Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás

Átírás

1

2

3 Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás

4 AKKREDITÁLT SZERVEZETEK KLASZTERE Az ASZEK augusztus 25-én jö létre a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének kezdeményejanuár 1-től zésére és támogatásával, 34 alapító akkreditált szervezet részvételével. A klaszter célja, hogy a működő, a korábbi nemze akkreditáló testületet felváltó állami nemze akkreditáló hatóságnak olyan partnere legyen, amely a partnerségre építve tudja közve teni az akkreditált szervezetek és személyek közösen kialakíto álláspontját és javaslatait a hazai akkreditálási gyakorlat jobbítása, a szakmai munka színvonalának emelése érdekében. A klaszter feladatának tekin a tagszervezetek hazai és nemzetközi érdekképviseletét, szakmai munkájuk támogatását, és fórumot biztosít az akkreditált szervezetek együ működéséhez, tapasztalataik kicseréléséhez. A klaszter 54 tagszervezete gyakorla lag lefedi az összes akkreditálási szakterületet (mintavétel, laboratóriumi vizsgálat, kalibrálás, irányítási rendszerek tanúsítása, terméktanúsítás, személytanúsítás, jártasságvizsgálat, at, megfelelőség-ellenőrzés, EU-ETS és EMAS hitelesítés). Az ASZEK önálló képvisele el rendelkezik k a Kormány tanácsadó szervezésére zetében, az Akkreditálási Tanácsban. A Klaszer tagjai: Agruniver Holding K. Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Mezőlabor K. Akusz ka K. Fővárosi Vízművek Zrt. MINERÁG K. Atevszolg Zrt. GALLAVIT K. MOTIM Zrt. Bálint Anali ka K. Három Kör Delta K. M-Teszt K. Bio-Kalibra Bt. Hidrofilt K. MÜKI LABOR K. Biokontroll Hungária K. HÓDÚT K. Nemze Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal BIOKÖR K. IMSYS K. Országos Meteorológiai Szolgálat BIOMI K. INNOTESZT K. PRÍMAGÁZ HUNGÁRIA Zrt. BLAUTECH K. ISD DUNAFERR Zrt. PROKAT K. Cargill Magyarország Zrt. Isotoptech Zrt. Rohde & Schwarz Hungária K. Centrop K. Környeze echnológia K. SGS HUNGÁRIA K. CertUnion K. KVI-PLUSZ K. TAM CERT Magyarország K. Controflex K. LightTech K. TECHNO-VÍZ K. Cs&Cs K. Mádi és Társa K. TRIGO K. Elgoscar-2000 K. Master Way K. TÜV Rheinland Intercert K. EUROCERT K. MAVIR Zrt. ÚTLABOR K. É-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Mecsekérc Zrt. Wessling K. Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Mezőgazdasági Szakszolgáltató K. Wessling Kutató K. Az ASZEK menedzsmentjét entjét a KSZGYSZ támogatásával a 2016 júniusában jogi személlyé vált Akkreditált Szervezetek Klasztere e Nonprofit K. látja el. A Klasztert az elnök veze, legmagasabb döntéshozó fóruma a Közgyűlés. A működést háromtagú Klaszter Bizo ság felügyeli. Az ASZEK nyito bármely Magyarországon on működő akkreditált szervezet és magánszemély részére. Csatlakozni a honlapon található Belépési ési Nyilatkozat benyújtásával és az éves tagdíj megfizetésével lehet, ami a évre (a következő rendes es éves Közgyűlésig, február 28-ig terjedő időszakra) Ft. Kapcsolat: Akkreditált Szervezetek Klasztere (ASZEK) 1024 Budapest, Kele Károly u. 11/A I/4. Tel.: Fax: aszek@kszgysz.hu Web:

5 Környezetipari Évkönyv 2016 Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége

6 A kéziratot május 31-én zártuk le. Kiadó: Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Cím: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 11/A. Levélcím: 1364 Budapest 4., Pf. 8 Telefon: 1/ , 1/ Fax: 1/ kszgysz@kszgysz.hu Web: Felelős kiadó: Felelős szerkesztő: Munkatársak: Dr. Ágoston Csaba, elnök Dr. Farkas Hilda Czibók Ágnes Horváthné Domonkos Mónika Fehérvári Katalin Mádl Miklós Markó Csaba Pál András Rózsa Zita Veréb Szilvia Fedélterv és nyomdai előkészítés: Kreatív Stúdió Press Kft. Nyomdai kivitelezés: Pauker Nyomdaipari Kft. ISSN: Készült: példányban 6

7 TARTALOM 1. ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS ÉS A GAZDASÁG JELENLEGI HELYZETE Általános jellemzés a évi magyar gazdasági helyzetről A év kilátásai SWOT ELEMZÉS A MAGYAR KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA ÉS CÉLKITŰZÉSEI A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT JAVÍTÁSÁRA Magyarország környezeti állapotáról Környezeti célkitűzések a Nemzeti Környezetvédelmi Program alapján KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI IPAR HELYZETE Környezetvédelmi ráfordítások Környezetvédelmi iparról KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA Levegőtisztaság védelem Talaj és talajvíz védelme Felszíni vizek védelme Hulladékgazdálkodás Engedélyezés Környezetvédelem általában KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁGOK MAGYARORSZÁGON Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság Herman Ottó Intézet Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Vízügyi Igazgatóságok Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság Nemzeti Park Igazgatóságok

8 7. SZOLGÁLTATÁSOK JEGYZÉKE TERMÉKEK JEGYZÉKE CÉGEK ALAPADATAI CÉGISMERTETŐK A.S.A. Magyarország Kft A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft Agriapipe Kft Agruniver Holding Kft AKKUCITY Kft AKTIVIT Kft Akusztika Mérnöki Iroda Kft Ametrin Hungary Kft AQUAPROFIT Zrt ATEVSZOLG Zrt ATLAS Geo Kft Bálint Analitika Mérnöki Kutató és Szolgáltató Kft Bárczy Környezetvédelmi Kft Békés Drén Kft BGT Hungaria Kft BIOCENTRUM Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kft Biofive Zrt BIOKÖR Technológiai és Környezetvédelmi Kft BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Boreas Fejlesztő és Szolgáltató Kft BÜCHL HUNGARIA Kft CIRKONT Hulladékgazdálkodási Zrt Clean-Way Kft Co2libri CONTROFLEX Kft Cseber Nonprofit Kft Daniella Ipari Park Kft DENKSTATT Hungary Kft DESIGN Kft Duna-Dráva Cement Kft DUNARENT Kft Ecomissio Kft ELGOSCAR-2000 Kft ÉMI Nonprofit Kft ÉMK Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Kft

9 ENCOTECH Kft Envicare Környezetgazdálkodási Tanácsadó és Szolgáltató Kft ENVIROTOOLS Kft EnviroTrade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft e-reuse Kft EURO-MATIC Kft EWC-H Kft Faragó Környezetvédelmi Kft Fe-Group Invest Zrt FKF Nonprofit Zrt FONOR Környezetvédelmi és Munkavédelmi Kft Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Kft. ( FLÁ Kft.) Generali Biztosító Zrt Geosan Környezetvédelmi Kft GEOSOL Kft GLOBÁL-2000 Kft Golder Associates (Magyarország) Zrt Green Lab Magyarország Mérnöki Iroda Kft GS1 Magyarország Nonprofit Zrt Győri Hulladékégető Kft Holofon Zrt Hunviron Energia- és Környezetgazdálkodási Kft INTERGEO Budapest Környezettechnológiai Kft Inter-Metal Recycling Kft Kartec-Ép 2006 Kft Környezetbarát Termék Nonprofit Kft Környezettechnológia Kft Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége KVI-Plusz Környezetvédelmi Vizsgáló Iroda Kft MECSEKÉRC Zrt MEGOLDÁS Környezetvédelmi és Kereskedelmi Kft Mertcontrol Metric Kft Metrohm Magyarország Kft MEVA-HU Kereskedelmi Kft Millei Zaj- és Rezgésvédelmi Kft Molok Magyarország Kft Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zrt NATURAQUA Kft NHSZ ZÖLDFOK Zrt ÖKO-FUTURA Zrt Ökohydro Kft

10 ÖKO-Pack Kft Ökoproject Eger Kft Öko-Trade Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft Palota Környezetvédelmi Kft P.M.R. Kft Pécsi Környezetvédelmi Kft Prinzhorn Csoport Magyarország/Hamburger Hungária Kft PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft REPÉT Kft Restone Kft Robotechnik Kereskedelmi Kft SALKER Salakfeldolgozó és Kereskedelmi Kft SARPI Dorog Kft Sárvári HUKE Kft SEPTOX Kft Saubermacher-Magyarország Kft SGS Hungária Kft Táborplaszt Kft TERRA-LINE Környezetvédelmi Kft Terra-Városkút Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft Terra-Vita Környezetgazdálkodási Kft TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft UNICAM Magyarország Kft UVATERV (Út-, Vasúttervező) Zrt Ventifilt Légtechnikai Zrt Vizesmaci WESSLING Hungary Kft Zábrák Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Zöld Zóna Kft KÖRNYEZETVÉDELMI INNOVÁCIÓK AQUAPROFIT Zrt BIOCENTRUM Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kft Clean-Way Kft ÉMI Nonprofit Kft EURO-MATIC Kft Fe-Group Invest Zrt Geosan Környezetvédelmi Kft Golder Associates (Magyarország) Zrt Generali Biztosító Zrt Green Lab Magyarország Mérnöki Iroda Kft KVI-Plusz Környezetvédelmi Vizsgáló Iroda Kft

11 UVATERV (Út-, Vasúttervező) Zrt WESSLING Hungary Kft AKKREDITÁLT LABORATÓRIUMI ENGEDÉLYEK ENGEDÉLYEK Engedélyek hulladék begyűjtésére és szállítására Engedélyek hulladék átvételére, kezelésére Egységes Környezethasználati Engedély Fémkereskedelmi engedély Engedélyek környezetvédelmi szakértői vizsgálatokra ISO MINŐSÍTÉSEK HIVATKOZÁSOK

12 1. ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS ÉS A GAZDASÁG JELENLEGI HELYZETE 1

13 ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS ÉS A GAZDASÁG JELENLEGI HELYZETE 1.1 Általános jellemzés a évi magyar gazdasági helyzetről A magyar gazdaság teljesítménye 2013-ban növekedési pályára állt, a bővülés 2014 folyamán folytatódott. Az élénkülést az Európában tapasztalt mérsékelt fellendülés és az uniós finanszírozású beruházások erőteljes beindulása segítette. A gazdasági növekedést legújabban a magánfogyasztás, továbbá az export serkentette. Az elmúlt három év gazdasági teljesítménye dacára Magyarország gazdasága noha behozta a kettős mélypontú válság okozta veszteségeket még mindig elmarad a legjobban teljesítő regionális versenytársak mögött. 2 A KSH adatai szerint a GDP volumene 2,9%-kal nőtt 2015-ben. 3 A termelési oldalon az ipar bruttó hozzáadott értéke 6,3%, az építőiparé 2,9%, a szolgáltatásoké 2,8%-kal növekedett, a mezőgazdaságé 13%-kal csökkent. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,6%-kal, a közösségi fogyasztás 0,6%-kal bővült. E két tétel eredményeként a végső fogyasztás 2,3%-kal nőtt. A bruttó felhalmozás 0,5%-kal, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,9%-kal nagyobb lett, így a belföldi felhasználás összességében 1,9%-kal emelkedett. Az export 8,4%-kal, az import 7,8%-kal nőtt. 1.2 A év kilátásai A GDP-növekedés az előrejelzések szerint ben lényegében stabil marad ban várhatóan 2,1 %-ra csökken, mivel az uniós források folyósítása a programozási időszakok közötti váltás miatt átmenetileg lelassul, ugyanakkor a gazdaság pangása mérséklődik. Az infláció az elmúlt évek erőteljes csökkenését követően várhatóan fokozatosan visszaáll az MNB által célzott szintre. Magyarország jelenlegi potenciális növekedési üteme egy teljes százalékponttal elmarad a válság előttitől, pedig már az is viszonylag alacsony volt. A gyenge növekedési potenciál hátterében főként a teljes tényezőtermelékenység alacsony szintje áll, amely viszont a pénzügyi közvetítésben felmerülő problémákhoz, valamint a gazdaság alacsony innovációs szintjéhez kapcsolódik. A beruházási szint még nem érte el a válság előttit. A vállalati beruházások alacsony szintje vagyis a növekedés és a munkahelyteremtés elsődleges gátja a hitelállomány-leépítés szükségességének és az üzleti környezet érzékelt romlásának tulajdonítható. A munkatényező potenciális növekedéshez való hozzájárulása ugyanakkor némileg javult, ami az említett munkaerő-piaci reformokhoz kapcsolódik. 1. Forrás: KSH 2. Forrás: EURÓPAI BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM: évi országjelentés Magyarország

14 2. SWOT ELEMZÉS A MAGYAR KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL 4

15 SWOT ELEMZÉS 2.1 Erősségek A régi tagállamokhoz képest alacsony szintű környezetszennyezés Az ország területének 36%-át lefedő Nemzeti Ökológiai Hálózat Jelentős, egyedi természeti értékek Stratégiai jelentőségű vízkészlet és termőföld Jelentős biomassza, geotermikus potenciál Az erőforrás-hatékonyság folyamatosan javul A vízfogyasztás mérséklődött A szennyvízkezelés során a megfelelő tisztítás aránya emelkedik Hatékony vízkárelhárítási rendszer működik A keletkezett hulladék mennyisége csökkent az elmúlt időszakban A környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése növekedett A légszennyezőanyagok kibocsátása összességében csökkent Nőtt a megújuló energiaforrások használata A javultak a környezeti információkhoz való hozzáférés feltételei Környezettudatosabb vállalatvezetés terjed el Széles nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, magasan képzett kutatói háttér áll rendelkezésre Gazdaság zöldítése 2.2 Gyengeségek A vízfolyások 8%-a, az állóvizek 18%-a éri csak el a VKI szerinti jó ökológiai állapotot Jelentős a szennyezett, illetve a degradációs folyamatok által érintett területek kiterjedése A területhasználat gyakran nem alkalmazkodik a természeti adottságokhoz A porszennyezettség nő Ivóvízminőségi problémák Nehezen lehatárolható a szakterület, átfedések más szakterületekkel A befektetés lassú megtérülése Magas adminisztrációs terhek Innováció terjedését gátló bürokratikus akadályok Bonyolult pályázati rendszerek Tőkehiány, finanszírozási problémák kiemelten a KKV-k esetében Az egyéni cselekvésekben, háztartásokban nem elég gyakori a környezettudatos gondolkodásmód A hatályos szakpolitikai programok forráshiány miatti lassú végrehajtása Nehézkes a környezeti szempontok integrálása A környezetvédelmi igazgatási szervek forráshiányosak, dolgozóinak létszáma csökken; a környezetvédelmi nonprofit szervezetek forráshiányosak A támogatások hatásossága és környezeti teljesítménye sok esetben nem ismert A városi zöldfelületek nagysága nem megfelelő Továbbra is jelentős a hulladéklerakás aránya Nem jelennek meg a valós környezeti költségek az árakban A célzott támogatások alkalmazása a szakterületi lehatárolás nehézsége miatt nem hatékony 4. Forrás: NKIS, 2011; Nemzeti Környezetvédelmi Program,

16 SWOT ELEMZÉS Források elégtelensége, hiánya mind az állami mind a gazdálkodói szférában A speciális szaktudású munkaerő hiánya A zöldgazdaságra irányuló képzés hiánya Sok esetben elavult, elhasználódott eszközállomány, elmaradott infrastruktúra A hazai kutatási potenciál kihasználatlan, eredményei gyengén hasznosulnak A helyi termelés és a helyi ellátás között hiányos a kapcsolat Ökoinnovációs termékek piacra jutásának nehézségei 2.3 Lehetőségek Az innovációs mintaprojektek, referenciák létrehozásának támogatása A megkülönböztethetőség erősítése: termékfejlesztés, regionális, hagyományos termékek újrapozícionálása Kommunális/háztartási hulladék- és szennyvíz hasznosítása Stabil jogi környezet biztosítása Az Alaptörvény rögzíti a természeti erőforrások védelmét A vízkincs felértékelődése A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi szempontok hatékonyabb integrációját célzó EU-s szakpolitikák A fogyasztás a gazdasági válság következtében mérséklődött GMO korlátozás a köztermesztésben Az egészséges élelmiszerek és tiszta, biztonságos környezet iránti igény növekedése Az innováció és a tudástranszfer felértékelődése Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás igénye megjelent A zöldgazdaság felé való elmozdulás új munkahelyeket teremt Hazai bejelentők belföldi és külföldi iparjogvédelmi tevékenységére vonatkozó adatok összességének felhasználása A hazai szabadalmi bejelentések aktivitásának további növekedése Megadott oltalmakat érintő licencforgalom erősödése Hatósági ellenőrzések hatékonyságának növelése A környezeti terhek érvényesítése az árakban Az engedélyezési rendszer egyszerűsítése A pályázati rendszerek egyszerűsítése Az EU-s pályázatokon a sikeresség javítása Célirányos támogatások Hiteltámogatás a megtérülési idő alatt A környezettudatosság javítása Speciális képzések indítása vállalati igények szerint és vállalati együttműködéssel Műszaki felsőoktatás megújítása A keresleti oldal erősítése Az önkormányzati környezetvédelmi beruházások elősegítése az innovációs kereslet megteremtésére 2.4 Veszélyek A megelőző szemlélet háttérbeszorulása A csővégi szennyezés-kezelés továbbra is meghatározó marad A támogatások nem a célok szerinti felhasználása 16

17 SWOT ELEMZÉS Az erőforrások takarékos használata és az életciklus szemlélet alkalmazása nem általános a fejlesztési prioritások sokszor felülírják a környezetvédelmi szempontokat A stratégiai szintű döntéshozatal során a rövid távú érdekek kerülnek előtérbe, melyek nem állnak arányban a környezethez fűződő, hosszabb távú közérdekkel A termelési tevékenységek, beruházások környezeti külső költségei (externáliák) gyakran nem jelennek meg az árakban, illetve a piac nem ismeri el ezeket Környezetkárosító tevékenységek támogatása Az ökológiai lábnyom értéke meghaladja a hazai biokapacitás nagyságát és a világátlagot Hazánk GMO-mentességének elvesztése Hazánk hiányos felkészültsége az éghajlatváltozás lehetséges hatásaira A külpiaci megjelenés, exportképesség gyengesége Lobbi-érdekek érvényesülése Állandóan változó, kiszámíthatatlan jogszabályi környezet Bonyolult, nehezen átlátható adórendszer Globális környezeti változás, szélsőséges időjárás Rövid távú megoldások alkalmazása a hosszabb távú tervezés helyett Mezőgazdasági versenyképességi érdekek érvényesítése a környezeti innováció helyett Az öntözőrendszerek kihasználatlansága A bankok hitelezési hajlandóságának csökkenése Romló szakmunkásháttér Árfolyam-bizonytalanság Kiszámíthatatlanul változó energiaárak Csökken a fizetőképes kereslet 17

18 3. MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA ÉS CÉLKITŰZÉSEI A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT JAVÍTÁSÁRA 5

19 MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 3.1 Magyarország környezeti állapotáról Levegő Jelenleg Magyarország átlagos terheltségi szintje nemzetközi összehasonlításban közepesnek mondható, egyes légszennyezőanyagok kibocsátása között jelentős mértékben csökkent. A légszennyező anyagok kibocsátásának 2000 óta megfigyelhető csökkenő mértéke azonban nem járt a levegőminőség arányos javulásával, néhány légszennyezőanyag esetén további kihívások állnak előttünk. A nitrogén oxidok (NO ) magas koncentrációja a forgalmas útvonalak környezetében, a nagy gépjárműforgalommal terhelt településeken okoznak határérték túllépést. Napjaink legjelentősebb levegőtisztaság-védelmi kihívása az egészségügyi határértékeket (különösen a téli időszakban) meghaladó részecskeszennyezettség. A kisméretű részecske összefoglaló névvel jelzett szennyezőanyagok részben közvetlenül kerülnek a levegőbe, részben az ott lévő egyéb anyagokból másodlagos szennyezőként képződnek. Fő forrásuk ma már a közúti közlekedés helyett a lakossági szilárd tüzelés, köszönhetően az e célra felhasznált szén, fa, biomassza mennyiség folyamatos növekedésének, melynek oka a vezetékes gázár emelkedése. Felszíni és felszín alatti víz Hazánkban a közepes vagy annál rosszabb minőségű felszíni víztestek aránya 70 80%. A felszín alatti vízkészlet európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű és minőségű: felszín alatti víztesteink 68%-ban elérik a VKI szerinti jó állapotot. Nagy tavaink (Balaton, Tisza-tó, Fertő-tó, Velencei-tó) ökológiai állapota javult, a Balaton vízminősége kiváló. Biológiai sokféleség A kedvezőtlen folyamatok ellenére az elmúlt évek természetvédelmi erőfeszítései eredményeként a természetközeli élőhelyeknek számító területek kiterjedése még több mint 36%-ot fed le hazánkban, természeti értékeink nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő jelentőségűek. 3.2 Környezeti célkitűzések a Nemzeti Környezetvédelmi Program alapján Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét az 1997 óta készülő Nemzeti Környezetvédelmi Programok (továbbiakban: NKP) jelentik. Az NKP-k maguk ban foglalják az Európai Unió Környezetvédelmi Cselekvési Programjaiban foglalt célkitűzéseket, pl. a Jólét bolygónk felélése nélkül című, 2020-ig tartó időszakra szóló 7. Környezetvédelmi Cselekvési Program (7EAP) által megfogalmazott feladatokat. További fontos szempont volt, hogy az NKP-k az EU-s fejlesztési források egyik szakmai alapjaként szolgálnak, ami a közötti pénzügyi tervezési időszak folyamatban lévő tervezése miatt szintén szükségessé tette a környezeti célok meghatározását. Biológiai sokféleség 1. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Cél a jó életminő ség és az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek javítása, a magas színvonalú környe- 5. Nemzeti Környezetvédelmi Program

20 MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA zeti infrastruktúra, valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja. 2. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata. Cél a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások, természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. 3. Az erőforrás-takarékosság és a -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése. Cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszenynyezés megelőzésére, a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Közvetlen célok szakterületenként: Légszennyezettség kialakulásának megelőzése. A levegő minőségének védelme: a szennyezettség csökkentése. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por részecskék (PM2,5) légköri koncentrációjának 20%-os csökkentése 2010 és 2020 között (25 μg/m 3 -ről 20 μg/m 3 -re). A Genfi Egyezménnyel összhangban a évi összkibocsátási csökkentési célok teljesítése a évi kibocsátásokhoz képest: kén-dioxid 46%-os (2005: 43 kt, 2020: 23 kt); nitrogén-oxidok 34%-os (2005: 165 kt, 2020: 109 kt); illékony szerves vegyületek 30%-os (2005: 124 kt, 2020: 87 kt); ammónia 10%-os (2005: 78 kt, 2020: 70 kt); PM2,5: 13%-os (2005: 27 kt, 2020: 23 kt) csökkentés. Az EU Bizottság 2013 decemberében beterjesztett levegőtisztaság-védelmi javaslatcsomagjának tárgyalása és azt követő elfogadása tűzhet ki új közösségi (és abból származó tagállami) célokat. Új irányelv korlátozza majd a közepes méretű tüzelőberendezések légszennyező anyag kibocsátását, és a légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határér tékeiről szóló irányelv módosításába bekerülhetnek a évtől alkalmazandó új összkibocsátási küszöbök is. Terv a Genfi Egyezmény Göteborgi Jegyzőkönyvének mielőbbi ratifikálása EU, majd nemzeti szinten. Az ózonkárosító anyagok felhasználásának teljes visszaszorítása; a termékekben, berendezésekben lévő ózonkárosító anyagok légkörbe jutásának megakadályozása: a fluorozott szénhidrogének (HFC-k) mennyiségének 79%-kal való csökkentése között. Zajterhelés csökkentése A stratégiai küszöbértékek (egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) 63 db, az éjjeli (Léjjel) 55 db) feletti zajterheléssel érintett lakosok számának csökkentése a közlekedési létesítmények mentén, melyen belül elsőbbséget kell élvezzen az Lden = 73 db, Léjjel = 65 db stratégiai küszöbértékeket meghaladó zajterhelésű területek zajcsökkentése. A határérték feletti zajterhelés megszüntetése az ipari és szolgáltató létesítmények környezetében. Ivóvíz minőség A kiemelt komponensek miatt fennálló egészségi kockázatok jelentős csökkentése, az érintett területek ivóvíz-minőségének javítása. 20

21 MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA A közüzemi ivóvízellátás közszolgáltatás biztonságának növelése, a vízkészleteket pazarló és többletköltségekkel járó hálózati veszteségek csökkentése. Egészséges ivóvízhez jutás biztosítása minden lakos számára, beleértve a hátrányos helyzetű csoportokat. A közműves ivóvízzel gazdaságosan el nem látható területeken fennálló ellátási hiányok felszámolása. Szennyvízelvezetés és -tisztítás, szennyvíziszap kezelés, hasznosítás A 91/271/EGK irányelv derogációs követelményeinek teljesítése és a vizek jó állapotának elérése érdekében az EU Víz Keretirányelvben (továbbiakban: VKI), valamint a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervben (továbbiakban: VGT) megfogalmazott kritériumok, illetve intézkedések teljesítése. A szennyvízkezelés működtetése és fejlesztése. A 2000 LE feletti agglomerációkban élő lakosság számára a csatornázottság biztosítása december 31-ig. Az összegyűjtött szennyvizek 100%-ának legalább biológiai fokozatú tisztítása december 31-ig. A tisztított szennyvíz minőségi követelményeinek a befogadó VKI konform vízminőségi követelményei szerinti megállapítása. A Szennyvíz Programban nem szereplő területeken keletkező szennyvizek megfelelő kezelésének elősegítése. A szennyvíz és a szennyvíziszap hasznosítása, a környezeti kockázatok csökkentése. Kémiai biztonság A vegyi anyagok által okozott káros hatások csökkentése a teljes életciklusukban, azaz a gyártástól a felhasználáson át a hulladék kezeléséig. A vegyi anyagok egészségre, környezetre gyakorolt hatásának megismerése és a sérülékeny csoportok (gyermekek, terhes nők) magasabb szintű védelme ezen káros hatásoktól, különösen a hormonrendszert zavaró, ún. endokrin diszruptor anyagoktól. A lakosság és a környezet vegyi anyagokkal kapcsolatos veszélyeztetettségének csökkentése, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos veszélyhelyzet korai felismerésének és az azt követő katasztrófavédelmi intézkedések bevezetésének biztosításával. Az ipar és a lakosság vegyi anyagokkal kapcsolatos mértéktartó, tudatos magatartásának kialakítása. A fenntartható növényvédőszer-használat elősegítése; a kockázatok minimalizálása, helyes gyakorlat követése. Felszíni vizek A felszíni és felszíni alatti víztestek jó állapotának elérése, a velük való hosszú távú és fenntartható gazdálkodás biztosítása. Az első VGT-ben kitűzött környezeti célok: 2015-ig a jó állapot elérése a vízfolyás 10%-a, az állóvizek 21%-a, a felszín alatti vizek 69% esetében; 2021-ig a jó állapot elérése a vízfolyás 21%-a, az állóvizek 72%-a, a felszín alatti vizek 77% esetében (a 2021-re vonatkozó célok előzetesek, véglegesítésük az első VGT felülvizsgálatát követően). A vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme (az ésszerű és takarékos vízhasználat elterjesztése, a vizek szennyezőanyag terhelésének csökkentése). A vizek többletéből vagy hiányából eredő káros hatások csökkentése, megelőzése. 21

22 MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA A sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázisok védelme és az Ivóvízbázis-védelmi beruházási célprogram befejezése. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének csökkentése. A vízvisszatartás, -tározás fejlesztése, illetve az árvízvédelmi védképesség megtartása, különös tekintettel a klímaváltozás következtében várható szélsőséges vízjárásra. Az ár- és belvizek, illetve aszályok hatásának mérséklése a jó állapot, mint célkitűzés figyelembevételével. Környezeti kármegelőzés és kármentesítés A környezeti károk megelőzése, illetve csökkentése. A környezetkárosodás felszámolása, a következmények enyhítése, elhárítása, az eredeti állapot helyreállítása. A védekezésben érintett szervezetek együttműködésének fejlesztése. A természeti és emberi eredetű veszélyekből eredő kockázatok csökkentése. A szennyezett területek országos számbavételének folytatása, prioritási sorrend kialakítása. Az állami és nem állami felelősségi körbe tartozó területek tényfeltárásának folytatása, a jelentős kockázatú feltáratlan területeken a várható beavatkozási feladatok meghatározása. A szennyezettség mértékének csökkentése, felszámolása és monitorozása. Erőforrás-hatékonyság Az európai és nemzetközi kezdeményezésekhez igazodva olyan keretek létrehozása, amely: az erőforrások felhasználásának további csökkentésére, takarékosságra ösztönöz, minimálisra csökkenti az erőforrások kitermeléséből és felhasználásából eredő környezeti terheléseket, megelőzi a környezeti károkat, az újrahasználat, illetve újrafeldolgozás révén elősegíti a felhasznált erőforrásoknak a gazdaságba történő visszaforgatását, fokozza az innovációt, az állam és a gazdasági, illetve egyéb szereplők partnerségi viszonyára, együttműködésére épít, biztosítja a különböző érdekek együttes figyelembe vételét. A fogyasztás környezeti hatásainak csökkentése A vásárlói tudatosság szintjének emelése, a fenntartható életmód és fogyasztás iránti igény növelése, a fenntartható fogyasztói szokások térnyerésének ösztönzése. A fenntartható életmódra és fogyasztásra való áttérés lehetőségeinek megteremtése. A fogyasztás környezeti hatásainak csökkentése. Energiatakarékosság és -hatékonyság javítása 2020-ig a megújuló energiaforrások részarányának 14,65%-ra növelése és 10%-os teljes energiamegtakarítás elérése a környezeti szempontok figyelembevételével. Hulladékgazdálkodás Fő célkitűzések minden hulladékáramra vonatkozóan: Hulladékképződés megelőzése, illetve csökkentése. 22

23 MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Elkülönített gyűjtés fejlesztése és a hasznosítás növelése (előnyben részesítve az újrahasználatot és az újrafeldolgozást). A nem hasznosítható hulladék szakszerű ártalmatlanítása. Települési szilárd hulladék és a többi hulladékáram Elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése (2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszer létrehozása a háztartásokban képződő üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék vonatkozásában). Az újrahasználat és a hasznosítás növelése (2020-ig a háztartásokból származó, illetve az ahhoz hasonló papír-, fém-, műanyag-, és üveghulladék esetében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50%-ra kell növelni). A környezeti szennyezések és a nyersanyag felhasználás csökkentése. A lerakással történő ártalmatlanítás arányának tartósan 40% alá csökkentése. Az építési-bontási hulladék hasznosítási arányának növelése (2020-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítésének, újrafeldolgozásának és az egyéb, anyagában történő hasznosításának tömegében minimum 70%-ra növelése). Az építési-bontási hulladékok hulladéklerakóra jutásának elkerülése. A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék hasznosítási arányának növelése. Hulladékkeletkezés csökkentése a korszerűbb ipari technológiák terjedésének előremozdításával, valamint gyártásoptimalizálással. Gyűjtési, hasznosítási arányok növelése július 1-ig a hulladéklerakóba kerülő, biológiailag lebomló települési hulladék mennyiségét az évi szint 35%-ra szükséges csökkenteni. A hasznosítási kapacitások kiépítése, illetve fokozottabb kihasználása. A gumiabroncshulladék esetén az újrahasználat előnyben részesítése. A hulladékká vált gumiabroncsok teljes körű gyűjtése és anyagában való hasznosítása. A veszélyes hulladék keletkezésének megelőzése, a károsanyag-kibocsátás minimalizálása. A veszélyes hulladék gyűjtésének, hasznosításának fejlesztése. Az elem-, és akkumulátor hulladék 35%-os gyűjtése 2014-re. Az átvett, visszavett elemeket, illetve akkumulátorokat teljes egészében, de típustól függően 50 75%-os hatékonysággal kell újrafeldolgozni. Az elektromos és elektronikai berendezésekből származó hulladék esetében évente 4 kg/fő gyűjtése, illetve legkésőbb 2018-ra a gyűjtésnek el kell érnie a kibocsátott menynyiség 65%-át re az összes hulladékká váló jármű tömegarányát tekintve az újrahasználat és hasznosítás együttes arányának a 95%-ot, ezen belül az anyagában történő hasznosításának a 85%-ot, az energetikai hasznosításának a 10%-ot kell elérnie. A veszélyes hulladék környezetre biztonságos módon történő ártalmatlanítása. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, valamint a természetes nyelő-kapacitások megerősítése révén (A Kiotói Jegyzőkönyv ig terjedő időszakában az EU tagállamok által közösen vállalt, az évi ÜHG kibocsátási szint legalább 20%-os csökkentése az EU belső szabályozásának megfelelően.) 23

24 MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA A klímaváltozáshoz való sikeres alkalmazkodás megvalósítása a nemzeti (természeti, humán, társadalmi és gazdasági) erőforrások készleteinek és minőségének megóvása érdekében. Az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek bővítése, a megelőzési és alkalmazkodási intézkedésekkel kapcsolatos tájékozottság növelése. A mezőgazdasági eredetű környezetterhelés csökkentése. A természet- és környezetkímélő gazdálkodási módok elterjesztése. Az erdőterületek kiterjedésének növelése (elsősorban az éghajlatváltozás nyomán megváltozó termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodni tudó állományokkal, őshonos fajokkal). Az erdők ökológiai, biodiverzitási értékének növelése. Az ásványi nyersanyagok kitermelése és hasznosítása során a környezetterhelés csökkentése és a környezeti károk megelőzése. A közlekedési-szállítási eredetű környezetterhelés csökkentése (kiemelten a közlekedési eredetű légszennyezőanyagok (nitrogén-oxidok, kisméretű szálló por) kibocsátásának csökkentése). A közösségi közlekedés igénybevételi részarányát érintő romlási folyamatok mérséklése, lehetőség szerint megállítása. A közlekedési-szállítási igények csökkentése, az egyéni, nem motorizált közlekedési formák elősegítése, fejlesztése. 24

25 Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Az European Water Association (EWA), az International Solid Waste Association (ISWA) és a Network for Industrial Contaminated Land in Europe (NICOLE) tagja 1024 Budapest, Keleti Károly u. 11/A. Tel./fax: , Web: kszgysz@kszgysz.hu A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége a környezetvédelmi ipar érdekképviselete, közhasznú szervezet. A szövetség rendes tagjai a környezetvédelmi ipar szereplői, a társult tagok kutató intézetek, és oktatási intézmények környezetvédelmi tanszékei, környezetvédelmi szervezetek, pártoló tagok a többi iparág képviselői. A szövetségnek jelenleg 250 tagja van. A KSZGYSZ 2015-ben 53 rendezvényt szervezett, ahol 6260 résztvevő vett részt. Tizenhat konferenciát tartottunk, valamint megrendeztük a IV. ÖKOINDUSTRIA Nemzetközi Környezetipari Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítást. 11 KEXPORT Klaszter eseményre került sor, amelyekből 8 külföldi üzletember találkozó volt. A Szövetség összesen 13 honlapot, információs oldalt üzemeltet, amelyek látogatottsága eléri az évi 200 ezret. Az internetes oldalaink közül több karbonsemleges, vagyis az itt történt energiafelhasználással szemben széndioxid kibocsátás csökkentés megvalósítását támogatjuk. Információk a Szövetségről: A KSZGYSZ a szakmai munkát munkacsoportokban végzi. Munkacsoportjaink: Egyedi Szennyvízkezelés Munkacsoport Építési-bontási Hulladék Munkacsoport Innovációs Munkacsoport Hulladék Keretirányelv Munkacsoport Hulladékból Tüzelőanyag Munkacsoport Kármentesítési Munkacsoport: Mérés, Mintavétel Munkacsoport Víz Keretirányelv Munkacsoport Információ a munkacsoportokról: A KSZGYSZ továbbra is kiadja a Környezetvédelmi Évkönyvet, mely immár 20 éve ad általános áttekintést a környezetvédelmi iparról, a környezetvédelmi jogszabályokról, környezetvédelemben érintett hatóságokról. A Szövetség több nemzetközi pályázatban konzorciumi tag, ahol elsősorban a tudás megosztás és információ átadás feladatait végezzük el. A KSZGYSZ 2015-ben részt vett az Európai Hulladékcsökkentési Hét hazai akcióinak megszervezésében, illetve több szemléletformáló projektben ben kiemelt programunk az V. ÖKOINDUSTRIA

26 4. KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI IPAR HELYZETE

27 KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSOK ÉS AZ IPAR HELYZETE Az EU követelményeknek való megfelelés érdekében végrehajtott beruházások, fejlesztések hatására az egyes tevékenységek jövedelmezősége folyamatosan változik. A környezetterhelő iparágak termékei a gazdasági szabályozórendszer változásának is köszönhetően drágulnak, az energia- és anyagtakarékos technológiákkal előállított termékek ára csökken. Az iparban az 1990-es években megindult átrendeződés csökkenő mértékben, de folytatódik. Egyes tevékenységek teljesen megszűnhetnek, amennyiben a szennyezés-csökkentő beruházásokat nem képes finanszírozni az érintett cég, vagy a termék már nem piacképes. A másik oldalon viszont növekvő, bár nem elégséges piaci kereslet mutatkozik a környezetvédelmi ipar termékei, illetve szolgáltatásai iránt. A szakterületet a KSH két fő paraméterrel: a környezetvédelmi célú beruházásokkal, illetve a gazdasági szervezetek által értékesített termékkel és szolgáltatásokkal jellemzi. A környezetvédelmi beruházások megvalósításához eszköz és technológia szükséges (termék és szolgáltatás), melyeknek jelentős a munkahelyteremtő képessége is. Munkahelyet teremt közvetlenül a beruházás megvalósítása és az üzemeltetés, de munkahelyet teremt azzal is, hogy piacot biztosít a beruházáshoz és üzemeltetéshez szükséges termékek és szolgáltatások számára. Az ágazat beruházásainak robbanásszerű fejlődése nagymértékben az EU-csatlakozás, illetve az EU támogatásainak következménye volt. A piac szempontjából legjelentősebb részterületek a szennyvízkezelés és a hulladékfeldolgozás. A legnagyobb volumenű beruházások és fejlesztések a szennyvízelvezető, -tisztító és vízellátó rendszerek, továbbá a (főként települési) hulladékgyűjtés, -feldolgozás területén történtek. A határterületek közül jelentős még az energetika és az árvízvédelem. 4.1 Környezetvédelmi ráfordítások 6 A nemzetgazdaság környezetvédelmi beruházásai 2014-ben 175 milliárd Ft-ot tettek ki, a volumen 34 %-kal nőtt az előző évihez képest. Ennek 82%-a közvetlen, 18%-a pedig úgynevezett folyamatba integrált környezetvédelmi beruházás formájában valósult meg. A környezetvédelmi beruházások értékének növekedése első sorban a közigazgatás nagyobb mértékű EU- forrás felhasználásával magyarázható ben a nemzetgazdaság környezetvédelmi beruházásainak mintegy 48%-át szennyvízkezelésre, 17%-át levegőtisztaság védelmére irányuló beruházásokra, 7 %-át hulladékkezelésre fordították. A közvetlen környezetvédelmi beruházások 49%-át a szennyvízkeletkezés megelőzését, illetve kezelését célzó beruházások tették ki, ezek aránya 8 %-kal nőtt az előző évihez képest. A folyamatba integrált beruházások esetében a szennyvíz-keletkezést megelőző beruházások aránya 41% levegőtisztaság védelmére irányuló beruházások aránya 34 %, mindkettő növekedett az előző évihez képest. A gazdasági ágak közül a közigazgatásba sorolt gazdasági szervezetek részesedése volt a legjelentősebb: beruházásaik az összes környezetvédelmi beruházás 62 %-át adták, ami jelentős növekedést jelent az előző évi 49 %-os részarányhoz képest. A közigazgatásba sorolt szervezetek környezetvédelmi beruházásainak 73 %-a a szennyvízkezelésre irányult, ennek jelentős hányadát a települési önkormányzatok szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése tette ki. Az összes környezetvédelmi beruházásból 18% a feldolgozóiparba, 7% a szállítás, raktározás, 5%-a pedig a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szenynyeződésmentesítés ágba sorolt gazdasági szervezeteknél realizálódott. 6. Forrás: KSH 27

28 KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSOK ÉS AZ IPAR HELYZETE 2014-ben a feldolgozóipar környezetvédelmi beruházásai reálértékben 60%-kal, 12 milliárd forinttal nőttek az előző évhez viszonyítva. A gazdasági ág környezetvédelmi beruházásainak 38%-a levegőtisztaság védelmére irányult ben a nemzetgazdaság összes környezetvédelmi beruházásának 53 %-a EU-s támogatásból, 34 %-a saját, míg 12 %-a állami forrásból valósult meg. A közigazgatáson kívüli gazdasági szervezetek környezetvédelmi beruházásaik 77%-át valósították meg saját anyagi forrásaik terhére, beruházásaik 19%-át pedig EU-támogatás, 3%-át közvetlen állami támogatás finanszírozta. 4.2 Környezetvédelmi iparról 7 Magyarországon 2014-ben a megfigyelésbe bevont szervezetek adatszolgáltatása alapján a környezetvédelmi iparba tartozó gazdasági szervezetek által értékesített termékek és szolgáltatások nettó árbevételének értéke 446 milliárd forint volt, amely összehasonlító áron alig változott az előző évihez képest. A környezetvédelmi ipar összes árbevételének 99,3%-a a környezeti szennyezések közvetlen csökkentését szolgáló termékek előállításából és szolgáltatásnyújtásból származott. A környezetszennyezések integrált csökkentését szolgáló technológiák és termékek előállításából származó nettó bevétel pedig valamivel több, mint 3 milliárd Ft volt (0,7%). A környezetvédelmi ipar exportértékesítése 2014-ben 81 milliárd forintot ért el, ez az öszszes környezetvédelmi ipari értékesítés 18%-a. Az exportértékesítés az előző évihez viszonyítva közel 23 milliárd forinttal, összehasonlító áron 5%-kal csökkent. A szennyezés közvetlen csökkentésére irányuló szolgáltatások nyújtásából származó mintegy 415 milliárd forintos nettó árbevétel az előző évekhez hasonlóan jelentősen meghaladta a különböző gépek, berendezések, felszerelések előállításából (22 milliárd forint) és a környezetvédelmi technológiákból (építési-szerelési tevékenységből) származó (5 milliárd forint) árbevételt. A szolgáltatásnyújtásból származó nettó árbevétel összehasonlító áron számolva 1%-kal növekedett. Kismértékben csökkent a gépek, berendezések, felszerelések előállításából származó nettó árbevétel, valamint a környezetvédelmi technológiákból származó nettó árbevétel. A közvetlen szennyezéscsökkentésre irányuló környezetvédelmi iparon belül a nettó árbevétel szempontjából két környezeti, illetve erőforrás-gazdálkodási területre irányuló tevékenység emelkedik ki: a hulladék gyűjtésével, kezelésével és ártalmatlanításával, újrahasznosításával foglalkozó gazdasági szervezetek 70%-kal, a szenny- és használt víz kezelésével foglalkozók pedig 27%-kal részesedtek az összes közvetlen szennyezéscsökkentésre irányuló környezetvédelmi ipari árbevételből. A hulladékgazdálkodással foglalkozó gazdasági szervezetek adták a környezetvédelmi ipar összes exportárbevételének 96%-át, amelynek jelentős hányada a szilárd hulladék hasznosításából származik. A gazdasági szervezetek a környezetvédelmi ipari tevékenységgel összefüggésben ben összesen 17,5 ezer főt foglalkoztattak. A közvetlen szennyezéscsökkentésre irányuló termékelőállításban és szolgáltatásnyújtásban a környezetvédelmi iparral összefüggésben foglalkoztatottak 98,6%-a, az integrált szennyezéscsökkentést szolgáló technológiák és termékek előállításában 246 fő (1,4%) tevékenykedett. A környezetvédelmi ipar meghatározó ágazatai tekintve a hulladékgazdálkodás ágazat 215 milliárd forint nettó árbevételt ért el 2014-ben, összehasonlító áron 14%-kal többet, 7. Forrás: KSH 28

29 KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSOK ÉS AZ IPAR HELYZETE mint az előző év hasonló adatához képest. Az ágazat környezetvédelmi ipari nettó árbevétele elsősorban a hulladék gyűjtéséből, kezeléséből és ártalmatlanításából (a teljes összeg 97%-a). A víztermeléssel, -kezeléssel és -elosztással foglalkozó szervezeteknek környezetvédelmi iparhoz való hozzájárulása elsősorban a szennyvízkezelési tevékenységükből fakadt: ben az ágazat összes környezetvédelmi iparhoz kapcsolódó nettó árbevételének ami 75 milliárd forint volt, összehasonlító áron 7%-kal kevesebb, mint az előző évben 99%-a származott ebből a tevékenységből. A szennyvíz gyűjtése, kezelése gazdasági ágazatba sorolt szervezetek környezetvédelmi ipari tevékenységből származó árbevétele (amelynek nagysága összehasonlító áron 18 %-kal csökkent a 2013-hoz viszonyítva) a vizsgált időszakban 39 milliárd forintot tett ki, ebből az ágazat szennyvízkezelési tevékenysége 90%-kal részesedett. A hulladék-nagykereskedelemből 2014-ben 74 milliárd forint árbevétel keletkezett (ez volumenében 22%-os növekedést jelent az előző évhez képest), szinte teljes egészében a hulladékgazdálkodási tevékenységéből (azon belül pedig zömében a szilárd hulladék újrahasznosításából) származott. A szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés gazdasági ágazatba tartozó szervezetek környezetvédelmi ipari értékesítésének nettó árbevétele a vizsgált időszakban 10 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron vizsgálva 5,7 %-kal több 2013-hoz képest. Az ágazat környezetvédelmi ipari árbevételének 90%-a a hulladékok gyűjtéséhez, kezeléséhez és ártalmatlanításához, kapcsolódó tevékenységhez köthető. 29

30 5. KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA

31 KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK 5.1 Levegőtisztaság védelem EURÓPAI JOGANYAGOK A Bizottság 2008/80/EK irányelve (2008. július 28.) a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a ciklohexil-hidroxidiazén-1-oxid, káliumsó (K-HDO) hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) A Bizottság határozata (2004. február 20.) a környezeti levegő egyes szennyező anyagainak határértékeivel kapcsolatban a 96/62/EK tanácsi irányelv szerint előírt tervekre vagy programokra vonatkozó információ benyújtását szabályozó rendelkezések megállapításáról (az értesítés a C(2004) 491. számú dokumentummal történt)egt vonatkozású szöveg. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/69/EK irányelve (2000. november 16.) a környezeti levegőben található benzolra és szén-monoxidra vonatkozó határértékekről A Tanács 1999/30/EK irányelve (1999. április 22.) a környezeti levegőben lévő kéndioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről A Tanács 96/62/EK irányelve (1996. szeptember 27.) a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről A Tanács 89/427/EGK irányelve (1989. június 21.) a kén-dioxidra és a lebegő porra vonatkozó levegőminőségi határértékekről és irányértékekről szóló 80/779/EGK irányelv módosításáról TÖRVÉNYEK évi CCXVII. törvény az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről évi LX. törvény az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és annak Kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről évi XXI. törvény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló évi Genfi Egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló, Aarhusban, június 24-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről évi IV. törvény az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményben Részes Felek konferenciájának évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről évi CVIII. törvény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszenynyezésről szóló évi Genfi Egyezményhez kapcsolódó, a kénkibocsátások további csökkentéséről szóló, Oslóban, június 14-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről KORMÁNYRENDELETEK 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 278/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti jelentés tartalmáról és elkészítésének módjáról, az adatszolgáltatás rendjéről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírságról 8. Forrás: Magyar Közlöny, HELIXIR CD Szolgáltatás 31

32 KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet a szén-dioxid geológiai tárolásáról 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról 195/2006. (IX. 25.) Korm. rendelet a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló, évi Genfi Egyezményhez kapcsolódó, a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentéséről szóló, december 1-jén, Göteborgban aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról MINISZTERI RENDELETEK 33/2015. (VI. 25.) FM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet módosításáról 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 36/2010. (XII. 31.) NFM rendelet a bio üzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól 8/2010. (III. 31.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet módosításáról 3/2009. (II. 4.) ÖM rendelet a megújuló energiaforrásokat biogázt, bioetanolt, biodízelt hasznosító létesítmények tűzvédelmének műszaki követelményeiről 4/2004. (IV. 7.) KvVM-ESzCsM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet módosításáról 19/2003. (XII. 10.) KvVM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet módosításáról 17/2003. (IV. 4.) GKM-KvVM-PM együttes rendelet egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmának csökkentéséről 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről 32