Észrevételek Tóth Pál Péter Szórványban című könyve kapcsán

Átírás

1 ezei lemér / Észrevételek Tóth Pál Péter Szórványban című könyve kapcsán Érdeklődéssel vettem kézbe Tóth Pál Péter Szórványban 1 című könyvét, amelyről hallottam már, hogy egy több évtizeddel ezelőtti kutatás - akkor feldolgozatlanul maradt - kérdőíves anyagát tárja fel. A felmérés közvetlenül az 194l-es észak-erdélyi népszámlálás után kezdődött el, ezért - természetesen - ennek az összeírásnak az adatai fontos szerepet kaptak a tanulmányban. z a tény tovább növelte érdeklődésemet a könyv iránt, tudniillik a Studia Censualia Transsilvanica 2 sorozat keretében éppen az 194l-es népszámlálás községsoros adatainak román nyelvre történő fordításán és a mai közigazgatási beosztás szerinti elrendezésén dolgozunk. nnek tudható be, hogy sok táblás anyag - ami a népszámlálás közzétett adataira épül - számomra igen ismerős, sőt annyira, hogy mindegyikben találtam kisebb-nagyobb hibát. bben a tanulmányban ezeket fogom sorra elemezni. Az elemzésről Nemrég fejeztem be az 194l-es dél-erdélyi, illetve észak-erdélyi népszámlálás általam létrehozott adatállományainak tüzetes ellenőrzését és hoztam létre az Studia Censualia Transsilvanica sorozat következő köteteinek munkapéldányait, így rendelkezésemre állt a népesség felekezeti, anyanyelvi és nemzetiségi eloszlása 1941-ben községenként (az észak-erdélyi részben, a dél-erdélyi anyag kevesebb mutatót tartalmaz). zt az adatállományt kiegészítettem egy új változóval, amelyben utaltam arra, hogy az illető helység szerepel-e a könyv 1. mellékletében ( ). így ellenőrizni tudtam a 6. és 7. mellékletlap, valamint a 2. tábla (40. oldal), 3. tábla (43. oldal) és a 4. tábla (44. oldal) adatait. Az ebből az adatállományból létrehozott statisztikára az SCT rövidítéssel utalok. A 3. és 4. tábla csak százalékos eloszlásokat tartalmaz, az abszolút gyakoriságok visszaállítására TurboPascal programot használtam (ezt erre a célra írtam). Az összes település száma Az 194l-es népszámlálás közzétett községsoros adatai között 1760 olyan település van, amelyik ma Romániához tartozik, ezekben a jelen levő össznépesség száma , ebből (52,14%) magyar anyanyelvű, (41,35%) román anyanyelvű, (1,83%) német anyanyelvű. A zárójelekben feltüntetett százalékok némileg eltérnek a könyv 8. oldalán (a harmadik bekezdés 8. sorában) közöltektől - 52,1%, 41,6%, illetve 1,8% és eltér- ' Tóth Pál Péter: Szórványban. A magyar és a vegyes (magyar-román, román-magyar) családok helyzete Észak- rdélyben közölt. Budapest lap. 2 A Studia Censualia Transsilvanica sorozatot a kolozsvári Babe -Bolyai Tudományegyetem szociológiai tanszékének vezetője, Rotariu Traian irányítja, a munkacsoport tagjai Semeniuc aria és ezei lemér. ddig a következő 6 kötet hagyta el a nyomdát a csoport munkája eredményeként: Recensámántul din Transilvania. Kiad. Rotariu, Traian (coord.) - Semeniuc. aria - ezei lemer. Buc. 1996; Recensámántul din Transilvania. Kiad. Rotariu, Traian (coord.) - Semeniuc, aria - Pah. lulian. Buc. 1996; Recensámántul din Transilvania Átdolgozott, bővített 2. kiadás. Kiad. Rotariu, Traian (coord.) - Semeniuc, aria - Pah, lulian - ezei lemér. Buc. 1997; Recensámántul din Transilvania. Kiad. Rotariu, Traian (coord.) - Semeniuc. aria - ure$an, Cornelia. Buc 1997; Recensámántul din Transilvania. Kiad. Rotariu, Traian (coord.) - Semeniuc, aria - ezei lemer. Buc. 1999; Recensámántul din Transilvania. Kiad. Rotariu, Traian (coord.) - Semeniuc. aria - ezei lemer Buc Jelenleg előrehaladott állapotban vannak az 193ft-as, az 194 l-es dél-erdélyi és észak-erdélyi népszámlálásokat bemutató kötetek.

2 264 ŰHLY nek még akkor is, ha Ugocsa vármegye (14 település található ebből a vármegyéből ma Romániában) nélkül számítjuk ki ezeket. A 9. oldalon, a második bekezdés 15. sorában szereplő lakos (a km 2 területen) arra utal, hogy vagy bizonyos települések - melyek a bécsi döntés után újra eggyé váltak (ilyen lehet például a Tisza elválasztotta Técső) - népessége másként van figyelembe véve, vagy esetleg a lakos a honos népesség (jogi népesség) száma. zek az eltérések csekélyek, nem is érdemes nekik nagyobb teret szentelni. A 40. oldalon a második bekezdés első mondatában már súlyosabb hiba az, hogy a bécsi döntés értelmében 1751 észak-erdélyi település került vissza agyarországhoz", mert az ugyanazon az oldalon levő 2. táblából kiderül, hogy az 1751 település 11 vármegyéből adódik. Ugocsa vármegye nem szerepel a kimutatásokban, mivel innen egy település sem került be a vizsgálatba, tehát az 1751 település a vizsgálatba vett 11 észak-erdélyi vármegye jelenleg Romániához tartozó településeinek a száma (ezt a 11 vármegyét lehetne vizsgált régiónak is nevezni). Az SCT adatállománya szerint a ma Romániához tartozó észak-erdélyi települések eloszlását az akkori vármegyék szerint az 1. táblázat tartalmazza (a saját táblás anyagomat táblázat megnevezéssel látom el, megkülönböztetésül a könyvben használt tábla kifejezéstől). 1. táblázat Az összes település száma a vizsgált térségben Az összes települések száma Vármegye A könyvben SCT ltérés Beszterce-Naszód Bihar Csík Háromszék Kolozs áramaros aros-torda Szatmár Szilágy Szolnok-Doboka Udvarhely Összesen Látható, hogy eltérés csak két határmenti vármegye esetében van. Az 194l-es népszámlálás közzétett községsoros adatai áramaros vármegyénél az alábbiakat tartalmazzák: 1. Aknasugatagi járás, 20 településsel; 2. Dragomérfalvi járás, 13 településsel; 3. Felsővisói járás, 10 településsel; 4. áramarosszigeti járás, 13 településsel; 5. Técsői járás, 4 településsel; 6. áramarossziget mv. 3 3 mv. a mezőváros rövidítése

3 ÉSZRVÉTLK TÓTH PÁL PÉTR SZÓRVÁNYBAN CÍŰ KÖNYV KAPCSÁN 265 Tehát a vármegyében 61 helység adata szerepel, de ezekből 4 teljes egészében a Tisza jobb partján fekszik (Aknaszlatina, Alsóapsa és Középapsa a máramarosszigeti járásból, Visk a técsői járásból), és ma Ukrajnához tartozik, de 1930-ban sem tartozott Romániához, így nem lehetnek a bécsi döntés értelmében visszakerült települések. Valószínűnek látszik, hogy a könyvben a fent említett négy helység is szerepel áramaros vármegyénél, de az is elképzelhető, hogy néhány, a népszámlálás kimutatásaiban összevont település nem összevontan szerepel a könyv szerzőjénél (elég kicsi az esély erre, mert akkor majd minden vármegyénél mutatkoznának eltérések). A Szatmár vármegyénél adódó eltérés esetleges okáról nem tudok nyilatkozni, tudniillik itt az összes 306 településből szinte száz ma agyarországhoz tartozik, és valamivel több mint kétharmada van Románia területén. A vizsgálatba vett 11 észak-erdélyi vármegye ma Romániához tartozó településeinek száma szerepel még egy helyen a könyvben, éspedig a 3. táblában (43. oldal) az a)-val jelölt rovatokban, igaz, felbontva és csak százalékos eloszlásban. zt a táblát összehasonlítva az SCT adatállományából létrehozottal, igen eltérő értékeket találunk, ami arra enged következtetni, hogy a nemzetiség helyett anyanyelvi statisztikát tartalmaz. Az összehasonlító adatokat a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat A magyar nemzetiségűek és anyanyelvűek aránya Észak-rdély összes (11 vármegye) településén, az SCT adatállományából, illetve a könyv 3. táblájából Vármegye egnevezés 0-4,99 5-9, , , , Összesen Háromszék Kolozs áramaros Beszterce- Naszód Bihar Csík aros- Torda nemzetiség anyanyelv 3. tábla* 75,2 77,2 77,2 5,0 5,0 5,0 7,9 8,9 8,8 5,9 4,0 4,0 2,0 2, ,0 3, ,0 100,1 100,0 nemzetiség 25,4 8,1 7,6 11,7 8,1 39,1 100,0 anyanyelv 31,0 8,6 7,6 10,7 6,1 36,0 100,0 3. tábla* 31,1 8,7 7,7 10,8 6,2 35,5 100,0 nemzetiség - 1,6-4,7 3,1 90,6 100,0 anyanyelv - 1,6 1,6 3,1 4,7 89,1 100,1 3. tábla* - 1,7 1,6 3, ,6 100,0 nemzetiség ,0-98,0 100,0 anyanyelv ,0 1,0 98,0 100,0 3. tábla* , ,0 100,0 nemzetiség 29,9 14,9 5,2 17,5 6,5 26,0 100,0 anyanyelv 37,7 11,0 4,5 14,9 8,4 23,4 99,9 3. tábla* 37,8 11, ,1 8,5 22,8 100,0 nemzetiség 61,4 12,3 8,8 1,8 3,5 12,3 100,1 anyanyelv 78,9 5,3-3,5-12,3 100,0 3. tábla* 80,0 5,5 3, ,9 103,6 nemzetiség 22,6 3,4 1,7 5, ,7 100,0 anyanyelv 23,4 2,6 2,6 4,7 6,0 60,9 100,2 3. tábla* 23,2 2, ,0 60,2 100,0

4 266 ŰHLY Vármegye egnevezés 0-4,99 5-9, , , , Összesen Szatmár Szilágy Szolnok- Doboka Udvarhely nemzetiség anyanyelv 36,8 5,2 5,2 9,0 9,0 34,9 100,1 46,7 5,2 4,2 7,1 8,0 28,8 100,0 3. tábla* 46,6 5,1 4,2 7,0 7,5 28,7 99,1 nemzetiség anyanyelv 47,8 9,9 4,7 7,5 5,9 24,1 99,9 53,4 9,1 2,4 7,5 3,2 24,5 100,1 3. tábla* 53,4 9, ,5 3,2 24,1 100,0 nemzetiség anyanyelv 59,2 10,7 6,5 6,9 6,1 10,7 100,1 66,8 7,6 5,0 5,0 5,3 10,3 100,0 3. tábla* 66,9 7, ,0 5,1 10,3 100,0 nemzetiség _ 0, ,1 100,0 anyanyelv - _ 0,9 _ - 99,1 100,0 3. tábla* - - 0, ,1 100,0 * Itt az Összesen rovatban a megadott százalékok összege szerepel, a könyv 3 táblája végig 100,0-t tartalmaz. Észrevehető, hogy a könyvben szereplő mennyiségek igencsak eltérnek a nemzetiségi eloszlástól és ugyanakkor nagyon hasonlítanak az anyanyelvi statisztikához, így levonható az a következtetés, hogy a könyvben a oldalakon használt nemzetiség terminológia helyett az anyanyelv értendő. lőfordulhat az is, hogy a szerző szándéka a nemzetiség figyelembevétele és ennek elemzése volt, azonban a táblázatok tévedés következtében anyanyelvi statisztikát tartalmaznak. Észrevehető továbbá az is, hogy a könyvben két vármegyénél biztosan szerepel hibás arány. áramaros esetében a belső rekeszek összege 103,6%, másrészt a második és harmadik rovatban ugyanaz a 3,6-os arány található, így nagyon valószínű, hogy egyik helyen hibás az érték, 3,6 helyett 0-t kell venni. zt csak a 10-14%-os magyar anyanyelvüeknek megfelelő rovatban tehetjük meg, ugyanis a 15-29%-os rovatban még az is olvasható, hogy van ilyen típusú település a vizsgálatban. A Szatmár vármegye sorában található hiba eredete nem ilyen egyértelmű. Az anyanyelvi eloszlások és a könyv adatai közti kevés eltérés - azon vármegyék esetében is, amelyeknél az SCT szerint is ugyanannyi a településszám, mint a könyvben (lásd az 1. táblázatot) - magyarázható a kódolással is. A lélekszámokból létrehozott százalékos arányok általában sok tizedesjegyű számok, ezek elhelyezhetők azonnal a [0, 5], [5, 10], [10, 15], [15, 30], [30, 50], [50, 100] intervallumokba (elméletileg), de gyakorlatilag úgy szokták alkalmazni a kódolást, hogy a tizedestört arányokat egész számra vagy egy-két tizedesjegyüre kerekítik, és majd ezeket helyezik el a csupa zárt intervallumokkal kifejezhető tartományokba. Például az 1 tizedesjegyre kerekített százalékok a [0,0, 4,9], [5,0, 9,9], [10,0, 14,9], [15,0, 29,9], [30,0, 49,9], [50,0, 100,0] intervallumokba egyértelműen elhelyezhetők. De amennyiben a több tizedesjeggyel tárolt értékeket próbáljuk elhelyezni a fenti intervallumokba, adódhatnak olyan esetek is, amikor ezek közül lesz olyan, amelyik kívül reked. Például a Szatmár vármegyei Alsófernezelyen a magyar anyanyelvűek aránya 49, %, ezt az értéket egészre kerekítve 50% adódik, de 1 tizedesjegyüre kerekítve is 50,0%-ot kapunk és csak több tizedesjegyre kerekítés ad 50% alatti értéket (49,97 vagy 49,969). Szatmár vármegye esetében a könyvben csupán 99,1% a sorösszeg, a hiányzó 0,9% 213 település esetén pontosan 2 helységet jelent, 4 így a 3. táblában 4 2 helység/213 = 0, % = 0,9%

5 ÉSZRVÉTLK TÓTH PÁL PÉTR SZÓRVÁNYBAN CÍŰ KÖNYV KAPCSÁN 267 e megyénél található hiba eredete lehet az, hogy a számítógépes program (spss/pc) zárt intervallumokat használó átkódolási utasítása 2 települést nem helyezett el a megadott rovatokba, és 100%-nak mégis a 213 település lett tekintetbe véve. A következő lépésben a 3. tábla alapján 9 vármegye itt szereplő összes településének számára tettem becslést számítógépes program (TurboPascal) segítségével (Háromszék és Udvarhely annyira egyszerű eset, hogy ezeket nem vontam be ebbe a becslésbe). A program első alkalmazásra csak áramaros vármegyére adott elfogadható megoldást (55, 110, 165 stb.), a többi 8-ra igen nagy számokat talált jónak, ezért azzal a feltevéssel éltem, hogy a 3. tábla öszszeállítói, annak érdekében, hogy a sorösszegek minden vármegye esetében 100,0%-ot adjanak, ott, ahol több vagy kevesebb volt az összeg, egy rovatban kiigazították 1-2 tizeddel a megfelelő arányt. így újabb elfogadható eredményeket kaptam, de csak Beszterce-Naszód és Szilágy vármegyék esetében. Ha két rekeszben eszközölt módosítást feltételezek, még 3 vármegye esete oldódik meg, a rekeszek felében feltételezett módosítások után még két megyére tehető elfogadható becslés. aros-torda vármegye esetében a csupán két hibátlan és négy módosított százalék feltételével kapható jó megoldás. A rekonstruálás eredményét a 3. táblázat tartalmazza, egymás mellé helyezve az SCT adatállományából származó eloszlásokkal. Ugyanitt kövér számjegyekkel szedve és * jellel ellátva találjuk azokat a visszaállított gyakoriságokat, amelyekre a számított százalék egy tizedesjegyre kerekített értéke nem azonos a 3. táblában megfelelő helyen szereplővel. 3. táblázat A magyar anyanyelvűek aránya Észak-rdély összes (11 vármegye) településén, az SCT adatállományából, illetve a könyv 3. táblája alapján számítva Vármegye egnevezés 0-4,99 5-9, , , , Összesen gyszerű eset Háromszék SCT tábla Udvarhely SCT tábla Kiigazítatlan rovatokkal áramaros SCT tábla gy rovat kiigazítva Beszterce- SCT Naszód 3. tábla 78 5 *t) Szilágy SCT tábla * Két rovat kiigazítva Bihar SCT tábla * * Szatmár SCT tábla * * Szolnok- SCT Doboka 3. tábla * *

6 268 ŰHLY Vármegye egnevezés 0-4,99 5-9, , , , Összesen Csík Kolozs aros- Torda Összesen Három helyen módosítva SCT tábla - 1 */ 2 *53 61 SCT tábla * *13 * Négy helyen módosítva SCT tábla 54 *6 *8 *11 14 * SCT tábla rekonstruálás alapján 1734 települést kapunk a vizsgált régióban, ami eléggé eltér az 1746-tól (és még jobban 1751-től), tehát ezzel nem tisztázható egyértelműen az összes település száma. Csupán annak a valószínűségét emeli, hogy a 3. tábla összeállítása után számos rovat időben sorozatos kiigazítást szenvedhetett, és így halmozódhatott fel benne ilyen sok hiba. llentétben a 3. táblával, a 4. tábla (44. oldal) alapján tökéletesen visszaállíthatok az abszolút gyakoriságok, vagyis ez a tábla előállítása után nem szenvedett olyan kiigazítást - esetleg egyetlenegy módosítást sem -, amelyet hibásan ejtettek volna meg. így tehát a könyvből nem állapítható meg pontosan a 11 vármegye azon összes településének száma, amely ma Romániához tartozik. A mintába került települések száma A 2. tábla (40. oldal) 709 mintába vett településről számol be, vármegyékre leosztva, más táblázatban viszont csak százalékos felbontásban találunk településekre vonatkozó adatot. Ahogy már említettem, a 4. tábla százalékos eloszlásai alapján teljesen rekonstruálhatók a rovatok abszolút eloszlásai. zt elősegíti az a tény, hogy az oszlopösszegek ugyan 100,0%-nak vannak feltüntetve, de valójában a kerekített értékek összegezéséből 100,1%, 100,0%, 99,9%, 100,1%, 100,0%, illetve 100,1% adódik. A megfelelő TurboPascal program segítségével egyértelmű megoldás birtokába jutottam, ezt tartalmazza a 4. táblázat, melyben természetesnek vettem, hogy a nemzetiség helyett anyanyelv használandó. 4. táblázat A magyar anyanyelvűek aránya a települések lélekszáma szerint A település lélekszáma 0-4,99 5-9, , , , Összesen 300 alatt felett Összesen Forrás: Tóth Pál Péter: Szórványban. 44. oldal, 4. tábla nyomán.

7 ÉSZRVÉTLK TÓTH PÁL PÉTR SZÓRVÁNYBAN CÍŰ KÖNYV KAPCSÁN 269 z a pontosan meghatározott összes településszám (697) jóval kevesebb a könyvben használt 709 helységnél (12-vel, 1,7%-kal). A 3. tábla a) részéhez hasonlóan a b) részben is sok módosított (kiigazított) rovat található, így az abszolút gyakoriságoknak ebből való rekonstruálása bizonytalan eredményre vezethet csupán. Az előző pontban részletesebben bemutatott visszavezetést a tábla b) részére alkalmazva az 5. táblázatot adja jutalmul. eglepő, hogy a vizsgálatba vett településszám összesen 709-nek adódik, de ezen érték bizonytalanságát növeli az is, hogy például Szolnok-Doboka vármegyénél 153 a sorösszeg, 2-vel több, mint a 2. táblában, pedig egy mélyebb elemzés (kereszt)táblázatában a peremeloszlások kisebbek vagy egyenlőek az illető változónak a sokaságban tapasztalható eloszlásánál. 5. táblázat A magyar anyanyelvűek aránya a mintába vett településeken, az SCT adatállományából, illetve a könyv 3. táblája alapján számítva Vármegye egnevezés 0-4,99 5-9, , , , Összesen gyszerű eset Háromszék SCT tábla Udvarhely SCT tábla Kiigazítatlan rovatokkal Beszterce- SCT Naszód 3. tábla áramaros SCT tábla / 19 Szilágy SCT tábla gy rovat kiigazítva aros- SCT Torda 3. tábla *12 69 Szatmár SCT tábla *6 76 Szolnok- SCT Doboka 3. tábla * Három helyen módosítva Bihar SCT tábla * *8 * Kolozs SCT tábla *30 14 *5 * Összesen SCT tábla Igen jó támpontot nyújthat az elemzés további menetére az 1. melléklet ( oldal), amely a vizsgált települések népességének néhány adatát tartalmazza az 1910-es, 1930-as és az 1941-es népszámlálások alapján. Itt külön oszlopban található megnevezve az a vármegye,

8 270 ŰHLY amelyhez az illető helység tartozott 1941-ben, így egyszerű számlálással ellenőrizhető lenne a települések száma vármegyénként. A számlálás során felfedezhető, hogy Bárdfalva (áramaros) sora kétszer szerepel, hasonlóan kétszer szerepel Alsóhomoród (Szatmár) is. Ugyanakkor megfigyelhető 6 olyan sor, amelyek települései (Oroszkő [áramaros], Szelestyehuta [Szatmár], Désakna, Keménye, Sajgó és Zápróc - ez utóbbiak mind Szolnok-Doboka vármegyéből) nem rendelkeznek anyanyelvi adatokkal 1941-ben, az ezekhez ffizött jegyzetek (210. oldal) szerint más településekhez tartoztak 1941-ben. indezt figyelembe véve a 6. táblázathoz juthatunk. Vármegye 6. táblázat A vizsgált települések száma a 3. tábla és az 1. melléklet alapján 3. tábla alapján (5. táblázat) 3. táblában szereplő érték 1. melléklet alapján számlálva ltérés táblamelléklet Beszterce-Naszód Bihar Csík Háromszék Kolozs áramaros aros-torda Szatmár Szilágy Szolnok-Doboka Udvarhely Összesen Feltűnik a kis eltérés az 1. melléklet 700-as és a 4. táblázat 697-es településszáma között, de felvetődhet az a kérdés is, hogy miért nem 700 az összes települések száma a 4. táblából rekonstruált 4. táblázatban. Az 1. melléklet alapján az SCT adatállományában eszközölt új változó segítségével további összehasonlításokra adódik alkalom. A könyv 220. oldalán található 6. melléklet a vizsgált települések népességének anyanyelv szerinti megoszlását adja meg eggyel több ismérv szerint, mint amennyi szerepel az 1. mellékletben. Az SCT állománya szerinti eloszlást a 7. táblázat tartalmazza. 7. táblázat A vizsgált települések népességének anyanyelv szerinti megoszlása Telep. A n y a n y e l v Vármegye szám magyar német román cigány egyéb Összesen Beszterce-Naszód Bihar Háromszék Kolozs áramaros aros-torda

9 ÉSZRVÉTLK TÓTH PÁL PÉTR SZÓRVÁNYBAN CÍŰ KÖNYV KAPCSÁN 271 Telep. A n y a n y e l v Vármegye szám magyar német román cigány egyéb Összesen Szatmár Szilágy Szolnok-Doboka Udvarhely Összesen Forrás: SCT. A fenti táblázatban kövér számjegyekkel vannak szedve azok az összegek, melyek eltérnek a könyv 6. mellékletében találhatóktól. A Szolnok-Doboka vármegye esete egyszerűbb, mivel keresni kell egy települést (esetleg többet), amelynek adatsora megfelelően megnöveli a soröszszeget ennél a vármegyénél. A lakónépesség (pontosabban: jelen levő népesség) 2241-gyel több itt, mint a mellékletben, ennyi éppen Kaján népessége. Levonva ennek a településnek a megfelelő adatait a Szolnok-Doboka összesítő sorából, pontosan kiadódik a könyvben levő sor: Szolnok-Doboka Kajánnal Kaján Szolnok-Doboka Kaján nélkül így a 6. melléklet statisztikája nem 700, hanem 699 településből adódik, és két eset lehetséges: Kaján nincs a vizsgált települések sorában, és ekkor a 6. mellékletben helyes Szolnok- Doboka vármegyének az adatsora, ugyanakkor a község tévesen szerepel az 1. mellékletben, a másik esetben pedig történt felmérés ebben a helységben is, és téves a 6. mellékletben a megyei összesítés. ivel az 1. melléklet ehhez a településhez megjegyzést is tesz - Kiskaján (Cáianu ic) ide tartozott 1941-ben, új név Kaján (210. oldal, 41. jegyzet) -, valószínűbb az, hogy a feldolgozás elején tévedésből kimaradt e község a számítógépes adatállományból, és nélküle számítódott ki a vármegyei összesítés, később pedig, a hiány észlelése után, az adatállományba fel lett véve és szerepel az ezután létrehozott 1. mellékletben (erre utalhat az is, hogy itt a listában más néven (Nagykaján) és máshol (az N betűsöknél) szerepel, mint a népszámlálás kötetében (Kaján és a K betűsöknél), de a vármegyei összesítés kijavítása elmaradt. A Beszterce-Naszód vármegyénél található eltérés valószínű magyarázata az, hogy egy (vagy több) településnél a román és a cigány anyanyelvű népesség száma fel van cserélve a melléklet tartalmának kiszámítására szolgáló adatállomány és az SCT adatállománya valamelyikében. A 7. táblázat és a melléklet száma közti különbség 953, amely éppen egy helységnél a román és cigány anyanyelvűek számának különbsége. z a település Oláhnémeti, de az 1. mellékletben is és az SCT adatállományában is megegyezik a román és a cigány anyanyelvűek száma: 953, illetve 0. z is megerősíti az előbb valószínűbbnek tartott változatot, éspedig azt, hogy a szerző rendelkezésére állt a feldolgozás valamely fázisában egy adatállomány, ebből létrehozódon a 6. melléklet (más melléklet is, például a 8.), majd a későbbi munkafázisokban az adatállomány módosult a közben észlelt hibák korrigálása révén, de a mellékletek tartalma maradt a régi, tehát ezek hibásak. A Bihar megyénél észlelhető eltérések is nagy valószínűséggel ilyen jellegűek: Almaszeghuta 664, illetve Forduló 322 szlovák (tót) anyanyelvű lakosa tévedésből a román anyanyelvűek

10 272 ŰHLY között szerepelt, így ezek száma =986-tal megnövekedett, és lett (a 6. mellékletben) helyett. Az ezután még fennálló cigány, illetve egyéb anyanyelvűek száma közti 199-es különbség oka nem magyarázható ilyen egyértelműen, valószínűleg több elírás okozta. Az 1. mellékletben helyesen szerepelnek Almaszeghuta és Forduló adatsorai is. Ha az 1. mellékletben található 194l-es anyanyelvi adatokat összegezzük, újra eltérést fedezhetünk fel, a lakónépesség száma nagyobb a nál még akkor is, ha az ismétlődő két sort kihagyjuk, és kihagyjuk Kaján adatsorát is. Az eltérés oka elég meglepő: három település is több lakossal szerepel, mint a hivatalos népszámlálási kiadványban. Az egyik ilyen település Jádremete (Bihar vármegye), a hozzáfűzött jegyzet szerint Remetelórévbői (Loráuból) vált ki 1924-ben, de a nagyobb népességszámra nincs utalás. nnek a településnek az 194l-es adatai a következőt mutatják: Hely Lakón. agyar a. Román a. Német a. gyéb a. 1. melléklet l-es népszámlálás Különbség zt az különbséget mint adatsort nem lehet megtalálni az észak-erdélyi részben, ellenben a Romániához tartozó Dél-rdélyben van ilyen: Remeti-Poianá. z a település előzőleg is, jelenleg is Jádremete része, az 1940-es határ választotta el Jádremetétől. egjegyzendő azonban, hogy az 1. mellékletben Jádremete és Remeti-Poianá adatai hibásan vannak összegezve, ugyanis az elsőnek anyanyelvi eloszlását a második nemzetiségi 5 adataival adták össze. A többi település helyzete egyszerűbb: Felsőzsuk (Kolozs) és Csizér (Szilágy) eredetileg csak saját népességükkel szerepeltek, és így adták ki a 6. melléklet adatait, az 1. mellékletben már Alsózsuk, illetve Bóján népességét is magukban foglalják. rre utalnak a jegyzetek, de ezen települések adatai 1966-ig külön nyomon követhetők. Alsózsuk (Kolozs) és Bóján (Szilágy) települések bevonásával újra módosulnak a 6. mellékletnek megfelelő 7. táblázat adatai (Remeti-Poianá-t idevágó adatok híján nem vehetjük figyelembe). módosított változatot mutatja be a 8. táblázat. 8. táblázat A vizsgált települések népességének anyanyelv szerinti megoszlása (Javított változat) Telep. A n y a n y e l v Vármegye szám magyar német román cigány egyéb Összesen Beszterce-Naszód Bihar Háromszék Kolozs áramaros aros-torda Szatmár Az dél-erdélyi adatokat tartalmazó eredeti kiadványban Populafia dupá neam található.

11 ÉSZRVÉTLK TÓTH PÁL PÉTR SZÓRVÁNYBAN CÍŰ KÖNYV KAPCSÁN 273 Telep. A n y a n y e l v Vármegye szám magyar német román cigány egyéb Összesen Szilágy Szolnok-Doboka Udvarhely Összesen Forrás: SCT. A fenti táblázatban külön településként tüntettem fel Alsózsukot és Bojánt azért is, mert a szerző is több helységet említ (709-et). Az 1. mellékletben további 6 név szerepel 1941-es adat nélkül, ezek 1930 és 1941 között egyesültek (beolvadtak) más településekkel (településekbe), így valamelyes információ rendelkezésre áll ezekről is, korábbi népszámlálások adatainak formájában. Ha a Jádre'meténél szereplő Remeti-Poianá is külön helységtitulust kap, akkor kijön a 709-es településszám. Azt, hogy a szerző így juthatott a 709 településszám birtokába, alátámasztja a 2. tábla (40. oldal): Bihar vármegyénél 1-gyel több településszám szerepel a mintában (127), ami Remeti-Poianá itteni külön településként való szerepeltetésére utal. Az adat nélküli 6 település is többletet jelent az SCr statisztikájához képest (lásd a 6. táblázatot). Végül a következő megjegyzéseket tehetjük a vizsgálatba vett települések számáról. Ha külön településként kezeljük az 1. mellékletben külön sorban nem szereplő, de 1941-es adatokkal rendelkező három települést (Remeti-Poianá [Bihar], Alsózsuk [Kolozs] és Bóján [Szilágy]), valamint a külön sorral, de 1941-es adattal nem rendelkező hat települést (Oroszkő [áramaros], Szelestyehuta [Szatmár], Désakna, Keménye, Sajgó és Zápróc [mind a négy Szolnok-Doboka vármegyéből]), akkor a vizsgálatba vett települések száma 709. kkor hibás a 2. tábla összehasonlító statisztikája: például Remeti-Poianá nincs benne a Bihar megyei összes településszámban (197-ben), de benne van a mintába került települések számában (127), így a 64,5% mintába vett településarány téves ( / 198 = 64,1...%). Hasonlóan tévedés Szolnok-Doboka vármegye esetében olyan négy településsel együtt számítani százalékos arányt, amely települések hiányoznak az összest adó 262 helységszámból. De nem lenne ajánlatos a 4-gyel megnövelt 262-höz viszonyítani a 147+4= 151 -t, mert a vármegye vizsgálatba nem vett települései közt is előfordulhatnak olyan státusúak, mint a fent említett négy helység. Kolozs és Szilágy vármegyéknél pedig az a helyzet adódna, hogy Alsózsuk és Felsőzsuk, illetve Csizér és Bóján külön szerepel a 2. tábla első számoszlopában, de már összevontan a második számoszlopban. A vizsgált települések számát inkább 702-nek kellene venni, így lehetne csak egy hibátlan összehasonlító táblázatot összeállítani (erre teszek próbálkozást a 9. táblázatban).

12 274 ŰHLY 9. táblázat A vizsgált települések száma és százalékos megoszlása az összes településekhez viszonyítva (2. tábla helyett, 40. oldal) Vármegye Az összes települések A mintába került tele- % száma pülések száma Beszterce-Naszód ,4 Bihar ,0 Csík Háromszék ,0 Kolozs ,6 áramaros ,6 aros-torda ,4 Szatmár ,9 Szilágy ,4 Szolnok-Doboka ,1 Udvarhely ,8 Összesen ,2 Forrás: SCT. A felekezetek A könyv 221. oldalán található 8. melléklet olyan hibát tartalmaz, amely nem a településszámmal függ össze. Az SCT statisztikája szerint arra lehet következtetni, hogy a felekezetek megnevezésébe is hibák csúsztak be, így a római katolikusok közt szerepelnek a görög katolikusok, és görög katolikusként vannak feltüntetve a görögkeleti (ortodox) vallásúak. zt a mellékletet helyesen (702 település figyelembevételével) a 10. táblázat mutatja be. 10. táblázat A vizsgált települések népességének vallás szerinti megoszlása (javított változat) Helység Vallás Vármegye szám római görög görögkeleti reform. evang. katol. katol. unitárius izraelita egyéb Összesen Beszterce Naszód Bihar Háromszék Kolozs áramaros aros Torda Szatmár Szilágy Szolnok Doboka Udvarhely Összesen Forrás: SCT.

13 ÉSZRVÉTLK TÓTH PÁL PÉTR SZÓRVÁNYBAN CÍŰ KÖNYV KAPCSÁN 275 bben a táblázatban sem tüntettem fel a százalékos eloszlást, ezek innen egyszerűen kiszámíthatók, a melléklettel való összehasonlítás így is elvégezhető. A hibásan értelmezett felekezetek nyoma megtalálható a könyvben máshol is, például a XI. részben, melynek címe Vallásosság. Itt olvasható az, hogy az erdélyi területeken a vallási hovatartozás lényegében a nemzetiségi hovatartozást is meghatározta. Ugyanis nagy valószínűséggel azt lehet mondani, hogy a magyar származásúak többsége római katolikus, református és unitárius vallású volt." (95. oldal, sor). Az idézet első részében vallás nemzetiség" determináltság olvasható ki, a második rész nemzetiség > vallás" esetet hoz fel az előző szemléltetésére. Külön-külön mindkét kijelentés igaz, csak ilyenforma egybeláncolása ezeknek nem helyénvaló. zt meg sem emítettem volna, de pár sorral lennebb a szerző éppen arról győz meg, hogy ő ezt az összefüggést nem alkalmazza. Alulról az 5-7. sorban ez olvasható: a 709 település adatai a római katolikus vallásúak egyértelmű túlsúlyát mutatják, hiszen ők teszik ki a vizsgálat körébe került települések lakosságának közel 66,6 százalékát". Fel kellett volna tűnnie annak, hogy szórványban nem lehet ilyen nagy a római katolikus vallásúak aránya (a könyvbeli anyanyelvi statisztikák 16 százaléknyira teszik a magyar anyanyelvűek arányát, 6. melléklet). Továbbá a görög katolikus vallásúak aránya 17,1%-ként jelenik meg (a 8. mellékletben 17,4%), és nagyon meglepő az a megállapítás is, miszerint az 1941-es népszámlálás alkalmával a vizsgált települések összlakosságához viszonyítva elenyésző számú görögkeleti vallású személyt regisztráltak" ( oldal). indezt azért hangsúlyoztam ki ennyire, mert ezek alapján megkérdőjelezhető a kérdőívek feldolgozásában a személyek vallásának helyes értelmezése is. A kérdőív adataival nem rendelkezvén, erről többet nem mondhatok. Összefoglaló 1. A fennmaradt és megtalált kérdőívek Észak-rdély 11 vármegyéjéből származnak. bben a 11 vármegyében 1746 olyan település van, amely szerepel az 1941-es népszámlás községsoros kiadványában, és ma Romániához tartozik. 2. A fenti 1746 településből 702 azoknak a száma, ahonnan kitöltött kérdőív maradt fenn. 3. Az összes és a vizsgált települések megoszlását a 11 vármegye szerint a 9. táblázat adja, a könyvbeli 2. tábla helyett. 4. A vizsgálatba került 702 településen a jelen levő összes népesség száma. 5. A 702 település népességének anyanyelv szerinti megoszlását a 8. táblázat tartalmazza, a könyvbeli 6. melléklet helyett. 6. A 702 település népességének felekezet szerinti megoszlását a 10. táblázat tartalmazza a könyvbeli 8. melléklet helyett. 7. A könyvbeli 3. és 4. tábla nem a nemzetiségek, hanem az anyanyelvek szerinti eloszláshoz közelebbi helyzetet tükröz. 8. A 3. és 4. tábla adatai hiányos adatállományból származnak. 9. A 3. tábla több belső jellegű hibát is tartalmaz. 10. A vallások használata hibásan történik a 8. mellékletben is és a szövegben is. 11. Az 1. mellékletben Jádremete (Bihar vármegye) népessége 1941-ben összevontan jelenik meg egy településrésszel, de az összevonás amiatt is hibás, mert anyanyelvűeket ad össze nemzetiségűekkel. 12. Az 1. melléklet Felsőzsuk (Kolozs) és Csizér (Szilágy) népességét más településekkel összevontan adja meg (az első esetben Alsózsuk, a másodikban Bóján gyarapítja a népességet),

14 276 ŰHLY holott 1941-ben még különálló településekként szerepelnek, egyesítésük (beolvadásuk) jóval később történik meg. 13. Az 1. mellékletben Bárdfalva (áramaros) és Alsóhomoród (Szatmár) sorai kétszer is szerepelnek. 14. A fenti kiigazítások - a vallásoknál jelzett hibákon kívül - nem befolyásolják számottevően a következtetések alapját képező táblázatok tartalmát, vagyis az itt jelzett módosítások után is ugyanaz a konklúzió vonható le, sőt még az anyanyelvnek a nemzetiséggel való kicserélése után is. A könyv táblás anyagának elemzése A következő néhány oldalon vázolni szeretném az 194l-es népszámlálási adatok alapján Észak-rdély település-típusait. Nyilvánvalóan az anyanyelvi és nemzetiségi eloszlásokat veszem figyelembe, ezen belül is kitüntetett szerepet kap a magyar anyanyelv és a magyar nemzetiség. A vizsgálat kiterjed mind az egész régióra (11 vármegye - Ugocsa nélkül olyan települése, melyek ma Romániához tartoznak), mind a szórványvizsgálat által felölelt 702 településre. A települések eloszlása a magyar anyanyelvűek aránya szerint A települések száma kellőképpen nagy ahhoz, hogy egészen részletes statisztikát állítsunk össze. eghatározható, hogy hány olyan helység van, ahol a magyar anyanyelvűek százalékos aránya kevesebb, mint 1%, hány olyan helység van, ahol a magyarok aránya legalább 1%, de kevesebb, mint 2% és így tovább. Az ezekből a gyakoriságokból összeállítható táblázat túl hosszú ahhoz, hogy itt teljes egészében közöljem, csupán részleteket mutatok be ebből (11. táblázat). % egész 11. táblázat A települések száma, százalékos és kumulált gyakorisága a magyar anyanyelvűek százalékos aránya szerint Észak-rdélyben az 1941-es népszámlálás adatai alapján 1746 település (összes település) 702 település (vizsgált település) Település Kumulált település Település Kumulált település része szám % szám % szám % szám % , , , , , , , , , ,3 59 8, , , ,7 58 8, , , ,4 34 4, , , ,4 30 4, , , ,6 16 2, , , ,8 16 2, , , ,5 11 1, , , ,3 14 2, , , ,2 13 1, , , ,1 1 0, , , ,3 1 0, ,2

15 ÉSZRVÉTLK TÓTH PÁL PÉTR SZÓRVÁNYBAN CÍŰ KÖNYV KAPCSÁN 277 % 1746 település (összes település) 702 település (vizsgált település) egész Település Kumulált település Település Kumulált település része szám % szám % szám % szám % , ,5 1 0, , , ,9 1 0, , , , , , , , , ,4 3 0, , , ,5 3 0, , , ,0 9 1, , , ,8 14 2, , , , ,0 Forrás: SCT. A teljes táblázat és ennek adatai alapján összeállított grafikus ábra beszédesebb ugyan, mint a könyv 3. táblája (43. oldal), de ezek megértése nehezebb, egy kis magyarázatra szorul. hhez a táblázat egyik sorát vegyük alapul: % 1746 település (összes település) 702 település (vizsgált település) egész Tele pülés Kumulált település Település Kumulált település része szám % szám % szám % szám % , ,2 13 1, ,2 Az első szám (10) a magyar anyanyelvűek arányának egész része: 10%. A következő, 15-ös településszám azt jelenti, hogy az 1746 helység között pontosan 15 olyan van, amelyben a magyar anyanyelvűek százalékos aránya legalább 10%, de nem éri el a 11%-ot. z a 15 település az összes 1746 helységnek 0,9%-át teszi ki. A kumulált gyakoriságok jelentése: 824 olyan helység van az összes 1746 között (ezeknek 47,2%-a), amelyekben a magyar anyanyelvűek aránya nem éri el a 11%-ot. Ugyanezek a jelentések érvényesek a 702 település alkotta sokaságra is: pontosan 13 (1,9%) olyan település van a vizsgálatba vett helységek körében, amelyekben a magyar anyanyelvűek aránya legalább 10%, de kevesebb, mint 11%, illetve a 11%-nál kevesebb magyar anyanyelvű lakost számláló helységek száma 479, azaz a vizsgálatba vett 702 település 68,2%-a. A táblázat (részletben is) arról győz meg, hogy a magyar anyanyelvűek aránya tekintetében a települések erősen polarizáltak, ahol kisebbségben van a magyar anyanyelvű lakosság, ott többnyire nagyon alacsony a részesedése a népességben, ahol pedig többségben vannak a magyar ajkúak, ott inkább a túlnyomó többséget képezik. Az összes gyakoriságokból létrehozott grafikus ábra (1. ábra) ezt még szemléletesebben mutatja be: a két véglet - 0% és 100% - mintha vonzaná a településeket.

16 278 ŰHLY 300 T I I 1 I i l - l % X. ábra: A települések számának eloszlása a magyar anyanyelvűek aránya szerint, a 11 észak-erdélyi vármegye összes településén: a) a magyar anyanyelvűek aránya: 0-25% % 150 j b) a magyar anyanyelvűek aránya: 25-75% I (A 10 0) <u t- 0 - i T CP/o c) a magyar anyanyelvűek aránya: %

17 ÉSZRVÉTLK TÓTH PÁL PÉTR SZÓRVÁNYBAN CÍŰ KÖNYV KAPCSÁN 279 Ha a kumulált százalékos gyakoriságot ábrázoljuk grafikusan (2. ábra), arról azt olvashatjuk le, hogy a települések egynegyedében a magyar anyanyelvűek aránya nem éri el a 2%-ot, további egynegyedében is csak 2-15% között van, és hogy a %-os magyar ajkú lakossággal rendelkező települések is kitesznek egynegyedet. 100% 2. ábra: A 11 észak-erdélyi vármegye összes településének eloszlása a magyar anyanyelvűek aránya szerint (kumulált gyakoriságok) A következő két ábra a vizsgálatba vett 702 település eloszlásait mutatja be: 150 T % 3. ábra: A települések számának eloszlása a magyar anyanyelvűek aránya szerint, a vizsgálatba vett településeken a) a magyar anyanyelvűek aránya: 0-25% 20 x I 15 + N </> Q. ffl \ / % b) a magyar anyanyelvűek aránya: 25-75%

18 280 ŰHLY c) a magyar anyanyelvűek aránya: % z utóbbi rész arról győz meg, hogy a mintának tekintett 702 település nem követi az összes helységre vonatkozó eloszlások görbéit, a nagy többségben magyar ajkúak lakta települések gyengén reprezentáltak a vizsgálatba vett települések körében. A kumulált gyakoriságok még inkább kihangsúlyozzák az eltérést, a két görbe nagyon jól összehasonlítható egyazon grafikonban ábrázolva. 4. ábra: A 11 észak-erdélyi vármegye összes és a vizsgálatba vett településeinek eloszlása a magyar anyanyelvűek aránya szerint (kumulált gyakoriságok) Felvetődik természetesen az a kérdés, hogy a meglévő (fennmaradt és megtalált) kérdőívek alapján képzett településminta mit reprezentál. A fenti ábrák alapján elképzelhető olyan leszűkítése egy (vagy akár több is) az összesnek tekintett 11 vármegye 1746 településének, amelyeken belül már teljes a hasonlóság a sokaságbeli és a mintabeli eloszlások tekintetében. Például: ha a 90% fölötti magyar anyanyelvű aránnyal rendelkező településeket kihagyjuk mind a teljes sokaságból, mind a mintából, az alábbi eloszlásokat kapjuk:

19 ÉSZRVÉTLK TÓTH PÁL PÉTR SZÓRVÁNYBAN CÍŰ KÖNYV KAPCSÁN 281 a N </> (A -4) 5 CL a> a> H ábra A települések számának eloszlása a magyar anyanyelvűek aránya szerint, azokon a településeken, ahol a magyar ajkúak aránya kevesebb 90%-nál a) a 11 észak-erdélyi vármegye (N=1259) b) a minta (N=667) A fenti két eloszlás jól hasonlít egymásra, de a kumulált gyakoriságok ábrája arról győz meg, hogy a mintának tekintett 667 település még mindig nagyobb arányban képviseli a magyar ajkúak által kevésbé lakott helységeket.

20 282 ŰHLY 6. ábra: A 11 észak-erdélyi vármegye összes és a vizsgálatba vett azon településeinek az eloszlása, ahol a magyar ajkúak aránya kevesebb 90%-nál, a magyar anyanyelvűek aránya szerint (kumulált gyakoriságok) Az újabb próbálkozások helyett legyen itt a következő: a magyar anyanyelvűek aránya kevesebb, mint 50%, vagyis a településen belül kisebbségben van a magyar nyelvűség. A 7. ábra jól szemlélteti azt, hogy a vizsgált összes 702 település közül az a 640, amelyben a magyar anyanyelvűek aránya kevesebb 50%-nál, a magyar ajkúak százalékos összetétele tekintetében nagyon jól visszaadja azt az eloszlást, amely a 11 észak-erdélyi vármegye összes olyan települése esetében fennáll, amelyben a magyar nyelvűség kisebbségben van. 7. ábra: A 11 észak-erdélyi vármegye összes és a vizsgálatba vett azon településeinek az eloszlása, ahol a magyar ajkúak aránya kevesebb 50%-nál, a magyar anyanyelvűek aránya szerint (kumulált gyakoriságok) Ám amennyiben figyelembe vesszük, hogy a megkérdezettek túlnyomórészt magyar családból kerülnek ki (19 985), szemben a vegyes családokból kérdezettek számával (2638), nem sok értelme van reprezentativitást követelni a településekre vonatkozóan.

21 ÉSZRVÉTLK TÓTH PÁL PÉTR SZÓRVÁNYBAN CÍŰ KÖNYV KAPCSÁN 283 A településtípusok a jelen levő népesség száma szerint ivel nem rendelkezem a kérdőívek adataival, visszatérek a településstatisztikára. További szempont lehet a helységek csoportosítására az anyanyelvi összetétel magyar-román-német viszonylatban, a felekezetek szerinti eloszlás, de a település mérete is. A települések nagyságára vonatkozik a könyvbeli 4. tábla, de ebben a népességszám stabil intervallumokra van osztva: 300 alatt; ; ; ; ; ; 3000 felett. A fenti felosztás intervallumainak határai kerek százasok, ötszázasok, ezresek, a települések számát a táblázat már nem adja meg. A százalékos eloszlás alapján visszaállított abszolút gyakoriságok a következőképpen mutatnak (a vizsgált településekre csupán): Lélekszám Településszám % 300 alatt 18 2,6% ,2% ,8% ,4% ,8% ,7% 3000 felett 25 3,6% Összesen ,1% A legtipikusabb (legnagyobb gyakoriságú, módusz) település a fenti eloszlás alapján az lakosságú. Az összes 1746 település esetére egy magam kidolgozta eljárás és számítógépes program segítségével azt kutattam, hogy melyik az a település (azok a települések), amelyikhez (amelyekhez) legtöbb helység leginkább hasonlít. A hasonlóságra a csoporton belüli szórásérték utal, így minden településre megvizsgáltam azt, hogyan változik a szórás, ha újabb, hozzá leginkább hasonló helységeket veszek melléje. gy típus (csoport) kiválasztása után a megmaradt sokaságon végeztem el újra a vizsgálatot és így tovább. Az eredményekről a 12. táblázatban számolok be. 12. táblázat Településtípusok a helységek lélekszáma szerint Sorsz. egnevezés Helységszám Átlagérték Szórásérték 1. Összes ,5 Csoport (Besenyő) ,9 2. Összes ,3 Csoport (Gaurény) ,8 3. Összes ,0 Csoport (Szamoskócs) ,6 4. Összes ,9 Csoport (Bükkös) ,3 5. Összes ,9 Csoport (Brébfalva) ,1

22 284 ŰHLY Sorsz. egnevezés Helységszám Átlagérték Szórásérték 6. Összes ,5 Csoport (Szilágykövesd) ,7 7. Összes ,0 Csoport (Leordina) ,3 8. Összes ,5 Csoport (Zsibó) ,6 9. Összes ,0 Csoport (Petrova) ,0 10. Összes ,0 Csoport (Csíkszentdomokos) ,0 11. Összes ,0 Csoport (Kisürögd) ,5 12. Összes ,6 Csoport (aroshévíz) ,1 13. Összes ,0 A táblázat adatainak értelmezése elég egyszerű: legtipikusabb települések a 700, az 500, a 950 lakos körüliek, tehát nem szerencsés a [301, 500], [501, 1000], [1001, 1500] stb. intervallumokba való besorolás, mivel így kettéválasztódnak nagy hasonlóságot mutató települések csoportjai. A településtípusok anyanyelv és felekezet szerint A továbbiakban a települések száma szerint legfontosabb típusokat mutatok be, anyanyelvi és felekezeti adatok figyelembevételével. 13. táblázat Településtípusok anyanyelv szerint Cs.sz. A csoport képviselője Helységszám agyar any. Román any. Német any. 1. Siklód ,2% 0,3% 0,1% 2. Orvisel 362 0,8% 98,3% 0,0% 3. Oroszmező 223 2,9% 95,9% 0,0% 4. Szamossósmező 71 7,0% 91,1% 0,1% 5. Gencs 72 93,3% 5,2% 0,2% 6. Hájó 99 13,4% 83,9% 0,2% 7. Szászpéntek 61 1,4% 88,9% 0,1% 8. Benedekfalva 55 23,0% 74,7% 0,2% Többi együtt ,0% 35,8% 8,0%

23 ÉSZRVÉTLK TÓTH PÁL PÉTR SZÓRVÁNYBAN CÍŰ KÖNYV KAPCSÁN 285 Csop. sz. A csoport képviselője 14. táblázat Településtípusok vallás szerint Helységszám Római katolikus Görög katolikus Református Ortodox 1. Felsőberekszó 356 0,4% 98,0% 0,4% 0,3% 2. Csíkmadaras 84 98,2% 0,4% 0,9% 0,1% 3. Nagyfeketepatak 67 0,3% 1,5% 0,4% 96,6% 4. Borsaújfalu 185 1,5% 92,9% 2,2% 0,7% 5. Sóvárad 140 3,5% 0,8% 93,4% 0,3% 6. Gelence 34 93,6% 1,2% 3,6% 0,3% 7. Kővárfüred 39 1,0% 3,6% 1,4% 90,9% Többi együtt ,0% 33,0% 28,6% 12,1% z a két táblázat is igazolja azt a korábban megfogalmazott állításomat, hogy anyanyelvi szempontból, és most már kiegészítve a felekezetivel is, az észak-erdélyi települések az 1941-es népszámlálás adatainak tükrében nagyon polarizáltak: ha egy településen többségben van a magyar vagy a román anyanyelvű lakosság, illetve a római katolikus, a görög katolikus, a református vagy az ortodox vallású népesség, akkor többnyire ez a többség túlnyomó többséget jelent (90-98% felett). Érdekes vizsgálati szempont véleményem szerint az, amikor a magyar nemzetiségű és anyanyelvű lakosság különbségét vesszük alapul. Az egész vizsgált területen 648 olyan települést találunk, ahol gyakorlatilag ugyanannyi a magyar ajkúak száma, mint a magyar nemzetiségűeké (az eltérés legfeljebb 1 fő), és ugyancsak sok az olyan település, ahol az eltérés csekély: 188 esetben a magyar anyanyelvűek száma 2-től 6-ig terjedő értékkel haladja meg a magyar nemzetiségűek számát, illetve 155 településen ugyanilyen értékkel kevesebb. lmondható, hogy a települések valamivel több mint felében alig tér el a magyar anyanyelvűek száma a magyar nemzetiségűekétől. Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen arányban szerepelnek a vizsgálatban a fentebb megnevezett tulajdonságú települések, figyelemre méltó következtetést vonhatunk le. Az eloszlásokat az 15. táblázat tartalmazza. 15. táblázat A települések eloszlása a magyar anyanyelvűek és nemzetiségűek különbsége szerint Nemzetiségű - anyanyelvű Vizsgálatba Vizsgálatból bevéve kimaradt Összesen Absz. % Absz. % Absz. % Anyanyelvű több legalább 7-tel 64 22, , ,0 Az eltérés kevesebb 7-nél , , ,0 Anyanyelvű kevesebb legalább 7-tel , , ,0 Összesen , , ,0 A szemmel látható eltérést alátámasztja a számított Khi-négyzet értéke (53,978), ami azt jelenti, hogy egy százezrednél is kisebb a valószínűsége annak, hogy a 702 település kiválasztásakor nem figyeltek a magyar nemzetiségű és magyar anyanyelvű lakosok számának különbö-

24 286 ŰHLY zőségére, de előfordulhat az is, hogy ez a szempont megnevezve nem volt ugyan, de egyenes következménye volt másképp megfogalmazottaknak, például a vegyes családok nagyobb számban való megléte azzal a következménnyel jár, hogy az illető településen eltér az anyanyelv és nemzetiség szerinti lakosságszám. A fenti táblázat többet mond ennél azért, mert szembehelyezi azokat a településeket, ahol a magyar anyanyelvűek érzékelhetően többen vannak, mint a magyar nemzetiségűek a fordított helyzetű településeken: míg az elsők közül kevesebb mint fele (22,5%) kerül be a mintába, addig azokból a településekből, ahol a magyar nemzetiségűek száma legalább 7-tel nagyobb az anyanyelvűek számánál, a helységek csaknem fele vizsgálat alá kerül (49,4%). egállapítható, hogy nem véletlenszerűen keresték a vegyes családokra utaló jegyeket a településeken a felmérés tervezői és kivitelezői, hanem kétszer is több olyan helységet választottak ki, ahol a magyar nemzetiségűek száma érezhetően meghaladja a magyar anyanyelvűekét. egkérdőjelezhető ezek szerint az, hogy célja lehetett a kutatásnak a magyarok (magyar anyanyelvűek) asszimilálódásának vizsgálata.