18/2006. (IX.28.) rendelet. Vecsés Város helyi építési szabályzatáról

Átírás

1 1. oldal 18/2006. (IX.28.) rendelet Vecsés Város helyi építési szabályzatáról [egységes szerkezetben a 21/2007.(IX.18.), 22/2007.(IX.18.), 2/2008.(I.22.), 9/2008. (IV.29.), 14/2008. (VI.26.), 19/2008. (IX.16.) rendelettel ] Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Vecsés Város építési szabályzatáról - a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. -a (1) bekezdésének, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló és az évi CXV. törvénnyel módosított évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. -a (3) bekezdése c) pontjának felhatalmazása alapján - a következő rendeletet alkotja: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya Vecsés Város (a továbbiakban: település) közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó településen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint e rendeletben közzétett helyi építési szabályzat (a továbbiakban: VÉSZ) és szabályozási tervek rendelkezései szerint szabad. (3) A rendeletet a következő mellékletekkel és függelékekkel együtt kell alkalmazni; a) mellékletek 1. melléklet: T-1/M1 szabályozási terv (M=1:4.000, 10 db. szelvény), 2. melléklet: T-2/M1 Dobó Katica utca térsége szabályozási terve (M=1:1000), 3. melléklet: T-3/M1 Budai Nagy Antal utca térsége szabályozási terve (M=1:1000), 4. melléklet1: T-4/M2 Lőrinci út és környéke Szabályozási terve (M=1:2000), 5. melléklet: T-5 Kakucsi út és Gyáli csatorna menti terület szabályozási terve (M=1:2000), 6. melléklet: T-6 Alacskai csomópont térsége szabályozási terve (M=1:4000), 1 Módosította 19/2008.(IX.16.) rendelet 1.

2 2. oldal 7. melléklet1: T-7 Üllői út - városhatár térség (AIRPORT-CITY) szabályozási terve (M=1:2000), 8. melléklet: T-8 A 4. sz. főút - vasút - lakóterület közötti terület szabályozási terve (M=1:2000), 9. melléklet: T-9/M1 Széchenyi utca - Gyáli út menti terület szabályozás terve (M=1:2000), 10.melléklet:T-10 A 400. sz. (régi 4. sz.) főút - Ecseri út - Gyáli patak - közigazgatási határ által határolt terület szabályozási terve (M=1:2000), 11. melléklet: T-11 OSCAR AIR-PORT Ipari-, logisztikai- és vállalkozási park szabályozási terve (M=1:4000), 12. melléklet2: T-12 Halomi út /2. hrsz-ú út - közigazgatási határ hrsz-ú (Gyálra vezető) út által határolt terület Szabályozási Terve (M=1:2000), 13. melléklet3: T-13 Az M0 autópálya - 4.sz. főút csomópontjának környéke és a j. ök. út (ecseri út) - repülőtér közötti terület Szabályozási Terve (M=1:2000), 14. melléklet4: T-14 Üllői út - vasút - közigazgatási határ által határolt terület (Keleti kapu) Szabályozási Terve (M=1:1000). 15. melléklet5: T-15 Széchenyi út és környéke Szabályozási Terve (M=1:1000), 16. melléklet6: Lanyi környéke szabályozási terve (M=1:2000). b) függelékek 1. függelék: a helyi védelem alatt álló épített és természeti értékek jegyzéke, 2. függelék: a régészeti lelőhelyek jegyzéke, 3. függelék: az elővásárlással terhelt ingatlanok jegyzéke, 4. függelék: az Lke-O-2 és Lke-Z jelű építési övezetekre vonatkozó építési hely meghatározásának ábrázolása. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet és annak mellékleteit képező szabályozási tervekben alkalmazott fogalmak értelmezése szempontjából a)7 szabályozási vonal-1: az újonnan kialakítandó közterület határa, szabályozási vonal-2: a tömbfeltárás lehetőségét biztosító szabályozási vonal, amelyet az érintett tel(k)ek megosztása, újraosztása esetén kell alkalmazni. A szabályozási tervben kijelölt utat teljes hosszában kell kialakítani, de a megvalósítás ütemezetten is történhet; b) irányadó telekhatár: az olyan telekhatár, amely az adott építési övezet előírásainak keretei között a tulajdonosi igények szerint változtatható. A meglevő telkek és a tervszerinti irányadó telkek tetszőlegesen összevonhatók, új telekosztás azonban csak a telekalakítási terv szerint engedélyezhető. Az egyes építési övezetekben az építési szabályzatban meghatározott minimális telekmérettől - a meglevő tulajdoni határok fenntartása érdekében - legfeljebb 15%-al lehet eltérni; c) meglevő belterületi határ: a tervezési térkép alapjául szolgáló földhivatali térkép kiadásának időpontjában a hatályos jogi állapotot tartalmazza; d) javasolt megszüntetés: a tulajdonosok szándékától függ, nem kötelező; e) kötelező megszüntetés: a terv megvalósításához szükséges kötelező előírás; f)7 tanyaudvar: a mező-, és erdőgazdasági területek övezeteiben a beépítés céljára művelésből kivont telekrész vagy 2 ha alatti külterületi telken maga a külterületi telek területe; g) védőterület határa: közutak, vasút és közmű védőterületén belül bármely területhasználat, növénytelepítés vagy építés, amely csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával a vonatkozó ágazati előírások szerint történhet (pl. szabadtéri raktározás, bármely építés. közműlétesítés, lekerítés, faültetés stb.); h) kiegészítő funkciójú épület: az elsődleges rendeltetést kiegészítő vagy azt kiszolgáló épület Kiegészítő funkciójú épületnek minősül: a járműtároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tároló építmény (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmény, kisipari vagy barkács-műhely, műterem, árusítópavilon, kazánház; i)7 szintterületi mutató: az épület összes bruttó szintterületének és a telek területének a hányadosa. Az építményszintek bruttó területébe nem kell beleszámítani: - az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területeit, - az első pinceszintnek minősülő építményszintek-területnek a lakásokhoz tartozó tároló-helyiségeit, 1 Módosította 22/2007.(IX.18.) rend.1. (1)bek. 2 Kiegészítette 21/2007. (IX.18.) rend.1. 3 Kiegészítette 2/2008. (I.22.) rend Kiegészítette 9/2008.(IV.29.) rend Kiegészítette 14/2008(VI.26.) rend Kiegészítette 19/2008.(IX.16.) rendelet 1. 7 Módosította 19/2008.(IX.16.) rendelet 2.

3 3. oldal - a személygépjármű-tároló területét az OTÉK által előírt mértékig. A szabályozás elemei 3. (1) A szabályozás kötelező elemeinek kell tekinteni a) a településszerkezeti tervet érintően: - a közigazgatási határvonalat, - a tervezett belterületi határt, - a közutak (országos közutak, gyűjtő utak, településszerkezeti jelentőségű utak) nyomvonalvezetését, csomópontjainak helyét és az ezekhez tartozó védősávokat, - az övezeti besorolás szerinti terület felhasználási módot, - az országos védelem elemeit (régészeti védelem, táji-természeti értékek); b) a VÉSZ-t érintően: - a közutak (országos közutak, gyűjtő utak, településszerkezeti jelentőségű utak) nyomvonalának, csomópontjainak szabályozási szélességét és védőtávolságát, - a lakó-, illetőleg kiszolgáló utakat érintő szabályozási vonalakat, - az azonos terület-felhasználási egységen belüli övezethatárokat és övezeti jellemzőket, - az egyéb védőtávolságok határait. (2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti kötelező elemektől csak a településszerkezeti terv és a szabályozási terv együttes módosításával, az (1) bekezdés b) pont szerinti elemektől a szabályozási terv előzetes módosításával lehet eltérni. (3) Irányadó szabályozási elemeknek kell tekinteni: - a meglévő belterületi határvonalat, - az irányadó szabályozási vonalakat, - az irányadó telekhatárokat, - az intézmények, közműlétesítmények megnevezéseit (beírások), - a helyi védelemre javasolt művi és természeti értékeket. (4) Az irányadó elemektől való eltérés e rendelet keretei között engedélyezhető. Bel- és külterület 4. (1) A település közigazgatási területe - a szabályozási tervben jelöltek szerint - a területhasználat intenzitásától, illetőleg a jogi állapottól függően az alábbi részekre tagolódik: a) meglevő belterület; b) tervezett belterület, az ütemezetten felhasználandó fejlesztési területekkel; c) külterület, a jelenlegi külterület a belterületbe vont fejlesztési területekkel csökkentve. (2) A szabályozási tervben belterület-bevonásra előirányzott területek belterületbe vonhatók a terven jelöltek szerint, de ez a kijelölt területek beépíthetőségének nem feltétele. Lakóterület azonban csak belterületen létesíthető. (3) A belterületbe vonás feltétele - a jogszabályokban meghatározottakon kívül -, hogy - az érintett ingatlanok csatlakozzanak a meglévő belterülethez vagy az érintett területet a szabályozási terv belterületbe vonásra jelölje ki, - az érintett terület tulajdonosai - az önkormányzattal kötött előzetes megállapodásban - vállalják a terület felhasználásához és beépítéséhez szükséges létesítési költségeket (továbbtervezés, közutak kialakítása, útépítés, közművesítés, stb.), vagy az erre alkalmas közutakkal összekapcsolva, önálló belterületként legyenek képesek városi színvonalon működni. Terület felhasználás

4 4. oldal 5. (1) A település közigazgatási területe az építés szempontjából beépítésre szánt (beépített vagy beépítésre kijelölt) és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. (2 ) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet a) lakóterület: - kisvárosi lakóterület, jele: Lk, - kertvárosi lakóterület, jele: Lke, - falusias lakóterület, jele: Lf; b) vegyes terület: - településközponti vegyes terület, jele: Vt, - központi vegyes terület, jele: Vk; c) gazdasági terület: - kereskedelmi, szolgáltató terület, jele: Gksz, - ipari, raktározási terület, jele: Gip, - mezőgazdasági üzemi terület, jele: Gmg; d) különleges terület: - jelentős zöldfelületű területek, jele: ZK, - sportolási célú, jele: ZK-SP, - temetkezési célú, jele: ZK-T, - rekreációs célú, jele: ZK-R. (3) A beépítésre nem szánt terület használata szerint lehet a) közlekedési és közműterület: - közúti közlekedési terület, jele: KÖu, - vasúti terület, jele: KÖk-V, - légi közlekedési terület, jele: RE; b) zöldterület: - közpark, jele: Zkp, - közkert, jele: Zkk, - sportkert, jele: Zsp; c) erdőterület: - gazdasági célú, jele: Eg, - védelmi célú, jele: Ev, - egészségügyi, szociális, turisztikai célú, jele: Ee; d) mezőgazdasági terület: - általános, jele: Má, - kertes, jele: Mk; e) vízgazdálkodási terület: - vízbázis, jele: V-B, - folyóvizek csatornák medre és parti sávja V-M. II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 6. (1) Az újonnan beépítésre szánt területeket felhasználni csak szabályozási terv alapján lehet.

5 5. oldal (2)1 A kialakult - részben vagy egészben már beépített - lakó-, vegyes (településközponti és központi) és különleges területen közcsatorna hiányában az építés részleges közműellátás biztosítása esetén zárt szennyvíztároló alkalmazásával is engedélyezhető, amennyiben az érintett telken keletkező szennyvizek mennyisége nem haladja meg a 15 m3/hónap mennyiséget és a tulajdonosok vállalják, hogy a vezetékes szennyvízelvezetés megépítése után egy éven belül rákötnek a közcsatornára. Átmeneti megoldást nyújtó közműpótló műtárgyként csak ellenőrzötten vízzáró medence alkalmazható, aminek szippantó kocsival való megközelítését a telken belül biztosítani kell. (3) Az egyes telkeket legfeljebb a szomszédos telkek átlagos szintjére lehet feltölteni úgy, hogy onnan a csapadékvíz sem a szomszédos telkekre, sem a közterületre ne folyjon el. (4) Terepszint alatti létesítmény létesítése esetén az építési hatóság a talajvíz magas szintje miatt talajmechanikai szakvélemény készítését is előírhatja. (5) Az egyes telkek közterület felöli sávjában csak a főrendeltetésű épülettel megegyező minőségű és azzal építészeti együttest képező egyéb rendeltetésű épület (pl. üzlet, garázs) létesíthető az általános épület-elhelyezési előírások betartásával. (6) A település területén kerítés létesítése vonatkozásában az OTÉK 44. -át a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a gazdasági területet kivéve a telek határvonalain kerítés a közterület, illetőleg a magasabban fekvő telek szintjétől mérve legfeljebb 2,0 m magassággal létesíthető - az utcai kerítés formájában, anyaghasználatában a főrendeltetésű épülettel összhangban, - a bejárat felett - kizárólag telken belül - legfeljebb 1,5 m hosszban és legfeljebb a kialakítandó kapu szélességében fedett tető; b) a már kialakult beépítés esetén, ha az oldalhatáron álló kerítések a korábbi jogszabályok alapján létesültek, az építési hatóság az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét ennek megfelelően határozhatja meg. KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 7. (1) A kisvárosias lakóterület (jele: Lk) sűrű beépítésű, több rendeltetési egységet magában foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál (OTÉK 12. (1) bek.). (2) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 12. (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésének 1. és 2. pontjában megjelölt épületek helyezhetők el. A kiegészítő funkciójú épületek közül a területen csak személy-gépjárműtároló és más rendeltetési egységhez tartozó tároló- vagy egyéb kiszolgáló épület helyezhető el. (3) Az Lk-1 jelű építési övezetben új épület létesítése vagy a meglévő tömbtelkes beépítés telkes beépítéssé alakítása csak (részletes) szabályozási terv alapján történhet. Egyéb építési tevékenység az alábbiak szerint végezhető: a) homlokzati változást eredményező átalakítás, erkélyek, loggiák utólagos beépítése, esőtetők, rácsozások, árnyékolók felszerelése, stb. csak az épület egészére vonatkozó egységes terv alapján; b) a földszinten (fogadószinten) lévő helyiségek, lakások rendeltetésének megváltoztatása csak abban az esetben, ha ez nem jár a lakófunkció zavarásával és az épület homlokzatának az egységestől eltérő átalakításával, c) meglévő épületen magastető építése, azon tetőtér beépítése csak a városképileg együtt megjelenő épületcsoportokon egységesen, azonos időben való megépülés esetén elvi engedélyezési eljárás keretében pontosított városrendezési követelmények teljesülése mellett. (4) Az Lk-2 jelű építési övezet a lakóterületet kiszolgáló, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben új építés vagy meglévő épület homlokzatot is érintő átalakítása csak elvi engedélyezési eljárás keretében, a kialakult beépítéshez illeszkedően engedélyezhető, amennyiben a szükséges parkoló-mennyiség az övezet területén belül vagy az önkormányzattal kötött külön megállapodásban meghatározott területen biztosítható. Az övezet telkeit legfeljebb olyan mértékig lehet beépíteni, hogy az megfeleljen az úszótelekre vonatkozó előírásoknak. 1 Módosította 21/2007. (IX.18.) rend.2.

6 6. oldal (5) Az Lk-3 jelű építési övezet a lakótelep területéhez kapcsolódó véderdőből létesített garázstelep területe. Az övezetben csak a lakótelep gépkocsi elhelyezését szolgáló személygépjármű-tárolók létesíthetők a meglévő növényzet védelme mellett. Az erre vonatkozó egyéb előírásokat az 1. sz. táblázat tartalmazza. (6) Az Lk-4 jelű építési övezet a kisvárosias lakóterület telkes beépítésű részének építési övezete. Az övezetben az OTÉK 12. (2) bekezdésében meghatározott épületek helyezhetők el. A kiegészítő funkciójú épületek közül csak személygépjárműés háztartási tárolóépület létesíthető. (7) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Kisvárosi lakóterület építési övezetei: mértékegysége Lk-3 Lk-4 Lk-5 Lk-6 1. sz. táblázat Kialakítható legkisebb telekméret: Kialakítható legkisebb telekszélesség : Beépítési mód: m m szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: Építménymagasság legkisebb utcai: % m - 6,0 4,0 6,0 Építménymagasság legnagyobb: m 4,0 12,5 6,0 8,0 A zöldfelület legkisebb mértéke: % Terepszint alatti beépítettség: % Max. építhető szintterület (legnagyobb szintterületi mutató) Közműellátás: épület m2 / telek m2-1,5 0,7 - teljes közműellátás KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 8. (1) A kertvárosias lakóterület (jele: Lke) laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál (OTÉK 13. (1) bek.). (2)1 A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13.. (2) bekezdésében meghatározott épület(ek), valamint a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény és sportépítmény, a szolgáltatási célú épületek közül csak a nem zavaró tevékenységű javító-karbantartó célú épület helyezhető el. (Nem helyezhető el pl. autószerelő és karosszérialakatos műhely, asztalos műhely, stb.). Az övezetekben - a szabályozási terv vagy az építési övezetre vonatkozó előírás eltérően nem rendelkezik - legfeljebb 200 telekm2-ként egy lakás, jogszabályok alapján korábban kijelölt "A" jelű zajgátló övezetben annak felülvizsgálatáig, telkenként legfeljebb egy lakóépület és két lakás létesíthető. (3)1 A kiegészítő funkciójú épületek közül az övezetben elhelyezhető: járműtároló (kivéve a munkagép tárolására szolgálót), háztartással kapcsolatos tárolóépület, barkácsműhely, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, műterem, fóliasátor, valamint az állattartási rendelet szerint tartható állatok elhelyezésére szolgáló, a rendelet előírásainak megfelelő épület. 1 Módosította 19/2008.(IX.16.) rendelet 3. (1) bek.

7 7. oldal Új lakóépület létesítése esetén legalább a létesítendő lakások felének gépjármű-elhelyezését - 2 lakás esetén legalább 1 db, 4 lakás esetén legalább 2 db férőhelyet - épületben kell biztosítani. A gépkocsi tároló megépítéséhez szükséges min. 20 m2/szgk. alapterületet a beépített alapterületbe akkor is bele kell számítani, ha az a lakóépülettel egy időben nem valósul meg. (4) Az építési helyet - a (6) bekezdés szerinti kiegészítésekkel - az alábbi elő-, oldal- és hátsókert méretek határozzák meg: a) előkert: a kialakult állapothoz illeszkedő, de legalább 3,0 m; b)1 oldalkert: az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, illetve oldalhatáron álló beépítés esetén a Lke-O-1 és Lke-O-2 övezetben legalább 4,0 m, illetve a (6) bekezdés szerinti feltételekkel a Lke-O-2 építési övezetben 1,0 m, a Lke-O-3 és Lke-O-4 építési övezetekben 5,5 m; c) hátsókert: az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke, de legalább 6,0 m, illetve a (6) bekezdés szerinti feltételekkel a Lke-O-2 és Lke-Z jelű építési övezetekben 0 m. (5)1 Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületeket az oldalsó telekhatáron vagy attól 1-1,5 m-en belül (csurgó-távolságra) kell elhelyezni. Amennyiben a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek az építési helyen belül a beépíthető telekhatártól legalább 3,0 m távolság biztosításával is elhelyezhetők. Az építési helyen belül legfeljebb kettő főrendeltetésű épület létesíthető. Az utcai építési vonalat a szomszédos 3-3 telek beépítéséhez illeszkedően kell meghatározni. (6) A kiegészítő funkciójú épületet lehetőleg a főrendeltetésű épülettel egy tömegben kell elhelyezni. Amennyiben ez már nem megoldható, önállóan csak egyszintes, tetőtér-beépítés nélküli, legfeljebb 3,0 m (műterem esetén legfeljebb 4,5 m) építménymagasságú és legfeljebb 6,0 m gerincmagasságú épület létesíthető. Egy telken legfeljebb a lakások számával megegyező számú kiegészítő funkciójú épület és állattartó épület helyezhető el. Az állattartó épület beépített alapterülete nem lehet több a telek területének 5%-ánál. Az Lke-O-2 és Lke-Z jelű építési övezetekben az építési helynek a hátsó telekhatár menti 6 m széles sávjában kizárólag kiegészítő funkciójú épület létesíthető legfeljebb 25 m2 beépített alapterülettel, az Lke-O-2 jelű építési övezetben főrendeltetésű épülettel nem beépítethető telekhatár menti építési hely 1,0 m-től 4,0 m-ig terjedő sávjában kizárólag személygépjármű tároló helyezhető el a tűzrendészeti hatóság hozzájárulásával. (7)1 Az övezetben - amennyiben a szabályozási terv, valamint az építési övezetre vonatkozó előírás ettől eltérően nem rendelkezik - csak jellemzően azonos hajlású magas tetős épület létesíthető a szomszédos épületekhez illeszkedő gerinciránnyal és legfeljebb 50 -os tetőhajlásszöggel. (8) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 2. sz. táblázat2 Az Lke-O-2 és Lke-Z jelű építési övezetekre vonatkozó építési hely meghatározásának ábrázolását lásd a 4. sz. függelékben. Kertvárosi lakóterület építési övezetei: mértékegysége Lke-SZ-1 Lke-SZ-3 Lke-SZ-4 Lke-SZ-5 Lke-SZ-6 Kialakítható legkisebb telekméret: Kialakítható legkisebb telekszélesség: Beépítési mód: m m szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: Építménymagasság legkisebb utcai: Építménymagasság legnagyobb: A zöldfelület legkisebb mértéke: % m 6,0 3,5 6,0-6,0 m 7,5 5,5 7,5 5,5 7,5 % Módosította 19/2008.(IX.16.) rendelet 3. (1) bek. 2 Módosította a 14/2008.(VI.26.) rend. 2.

8 8. oldal Terepszint alatti beépítettség: % Max. építhető szintterület: Közműellátás: épület m2 telek m2-0, ,8 teljes közműellátás Kertvárosi lakóterület építési övezetei: Kialakítható legkisebb telekméret: Kialakítható legkisebb telekszélesség : 2/a sz. táblázat1 mértékegysége Lke-O-1 Lke-O-2 Lke-O-3 Lke-Z Lke-O-4 m m Beépítési mód: oldalhatáron álló zártsorú oldalhatáron álló A beépítettség legnagyobb mértéke: Építménymagasság legkisebb utcai: Építménymagasság legnagyobb: A zöldfelület legkisebb mértéke: Terepszint alatti beépítettség: % m m 5,5/6,5 5,5/6,5 5,5 5,5 5,5/6,5* % % Max. építhető szintterület: Közműellátás: épület m2/ telek m2 0,6 0,6-0,6 0,6 teljes közműellátás * Az övezetben megengedett építménymagasság - legfeljebb 5,5 m, ha az épület az oldalsó telekhatáron vagy attól csurgó-távolságra van elhelyezve, - legfeljebb 6,5 m, ha az épület a beépíthető oldalhatártól min. 3,0 m-re van elhelyezve." (9)2 A kialakult beépítésű Lke-O-1 és a Lke-O-2 jelű építési övezetekben a) a kialakítható legkisebb telekméret - alatti méretű telken m2, illetve a 550 m2-nél kisebb - legfeljebb egylakásos épület, - másfélszeresénél m2,. illetve a 825 m2-nél - kisebb telken 2 lakásos épület, - másfélszeres, illetve ennél nagyobb telken többlet 200 telekm2-ként plusz 1 lakás, de legfeljebb 4 lakásos épület létesíthető. (Pl m2, ill m2 között 3 lakás, 1250 m2, ill m2 felett 4 lakás.) b) egy telken két lakóépület csak abban az esetben létesíthető, ha ez a szomszédos lakótelkek használatát nem korlátozza és a két épület megjelenése a meglévő utcaképbe illeszthető, c) az épületek oldalhatáron álló homlokzatának magassága nem lehet több 4,5 m-nél. (10)3 A kialakult beépítésű Lke-Z jelű építési övezetben legfeljebb egy lakóépület és legfeljebb 2 lakás létesíthető. 1 19/2008.(IX.16.) rendelet 3. (2) bek. 2 Módosította 19/2008.(IX.16.) rendelet 3. (3) bek. 3 Kiegészítette 19/2008.(IX.16.) rendelet 3. (3) bek.

9 9. oldal (11)1 A Lke-O-4 és a Lke-SZ-6 jelű építési övezet a több rendeltetési egységet magában foglaló lakóépületek létesítésére kijelölt (un. kistársasházas) építési övezet, ahol - szabályozási terv eltérő rendelkezésnek hiányában - az előírások keretei között a Lke-O-4 jelű építési övezetben legfeljebb 6, a Lke-Sz-6 jelű építési övezetben legfeljebb 4 lakásos épületek létesíthetők. A telken létesíthető főépületek száma legfeljebb a tényleges telekméret és övezetben megengedett legkisebb telekméret osztásából adódó egész szám lefelé való kerekítéssel. (12)1 Kertvárosi lakóterületen a kétlakásosnál nagyobb épületek terveit az építési engedélyezést megelőzően az önkormányzati tervtanáccsal véleményeztetni kell. FALUSIAS LAKÓTERÜLET 9. (1) A falusias lakóterület (jele: Lf) legfeljebb négylakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági üzemi építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál (OTÉK 14. (1) bek.). (2)2 A falusias lakóterületen a) az OTÉK 14.. (2) bekezdésében meghatározott épületek - az üzemanyagtöltő állomás kivételével - helyezhetők el, azzal, hogy az övezetekben - szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában a kialakítható legkisebb telekméret - alatti méretű telken m2, valamint 700 m2-nél kisebb - legfeljebb egy lakásos épület, - másfélszeresénél kisebb telken legfeljebb 1 főrendeltetésű lakóépület és legfeljebb 2 lakás, - másfélszeres, ill. ennél nagyobb telken legfeljebb többlet 200 telekm2-ként plusz 1 lakás, de legfeljebb 4 lakás létesíthető. (Pl m2, ill m2 között 3 lakás, 1700 m2, ill.1250 m2 felett 4 lakás.); b) egy telken két lakóépület csak abban az esetben létesíthető, ha ez a szomszédos lakótelkek övezetnek megfelelő használatát nem korlátozza és a két épület megjelenése a meglévő utcaképbe illeszthető; c) a b) pont szerinti feltételek teljesülését, továbbá a kettőnél több lakásos épület környezetbe illeszthetőségét az építési engedélyezést megelőzően az önkormányzati tervtanáccsal véleményeztetni kell; d) a jogszabályok alapján korábban kijelölt "A" jelű zajgátló övezetben annak felülvizsgálatáig telkenként legfeljebb két lakás létesíthető. A terület telkein kizárólag üzemi célú épület önállóan csak az "A" jelű zajgátló övezetben helyezhető el. (3)2 A kiegészítő funkciójú épületek közül az övezetben elhelyezhető: járműtároló, háztartással-gazdálkodással összefüggő egyéb tárolóépület, barkácsműhely, műterem, fóliasátor, valamint az állattartási rendelet szerint tartható állatok elhelyezésére szolgáló épületet az abban meghatározottak szerint. Az állattartó épület beépített alapterülete nem lehet több a telek 10%-ánál. Új lakóépület létesítése esetén legalább a létesítendő lakások felének gépjármű-elhelyezését - 2 lakás esetén legalább 1db, 4 lakás esetén legalább 2 db férőhelyet - épületben kell biztosítani. A gépkocsitároló megépítéséhez szükséges min. 20 m2/szgk. alapterületet a beépített alapterületbe akkor is bele kell számítani, ha az a lakóépülettel egy időben nem valósul meg. (4)2 Az építési helyet az alábbi elő-, oldal- és hátsókert méretek határozzák meg: - előkert: a kialakult állapothoz illeszkedő, de legalább 3,0 m, - oldalkert: legalább 5,5 m - hátsókert: legalább 7,0 m. (5)2 Az oldalhatáron álló építési helyen belül a beépíthető telekhatár menti építési vonal lehetőleg az oldalsó telekhatáron vagy attól 1,0-1,5 m-re (csurgó-távolságra) legyen. Amennyiben a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek a beépíthető telekhatártól legalább 3,0 m távolság biztosításával is elhelyezhetők, kivéve a Fő utcát és a Jókai utcát, ahol a beépíthető telekhatár vagy attól 1 m egyben kötelező építési vonal. Az oldalhatáron álló homlokzat magassága legfeljebb 4,50 m, az attól legalább 1 m-re álló homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m lehet. (6) Az építési hely utcától mért 30 m mélységű sávjában kell a lakóépületet elhelyezni. A telek hátsó része felé fennmaradó építési helyen belül nem lakáscélú főrendeltetésű épület vagy kiegészítő funkciójú épület helyezhető el. 1 Kiegészítette 19/2008.(IX.16.) rendelet 3. (3) bek. 2 Módosította 19/2008.(IX.16.) rendelet 4. (1) bek.

10 10. oldal (7)1 A telek szabályozási terven jelölt "zöldfelületként fenntartandó részé"-nek legalább 80%-án zöldfelületet kell kialakítani. A fennmaradó 20 %-on belül épület és burkolt felület is kialakítható. (8) Az építési helyen belül legfeljebb két főrendeltetésű épület és 250 telek-négyzetméterenként egy kiegészítő funkciójú épület létesíthető. A kiegészítő funkciójú épületet lehetőleg a főfunkciójú épülettel egy tömegben kell elhelyezni. Amennyiben ez már nem megoldható, önállóan csak egyszintes, tetőtér-beépítés nélküli, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú és legfeljebb 8,0 m gerincmagasságú épület létesíthető. (9)1 Az övezetben csak jellemzően azonos hajlásszögű magas tetős épület létesíthető a szomszédos épületekhez illeszkedő gerinciránnyal és legfeljebb 50o-os tetőhajlásszöggel. (10) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Falusias lakóterület építési övezetei: mértékegysége Lf-0-1 Lf sz. táblázat2 Kialakítható legkisebb telekméret: m Kialakítható legkisebb telekszélesség : m Beépítési mód: oldalhatáron álló A beépítettség legnagyobb mértéke: % Építménymagasság legkisebb utcai: m 4,0 4,0 Építménymagasság legnagyobb: m 5,5 /7,0* 5,5 /7,0* A zöldfelület legkisebb mértéke: % Terepszint alatti beépítettség: % Max. építhető szintterület: épület m2 / telek m2 0,45 0,45 Közműellátás: teljes közműellátás *Az övezetben megengedett építménymagasság - legfeljebb 5,5 m, ha az épület az oldalsó telekhatáron, vagy csurgó-távolságra van elhelyezve, - legfeljebb 7,0 m, ha az épület a beépíthető oldalhatártól min. 3,0 m-re van elhelyezve. TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET 10. (1) A településközpont vegyes terület (jele: Vt) több rendeltetési egységet magában foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra (OTÉK 16. (1) bek.). 1 Módosította 19/2008.(IX.16.) rendelet 4. (1) bek. 2 Módosította 19/2008.(IX.16.) rendelet 4. (2) bek.

11 11. oldal (2)1 A településközponti területen az OTÉK 16. (2) bekezdésének 1-6. pontjában és a (3) bekezdésének 1. pontjában meghatározott épületek, építmények helyezhetők el azzal, hogy - szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában - az egyes építési övezetekben legfeljebb 200 telek m2-ként egy lakás, de legfeljebb hatlakásos, a Vt-2 és Vt-3 építési övezetekben legfeljebb négylakásos épület létesíthető. (3)1 A Vt-1 és Vt-4 jelű építési övezetek telkein kizárólag az OTÉK 16. (2) bekezdésének 2., 3. és 5. pont szerinti vagy lakóval vegyes felhasználású épületek és ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. (4)1 A kialakult beépítésű Vt-2 és Vt-3 jelű építési övezetre vonatkozó előírások: a) a beépítettség és az építhető bruttó szintterület mértéke a felhasználástól függően: - kizárólagos lakófelhasználás esetén: 30 %, illetve 0,6 m2/telekm2 - ha az egyéb hasznosítás eléri a beépített szintterület 25 %-át: 35 %, illetve 0,8 m2/telekm2 - egyéb nem lakócélú, az övezetben megengedett felhasználás esetén: 40 % - saroktelken 50 % -, illetve 1,0 vagy 1,2 m2/telekm2 lehet; b) a zöldfelület legkisebb mértéke a beépítettség függvényében 5-10 %-al csökkenthető; c) az övezetekben a kialakítható legkisebb telekméret - alatti m2-nél kisebb - méretű telken legfeljebb egy lakásos épület, - másfélszeresénél m2-nél - kisebb telken legfeljebb 1 főrendeltetésű lakóépület és legfeljebb 2 lakás, - másfélszeres, illetve ennél nagyobb telken legfeljebb többlet 200 telek m2-ként plusz 1 lakás, de legfeljebb 4 lakás létesíthető. (Pl m2 között 3 lakás, 1025 m2 felett 4 lakás.); d) új épület létesítése esetén a jogszabályok szerint szükséges gépjármű-elhelyezést legalább 50 %-ban épületben kell biztosítani. A gépkocsitároló megépítéséhez szükséges min. 20 m2/szgk. alapterületet a beépített alapterületbe akkor is bele kell számítani, ha az, az épülettel egy időben nem valósul meg; e) az övezetekben új építés esetén a létesítendő épület a szomszédos telkek övezetnek megfelelő használatát nem korlátozhatja és az épület tömege, megjelenése a meglévő utcaképbe illeszkedjen; f) az e) pont szerinti feltételek teljesülését az építési engedélyezést megelőzően az önkormányzati tervtanáccsal véleményeztetni kell. (5)1 Az építési helyet az alábbi elő-, oldal- és hátsó kert méretek határozzák meg: - előkert: a kialakult állapothoz illeszkedő, utcavonalon álló vagy előkertes, amely 3,0 m-nél kisebb nem lehet, - oldalkert: szabadon álló beépítési módnál az oldalkertre néző homlokzatmagasság fele, de min. 3,0 m, oldalhatáros beépítési módnál az oldalkert néző homlokzatmagasság értéke, de min. 5,0 m. - hátsókert: az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke, legalább 7,0 m. A Vt-2 és Vt-3 jelű építési övezetekben - 35 m telekmélység alatt - az építési hely a hátsó telekhatárig terjedhet, amelynek 6 m széles sávján belül legfeljebb 25 m2 beépített alapterületű kizárólag kiegészítő funkciójú épület létesíthető a tűzrendészeti hatóság hozzájárulása esetén. (6)1 Az építési helyen belül több épület helyezhető el, de legfeljebb a telekméret minden 250,0 m2 -e után egy kiegészítő funkciójú épület helyezhető el lefelé való kerekítéssel. A kiegészítő funkciójú épületek közül az övezetben elhelyezhető: járműtároló (kivéve a munkagép tárolására szolgálót), tárolóépület, barkácsműhely, műterem, fóliasátor, valamint az állattartási rendelet szerint tartható állatok elhelyezésére szolgáló épületet az abban meghatározottak szerint. A kiegészítő funkciójú épületet lehetőleg a főfunkciójú épülettel egy tömegben kell elhelyezni. Amennyiben ez már nem megoldható, önállóan csak egyszintes, tetőtér-beépítés nélküli, legfeljebb 3,0 m (műterem esetén legfeljebb 4,5 m) építménymagasságú és legfeljebb 6,0 m gerincmagasságú épület létesíthető. (7)1 A Vt-1 és Vt-4 jelű építési övezet a jellemzően köz-, vagy közhasználatú intézmények, illetve lakófunkcióval vegyes intézmények építési övezete, ahol a) az építési övezetekben az adottságokhoz és a környezethez illeszkedő beépítés létesíthető, melynek teljesülését az építési engedélyezést megelőzően az önkormányzat tervtanácsával véleményeztetni kell; b) azoknál a telkeknél, ahol a kialakult beépítés miatt az övezeti paraméterek nem értelmezhetők, az egyedileg meghatározott beépítés módját, valamint az építménymagasságot elvi engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni, amelyhez az önkormányzati tervtanács véleményét ki kell kérni; c) az övezetekben - kizárólag közhasználatú intézményi funkció esetén - az önkormányzattal történő megállapodás esetén az előírások szerinti parkolóhely közterületen is biztosítható. 1 Módosította 19/2008.(IX.16.) rendelet 5. (1) bek.

12 (8) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Településközpont terület építési övezetei: mérték-egysége Vt-1 Vt-2 Vt-3 Vt oldal 4. sz. táblázat1 Kialakítható legkisebb telekméret: m Kialakítható legkisebb telekszélesség : m Beépítési mód: szabadon álló, ill. kialakult oldalhatáron álló, ill. kialakult oldalhatáron álló, ill. kialakult szabadon álló, ill. kialakult A beépítettség legnagyobb mértéke: % 45 30/40** 30/40** 75 Építménymagasság legkisebb utcai: m 4,0 4,0 5,0 4,0 Építménymagasság legnagyobb: m 12,0*** 4,5/7,0* 5,5/7,5* egyedi*** A zöldfelület legkisebb mértéke: % Terepszint alatti beépítettség: % Max. építhető szintterület: épület m2 / telekm2 1,2 0,6/1,0** 0,75/1,2** 1,5 Közműellátás: teljes közműellátás, kivéve a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetést *Az övezetben megengedett építménymagasság - 4,5, ill. 5,5 m, ha az épület az oldalsó telekhatáron van elhelyezve, - legfeljebb 7,0 m, ill. 7,5 m ha az épület az oldalhatártól min. 3,0 m-re van elhelyezve. KÖZPONTI VEGYES TERÜLET 11. (1) A központi vegyes terület (jele: Vk) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál (OTÉK 17. (1) bek.). (2) A területen az alábbi építmények elhelyezése engedélyezhető: - igazgatási épület, egyéb irodaépület, - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely-szolgáltató épület, - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, - nem zavaró hatású gazdasági építmény, - gazdasági tevékenységű célú épületen belül a tulajdonos számára létesített vagy szolgálati lakás (legfeljebb 2 lakás), valamint - az OTÉK 17.. (3) bekezdés szerinti építmények azzal, hogy lakóépület csak jelen szabályzat külön rendelkezése szerint. (3) Az elő-, oldal és hátsókertre vonatkozóan az általános előírásokat kell betartani, azzal, hogy település-szerkezeti jelentőségű út mellett az előkert legalább 10,0 m legyen, kivéve a Telepi út mentén. (4) Az építési helyen belül több épület helyezhető el, de legfeljebb a telekméret minden 750,0 m2-e után 1-1 épület lefelé való kerekítéssel. (5) Legfeljebb 20,0 m2 beépített alapterületű egyszintes portaépület az építési helyen kívül az előkertben is elhelyezhető, amennyiben az előkert legalább 10,0 m. 1 Módosította 19/2008.(IX.16.) rendelet 5. (2) bek.

13 13. oldal (6)1 Központi vegyes területen - szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában - lakóépület csak a Vk-SZ-2 és a Vk-Sz-6 jelű építési övezetekben létesíthető az alábbi feltételekkel: a) a már meglévő teleknél a beépíthetőség feltétele, hogy a telek szélessége legalább 18 m legyen; b) Az övezetekben lakáscélú felhasználás esetén telkenként legfeljebb 200 telekm2-ként egy lakás, de legfeljebb hatlakásos épület létesíthető, amennyiben a lakhatáshoz szükséges környezetvédelmi feltételek biztosíthatók; c) új lakóépület létesítése esetén a jogszabályok szerint szükséges gépjármű-elhelyezést legalább 50 %-ban épületben kell biztosítani. A gépkocsitároló megépítéséhez szükséges min. 20 m2/szgk. alapterületet a beépített alapterületbe akkor is bele kell számítani, ha az a lakóépülettel egy időben nem valósul meg; d) az övezetben a kettőnél több lakásos épületek terveit az önkormányzati tervtanáccsal az építési engedélyezést megelőzően véleményeztetni kell. (7) Az egyes telkeken belül szabadtéri raktározás nem folytatható, kivéve a késztermékek rendezett, kereskedelmi célú raktározását és bemutatását. (8) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Központi vegyes terület építési övezetei: mértékegysége Vk-SZ-1 Vk-SZ-2 Vk-SZ-3 5. sz. táblázat2 Kialakítható legkisebb telekméret: m Kialakítható legkisebb telekszélesség: m Beépítési mód: szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: % Építménymagasság legkisebb utcai: m 4,0 (6,0*) 4,0 (6,0*) 4,0 (6,0*) Építménymagasság legnagyobb: m 12,0 7,5 16,0 A zöldfelület legkisebb mértéke: % Terepszint alatti beépítettség: % Max. építhető szintterület: épület m2 / telek m2 1,0 0,75**/1,0 0,7 Közműellátás: teljes közműellátás, kivéve a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetést teljes közműellátás *Az Üllői út, a Gyáli út és Széchenyi út melletti 50,0 m széles, a 4. és 400. sz. főút melletti 100 m széles teleksávban a min. utcai építménymagasság 6,0 m. **Lakáscélú felhasználás esetén 5/a. sz. táblázat Központi vegyes terület építési övezetei: mértékegysége Vk-SZ-4 Vk-SZ-5 Vk-SZ-6 Vk-SZ-7 Kialakítható legkisebb telekterület: m Kialakítható legkisebb telekszélesség : m Módosította 19/2008.(IX.16.) rendelet 6. (1) bek. 2 Módosította 19/2008.(IX.16.) rendelet 6. (2) bek.

14 14. oldal Beépítési mód: szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: % Legnagyobb / legkisebb megengedett építménymagasság: A kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke: m 12,0 / 6,0 7,5 / 6,0 7,5 7,5 (12,0*) % Legnagyobb megengedhető szintterületi mutató: Közműellátottság: épület m2 / telekm2 1,0 1,0 0,7 0,2 teljes közműellátás *Csak sportcsarnok építése esetén Központi vegyes terület építési övezetei: Kialakítható legkisebb telekméret: Kialakítható legkisebb telekszélesség: Beépítési mód: 5/b. sz. táblázat1 mértékegysége Vk-SZ-8 Vk-SZ-9 Vk-SZ-10 VK-SZ-11 m m szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: % Építmény-magasság: legkisebb utcai: m 6,0 6,0 6,0 6,0 legnagyobb: m 13,5 9,0 10(21)* 15(25/30)* A zöldfelület legkisebb mértéke: % ,5 Terepszint alatti beépítettség: % Max. építhető szintterület: épület m2 / telek m2 1,2 1,0 1,2 2,5 Közműellátás teljes közműellátás * A szabályozási tervre vonatkozó külön szabályok szerinti feltételekkel GAZDASÁGI TERÜLETEK 12. (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál (OTÉK 18.. (1) bek.). A gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató, ipari és mezőgazdasági üzemi területre tagolódik. (2) A gazdasági területre vonatkozó általános előírások: a) az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozóan az általános előírásokat kell betartani, azzal, hogy településszerkezeti jelentőségű út mellett az előkert legalább 10,0 m legyen; b) az építési helyen belül több épület helyezhető el, de legfeljebb a telekméret minden 750,0 m2-re után 1-1 épület lefelé való kerekítéssel; 1 Módosította 19/2008.(IX.16.) rendelet 6. (2) bek.

15 15. oldal c) legfeljebb 20,0 m2 beépített alapterületű egyszintes portaépület az építési helyen kívül az előkertben is elhelyezhető, amennyiben az előkert legalább 10,0 m; d) a településszerkezeti jelentőségű utak melletti 50,0 m széles teleksávon belül szabadtéri raktározás nem folytatható, kivéve a késztermékek rendezett, kereskedelmi célú raktározását és bemutatását. KERESKEDELMI-SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLET 13. (1) A kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület (jele: Gksz) elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál (OTÉK 19. (1) bek.). (2) A területen az alábbi építmények elhelyezése engedélyezhető: - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység célú épület, - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások (legfeljebb 2 lakás), - igazgatási, egyéb irodaépület, - szállásépület, - parkolóház, üzemanyagtöltő (csak szabályozási terv alapján), - sportépítmény, - egyéb közösségi szórakoztató épület (a lakóterülettől legalább 200,0 m távolságra). (3) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza Kereskedelmi-, gazdasági terület építési övezetei: mértékegysége Gksz-SZ-1 Gksz-SZ-2 Gksz-SZ-3 Gksz-4 Gksz-SZ-5 Kialakítható legkisebb telekméret: m sz. táblázat1 Kialakítható legkisebb telekszélesség: m Beépítési mód: szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: % Építmény-magasság: legkisebb utcai: m 4,0 4,0 4,0 6 4,0 legnagyobb: m 12,0 9,0 15,0 20 7,5 A zöldfelület legkisebb mértéke: % Terepszint alatti beépítettség: % Ma x. építhető szintterület: épület m2 / telek m2 1,0 1,0 1,0 2,0 0,7 Közműellátás: Teljes közműellátás 6/a. sz. táblázat mértékegysége Gksz-SZ-R1 Gksz-SZ-R2 Gksz-SZ-R3 Gksz-SZ-R4 1 Módosította a 14/2008.(VI.26.) 4.

16 16. oldal Kialakítható legkisebb telekméret: m Kialakítható legkisebb telekszélesség : m Beépítési mód: szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: % Építménymagasság legkisebb utcai: m 6,0 6,0 6,0 6,0 Építménymagasság legnagyobb: m 22,0 16,0 16,0 14,0 A zöldfelület legkisebb mértéke: % Terepszint alatti beépítettség % Max. építhető szintterület: épület m2 / telek m2 Közműellátás: 0,7 0,7 1,0 1,0 Teljes közműellátás (4) A gazdasági területen új lakóépület - a (2) bekezdésében meghatározott szolgálati lakáson kívül - nem létesíthető. Meglévő lakóépület esetében annak jó karbantartása, átalakítása, bővítése, tetőtér beépítése, stb engedélyezhető, de új lakásegység nem alakítható ki. A meglévő lakótelkek beépítésénél - funkcióváltásukig - a TV-2 jelű építési övezet előírásait kell alkalmazni. (5)1 A Gksz-SZ-5 jelű kisvállalkozások céljára kijelölt építési övezetben csak olyan gazdasági épület létesíthető, amelyen belül a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára szolgáló lakás is létesül. Az övezeten belül parkolóház, üzemanyagtöltő és egyéb közösségi szórakoztató épület nem létesíthető. IPARI TERÜLET 14. (1) Az ipari gazdasági terület (jele: Gip) egyéb ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az alábbi építmények létesíthetők: - mindenfajta ipari-gazdasági célú építmény, a jelentős mértékű zavaró hatású kivételével, - az ipari-gazdasági tevékenységhez kapcsolódó irodaépület, szociális épület - parkolóház, - üzemanyagtöltő (csak részletes szabályozási tervben kijelölve), - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások (legfeljebb 2 lakás). (3) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Ipari-, gazdasági terület építési övezetei: mértékegysége Gip-SZ-1 Gip-SZ-2 7. sz. táblázat Kialakítható legkisebb telekméret: m Kialakítható legkisebb telekszélesség : m Kiegészítette a 14/2008.(VI.26.) rend. 5.

17 17. oldal Beépítési mód: szabadon álló szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: % Építménymagasság legkisebb utcai: m 4,0 4,0 Építménymagasság legnagyobb: m 12,0 9,0 A zöldfelület legkisebb mértéke: % Terepszint alatti beépítettség % Max. építhető szintterület: épület m2 / telekm2 Közműellátás: 1,0 1,0 teljes közműellátás, ipari szennyvíz esetén előtisztítóval MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET - MAJOR 15. (1) A Gmg jelű gazdasági építési övezet mezőgazdasági hasznosítású, beépítésre szánt üzemi terület illetve major. (2) Az övezetben az alábbiak létesítmények helyezhetők el: a) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények, - terményfeldolgozó, - terménytároló, - mezőgazdasági gépjavító és -tároló műhelyépületek, - állattartó épületek, - egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági épületek; b) a terület őrzéséhez, üzemeléséhez szükséges tulajdonosi vagy szolgálati lakások; c) az energiaszolgáltatás létesítményei. (3) Az övezetben megengedett funkciójú épületek, építmények speciális technológiai előírások miatt szükséges egyedi építménymagasságát eseti módon - a településképi szempontokat figyelembe véve - elvi engedélyezési eljárás keretében kell meghatározni, de ez -kivéve a technológiai tornyokat (pl.: siló, víztorony) - nem lehet több 9,0 m-nél. (4) A meglévő Gmg jelű területen található egyes létesítmények funkcióváltásához, más célú hasznosításához, illetve területének bővítéséhez vagy megosztásához az illetékes szakhatóságok hozzájárulása szükséges. A módosítások elbírálásához az építésügyi hatóság szabályozási terv készítését is kezdeményezheti. A teljes terület funkcióváltása csak a településszerkezeti terv módosításával, szabályozási terv alapján történhet. (5) A meglévő mezőgazdasági üzemi terület, major területén nagyüzemi állattartás akkor folytatható, ha a használatbavételig az állattartó telep határán min. 15,0 m széles védőfásítás létesül. További feltétel a lakó-, védett intézményi, és közösségi célt szolgáló különleges területektől az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) által megállapított távolság betartása. (6) A kedvezőtlen környezeti hatások mérséklésének és a kondicionáló hatás fokozásának érdekében a major telekhatárán teljes hosszban védőfásítást - többszintes fa-, cserjesávot - kertépítészeti terv alapján kell telepíteni. (7) Az építési övezetre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 8. sz. táblázat

18 18. oldal Mezőgazdasági üzemi terület építési övezetei: jele/ mértékegysége Gmg Kialakítható legkisebb telekméret: m Kialakítható legkisebb telekszélesség : m2 50 Beépítési mód: szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: % 15 Építménymagasság legkisebb utcai: m - Építménymagasság legnagyobb: m 4,5* A zöldfelület legkisebb mértéke: % 25 Terepszint alatti beépítettség % 10 Közműellátás: * Kivéve a sajátos technológiájú gazdasági épületeket legalább részleges közműellátás, zárt szennyvíztárolóval vagy szennyvíztisztító kisberendezéssel KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 16. (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a felhasználásuk vagy a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) eltérnek az egyéb terület felhasználási kategóriába (OTÉK ) sorolt területektől (OTÉK 24. (1) bek.). (2) A különleges területek a tervben jelölteknek megfelelően az alábbi építési övezetekre tagolódnak: a) a ZK jelű nagy zöldfelülettel rendelkező különleges területek építési övezeteire: - ZK-T jelű, a temető terület, - ZK-SP jelű, sportolási célú terület, - ZK-R jelű, rekreációs célú terület; b) a K-B jelű nyersanyaglelőhelyek (bányák) területeinek övezetére; c) a K-H jelű települési folyékony hulladékot kezelő és ezzel kapcsolatos berendezéseket tartalmazó területek övezetére. (3) A ZK jelű területek övezeteiben építési tevékenység az alábbiak szerint engedélyezhető: a) új ZK jelű különleges területet kialakítani csak szabályozási terv szerint szabad; b) az övezetben vízjogi engedéllyel és a környezetvédelmi, valamint a természetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező vízfelület, nagyobb kiterjedésű tó terület-előkészítésként szabályozási terv hiányában is létesíthető; c) az övezetben található, külön funkcionális egységként kezelendő területeket egymástól, és a környező övezetektől tájba illő, növényzetből alkotott térfalakkal - külön kertépítészeti terv alapján - kell elkülöníteni; d) a területek beépítésre nem szánt, szilárd burkolattal nem fedett területeit zöldfelületként kell kialakítani a többszintes növényállomány (fa, cserje, gyep) alkalmazásával. (4) A ZK-T jelű építési övezetben csak a temetési szolgáltatással összefüggő létesítmények helyezhetők el a következők szerint: a) a temető parkolási igényét a szabályozási tervben jelölt területen kell biztosítani; b) a temető körüli 50,0 méteres távolságon belül építési engedély csak a teljes közműellátás biztosítása esetén adható;

19 19. oldal c) csak olyan tevékenység folytatható, amely a kegyeletet nem sérti (nem jár a védett létesítményt terhelő határérték feletti zajjal, nem bűzös, stb.); d) a temető egyéb célra nem hasznosított területeit zöldfelületként kell fenntartani. (5) A ZK-SP jelű építési övezetben a) csak a sportolással, szabadidő eltöltéssel összefüggő építmények és legfeljebb egy tulajdonosi vagy szolgálati lakás, illetve ehhez kapcsolódó - legfeljebb a beépíthető alapterület 50%-ig kiterjedő - kiegészítő funkciójú vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató és kereskedelmi szállásférőhelyek létesítményei helyezhetők el; b) a terület egyéb célra (sport, építmény, úthálózat, stb.) nem igénybevett területeit többszintes zöldfelületként külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani. (6) A ZK-R jelű építési övezet további övezetekre tagolható szabályozási terv alapján. Az övezet(ek)ben nagy zöldfelületet igénylő a) sportolással, szabadidő eltöltéssel összefüggő és egyéb rekreációs célú létesítmények; b) vendéglátási létesítmények; c)kereskedelmi szállásférőhelyek; d) oktatási, kutatási létesítmények; e) szociális és egészségügyi létesítmények; f) állat- és növénykertek építményei; g) a létesítmények üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges tulajdonosi vagy szolgálati lakások helyezhetők el. Az építmény vagy kiszolgáló út céljára igénybe nem vett területeket többszintes zöldfelületként, külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani. (7) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Különleges terület építési övezetei: mértékegysége ZK-T ZK-SP ZK-SP-GY ZK-R 9. sz. táblázat Kialakítható legkisebb telekméret: m Kialakítható legkisebb telekszélesség: m kialakult 30 Beépítési mód: szabadon álló szabadon álló szabadon álló szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: % Építménymagasság legkisebb utcai: m 4,0 4,0 4,0 4,0 Építménymagasság legnagyobb: m 7,5 7,5 (12,0*) 7,5 (12,0*) 7,5 A zöldfelület legkisebb mértéke: % 10 50** Terepszint alatti beépítettség: % Max. építhető szintterület: Közműellátás: épület m2 / telek m2 0,1 0,2 0,2 0,5 részleges közműellátás, közüzemi szennyvízelvezetéssel * Csak sportcsarnok esetén ** A zöldfelület legfeljebb 50 %-áig a vízáteresztő burkolatú sportpályák területe is beszámítható (8) A ZK-SP-GY jelű építési övezetben építési tevékenység az alábbiak figyelembe vételével engedélyezhető: a) az építési helynél az előkert, hátsókert legalább 20 m széles, az oldalkertek legalább 10 m szélesek. Az építési helyen kívül kizárólag egy, legfeljebb 12 m magas reklámoszlop helyezhető el építési engedéllyel;