A FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁST ELÕSEGÍTÕ AGRÁR- GEOINFORMÁCIÓS RENDSZER KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÕSÉGE
|
|
- Miklós Fekete
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁST ELÕSEGÍTÕ AGRÁR- GEOINFORMÁCIÓS RENDSZER KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÕSÉGE Összefoglalás Dr. Dobos Attila 1 -Dr. Nyizsalovszki Rita 1 -Szabó József 2 Egy térség jelenét értékelő helyzetelemzés segítségével vizsgálhatók a mezőgazdasági termelés fejlődésének sajátosságai, feltárhatók az egyes tájegységek adottságaiban rejlő különbségek. A térségi szintű talajtani, földhasználati, klimatikus viszonyok feltérképezése, térinformatikai rendszerbe szervezése alapján határozható meg az egyes térségek legeredményesebben termeszthető növényeinek típusai, az ökológiai igényekhez igazodó, a természeti erőforrásokat fenntartó földhasználati struktúra kialakítása valamint az indokolt talajvédelmi beavatkozások módozatai. Munkánk során a korszerű tájgazdálkodás szempontjain alapuló tájgazdálkodási körzetek kialakításához közigazgatási egységeket választottunk mintaterületnek Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében. Mintaterületeink: a Nyíregyházi, a Nyírbátori, a Nagykállói, a Mátészalkai és a Csengeri kistérségek voltak. Ezek közül a Nyírbátori területet szeretnék részletesen bemutatni. Az adatbázis alapján térben elhatároltuk és feltártuk a mintaterületek talajtani viszonyait: a növények gyökerei által kihasználható talajszelvény kémiai és fizikai tulajdonságait, a humusztartalmat, a tápanyagtőkét, a termőréteg vastagságát és a talajvíz viszonyokat. Elkülönítettük a mezőgazdasági tájgazdálkodási körzeteit, amelynek alapelemeit a Kreybigféle tradicionális színkulccsal (világos sárga, sötét sárga, világos barna, sötét barna, kék, rózsaszín, vörös, szürke, zöldes barna, vörös lila, világos lila, sötét lila, világos zöld) ábrázoltuk. A választott mintaterületek adatainak felhasználásával nagyléptékű, a térség növénytermesztési sajátosságainak bemutatására alkalmas térképi adatbázist állítottunk elő. Tájgazdálkodási körzetenként ajánlásokat tettünk az adott talajtani és meteorológiai sajátosságok mellett legeredményesebben termeszthető növények körére, valamint a vetésváltásra. Ajánlásainkat a mintaterületekre 1:25000 méretaránynak megfelelő felbontással térképi formában is ábrázoltuk. Summary With the help of this report evaluating the current situation of the region, characteristics of the development in agricultural production and regional diffrences can be clarified. By mapping out the regional soil, land use and climatic conditions and organizing these into a geographical information system, one can easily determine which plants are the most ideal to cultivate in that particular region. Moreover, it is a useful tool that enables us to estabilish the most favorable land use structure suited to ecological demands and also helps to determine the methods of soil protection. During our work, we chose administrive unit sin Szabolcs-Szatmár-Bereg County, based ont he latest aspects of regional cultivation. Our pilot areas are: the small regions of Nyíregyháza, Nyírbátor, Nagykálló, Mátészalka and Csenger. 1 MTA Debreceni Egyetem, Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport, Debrecen 2 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet, Budapest
2 Using the database, we separated and uncovered the soil conditions of the pilot areas: teh chemical and physical properties of the soil layer which is exploited by the roots of the plants, the humus content, the nutrien supply, the thickness of the cultivated layer and the water management conditions. We separated the districts of regional cultivation, where the basic elements of the traditional Kreybig color systems were applied (light yellow, dark yellow, light brown, dark green, blue, pink, red, grey, greenish brown, reddish purple, dark purple, light green). By using the data collected from the pilot areas, we comlied a map database, which is suitable to illustrate the plant cultivating characteristics of the region. We made recommendations to determine the most favorable plants to cultivate int he specific region with the given meteorological and soil conditions, as well as for the shifting of crops. Our recommendations were also illustrated in a map with a resolution of 1: Bevezetés A vidékfejlesztést támogató többszintű informatikai rendszer kialakításának szükségessége A többfunkciós agrármodell és ennek alapjául szolgáló földhasználati zónarendszer gyakorlati megvalósítását célozza a Kormány 2253/1999. (X. 7.) számú határozatával elfogadott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, a többfunkciós európai agrármodell elterjesztésének magyar kerete. Az új agrárstartégiai rendszer egyik fő pillére a fenntarthatóság gondolata. A mezőgazdasági teljesítményeknek a környezeti javakat, a környezet állapotát nem torzító megvalósítási módja. Az EU agrárrendszerében kiemelkedő jelentősége van a talaj termőképessége megőrzésének, a maradványanyagok alacsony szintje, valamint az állatállomány egészsége folyamatos biztosításának, az ökoszisztéma fenntartásának. Az EU 3508/92 sz. Tanácsi rendeletében a tagállamok számára kötelezővé teszi egy integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer felállítását egyes mezőgazdasági programjainak ellenőrzéséhez. A kialakítandó rendszer alapvetően egy részletes, a föld tulajdonjogán és kultúrnövény mélységű hasznosításán alapuló adatbázisra épül. A szabványos, térinformatikai alapokon nyugvó, jogszabályi szinten rendezett intézményi háttérrel rendelkező nyitott rendszer lehet képes az EU agrár-környezetvédelmi támogatási formák, a szaktanácsadás és a termelői adatbázis kialakítását segíteni. Fenntartható mezőgazdaság A fenntartható mezőgazdálkodás egyik legfontosabb alapelve a természeti erőforrások hosszú távú védelmének biztosítása. A tájhoz, a környezethez illeszkedő funkció-, tevékenység-, ágazati rendszer és belterjességi fok megtalálása, amely magából a környezetből, annak adottságaiból és korlátaiból fakad, ahhoz a lehető legjobban illeszkedik. A hazai környezetgazdálkodás, korszerű, tudományos megalapozása, a Nemzeti Agrárkörnyezeti Program célkitűzéseiben megfogalmazott feladatok végrehajtása egy integrált földalapú információs rendszer kialakítását igényli. Ahhoz, hogy a talajoknak az adott helyre vonatkozó racionális hasznosítását meghatározhassuk, optimális funkcióinak fenntartását biztosíthassuk, illetve a fenntartható gazdálkodást megvalósíthassuk a természeti-földrajzi, termőhelyi ismereteken túl a földbirtokra vonatkozó használati-, gazdálkodási- valamint az élettérre vonatkozó ismeretek összekapcsolására és együttes vizsgálatára van szükség. Mindezen célkitűzések nem valósíthatók meg hagyományos módszerekkel. 2
3 Munkánkban egy konkrét mintaterület elemzésén keresztül mutatjuk be e rendszer felépítését, amelynek elsődleges célkitűzése volt a nagyléptékű talajtani térinformatikai adatbázis tervezése a Nemzeti Agrár-környezeti Program térségi felbontású zónarendszerét meghatározó földhasználati mintázat megállapítására, a mezőgazdasági tájak elhatárolására valamint egy integrált, internetes talajtani térinformatikai rendszer tervezése és integrálása a vidékfejlesztési döntéstámogatásba. Anyag és módszer A térinformatika, mint az adatok térbeli-időbeli kezelésének igen hatékony eszköze nélkülözhetetlen támogatást biztosít az agrár-környezetgazdálkodás különböző problémáinak megoldásához. A térinformatikai eszköztár alkalmas a földrajzi helyhez kapcsolható adatok gyűjtésére, tárolására, egyesítésére, kezelésére, elemzésére az adatok és a levezetett információk megjelenítésére, valamint a földrajzi jelenségek megfigyelésére és modellezésére. Az agrárkörnyezet gazdálkodási feladatok következő és eddigiektől elkülönülő szintjét egy alulról építkező átnézetes, illetve tábla szintű talajtani információ bázis jelentheti, amely a gazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó adminisztratív feladatok végrehajtását segíti. Szükséges hangsúlyozni az alulról történő építkezést, hiszen a környezet állapotának részletes felmérése, a környezeti elemek érzékenységének vizsgálata és a gazdálkodás számára szükséges információigény kielégítése csak nagyléptékű adatokra (1: és 1: 10000) támaszkodva valósítható meg a térinformatikai eszközök, módszerek a digitális térképészet, távérzékelés, képfeldolgozás, GPS technika-technológia alapján az átnézetes talajismereti-, az üzemi genetikus és földértékelési térképezés adatainak talajismereti célú felhasználásával. A kutatómunka PC-s hardver környezetben történt, ESRI GIS szoftver termékeket (PC Arc View, Spatial Analyst, 3D Analyst, Image Analyst, Avenue) használva a térbeli adatok kezeléséhez, tárolásához, elemzéséhez és megjelenítéséhez. Az adatok- és az elemzések eredményeinek megjelenítése az objectum orientált Arc View program segítségével történt. A három dimenzióban értelmezhető objektumok komplex térbeli elemzéseihez a PC ARC/INFO 3D modulját, a PCTIN és az ArcView-hoz kapcsolható 3D Analyst digitális domborzatmodellező modult és a Spatial Analyst térbeli adatelemző modult használtuk. Mintaterület Mintaterületeink: a Nyíregyházi, a Nyírbátori, a Nagykállói, a Mátészalkai és a Csengeri kistérségek voltak (1. ábra). Ezek közül a Nyírbátori kistérséget mutatjuk be részletesen (2. ábra). 1 A mintaterület földrajzi jellemzése A Nyírbátori kistérség, mint adminisztratív egység Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. A hátrányos helyzetű kistérség 20 települést foglal magába. A kistérség három kistájhoz tartozik: területének több mint fele (55%) a Délkelet-Nyírség kistájhoz tartozik. Ny-i része a Közép-Nyírség, D-i része a Dél-Nyírség, É-i területei az Északkelet-Nyírség kistáj területére nyúlnak be. A kistérség mezőgazdasági adottságai a termőhelyi adottságokat tekintve kedvezőtlenek. 1.1 Földtani adottságok A felszín közeli üledékekben a pleisztocén végi futóhomok az uralkodó, löszös homok és barnaföld csak kisebb foltokban fordul elő. A nyírvízlaposok fenékszintjét meszes, 3
4 mésziszapos üledékek, öntéshomok vagy kotus rétegek borítják. Helyenként kevés gyepvasérc is előfordul. A K-i területeken lokális jelentőségű tőzeg keletkezett. A déli területeken 1-25 m vastagságban jelentkezik a würm végén képződött futóhomok. Viszonylag nagy területeket fed a nyírvíz-laposokhoz kapcsolódó 1-5 m vastag folyóvízi homok, mésziszapos homok. Az északkeleti területeken gyengén koptatott apró- és finomszemű szélhordta homok átlagosan 8-10 m vastagságban van jelen. A laposokban foltszerűen lösziszap a nyírvíz laposokban ill. a deflációs mélyedésekben holocén barnaföldek keletkeztek. 1.2 Termőhelyi jellemzés A Nyírség É-i és D-i része talajainak morfológiai képe közel azonos, a barna erdőtalajok ismert képét mutatják. Az Észak-Nyírség területén a futóhomok rétegek alatt eltemetett talajszint található. Vastagsága cm. A homokborítás mértéke K-ről Ny-felé haladva fokozatosan csökken. A Közép-Nyírség jellegzetes talajképződménye a kovárványos barna erdőtalaj. Vízgazdálkodása a humuszos homok- és futóhomok talajokénál kedvezőbb, tápanyagtartalma is magasabb, ami a kovárvány csíkok magasabb agyagtartalmából származik. Sekély humuszos rétegű mésztelen gyengén savanyú kémhatású homoktalajokat délen, a homokvonulatok lankás lejtőin, nyugaton a kovárványos barna erdőtalajokkal komplexben találunk. A homokvonulatok közötti laposokban réti talajok alakultak ki. Keletkezésükben a meszes altalajvíz mellett a növényzetnek is szerepe volt. A talajban a humuszos réteg vastagsága cm, kémhatásuk semleges, kevés CaCO3-at tartalmaznak. Mezőgazdasági hasznosításukat megnehezíti a felszínközeli talajvíz és a helyenként fellépő talajvízborítás, amely a nem megfelelő belvízelvezetés következménye. A parabolabuckák közötti területek talajai a réti talajokéhoz hasonlóak, szénsavas meszet nem tartalmaznak. Alapkőzetük a dombokról lefújt durvaszemcséjű homok. Ezen szelvények szervesanyag-tartalma alacsonyabb a tipikus réti talajokénál. A Mezőségi jellegű talajok átmenetet képeznek a Debreceni löszhát, illetve a Rétköz felé. Nyugat felé haladva a talajképző alapkőzet eolikus eredetű homokos lösz, majd a Debreceni löszháton eolikus lösz, észak felé haladva pedig folyóvízi eredetű iszapos finom homok. A Szatmári-síkság területét 1-12 m vastag folyóvízi képződmények fedik. A talajtakaró öntésanyagon kialakult, talajvízhatás alatt álló réti- és láptalajokból áll. A láptalajok igen savanyú kémhatásúak, ph értékük 4,5-5,5 közötti. Erősen televényes kotus rétegük cm közötti vastagságú. Altalajuk vízben oldható sótartalma rendszerint magas. Humusztartalmuk 20%-nál nagyobb. Nyers foszforsavban gazdagok, de káliban szegények. Az altalajban kb. 100 cm-től kevés szénsavas meszet tartalmaznak. Jellemzőek még a humuszban valamivel szegényebb, savanyú, erősen kötött réti talajok, melyek altalaja könnyebb mechanikai összetételű és 10% körüli szénsavas meszet tartalmaz. Legnagyobb kiterjedésben változó mechanikai összetételű, gyengén vagy erősen savanyú kémhatású, általában 1%-nál kisebb szervesanyag-tartalmú, gyenge termőképességű öntéstalajok fordulnak elő. A mintaterület talajainak talajismereti kategóriák szerinti besorolását a 3. ábra mutatja be. 4
5 1.3 A mintaterület éghajlata A vizsgált terület a mérsékelten meleg-száraz és kisebb mértékben a mérsékelten hűvös; mérsékelten száraz éghajlati körzethez tartozik. Az ökológiai feltételek közül a sugárzási viszonyok kedvezőek, a napsütéses órák évi összege óra. Az évi középhőmérséklet 9,5-10,5 o C, a vegetációs időszak átlaghőmérséklete 16,5-17 o C között ingadozik. A tenyészidőszak átlagos hossza nap, viszonylag állandó. A csapadék- ellátottság kedvezőbb az Alföldéhez képest, az átlagos évi csapadékösszeg mm. Az összes csapadék 60-70%- a vegetációs időszakban hullik, mm. A csapadék idő- és térbeli eloszlása igen szélsőséges, míg a Szatmári-sík északi részén mm, addig a déli területeken mm körüli. Az É-i területeken átlagosan évi 75 mm, a D-i területeken 100 mm vízhiánnyal kell számolni. A szárazsági index 1-1,28 között ingadozik, e felső értékek a Rétköz, a Közép-, a Dél- és a Nyugat-nyírség területeire jellemző, jelezve a növénytermesztés fokozott kockázatát. 1.4 Talajvíz adottságok A térség felszíni és felszín alatti vízkészlete viszonylag kedvezőbb, mint az Alföld többi részén, de területi eloszlása egyenlőtlen. A vizsgált terület vízrajzi szempontból két részre osztható. Amíg a Felső-Tiszavidék természetes vízfolyásokban gazdag, addig a nyírségi területek vízhálózatát csak az ún. nyírvíz csatornák alkotják A Nyírség területén a talajvíz adottságok sok helyen igen erősen érvényesülnek a termékenységben. Mezőgazdasági szempontból a Nyírségben a kék homokrétegnek és a felette elhelyezkedő felszínközeli- és felszíni rétegeknek vízmozgás törvényszerűségei és adottságai jutnak érvényre. Hatásuk lehet kedvező és kedvezőtlen. Kedvező akkor, ha a növények vízszükségletüket belőlük könnyen fedezhetik; kedvezőtlen, pedig akkor ha túl közel jutnak a felszínhez, vagy esetleg a felszínre törnek vízkárokat okozva. A Nyírség homokjai gyorsan nyelik el a csapadékvizeket és vezetik le a fölösleget a kékhomokrétegbe. E felett sok helyen különböző vastagságú agyagos homok és homokos agyagréteg is települt, melynek a felette levő futóhomokba bejutott csapadékvízzel szemben záróréteg szerepe van. A talajvíz mélysége általában 2-4 m között mozog, csak a magasabb területeken süllyed 4-6 m alá. A nyírvízlaposokban felszínközeli ill. gyakran felszínre is kerül. 2 Módszer A választott mintaterületek részletes földrajzi jellemzése után a Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti Térképezés adatainak felhasználásával nagyléptékű, a térség növénytermesztési sajátosságainak bemutatására alkalmas térképi adatbázist állítottunk elő. A Kreybig-féle térképezés volt az első olyan országos szintű, nagyléptékű helyszíni talajtaniés laboratóriumi vizsgálatokon alapuló felvételezés, amely kifejezetten gyakorlati célokat szolgált; célja az volt, hogy a termelést irányító szerveknek, az agrárpolitikusoknak, a gazdáknak, úgymint a termesztés kérdéseivel tudományosan foglalkozó intézményeknek a talajadottságok helyi fekvésébe, kiterjedésébe és irányt adóan a részlettulajdonságokba is betekintést adjon. A Kreybig-féle térképek ma is aktuálisak, mert bár szerkesztésük a 1934-ben kezdődött és 1944-ben, (illetve a háború alatt megsemmisült szelvények pótlásával 1955-ben) fejeződött be, a térképezett talajtulajdonságok legnagyobb részének időbeli változása nem jelentős, így ezen térképek és magyarázók adatai referenciaként szolgálhatnak az ember által okozott 5
6 környezeti hatások részletes vizsgálatához, illetve nagyléptékű, országos szintű térképezési munkálatok támogatását biztosíthatják. A Kreybig-féle térképezés folyamán gyűjtött információk feldolgozottsági állapota, méretaránya és szerkesztési minősége is különböző. Az adatok egységesítése, illetve egy szisztematikus térképi rendszer kidolgozása egyre nagyobb kihívást jelentett. A legfőbb megoldásra váró probléma a sokféle talajtani adat egyetlen térképlapon való megjelenítése volt. Kreybig Lajos a hagyományos talajtérképekkel kapcsolatban az alábbi megállapítást tette: a talajok belső, természetadta tulajdonságait kifejező adatoknak egy térképen való feltüntetése igen nagy nehézségbe ütközik. Nagyon nehezen feloldható ellentmondás rejlik ugyanis abban a tényben, hogy a hagyományos térképek viszonylag szűk eszközrendszerrel rendelkeznek az attributum adatok megjelenítésére, míg a talajok általános jellemzése igen sokféle, gyakran nagyon nehezen összeegyeztethető szempont figyelembevételét igényli (fizikai, kémiai, földrajzi, geológiai, illetve pontszerű vs. területi tulajdonságok). A hagyományos talajtérképek csak viszonylag kevés szöveges adat megjelenítésére alkalmasak, adattárat pedig csak ritkán kapcsoltak a térképekhez. A Kreybig-féle: Átnézetes Talajismereti Térképek kivételt jelentettek ez alól a magyar talajtérképezésben, hiszen a térképlapokon egy foltra vonatkoztatva megtaláljuk a fontosabb fizikai és kémiai tulajdonságokat, a 'Sigmond-féle talajosztályokat, valamint az adott foltok reprezentatív talajszelvényeit és az adott folt heterogenitását jellemző eltérő tulajdonságú talajszelvényeket is. Az Átnézetes Talajismereti Térképeken a talajtani és földhasználati viszonyokat együttesen ábrázolták. A földhasználati viszonyokat egyszerűsített formában adták meg megkülönböztetve: művelt területeket (szántó, gyümölcsös, rét-legelő) időszakosan vízállásos, vízjárta területeket, erdőket, tavakat, nádasokat, folyóvizeket, településeket. A növények gyökerei által kihasználható talaj kémiai tulajdonságait foltra vonatkozóan színek segítségével, míg a fizikai talajtulajdonságait felületkitöltő mintázattal ábrázolták. A nyomtatott térképszelvényeken az adott foltra vonatkozó tápanyagtőkét és a talajvízmélységet a kódszámokkal (a foltban elhelyezett keretezett törtszámmal) tüntették fel. A Kreybig-módszer jellemzője, hogy a térképek talajfoltjaihoz egy reprezentatív és több további, az adott folton belül előforduló talajszelvény rendelődik. Ezen szelvények együttesen az adott terület heterogenitásáról szolgáltatnak információt. Az adott foltban előforduló talajszelvényeket a felvételezési-, a kéziratos- és egyes nyomtatott szelvényeken térbelileg hűen ábrázolták, megkülönböztetve az adott területre jellemző és a foltonként megtalálható eltérő tulajdonságú talajszelvényeket. Azon talajszelvényeket, amelyből talajmintát vettek a laboratóriumi vizsgálatok céljából a felvételezési-, a kéziratos szelvényeken megkülönböztették. 6
7 Az egy térképlapon belül található talajszelvények kódolásánál kihasználták a talajszelvények hasonlóságát és amennyiben a feltárt szelvényhez hasonló földrajzi pozícióban lévő, közel hasonló tulajdonságokkal rendelkező talajszelvényt már leírtak, akkor annak kódját rendelték a feltárt talajszelvényhez. Így fordulhat elő egy térképlapon belül több azonos kódú talajszelvény. A Kreybig-féle térképek térbeli alapegységei: azonos fizika- és kémiai tulajdonsággal jellemzett talajfoltok; poligonok adott talajfoltra vonatkozóan reprezentatív és az adott folt heterogenitását jellemző eltérő tulajdonságú talajszelvények; pontadatok A talajfoltokhoz tartozó attributív (szöveges) adatok: A talajok termelési értékét meghatározó a növénytermesztésben érvényesülő belső talajtulajdonságok : a talaj fekvése (térbeli pozíció: tengerszint feletti magasság, kitettség), a növények gyökerei által kihasználható talajszelvény kémiai és fizikai tulajdonságai, humusztartalom, tápanyagtőke, termőréteg vastagsága, talajvízszint mélysége Térképmagyarázók A térképlapokhoz csatolt magyarázó füzetek a terület részletes talajtani és környezeti jellemzésére szolgáltak valamint a reprezentatív talajszelvények a felvételi és a laboratóriumi jegyzőkönyvek adatait tartalmazzák. Az adatbázis alapján térben elhatároltuk és feltártuk a mintaterületek talajtani viszonyait: a növények gyökerei által kihasználható talajszelvény kémiai és fizikai tulajdonságait, a humusztartalmat, a tápanyagtőkét, a termőréteg vastagságát és a talajvíz viszonyokat. Elkülönítettük a mezőgazdasági tájgazdálkodási körzeteit, amelynek alapelemeit a Kreybigféle tradicionális színkulccsal (világos sárga, sötét sárga, világos barna, sötét barna, kék, rózsaszín, vörös, szürke, zöldes barna, vörös lila, világos lila, sötét lila, világos zöld) ábrázoltuk. 3 Eredmények és következtetések A térség jelenét értékelő helyzetelemzés segítségével vizsgálhatók a mezőgazdasági termelés fejlődésének sajátosságai, feltárhatók az egyes tájegységek adottságaiban rejlő különbségek. A térségi szintű talajtani, földhasználati, klimatikus viszonyok feltérképezése, térinformatikai rendszerbe szervezése alapján határozható meg az egyes térségek legeredményesebben termeszthető növényeinek típusai, az ökológiai igényekhez igazodó földhasználati struktúra kialakítása valamint az indokolt talajvédelmi beavatkozások módozatai. A sikeres termesztés legfőbb és alapvető követelménye az okszerűség és azoknak a kölcsönhatásoknak, valamint összefüggéseknek és törvényszerűségeknek az ismerete, melyek az éghajlat, az időjárás, a talajadottságok és tulajdonságok, valamint a talaj- és növényélet között érvényesülnek. 7
8 Az okszerű gazdálkodást érdekében szükséges áttekinteni a mezőgazdasági tájak talajadottságait, tulajdonságait, valamint azokat a törvényszerűségeket, amelyek a növények fejlődésére, az eredményes termesztési tevékenységre, a termesztendő növények megválasztására, a talajművelésre és trágyázásra vonatkoznak. 3.1 A tájgazdálkodási körzetek kialakításának lépései: A mezőgazdasági táj fogalmának szabatos megállapítása rendkívül nehéz, mert számos tényező összhatásának eredménye alakítja azt ki. A tájalkotó tényezők között a legfontosabb szerepet a természeti tényezők összessége és az ember azon a tevékenységének együttese határozza meg, amellyel a táj kialakulására befolyást gyakorol. Mezőgazdasági szempontból természetesen azok a természeti tájalkotó-tényezők fontosak, amelyek a növénytermesztésben érvényesülnek, tehát az éghajlati, időjárási, talajadottsági és tulajdonsági tényezők, mert döntően ezek szabják meg a növénytermesztési és állattenyésztési lehetőségeket, valamint ezek technikai irányait és módjait. Mivel azonban a talajok kialakulásában az éghajlaton, talajon és a rajta termett növényeken kívül az ásványtani és geológiai eredet, valamint bizonyos telkesítési, különösen az ármentesítési és vízrendészeti - tehát emberi beavatkozások - is döntően érvényesülnek, a tájak megállapításánál ezeket is figyelembe kell venni. A tájgazdálkodási körzetek kialakításának lépései a következők: Mintaterületek kiválasztása. A tájgazdálkodási körzetek kialakításához közigazgatási egységeket választottunk mintaterületnek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Mintaterületeink: a Nyíregyházi, a Nyírbátori, a Nagykállói, a Mátészalkai és a Csengeri kistérségek Adatgyűjtés. - Kreybig-féle átnézetes talajismereti térképezés térképi és helyszíni talajvizsgálati és laboratóriumi adatai, - Magyarország tájbeosztási rendszere - Magyarország közigazgatási rendszere; település, térség, megye Integrált térinformatikai rendszer építése. - Rendszerterv kialakítása: adatszerkezet meghatározása, vetületi konverziók. - A térképek tematikus adatainak összetettsége és a különböző térbeli kiterjedésű adatok miatt egy komplex hierarchikus adatszerkezetet alakítottunk ki. A térképek vetületi alapja nem volt egységes, ezért annak harmonizációjára, a szabványos EOTR rendszerbe transzformálására volt szükség. A rendszertervben maghatároztuk a Kreybig Információs Rendszer logikai adatmodelljét. - Megterveztük a térbeli adatok tárolását, valamint az Input/output folyamatokat és az adatbázis felépítését. - Önálló adatkezelő modult fejlesztettünk ki az általunk használt (ESRI ArcView) térinformatikai szoftverhez. - Térinformatikai rendszer feltöltése és a térképek és leíró adatok digitális feldolgozása ARC/INFO, ArcView szoftver környezetben történt. - Térinformatikai rendszer feltöltése: A térképek és leíró adatok digitális feldolgozása ARC/INFO, ArcView környezetben történt. 8
9 3.1.4 A tájgazdálkodási körzetek elkülönítése a talajadottságok alapján. Termőhelyi jellemzés és tájhasznosítási besorolás A választott mintaterületek részletes jellemzése után amely a földrajzi-, talajtani adottságok, valamint a mezőgazdasági termelés helyzetének áttekintését jelentette a meglévő és különböző helyeken hozzáférhető, eltérő feldolgozottságú és léptékű talajtani információbázisok mindenek előtt a Kreybig-féle Átnézetes Talajismerteti Térképezés adatainak felhasználásával nagyléptékű, a térség növénytermesztési sajátosságainak bemutatására alkalmas térképi adatbázisokat állítottunk elő. Az adatbázisok alapján térben elhatároltuk és feltártuk a mintaterületek talajtani viszonyait: a növények gyökerei által kihasználható talajszelvény kémiai és fizikai tulajdonságait, a humusztartalmat, a tápanyagtőkét, a termőréteg vastagságát és a talajvíz viszonyokat. Elkülönítettük a mezőgazdasági tájkörzetek agroökológiai egységeit, amelyet a Kreybig-féle tradicionális színkulccsal (világos sárga, sötét sárga, világos barna, sötét barna, kék, rózsaszín, vörös, szürke, zöldes barna, vörös lila, világos lila, sötét lila, világos zöld) ábrázoltuk. Determinisztikus modell kialakítása a termesztett növények választékára a termőhelyi adottságok figyelembevételével. Az éghajlati, a domborzati, a földtani és biológiai sajátosságok figyelembe vételével egy egyszerűsített determinisztikus modellt alkottunk, melynek segítségével a mezőgazdasági területeket termőképességük alapján csoportosítottuk. A modell input adatait a Kreybig-féle digitális adatbázis talajszelvényeinek kémiai és fizikai tulajdonságai alapján (4-5. ábra) elhatárolt mezőgazdasági tájkörzetek szolgáltatják. A modell 4 fokozatú mezőgazdasági szántóföldi alkalmassági skálát határoz meg: 1. Gyenge termőképességű területek 2. Közepes termőképességű területek 3. Jó termőképességű területek 4. Kiváló termőképességű területek Elkülönítettük a nem mezőgazdasági hasznosítású területeket (mezőgazdasági termelésre alkalmatlan szikes területek, települések, vízfelületek, erdők stb.) amelyeket az 5. csoportba soroltuk. (Megjelenítés 6. ábra.) 3.2 A mezőgazdasági földhasználat értékelése a Nyírbátori kistérségben A kistérség mezőgazdasági adottságai kedvezőtlenek, termőhelyi adottságait tekintve az éghajlati, domborzati, földtani és biológiai sajátosságok figyelembe vételével alkotott tájgazdálkodási besorolás szerint csaknem 70%-a gyenge szántóföldi alkalmasságú terület, amely döntően csekély humusztartalmú, savanyú vagy semleges kémhatású, laza homoktalajokat jelent (7. ábra). A közepes termőképességű talajok területi részaránya nem éri el az 1%-ot. A jó termőképességű, 1% feletti humusztartalmú, meszes kötöttebb homoktalajok a terület alig több, mint 8%-án jellemzőek. Kiváló termőképességű, meszes vályog, - és öntésiszap talajok csak a kistérség peremi területein, az É-i, K-i és D-i részeken fordulnak elő kisebb foltokban, együttes területi részarányuk 3%. A mezőgazdaságilag nem hasznosítható erdők, beépített területek, vízfelületek, illetve időszakosan vízállásos területek együttesen a kistérség területének 20%-át adják. A mezőgazdaságilag hasznosított területeken a szántó aránya átlagosan 77%. Jellemző az alacsony aranykorona érték. 9
10 A gyümölcsös a mezőgazdasági terület 5 %-a, a legjobb termőképességű talajokon helyezkednek el. A szántóföldi növénytermesztésben legfontosabb kultúrák a rozs, a dohány, a triticale és a napraforgó. E két utóbbi vetésterületének csökkentése indokolt. A kistérség erdősültsége a legjobb a megyében, mintegy további 7000 ha erdőtelepítéssel lehet számolni a jövőben. 3.3 Növénytermesztési, talajvédelmi és tájhasznosítási irányelvek Tájgazdálkodási körzetenként ajánlásokat tettünk az adott talajtani és meteorológiai sajátosságok mellett legeredményesebben termeszthető növények körére, valamint a vetésváltásra. Ajánlásainkat a mintaterületekre 1:25000 méretaránynak megfelelő felbontással térképi formában is ábrázoltuk. A vizsgált területeken a kedvezőtlen edafikus vagy klimatikus hatás következtében a termőhelyspecifikus, illetve fajtaspecifikus termesztéstechnológia irányelveit kell követni. Törekedni kell olyan talajművelési módok, rendszerek, eszközök alkalmazására, amelyekkel fenntartjuk a talaj fizikai állapotát, elősegítjük mikrobiális tevékenységét. A talaj termékenységének fenntartása, illetve fokozása vetésváltáson alapuló rendszerben lehetséges. Javaslataink alapján az adott termesztési körzetekben indokolt agrotechnikai beavatkozások tudományosan megalapozottá, tervezhetővé válnak. Irodalomjegyzék Ángyán J., Menyhért Z. szerk. 1997: Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerű környezetgazdálkodás. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. Ballenegger R., Finály I A magyar talajtani kutatás története 1944-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest. Kreybig L A m. kir. földtani Intézet talajfelvételi, vizsgálati és térképezési módszere és célja. A Magyar mérnök és Építész egylet Közlönyének Havi Füzetei, Kulcsár L Falvaink fejlesztési stratégiái az EU csatlakozás tükrében. In: Kovács F. A falu- és vidékfejlesztés stratégiai kérdései. MTA Agrártudományok Osztálya, Budapest Nagy J., Kovács J Növénytermesztési sajátosságok a keleti háromhatár térségben, a növénytermesztési szerkezet módosításának lehetőségei. In: Sinóros-Szabó B, ed. Komplex környezetkímélő agrártermelés fejlesztése Magyarország keleti háromhatár szegletében Agroinform Kiadó, Budapest Szűcs I Verseny és rendszerszemlélet a földhasznosításban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Várallyay Gy., Szabó J., Pásztor L A Magyar Digitális Talajtani és Domborzati Adatbázis, Térinformatika (Hungarian GIS). 1997/4 p Székelyhidi T., Előd R., Marticsek J., Pataki R., Belényesi M. A Sapard programban (1999. augusztus) elkészített kistérségi pályázatok (Agrár erőforrás és fejlesztési igény szerinti) térinformatikai átvilágításának eredményei. (Az eredmények felhasználási 10
11 lehetőségei agrár stratégiák kidolgozásában) Fehér A., Nagy G., Pető K A földhasználati adottságok és tényezők szerepe az Észak-Alföldi Sapard kistérségek versenyképességében. Agrárgazdaság, vidékfejlesztés és agrárinformatika az évezred küszöbén (AVA) április 1-2. Marosi Sándor szerk Magyarország kistájainak katasztere I. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest p Pécsi M. és társai szerk Magyarország Nemzeti Atlasza. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest p Halmai P. szerk Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája Fogalomtár. Agroinform kiadó. Budapest 11
Tájgazdálkodási körzetek kialakítása a Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti Térképsorozat alapján
Tájgazdálkodási körzetek kialakítása a Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti Térképsorozat alapján Nagy János 1 Németh Tamás 2 Szabó József 2 Pásztor László 2 Dobos Attila 3 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi
RészletesebbenNagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél
Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél Pallagné Ruszkabányai Ágnes Hajdú-Bihar Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 2010. szeptember 8. Agrárinformatikai Nyári Egyetem
RészletesebbenGIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben
GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés
RészletesebbenAlkalmazott talajtan I.
Alkalmazott talajtan I. Tematika, a teljesítés feltételei A kurzus teljesítése két részbıl tevıdik össze: Elmélet Febr-márc: elıadás + márc. végén zárthelyi dolgozat Projektmunka 4 fıs csoportokban: Adott
RészletesebbenPásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs
RészletesebbenGeoinformatikai rendszerek
Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó
RészletesebbenTalajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz
Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz László Péter Bakacsi Zsófia - Laborczi Annamária - Pásztor László
RészletesebbenTalajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon
Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Szabó József, Anton Attila Soilutil Konferencia; Talajromlás, fenntartható talajhasználat ; Budapest, 2013. november 14. 1 Talaj- Mezőgazdas{g
RészletesebbenA Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
RészletesebbenPásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe PhD kurzus
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenA D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA
A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György
RészletesebbenA D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága
A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja
RészletesebbenAgrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése
Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Hervai Anrdrás - PTE Kutatás háttere mezőgazdaság helyzete Magyarországon 8442 gazdasági szervezet 485 ezer egyéni gazdaság 9,3 millió
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés
FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.
Részletesebben2. Hazai talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenHOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű
RészletesebbenVárosi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával
Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések
RészletesebbenTalajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai
Talajok Az emberi élet minőségének három legfontosabb tényezője: a megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer, a tiszta víz, és a kellemes környezet. Mindhárom szorosan kapcsolódik a talajhoz
Részletesebben3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenTérinformatika a hidrológia és a földhasználat területén
Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható
RészletesebbenTérinformatikai támogatás a kistérségi döntés és erőforrás-gazdálkodásban
Térinformatikai támogatás a kistérségi döntés és erőforrás-gazdálkodásban Készítette: Pázmányi Sándor Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Informatikai Központ 1 A stratégiai területi döntéstámogatási rendszerek
Részletesebben7. A digitális talajtérképezés alapjai
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenNAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN
SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS
RészletesebbenTérinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán
Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi
RészletesebbenTERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN
TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN Dér F. 1 Marton I. 2 Németh T. 3 Pásztor L. 3 Szabó J. 3 1 Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar 7400-Kaposvár, Guba S. u. 40. 2 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenA Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése
XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.
RészletesebbenÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben
ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,
RészletesebbenNAGYLÉPTÉKŰ TALAJTANI TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK ÉPÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI. Bevezetés
NAGYLÉPTÉKŰ TALAJTANI TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK ÉPÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI Szabó József - Pásztor László - Bakacsi Zsófia - Csökli Gabriella - Zágoni Balázs 1 Bevezetés A környezet állapotának részletes
RészletesebbenTérinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok
Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember
RészletesebbenPásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 1. Bevezetés, alapfogalmak
Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 1. Bevezetés, alapfogalmak
Részletesebben1:25.000-ES MÉRETARÁNYÚ TALAJTANI-FÖLDRAJZI MINTÁZAT AZ ORSZÁG EGYES TERÜLETEIN A KREYBIG DIGITÁLIS TALAJINFORMÁCIÓS RENDSZER ALAPJÁN.
1:25.000-ES MÉRETARÁNYÚ TALAJTANI-FÖLDRAJZI MINTÁZAT AZ ORSZÁG EGYES TERÜLETEIN A KREYBIG DIGITÁLIS TALAJINFORMÁCIÓS RENDSZER ALAPJÁN Pásztor László - Szabó József - Bakacsi Zsófia - Csökli Gabriella -
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
Az élőhely-térképezés talajtani támogatása (TalajMÉTA) Laborczi Annamária Szabó József Pásztor László Bakacsi Zsófia Dombos Miklós Magyar Tudományos Akadémia, Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest
RészletesebbenBorászati technológia I.
Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Informatika és információ technológia alkalmazása a vízgazdálkodásban 45.lecke Mi a
RészletesebbenVörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani
RészletesebbenA kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os
RészletesebbenDr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet
Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
RészletesebbenA tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)
Tantárgy neve: Alkalmazott talajtan Kreditértéke: 3 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma:
RészletesebbenTulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások
1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető
RészletesebbenBevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok
Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok
RészletesebbenTérbeli talajinformációs rendszerek INSPIRE kompatibilitásának vizsgálata
Térbeli talajinformációs rendszerek INSPIRE kompatibilitásának vizsgálata Pásztor László Laborczi Annamária* Bakacsi Zsófia Sieglerné Matus Judit Szabó József MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenDiagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján
Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Bakacsi Zsófia 1 - Szabó József 1 Waltner István 2 Michéli Erika 2 Fuchs Márta 2 - Laborczi Annamária 1 -
RészletesebbenAgrárinformatika a precíziós gazdálkodásban GAZDÁLKODJ OKOSAN TÉRINFORMATIKÁVAL!
GAZDÁLKODJ OKOSAN TÉRINFORMATIKÁVAL! AGRÁRINFORMATIKAI MEGOLDÁSOK A HATÉKONYABB TERMELÉSÉRT ESRI MAGYARORSZÁG KFT 2016. FEBRUÁR 18 Precíziós gazdálkodás A precíziós mezőgazdaság magába foglalja a termőhelyhez
RészletesebbenA glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter
A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi
Részletesebben(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren
(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren Digital publication of the 1:200,000 scale agricultural soil map on the georgikon map talajtan@georgikon.hu
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenContivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.
Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKörnyezetinformatika I. (KM047_1) Talajtérképezés története. Talaj adatok. MTA ATK TAKI: Talajtérképezési és Környezetinformatikai Osztály
Talajtérképezés története Környezetinformatika I. (KM047_1) Talaj adatok 2018/2019-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék 1778-1858: Szarvasi gazdasági
RészletesebbenBerente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése
Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati
RészletesebbenFöldművelésügyi Minisztérium augusztus 24. TájGazda ORSZÁGOS TANÚSÍTOTT TÁJJELLEGŰ GAZDÁLKODÁS, TERMÉKPROGRAM ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY
Földművelésügyi Minisztérium 2015. augusztus 24. TájGazda ORSZÁGOS TANÚSÍTOTT TÁJJELLEGŰ GAZDÁLKODÁS, TERMÉKPROGRAM ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY A 2013-ban létrehozott és a megvalósításhoz folyamatosan fejlesztett
RészletesebbenMÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
RészletesebbenA NATéR Projekt általános bemutatása
A NATéR Projekt általános bemutatása Kajner Péter Orosz László Szőcs Teodóra Turczi Gábor Pálvölgyi Tamás Czira Tamás Kovács Attila Rotárné Szalkai Ágnes Mattányi Zsolt és az MFGI több kollégája Nemzeti
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMagyarország 1:100 000 méretarányú agrotopográfiai térképe
Magyarország :00 000 méretarányú agrotopográfiai térképe Magyarországon a gazdaság fejlődésének egyik meghatározó tényezője a mezőgazdaság. A mezőgazdaság fejlesztésének lehetőségeit és korlátait elsősorban
RészletesebbenFöldminőség, földértékelés és földhasználati információ Keszthely, 2007. november 22-23.
D-e-Meter? Földminősítés a XXI. században! Gaál Zoltán 1, Tóth Gergely 2, Debreczeni Béláné 1, Hermann Tamás 1, Kuti László 3, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Németh Tamás 4, Nikl István 5, Speiser Ferenc
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
RészletesebbenTermőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia
Termőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia 2019. 04. 21. Dr. Riczu Péter Precíziós gazdálkodási rendszerfejlesztő mérnök Termelés során elérhető adatok Növényzet produktivitása
RészletesebbenDöntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben
PANNEX workshop Budapest, 2016. november 17. Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben Jolánkai Márton - Tarnawa Ákos Szent István Egyetem, Növénytermesztési Intézet A kutatás tárgya az agrár ágazatok
RészletesebbenA precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei
A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm
RészletesebbenLejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései
Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései Bertóti Réka Diána, Dobos Endre, Holndonner Péter Miskolci Egyetem - Műszaki Földtudományi Kar, Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék VIII. Kárpát-medencei
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Homoktalajok javítása 76.lecke A nagy homoktartalom területe és aránya Terület,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe
A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe Göncz Annamária VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály V. Magyar Tájökológiai Konferencia
RészletesebbenVIDÉKKUTATÁS 2012-2013
VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:
RészletesebbenKörnyezetállapot-értékelés I. (KM018_1)
Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) Talaj adatok 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Talajtérképezés története 1778-1858: Szarvasi
RészletesebbenA talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenMIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY
FVM VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2009/2010. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI 1. feladat:
RészletesebbenA precíz és hatékony mezőgazdaság a NAIK MGI szemszögéből
A precíz és hatékony mezőgazdaság a NAIK MGI szemszögéből A jövő mezőgazdasága fókuszban a hatékonyság NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (NAIK MGI) Gödöllő, 2018. november 22. Előadó: Dr. Gulyás Zoltán
RészletesebbenTermőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén
Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők
RészletesebbenFöldfelszín megfigyelés Európára a GMES program keretében Büttner György (FÖMI, ETC-TE)
Földfelszín megfigyelés Európára a GMES program keretében Büttner György (FÖMI, ETC-TE) Tartalomjegyzék Miért szükséges Európa felszínborításának ismerete? A Global Monitoring for Environment and Security
RészletesebbenMonitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
RészletesebbenMagyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,
RészletesebbenEGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2
EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros
RészletesebbenIT megoldások a 4F rendszerben
IT megoldások a 4F rendszerben Speiser Ferenc 1, Vass József 1, Gaál Zoltán 1, Nikl István 2 1 Pannon Egyetem, Automatizálás Tanszék 2 InterMap Kft. Bemutatkozás D-e-Meter labor fejlődése 2001-óta Hardver
RészletesebbenMezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.
54 581 01 0010 54 01 FÖLDMÉRŐ ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS 54 581 01 0010 54 02 TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS szakképesítések 2244-06 A térinformatika feladatai A térinformatika területei, eszközrendszere vizsgafeladat
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke
RészletesebbenBiomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László
Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megújuló energiatermelés hazai lehetőségei Kiváló biomassza- és földhőtermelés
RészletesebbenSzakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató
Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA FÖLDHASZNOSÍTÁSI-, MŰSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET Meteorológiai mérések hasznosítása döntéstámogató rendszerekben Rácz Csaba Nagy János
RészletesebbenBELVÍZTÉRKÉPEZÉS A TERÜLETFEJLESZTÉS SZOLGÁLATÁBAN. Bevezetés
BELVÍZTÉRKÉPEZÉS A TERÜLETFEJLESZTÉS SZOLGÁLATÁBAN Bíró Tibor 1 Tamás János 2 Lénárt Csaba 3 Bevezetés A belvizek előrejelzése, a belvízmennyiségek és az elöntések várható mértékének becslése a vízrajzi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebbenműszaki főigazgató helyettes Dátum: június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Dátum: 2018. június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság Aszálykezelés? Futottunk az események után: utólagos aszályelemzések, az aszály számszerűsítése
Részletesebben5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez
5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei típusonként az 1. (1) bekezdés g h j valamint az 1.
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary
Parlagoltatásos, zöld- és istállótrágyázásos vetésforgók összehasonlítása a talajtömörödöttség tükrében Szőllősi István Antal Tamás Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Jármű és
RészletesebbenA földünk. Az otthonunk. A jövőnk. ELSIVATAG OSODÁS ÉS ASZÁLY ELLENI KÜZDELEM VILÁG NAPJA
A földünk. Az otthonunk. A jövőnk. ELSIVATAG OSODÁS ÉS ASZÁLY ELLENI KÜZDELEM VILÁG NAPJA 20 17. 0 6. 17. A talajromlás hazai trendjei S Z A B Ó J Ó Z SEF MTA AT K TA L A J TA NI É S AG R O K É MIAI I
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
Részletesebben