerszámba beépíthet. A 122. ábrán olyan horgosütközõ látható, melynek csuklós felfüggesztését a vágólap feletti közlécre csavarozták. Ezt a horgosütközõt szalagrugó a vezetõlap' vagy fedõlap furatán át az alsó vágólapra nyomja. A 122. ábrán a szerszám-felsõrész oldalára csavarozott ferde szög alatt meghajlított lemezsáv a nyomószán lefelé,