Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel SRAM FPGA Architektúrák

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel SRAM FPGA Architektúrák"

Átírás

1 BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel SRAM FPGA Architektúrák Fehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich Tamás BME MIT atórium

2 FPGA áramkörök felépítése Az alapvetı erıforrások Logikai blokkok I/O blokkok Huzalozás Felhasználói szinten közvetlenül csak az elsı kettı jelenik meg A huzalozás nem direkt erıforrás, de kritikus esetekben az eszköz használati értékének igen fontos eleme

3 FPGA felépítés Egyszerősített általános kép

4 Technológia és piac Az FPGA flexibilis eszköz, ez költségekkel jár Költség/szolgáltatás optimalizálása fontos Technológiai lehetıségek/elfogadható ár A VLSI félvezetı technológia szempontjából az SRAM FPGA kedvezı eszköztípus Sok egyszerő, azonos modul Szabályos ismétlıdés, szimmetrikus struktúra Az I/O meghajtók és néhány PLL kivételével egyszerő, közönséges CMOS logika

5 Technológiai háttér Az SRAM FPGA-k jellemzıen a technológiai élvonalban vannak Altera Stratix4 40 nm Xilinx Virtex5 65 nm Lattice SC/M 90nm Ezek a technológiák költségesek Ezt nem minden alkalmazás viseli el Egyszerősített, a fontos tulajdonságokat megırzı, megjelenítı eszközök Altera Cyclone, Xilinx Spartan, Lattice EC Fıképp általános célú, fogyasztói alkalmazásokhoz

6 Altera Stratix USD Gyors összehasonlítás Xilinx Virtex USD Lattice SC/M USD

7 Gyors összehasonlítás Altera Stratix4 Nincs ár Xilinx Virtex5 ( Slice = 4LE) USD T13.178

8 Gyors összehasonlítás Altera CycloneIII USD Xilinx Spartan USD Lattice ECM USD Actel IGLO USD

9 FPGA belsı felépítés SRAM FPGA mindig LUT alapú (kivétel MOT ) A LUT egy 1 bit széles memória Mélysége (címvonalak száma ) változó Korai elemzések alapján a 4 bit tőnt optimálisnak Kompromisszum a huzalozás és granularitás között Egy logikai egység 2 4 LUT közelségére épít Lokális belsı kapcsolatok a késleltetést csökkentik Legújabb irányzat a drágább termékvonalban alapelem mérete x4, azaz LUT6

10 Példa eszköz: Xilinx Spartan3E Általános felépítés egyszerő Homogén logikai struktúra Egyenletes CLB réteg Funkcionális blokkok BRAM MULT DCM I/O győrő

11 A logikai elemek Enyhe aszimmetria a CLB felépítésben 1 CLB = 2 x 2 Szelet Bal és jobb szelet eltérı Extra LUT módok Független függıleges kapcsolatok speciális logika aritmetika

12 A CLB struktúra Megosztott elrendezés Független belsı blokkok Szempontok nem ismertek 4 bit számláló/aritmetika Kedvezıbb huzalozás? Az extra memória funkciók hasznosak A konfigurációs memória részletei felhasználói memóriaként is elérhetık

13 A CLB erıforrása Az eredeti koncepció nem változott Az alap erıforrás az Logic Cell LC = 1 LUT + 1 FF LUT4 tetszıleges 4 változós fgv. 1 változóra hazárdmentes Mőködési idı bemenet és logikai komplexitás invariáns DFF Élvezérelt,, órajel eng. Szink/Aszink. SET/RESET Független kombinációs és regiszteres kimenet

14 Dedikált CLB erıforrások Az egységes alapkoncepció finomítása A LUT4 természetesen mindenre jó, de A sokváltozós logikai függvények, a legegyszerőbbek is túl sok szintet igényelnek lassú Az aritmetikai mőveletekben kell átvitel jel. Ez egy fontos, de csak belül szükséges, idıkritikus jel. LUT4 alapon 100% redundancia lép fel (3 bemeneti jel 2 függvénye) Hagyományos tömbszorzónál egy-egy szinten kell lokális bitszorzat (AND2) és összeadás a részszorzatokhoz

15 A gyors átvitelképzés Az aritmetikai mőveletek hatékonysága alapvetı Sebességük a használhatóságot egyértelmően jellemzi Az elemei mővelet: S j = A j xor B j xor C ij C oj = A j B j + A j C ij + B j C ij A teljes mővelet végrehajtási ideje a C i0 C on-1 út terjedési ideje, n-1 az adatméret függvénye A beépített egyszerő átvitel lánc feleslegessé tesz bármilyen más CLA, CS módszert

16 A gyors átvitel logika A mőveletet 1 bites fél összeadókra bontja A szelet Cin bejövı bitje BX input vagy alsó CLB Cout vagy fix 0 / 1 Összeg bit Fout= A0 xor B0 Xout = Fout xor Cin Átvitel Bit helyiértékenként átvitelterjesztés vagy átvitel generálás A CYMUXF vezérlése az Fout jellel Tehát ha Fout=1, terjeszt, ezért CoutF=Cin, egyébként CoutF=AB, vagyis generál, ha AB=1 Az erıforrások más logika megvalósítására is használhatók

17 A gyors átvitel logika Aritmetika ADD/SUB/INC/DEC mővelet SUM=A xor B xor C i Átvitel terjesztés és/vagy generálás C o = AB + AC i + BC i C o = (A xor B)? C i : A;

18 Szorzás logikával A szorzás erıforrás igényes Bitszorzás AND2 Összegzés FA Kezdıszinten egyszerősítés lehetséges, egybıl 2 szint összegezhetı

19 Szorzás CLB logikával Aritmetika MUL mővelet Bitszintő szorzat és összegzés PP ij =PP ij-1 + A ik *B kj XOR kapu felsı ága általában PP ij-1 Az ábra az elsı szintet mutatja, itt 2 bitszorzat összegezhetı

20 Belsı multiplexerek Szélesebb logikai kifejezésekhez A független szeletek kombinálhatók MUX4, MUX8, MUX16 egy CLB-ben

21 MUX használat logikához Más lehetıségek LUT5 generálása Tetszıleges 5 vált. fv. Egyedi 6 9 változós függvények Pl. MUX4 6 bemenettel

22 CYMUX használat logikához A MUX általános elem, lehet AND vagy OR kapu Ennek megfelelıen a LUT4 részlet logikák összevonhatók szélesebb függvényekké

23 A részletes struktúra Egyszerősített SliceM felsı és alsó logikai cellája

24 Memória funkciók a CLB-ben Elosztott memóriának hívják LUT mérető blokkokból építhetı a szükséges méret Lehet természetesen ROM (alapvetıen mindig az) RAM-nál szétválasztott adat be és kimeneti vonal Lehet szinkron beírású RAM Lehet szinkron beírású dual-port RAM 2x erıforrásigény Szinkron olvasás a CLB FF használatával Kezdıérték minden esetben megadható Sebesség illeszkedik a rendszerhez Kiváló elem regiszter készletek megvalósítására

25 Elızmények Ez a funkció a 4000-es családban jelent meg elıször A memória hagyományos aszinkron SRAM volt Ez nem kezelhetı megbízhatóan az idızítések miatt Ezután lett az írás szinkron Ennek megfelelıen az írás a WCLK jel élére történik Az olvasás azonos idejő, aszinkron

26 LUT RAM LUT RAM csak a SliceM oldalon realizálható 1 Slice 1db RAM16x1D vagy 1db RAM32x1S

27 LUT RAM Nagyobb méret relatív lokális elhelyezéssel A rendszer a RAM32x8S elemet 8 szeletben helyez el Használat HDL forrásnyelvi szintrıl Beépítés könyvtári primitívként

28 LUT shift regiszter Érdekes elem, igen flexibilisen használható Származtatható a konfigurációs mechanizus ismeretében A konfigurációs bitek bekapcsoláskor egy nagy shiftregiszterbe léptetıdnek be Minden konfigurációs elem egy-egy poziciója a konfigurációs tárnak 1 LUT 16 bitet foglal el Az SRL16 módban ezt a 16 bitet átemeljük a felhasználói logikába

29 LUT shift regiszter A megvalósítás Tulajdonságok Dinamikusan változtatható hosszúságú soros késleltetı (1 16) Kaszkádosítható CLB-ken át Nincs SET/RESET, párhuzamos D/Q, van CE

30 LUT SRL használat Alapvetıen mint késleltı, aszinkron dinamikus címzéssel Szinkron címzés FF használattal

31 LUT SRL használat Mőveleti láncok belsı pontjaiban pipe-line késleltetések kiegyenlítése Adatméretnek megfelelı számú LUT kell Kis mérető FIFO Adatok SRL-ben Kiegészítı logika, címszámláló, státusz jelzık

32 LUT SRL használat Véletlensorozat generátor LFSR használatával XAPP211, LFSR visszacsatoló polinomok n=3 és n=168 között Pl. Gold Code Generator for

33 LUT SRL használat Számlálók Győrős számláló max. 16 modulusig Konfigurációs inicializálás a értékre Modulus választható a LUT címbemeneten keresztül Szabadon futó, nincs RESET, de van CE

34 LUT SRL számláló Nagyobb modulus SRL16-ok sorba kötve Relatív prím hosszú SRL16-ok kimenetei AND kapcsolatban Példa: 3465 modulusú osztó Legyen az SRL16-ok egyedi modulusa a 3465 faktorizációja alapján 11, 9, 7 és 5. A TC csak minden 5x7x9x11= 385. ciklusban lesz aktív

35 LUT FF A szekvenciális logika alaperıforrása Megjegyzés: Néhány FPGA-ban nincs dedikált regiszter erıforrás, azt az általános logikai cellából alakítják ki Az SRAM FPGA-ak mindig tartalmaznak FF-ot Élvezérelt DFF órajel engedélyezéssel Alaphelyzet beállítás SET/RESET, szinkron/aszinkron Inicializálás: INIT0/INIT1

36 További erıforrások Huzalozás Bıven túlméretezett huzalozási erıforrások Történelmi okokból

37 Huzalozás Különbözı huzalozási erıforrások Hosszú vonalak az IC teljes felületén Minden 6. CLB-hez A hatos csoportok között egyszintő átugrás Kapcsolat a második szomszédokhoz Alapvetı szomszédos, direkt kapcsolatok Speciális globális hálózatok (Nem CLK!) GSR Globális SET/RESET vonal GTS Globális Hiz az I/O kimenetekre Az órajel hálózat más!

38 Órajel erıforrások Az FPGA tervek legfontosabb szempontja az órajelezés Alapvetı a szinkron tervezés Egy modulon/blokkon belül egy órajelet használunk Lassabb ütemezést órajel engedélyezésen keresztül valósítunk meg. Természetesen egy teljes terven belül lehet több órajel tartomány Ezek között a kommunikációt igen gondosan kell megtervezni

39 Globális órajel hálózatok A teljes felület negyedekre osztva Negyedenként 8-8 globális órajel hálózat Ezek globalizálhatók vagy függetlenül használhatók (fogyasztás!) Meghajtás csak globális órajel bufferekrıl MUX funciója is van, az órajel forrás átkapcsolható Órajel forrás lehet Közvetlenül külsı dedikált GCLK láb Órajel kezelı modul kimenet Belsı jel

40 Órajel hálózatok tulajdonságai A teljes felületen minimális késleltetés Globális szinkron paradigma Csak FF, RAM, vagy más elem órajel bemenetére csatlakoztatható nem használható, mint általános logikai jel A FF órajel bemenet meghajtható általános jelekrıl, de ez egy nem ajánlott tervezési stílus BUFGMUX átkapcsolás glitch mentesen két tetszıleges frekvenciájú aszinkron órajel között S vált, CKa ciklus végét megvárja, kimenet 0, ezután vár CKb alacsony értékére és átkapcsol rá

41 Órajel kezelı modul Általános célú órajel kezelı Szinkronizáló, Frekvencia osztó 2x szorzó Fázistoló / fázis hasító DLL frekvencia szintézer Tipikus alkalmazás

42 Órajel kezelı modul Fázis toló egység Beállítható késleltetés, ps lépésben Belsı felépítés: Visszacsatolt szabályozó kör, ami kompenzálja a késleltetést

43 Órajel kezelı egység Belsı / külsı késleltetés kompenzáció Azonos késleltetéső komponensek beépítésével az egyes késleltetések kompenzálhatók A külsı és belsı órajel események szinkronizálhatóak

44 Órajel kezelı egység Órajel kondicionálás Szinkronizáció Frekvencia kétszerezés 4 fázisú órajelezés Különbözı leosztott késleltetés kompenzált CLKDIV frekvenciák: 1.5, 2, 2.5, 3,..8, 9,.. 10, 16 (CLK2x/K, ahol K = 3 32)

45 Órajel kezelı egység Frekvencia szintézer Lényegében egy frekvencia szorzó egység Fout = F_CKin * FX_Mult/FX_Div, ahol FX_Mult 2 32 FX_Div 1 32 A kimeneti CK_FX lehet fáziszárt vagy független a referenciától (CLK_FB használata) Frekvencia szintézis lehetséges független és fáziszárt üzemmódban A használható frekvencia tartomány eltérı Spartan 3E 5MHz 250MHz, ha szinkronizált (DLL is kell) Spartan 3E 200kHz 333MHz, ha nem kell szinkronizáció

46 Egyéb erıforrások Az alacsony árfekvéső elemekben Nagyobb mérető memória blokkok Dedikált szorzó modulok Prémium kategóriában Többféle memória modul DSP blokk teljes MAC struktúrával Beépített CPU mag/magok Nagysebességő soros interfészek

47 Speciális blokkok az FPGA-ban Blokk RAM elhelyezése

48 Blokk RAM 2 4 kbyte dual port szinkron RAM Mérettıl függı számban 4 36 db Adatméret rugalmasan választható 16kx1, 8kx2, 4kx4, nincs paritás 2kx(8+1), 1kx(16+2), 512x(32+4)

49 Használati módok Blokk RAM Igazi dual port, teljesen független CLKA és CLKB Kiváló elem független órajeltartományok közötti szinkronizációra, adatcserére Teljesen szinkron mőködés Írás: cím, adat és WE aktív, mővelet CLK élére Olvasás: cím, RE aktív, CLK élére az adat a kimeneti regiszterbe kerül

50 Blokk RAM Beállítások NO_CHANGE a kimeneten az írást követıen

51 Blokk RAM Beállítások READ_FIRST

52 Blokk RAM Beállítások WRITE_FIRST

53 Blokk RAM konfliktusok Természetesen, a dual portos mőködés miatt, egy cella írásakor, ugyanahhoz a cellához fordulva problémák adódnak Dual port módban egyidıben azonos címre írás eltérı adatokkal, az adat bizonytalan lesz (nincs prioritás) Aszinkron órajeleknél, írás és azonos idejő olvasás hozzáférés esetén az olvasás eredménye bizonytalan Az új belsı adat még nem stabil az olvasás idején WRITE_FIRST vagy NO_CHANGE esetén egyik port írásakor a másik kimeneti latch tartalma módosul

54 BlokkRAM használat Tetszıleges memória funkció Adatméret átalakítás átvitel elıtt PAR SER soros átvitel SER PAR, 32 bit 2 bit, 2 bit 32 bit A tartalom fele függetlenül használható, mint 2 db egy portos memória Ugyanígy fele akkora 72 bit széles memória is kialakítható Bufferek, késleltetı vonalak, videó sor tároló

55 Blokk RAM használat Általános logika, mint egy nagyobb LUT n bemenet, m kimenet REGISZTERES! Függvénytáblázat sin/cos, stb. Mikroprogramozott vezérlı programtár és következı utasítás logika Tulajdonságok: Inicializálható felkonfiguráláskor RESET csak a kimeneti regisztert befolyásolja

56 Blokk RAM használat Virtex eszközökben további tulajdonságok Széles adatformátum esetén bájtonkénti írás engedélyezés Beágyazott rendszerek megvalósítása során fontos lehet CPU buszrendszere kínálja / igényli Operációs rendszer meglévı forrása használ rövid változókat (újrafordítható,.)

57 BlokkRAM használat FIFO használat támogatása Közvetlen HW kiegészítı logika Rendszer elem sebessége nem csökken Üzemmódok: Normál FWFT az elsı adat átesik a kimenetre Jelzések: Full, AlmostFull Empty, AlmostEmpty

58 Szorzó A felhasználók régi vágya Teljes párhuzamos tömbszorzó 18x18 bites Illeszkedik a BlokkRAM 18 bites konfigurációjához A fizikai beépítés is támogatja az együttes használatot, pl. FIR szőrı 2 s komplemens, elıjeles mővelet 36 bites teljes eredmény P[35] redundáns bit

59 Szorzó Mőködési sebessége a nagy, illeszkedik a RAM-hoz Megırizhetı az opcionális pipe-line regiszterekkel Használható Önállóan Kaszkádosítva

60 Szorzó Kibıvítés nagyobb pontosságra, pl. 35 x 35 bit 4 db keresztszorzat, MSW x MSW LSW x LSW MSW x LSW LSW x MSW Elıjel kiterjesztés!

61 Összefoglalás FPGA belsı erıforrások Logikai blokk sokféle lehet SRAM-nál tipikus a LUT4 + DFF Kiegészítı tulajdonságok: Átvitelgyorsító Elosztott memória SRL16 Speciális modulok Órajel kezelı Szorzó BlokkRAM

Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel

Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Fehér Béla Szántó Péter,

Részletesebben

Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel

Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Rendszerspecifikáció BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel

Részletesebben

Előadó: Nagy István (A65)

Előadó: Nagy István (A65) Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

A LOGSYS GUI. Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT FPGA laboratórium

A LOGSYS GUI. Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT FPGA laboratórium BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK A LOGSYS GUI Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT atórium

Részletesebben

Szűrő architektúrák FPGA realizációjának vizsgálata

Szűrő architektúrák FPGA realizációjának vizsgálata Szűrő architektúrák FPGA realizációjának vizsgálata Kutatási beszámoló a Pro Progressio alapítvány számára Szántó Péter, 2013. Bevezetés Az FPGA-ban megvalósítandó jelfeldolgozási feladatok közül a legfontosabb

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA02 6. EA

Digitális technika VIMIAA02 6. EA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 6. EA Fehér Béla BME MIT Kiegészítés az eddigi

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA02 6. EA Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA02 6. EA Fehér Béla BME MIT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 6. EA Fehér Béla BME MIT Kiegészítés az eddigi

Részletesebben

FPGA áramkörök alkalmazásainak vizsgálata

FPGA áramkörök alkalmazásainak vizsgálata FPGA áramkörök alkalmazásainak vizsgálata Kutatási beszámoló a Pro Progressio alapítvány számára Raikovich Tamás, 2012. 1 Bevezetés A programozható logikai áramkörökön (FPGA) alapuló hardver gyorsítók

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5.5

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5.5 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5.5 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel

Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Fehér Béla Szántó Péter,

Részletesebben

A Xilinx FPGA-k. A programozható logikákr. Az FPGA fejlesztés s menete. BMF KVK MAI, Molnár Zsolt, 2008.

A Xilinx FPGA-k. A programozható logikákr. Az FPGA fejlesztés s menete. BMF KVK MAI, Molnár Zsolt, 2008. A Xilinx FPGA-k A programozható logikákr król általában A Spartan-3 3 FPGA belső felépítése Az FPGA fejlesztés s menete BMF KVK MAI, Molnár Zsolt, 2008. A programozható logikák k I. Logikai eszközök: -

Részletesebben

Fehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich Tamás BME MIT FPGA laboratórium

Fehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich Tamás BME MIT FPGA laboratórium BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel SRAM FPGA Architektúrák

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA hét

Digitális technika VIMIAA hét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK VIMIAA02 14. hét Fehér Béla BME MIT Rövid visszatekintés, összefoglaló

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA hét

Digitális technika VIMIAA hét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 14. hét Fehér Béla BME MIT Digitális technika

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 6. hét Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA01 6. hét Fehér Béla BME MIT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 6. hét Fehér Béla BME MIT Kiegészítés az eddigi

Részletesebben

HDL tervezés. Gábor Bata FPGA Developer Microwave Networks Ericsson Hungary Ltd.

HDL tervezés. Gábor Bata FPGA Developer Microwave Networks Ericsson Hungary Ltd. HDL tervezés Gábor Bata FPGA Developer Microwave Networks Ericsson Hungary Ltd. gabor.bata@ericsson.com HDL tervezés A HDL gondolkodásmód Órajeltartományok Reset az FPGA-ban Példák a helyes tervezési-kódolási

Részletesebben

Rendszertervezés FPGA eszközökkel

Rendszertervezés FPGA eszközökkel Rendszertervezés FPGA eszközökkel 1. előadás Programozható logikai eszközök 2011.04.13. Milotai Zsolt Tartalom Bevezetés: alkalmazási lehetőségek Nem programozható és programozható eszközök összehasonlítása

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Multiplexer (MPX) A multiplexer egy olyan áramkör, amely több bemeneti adat közül a megcímzett bemeneti adatot továbbítja a kimenetére.

Részletesebben

PAL és GAL áramkörök. Programozható logikai áramkörök. Előadó: Nagy István

PAL és GAL áramkörök. Programozható logikai áramkörök. Előadó: Nagy István Programozható logikai áramkörök PAL és GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 5. hét

Digitális technika VIMIAA01 5. hét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT Sorrendi logikák

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Áramkörön belüli rendszerek

Áramkörön belüli rendszerek Áramkörön belüli rendszerek SoC System on a Chip Egy mintapélda PACT XPP blokk PiCoGa M200 Embedded FPGA Az NoC részlet Az STNoC elınye Áramkörön belüli rendszerek SoC / SoPC System on a (Programmable)

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI

5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 1 Kombinációs hálózatok leírását végezhetjük mind adatfolyam-, mind viselkedési szinten. Az adatfolyam szintű leírásokhoz az assign kulcsszót használjuk, a

Részletesebben

Számítógépek felépítése, alapfogalmak

Számítógépek felépítése, alapfogalmak 2. előadás Számítógépek felépítése, alapfogalmak Lovas Szilárd, Krankovits Melinda SZE MTK MSZT kmelinda@sze.hu B607 szoba Nem reprezentatív felmérés kinek van ilyen számítógépe? 2 Nem reprezentatív felmérés

Részletesebben

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:

Részletesebben

LOGSYS LOGSYS ECP2 FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ. 2012. szeptember 18. Verzió 1.0. http://logsys.mit.bme.hu

LOGSYS LOGSYS ECP2 FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ. 2012. szeptember 18. Verzió 1.0. http://logsys.mit.bme.hu LOGSYS ECP2 FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ 2012. szeptember 18. Verzió 1.0 http://logsys.mit.bme.hu Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 1 2 Memóriák... 3 2.1 Aszinkron SRAM... 3 2.2 SPI buszos soros FLASH

Részletesebben

Mikrorendszerek tervezése

Mikrorendszerek tervezése BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Mikrorendszerek tervezése Beágyazott rendszerek Fehér Béla Raikovich Tamás

Részletesebben

1. DIGITÁLIS TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ÁRAMKÖRÖKKEL (PLD)

1. DIGITÁLIS TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ÁRAMKÖRÖKKEL (PLD) 1. DIGITÁLIS TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ÁRAMKÖRÖKKEL (PLD) 1 1.1. AZ INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁI A digitális berendezések tervezésekor számos technológia szerint gyártott áramkörök közül

Részletesebben

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. A 2. gyakorlaton foglalkoztunk a 3-mal vagy 5-tel osztható 4 bites számok felismerésével. Abban a feladatban a bemenet bitpárhuzamosan, azaz egy időben minden adatbit

Részletesebben

Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk

Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk Elméleti anyag: Processzoros vezérlés általános tulajdonságai o z induló készletben

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA02

Digitális technika VIMIAA02 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 Fehér Béla BME MIT Sorrendi hálózatok Az eddigiekben

Részletesebben

A tervfeladat sorszáma: 1 A tervfeladat címe: ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással

A tervfeladat sorszáma: 1 A tervfeladat címe: ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással .. A tervfeladat sorszáma: 1 A ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással Minimálisan az alábbi képességekkel rendelkezzen az ALU 8-bites operandusok Aritmetikai funkciók: összeadás, kivonás, shift, komparálás

Részletesebben

Szimuláció és verifikáció. Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció. Kétfajta szimulációs módszer

Szimuláció és verifikáció. Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció. Kétfajta szimulációs módszer BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rszerek tervezése FPGA áramkörökkel Fehér Béla Szántó Péter,

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István

DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók

Részletesebben

3. A DIGILENT BASYS 2 FEJLESZTŐLAP LEÍRÁSA

3. A DIGILENT BASYS 2 FEJLESZTŐLAP LEÍRÁSA 3. A DIGILENT BASYS 2 FEJLESZTŐLAP LEÍRÁSA Az FPGA tervezésben való jártasság megszerzésének célszerű módja, hogy gyári fejlesztőlapot alkalmazzunk. Ezek kiválóan alkalmasak tanulásra, de egyes ipari tervezésekhez

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT Sorrendi logikák

Részletesebben

Bevezetés az informatikába

Bevezetés az informatikába Bevezetés az informatikába 4. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.

Részletesebben

Programmable Chip. System on a Chip. Lazányi János. Tartalom. A hagyományos technológia SoC / PSoC SoPC Fejlesztés menete Mi van az FPGA-ban?

Programmable Chip. System on a Chip. Lazányi János. Tartalom. A hagyományos technológia SoC / PSoC SoPC Fejlesztés menete Mi van az FPGA-ban? System on a Chip Programmable Chip Lazányi János 2010 Tartalom A hagyományos technológia SoC / PSoC SoPC Fejlesztés menete Mi van az FPGA-ban? Page 2 1 A hagyományos technológia Elmosódó határvonalak ASIC

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA02

Digitális technika VIMIAA02 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 Fehér Béla BME MIT Sorrendi hálózatok Az eddigiekben

Részletesebben

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9 r. Oniga István IGITÁLIS TEHNIKA 9 Regiszterek A regiszterek több bites tárolók hálózata S-R, J-K,, vagy kapuzott tárolókból készülnek Fontosabb alkalmazások: adatok tárolása és adatmozgatás Funkcióik:

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA 7. Előadó: Dr. Oniga István

DIGITÁLIS TECHNIKA 7. Előadó: Dr. Oniga István IGITÁLIS TECHNIKA 7 Előadó: r. Oniga István Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók S tárolók JK tárolók T és típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók

Részletesebben

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő

Részletesebben

PAL és s GAL áramkörök

PAL és s GAL áramkörök Programozható logikai áramkörök PAL és s GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó,

Részletesebben

3.6. HAGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁLIS FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK

3.6. HAGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁLIS FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK 3.6. AGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁIS FUNKCIONÁIS EGYSÉGEK A fenti ismertető alapján elvileg tetszőleges funkciójú és összetettségű szekvenciális hálózat szerkeszthető. Vannak olyan szabványos funkciók, amelyek

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

PMU Kezdı lépések. 6-0 Csatlakozás LG GLOFA-GM és SAMSUNG PLC-hez. 6-1 Kommunikáció LG PMU és LG GLOFA-GM7 / GM6 / GM4 között

PMU Kezdı lépések. 6-0 Csatlakozás LG GLOFA-GM és SAMSUNG PLC-hez. 6-1 Kommunikáció LG PMU és LG GLOFA-GM7 / GM6 / GM4 között -0 Csatlakozás LG GLOFA-GM és SAMSUNG PLC-hez -1 Kommunikáció LG PMU és LG GLOFA-GM / GM között -1-1 PLC programozó csatlakozója ( CPU loader port ) -1- PLC beépített C-NET csatlakozója (CPU C-net) -1-

Részletesebben

A Component-Base Architechture for Power-Efficient Media Access Control in Wireless Sensor Networks

A Component-Base Architechture for Power-Efficient Media Access Control in Wireless Sensor Networks A Component-Base Architechture for Power-Efficient Media Access Control in Wireless Sensor Networks MAC=Media Access Control, Közeghozzáférés vezérlés Lényegében azt irányítja, melyik mote mikor adjon,

Részletesebben

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához XIII. szekvenciális hálózatok tervezése ) Tervezzen digitális órához, aszinkron bináris előre számláló ciklus rövidítésével, 6-os számlálót! megvalósításához negatív élvezérelt T típusú tárolót és NN kaput

Részletesebben

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9 r. Oniga István IGITÁLIS TEHNIKA 9 Regiszterek A regiszterek több bites tárolók hálózata S-R, J-K,, vagy kapuzott tárolókból készülnek Fontosabb alkalmazások: adatok tárolása és adatmozgatás Funkcióik:

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 9. hét

Digitális technika VIMIAA01 9. hét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Elvonatkoztatási szintek a digitális rendszertervezésben

Elvonatkoztatási szintek a digitális rendszertervezésben Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elvonatkoztatási szintek a digitális rendszertervezésben Elektronikus Eszközök Tanszéke eet.bme.hu Rendszerszintű tervezés BMEVIEEM314 Horváth Péter 2013 Rendszerszint

Részletesebben

Újrakonfigurálható technológiák nagy teljesítményű alkalmazásai

Újrakonfigurálható technológiák nagy teljesítményű alkalmazásai Újrakonfigurálható technológiák nagy teljesítményű alkalmazásai Xilinx System Generator Szántó Péter BME MIT, FPGA Laboratórium Xilinx System Generator MATLAB Simulink Toolbox Simulink Modell alapú grafikus

Részletesebben

Attribútumok, constraint-ek

Attribútumok, constraint-ek BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Attribútumok, constraint-ek Fehér Béla Szántó Péter, Lazányi János, Raikovich

Részletesebben

Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal

Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal Integrált flash 4GB belső 16 kb nem felejtő RAM B&R tovább bővíti a nagy sikerű X20 vezérlő családot, egy kompakt vezérlővel, mely integrált be és kimeneti

Részletesebben

Dr. Kincses Zoltán, Dr. Vörösházi Zsolt: FPGA-alapú beágyazott rendszerek tervezése

Dr. Kincses Zoltán, Dr. Vörösházi Zsolt: FPGA-alapú beágyazott rendszerek tervezése Dr. Kincses Zoltán, Dr. Vörösházi Zsolt: FPGA-alapú beágyazott rendszerek tervezése A felsőfokú informatikai oktatás minőségének fejlesztése, modernizációja TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0104 Főkedvezményezett:

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I

DIGITÁLIS TECHNIKA I DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Kovács Balázs Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 11. ELŐADÁS 1 PÉLDA: 3 A 8 KÖZÜL DEKÓDÓLÓ A B C E 1 E 2 3/8 O 0 O 1

Részletesebben

Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció

Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális rszerek tervezése FPGA áramkörökkel Szimuláció és verifikáció

Részletesebben

2. Elméleti összefoglaló

2. Elméleti összefoglaló 2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges

Részletesebben

4. hét: Ideális és valódi építőelemek. Steiner Henriette Egészségügyi mérnök

4. hét: Ideális és valódi építőelemek. Steiner Henriette Egészségügyi mérnök 4. hét: Ideális és valódi építőelemek Steiner Henriette Egészségügyi mérnök Digitális technika 2015/2016 Digitális technika 2015/2016 Bevezetés Az ideális és valódi építőelemek Digitális technika 2015/2016

Részletesebben

funkcionális elemek regiszter latch számláló shiftregiszter multiplexer dekóder komparátor összeadó ALU BCD/7szegmenses dekóder stb...

funkcionális elemek regiszter latch számláló shiftregiszter multiplexer dekóder komparátor összeadó ALU BCD/7szegmenses dekóder stb... Funkcionális elemek Benesóczky Zoltán 24 A jegyzetet a szerzői jog védi. Azt a BM hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerző belegyezése szükséges. funkcionális

Részletesebben

7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II.

7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. 7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. Tárolók Bevezetés Bevezetés Regiszterek Számlálók Memóriák Regiszter DEFINÍCIÓ Tárolóegységek összekapcsolásával, egyszerű bemeneti kombinációs hálózattal kiegészítve

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA. Szabó Tamás Dr. Lovassy Rita - Tompos Péter. Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar LABÓRATÓRIUMI ÚTMUTATÓ

DIGITÁLIS TECHNIKA. Szabó Tamás Dr. Lovassy Rita - Tompos Péter. Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar LABÓRATÓRIUMI ÚTMUTATÓ Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Szabó Tamás Dr. Lovassy Rita - Tompos Péter DIGITÁLIS TECHNIKA LABÓRATÓRIUMI ÚTMUTATÓ 3. kiadás Mikroelektronikai és Technológia Intézet Budapest, 2014-1

Részletesebben

Hardver leíró nyelvek (HDL)

Hardver leíró nyelvek (HDL) Hardver leíró nyelvek (HDL) Benesóczky Zoltán 2004 A jegyzetet a szerzıi jog védi. Azt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı belegyezése szükséges.

Részletesebben

FPGA & Verilog ismertetı. BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

FPGA & Verilog ismertetı. BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék FPGA & Verilog ismertetı BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék FPGA-k FPGA: Field Programmable Gate Array programozható logikai áramkör Jelentısebb gyártók: Xilinx, Altera, Actel, Quicklogic,

Részletesebben

A gyakorlatokhoz kidolgozott DW példák a gyakorlathoz tartozó Segédlet könyvtárban találhatók.

A gyakorlatokhoz kidolgozott DW példák a gyakorlathoz tartozó Segédlet könyvtárban találhatók. Megoldás Digitális technika II. (vimia111) 1. gyakorlat: Digit alkatrészek tulajdonságai, funkcionális elemek (MSI) szerepe, multiplexer, demultiplexer/dekóder Elméleti anyag: Digitális alkatrészcsaládok

Részletesebben

Szekvenciális hálózatok és automaták

Szekvenciális hálózatok és automaták Szekvenciális hálózatok a kombinációs hálózatokból jöhetnek létre tárolási tulajdonságok hozzáadásával. A tárolás megvalósítása történhet a kapcsolás logikáját képező kombinációs hálózat kimeneteinek visszacsatolásával

Részletesebben

PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI. Előadó: Dr. Oniga István

PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI. Előadó: Dr. Oniga István PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ESZKÖZÖK Előadó: Dr. Oniga István Összeállította Dr. Oniga István A következő anyagok felhasználásával Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel. Fehér Bela Szanto Peter, Lazanyi

Részletesebben

I. C8051Fxxx mikrovezérlők hardverfelépítése, működése. II. C8051Fxxx mikrovezérlők programozása. III. Digitális perifériák

I. C8051Fxxx mikrovezérlők hardverfelépítése, működése. II. C8051Fxxx mikrovezérlők programozása. III. Digitális perifériák I. C8051Fxxx mikrovezérlők hardverfelépítése, működése 1. Adja meg a belső RAM felépítését! 2. Miben különbözik a belső RAM alsó és felső felének elérhetősége? 3. Hogyan érhetők el az SFR regiszterek?

Részletesebben

A mikroszámítógép felépítése.

A mikroszámítógép felépítése. 1. Processzoros rendszerek fő elemei mikroszámítógépek alapja a mikroprocesszor. Elemei a mikroprocesszor, memória, és input/output eszközök. komponenseket valamilyen buszrendszer köti össze, amelyen az

Részletesebben

Pannon Egyetem, MIK-VIRT, Veszprém. Dr. Vörösházi Zsolt voroshazi.zsolt@virt.uni-pannon.hu

Pannon Egyetem, MIK-VIRT, Veszprém. Dr. Vörösházi Zsolt voroshazi.zsolt@virt.uni-pannon.hu Pannon Egyetem, MIK-VIRT, Veszprém Dr. Vörösházi Zsolt voroshazi.zsolt@virt.uni-pannon.hu Tervezési módszerek programozható logikai eszközökkel 1. Programozható logikai eszközök (PLD) és FPGA-k bemutatása.

Részletesebben

PROTOTÍPUSKÉSZÍTÉS. Előadó: Dr. Oniga István

PROTOTÍPUSKÉSZÍTÉS. Előadó: Dr. Oniga István PROTOTÍPUSKÉSZÍTÉS VERILOG NYELVEN Előadó: Dr. Oniga István Összeállította Dr. Oniga István A következő anyagok felhasználásával Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel. Fehér Bela Szanto Peter,

Részletesebben

30.B 30.B. Szekvenciális hálózatok (aszinkron és szinkron hálózatok)

30.B 30.B. Szekvenciális hálózatok (aszinkron és szinkron hálózatok) 30.B Digitális alapáramkörök Logikai alapáramkörök Ismertesse a szekvenciális hálózatok jellemzıit! Mutassa be a két- és többszintő logikai hálózatok realizálásának módszerét! Mutassa be a tároló áramkörök

Részletesebben

Irányítástechnika Elıadás. A logikai hálózatok építıelemei

Irányítástechnika Elıadás. A logikai hálózatok építıelemei Irányítástechnika 1 6. Elıadás A logikai hálózatok építıelemei Irodalom - Kovács Csongor: Digitális elektronika, 2003 - Zalotay Péter: Digitális technika, 2004 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális

Részletesebben

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. Tervezzünk egy soros mintafelismerőt, ami a bemenetére ciklikusan, sorosan érkező 4 bites számok közül felismeri azokat, amelyek 3-mal vagy 5-tel oszthatók. A fenti

Részletesebben

Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István

Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval Dr. Oniga István Szimuláció és verifikáció Szimulációs lehetőségek Start Ellenőrzés után Viselkedési Funkcionális Fordítás után Leképezés után Időzítési

Részletesebben

Digitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar

Digitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Digitális Technika Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar 2. Laboratóriumi gyakorlat gyakorlat célja: oolean algebra - sszociativitás tétel - Disztributivitás tétel - bszorpciós tétel - De

Részletesebben

Analóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék

Analóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Analóg-digitális átalakítás Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák Mintavételezés A/D átalakítók típusok D/A átalakítás 12/10/2007 2/17 A/D ill. D/A átalakítók A világ analóg, a jelfeldolgozás

Részletesebben

Digitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar

Digitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Digitális Technika Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar 3. Laboratóriumi gyakorlat A gyakorlat célja: Négy változós AND, OR, XOR és NOR függvények realizálása Szimulátor használata ciklussal

Részletesebben

Aktív zajcsökkentő rendszerek megvalósítása szenzorhálózattal

Aktív zajcsökkentő rendszerek megvalósítása szenzorhálózattal Aktív zajcsökkentő rendszerek megvalósítása szenzorhálózattal Lajkó László, Orosz György Konzulens: Dr. Sujbert László Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Önálló laboratórium beszámoló 2005.

Részletesebben

A Memory Interface Generator (MIG) beállítása a Logsys Kintex-7 FPGA kártyához

A Memory Interface Generator (MIG) beállítása a Logsys Kintex-7 FPGA kártyához A Memory Interface Generator (MIG) beállítása a Logsys Kintex-7 FPGA kártyához Ellenőrizzük a projektből importált adatokat. Ha rendben vannak, akkor kattintsunk a Next gombra. Válasszuk a Create Design

Részletesebben

Integrált áramkörök/4 Digitális áramkörök/3 CMOS megvalósítások Rencz Márta

Integrált áramkörök/4 Digitális áramkörök/3 CMOS megvalósítások Rencz Márta Integrált áramkörök/4 Digitális áramkörök/3 CMOS megvalósítások Rencz Márta Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák Transzfer kapu Kombinációs logikai elemek különböző CMOS megvalósításokkal Meghajtó áramkörök

Részletesebben

Mikrorendszerek tervezése

Mikrorendszerek tervezése BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Mikrorendszerek tervezése Megszakítás- és kivételkezelés Fehér Béla Raikovich

Részletesebben

Irányítástechnika 1. 8. Elıadás. PLC rendszerek konfigurálása

Irányítástechnika 1. 8. Elıadás. PLC rendszerek konfigurálása Irányítástechnika 1 8. Elıadás PLC rendszerek konfigurálása Irodalom - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 - Zalotay Péter: PLC tanfolyam - Klöckner-Möller Hungária: Hardverleírás és tervezési segédlet,

Részletesebben

Standard cellás tervezés

Standard cellás tervezés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke Standard cellás tervezés A tanszéken rendelkezésre álló CENSORED technológia bemutatás és esettanulmány Figyelmeztetés! Ez

Részletesebben

Összeadás BCD számokkal

Összeadás BCD számokkal Összeadás BCD számokkal Ugyanúgy adjuk össze a BCD számokat is, mint a binárisakat, csak - fel kell ismernünk az érvénytelen tetrádokat és - ezeknél korrekciót kell végrehajtani. A, Az érvénytelen tetrádok

Részletesebben

Az interrupt Benesóczky Zoltán 2004

Az interrupt Benesóczky Zoltán 2004 Az interrupt Benesóczky Zoltán 2004 1 Az interrupt (program megszakítás) órajel generátor cím busz környezet RESET áramkör CPU ROM RAM PERIF. adat busz vezérlõ busz A periféria kezelés során információt

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA 7-ik előadás

DIGITÁLIS TECHNIKA 7-ik előadás IGITÁLI TECHNIKA 7-ik előadás Előadó: r. Oniga István Egyetemi docens 2/2 II félév zekvenciális (sorrendi) hálózatok zekvenciális hálózatok fogalma Tárolók tárolók JK tárolók T és típusú tárolók zámlálók

Részletesebben

A LOGSYS rendszer ismertetése

A LOGSYS rendszer ismertetése BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK A LOGSYS rendszer ismertetése Raikovich Tamás BME MIT atórium A LOGSYS

Részletesebben

Autóipari beágyazott rendszerek CAN hardver

Autóipari beágyazott rendszerek CAN hardver Scherer Balázs, Tóth Csaba: Autóipari beágyazott rendszerek CAN hardver Előadásvázlat Kézirat Csak belső használatra! 2012.02.19. SchB, TCs BME MIT 2012. Csak belső használatra! Autóipari beágyazott rendszerek

Részletesebben

SZORGALMI FELADAT. 17. Oktober

SZORGALMI FELADAT. 17. Oktober SZORGALMI FELADAT F2. Tervezzen egy statikus aszinkron SRAM memóriainterfész áramkört a kártyán található 128Ki*8 bites memóriához! Az áramkör legyen képes az írási és olvasási műveletek végrehajtására

Részletesebben

Irányítástechnika 1. 10. Elıadás. PLC-k programozása

Irányítástechnika 1. 10. Elıadás. PLC-k programozása rányítástechnika 1 10. Elıadás PLC-k programozása rodalom - Helmich József: rányítástechnika, 2005 - Zalotay Péter: PLC tanfolyam - Jancskárné Anweiler ldikó: PLC programozás az EC 1131-3 szabvány szerint,

Részletesebben