ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL 13. szám

Átírás

1 ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL 13. szám EU Hírek Új uniós jogszabály az önálló vállalkozók számára nyújtható anyasági és nyugdíjas ellátásról Háromoldalú intézményi egyeztetések a késedelmi fizetésekről szóló irányelvről Eurochambres: a magánszektor szerepe a kínai-európai gazdasági kapcsolatokban Növekedés a foglalkoztatásért a fő uniós reformcél OECD: jó irányt jelöl ki az EU-stratégia az oktatásügy terén Az Európai Parlament munkájáról számokban Megállapodás az új európai pénzügyi szuperfelügyeletről Nyilvános konzultáció az elektronikus kereskedelem témájában Eseménynaptár A tudásalapú biogazdaság (Knoweled based bio-economy/kbbe) Munkareggeli: Fennmarad-e az euró? Szeminárium: Pénzügyi kirekesztés és eladósodás Szeminárium: A tudástól a versenyképességig "Talaj, klímaváltozás és biodiverzitás hogy állunk?" Európai Turizmus Napja 2010 ICT 2010 Európai Klaszter Konferencia 2010 Eurochambres Üzleti Reggeli: Innovatív Unió OPEN Days Európai Innovációs Konferencia (EIS) Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub (BRÜMAG) Vállalkozók Európai Parlamentje 2010 Invest in Med innovációs szeminárium Termékbiztonság nemzetközi hete 2010 Konferencia az európai szakképzési rendszer fejlesztéséről CRS (Társadalmi felelősségvállalás) Akadémia Európai fejlesztési napok (EDD) 2010 Pályázati lehetőségek Friss pályázati lehetőségek: Európai Vállalkozás Díj 2011 Tudás hálózatok az európai turizmus fejlesztésére (CIP pályázat) Aktuális pályázatok: Hetedik keretprogram: 51 pályázati felhívás kutatásra és innovációra Vezetői Tréning Program/ETP (Szolgáltatás nyújtására irányuló közbeszerzési szerződés) Hónap témája Az Európai Unió kereskedelempolitikája 1

2 EU HÍREK Új uniós jogszabály az önálló vállalkozók számára nyújtható anyasági és nyugdíjas ellátásról Hatályba lépett az önálló vállalkozókról és a segítő házastársaikról szóló uniós irányelv, melynek célja az önálló vállalkozói tevékenységet folytatók, illetve házastársaik vagy élettársaik szociális védelemének javítása. A jogszabály értelmében az önálló vállalkozói tevékenységet folytató nők anyasági ellátásra és legalább 14 hetes szülési szabadságra jogosultak. Uniós szinten először kerül bevezetésre anyasági ellátás az önálló vállalkozók számára. Az új szabályok jelentősen hozzájárulhatnak a nők körében a vállalkozói szellem ösztönzéséhez. e=hu&guilanguage=en Háromoldalú intézményi egyeztetések a késedelmi fizetésekről szóló irányelvről Háromoldalú (Európai Parlament, Tanács, Európai Bizottság) egyeztetést tartottak a késedelmi fizetésekről szóló irányelvvel kapcsolatban szeptember első hetében. A találkozó eredménye, hogy kibővítik az irányelv hatályát. A Bizottság eredeti javaslata szerint a vállalkozások közti tartozások nem tartoztak volna az irányelv hatálya alá, de a kompromisszumnak köszönhetően ezt is bevonták a szabályozásba. Az Európai Parlament október közepén szavaz az irányelvről, ez a megállapodás végső határideje. Eurochambres: a magánszektor szerepe a kínai-európai gazdasági kapcsolatokban Alessandro Barberis, az Eurochambres elnöke látogatást tett Kínába azzal a céllal, hogy a magánszektor európai és kínai gazdasági kapcsolatokban betöltött szerepéről tárgyaljon Wan Jifei-vel, a nemzetközi kereskedelemért felelős kínai tanács (CCPIT) elnökével. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a legfőbb akadályt a vállalkozások számára főként a szellemi tulajdonjog és üzleti környezet körüli problémák jelentik. TT6U94W/EUROCHAMBRES/docs/DLS/19-BarberisInChina_8Sep pdf Növekedés a foglalkoztatásért a fő uniós reformcél José Manuel Barroso bizottsági elnök az Európai Parlamentben mondott helyzetértékelő beszédében ismertette a jövő évre vonatkozó uniós stratégiai terveit. A következő 12 hónapban a Bizottság a tervek szerint új jogszabályjavaslatokat terjeszt majd elő, hogy javítsa az EU gazdasági irányítását, elősegítse a szakképzettség fejlesztését, fellépjen a szegénység és a kirekesztés ellen, csökkentse a kisvállalkozásokra háruló adminisztrációs terheket, és megszüntesse a kereskedelmet gátló akadályokat az EU egységes piacán. nguage=hu&guilanguage=en OECD: jó irányt jelöl ki az EU-stratégia az oktatásügy terén Education at a Glance (Az oktatásügyről dióhéjban) című jelentésében az OECD 35 ország, köztük 21 EU-tagállam vonatkozásában áttekintést ad az oktatásügy költségvetéséről, az oktatási rendszerek működéséről és az elért eredményekről. A jelentés alátámasztja a Bizottság által elvégzett elemzés és az Európa 2020 stratégiában felvázolt szakpolitikai célkitűzések helyességét. Az Európa 2020 elnevezésű uniós stratégia célként határozza meg, hogy a jövőben a fiatalok 40%-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel. A éves korosztály esetében ez az arány jelenleg átlagosan 34% az Unióban. 2

3 Az Európai Parlament munkájáról számokban Ha az uniós jogalkotási rendszert egy gyárhoz hasonlítjuk, akkor ebben az Európai Parlament egy olyan gépezet, amelyet a kompromisszumok olajoznak. Minden uniós jogszabály az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsának közös terméke, amelyhez az Európai Bizottság szolgáltatja a nyersanyagot. Az alábbi cikk elsősorban azt veszi nagyító alá, hogy mennyi időt és erőfeszítést fordított a 736 EP-képviselő a es parlamenti ciklus első évének plenáris üléseire. Megállapodás az új európai pénzügyi szuperfelügyeletről A pénzügyi válság megmutatta, hogy egyes bankok felelőtlen magatartása veszélyeztetheti az európai gazdaság egészét. Éppen ezért az Európai Parlament egy EU-szintű pénzügyi felügyelet létrehozását tekinti egyik prioritásának. Hosszas tárgyalásokat követően a képviselőknek végül sikerült megállapodásra jutniuk az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal az új európai pénzügyi felügyelet létrehozásáról IPR false/default_hu.htm Nyilvános konzultáció az elektronikus kereskedelem témájában Az Európai Bizottság belső piacért felelős főigazgatósága nyilvános konzultációt indított az elektronikus kereskedelmi irányelv (2000/31/EC) végrehajtásáról, illetve az elektronikus kereskedelem jövőjéről. A konzultációban interneten keresztül a következő honlapon lehet részt venni: A konzultáció határideje október ESEMÉNYNAPTÁR SZEPTEMBER szeptember Brüsszel A tudásalapú biogazdaság (Knoweled based bio-economy/kbbe) Helyszín: Brussels Meeting Centre, Glass Entrance, Rue Mont des Arts, 1000 Brüsszel Program: Regisztráció: szeptember 14. 8:00 9:30 Brüsszel Munkareggeli: Fennmarad-e az euró? Szervező: Európai Néppárt (EPP-SME Union) Helyszín: Európai Parlament, Rue Wiertz 60, 1047 sme@sme-union.org szeptember 14. 9:45 17:00 Brüsszel Szeminárium: Pénzügyi kirekesztés és eladósodás Szervezők: Flanders-Europe (Vleva), Észak-Kelet Anglia Brüsszeli Képviselete, EurohealthNet Helyszín: Flanders-Europe, avenue de Cortenbergh 71, 1000 Brüsszel 3

4 Regisztráció és további információ: szeptember 14. Brüsszel Szeminárium: A tudástól a versenyképességig Szervező: Belga EU soros elnökség Helyszín: Wolubilis, 251 Paul Hymans Avenue, 1200 Brüsszel Program: =1&request.id= szeptember Brüsszel "Talaj, klímaváltozás és biodiverzitás hogy állunk?" Szervező: Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága Helyszín: Európai Bizottság, rue de la Loi 170, Charlemagne épület, 1000 Brüsszel ence.pdf Regisztráció: szeptember 27. Brüsszel Európai Turizmus Napja 2010 Helyszín: Európai Bizottság, rue de la Loi 170, Charlemagne épület, S3 terem, 1000 Brüsszel szeptember Brüsszel ICT 2010 IKT kutatás és fejlesztés európai fóruma Helyszín: Brussels-Expo, Heysel, Brüsszel Regisztráció: szeptember 29 - október 1. Brüsszel Európai Klaszter Konferencia 2010 Helyszínek: Európai Bizottság Charlemagne Épülete (Rue de la Loi 170) és Centre Brochette (Rue Froissart 36) Regisztráció: szeptember 30. 8:30 Brüsszel Eurochambres Üzleti Reggeli: Innovatív Unió Helyszín: Eurochambres, 19 A/D avenue des Arts, Brüsszel rudzki@eurochambres.eu OKTÓBER DECEMBER október 4-7. Brüsszel OPEN Days 2010 Program: 4

5 2010. október Brüsszel 2. Európai Innovációs Konferencia (EIS) Helyszín: Európai Parlament, 60 rue Wiertz, Brüsszel Program: október :30 Brüsszel Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub (BRÜMAG) Szervező: Brüsszeli Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodája és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete Program: Kerekasztal-beszélgetés az előkészületben lévő belső piaci törvényről (Single Market Act) hcci.bxl@skynet.be október 14. Brüsszel Vállalkozók Európai Parlamentje Szervező: Eurochambres Helyszín: Európai Parlament, 60 rue Wiertz, Brüsszel Program: WY9DE3/EUROCHAMBRES/docs/DLS/EPE_programme_ pdf október :00 Li ège, Belgium Invest in Med innovációs szeminárium: ipari együttműködés és legjobb gyakorlatok az innováció területén az euro-mediterrán régióban Szervező: Belga EU elnökség és Invest in Med program közös szervezése Helyszín: Palais des Congrès, Liege, Belgium - 27 october 2010 Program: pdf Regisztráció: ezeptember DECEMBER december 1 3. Brüsszel Termékbiztonság nemzetközi hete 2010 Szervező: Európai Bizottság Helyszín: Centre Brochette, Rue Froissart 36, Brüsszel december 6. Brugge Konferencia az európai szakképzési rendszer fejlesztéséről Szervező: Belga EU soros elnökség Helyszín: KHBO Campus Brugge, Xaverianenstraat Sint-Michiels, Brugge, Belgium december 6-7. Brüsszel CRS (Társadalmi felelősségvállalás) Akadémia Szervező: Belga Kereskedelmi és Iparkamara Költség: 540 EUR az EU nemzeti kamarák munkatársainak, 350 EUR a kamarai képviselőknek. Jelentkezési határidő: szeptember 30. vgeeraerts@cci.be december 6-7. Brüsszel Európai fejlesztési napok (EDD)

6 Szervező: Európai bizottság és belga EU elnökség PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Friss pályázati kiírások Európai Vállalkozás Díj 2011 vállalkozókat. Az Európai Bizottság immár ötödik alkalommal hirdeti meg az Európai Vállalkozás Díj pályázatot. A pályázaton azokat a sikeres kezdeményezéseket, vállalkozási elképzeléseket és gyakorlatokat díjazzák, amelyek előmozdítják a vállalkozói tevékenységet és jól tükrözik a vállalkozók társadalomban játszott szerepét. A Bizottság célja, hogy minél szélesebb körben felhívja a figyelmet a sikeres nemzeti szintű vállalkozásfejlesztési programokra, ezáltal is ösztönözve a potenciális Támogatható pályázók: Valamennyi EU-tagállam, illetve Norvégia, Szerbia és Törökország nemzeti, regionális és helyi hatóságai, illetve PPP projektjei nevezhetnek. A pályázaton hangsúlyosabb szerepet kapnak ugyan a helyi és regionális szintű projektek, de az országos kezdeményezések is indulhatnak két kategóriában: Vállalkozói szellem támogatása díj és A vállalkozások nemzetközi működésének támogatása díj. A pályázaton országos szervezetek, települések, városok, régiók és közösségek indulhatnak, továbbá nevezhetnek közhatóságok és vállalkozók, illetve oktatási programok és üzleti szervezetek együttműködésével megvalósult PPP-projektek is. A határokon átnyúló kezdeményezések abban az esetben indulhatnak, ha a nevezést valamennyi résztvevő ország támogatja. Pályázati fordulók A verseny kétfordulós. Az első szakaszban a nemzeti legjobbakat választják ki, akik ezután indulhatnak az európai megmérettetésen. A nemzeti fordulóban 2 legmagasabb eredményt elért, de nem azonos díjkategóriába tartozó pályázat delegálható az európai fordulóba. A nemzeti fordulót Magyarországon a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinálja, kapcsolattartó: Szabóné Molnár Márta, szakmai főtanácsadó (Budapest, Margit krt. 85. I. emelet 130.Tel: , marta.molnar.szabone@nfgm.gov.hu) Pályázati kategóriák Az Európai Vállalkozás Díjra 2011-ben öt kategórián belül lehet pályázni. Ezek a kategóriák némiképp eltérnek a tavalyi díjkategóriáktól azzal a céllal, hogy jobban megfeleljenek az Európai Unió új hosszú távú Európa 2020 gazdasági stratégiájának. A kategóriák a következők: 1. Vállalkozói szellem támogatása díj: olyan nemzeti, regionális vagy helyi szintű tevékenységeket és kezdeményezéseket ismer el, amelyek a fiatalok és a nők körében népszerűsítik a vállalkozói gondolkodásmódot. 2. Befektetés a szakértelembe díj: olyan regionális és helyi szintű kezdeményezéseket ismer el, amelyek javítják a vállalkozói, a szakmai, a gyakorlati és a vezetői készségeket. 3. Az üzleti környezet fejlesztése díj: olyan regionális és helyi szintű innovatív intézkedéseket ismer el, amelyek elősegítik a vállalkozások indítását és növekedését, egyszerűbbé teszik a jogi és igazgatási eljárásokat a vállalkozások számára, valamint törekszenek a Gondolj először a kicsikre ( Think Small First ) elv megvalósítására. 4. A vállalkozások nemzetközi működésének támogatása díj: olyan intézkedéseket ismer el, amelyek ösztönzik a kis- és középvállalkozásokat az Európai Unión belüli és kívüli piacok lehetőségeinek hatékonyabb kihasználására. 5. Felelős és felelősségteljes vállalkozás díj: olyan regionális vagy helyi kezdeményezéseket ismer el, amelyek a vállalatok társadalmi felelősségét hangsúlyozzák, és fenntartható üzleti gyakorlatot szorgalmaznak a társadalmi és/vagy a környezeti szférában. Ez a kategória ismeri el az olyan hátrányos helyzetű csoportok körében kifejtett vállalkozástámogatási erőfeszítéseket is, mint a munkanélküli, a mozgáskorlátozott vagy az etnikai kisebbségekhez tartozó emberek. 6

7 Pályázat határideje: Az Európai Vállalkozás Díj nemzeti fordulójára a pályázatok benyújtásának határideje november 10. A nemzeti forduló győztes pályázatait december 10-ig kell benevezni az európai szintű fordulóba. Az ünnepélyes eredményhirdetésre 2011 májusában kerül sor Budapesten, Magyarország soros EU elnöksége alatt. Pályázat benyújtásának módja: A pályázathoz szükséges nevezési lap és a részletes pályázati információkat tartalmazó Eljárási Kézikönyv a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjáról tölthető le: Dj A pályázati dokumentációt 1 eredeti és 1 másolati példányban legkésőbb november 10-ig kell postai úton megküldeni az alábbi címre: Szabóné Molnár Márta, az Európai Vállalkozási Díj nemzeti koordinátora, Nemzetgazdasági Minisztérium, 1880 Budapest, Pf További információk: Dj Tudás hálózatok az európai turizmus fejlesztésére (CIP pályázat) A pályázati felhívás célja a kutatási potenciál erősítése olyan turizmussal kapcsolatos területeken, amelyek támogatják a versenyképesség és fenntartható turizmus európai szintű fejlődését, különös figyelmet fordítva az egyetemek, kutatóközpontok, vállalkozások és regionális kutatásorientált klasztereket támogatására. A pályázat célkitűzései: A turisztikai szektor fejlesztése egy hatékonyabb kutatási együttműködésen keresztül. Határokon átnyúló turizmussal kapcsolatos kutatási tevékenységek támogatása. Támogatható pályázók: A pályázatra legalább 6 országból álló konzorcium jelentkezhet, biztosítva ezzel a projekt EU szintű hozzáadott értékét (jogosult tagállamok: EU tagállamok, Norvégia, Izland, Lichtenstein, Horvátország, Makedónia, Törökország, Albánia, Montenegró, Szerbia) Oktatási és képzési intézmények, kutató központok, üzleti és kereskedelmi egyesületek, kereskedelmi és iparkamarák, szakszervezetek, stb. A pályázat költségvetése: EUR A pályázat benyújtásának határideje: október 1. További információk: Aktuális pályázatok (Korábbi hírlevelekben részletesen ismertetett pályázati kiírások) Hetedik keretprogram: 51 pályázati felhívás kutatásra és innovációra Vezetői Tréning Program (Executive Training Programme - ETP) A pályázat benyújtásának módja és határideje: szeptember 30. További információk: 7

8 HÓNAP TÉMÁJA Az Európai Unió kereskedelempolitikája A világkereskedelem mintegy egyötödével az Európai Unió a világ legjelentősebb kereskedelmi hatalma, maga mögött hagyva az Egyesült Államokat és Japánt is. Az EU az áruk és a szolgáltatások legnagyobb exportőre a világon, és az importot tekintve sem sokkal marad el az Egyesült Államok részesedésétől. Az Európai Unió kiemelkedő szerepet játszik a közvetlen külföldi befektetések nyújtásában és fogadásában is. Világgazdasági szerepét és befolyását növeli, hogy messze megelőzve fő versenytársait, az Egyesült Államokat és Japánt, az Európai Unió a világ legnagyobb segélyezője; a fejlődő országok legtöbbjével kötött valamilyen, akár kereskedelmi preferenciákra, akár pénzügyi támogatásra épülő kereskedelmi megállapodást. A közös kereskedelempolitika a tagállamok közti vámok végleges lebontása után 1970-ben lépett életbe. A vámunió lényege, hogy míg a tagállamok közötti kereskedelemben eltörlik a vámokat, a külső országokkal szemben közös, egységes vámtarifarendszert alkalmaznak től kezdve tehát a tagállamok kívülálló országokkal már nem köthettek kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat, és a külkereskedelmi kérdések teljes egészében közösségi kompetenciába kerültek. Függetlenül attól tehát, hogy egy termék hol lépi át az Európai Unió határát, exportőrének ugyanazokkal a feltételekkel kell számolnia. A tagállamok így nem szerezhetnek versenyelőnyt egymással szemben alacsonyabb vámtételek kiszabásával. Fontos hangsúlyozni, hogy a közös kereskedelempolitika az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozik, az unión belüli kereskedelemre az egységes belső Az Európai Unió regionális kereskedelmi partnerei AKCS (Afrika, karibi és csendesóceániai országok): Andoki Közösség: Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru ASEAN (Dél-Kelet Ázsia): Laosz, Vietnám, Thaiföld stb. ASEM: Kína, India, Japán stb. Balkán: Albánia, Horvátország, Szerbia stb. Közép-Amerika: Panama, Nicaragua stb. Közép-Ázsia: Kazahsztán, Türkmenisztán stb. Golf Régió: Kuvait, Katar, Szaúd- Arábia Latin-Amerika: Kuba, Haiti, stb. Mediterrán régió: Algéria, Egyiptom stb. Mercosur: Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay, Venezuela Dél-Kaukázus: Grúzia, Azerbajdzsán piacra vonatkozó szabályok érvényesek. A közös kereskedelempolitikáért és annak végrehajtásáért az Európai Bizottság és a Tanács felelős. A Bizottság a kereskedelempolitika területén rendelkezik az egyik legszélesebb önállósággal, végrehajtási és döntéshozatali hatáskörrel. Az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságán Balázs Péter látja el a főigazgatóhelyettesi posztot. Az Európai Unió kereskedelempolitikájának 3 dimenziója van attól függően, hogy hány országgal köti össze kereskedelmi kapcsolat, illetve, hogy a létrejövő kereskedelmi kapcsolat kölcsönös vagy egyoldalú előnyökkel jár-e. A multilaterális, avagy sokoldalú kereskedelmi kapcsolatok terén kiemelkedő fontosságú a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szerepe. A WTO célja, hogy a nemzetközi kereskedelemnek bizonyos mértékű jogbiztonságot és átláthatóságot biztosítson, és meghatározza a világkereskedelem alapvető szabályait. Az Európai Unió, mint a világ legnagyobb kereskedelmi tényezője, meghatározó szerepet játszik a WTO multilaterális tárgyalásainak fordulóin, ahol az Európai Bizottság képviselője tárgyal az uniós tagállamok nevében. Ezeken a tárgyalásokon az EU tagországok képviselői is részt vesznek, de álláspontjukat az Európai Bizottság képviselőjén keresztül juttatják érvényre. Az utóbbi időszakban a WTO tárgyalási fordulóit egyértelműen az EU-USA és kisebb mértékben az EU-USA-Japán kapcsolatok dominálták. A bilaterális kereskedelmi kapcsolatok területén az Európai Unió számos kétoldalú megállapodást kötött harmadik országokkal, mint például. Törökországgal, nyugat-balkáni országokkal, Ukrajnával és Oroszországgal, illetve afrikai, karibi és csendes-óceániai országokkal (AKCS országok). Az Európai Unió a világ más feltörekvő hatalmaival mint pl.: Kína, India vagy Közép- és Dél-Amerika- is fokozza kereskedelmét. Az ezekkel az országokkal kötött kereskedelmi megállapodások a technikai és a kulturális együttműködésre is kiterjednek. 8

9 Az EU azonban nem kötött egyedi kereskedelmi megállapodásokat a fejlett országok közé tartozó partnereivel, mint például az Egyesült Államokkal és Japánnal, hanem ezekkel az országokkal az együttműködés a legnagyobb kedvezmény elve, valamint a WTO és OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezet) szabályai szerint történik. A különböző országokkal kialakított kapcsolatokon túl az Európai Unió, mint regionális integráció, világszerte szorosabbra igyekszik fonni regionális tömörülésekkel, ország csoportokkal fennálló kapcsolatait is (pl.: Mercosur, ASEAN). Különösen igaz ez Ázsia és Latin-Amerika vonatkozásában. Legutóbb 2010 májusában került sor egy ilyen jellegű megállapodásra az Európai Unió és Közép-Amerika között, ami hat országra, Costa Ricára, El Salvadorra, Guatemalára, Hondurasra, Nicaraguára és Panamára terjed ki. Az Európai Unió unilaterális kereskedelmi kapcsolataiban egyoldalú kezdeményekkel segíti a fejlődő országok kereskedelmét. Az EU érvényesíteni kívánja a fenntartható fejlődés elvére alapozott gazdaságpolitika filozófiáját és fejlesztési politikájával összhangban fel kíván lépni a legelmaradottabb és fejlődő országok érdekében, elismerve, hogy a kereskedelem liberalizálása során teljes mértékben figyelembe kell venni a fejlődő országok speciális érdekeit. Az általános preferenciarendszer alapján (Generalised System of Preferences, GSP) az EU vámmentes vagy csökkentett rátájú kedvezményes hozzáférést kínál piacaihoz a legtöbb fejlődő országból vagy átalakuló gazdaságból származó import esetén. A világ 49 legszegényebb országa esetében még ennél is nagyobb kedvezményt nyújt. Ezen országok teljes exportja a fegyverek kivételével vámmentesen kerülhet az EU piacára. Legnagyobb kedvezmény elve: Liberalizált nemzetközi kereskedelem egyik alapelve. A tagországok a legnagyobb kedvezményben részesített nemzetre vonatkozó előnyös kereskedelmi feltételeket minden más nemzetre alkalmazzák. Így tehát a hazai piacon a külföldi szerződött partnerek egyenlővé válnak, biztosítva ezáltal a diszkrimináció-mentességet. Általános preferenciarendszer (GSP): A GSP vámkedvezmények olyan rendszere, amelynek célja, hogy támogassa a készáruk és feldolgozott mezőgazdasági termékek fejlődő országokból az Unióba történő exportját. A GSP körülbelül 150 országra terjed ki, és különleges kedvezményeket nyújt a legkevésbé fejlett országoknak Az Európai Kereskedelmi Kamarák Szövetsége, az Eurochambres, számos tevékenységgel igyekszik támogatni a kis- és középvállalkozásokat a harmadik országokkal való kereskedelemben, főként az AKCS térségében (afrikai, karibi és csendes-óceáni országok), Ázsiában és Latin- Amerikában. A 2009 októberében Kenyában tartott EU-Afrika Business fórum során az Eurochambres javasolta, hogy kapjon nagyobb figyelmet a két térség kis- és középvállalkozásainak (kkv-k) együttműködése és a vállalkozói szellem fejlesztése a 2007-ben lefektetett közös EU-Afrika stratégiában, illetve javaslatot tett egy olyan charta létrehozására is, amely az afrikai kkv-k helyzetének javítását, és a vállalkozói készségek fejlesztését célozná. Az Eurochambres, figyelembe véve Kína és India növekvő kereskedelmi súlyát, aktívan részt vesz ázsiai kezdeményezésekben is. Uniós finanszírozással Európai Üzleti és Technológiai Központot működtet Indiában, melynek célja, hogy tanácsot adjon az Indiában terjeszkedni kívánó európai vállalatoknak, és további üzleti központokat tervez Kínában, Thaiföldön, Brazíliában és Mexikóban is. Képzési programjaival (pl.: Értsük meg Kínát, EU Gateway to Japan, Vezetői Tréning Program a japán és koreai üzleti világ megismerésére) támogatja az üzleti szervezetek képviselőt az üzleti kultúrák mélyebb megismerésében és kkv-k piacra jutásában. Források és további információk: Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete 9