18/2006.(IX.28.) rendelet. Vecsés Város helyi építési szabályzatáról

Átírás

1 1. oldal 18/2006.(IX.28.) rendelet Vecsés Város helyi építési szabályzatáról Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Vecsés Város építési szabályzatáról - a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. -a (1) bekezdésének, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló és az évi CXV. törvénnyel módosított évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. -a (3) bekezdése c) pontjának felhatalmazása alapján - a következő rendeletet alkotja: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA 1. (1) A rendelet hatálya Vecsés Város (a továbbiakban: település) közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó településen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint e rendeletben közzétett helyi építési szabályzat (a továbbiakban: VÉSZ) és szabályozási tervek rendelkezései szerint szabad. (3) A rendeletet a következő mellékletekkel és függelékekkel együtt kell alkalmazni; a) mellékletek 1. melléklet: T-1/M1 szabályozási terv (M=1:4.000, 10 db. szelvény), 2. melléklet: T-2/M1 Dobó Katica utca térsége szabályozási terve (M=1:1000), 3. melléklet: T-3/M1 Budai Nagy Antal utca térsége szabályozási terve (M=1:1000), 4. melléklet: T-4 Lőrinci út és környéke szabályozási terve (M=1:2000), 5. melléklet: T-5 Kakucsi út és Gyáli csatorna menti terület szabályozási terve (M=1:2000), 6. melléklet: T-6 Alacskai csomópont térsége szabályozási terve (M=1:4000), 7. melléklet: T-7 Üllői út - városhatár térség (AIRPORT-CITY) szabályozási terve (M=1:2000), 8. melléklet: T-8 A 4. sz. főút - vasút - lakóterület közötti terület szabályozási terve (M=1:2000), 9. melléklet: T-9/M1 Széchenyi utca - Gyáli út menti terület szabályozás terve (M=1:2000), 10.melléklet:T-10 A 400. sz. (régi 4. sz.) főút - Ecseri út - Gyáli patak - közigazgatási határ által határolt terület szabályozási terve (M=1:2000), 11. melléklet: T-11 OSCAR AIR-PORT Ipari-, logisztikai- és vállalkozási park szabályozási terve (M=1:4000), b) függelékek 1. függelék: a helyi védelem alatt álló épített és természeti értékek jegyzéke, 2. függelék: a régészeti lelőhelyek jegyzéke,

2 2. oldal 3. függelék: az elővásárlással terhelt ingatlanok jegyzéke. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2. E rendelet és annak mellékleteit képező szabályozási tervekben alkalmazott fogalmak értelmezése szempontjából a) irányadó szabályozási vonallal meghatározott út nem lehet településszerkezeti jelentőségű, ezért megvalósítása az érintett tulajdonosok igénye szerint megvalósítható vagy elhagyható. A szabályozási tervben irányadó jelleggel megjelölt utat azonban teljes hosszában kell kialakítani. A megvalósítás ütemezetten is történhet; b) irányadó telekhatár: az olyan telekhatár, amely az adott építési övezet előírásainak keretei között a tulajdonosi igények szerint változtatható. A meglevő telkek és a tervszerinti irányadó telkek tetszőlegesen összevonhatók, új telekosztás azonban csak a telekalakítási terv szerint engedélyezhető. Az egyes építési övezetekben az építési szabályzatban meghatározott minimális telekmérettől - a meglevő tulajdoni határok fenntartása érdekében - legfeljebb 15%-al lehet eltérni; c) meglevő belterületi határ: a tervezési térkép alapjául szolgáló földhivatali térkép kiadásának időpontjában a hatályos jogi állapotot tartalmazza; d) javasolt megszüntetés: a tulajdonosok szándékától függ, nem kötelező; e) kötelező megszüntetés: a terv megvalósításához szükséges kötelező előírás; f) tanyaudvar: a mező-, és erdőgazdasági területek övezeteiben megfelelő nagyságú külterületi (beépítésre nem szánt) terület vagy 2 ha alatti külterületi telken maga a külterületi telek területe; g) védőterület határa: közutak, vasút és közmű védőterületén belül bármely területhasználat, növénytelepítés vagy építés, amely csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával a vonatkozó ágazati előírások szerint történhet (pl. szabadtéri raktározás, bármely építés. közműlétesítés, lekerítés, faültetés stb.); h) kiegészítő funkciójú épület: az elsődleges rendeltetést kiegészítő vagy azt kiszolgáló épület Kiegészítő funkciójú épületnek minősül: a járműtároló, a háztartással kapcsolatos nyári konyha, mosókonyha, szárító, egyéb tároló építmény (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmény, kisipari vagy barkács-műhely, műterem, árusítópavilon, kazánház; i) szintterületi mutató: az épület összes bruttó szintterületének és a telek területének a hányadosa; j) tanyaudvar: mezőgazdasági vagy erdőterületen a beépítés céljára művelésből kivont telekrész. A SZABÁLYOZÁS ELEMEI 3. (1) A szabályozás kötelező elemeinek kell tekinteni a) a településszerkezeti tervet érintően: - a közigazgatási határvonalat, - a tervezett belterületi határt, - a közutak (országos közutak, gyűjtő utak, településszerkezeti jelentőségű utak) nyomvonalvezetését, csomópontjainak helyét és az ezekhez tartozó védősávokat, - az övezeti besorolás szerinti terület felhasználási módot, - az országos védelem elemeit (régészeti védelem, táji-természeti értékek); b) a VÉSZ-t érintően: - a közutak (országos közutak, gyűjtő utak, településszerkezeti jelentőségű utak) nyomvonalának, csomópontjainak szabályozási szélességét és védőtávolságát, - a lakó-, illetőleg kiszolgáló utakat érintő szabályozási vonalakat, - az azonos terület-felhasználási egységen belüli övezethatárokat és övezeti jellemzőket, - az egyéb védőtávolságok határait.

3 3. oldal (2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti kötelező elemektől csak a településszerkezeti terv és a szabályozási terv együttes módosításával, az (1) bekezdés b) pont szerinti elemektől a szabályozási terv előzetes módosításával lehet eltérni. (3) Irányadó szabályozási elemeknek kell tekinteni: - a meglévő belterületi határvonalat, - az irányadó szabályozási vonalakat, - az irányadó telekhatárokat, - az intézmények, közműlétesítmények megnevezéseit (beírások), - a helyi védelemre javasolt művi és természeti értékeket. (4) Az irányadó elemektől való eltérés e rendelet keretei között engedélyezhető. BEL- és KÜLTERÜLET 4. (1) A település közigazgatási területe - a szabályozási tervben jelöltek szerint - a területhasználat intenzitásától, illetőleg a jogi állapottól függően az alábbi részekre tagolódik: a) meglevő belterület; b) tervezett belterület, az ütemezetten felhasználandó fejlesztési területekkel; c) külterület, a jelenlegi külterület a belterületbe vont fejlesztési területekkel csökkentve. (2) A szabályozási tervben belterület-bevonásra előirányzott területek belterületbe vonhatók a terven jelöltek szerint, de ez a kijelölt területek beépíthetőségének nem feltétele. Lakóterület azonban csak belterületen létesíthető. (3) A belterületbe vonás feltétele - a jogszabályokban meghatározottakon kívül -, hogy - az érintett ingatlanok csatlakozzanak a meglévő belterülethez vagy az érintett területet a szabályozási terv belterületbe vonásra jelölje ki, - az érintett terület tulajdonosai - az önkormányzattal kötött előzetes megállapodásban - vállalják a terület felhasználásához és beépítéséhez szükséges létesítési költségeket (továbbtervezés, közutak kialakítása, útépítés, közművesítés, stb.), vagy az erre alkalmas közutakkal összekapcsolva, önálló belterületként legyenek képesek városi színvonalon működni. TERÜLET FELHASZNÁLÁS 5. (1) A település közigazgatási területe az építés szempontjából beépítésre szánt (beépített vagy beépítésre kijelölt) és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. (2 ) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet a) lakóterület: - kisvárosi lakóterület, jele: Lk, - kertvárosi lakóterület, jele: Lke, - falusias lakóterület, jele: Lf; b) vegyes terület: - településközponti vegyes terület, jele: Vt, - központi vegyes terület, jele: Vk; c) gazdasági terület: - kereskedelmi, szolgáltató terület, jele: Gksz,

4 4. oldal - ipari, raktározási terület, jele: Gip, - mezőgazdasági üzemi terület, jele: Gmg; d) különleges terület: - jelentős zöldfelületű területek, jele: ZK, - sportolási célú, jele: ZK-SP, - temetkezési célú, jele: ZK-T, - rekreációs célú, jele: ZK-R. (3) A beépítésre nem szánt terület használata szerint lehet a) közlekedési és közműterület: - közúti közlekedési terület, jele: KÖu, - vasúti terület, jele: KÖk-V, - légi közlekedési terület, jele: RE; b) zöldterület: - közpark, jele: Zkp, - közkert, jele: Zkk, - sportkert, jele: Zsp; c) erdőterület: - gazdasági célú, jele: Eg, - védelmi célú, jele: Ev, - egészségügyi, szociális, turisztikai célú, jele: Ee; d) mezőgazdasági terület: - általános, jele: Má, - kertes, jele: Mk; e) vízgazdálkodási terület: - vízbázis, jele: V-B, - folyóvizek csatornák medre és parti sávja V-M. II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 6. (1) Az újonnan beépítésre szánt területeket felhasználni csak szabályozási terv alapján lehet. (2) A kialakult - részben vagy egészben már beépített - lakóterületen közcsatorna hiányában az építés részleges közműellátás biztosítása esetén zárt szennyvíztároló alkalmazásával is engedélyezhető. A vezetékes szennyvíz elvezetés megépítése után az egyes ingatlanok tulajdonosait kötelezni kell a csatornára való rákötésre. (3) Az egyes telkeket legfeljebb a szomszédos telkek átlagos szintjére lehet feltölteni úgy, hogy onnan a csapadékvíz sem a szomszédos telkekre, sem a közterületre ne folyjon el. (4) Terepszint alatti létesítmény létesítése esetén az építési hatóság a talajvíz magas szintje miatt talajmechanikai szakvélemény készítését is előírhatja. (5) Az egyes telkek közterület felöli sávjában csak a főrendeltetésű épülettel megegyező minőségű és azzal építészeti együttest képező egyéb rendeltetésű épület (pl. üzlet, garázs) létesíthető az általános épület-elhelyezési előírások betartásával. (6) A település területén kerítés létesítése vonatkozásában az OTÉK 44. -át a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

5 5. oldal a) a gazdasági területet kivéve a telek határvonalain kerítés a közterület, illetőleg a magasabban fekvő telek szintjétől mérve legfeljebb 2,0 m magassággal létesíthető - az utcai kerítés formájában, anyaghasználatában a főrendeltetésű épülettel összhangban, - a bejárat felett - kizárólag telken belül - legfeljebb 1,5 m hosszban és legfeljebb a kialakítandó kapu szélességében fedett tető; b) a már kialakult beépítés esetén, ha az oldalhatáron álló kerítések a korábbi jogszabályok alapján létesültek, az építési hatóság az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét ennek megfelelően határozhatja meg. KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 7. (1) A kisvárosias lakóterület (jele: Lk) sűrű beépítésű, több rendeltetési egységet magában foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál (OTÉK 12. (1) bek.). (2) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 12. (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésének 1. és 2. pontjában megjelölt épületek helyezhetők el. A kiegészítő funkciójú épületek közül a területen csak személy-gépjárműtároló és más rendeltetési egységhez tartozó tároló- vagy egyéb kiszolgáló épület helyezhető el. (3) Az Lk-1 jelű építési övezetben új épület létesítése vagy a meglévő tömbtelkes beépítés telkes beépítéssé alakítása csak (részletes) szabályozási terv alapján történhet. Egyéb építési tevékenység az alábbiak szerint végezhető: a) homlokzati változást eredményező átalakítás, erkélyek, loggiák utólagos beépítése, esőtetők, rácsozások, árnyékolók felszerelése, stb. csak az épület egészére vonatkozó egységes terv alapján; b) a földszinten (fogadószinten) lévő helyiségek, lakások rendeltetésének megváltoztatása csak abban az esetben, ha ez nem jár a lakófunkció zavarásával és az épület homlokzatának az egységestől eltérő átalakításával, c) meglévő épületen magastető építése, azon tetőtér beépítése csak a városképileg együtt megjelenő épületcsoportokon egységesen, azonos időben való megépülés esetén elvi engedélyezési eljárás keretében pontosított városrendezési követelmények teljesülése mellett. (4) Az Lk-2 jelű építési övezet a lakóterületet kiszolgáló, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben új építés vagy meglévő épület homlokzatot is érintő átalakítása csak elvi engedélyezési eljárás keretében, a kialakult beépítéshez illeszkedően engedélyezhető, amennyiben a szükséges parkoló-mennyiség az övezet területén belül vagy az önkormányzattal kötött külön megállapodásban meghatározott területen biztosítható. Az övezet telkeit legfeljebb olyan mértékig lehet beépíteni, hogy az megfeleljen az úszótelekre vonatkozó előírásoknak. (5) Az Lk-3 jelű építési övezet a lakótelep területéhez kapcsolódó véderdőből létesített garázstelep területe. Az övezetben csak a lakótelep gépkocsi elhelyezését szolgáló személygépjármű-tárolók létesíthetők a meglévő növényzet védelme mellett. Az erre vonatkozó egyéb előírásokat az 1. sz. táblázat tartalmazza. (6) Az Lk-4 jelű építési övezet a kisvárosias lakóterület telkes beépítésű részének építési övezete. Az övezetben az OTÉK 12. (2) bekezdésében meghatározott épületek helyezhetők el. A kiegészítő funkciójú épületek közül csak személygépjárműés háztartási tárolóépület létesíthető. (7) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Kisvárosi lakóterület építési övezetei: Kialakítható legkisebb telekméret: mértékegysége Lk-3 Lk-4 Lk-5 Lk-6 m sz. táblázat

6 6. oldal Kialakítható legkisebb telekszélesség : Beépítési mód: m szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: Építménymagasság legkisebb utcai: % m - 6,0 4,0 6,0 Építménymagasság legnagyobb: m 4,0 12,5 6,0 8,0 A zöldfelület legkisebb mértéke: % Terepszint alatti beépítettség: % Max. építhető szintterület (legnagyobb szintterületi mutató) Közműellátás: épület m2 telek m2-1,5 0,7 - teljes közműellátás KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 8. (1) A kertvárosias lakóterület (jele: Lke) laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál (OTÉK 13. (1) bek.). (2) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13.. (2) bekezdésében meghatározott épület(ek), valamint a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény és sportépítmény, a szolgáltatási célú épületek közül csak a nem zavaró tevékenységű javító-karbantartó célú épület helyezhető el. (Nem helyezhető el pl. autószerelő és karosszérialakatos műhely, asztalos műhely, stb.). Az övezetekben - szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában - legfeljebb a 200 telekm2-ként egy lakás, a korábbi jogszabályok alapján kijelölt "A" jelű zajgátló övezetben annak felülvizsgálatáig, legfeljebb 300 telekm2 -ként egy lakás létesíthető. (3) A kiegészítő funkciójú épületek közül az övezetben elhelyezhető: járműtároló (kivéve a munkagép tárolására szolgálót), háztartással kapcsolatos tárolóépület, barkácsműhely, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, műterem, fóliasátor, valamint az állattartási rendelet szerint tartható állatok elhelyezésére szolgáló, a rendelet előírásainak megfelelő épület. (4) Az építési helyet - a (6) bekezdés szerinti kiegészítésekkel - az alábbi elő-, oldal- és hátsókert méretek határozzák meg: a) előkert: a kialakult állapothoz illeszkedő, de legalább 3,0 m; b) oldalkert: az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, illetve oldalhatáron álló beépítés esetén az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke; c) hátsókert: az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke, de legalább 6,0 m. (5) Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületeket lehetőleg az oldalsó telekhatáron vagy 1,5 m-en belül (csurgó-távolságra) kell elhelyezni. Amennyiben a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek az építési helyen belül a beépíthető telekhatártól legalább 3,0 m távolság biztosításával is elhelyezhetők. Az építési helyen belül legfeljebb kettő főrendeltetésű épület, de egy lakóépület létesíthető. Az utcai építési vonalat a szomszédos 3-3 telek beépítéséhez illeszkedően kell meghatározni.

7 7. oldal (6) A kiegészítő funkciójú épületet lehetőleg a főrendeltetésű épülettel egy tömegben kell elhelyezni. Amennyiben ez már nem megoldható, önállóan csak egyszintes, tetőtér-beépítés nélküli, legfeljebb 3,0 m (műterem esetén legfeljebb 4,5 m) építménymagasságú és legfeljebb 6,0 m gerincmagasságú épület létesíthető. Egy telken legfeljebb a lakások számával megegyező számú kiegészítő funkciójú épület és állattartó épület helyezhető el. Az állattartó épület beépített alapterülete nem lehet több a telek területének 5%-ánál. (7) Az övezetben csak magastetős épület létesíthető a szomszédos épületekhez illeszkedő gerinciránnyal és legfeljebb 50 -os tetőhajlásszöggel. (8) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Kertvárosi lakóterület építési övezetei: mértékegysége Lke-SZ-1 Lke-SZ-3 Lke-SZ-4 Lke-SZ-5 2. sz. táblázat Kialakítható legkisebb telekméret: Kialakítható legkisebb telekszélesség: Beépítési mód: m m szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: Építménymagasság legkisebb utcai: Építménymagasság legnagyobb: A zöldfelület legkisebb mértéke: Terepszint alatti beépítettség: % m 6,0 3,5 6,0 - m 7,5 5,5 7,5 5,5 % % Max. építhető szintterület: Közműellátás: épület m2 telek m2-0,6 - - teljes közműellátás Kertvárosi lakóterület építési övezetei: Kialakítható legkisebb telekméret: Kialakítható legkisebb telekszélesség : mértékegysége Lke-O-1 Lke-O-2 Lke-O-3 Lke-Z m m /a sz. táblázat Beépítési mód: oldalhatáron álló zártsorú A beépítettség legnagyobb mértéke: Építménymagasság legkisebb utcai: % m - - -

8 8. oldal Építménymagasság legnagyobb: A zöldfelület legkisebb mértéke: Terepszint alatti beépítettség: m 5,5/6,5* 5,5/6,5* 5,5 5,5 % % Max. építhető szintterület: Közműellátás: épület m2 telek m teljes közműellátás *Az övezetben megengedett építménymagasság - legfeljebb 5,5 m, ha az épület az oldalsó telekhatáron van elhelyezve, - legfeljebb 6,5 m, ha az épület az oldalhatártól min. 3,0 m-re van elhelyezve. FALUSIAS LAKÓTERÜLET 9. (1) A falusias lakóterület (jele: Lf) legfeljebb négylakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági üzemi építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál (OTÉK 14. (1) bek.). (2) A falusias lakóterületen az OTÉK 14.. (2) bekezdésében meghatározott épületek - az üzemanyagtöltő állomás kivételével - helyezhetők el, azzal, hogy az övezetekben - szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában - legfeljebb 200 telekm2 -ként egy lakás, a korábbi jogszabályok alapján kijelölt "A" jelű zajgátló övezetben annak felülvizsgálatáig, legfeljebb 300 telekm2 -ként egy lakás létesíthető. A terület telkein kizárólag üzemi célú épület önállóan csak az "A" jelű zajgátló övezetben helyezhető el. (3) A kiegészítő funkciójú épületek közül az övezetben elhelyezhető: járműtároló, háztartással-gazdálkodással összefüggő egyéb tárolóépület, barkácsműhely, műterem, fóliasátor, valamint az állattartási rendelet szerint tartható állatok elhelyezésére szolgáló épületet az abban meghatározottak szerint. Az állattartó épület beépített alapterülete nem lehet több a telek 10%-ánál. (4) Az építési helyet az alábbi elő-, oldal- és hátsó kert méretek határozzák meg: - előkert: a kialakult állapothoz illeszkedő, de legalább 3,0 m, - oldalkert: az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke, - hátsókert: az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértéke, legalább 6,0 m. (5) Az oldalhatáron álló építési helyen belül a beépíthető telekhatár menti építési vonal lehetőleg az oldalsó telekhatáron vagy attól 1,0 m-re legyen. Amennyiben a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek a beépíthető telekhatártól legalább 3,0 m távolság biztosításával is elhelyezhetők, kivéve a Fő utcát és a Jókai utcát, ahol a beépíthető telekhatár vagy attól 1 m egyben kötelező építési vonal. (6) Az építési hely utcától mért 30 m mélységű sávjában kell a lakóépületet elhelyezni. A telek hátsó része felé fennmaradó építési helyen belül nem lakáscélú főrendeltetésű épület vagy kiegészítő funkciójú épület helyezhető el. (7) A telek zöldfelületként fenntartandó sávjának legalább 80%-án zöldfelületet kell kialakítani. A fennmaradó 20 %-on belül épület és burkolt felület is kialakítható.

9 9. oldal (8) Az építési helyen belül legfeljebb két főrendeltetésű épület és 250 telek-négyzetméterenként egy kiegészítő funkciójú épület létesíthető. A kiegészítő funkciójú épületet lehetőleg a főfunkciójú épülettel egy tömegben kell elhelyezni. Amennyiben ez már nem megoldható, önállóan csak egyszintes, tetőtér-beépítés nélküli, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú és legfeljebb 8,0 m gerincmagasságú épület létesíthető. (9) Az övezetben csak magastetős épület létesíthető a szomszédos épületekhez illeszkedő gerinciránnyal és legfeljebb 50o-os tetőhajlásszöggel.. (10) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Falusias lakóterület építési övezetei: mérték-egysége Lf-0-1 Lf sz. táblázat Kialakítható legkisebb telekméret: m Kialakítható legkisebb telekszélesség : m Beépítési mód: oldalhatáron álló A beépítettség legnagyobb mértéke: % Építménymagasság legkisebb utcai: m 4,0 4,0 Építménymagasság legnagyobb: m 5,5 /7,0* 5,5 /7,0* A zöldfelület legkisebb mértéke: % Terepszint alatti beépítettség: % Max. építhető szintterület: épület m2 / telek m2 0,45 0,45 Közműellátás: legalább részleges közműellátás, zárt szennyvíztárolóval *Az övezetben megengedett építménymagasság - legfeljebb 5,5 m, ha az épület az oldalsó telekhatáron van elhelyezve, - legfeljebb 7,0 m, ha az épület az oldalhatártól min. 3,0 m-re van elhelyezve. TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET 10. (1) A településközpont vegyes terület (jele: Vt) több rendeltetési egységet magában foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra (OTÉK 16. (1) bek.). (2) A településközponti területen az OTÉK 16. (2) bekezdésének 1-6. pontjában és a (3) bekezdésének 1. pontjában meghatározott épületek, építmények helyezhetők el azzal, hogy - a szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában - az egyes építési övezetekben legfeljebb 200 telek m2 -ként egy lakás, de legfeljebb hatlakásos lakóépület létesíthető.

10 10. oldal (3) A Vt-1 jelű építési övezet telkein kizárólag az OTÉK 16. (2) bekezdésének 1., 2., 3. és 5. pont szerinti vagy lakóval vegyes felhasználású épületek és ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. (4) A Vt-2 és Vt-3, a Vt-3 és Vt-5 jelű építési övezetben a beépítettség mértéke a felhasználástól függően: - kizárólagos lakófelhasználás esetén: 30 %, - ha az egyéb hasznosítás eléri a beépített szintterület 25 %-át: 35 %, - egyéb, az övezetben megengedett felhasználás esetén: 40 % lehet. A zöldfelület legkisebb mértéke a beépítettség függvényében 5-10 %-al csökkenthető. (5) Az elő-, oldal és hátsókertre vonatkozóan az általános előírásokat kell betartani.. (6) Az építési helyen belül több épület helyezhető el, de legfeljebb a telekméret minden 200,0 m2 -e után 1-1 épület lefelé való kerekítéssel. A kiegészítő funkciójú épületek közül az övezetben elhelyezhető: járműtároló (kivéve a munkagép tárolására szolgálót), raktározó-, illetve tárolóépület, barkácsműhely, műterem, fóliasátor, valamint az állattartási rendelet szerint tartható állatok elhelyezésére szolgáló épületet az abban meghatározottak szerint. A kiegészítő funkciójú épületet lehetőleg a főfunkciójú épülettel egy tömegben kell elhelyezni. Amennyiben ez már nem megoldható, önállóan csak egyszintes, tetőtér-beépítés nélküli, legfeljebb 3,0 m (műterem esetén legfeljebb 4,5 m) építménymagasságú és legfeljebb 6,0 m gerincmagasságú épület létesíthető. (7) A Vt-4 jelű építési övezet a jellemzően köz-, vagy közhasználatú területeken lévő intézmények építési övezete. A beépítés módját, valamint az építménymagasságot az adottságokhoz és a környező beépítéshez illeszkedően elvi építési engedélyezési eljárás keretében egyedileg kell meghatározni. Az övezetben -közhasználatú intézményi funkció esetén az önkormányzattal történő megállapodás szerint - az előírások szerinti parkolóhely közterületen is biztosítható. Az övezet telkének lakáscélú felhasználása esetén a Vt-3 jelű építési övezet előírásait kell alkalmazni. (8) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Településközpont terület építési övezetei: mérték-egysége Vt-1 Vt-2 Vt-3 Vt-4 Vt-5 4. sz. táblázat Kialakítható legkisebb telekméret: m Kialakítható legkisebb telekszélesség : m Beépítési mód: szabadon álló, ill. kialakult oldal-határon álló, ill. kialakult oldal-határon álló, ill. kialakult szabadon álló, ill. kialakult szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: % 35 30/40** 30/40** 75 30/40 Építménymagasság legkisebb utcai: m 4,0-5,0-5,0 Építménymagasság legnagyobb: m 12,0 5,5/7,0* 7,5 egyedi 7,5 A zöldfelület legkisebb mértéke: % Terepszint alatti beépítettség: % Max. építhető szintterület: épület m2 / telekm2 1,2 1,0 1,2 1,5 1,2 Közműellátás: teljes közműellátás, kivéve a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetést *Az övezetben megengedett építménymagasság - legfeljebb 5,5 m, ha az épület az oldalsó telekhatáron van elhelyezve, - legfeljebb 7,0 m, ha az épület az oldalhatártól min. 3,0 m-re van elhelyezve.

11 11. oldal ** A (4) bekezdés szerint a felhasználás függvényében. KÖZPONTI VEGYES TERÜLET 11. (1) A központi vegyes terület (jele: Vk) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál (OTÉK 17. (1) bek.). (2) A területen az alábbi építmények elhelyezése engedélyezhető: - igazgatási épület, egyéb irodaépület, - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely-szolgáltató épület, - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, - nem zavaró hatású gazdasági építmény, - gazdasági tevékenységű célú épületen belül a tulajdonos számára létesített vagy szolgálati lakás (legfeljebb 2 lakás), valamint - az OTÉK 17.. (3) bekezdés szerinti építmények azzal, hogy lakóépület csak jelen szabályzat külön rendelkezése szerint. (3) Az elő-, oldal és hátsókertre vonatkozóan az általános előírásokat kell betartani, azzal, hogy település-szerkezeti jelentőségű út mellett az előkert legalább 10,0 m legyen, kivéve a Telepi út mentén. (4) Az építési helyen belül több épület helyezhető el, de legfeljebb a telekméret minden 750,0 m2-e után 1-1 épület lefelé való kerekítéssel. (5) A (3) bekezdés szerint meghatározott építési hely - szabályozási terv egyéb rendelkezésének hiányában - a telek behajtójának tengelyétől számított 3 m és 10 m közötti egyoldali sávval az utcai telekhatárig kiegészül, ahol kizárólag legfeljebb 20,0 m2 beépített alapterületű egyszintes portaépület az utcavonalon helyezhető el.. (6) A Vk-SZ-2 jelű építési övezetben már meglévő teleknél a beépíthetőség feltétele, hogy a telek szélessége legalább 18 m legyen. Az övezetben 200 telekm2-ként egy lakás, de legfeljebb hatlakásos lakóépület is elhelyezhető, amennyiben a lakhatáshoz szükséges környezetvédelmi feltételek biztosíthatók. (7) Az egyes telkeken belül szabadtéri raktározás nem folytatható, kivéve a késztermékek rendezett, kereskedelmi célú raktározását és bemutatását. (8) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 5. sz. táblázat Központi vegyes terület építési övezetei: mértékegysége Vk-SZ-1 Vk-SZ-2 Vk-SZ-3 Kialakítható legkisebb telekméret: m Kialakítható legkisebb telekszélesség: m Beépítési mód: szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: % Építménymagasság legkisebb utcai: m 4,0 (6,0*) 4,0 (6,0*) 4,0 (6,0*) Építménymagasság legnagyobb: m 12,0 7,5 16,0

12 12. oldal A zöldfelület legkisebb mértéke: % Terepszint alatti beépítettség: % Max. építhető szintterület: épület m2 / telek m2 1,0 1,0 0,7 Közműellátás: teljes közműellátás, kivéve a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetést teljes közműellátás *Az Üllői út, a Gyáli út és Széchenyi út melletti 50,0 m széles, a 4. és 400. sz. főút melletti 100 m széles teleksávban a min. utcai építménymagasság 6,0 m. 5/a. sz. táblázat Központi vegyes terület építési övezetei: mértékegysége Vk-SZ-4 Vk-SZ-5 Vk-SZ-6 Vk-SZ-7 Kialakítható legkisebb telekterület: m Kialakítható legkisebb telekszélesség : m Beépítési mód: szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: % Legnagyobb / legkisebb megengedett építménymagasság: A kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke: m 12,0 / 6,0 7,5 / 6,0 7,5 7,5 (12,0*) % Legnagyobb megengedhető szintterületi mutató: Közműellátottság: épület m2 / telekm2 1,0 1,0 0,7 0,2 teljes közműellátás *Csak sportcsarnok építése esetén Központi vegyes terület építési övezetei: Kialakítható legkisebb telekméret: Kialakítható legkisebb telekszélesség: Beépítési mód: mértékegysége Vk-SZ-8 Vk-SZ-9 Vk-SZ-10 m m szabadon álló 5/b. sz. táblázat A beépítettség legnagyobb mértéke: % Építmény-magasság: legkisebb utcai: m 6,0 6,0 6,0 legnagyobb: m 13,5 9,0 15 (21)* A zöldfelület legkisebb mértéke: %

13 13. oldal Terepszint alatti beépítettség: % Max. építhető szintterület: épület m2 / telek m2 1,2 1,0 1,0 Közműellátás teljes közműellátás * A szabályozási tervre vonatkozó külön szabályok szerinti feltételekkel GAZDASÁGI TERÜLETEK 12. (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál (OTÉK 18.. (1) bek.). A gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató, ipari és mezőgazdasági üzemi területre tagolódik. (2) A gazdasági területre vonatkozó általános előírások: a) az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozóan az általános előírásokat kell betartani, azzal, hogy településszerkezeti jelentőségű út mellett az előkert legalább 10,0 m legyen; b) az építési helyen belül több épület helyezhető el, de legfeljebb a telekméret minden 750,0 m2-re után 1-1 épület lefelé való kerekítéssel; c) az a) pont szerint meghatározott építési hely - szabályozási terv egyéb rendelkezésének hiányában - a telek behajtójának tengelyétől számított 3 m és 10 m közötti egyoldali sávval az utcai telekhatárig kiegészülhet, ahol kizárólag legfeljebb 20,0 m2 beépített alapterületű egyszintes portaépület az utcavonalon helyezhető el; d) a településszerkezeti jelentőségű utak melletti 50,0 m széles teleksávon belül szabadtéri raktározás nem folytatható, kivéve a késztermékek rendezett, kereskedelmi célú raktározását és bemutatását. KERESKEDELMI-SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLET 13. (1) A kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület (jele: Gksz) elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál (OTÉK 19. (1) bek.). (2) A területen az alábbi építmények elhelyezése engedélyezhető: - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység célú épület, - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások (legfeljebb 2 lakás), - igazgatási, egyéb irodaépület, - szállásépület, - parkolóház, üzemanyagtöltő (csak szabályozási terv alapján), - sportépítmény, - egyéb közösségi szórakoztató épület (a lakóterülettől legalább 200,0 m távolságra). (3) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 6. sz. táblázat

14 14. oldal Kereskedelmi-, gazdasági terület építési övezetei: mértékegysége Gksz-SZ-1 Gksz-SZ-2 Gksz-SZ-3 Gksz-4 Kialakítható legkisebb telekméret: m Kialakítható legkisebb telekszélesség: Beépítési mód: m szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: % Építmény-magasság: legkisebb utcai: m 4,0 4,0 4,0 6 legnagyobb: m 12,0 9,0 15,0 20 A zöldfelület legkisebb mértéke: % Terepszint alatti beépítettség: % Ma x. építhető szintterület: épület m2 / telek m2 1,0 1,0 1,0 2,0 Közműellátás: Teljes közműellátás 6/a. sz. táblázat mértékegysége Gksz-SZ-R1 Gksz-SZ-R2 Gksz-SZ-R3 Gksz-SZ-R4 Kialakítható legkisebb telekméret: m Kialakítható legkisebb telekszélesség : m Beépítési mód: szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: % Építménymagasság legkisebb utcai: m 6,0 6,0 6,0 6,0 Építménymagasság legnagyobb: m 22,0 16,0 16,0 14,0 A zöldfelület legkisebb mértéke: % Terepszint alatti beépítettség % Max. építhető szintterület: épület m2 / telek m2 Közműellátás: 0,7 0,7 1,0 1,0 Teljes közműellátás

15 15. oldal (4) A gazdasági területen új lakóépület - a (2) bekezdésében meghatározott szolgálati lakáson kívül - nem létesíthető. Meglévő lakóépület esetében annak jó karbantartása, átalakítása, bővítése, tetőtér beépítése, stb engedélyezhető, de új lakásegység nem alakítható ki. A meglévő lakótelkek beépítésénél - funkcióváltásukig - a TV-2 jelű építési övezet előírásait kell alkalmazni. IPARI TERÜLET 14. (1) Az ipari gazdasági terület (jele: Gip) egyéb ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az alábbi építmények létesíthetők: - mindenfajta ipari-gazdasági célú építmény, a jelentős mértékű zavaró hatású kivételével, - az ipari-gazdasági tevékenységhez kapcsolódó irodaépület, szociális épület - parkolóház, - üzemanyagtöltő (csak részletes szabályozási tervben kijelölve), - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások (legfeljebb 2 lakás). (3) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Ipari-, gazdasági terület építési övezetei: mértékegysége Gip-SZ-1 Gip-SZ-2 7. sz. táblázat Kialakítható legkisebb telekméret: m Kialakítható legkisebb telekszélesség: m Beépítési mód: szabadon álló szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: % Építménymagasság legkisebb utcai: m 4,0 4,0 Építménymagasság legnagyobb: m 12,0 9,0 A zöldfelület legkisebb mértéke: % Terepszint alatti beépítettség % Max. építhető szintterület: épület m2 / telekm2 Közműellátás: 1,0 1,0 teljes közműellátás, ipari szennyvíz esetén előtisztítóval MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET - MAJOR

16 16. oldal 15. (1) A Gmg jelű gazdasági építési övezet mezőgazdasági hasznosítású, beépítésre szánt üzemi terület illetve major. (2) Az övezetben az alábbiak létesítmények helyezhetők el: a) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények, - terményfeldolgozó, - terménytároló, - mezőgazdasági gépjavító és -tároló műhelyépületek, - állattartó épületek, - egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági épületek; b) a terület őrzéséhez, üzemeléséhez szükséges tulajdonosi vagy szolgálati lakások; c) az energiaszolgáltatás létesítményei. (3) Az övezetben megengedett funkciójú épületek, építmények speciális technológiai előírások miatt szükséges egyedi építménymagasságát eseti módon - a településképi szempontokat figyelembe véve - elvi engedélyezési eljárás keretében kell meghatározni, de ez -kivéve a technológiai tornyokat (pl.: siló, víztorony) - nem lehet több 9,0 m-nél. (4) A meglévő Gmg jelű területen található egyes létesítmények funkcióváltásához, más célú hasznosításához, illetve területének bővítéséhez vagy megosztásához az illetékes szakhatóságok hozzájárulása szükséges. A módosítások elbírálásához az építésügyi hatóság szabályozási terv készítését is kezdeményezheti. A teljes terület funkcióváltása csak a településszerkezeti terv módosításával, szabályozási terv alapján történhet. (5) A meglévő mezőgazdasági üzemi terület, major területén nagyüzemi állattartás akkor folytatható, ha a használatbavételig az állattartó telep határán min. 15,0 m széles védőfásítás létesül. További feltétel a lakó-, védett intézményi, és közösségi célt szolgáló különleges területektől az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) által megállapított távolság betartása. (6) A kedvezőtlen környezeti hatások mérséklésének és a kondicionáló hatás fokozásának érdekében a major telekhatárán teljes hosszban védőfásítást - többszintes fa-, cserjesávot - kertépítészeti terv alapján kell telepíteni. (7) Az építési övezetre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Mezőgazdasági üzemi terület építési övezetei: jele/ Gmg 8. sz. táblázat mértékegysége Kialakítható legkisebb telekméret: m Kialakítható legkisebb telekszélesség: m2 50 Beépítési mód: szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: % 15 Építménymagasság legkisebb utcai: m - Építménymagasság legnagyobb: m 4,5* A zöldfelület legkisebb mértéke: % 25

17 17. oldal Terepszint alatti beépítettség % 10 Közműellátás: * Kivéve a sajátos technológiájú gazdasági épületeket legalább részleges közműellátás, zárt szennyvíztárolóval vagy szennyvíztisztító kisberendezéssel KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 16. (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a felhasználásuk vagy a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) eltérnek az egyéb terület felhasználási kategóriába (OTÉK ) sorolt területektől (OTÉK 24. (1) bek.). (2) A különleges területek a tervben jelölteknek megfelelően az alábbi építési övezetekre tagolódnak: a) a ZK jelű nagy zöldfelülettel rendelkező különleges területek építési övezeteire: - ZK-T jelű, a temető terület, - ZK-SP jelű, sportolási célú terület, - ZK-R jelű, rekreációs célú terület; b) a K-B jelű nyersanyaglelőhelyek (bányák) területeinek övezetére; c) a K-H jelű települési folyékony hulladékot kezelő és ezzel kapcsolatos berendezéseket tartalmazó területek övezetére. (3) A ZK jelű területek övezeteiben építési tevékenység az alábbiak szerint engedélyezhető: a) új ZK jelű különleges területet kialakítani csak szabályozási terv szerint szabad; b) az övezetben vízjogi engedéllyel és a környezetvédelmi, valamint a természetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező vízfelület, nagyobb kiterjedésű tó terület-előkészítésként szabályozási terv hiányában is létesíthető; c) az övezetben található, külön funkcionális egységként kezelendő területeket egymástól, és a környező övezetektől tájba illő, növényzetből alkotott térfalakkal - külön kertépítészeti terv alapján - kell elkülöníteni; d) a területek beépítésre nem szánt, szilárd burkolattal nem fedett területeit zöldfelületként kell kialakítani a többszintes növényállomány (fa, cserje, gyep) alkalmazásával. (4) A ZK-T jelű építési övezetben csak a temetési szolgáltatással összefüggő létesítmények helyezhetők el a következők szerint: a) a temető parkolási igényét a szabályozási tervben jelölt területen kell biztosítani; b) a temető körüli 50,0 méteres távolságon belül bármely új építés feltétele a közüzemi víz- és szennyvízelvezetés biztosítása; c) csak olyan tevékenység folytatható, amely a kegyeletet nem sérti (nem jár a védett létesítményt terhelő határérték feletti zajjal, nem bűzös, stb.); d) a temető egyéb célra nem hasznosított területeit zöldfelületként kell fenntartani. (5) A ZK-SP jelű építési övezetben a) csak a sportolással, szabadidő eltöltéssel összefüggő építmények és legfeljebb egy tulajdonosi vagy szolgálati lakás, illetve ehhez kapcsolódó - legfeljebb a beépíthető alapterület 50%-ig kiterjedő - kiegészítő funkciójú vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató és kereskedelmi szállásférőhelyek létesítményei helyezhetők el; b) a terület egyéb célra (sport, építmény, úthálózat, stb.) nem igénybevett területeit többszintes zöldfelületként külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani. (6) A ZK-R jelű építési övezet további övezetekre tagolható szabályozási terv alapján. Az övezet(ek)ben nagy zöldfelületet igénylő a) sportolással, szabadidő eltöltéssel összefüggő és egyéb rekreációs célú létesítmények; b) vendéglátási létesítmények;

18 18. oldal c)kereskedelmi szállásférőhelyek; d) oktatási, kutatási létesítmények; e) szociális és egészségügyi létesítmények; f) állat- és növénykertek építményei; g) a létesítmények üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges tulajdonosi vagy szolgálati lakások helyezhetők el. Az építmény vagy kiszolgáló út céljára igénybe nem vett területeket többszintes zöldfelületként, külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani. (7) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Különleges terület építési övezetei: mértékegysége ZK-T ZK-SP ZK-SP-GY ZK-R 9. sz. táblázat Kialakítható legkisebb telekméret: m Kialakítható legkisebb telekszélesség: m kialakult 30 Beépítési mód: szabadon álló szabadon álló szabadon álló szabadon álló A beépítettség legnagyobb mértéke: % Építménymagasság legkisebb utcai: m 4,0 4,0 4,0 4,0 Építménymagasság legnagyobb: m 7,5 7,5 (12,0*) 7,5 (12,0*) 7,5 A zöldfelület legkisebb mértéke: % 10 50** Terepszint alatti beépítettség: % Max. építhető szintterület: Közműellátás: épület m2 / telek m2 0,1 0,2 0,2 0,5 részleges közműellátás, közüzemi szennyvízelvezetéssel * Csak sportcsarnok esetén ** A zöldfelület legfeljebb 50 %-áig a vízáteresztő burkolatú sportpályák területe is beszámítható (8) A ZK-SP-GY jelű építési övezetben építési tevékenység az alábbiak figyelembe vételével engedélyezhető: a) az építési helynél az előkert, hátsókert legalább 20 m széles, az oldalkertek legalább 10 m szélesek. Az építési helyen kívül kizárólag egy, legfeljebb 12 m magas reklámoszlop helyezhető el építési engedéllyel; b) az egy tömegben megépíthető épület vízszintes vetülete nem lehet több 2000 m2-nél; c) az épület, építmény külső burkolatai nem készülhetnek csillogó anyagból; d) az építési övezetben csak áttört, legfeljebb 80 cm tömör lábazatú kerítés létesíthető. Élő sövény vagy egyéb növényzetből álló kerítés is létesíthető; e) a telek építési helyen kívüli részét - elő-, oldal- és hátsókert többszintes (lombkorona, cserje- és gyepszint) növénytelepítéssel kell ellátni; f) a telkek szabadtéri sport- és játszó felületeinek kialakítását, a tereprendezést kertépítészeti terv alapján kell elvégezni. (9) A K-B jelű bánya területek építési övezetére a jelen szabályozási előírásokban nem szabályozott kérdésekben a bányászatról szóló évi XLVIII. tv. előírásai az irányadók. Új bánya nyitása, a tevékenység céljára lehatárolt terület 25%-ot meghaladó mértékű növelése, a bányatelek módosítása csak a külön jogszabályban1 meghatározott környezeti hatásvizsgálat alapján létesíthető. E mellett az alábbi előírásokat kell betartani: 1 152/1995. (XII.12.) Korm. rend.

19 19. oldal a) az övezetben kizárólag a bányaüzemeléssel kapcsolatos építmények helyezhetők el a szükséges mértékben a kialakult állapothoz illeszkedően; b) az övezetben a bánya üzemeltetőjének gondoskodni kell a bánya tevékenységével, és a szállítással járó forgalom megszervezéséről, az ezzel járó zaj- és légszennyezés határérték alatti szinten tartásáról; c) a bányászattal érintett terület legfeljebb 15 méterre közelíthet meg más felhasználású területet, valamint tartós, (5 évnél hosszabb) bányászati tevékenység esetén,- amennyiben a bánya területe beépítésre szánt területtel érintkezik a két területhasználatot legalább 10 m (ahol az adottságok lehetővé teszik 20 m széles) széles fásított növénysávval kell a bányaterület rovására elhatárolni. d) a bányászati tevékenység folytatójának a terület bányászatának befejezése után gondoskodnia kell a bányaterület utóhasznosításáról és rekultivációjáról; e) a rekultiváció a művelésbe történő visszaállítást (szántó, rét, legelő, gyep, erdő, stb.) vagy a terület gazdasági célú utóhasznosítási feltételeinek megteremtését jelenti szakszerű rekultivációs tervek alapján. A bányaterület beépítéssel járó gazdasági célú funkcióváltása esetén szabályozási tervet kell készíteni; f) a bányaterület utóhasznosításaként kommunális hulladéklerakó létesítése, veszélyes hulladékok lerakása és ártalmatlanítása tilos; g) inert anyagok (szennyezésmentes építési beton- és téglatörmelék, valamint kitermelt föld) lerakása csak és kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha - a talajt és talajvizet a lerakott anyag nem károsítja, - biztosítható a törmelék és a föld tömörítése és - a törmeléklerakás legfeljebb a bányanyitás előtti eredeti terepszint magasságáig történik, amely magában foglalja a lerakás befejezése után a legalább 2,0 m vastag termőföldborítást is, - az érintett hatóságok a lerakáshoz hozzájárultak; h) amennyiben a bányaterület utóhasznosítása nem igényli a bányagödrök feltöltését, úgy megoldandók a - bányafalak stabilizálása külön talajmechanikai szakvéleményben lefektetett rézsűszögek kialakításával, - a felszíni vízelvezetés, valamint - a szükséges, és megfelelő növényzet telepítésével a falak erózióvédelme. (10) A K-H jelű települési folyékony hulladékkezelő és átemelő berendezéseket tartalmazó terület építési övezetében jelen szabályozás környezetvédelmi előírásaiban foglaltakon felül az OTÉK függelékében meghatározottak az irányadók. A területen kizárólag az üzemeléssel kapcsolatos technológiai és kiszolgáló létesítmények helyezhetők el. III. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK Közúti közlekedés 17. (1) Az országos közutak vonatkozásban az alábbi előírásokat kell alkalmazni: a) az országos autópályák és főutak külterületi szakaszán az út tengelyétől mért 100,0-100,0 m, az országos közutak külterületi szakaszán 50,0-50,0 m védőtávolságon belül építmények elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi anyag kitermeléséhez, illetve külterületen a közút területének határától számított 10,0 m-es távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges;

20 20. oldal b) az új 4. sz. főút külterületi szakaszán a 100,0-100,0 m védőtávolságon belül épület, az út felöli oldalon kerítés 60 m-en belül nem helyezhető el. A 400. sz. főút külterületi szakaszán a 100,0-100,0 m védőtávolságon belül kerítés az úttengelytől 30,0-30,0 m, épület 50,0-50,0 m távolságon belül nem helyezhető el; c) A 4602 jelű országos közút Széchenyi utca és a Vízmű közötti szakaszán a szabályozási szélesség 26 m az út keleti oldali telekhatárától. d) az országos közutak 50,0-50,0 m védőtávolságán belül kerítés 20,0-20,0 m, épület 30,0-30,0 m távolságon belül nem helyezhető el; e) a közutak mellett belterületen ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezése, bővítése a közút kezelőjének hozzájárulásával végezhető; f) az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építési hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 7. (1) bekezdése és 2.sz. mellékletének V.3. pontja szerint a fenti korlátozások alá eső minden engedélyköteles építmény létesítésének hatósági engedélyezési eljárása során meg kell kérni az érintett országos közút kezelőjének hozzájárulását (állásfoglalását), illet1őleg a megyei közlekedési felügyelet szakhatósági hozzájárulását; g) a közutak területén, a közút felett - a járda, a gyalogút és a kerékpárút kivételével -, továbbá a közút lakott területen kívüli szakasza mellett a védőtávolságon belül reklámtáblát, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezést elhelyezni tilos; h) a terv távlatában belterületbe vonásra tervezett közutak mellett a belterületbe vonással egyidejűleg biztosítani kell a lakott területei jellemzők (közvilágítás, járda) kialakítását. (2) Új beruházások esetén, a beépítésből származó forgalomnövekedés miatt szükséges útfejlesztéseket - közlekedési hatástanulmány alapján - a beruházással egyidejűleg kell megvalósítani a használatba vétel időpontjáig. A beépítéssel arányosan ütemezett közlekedésfejlesztésre a beruházónak és az Önkormányzatnak, illetve az út kezelőjének a külön megállapodása (szerződése) az irányadó. (3) A települési jelentőségű utak számára az alábbi szabályozási szélességet kell biztosítani: - Széchenyi utca: legalább 22,0 m, - Lőrinci utca, Besztercei utca: a jelenlegi 16,0 m szabályozási szélesség, - Kinizsi utca: a jelenlegi 14,0 m, - Budai Nagy Antal utca: a jelenlegi 20,0 m, - Toldi F. utca és Zrínyi M. utca: a jelenlegi 12,0 m, új beépítésnél 5,0-5,0 m előkertet kell biztosítani, - Iskola utca és meghosszabbítása a vasútig: 16,0 m, - Jókai Mór utca: a jelenlegi közterület megtartandó, délkeleti meghosszabbításánál 22,0 m, - Károly utca: a beépült szakaszon a meglévő 14 m, kikötése a Fő utcára 18 és 22 m, illetve csomóponti szakaszon 24 m, - Bajcsy Zsilinszky utcát a vasútterületből 16,0 m szabályozási szélességűre kell bővíteni. (4) Újonnan kialakítandó lakóterületen legalább 14,0 m, vegyes, gazdasági és különleges területen legalább 16,0 m szélességű kiszolgáló utat kell létesíteni. A lakó-terület útjain legalább 5,0 m széles burkolat és egyoldali járda, központi, gazdasági és különleges területen 6,0 m széles burkolat és szükség szerint járda létesítendő. Mezőgazdasági területen - kivéve a szabályozási tervben rögzített szerkezeti jelentőségű utakat - új közforgalmú út legalább 12 m szélességű legyen. (5) Az önálló gyalogút minimális szélessége 4,0 m. (6) Lakó és gazdasági területen létesítendő új utak közforgalom számára megnyitott magánútként is létesíthetők a közúti műszaki paraméterek biztosításával. Közforgalom elől elzárt magánút szélességét méretezéssel kell meghatározni, a forgalmi igények (személygépjármű, teherforgalom, szemétszállítás, gyalogosforgalom) és a közművek védőtávolsága és vízelvezetés helyigénye alapján. (7) Új utak, utcák nyitásakor kétoldali fasor telepítendő. Ahol a szabályozási szélesség, illetve a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni. (8) Új utak burkolásakor az útburkolat legmagasabb szintje legfeljebb 10 cm-rel, az egyes utak burkolati felújításakor legfeljebb 20 cm-rel haladhatja meg az út menti átlagos telekszinteket, amennyiben a csapadékvíz-elvezetés, vagy a szikkasztás lehetősége egyébként biztosított.