IV. SZAKRALITÁS, ÁLLAMREND

Átírás

1 IV. SZAKRALITÁS, ÁLLAMREND 1./ Bolyongani faluról falura. Durva darócban gazdag, tiszta szellem. Egymás szolgája mind és nem ura. Csecsemő csámcsog minden anyamellen. Így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, sót párolunk és vásznakat szövünk s míg kisebbítnek, lassan megnövünk. (Dsida Jenő: Tükör előtt) 2./ Magasabb szinten ( ) a geometria választja el a szakrális világot a profántól. ( ) Természetesen nem minden geometria szakrális. A geometria ( ) a majdani lakók kényelmét szolgáló épületek elhelyezése és felépítése szempontjából volt hasznos. 'Szakrálissá' akkor vált, amikor az istenek kedvében akartak járni. Templomot például kizárólag akkor szentelnek fel, ha az épület mind a szakrális arányokkal, mind a tájolással kapcsolatos különleges elvárásoknak megfelel. Az arányok és a tájolás fontossága oly sok kultúrában megjelenik, olyannyira univerzális, hogy ezek alighanem valami létező rendet tükröznek. ( ) Ahogy a számok szentek voltak a püthagoreusok számára, úgy az ókori görögök a geometriát tekintették szakrális tudománynak - ez volt ugyanis az érvelés legmegfoghatóbb és ugyanakkor legelvontabb formája. A geometria ( ) számos dolog archetipikus mintázata de talán minden dologé, legyen az noumenon /azaz olyan valami, amelynek létezése érzékelhető, de nem bizonyított/, fogalmi, matematikai, természeti vagy építészeti jelenség. ( ) A szakrális geometria természetesen attól is szent, hogy megmutatja az Isten keze munkája mögött például a kristályok szerkezetében, folyóvizek áramlásában, a páfránylevél kipöndörödésében vagy az ammoniták kagylóházának növekedésében rejlő mintázatot, azaz a növekedés folyamatát irányító mintát. (Stephen Skinner: Szakrális geometria A kód megfejtése) 3./ A természet (a bennünket /is/ éltető ANYA TERMÉSZET) a maga rendjével, szépségével, folytonos változásával (és e változások törvényszerű rendjének állandóságával) maga az ISTENI MEGNYILATKOZÁS. Másképpen: a MINDENHATÓ ATYA ISTEN a TERMÉSZET nevű 'szóvivője' útján tart kapcsolatot velünk, emberekkel (akik magunk is e kozmikus rendszer részei vagyunk egyszerre 'alakítók' és 'alakulók'). Amikor az alakítást és az

2 alakulást egyidejűleg isteni HARMÓNIA jellemzi, akkor érvényesül a történésekben a SZAKRALITÁS. (Ludányi-Horváth Attila /2009./) 4./ (...) Az univerzum működése és az ember fejlődése is teljesen egységes, energetikai törvényszerűségek szerint folyik. Az univerzum evolúciós fejlődése, a bolygók fejlődése, Földünk változása és rajta az emberi sors törvényszerűségei egymástól elválaszthatatlan egységet alkotnak. Ezen evolúciót mozgató erők alól az ember sem vonhatja ki magát. Semmiféle szabad akarat nem ad lehetőséget arra, hogy az ember kénye-kedve szerint beavatkozzon ebbe a fejlődési rendbe. Ennek a bizonyos fejlődési spirálnak az ember csak része, igaz, hogy elválaszthatatlanul szerves része. A fejlődés törvényszerűségei megismerhetőek az ember számára, de csak akkor érthetőek meg igazán, ha ragaszkodunk ezen alaptörvények szigorú értelmezéséhez. Nem bújhatunk ki alóla érzelmeinkre, hatalmi ambícióinkra hallgatva. Ahhoz, hogy megértsük a körülöttünk zajló változásokat, melyek napjainkban hihetetlen módon felgyorsulóban vannak, meg kell értenünk a változásokat mozgató erők milyenségét. Ezek az erők ( ) a világmindenséget mozgásban tartó egységes és egyetemes energetikai törvények. Megértésük nem igényel nagy megerőltetést, csak másként gondolkodást. Ennek a másként gondolkodásnak a logikáját megértve - következetesen értelmezve az élet minden jelenségére haladhatunk előre életünk mozgatóerőinek megismerésében: az egészség megtapasztalásában éppúgy, mint elmúlt történelmünk megértésében. Csak úgy érthetjük meg jövőnk irányát, ha hazugságtól mentesen újraértelmezzük történelmünket az elmúlt minimum ötezer évet - ragaszkodva az energetikai törvények szigorú alkalmazásához. (Harsányi László: Nostradamus! Most én mondom... ) 5./ Kizárólag az olyan emberi társadalom ébreszt és érdemel általános elfogadást, melyet kozmikus elvek alapján igazgatnak és szabályoznak, és így nyilvánvalóan tükrözi a természet és a mennyek rendjét. (John Michell: Atlantisz öröksége) 6./ A zöld mozgalmak ott hibázzák el, hogy nincsenek tekintettel a szakrálisra. (Molnár V. József) 7./ Új gondolkodásra lenne szükség, ami valójában nagyon is régi, hiszen az alapja az emberi felelősség és lelkiismeret. Ez utóbbi nagyon jó szó, azt fejezi ki, hogy ismerem a lelkemet, vagyis tudom önmagamat kezelni. Ha valakinek jó a lelkivilága, akkor boldog. ( ) Első lépésként tehát az embereknek vissza kellene

3 adni a lelkét. ( ) vissza kell kapni a múltat, az elhazudott történelmet végre igaz módon felmutatni. Aztán vissza kell adni az élet szakralitását. Az, hogy élek a világon, nem azt jelenti, hogy az én életemnek kell a legjobbnak lennie. De minden egyes személynek feladata önmagát finomítani és egyben környezetét is javítani. És ez szakrális feladat. (Püski István: Új Szárszó kellene /riportban/) 8./ (...) A világot az új világkorszakban csak olyan minőségű államférfiak vezethetik, akik alkalmasak arra, hogy elviseljék az új, visszaalakított Korona energetikai viszonyait annak érdekében, hogy újra lekerülhessen a Földre egyenes úton az isteni akarat. Olyan emberek kerüljenek az államok élére, akik képesek felvenni a kommunikációt ( ) a szellemi hierarchiákkal, és ne a pénzemberek legyenek azok, akiknek rövidlátó érdekei határozzák meg a kormányzás mindenkori irányát. (Harsányi László: Nostradamus! Most én mondom... ) 9./ Úgy gondolom, ( ) hogy a lélek először is azt hozza mozgásba az emberben, amit én kollektív lelkiismeretnek nevezek, és ami tudattalan. Ez a kollektív lelkiismeret kapcsolja össze a csoportokat és a családokat. Ügyel arra, hogy senki se tűnjön el. Ez a csoport-lelkiismeret, amelynek mindenki egyaránt a részét alkotja, és amely fölérendelt irányítóként egy bizonyos cél felé tart. Ez a cél elsőként a csoport fennmaradása. ( ) A haza elfogadása: Összeköttetésben állunk népünkkel és a hozzátartozó emberek sorsával. Nem lehet, és nem is szabad elmenekülni előle. Ez nagyon fontos. ( ) Aki vállalja, hogy osztozik a népe sorsában, még ha nagyon nehéz is, békét talál a lelkében, és elegendő ereje lesz. (Bert Hellinger: A forrás nem kérdi, merre visz az útja) 10./ Mostanában Nyugaton minden rothadt, és akiben még van élet, Anteusként új erőre kaphat, ha megérinti Kelet földjét. Akkor egy-két év múlva egészségesen és erősen tér vissza. (Paul Gauguin /1890./) 11./ A 'Szabadság, Egyenlőség, Testvériség' jelszó ( ) undorító képmutatásnak hat a francia lobogó alatt, hiszen az embereket könyörtelenül kihasználják és kiszolgáltatják a csendőrség önkényének. Emellett még arra kényszerítik őket, hogy azt kiáltsák: ( ) Éljen a köztársaság! (Paul Gauguin /1901./) 12./ Európában a leendő nemzedék számára szörnyű idő érik: az arany uralma.

4 13./ Az erkölcs helyébe az anyagiasság lépett. (Paul Gauguin) (Vincent van Gogh) 14./ Fontos megállapítás, amelyet Mahathir szingapúri miniszterelnök tett az európai államfők előtt 1996-ban: 'Az ázsiai értékek egyetemes értékek, az európai értékek európai értékek.' Ezzel nem kevesebbet jelentett ki, mint azt, hogy az ázsiai értékek megfelelnek a természetjognak, míg az európai értékek nem, vagy csak részlegesen. (Síklaky István: A civilizációk összecsapása magyar szemmel; Mit tanulhatunk mi, magyarok, Huntingtontól?) 15./ A hébereknek egy olyan rendszerük volt, amely bizonyos időközönként helyrebillentette a társadalom ingáját, anélkül, hogy különféle adózási formákat alkalmaztak volna (a magas adókból befolyó pénz gyakran bátorítja a kormányok zabolátlan költekezését). Ez volt a jubileum. ( ) Ötvenévenként elengedtek minden adósságot, felszabadították a rabszolgákat, és egyenlően szétosztották a vagyont. Az egész törzs alkalmazta ezt a rendszert. ( ) Léteztek más biztonsági mechanizmusok is, amelyek segítettek megőrizni a zsidó nemzet városállamának törzsi ízét: a király például nem halmozhatott fel rendkívüli mértékű vagyont, a közösség gondját viselte az özvegyeknek és az árváknak, a kereset pedig csak munkából származhatott, tőkéből nem (törvény tiltotta kamatok felszámítását). ( ) (Thom Hartmann: Az ősi napfény utolsó órái) 16./ Ha kétezer évvel ezelőtt egy dollárt betettek volna egy bankba mindössze két százalékos kamatra, akkor kétezer év alatt az az egy dollár mára 25 ezer trillió dollárra nőtt volna, ami azt jelenti, hogy az egész földgolyó teljes vagyonának négyszeresét kéne kifizetni a szerencsés befektetőnek. Ennek magyarázata a kamat intézménye. Nem véletlen, hogy minden ősi kultúra, minden vallás erkölcstelen dolognak tartotta a kamatot. De mivel felszámolni nem lehetett, boldogabb korokban az államok időről időre hatalmi szóval eltörölték az emberek tartozásait azért, hogy ne lehessen nemzedékeken átívelően gúzsba kötni a családokat, a közösségeket, a jövőt. Ezt hívták kikürtölésnek. Vagyis az emberiség évezredek óta küzd ezzel a jelenséggel. Magyarország válságának is egyik fő oka ez a kamatszivattyú. ( ) a másik a profitszivattyú.

5 (Bogár László: Nincs sok időnk /riport, 2009./) 17./ A 'Two Treatises Of Government' /1690.!!!/ című könyvében Locke az alkotmányos monarchia mellett tette le a voksát. Társadalmi szerződésről megfogalmazott elméletében síkraszáll az emberek természetes, eredendő jogai mellett, az alkotmányos törvénykezést véli helyénvalónak, és többségi irányítást javasol. Még ennél is továbbmegy, amikor azt írja, ha a kormányzó testület erőszakot tesz a kormányzott emberek eredendő, elidegeníthetetlen jogain, akkor az embereknek joguk van megdönteni azt a kormányt. ( ) A Locke-féle emberi elidegeníthetetlen jogok váltak az Amerikai Emberi Jogi Nyilatkozat alapjává, és a Függetlenségi Nyilatkozat /(Williamsburg, 1776.!/ is sokat köszönhet Locke politikai írásainak. (B. Michael Thorne és Tracy B. Henley: A pszichológia története) 18./ A marxisták/kommunisták ott rontották el, hogy a vagyont a javakban, szolgáltatásokban és a tőkében mérték, tehát ezeket próbálták az irányításuk alá vonni. Nem értették meg, hogy az idősebb kultúrákban a vagyon fogalma a biztonságot, a létbiztonságot és a szentségesség mindennapi megtapasztalását takarja. Ezek minden emberi szükséglet közül a legalapvetőbbek. Rendkívül nehezen elégíthetők ki, ha egy olyan nagy társadalmi csoportnak vagyunk a tagjai, mint például egy nemzetállam. 'Mindenkinek a szüksége szerint, mindenkitől a képességei szerint' ez az alapvető idősebb kultúra koncepció, amelyet a kommunisták a fiatalabb kultúrák kontextusában alkalmaztak, ezért már az első pillanattól halálra volt ítélve. Miközben megpróbálták újra felosztani az anyagi javakat, egy újabb 'fiatalabb kultúra' típusú domináns osztályt szültek: a bürokratákat. (Thom Hartmann: Az ősi napfény utolsó órái) 19./ A kayapo törzs gazdasága legalábbis a fehér ember érkezése előtt a miénktől eltérő alapokon nyugodott. Nem az számított vagyonosnak, akinek valamiből a legnagyobb mennyiség volt raktáron, sem az, aki az élethez szükséges javak felett rendelkezett. A vagyonosság fogalma az egész törzsre vonatkozott olyan értelemben, hogy az képes saját magát mint egyetlen entitást fenntartani, és képes hozzájárulni ahhoz, hogy a törzs minden tagjának naponta lehetősége legyen személyesen megtapasztalni a szent Teremtő jelenlétét. A törzstagok legfontosabb szerepe az, hogy támogassák társaikat. A törzs tehát a létbiztonságot és a szentséggel való kapcsolódás feltételeit biztosítja tagjainak, ahelyett, hogy fizikai

6 javak előállítására és felhalmozására helyezné a hangsúlyt, (Thom Hartmann: Az ősi napfény utolsó órái) 20./ (...) Indokolt, hogy jelen korunkban erről a misszióról elkezdjünk beszélni. Ez azért igen fontos, mert az emberiség jövendő sorsa az eddiginél nagyobb mértékben fogja az embereket közös emberiség-misszióhoz vezetni. Ehhez a közös misszióhoz az egyes népek fiai azonban csak akkor adhatják megfelelően szabad, konkrét hozzájárulásukat, ha mindenekelőtt megértik népüket, megértést tanúsítanak aziránt, amit 'népi önmegismerés'-nek nevezhetnénk. ( ) A népszellem nem jelenik meg olyan külső alakban, amit észlelőszervekkel, vagy külső érzékekkel látni vagy észlelni lehetne, (...) de mindazonáltal tökéletesen reális lény. (Rudolf Steiner: Az egyes népszellemek missziója /1910.!/) 21./ Egy nép nem csinálhat akármiféle irodalmat, nem növeszthet kezeket annak megragadására, amit nem neki kell megragadnia. A korlátozottság a zseni gazdagsága, s nem mindig azok a gazdag népek, amelyeknek mindenre van kezük. ( ) Elhiszem, hogy az államban hasznosan egészíthetik ki egymást a különböző nációk, az irodalomban soha. Nem igaz, hogy egy nép irodalmának mindenfélének kell lennie. Szent a korlátozottság, amely a faj eredetiségét domborítja ki. Azt kell csinálnunk, amire készültünk. Ahhoz a szerephez legyen bátorságunk, amelyet a népek szerepeinek a kiosztója nekünk szánt. S igenis tiltakoznunk kell az idegen istenek, idegen alkat és idegen célok ellen, nem a gyűlölet, de a tiszta művészet nevében. (Németh László: Készülődés; Ihlet és ügyesség /1927./) 22./ Különbség mindig lesz a nemzetek között, éppen úgy, mint az egyének között. A művelődés fejlődése szempontjából különbségekre mindig szükség is van. A nemzetek közötti egyenlőség éppen úgy emberi eszmény, mint az emberek közötti egyenlőség. Mindkettő a természet rendje ellen van és csak megfelelő intézmények útján valósítható meg. Egyenlőség törvények nélkül elképzelhetetlen és nincs is erkölcsi igazolása. Ez a tétel a társadalmi és a nemzetközi életre egyaránt érvényes. Egyedül a törvény teszi az egyenlőséget lehetővé, akár egyénekről, akár nemzetekről legyen is szó. (...) (Emery Reves: Demokratikus Kiáltvány /1947./) 23./ (...) A valóság közbeszólt. A jelenlegi, valóban globális gazdasági válság

7 kapcsán kiderült, hogy a multinacionális vállalatoknak is van hazájuk. S nemcsak hogy van hazájuk, de amikor fontos kérdésekről van szó, akkor bizony ezek a cégek is országaik érdekeit helyezik előtérbe a profitérdekükkel, valamint az írott és íratlan szabályokkal szemben. ( ) A nemzetközi kapcsolatokat elsősorban a nemzeti érdekek határozzák meg, és alapvetően a különböző államok mozgatják. ( ) A fajsúlyos diplomáciához helyi jelenlét kell. ( ) Ezért is rémisztő hír, hogy a Külügyminisztérium további külképviseletek bezárását tervezi. Az elmúlt években kialakult az a nézet, hogy a magyar állam ezen állomáshelyei nem is fontosak. Ez azonban rövid távú szemlélet, 'az állam a külpolitikában már nem is olyan fontos' és a 'merjünk kicsik lenni' gondolatok logikus következménye. Az állam azonban igenis fontos, és mi sohasem akartunk kicsik lenni. ( ) a külképviseletek ( ) bezárása olyan, mintha egy végtag működési zavaraira azonnal amputációval válaszolnánk. (Orbán Anita: Az állam visszatérése) 24./ Az államok eredendően köz-társaságok, hiszen lét-okuk a nép jól-léte; a közösség védelme, az igazság érvényesítése, a javak, terhek, jogok és kötelességek méltányos elosztása. A közüdv. ( ) a szent királyok életükkel feleltek népük jól-létéért. ( ) Az ősállam nem monarchikus, arisztokratikus, diktatórikus vagy demokratikus, mert nem hatalom, hanem uralom. Gondoskodás: a földi és égi javak arra szolgálnak, hogy szétosszák őket. Mégpedig úgy, hogy az erős nem magának oszt. ( ) A liberális ideológia ( ) az egyén jogait hirdeti a közösség rovására. ( ) A köz-társaságok meggyöngülése együtt járt a magántársaságok megerősödésével. (Czakó Gábor: Magánállamok) 25./ A királyi rang a taoista és a közép-amerikai gondolkodásban egyaránt a közvetítés tevékenységét jelenti a lét szintjei vagy síkjai a Menny és a Föld között. A király látja el 'a világ középpontban tartásának' szerepét, fenntartva a rendet a kozmikus tengely közepén elfoglalt helyéről. Ha egy hasonló 'világ-középpontosító' feladatnak kell eleget tenni ahhoz, hogy jelenlegi civilizációnkat áttérítsük egy másik ösvényre, úgy egy ilyen lökés csak az uralkodó struktúrán kívülről érkezhet talán egy némiképp bohém és elidegenült értelmiségi perspektívájából, aki születése és neveltetése révén képes felfogni az egész mintázatot ( ). (Daniel Pinchbeck: 2012 Egy titokzatos civilizáció elképzelései a közeljövőnkről) 26./ A közösség akarata demokráciában mindig a többség és kisebbség

8 folyamatos vitájában születik meg, bizonyos témák szabályozásával kapcsolatos érvek és ellenérvek szabad megfontolásai alapján. Ezek a viták nemcsak a parlamentben zajlanak, hanem és elsődlegesen a politikai gyűléseken, újságok és könyvek hasábjain vagy a közvélemény egyéb csatornáin. (Hans Kelsen, a XX. század egyik legnagyobb jogtudósa) 27./ A legtöbb társadalmi mozgalomnak két ágazata van: a politikai és a kulturális. A kulturális ág legtöbbször sokkal kiterjedtebb; itt ( ) az embereknek van idejük új értékeket, életmódokat, értelmezéseket felfedezni, új filozófiákat kovácsolni, ( ). (Paul H. Ray-Sherry Ruth Anderson: Kulturális kreatívok; akik képesek megváltoztatni a jövőt) 28./ (...) egy amerikai professzor megkérdezte, a kommunizmus és a neoliberalizmus bukása után mi vár Magyarországra. Ez az egyik legnehezebb kérdés.(...) A kultúra terén, melynek motorja az oktatás, kellene következetes változásokat elérni. A kultúra politikai értelemben stratégiai kérdés. Az emberek a kultúrából kapják meg azokat az impulzusokat, hogy mit kezdjenek az életükkel, hogy a létfenntartáson túl mi lehet az élet értelme. Továbbá nem mindegy, hogy egy kormány ösztönzi-e a gondolkodást és a véleménynyilvánítás szabadságát, vagy pedig gátolja azt. Az elmúlt években rákényszerítettek a közéletre egy olyan gondolkodásmódot, ami a hatalmon lévőknek jó, de a szocializmus restaurációja volt. Ha csak ezen tudna változtatni az új kormány, az is óriási dolog lenne. ( ) A szólás szabadsága nem abból áll, hogy csak azt fogadom el, ami nekem mint hatalmon lévőnek megfelel. (Lánczi András: Elfojtott energiák /riport/, 2009.) 29./ A párt ahogy neve is mutatja csak részt tud képviselni, az egészet nem. A nemzet léte nem múlhat sem pillanatnyi, sem négy évre szóló pártérdekeken. Ezért van szükség pártoktól független szervezett mozgalomra, ami kontroll tud lenni a pártok felé. (Vukics Ferenc, a Magyarok Szövetsége alapítója /riportban/) 30./ Olyan problémákat kell megoldani, amelyeket sem a pártok, sem a szavazók, de talán még a szakemberek sem értenek meg. Korunk napjainknak jobban megfelelő politikai és társadalmi eljárásokat igényel, ezeket azonban még föl kell fedeznünk.

9 (Aurelio Peccei /Nobel-díj/; idézi: Moser Miklós: Körforgások a természetben és a társadalomban /1997./) 31./ (...) el fog jönni az idő, amikor az emberi értelem urává lesz a tulajdonnak, és meghatározza az államnak a védelmébe vett tulajdonhoz való viszonyát, valamint a tulajdonosok kötelezettségeit és jogainak határait. A társadalom érdekei az egyéni érdekek fölött állnak, s a kettőt igazságos, harmonikus viszonyba kell hozni egymással. Ha a jövőnek is a haladás lesz a törvénye amint a múlté volt -, a puszta vagyonszerzés nem lehet az emberiség végcélja. A civilizáció kezdete óta eltelt idő csak egy töredéke az ember azelőtti létének, és csak egy töredéke az eljövendő koroknak. Egy olyan pályafutás végén, amelynek a vagyonszerzés a végcélja, a társadalom felbomlása fenyeget, mert egy ilyen pályafutás a saját elpusztításának elemeit hordja magában. A kormányzat demokráciája, a társadalmi testvériség, a jogok és kiváltságok egyenlősége, valamint az egyetemes népoktatás a társadalom következő, magasabb szintjének árnyékát vetik előre, amely felé a tapasztalás, értelem és tudás állandóan törekszik. Ez az ősi nemzetségek szabadságának, egyenlőségének, testvériségének megújulása lesz. (L. H. Morgan; idézi: Moser Miklós: Körforgások a természetben és a társadalomban /1997./)