POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:

Átírás

1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX: Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, március 22. Dr. Pavlek Tünde jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének áprilisi ülésére Tárgy: Siófok Város Önkormányzatának éves ellenőrzési jelentése évről Előterjesztő: Dr. Balázs Árpád polgármester Előkészítette: Sipos Csilla belső ellenőr Tárgyalta: Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság

2 2 Tisztelt Képviselő-testület! A 370/2011. (XII.31.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 56. (8) bekezdésében foglaltaknak eleget téve a polgármester a zárszámadással egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszti Siófok Város Önkormányzatának éves ellenőrzési jelentését a évről. A Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Belső Ellenőrzési Egysége a évre elfogadott eredeti és módosított belső ellenőrzési munkatervében foglaltak alapján elvégezte az ellenőrzéseket. Az előterjesztés részletesen tartalmazza az éves ellenőrzési jelentést. Kérem ellenőrzési jelentésünk elfogadását. Melléklet: 1533/2013. számú éves ellenőrzési jelentés Határozati javaslat: A Képviselő-testület megtárgyalta Siófok Város Önkormányzatának éves ellenőrzési jelentését évre vonatkozóan. A Képviselő-testület a Belső Ellenőrzési Egység 1533/2013. számú Éves ellenőrzési jelentés tartalmát megismerte, azzal egyetért és jelen határozatával azt elfogadja. Felelős: Dr. Balázs Árpád polgármester Határidő: értelem szerint Siófok, március 22. Dr. Balázs Árpád polgármester

3 3 SIÓFOK ÉS KÖRNYÉKE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS BELSŐ ELLENŐRZÉSI EGYSÉGE 8600 SIÓFOK Fő tér 1. Telefon: 84/ Fax: 84/ Ügyiratszám: 1533/2013 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉSE ÉVRŐL Ellenőrzési összefoglaló A Siófok Város Önkormányzatának évre vonatkozó belső ellenőrzési munkaterve a december 31-ig hatályban levő Költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 21. -ának megfelelően a munkaerőkapacitás-felmérés és kockázatelemzés alapján készült, melyet Siófok Város képviselő-testülete 218/2011. (XII.15.) sz. határozatával hagyott jóvá. Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Belső Ellenőrzési Egysége június 30- ig 3 fővel, - melyből 2 fő kistérségi, 1 fő pedig Siófok Város Polgármesteri Hivatalának belső ellenőre volt -látta el a belső ellenőrzési feladatokat július 01-től a kistérségi társulási tanács döntése alapján a továbbiakban 1 fő végzi a belső ellenőrzési feladatokat a Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Belső Ellenőrzési Egységénél. A létszám változása miatt szükségessé vált a munkaterv módosítása is július 01-től, melyet a Társulási Tanács 40/2012. (XI.07.) sz. határozatával fogadott el. A módosított munkaterv a kistérségi településekre vonatkozóan csak az eredetileg tervezett ellenőrzések időpontjait érintette. Az Önkormányzatánál az eredetileg tervezett 4 ellenőrzésből I. félévében 2, a Polgármesteri Hivatalnál pedig az eredetileg tervezett 8 ellenőrzésből évben 6 megvalósult. A módosított munkaterv az Önkormányzatnál és a Polgármesteri Hivatalnál elmaradt 2-2 vizsgálatot - a szociális segélyezés, támogatások és ösztöndíjak és a belső kontrollrendszer, valamint a közbeszerzési eljárások és a közterület felügyelet által ellátandó feladatok ellenőrzése tekintetében- ellenőri kapacitáshiány miatt már nem tartalmazta. A évben elkészült belső ellenőrzési jelentések az eddigi évek gyakorlatát követve az előírt formai követelmények figyelembevételével készültek, melyekben az ellenőrzési programfegyelmet betartva, megfelelő - jogszabályi hivatkozást is tartalmazó - megállapításokat, következtetéseket tettek és a vezetés számára is hasznosítható javaslatokat fogalmaztak meg. A jelentésekben a tapasztalt eredmények, hiányosságok értékelésre kerültek és a hiányosságok felszámolása, illetve a folyamatok hatékonyabb, eredményesebb működése érdekében Siófok város Önkormányzatánál I. félévében elvégzett 2 ellenőrzési

4 4 jelentésben 16, a Polgármesteri Hivatalnál pedig a 6 ellenőrzés során 46 javaslat került megfogalmazásra, melyek főleg a szabályozottság, az operatív feladatellátás (bizonylatok, nyilvántartások) területére vonatkoztak. A évben végzett ellenőrzések kapcsán tett javaslatokra az intézkedési tervek elkészültek, azonban az intézkedések végrehajtásáról szóló és a 370/2011. (XII.31.) Kormányrendelet 46. -a szerint elkészített beszámolót egyetlen ellenőrzött szervezeti egység sem továbbította a belső ellenőrzés részére. A évben végzett ellenőrzések megállapításai azt bizonyítják, hogy folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés színvonalát fejleszteni szükséges, mivel a belső ellenőrzés tapasztalata szerint ennek gyakorlati megvalósítása a év vonatkozásában csak hiányosan történt meg. Összességében megállapítható, hogy a évben a belső ellenőrzési feladatok ellátását két jelentős változás jellemezte: Ezek közül az egyik a belső ellenőrzés munkáját segítő és érintő jogszabályi környezetben jelentkezett az államháztartásról szóló törvény, valamint végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendelet, a belső ellenőrzési tevékenységről és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet, illetve az önkormányzati törvény módosítása vonatkozásában. A másik jellemző változás volt az ellenőri létszám csökkenése, melynek ellenére az év második felében a kitűzött és teljesített cél a módosított ellenőrzési tervben foglaltak maradéktalan megvalósítása volt.

5 5 Bevezető A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Kormányrendelet (Bkr) 48..-ban foglaltak figyelembevételével kell elkészíteni az éves ellenőrzési jelentést, mely az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével az éves ellenőrzési jelentés tartalmi követelményeit részletesen rögzíti: a belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján az alábbiak szerint: az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése; a bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása; a tanácsadó tevékenység bemutatása; a belső kontrollrendszer működésének értékelése ellenőrzési tapasztalatok alapján az alábbiak szerint: a belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok; a belső kontrollrendszer öt elemének értékelése; az intézkedési tervek megvalósítása. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Bkr.) önkormányzati társulásaira vonatkozó különös szabályai az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséről és az érintettek részére történő továbbításáról a következők szerint rendelkezik: 56.. (8) Az éves ellenőrzési jelentést a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó, vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzat által kijelölt költségvetési szerv vezetője az egyes önkormányzatok zárszámadásának határidejére, de legkésőbb március 20-ig az érintett jegyző részére megküldi, hogy azt a polgármester a zárszámadással egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszthesse. (9) Az éves ellenőrzési jelentést önkormányzatonként, illetve a társulásra külön-külön kell készíteni. Jelen éves ellenőrzési jelentés a fenti jogszabályi előírásoknak, továbbá a közzétett módszertani útmutatóknak és szakmai elvárásoknak megfelelően készült.

6 6 I. A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA ÖNÉRTÉKELÉS ALAPJÁN ( Bkr a) pont) A feladatellátás, a feladatellátás módja Az államháztartásról szóló évi CXCV. Tv. (Áht.) 61.. (4) bekezdése alapján az államháztartás belső kontrollrendszere a költségvetési szervek belső kontrollrendszerebeleértve a belső ellenőrzést- keretében valósul meg. A belső kontrolrendszer fogalmát az államháztartásról szóló évi CXCV. Tv. (Áht.) 69.. (1) bekezdése az alábbiak szerint definiálja: 69. (1) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok: a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól. Az államháztartás alrendszereinek helyi szintjén a belső ellenőrzés a belső kontrollrendszer keretében a nyomon követést biztosító (monitoring) rendszeren belül található (370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 10. ). Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvény (Ötv.) 119. (3) bekezdése a jegyző kötelességévé teszi olyan belső kontrollrendszer működtetését, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A évi CLXXXIX. tv. (Ötv.) 119. (4) bekezdése szerint a jegyző köteles gondoskodni a belső kontrollrendszeren belül a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzatnak a belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is (3) A jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. (4) A jegyző köteles gondoskodni - a belső kontrollrendszeren belül - a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

7 7 A Siófoki Kistérség települései közül Ádánd, Balatonendréd, Balatonszabadi, Nagyberény, Siófok, Siójut és Zamárdi Önkormányzatainak Képviselő-testületei kötöttek megállapodást január 30-án arra vonatkozóan, hogy a belső ellenőrzési feladatok ellátásáról társulás formájában gondoskodnak április 01. napjától, határozatlan időre. A hét társult önkormányzat intézményeinek száma 46 volt (beleértve a polgármesteri hivatalokat és a körjegyzőséget is) novemberében további három település (Ságvár, Som, Nyim) csatlakozott a feladatellátáshoz. A csatlakozást követően a 10 társult önkormányzat intézményeinek száma 52-re emelkedett. A kistérségi településeket érintő változás volt, hogy Balatonszabadi Község Önkormányzata Képviselőtestülete 90/2011.(VI.2.) számú határozata értelmében Balatonszabadi Község január 01. napjával kivált a Balatonszabadi és Siójut községek által közösen fenntartott körjegyzőségből. Siófok Város Önkormányzatának és Siójut Község Önkormányzatának képviselő-testületi határozatai értelmében január 1-től a körjegyzői feladatokat Siófok Város jegyzője látja el, Siófok Város Polgármesteri Hivatalának bevonásával. Siófok város önkormányzata képviselő-testületének 94/2012.( V.24.) sz. határozata alapján a SIOK Siófok-Nagyberény- Balatonendréd- Ádánd Közoktatási Intézményi Társulása által fenntartott szervezetébe július 01-i hatállyal tagintézményként beolvadt a balatonvilágosi Mészöly Géza Általános iskola és a balatonvilágosi Napköziotthonos Óvoda. A belső ellenőrzési feladatok ellátását 2012-ben 29 ellenőrizendő intézménynél 46 ellenőrzési helyen kellett megoldani. A belső ellenőrzés bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége keretében a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére.( Áht. 70..(2) bekezdés) A Bkr (1) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési szerv vezetője köteles a belső ellenőrzés működéséhez szükséges forrásokat biztosítani..a belső ellenőrzés a tevékenységét a központi jogszabályok ( Ötv., Áht., Ámr., Bkr.), a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok, útmutatók figyelembevételével, a belső ellenőrzési vezető által - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési kézikönyv minta megfelelő alkalmazásával - kidolgozott és a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végezte. (Bkr. 17. (1)bekezdés ) A belső ellenőrzési vezető a Bkr. 17. (4) bekezdése alapján köteles a belső ellenőrzési kézikönyvet rendszeresen, de legalább kétévente felülvizsgálni, és a - jogszabályok, módszertani útmutatók változásai, illetve egyéb okok miatt - szükséges módosításokat átvezetni, melyet az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési kézikönyv minta megfelelő alkalmazásával végez el.

8 8 A többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt Belső Ellenőrzési Kézikönyvet a belső ellenőrzési vezető adta ki és léptette hatályba április 15. napjával, melynek hatálya kiterjed az ellenőrzés körébe tartozó költségvetési szervekre. Egyidejűleg a január 01. napjától érvényben levő kézikönyv hatályát vesztette. A január 01-től történt jogszabályváltozások miatt szükségessé vált a kézikönyv módosítása, mely az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési kézikönyv minta felhasználásával folyamatban van. A belső ellenőrzés vizsgálati köre Az évi CXCV. törvény ( Áht. ) 70. (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. Az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet a) az irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél, b) a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében, c) az irányító szerv által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szerveknél, és d) az irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény 1. a) pontjában meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál. Az ellenőrzés körébe tartozó költségvetési szervek körében a évben változás következett be, mely egyes költségvetési szervek megszüntetésével, átszervezésével járt az alábbiak szerint: Település Megszűnt, ill. átszervezett Új, ill. átszervezéssel létrejött költségvetési szerv költségvetési szerv Siófok Balatonvilágosi Napköziotthonos óvoda Balatonvilágosi Általános iskola Siójut Balatonszabadival közös körjegyzőség megszűnése megnevezése től a SIOK szervezetébe tagintézményként beolvadtak Siófok város Polgármesteri Hivatalának siójuti kirendeltsége től A belső ellenőrzési szervezet függetlensége A belső ellenőrzési egység Siófok Város Polgármesteri Hivatalán belül működött.

9 9 A belső ellenőrzés függetlensége biztosított a hivatal szervezetén belül, mely önálló belső szervezeti egységként közvetlenül a jegyzőhöz rendelten, a Bkr ban leírtaknak megfelelően szervezetileg és funkcionálisan is elkülönülten tevékenykedett. Funkcionális, szervezeti és feladatköri függetlensége a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozott. A 2012-ben elvégzett ellenőrzések összesítő táblázatát az 1.sz. melléklet tartalmazza. I./1. Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése (Bkr.48.. aa) pont) Az ellenőrzés tervezése Siófok Város Önkormányzatánál a belső ellenőrzési egység az ellenőrzéseket az I. félévben az eredeti munkaterv, a II. félévre vonatkozóan a módosított munkaterv alapján folytatta le. Az eredeti munkaterv tervezése kockázatelemzés keretében, Siófok város Önkormányzatától előzetesen megkért javaslatok, igények figyelembe vételével, valamint a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon alapult. A terv - a Bkr ban foglaltak alapján- meghatározta többek között az ellenőrizendő szerv megnevezését, az ellenőrzések tárgyát, célját, típusait, módszereit, az ellenőrizendő időszakot, a szükséges ellenőrzési kapacitást, az ellenőrzések tervezett ütemezését. Az ellenőrzések típusai közül szabályszerűségi, pénzügyi-szabályszerűségi átfogó pénzügyi- szabályszerűségi ellenőrzést tervezett, ill. végzett a belső ellenőrzés. A belső ellenőrzés a helyi önkormányzatnál ill. az általa felügyelt költségvetési szerveknél: önkormányzati hivatalnál, önkormányzati intézményeknél egyaránt végzett ellenőrzést. I./1/a A évre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése Elvégzett ellenőrzések Ügyir.sz Ellenőrzött. szerv 6913 Siófok- Önkormányzat 9282 Siófok- Önkormányzat Siófok Város Polgármesteri Ellenőrzés tárgya Igazgatási, építésügyi bírságok Önkormányzat által nyújtott céljellegű támogatások Közmunka program Ellenőrzés célja A kiszabott bírságok beszedése megtörtént-e. Hátralékkezelés vizsgálata A támogatások felhasználása, elszámolása a jogszabályoknak megfelelően történt-e. Nagyértékű tárgyi eszközök selejtezésének Módszer ügyiratok vizsgálata, személyes megbeszélés, adatgyűjtés személyes megbeszélés, tételes vizsgálat soron kívüli ellenőrzés*

10 10 Hivatala- Városüzemelte tési csoport 5905 Siófok Város Polgármesteri Hivatala- Adócsoport Gondozási Központ- Siófok 9719 Gondozási Központ- Siófok SIOK városi közoktatási intézményei Siófok- Kálmán Imre Kulturális Központ Adók kivetése, behajtása, hátralékkezelés, adók módjára történő behajtás, iratkezelés Orvosi ügyelet és védőnői szolgálat évi költségvetési gazdálkodás közoktatási normatívák évi költségvetési gazdálkodás szabályszerűségi vizsgálata A helyi adók megállapítása és beszedése során a szabályszerűség érvényesülésének vizsgálata a jogviszony létesítés szabályosságának, valamint az ügyeleti díjak meghatározásának vizsgálata annak megállapítása, hogy a gazdálkodás során a hatékonyság, gazdaságosság és a szabályozottság érvényesült-e az igényelt és elszámolt közoktatási normatívák felhasználása szabályszerűen valósult-e meg annak megállapítása, hogy a gazdálkodás során a hatékonyság, gazdaságosság és a szabályozottság érvényesült-e szabályzatok tételes, bizonylatok szúrópróbasz erű vizsgálata, személyes megbeszélés szabályzatok tételes, szerződések, elszámolások szúrópróbasz erű vizsgálata gazdálkodásr a vonatkozó szabályzatok, beszámoló és bizonylatok tételes ellenőrzése bizonylatok és nyilvántartás ok, szabályzatok tételes ellenőrzése gazdálkodásr a vonatkozó szabályzatok, beszámoló és bizonylatok tételes ellenőrzése *Az ellenőrzés eredeti célja a foglalkoztatás szabályszerűségének, hatékonyságának, gazdaságosságának vizsgálata volt. Az ellenőrzés céljának módosítására- mely a Bkr 31.. (5) bekezdése alapján a munkatervben is átvezetésre került - Jegyzői kérésre soron kívüli ellenőrzés keretében került sor. Az éves ellenőrzési munkatervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése, a tervtől való eltérések indoka Ellenőrzés típusa tervezett ellenőrzések tényleges/ végrehajtott száma ellenőrzések száma szabályszerűségi ellenőrzés 8 4

11 11 pénzügyi-szabályszerűségi 2 2 ellenőrzés átfogó pénzügyi- 2 2 szabályszerűségi ellenőrzés Ellenőrzések összesen: 12 8 Terven felüli ellenőrzésre 2012-ben nem került sor. Soron kívüli ellenőrzésre a közmunka programmal kapcsolatban került sor a fenti, elvégzett ellenőrzések táblázat kapcsán már kifejtettek alapján II. félévre elfogadott munkaterv módosításban az eredeti tervhez képest Siófok Város Önkormányzatánál és Önkormányzati Hivatalánál az ellenőrzések száma néggyel csökkent, melynek oka a Belső Ellenőrzési Egység létszámcsökkentéséből fakadó kapacitáshiány volt. Éves tervbe foglalt, de el nem végzett ellenőrzések: ellenőrzendő szerv Siófok Város Önkormányzata Siófok Város Önkormányzata Siófok Város Polgármesteri Hivatala- Beruházási és közbeszerzési csoport Siófok Város Polgármesteri Hivatala- Közterület felügyelet tervezett ellenőrzés tárgya szociális segélyezés, támogatások, ösztöndjak belső kontrollrendszer közbeszerzési eljárások ellenőrzése Közterület felügyelet által ellátandó feladatok az ellenőrzés célja megítélt segély.- támogatás összegek jogszerűségének megállapítása A Polgármesteri Hivatalnál a belső kontroll működtetése megfelel- e a jogszabályi kereteknek a lefolytatott közbeszerzési eljárások a jogszabályi előírások és a helyi szabályozás szerint történt-e a munkafolyamatok megszervezésének, gazdaságosságának, hatékonyságának vizsgálata módszere nyilvántartások, alapbizonylatok, szúrópróbaszerű vizsgálata szabályzatokhoz kapcsolódó dokumentáció szúrópróbaszerű vizsgálata szúrópróbaszerűen kiválasztott közbeszerzési eljárás vizsgálata adatbekérésen alapulva az ellátott feladathoz kapcsolódó dokumentáció tételes, nyilvántartások szúrópróbaszerű vizsgálata Utóellenőrzések elvégzésére évben nem került sor. Egyéb tevékenységként az ellenőrzési munkatervbe épített munkaidő keret felhasználásával az alábbiakat végezte el a belső ellenőrzés: jogszabály-módosulások nyomon követése,

12 12 különböző adatszolgáltatások, előterjesztések készítése tanácsadói tevékenység, az elvégzendő ellenőrzések témáihoz kutatómunka, ellenőrzési munkaterv összeállítása, éves jelentés elkészítése A kötelező mérlegképes továbbképzés ellenőrönként 2 napot vett igénybe az év folyamán. I./1./b. Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, ill. fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja nem merült fel. A hiányosságokra és szabálytalanságokra a belső ellenőrzés felhívta az ellenőrzött szerv ill. szervezeti egység vezetőjének figyelmét az ellenőrzési jelentések megküldésével egyidejűleg. Jogellenes magatartások miatt jelentésre nem került sor. I./2 A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása (Bkr ab)pont) Az ellenőrzés folyamata, eljárása A belső ellenőrzés az ellenőrzés folyamatában, eljárása során követte a jogszabályi kereteket, a hatályos Belső Ellenőrzési Kézikönyv előírásait, lehetőség szerint alkalmazta a szükséges irat és jelentés mintákat. Valamennyi ellenőrzés végrehajtásához ellenőrzési program készült. A program részletesen leírja az ellenőrzés szempontrendszerét, a belső ellenőr vizsgálati feladatait, magába foglalva azokat a tartalmi elemeket, melyet a Bkr a előír. Az ellenőrzés megkezdéséről telefonon, illetve három nappal a vizsgálat megkezdése előtt értesítő levél formájában elektronikus úton- - ben- értesültek az ellenőrzött szervezetek. A belső ellenőrzési vezető által kijelölt vizsgálatvezető és az ellenőrzést végző belső ellenőr a Bkr. rendelkezései szerint megbízólevél birtokában végezték feladatukat. A belső ellenőrzés- a Bkr ában foglaltak alapján- jelentés tervezetbe foglalta megállapításait, javaslatait, ajánlásait a lefolytatott ellenőrzésről, amelyet előzetesen elektronikus formában megküldött az ellenőrzött szerv, ill. az érintett szervezeti egység vezetőjének. A jelentésekben leírtak követték a programban rögzített szempontrendszert. A megállapításokat jogszabályi hivatkozással és rendelkezésekkel, bizonyítékokkal ( másolatokkal) alátámasztotta a belső ellenőr. Az előzetes, közbenső, valamint a záró megbeszélések keretében lefolytatott egyeztetések alapján végleges jelentést adott ki a belső ellenőrzés.

13 13 A jelentésben foglaltakat megismerési záradék aláírásával igazolták a vizsgált szervek vezetői. A rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okiratok, adatok) teljességéről nyilatkozatot tettek- teljességi nyilatkozat formájában- az ellenőrzött szervek, ill. szervezeti egységek vezetői. Az Adatvédelmi törvényben foglaltak felhatalmazására hivatkozva évtől kezdődően az ellenőrzési jelentésben, valamint az intézkedési tervben található adatok nyilvánosságra hozataláról az ellenőrzött szerv vezetőjének nyilatkozata csatolásra került az ellenőrzési jelentéshez. A Bkr 42.. (2) bekezdése az ellenőrzött szerv vezetője részére 8 napon belül észrevétel megtételére biztosít lehetőséget, melyre az ellenőrzési jelentés megismerési záradéka hívja fel a figyelmet. Az írásbeli észrevétel lehetőségével két esetben éltek. (SIOK siófoki közoktatási intézmények- normatíva felhasználása és Gondozási Központ évi költségvetési gazdálkodás vizsgálata) A Bkr (8) bekezdése szerint csatolásra kerültek az ellenőrzés dokumentációjához az észrevételek és a belső ellenőrzés válasza az észrevételekre A többi esetben a jelentéstervezetek, az abban foglalt megállapítások, javaslatok elfogadásra kerültek. A belső ellenőrök az ellenőrzések során betartották a belső ellenőrökre vonatkozó szakmai, etikai kódexben foglalt alapelveket. I./2/a.) A belső ellenőrzési egység humánerőforrás ellátottsága A belső ellenőrzés létszámhelyzete A belső ellenőrzési egység az engedélyezett létszámkereten belül, főfoglalkozásban, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott 2 fő belső ellenőrrel látta el feladatát június 30-ig a kistérségben. A kistérségi társulási tanács döntése alapján július 01-től a siófoki Polgármesteri Hivatal belső ellenőre látta el a belső ellenőrzési feladatokat a Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Belső Ellenőrzési Egységénél. Külső erőforrás igénybevétele nem történt. Adminisztratív személyzet nem állt rendelkezésre. A Bkr (3) bekezdésében szabályozottak szerint a belső ellenőrzés a bizonyosságot adó tevékenysége az alábbi ellenőrzési típusokra irányul: -szabályszerűségi ellenőrzés -pénzügyi ellenőrzés -rendszerellenőrzés -teljesítményellenőrzés -informatikai ellenőrzés. A felsorolt ellenőrzési típusok közül az informatikai- mint speciális szakismeretet igénylőellenőrzéshez kapcsolódó továbbképzés nem előírás a belső ellenőrzés számára, azonban az esetlegesen előforduló informatikai auditokhoz biztosítani szükséges a megfelelő szaktudást, ismeretet illetve gyakorlatot. Mivel a belső ellenőrzés önállóan IT ellenőrzést nem végez a

14 14 Bkr. 25. e) pontja értelmében amennyiben szükséges, a belső ellenőr jogosult a vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezni. A munkatervben a tartalékidő keretén belül tervezésre került a szakértő bevonását igénylő ellenőrzési munkanapok száma is, azonban külső szakértő bevonására 2012-ben nem került sor. A létszám és erőforrás ellátottságot mutató táblázatot a 2.sz. melléklet tartalmazza. Az ellenőrzési szervezet tárgyi feltételei Az informatikai eszközellátottság révén a központi jogtár, az önkormányzati rendelettárak, belső szabályzatok elérhetőek az ellenőrzés számára. en keresztül az elektronikus kapcsolat biztosított a siófoki Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeivel és az ellenőrzött intézményekkel is. A belső ellenőrök képzettségi szintje és gyakorlata A belső ellenőrök az (Bkr. 24. ) előírt szakmai és képesítési követelményeknek megfelelnek, valamint a meghatározott pénzügyi, gazdálkodási végzettséggel, képzettséggel, továbbá pénzügyi illetve gazdálkodási, ellenőrzési területen szerzett gyakorlattal, tapasztalattal rendelkeznek. Az Áht. 70. (4)- (5) bekezdése szerint : (4) A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező személy végezhet. E tevékenységek folytatását az államháztartásért felelős miniszter annak engedélyezi, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, és nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal. (5) Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet A belső ellenőrök eleget tettek a regisztrációs kötelezettségnek és rendelkeztek a tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel. A Bkr (7) bekezdése szerint a belső ellenőrök kötelesek a már megszerzett ismereteiket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kétévente kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni, és külön jogszabályban előírt esetekben vizsgát tenni. A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendeletben foglaltak szerint a belső ellenőrnek első alkalommal a tevékenység végzésére jogosító engedély kiadását követő évben vizsgával záruló ÁBPE-továbbképzés I. elnevezésű képzést kell teljesítenie.

15 15 A képzési követelménynek a belső ellenőr eleget tett, melyet 2012.novemberében sikeres vizsgával zárt. A Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkársága hozta létre a Belső Ellenőrök Magyarországi Fórumát (BEMAFOR), melynek a belső ellenőr óta tagja. A szervezet célja az, hogy a Magyarországon államháztartási belső ellenőrzési tevékenységet végzők első kézből értesüljenek a jogszabály-módosításokról, véleményezhessék az egyes módszertani segédleteket, emellett személyesen és/vagy a létrehozott internetes fórumon megoszthassák egymással és a Nemzetgazdasági Minisztériummal véleményüket, tapasztalataikat és a legjobb gyakorlatokat. A belső ellenőrzés évben az alábbi továbbképzéseken vett részt: - könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzése Országos szakértői, szakmai konferencia ÁPBE- továbbképzés I Nemzetgazdasági Minisztérium- Az uniós támogatások ellenőrzése- szakmai konferencia A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzése kivételével a konferenciákon és továbbképzésen való részvétel díjmentes volt. I./2/b) a belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása (Bkr a ) A Belső Ellenőrzési Egység tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének- a jegyzőnekközvetlenül alárendelve végzi (Bkr. 18. ). A belső ellenőrök funkcionális (Bkr (1) bekezdés) és feladatköri függetlensége biztosított volt. A belső ellenőrök nem vettek részt olyan tevékenység ellátásában, amely a költségvetési szerv operatív működésével kapcsolatos.( Bkr (2) bekezdés) I./2/c) Összeférhetetlenségi esetek (Bkr. 20. ) A belső ellenőrök tekintetében a Bkr ában megfogalmazott összeférhetetlenség nem állt fenn. I./2/d A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása (Bkr. 25. a)-e) pont) A belső ellenőrzés végrehajtása során a belső ellenőrzés alá vont költségvetési szervek dokumentációjának, vagy az ellenőrzöttekhez való hozzáférési jogosultság akadályozása nem állt fenn.

16 16 Az ellenőrzés ütemezésének megfelelően az ellenőrzések lefolytatása során a belső ellenőrzési egység számára a dokumentációk hozzáférése biztosított volt. I/2/e) A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényezők A Bkr. 15. (1) bekezdése előírja, hogy a belső ellenőrzés működéséhez szükséges források biztosításának kötelezettségét is. 15. (1) Az Áht. 70. (1) bekezdése értelmében a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni, emellett köteles a belső ellenőrzés működéséhez szükséges forrásokat biztosítani. Az ellenőrzések szakszerű és pontos lefolytatásához szükséges tárgyi feltételek biztosítva voltak. A belső ellenőrzési egység számára az interneten történő elérés lehetővé teszi a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Államháztartási Belső Kontroll (ÁBK) Tárcaközi Bizottság, az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési (ÁBPE) Módszertani és Képzési Központ szakmai anyagainak, az államháztartás belső ellenőrzési rendszerével kapcsolatos irányelveknek, ajánlásoknak, módszertani dokumentumoknak, standardoknak, továbbá a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI)- oktató anyagainak alkalmazását. ( A Nemzeti Közigazgatási Intézet neve augusztus 16-tól Emberi Erőforrás Támogatáskezelő névre változott.) Online elérhető szakkönyvek és a szakmai közlönyökkel való ellátottság megfelelő színvonalon biztosított volt. A belső ellenőrzés CompLex jogtár hozzáféréssel rendelkezett, ezáltal a munkavégzéshez szükséges joganyagok is naprakészen rendelkezésre álltak. A külső helyszíni ellenőrzések lefolytatásához előzetes igénybejelentés alapján hivatali gépjármű igénybevétele biztosított volt. Az ellenőrzés során igyekeztünk több tájékoztatást és segítséget nyújtani az ellenőrzöttek számára, így az ellenőrzések végzésénél segítő tényezőként értékelte a belső ellenőrzés, hogy a feltárt hiányosság, (vagy pozitív megállapítás) megvitatása közvetlenül az érintett munkatárssal és vezetővel történt, ez által az ellenőrzött szervezet is jelentősen segítette és felgyorsította a megállapítások, következtetések egyértelmű utalását és a javaslatok megtételének és realizálásának folyamatát. Az ellenőrzés javaslatainak hasznosulásához a továbbiakban is szükséges a vezetői támogatás, amely egyértelművé teszi az ellenőrzöttek számára az ellenőrzésekben javasoltak jövőbeli hasznosulásának és számon kérhetőségének lehetőségét. I/2/l) Az ellenőrzések nyilvántartása (Bkr. 22. (2) bekezdés b) és e) pont, 50..) A belső ellenőrzés kialakította és vezette a Bkr. 50. (1)-(2) bekezdésében foglalt előírások szerinti nyilvántartási rendszert, amellyel a belső ellenőrzési jelentésben tett megállapítások, javaslatok alapján készült intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtása nyomon

17 17 követhető. Gondoskodott az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről, illetve a dokumentumok és adatok szabályszerű, biztonságos tárolásáról. A jogszabályban rögzített feltételekkel összhangban kialakított nyilvántartás tartalmazta az ellenőrzések azonosító számát (iktatószám), az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egységek megnevezését, az ellenőrzés tárgyát, az ellenőrzés kezdetének és lezárásának időpontját, az ellenőrzés lefolytatásában részt vett vizsgálatvezető, a belső ellenőr és esetlegesen résztvevő szakértő nevét, a vizsgált időszakot, valamint az intézkedési terv készítésének szükségességét. Az egyes ellenőrzésekhez kapcsolódóan Ellenőrzési mappa is kialakításra került, az ellenőrzési dokumentumok- Megbízó levelek, Értesítő levél, ellenőrzési program, Ellenőrzési jelentés, Intézkedési terv, valamint az ellenőrzést követő felmérő lapok, a jelentést elfogadó testületi határozatok- kezelésére, elhelyezésére és tárolására. Az ellenőrzési mappák dokumentumai a belső ellenőrzési egység tervezési tevékenységét, az ellenőrzésekre való felkészülést, a konkrét ellenőrzéseket támogatták. I/2/q) Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Bkr.) egységben kezeli a belső kontrollrendszer eddig az Áht.-ban és Ámr.-ben meghatározott elemeit, köztük a belső ellenőrzést. A január 01-én hatályba lépő Bkr. rendelkezései sok tekintetben módosulást jelentettek az ellenőrzés helyzetében és feladataiban, melyek közül néhányat az alábbi felsorolás tartalmaz: Szervezeti és funkcionális függetlenség kérdései (Bkr.19..) Tanácsadói tevékenység terjedelmének és adminisztrációjának pontosabb meghatározása (Bkr.21.. (4) bekezdés és 37. ) Jelentéstervezethez észrevétel megküldésének határideje rövidült (Bkr (2) és (3) bekezdés) Az intézkedési tervvel kapcsolatos feladatok, felelősök és határidők változtak (Bkr. 45. ) A megtett intézkedésekről történő beszámolás határideje módosult (Bkr.46. ) Az Ötv január 01-től érvényes átmeneti rendelkezése szerint a törvény hatályba lépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselőtestületek felülvizsgálják, és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják a törvény hatályba lépését követően hat hónapon belül (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül.

18 18 Siófok és Környéke Kistérségi Társulás Tanácsa a 42/2012. (XI.21.)sz. határozata alapján közös megegyezéssel december 31.-i hatállyal megszüntette a március 30.-án kelt 10/2012. (III.01.) sz. határozattal jóváhagyott, belső ellenőrzési feladatok ellátására vonatkozó megállapodást. A korábbi éves ellenőrzési jelentésekben szerepeltetett fejlesztési javaslatok és igények megvalósításának helyzetéről az alábbiak adnak számot: A belső ellenőrzés stratégiai ellenőrzési tervben szerepeltetett céljainál a számba vett területek nagysága, a folyamatok összetettsége, az ellenőrzés végrehajtásában bekövetkezett és jogszabályi változások miatt a minél szélesebb körű továbbképzésen való részvétel igénye merült fel. Az ellenőrzési feladatok jövőre mutatásának ellátása, valamint a költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági területein történő felzárkóztatása érdekében, illetve az Európai Uniós forrásokból megvalósuló pályázatok beruházásai, a jogszabályi előírásoknak való megfeleltethetőség is szükségessé tette volna az ilyen irányú tudás bővítését. A továbbképzéseken való részvétel lehetőségeinek bővítése szűk körben és főleg az ingyenes képzések felkutatásával valósulhatott meg 2012-ben. A belső ellenőrzési munkafolyamatot, az ellenőrzési tevékenység egyes résztevékenységeit, az ellenőrök munkáját ellenőrzési szoftver alkalmazásával lehetne megtámogatni. A szoftver használatának megvalósítására vonatkozó előrelépés 2012-ben nem történt. A gördülékenyebb munkavégzéshez a helyszíni kistérségi munkavégzés is igényelné mindkét belső ellenőr részére a hordozható személyi számítógép használatát ben továbbra is egy hordozható személyi számítógép segítette a belső ellenőrzés helyszíni kistérségi munkáját. Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok az előző évek javaslatainak és igényeinek fenntartására irányul, valamint összhangban van a év Belső ellenőrzési stratégiai tervvel: Az ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos tudásanyag, speciális ismeretkör bővítésére minél szélesebb körű továbbképzési lehetőség felkutatása, igénybevétele. A külső helyszínen történő munkavégzést megkönnyítené egy hordozható személyi számítógép használata, mivel az ellenőrzés során számos munkafolyamat időtartamát rövidítheti, ha nem külön jegyzet készül, hanem az adatokat rögtön elektronikusan is lehet rögzíteni.

19 19 I/3. A tanácsadó tevékenység bemutatása (Bkr ac)pont) Az Áht (2) bekezdése, valamint a Bkr. 2. b) pontja alapján a belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az adott szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A Bkr. 2.. r) pontja értelmében a tanácsadó tevékenység a költségvetési szerv vezetője részére nyújtott olyan hozzáadott értéket eredményező szolgáltatás, amelynek jellegét és hatókörét a belső ellenőrzési vezető és a költségvetési szerv vezetője a megbízáskor közösen írásban vagy szóban határoz meg anélkül, hogy a felelősséget magára vállalná a belső ellenőr. Ilyen tanácsadó tevékenység lehet például a konzultáció, javaslatok tétele, szakmai segítségnyújtás. A szervezet vezetőjének döntése, hogy a belső ellenőrzés kínálta lehetőségeket, szaktudását mennyire használja ki, mennyire lát a belső ellenőrzési jelentések mögé, hol látja meg azt a részt, ahol a belső ellenőrzés nemcsak ellenőri megállapításokra, hanem iránymutató tanácsadói javaslatokra is képes. Amikor egy költségvetési szerv vezetése elvárásokat fogalmaz meg a belső ellenőrzéssel szemben, végig kell gondolnia, hogy a belső ellenőrzéstől milyen jellegű (bizonyosságot adó és tanácsadó) munkákat vár el, és milyen arányban. Az, hogy a belső ellenőrzés milyen jellegű munkák elvállalására képes egy szervezeten belül, illetve milyen jellegű munkák elvégzéséhez igényli külső szakértő igénybevételét, a rendelkezésre álló belső ellenőrzési erőforrások mértékétől és főleg szakértelmétől, tapasztalatától függ évben az egyéb tevékenységekre tervezett 10 napos időkeret tartalmazta a tanácsadói tevékenységre fordítandó időt is. Tárgyévben a tanácsadás a konzultáció és javaslatok tételén keresztül valósult meg. A megfogalmazott javaslatok beépítésre kerültek az ellenőrzési jelentés készítése során. Az ellenőrzöttek részéről konzultációs lehetőség kérése telefonon keresztül történt. Ezek válaszadására vagy azonnal, vagy egy-egy jogszabályi hivatkozás pontosítása érdekében végzett kutatómunkát követően került sor szintén telefonon. A tanácsadó tevékenység során a belső ellenőrzés törekedett az objektivitás biztosítására.

20 20 II. A BELSŐ KONTROLLRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN (Bkr.48..b) pont) II/1) A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok (Bkr.48..ba) pont) A számvevőszéki ellenőrzés alapelvei rögzítik, hogy a társadalmi tudatosság növekedésével egyre inkább nyilvánvalóvá válik az igény az állami forrásokat kezelő személyek és intézmények elszámoltatására, melyhez fontos az elszámoltatás folyamatának és eredményes működésének megteremtése, kialakítása. Az elszámoltatás eredményes működtetéséhez szükség van a megfelelő információs, kontroll-, értékelési és beszámolási rendszerek kialakítására. A jogszabályi keretek megteremtése a törvényhozó szerv és a kormányzat feladata, az adott szervezeten belül pedig a szervezet vezetője köteles a rendszerek kialakítására és működtetésére: - A Bkr. 6.. (2) bekezdése szerint a költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, amelyek biztosítják a rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. - Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 69. (2) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének létrehozásáért, fejlesztéséért és működtetéséért a költségvetési szerv vezetője a felelős, aki a Bkr a szerint felelős a szervezet minden szintjén érvényesülő formában kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információs és kommunikációs rendszert, valamint a monitoring rendszert. A megfelelő belső kontrollrendszer minimálisra csökkenti a hibák és szabálytalanságok kockázatát. A belső kontrollokban rejlő kockázatot alapvetően három kategóriába lehet sorolni: alacsony ahol a kontrollok működése esetén a hibák bekövetkezésének valószínűsége csekély, ezáltal megfelelő védelmet nyújtanak a napi munkavégzés során. közepes ahol a kontrollok működése esetén a lehetséges hibák előfordulása, szabálytalanságok többsége ellen védelmet nyújt a rendszer. magas ahol a kontrollok kialakításának hiánya miatt nem lehetséges a feladatellátásban rejlő hibák és szabálytalanságok elleni védelem, ezáltal például csak a pénzügyi-gazdasági területet nézve sérülhet a bizonylati rend és okmányfegyelem.