ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL 16. szám

Átírás

1 ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL 16. szám EU Hírek Vállalkozásokat megkárosító tisztességtelen eljárások Az ipari versenyképesség megerősítésének akcióterve EU-Kína kereskedelem: eltolódott egyensúly Európai összekapcsolódási eszköz Felelősségteljes vállalkozásokkal Európa növekedéséért Ötpontos terv az európai stabilitásért és növekedésért Európa fellőtte intelligens navigációs rendszerének első műholdjait Eseménynaptár Negyedik éves konferencia az Európai Unió űrpolitikájáról Regionális kezdeményezés a levegő minőségének javítására (AIR) Új növekedés: szociális gazdaság és szociális vállalkozások Latin-Amerika új dinamikája Éves Kutatási Konferencia 2011 Új növekedési modellek Európának Konferencia: Integrált iparpolitika egy globalizált világban IKT szabványok és szabadalmak Egyablakos Ügyintézés Egyszerűbb adminisztratív eljárások Európában? EU-Kína: riválisok vagy stratégiai partnerek? EU Jobb szabályozás 10. évforduló: a gondolkozz előbb kicsiben elv valóban érvényesül? Első Innováció Konferencia 2011 (Innovation Convention 2011) Workshop: Versenyképesség, innováció és REACH EU kutatások és innováció: a régiók és városok szerepe 2013 után Eurochambres Nemzetközi Kereskedelmi Akadémia Pályázati lehetőségek Friss pályázati felhívások: Marco Polo pályázati felhívás 2011 Aktuális pályázatok: Kutatások KKV-k javára - FP7 Pályázati felhívás Az egész életen át tartó tanulás programja 2012 (Lifelong Learning Programme/LLP) MEDIA 2007 pályázati felhívások Hónap témája Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) megvalósulása évi magyarországi helyzetjelentés az Európai Bizottság felmérése alapján 1

2 EU HÍREK Vállalkozásokat megkárosító tisztességtelen eljárások Az európai kisvállalkozásoknak jelentős károkat okoznak azok a szélhámosok, akik többek között félrevezető hirdetésekkel szedik rá a cégeket. A szervezett csalásnak gyakori példája a megtévesztő nyilvántartó cégek tevékenysége, akik formanyomtatványokat küldenek a vállalkozásoknak, és látszólag mindenfajta ellenszolgáltatás nélkül felajánlják adataik frissítését. A valóságban ugyanakkor a vállalkozásokkal olyan szerződést iratnak alá, ami jelentős összeg megfizetésére kötelezi őket. Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított annak érdekében, hogy további információkra tehessen szert a vállalkozásoktól hogy, milyen jellegű és nagyságrendű tisztességtelen praktikák fordulnak elő. A nyilvános konzultáció határideje december 16. Nyilvános konzultáció: A megtévesztő és összehasonlító reklámra vonatkozó uniós szabályozás: e=hu&guilanguage=hu Az ipari versenyképesség megerősítésének akcióterve Az Európai Bizottság közleményt adott ki Iparpolitika: a versenyképesség erősítése" címmel, amelyben részletes elemzést nyújt a tagállamok ipari versenyképességi teljesítményéről, és cselekvési területeket jelöl meg annak ösztönzésére. Az európai ipar globális versenyképességének fokozása elengedhetetlen, mivel az uniós export 75%-át és az ipari K+F 80%-át a feldolgozóipari cégek adják. A tagállamok teljesítménye azonban rendkívül eltérő. Az innovatív vállalatok aránya 25% (Lettország) és 80% (Németország) között mozog. A vállalkozásbarát jogi szabályozásban Finnország áll az élen, az utolsó helyet Olaszország foglalja el. A Bizottság többek között kiemelt cselekvési területként jelöli meg a gazdasági szerkezeti átalakítások támogatását, az ipari innováció ösztönzését, az üzleti környezet javítását, valamint a kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítását. Iparpolitika: A versenyképesség erősítése" (Európai Bizottság közleménye) e=hu&guilanguage=en EU-Kína kereskedelem: eltolódott egyensúly A gazdasági válság következményeként a fejlett piacokat recesszió fenyegeti, így Kína egyre több európai exportőr számára válhat új kereskedelmi partnerré. Az európai exportőrök azonban sokszor panaszkodnak arra, hogy a tisztességtelen kínai kereskedelmi gyakorlatok, a mesterségesen alacsony árfolyamon tartott jüan és a politikai akadályok negatívan hatnak a kereskedelmi kapcsolatokra és megnehezítik az ottani befektetéseket. Az Európai Parlament kiemelt témaként foglalkozik az EU-Kína kereskedelmi kapcsolatokkal, és jelentést készít a nemzetközi kereskedelmi egyensúlytalanság megelőzésének lehetőségeiről. Európai Parlament tanulmány (2011): EU-Kína kereskedelmi kapcsolatok arch=%20eu%20-%20china %ADna-kereskedelem-eltol%C3%B3dott-egyens%C3%BAly 2

3 A vállalkozások innovációs célú beruházásai az Európai Unióban Az Európai Bizottság által kiadott évi európai uniós ipari K+F beruházási eredménytáblázat azt mutatja, hogy az uniós csúcsvállalatok tavaly számottevően növelték kutatási-fejlesztési beruházásaikat. A növekedés mértéke 2010-ben 6,1%-ot tett ki, ami pozitív fordulat a 2009-ben tapasztalt 2,6%-os beruházás-csökkenéshez képest. A világranglistán legelőkelőbb helyet elfoglaló 1400 cégre vonatkozó adatokból ugyanakkor az is kiolvasható, hogy a K+F bővülése tekintetében az uniós vállalatok összességükben továbbra is le vannak maradva legfontosabb versenytársaikhoz képest. Az európai uniós ipari K+F beruházási eredménytáblázat, valamint az ipari kutatásokat és beruházásokat nyomon követő és elemző (IRMA) jelentések a következő internetes címről tölthetők le: e=hu&guilanguage=en Európai összekapcsolódási eszköz A gazdasági válság miatt lecsökkentek az infrastrukturális projektek finanszírozását támogató befektetések. Az Európai Bizottság ezért új finanszírozási tervet javasol, hogy minél gyorsabban fellendítse a közúti és vasúti munkálatokhoz, továbbá a villamosenergia-hálózatok, a kőolaj- és földgázvezetékek, valamint a nagysebességű széles sávú hálózatok fejlesztéséhez szükséges hosszú távú befektetéseket. Az 50 milliárd eurós infrastrukturális beruházások célja az EU közlekedési, energetikai és digitális hálózatainak összekapcsolása. Az EU innovatív piaci eszközök, így garanciák és projektkötvények alkalmazásával kívánja elérni, hogy a magánszektor is hozzájáruljon az említett tervek finanszírozásához. A javaslatok teljes szövege megtalálható a következő címen: e=hu&guilanguage=hu uage=hu&guilanguage=hu Felelősségteljes vállalkozásokkal Európa növekedéséért Az Európai Bizottság intézkedéscsomagot terjesztett elő a vállalkozói szellem és a felelősségteljes vállalkozás támogatására, melynek keretében többek között felülvizsgálná az átláthatósági irányelvet, egyszerűsítené a kkv-kra vonatkozó számviteli szabályokat, valamint csökkentené a kis- és középvállalkozások bürokratikus terheit is. Michel Barnier, az Európai Bizottság belső piaci biztosának véleménye szerint a szociális vállalkozási szféra az egységes piac egyik kiaknázatlanul maradt szegmense, és jó példa a vállalkozáshoz való olyan megközelítésre, amely egyszerre felelősségteljes és növeli a foglalkoztatást is. e=hu&guilanguage=hu Ötpontos terv az európai stabilitásért és növekedésért Az európai állam- és kormányfők október 23-i gazdasági ülését követően José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, öt pontban foglalta össze az Európai Unió gazdasági prioritásait. Görögország gazdasági helyzete, az euró stabilitása, a bankszféra, a gazdasági növekedést ösztönző szakpolitikák, valamint a gazdasági kormányzás ezen az öt kiemelt területen szorgalmaz határozott fellépést új tervében az Európai Bizottság. 3

4 Európa fellőtte intelligens navigációs rendszerének első műholdjait Európa fellőtte első két üzemszerűen működő Galileo-műholdját. Európa ezáltal egy lépéssel közelebb került saját intelligens navigációs műholdrendszerének kiépítéséhez, amely számos előnyt jelent a gazdaság számára. Az új konstelláció 2014-től képes lesz jobb szolgáltatásokat biztosítani számos területen: pontosabb autós navigáció, a közúti közlekedés hatékony szervezése, kutató-mentő szolgáltatások, biztonságosabb banki műveletek, valamint megbízható áramszolgáltatás. A gazdasági összhatás becslések szerint 90 milliárd euró lesz a következő 20 év során. Galileo program hivatalos honlapja: e=hu&guilanguage=hu ESEMÉNYNAPTÁR NOVEMBER november 8-9. Brüsszel Negyedik éves konferencia az Európai Unió űrpolitikájáról Szervezők: Európai Bizottság Vállalkozáspolitika és Ipar Főigazgatóság, Európai Parlament, Európai Tanács, Régiók Bizottsága, Európai Űr Ügynökség, Eurospace Helyszín: Európai Parlament, 43. Rue Wiertz, Brüsszel Program: Regisztráció: november 10. 9:00-13:00 Brüsszel Regionális kezdeményezés a levegő minőségének javítására (AIR) Helyszín: Régiók Bizottsága, JDE 52 szoba, Rue Belliard Brüsszel Program, regisztráció és további információk: november 18. 8:15 18:15 Brüsszel Új növekedés: szociális gazdaság és szociális vállalkozások Szervező: Európai Bizottság Helyszín: Alcide de Gasperi terem, Charlemagne épület, Rue de la Loi 170. Brüsszel Program: en.pdf Regisztráció: További információ: november 21. Brüsszel Latin-Amerika új dinamikája Szervező: Friends of Europe Helyszín: Cercle Royal Gaulois Artistique & Littéraire, Parc Royal, rue de la Loi 5. Brüsszel Program: View/EventId/1089/EventDateID/1103/PageID/5252/LatinAmericasnewdynamic.aspx 4

5 Regisztráció: 8&cont= C49967 További információ: View/EventId/1089/LatinAmericasnewdynamic.aspx november 21. Brüsszel Éves Kutatási Konferencia 2011 Új növekedési modellek Európának Szervező: Európai Bizottság Programtervezet: További információ: november 24. 8:00-16:45 Brüsszel Konferencia: Integrált iparpolitika egy globalizált világban Szervező: Európai Bizottság Helyszín: Európai Parlament, Espace Simone Veil bejárat, Brüsszel Program: Regisztráció: playtype=calendar&ref=newsbytheme.cfm%3flang%3den%26displaytype%3dcalendar%26fosubtype %3D%26tpa%3D203%26tpa_id%3D203%26period%3Dlatest%26month%3D%26page%3D november 24. Brüsszel IKT szabványok és szabadalmak Szervező: Európai Bizottság Vállalkozáspolitika és Ipar Főigazgatóság További információ: ype=calendar november :45-18:00 Brüsszel Egyablakos ügyintézés Egyszerűbb adminisztratív eljárások Európában? Szervező: Európai Bizottság, Belső Piaci Főigazgatóság Helyszín: Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB), Jacques Delors Épület, rue Belliard 99. Brüsszel Programtervezet: Regisztráció: november 29. Brüsszel EU-Kína: riválisok vagy stratégiai partnerek? Szervező: Friends of Europe Helyszín: Cercle Royal Gaulois Artistique & Littéraire, Parc Royal, rue de la Loi 5. Brüsszel Program: View/EventId/1087/EventDateID/1100/PageID/5233/EuropeandChinaRivalsorstrategicpartners.aspx Regisztráció: View/EventId/1087/EventDateID/1100/PageID/5429/EuropeandChinaRivalsorstrategicpartners.aspx 5

6 További információ: View/EventId/1087/EventDateID/1100/PageID/5232/EuropeandChinaRivalsorstrategicpartners.aspx november :00-17:00 Brüsszel EU Jobb szabályozás 10. évforduló: a gondolkozz előbb kicsiben elv valóban érvényesül? Szervező: Eurochambres Helyszín: Európai Parlament, ASE-3 szoba, Rue Wiertz 60. Brüsszel További információk hamarosan DECEMBER december 5-6. Brüsszel Első Innováció Konferencia 2011 (Innovation Convention 2011) Szervező: Európai Bizottság Helyszín: "Square" Központ, rue Mont des Arts, 1000 Brüsszel Program: Regisztráció: december 6. Brüsszel Workshop: Versenyképesség, innováció és REACH Szervező: Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipar, valamint Környezetvédelmi Főigazgatósága Helyszín: Albert Borschette Konferencia Központ (CCAB), Rue Froissart 36. Brüsszel Regisztráció: ytype=calendar&ref=newsbytheme.cfm%3flang%3den%26displaytype%3dcalendar%26fosubtype%3 D%26tpa%3D0%26period%3Dlatest%26month%3D%26page%3D december 13. Brüsszel EU kutatások és innováció: a régiók és városok szerepe 2013 után Szervező: Régiók Bizottsága Helyszín: Jacques Delors Épület, rue Belliard 101. Brüsszel Program: Regisztráció: ed46ece11d86&sm=2e3f8137-c827-4b72-9bb7-ed46ece11d JANUÁR január február 3. Eurochambres Nemzetközi Kereskedelmi Akadémia Szervező: Eurochambres Helyszín: Le Palace de Menthon, Menthon Saint Bernard, Franciaország Részvételi díj: 1450 EUR Jelentkezési határidő: december 21. Regisztráció: További információ: 6

7 PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Friss pályázati kiírások Marco Polo pályázati felhívás 2011 Az Európai Bizottság október közepén közzé tette a Marco Polo 2011-es pályázati felhívását. A szeptember 13-án Brüsszelben tartott információs napon elhangzottak beszámolója letölthető az MKIK honlapjáról az EU Hírlevél 13. számának mellékleteként. A Marco Polo program keretében azon szállítmányozók részesülhetnek támogatásban, akik projektjükkel ösztönzik, hogy a teherszállítás a közutak helyett vasúton, valamint tengeri és folyami hajózás révén valósuljon meg. A program fő célja, hogy segítse a vállalkozásokat új szolgáltatások bevezetésének, vagy meglévő szolgáltatások jelentős korszerűsítésének a kezdeti, magas kockázattal járó időszakában. Öt területen lehet pályázni: Modal shift actions forgalom átterelés Catalyst actions katalizáló tevékenységek Motorways of the sea actions tengeri gyorsforgalmi utak Traffic avoidance actions forgalom elkerülése Common learning actions közös tanulási projekt A támogatottság mértéke 35-50%-ig terjed, a projektek maximális hossza hónapig, ez területeként változó. A pályázatra csak jogi személyek jelentkezhetnek. A 2011-es költségvetés összesen millió EUR, ez az Európai Bizottság becslései szerint 30 pályázat támogatására elegendő. A pályázat benyújtásának határideje: január 16. A pályázati kiírás teljes szövege és a pályázáshoz szükséges dokumentumok: További információ: Aktuális pályázatok (Korábbi hírlevelekben és a honlapon részletesen ismertetett pályázati kiírások) Kutatások KKV-k javára (FP7 Pályázati felhívás) A pályázat benyújtásának határideje: december :00 (Brüsszeli helyi idő szerint) A pályázat részletes leírása, űrlapok, útmutatók és további információk a következő internetes oldalon találhatóak: Az egész életen át tartó tanulás programja 2012 (Lifelong Learning Programme/LLP) A pályázatok határideje programonként eltér (2011. december 1. és március 1. közé esnek). A felhívás és az útmutató letölthető az Európai Bizottság honlapjáról: MEDIA 2007 pályázati felhívások A pályázatok benyújtásának határideje: október 31., november 25., április 13. és április

8 HÓNAP TÉMÁJA Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) megvalósulása évi magyarországi helyzetjelentés az Európai Bizottság felmérése alapján Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) tíz elv mentén segíti a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó koncepció megvalósulását az Európai Unióban, illetve a tagállamokban. Annak érdekében, hogy az Európai Bizottság nyomon tudja követni a kisés középvállalkozások európai fejlődését, minden évben elkészíti a kkv-k helyzetét vizsgáló éves jelentését (SME Performance Review), illetve ténylapokon értékeli, hogy az egyes tagállamok hogyan teljesítenek az SBA intézkedéscsomag megvalósításában. Vállalkozások szerkezete Magyarországon Magyarország EU-27 Szám Részesedés Részesedés Mikrovállalkozás ,2% 92,1% Kisvállalkozás ,8% 6,6% Középvállalkozás ,8% 1,1% KKV-k ,9% 99,8% Nagyvállalkozás 806 0,1% 0,2% Összesen % 100% Az Európai Unió Vállalkozáspolitikai és Ipar Főigazgatósága 2011 októberében tette közzé legújabb, 2010-re vonatkozó jelentését, valamint a hozzá tartozó tagállami ténylapokat. A ténylapok első fejezete a kkv-k szerkezetét mutatja be az egyes tagállamokban. A második fejezet a tagállamok helyzetét elemzi az uniós átlaghoz viszonyítva minden egyes SBA elven keresztül (az SBA tíz alapelvét lásd keretes írásunkban), illetve a tagállamok szakpolitikai intézkedéseiről ad rövid áttekintést. Végezetül a harmadik fejezet egy jó gyakorlatot mutat be. Az alábbiakban a magyar teljesítményt értékelő ténylapot szeretnénk röviden összefoglalni, hogy lássuk, hogy áll Magyarország az SBA politika nemzeti szintű megvalósításában. A többi tagállam ténylapja megtekinthető a honlapon. Kis- és középvállalkozások Magyarországon A kkv-k szerkezetét illetően a ténylap három fontos szempontot vizsgál, és hasonlít össze az EU 27 tagállamának átlagával: Kkv-k számát (összesen hány kkv található Magyarországon, és ez a szám mekkora hányadát teszi ki az összes vállalkozásnak) Kkv-k foglalkoztatáshoz való hozzájárulását (az összes vállalkozáshoz viszonyítva a kkv-k mekkora arányú foglalkoztatást biztosítanak) Kkv-k gazdasági hozzájárulását (kkv-k gazdasági hozzájárulása a teljes hozzáadott érték százalékában kifejezve) Az EU tagállamaihoz képest Magyarországon a kkv-k átlagosan egy alkalmazottal kevesebbet foglalkoztatnak (Magyarország: 3,3 fő, Európai Unió átlaga: 4,3 fő) nagyobb a mikrovállalkozások aránya a kis-és középvállalkozások között gyorsabban lehet banki kölcsönhöz jutni (Mo.: 38 nap, EU: 54 nap) alacsony azok aránya, akik sikertelen vállalkozás esetén új vállalkozásba kezdenének(mo.: 65%, EU:81%) jóval rövidebb idő alatt lehet új vállalkozást alapítani (Mo.: 4 nap, EU: 14 nap) kevesebb vállalkozót vonnak be az oktatásba és szakképzésbe (Mo.:3%, EU: 12,62%) alacsony az online értékesítő vállalkozások száma (Mo.: 7%, EU: 13%) a kkv-k csupán 2,36%-a importál az EU-n túlról (EU átlag:6,91%) Magyarországon összesen kis- és középvállalkozás található (2009-ben kkv), amely az összes vállalkozás 99,9%-át teszi ki. Ez megközelítőleg megegyezik az EU 27 tagállamának átlagával. Az alapvető strukturális különbség az EU átlaghoz képest az, hogy Magyarországon a kkv-k által foglalkoztatottak száma az EU átlagnál jóval magasabb (Magyarországon 71,1%, az EU átlaga 66,9%), ugyanakkor az általuk létrehozott gazdasági hozzáadott érték sokkal alacsonyabb (Magyarországon 54,6%, az EU átlaga 58,4%). Ennek alapvető oka a mikrovállalkozások és egyéni vállalkozók magasabb hányada a magyarországi kkv körön belül, illetve azt is figyelembe kell venni, hogy Magyarországon arányaiban sok részidős vállalkozás van. Magyarország SBA végrehajtásának fejleményei Az SBA ténylapok statisztikákból és különböző felmérésekből (Flash Eurobarometer 192, Világbank Doing Business Jelentés, Európai kkv figyelő, ECVA, 8

9 Vállalati pénzügyi index, EUROSTAT stb.) gyűjtött mutatói alapján az EU átlaghoz viszonyítva értékelik a vállalkozói gondolkodást és aktivitást az SBA tíz elve mentén. A ténylap minősítése szerint Magyarország az EU átlaghoz felzárkózó tagállamok közé tartozik. A javulás ellenére a statisztikák szerint a legtöbb SBA-terület elmarad az uniós átlagtól, és kizárólag az egységes piac követelményeit illetően mutat egyértelműen jobb eredményt, mint az EU 27 tagállamának átlaga. Az egységes piac területén a pozitív értékelés leginkább annak köszönhető, hogy Magyarország viszonylag kevés késedelemmel ülteti át jogrendszerébe az EU-s irányelveket. Míg Magyarországon a késedelem ideje maximum 3 hónap, az EU átlag több mint 7 hónap. A megfelelő jogi környezet ugyanakkor még nem ösztönzi eléggé a magyar vállalkozásokat a belső piaci kereskedelemre. A magyar cégek export-import kereskedelme elmarad az EU-átlagtól, és jelentős eltérés mutatkozik az importot illetően: a magyar kkv-k csupán 8,5 %-a vásárol a belső piacról, míg az EU átlag 17,7%. A finanszírozás és hatékony közigazgatás területén Magyarország az EU 27 tagállamának átlagával azonos értéket kapott. A finanszírozás tekintetében javítja az eredményt, hogy a kkv-k banki kölcsön kérelmeit Magyarországon jelentősen kisebb arányban utasítják el az EU átlaghoz hasonlítva (12 % Magyarországon szemben az EU 23%-os átlagával). A kockázati tőkéhez való hozzáférés ugyanakkor átlag alatti teljesítményt mutat. A kkv-k finanszírozásának javítására Magyarországon továbbfejlesztették a Széchenyi kártya programot. A hatékony közigazgatás sikeres teljesítményének fő okai többek között az új vállalkozás indításához és székhely áthelyezéséhez szükséges rövid idő, követelések esetén a szerződések érvényesítésének alacsonyabb költsége, illetve az egyablakos ügyintézés folyamatos fejlődése. Jelentős lemaradás van ugyanakkor az elektronikus szolgáltatások területén. A nyolc legfontosabb közszolgáltatás közül csupán annak fele érhető el on-line platformon keresztül, míg az EU átlaga 89 %. A vállalkozói tevékenység, a második esély, a gondolkozz előbb kicsiben, a közbeszerzés, az állami támogatás, a szaktudás és innováció, valamint a nemzetköziesedés területén Magyarország elmarad az EU 27 tagállamának átlagától. A vállalkozói tevékenység tekintetében az olyan lakosok aránya, akik valaha vállalkozást indítottak (vagy lépéseket tesznek a vállalkozás indítása felé) megegyezik az EU átlagéval. Érdekesség, hogy magasabb azoknak az aránya, akik az elkövetkezendő három éven belül vállalkozás alapítását tervezik. Ugyanakkor a magyaroknak csupán 37%-a ért egyet azzal, hogy az iskolai oktatásuk hozzásegítette őket a vállalkozói készségek elsajátításához (EU-ban 49%). Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag tíz alapelve és Magyarország teljesítménye EU átlag feletti teljesítmény EU átlag alatti teljesítmény EU átlagával megegyező teljesítmény Nincs elég adat I. Vállalkozói szellem támogatása Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget. II. Második esély Biztosítani kell, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetős éget az újrakezdéshez. III. A Gondolkozz előbb kicsiben! elv figyelembe vétele a jogalkotásban IV. Hatékony közigazgatás A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a KKV-k szükségleteinek. V. Közbeszerzés és állami támogatás Meg kell könnyíteni a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a kkv-k állami támogatásának lehetőségeit. Ami a második esélyt illeti, a felmérés szerint Magyarországon kifejezetten nehéz az újrakezdés a csődbe ment vállalkozások számára. Az EU átlaghoz képest a magyar vállalkozók közül kevesebben látnak lehetőséget az újrakezdésre, és a vállalkozás megszűntetésének költségei is magasabbak. 9 VI. Finanszírozás Meg kell könnyíteni a KKV-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi es üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését. VII. Egységes Piac Segíteni kell a KKV-kat, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket. VIII. Szaktudás és innováció Elő kell segíteni a KKV-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját. IX. Környezetvédelem Lehetővé kell tenni a KKV-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakíthassák. X. Nemzetköziesedés Ösztönözni és támogatni kell a KKV-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből.

10 A szaktudás és innováció területén rendkívül gyenge a magyar vállalkozások teljesítménye. Magyarországon alacsony azon kkv-k száma, akik teljesen új termékek előállításába kezdenek (16,82%, míg az EU-ban átlagosan 34,18%) és a házon belül újító kkv-k aránya is jóval alacsonyabb (12,6% Magyarországon a 30,25%-os EU átlaggal szemben). Szintén alacsony az on-line vásárlást vagy megrendelést alkalmazó vállalkozások aránya, illetve az oktatásban és szakképzésben való részvétel is. Az új Széchenyi terv számos lehetőséget biztosít a kkv-k számára az innováció fejlesztése érdekében (klaszterek, új technológiák, új piacokra való belépés, IT infrastruktúra fejlesztése, stb.) A nemzetköziesedés területén a rossz teljesítmény oka a felmérés szerint az exportáláshoz és importáláshoz szükséges napok magas száma és adminisztratív költsége. A magyar vállalkozóknak közel egy héttel több időbe, átlagosan 18 napba (EU átlag: 12 nap) telik az export forgalom lebonyolításához szükséges adminisztratív kötelezettségek teljesítése. Ennek következményeként sokkal kevesebb magyar cég kereskedik a nemzetközi piacon. Források: Európai Bizottság éves jelentése (SME Performance Review 2010/2011): SBA Magyarország ténylap: Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete 10