1. ábra. modularista elképzelés. Forrás: Pléh (1998)
|
|
- Árpád Adrián Orsós
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szavak, szabályok és a lexikon A kísérletben azt vizsgáltuk meg, hogy milyen messze terjed ki az előfeszítés hatása. Korábbi vizsgálatok megmutatták (Thuma és Pléh, 2001), hogy az azonos alakú kétértelmű szavak előfeszítési hatása túlterjed a szófaj határán, sőt a dekompozíció lehet olyan erős, hogy még a saját paradigmájában nem létező alak is előfeszíthet egy szót (pl. a dobsz ige a dob főnév asszociátumait). Azt akartuk megvizsgálni, hogy mennyire lehet ezt a dekompozíció általi előfeszítési határt kitolni, vagyis előfeszítik-e egymást olyan alakok, amelyeknek ragozott alakjukban bár maga a rag ugyanaz, az alakjuk különbözik, (fogok-fogak) valamint olyan alakok, amelyek csak a ragozás miatt lettek kétértelműek, tőalakjuk eltérő (pl. falat).
2 Dekompozíció és holizmus Az angol nyelv mellett a magyar megjelenésének a pszicholingvisztikában nagy súlya lehet, mivel alapvetően más beállítódású nyelvről van szó, melyet gyakran a konfigurációs/nem konfigurációs ellentétpárral szoktak jellemezni. Fontos, hogy a lexikális modellek ne csak a konfigurációs nyelvekre épüljenek, hiszen ezekben maguk a szóalakok kevéssé változékonyak, ezért talán tárolásuk is valamivel kevesebb problémát vet fel. A nem konfigurációs nyelvek közül az inkább agglutinatív nyelvek, mint amilyen a magyar is, fontosak abban, hogy megértsük egyrészt azt, hogy hogyan tárolódnak a szavak a lexikonban, másrészt azt, hogy hogyan működhet pontosan a morfológia-szintaxis interface. A szavak tárolására alapvetően kétféle modellt vázolnak fel (és természetesen később ezek keverékeit). A holisztikus modell szerint a szavaknak minden egyes alakját külön-külön tároljuk, így külön a kutya, kutyát, kutyának, stb szavakat, és a megfelelőt hívjuk elő a mondatban. (Butterworth, 1983) A konfigurációs nyelvekben ez a tárolás talán nem is annyira problematikus, de nyilvánvaló, hogy bizonyos számú elem után elég nehéz lenne a tárolás. A másik, dekompozíciós modell (Taft, 1979) szerint a szavaknak csak a töveit tároljuk egy memóriatárban és van egy másik morfématárunk is, amelyben azokat a ragokat, jeleket és képzőket tároljuk, amelyeket a szótövekhez hozzáragaszthatunk. Így egy szabály alapján, ami megmondja mit mihez, milyen sorrendben ragaszthatunk elvileg rengeteg féle szót tudunk alkotni. A magyar nyelvben egy-egy főnévnek illetve igének számos alakja lehet, attól függően, hogy milyen szerepet tölt be a mondatban. A legalacsonyabb becslések is egy főnévnek pár száz különböző alakot jósolnak, aminek a külön-külön egészként való tárolása eléggé erőforrás igényes lenne. Ez ellen három ellenvetés is szólhat: (1) Kornai (1992) megmutatta, hogy a lehetséges alakok közül vannak olyanok, amelyeket szinte egyáltalán nem használunk. Ezeknek a tárolása kérdéses. A másik probléma (2), hogy amennyiben minden egyes alakot szabály nélkül a memóriában akarnánk tárolni, bár ez talán elméletileg az emberi agy kapacitását nem haladja meg, akkor sem lenne időnk arra, hogy a nyelvelsajátítás során minden alakot akár csak egyszer is halljunk. Harmadrészt pedig (3) képesek vagyunk nem létező szavakat is ragozni, vagy akár olyan új szavakat, melyek léteznek, de mi nem tudtunk róluk. Ezt nehezen tudnánk megtenni, ha csupán egy memóriatárra tudnánk támaszkodni. Ezért a holisztikus modell nem alkalmas az olyan nyelvek leírására, mint amilyen a magyar is.
3 Jelenleg úgy tűnik az a nézet a leginkább elfogadott, hogy általában a magyarban a dekompozíció fontos tényező, míg a nem transzparens képzett szavak, a szabálytalan alakok, valamint a gyakori alakok tárolódhatnak a memóriatárban. A dekompozíciót támasztják alá különböző pszicholingvisztikai kísérletek is. Magyarban például lassabban olvasunk ki olyan szavakat, amelyeken több morféma van, akkor is, ha ugyanolyan hosszúak és gyakoriak, mint a kontrollszavak, amelyek morfémákkal nem terheltek (kezetek vs. feleség) (Gergely??????). Priming vizsgálatok is kimutatták, hogy a felszínen különböző alakban megjelenő tövek is előfeszíthetik egymást, így például a dobsz ige a dob főnevet (Gergely, 1995) (Thuma, 2001). Szódöntési feladatokban, vagyis, ha azt kell eldöntenünk, hogy egy hangsor szó vagy nem, tovább tart elutasítani a rossz hangilleszkedésű morfémát, mint az egyáltalán nem is létező morfémát, vagy a tő rontásait, valamint tovább tart az elutasítás, ha igekötős igéknél kell döntenünk, és össze nem illő igekötőt és igét kapunk (felgondolni), nem pedig nem létező igekötőt, vagy nem létező igét. Modularitás és interakcionizmus Ha nem csak a szavak tárolásáról, hanem mondatok megértéséről van szó, akkor alapvetően három modellt lehetséges felvázolni, melyek versengő területe a mondatmegértés. A modularizmus, az interakcionizmus és a konnekcionizmus közül jelenleg számunkra az első kettő a fontos. Modularitás Fodor (1983) eredeti elképzelése az elmét modulokra osztotta. Az elképzelés lényege szerint nem egy egységes erőforrásrendszer old meg minden problémát, hanem az elménkben szakértők csücsülnek, akik egyfajta feladatra specializálódtak és azt szinte tökéletesen tudják végrehajtani. Ez lenne az oka a beszédmegértés szokatlan gyorsaságának. Fodor ezeket a modulokat reflexes -nek is nevezi, mert a működésüket nem tudjuk kikapcsolni, ugyanúgy, ahogy például nem tudunk úgy dönteni sem, hogy most éppen nem látjuk a színeket. A modulok fő jellemzői, hogy automatikusak, gyors a működésük, egymás számára átláthatatlanok, vagyis menet közben nem érintkeznek, így a másik működését nem is tudják befolyásolni. Természetesen eredményeik érintkeznek egymással, de szigorúan csak a végtermékek, nem a folyamat maga. Amiatt, hogy enkapszuláltak, következik, hogy érzéketlenek a kontextusra. Többféle
4 elképzelés él arról, hogy ezek a modulok működésükben egyfajta sorrendet követnek (Fodor eredeti elképzelése), vagy pedig párhuzamosan működnek (Tanennhaus, Carlson és Trueswell, 1989). Valójában nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a folyamatok, mialatt végbemennek nem érintkeznek egymással. SZÓTÁR Mondatelemző Szófelismerés Központi Probléma megoldó Ismeretek 1. ábra. modularista elképzelés. Forrás: Pléh (1998) Mivel a folyamatok maguk buták és nem érzékenyek a kontextusra, aktiválni fognak olyan jelentéseket is, amik nem relevánsak a mondatban. Swinney (1979) kezdte azokat a kísérleteket, melyekben a priming eljárás segítségével a modularisták azt akarták bebizonyítani, hogy valóban létezik ez a fajta korai kontextus semleges aktiváció. Vagyis egy szónak az éppen nem szükséges jelentését is aktiváljuk, ha egy mondatot hallunk. Emiatt lehet az, hogy a dobsz alak esetében a dob tő aktiválódik mindkét jelentésével akkor is, ha mind a kontextusból, mind az alakból tudni lehet, hogy nem lehet főnévi jelentése. Mivel a dob tő aktiválódott, mindkét jelentésének az asszociátuma is könnyebben aktiválódik, ezért a reakcióidő a szemantikai asszociátumokra lecsökken. Ez a priming hatás időben erősen korlátozott, 400 ms vagy annál kevesebb ms az az időtartam, ami alatt a hatása még megmutatható, ezután már nincs jelentős különbség a kiolvasási idők között.
5 Az interakciós felfogás Az interakciós felfogás a korábbiakkal elmondottakkal szemben úgy gondolja, hogy időben már nagyon korán, már a feldolgozás első lépéseinél is érintkezhetnek egymással a feldolgozás különböző elemei. Ez a felfogás ennek, és nem az enkapszuláltságukban zavartalanul gyorsan dolgozó moduloknak tulajdonítja a megértés gyorsaságát. Ez a nézőpont a forma mellett a tartalmat is jelentősnek tartja a nyelvfeldolgozás során. Az elméletek, amelyből kiindul a tudásalapú elméletek, melyekben a szavak nem csupán lényegtelen címkék, amiket a szintaktikai fák végére lehet aggatni, hanem mivel valójában ők hordozzák az igazi jelentést, a szintaxis csak a jelentés tisztázását adná meg. Az interakcionista felfogás szerint minden információt egyszerre és igen korán használunk fel. A nyelv megértése opportunista: bármibe belekapaszkodik, ami közelebb úsztathatja az észlelt anyag feldolgozásához. A formai és tartalmi elemzés egymástól nem független: a szövegkörnyezet befolyásolja, hogy milyen formákat részesítünk előnyben. Az egyik központi tétele, hogy a kontextuális elvárások elébe mennek az ingernek, könnyebben feldolgozzuk emiatt a kontextusba illő információt. Így aztán, ha a kontextus megfelelő, sok olyan lexikális elem küszöbe lejjebb megy, ami kapcsolatban van a hallott anyaggal. Ezzel magyarázzák azt, hogy egységes koherenciájú szövegkörnyezetben ugyanolyan gyorsan felismerünk egy szót, ha az a feladat, hogy magát a szót felismerjük, mintha csak a szó kategóriáját adnák meg. Mivel a mondatban egy olyan kategóriájú szót várunk el, hamarabb felismerjük. Ezzel szemben, ha nincsen tartalmi koherencia, akkor könnyebb a fonetikai kódolás, mivel az elvárás nem segít minket a döntés meghozatalában. (Marslen-Wilson és Tyler, 1980). Hasonló eredményekre jutottak a hanghelyreállítási hatásokkal, ahol bizonyították, hogy ha megfelelő a kontextus és a szó első szótagja helyes, akkor folyamatos szöveg utánmondása során spontán kijavítjuk abban a hibákat, anélkül, hogy ezt észrevennénk. Ez nem mond ellent a modularitásnak, hiszen az a mondat megértésének enkapszuláltságára vonatkozott, arra nem, mi történik, ha el kell ismételni valamit. A következtetés, amit levonhatunk az, hogy bizonyosan nincsen egy ismétlő modul az agyunkban. Azonban a tény, hogy ez az utánmondás akár 250msec aszinkronitással is működhet (körülbelül ennyi egy szótag kiejtésének ideje), azt mutatja, hogy nagyon gyors folyamatról van szó. Ezért lényeges, hogy az első
6 szótagnak jó legyen, mert ellenkező esetben a lexikai keresést már az elején félrevezeti. A gyorsaság szerintük a korai egymással interakcióban lévő és egymást támogató rendszerek eredménye. Ezt a nézetet látszott alátámasztani Slobin kísérlete is (Pléh, 1998), amelyben a szemantikai irreverzibilitás hatását mutatta ki. Vagyis ha a mondat alanya és tárgya nem felcserélhető (A kutya rágja a csontot) akkor a mondat nem olyan nehéz, mintha szintaktikai elemzést is kell végeznünk (A bárányt kergeti a mókus). Forster (idézi Pléh, 1998) azonban kimutatta, hogy ennek csak utólagos hatása van, akkor, ha gyorsan mutatjuk be az ingereket, nem könnyebbek a szemantikailag nem megfordítható mondatok. Warren hanghelyreállításos kísérletében azt mutatta ki, hogy ha egy hangot kivágnak a szóból és azt köhögéssel helyettesítik (0,12s tartamnyi időről van szó), akkor két dolog történik: egyrészt (1) a személyek nem hallják a hiányzó hangot és a köhögést nem tudják jól lokalizálni, másrészt (2) pedig a kontextusnak megfelelően állítják helyre a hiányzó hangot. Az, hogy valóban szótári alapú ez a helyreállítás, jól mutatja, hogy nem történik meg abban az esetben, ha nem létező szónak törlik egy részét. Kísérletünk szempontjából mindez azonban azt jelentené, hogy mivel a különböző feldolgozórendszerek érintkeznek egymással, ezért nem lenne szabad, hogy irreleváns jelentés aktiválódjon. Tudjuk, hogy nem lehet az a szó a mondatban, akár szintaktikai szerepe, akár jelentése miatt, ezért valójában gátlódnia kellene, hogy ne zavarja a feldolgozást, de legalábbis nincs oka, hogy aktiválódjon. Konnekcionista modellek A konnekcionista modellek az emberi agy neuronjait imitálva összeköttetések segítségével bizonyos feladatok megoldásával próbálkoznak. Az ember kognitív modellezésében a teljesítmény legtöbbször nem a tökéletes teljesítmény, hanem az emberihez közelítő mintázat. Szempontunkból ezek a modellek nem különböznek az interakcionista modellektől, ezek szintén azt jósolják, hogy a jelentés és a forma már kezdetektől jelen van a feldolgozás folyamatában. A priming
7 Primingnak vagy előfeszítésnek nevezzük a döntés vagy válasz pontosságának vagy gyorsaságának a megnövekedését annak következtében, hogy a döntésben megjelenő információt korábban kontextusban már láttuk. Ez a gyorsulás nem szándékos és nem kapcsolódik a feladathoz kapcsolódó motiváció megnövekedéséhez. Feltételezhetjük, hogy ez az előfeszítési hatás nem szándékos vagy akár nem tudatos folyamat, mivel nem feltétlenül emlékezeti feladatot követ és ráadásul gátló hatással is bírhat. A priming hatásának egyik eredeti bemutatása azzal a lexikális döntési feladattal történt, amelyet a kísérletben mi is használtunk (Meyer and Schvaneveldt, 1971). Ebben a feladatban azt kell a kísérleti személynek eldöntenie, hogy a látott betűsorozat a nyelv egy létező szavát reprezentálja-e. Előfeszítést (vagyis gyorsabb döntést) lehetett kimutatni azokban az esetekben, ha két egymást követő betűsor szemantikailag kapcsolatban álló létező szó volt. Ha például a kiolvasandó, vagyis célszó az volt, hogy orvos, akkor az emberek ezt a szót gyorsabban olvasták ki, ha előtte a nővér szót látták, mint akkor, ha az észak szót vagy egy nem létező hangsort, mint mondjuk a laku. Ennek a szemantikai előfeszítés-nek a magyarázatát a terjedő aktiváció mechanizmusa adta, melyet Collins és Loftus (1975) írt le, egy olyan korábbi modell alapján, amit Collins és Quillian (1969) írtak le (lásd 2. ábra). Ebben az új szemantikus memória modellben nem volt szigorúan hierarchikus a szerveződés. Collins és Loftus elképzelése szerint ha egy fogalomnak a reprezentációja aktiválódik, akkor ez az aktiváció tovaterjed a szomszédos csomópontokra is. Ha ezt a szomszédot mutatjuk be a szó után következő betűsorként, akkor gyorsabban tudjuk azonosítani, mert az aktivációjához már nem szükséges annyi bemeneti információ, hiszen maga a szó már részben elő van feszítve. Egy mögöttes feltételezése a modellnek, hogy az egymással szemantikai kapcsolatban álló fogalmak egymáshoz közelebb helyezkednek el, mint az egymástól szemantikailag távolabb eső szavak, (ahogyan azt a Collins és Quillian modell jósolja), ezért az előfeszítési hatás egyenesen arányos a szemantikai kapcsolat erősségével. Fontos, hogy szem előtt tartsuk, hogy ez az előfeszítési hatás annak ellenére megtörténik, hogy a személyeknek nem feladatuk az, hogy megjegyezzék vagy használják a korábban látottakat. Ezért az előfeszítésről úgy gondolják, hogy független a szándéktól és sokan automatikus folyamatnak tartják. Mivel úgy tűnik, hogy nem vagyunk a hatásának tudatában, ezért tudattalannak is gondolják.
8 (1969) 2. ábra. Collins és Loftus terjedő aktivációs modelljének vázlata. Collins és Quillian
9 Első kísérlet A kísérletben 38 egyetemista vett részt a SZTE Bölcsészkarának a hallgatói közül. A hallgatók a kurzuskövetelmények egy részét teljesítették a kísérletben való részvétellel. A mondatanyag A személyek 24 mondatot láttak, melyek utolsó szava vagy kétértelmű volt, vagy kétértelmű tőre lehetett visszavezetni. Ezek a mondatok háromfélék lehettek, ahogyan azt az 1. táblázat mutatja. Az elsőben a főnévi és igei alak azonos volt. A másodikban az egyik vagy nyitó vagy rövidülő tő volt, ezért más alakot vett fel. A harmadik egy kontroll eredménye, ahol a szavak annyira voltak hasonlóak, mint a korábbi ragos alakok, de nem volt közös tő, amire vissza lehetett volna őket vezetni. Azt akartuk tudni, hogy valóban a tőre vezethető-e vissza az aktiváció, vagy egész egyszerűen az történik, hogy egy automatikus és buta raglevágást követően bizonyos hasonlósági szint felett minden szó és szótő aktiválódik, akár ugyanaz volt a tő, akár nem. A mondatok száma a listában nem volt teljesen kiegyenlített, ahogyan azt a 1. táblázat utolsó oszlopa mutatja. Mondat A prime Mondat B prime A és B targetek Item Mostanában nagyon sokat sírok. Nagymamámnál ketrecben vannak a nyulak. A réten túl ott van a kis berek. A temetőben sorban állnak a sírok. Evés után a szalvétáért nyúlok. Mostanában egyre alacsonyabbak a bérek. Könny, hulla 7 Húsvét, kéz 12 Erdő, fizetés 5 1. táblázat. A mondatok fajtái a kísérletben A személyek egy mondatnak csak az egyik (igei vagy főnévi jelentésű előfeszítővel rendelkező) fajtáját látták, amely után az esetek felében a releváns, a másik felében az irreleváns jelentés asszociátuma jelent meg a képernyőn és erre kellett a személyeknek lexikai döntést adniuk. A változók az A és B targetekre adott reakcióidők voltak. Az esetek felében a mondatok után nem asszociátumokat, hanem
10 független szavakat (amelyek azonban más mondatban asszociátumok voltak - kontrollhelyzet), vagy nem létező hangsorokat láttak. (A mondatsorokat és a target szavakat a függelék tartalmazza.) A mondatokban a szavak negyede ál-szó volt. Kísérleti elrendezés A kísérleti személyeknek egy PC számítógép képernyője előtt ülve VVP program segítségével mutattuk a mondatokat 1250 msecig, miután egy 200 msec késleltetés után felvillant előttük a target, erre kellett az enter (igen, szó volt) vagy a szóközbillentyű (nem volt létező szó) lenyomásával reagálniuk. A célszó maximum 5000 ms-ig volt látható, ezután vagy gombnyomásra eltűnt. Eredmények A statisztikáknál az alapvető kérdés az volt, hogy ugyanannak a szónak a kiolvasása gyorsabb vagy lassabb-e annak függvényében, hogy milyen mondat volt előtte. Ez háromféle reakcióidőt eredményezett a kísérlet szempontjából: vagy a releváns jelentés asszociátuma volt, vagy az irreleváns jelentés asszociátuma, vagy pedig egy független mondat állt előtte. Prime mondat Az akváriumban egymást kergetik a halak. Ha meghal, hát én is vele halok. Már 10 perce a buszmegállóban állok. Target ponty 2. Táblázat. Példák a célszó előtti háromféle lehetséges mondatra: releváns jelentés, irreleváns jelentés és független jelentés. Alapvető eredményünk, hogy a nem-szavakat lassabban azonosítják az emberek nem szóként, mint a szavakat szóként (t=1,951; df=72; p<0,05). Egy másik ellenőrző vizsgálatunk azt is megmutatta, hogy a csoportok között nincsenek szignifikáns különbségek, ha az összes szó kiolvasási idejét nézzük (t=-2,019; df=41; p=n.s.), vagyis tudhatjuk, hogy nem annak köszönhetőek bizonyos eredményeink, hogy egyes csoportokba éppen a gyors reakcióidejű személyek kerültek.
11 Releváns jelentés irreleváns jelentés Egy robosztusabb mércét választva először személyen belüli elemzéset végeztünk: páros t-próbákkal állapítottuk meg, hogy vannak-e eltérések ezek között a csoportok között. A relevanciának nagyon erős fő hatása van a kísérleti mondatanyagon (lásd:1. Diagram), a releváns jelentését a szónak az emberek gyorsabban olvasták el, mint a nem releváns jelentést valamint a független szavakat, tehát facilitációról beszélhetünk (F=- 1,940; df=73; p<0,05). A rövid ISI ellenére sem lehet kimutatni az egész anyagon az irreleváns asszociátum reakcióidejének felgyorsulását, amely nem különbözik a független szavak kiolvasási idejétől (t=-0,314; df=73; p=n.s.) ám lelassulása sem jellemző, vagyis nem kerül gátlás alá releváns irreleváns független reakcióidő 1. Diagram. A relavancia hatása a reakcióidőkre Azonos alak, azonos tő és pszeudo tövek Fontos tudni, hogy erősebb-e az előfeszítés abban az esetben, ha a kétértelmű tő kétértelmű alakja, vagy egyértelmű alakja jelenik meg, esetleg két hasonló alak, amely azonban nem vezethető vissza azonos tövekre. Ehhez az irreleváns jelentések facilitáció mintázatát kell megvizsgálnunk.
12 kétértelmű egyértelmű pszeudo reakcióidő 908, ,58 973, Diagram az egyértelmű (dobsz), kétértelmű (dobok) illetve pszeudo rokonságú (bérek-berek) alakok irreleváns jelentésének reakcióideje Az eredmények szerint a 2. Diagram on látható különbségek szignifikánsak: a leggyorsabban akkor aktiválódik az irreleváns jelentés, ha az egyébként kétértelmű, ez gyorsabb, mintha maga az alak egyértelmű (t=-1,297; df=73; p<0,01). Azonban a pszeudo módon kapcsolt szavakat sokkal lassabban olvassák fel a kísérleti személyek, mint más irreleváns szavakat (t=2,354; df=73; p<0,05), de még a független szavaknál is lassabban (t=1,328; df=71; p<0,05),vagyis ezek úgy tűnik egyfajta gátlás alá kerülnek. Ige-főnév = főnév-ige? Ismételten az irreleváns asszociátumok reakcióideit vizsgálva azt találtuk, hogy az igék és a főnevek egymást ugyanolyan jól előfeszítik, nem volt szignifikáns különbség sem az egybevont statisztikán (t=4,621; df=73; p=n.s.), sem akkor, ha különválasztottuk az egyértelmű (t=-2,327; df=35; p=n.s.) és a kétértelmű (t=2,398; df=71; p=n.s.) ragozott szóalakokat (Lásd: 3. Diagram) ige prime főnév prime 925 egyértelmű kétértelmű ige prime 932,84 938,27 főnév prime 931,24 935,46
13 3. Diagram Igék és főnevek egymást előfeszítő mértéke Kísérlet 2 Ebben a kísérletben arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon akkor is előfeszíti-e egy szó az irreleváns jelentést, ha valójában az nem vezethető vissza egy és ugyanazon tőre. Tudjuk, hogy a pszeudo tövek nem feszítik elő egymást, de vajon az olyan szavak, amelyeknek a ragozott alakja egy másik alak ragozatlan alakja (én az autót szerelem vs kellemes érzés a szerelem), mi a helyzet? A korábbi vizsgálatunkból kiindulva azt kellene gondolnunk, hogy nem feszítik elő egymást, hiszen a szerelem főnévnek nincs egy olyan alakja, hogy szerel, vagyis nem vezethető jobban vissza erre, mint a berek arra a tőre, hogy ber. A különbség azonban az, hogy ezekben az esetekben a tő legalább létezik, még ha elméletileg nem is kapcsolódik ehhez a szóhoz. Vagyis ha mégiscsak van egy buta kis modul, aki lelkesen levágja a szavak szuffixumnak látszó végződéseit, akkor ez egy olyan hely lenne, ahol a működését meg lehetne fogni. Alanyok A kísérletben 38 alany vett részt, akik ezzel egyetemi kurzusuk követelményének egy részét teljesítették. Mindannyian ép látású és nyelvi zavarok nélküli felnőttek voltak. Kísérleti mondatsor Ebben az esetben személyen belüli összehasonlításokat végeztünk. A személyek minden mondatnak mindkét alakra végződő asszociátumát látták (a kísérletet két alkalommal vettük fel). Többféle prime létezett, bár ebben a kísérletben már nem alkalmaztunk eltérő alakokat az azonos szótöveknél, csak magukat a szótöveket mutattuk, mint kontroll ahhoz képest, amikor nincs közös visszavezethető szótő. Csoport Mondat Target Ua a szótő "Hamar hízik ki, ki sokat fal." tégla Eltérő szótő Ragozott prime A cukortól nagyon fog fájni a fogad." veszít Ragozatlan "Sok ember csak a játék kedvéért fogad." agyar prime
14 Rokon Ragozott prime "A konyhában a lány minden almát felvágott." sonka szótő Ragozatlan prime "A boltban ma igen olcsó a felvágott." hasít 3. táblázat. Példamondatok a második kísérletből. Kísérleti helyzet Ugyanazt a VVP programot használtuk, mint az előző kísérletben. A mondatok ebben az esetben 1000 msecig voltak láthatóak a képernyő közepén, majd egy 250 msec-os maszkolást követően megjelent a célszó, amelyre a kísérleti személynek lexikális döntést kellett hoznia. A szavakat hosszúság és gyakoriság alapján kiegyenlítettük. Kísérleti hipotézisek: Az előző és korábbi kísérletek alapján az alábbi hipotézisekkel éltünk: A releváns jelentés jobban elő fogja feszíteni az asszociátumot, mint a nem releváns Az eltérő előfeszítések mind gyorsabb reakcióidőket eredményeznek, mint a független szavak A különböző típusú előfeszítések különféleképpen feszítik majd elő a célszavakat. Legerősebben az azonos alakú, kicsit gyengébben a rokon szó, még gyengébben a csak ragozott alakjukban megegyező szavak fogják előfeszíteni a másikat. Eredmények Független szavak, releváns asszociátumok, irreleváns asszociátumok
15 Hivatkozások Taft, M. (1979) Recognition of affixed words and the word frequency effect, Memory and Cognition, 7, Kornai, A. (1992) Frequency in morphology, In: Kenesei, I., Pléh, Cs. (eds.) Approaches to Hungarian, Vol. IV, The structure of Hungarian, JATE, Szeged. Butterworth, B. (1983) Lexical representation, In: Butterworth, B. (ed) Language production, Vol 1, Academic Press, London. Gergely, Gy., Pléh, Cs. (1995): Alaktani kétértelműségek és a morfológiai feldolgozás a magyarban, Magyar Pszichológiai Szemle, 51, Thuma, O., Pléh, Cs. (2001). Kétértelműség és dekompozíció magyar nyelven. In: A magyar morfológia pszicholingvisztikája. Szerk.: Pléh Csaba, Lukács Ágnes. Budapest, Osiris Tanennhaus, M.K., Carlson, G., Trueswell, J.C. (1989). The role of thematic structure in interpretation and parsing. Language and cognitive processes, Fodor, J.A. (1983). The modularity of mind. Cambridge, MASS, MIT Pléh, Cs. (1998). Mondatmegértés a magyar nyelvben. Osiris, Budapest Marslen-Wilson, W.D., Tyler, L.K. (1980). The temporal structure of spoken language understanding. Cognition, Meyer, D. E., & Schvaneveldt, R. W. (1971). Facilitation in recognizing pairs of words: Evidence of a dependence between retrieval operations. Journal of Experimental Psychology, 90, Collins, A., Loftus, E. (1975). A spreading activation theory of semantic memory. Psychological Review, 82, Collins, A., Quillian, M.,R. (1969). Retrieval time from semantic memory journal Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior. p 240
A szavak feldolgozása. Ladányi Enikő eladanyi@cogsci.bme.hu
A szavak feldolgozása Ladányi Enikő eladanyi@cogsci.bme.hu Mentális lexikon A szavak fejünkben tárolt reprezentációi A reprezentációk különböző információkat kódolnak a szavakról: Forma (hangzó, írott)
RészletesebbenIdiómák megértésének vizsgálata gyerekek körében
Idiómák megértésének vizsgálata gyerekek körében Szücs Márta MTA Nyelvtudományi Intézete SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék szucsmarta@nytud.hu IV. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia Budapest,
RészletesebbenAz elme szótára (Aitchinson, 1994)
MENTÁLIS LEXIKON 75000-150000 szót tudunk Hol tároljuk a szavakat? Hogyan szerveződnek a fejünkben a szavak? Hogyan ismerjük fel őket? Hogyan történik a lexikális hozzáférés? Lexikon modellek Jelentés?
RészletesebbenVizuális nyelv. Olvasás és írás. Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia október
Vizuális nyelv Olvasás és írás Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia 2011. október A nyelv szerkezete nyelv hangtan nyelvtan jelentéstan fonetika morfológia szemantika fonológia szintaxis pragmatika
Részletesebbenés a két kvantoros mondatok: válaszidő és
Óvodások és a két kvantoros mondatok: válaszidő és szemmozgás. Zétényi Tamás Gerőcs Mátyás É.Kiss Katalin (BME, MTA) II. Magyar Szemmozgáskutatás Konferencia, Kecskemét, 2016 Június 10. kvantoros? két?
RészletesebbenLexikon és nyelvtechnológia Földesi András /
Lexikon és nyelvtechnológia 2011.11.13. Földesi András / A nyelvi anyag feldolgozásának célja és módszerei Célunk,hogy minden egyes eleme számára leírjuk paradigmatikus alakjainak automatikus szintézisét.
RészletesebbenA megértés folyamata
A megértés folyamata 2017.03.08. A megértés megértésének kihívása A megértés célja a beszélő szándékának feltárása azon keresztül, hogy mit is mondott. Motiváció a beszédértés megértésére: Távközlés, titkosítás
RészletesebbenTHUMA ORSOLYA * A mentális lexikon szervezıdése
A nyelvpszichológia tárgya THUMA ORSOLYA * A mentális lexikon szervezıdése The Organization of the Mental Lexikon How are words organized in our mental system? How do we produce and understand language?
RészletesebbenA gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.
BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,
RészletesebbenA Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ
A Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ Sass Bálint sass.balint@nytud.mta.hu MTA Nyelvtudományi Intézet PPKE ITK Eötvös Collegium Budapest, 2012. április 27. 1 / 34 1 HÁTTÉR 2 HASZNÁLAT 3 MIRE JÓ? 4 PÉLDÁK 2 / 34 1
RészletesebbenGyakorisági hatások és nyelvi kétértelműségek vizsgálata a mentális szótárban magyar nyelven
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Thuma Orsolya Gyakorisági hatások és nyelvi kétértelműségek vizsgálata a mentális szótárban magyar nyelven PPK PSZICHOLÓGIA DOKTORI
RészletesebbenÓvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata
X. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2016. február 5.. Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata Vakula Tímea ELTE BTK NyDI, III. évf. Bevezetés a beszélt nyelv feldolgozásának
RészletesebbenKREPSZ VALÉRIA. A különböző előhívási formák szerepe a mentális lexikon vizsgálatában. 2013. nyár I I I 161 I I I. Magyar nyelv és irodalom BA.
KREPSZ VALÉRIA Magyar nyelv és irodalom BA. A különböző előhívási formák szerepe a mentális lexikon vizsgálatában Bevezetés A mentális lexikon egyfajta agyi szótároló más néven az elme szótára, 1 amely
RészletesebbenMit látnak a robotok? Bányai Mihály Matemorfózis, 2017.
Mit látnak a robotok? Bányai Mihály Matemorfózis, 2017. Vizuális feldolgozórendszerek feladatai Mesterséges intelligencia és idegtudomány Mesterséges intelligencia és idegtudomány Párhuzamos problémák
RészletesebbenA tanulás és gondolkodás keretei
PLÉH CSABA A tanulás és gondolkodás keretei A NÉPI PSZICHOLÓGIÁTÓL A GÉPI PSZICHOLÓGIÁIG TARTALOM ELÕSZÓ 7 I. fejezet / A GONDOLKODÁS KERETEI A moduláris és a tudásalapú kognitív nyelvfeldolgozás vitái
RészletesebbenAz igekötők gépi annotálásának problémái Kalivoda Ágnes
Az igekötők gépi annotálásának problémái Kalivoda Ágnes Budapest, 2017. február 3. PPKE BTK Bevezetés Mi a probléma? Homográf szóalakok hibás szófaji címkét kaphatnak Mi a megoldás? Szabály alapú javítás
RészletesebbenALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, morfológia tárgya. Morfológia és mondattan viszonya. Morfológia univerzalitása. A szó fogalma I. Alaktan belső ügyei
ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika és Kiefer Ferenc (szerk.): Új magyar nyelvtan Alaktan, morfológia tárgya - a morféma (vö. a szó szerkezete) -szótőhöz: különféle toldalékok
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPES NYELVI ADATBÁZISOK
SZÁMÍTÓGÉPES NYELVI ADATBÁZISOK A MAGYARÓRÁN Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály XVI. MANYE kongresszus Gödöllő, 2006. április 10-12.
RészletesebbenVéleménypolarizáció és választási részvétel. Kmetty Zoltán MTA- ELTE- PERIPATO
Véleménypolarizáció és választási részvétel Kmetty Zoltán MTA- ELTE- PERIPATO Tartalom Problémafelvetés Magyarázati sémák Indikátorok, modellek Eredmények Választási verseny és részvétel összefüggése Kistelepülések
RészletesebbenNehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod,
II. NYELVI SZINTEK 4. A SZÓELEMEK SZINTJE: TÖVEK, TÔ VÁL TO ZA- TOK ÉS TOLDALÉKOK Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, hogy ezzel némi gond van. Nyelvi közléseinket úgy rakod össze
Részletesebben2006. szeptember 28. A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ. Fonetikai Osztály
2006. szeptember 28. ÖNÁLLÓSULÓ FOLYAMATOK A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ FEJLŐDÉSÉBEN Gósy MáriaM Fonetikai Osztály AZ ANYANYELV-ELSAJ ELSAJÁTÍTÁSRÓL Fő jellemzői: univerzális, relatíve gyors, biológiai
RészletesebbenSzemmozgáskövetés: Bepillantás a mondatok megértésének folyamataiba. Káldi Tamás MTA NYTI, BME Pszichológia Doktori Iskola
Szemmozgáskövetés: Bepillantás a mondatok megértésének folyamataiba Káldi Tamás MTA NYTI, BME Pszichológia Doktori Iskola Kérdések 1. Miért vizsgáljuk a szem mozgását? 2. Hogyan vizsgálhatjuk a szem mozgását?
RészletesebbenMagyarOK B1+ munkalapok 6
1. Egyetértek. Nem értek egyet. munkalap Egyetért? Nem ért egyet? Írja le az érveit! Lassan az lesz a furcsa, ha az emberek egymással beszélgetnek, és nem a telefonjukat bámulják.... Soha nem fogok szótlanul
RészletesebbenA munka empirikus része 8 vizsgálatot, s tucatnyi adatelemzést tartalmaz. Bizonyos vizsgálati anyagokat ugyanis több szempontból elemez.
OPPONENSI VÉLEMÉNY NAVRACSICS JUDIT: A KÉTNYELVŰ MENTÁLIS LEXIKON MŰKÖDÉSE (KÍSÉRLETES NYELVÉSZETI MEGKÖZELÍTÉS CÍMŰ MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉSÉRŐL ( 2014., 309 OLDAL) 1. Általános megjegyzések A 22 oldalas
RészletesebbenA gyerekek mindig pontosan értik a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás
A gyerekek mindig pontosan értik a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás A vizsgált kérdések Hogyan értelmezik az óvodáskorú gyerekek a számneves kifejezéseket tartalmazó mondatokat? Milyen értelmezésbeli
RészletesebbenLátás Nyelv - Emlékezet
Látás Nyelv - Emlékezet Az emlékezés folyamata, emlékezet & agy Szőllősi Ágnes aszollosi@cogsci.bme.hu HOSSZÚTÁVÚ EMLÉKEZET & EMLÉKEZETI RENDSZEREK Squire 2004 DEKLARATÍV (EXPLICIT) EMLÉKEZET: szándékos
RészletesebbenCsecsemők és nyelv Mit tudhat meg a nyelvészkutató a babáktól? Kutatók éjszakája 2013 (DE) Fehér Krisztina szeptember 27.
Csecsemők és nyelv Mit tudhat meg a nyelvészkutató a babáktól? Kutatók éjszakája 2013 (DE) Fehér Krisztina 2013. szeptember 27. Mi(lyen) a nyelv(tan)? változatos változó a miért és hogyan kérdése: a klasszikus
RészletesebbenAbban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban
Abban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban Mátyus Kinga, Bokor Julianna IV. AlkalmazoD NyelvészeG Doktorandusz Konferencia Budapest, 2010. február
RészletesebbenMotiváció Eszközök és eljárások Eredmények Távlat. Sass Bálint joker@nytud.hu
VONZATKERETEK A MAGYAR NEMZETI SZÖVEGTÁRBAN Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály MSZNY2005 Szeged, 2005. december 8-9. 1 MOTIVÁCIÓ 2 ESZKÖZÖK
RészletesebbenDiszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete
Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete Kohlmann Ágnes Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola kohlmannagi@yahoo.de Előzmények és kutatási kérdés
RészletesebbenHogyan értik a magyar gyerekek a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás
Hogyan értik a magyar gyerekek a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás A vizsgált kérdések Érzékenyek-e a magyar anyanyelvű gyerekek a fókuszált és nem fókuszált számneves kifejezések jelentésbeli különbségére?
RészletesebbenReklám CL & LT Modell Mazsola Alkalmazás Példák Befejezés. Sass Bálint
ESZKÖZ A MAGYAR IGÉK BŐVÍTMÉNYSZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATÁRA Sass Bálint joker@nytud.hu MTA Nyelvtudományi Intézet, Nyelvtechnológiai Osztály PPKE ITK, MMT Doktori Iskola, Nyelvtechnológia Doktori Program
RészletesebbenHátrányos helyzet = nyelvi hátrány?
68 Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Hajdúné Csakajda Ildikó Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Nyelvi fejlesztés az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyamán a hódmezővásárhelyi Németh
RészletesebbenBiomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date:
Részletesebbenszó Jelentés: 2) A toll szónak több jelentése van. Nézz utána értelmező szótárban! Legalább 4 különböző jelentésével írj egy-egy mondatot!
szó A szó olyan hangsor vagy betűsor, aminek saját jelentése van. Szavakkal nevezzük meg a világ dolgait azért, hogy kommunikálni tudjunk egymással. Ha értjük a szót, amikor meghalljuk vagy elolvassuk,
RészletesebbenNyelvi hálózatok és a mentális lexikon
Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Doktori értekezés tézisei Kovács László Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon A mentális lexikon (gazdasági) szaknyelvi és (általános) hálózatos szerveződésének
Részletesebben22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA
22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA A megoldandó feladatok, problémák modellezése során sokszor gráfokat alkalmazunk. A gráf fogalmát a matematikából ismertnek vehetjük. A modellezés során a gráfok több változata is
RészletesebbenBeszédhiba és beszédfeldolgozás
Beszédhiba és beszédfeldolgozás Gósy Mária MTA - ELTE Mi a beszéd? A gondolat kifejeződése, informáci ció,, verbális gesztus, artikuláci ciós s mozgássorozat, akusztikai hullámforma, mechanikus rezgés,
RészletesebbenTartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után
Tartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után Kanyó Réka Nyelvtudományi Doktori Iskola Témavezető: Prof. Dr. Gósy Mária VII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2013. február 1. Bevezetés
RészletesebbenAz érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)
Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina
RészletesebbenUrkom Aleksander AZ IDENTITÁS PERCEPCIÓJA A SZERB MINT IDEGEN NYELV TANULÁSA SORÁN
IDENTITÁS Urkom Aleksander AZ IDENTITÁS PERCEPCIÓJA A SZERB MINT IDEGEN NYELV TANULÁSA SORÁN Ha megkíséreljük definiálni mit is értünk identitás alatt, egy nehéz és összetett kérdéskörrel találjuk szembe
RészletesebbenHallássérült középiskolások mentális lexikona a szóasszociációk tükrében
Hallássérült középiskolások mentális lexikona a szóasszociációk tükrében Szabó Ágnes ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola agnes-szabo@caesar.elte.hu Kivonat: A hallássérültek beszédére jellemző a kiejtési
RészletesebbenSass Bálint MTA Nyelvtudományi Intézet, Nyelvtechnológiai Osztály PPKE, Információs Technológiai Kar, MMT Doktori Iskola
IGEI VONZATKERETEK AZ MNSZ TAGMONDATAIBAN Sass Bálint joker@nytud.hu MTA Nyelvtudományi Intézet, Nyelvtechnológiai Osztály PPKE, Információs Technológiai Kar, MMT Doktori Iskola MSZNY2006 Szeged, 2006.
RészletesebbenMS ACCESS 2010 ADATBÁZIS-KEZELÉS ELMÉLET SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1
SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1 ADATBÁZIS-KEZELÉS MS ACCESS 2010 A feladat megoldása során a Microsoft Office Access 2010 használata a javasolt. Ebben a feladatban a következőket fogjuk gyakorolni: Adatok importálása
RészletesebbenBarabás Erzsébet. Titkos igazság
Barabás Erzsébet Titkos igazság Tudattalanság Élet és halál! Megszületni majd meghalni. Kérdés, hogy hogyan, miként és mikor vagy esetleg miért! Még meg sem születünk, már előtte kiválasztjuk az állítólagos
RészletesebbenNÉHÁNY MEGJEGYZÉS A MAGYAR FŐNÉVRAGOZÁS PARADIGMÁJÁNAK SZERKEZETÉRŐL
NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A MAGYAR FŐNÉVRAGOZÁS PARADIGMÁJÁNAK SZERKEZETÉRŐL HERMAN JÓZSEF Amikor felköszönt valakit az ember, az ünnepeltet saját házában, otthonában illik felkeresnie: ezért kalandozom ebben
RészletesebbenBeszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése
RészletesebbenELŐREHALADÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN
Harmati-Pap Veronika Nyelvészdoktoranduszok 20. Országos Konferenciája 2016. December 1. ELŐREHALADÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN Téri és Idői Referenciakeretvizsgálat a magyar nyelvben 1. Mi az a referenciakeret?
RészletesebbenUtak és kerülők emlékeinkhez: Hozzáférhetőség vs. Rendelkezésre Állás Irányított felejtés után
Utak és kerülők emlékeinkhez: Hozzáférhetőség vs. Rendelkezésre Állás Irányított felejtés után Németh Kornél, Dr. Racsmány Mihály cornel.nemeth@gmail.com racsmany.m@gmail.com Az irányított felejtési kísérlet
RészletesebbenCsákberényiné Tóth Klára. Mondatolvasás és megértés TANKÖNYV TANESZKÖZ
Csákberényiné Tóth Klára Mondatolvasás és megértés TANKÖNYV TANESZKÖZ Ha a gyengének ítélt szövegértés okait kutatjuk, az alapoknál érdemes elkezdeni a vizsgálatot. Mennyire készítjük fel a gyerekeket
RészletesebbenHogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk?
Hogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk? Nem szükséges informatikusnak lennünk, vagy mélységében átlátnunk az
RészletesebbenA morfoszintaxis és a prototípusok. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. április 11.
A morfoszintaxis és a prototípusok Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. április 11. A morfológia analitikus modelljei (Pléh Lukács Kas, 2008) A szintaxis analitikus modelljei
RészletesebbenKlasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2017. szeptember 13. Informatikusviccek Az informatikus felesége elküldi a férjét a boltba: - Hozzál margarint, és ha van
RészletesebbenSzámítógépes nyelvészet
Számítógépes nyelvészet Babarczy Anna A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA KEZDETEI Az intelligens gép Az embert régóta foglalkoztatja az intelligenciával rendelkező gép ötlete. Érdekes, és filozófiai szempontból
RészletesebbenMagyar és angol szóasszociációs hálózatok vizsgálata. Orosz Katalin Kovács László Pollner Péter
Magyar és angol szóasszociációs hálózatok vizsgálata Orosz Katalin Kovács László Pollner Péter 0. Bevezetés Jelenlegi elképzeléseink szerint a beszédértés és beszédprodukció során előhívott szavakat (és
RészletesebbenSémi összehasonlító nyelvészet
Sémi összehasonlító nyelvészet BMA-HEBD-303 Biró Tamás 5. A nyelvtörténeti rekonstrukció alapjai. Jelentéstan. 2016. március 30. Összehasonlító rekonstrukció: alapok A történeti rekonstrukció klasszikus
RészletesebbenA korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára
Gyermeknevelés 4. évf. 1. szám 55 64. (2016) A korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára Szaszkó Rita Jezsik Kata Szent István Egyetem Alkalmazott
RészletesebbenA TABUSZAVAK GÁTLÓ HATÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FIGYELMI-
A TABUSZAVAK GÁTLÓ HATÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FIGYELMI- MOTOROS VALAMINT LEXIKÁLIS ÉS NEM-LEXIKÁLIS DÖNTÉSI HELYZETBEN Vékony Teodóra SZTE-BTK Pszichológia Intézet, vekteo@gmail.com Kutatásunk során a
RészletesebbenOffice Gyakori kérdések
Office Gyakori kérdések Word Szövegbevitel Bizonyos szövegeket gyakran gépelek. Lehet valami rövidítés félét alkalmazni, amit magától kicserél a hosszú változatra? Gépelés közben sokszor véletlenül lenyomom
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Kétnyelvű kisiskolás gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője: Prof.
RészletesebbenAz agyi jelek adaptív feldolgozása MENTÁ LIS FÁ R A DT S ÁG MÉRÉSE
Az agyi jelek adaptív feldolgozása MENTÁ LIS FÁ R A DT S ÁG MÉRÉSE Bevezetés I. A fáradtság lehet fizikai: a normál testi funkciók hiánya mentális: csökkent agyi aktivitás vagy kognitív funkciók. Megjelenhet
RészletesebbenA kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható:
A kötőszók Előhang (prelúdium): DE Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: Vera csak 2 éves, de már 100-ig tud számolni. Ez az étterem kitűnő,
RészletesebbenBEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA
BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BESZÉDTUDOMÁNY Az emberi kommunikáció egyik leggyakrabban használt eszköze a nyelv. A nyelv hangzó változta, a beszéd a nyelvi kommunikáció
RészletesebbenZáróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, Filozófia:
Záróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, 2018 Filozófia: 1. Mi a kapcsolat az agyak a tartályban gondolatkísérlet és a szkepszis problémája között Wright, Crispin (1992) On Putnam's Proof That
RészletesebbenMiért tanulod a nyelvtant?
Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk
RészletesebbenA csak partikula értelmezése óvodáskorban
A csak partikula értelmezése óvodáskorban Pintér Lilla Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kutatási kérdések Szakirodalmi háttér Kísérlet Eredmények Konklúzió Kutatási kérdések Miként értelmezik a magyar óvodások
RészletesebbenMetaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés?
Metaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés? Szamarasz Vera BME Kognitív Tudományi Tanszék vszamarasz@cogsci.bme.hu Babarczy Anna BME Kognitív Tudományi Tanszék babarczy@cogsci.bme.hu
Részletesebbeny ij = µ + α i + e ij
Elmélet STATISZTIKA 3. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek A magyarázat a függő változó teljes heterogenitásának két részre bontását jelenti. A teljes heterogenitás egyik része az, amelynek okai
RészletesebbenKutatásmódszertan. Kulturális szempont megjelenése. Modulok áttekintése. Történet Témák és megközelítések. 11. Társadalmi nézőpont
Kutatásmódszertan. Társadalmi nézőpont Modulok áttekintése Kulturális szempont megjelenése Kulturális összehasonlító pszichológia Kulturális pszichológia Értékelő vizsgálatok HÁZI FELADAT 2006.08.29. Kutatásmódszertan:
RészletesebbenKözéppontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)
Középpontban az adatok 1. jelentés: A romák 01 EU-MIDIS Az Európai Unió felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről Magyar 2009 Középpontban az adatok 1. jelentés A romák Az Európai Unió
RészletesebbenWOHLMUTH KATA. 1. Bevezetés
WOHLMUTH KATA Az igekötős igék tárolása a mentális lexikonban néhány következtetés a spontán beszédprodukció során előforduló megakadásjelenségek alapján This paper discusses the storage of prefixed verbs
RészletesebbenSzámítógépes döntéstámogatás OPTIMALIZÁLÁSI FELADATOK A SOLVER HASZNÁLATA
SZDT-04 p. 1/30 Számítógépes döntéstámogatás OPTIMALIZÁLÁSI FELADATOK A SOLVER HASZNÁLATA Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu Előadás
RészletesebbenNyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version
Nyelv Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia Personal Converter trial version
Részletesebben3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal
24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE
AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket. Megállapítom, hogy az Országos Választási Bizottság
RészletesebbenA megértés folyamata Lukács Ágnes
A megértés folyamata Lukács Ágnes alukacs@cogsci.bme.hu Látás, nyelv, emlékezet BSc kurzus 1 A megértés megértése A megértés folyamatának komponensei és a nyelvi szintek A megértés gyorsasága; Találatok
RészletesebbenRendszer szekvencia diagram
Rendszer szekvencia diagram Célkitűzések A rendszer események azonosítása. Rendszer szekvencia diagram készítése az eseményekre. 2 1.Iteráció Az első igazi fejlesztési iteráció. A projekt kezdeti szakaszában
RészletesebbenA kísérletes módszertan térnyerése az elméleti nyelvészetben. Pintér Lilla
A kísérletes módszertan térnyerése az elméleti nyelvészetben Pintér Lilla Kutatási kérdések I. Különbözőképp értelmezzük-e az alábbi mondatokat? (1) Csak Micimackó látogatta meg Malackát. (2) MICIMACKÓ
RészletesebbenA pozitív (avagy fehér) pedagógia aspektusai a mindennapi oktatási-nevelési folyamatban
A pozitív (avagy fehér) pedagógia aspektusai a mindennapi oktatási-nevelési folyamatban Ladnai Attiláné PTE BTK NTI OTNDI, Pécs szerencsesanita5@gmail.com Az iskola feladata A pedagógia, és így az iskola
RészletesebbenPublikációk. Racsmány M. (2007) Az "elsődleges emlékezet" - a rövid távú emlékezés és
1 Publikációk 2008 Demeter, Gy., Csigó, K., Harsányi, A., Németh, A. & Racsmány, M. (2008) A végrehajtó rendszer zavara obszesszív-kompulzív zavarban. Psychiatria Hungarica 23 (2), 85-93. Demeter, Gy.
RészletesebbenMagyar nyelvtan tanmenet 4. osztály
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály
Részletesebben15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS
15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,
RészletesebbenA TEST ÉS AZ ELME VISZONYA
A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan
RészletesebbenA magyar tulajdonnevek viselkedése nyelvészeti interdiszciplínák tükrében 1
TANULMÁNYOK BÁBA BARBARA Debreceni Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék babab@mnytud.arts.unideb.hu Alkalmazott Nyelvtudomány XII. évfolyam 1-2. szám 2012. A magyar tulajdonnevek viselkedése nyelvészeti
RészletesebbenAdatelemzés az R-ben. 2014. április 25.
Adatelemzés az R-ben 2014. április 25. Kísérleti adatok elemzése Kísérlet célja: valamilyen álĺıtás vagy megfigyelés empirikus és szisztematikus tesztelése. Pl. a nők többet beszélnek, mint a férfiak,
RészletesebbenBevezetés a Python programozási nyelvbe
Bevezetés a Python programozási nyelvbe 8. Gyakorlat modulok random számok (utolsó módosítás: 2017. aug. 3.) Szathmáry László Debreceni Egyetem Informatikai Kar 2017-2018, 1. félév Modulok Amint a programunk
RészletesebbenDiszharmóniás jelenségek a szinkrontolmácsok célnyelvi beszédprodukciójában
PhD értekezés tézisei Bakti Mária Diszharmóniás jelenségek a szinkrontolmácsok célnyelvi beszédprodukciójában Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Fordítástudományi
RészletesebbenDISZLEXIÁS IDEGENNYELV-TANULÓK SZÓKINCSÉNEK SZERKEZETE
KOHLMANN ÁGNES DISZLEXIÁS IDEGENNYELV-TANULÓK SZÓKINCSÉNEK SZERKEZETE Doktori (PhD) értekezés Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Vezetője:
RészletesebbenAUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA
AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA Befogadást segítő eszközök Jelnyelvi tolmács (leköti a vizuális figyelem nagy részét, speciális ismeret kell hozzá) -a válaszadó siketek
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ CSISZÁR ORSOLYA
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ CSISZÁR ORSOLYA A NYELVI ZAVAROK MEGJELENÉSI FORMÁINAK ÉS KÖVETKEZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA (A DISZLEXIA MINT SZINDRÓMA ELEMZÉSE) Nyelvtudományi
RészletesebbenÖnálló labor feladatkiírásaim tavasz
Önálló labor feladatkiírásaim 2016. tavasz (ezekhez kapcsolódó saját témával is megkereshetnek) Mészáros Tamás http://www.mit.bme.hu/~meszaros/ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika
RészletesebbenSTATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése
4. A modell érvényességének ellenőrzése STATISZTIKA 4. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek 1. Függetlenség 2. Normális eloszlás 3. Azonos varianciák A maradék független a kezelés és blokk hatástól
RészletesebbenA LEXIKÁLIS HOZZÁFÉRÉS ÚTJAI AZ ELSŐ ÉS A MÁSODIK NYELV ESETÉBEN
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VARGHA FRUZSINA SÁRA A LEXIKÁLIS HOZZÁFÉRÉS ÚTJAI AZ ELSŐ ÉS A MÁSODIK NYELV ESETÉBEN Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar
RészletesebbenTanulási kisokos szülőknek
Tanulási kisokos szülőknek Hogyan oldd meg gyermeked tanulási nehézségeit? Nagy Erika, 2015 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján
RészletesebbenOlvasástanulás egy életen át
Kópisné Gerencsér Krisztina Olvasástanulás egy életen át A XXI. század már eddig is több oktatáspolitikai reformelképzelésnek adott utat. Ezek közül az egyik az egész életen át tartó tanulás (azaz a lifelong
RészletesebbenNyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!
Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes
Részletesebben- hasonló hangzású hangok, szótagok, szavak hallási felismerésének problémája.
Asperger syndroma: A zavaroknak egy csoportja, amelyet a szociális kapcsolatfelvétel és tartás minőségi mássága jellemzi. A kommunikációs sémák sajátosak ezeknél a gyerekeknél. Általában az érdeklődésük-aktivitásuk
RészletesebbenGONDOLKODÁS ÉS NYELV
GONDOLKODÁS ÉS NYELV GONDOLKODÁS A. Propozicionális B. Képzeleti Propozicionális gondolkodás Propozíció kijelentés, amely egy tényállásra vonatkozik, meghatározott viszonyban összekombinált fogalmakból
RészletesebbenIdiómák megértésének vizsgálata gyermekek körében
Idiómák megértésének vizsgálata gyermekek körében Szücs Márta SZTE BTK, Nyelvtudományi Doktori Iskola szucsmarta@nytud.hu Kivonat: A jelen kutatás célja annak bemutatása, hogy az idiómák megértése során
RészletesebbenKREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN
Rádi Ildikó* KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN 1. Problémafelvetés: hol keressük a hibát a mai nyelvoktatásban? Anyelvoktatás gyakorlata,
Részletesebben