ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL 12. szám

Átírás

1 ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL 12. szám EU Hírek Észtország január elsejétől áttér az euróra Az Európai Bizottság 265,02 millió eurónyi KAP-kiadást fizettet vissza a tagállamokkal Küzdelem a termékhamisítás ellen Csak egy kattintás az európai igazságszolgáltatás! GMO-k: kizárólag a tagállamok dönthetnének a területükön való termesztésről Vállalkozók Európai Parlamentje 2010 Megkezdődnek a tárgyalások Izland európai uniós csatlakozásáról Az EU-külügyminiszterek útjára indították az Európai Külügyi Szolgálatot Eseménynaptár A tudásalapú biogazdaság (Knoweled based bio-economy/kbbe) Szeminárium: A tudástól a versenyképességig "Talaj, klímaváltozás és biodiverzitás hogy állunk?" Európai Turizmus Napja 2010 ICT 2010 Európai Klaszter Konferencia 2010 OPEN Days Európai Innovációs Konferencia (EIS) Vállalkozók Európai Parlamentje 2010 Termékbiztonság nemzetközi hete 2010 Pályázati lehetőségek Friss pályázati lehetőségek: Hetedik keretprogram: 51 pályázati felhívás kutatásra és innovációra Vezetői Tréning Program/ETP (Szolgáltatás nyújtására irányuló közbeszerzési szerződés) Aktuális pályázatok: Öko-innováció 2010 LIFE pályázati felhívás Hónap témája Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) megvalósulása Magyarországi helyzetjelentés az Európai Bizottság felmérése alapján 1

2 EU HÍREK Észtország január elsejétől áttér az euróra Az Európai Unió pénzügyminiszterei zöld utat adtak Észtországnak az euróövezethez való csatlakozásra, így a tervek szerint Észtország január 1-jével áttérhet a koronáról az európai fizetőeszközre. A Tanács rögzítette az átváltási árfolyamot is: egy euró 15,6466 észt koronát ér. Észtország csatlakozásával az euróövezet tagjainak száma 17-re emelkedik, legutóbb 2009-ben Szlovákia csatlakozott. A tagállamoknak számos feltételnek kell megfelelniük ahhoz, hogy bevezethessék az európai valutát: teljesíteniük kell a konvergencia kritériumokat, amelyek tulajdonképpen az árstabilitásra, a költségvetési hiányra és az államadósságra, az árfolyam-stabilitásra és a hosszú lejáratú kamatlábakra vonatkozó feltételek Az Európai Bizottság 265,02 millió eurónyi KAP-kiadást fizettet vissza a tagállamokkal Az Európai Bizottság határozatának értelmében az Európai Unió 10 tagállamának (Ausztria, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) összesen 265,02 millió eurónyi szabálytalanul felhasznált uniós agrártámogatást kell visszafizetnie, mivel felhasználásuk során nem tartották be az uniós előírásokat. A közös agrárpolitika (KAP) keretébe tartozó kifizetések folyósításáért és ellenőrzéséért a tagállamok felelősek, és a Bizottság feladata meggyőződni arról, hogy a tagállamok szabályosan használták fel a támogatást. Magyarország 11 millió EUR-t fizet vissza érvénytelen átváltási árfolyam alkalmazása, valamint a hozzáadottérték-adónak a közraktározásra kerülő fehércukor beszerzési értékébe való helytelen beszámítása miatt. =HU&guiLanguage=en Küzdelem a termékhamisítás ellen 2009-ben az Európai Unió vámszervei esetben léptek fel, és több millió, vélhetően hamisított vagy kalózterméket tartóztattak fel az EU külső határain - derült ki az Európai Bizottság éves jelentésből. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésének gyanúja leggyakrabban a cigaretta, a ruházati cikkek és a márkás termékek kapcsán merül fel, azonban az olyan mindennapi fogyasztási cikkek is jelentős hányadot képviselnek, mint a samponok, fogkrémek, játékok, gyógyszerek vagy háztartási készülékek. A Bizottság jelentése részletes statisztikákat közöl a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő, az Unió külső határain feltartóztatott termékek típusairól, származási helyéről és szállítási módjáról. A teljes jelentés a következő oldalon olvasható: tm =HU&guiLanguage=en Csak egy kattintás az európai igazságszolgáltatás! Hova fordulhat a francia vállalkozó, aki be szeretne tekinteni a magyar ingatlan-nyilvántartásba? Mi történik akkor, ha például egy olasz állampolgárnak németországi utazása során ügyvédre van szüksége? Mit tehet az észt bíró, ha kérdése támad a spanyol bírósági rendszerrel kapcsolatban? Jelenleg még hetekbe telhet az ilyen jellegű információk megszerzése. A július 16-án elindított európai igazságügyi portálon viszont mindez már egy helyen megtalálható, s ezáltal könnyebbé és gyorsabbá válik a keresés. Az internetes portál polgároknak, vállalkozásoknak és jogi szakembereknek kínál szakszerű segítséget. 2

3 Európai Igazságügyi portál: GMO-k: kizárólag a tagállamok dönthetnének a területükön való termesztésről Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő arról, hogy a tagállamok szabadon dönthessenek a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) termesztéséről. Az Európai Unió ugyan folytatja a géntechnológiával módosított szervezetek termesztésének jóváhagyását (amelynek során figyelembe veszi a biztonságosságukról szóló tudományos ajánlásokat), de a javaslat értelmében az egyes kormányok szabadon dönthetnének arról, hogy korlátozzák-e vagy megtiltják-e a területük egészén vagy egy részén az Unió által engedélyezett génmódosított növények egyikének vagy mindegyikének termesztését. =HU&guiLanguage=en Vállalkozók Európai Parlamentje 2010 Az első alkalommal 2008-ban megrendezett Vállalkozók Európai Parlamentjének sikere után idén második alkalommal, október 14-én rendezi meg az Eurochambres a Vállalkozók Európai Parlamentjét Brüsszelben az Európai Parlamentben. Az eseményen a 27 tagállam vállalkozói szférából delegált képviselői lesznek jelen, és az Európai Parlament működésének mintájára a vállalkozói képviselők aktuális uniós, az üzleti és vállalkozói szférát közvetlenül érintő kérdéseket vitatnak és szavaznak majd meg. O81WD4L/EUROCHAMBRES/docs/DLS/17-EPE2010_15Jul10_EN pdf Megkezdődnek a tárgyalások Izland európai uniós csatlakozásáról Az Európai Unió külügyminiszterei megállapodtak arról, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Izlanddal, így 35 tematikus fejezetről fognak tárgyalni a szigetország képviselőivel. Izland egy évvel ezelőtt nyújtotta be csatlakozási kérelmét, miután a pénzügyi válság alaposan megviselte az országot. Izland tagja az Európai Gazdasági Térségnek, ezért az EU-jog nagy részét már alkalmazza. A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint ugyanakkor az izlandiak többsége a csatlakozás ellen van, és sürgeti a belépési kérelem visszavonását. Az EU-külügyminiszterek útjára indították az Európai Külügyi Szolgálatot Az európai uniós intézmények megállapodásra jutottak az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) alapvető szabályairól, így a tagállamok diplomatáiból és uniós tisztségviselőkből felállítandó EKSZ előreláthatóan december elsejétől megkezdheti működését. ESEMÉNYNAPTÁR SZEPTEMBER szeptember Brüsszel A tudásalapú biogazdaság (Knoweled based bio-economy/kbbe) Helyszín: Brussels Meeting Centre, Glass Entrance, Rue Mont des Arts, Brüsszel Program: 3

4 Regisztráció: szeptember 14. Brüsszel Szeminárium: A tudástól a versenyképességig Szervező: Belga soros elnökség Helyszín: Wolubilis, 251 Paul Hymans Avenue, 1200 Brüsszel Program: =1&request.id= szeptember Brüsszel "Talaj, klímaváltozás és biodiverzitás hogy állunk?" Szervező: Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága Helyszín: Európai Bizottság, rue de la Loi 170, Charlemagne épület, 1000 Brüsszel ence.pdf Regisztráció: szeptember 27. Brüsszel Európai Turizmus Napja 2010 Helyszín: Európai Bizottság, rue de la Loi 170, Charlemagne épület, S3 terem, 1000 Brüsszel szeptember Brüsszel ICT 2010 IKT kutatás és fejlesztés európai fóruma Helyszín: Brussels-Expo, Heysel, Brüsszel Regisztráció: szeptember 29 - október 1. Brüsszel Európai Klaszter Konferencia 2010 Helyszínek: Európai Bizottság Charlemagne Épülete (Rue de la Loi 170) és Centre Brochette (Rue Froissart 36) Regisztráció: OKTÓBER DECEMBER október 4-7. Brüsszel OPEN Days 2010 Program: október Brüsszel 2. Európai Innovációs Konferencia (EIS) Helyszín: Európai Parlament, 60 rue Wiertz, Brüsszel 4

5 Program: október 14. Brüsszel Vállalkozók Európai Parlamentje Szervező: Eurochambres Helyszín: Európai Parlament, 60 rue Wiertz, Brüsszel Program: WY9DE3/EUROCHAMBRES/docs/DLS/EPE_programme_ pdf SZEPTE MBER DECEMBER december 1 3. Brüsszel Termékbiztonság nemzetközi hete 2010 Szervező: Európai Bizottság Helyszín: Centre Brochette, Rue Froissart 36, Brüsszel PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Friss pályázati kiírások Hetedik keretprogram: 51 pályázati felhívás kutatásra és innovációra Az Európai Bizottság csaknem 6,4 milliárd eurót különített el kutatási és innovációs célokra a hetedik keretprogram ( ) Együttműködés, Ötletek, Emberek és Kapacitások egyedi programjához kapcsolódó és évi munkaprogramok alapján. Ez a rekordösszeg a tudományos szakterületek, közpolitikák és kereskedelmi ágak széles skáláját fedi le. A támogatások nyújtására pályázati (ajánlattételi) felhívások értékelése alapján, az elkövetkezendő 14 hónapban kerül sor. Az európai innováció motorját jelentő kis- és középvállalkozások (kkv-k) kiemelt figyelmet kapnak a hetedik keretprogram pályázati felhívásaiban. A kkv-k számára csaknem 800 millió euró lesz elérhető, és most először több területen elkülönített költségvetések állnak rendelkezésükre. Ilyen például az Emberek egyedi programja keretén belül meghirdetett Ipari vállalkozások és egyetemek közötti partnerségekre és az átjárási lehetőségekre vonatkozó Marie Curie támogatás (FP7-PEOPLE-2011-IAPP) és a Kapacitások egyedi programjában meghirdetett kkv-k javára végzett kutatások (FP7-SME-2011) elnevezésű felhívás. Az egészség, a tudásalapú biogazdaság, a környezet és a nanotechnológia egyes témaköreiben a kkvk részvétele el kell érje az adott összköltségvetés 35%-át. Pályázati felhívások: 5

6 Vezetői Tréning Program (Executive Training Programme - ETP) Szolgáltatás nyújtására irányuló közbeszerzési szerződés Az ETP egy 12 hónapos szakmai továbbképző program, amely Japán és Korea piacainak átfogó megismerését teszi lehetővé európai vállalatok vezetői számára. A program a nyelvoktatás mellett kiterjed a gazdasági szokások, az üzleti kultúra, az üzletkötési és kommunikációs jellemzők felsőfokú szakmai elsajátítására. A képzésre vezető európai és célországbeli egyetemeken kerül sor. A résztvevők 3 hónapos intenzív szeminárium-sorozaton vesznek részt Európában, melyet egy 6 hónapos emelt szintű nyelvi és üzleti képzés követ Tokióban vagy Szöulban. A program végén pedig 3 hónapos szakmai gyakorlatot töltenek el a résztvevők egy japán vagy koreai cégnél. A képzési program 2011 és 2015 között kerül végrehajtásra, összesen 3 képzési ciklust tartalmaz (háromszor 12 hónap). A program végrehajtása kiírt tender a következő négy szerződő fél kiválasztására irányul: 1. Központi Irányító Egység (Central Management Unit/CMU): feladata a program népszerűsítésének és végrehajtásának adminisztratív szervezése, illetve logisztikai háttér biztosítása az oktatást nyújtó intézményeknek és a képzésben résztvevőknek. A Központi Irányító Egység az Európai Unió területén működik. Rendelkezésre álló költségvetés: EUR. 2. Oktatási partner az Európai Unióban: feladata egy átfogó tanrend összeállítása Japán és Korea történelméről és kultúrájáról európai szempontból, illetve az ázsiai üzleti tervek és stratégiák fejlődéséről Rendelkezésre álló költségvetés: EUR 3. Oktatási partner Koreában: feladata egy nyelvi, üzleti és menedzsment tréning program kidolgozása, illetve a szakmai gyakorlatok biztosítása koreai vállalkozásoknál. Rendelkezésre álló költségvetés: EUR 4. Oktatási partner Japánban: feladata egy nyelvi, üzleti és menedzsment tréning program kidolgozása, illetve a szakmai gyakorlatok biztosítása japán vállalkozásoknál. Rendelkezésre álló költségvetés: EUR A program teljes költségvetése összesen EUR. Az Európai Bizottság szeptember 30-ig fogadja be a pályázatokat on-line formában. A pályázat részletes leírása: Aktuális pályázatok (Korábbi hírlevelekben részletesen ismertetett pályázati kiírások) Öko-innováció 2010 Pályázat benyújtásának határideje: szeptember 9. LIFE pályázati felhívás A pályázat benyújtásának módja és határideje: szeptember 1. További információk: 6

7 Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) megvalósulása - Magyarországi helyzetjelentés az Európai Bizottság felmérése alapján Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) tíz elv mentén segíti a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó koncepció megvalósulását az Európai Unióban, illetve a tagállamokban. Annak érdekében, hogy az Európai Bizottság nyomon tudja követni a kis- és középvállalkozások európai fejlődését, minden évben elkészíti a kkv-k helyzetét vizsgáló éves jelentését (SME Performance Review), illetve ténylapokon értékeli, hogy az egyes tagállamok hogyan teljesítenek az SBA intézkedéscsomag megvalósításában. Az Európai Unió Vállalkozáspolitikai és Ipar Főigazgatósága 2010 júniusában tette közzé legújabb, 2009-re vonatkozó jelentését és a hozzá tartozó tagállami ténylapokat. A ténylapok első fejezete a kkv-k szerkezetét mutatja be az egyes tagállamokban. A második és harmadik fejezet a tagállamok helyzetét elemzi az uniós átlaghoz viszonyítva minden egyes SBA elven keresztül (az SBA tíz alapelvét lásd keretes írásunkban). A negyedik fejezet, szintén az elveket követve, áttekintést ad a politika tagállami alakulásáról. Végezetül az ötödik fejezet egy jó gyakorlatot mutat be. Az alábbiakban a magyar teljesítményt értékelő ténylapot szeretnénk röviden összefoglalni, hogy lássuk, hogy áll Magyarország az SBA politika nemzeti szintű megvalósításában. A többi tagállam ténylapja megtekinthető a honlapon. Kis- és középvállalkozások Magyarországon A kkv-k szerkezetét illetően a ténylap három fontos szempontot vizsgál, és hasonlít össze az EU 27 tagállamának átlagával: Kkv-k számát (összesen hány kkv található Magyarországon, és ez a szám mekkora hányadát teszi ki összes vállalkozásnak) Kkv-k foglalkoztatáshoz való hozzájárulását (az összes vállalkozáshoz viszonyítva a kkv-k mekkora arányú foglalkoztatást biztosítanak) HÓNAP TÉMÁJA Kkv-k gazdasági hozzájárulását (kkv-k gazdasági hozzájárulása a teljes hozzáadott érték százalékában kifejezve) Vállalkozások szerkezete Magyarországon Magyarország EU-27 Szám Részesedés Részesedés Mikrovállalkozás ,4% 91,8% Kisvállalkozás ,7% 6,9% Középvállalkozás ,8% 1,1% KKV-k ,8% 99,8% Nagyvállalkozás 822 0,2% 0,2% Összesen % 100% Magyarországon összesen kis- és középvállalkozás található, amely az összes vállalkozás 99,8%-át teszi ki. Ez megegyezik az EU 27 tagállamának átlagával. Az alapvető strukturális különbség az EU átlaghoz képest az, hogy Magyarországon a kkv-kban foglalkoztatottak száma az EU átlagénál jóval magasabb (Magyarországon 71,1%, az EU átlaga 67,4%), ugyanakkor az általuk létrehozott gazdasági hozzáadott érték pedig sokkal alacsonyabb (Magyarországon 51,9%, az EU átlaga 57,9%). Ennek alapvető oka a mikrovállalkozások magasabb hányada a magyarországi kkv-kon belül, illetve azt is figyelembe kell venni, hogy Magyarországon sok részidős vállalkozás van. Magyarország SBA végrehajtásának fejleményei Az SBA ténylapok statisztikákból és különböző felmérésekből (Flash Eurobarometer 192, Világbank Doing Business Jelentés, Európai kkv figyelő, ECVA, Vállalati pénzügyi index, EUROSTAT stb.) gyűjtött 77 mutató alapján az EU átlaghoz viszonyítva értékelik a vállalkozói gondolkodást és aktivitást az SBA tíz elve mentén. A ténylap minősítése szerint Magyarország kizárólag a hatékony közigazgatás és az egységes piac követelményeit illetően mutat egyértelműen jobb teljesítményt, mint az EU 27 tagállamának átlaga. A hatékony közigazgatás sikeres teljesítményének fő okai többek között az új vállalkozás indításához vagy ingatlan bejegyzéshez szükséges viszonylag rövid idő, illetve az elektronikus eljárások és az egyablakos ügyintézés fejlődése. Számos intézkedés egyszerűsítette a vállalkozások tevékenységeit, mint például az egyszerűsödött engedélyek telephelyek számára, illetve a működési engedélyekhez kötött tevékenységek számának jelentős csökkentése (165-ről 66-ra). 7

8 Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag tíz alapelve és Magyarország teljesítménye EU átlag feletti teljesítmény EU átlag alatti teljesítmény EU átlagával megegyező teljesítmény Nincs elég adat I. Vállalkozói szellem támogatása Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget. II. Második esély Biztosítani kell, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetős éget az újrakezdéshez. III.A Gondolkozz előbb kicsiben! elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni. Az egységes piac területén a pozitív értékelés leginkább annak köszönhető, hogy Magyarország viszonylag kevés késedelemmel ülteti át jogrendszerébe az EU-s irányelveket. Míg Magyarországon a késedelem ideje maximum 7 hónap, az EU átlag több mint 9 hónap. A vállalkozói szellem, a szaktudás és innováció, valamint a nemzetköziesedés területén Magyarország elmarad az EU 27 tagállamának átlagától. A vállalkozói szellem tekintetében alacsony az olyan lakosok aránya, akik valaha vállalkozást indítottak, vagy lépéseket tesznek a vállalkozás indítása felé és a magyaroknak csupán 34%-a ért egyet azzal, hogy iskolai oktatásuk segítette őket a vállalkozói gondolkodásmód kialakításában (EU-ban 53%). A női vállalkozók aránya Magyarországon viszont az EU átlag fölött van. Az elmúlt években három, a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat (KKC) által finanszírozott pályázati konstrukció is nyújtott vissza nem térítendő támogatást a kkv-knak a képzési és vállalkozói ismeretek megszerzésére, illetve a kezdő vállalkozói tevékenységek ösztönzésére (KKC 2007 és 2008, KKC 2007-K és KKC 2008 pályázati konstrukciók). Ezen kívül a Junior Achievement Magyarország számos, a diákok készégének fejlesztésére irányuló programot kezel ( Diák vállalkozás, BUsiness Ma Mindenkinek /BUMM). A szaktudás és innováció területén a gyenge teljesítmény oka a felmérés szerint, hogy Magyarországon alacsony azon kkv-k száma, akik teljesen új termékek előállításába kezdenek (Magyarországon ez az arány a kkv-k 44%-a, míg az EU-ban átlagosan 64%) és a házon belül újító kkv-k aránya is jóval alacsonyabb (13% Magyarországon a 30%-os EU átlaggal szemben). Szintén alacsony az e-learning alkalmazásokat használók, illetve on-line vásárlást vagy megrendelést alkalmazó vállalkozások aránya. Néhány program ugyanakkor létrejött a kkv-k készségeinek előmozdítására és innovációjuk fejlesztésére, pl.: Apponyi Albert Mecenatúra Program, Baross Gábor Program, Innocsekk, VIVACE stb. A Nemzetköziesedés területén a rossz teljesítmény oka a felmérés szerint az exportáláshoz és importáláshoz szükséges napok magas száma, illetve a kkv-k rendkívül alacsony export részesedése a teljes forgalomból. A nemzetköziesedés ösztönzésére Magyarországon 2008-ban elindult az Exportfejlesztési pályázati rendszer, illetve az ITD Hungary is bővítette szolgáltatásait a külföldön üzleti tevékenységet folytató kkv-k támogatására. A finanszírozás területén Magyarország az EU 27 tagállamának átlagával azonos értéket kapott. Az átlagos fizetési késedelem tekintetében Magyarország jobban teljesít az EU átlagnál (10 nap Magyarországon szemben az EU 16 napos átlagával), ugyanakkor a kockázati tőke rendelkezésre állása átlag alatti teljesítményt mutat. A finanszírozás javítására Magyarországon továbbfejlesztették a Széchenyi kártya programot, és számos program segíti a kkv-k forráshoz jutását (Országos Mikrohitel Alap mikrohitelei, KKV beruházási hitelprogram, Forgóeszköz hitelprogram, Kockázati tőke program stb.) A fennmaradó négy területen ( második esély, gondolkozz először kicsiben, közbeszerzés és állami támogatás, környezetvédelem ) még nem tudtak megbízható uniós átlagot számítani, ezért ezeket nem kaptak minősítést. Források: IV. Hatékony közigazgatás A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a KKV-k szükségleteinek. V. Közbeszerzés és állami támogatás meg kell könnyíteni a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a kkv-k állami támogatásának lehetőségeit. VI. Finanszírozás Meg kell könnyíteni a KKV-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi es üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését. VII. Egységes Piac Segíteni kell a KKV-kat, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket. VIII. Szaktudás és innováció Elő kell segíteni a KKV-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját. IX. Környezetvédelem Lehetővé kell tenni a KKV-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakíthassák. X. Nemzetköziesedés Ösztönözni és támogatni kell a KKV-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből. 8

9 Európai Bizottság éves jelentése (SME Performance Review 2009): SBA Magyarország ténylap: A hírlevelet készítette: MKIK Brüsszeli EU Képviselete 9