Magyarország és Macedónia FOLYAMATOSAN FEJLŐDŐ KÜLKERESKEDELMI KAPCSOLATOK

Átírás

1 Magyarország és Macedónia FOLYAMATOSAN FEJLŐDŐ KÜLKERESKEDELMI KAPCSOLATOK Magyarország számára Macedónia a befektetések és a kereskedelem terén a dél-kelet európai régió egyik fontos, folyamatosan bővülő piaca, amelyre továbbra is ígéretes partnerként tekintünk. Az országgal hazánk hagyományosan jó kapcsolatotokat ápol: 2012 decemberében írásban erősítette meg az évek óta fennálló gyakorlatát: a kétoldalú kapcsolatokban alkotmányos nevén illetjük a Macedón Köztársaságot. Az elmúlt időszakban több felső szintű találkozóra is sor került. Ezek közül kiemelendő Orbán Viktor magyar és Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök december 5-i szkopjei hivatalos találkozója ben Gazdasági Együttműködési Megállapodást kötöttünk Macedóniával, amely időközben hatályba lépett február között Budapesten került megrendezésre a magyar-macedón Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság (GVB) alakuló ülése. A Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára és Valon Saraqini macedón gazdasági miniszter által vezetett delegációk tagjai négy munkacsoportban dolgoztak: üzletfejlesztés és KKV együttműködés, mezőgazdaság, energetika és turizmus. A vegyes bizottsági ülés alkalmából együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Macedón Gazdasági Kamara, továbbá a turisztikai területen történő együttműködés fejlesztése céljából a szakterületért felelős minisztériumok képviselői is. Még a tavasz folyamán aláírásra került a Külgazdasági Hivatal és a macedón befektetési ügynökség, az Invest in Macedonia, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium és a macedón Földművelésügyi Erdészeti és Vízügyi minisztérium közötti együttműködési megállapodás is május végén került sor a GVB társelnökök újabb hivatalos találkozójára Szkopjéban. A találkozók során a Felek megállapodtak az energetika, turizmus, építőipar és környezetvédelem területeken történő még hatékonyabb kétoldalú együttműködésről. A megbeszélésekkel egy időben került sor üzletember találkozóra, melyen a két ország vállalatainak szakemberei vettek részt, a macedón Gazdasági Kamara és az MKIK szervezésében. A magyar üzletemberek a szkopjei fórumot követően ellátogattak Bitolába és Ohridba is, ahol a város vezetőivel és üzletember partnerekkel találkoztak. A kétoldalú gazdasági együttműködés egyre intenzívebbé válik. Ezt támasztja alá, hogy már december 3-4 között Szkopjéban került sor a második magyar-macedón Gazdasági Vegyes Bizottsági ülésre. Orbán Viktor miniszterelnök szkopjei látogatása során, a GVB ülés másnapján a HITA és az Invest in Macedonia közös szervezésében üzletember találkozóra került sor. A rendezvényt a két ország miniszterelnökei nyitották meg. A látogatás alkalmával több gazdasági tárgyú kétoldalú együttműködési megállapodást is aláírtak. Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára március 13-án találkozott Mihail Cvetkov macedón mezőgazdasági, erdészeti és

2 vízgazdálkodási miniszterrel. A találkozón megvitatásra kerültek a kétoldalú mezőgazdasági együttműködés lehetséges főbb területei. Az államtitkár szkopjei látogatása során találkozott a Macedón Gazdasági Kamara vezetőivel is. Dr. Budai Gyula, a KKM miniszteri biztosa április között hivatalos látogatást tett Szkopjéban. A miniszteri biztos megbeszélést folytatott Besir Jashari államtitkárral, Furkan Cako külföldi befektetésekért felelős miniszterrel és a macedón Gazdasági Kamara alelnökével, valamint a MNKH Zrt. szkopjei irodavezetőjével. Tárgyalásai során pontosították a magyar-macedón mezőgazdasági együttműködési megállapodáshoz kapcsolódó akcióterv részleteit, és megvitatták a MNKH Zrt. szkopjei kirendeltségének megnyitása óta eltelt időszak tapasztalatait június 15-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részt vett az Ohridban megrendezett KEK külügyminiszteri csúcson. A Miniszter látogatása alkalmával megbeszélést folytatott a macedón miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel, valamint a macedón európai ügyekért felelős tárca vezetőjével is. Bekim Neziri macedón gazdasági miniszterrel folytatott megbeszélése alkalmával pedig kiemelt hangsúlyt kaptak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok július 10-én, az új magyar-macedón GVB társelnökök, Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára és Aneta Dimovszka, a macedón Gazdasági Minisztérium államtitkára találkozójára került sor Szkopjéban. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter meghívására Mihail Cvetkov macedón mezőgazdasági vízügyi és erdészeti miniszter ellátogatott a 10. Kína és Kelet-közép Európa Agrárkonferenciára, amire 2015 szeptemberében került sor Budapesten. A látogatás során miniszteri találkozóra is sor került. Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök 2015 novemberében Budapesten találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A magyarországi látogatás alkalmával a macedón miniszterelnök és a kíséretében tartózkodó Vladimir Pesevszki miniszterelnök-helyettes, valamint Hristian Delev gazdasági miniszter-helyettes találkozott több magyarországi vállalat döntéshozójával is december között tartották Budapesten a III. Magyar Macedón Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottsági ülést. Az első napon az egyes ágazatok, szakértői hat munkacsoportban (KKV, EU Integráció és Klaszter-, Turizmus-, Mezőgazdaság-, Energetika-, Fogyasztóvédelem-, Egészségipari-, Légirányítási munkacsoportokban) vitatták meg az együttműködés formáit. A rendezvény másnapján került sor a plenáris ülésre, melyen a két GVB társelnök, Magyar Levente, a Külgazdasági Minisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára, és Aneta Dimovszka, a macedón Gazdasági Minisztérium államtitkára elnökölt. A rendezvény közös sajtótájékoztatóval zárult, mely keretében aláírták az ülésen elfogadott jegyzőkönyvet valamint számos további együttműködési megállapodást is: Fogyasztóvédelmi együttműködési megállapodás, Légirányításról szóló együttműködési megállapodás, Egészségipari együttműködési megállapodás, A Macedón Gazdasági Kamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közötti együttműködési megállapodás, A Macedón

3 Kamarák Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közötti együttműködési megállapodás. A regionális Gazdasági Kamarák is számos együttműködési megállapodást írtak alá: Jász-nagykun Szolnok megyei KIK és Bitola, Jász-nagykun Szolnok megyei KIK és Stip, Fejér megyei KIK és Kavadarci, Fejér megyei KIK és Bitola Regionális Gazdasági Kamarák között. A következő GVB ülésnek Szkopje ad otthont várhatóan 2016 végén. A Budapesten megtartott III. Magyar Macedón Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottsági ülés kapcsán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Nemzeti Kereskedőház és macedón szakmai partnereik közös szervezésében rendezték meg a magyar macedón Üzletember Fórumot. A Fórumon köszöntőt mondott Dr. Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Külgazdasági Ügyekért felelős helyettes-államtitkára, Aneta Dimovszka, a macedón Gazdasági Minisztérium államtitkára, Dr. Tényiné Stark Mária a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi igazgatója, Arkan Kerim a Macedón Kamarai Szövetség alelnöke, valamint a Macedón Gazdasági Kamara nemzetközi igazgatója Snezana Kamilovska Trpovska. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényen jelen voltak a két ország gazdasági életének képviselői mellett a regionális kamarák vezetői is. A rendezvény B2B megbeszélésekkel zárult. Továbbra is számottevő a magyar befektetés Macedóniában Magyar részről az elmúlt két évtizedben egy jelentős befektetés valósult meg: a Magyar Telekom 2001-es invesztíciója, amelyet azonban eddig nem követtek hasonlóan jelentős lépések. Bár volt példa több kisebb befektetésre, amelyek élén a Fornetti évi egymillió eurós üzemalapítása áll, a magyar befektetések jelentős részét ma is a tíz évvel ezelőtti távközlési üzlet teszi ki, de hazánk még ezzel együtt is a harmadik legnagyobb befektetőnek számít Macedóniában. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb (2013-as) adatai szerint a magyarországi macedón befektetések mértéke elhanyagolható. A Macedón Nemzeti Bank adatai szerint Magyarország 2014-ben az ötödik legnagyobb tőkebefektető volt Macedóniában 324,56 millió euró befektetési állománnyal. Macedónia a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb állományi adatai szerint is a magyar tőkekihelyezés egyik fontos célországa, 2013-ban a 22. legfontosabb befektetési célpont volt. Az MNB szerint Magyarországról származó FDI állomány Macedóniában 2013-ban összesen 354,6 millió eurót tett ki, ami a teljes kiáramló magyar FDI állomány 0,3%-át jelenti. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH Zrt.) július 21-én, Szkopjéban megnyitotta képviseletét, melynek üzemeltetését a macedón EKO Club d.o.o. látja el. Az szkopjei magyar nagykövetség és a MNKH Zrt. helyi irodájának szervezésében október 16. és november 20. között került sor az MNKH Zrt. több macedóniai várost (Stip, Ilinden, Tetovo, Kocani, Prilep) érintő, nagyszabású körútjára, amelynek kiemelt célja a magyar termékek (elektronika, textil, gyapjú, élelmiszer termékek) népszerűsítése volt. Az elmúlt években jellemzőek a kis- és középvállalkozások befektetései, néhány százezer és 1,5 millió euró közötti értékben (kisebb termelőüzemek, disztribúciós központok pl. Fornetti,

4 Masterplast stb.) Az említett cégeknek már jól működő leányvállalatai vannak a délszláv térségben, és helyismeretüket kihasználva a befektetéseket is alapvetően rajtuk keresztül valósítják meg. Macedónia Magyarország számára a dél-kelet európai régió egyik fontos exportfelvevő piaca. A legfontosabb magyar exportcikkek: gépek és berendezések, közúti járművek, híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék, villamos gép, készülék, műszer, műanyagalapanyag. Továbbá gumigyártmány, papír, karton, textilfonal, szövet, textilipari gyártmány, vas és acél, irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés, valamint az élelmiszeripar területén a tejtermék és tojás, gabona és gabonakészítmény, egyéb táplálkozásra alkalmas termék, állati és növényi olaj, zsír és viasz, illetve gyógyszer, gyógyszerészeti termék. Az importban jelentős tételt képviselnek a zöldség és gyümölcs, valamint a kohászati termékek. Magyarország 2008 őszéig folyamatosan növelni tudta a macedón piacra irányuló exportját, amelynek eredményeképpen az áruforgalom között négyszeresére nőtt. A világgazdasági válság hatására 2009-ben exportunk 20%-kal, importunk mintegy 35%-kal esett vissza ben a magyar kivitel gyakorlatilag stagnált, ám így is jelentős volt: 103 millió eurót tett ki. Importunkban jelentős növekedés mutatkozik, ám a Macedóniából hazánkba irányuló import volumenében alacsony, mindössze 6 millió eurót ér el ben az áruforgalom lassú konszolidációja figyelhető meg: exportunk 2,4%-kal nőtt és 105,5 M eurót tett ki, importunk pedig 8,6%-kal bővült és 6,8 M eurót ért el. Továbbra is jellemző a tetemes magyar aktívum, ami tavaly 98,7 M euró volt ben. Magyarország kereskedelmi partnerei között a Macedón Köztársaság exportban az 52., az importban pedig a 68. helyet foglalta el. A forgalmat tekintve az 56. partnerünk Macedónia. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2011-ben a magyar export Macedóniába 2,4 százalékkal nőtt és 105,5 millió eurót tett ki, a magyar import 8,6 százalékkal bővült, és 6,8 millió eurót ért el ben tovább erősödött a magyar export dinamikája, a magyar kivitel 13,1%-kal, 119,1 millió euróra emelkedett, a magyar import 5,2%-kal nőtt, és 8,4millió eurót tett ki. Az évek óta tartó exportnövekedés 2013-ban sem esett vissza. A KSH adatai alapján 2013-ben 114,18 millió euró értékben exportáltunk, ami az egy évvel korábbi 95,8%- a, míg importunk összesen 6,47 millió eurót tett ki, ami 76,5%-a az egy évvel korábbinak. A dinamikus kétoldalú együttműködés további fejlődését erősítik meg a KSH adatai: A Macedóniába irányuló magyar export 2014-ben 138,1 millió eurót ért el, ami 21,4%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az import 83,8%-kal 11,9 millió euróra, míg a termékforgalom 27,8%-kal 150,0 millió euróra növekedett ugyanebben az időszakban, ami rekordnak számít. A külkereskedelmi egyenleg 17,5%-kal 126,2 millió euróra nőtt első tíz hónapjában tovább erősödött a magyar-macedón áruforgalom. A magyar export 128,35 millió eurót tett ki, amely érték 12,49%-kal magasabb volt az előző év azonos időszakánál. Az import 58,7%-kal haladta meg az előző évit, és 13,62 millió eurót tett ki ben a fő exporttermékeink a gépek és szállítóeszközök árufőcsoportból (48,9%) kerültek ki, legmeghatározóbbak közúti járművekből és híradás-technikai, hangrögzítő és lejátszó készülékekből tevődött össze.

5 2014-ben a magyar behozatal nagy részét a feldolgozott termékek (51,5%) és az élelmiszerek (25,6%) tették ki. Előbbi vonatkozásában a vas és acél, míg utóbbinál a zöldségfélék és gyümölcsök, valamint gabona és gabonakészítmények bizonyultak meghatározónak. A macedón Statisztikai Hivatal adatai alapján Magyarország Macedónia 27. legfontosabb külkereskedelmi partnere. Növekvő érdeklődés a régió iránt Magyarország, geopolitikai elhelyezkedéséből eredően, kiváló adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a Balkán térség országaival stratégiai partnerségi kapcsolatokat alakítson ki. Ezen kívül Macedónia kedvező befektetési környezetével új, kiaknázható piacot jelent a magyar vállalkozók számára. Hazánk rendelkezik a szükséges tapasztalatokkal és tudással ahhoz, hogy Macedónia a közeljövőben több kulcsfontosságú területen mint például energiaipar, közlekedés, mezőgazdaság, turizmus potenciális partnerévé váljon. Az elmúlt években 11 testvérvárosi kapcsolat köttetett macedóniai és magyarországi települések között és további 8 van előkészületben. Ezek a megállapodások jelentősége nemcsak kulturális, hanem gazdasági vetületű is. A nemzetek közötti együttműködések kiváló alapjai lehetnek a releváns vállalkozók közötti kapcsolatfelvételnek, információáramláshoz és üzletkötésnek is. A két ország kapcsolataiban a vállalati együttműködés lehet a potenciális áttörési pont, hiszen Magyarország és Macedónia is támogatja az üzleti kooperáció fejlesztését. Macedóniában már több mint 15 éve működnek magyar vállalatok. A magyar kis- és közepes vállalkozások (KKV) részéről a legnagyobb érdeklődés a technológia és tudásalapú ágazati projektekben mutatkozik. Az üzletfejlesztés terén a következő ágazati együttműködéseket sikerült beazonosítani: Az energetikában a magyar vállalatok készen állnak részt venni a Macedón Köztársaság energiabiztonságát célzó távvezeték kiépítési- és fejlesztési pályázatokon, a központi vízerőmű fejlesztési projektjében, illetve a már létező hőerőművek karbantartásában és fejlesztésében. A két ország a közlekedés területen is együttműködik a jövőben. Ennek érdekében lépéseket tesznek a 10-es közlekedési folyosó kiépülésének felgyorsításában, valamint az eddig hiányzó légiközlekedés megteremtésében. Minden bizonnyal a magyar vállalatoknak lehetőségük lesz infrastrukturális beruházásokban is részt venni. A MNKH Zrt ben támogatta a magyar vállalkozások megjelenését a macedón kiállításokon és vásárokon, valamint üzletember-találkozókon. A MNKH Zrt. kollektív megjelenést biztosított 2015-ben Szkopjéban megrendezett AGROFOOD Nemzetközi Élelmiszeripari Vásáron, illetve a TECHNOMA kiállításon Szkopjéban. Nagykövetségünk kezdeményezésére, a rendezvényekhez kapcsolódóan számos üzletember találkozóra is sor került.

6 A közeljövőben várhatóan még intenzívebbé válik a két ország kereskedelmi kamarái közötti együttműködés. Kiváltképpen nagy eredmény és fontos lépés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) keretében nemrég megalakult Nyugat-Balkán tagozat is, mely a régióval folytatott gazdasági-kereskedelmi együttműködést hivatott tovább fejleszteni. A december közepén megtartott GVB ülés keretében együttműködési megállapodást írt alá a MKIK és a Macedón Kamarai Szövetség. Korábban a MKIK és a Macedón Gazdasági Kamara is aláírt egy ilyen jellegű dokumentumot. Erősödhet az együttműködés a regionális gazdasági kamarák között is. Erre kiváló alapot adhat a Fejér megyei KIK és a Bitola, Fejér megyei KIK és Kavadarci, valamint Jász-nagykun Szolnok megyei KIK és Bitola, és Jász nagykun Szolnok megyei KIK és Stip regionális kamarák között megkötött együttműködési megállapodások is. Az együttműködés kiemelt területei lehetnek: az építőipar, energetika, kommunális infrastruktúra és környezet ipar, elektrotechnika, élelmiszeripar, és mezőgazdaság. Magyar részről felajánljuk tapasztalatainkat az európai uniós tagságra való felkészülésben, különösen a KKV-ék fejlesztése terén. A macedón Gazdasági Kamara és a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közötti együttműködési megállapodás 2015 végén aláírásra került. A dokumentum tovább fejlesztheti a két ország közötti agrár-együttműködést, mely úgy tűnik, számos további szakmai kapcsolódási lehetőséget rejt magában, különösen a technológia transzfer, a know-how átadása területén.