EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG H A T Á R O Z A T O T

Átírás

1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám:EBH/1/37/2008. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A.A. Kérelmezőnek a Miskolci Gyermekvédelmi Központtal (3515 Miskolc, Egyetem u. 1.), mint eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelme alapján lefolytatott eljárásban az alábbi hozta. H A T Á R O Z A T O T Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapítja, hogy a Miskolci Gyermekvédelmi Központ Kérelmezővel szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A Miskolci Gyermekvédelmi Központ megvalósította az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. tv. (Ebktv.) 10. (1) bekezdése szerinti zaklatás törvényi tényállását, azzal, hogy az intézmény számítógépes rendszerének ellenőrzését követően év július és augusztus hónapjaiban lefolytatott vizsgálatának módja panaszossal szemben munkahelyén megszégyenítő környezetet alakított ki. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartás jövőbeni tanúsítását a határozat kézhezvételétől megtiltja. A Hatóság elrendeli továbbá a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 90 napra történő nyilvánosságra hozatalát a című honlapján, valamint a Miskolci Gyermekvédelmi Központot fenntartó Miskolc Megyei Jogú Város című honlapján. A határozat ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál három példányban, írásban benyújtandó keresettel lehet kérni. A keresetlevélben kérhető, hogy három bíróból álló tanács bírálja el az abban foglaltakat és a végrehajtás felfüggesztése. A vizsgálat során , Ft azaz tizennégyezer háromszázkilencvennégy forint eljárási költség merült fel, melyet az eljárás alá vont köteles megfizetni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság számú számlájára. I N D O K O L Á S A.A. (a továbbiakban: Kérelmező) írásban kérelemmel fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt volt munkáltatójával, a Miskolci Gyermekvédelmi Központtal szemben.

2 Kérelmező a Miskolci Gyermekvédelmi Központ Utógondozó Otthonához november 1 én határozatlan időre került kinevezésre részmunkaidős nyugdíjasként, mint nevelőtanár. A munkáltató május 16 án panaszost munkavégzés céljából május 23 tól június 17 ig terjedő időszakra átirányította a Gyermekek Átmeneti Otthonába. Kérelmező leírása szerint valójában az átirányításra a év tavaszán egy konkrét ügyben B.B. Otthonvezetővel szemben megfogalmazott véleménye miatt került sor június 1 én 22 órakor az Átmeneti Otthonban lakó fiatalok közül az egyik felmászva a fürdőszoba ablakán megcsúszott, leesett és eltörte a kezét. Egy másik fiatal pedig gyógyszereket szedett be, melyet társától kapott, aki azokat barátnőjével együtt akkor vette magához, amikor Kérelmező látta el a fiatalok felügyeletét. A beadvány tanúsága szerint az esetről június 6 án jegyzőkönyvet vettek fel, melynek eredményeként június 12 én kizárólag panaszos részesült írásbeli igazgatói figyelmeztetésben június 28 án Kérelmező véleménye szerint teljesen alaptalanul írásbeli otthonvezetői figyelmeztetést is kapott. B.B. Otthonvezető július végén panaszost a kérelemben foglaltak alapján szabadságáról visszarendelve felelősségre vonta, mivel az intézményben lefolytatott ellenőrzés azt mutatta ki, hogy július 2 án 18 óra és 19 óra között panaszos műszakában az Utógondozó Otthon nevelői szobájában található számítógépen valaki szexuális tartalmú internetes oldalakat látogatott. Az eset tisztázására először B.B. tett kísérletet, majd augusztus 29 én ahogyan Kérelmező fogalmazszembesítéses jegyzőkönyvezést hajtott végre C.C. Igazgató és B.B. az Utógondozó Otthon vezetője, melyen 18 an vettek részt 6 felnőtt és 12 utógondozott fiatal szeptember 6 án Kérelmező közalkalmazotti munkaviszonyát panaszos számára teljesen váratlanul felmentéssel megszüntették. A hatóság a Miskolci Gyermekvédelmi Központtal (a továbbiakban: eljárás alá vont) szemben az eljárást megindította, egyben az eljárás alá vont képviseletében C.C. igazgatót a tényállás tisztázása érdekében írásbeli nyilatkozattételre hívta fel. Egyúttal a Kérelmezőtől hiánypótlás keretében megkérte a munkaügyi bíróság előtt felmentése okán folyamatban lévő eljárás rendelkezésre álló iratanyagának másolati példányát. Kérelmező a hiánypótlás keretén belül a hatóságnak megküldte a Miskolci Munkaügyi Bírósághoz szeptember 13 án eljutatott kereseti kérelmének, az 1.M.1359/2007/2. számon folyamatban lévő eljárás október 19 ei jegyzőkönyvének, a november 14. napján előterjesztett nyilatkozatának, valamint az alperes Miskolci Gyermekvédelmi Központ november 28 án beterjesztett észrevételeinek másolati példányait. Fenti dokumentumok alapján a hatóság megállapította, hogy a Munkaügyi Bíróság előtt a felmentés hatályon kívül helyezése és eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatásra kötelezés iránt folyamatban lévő pernek tárgyát képezi az egyenlő bánásmód sérelmével történő foglalkoztatási jogviszony megszüntetésének vizsgálata is. C.C. Igazgató a hatóság részére megküldött írásbeli nyilatkozatában kijelentette, hogy az intézmény Kérelmezővel szemben nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét, a munkáltató intézkedéseinek tárgyilagos, az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indokai voltak. Az eljárás alá vont reagálásának alátámasztására csatolta az intézményben a nyugdíj mellett foglalkoztatott és a évben munkaviszonyukat megszüntetett dolgozók kimutatását, a létszámés bérgazdálkodás racionalizálásával kapcsolatban márciusában és áprilisában keletkezett hivatalos levelek másolatait, valamint a panaszos EBH/1047/1/2007. számon iktatott kérelmének tartalmával szemben megfogalmazott állításokat tartalmazó (az intézmény vezetőinek és alkalmazottjainak aláírásával ellátott) nyilatkozatok gyűjteményét. A mellékletek között szerepeltek még a júniusában az otthon fiataljainak gyógyszerhez történő hozzáférése okán keletkezett jegyzőkönyvek; a június 12 ei, 33/17/2007. iktatószámú igazgatói figyelmeztetés; a 33/19/2007. számú otthonvezetői figyelmeztetés és az annak alapjául szolgáló június 19 én

3 íródott feljegyzés másolatai is. Az eljárás alá vont csatolta továbbá az intézmény számítógépes rendszerének ellenőrzése, valamint az ott tapasztaltak miatt megindított vizsgálat során keletkezett dokumentumok másolatait is. A hatóság január 21 én meghallgatta a panaszost, március 10. napjára pedig tárgyalást tűzött ki. Kérelmező a személyes meghallgatás során írásbeli beadványában foglaltakat fenntartva, azt az alábbiakkal egészítette ki. Panaszos véleménye szerint munkáját mindig teljes odafigyeléssel, megfelelően végezte, azzal szakmai vezetői is meg voltak elégedve. Kifejtette, hogy a fiatalok gyógyszerhez történő hozzáférését követően az OMMF Munkavédelmi Felügyelőségéhez, az internetes oldalak látogatása utáni vizsgálat során tapasztaltak miatt pedig Miskolc Megyei Jogú Város Alpolgármesteréhez fordult, melyekről az eljárás alá vont is tudomással bírt. C.C. Igazgató a március 10. napján tartott tárgyaláson részletesen ismertette a számítógépes rendszer ellenőrzésének okát és az ennek során tapasztaltakkal kapcsolatos vizsgálat lefolytatásának indokait, az elérni kívánt célt. Az intézményvezető szóbeli reagálásában kifejtette, hogy az eset kapcsán a vagyon és adatvédelem szabályainak, valamint az SZMSZ rendelkezéseinek betartásai voltak számára a lényeges és releváns kérdések, a vizsgálat követendő szempontjai. Az eljárás alá vont elmondta azt is, hogy a vizsgálat alapján készült jegyzőkönyvek és feljegyzések azért az ominózus oldalak látogatásával kapcsolatosak túlnyomórészt illetve kizárólagosan, mert más nevesíthető problémát nem találtak az ellenőrzést végzők. Az Igazgató közölte, hogy ha a Kérelmező betartotta volna az SZMSZ t akkor nem adódott volna lehetősége egy fiatalnak sem az érintett oldalak felkutatására. A többszöri meghallgatások és jegyzőkönyvfelvételek indokául az igazság kiderítését említette C.C., valamint azon elv érvényesítését, hogy ne 12 fiatalt vádoljanak alaptalanul. Az Igazgató elmondta azt is, hogy a számítógépet az érintett időpontban használó fiatalt nem szerette volna megbüntetni, célja csupán egy tisztázó elbeszélgetés lett volna. Kiemelte, hogy a vizsgálat eredménytelensége miatt a munkáltató részéről a fegyelmi számonkérés elmaradt és az eset más résztvevői sem részesültek szankcióban. B.B. tanú, az Utógondozó Otthon vezetője megerősítette az eljárás alá vont állításait. Elmondta, hogy a számítógépes ellenőrzés után egyértelművé vált Kérelmező SZMSZ rendelkezéseivel való szembehelyezkedése, ezért arányos intézkedésnek tartotta panaszos szabadságról történő berendelését. Megítélése szerint Kérelmező munkája az esetet megelőzően sem minden esetben felelt meg az elvárásoknak, ennek ellenére panaszosnak mégis bizalmat szavazott, aki így jutalomban is részesült. A tanú álláspontja alapján bár a fiatalok gyógyszerhez jutása (melynek okán Kérelmező igazgatói figyelmeztetést kapott) fajsúlyosabb ügynek tekinthető, de az ügyekhez kapcsolódó kivizsgálási eljárások mennyisége és minősége mindig függ az érintett személy magatartásától, együttműködésétől is. Így fordulhatott elő, hogy ez utóbbi ügy vizsgálata nagyobb súlya ellenére gyorsabban és kevesebb személy bevonása, illetve meghallgatása mellett zajlott le. A tanú előadta azt is, hogy Kérelmezővel fennálló jó kapcsolata egy tiszteletlen SMS véletlen megküldése miatt már a év elején megromlott. A tárgyaláson tanúként megjelent az intézmény volt munkavállalója is, aki vallomásában elmondta, hogy meggyőződése szerint volt munkahelyének vezetése nem hajlandó az ellentétes véleményeket meghallgatni, az ellenvetéssel élőkre pedig (ahogyan a tanú fogalmazott) rászállnak. A hatóság előtt meghallgatásra került egy védett tanú is, mely személy személyazonosító adatai és lakcíme vonatkozásában az eljárás alá vont iratbetekintési jogát hatóság az EBH/1/29/2008. számú végzéssel kizárta. Az 1. számú védett tanú meghallgatása során elmondta, hogy ismeretei szerint az eljárás alá vont által júliusában és augusztusában lefolytatott vizsgálat arra volt kihegyezve, hogy csak Kérelmező lehetett az, aki az oldalakat nézegette. A tanú közölte, hogy az ominózus internetes

4 oldalak látogatása beszédtéma lett mind az intézmény munkavállalói, mind a bennlakó fiatalok között is; voltak akik csak nevettek a felvetésen, azonban mindig vannak olyan személyek is ahogyan az érintett esetben is voltak akik szeretnek csámcsogni a történéseken. Álláspontja szerint, amennyiben fény derült volna az oldalakat látogató fiatal kilétére, bizonyosan komoly büntetésben részesült volna. A Hatóság a kérelemben foglaltak, az eljárás alá vont írásbeli nyilatkozatai, a csatolt okirati bizonyítékok, valamint a tárgyaláson elhangzottak értékelését követően az alábbiakat állapította meg. A kérelem az alábbiak szerint alapos. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 70/A. (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. A (2) bekezdés szerint: Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. Az Alkotmány 54. (1) bekezdése azt is rögzíti, hogy Minden embernek vele született joga van az emberi méltósághoz. Az Alkotmánybíróság többek között a 8/1990.(IV. 23.) számú határozatában is rámutat arra, hogy az emberi méltósághoz való jogot, úgynevezett általános személyiségi jog megfogalmazásának tekinti. A hatóság által indított eljárás jelen ügyben kizárólag annak megállapítására irányult, hogy a Miskolci Gyermekvédelmi Központ által, a július 19 én lefolytatott, az intézmény számítógép rendszerének szúrópróbaszerű ellenőrzését követő vizsgálata panaszos vonatkozásában megvalósította e az Ebktv. 10. (1) bekezdése szerinti zaklatás törvényi tényállását. Az Ebktv. 10. a szerint zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a 8. ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. A Kérelmező által csatolt dokumentumokból megállapítható, hogy a munkaviszony felmondással történő megszüntetése miatt panaszos által a Miskolci Gyermekvédelmi Központtal szemben indított, 1.M.1359/2007. számú munkaügyi per során a bíróság vizsgálatának tárgyát képezi foglalkoztatási jogviszony megszüntetésével összefüggésben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése. Erre figyelemmel a hatóság az Ebktv. 21. c) pontjában foglaltak megtartására nem terjesztette ki vizsgálatát. Az osztott bizonyítás Ebktv. 19. ban foglalt szabályai szerint az egyenlő bánásmód megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett személynek (Kérelmezőnek) kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, és hogy rendelkezett az Ebktv. 8. ában meghatározott valamely védett tulajdonsággal. Ezzel szemben az eljárás alá vontat terheli annak bizonyítása, hogy a Kérelmező által valószínűsített körülmények nem állnak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetőleg az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles azt megtartani. Az Ebktv. 4. h) pontja értelmében az egyenlő bánásmód követelményét a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani.

5 A 30/1992. (V.26.) AB határozat kiemeli, hogy az alapjog korlátozásának alkotmányosságához szükséges, hogy az megfeleljen az arányosság követelményeinek, az elérni kívánt cél fontossága és ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással, vagyis a szükségesség arányosság követelménye alapján az alapjog jelen esetben az emberi méltósághoz való jog korlátozása során figyelembe kell venni a legenyhébb eszköz kiválasztásának követelményét. Az arányosság elvének megtartásához, alkalmazásához egyensúlyt kell teremteni az elérendő cél és az alkalmazott eszköz vagy eszközök között. Tárgyi ügyben fenti egyensúly a nevelőtanári szobában található számítógépet az érintett időpontban használó fiatal kilétének kiderítése és az ennek érdekében lefolytatott vizsgálat összefüggésében került értelmezésre. A hatóság az ellenőrzés nyomán lefolytatott belső vizsgálattal kapcsolatban az intézkedéssorozat szükségességi, arányossági és alkalmassági elemét vonta látóterébe. A számítógépes ellenőrzés utáni vizsgálattal kapcsolatban az eljárás alá vont a tárgyaláson szóban, majd jogi képviselője írásban is határozottan kijelentette, hogy nem munkajogi fegyelmi eljárásról volt szó, annak ellenére, hogy C.C. Igazgató és a tanúként meghallgatott Otthonvezető is a hatóság előtt arra irányuló nyilatkozatot tett, hogy a panaszos megszegte az SZMSZ előírásait. Az eljárás alá vont írásbeli nyilatkozatában is kifejtette, hogy az Utógondozó Otthon vezetőjének többszöri szóbeli figyelmeztetését követően év május 2 án igazgatói utasítást is adott ki a nevelői számítógép használati rendjéről. A nyilatkozat ezen részében az eljárás alá vont felkiáltó jeles megjegyzéssel jelzi is, hogy Kérelmező azon magatartásával, hogy a szóbeli és írásbeli utasításokkal szembentovábbra is engedélyezi a fiataloknak a számítógép használatát munkafegyelmi vétséget valósít meg. A hatóság előtt tanúként meghallgatott B.B. (panaszos közvetlen felettese) kijelentette, hogy Kérelmezőt többször is figyelmeztette szóban, hogy ne engedje be a fiatalokat a nevelői szobába és ne biztosítson számukra hozzáférést a tanári számítógéphez. A tanú ezt azért is indokolatlannak és szükségtelennek tartotta, mert elmondása szerint a tanári szobán kívül még három vonal áll az otthonban lakók rendelkezésére a világhálón történő barangolásra. Az arányosság fent idézett elve megköveteli, hogy az elérni kívánt cél fontossága és az okozott alapjog (jelen esetben az emberi méltósághoz való jog) sérelmének súlya összhangban legyenek egymással. A hatóság véleménye szerint, amennyiben az eljárás alá vont kizárólag Kérelmező SZMSZ alapján fennálló felelősségét vizsgálta, akkor hasonlóan kellett volna eljárnia, mint azokban az esetekben amikor panaszos igazgatói, illetve otthonvezetői figyelmeztetésben részesült. Ezzel kapcsolatban azonban éppen az eljárás alá vont jelentette ki, hogy adott ügy vonatkozásában panaszossal szemben nem folyt fegyelmi eljárás. Ebben az esetben viszont a korábbi eljárásokhoz viszonyítva enyhébb vizsgálati módszer és eszköz megválasztása lett volna arányos. A hatóság felhívja arra is a figyelmet, hogy az eljárás alá vont által elérendő célként megnevezett és szorgalmazott adott témában fiatalokkal történő elbeszélgetést lényegében a panaszos augusztus 13 án kelt feljegyzésének tanúsága szerint megvalósította, ezt azonban az eljárás alá vont képviseletében eljáró C.C. Igazgató augusztus 15 én kelt igazgatói utasításában nem tartott elfogadhatónak. Feleslegesnek nevezte, hogy panaszos a fiatalokkal folytatott beszélgetése során kitért a szexuális tartalmú oldalak letöltésére, mivel a nevelői szobában található számítógépet a bennlakók nem használhatják, azt csupán Kérelmező engedi meg nekik. Ennek ellenére az eljárás alá vont intézményen belül már július 20 án nyilatkozatot írattak alá a fiatalokkal a tanári számítógép július 2 ai 8 és 20 óra közötti időintervallumban történő használatára vonatkozóan. A hatóság álláspontja szerint, amennyiben a nevelőtanári szobában található számítógép használatát valóban kizárólag panaszos tette lehetővé a fiatalok számára, akkor a nyilatkozat aláírásával számukra egyértelművé, beazonosíthatóvá kellett hogy váljon a vizsgálat célja.

6 C.C. Igazgató a augusztus 23 án rögzített jegyzőkönyv tanúsága szerint (melynek tárgya szintén az érintett internetes oldalak látogatása volt) határozottan ki is jelenti, hogy amennyiben a fiatalok a házirendet nem tartják be, úgy a megállapodás szerinti következményt vállalniuk kell. Fenti mondat ellentétes az eljárás alá vont által későbbiekben előadottakkal; vagyis azzal, hogy az érintett fiatallal csupán el szeretett volna beszélgetni. A hatóság tárgyi ügyben Kérelmező védett tulajdonságaként fogadta el közvetlen felettesével szemben fennálló eltérő szakmai véleménynyilvánítását, mint az Ebktv. 8. j) pontja szerinti védett tulajdonságot. Kérelmezőnek ugyanis ezen, személyéhez szorosan kötödő helyzetével összefüggésben kellett elszenvednie az eljárás alá vont részéről megnyilvánuló magatartást, ami ellenséges, támadó és megszégyenítő környezet kialakítására volt alkalmas. Az eltérő véleménnyel kapcsolatosan az ügyben meghallgatott védett tanú úgy fogalmazott, hogy a panaszos közvetlen felettese nehezen viseli, ha valakinek más a véleménye, valamint, hogy újdonság volt, hogy Kérelmező ellentmond az Otthonvezetőnek. B.B. Otthonvezető tanúkénti szóbeli meghallgatásán melyet később írásban is megerősített alá is támasztotta panaszos rossz személyes viszonyra vonatkozó állítását. Vallomásában csupán a kettejük közötti kapcsolat megromlásának idejét helyezte a Kérelmező által megjelöltnél korábbi időpontra, a év elejére. A hatóság a továbbiakban nem fogadta el az eljárás alá vont azon védekezését, hogy az adott eset kapcsán lefolytatott vizsgálat megfelelt az arányosság követelményének, mivel a Kérelmezővel szemben lefolytatott eljárás indokolatlanul nagy nyilvánosság előtt a fiatalok többszöri meghallgatása, nyilatkoztatása és jelenléte mellett történt, így az fokozottan alkalmas volt arra, hogy panaszossal szemben megalázó, megszégyenítő környezet alakuljon ki; illetve, hogy emberi méltóságán és jóhírnevén csorba essen. Ezt támasztja alá az 1. számú védett tanú meghallgatásán elhangzott azon kijelentés is, hogy a pornó oldalak nézegetése beszédtéma volt a kollégák között is, a gyerekek között is. Aki ismeri Kérelmezőt az csak nevethetett a felvetésen, de dolgoznak ott mások is, az emberek sokfélék, akad közöttük olyan is aki szeret csámcsogni rajta. A hatóság kiemeli, hogy nem a vizsgálat szükségességét vitatja határozatában; megítélése szerint annak módja sértette panaszos emberi méltóságát. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület által a zaklatás és szexuális zaklatás fogalmáról évben kibocsátott állásfoglalás kiemeli, hogy a hatósági eljárás során figyelembe kell venni az eset összes körülményét, így például az elhangzó kijelentéseket, azok jellegét, valamint azt a helyzetet, amelyben elhangzanak. Erre tekintettel, a hatóság azt is számításba vette, hogy tehetett e volna az intézmény vezetője olyan lépéseket; lefolytathatott volna e olyan eljárást, mely figyelembe veszi az eset összes körülményét, annak kényes természetét; valamint, hogy figyelembe vette e az internetes oldalak tartalmának speciális alkalmasságát arra, hogy Kérelmező élcelődés, gúny vagy éppen durva tréfa tárgyává válhat. A hatóság álláspontja szerint az adott témában lefolytatott eljárás fokozottan stigmatizáló hatást fejtett ki panaszos vonatkozásában nemcsak a fiatalok, hanem a munkatársak körében is; mellyel Kérelmező emberi méltósága, jóhírneve aránytalanul sérült. Növeli az aránytalanságot az a tény is, hogy az adott témában lefolytatott vizsgálat nem vezetett eredményre. A hatóság arra is felhívja a figyelmet, hogy különösen fontos minden körülmény mérlegelése egy olyan intézmény esetében, ahol alapvető jelentőségű a nevelőtanár és a nevelt fiatalok közötti tisztelet megléte, fenntartása. Fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont Miskolci Gyermekvédelmi Központ által az érintett internetes oldalakkal kapcsolatban lefolytatott vizsgálat megvalósította az Ebktv. 10. (1) bekezdésébe foglalt zaklatás törvényi tényállását. A Kérelmezővel szemben a szolgálati ideje alatt a nevelőtanári szobában található számítógépről történő szexuális tartalmú internetes oldalak látogatásával kapcsolatban lefolytatott vizsgálat módja panaszossal szemben megalázó, megszégyenítő környezetet alakított ki, egyúttal alkalmas volt Kérelmező emberi

7 méltóságának, jóhírnévhez való jogának a megsértésére is. A szankciók alkalmazásával kapcsolatban a hatóság azt állapította meg, hogy jelen esetben azok megelőző, visszatartó hatásának eléréséhez a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltásán túl szükséges a határozat nyilvánosságra hozatala is. A hatóság ezért az eljárás alá vonttal szemben az Ebktv. 16. b) és c) pontjaiban meghatározott szankciókat alkalmazta. A hatóság felhívja az eljárás alá vont figyelmét az Ebktv. 10. (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. A hatóság eljárására és hatáskörére az Ebktv., a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.), valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) vonatkozik. Határozatomat az Ebktv. 15. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. Az eljárás során felmerült eljárási költséget a R. 14. (2) bekezdése alapján az eljárás alá vont viseli. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Ebktv. 17. (3) bekezdése, valamint a Ket. 98. (3) bekezdése és 109. (2) bekezdése biztosítja. Budapest, május 23. Dr. Demeter Judit Elnök A határozat június 29. napjától jogerős és végrehajtható Budapest, Margit krt. 85. Tel.: (1) ;Fax.: (1)