S Z A K D O L G O Z A T

Átírás

1 ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Doktori és Továbbképzési Osztály Budapest S Z A K D O L G O Z A T Irányító tanár: Dr. Torda Ágnes főiskolai docens Készítette: Tamás Eszter gyógypedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzés 2012.

2 Intézményértékelés önértékelés pedagógiai értékelés Fontos, hogy mindent mérjünk, ami mérhető, és megpróbáljuk mérhetővé tenni, ami még nem az. (Galileo Galilei)

3 Tartalom I. Fejezet Bevezetés..5. oldal 1. Történelmi áttekintés. 5. oldal 1.1 Törvényi szabályozás 7. oldal 2. Intézetünk bemutatása..9. oldal 2.1 Szerkezeti felépítés 9. oldal 2.2 Humán erőforrás 9. oldal 2.3 Feladataink oldal 2.4 Minőségirányításunk kezdete..14. oldal II. Fejezet Így minősítünk mi a teljes programunk bemutatása 15. oldal 1. Minőségpolitikánk, minőségirányítási rendszerünk bemutatása 1.1 Minőségpolitikánk.15. oldal 1.2 Céljaink, feladataink..15. oldal 1.3 A vezetés felelőssége.17. oldal 1.4 A jogszabályok figyelembevétele.18. oldal 2. Intézményértékelés oldal 2.1 Intézményi önértékelésünk..20. oldal Int.önért. periódusa..22. oldal Int.önért. rendszerünk és módszereink 22. oldal Teljeskörű int.önért.szempontjai/területei/módszerei oldal /11-es vizsgálataink oldal Az önért. eredményeinek beépülése a fejlesztési folyamatokba.25. oldal 2.2 Tapasztalataink..26. oldal 3. Önértékelés 28. oldal 3.1 A pedagógusok önértékelése 28. oldal 3.2 Önértékelés az intézetünkben oldal Az adatok kezelése oldal Az információk visszacsatolása oldal 3.3 Tapasztalataink.33. oldal 3

4 4. Pedagógiai értékelés nálunk.38. oldal 4.1 Intézetünk Pedagógiai Értékelése oldal Formai értékelés..39. oldal A folyamatok értékelése..39. oldal A szervezeti klíma felmérés és a vezetői munkával kapcsolatos elégedettség-mérés eredményei 40. oldal 4.2 Tapasztalataink..43. oldal III. Fejezet Befejezés 1. Tapasztalataink összegzése 45. oldal 2. Külső kapcsolataink alakulása..46. oldal Felhasznált irodalom 49. oldal Melléklet..52. oldal táblázatok az értékelési szempontjaink 4

5 I. Fejezet Bevezetés 1. Történelmi áttekintés A köznyelv szerint a "minőség" valami jót jelent, legalábbis jobbat az átlagnál, megszokottnál. Ez a valami lehet egy termék, szolgáltatás, vagy folyamat, vagy ezek együttes fellépése, kombinációja. (Mojzes, p.) A második világháborút követő időszakban megtorpant a gazdasági növekedés és megszűnt a korábbi költségvetési bőség. A szigor hatása nemcsak abban érződött, hogy visszafogták a forrásokat, hanem abban is, hogy az államok jobban kezdtek figyelni arra, vajon a szolgáltatások mit nyújtanak a rájuk fordított pénzért. A value for money kifejezés ebben az időszakban jelent meg a politikusok szótárában, beleértve ebbe az oktatáspolitikusokat is. Ez a váltás a leghatározottabb és legkövetkezetesebb - a válság által különösen sújtott - Egyesült Királyságban volt, ahol korábban az oktatás túlságosan a szolgáltatók a tanárok ellenőrzése alá került, akik saját hivatásbeli értékeiket fontosabbnak tartották a fogyasztók a társadalom különböző csoportjai, elsősorban szülők és munkáltatók igényeinél. Az oktatás minőségének és értékelésének a kérdése Kelet-Európában jóval később lett fontos oktatáspolitikai téma. Az esélyegyenlőség, a minőség és a szabadság triászából a politikai demokrácia megteremtésének az időszakában érthetően a szabadság került előtérbe. A legfontosabb cél az iskolai oktatásnak a politikai gyámkodás alól való felszabadítása, a tanárok és a helyi közösségek autonómiájának az újraépítése lett, ami sajnos kiszorította az esélyegyenlőségre, illetve a szolgáltatások hatékonyságára és minőségére való odafigyelést. (Halász,1998) A minőség és az értékelés témája a hetvenes évek közepe óta a legtöbb fejlett országban folyamatosan az állami oktatáspolitika figyelmének előterében van. Az azóta eltelt időszakban az oktatás értékelése és minőségének a javítása rövidebb vagy hosszabb időszakokra több országban kiemelt oktatáspolitikai prioritássá vált. Ez egyfajta korszakváltást jelentett a korábbi időszakhoz képest, amikor a figyelem elsősorban az esélyek egyenlőségének a biztosítására, az oktatás demokratizálására és kiterjesztésére irányult. 5

6 A kilencvenes években, hazánkban a helyi és intézményi önállóság nagymértékű növekedése, az iskolák önálló programalkotó felelősségének a kibontakozása nyomán egyre erősebben vetődött föl az a kérdés, vajon az új irányítási környezetben milyen módon lehet garantálni az oktatás minőségét. (Halász,1998) Látványos fejlődés indult el a más országokban már elterjedt minőségbiztosítási és értékelési eszközök hazai adaptálása, továbbfejlesztése és gyakorlati iskolai alkalmazása területén. Megnőtt a szakmai és társadalmi érdeklődés e téma iránt: gyakoribbá váltak az ezzel foglalkozó cikkek, előadások, az ennek szentelt szakmai konferenciák, viták, kutatások. A legtöbb vita talán ezzel kapcsolatban, hogy vajon ki és milyen szempontok alapján ítélheti meg az iskolai oktatás minőségét. Vajon milyen szerepe lehet ebben a nemzeti szinten megfogalmazott általános standardoknak, és milyen az iskolák szolgáltatásait közvetlenül igénybe vevő iskolahasználóknak, azaz a szülőknek, a helyi közösségnek, a tanulóknak és másoknak. E viták általában azt az eredményt hozták, hogy az átfogó nemzeti standardokkal való összevetés mellett jelentős és növekvő szerepe lehet két másik szempontnak: egyfelől az iskola és környezete közötti megállapodások betartásának (sokan ilyen megállapodásnak tekintik magát a pedagógiai programot), másfelől az adott iskolát igénybe vevők elégedettségének. Az oktatás minőségfogalma ily módon a minőség megítélésében legfontosabbnak a fogyasztói elégedettséget tartja. ( ) Az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban elfogadta az EU stratégiai céljait, mely szerint 2010-re az EU-nak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú társadalmává kell válnia. Ebben az átalakulási folyamatban az oktatásnak kulcsszerepet szántak, ugyanakkor biztosították, hogy a tagállamok saját fejlesztési céljaikkal megegyező oktatási tervet dolgozzanak ki. (Derényi at al p.) A döntés értelmében a miniszterek tanácsának ki kellett dolgoznia egy közös oktatás politikai célrendszert. Következő lépésként megszületett 2001-ben a stockholmi csúcs egyik dokumentuma: Az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzései címmel. Ezt egy részletes munkaprogram kidolgozása követett, melyben stratégiai célként fogalmazódik meg: az EU oktatási és képzési rendszer minőségének és hatékonyságának fokozása az oktatási rendszer mindenki számára elérhető kell hogy legyen Az oktatás minőségével kapcsolatban kimondják ( 166/2001 EC), hogy: 6

7 A minőségbiztosításra kidolgozott rendszereknek rugalmasoknak kell lenniük, hogy adaptálhatóak legyenek ( ) 1.1 Törvényi szabályozás A 2000/2001-es tanévben az Oktatási Minisztérium döntése alapján - központi erőforrások felhasználásával - közel 500 intézményben megkezdődött a Comenius 2000 I.-II. minőségfejlesztési program megvalósítása. A módosított közoktatási törvény 40. -ának (12) bekezdése alapján: (12) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. ( 3/2002 (II.15) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről: 4. (1) A minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási 7

8 intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését ( A közoktatásról szóló törvényekkel (2003 évi módosításában) meghatározzák pl.: a A fenntartó önkormányzatok feladatát (7) Az IMIP elfogadásának módját 103. (1) 8

9 2. Intézetünk bemutatása 2.1 Szervezeti felépítés Az intézmény, melyet a szakdolgozatomban bemutatok egy budapesti Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat. Nevünkbe ebben a tanévben került a szakszolgálat elnevezés. Hosszú utat jártunk be, amíg önálló intézménnyé válhattunk, de azt gondolom, az ügy mindenképpen megérte a nagy csatákat, hiszen egy nagyon jól működő, széles spektrumú intézménnyé váltunk ig egy gyógypedagógiai intézmény, majd 96-tól egy általános iskola részintézményeként működtünk, 2001-ben azonban sikerült kiválnunk. A feladatunk természetesen maradt ugyanaz, mint korábban: a kerület önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeibe járó, vagy a kerületünkkel kötött közoktatási megállapodással rendelkező egyházi, illetve alapítványi nevelési, oktatási intézményekbe járó, valamint a kerületben lakó logopédiai ellátásra szoruló gyermekek ellátása. Az intézmény típusa: pedagógiai szakszolgálat. Intézetünk önkormányzati fenntartású, gazdaságilag részben önállóan működő intézmény. A pénzügyi folyamataink a számviteli törvények által szabályozottak. A GAMESZ-szel februárban kötött megállapodás szabályozza a bérgazdálkodást, a tervezést, a pénz kezelésének, felhasználásának módját, a vagyonkezelést, a tárgyi eszközök felújítását. Beruházásainkat, vásárlásainkat a GAMESZ pénz-és értékkezelési szabályzata szerint végezzük. Az intézetünk tárgyi feltételei szerencsére még igen jók, optimálisan szolgálják ki a napi működést, nem csak a központunkban, hanem azokban az óvodákban és általános iskolákban is, ahol helyben látjuk el a gyerekeket. A megfelelő minőség biztosítása érdekében anyagi forrásainkból rendszeresen, és folyamatosan tudjuk biztosítani tárgyi feltételeink, szakmai eszközeink újítását, bővítését. A körzeteink egyenletes eszközellátása érdekében folyamatos igényfelmérést végzünk a kollégák körében. 2.2 Humán erőforrás Az intézetünk vezetői állásának betöltésére az Önkormányzat írt ki pályázatot, s a vezetőnk e pályázat nyertese, akit a kollégák is egyhangúlag támogattak. További vezetők: az igazgatóhelyettes, a minőségirányítási csoport vezetője, a közalkalmazotti tanács vezetője és a 9

10 három munkaközösség vezető. Összesen huszonkét kolléga dolgozik nálunk, egy gazdasági ügyintézőnk és egy fő takarító személyzetünk van. Minőségirányítási csoportunk háromtagú, a vezető megbízása egy évre szól, utána szavazással döntenek a tagok, hogy ismét megválasztják-e vagy új vezetőt szeretnének. Három munkaközösségünk van, a kollégák maguk döntik el, hogy melyik munkaközösségnek vagy munkaközösségeknek szeretnének a tagjai lenni. A közösségek a vezetőjüket évente választják. Intézményünk működése szempontjából meghatározó a pedagógusok továbbképzése, melyet az öt éves továbbképzési program szabályoz. A 277/ kormányrendelet figyelembevételével rendszeresen elkészítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri és dolgozói igényeket is figyelembe vesszük. A pénzügyi fedezet egy részét a központi költségvetési keret biztosítja. A nem pedagógus dolgozók továbbképzése a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével történik. Az új kollégák felvétele mindig az érvényes jogszabályok alapján történik. A gyakornok és mentorának feladatait, kötelezettségeit a Gyakornoki szabályzat tartalmazza. Az új munkatársat munkájában, kapcsolatai kialakításában azonban nem csak a mentor, hanem az összes kolléga segíti. Végzettségeinket tekintve, az intézetben jelenleg 20 logopédus és egy félállású pszichológus dolgozik. A szakmán belül széleskörű a specializáció, vannak mozgásterápiával (TSMT, Ayres, Alpozó terápia, INPP) is foglalkozó kollégák, vannak grafomotos terápiára, nyelvlökéses nyelésre, diszfóniára, megkésett beszédfejlődésre, dadogásra szakosodottak is. Természetesen az alapellátással- pösze terápia, diszlexia prevenció, diszlexia terápia valamennyi kollégánk foglalkozik. Az év végi értékelések alapján, minden logopédus kolléga kiemelkedő teljesítményt (80% fölötti) nyújt a munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka, a szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség és a munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat területén. A kollégák többsége megfelelő szintet ér el a munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek, a munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet és a végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok területein. 10

11 2.3 Feladataink Kerületünkben 23 önkormányzati és 3 egyéb fenntartású óvoda, 15 önkormányzati és 2 egyéb fenntartású iskola működik. A kerületünk összes óvodájában ott vagyunk, és az iskolák jelentős részében is. Csak azokban az oktatási intézményekben nincs állandó logopédus, amelyek nem igénylik ezt a szolgáltatást, mivel náluk nincsenek problémás gyerekek. Sajnos az élet eddig még nem ezt igazolta, ezekből az intézményekből bizony gyakran későn kerülnek hozzánk a gyerekek a komoly problémáikkal. Nem csak terápiát, hanem szűrővizsgálatokat is biztosítunk a kerületi gyermekek számára. Az óvodákban a középsősöknél minden év májusában pöszeség vizsgálatot, majd nagycsoportba kerülvén, ősszel részképesség vizsgálatot végzünk. Ezen vizsgálati eredmények alapján kerülnek a gyerekek pöszeség, diszlexia prevenciós, vagy egyéb terápiás csoportokba. (A súlyos gyermekek egyszerre több terápiában is részesülhetnek.) Az iskolások (elsősök) artikulációs vizsgálatát ősszel végezzük, de ilyenkor végezzük a pedagógus kollégák által problémásnak vélt olvasás-írás gyönge gyerekek szűrését és esetleges terápiás csoportokba való beosztását is. Az elsősök olvasás vizsgálatát májusban végezzük. A kollégák érdeklődési körének, teherbírásának és lelkes munkájának köszönhetően változatos terápiákat biztosítunk a rászoruló gyermekeknek. A pöszeség és az olvasás írás gyöngeség terápiája mellett foglalkozunk a dadogó, a megkésett beszédfejlődésű, a nyelvlökéses nyelő, a diszfóniás, valamint a grafomotoros, szenzomotoros, vagy alapozó terápiás fejlesztésre szoruló, valamint a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyerekekkel is. A kötelező óvodai és iskolai szűréseken kívül egész évben, folyamatosan végezzük a nevelési /oktatási intézményekből vagy a Nevelési Tanácsadóból hozzánk küldött gyermekek beszédészlelés és beszédértés, olvasás és írás, alsós diszkalkulia, és egyéb vizsgálatát. A vizsgálatok során szorosan együttműködünk a kerületünk egyéb szak-, és egészségügyi szolgáltatóival, mint például a Nevelési Tanácsadóval, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, a Korai Fejlesztőközponttal, a Védőnői szolgálattal épp úgy, mint a gyermek fül-orr-gégészettel és audiológiával is. Intézetünkben évente sajnos egyre több és több gyermek fordul meg, s bár valóban sok, egymás munkáját megsegítő terápiát végzünk, mégis vannak ellátatlan gyermekek, akik 11

12 vagy nem férnek be a csoportba a náluk súlyosabb gyermekek miatt, vagy a szüleik nem igénylik a terápiát(!?) A 2010/11-es tanévben: az óvodákban szűrt gyermekek száma: 1298 fő beszédhibás óvodások száma: 597 fő diszlexia veszélyeztetett óvodások száma: 168 fő fölvett óvodások száma szeptemberben: 523 fő az iskolában szűrt gyermekek száma: 1118 fő terápiát igénylő gyermekek száma: 324 fő fölvett tanulók száma szeptemberben: 183 fő speciális terápiákra jelentkezők száma 251 fő Szeptemberben összesen 706 óvodással és iskolással kezdtük meg a foglalkozásokat, ami az októberben induló speciális terápiák megkezdésével jelentősen emelkedett. A tanévben összesen 1020 gyermek logopédiai terápiáját végeztük el, és 433 szakvéleményt írtunk, mely közel 100-zal több az előző évinél. a szeptemberben szűrt óvodások száma 1212 a szűrtből a beszédhibások száma 635 a fölvett beszédhibások száma 492 a foglalkozásra helyhiány miatt föl nem vettek 108 száma a szűrtből a diszlexia-veszélyeztetettek száma 153 a foglalkozásra fölvett diszl.-veszélyeztetettek száma 58 a májusban szűrt óvodások száma 1283 ebből beszédhibások 709 a tanévben szűrt iskolások száma 867 a beszédhibás iskolások száma 213 a fölvett beszédhibás iskolások száma 173 az áprilisban szűrt 1. osztályosok száma

13 a diszlexiások száma 109 a fölvett diszlexiások száma 72 a tanévben megírt óvodai szakvélemények száma 218 a tanévben megírt iskolai szakvélemények száma ábra: az intézetünk által szűrt gyerekek száma és logopédiai szempont szerinti csoportosítása A logopédiai ellátásban részesültek száma a beszéd-fogyatékosság típusa szerint ÓVODÁS ISKOLÁS dadogó 25 - beszédfogyatékos 3 1 nyelvlökéses nyelő megkésett és akadályozott beszédfejlődésű 28 - általános pösze 73 1 részleges pösze orrhangzós 2 - diszlexiás/diszgráfiás szenzomotoros tréningre járó 12 - diszfáziás 1 - grafomotoros zavaros 20 1 diszfóniás 10 4 alapozó terápiára járó 7 9 Ayres terápiára járó 26 1 összesen: ábra: az ellátottak száma beszéd-fogyatékossági típusok szerint 13

14 2.4 Minőségirányításunk kezdete Első minőségirányítási programunkat 2004 áprilisában nyújtottuk be a fenntartónak. Ekkor még nagyon keveset tudtunk az egész rendszerről és alig értettük, miről is szól a dolog. Külső szakember segítette a munkánkat, ami azért sem volt könnyűnek nevezhető, mert nem találtunk a programunk megíráshoz, megtervezéshez semmilyen sablont. Mi logopédiai intézményként működtünk, így sem az óvodai, sem az iskolai sem pedig a szakszolgálatokra, Nevelési Tanácsadókra megírt sablonok, példa programok nem rólunk szóltak, nem voltak alkalmazhatók a mi munkarendünkre működésünkre. Komoly és határozott ellenállás fogadta a rendszer kidolgozásának tervét a kollégák részéről, de a minőségirányítási csoport tagjai sem látták még át teljesen a dolog lényegét és nem tudták, hol és hogyan lehet belenyúlni a sablonokba és hogyan formálhatnánk az egészet a saját formánkra. Az önkormányzathoz leadott anyagunk azért elkészült, sok elemet kiemelve más, tőlünk eltérően működő, de mégis némi hasonlóságot mutató intézmény már elfogadott minőségirányítási programjából. Mivel a rendszer még csak kialakulóban volt, a kollégák a legtöbb újítást azzal a megjegyzéssel fogadták el, hogy majd ha élesben megy a dolog, akkor újra szavazunk, újra írjuk a dolgokat, hiszen ez a lehetőség biztosított a számunkra. A legnagyobb hibánk így utólag már könnyen teszem szóvá -, hogy a saját értékelésünkhöz is átvettük, a mások által megírt szempontokat, amik alapján aztán igen kemény és bonyolult munka és főleg nem egyértelmű, nem rólunk szóló volt a teljesítményértékelésünk. A leadott anyagunkat azonban elfogadták, így ezt a feladatot kipipáltnak tekintettük és továbbra is bíztunk abban, hogy valójában nem kerül sor a minőségbiztosítás bevezetésére. Később, vezetőváltás illetve a minőségirányításban való komolyabb elmélyülésnek köszönhetően először 2007-ben, majd 2008-ban és 2009-ben is felülvizsgálatok illetve módosítások következtek. Ebben a munkában aktív része volt az intézményünk aktuális vezetőjének, a minőségirányítási csoport tagjainak és az alkalmazotti közösségnek egyaránt. Aktuális programunk a névváltoztatásunk következményeként 2011-es dátumot visel. 14

15 II. Fejezet Így minősítünk mi a teljes programunk bemutatása 1. Minőségirányítási rendszerünk A minőségpolitika, az intézményvezetés részéről nyilvánított szándék az intézmény működése során a minőségi szolgáltatások nyújtása és az ehhez szükséges tudatos, átgondolt és szabályozott intézményi működtetés iránt. 1.1 Minőségpolitikánk Intézményünk vezetősége és összes dolgozója számára a minőség folyamatos, tudatos megfelelés egyedi céljainknak és értékeinknek, amelyek összhangban állnak a gyerekek, a szülők, az intézet dolgozói, és a fenntartó elvárásaival. Az intézet cél- és feladatrendszeréből adódóan igyekszünk az ellátásra szorulók és szüleik igényeit mennyiségileg és minőségileg folyamatosan kiszolgálni. Célunk, hogy külső partnereink elégedettek legyenek az intézmény szolgáltatásaival, és biztosítsuk dolgozóink megfelelő munkakörülményeit. A gyerekek sikeres beilleszkedéséhez a partnerek összhangjára van szükség. A minőség elérése érdekében biztosítjuk: a kerületben lakó vagy a kerület nevelési és oktatási intézményeibe járó gyermekek és szüleik igényeinek magas szintű kielégítését, a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását, a munkaközösség önismeretének fejlesztését, a partneri igények szakmai munkánk középpontjába helyezését, az innovatív szemléletet, hatékony, költségkímélő működést. (IMIP p.) Minőségpolitikánk meghatározza intézményünk cél és feladatrendszerét. 1.2 Céljaink és feladataink Mivel Intézetünk fontosnak tartja a lehető legszélesebb körű ellátás biztosítását, ezért rendszerint bővítjük a terápiák körét és növeljük az ellátási helyszínek számát. Folyamatos 15

16 továbbképzésekkel igyekszünk biztosítani a kollégák szakmai naprakészségét, partnereink érdekében pedig folyamatosan vizsgáljuk a kapcsolattartás minőségét. Igyekszünk az ellátásra szorulók és szüleik igényeit mennyiségileg és minőségileg folyamatosan kiszolgálni. Fontos számunkra, hogy külső partnereink elégedettek legyenek az intézmény szolgáltatásaival, a kollégáknak pedig biztosítsuk a megfelelő munkakörülményeket. (IMIP p.) Az Intézményünk minőségirányítási programjában meghatározottak szoros, kétirányú kapcsolatban vannak a fenntartói minőségirányítási programmal. az önkormányzat minőségirányítási programja határozza meg azokat a főbb minőségcélokat, célkitűzéseket, amelyeket az intézményi minőségirányítási program meghatározásakor figyelembe veszünk az intézményi önértékelés, és a minőségirányítási program éves értékelése alapján a fenntartó áttekinti a minőségirányítási programját, és a helyzetnek megfelelően új célokat fogalmaz meg A következő táblázatok azt mutatják, hogyan kapcsolódik össze a cél és feladatrendszerünk, valamint, hogy hogyan soroljuk a két nagy csoportba a feladatainkat. a) fenntartói elvárásokból adódó célok és feladatok (részlet) Fenntartói elvárás az intézmény felé Minőségpolitikájára építve dolgozza ki és működtesse minőségirányítási rendszerét Végezze el a kerületi fenntartású intézményekben tanuló 3-18 éves korosztály logopédiai ellátását Fordítson fokozott figyelmet a kisgyermekek, tanulók beszédfejlesztésére A fenntartói elvárásból adódó intézményi célok - minőségpolitika kidolgozása - minőségirányítási rendszer folyamatos működtetése - a beszédhiba súlyossága szerinti felvétel elvének figyelembevétele mellett, lehetőleg minden rászoruló 3-18 éves gyermek részesüljön logopédiai ellátásban - az iskolába lépésig szüntessük meg a gyermek beszédhibáját - valósítsunk meg komplex nyelvi fejlesztést A célok teljesítéséhez kapcsolódó feladatok - a minőségfejlesztési szervezet létrehozása - folyamatos önértékelés - PDCA elvei alapján való építkezés - szűrési rendszer minőségének fejlesztése - a kapcsolatok fejlesztése a partner intézményekkel - orvosok, védőnők, nevelőkoktatók folyamatos tájékoztatása, prevenciós program keretében 3. ábra: részlet intézetünk - a fenntartó elvárásaiból következő - céljaiból és feladataiból 16

17 b) nem közvetlenül a fenntartó elvárásaiból adódó célok és feladatok (részlet) További intézményi célok, amelyek nem közvetlenül a fenntartó elvárásaiból következnek Partnerkapcsolatok kiszélesítése Munkahelyi légkör javítása Technikai fejlődés Ezen célok eléréséhez kapcsolódó intézményi feladatok - az intézmény honlapjának bővítése - a munkánkról készült tájékoztató füzet bővítése, eljuttatása több partnerhez - szakmai konzultációk szervezése a partnerintézményeknek - klímateszt elvégzése, - a szükséges változtatások bevezetése a teszt kiértékelésének tapasztalatai alapján - újabb szoftverek beszerzése a fejlesztéshez - a munkatársak számítógépes ismereteinek bővítése 4.ábra: részlet intézetünk - nem a fenntartó elvárásaiból következő - céljaiból és feladataiból Intézetünk részletes cél és feladatrendszerét az 1. számú melléklet mutatja be. A minőségirányítási programunk működtetéséért az igazgató a felelős. A minőségfejlesztési csoport feladata az IMIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. Folyamatainkat a PDCA-ciklusnak megfelelően működtetjük. Az eljárásainkat, szabályozási folyamatainkat kétévente rendszeresen felülvizsgáljuk, illetve a törvények, szabályozások változása esetén aktualizáljuk. A felülvizsgálatért az intézmény vezetője a felelős, az előkészítés, valamint az előírásnak megfelelő lebonyolítás már a minőségfejlesztési csoport vezetőjének a feladata. 1.3 A vezetés felelőssége Mint minden folyamatban, így a minőségirányítási rendszer működtetésében is jelentős szerep hárul a vezetőre. Elhivatottsága, a folyamatos fejlesztéshez szükséges, a partneri elvárásoknak megfelelő erőforrások biztosítása pozitív hatással van az intézetünkre. A külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak ismerete és betartása, az éves munkaterv készítése, a négyévenkénti irányított intézményi önértékelés illetve a két évenkénti pedagógusértékelés lebonyolításának biztosítása is fontos feladatai közé tartoznak. 17

18 Intézményünk vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése szintén a vezetői ellenőrzés feladatai közé tartozik. 1.4 A jogszabályok figyelembevétele A minőségirányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására szolgáló irányítási rendszer, a minőség érdekében. A minőségirányítási rendszerek biztosítják a minőségre vonatkozó célkitűzések teljesítését, folyamatosan fejlesztik a minőséget. (Czibere 2009) Intézményünkben az intézményi működést szabályozó törvények és a különböző szintű rendeletek hozzáférhetők, megtekinthetők. Mivel a Minőségirányítási Program nyilvános dokumentum, ezért honlapunkon vagy intézetünkben mindenki számára biztosítjuk a hozzáférhetőséget. 18

19 2. Intézményértékelés Az intézményértékelés a szervezet önmagáról való tudásának szervezett, tervszerű bővítése, melyet követően az összegyűjtött információk birtokában megtervezhetőek a szükséges fejlesztések és azok végrehajtása az eredményes, hatékony, minőségi munka érdekében. (Cseh 2001) Lényege, hogy a rendszer egészéről, annak egyes elemiről vagy egyes funkcióiról biztosítja azokat az információkat, amelyek révén a rendszer problémái azonosíthatók és kijavíthatók. Másfelől az értékelés konkrét tevékenység, amely a fenti funkció biztosítására irányul, s amelyet meghatározott faktorok folytatnak, vagy amely meghatározott mechanizmusok révén valósul meg. (Halász, 1997) Napjainkban a pedagógiai értékeléssel kapcsolatban egyre inkább előtérbe kerül az az elvárás, hogy a gazdasági fejlődés érdekében segítse az országok oktatási rendszerének az átalakítását. A pedagógiai értékelés korábban a tanulók teljesítményének és az iskolai programok színvonalának mérésére koncentrált, az új elvárások azonban módosítják ezt a hagyományos értékelési orientációt. Ennek hatására egy új értékelési kultúra bontakozik ki, melyben új tendenciák jelennek meg, mint az eredményesség, a minőség és a hatékonyság, melyek napjainkra kulcskategóriává váltak az oktatási rendszerek megítélésében, felvetve az intézményekhez és a pedagógusokhoz kötődő elszámoltathatóság és a felelősségvállalás szükségességét, és fontosságát. A különböző nemzetközi szervezetek, így az EU és az OECD által támogatott oktatásról készült elemzésekben rendre visszatérő közös gondolat, hogy az értékelés szerves része az oktatási rendszereknek. Az új értékelési kultúra kialakulásának a legtöbb országban a gyakorlatban megnyilvánuló jellegzetességei a következők: nő az értékeléssel kapcsolatos tudatosság, megjelenik az értékelési stratégiák iránti igény, bővül az értékelők köre, a nyilvánosság nagyobb szerepet kap, emelkedik a szakmaiság szintje, 19

20 megjelenik a több információ alapján történő értékelés, megjelenik a felelősségvállalás és az elszámoltathatóság igénye. (Cseh 2001) A különböző nevelési-oktatási intézmények más-más értékelési fajtát alkalmaznak. A legismertebbek: spontán értékelés (az intézmény szándékaitól független, a szülők, a tanulók, a közvélemény megítélése az adott iskoláról) (Cseh 2001) győzelmi rangsor (A középiskolákat állítja sorba, a felsőoktatásba felvettek és a 12. osztályt befejezők aránya szerint. A rangsor fontos információt ad, de csupán egyetlen szempontból értékeli az iskola teljesítményét. Nem mond semmit az iskola egyéb tevékenységeiről, de talán a legnagyobb probléma az, hogy semmit nem mond a pedagógiai hozzáadott értékről.) (Cseh 2001) audit (Külső értékelők által végzett tevékenység. Meghatározott intézményi funkciók elemzése pontosan meghatározott szempontok szerint, megadott mutatók segítségével. )(Kovács, 1994) felügyeleti értékelés (Az intézmény előírt normákhoz való alkalmazkodását vizsgálják. A centralizált oktatási rendszerekben gyakori jelenség.) (Kovács, 1994) önértékelés (Az önértékelés célja minden esetben a működés eredményesebbé, hatékonyabbá tétele. Az intézményi önértékelés során növekszik az intézmény önmagára vonatkozó tudása. Az önértékelés során jobban megérthetjük, mi és miért történik. Közösen gondolkodhatunk arról, hogy milyen hatással vannak egymásra a feltételek, a folyamatok és az eredmények.) (Cseh 2001) Az értékelési rendszert akkor tekinthetjük kidolgozottnak, ha peremfeltételei biztosítottak, a rendszert az értékeltek és az értékelők egyaránt elfogadták, és megvannak az eszközei is. 2.1 Intézményi önértékelésünk Az önértékelésre kiemelt figyelem irányul. Ennek oka, hogy az önértékelés minden érintettre kiterjedő eljárásáról és módszereiről viszonylag keveset tudunk, erről van a legkevesebb tapasztalatunk; miközben egy szervezet minden területen eredményes és hatékony működése hosszú távon e nélkül szinte lehetetlen. 20