ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK. 1.. A rendelet területi hatálya

Átírás

1 Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának 31/2000. (VI.29.) számú rendelete a Budapest, XIX. kerület Hofherr A. utca Kolozsvár utca Fadrusz utca Kócsag utca által határolt terület szabályozási tervérıl. A Budapest Fıváros XIX. Kerület Önkormányzatának Képviselı-testülete az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 12. -ban foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK 1.. A rendelet területi hatálya (1) Jelen rendelet területi hatálya kiterjed a Budapest, XIX. kerület Hofherr A. utca Kolozsvár utca Fadrusz utca Kócsag utca által határolt területre. (2) Jelen rendelet csak a mellékelt szabályozási tervlappal együtt érvényes. 2.. Általános elıírások (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (a mőtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerősíteni, bıvíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényő elıírások mellett, kizárólag a rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet. (2) A rendelet minden természetes és jogi személy részére nézve kötelezı elıírásokat tartalmaz, amelyektıl eltérni csak a rendelet módosítása esetén lehet. (3) A szabályozási tervben és az Étv. 12. (5) bekezdésben rögzített kötelezı érvényő szabályozási elemek csak új szabályozási terv készítésével módosíthatók: RÉSZLETES ELİÍRÁSOK 3.. Területfelhasználás, keretövezeti besorolás (1) Az 1.. (1) bekezdésében lehatárolt terület beépítésre szánt területekre (ezen belül intenzív kertvárosias lakóterületekre), valamint beépítésre nem szánt (ezen belül keretövezetbe nem sorolt közterületekre és vasúti területre) területre tagozódik.

2 2 (2) A beépítésre szánt terület az FSZKT szerint az alábbi keretövezetbe tartozik: a) L4 intenzív kertvárosias lakóterület keretövezet, a szabályozási tervben jelöltek szerint. (3) A beépítésre nem szánt területek besorolása az FSZKT szerint: a) A keretövezetbe nem sorolt közterületek, melyek a Hofherr A. utca, Kolozsvár utca, Fadrusz utca, Kócsag utca, Sólyom köz, Sas köz, Achim A. utca. b) KL-VA vasúti terület, a szabályozási tervben foglaltak szerint. (4) A vasútterület védıtávolságán belül épülı ingatlanok esetében a MÁV megfelelı szervével egyeztetést kell lefolytatni. 4.. Beépítési mód (1) Az 1.. (1) bekezdésben lehatárolt területen az alábbi beépítési módok alakíthatók ki: a) Csoportos beépítési mód (CS), amely építési mód telkenként egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított épületek zártsorú beépítését jelenti. b) Ikres beépítési mód (I), mely beépítési mód két szomszédos építési telek közös oldalhatárán egymástól szerkezetileg független, nyílás nélküli tőzfalakkal csatlakozó két, külsıleg egy épület képét mutató épület elhelyezését biztosítja. c) Vegyes beépítési mód (V), mely több, egymástól eltérı beépítési mód alkalmazását jelenti. d) A kitőzési tervek során a szabályozási terven bejelölt határvonalaktól csak az általános telekkialakítási és létesítményi szabályok betartása mellett lehet eltérni. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 5.. Építési övezetek meghatározása A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat hatálya alá tartozó területen kialakított építési övezetek és annak övezeti jellemzıi az L4 intenzív kertvárosias lakóterületen belül:

3 3 (1)L4-XIX/I2 aprótelkes, jellemzıen ikres beépítési mód szerint beépíthetı lakóterületi építési övezet, ahol: - beépítés módja: ikres, - beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%, - szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: 0,6 m 2 /m 2, - maximális építménymagasság: 6,0 m, - minimális építménymagasság: 4,5 m, - kialakítható legkisebb telekterület mérete: 300 m 2, - terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: 40%, - zöldfelület legkisebb mértéke: 50%. (2) L4-XIX/CS1 többlakásos, csoportházas lakóterületi építési övezet, ahol: - beépítés módja: csoportos, - beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 45%, - szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: 1,0 m 2 /m 2, - maximális építménymagasság: 7,5 m, - minimális építménymagasság: 4,5 m, - kialakítható legkisebb telekterület mérete: 1500 m 2, - terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: 50%, - zöldfelület legkisebb mértéke: 50%. - (3) L4-XIX/M kisipari funkcióval vegyesen beépíthetı lakóterületi építési övezet, ahol: - beépítés módja: vegyes - beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 35%, - szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: 0,7 m 2 /m 2, - maximális építménymagasság: 7,5 m, - minimális építménymagasság: 4,5 m, - kialakítható legkisebb telekterület mérete: 800 m 2, - terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: 40%, - zöldfelület legkisebb mértéke: 30%. 1) Az L4-XIX/I2 építési övezet: 6. Az építési övezetre vonatkozó részletes elıírások a) A telekalakításra és telkekre vonatkozó elıírások: Az ingatlanok megosztása nem engedélyezhetı, telekegyesítés megengedett. Az építési övezetben nyeles telek nem alakítható ki.

4 4 b) Az építési övezetben elhelyezhetı épületek rendeltetési módjára vonatkozó elıírások: Fı rendeltetési mód: lakófunkció, a lakóépületek földszintjén kereskedelmi, szolgáltatás funkciók megengedettek. Háztartással kapcsolatos tárolóépület, barkácsmőhely, mőterem, jármőtároló önálló épületként nem helyezhetı el. A már meglévı beépítés esetében a bontásra vonatkozó elıírások betartása kötelezı. Árusító pavilon nem helyezhetı el az építési övezetben. c) Az építési övezetben megengedett építmények elhelyezésére, kialakítására vonatkozó elıírások: Új épület elhelyezése esetén telkenként csak egy épület létesíthetı, az övezeti jellemzıkre vonatkozó paraméterek megtartásával. Az építési övezetben az oldalkert mérete: min. 3,0 m, a hátsókert mérete: min. 6,0 m, az elıkert méretét a szabályozási tervben jelöltek szerint kell értelmezni, ahol a K jelölés a kialakult állapotot jelenti. Az építési övezetben meglévı, fı rendeltetést kiszolgáló, illetve kiegészítı funkciójú (pl.: gépjármőtároló, barkácsmőhely) épület esetében a bontásra vonatkozó elıírások betartása kötelezı. Az építési övezetben létesített épület kereskedelmi, szolgáltató célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 200 m 2 -t. Az építési övezet telkein max.: kétlakásos épületek helyezhetık el. Az épületek magastetıs kialakítása megtartandó meglévı és új beépítés esetén is. Földmunkával járó beruházás, tereprendezés, építési-bontási munkálatok végzése elıtt a beruházó-építtetınek a konkrét kiviteli tervek ismeretében egyeztetni kell a Budapesti Történeti Múzeummal, hogy a területért felelıs régész szakember a földmunkákat figyelemmel kísérhesse, és az esetleges leletmentést elvégezhesse. d) Az építési övezetben bontásra jelölt épületekre vonatkozó elıírások: - Az épületen csak állagmegóvásra irányuló építési munkák végezhetık az új épület elhelyezéséig. - Építtetıt az épület elbontására kell kötelezni, amennyiben a meglévı épületen a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. (1) bekezdés szerinti építési engedélyhez kötött építési munkát kíván végezni.

5 5 2) Az L4-XIX/CS1 építési övezetre vonatkozó részletes elıírások: a) A telekalakításra és telkekre vonatkozó elıírások: - Az ingatlanok megosztása és egyesítése megengedett. - Az építési övezetben nyeles telek nem alakítható ki. b) Az épületek rendeltetésére vonatkozó elıírások: - A fı rendeltetés: lakófunkció, - A lakóépület földszintjén kereskedelmi, szolgáltató funkció lehetséges. - Háztartással kapcsolatos tárolóépület, barkácsmőhely, mőterem, gépjármőtároló önálló épületként nem helyezhetı el. A már meglévı beépítés esetében a bontásra vonatkozó elıírások betartása kötelezı. - Árusítópavilon létesítése nem megengedett az építési övezetben. c) Az épületek elhelyezésére, építmények kialakítására vonatkozó elıírások: Új épület elhelyezése esetén telkenként csak egy épület létesíthetı, az övezeti jellemzıkre vonatkozó paraméterek megtartásával. Az építési övezetben - az oldalkert mérete: min.: 3,75 m, - a hátsókert mérete: min. 6,0 m, - az elıkert mérete: min. 5 m. - meglévı épületek átalakítása, bıvítése esetén a szabályozási tervben ábrázoltak szerint kell értelmezni az oldalkerti méretet. Az építési övezetben meglévı, fı rendeltetést kiszolgáló, illetve kiegészítı funkciójú (pl.: gépjármőtároló, barkácsmőhely) épület esetében a bontásra vonatkozó elıírások betartása kötelezı. Az építési övezetben létesített épület kereskedelmi, szolgáltató célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m 2 -t. Az építési övezetben minden teljes 100 m 2 telekterület után egy darab lakás helyezhetı el. Az épületek magastetıs kialakítása megtartandó. A Hofherr A. u. 10. sz. alatti, /1 hrsz.-ú ingatlanon lévı sziréna polgári védelmi létesítményt érintı építési-bontási munka végzése elıtt a Fıvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság elızetes hozzájárulását kell beszerezni. Földmunkával járó beruházás, tereprendezés, építési-bontási munkálatok végzése elıtt a beruházó-építtetınek a konkrét kiviteli tervek ismeretében egyeztetni kell a Budapesti Történeti Múzeummal, hogy a területért felelıs régész szakember a földmunkákat figyelemmel kísérhesse, és az esetleges leletmentést elvégezhesse.

6 6 d) Az építési övezetben bontásra jelölt épületekre vonatkozó elıírások: Az épületen csak állagmegóvásra irányuló építési munkák végezhetık az új épület elhelyezéséig. Építtetıt az épület elbontására kell kötelezni, amennyiben a meglévı épületen a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. (1) bekezdés szerinti építési engedélyhez kötött építési munkát kíván végezni. (3) Az L4-XIX/M építési övezetre vonatkozó részletes elıírások: a) A telekalakításra és telkekre vonatkozó elıírások: - Az ingatlanok megosztása nem engedélyezhetı, kivétel a Kolozsvár utca hrsz.-ú ingatlana, melynek megosztása során az utcára merıleges telekhatárú, min. 800 m 2 térmértékő ingatlanok alakíthatók. - A telekingatlanok egyesítése megengedett. - Az építési övezetben nyeles telek nem alakítható ki. b) Az épületek rendeltetésére vonatkozó elıírások: - A fı rendeltetés: lakófunkció és kisipari funkció. - A lakóépület földszintjén kereskedelmi, szolgáltató funkció megengedett. - Háztartással kapcsolatos tárolóépület, barkácsmőhely, mőterem, gépjármőtároló önálló épületként nem helyezhetı el. A már meglévı beépítés esetében a bontásra vonatkozó elıírások betartása kötelezı. - Árusítópavilon létesítése nem megengedett az építési övezetben. c) Az épületek elhelyezésére, építmények kialakítására vonatkozó elıírások: - Új épület elhelyezése esetén telkenként két épület létesíthetı, az övezeti jellemzıkre vonatkozó paraméterek megtartásával. - Az építési övezetben az oldalkert méretét, hátsókert méretét, elıkert méretét a szabályozási tervben meghatározott paraméterek alapján kell megállapítani a hatósági engedélyezési eljárás során. Az elıkert méretét a szabályozási tervben jelöltek szerint kell értelmezni, ahol a K jelölés a kialakult állapotot jelenti. - Az építési övezetben meglévı, fı rendeltetést kiszolgáló, illetve kiegészítı funkciójú (pl.: gépjármőtároló, barkácsmőhely) épület esetében a bontásra vonatkozó elıírások betartása kötelezı. - A területen telkenként egy darab lakás helyezhetı el. - Az építési övezetben létesített épület kereskedelmi, szolgáltató célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 200 m 2 -t. - Szomszédos telkeken a telekhatárra történı építkezés esetén az elsıként építkezınek kell a tőzfalat megépíteni. - Az épületek magastetıs kialakítása megtartandó meglévı és új építés esetén is.

7 7 - Földmunkával járó beruházás, tereprendezés, építési-bontási munkálatok végzése elıtt a beruházó- építtetınek a konkrét kiviteli tervek ismeretében egyeztetni kell a Budapesti Történeti Múzeummal, hogy a területért felelıs régész szakember a földmunkákat figyelemmel kísérhesse, és az esetleges leletmentést elvégezhesse. d) Az építési övezetben bontásra jelölt épületekre vonatkozó elıírások: - Az épületen csak állagmegóvásra irányuló építési munkák végezhetık az új épület elhelyezéséig. - Építtetıt az épület elbontására kell kötelezni, amennyiben a meglévı épületen a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. (1) bekezdés szerinti építési engedélyhez kötött építési munkát kíván végezni. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 7.. Övezetek A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat hatálya alá tartozó területen kialakított övezetre vonatkozó elıírások: (1) KL-VA-XIX jelő övezet a közlekedési területek vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló része. a) Az övezetbe tartozó vasúti terület: - Budapest-Lajosmizse vasútvonal távlati korrekciójához a szabályozási terv szerint biztosított 20,0 méter szélességő terület. b) Az övezet területén nem helyezhetık el: - üzemanyagtöltı, autómosó, - szolgálati lakó és szállásépületek. c) A tervezett vasútnyomvonal pontos meghatározása után jelen szabályozási terv idevonatkozó elıírásait (telekhatár korrekció, épületekre vonatkozó elıírások, közlekedési csomópont kialakítása) módosítani kell a nyomvonal kiszabályozása függvényében. d) A BVKSZ-ben meghatározott, az övezetben építhetı létesítmények közül a kiskereskedelmi funkciót is tartalmazó épület elhelyezése esetén a kiskereskedelmi egység bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m 2 -t. e) A jelen elıírások az (1) bekezdés a./ pontjában foglalt 20,0 méter széles vasútfejlesztésre fenntartott területen a szabályozási terv módosításáig új épület építése nem engedélyezhetı, meglévı épület esetében annak karbantartása, átalakítása, tetıtér-beépítése engedélyezhetı. f) A szabályozási tervlapon jelöltek szerint a vasúti terület 50,0-50,0 méteres védıtávolságán belül új lakóépület és üdülıépület nem építhetı.

8 8 g) A vasúti terület 50,0-50,0 méteres védıtávolságán belül új építményt elhelyezni, meglévı építményen építési tevékenységet végezni csak a külön jogszabályban elıírt feltételek szerint az illetékes hatóság hozzájárulásával lehet. 8.. Keretövezetbe nem sorolt közterületek A keretövezetbe nem sorolt közterületekre vonatkozó elıírások: a) e közterületeken terepszint feletti építmény nem helyezhetı el, b) e közterületeken a köztárgyak közül csak közvilágítási, közlekedésirányítási, távközlési, postai mőtárgy, illetıleg geodéziai jel, önálló reklámhordozó helyezhetı el. 9.. Közlekedési területek (1) A Hofherr A. utca 16,0 méter szabályozási szélessége a szabályozási tervlapon feltüntetett módon biztosított. (2) A Sólyom köz 12,0 méter szabályozási szélessége a szabályozási tervben foglaltak szerint biztosított. (3) A Fadrusz utca FSZKT-ben rögzített nyomvonal kialakítása 12,0 méter szabályozási szélességgel a szabályozási tervlapon feltüntetett módon biztosított. (4) Az ingatlanokon található építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerő használatához szükséges jármőveket telekingatlanon belül, az OTÉK 253/1997. (XII.20.) számú kormányrendelet 42. -ában foglaltak szerint kell elhelyezni. (térszín alatti gépjármőtárolókban és/vagy térszín feletti parkolókban). (5) A keretövezetbe nem sorolt, önkormányzati tulajdonban lévı közterületeken csak közlekedési építmények helyezhetık el, ezeken a területeken árusítópavilont elhelyezni nem lehet. (6) Az 1.. (1) bekezdésben lehatárolt területen a közterületek a jármőves és gyalogos közlekedést, valamint a közmővek elhelyezését szolgálják. (7) A gyalogos közlekedésre szolgáló közterületek építése, felújítása, korszerősítése során fokozottan érvényre kell juttatni az akadálymentesség követelményeit.

9 9 10. Közmőhálózatok (1) A rendelet 1. (1) bekezdésében lehatárolt területen új épületet, építményrészt elhelyezni vagy meglévı épületet átalakítani, bıvíteni, illetve rendeltetési módját megváltoztatni csak az OTÉK 8.. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott teljes közmővesítettség mellett lehet. (2) Közmőnyomvonal kiépítését, közmőlétesítmény elhelyezését a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetıi elıírásoknak megfelelıen kell végrehajtani. (3) Jelen rendelet 1. (1) bekezdésében lehatárolt területét érintı tehermentesítı csatorna megépítéséig fedett árokrendszerő csapadékvíz elvezetéssel kell megoldani a csapadékvíz elvezetést. (4) A szabályozási tervlapon jelöltek szerint a 12,0 méter szabályozási szélességő Fadrusz utca nyomvonalának megépítéséig meg kell oldani a rendelet hatálya alá tartozó területtıl keletre lévı üzemi területet (Gránit Edénygyárat) kiszolgáló ipari nyomásszabályozó és az azt ellátó DN 100 acél nagyközépnyomású vezeték áthelyezését az üzemi területen belül. (5) Építési munka engedélyezése során a távközlésrıl szóló évi LXXII. törvény 28. (1) bekezdése értelmében biztosítani kell a közcélú távközlı eszközök elhelyezésének lehetıségét, a meglévı nyomvonal védelmét Zöldterületek (1) Az 1.. (1) bekezdésben lehatárolt területen fát kivágni csak a Polgármesteri Hivatalnál beszerzett fakivágási engedéllyel lehet. (2) Az építési telken belül az építési övezetre jellemzı minimális zöldfelületi mértéket az engedélyezett építési munkákkal egyidıben kell megvalósítani, a használatbavételi engedély megkéréséig Környezetvédelem (1) Jelen rendelet hatálya által érintett területen a Védett I. levegıtisztasági kategória határértékei betartandók. A szennyezıanyagokra vonatkozó emissziós és imissziós határértékek túllépését okozó új létesítmény elhelyezése, üzemeltetése, főtési technológia megvalósítása és bármilyen tevékenység folytatása tilos.

10 10 (2) A területen a 4/1984.(I.23.)Eü.M. zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendelet területhasználatra elıírt határértékei betartandók. (3) Üzemi, kisipari tevékenységbıl és építési munkából eredı zajterhelés nem haladhatja meg fenti rendelet határértékeit. (4) A kisipari tevékenység engedélyezésekor az építtetınek igazolnia kell, hogy a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi határértékek betartása biztosított. A tervezett építmény, építményrész környezetre ártalmas anyagot nem bocsát ki. A keletkezett hulladék, szennyezıanyag telekhatáron belül szakszerően tárolható, ártalmatlanítható. (5) A Budapest-Lajosmizse vasútvonal korrekció jelen rendelet szabályozási tervlapja szerint történı megvalósításakor a mőködésbıl eredı, határértéket meghaladó zajés rezgésterhelés miatt védıberendezés létesítése szükséges. (6) Jelen rendelet 11.. (5) bekezdésében foglalt esetben a fenti megoldáson túl a zajvédelem érdekében az építéshatósági eljárás során szorgalmazni kell a fokozott hangszigeteléső nyílászárók alkalmazását a rendelet szerinti vasúti terület 50,0 50,0 méteres védıtávolságán belül. (7) A parkolás térszín alatti megoldása, egyéb föld alatti létesítmények elhelyezése, mélyalapozás esetén a talajvízáramlást, szükség szerint mőszaki eszközökkel biztosítani kell. (8) Tisztán gázüzemő, vegyes üzemő, illetıleg kettısüzemő jármőveket tilos elhelyezni terepszint alatti tárolóban. (9) A rendelet hatálya alá tartozó területen kontakt talajszennyezést okozó kisipariüzemi-szolgáltató tevékenység nem folytatható. (10) A szennyvízcsatornába csak a 4/1984. (II.7.) OVH rendelkezés határértékeinek megfelelı víz vezethetı. A határérték betartásának biztosítására adott esetben elıkezelıt kell építeni. Az ezekben felfogott szennyezést a hulladékkezelés szabályai szerint kell győjteni és ártalmatlanítani. (11) A csapadékcsatornába csak a 3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés határértékeinek megfelelı víz vezethetı, szükség esetén elıkezelı építésével. A határérték betartásának biztosítására adott esetben elıkezelıt kell építeni. (12) Jelen rendelet hatálya által érintett területen veszélyes hulladék keletkezése esetében a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendeletben foglaltak betartandók.

11 11 SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 13.. Telekalakítás (1) A rendelet 9.. (1) (3) bekezdésében jegyzett közutak esetében a szabályozás természetbeni megvalósítását kötelezı érvénnyel meg kell elıznie a telekalakítási, telekhatár rendezési eljárásnak. (2) Az 1.. (1) bekezdésében körbehatárolt területen telket alakítani a szabályozási tervlapon javasoltak szerint lehet, attól eltérıen csak úgy szabad, hogy az a terület rendeltetésének megfelelı használatára alkalmas legyen, továbbá azok alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetısége a jogszabályoknak és a szabályozási tervnek megfeleljen. (3) A telekalakítási terv készítésekor figyelembe kell venni az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló Étv (3) bek. a,/, b./ pontokat, valamint a telekalakítás szabályait. (4) A tömbökön belül kialakítható minimális telekméretet a rendelet 5. -ában meghatározott mértéknek megfelelıen az építési övezeti jellemzık, határértékek figyelembevételével kell érvényre juttatnia az építésügyi hatóságnak. (5) A Hofherr A. utca 16,0 méterre, a Sólyom utca és Fadrusz utca 12,0 méterre történı kiszabályozása során a szabályozási tervlapon jegyzett telekalakítások kötelezı érvényőek. (6) A távlatban megvalósuló Budapest-Lajosmizse vasúti nyomvonal korrekciójához biztosított terület vonalvezetését a valós felhasználás idıpontjában egyeztetni kell a teljes nyomvonal kialakítással és ezt követıen lehet a telekalakításokról kötelezı érvénnyel rendelkezni. 14. Helyi közút céljára történı lejegyzés (1) Amennyiben helyi közút létesítése, bıvítése vagy szabályozása az érintett tulajdonosok érdekében szükséges, az építésügyi hatóság az ingatlannak a helyi közút céljára szükséges részét kisajátítási eljárás nélkül a kisajátítási kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett az illetékes önkormányzat javára igénybe veheti, amihez az érdekeltek hozzájárulása nem szükséges. (2) A helyi közút céljára történı lejegyzés során az Étv. 27. értelmében kell eljárni.

12 Hatályba lépés Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Dr. Istvánfi Sándor sk. jegyzı Timár Béla sk. polgármester