I. Fejezet Alkalmazási előírások. rendelkezések

Átírás

1 BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT 27/1999. (VII.20.) önkormányzati rendelete a Budapest X., Kerepesi út - Fehér út - Éles sarok Albertirsai út (MÁV terület) által határolt terület szabályozási terv jóváhagyásáról A Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete az évi LXV. törvény 10. d) pontja, valamint az évi LXXVIII. törvény 6. (3) bek.-ben foglalt felhatalmazás alapján a Budapest X., Kerepesi út -Fehér út- Éles sarok - Albertirsai út (MÁV terület) által határolt terület Szabályozási Terv jóváhagyására a következő rendeletet alkotja: I. Fejezet Alkalmazási előírások Bevezető rendelkezések l. (l) Jelen rendelet hatálya Budapest, X. Kőbánya szabályozási tervben meghatározott területére (a továbbiakban: a terület), azaz a 38925/1, 38925/2, 39205/3, 39205/4, 39206/11, 39206/13, 39206/16, 39206/21, 39206/22, 39206/27, 39206/28, 39206/29, 39206/30, 39206/ /24, 39210/25, 39210/128, valamint a (39206/18), (39206/26), (39206/27), számú telkekre terjed ki. (39208), (39209) helyrajzi Értelmező rendelkezések 2. (l) A szabályzat szempontjából az alkalmazott és más jogszabályban meg nem határozott fogalmakat az alábbiak szerint kell értelmezni: a) Elsődleges rendeltetés: a vegyes területhasználatra kijelölt területen az az építmény, építménycsoport, mely meghatározza a területen elhelyezhető egyéb építmények kialakításának -ezen keresztül üzemeltetésének feltételeit. (pl.: az újabb építmény nem terheli nagyobb mértékben a környezetet, mint az elsődleges rendeltetés szerinti).

2 - 2 - b) Irányadó (nem kötelező) szabályozási vonal: a közterületeket és magánterületeket elválasztó javasolt (nem kötelező) határvonal, melytől az ingatlanrendezés során el lehet térni, de a szabályozási szélességet csak elvi engedély alapján és abban az esetben szabad csökkenteni, ha azt a keresztmetszet méretezése (közmű, közlekedés, stb.) lehetővé teszi. Az irányadó szabályozási vonal végrehajtásától - a szabályzat módosítása nélkül -abban az esetben szabad eltekinteni, ha az irányadó szabályozással érintett terület egy építési telek részeként kerül kialakításra. Irányadó szabályozási vonal jelöli a magánút határát is. c) Más rendeltetés: Az övezet elsődleges rendeltetésétől eltérő rendeltetés (funkció). d) Övezeti határvonal: a különböző területfelhasználási egységeket, illetve azonos területfelhasználási egységen belül, a különböző építési övezeteket és övezeteket elválasztó vonal. Az övezeti határvonalat telekhatárként is értelmezni kell. e) szabályozási vonal: a közhasználatra és a korlátozott (köz)használatra szánt, illetve a közhasználat elől elzárt területeket elválasztó vonal. A szabályozási vonalat övezeti határként és telekhatárként is értelmezni kell. f) városrendezési hatástanulmány: a beavatkozás városrendezési következményeit feltáró - elvi engedély iránti kérelem mellékletéként kidolgozott - tanulmány. A KSZT tartalma 3. (l) A jelen szabályzat csak mellékleteivel együtt érvényes. (2) A szabályzat mellékletei: a) szabályozási terv (KSZT) l. számú melléklet b) korlátozások és tilalmak jegyzéke 2. számú melléklet

3 - 3 - A KSZT szabályozási elemi 4. (l) Területet felhasználni, telket és területet alakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt - a sajátos építményfajták, kivételével - tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint rendeltetését módosítani és mindezekre hatósági engedélyt adni a hatályos kerületi településrendezési eszközök (KVSZ), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat, az általános érvényű egyéb rendelkezések és hatósági előírások, jelen szabályzat és mellékletei szerint szabad. (2) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: a.) a kötelező szabályozási vonalat, b.) az építési hely határvonalait, c.)az övezeti jellemzőket és d.) a beépítés elemeire: l. az építési vonalra, 2. az építmény-, illetve épületmagasságra, 3. az építmények kialakítására vonatkozó előírásokat. (3) A kötelező szabályozási elemek módosítása a szabályzat módosítását vonja maga után. Az irányadó jellegű (nem kötelező) és (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azoktól a szabályzat módosítása nélkül el szabad térni. (4) A szabályzatban meg nem határozott rendeltetésű építmény esetében a szabályzatnak való megfelelést -un. városrendezési hatástanulmányban - igazolni kell. Az illetékes Építésügyi Hatóság a környezetet nyilvánvalóan nem befolyásoló építmény esetében a városrendezési hatástanulmány kidolgozásától eltekinthet. Városrendezési hatástanulmány 5. (l) Az Építésügyi Hatóság az építési (elvi építési) engedélyezést megelőzően a.) az építési (elvi építési) engedély tartalmának megállapításához

4 - 4 - b.) az övezetben meg nem határozott funkció létesítésének engedélyezéséhez a feltételek megállapítása érdekében városrendezési hatástanulmány készítését írja elő c.) az övezeti előírásokban megengedett m2-nél nagyobb kereskedelmi építmény létesítési feltételeinek megállapításához a BVKSZ 17. -a szerint kell eljárni. (2) A városrendezési hatástanulmány a környezeti hatások vizsgálata mellett tartalmazza a tervezett beavatkozás városrendezési, városképi hatásainak vizsgálatát, szükség esetén a közlekedési-, és közművizsgálatokat és javaslatot tesz a beavatkozással összefüggésben szükséges korrekciókra. (3) A hatástanulmány tartalmát az Építésügyi Hatóság - a főépítész közreműködésével - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja. Kötelező elvi engedély 6. (l) Elvi engedélyben kell meghatározni a jelen szabályzatban elvi engedélyhez kötött építési feltételeket. (2) Az illetékes Építésügyi Hatóság az elvi engedélyben határozza meg: a.) az építmény(ek) elhelyezésének módját: l. az építési helyen belül - a szabályozási terv ilyen előírása hiányában, a helyi építési helyen belül; 2. közterületi építmény - a közlekedés biztonságának figyelembevételével - csak akkor engedélyezhető, ha az érintett közterületszakasz (utcakép) látványát nem zavarja (korlátozza, takarja, stb.) az indokoltnál, illetve az elfogadhatónál nagyobb mértékben; b.) az építmény(ek) kialakítását: l. tetőfelépítmény, torony, tetőnyílás kialakításának környezetbe illeszkedő módját (a közterület felőli látványban érvényesülő tetőnyílás a tetőkibúvó nyíláson és a tetősíkban elhelyezett nyílászáron kívül -kialakítását);

5 kerítés kialakításának módját. Az illetékes Építésügyi Hatóság a telkek átszellőzésének biztosítása érdekében előírhatja a kerítés kialakításának módját a vagyonvédelmi szempontok figyelembevételével. c.) A területen hirdető-berendezés, reklámhordozó, illetve tájékoztató rendszer eleme csak elvi engedélyben meghatározott feltételekkel helyezhető el. (3) Az elvi engedélyhez be kell szerezni a kerületi főépítész szakvéleményét. II. Általános rendelkezések Telekalakítás 7. (l) A kialakítható új telkek legkisebb szélességét az övezeti előírások rögzítik. (2) A szabályozási tervben szabályzat módosítása alábbi esetekben: feltüntetett telekhatárok nélkül megváltoztathatók a az a) telekegyesítés esetén, b) telekhatár módosítás esetén, ha: a módosítás mértéke legfeljebb az érintett telkek összterületének 20 %-ára terjed ki és az a telkeken nem hoz létre a hatályos építési előírásoknak meg nem felelő állapotot, vagy az előírásoknak megfelelő állapot létrehozására irányul. (3) A telekhatár (2) bekezdés szerinti módosításával szabályozási vonal nem módosulhat. (4) A telekalakítások ütemezetten is végrehajthatók. (5) Telekhatár módosítása esetén - amennyiben a módosítás övezeti határt is érint - nem kell az övezeti határ módosítását kezdeményezni, ha: a) az övezeti határ módosulásával az érintett övezetek összterülete nem változik, vagy b) az érintett módosulás kisebb, mint m2. (6) Szolgalmi jog alapításáról, illetve bejegyzéséről legkésőbb az építési engedélyezési dokumentumok benyújtásáig rendelkezni kell.

6 - 6 - (7) A telekalakításra vonatkozó előírásokat az övezeti előírásokkal együtt kell alkalmazni. Építmények elhelyezése (építési hely) 8. (l) A területen az előkert legkisebb mérete: a) eltérő rendelkezés hiányában- 10,00 m, b) az előkert ettől eltérő legkisebb szélességét a szabályozási terv rögzíti. (2) A területen alkalmazandó hátsókert legkisebb mérete: a) el kell érje az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékét (H). b) A hátsókert ettől eltérő legkisebb értékét a szabályozási terv rögzíti. (3) A területen alkalmazandó oldalkert legkisebb mérete: a) eltérő rendelkezés hiányában - el kell érje az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság felét (H/2), de legalább 6,00 m kell legyen. b) Az oldalkert ettől eltérő mértékét az övezeti előírások, illetve a szabályozási terv esetenként rögzítik. (4) Telekegyesítés, telekhatár-módosítás vagy telek megosztása esetén az építési hely megváltozott határait a kialakuló telekre vonatkozóan az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak alapján kell meghatározni. (5) Egy telken több épület - a szabályozási terv ilyen előírása hiányában vagy a szabályozási tervtől el ték o-. rően jelen szabályzat egyéb előírásainak keretei zött - a városkép egységes megjelenése érdekében csak elvi engedély alapján helyezhető el. Tereprendezés 9. (l) A területen a) új épület létesítése, továbbá

7 - 7 - b) a terep 1,00 méternél nagyobb megbontásával járó földmunka, illetve c) a tervezett (durván rendezett) terepszint 1,00 méternél nagyobb mértékű megváltoztatása (például: rézsű, feltöltés, stb.), csak az érintett területre vonatkozó tereprendezési terv szerint végezhető. A terv ki kell terjedjen a felszíni-, a talaj- és a rétegvíz viszonyokra, illetve azok kezelésének műszaki megoldására, továbbá az adott építési tevékenységgel összefüggően terület lehatárolására. feltétlenül együttkezelendő d) A c) pont előírásaitól az illetékes Építésügyi Hatóság eltekinthet, ha az említett földmunkára a meglévő közműhálózat javítása vagy rekonstrukciója miatt kerül sor. Építmények kialakítása Épületekre vonatkozó előírások 10. (l) Már meglévő épület emeletráépítéssei és/vagy magastető létesítésével történő bővítésére csak jelen szabályzatnak megfelelően kerülhet sor. (2) Tetőtérbeépítés csak a jelen szabályzatnak megfelelően és akkor létesíthető, ha a környezethez történő megfelelő illeszkedés az (elvi) engedélyezési tervben igazolható: a) Meglévő épület tetőszerkezetének átalakítása (és beépítése) vagy létesítése esetén a tetőtéri szint következtében az épületmagasság, illetve gerincmagasság csak az övezeti előírásokban megengedett mértékig növelhető, kivéve, ha műszaki szükségességből az illetékes Építésügyi Hatóság ahhoz esetileg hozzájárul, de az eredeti épületmagasság túllépése ebben az esetben sem haladhatja meg a 0,80 m-t. b) Az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló szomszédos épület(ek) tetősíkjának lejtésszögével. c) Fentiektől eltérő esetben a tető lejtését, illetve kialakítását az illetékes Építésügyi Hatóság határozza meg.

8 - 8 - (3) A területen az épületekhez csatlakozóan bővítmény létesítése vagy más, a beépített terület vagy az épület tömegének megváltoztatásával járó beavatkozás a szabályzat keretei között megengedett. a) Bővítmény létesítésére - terepszint alatti bővítés kivételével - az új épületek kialakítására vonatkozó előírások érvényesek. b) Terepszint alatti bővítés esetén a terepszint alatt beépíthető területet úgy kell meghatározni, hogy a telken kialakítandó összefüggő zöldfelület részeként, a telekhatárok mentén legalább 6,00 méter széles, fás növényzet telepítésére alkalmas sáv maradjon. Ettől az előírástól - egyéb előírás hiányában - csak akkor szabad eltekinteni, ha a kialakult állapot miatt a növényzet előírt kihelyezése nem lehetséges (ebben az esetben a növényzet kihelyezésének módját és helyét az Építésügyi Hatóság határozza meg). (4) A fentiekben nem említett egyéb bővítmény és a szabályozással nem érintett már meglévő épület átalakításának feltételeit az illetékes Építésügyi Hatóság jelen szabályozási előírások keretei között - elvi engedélyben állapítja meg. Kiegészítő funkciójú épületekre vonatkozó előírások ll. (l) A területen az elhelyezhető elsődleges rendeltetés szerinti épületet kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület csak az épületekre vonatkozó szabályoknak megfelelően létesíthető a) Ilyen célra helyiség: l) az épületen belül (azzal összeépítve), 2) önálló kiegészítő épület csak az épülettel (épületekkel) azonos minőségben jelen szabályzat keretei között, 3) illetve a terepszint alatt létesíthető. b) Kivételt képeznek a technológiai okokból szükséges épületek (például: transzformátorház, portaépület, kiállított épület, épületnek minősülő kiállítási tárgy, stb.), melyek létesítési feltételeit az illetékes Építésügyi Hatóság elvi engedélyben határozza meg.".

9 - 9 - (2) A területen - az övezeti előírások eltérő rendelkezése hiányában - pavilon és hasonló jellegű építmény nem helyezhető el, információs-, buszváró-, esővédő pavilon, telefonfülke, nyilvános WC és a telek rendeltetéséhez tartozó pavilon (pl.: portaépület, stb.) kivételével. (3) A telek rendeltetését kiegészítő pavilon utólag az épületek megvalósítását követően - csak a közvetlen környezetet is magában foglaló városrendezési hatástanulmány alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el. A területen a pavilonok: a) bruttó alapterülete egyenként legfeljebb 12 m2 lehet, b) a pavilonok összes alapterülete legfeljebb az engedélyezett beépített alapterület l %-a lehet telkenként. (4) A portaépületet - ha kerítés, illetve kapuzat létesül - azzal együtt kell kialakítani. (5) Közterületen (közterület rendeltetésű magánúton) csak információs-, esővédő fonfülke, nyilvános WC helyezhető el. magánterületen: pavilon, tele- (6) A területen sátor, (lakó)kocsi és hasonló jellegű építmény nem helyezhető el: a) kivéve, ha az kiállítási tárgy és/vagy ideiglenes jelleggel (kiállítás időtartama), a terület rendeltetésének (kiállítás) és jelen rendeletnek megfelelően kerül elhelyezésére. b) a 45 napnál hosszabb ideig fennmaradó ideiglenes jellegű épületek - kiállított épület, épületnek minő sülő kiállítási tárgy kivételével - kialakításának feltételeit az illetékes szakhatóságok és üzemeltetők előírásai alapján az illetékes Építésügyi Hatóság az (elvi) engedélyezési eljárás keretében határozza meg. (7) A területen mobil árusító hely csak abban az esetben engedélyezhető, ha: a) egységes rendszer részeként kerül megvalósításra, és b) azok üzemen kívüli időben megfelelő tárolóhelyen kerülnek elhelyezésre. (8) A területen az utcai építési vonalon álló let) - többszintes parkolóház kivételével síthető. garázs(épü - nem léte-

10 a) Sorgarázs a területen nem helyezhető el. b) Több gépkocsi tárolására terepszint feletti és/vagy a terepszint alatti építmény létesíthető a szabályozási terv keretei között. Melléképítményekre vonatkozó előírások 12. (l) A területen kerítés a közterületi telekhatáron csak építési engedély alapján létesíthető. (2) A telekhatárok kijelölése elsősorban növényzettel, másodsorban - a vagyonvédelmi szempontok figyelembevételével kialakított - kerítéssel történhet. (3) A területen - önállóan vagy összességében - a ISO AO méretet meghaladó méretű reklámhordozó csak ideiglenesen, meghatározott időre - építési terület takarására, építési engedély alapján létesíthető. (4) A területen utcabútor és egyéb köztárgy stb. csak a közvetlen környezetet is magában foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között. Környezetvédelem A föld védelme 13. (l) A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. A területen található, a környezetet károsító hulladéko(ka)t a területelőkészítés során el kell távolítani. (2) A területen vízvételi hellyel ellátott építményt csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni. (3) A felszíni és az egyéb vizek elvezetéséről, kezeléséről a talaj védelme érdekében az illetékes (szak)hatóság(ok) előírásai szerint kell gondoskodni.

11 - ll - (4) A terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talaj szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok és (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talaj ba. (5) A terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell. (6) A METRO Fehér úti járműtelep területére a korábbi feltárások által megállapított lokális szennyezett gócokon a talaj- és talajvíz tisztítása érdekében kárelhárítási tervet kell készíteni, melyet be kell nyújtani a Felügyelőséghez. (7) A Lóversenypálya és a Vásárváros környezetföldtani állapota nem ismert, ezért az építési engedélyezési tervek elfogadásának feltétele az állapotfelvétel, melyhez a korábbi vizsgálatok is felhasználhatók a környező területekről. A vizsgálatok menetéről a Felügyelőséggel egyeztetni kell. Levegőtisztaság védelem 14. (l) A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen csak a hatályos védettségi fokozatnak (Védett I) megfelelően szabad bármely tevékenységet folytatni, illetve bármely építményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni. (2) A levegő tisztaságvédelme érdekében más jogszabály hiányában - az alábbi jogszabályokban meghatározott határértékeket kell érvényesíteni: a) 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet a levegő tisztaságának védelméről, illetve b) 4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés a levegő tisztaságának védelméről szóló 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet végrehajtásáról)

12 A víz védelme 15. (l) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre vonatkozó - a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv(ek)ben kell meghatározni. (2) A területen keletkező csapadék - és szennyvizet a tályos előírásoknak megfelelően kell elvezetni. technológiai szennyvizet előtisztítani szükséges, nem felel meg a 4/1984 (II.7.) OVH előírásoknak. ha A ha (3) A területen a felszíni vizek védelme - a bemosódás elkerülése - érdekében a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. (4) A területen a lótartással kapcsolatos építményekben keletkező szennyvizek, illetve a lovak fürdetésére használt vizek megfelelő kezeléséről, illetve ártalmatlanításáról az illetékes szakhatóság(ok) előírásainak megfelelően gondoskodni kell. Csendvédelem 16. (l) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében - szabály hiányában - a 4/1984. (I. 23.) EüM ben (a zaj- és rezgésterhelési határértékek tásáról) meghatározott határértékeket kell teni. más j agrendeletmegállapíérvényesí- Élő természet védelme 17. (l) A területen meglévő és a szabályozási tervben jelölt növényállomány kivágása esetén annak visszapótlásáról a hatályos jogszabályok alapján gondoskodni kell.

13 (2) A területen a közterületi gyalogutak, járdák legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát. (3) A területen kihelyezendő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az illetékes építésügyi hatóság meghatározhatja. (4) Az ingatlan közterületről látható be nem épített és burkolatlan felületeit zöldfelületként (kertként) kell kialakítani és fenntartani. (5) Az előírt zöldfelületet összefüggően, elsősorban a telek oldalkertnek és hátsókertnek minősülő részén kertészeti terv alapján - kell kialakítani. Amennyiben az ingatlan adottságai, a beépítettsége vagy más ok miatt az előírt növényzet kihelyezése nem biztosítható, az illetékes Építésügyi Hatóság az engedélyezési eljárás keretében meghatározza a telepítés helyét. Hulladékgazdálkodás 18. (l) A területen keletkező hulladék átmeneti - elszállításáig, illetve semlegesítéséig történő tárolásáról, elhelyezéséről a építmények kialakítása (és átalakítása) során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje. (2) A kommunális hulladék elszállításáról 48 órán belül gondoskodni kell. (3) A területen veszélyes hulladék nem tárolható, azt a területről folyamatosan el kell szállítani. (4) (5) A területen keletkező veszélyes hulladék kezelését, elszállítását a vonatkozó hatályos jogszabály előírásai szerint kell végezni. A lótartásra vonatkozó előírásokat az övezeti előírá- sok rögzítik.

14 Az épített környezet védelme, a városkép védelme 19. (l) A területen védett építményt és környezetét az illetékes műemlékvédelmi hatóság előírásainak megfelelően kell kialakítani. (2) A terepfelszín 0,50 méternél nagyobb megbontásával járó földmunka csak akkor végezhető, ha azt az illetékes régészeti szakhatóságnak előzetesen bejelentették. (3) A területen a rálátásban - elsősorban a vasutak és a főutak felől - érvényesülő látványhoz és a környezethez való illeszkedést biztosítani kell. Közlekedés 20. (l) A terület beépítéséhez szükséges közlekedésfejlesztések: a.) Fehér út átépítése, szervízút-rendszer kiépítése csomópont kiépíté b.) Ladányi u.-fehér út jelzőlámpás se c.) Albertirsai út bővítése: háromnyomra útvonal, a kapuknál és csomópontokban a duló sávok kialakítása kibővített balraford.) Hungexpo-Kincsem Park közötti feltáró út kiépítése (2) Az (l)bekezdés szerinti fejlesztéseket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények, létesítmények használatbavételéig kell megvalósítani. A fejlesztések költségei, részben, vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatók. (1997.évi LXXVIII.tv. 28. ) (3) Az (l)bekezdés szerinti fejlesztések megvalósulásának feltételéről a területen engedélyezhető területfelhasználásokkal kapcsolatos építési (elvi építési) engedélyekben kell rendelkezni, szükség szerint előzetes közlekedési hatástanulmány kidolgoztatási kötelezettség előírásával, illetve a megfelelő közlekedési lehetőségek igazoltatásával.

15 (4) Az (l)bekezdésben nem említett, a területen a közlekedési kiszolgálás színvonalát javító középtávú és távlati közlekedésfejlesztések Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terv (KFT) szerint kerülnek megvalósításra. (Éles sarok csomópont, Jászberényi úti csomópont, Jászberényi út átépítése a fel-hajtókig, 4.sz. út magasvezetésű szakasza, Kerepesi úti felüljáró az Örs vezér téren.) (5) A területen - tekintettel a kötött pályás tömesközlekedési eszközök megállóinak közelségére (metró Órs vezér téri végállomás, Pillangó utcai megálló, valamint a MÁV Kőbánya Teherpályaudvar és Kőbánya Felső vasútállomás) - a területen a parkolási igények számítása során az előírt parkolók számát 50 %-kal csökkentve kell megállapítani. Az így meghatározott értéket csak P+R rendszerű parkolók létesítésével szabad túllépni. (6) A területen a közterületek és a magánutak kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak - köztárgyak - elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel és az információs (tájékoztató) rendszer elemeivel összehangolva. (7) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, dák térburkolatát, továbbá berendezését egységes cepció alapján kell kialakítani akkor is, ha azok mezetten kerülnek megvalósításra. j árkonüte- (8) A területen a funkcionális egységekhez tartozó, legalább a szabályzatban az övezetekre előírt számú gépkocsi elhelyezéséről - általában - telken belül kell gondoskodni; illetve a terület telkein (építési helyein) csak annyi funkcionális szintterület létesíthető, amelynek előírt parkolóigénye - az előírásoknak megfelelően - kielégíthető. (9) A területen a raktározásra szolgáló építmények bruttó alapterületének minden megkezdett 250 m2-e, illetve minden 4 munkahely után legalább l parkolóhelyet kell létesíteni. Közművek 21. (l) A területen a beruházási fejlesztésekkel (-új funkció telepítése, meglévő funkciók kapacitásnövelése, funkcióváltás, stb.-) összefüggésben a meglévő közműhálózatok bövítése, rekonstrukciója, közművezetékek kiváltása szükséges.

16 (2) A szükség szerinti közműfejlesztések megvalósításának időpontjára, a fejlesztési költségekre, a fejlesztések megvalósulása, feltételeire a 20. (2), (3)bek. előírásai irányadóak azzal az értelem szerinti eltéréssel, hogy az adott építési (elvi építési) engedélyben a közműszolgáltatók által meghatározott feltételek kerülnek előírásra. (3) A területen a közműhálózatokat, és közműépítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani. (4) A területen bármilyen vízvételi hellyel ellátott építményt elhelyezni csak teljes közművesítéssel szabad. (5) A transzformátor(oka)t a szakhatóságok, illetve az üzemeltető által meghatározott hely(ek)en, közterületen vagy közterületről közvetlenül megközelíthetően (önállóan, kiegészítő épületben vagy az épület tömegén belül) kell elhelyezni. (6) A meglévő közműépítmények biztonsági - és védőtávolságait figyelembe kell venni. (7) A közműhálózatok, bekötővezetékek, mélygarázs, pince, stb. létesítése, továbbá a terep 1,00 méternél nagyobb mértékű megbontásával Jaro beavatkozás általában bármely mélyépítés-jellegű tevékenység - a felszíni és egyéb vizek távoltartásával, illetve megfelelő elvezetésével, a talajviszonyoknak megfelelően végezhető. III. FEJEZET HELYI ÖVEZETEK Területfelhasználási egységek 22. (l) A terület a Fővárosi Szabályozási Keretterv (a továbbiakban: FSZKT) alapján az alábbi területfelhasználási egységekbe tartozik. a) beépítésre szánt területek és b) beépítésre nem szánt területek. (2) A beépítésre szánt területek: a) vegyes területek BVKSZ 36. b) különleges területek BVKSZ 49.

17 c) különleges városüzemeltetési területek BVKSZ 50. (3) A beépítésre nem szánt területek: a) közlekedési területek BVKSZ 51. b) övezetbe nem sorolt egyéb közterületek. (4) Vegyes településközponti és központi területek az alábbi helyi övezetekbe tartoznak a) Intézményterületek (I) l. I-X/1 jelű építési övezet, 2. I-X/2 jelű építési övezet, BVKSZ 40. b) Jelentős zöldfelületű intézményterületek (IZ) BVKSZ 41. l. IZ-X/l jelű építési övezet, 2. IZ-X/2 jelű építési övezet, (5) Különleges területek az alábbi helyi övezetekbe tartoznak: a) Tematikus intézményparkok területei (K-TP) BVKSZ 49. l. K-TP-X/1 jelű építési övezet, 2. K-TP-X/2 jelű építési övezet. b) Városi jelentőségű kiemelt sportterületek (K-SP) BVKSZ 49. l. K-SP-X/1 jelű építési övezet, 2. K-SP-X/2 jelű építési övezet, 3. K-SP-X/3 jelű építési övezet, 4. K-SP-X/4 jelű építési övezet. (6) Különleges városüzemeltetési területek az alábbi helyi övezetekbe tartoznak: a) Tömegközlekedési bázisterületek (KV-TB) BVKSZ 50. l. KV-TB-X/1 jelű építési övezet, 2. KV-TB-X/2 jelű építési övezet. b) Különleges intézményi funkciókkal közlekedési területek (KV-IK) l. KV-IK-X/1 jelű építési övezet, 2. KV-IK-X/2 jelű építési övezet, 3. KV-IK-X/3 jelű építési övezet. vegyes használatú BVKSZ 50. (7) Közlekedési területek az alábbi helyi övezetekbe tartoznak: a) Közlekedési célú közterületek (KL-KT) l. KL-KT-X/1 jelű övezet. BVKSZ 51.

18 b) Vasúti építmények elhelyezésére szolgáló (KL-VA) l. KL-VA-X/1 jelű övezet, 2. KL-VA-X/2 jelű övezet, 3. KL-VA-X/3 jelű övezet, 4. KL-VA-X/4 jelű övezet. területek BVKSZ 51. c) Keretövezetbe nem sorolt közterületek l. KT-X/1 jelű övezet, 2. KZ-X/1 jelű övezet. A helyi övezetek előírásai 23. (l) Az övezeti- és az általános előírásokat a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni. (2) A területek a alatt részletezett helyi építési övezetekbe és övezetekbe tartoznak. "I" jelfi építési övezetek 24. (l) A "I" jelű építési övezetek az intézményterületek közé tartoznak. (2) Az övezetek területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók. (3) Az övezetek területén elsősorban közösségi, ellátási és irodai funkciók, vendéglátó, szolgáltató, árubemutató-terem, szolgálati lakás, kereskedelmi célú raktár, az azok működéséhez, illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. (4) Az övezetek jellemzőit az l. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni:

19 l. számú táblázat építési övezei --=- tedd'- épülett növényzel j legna- legna- zöld fe- legkissebb legkissebb legna- legkisebb l gyobb be- gy o bb l illet területe közterületi gy o bb magassága építettség szintterü- legkis- szélessége magassága let sebb.. aránya ' ; J (%) (%) (m2) (m) (m) (m) (ldb/m) (ipület m') telek m' "I-X/1" 35 1, (<to) 10,50 6,0 7 "I-X/2" 30 0, (32) 13,00 6,()l l. Keskenyebb telek csak ott alakítható ki, ahol azt szabályozási terv megengedi, illetve ha azt a kialakult álla~ot indokolttá teszi. Ebben az esetben az illetékes Epítésügyi Hatóság legfeljebb 20% eltérést engedélyezhet a szabályzat módosítása nélkül. A területen a zárójelben meghatározottnál kisebb szélességű telek nem alakítható ki. 2. Kivétel: a technológiai okokból szükséges építmények, rnelyek magassága ettől eltérő érték is lehet. (5} Az l. számú táblázatban, illetve szabályozási tervben feltüntetett épületmagasság értékei az új épület (rész)ek legnagyobb magasságaként értelmezendő az épület(ek) valamennyi homlokzatán, de a szintszám legfeljebb földszint +2 emelet +tetőtér (F+2+T) lehet. Az övezet területén a legnagyobb építménymagasság a beépített terület legfeljebb 25 %-án legfeljebb 1,50 méterrel túlléphető. (6) Az "I-X/1" jelü építési övezet telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények az l. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen szabályzat és a szabályozási terv keretei között. a) Az övezet területén üzemanyagtöltő állomás is elhelyezhető. b) Az övezet területén a parkolók fásított felszíni parkolóként is kialakíthatók. c) A metró terepszint alatti szakaszán a terepszintet közterület-jelleggel kell kialakítani. A közterület jelleggel kialakított területen építmény csak az illetékes szakhatóságok és az érintett üzemeltetők előzetes hozzájárulásával és ideiglenes jelleggel helyezhető el.

20 d) Az épületek kialakítása során - a lapos - és kislejtésű tetők kivételével - a tető takarásáról attika vagy reklámhordozó, cégér létesítésével kell gondoskodni. A takarás legalább a tetőgerincig kell emelkedjék, de a legnagyobb épületmagasságot sem a gerincmagasság, sem a takarás nem haladhatja meg. (7) Az "I-X/2" jelű építési övezet telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények az l. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen szabályzat és a szabályozási terv keretei között. a) Az övezet területén üzemanyagtöltő állomás is elhelyezhető. b) Az övezet területén a parkolók fásított felszíni parkolóként is kialakíthatók. c) Az épületek kialakítása során - a lapos- és kislejtésű tetők kivételével - a tető takarásáról attika vagy reklámhordozó, cégér létesítésével kell gondoskodni. A takarás legalább a tetőgerincig kell emelkedjék, de a legnagyobb épületmagasságot sem a gerincmagasság, sem a takarás nem haladhatja meg. "IZ" jel~ ~pit~si övezetek 25. (l) A "IZ" jelű építési övezetek a jelentős zöldfelületű intézményterületek közé tartoznak. (2) Az övezetek területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók. (3) Az övezetek területén elsősorban a jelentős zöldfelület kialakítását, megőrzését szolgáló intézményi epuletek, sportolási építmények és azok irodái, vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló építmények, sportfelszerelés és sporteszköz kereskedelem céljára szolgáló építmények, 500 m2-t meg nem haladó bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület, szállásszolgáltató építmények, szolgálati lakás, valamint az épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek helyezhetők el, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg az intézményterületekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített előírt határértékeket, továbbá az azok működéséhez, illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

21 (4) Az övezetek jellemzőit a 2. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni: 2. számú táblázat építési övezet teld{ 1 épih~t legna- legna- zöldfe- legkissebb legkissebb legna- legkisebb gyobb be- gy o bb l ü let teriilete közterületi gy o bb magassága építettség szintterii- legkis- szélessége magaslet sebb sága aránya (%) ( épületm' J (%) (m2) (m) (m) (m) telek 111' "IZ-X/l'' 35 2,40 so (32) 1,00 6,0~. ~,IZ-X/2" 35 2,40 so (32) 33,00 6,0L - -,, 00,, - no:v.e!flly~et (ldb/m') l. Keskenyebb telek csak ott alakítható ki, ahol azt szabályozási terv megengedi, illetve ha azt a kialakult állapot indokolttá teszi. Ebben az esetben az illetékes Építésügyi Hatóság legfeljebb 20% eltérést engedélyezhet a szabályzat módosítása nélkül. A területen a zárójelben meghatározottnál kisebb szélességű telek nem alakítható ki. 2. Kivétel: a technológiai okokból szükséges építmények, melyek magassága ettől eltérő érték is lehet. (5) A 2. számú táblázatban, illetve szabályozási tervben feltüntetett épületmagasság értékei az UJ épület (rész)ek legnagyobb magasságaként értelmezendő az épület(ek) valamennyi homlokzatán. Az övezet területén a legnagyobb építménymagasság a beépített terület legfeljebb 25 %-án legfeljebb 1,50 méterrel túlléphető. (6) Az "IZ-X/l" jelö építési övezet telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények a 2. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen szabályzat és a szabályozási terv keretei között. a) Az övezet területén a parkolók fásított felszíni parkolóként is kialakíthatók. (7) Az "IZ-X/2" jelö építési övezet telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények a 2. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen szabályzat és a szabályozási terv keretei között. a) Az övezet területén a parkolók fásított felszíni parkolóként is kialakíthatók.

22 K-TP jelfi ~pít~si övezetek 26. (l) A K-TP jelű építési övezetek a tematikus intézm~nyparkok területei (különleges területek) közé tartoznak. (2) Az övezetek területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók. (3) Az övezetek jellemzőit a 3. Számú táblázat felhasználásával kell meghatározni: 3. számú táblázat építési övezet telek 1 épület ~rnövé~rnyzct legna- legna- zöld felü- legkissebb legkissebb legna- legkisgyobb be- gy o bb let legkis- területe közterü- gyobb ma- sebb építettség szintterü- sebb ará- leti széles- gassága magaslet nya ség e sága (%) (épület nt 1 ) (%) (m2) (m) (m) (m) (ldbtm n K-TP-X/1 35 telek nt' 1, (32) 18,00 6,0-z- K-TP-X/2 35 2, (32) 33,00 6, l. Keskenyebb telek csak ott alakítható ki, ahol azt szabályozási terv megengedi, illetve ha azt a kialakult állapot indokolttá teszi. Ebben az esetben az illet~kes Épít~sügyi Hatóság legfeljebb 20% elt~r~st enged~lyezhet a szabályzat módosítása n~lkül. A területen a zárójelben meghatározottnál kisebb sz~less~gű telek nem alakítható ki. 2. Kiv~tel: a technológiai okokból szüks~ges ~pítm~nyek, melyek magassága ettől elt~rő ~rt~k is lehet. (4) A 3. számú táblázatban, illetve szabályozási tervben feltüntetett épületmagasság értékei az új épület (rész)ek legnagyobb magasságaként értelmezendő az épület(ek) valamennyi homlokzatán. Az övezet területén a legnagyobb építménymagasság a beépített terület legfeljebb 25 %-án legfeljebb 1,50 méterrel túlléphető.

23 (5) K-TP-X/1 jelű építési övezet (Budapesti Vásárközpont l) telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények a 3. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen szabályzat és a szabályozási terv keretei között. Az övezetben a jellemzően az áruk, termékek, javak kiállításával, bemutatásával, reklám - és marketing tevékenységgel kapcsolatos tevékenység, irodai tevékenység, árubemutató-terem, továbbá vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló építmények, szállásszolgáltató építmények, szolgálati lakás, valamint az azok működéséhez illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. a) A BUDAPESTI VÁSÁRKÖZPONT területére vonatkozóan a szabályzat előírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni: l. Az építmény parkolási igényeinek számítása során a közterületen kialakított gépjárműtárolók is beszámíthatók. 2. A legnagyobb építménymagasság mértéke az építmény alapterületének legfeljebb 25%-án 1,50 méterrel túlléphető. 3. A megengedett beépítettség eléréséhez szükséges bontásokat legkésőbb az építmények használatbavételéig el kell végezni. 4. A területen - a telekalakítás ütemezett is végrehajtása keretei között - az építési engedélyezésnek nem feltétele a K-TP-X/1 övezet határának a szabályozási tervben meghatározott módosítása, e telekhatár-rendezés végrehajtása. (6) K-TP-X/2 jelű építési övezet (Budapesti Vásárközpont 2) telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények a 3. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen szabályzat és a szabályozási terv keretei között. Az övezetben a jellemzően az áruk, termékek, javak kiállításával, bemutatásával, reklám- és marketing tevékenységgel kapcsolatos tevékenység, irodai tevékenység, árubemutató-terem, nagykereskedelem, továbbá vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló építmények, szállásszolgáltató építmény, szolgálati lakás valamint az azok működéséhez illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. a) A HOTEL EXPO területén a szabályzat előírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni: l. A kialakult állapot alapján az építmény parkolási igényei a közterületen, a közterületen terepszint alatt kialakított gépjárműtárolóban, illetve a szomszédos telk(ek)en is kielégíthetők.

24 A szállás-szolgáltató építmény legnagyobb magassága nem növelhető. b) Az ÜZLETI IRODAKÖZPONT területén a szabályzat előírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni: l. Az Üzleti Irodaközpont parkolási igényeit telken belül - általában terepszinten, terepszint alatti gépjárműtárolóban vagy parkolóházban (épületen belüli parkolóban) - kell biztosítani, illetve; 2. a közterületen - az építmény megközelítését biztosító, rövid idejű parkolást szolgáló - az előírt parkolók legfeljebb 20 %-a vehető figyelembe. 3. Az Üzleti Irodaközpont területén-kötelező elvi engedély alapján, az illetékes (szak)hatóságok előírásainak megfelelően - a látogatók szállítása (transzfer) céljára szolgáló heliport is kialakítható. K-SP jelű építési övezetek 27. (l) A K-SP jelű építési övezetek a városi jelentőségű kiemelt sportterületek (különleges területek) közé tartoznak. (2) Az övezetek területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók. (3) Az övezetek jellemzőit a 4. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni: 4. számú táblázat.. _;... építé i övezet telek épület rnövény7ld legna- legna- zöldfelü- legkissebb legkissebb legna- legkisgyobb be- gy o bb let legkis- területe közterü- gy o bb sebb építettség szintterü- sebb ará- leti széles- magassága magaslet ny a ség e sága i! (%) (épület m') telek m' (%) (m2) (m) (m) (m) (ldb/m )) K-SP-X/1 20 0, (32) 18,00 6,0l 250. K-SP-X/2 35 1, (32) 10,50 6, 0L 250 K-SP-X/3 35 2, (32) 18,00 6,0l 250 K-SP-X/4 35 2, (32) 33,00 6,0l 250

25 l. Keskenyebb telek csak ott alakítható ki, ahol azt szabályozási terv megengedi, illetve ha azt a kialakult állapot indokolttá teszi. Ebben az esetben az illetékes Építésügyi Hatóság legfeljebb 20% eltérést engedélyezhet a szabályzat módosítása nélkül. A területen a zárójelben meghatározottnál kisebb szélességű telek nem alakítható ki. 2. Kivétel: a technológiai okokból szükséges építmények, melyek m~gassága ettől eltérő érték is lehet. (4) A 4. számú táblázatban, illetve szabályozási tervben feltüntetett épületmagasság értékei az UJ épület (rész)ek legnagyobb magasságaként értelmezendő az epulet(ek) valamennyi homlokzatán. Az övezet területén a legnagyobb építménymagasság a beépített terület legfeljebb 25 %-án legfeljebb 1,50 méterrel túlléphető. (5) A legkisebb zöldfelület számítása során a sportpályák területét - a füves pályák területének kivételével figyelmen kívül kell hagyni. (6) K-SP-X/1 jelű építési övezet (Lóverseny Központ l) telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények a 4. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen szabályzat és a szabályozási terv keretei között. Az övezetben a jellemzően a lósporttal kapcsolatos sportolási építmények, továbbá az azokhoz kapcsolódó vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló építmények, sportfelszerelés és sporteszköz kereskedelem céljára szolgáló építmények, szállásszolgáltató építmények, szolgálati lakás, valamint az azok működéséhez illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. a) Az övezet (galopp- és ügetőverseny-pálya) területén a szabályzat előírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni: l. Az építmények parkolási igényeinek számítása során a telek közterületi szélessége mentén a közterületen kialakított gépjárműtárolók is beszámíthatók. 2. Az átlagos forgalomra méretezett kiépített parkolókan túlmenően ki kell jelölni az alkalmi terhelésnek megfelelően előírt ideiglenes parkolók területét. 3. A védett lelátót és környezetét a műemlékvédelmi hatóság előírásainak megfelelően kell kialakítani. 4. Az övezetre előírt legnagyobb építménymagasság mértékét a meglévő és tervezett lelátók esetében nem kell alkalmazni.

26 Az övezet területén új állattartó épület a Kerepesi út mentén elhelyezkedő lakóépületektől mért 200méteres (védő)távolságon belül nem helyezhető el. 6. Az övezet területén az istállókban keletkező trágya átmeneti tárolására szolgáló tárolóépítmény a Kerepesi út mentén elhelyezkedő lakóépületektől mért 300méteres (védő)távolságon belül nem helyezhető el. 7. Az istállókat és a trágyatároló építményt az illetékes szakhatóság(ok) előírásai szerint kell kialakítani (műszaki kialakítás, technológia, stb.). 8. A területen - a telekalakítás ütemezett is végrehajtása keretei között - az építési engedélyezésnek nem feltétele a K-TP-X/1 övezet határának a szabályozási tervben meghatározott módosítása, e telekhatár-rendezés végrehajtása és a telekhatár-módosítással érintett építmények bontásának végrehajtása. b) Az övezet területén terepszint alatt átvezetett közterület felszíni kialakítása esetén a leválasztott terület: l. be nem építhető terület, mely önálló telekként csak zöldfelületi és/vagy parkolási célra hasznosítható; 2. a szomszédos telekkel történő egyesítése a szabályzat módosítása nélkül megengedett és a telek részeként a szabályzat előírásai szerint kezelendő. (7) K-SP-X/2 jelű építési övezet (Fehér úti Sporttelep) telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények a 4. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen szabályzat és a szabályozási terv keretei között. Az övezetben a jellemzően sportolási építmények, továbbá az azokhoz kapcsolódó vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló építmények, szállásszolgáltató építmények, szolgálati lakás, valamint az azok működéséhez illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. a) Az övezet (sportpálya) területén a szabályzat előírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni: l. Az övezet területén a parkolókat telken belül kell elhelyezni. 2. A övezetben telkein azok tel(kek)ekkel közös telekhatárain 1,80 méter magasságú takaró növényzet séről kell gondoskodni. szomszédoslegalább telepíté-

27 (8) K-SP-X/3 jelű építési övezet (Lóverseny Központ 2) telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények a 4. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen szabályzat és a szabályozási terv keretei között. Az övezetben sportolási építmények, irodák, vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló építmények, sportfelszerelés és sporteszköz kereskedelem céljára szolgáló építmények, szállásszolgáltató építmények, szolgálati lakás, valamint az azok működéséhez illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. a) Az övezet területén a szabályzat előírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni: l. Az övezet területén a parkolókat telken belül felszíni parkolóban, felszínalatti parkolóban, vagy parkolóházban (épületen belüli parkolóban) kell elhelyezni. 2. Az építmény(ek) kialakítása során biztosítani kell a megközelítés lehetőségét a metró Pillangó utcai megállója felől (külön szintű átjáró lehetősége). 3. Az építmények közúti megközelítését az Albertirsai út felől kell biztosítani. 4. Az építmény(ek) földszintjét közcélú funkciók elhelyezésére alkalmas módon kell ki alakítani. 5. A területen - a felhagyott istállóépületek helyén - utalni kell a terület korábbi használatára (emlékhely, bemutató, stb.). 6. Az övezet területén az övezetre előírt legkisebb zöldfelület, beépítettség és szintterületi mutató számítása során a megtartott istállóépületek területét figyelmen kívül kell hagyni. (9) K-SP-X/4 jelű építési övezet (Lóverseny Központ 3) telkeire a 27. (8) bekezdés előírása vonatkozik. KV-TB jelű építési övezetek 28. (l) A KV-TB jelű építési övezetek a tömegközlekedési bázisterületek (különleges városüzemeltetési területek) közé tartoznak. (2) Az övezetek területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók. (3) Az övezetek jellemzőit az 5. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni:

28 számú táblázat építési övezet telek ép~lct n.övénp:ca tegna- legna- zöldfelü- legkis- legkis- legnagyobb legkisgy o bb gy o bb let legki- sebb te- sebb magassága sebb beépített- szintte- sebb ará- rülete közte- magasség rület ny a rületi sága szélesség e (%) (%) (m2) (m) (m) (m) (ldb/m')) ( ipülei ) lelek KV-TB-X/ , ,00 6,0 1 KV-TB-X/2 45 1, ,00 1 6,0 1 l. Meglévő építmény céljára kialakított telek esetében a beépítettség legfeljebb 10 %- -kal magasabb érték is lehet az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával, illetve azoktól engedélyezett eltéréssel, de a meglévő épület bontása esetén az övezetben megengedett övezeti jellemzők nem léphetők túl. 2. Kivétel: a technológiai okokból szükséges építmények, melyek magassága ettől eltérő érték is lehet. (4) Az 5. számú táblázatban, illetve szabályozási tervben feltüntetett épületmagasság értékei az új épület (rész)ek legnagyobb magasságaként értelmezendő az epulet(ek) valamennyi homlokzatán. Az övezet területén a legnagyobb építménymagasság a beépített terület legfeljebb 25 %-án legfeljebb 1,50 méterrel túlléphető. (5) A területen a közlekedési funkciókon, azok üzemi technológiáin kívül vendéglátási építmény, olyan intézmény építménye, melyet a közlekedési alapfunkció nem zavar, szálláshely-szolgáltató épület, kiskereskedelmi építmény is elhelyezhető. (6) KV-TB-X/1 jelű építési övezetek telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények az 5. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen szabályzat és a szabályozási terv keretei között. Az övezetben a tömegközlekedés üzemi építményei, irodák, szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó építmények, valamint az azok működéséhez illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. a) Az övezet területén a szabályzat előírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni: b) Az építmények elhelyezésére szolgáló terület (építési hely) - az előírt oldalkert megtartásával - a szabályozási tervben lehatárolt terület

29 c) Az építési helyen belül tekintettel a kötött technológiai feltételekre - az építmény(ek) elhelyezésének módját és feltételeit elvi engedélyben kell meghatározni. d) Az övezetben az építmények kialakítását a szabályzat keretei között - elvi engedélyben kell meghatározni. e) Az övezetben az előírt legnagyobb építménymagasságtól az alábbi esetekben el szabad térni: f) az építmény beépített területének 25%-án legfeljebb 3,00 méterrel, illetve g) technológiai okokból elvi engedély alapján. h) KV-TB-X/2 jelű építési övezetek telkein, azok szabadonálló építési helyein az építmények az 5. szamu táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen szabályzat és a szabályozási terv keretei között. Az övezetben iroda, vendéglátási építmény, olyan intézmény építménye, melyet a közlekedési alapfunkció nem zavar, szálláshely-szolgáltató épület, kiskereskedelmi építmény is elhelyezhető. KV-IK jelű építési övezetek 29. (l) A KV-IK jelű építési övezetek a különleges intézményi funkciókkal vegyes használatú intézményterületek (különleges városüzemeltetési területek) közé tartoznak. (2) KV-IK jelű építési övezetek telkein, azok építési helyein az építmények a 6. számú táblázatban meghatározott feltételekkel helyezhetők el a jelen szabályzat és a szabályozási terv keretei között. Az övezetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények, szállás-szolgáltató építmény, üzemanyagtöltő állomás és autómosó, legfeljebb m2 szintterületű kereskedelmi célú építmény, az azokhoz kapcsolódó építmények, valamint az azok működéséhez illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. Az övezetben lakás -szolgálati lakás kivételével nem helyezhető el.

30 (3) Az övezet területén, illetve a Fehér út területének az övezettel határos szakaszán - a környezet védelme érdekében - legfeljebb egy üzemanyagtöltő állomás üzemeltethető. Új üzemanyagtöltő-állomásra építési engedély csak a meglévő elbontását követően, állapotfelmérés és kárelhárítás elvégzése után adható. (4) Az övezetek területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók. (5) Az övezetek jellemzőit a 6. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni: 6. számú táblázat éjpúilet ép tési övezet legnagyobb legnagyoblület sebb teközterületi magassága sebb zöldfe- legkis- legkissebb legnagyobb legkis- beépítettség szintterület sebb sága legkis- rülete szélessége magas aránya ~ t--~~--~~--~~~(.;~~)~~(lm~2)_-4---'-(m~)---r--.~.(ln.~~.l--~~~~m~).-.i. ~.. ~_Tl(l~dbhl/~m'~J'1~ (%) (i:;;::',:',')..... ;.-:.: ; - ;'.. KV-IK-X/1 35 1, (24l) KV-IK-X/2 1, (20) 13,oo- 6,0 zso KV-IK-X/3 45 2, (24l) 22,50L 6,0 250 l. Kivétel: a technológiai okokból szükséges építmények, melyek magassága ettől eltérő érték is lehet. 2. Az övezet területén a legnagyobb építménymagasság a beépített terület legfeljebb 25 %-án legfeljebb 1,50 méterrel túlléphető. 3. A legnagyobb beépítettség kizárólag P+R parkoló vagy az autóbusz tároló lefedése esetén 80%-ig hető. lemez növel- (6) A 6. számú táblázatban, illetve szabályozási tervben feltüntetett épületmagasság értékei az új épület (rész)ek legnagyobb magasságaként értelmezendő az épület(ek) valamennyi homlokzatán, de a szintszám legfeljebb földszint + 2 emelet + tetőtér (F+2+T) lehet. Az övezet területén a legnagyobb építménymagasság a beépített terület legfeljebb 25 %-án legfeljebb 1,50 méterrel túlléphető. (7) Az övezet területén a parkolók fásított felszíni parkolóként is kialakíthatók.