A közszolgálati érdekegyeztetés két évtizede DR. SZABÓ ENDRE

Átírás

1 A közszolgálati érdekegyeztetés két évtizede DR. SZABÓ ENDRE

2 Tartalom I. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1998-IG... 3 VITÁK A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA (SZOT) IDEJÉN... 3 KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK MUNKAÜGYI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSA (KIMÉT)... 3 ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS (ÉT)... 4 KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK ÉRDEKEGYEZTETŐ BIZOTTSÁGA (KIÉB)... 4 BELÜGYI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS (BÉT)... 5 KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSA (KIÉT)... 5 A HÁROMÉVES MEGÁLLAPODÁS KÖZTISZTVISELŐI ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM (KÉF) II. A KÖZSZOLGÁLATI ÉRDEKEGYEZTETÉS 1998 ÉS 2002 KÖZÖTT AZ ÉRDEKEGYEZTETÉSRŐL VALLOTT KORMÁNYZATI ÁLLÁSPONT MEGÁLLAPODÁS KÖZALKALMAZOTTAK ORSZÁGOS MUNKAÜGYI TANÁCSA (KOMT) III. A KÖZSZOLGÁLATI ÉRDEKEGYEZTETÉS ÁTALAKÍTÁSA 2002 ÉS 2008 KÖZÖTT A MEDGYESSY-KORMÁNNYAL KÖTÖTT MEGÁLLAPODÁS AZ EGYSÉGES KÖZSZOLGÁLATI SZTRÁJKBIZOTTSÁG MEGALAKÍTÁSA MEGJEGYZÉSEK A MEGÁLLAPODÁS TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN AZ OKÉT MEGÁLLAPODÁS MEGJEGYZÉSEK A MEGÁLLAPODÁS TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN OKÉT-MEGÁLLAPODÁS A KÖLTSÉGVETÉSI ILLETMÉNYRENDSZEREK ÉVI VÁLTOZÁSÁRA MEGJEGYZÉSEK A MEGÁLLAPODÁSBAN FOGLALTAK LÉTREJÖTTÉVEL, ILLETVE TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN AZ EGYSÉGES KÖZSZOLGÁLATI SZTRÁJKBIZOTTSÁG ÚJJÁALAKULÁSA AZ OKÉT MEGÁLLAPODÁSA A KÖZSZFÉRÁBAN ELKERÜLHETETLENNÉ VÁLÓ LÉTSZÁMINTÉZKEDÉSEK KEDVEZŐTLEN HATÁSAINAK MÉRSÉKLÉSÉRŐL AZ OKÉT ÉS A KORMÁNYZATI OLDAL MEGÁLLAPODÁSA A KERESETEK ÉVI NÖVELÉSÉNEK EGYES FELTÉTELEIRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN AZ ORSZÁGOS KÖZSZOLGÁLATI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS SZAKSZERVEZETI ÉS KORMÁNYZATI OLDALÁNAK MEGÁLLAPODÁSA A ÉVI KORREKCIÓS BÉRPOLITIKAI INTÉZKEDÉSRŐL A KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYI SZFÉRÁBAN AZ EGYSÉGES KÖZSZOLGÁLATI SZTRÁJKBIZOTTSÁG FELÚJÍTÁSA ÖSSZEGEZÉS AZ EGYSÉGES KÖZSZOLGÁLATI SZTRÁJKBIZOTTSÁG ÉS A KORMÁNY ADDIGI TÁRGYALÁSAINAK EREDMÉNYEIRŐL A KÖZALKALMAZOTTAK ORSZÁGOS MUNKAÜGYI TANÁCSA (KOMT) A KÖZTISZTVISELŐI ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM (KÉF) ÁTALAKULÁSA Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 1

3 KÖZTISZTVISELŐI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS (KÉT) A KÉT MEGÁLLAPODÁSAI MEGÁLLAPODÁS, AMELY NOVEMBER 14-ÉN JÖTT LÉTRE A KÖZTISZTVISE LŐ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSBAN (KÉT) A KORMÁNYZATI OLDAL ÉS A MUNKAVÁLLALÓI OLDAL KÖZÖTT A1106/2003 (X.31) KORM. HATÁROZATBAN KIHIRDETETT KORMÁNYZATI LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL MEGÁLLAPODÁS, AMELY A KÖZTISZTVISELŐI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSBAN A KORMÁNYZATI OLDAL ÉS A MUNKAVÁLLALÓI OLDAL KÖZÖTT JÖTT LÉTRE, A KÖZPONTI KÖZIGAZGATÁSI SZERVEKNÉL, VALAMINT A TERÜLETI ÉS HELYI SZERVEIKNÉL ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓ KÖZTISZTVISELŐK, ÜGYKEZELŐK ÉS MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓK, TOVÁBBÁ KTV. 2. B) PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT SZERVEKNÉL ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓ KÖZTISZTVISELŐK (TOVÁBBIAKBAN KÖZTISZTVISELŐK) ÉVI LÉTSZÁMCSÖKKENTÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATI KÖZTISZTVISELŐI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS (OÖKÉT) RENDVÉDELMI SZERVEK TÁRCAKÖZI ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUMA (RSZTÉF) SZOLGÁLATI VISZONYBAN ÁLLÓK ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUMA KÉPVISELŐKHÖZ FORDUL T A SZÉF MUNKAVÁLLALÓI OLDALA MEGÁLLAPODÁS A SZOLGÁLATI JOGVISZONYBAN ÁLLÓK ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUMA KORMÁNYZATI ÉS MUNKAVÁLLALÓI OLDALA KÖZÖTT A HIVATÁSOS ÉS SZERZŐDÉSES SZOLGÁLATI VISZONYBAN ÁLLÓK ÉVI SZEKTORÁLIS KOMPENZÁCIÓJÁRÓL MEGÁLLAPODÁS A KORMÁNY ÉS AZ FRDÉSZ KÖZÖTT TÁRCÁK ÁLTAL MŰKÖDTETETT ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUMOK IV. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK A KÖZSZOLGÁLATI ÉRDEKEGYEZTETÉS 2002 ÉS 2008 KÖZÖTTI IDŐSZAKÁNAK TÖRTÉNÉSEIVEL KAPCSOLATBAN sz. melléklet sz. melléklet FELHASZNÁLT IRODALOM Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 2

4 I. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1998-IG VITÁK A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA (SZOT) IDEJÉN A közszolgálat területén működő - a SZOT-hoz tartozó - szakszervezetek (Közalkalmazottak Szakszervezete, Pedagógus Szakszervezet, Művészeti Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége) már a 80-as évek közepén kritikát fogalmaztak meg a SZOT politikájával szemben. Kifogásaik és elégedetlenségük alapjául az szolgált, hogy a SZOT gyakorlatát a reálszférában működő szakszervezetek indokolatlan mértékű dominanciája, más megközelítésben az értelmiségi, közszolgálati dolgozók képviseletének háttérbe szorulása jellemezte. A közszféra szakszervezetei az értelmiségi politika kialakítását, a közszolgálati alkalmazottak érdekeinek határozottabb képviseletét, s az értelmiségi - alkalmazotti szakszervezetek szövetségen belüli autonómiája szervezeti feltételeinek megteremtését igényelték a SZOT-tól. A többéves próbálkozás sikertelensége volt az egyik oka, hogy a köztisztviselőket és közalkalmazottakat képviselő szakszervezetek abszolút többsége a rendszerváltozással együtt járó átalakulás idején kivált a SZOT kötelékéből, illetve nem lépett be a jogutód MSZOSZ-be. A közszféra és a versenyszféra természetrajza közötti különbség felismerése és hangsúlyozása, a közszolgálati szakszervezetek önálló érdekképviseletre és érdekérvényesítésre törekvő szándéka még markánsabbá vált az 1980-as évek végén. Ez a törekvés egyébként fontos szerepet játszott a közszféra szakszervezeti struktúrájának átalakításában is, az egyes foglalkozáscsoportok önálló szakszervezeteinek megalakításában, majd új szövetségeinek kialakulásában. KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK MUNKAÜGYI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSA (KIMÉT) A közszféra érdekeinek megjelenítésére és képviseletére irányuló lépések magyarázzák, hogy az érdekelt szakszervezetek pozitívan fogadták és támogatták a rendszerváltozás előtti utolsó (Németh) kormány kezdeményezését a közszféra első önálló érdekképviseleti, érdekegyeztető fórumának megalakítására. Ennek következtében, a Minisztertanács határozat alapján november 17-én megalakult a Költségvetési Intézmények Munkaügyi Érdekegyeztető Tanácsa. (KIMÉT). Meg kell jegyezni, hogy ebben az időben már működött az Országos Érdekegyeztető Tanács. Azonban hasonlóan a SZOT működésével összefüggésben említett problémákhoz ez a fórum is döntő mértékben a versenyszféra, a vállaltok ügyeivel foglalkozott, s ezzel méltán váltott ki hiányérzetet, elégedetlenséget a közszféra OÉT-ben képviselt szakszervezetei részéről. Ez tette indokolttá a KIMÉT önálló működését, amely az állami és önkormányzati intézmények sajátos helyzetét figyelembe véve, az általa elfogadott ideiglenes ügyrend szerint rövid ideig tartó fennállása ellenére - aktívan foglalkozott a szektor érdekképviseleti aspektusaival és aktualitásaival. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 3

5 A KIMÉT-ben négy - kormányzati, szakszervezeti, önkormányzati és kamarai - tárgyalócsoport vett részt. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban nézetkülönbségek keletkeztek a KIMÉT önállóvá válásával kapcsolatban. Viták voltak az szakszervezeti oldalon belül is, s nem nézte jó szemmel a KIMÉT megalakulását a munkaadói oldal sem. A KIMÉT február 27-én tartott plenáris ülésével befejezte működését. Működési ideje alatt (1989.XI II.27) 3 plenáris ülésen 7 témát tárgyalt meg. Saját működésére vonatkozó témák mellett gyakorlatilag csak a központi bérszabályozás keretein belüli bérkérdésekkel foglalkozott. ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS (ÉT) A rendszerváltozás első (Antal-) kormánya 1990-ben megszüntette az Országos Érdekegyeztető Tanácsot és szűkített hatáskörrel létrehozta az Érdekegyeztető Tanácsot (ÉT), amelyben 7 akkor létező szakszervezeti és 9 munkaadói konföderáció kapott helyet. Az ÉT megalakulása felerősítette a költségvetési szféra különállásának, önállóságának megszüntetését hangoztatók álláspontját, hivatkozva arra, hogy az ÉT az országos érdekegyeztetési intézményrendszer egységes fórumaként jött létre, amely bizottságai útján megvalósíthatja a különböző szektorok és szakkérdések képviseletét és egyeztetését. A gyakran indulatoktól sem mentes, konfliktusokat gerjesztő vita több hónapon át tartott. KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK ÉRDEKEGYEZTETŐ BIZOTTSÁGA (KIÉB) Végül kompromisszumos megoldásként létrejött a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Bizottsága (KIÉB), amely október 29-től az ÉT szektorális bizottságaként működött. A KIÉB sajátosságai a következők A KIÉB volt az ÉT egyetlen szektorális jellegű bizottsága. A KIÉB önálló döntési és megállapodási jogkörrel rendelkezett, amelyet az ÉT plenáris ülése soha nem bírált felül. A KIÉB - a tripartit ÉT-től eltérően- négyoldalú volt. Struktúrája nem pusztán egy tárgyalócsoporttal (önkormányzatok) jelentett többet, hanem az egyes oldalak összetétele és szerepköre is más volt. A KIÉB-ben a megállapodásnak alapfeltétele volt a kormányzati és a munkavállalói oldal egyetértése, ami az ÉT esetében nem állt fenn. A KIÉB működési területe: Az állami és önkormányzati (központi, területi, települési) költségvetésből és a társadalombiztosítási alapból finanszírozott ágazatok, illetve intézmények. A KIÉB ÉT szektorális bizottságként történő, lényegében azonban önálló működése az ÉT alapszabályának szeptember 20-i módosítása során befejeződött. A KIÉB az ÉT-től független fórumként folytatta munkáját. Ügyrendje, illetve elnevezése változatlan maradt, egészen a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (KIÉT) július 14-i megalakulásáig. A KIÉB az ÉT szektorális bizottságaként működési ideje alatt (1990.X IX.12) 15 plenáris ülésen 22 témát, független fórumként történő működése alatt (1991.IX VI.29) 6 plenáris ülésen 7 témát tárgyalt meg. Közel azonos fontosságot Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 4

6 tulajdonított az államháztartás és költségvetés általános kérdéseinek, a költségvetési intézmények bérkérdéseinek, és a szféra jogviszonyait rendező KJT és KTV megtárgyalásának. Meg kell jegyezni, hogy mind a Munka Törvénykönyve, mind a közalkalmazottak, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvények előkészítését a nézetek jelentős különbsége miatt erőteljes ütközések jellemezték. A szakszervezetek a munkavállalói és a szakszervezeti jogok jelentős csorbítását kifogásolták, a munkaadói szervezetek a munkáltatói mozgástér szabadságáért szálltak síkra, s ebben nagyrészt élvezték a kormány támogatását. A leggyakrabban hangoztatott érv az volt, hogy az erős szakszervezeti és munkavállalói jogosultságok elriasztják a külföldi tőkét a magyarországi befektetésektől A közszolgálat két törvénye is számos, a szakszervezetek által vitatott és kifogásolt szabályozást tartalmazott. Azzal azonban mégis előrelépést jelentett, hogy elfogadta azt a régen hangoztatott szakszervezeti álláspontot, hogy a közszolgálat és a versenyszféra természetrajza között, s ebből következően a két terület jogviszonyai között jelentős különbségek vannak, s ezt törvényi formában is érvényesíteni kell. Fel kell hívni a figyelmet arra, is hogy a versenyszféra és a közszolgálat közötti viszonyrendszer máig vitatott és élő témája az erről folytatott eszmecseréknek, törekvéseknek és befolyásolója a közszolgálati érdekegyeztetés fejlődés történetének. BELÜGYI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS (BÉT) A Belügyi Érdekegyeztető Tanácsot (BÉT) 1991-ben a belügyminiszter, valamint a Független Rendőr Szakszervezet, a Belügyi Dolgozók Szakszervezete, a Határőrségi Dolgozók Szakszervezete, a hivatásos állomány határőrségi érdekképviseleti testülete (Határőr Szakszervezet), valamint a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete alapította meg. A BÉT létrehozásáról szóló együttműködési megállapodást a belügyminiszter a 3/1991. (BK.2.) számú BM utasítással tette közzé. A megállapodás a munkavállalók élet- és munkakörülményeit, jövedelmi, szociális és munkajogi érdekeit érintő valamennyi kérdésben egyeztetetési kötelezettséget írt elő. Az január 22-én megkötött megállapodás a maga nemében egyedülálló volt, ilyen szakmai ágazatok közötti, az érdekegyeztetésre vonatkozó, konfliktusfeltáró- és megoldó rendszer akkoriban még nem épült ki Magyarország más területein. A BÉT fennállása idején a közös munka eredményesen járult hozzá a minisztérium egészét érintő problémák gyors megoldásához. A BÉT közötti időszakban, megszűnéséig, 17 ülésen 80 írásos és 83 egyéb témájú szóbeli előterjesztést vitatott meg. Az érdekegyeztető fórum a Belügyminisztérium hatáskörének átszervezését is érintő kormányzati struktúra átalakítása következtében szűnt meg. KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSA (KIÉT) A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsát (KIÉT) a Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt), a közalkalmazotti jogviszony hatálya alá tartozók országos érdekegyeztető fórumaként ismerte el. Ezzel a törvényi rendelkezéssel az érdekegyeztető fórum jogi legitimációt kapott. Működési területe (megegyezően elődjével a KIÉB-bel) arra az államháztartás keretébe tartozó állami (önkormányzati) feladatokat ellátó intézményi szférára vonatkozott, amelynek a működtetése a központi (állami) költségvetés forrásaiból, valamint a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás költségvetéséből történik. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 5

7 Miközben a Kjt. általi elismerés fontos állomása volt a közszolgálati érdekegyeztetés rendszerének, komoly gondot okozott és folyamatos viták tárgyát képezte, hogy a KIÉT szereplői, különösen a szakszervezetek a Kjt-hez képest szélesebb skálán és bővebb hatáskörrel képzelték el a KIÉT működését. Ezt a felfogást és gyakorlati irányt tartalmazta az alapszabály tervezet, amit május 14-én tárgyaltak, amit az oldalak közötti nézetkülönbségek miatt csak 1995-ben fogadtak el, de a működés során addig is irányadónak tekintettek. A KIÉT gyakorlata jelentősen eltért a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben rögzített szerepkörtől. Az alapszabály a KIÉT-et: a munkaügyi kapcsolatok rendszerének makroszintű intézményeként, az állami (önkormányzati) társadalombiztosítási feladatot ellátó intézményi szféra országos érdekegyeztető tanácsaként definiálja. Ugyanerről az évi XXXIII. számú KJT 4 (1/a) bekezdése a következőképpen rendelkezik: A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő országos jelentőségű kérdésekben a Kormány az országos önkormányzati érdekszövetségek bevonásával a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában az érintett országos szakszervezetekkel... egyeztet." Ez a törvényi megfogalmazás eltérő értelmezésre ad okot. A KIÉT működési körét szemben a korábban kialakított gyakorlattal - a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozóan nevesíti, nem említve a költségvetési szférában foglalkoztatott közszolgálati, illetve szolgálati jogviszonyban állókat. A KIÉT viszont a partnerek megállapodásán nyugvóan egyaránt képviselni kívánja a költségvetési szférában foglalkoztatott mintegy 650 ezer közalkalmazottat, 150 ezer köztisztviselői és a 110 ezer szolgálati jogviszonyban állót. A törvény szöveg arra is enged következtetni, hogy a kormány az önkormányzati szövetségeket csak bevonja a tárgyalásokba, érdemi egyeztetést azonban csak a szakszervezetekkel folytat. A törvényi szabályozás megkérdőjelezhetővé teszi a KIÉT munkáltatói(kamarai) tárgyalócsoportjának a szerepét is. A törvény a közalkalmazotti tanács-választások eredménye alapján meghatározható szakszervezeti reprezentativitást csak a közalkalmazottakat képviselő szakszervezetekre vonatkoztatva rögzíti, ezért adós marad a KIÉT-ben résztvevők más csoportjai reprezentativitási kritériumainak meghatározásával. A fentieket mellőzve a szociális partnerek a korábbi gyakorlatnak megfelelően azt képviselték, hogy a KIÉT működésében nem a jogszabályok, hanem a szokásjog a meghatározó, s a szabályokat ehhez a gyakorlathoz kell igazítani. A KIÉT, elődeihez hasonlóan, négyoldalú intézmény volt. Tárgyalócsoportjai: a) Kormányzati tárgyalócsoport: állandó résztvevőit a Pénzügyminisztérium, Munkaügyi Minisztérium, Belügyminisztérium, Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium képviselői alkották; további tárcák eseti jelleggel vettek részt. A kormány gondoskodott a KIÉT működtetésének biztosításáról. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 6

8 b) szakszervezeti tárgyalócsoport: a költségvetési szféra szakszervezeteinek csoportja. A közalkalmazotti szakszervezetek mellett résztvevői voltak belső megállapodás alapján a fórumnak a köztisztviselőket és szolgálati viszonyban állók szakszervezetei is. Megjegyzés: a Kjt. módosítva a korábbi gyakorlatot a szakszervezetek részvételére nézve a közalkalmazotti tanácsválasztásokon elért eredmények függvényében reprezentativitási kritériumokat írt elő, ami miatt ennek a tárgyaló csoportnak az összetétele megváltozott, miközben a másik két tárgyalócsoporttal szemben reprezentativitási követelmények meghatározására nem került sor. A szakszervezeti tárgyalócsoport összetételének változása Közalkalmazotti tanács választások utáni összetétel Közalkalmazotti összetétel Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete (AOKDSZ)*** Belügyi Dolgozók Szakszervezete (BDSZ)*** Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ)** Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ)** A Fegyveres és Rendészeti Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége**** Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (HODOSZ)** Magyar Közalkalmazottak és Közalkalmazottak Szakszervezete Köztisztviselők Szakszervezete (KSZ)*** (MKKSZ)** Közegészségügyi Szakszervezet Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ)*** Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete*** Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége*** Munkástanácsok Országos Szövetsége Művészeti Szakszervezetek Szövetsége (MSZSZ) tanács választások előtti Pedagógusok Szakszervezete Pedagógusok Szakszervezete (PSZ)** Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF)* Színházi Dolgozók Szakszervezete*** Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ)*** Tudományos Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ)*** Vízügyi Országos Szakszervezet*** Demokratikus A jelölések az aktuális tagság alapjára utalnak a következők szerint: * Országosan reprezentatív konföderáció a 72/1993. (V. 7.) Kormányrendelet 11. par (1) bek. a.) alapján ** Országosan reprezentatív szakszervezet a 72/1993. (V. 7.) Kormányrendelet 11. par (1) bek. b.) alapján *** Képviselet illeti meg a szakmacsoportban elért 10 %-os eredménye szerint a 72/1993. (V. 7.) Kormányrendelet 16. par (1) bek. alapján **** Megállapodás alapján a Független Rendőr Szakszervezetet is képviselte Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 7

9 c. önkormányzati tárgyalócsoport: a finanszírozási, fenntartói funkciókat ellátó önkormányzati érdekképviseletek csoportja; Az önkormányzati (8 tagú) tárgyalócsoport összetétele: - Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége - Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselők Szövetsége - Megyei Jogú Városok Szövetsége - Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége - Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekvédelmi Szövetsége - Községi Önkormányzatok Szövetsége - Magyar Faluszövetség - Fővárosi Önkormányzat. Megjegyzés: (Az önálló oldalként való megjelenés vita tárgyát képezte). Jogosultságukat azzal indokolták, hogy az érintett önkormányzati érdekképviseletek: - a költségvetési intézmények egy jelentős részének nem csak finanszírozói, hanem fenntartói (tulajdonosai) is, - maguk is közvetlenül munkáltatók a saját apparátusuk tekintetében. d. kamarai-intézményi tárgyalócsoport: jelenlétüket a KIÉT-ben erőteljesen vitatták, mivel nem munkáltatói érdekképviseleti céllal jöttek létre és a költségvetési szférának csak kis részét fedték le. Végül kompromisszum eredményeként tanácskozási joggal vehettek részt. A tárgyalócsoport (6) tagjai az alábbiak voltak: * Főiskolai Főigazgatók Konferenciája * Magyar Kulturális Kamara * Magyar Kórházszövetség * Művelődési Otthonok Országos Szövetsége * Agrárkutató Intézmények Országos Szövetsége * Rektori Konferencia. A KIÉT-ben a szavazati joga a négy oldal közül háromnak volt, a kamarai-intézményi tárgyalócsoportot csak tanácskozási jog illette meg. Konszenzushoz legalább két oldal egyetértésére és a harmadik tartózkodására volt szükség. A KIÉT jogosítványai KIÉT Alapszabály az alábbi jogosítványokat rögzíti: Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 8

10 Tájékoztatáskérés, konzultáció - az alapszabályban meghatározott jogosultságok gyakorlásához szükséges törvénytervezetek, kormányzati rendelettervezetek, intézkedési tervek, statisztikai adatok, irányelvek, stb. vonatkozásában; Véleményezés - a hatáskörbe tartozó tárgykörök jogszabály tervezetei esetében,illetve a jogszabályokban a KIÉT hatáskörébe utalt kérdésekben; Ajánlások megfogalmazása - például jogszabály kiadására, intézkedések megtételére, a partnerek által követendő eljárásra, magatartásra, illetve az ágazatok és intézmények szintjén működő érdekegyeztető fórumok, számára. Egyetértés - a törvény vagy más jogszabály által meghatározott kérdésekben. (Ez azonban lehetőségként kezelendő, mivel ilyen jellegű felhatalmazásra nem került sor, ha csak a megállapodásokat nem minősítjük ilyen természetűnek) Döntéshozatal - a KIÉT szervezetével, működésével, munkaprogramjával, azaz általában belső ügyeivel kapcsolatban. Kezdeményezés - a KIÉT megállapodások jogszabályban történő kihirdetésére. Meg kell jegyezni, hogy a jogosítványok tekintetében komoly eltérések és vélemény különbségek voltak, részben a törvényi szabályozás adta, jóval szerényebb mértékű jogosítványi lehetőségek miatt, részben a KIÉT oldalai közötti eltérő álláspontok miatt. Különösen a szakszervezeti oldal érvelt a szélesebb körű jogosítványok és a megállapodások bővítése mellett, míg a kormányzat - a szakszervezetekkel kapcsolatos felfogásából és magatartásából következően - KIÉT-et elsődlegesen konzultatív fórumként fogta fel. A Kjt. két véleményezési területet nevesít: a kormánynak a napi munkaidő leghosszabb mértékére, valamint a közalkalmazotti illetmény rendszer minimál illetményének összegére vonatkozó javaslatát. A szakszervezeti oldal megállapodási jogosultságot kívánt rögzíteni a az alapszabályban. Eszerint a KIÉT jogosult lenne a költségvetési intézmények működési, bérpolitikai, illetményrendszerbeli és jövedelmi kérdéseiben, foglalkoztatási, szociális, élet- és munkakörülményeket érintő költségvetési ráfordítások és mértékek tárgyában megállapodni a kormánnyal. Ez az álláspont érintette a KIÉT és az ÉT viszonyrendszerét is. A kormány az ÉT-et az érdekegyeztetés országos csúcs szerveként, a KIÉT-et a közszféra szektorális fórumaként kezelte. Gondot okozott a munkáltatói szerepkör tisztázatlansága, ami máig viták tárgya, s napjainkban sem tisztázott. Az önkormányzatok autonómiája következtében a kormány sem kíván (illetve nem tud) munkáltatói jogkört vállalni a közszféra egészére, s a felhatalmazás hiánya miatt az önkormányzati szövetségek sem vállalkozhatnak teljes értékű és érvényű munkáltatói szerepkör vállalására. A KIÉT szervezete A KIÉT a fenti jogosítványokat a plenáris ülés keretében gyakorolta. Mellette szakértői bizottságok is működtek, ad hoc jelleggel. A KIÉT titkársági feladatait a Munkaügyi Minisztérium Bérmegállapodások Főosztálya látta el. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 9

11 A KIÉT működése A KIÉT esetében a bérkérdések mellett az egyes szakágazatok speciális problémái álltak a tárgyalások középpontjába, beleértve a Kjt. végrehajtását biztosító szakágazati kormányrendeletek tárgyalását. Napirendjeinek kiválasztásában hatókörének bővülését célzó törekvés állapítható meg. A KIÉT-ben tárgyalt témák felsorolása az alábbi táblázatban található: Témák A tárgyalási alkalmak száma Államháztartás, éves költségvetés általános kérdései, s ezek hatása a költségvetési 4 intézmények gazdálkodására Bérpolitikai intézkedési keretek, bérautomatizmusok (beleértve a minimálbér emeléséhez 9 kapcsolódó tárgyalásokat) Munkaviszonyra vonatkozó témák (beleértve az MT-re, a KJT-re és a KTV-re 3 vonatkozó tárgyalásokat is) A költségvetés egyes szakágazatainak kérdései (beleértve a vonatkozó 6 kormányrendeletek tárgyalását is) Szakszervezeti ügyek (beleértve a közalkalmazotti-tanács választásokat) 3 Oktatás, szakképzés 1 Belső ügyek (ügyrend, munkaterv, átalakulás, stb.) 1 Egyéb okt. 18-ig összesen 28 A KIÉT és a bérek, keresetek alakulása A KIÉT keretében minden esetben napirendre került egyrészt a költségvetési szféra éves bérnövelési lehetőségeinek megvitatása, beleértve a bérautomatizmust, valamint a központi bérpolitikai intézkedéseket, másfelől a működési költségek finanszírozásának megtárgyalása. Ezekben a témákban a kormány általában kevés mozgástérrel rendelkezett, így gyakran érdemi elmozdulás a tárgyalások során nem történt. Az érdekképviseletek a legtöbb esetben elutasították a költségvetési javaslatot, miután a tervezett bérnövelés rendre elmaradt a versenyszféra béralakulása mögött. A két szféra bére és keresete közötti különbség évről évre nőtt a költségvetési területek hátrányára. A Munkaügyi Minisztérium márciusában készült felmérése szerint a költségvetési szféra kereseti lemaradása a versenyszférához képest 32,1 %-os volt, ágazatonként jelentős különbségekkel. A közszféra egyes ágazati, esetenként ágazatközi konfliktusait a KIÉT viszonylag folyamatos működése ellenére - nem volt képes kezelni. A Tanácsban a bértárgyalások, rendre eredménytelenül végződtek. Ezért a tárgyalások ezekről a témákról a KIÉT-en kívüli, ágazati sztrájkbizottságokban, illetve főként a PSZ, az EDDSZ, a KKDSZ jelentős nagyságrendű demonstrációit követő tárgyalások keretében folytak. Ez nem kedvezett a Tanács presztízsének. A részleges eredményeket hozó évi, majd évi ágazati sztrájktárgyalások és széleskörű demonstrációk viszont növelték az érdekegyeztetés súlyát és a szakszervezetek elismertségét. Ennek tudható be, hogy a közalkalmazotti bérrendszer a tervezett évi időpont helyett 1994-ben került bevezetésre. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 10

12 A HÁROMÉVES MEGÁLLAPODÁS A KIÉT közötti történetének kiemelkedő eredménye volt a közalkalmazotti szféra minden területét felölelő hároméves megállapodás, amely enyhítette a kormány és a szakszervezetek közötti feszültséget, oldotta a Bokros csomag néven elhíresült szembeállást. Ebben az egyezségben a kormány és a szociális partnerek együttműködésének új minősége jelent meg. A középtávú időtáv, valamint a közszféra minden szektorára kiterjedő irányok kijelölése növelte a tervezhetőséget, a kiszámíthatóságot, és a számon kérhetőség lehetőségét. Ugyanakkor, azok a részletek, amelyek a megállapodás általános kereteiben szándékként megjelentek, nagyon kemény érdekvitákat vetítettek előre. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy jelentős vita tárgya lesz az érdekegyeztetés folyamatában az, hogy az államháztartási reform keretében milyen törvénytervezeteket nyújt be a kormány az Országgyűlésnek. Ismert volt ugyanis a közoktatás, a kulturális terület, az egészségügy küszöbön álló átalakításának szándéka. Ugyancsak heves vitákat vetít előre a közalkalmazottak bérhelyzetének alakulása, ezen belül egy újfajta bérrendszer igényének felvázolása. Ezek a viták mérik majd meg a hároméves megállapodást. Sürgős teendő volt egy nem nagy létszámú ad hoc bizottság létrehozása, amely kidolgozza a megállapodásokban foglaltak végrehajtásának ellenőrzését. Fontos garanciális eleme a megállapodásnak, hogy a szakszervezetek az aláírással nem mondtak le a nyomásgyakorlás eszközeiről. Pusztán azt nyilvánították ki, hogy az esetleges konfliktusokat megkísérlik tárgyalásos úton rendezni, s ha ez nem sikerül, akkor a törvény előírásai szerint, akár a sztrájk eszközével is élhetnek Sajnos hasonló egyezségre a köztisztviselőkre vonatkozóan nem került sor, amit szakszervezeteik szorgalmaztak, és elmaradását nehezményezték. Az alábbiakban a megállapodás szó szerinti szövegét közöljük. Hároméves megállapodás a közalkalmazotti szférában A gazdasági és társadalmi felemelkedés, a gazdaság tartós növekedése, a gazdaság és az államháztartás egyensúlyának helyreállítása ideértve az államháztartási reform végrehajtását közös jövőnk alapja. A szükséges lépések megtételéhez és sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi párbeszéd, az együttműködés és a béke. Az államháztartási reform tennivalóit és a munkavállalókra háruló következményeket szem előtt tartva, a kormány, illetve a közalkalmazotti szféra munkavállalóit képviselő konföderációk és szakszervezetek, a helyi önkormányzatok országos szövetségei, az intézményi munkáltatói szövetségek (a továbbiakban: Partnerek) a Kormány és a Partnerek együtt a továbbiakban: Felek arra a közös elhatározásra jutottak, hogy a reform mielőbbi sikeres végrehajtásának érekében rendszeres együttműködést alakítanak ki és tartanak az években a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (a továbbiakban: KIÉT), az ágazati egyeztető fórumok, valamint egyéb kapcsolattartási formák keretében. A Feleket az a meggyőződés vezeti, hogy az államháztartási reform nem valósítható meg az érintett munkavállalók többségének támogatása illetve adott kérdésekben tudomásulvétele nélkül. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 11

13 Együttműködésükben biztosítékot látnak arra, hogy a reform előnyeiből a munkavállalók is részesüljenek, illetve elviselhetővé tegyék számukra az elkerülhetetlen terheket. A Felek attól a szándéktól vezérelve, hogy a közpénzből finanszírozott közfeladatok meghatározása és ellátása közmegegyezést türközzön az évekre a következőkről állapodnak meg: I. Bérpolitika A Felek 1. egyetértenek abban, hogy a közalkalmazotti szférában a hatékony munkavégzés elemi feltétele az ott dolgozó munkavállalók munkájának méltányos anyagi elismerése, 2. között egyetértés alakult ki a bérpolitika három alapvető törekvésében, nevezetesen, hogy a. olyan intézményrendszerre van szükség, amely ösztönzi a teljesítményt és a minőségi munkavégzést, b. a közalkalmazotti szféra és a versenyszféra bérszínvonala közötti olló az elkövetkezendő három év során ne nyíljon tovább, sőt, a különbség lehetőleg csökkenjen, c. a közalkalmazotti szféra reálbérszínvonala az 1996-os, legfeljebb 2 %-os reálbércsökkenést feltételezve 1997-től annak függvényében, hogy a gazdasági stabilizáció és az államháztartási reform a meghatározott mederben halad előre, tovább ne romoljon, lehetőség szerint javuljon. 1. az éves költségvetési törvényjavaslatok során a parlamenti benyújtást megelőzően a megállapodás céljával tárgyalásokat folytatnak a soron következő év bérnövekedéséről. Ennek keretében II. Munkajog A Felek a. rögzítik a központi költségvetés vállalását a bérnövekedés fedezetében és azt, hogy más forrásokból így a helyi önkormányzatokéból, az egészségügyi önkormányzatéból és a költségvetési intézmények saját takarékosabb gazdálkodásából milyen fedezet biztosítását tartják kívánatosnak, illetve lehetségesnek, b. szükségesnek látják a közalkalmazotti bérmechanizmus finanszírozási rendszerének továbbgondolását, ezen belül az illetményrendszer, beleértve a pótlékok áttekintését, amely egyaránt biztosítja az ágazati, szakmai sajátosságok megjelenítését és a minőségi munka megbecsülését, valamint biztosítja azt, hogy a létszámcsökkenésből keletkező bérmegtakarítás az azt végrehajtó ágazatban maradjon, c. közösen fogalmazzák meg a hároméves és az ebből adódó éves bérpolitikai prioritásokat. 1) szükségesnek tartják, hogy 1996-ban közösen áttekintsék a közalkalmazotti szféra munkavállalóira vonatkozó munkajogi szabályokat, majd ezt követően legkésőbb 1997-ben kialakítsák annak átfogó módosítására vonatkozó javaslatukat, amely megfelel a társadalmi és gazdasági realitásoknak, és jobban igazodik az ágazati sajátosságokhoz. A kormány vállalja, hogy a közalkalmazotti törvény egyeztetett tervezetét a hároméves időszakon belül az Országgyűlés elé terjeszti. Ezen belül különös figyelmet kell fordítani arra, hogy mi legyen a közalkalmazotti törvény hatálya (azaz ki tekinthető közalkalmazottnak), ki személyesítse meg a munkáltatót. A kormány vállalja azt is, hogy együttműködik a Partnerekkel a közalkalmazotti törvény végrehajtását szolgáló rendeletek módosításában. 2) együttesen megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy a közalkalmazotti szférában miképpen mozdítható előre a kollektív tárgyalások és megállapodások gyakorlata. A Felek kívánatosnak látják ugyanakkor, hogy a jövőben amennyiben a kollektív tárgyalások és megállapodások terén sikerül előrelépni a munkaügyi viták rendezése is elsődlegesen helyi szinten történjen, 3) együttműködnek az érdekegyeztetés hazai intézményrendszerének küszöbönálló újragondolásában (KIÉT, ágazati, önkormányzati, munkahelyi érdekegyeztetés), Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 12

14 4) áttekintik, hogy az érdekképviseletek működési feltételeinek, alkotmányos jogaik gyakorlásának javítása milyen kormányzati intézkedésekkel segíthetők, és törekednek a jelenleg megoldatlan tulajdoni és vagyoni helyzetük törvényi rendezésére. III. Együttműködés az államháztartási reform megvalósításában Az államháztartás reformja a gazdasági és költségvetési egyensúly helyreállításának, a tartós gazdasági növekedés megindulásának és ezáltal a gazdasági és társadalmi felemelkedésnek alapvető feltétele. A Felek 1. egyetértenek abban, hogy az államháztartás reformja során elkerülhetetlen az elmúlt évtizedekben kialakult állami ellátórendszereknek a gazdaság mai helyzetéhez történő igazítása. Szükséges a szakmai prioritások meghatározása és ezekkel összhangban a rájuk fordított költségvetési kiadások felülvizsgálata, a költséghatékonyság javítása, 2. tárgyalásokat folytatnak az államháztartási reform kormányzati jóváhagyásra váró koncepciójáról abból a célból, hogy a kormány elé már olyan reformelgondolások kerülhessenek, amelyeket a Partnerekkel megvitattak és amelyek lehetőség szerint élvezik a Partnerek támogatását, 3. megállapodásra törekszenek a szakmai törvényjavaslatokról, azok módosításáról és ezzel összefüggésben a nonprofit törvény tervezetéről, melyek együttesen a feladatok és a források, illetőleg ezek megosztásának és összhangjának megteremtése igényével hivatottak az államháztartás reformjának beindítására, majd megvalósítására. E törvények első csomagja várhatóan első félévében kerüljön az Országgyűlés elé. 4. évente tárgyalásokat folytatnak a KIÉT keretében a költségvetési javaslatról, valamint az egyes ágazatok kiadásainak a GDP-hez viszonyított arányának alakulásáról. A) Foglalkoztatás A Felek A Felek 1. tudatában vannak annak, hogy az államháztartási reform a közalkalmazotti szféra munkavállalóinak egy részét kedvezőtlenül érinti. Így egyes területeken elkerülhetetlen a létszám csökkenése, melyeknek a munkavállalóra eső nehézségeit enyhíteni szükséges. Mindez nem zárja ki a foglalkoztatási feltételek javítását, egyes területeken a létszám növekedését. Ezért egyetértenek abban, hogy ágazati-szakmai és speciális munkaerő-piaci programokkal ide értve a részmunkaidős foglalkoztatást, a munkaerő-piaci tanácsadást, közvetítést, az átképzést, a továbbképzést kell segíteni, hogy minél kevesebben és a lehetséges legrövidebb időre váljanak munkanélkülivé, és az elbocsátottak minél előbb munkát találjanak. E programokat mindenekelőtt a meglévő intézményrendszerre kell építeni. 2. egyetértenek abban, hogy a kormánynak meg kell vizsgálnia a felsőfokú szakemberképzés struktúráját és összhangba kell hozni a munkaerőpiac igényeivel. B) Közoktatás és szakképzés 1. szükségesnek tartják a közoktatási törvény szakmai szempontok szerinti átfogó felülvizsgálatát. Ki kell dolgozni a közoktatás és szakképzés új finanszírozási rendszerét úgy, hogy mindez ne eredményezze források kivonását a közoktatás és a szakképzés rendszeréből. 2. megvizsgálják, milyen lépéseket lehet tenni a közoktatásban és a szakképzésben foglalkoztatottak munkaerő-kínálatának mérséklésére és szabályozására a nyugdíjas pedagógusok alkalmazásának szűkítésével, a pályakezdő pedagógusok számára is elérhető gyakornoki rendszerrel, a pedagógusok munkaviszony keretében történő alkalmazásának elősegítésével, valamint a gyakorlatból a szakemberek szakképzésbe történő folyamatos bevonásával. 3. a közoktatásban indokoltnak tarják megvizsgálni egy területi helyettesítési rendszer megszervezését az álláshelyek megszűnésével munkanélkülivé váló pedagógusok helyzetének javítása céljából, Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 13

15 4. fontosnak tartják olyan átképzési és továbbképzési rendszer bevezetését, amely elősegíti a közoktatás és a szakképzés modernizációját, a pedagógusok oktatási rendszeren belüli mobilitását és javítja a pályán maradó pedagógusok, szakoktatók és a szakmai képzést biztosító szakemberek képzettségi színvonalát. A Felek C) Felsőoktatás 1. egyetértenek abban, hogy tovább kell folytatni az intézményi struktúra átalakítását oly módon, hogy a növekvő hallgatói, tanulói létszám mellett az alapfeladatok (oktatás, kutatás, tudományok művelése) teljesítése biztosított legyen. A felsőoktatásban központi döntésű létszámleépítésre nem kerül sor, 2. együttműködnek a teljesítményt és a minőségi szempontokat fokozottan érvényesítő normatív finanszírozási rendszer kidolgozásában és évi fokozatos bevezetésében, amely nem veszélyeztetheti az alapfeladatok ellátását, 3. kifejezik együttműködési szándékukat az intézményi struktúra átalakításának (integráció) felgyorsítására, amely folyamatnak a szervezeti párhuzamosságok megszüntetését, a diverzifikált és koncentrált képzést, valamint a szétaprózott intézményhálózat és a belső szervezet korszerűsítését kell eredményeznie a minőségi szempontok figyelembevételével. A Felek D) Kultúra, közgyűjtemények, közművelődés 1. egyetértenek abban, hogy az állami és önkormányzati feladatok, e feladatok ellátásának módját és finanszírozását, és ennek foglalkoztatási garanciáit törvényekben kell rögzíteni, 2. ennek érdekében együttműködnek a könyvtári, a múzeumi, a közművelődési törvények megalkotásában, továbbá a levéltári törvény szükséges módosításában, a kormány pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a kidolgozott és egyeztetett törvényjavaslatokat folyamán benyújtja az Országgyűlésnek, 3. egyetértenek azzal, hogy a személyi jövedelemadó 1 %-a az adózó választása alapján az általa megjelölt kulturális célra is fordítható legyen, az erre vonatkozó részletes szabályozás kialakításában együttműködnek, 4. kifejezik érdekeltségüket a Nemzeti Kulturális Alap működésével összefüggő szabályozás továbbfejlesztésében és az alap számára további források felkutatására irányuló erőfeszítésekben. E) Művészeti intézményrendszer 1. egyetértenek abban, hogy a művészeti intézményrendszer modernizációja a meglévő és megőrzendő értékek mentén történhet, és ez csak fokozatosan mehet végbe, 2. kifejezik érdekeltségüket abban, hogy az előadó-művészeti intézményekben az illetményrendszer átalakítása a minőségi szempontokat az egyes előadó-művészi munkakörök sajátosságait fokozottan figyelembe véve történjen, 3. egyetértenek abban, hogy a művészeti intézményrendszer működésében meghatározó jelentőségű szabályozások kialakításánál figyelembe kell venni a terület szakmai és jogi sajátosságait. F) Egészségügy A kormány megerősíti garanciavállalását az évre az EDDSZ-szel kötött megállapodás teljesülésében. Az egészségügyi ellátás modernizációja, működőképességének és az itt dolgozók anyagi helyzetének javítása érdekében tovább kell folytatni az egészségügyi intézményi struktúra átalakítását, a finanszírozás korszerűsítését. Ez egyfelől együtt jár az aktív ágyak számának csökkentésével, illetve átstrukturálásával, a kihasználatlan járóbeteg-ellátási kapacitások megszüntetésével, másfelől viszont a krónikus és szociális ágyak számának, illetve a háziorvosi praxisok számának a növelését, valamint a járóbeteg-ellátási szolgáltatások fejlesztését jelenti. Erre tekintettel A Felek 1. kifejezik együttműködési szándékukat a fenti intézkedéseket megalapozó jogszabályok kidolgozásában. Ilyenek: a társadalombiztosítás igazgatásáról, az egészségügyről, az egészségbiztosításról szóló törvények és kapcsolódó kormányrendeletek, miniszteri rendeletek. E jogszabályok tervezetei a Népjóléti Érdekegyeztető Tanács keretében kerülnek egyeztetésre. Az egészségügyi intézményrendszer átalakításának módszerét és ütemezését a népjóléti tárca az érintett Partnerekkel együttműködve dolgozza ki, Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 14

16 2. kifejezik érdekeltségüket egy olyan társadalombiztosítási reformban, amely egyfelől megőrzi az egészségügyi alapszolgáltatások ingyenességét a biztosítottak számára, másfelől nagyobb teret enged a közvetlen és a különféle biztosítási formákon keresztüli közvetett lakossági hozzájárulásnak a többletigények kielégítésében, 3. egyetértenek abban, hogy az átalakítási folyamatot átképzési program kidolgozásával és beindításával, az egyszeri jelleggel felmerülő többletkiadások (pl. végkielégítések) részbeni központi biztosításával kell elősegíteni, 4. egyetértenek abban, hogy kerüljön sor a jelenlegi pótlékrendszer korrekciójának és új magasabb díjazást biztosító ügyeleti rendszernek a kidolgozására 1996-ban, bevezetésére pedig 1997-ben. A Felek A Felek G) Szociális ágazat 1. egyetértenek abban, hogy a szociális ágazatban is szükség lesz az államháztartás reformjával összehangolt jelentős változtatásokra. Az ezt megalapozó törvények (pl. gyermekjóléti és gyermekvédelmi törvény, szociális törvény) módosításában együttműködnek, 2. támogatják, hogy a szociális ellátás keretében a rászorultsági elv következetes érvényesítésével célzottabb, hatékonyabb és magasabb összegű támogatások illessék meg a hátrányos helyzetűek különböző csoportjait, 3. egyetértenek abban, hogy a szociális szolgáltatások bővítésére, szakmai követelményeknek megfelelő fejlesztésére van szükség. Ennek érdekében célszerű a szakmailag indokolt létszámszükséglet biztosítása, 4. egyetértenek abban, hogy az államháztartási reform során meg kell határozni a szociális intézményrendszert illetően az állami, önkormányzati szerepvállalás finanszírozásának jövőbeni módját, valamint az új szakmai létszámnormák szabályozásának követelményeit, 5. szükségesnek tartják a szociális szolgáltatások jelenlegi szakmai létszám-irányszámának felülvizsgálatát még első félévében. H) Tudományos kutatás 1. szükségesnek tartják megvizsgálni, hogy a Tudománypolitikai Kollégium Titkársága hogyan erősítheti a tudományos kutatást, illetve a főtevékenységű (MTA és tárcafelügyelet alá tartozó) tudományos kutatóintézeteket érintő jogszabályi koordinációs tevékenységét, 2. egyetértenek abban, hogy a tudományos kutatás és annak támogatása elsődlegesen állami feladat, 3. egyetértenek abban, hogy át kell tekinteni a teljesítményt és a minőségi szempontokat fokozottan érvényesítő, a kutatást támogató pályázati rendszer továbbfejlesztésének lehetőségét, 4. egyetértenek abban, hogy a tudományos kutatás intézményrendszerének korszerűsítését jövőbe tekintően, a hazai intézményrendszerben meglévő tudásbázis megőrzésével, a szakmai szempontok és a pénzügyi lehetőségek alapján, a társadalom és a gazdaság hosszú távú igényeivel összhangban kell megvalósítani. A Felek A Felek I) Honvédelem A Felek vállalják, hogy a létszámcsökkentésekből származó bérmegtakarítások felhasználásáról az érdekegyeztetés keretei között évente megállapodnak. J) Rendvédelem 1. szükségesnek tartják a rendvédelem bérfejlesztésének mértékénél figyelembe venni, hogy ezen a területen létszámleépítésből bérmegtakarítások nem keletkeznek, 2. szükségesnek tartják e területen külön megállapodás megkötését évre vonatkozóan. K) Infrastruktúra 1) kifejezik érdekeltségüket a vízgazdálkodás ágazatban foglalkoztatottak jelenlegi létszámának szinten tartásában a munkaerő minőségének javítása mellett a feladatok megfelelő színvonalú ellátásának biztosítása érdekében, Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 15

17 2) kívánatosnak tartják, hogy a közúti közlekedésben az államháztartási reform keretében végrehajtandó szervezeti átalakulás során külön megállapodás rögzítse a munkavállalók érdekeinek védelmét. IV. Garanciák A Felek 1. közös érdeküknek tekintik a munkabéke megőrzését a közalkalmazotti szférában, így a konfliktusok lehetőség szerinti megelőzését, elkerülését és ha mégis kialakulnának, közös erőfeszítéssel történő, gyors, tárgyalásos rendezését. 2. a közalkalmazotti szféra egészét, illetve ágazatait érintő munkaügyi viták rendezésében a legmagasabb szinten képviseltetik magukat. A tárgyalásokban a kormány részéről a területileg illetékes miniszter (államtitkár), valamint a MüM és a PM képviselője, a szakszervezetek részéről pedig a konföderáció(k) vezetői, illetve az érintett ágazatok szakszervezeteinek vezetői vesznek részt. A tárgyalásokba be kell vonni az érintett helyi önkormányzatok országos szövetségeit és az intézményi munkáltatói szövetségeket. 3. a tárgyalásokat a sztrájktörvényben rögzített módon kívánják lefolytatni. 4. a jelen megállapodás betartásának ellenőrzésére a KIÉT különbizottságot hoz létre. A bizottság számára a szükséges adatokat a Munkaügyi Minisztérium biztosítja. V. Záradék A bizottság évente értékeli a megállapodásban foglaltak megvalósítását. 1. A jelen megállapodás nyitott az államháztartási reformban, illetve a közalkalmazotti szféra munkaügyeiben érintett minden olyan további társadalmi szereplő csatlakozása számára, aki a felsorolt törekvések jegyében kész a kormánnyal, a szakszervezetekkel, a helyi önkormányzatok országos szövetségeivel, az intézményi munkáltatók szövetségeivel együttműködni. 2. E dokumentum --- az érintettek közös érdekei és szándékai alapján ágazati és szakmai részmegállapodásokkal egészülhet ki. Budapest, március 28. A Magyar Köztársaság Kormánya nevében Kiss Péter munkaügyi miniszter A szakszervezetek részéről: Szakszervezetek Együttműködési Fóruma: dr. Szabó Endre elnök Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés: dr. Kuti László elnök Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete: dr. Vígh László elnök Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete: Mester Jánosné elnök Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete: dr. Gulyás Judit elnök Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete: dr. Kis Papp László elnök Honvédségi Dolgozók Szakszervezete: Breuer László vezető titkár Honvédszakszervezet: Sörös István elnök Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete: Vadász János elnök Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége: Michalkó Péter elnök Közúti Igazgatóságok Dolgozóinak Szakszervezete: Kovács István elnök Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete: Fehér József ügyvezető elnök Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete: Gyimesi László főtitkár Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete: Molnár Péter ügyvivő Pedagógusok Szakszervezete: Borbáth Gábor titkár Színházi Dolgozók Szakszervezete: Döme Sándor főtitkár Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete: Kónya Gusztávné titkár Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete: dr. Kuti László elnök Vízügyi Országos Szakszervezet: Tarró Péter titkár Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 16

18 Helyi önkormányzatok országos szövetségei részéről: Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekvédelmi Szövetsége: dr. Magyar Levente elnök Községi Önkormányzatok Szövetsége: dr. Cseszkó Ferenc főtitkár Magyar Faluszövetség: Becze Lajos elnök Magyar Önkormányzatok Szövetsége: dr. Gémesi György elnök Megyei Jogú Városok Szövetsége: dr. Hevessy József elnök Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége: dr. Balogh László elnök Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége: dr. Köllner Ferenc főtitkár Intézményi munkáltatói szövetségek részéről: Agrárkutató Intézetek Országos Szövetsége: dr. Magyar József ügyvezető titkár Főiskolai Főigazgatói Konferencia: Medvéné dr. Szabad Katalin Magyar Kórházszövetség: dr. Ali Lajos elnök Magyar Kulturális Szövetség: Török Imre elnök Magyar Rektori Konferencia: dr. Frenyó V. László alelnök Művelődési Otthonok Szövetsége: Papp Ferenc Ellenjegyezte: Horn Gyula miniszterelnök MEGJEGYZÉS A megállapodás teljesítése a Horn kormány regnálásának időpontjáig kedvező tapasztalatokat mutatott. Teljes körű eredményéről, hasznáról azonban a bekövetkezett kormányváltás miatt nem lehet értékelést adni. KÖZTISZTVISELŐI ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM (KÉF) A Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum 1993 júliusában alakult meg. A KÉF létrejötte nem volt előzmények nélküli. Az érdekeltek már korábban felismerték egy speciális érdekegyeztetési fórum létrehozásának szükségességét, de eleinte elégségesnek tűnt az együttműködés megállapodásban való rögzítése júliusában Együttműködési Megállapodást kötött a Belügyminisztérium, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége és a Magyar Közigazgatási Kamara. E megállapodás szerint az együttműködés célja alapvetően szakmai jellegű volt, de lehetőséget adott arra, hogy a szakszervezet és a kamara részt vegyen a törvény-előkészítési munkálatokban; kellő időben információkhoz jusson az érdekvédelmi tevékenységhez; az illetményalap tekintetében érdekegyeztetésben vehessen részt. Ebben a megállapodásban az önkormányzatok nem vettek részt, miután azonban a Ktv. a helyi önkormányzatok alkalmazottait is a hatálya alá vonta, megjelenésük törvényszerűnek tekinthető. A Köztisztviselők Érdekegyeztető Fóruma (KÉF) a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (Ktv) hatály alá tartozó szervek országos, igazgatási ágazati érdekegyeztető Fóruma. Működtetése és azzal járó költségviselés a Belügyminisztérium feladatkörébe tartozott. Alapszabálya szerint: A KÉF működésének célja a közszolgálati munkáltatók, valamint a köztisztviselők érdekeinek, törekvéseinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, az információcsere, a véleményezés biztosítása, valamint megállapodások Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 17

19 kialakítása a köztisztviselőket érintő jövedelmi, szociális és munkaügyi kérdésekben, amelyek meghatározzák vagy befolyásolják az érintett munkavállalók élet és munkakörülményeit, foglalkoztatásának feltétételeit A KÉF a tanácskozási jogú résztvevőket nem számítva tripartit jellegű szervezet volt. Tagjai : A kormány megbízásából a belügyminisztérium által vezetett tárgyalócsoport, az országos önkormányzati érdekszövetségek,a valamint a munkavállalók (az érintett szakszervezeti szövetségek, önálló szakszervezetek) tárgyalócsoportjai. A KÉF munkájában tanácskozási joggal részt vehettek a Magyar Közigazgatási Kamara, és más országos igazgatási szakmai érdekképviseletek képviselői. A tárgyalócsoportok létszáma a 7 főt nem haladhatta meg, összetételét az oldalak maguk határozták meg. A KÉF hatáskörébe tartoztak a köztisztviselői jogviszonnyal, a központi, a társadalombiztosítási és önkormányzati munkavállalókat érintő foglalkoztatási, kereseti kérdésekkel összefüggő témák. Az éves és hosszabb távú bérpolitikai intézkedések és elgondolások, továbbá a létszám és bérgazdálkodás elvi és gyakorlati ügyei. Jogosítványait tekintve a KÉF-ben széleskörűen meghatározó volt a tájékoztatáskérés, a konzultációhoz való jog, a véleményezési és az ajánlattételi jog. Egyetértési jogosultságot akkor gyakorolhatott, ha arra törvény, vagy a döntés meghozatalára illetékes partner kifejezetten felhatalmazta. Ilyen téma volt a Köztisztviselői Etikai Kódex, amelynek szabályaira vonatkozóan egyetértési joga volt. Döntést csak saját, belső ügyeit illetően hozhatott. A KÉF működésének a Horn kormány megalakulásáig terjedő alig egy éves múltja alatt sor került egy fontos megállapodás megkötésére: az államigazgatásban dolgozók sztrájkjogának szabályozására. Az évi VII. törvény a sztrájkról 3. (2) bek.) egyértelmű felhatalmazása szerint "az államigazgatási szerveknél a Minisztertanács és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga. Ennek megfelelően a megállapodás két fél között született: a Kormány nevében a belügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot, míg a másik oldalon hat szakszervezeti szövetség, illetve önálló szakszervezet. Az országos önkormányzati érdekszövetségek, mint csatlakozó felek írták alá. A munkavállalói oldalon az aláírók a következők: Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, Közalkalmazottak Szakszervezete, Belügyi Dolgozók Szakszervezete, Adó- és Pénzügyi Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsa, Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete, Közegészségügyi Szakszervezet. Megállapodás a Kormány és az érintett szakszervezetek között a köztisztviselők sztrájkjogának gyakorlásáról. Magyar Közlöny sz. Sor került egy másik jelentős kérdés rendezésére is. A képviselő választásokkal kapcsolatos ajánlás kidolgozásával a KÉF egyrészt teljesítette az együttműködési megállapodás egyik fontos vállalását, amely szerint a Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség (KSZSZ) és a Kamara "Részt vesz a közszolgálati etika szabályainak kidolgozásában", másrészt elhárította azt a veszélyt, hogy ez a kényes téma, a KÉF közreműködése nélkül az országgyűlés Megjegyzés: A köztisztviselői etikai kódex létjogosultságáról is széleskörű szakmai viták folytak, a törvényi, vagy akár csak miniszteri szintű szabályozását pedig a szakma nagy része Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 18

20 kifejezetten ellenezte, hivatkozva Arisztotelészre, aki szerint ahol a jog véget ér, az erkölcs ott kezdődik Ezért volt jelenősége annak a kompromisszumnak, hogy a KÉF megtalálja a módját annak, hogy ezt a kérdést kvázi ajánlás formájában megoldja. Általános alkalmazására azonban nem került sor. A gyakorlatban ma is csak egyes szakmai közösségek (pl. APEH stb.) rendelkeznek ilyen szabályzatokkal. A hatályos Ktv. is mellőzi az etikai jellegű szabályozást. A munkavállalói oldalon az aláírók a következők: Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, Közalkalmazottak Szakszervezete, Belügyi Dolgozók Szakszervezete, Adó- és Pénzügyi Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsa, Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete, Közegészségügyi Szakszervezet. A Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum ajánlása a köztisztviselők, polgármesterek országgyűlési képviselő-választásokkal kapcsolatos egyes kötelezettségeinek rendezésére. Magyar Közlöny sz. 769.l. A KÉF megalakulása (1993. július 13.) óta (2000. október 1-ig) 25 plenáris ülést tartott, ezeken összesen 67 napirendi pontot tárgyalt. Ezek főbb témái az alábbi táblázatban találhatók: A témakörök A napirendek száma Államháztartás, éves költségvetés általános kérdései, s 2 ezek hatása az intézmények gazdálkodására Bérpolitikai intézkedési keretek, bérautomatizmusok 11 Munkaviszonyra vonatkozó témák (beleértve az MTre, 10 a KJT-re és a KTV-re vonatkozó tárgyalásokat is) A költségvetés egyes szakágazatainak kérdései 16 (beleértve a vonatkozó kormányrendeletek tárgyalását is) Szakszervezeti, érdekegyeztetési ügyek, sztrájkjoggal 12 kapcsolatos tárgyalások Belső ügyek 13 Egyéb 3 Összesen 67 A KÉF történetéhez tartozik, hogy a szakszervezetek 1996 júniusában megalakították az országos közigazgatási sztrájkbizottságot, mert a kormányzat írásban rögzített megállapodástól eltérően nem kívánta biztosítani a területi közigazgatásban dolgozó, felsőfokú végzettségű köztisztviselők plusz 10 %-os illetménykiegészítését. A kormányzatnak átadott petíció és a sztrájkkészültség megtette hatását, és ennek tulajdoníthatóan az eredeti határidőtől, azaz július 1-jétől a megyei szinteken 10 %-kal növelték, a körzeti vagy városi szinten pedig 10 %-kal bevezették az illetménykiegészítést januárjában az önkormányzati köztisztviselők érdekvédelmi konferenciája petícióban kérte az Országgyűlést, hogy segítsen az önkormányzati köztisztviselők méltánytalanul alacsony évi bérfejlesztésén, tekintettel arra, hogy a kistelepülések önkormányzatai képtelenek kifizetni az akkor jelentősebb mértékben megemelt illetményalapnak megfelelő béreket. Ez az akció is sikerrel járt, a kormány pluszforrást biztosított. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 19

21 II. A KÖZSZOLGÁLATI ÉRDEKEGYEZTETÉS 1998 ÉS 2002 KÖZÖTT AZ ÉRDEKEGYEZTETÉSRŐL VALLOTT KORMÁNYZATI ÁLLÁSPONT Az 1998-ban megalakult Orbán kormány hatalomfelfogásától távol állt az önkorlátozás. Ez a szemlélet az érdekegyeztetésnek nem kívánt teret adni. Az érdekegyeztetés kifejezés helyett a társadalmi párbeszéd kifejezés nyert polgárjogot. Ebből következően, míg az érdekegyeztetésnek egyik fontos célja és eszköze, a kormány és a szociális partnerek közötti megállapodások létrehozása, addig a párbeszéd olyan folyamat, amelyben az egyes szereplők álláspontjai világossá válhatnak, a döntési lehetőség azonban a kormány - mint a politikai felelősség viselője - kezében marad. A társadalmi párbeszéd rendszerének szakmai koncepciójáról szóló 2301/1998. (XII. 30.) Korm. határozat, valamint a költségvetési szféra társadalmi párbeszéd rendszeréről szóló 2299/1999. (XI. 19.) Korm. határozat alapján. Az Orbán-kormány megalakulása feszültségeket keltett a közszférában is. Tevékenységének nyitányaként 1999-re a pedagógusok kivételével befagyasztotta a közalkalmazotti bértáblát és a köztisztviselői illetménytáblát. Erre válaszként a SZEF az ÉSZT-tel és más közszolgálati szakszervezetekkel együtt tiltakozó demonstrációt szervezett a budapesti Körcsarnokban, majd az Országház előtt. Ezt követően a SZEF kezdeményezésére tárgyalások kezdődtek a SZEF és a kormány között egy felzárkóztató megállapodásról, amely 2001 márciusában került aláírásra. Ez a megállapodás fogyatékosságai ellenére az Orbán kormány közszolgálatot érintő intézkedéseiben befolyásoló szerepet játszott. MEGÁLLAPODÁS a Kormány és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma között A kormány és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (a továbbiakban: SZEF) megbízott képviselői a köztük zajló eddigi tárgyalások eredményeként, a kölcsönös érdekek mentén megállapodást kötött a közszektor modernizációjára irányuló, továbbá a közalkalmazottak és a köztisztviselők foglalkoztatási feltételeit, élet- és munkakörülményeit, kereseti viszonyait, valamint a munkaügyi kapcsolatok rendszerét javító fontos teendőkről, tervezett intézkedésekről - a következők szerint. 1. A közszektor modernizációja 1.1. A kormány és a szakszervezetek meggyőződése, hogy a közszektor modernizációja nem valósítható meg az érintett munkavállalók többségének támogatása nélkül. Ezért arra az elhatározásra jutottak, hogy a modernizáció sikeres folytatása és megvalósítása érdekében rendszeres együttműködést alakítanak ki A kormány lehetővé teszi, hogy a szakszervezetek idejében megismerkedhessenek a közszektor modernizációját érintő koncepciókkal, illetve törvénytervezetekkel. Módot ad arra, hogy véleményüket, javaslataikat a végleges döntés előtt kifejthessék. A szakszervezetek készek a konstruktív közreműködésre a modernizáció folyamatában A szakszervezetek tudomásul veszik, hogy tovább folytatódik a közszektor által ellátott állami és önkormányzati feladatok felülvizsgálata. A szakszervezetek fontos követelményként fogalmazzák meg, hogy a társadalmi elvárások, a szakmai szempontok, a gazdasági hatások, és az EU-s elvárások figyelembevételével kerüljön meghatározásra az ellátandó közfeladatok köre, s jobb finanszírozási feltételek mellett, szolgáltatási standardok alapján, magasabb minőségben legyenek biztosíthatók a közszolgáltatások. A szakszervezetek fontosnak tartják, hogy részt vegyenek a jelzett folyamatban, a kormány támogatja ilyen irányú igényeiket. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 20

22 1.4. A kormány 2001-ben kidolgozza a 2004-ig szóló EU képzési programot, mely a közszektorban foglalkoztatottak felkészítését szolgálja. A kormány garantálja az EU felkészítés központi finanszírozását, intézményrendszerét, valamint a felkészítésben való részvétel jogi és egyéb kereteit. A kormány lehetővé teszi, hogy a felkészítésben szakszervezeti tisztségviselők is részt vehessenek. A részvétel feltételeit külön megállapodásban rögzítik A kormány törekszik a közszolgáltatások és a közigazgatás ellátásának, valamint biztosításának a jelenleginél jobb, a szolgáltatást igénybevevők érdekeit és a szolgáltatások biztosításának optimális kereteit fokozottabban érvényesítő területi és intézményi struktúra megteremtésére. A felülvizsgálat alapelvei: o o o o o a decentralizáció, a regionalizáció, a településközpontra épített körzetközponti szolgáltatások, a minőségbiztosítás, a szolgáltató típusú közszolgálat megteremtése. A szakszervezetek közreműködnek az állampolgári közszolgáltatások és közigazgatás optimalizálásában és az elektronikus kormányzás széles körű elterjesztésében A kormány a szakszervezetekkel összhangban országos minőségi mozgalmat indít a közszektorban teljesített feladatok jobb, korszerűbb, költségtakarékosabb ellátásának érdekében. A mozgalom célja a helyi kezdeményezések becsatornázása a modernizációs folyamatokba, a szolgáltatást igénybevevők és szolgáltatást közvetlenül biztosító munkavállalók bevonása a közszektor innovációjába és ezzel az EU minőségi mozgalmához való integráció. 2 A közszféra munkavállalóinak helyzete, életpálya, jogi szabályozás 2.1 A felek egyetértettek abban, hogy 2001-ben fontos intézkedések történnek a köztisztviselői életpálya-előmeneteli rendszer kialakítása terén. 2.2 A kormány vállalja, hogy 2001-ben áttekinti a közszektorban foglalkoztatott munkavállalók helyzetét, és a szakszervezetekkel egyeztetett intézkedéseket készít elő az egységesebb jogi szabályozás, az életpálya valamint a jövedelmi viszonyok javítása, harmonizációja érdekében. A végső cél az EU csatlakozással összhangban a GDP növekedésével arányos felzárkóztatás, a teljesítmények és a közszolgáltatás minőségének javítása. 3. Bérpolitika, bérrendszerek 3.1. A kormány vállalja, hogy a évi tényleges keresetalakulás ismeretében 2001 elején olyan egyszeri bérkiegészítést hajt végre, amely a évi KSH által mért tényleges átlagkereset-növekedést 13%-ra egészíti ki a közszféra mindazon főbb ágazatában (alágazatában, szakágazatában), ahol ennél kisebb keresetnövekedés valósult meg. A kormány a tervezett intézkedésről, annak részleteiről februárban tárgyal az illetékes szakszervezetekkel. A kifizetésekre a márciusi illetmények április eleji folyósításával együtt kerülhet sor. 3.2 A SZEF az eddig folytatott tárgyalások eredményének tekinti, hogy a kormány - a évi költségvetési törvényben javítja a közalkalmazottak és a köztisztviselők kereseti viszonyait, ezzel mérsékelve a versenyszférához viszonyított nagy kereseti lemaradást. Jelentősen emelkedik az országos minimális bér. A kormány az intézkedésekhez szükséges pénzügyi forrásokat az államháztartási alrendszerekben biztosítja. A SZEF elengedhetetlennek tartja ennek a folyamatnak a folytatását. A kormány elismeri ezeknek az igényeknek a jogosságát, és minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti, hogy a következő években az intézményi szférában a versenyszférához képest nagyobb mértékben emelkedjenek az átlagkeresetek. 3.3 A kormány vállalja, hogy a év elején - amennyiben szükséges - bérkiegészítést valósít meg a szakszervezetekkel egyeztetve, azzal a céllal, hogy az éves átlagkereset növekménye érje el az inflációs ráta valamint a GDP növekmény felének megfelelő mértéket. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 21

23 3.4 A felek ez év májusában áttekintik és értékelik a év elején esedékes bérintézkedések végrehajtásának tapasztalatait, és szükség esetén intézkedéseket kezdeményeznek a béremelésre vonatkozó törvényes előírások maradéktalan betartása és végrehajthatósága érdekében. 3.5 A felek megállapodtak abban, hogy szakértői szintű tárgyalásokat kezdenek a közalkalmazotti illetményrendszer korszerűsítéséről. Az illetményrendszer átalakítására vonatkozó javaslataik kidolgozásánál a felek szakértői a következő szempontokat érvényesítsék: a. A közalkalmazotti illetményrendszer konstrukciója legyen a mostaninál egyszerűbb, átláthatóbb a munkavállalók, a munkáltatók, a döntéshozók stb. számára. b. Ki kell dolgozni az illetmény-meghatározás általános (minden ágazatban azonosan alkalmazandó) elemeit, másrészt legyen lehetőség arra, hogy a különböző tevékenységek és ágazatok/alágazatok eltérő sajátosságai a bérrendszerben konzisztens módon érvényesüljenek. c. A más közszolgálati szektorok illetményrendszereivel, mindenekelőtt a köztisztviselői illetményrendszerrel kölcsönösen össze kell hangolni a közalkalmazotti illetményrendszert. Ugyancsak össze kell hangolni az illetmény-, valamint a költségvetési tervezési, szabályozási rendszereket is. Figyelembe kell venni, hogy a közszolgálati bérrendszerek nem rendelhetők alá egyoldalúan a pénzügyi szabályozó rendszereknek, de a bérrendszereknek is illeszkedniük kell a költségvetési tervezés és gazdálkodás meglévő, változó rendszerébe. d. Alakítsák ki az évenként esetleg szükségessé váló bérkiegészítések hosszabb távra érvényes automatizmusának rendszerét. A szakértői előkészítői munkát - egy közösen létrehozott szakmai bizottságban ben kell befejezni annak érdekében, hogy a kormány által is elfogadott javaslatok figyelembevételével 2002-ben beterjeszthetőek legyenek az illetményrendszer módosítások törvényi szabályai. 4. Társadalmi párbeszéd a köztisztviselői és a közalkalmazotti szférában 4.1 A felek egyetértenek abban, hogy a köztisztviselői érdekegyeztetés országos szinten kielégítően működött az elmúlt időszakban. A jövőre nézve is adott a lehetőség és a felek kölcsönös szándéka arra, hogy a köztisztviselői törvény sorra kerülő módosításával létrejövő érdekegyeztető fórumok kiegyensúlyozottan és hatékonyan működjenek. 2. A felek szorgalmazzák és támogatják, hogy a társadalmi párbeszéd ágazati/alágazati és területi (önkormányzati szintű) rendszere széleskörűen kialakuljon és hatékonyan működjön a közalkalmazotti szférában. 4.3 A felek egyetértenek abban, hogy létre kell hozni a társadalmi párbeszéd - közalkalmazottak teljes körét átfogó - új fórumát, amely megfelelő formában és illetékességgel működtetve a kormány és a szociális partnerek számára egyaránt haszonnal, kölcsönös előnyökkel járó funkciót tölthet be. Elősegítheti a közalkalmazotti jogviszony, a foglalkoztatási feltételek és az illetményrendszer törvényi szabályozása ún. ágazatközi elemeinek a megfelelő kialakítását, a differenciált ágazati érdekek szükséges és elégséges mértékű összehangolását. E kérdésről a felek haladéktanul elkezdik a szakértői tárgyalást egy közösen létrehozott szakmai bizottságban, azzal a céllal, hogy az új fórum a munkáját I. félév végéig megkezdhesse. 5. Záradék 5.1 A megállapodásban foglaltakat a SZEF és a kormány képviselői évente értékelik. 5.2 A felek kinyilvánítják, hogy megállapodásukat nyitottá teszik a közszféra SZEF-hez nem tartozó konföderációja, illetve szakszervezetei számára, amelyek csatlakozásukat meghatalmazottjaik aláírásával, a megállapodás hatályba lépését követő harminc napon belül erősíthetik meg. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 22

24 Budapest, március 9. Dr. Stumpf István miniszter Miniszterelnöki Hivatal A megállapodáshoz a mai nap csatlakoznak: Dr. Szabó Endre elnök Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Dr. Vígh László elnök Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Molnár Péter ügyvivő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Tarró Péter elnök Vízügyi Országos Szakszervezet A megállapodás a közszolgálati szakszervezetek körében, sőt azon túlterjedően is, élénk, szenvedélyes vitát váltott ki. A SZEF testületei többséggel fogadták el, de néhány tagszervezet heves tiltakozásának adott hangot. Voltak olyan hangok is, amelyek árulást emlegettek. Élénk sajtóvisszhangot is kapott az ügy. Cikkek, nyilatkozatok jelentek meg, érvekkel a megállapodás mellett és ellene. A helyzet csak lassan konszolidálódott, annak eredményeként, ahogy a megállapodásban foglaltak egyes pontjai, (köztisztviselői illetményemelés, közalkalmazotti életpálya modell kidolgozásának megkezdése, az érdekegyeztetés addigi elfogadhatatlan állapotának javulása stb.)a realizálódás útjára léptek. A megállapodás értékéről és értelméről megalapozott értékelés nem történhetett meg, miután 2002-ben kormányváltás következett be. Az új (Medgyessy) kormány a megállapodásban rögzített köztisztviselői béremelés második, évre előirányzott részét átvállalta és megvalósította től kezdődően a kormány a közszolgálati érdekegyeztetés rendszerét is átalakította. Új fórumokat hozott létre. Egyoldalú döntéssel megszüntette a KIÉT-et. A közszférában korábban folytatott szektorális érdekegyeztetés helyébe a kormánykoncepció szerint az ágazati-szakmai konzultáció lépett volna. A fent említett megállapodás fontos eleme volt a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsának (KOMT) megalakulása. Ez azt jelentette, hogy a kormány a tárgyalások folyamán feladta azt a korábbi álláspontját, amely szerint csak ágazati érdekegyeztetési fórumok alakulhattak volna, s elismerte, hogy a közalkalmazotti körnek vannak minden szektorra érvényes általános érdekei. Ezek jeleníthetők meg a KOMTban. KÖZALKALMAZOTTAK ORSZÁGOS MUNKAÜGYI TANÁCSA (KOMT) A Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) október 12-én alakult meg. Alapszabálya szerint a KOMT ugyan országos, ágazatközi fórumként definiálta magát, valójában azonban, csak a közalkalmazottakat érintő munkaügyi kérdésekben teremtett intézményesített keretet az országos szintű szociális párbeszédhez kapcsolódó jogok érvényesítéséhez. A KOMT működésének célja a konzultáció, a kölcsönös tájékoztatás, az érdekek egyeztetése, ajánlások, megállapodások elfogadása, a munka világában keletkező feszültségek megelőzése, rendezése volt. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 23

25 A KOMT tagjai: A kormány megbízott képviselői (a Gazdasági Minisztérium, majd az FMM, a Pénzügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a Belügyminisztérium, valamint az érintett ágazati minisztériumok delegáltjai), a közalkalmazottakat képviselő, több ágazati illetve szakmai szakszervezetet, szakszervezeti szövetséget összefogó országos szakszervezeti szövetségek (összesen 11 szervezet) és a helyi önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportjai (9 szervezet). A KOMT jogosultságai A KOMT oldalait tájékozódási, véleményezési, javaslattételi és döntési jog illette meg. A tájékozódási jog alapján: az oldalak kölcsönös szóbeli vagy írásbeli tájékoztatásra jogosultak az alapszabályban meghatározottak gyakorlásához, a KOMT működéséhez szükséges, vagy más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákhoz kapcsolódó ügyekről. A véleményezési jog különösen az alábbi kérdéskörökre terjed ki: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, beleértve a közalkalmazotti illetményrendszert és a Munka Törvénykönyve közalkalmazottakat érintő rendelkezéseit, a költségvetési törvény közalkalmazotti jogviszonyt közvetlenül befolyásoló elemei, a közalkalmazottakat közvetlenül érintő, államháztartásra vonatkozó szabályozás, a közalkalmazotti tanácsválasztással összefüggő szabályozás, a közalkalmazottakra vonatkozó, éves és hosszabb távú kormányzati bérpolitika, a közalkalmazottak foglalkoztatását érintő ágazatközi jelentőségű intézkedések, a közalkalmazotti jogviszony alá tartozó terület szociális párbeszéd rendszere. A véleményezési jog alapján rögzítésre került, hogy KIÉT hatáskörébe tartozó ügyekben a kormány, illetve az illetékes kormányzati szervek csak a szociális partnerek véleményének megismerése, az álláspontok egyeztetése után döntenek, illetve intézkednek. A javaslattételi jogosultság alapján: A KOMT jogosult állásfoglalásról, ajánlásról megállapodni a közalkalmazotti intézményi körben ágazati, helyi önkormányzati, intézményi szinten folytatott érdekegyeztető tárgyalásokon követendő eljárásról, magatartásról; a KOMT működési területéhez tartozó tárgykörben kormányzati intézkedés kezdeményezésére. Döntési jogosultság: a KOMT-ot csak a saját szervezetével, munkaprogramjával, működésével kapcsolatos belső ügyekben (pl. alapszabály) illette meg. Minden oldalt egy szavazat illet meg. Bármilyen javaslat, közös álláspont, megállapodás csak konszenzussal fogadható el. (Egy oldal tartózkodása azonban a konszenzus létrejöttét nem akadályozza meg.) A döntési rendszer eddig még sehol sem alkalmazott új eleme az a megoldás, amely szerint kétoldalú megállapodás megkötésére is lehetőség van (ez azonban természetesen nem tekinthető KOMT megállapodásnak). A KOMT működésével kapcsolatos döntés azonban kétoldalú megállapodás alapján nem hozható. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 24

26 Ugyancsak új elem, hogy a plenáris ülések levezető tisztét az oldalak által megbízott személy tölti be. Ez a megoldás szakít azzal a gyakorlattal, amely szerint a levezető elnöki tisztet rotációs elv alapján az egyes oldalak által kijelölt személy látja el. A KOMT abban állapodott meg, hogy állandó levezető elnöknek a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat igazgatóját kérte fel, és a rotációs elvet csak akkor alkalmazza, ha ő valamilyen oknál fogva az ülés időpontjában nem ér rá. A KOMT működtetéséért a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, ezen belül a Bérpolitikai Főosztályon működtetett Titkárság a felelős. Az ülésekről hangfelvétel készül, míg a munkadöntésekről a Titkárság rövid emlékeztetőt készít. Az ülések nyilvánosak. A KOMT az Orbán kormány időszakában összesen három alkalommal tartott ülést. Ezek egyikén sem tudott megállapodást kötni. A kormány ugyanis nem fogadta el a javaslatokat, amelyek közül az egyik az volt, hogy a tervezettnél magasabb inflációt ne egyszeri keresetkiegészítéssel, hanem bérbe (illetményrendszerbe) építve kompenzálja a költségvetés. A másik javaslat a évi 7,75 százalékosra tervezettnél magasabb béremelést követelése volt a közszférának. A KOMT nem adott alkalmat a közszféra egészét érintő tárgyalások lebonyolítására, ezzel felszámolta a megállapodások megkötésének a lehetőségét is. Emiatt a tárgyalások a konzultációs rendszeren kívülre kerültek, és a kormány és a SZEF közvetlen tárgyalásainak formáját öltötték. Bár a KOMT működése sikertelen volt, a kormány SZEF megállapodást előkészítő és azt követő időszakban történtek a közszférát kedvezően érintő intézkedések. A megállapodás rögzítette, hogy a kormány minden évben az éves infláció tényleges mértékéhez igazítja a kereseteket. Ez megtörtént egyszeri kereset-kiegészítés formájában. Sor került a köztisztviselői törvény módosítására. A módosítás kialakította és lehetővé tette a köztisztviselői életpálya-rendszert, amelynek egyik nem egyedüli, de nagyon lényeges eleme a köztisztviselők tervezett, érzékelhető 50%-os mértékű keresetnövekedése. Megjegyzendő, hogy az érintettek az Orbán kormány ideje alatt csak az előirányzott emelés mintegy felét kapták meg, azzal hogy a második rész 2003 júliusától válik esedékessé az előirányzott béremelés teljes összege. Ezt a Medgyessy kormány teljesítette. A megállapodás tényei közé sorolandó az is, hogy az egészségügyi és szociális szférában a szakdolgozók bizonyos körének januárjától a közoktatás pedagógusainak és a kulturális intézmények szakdolgozóinak szeptemberétől különböző mértékű 20-25, a pedagógusok esetében pedig 43 százalékos bérszorzót léptettek be. Ide sorolható az egészségügyi és a szociális intézmények dolgozói egy részének juttatott pótlékemelés, továbbá a felsőoktatás oktatóinak és a kutatóknak az új bérrendszerrel járó béremelése is. Mindezek hatásaként a költségvetési szférában és között 14,5 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek. A keresetemelkedés mértéke azonban jelentősen eltérő volt a különböző közszolgálati területeken. Az egészségügyi és a szociális szféra, valamint a kulturális terület jelentős szektorai, a pozitív tények ellenére is változatlanul a sereghajtók között maradtak a bérskálán. A bérjavulás a közszféra egyes területein mindenképpen a SZEF-kormány megállapodás értékeként tartható számon. Akkor is, ha a megállapodás aláírása a kétéves költségvetés elfogadása után történt, mert a tárgyalások idején ezek a béremelések a SZEF igényei és a tárgyalási témák között szerepeltek. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 25

27 A SZEF és a kormány megállapodásának fontos eleme volt a köztisztviselői törvénnyel harmonizáló közalkalmazotti életpálya-rendszer kidolgozása. A szakszervezetek kiinduló álláspontja az volt, hogy a közszféra egészére készüljön el egy koncepció és keret, s erre épüljenek a különböző közszolgálati ágak életpálya-elemei. A SZEF nagy aktivitással vett részt a közalkalmazotti életpálya-rendszert kidolgozó közös bizottság tevékenységében. A munka azonban a kormányválás következtében félbe maradt. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 26

28 III. A KÖZSZOLGÁLATI ÉRDEKEGYEZTETÉS ÁTALAKÍTÁSA 2002 ÉS 2008 KÖZÖTT A MEDGYESSY-KORMÁNNYAL KÖTÖTT MEGÁLLAPODÁS A kormány és a szociális partnerek közötti társadalmi (szociális) párbeszéd megalapozását célozta az a megállapodás, amely Medgyessy Péter miniszterelnök és a közszféra (közalkalmazottak, köztisztviselők, szolgálati jogviszonyba tartozók) szakszervezeteinek június 5-i találkozóján jött létre, június 19-én került aláírásra. A megállapodás teljes szövege az 1. sz. mellékletben található. Ez a megállapodás a közötti időszakban kötött megállapodások közül megkülönböztetett figyelmet érdemel, mégpedig az alábbiak miatt: Nagyon kedvező helyzetben, a kölcsönös bizalom és bizakodó hangulat légkörében került előkészítésre és aláírásra. Ennek legfontosabb oka az volt, hogy a miniszterelnök, illetve a kormány betartotta választási ígéretét a közalkalmazottak bérhelyzetének jelentős rendezésére. Felvállalta, hogy a bérfejlesztéshez szükséges pénzügyi fedezetet a kormány teljes mértékben biztosítja, és azt célzottan intézményfenntartói szintre juttatja el, azon szigorú törvényi kötöttség mellett, hogy az összeg csak béremelésre fordítható. Ugyancsak vállalta, az előző kormány által a köztisztviselők átlagosan 50%-os fizetés emelése második felének az esedékes időpontban történő kifizetését Kilátásba helyezte, hogy a bérfelzárkóztatási folyamat a következő években folytatódik. Megállapodás született arra nézve, hogy a köztisztviselői körből kiszervezettek visszaszervezésének ( fő) lehetőségére a felek a későbbiekben visszatérnek. A kormány hangsúlyosan kifejezte elkötelezettségét a szociális párbeszéd, az érdekegyeztetés és a szakszervezetekkel való érdemi együttműködés mellett. Megerősítették, hogy a kölcsönös bizalomra épülő együttműködés mindkét fél érdeke és ennek megfelelően kívánják újjászervezni a közszféra érdekegyeztetési intézményrendszerét. Közös akarattal létrehozzák a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot, (OKÉT) amely a közalkalmazotti, köztisztviselői és szolgálati jogviszonyos érdekek makroszintű érdekegyeztetésére, megállapodására szolgál. Fenntartják és megerősítik a szektorális fórumokat, illetve az ágazati egyeztető intézményeket. Hangsúlyozták a kölcsönös szándékot arra, hogy minél több kérdésben megállapodások szülessenek. Egyetértés alakult ki abban, hogy a közszféra rangjának, a foglalkoztatás biztonságának megteremtése, illetve továbbfejlesztése érdekében a felek megalkotnak egy az egész kormányzati ciklusra érvényes megállapodást. Ennek fontos elemei a következők: - A egységes közszolgálati törvény (amely a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a szolgálati viszonyban állókra, valamint a közfeladatot ellátókra terjed ki) megalkotása. Ezzel összefüggésben a bérrendszer korszerűsítése, a bérfelzárkóztatási program megvalósítása,valamint a közszolgálati életpályarendszer kialakítása, - közös fellépés a közszféra modernizációja érdekében, ennek keretében a szakszervezeti jogok érvényesítése, - a munkavállalói érdekképviseletek működési feltételeinek jobbítása érdekében megteendő intézkedések. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 27

29 MEGJEGYZÉSEK A MEGÁLLAPODÁSBAN FOGLALTAK TELJESÜLÉSÉVEL KAPCSOLATBAN a) A szeptember 1-i hatályú, átlagosan 50%-os közalkalmazotti béremeléssel, valamint az adójogszabályok módosításával kapcsolatos intézkedések megtörténtek. Az Országgyűlés nagy többséggel (MDF-et kivéve) fogadta el a törvényjavaslatot. Bevezetésre került a forint összegű garantált illetmény a felsőfokú végzettségű közalkalmazottaknak. b) Az illetményemeléssel az érintettek túlnyomó többsége elégedett volt. Kivéve azokat, akiknek az emelés idején már az illetményrendszer szerinti beállási szint átlagánál magasabb fizetése volt, s ennek következtében számukra az emelés mértéke - a tartalékkeretből történt kiegészítő kormányzati intézkedések ellenére is - néhány százalékkal az 50% alatt maradt. c) A társadalom nagy része tudomásul vette, sőt sokan jogos és szükséges lépésnek tartották az intézkedést. A reálszféra vezető köreiből, valamint egyes közgazdászok és politikusok részéről érték kritikai támadások a kormányt, az emelés túlzott mértéke miatt. d) A miniszterelnök és a kormány, valamint a szakszervezetek határozottan kiálltak a megtett lépések indokoltsága mellett. Érvelve azzal a vitathatatlan ténnyel, hogy a közszféra több mint 40%-os elmaradása a versenyszféra béreitől, s az emiatti tömeges kontraszelekció a közszolgáltatások ellehetetlenüléséhez vezettek volna. (Meg kell jegyezni, hogy ma számos gazdasági vezető, szakértelmiségi, sőt mind több politikus is elsősorban a közszférában végrehajtott bérintézkedésekkel indokolja az államháztartás, és a költségvetés hiányát). Bármelyik oldal kezdeményezheti a plenáris ülés összehívását, illetve javaslatot tehet a napirendre. Valamely téma napirendre tűzése csak írásos előterjesztés alapján fogadható el. Az meg. OKÉT-et, illetve az oldalakat tájékozódási, véleményezési és javaslattételi jog illeti A tájékozódási jog alapján az oldalak kölcsönös szóbeli vagy írásbeli tájékoztatásra jogosultak az alapszabályban meghatározott jogosultságok gyakorlásához, az OKÉT működéséhez szükséges vagy más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó információkról. Álláspontjukat az OKÉT-ben kifejthetik, illetve egyeztethetik. A Kormány csak a szociális partnerek véleményének megismerését, az álláspontok egyeztetését követően hoz döntést, intézkedést. A véleményezési jog különösen az alábbi kérdéskörökre terjed ki: - a közszolgálati alkalmazottak összességét elsődlegesen érintő politikák kiemelt kérdései, így a hosszabb távú bér- és foglalkoztatáspolitika, a költségvetés bérezési- és foglalkoztatási vetületei, a bruttó és nettó keresetalakulást közvetlenül befolyásoló jövedelempolitikai elemek, - a közszolgálati alkalmazottak összességét érintő politikák végrehajtási eszközei, ezek összehangolása (bér-meghatározási és juttatási rendszerek, teljesítmény- és hatékonysági követelmények, munkafeltételek javítása és szabályozása stb.), - a közszolgálati rendszerek, jogállási törvények éves és hosszabb távú összehangolt működtetése, fejlesztése az egységes közszolgálati szabályozás irányában, - az egységes közszolgálati reform tartalma, Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 28

30 - a költségvetési szféra szociális párbeszéd rendszerének működtetése, fejlesztése, - a jogállási törvények szerinti, szektorális érdekegyeztető fórumokon esetenként felmerülő, szektorközi összehangolást igénylő kérdések. A javaslattételi jog alapján a feleknek jogukban áll - az OKÉT működéséhez tartozó tárgykörben kormányzati intézkedést kezdeményezni - a költségvetési intézményi szférában szektorális, ágazati, helyi önkormányzati, intézményi szinten folytatott érdekegyeztető tárgyalásokon követendő elvekkel, eljárással, magatartással kapcsolatban ajánlásokat tenni, megállapodni. Döntési jog az OKÉT-et a saját szervezetével, működésével, munkaprogramjával kapcsolatos belső ügyekben (pl. alapszabály) illeti meg. Az OKÉT szervezete és működése Szavazáskor az oldalakat egy-egy szavazat illeti meg. Valamely szavazásra bocsátott javaslat, közös álláspont, megállapodás elfogadása konszenzussal történik. Egy oldal tartózkodása a konszenzus létrejöttét nem akadályozza meg. A plenáris ülések levezető elnöki tisztet az oldalak megegyezése alapján a jelenleg a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírósági szolgálat vezetője látja el. A plenáris ülések hivatalos jegyzőkönyve az ott készült hangfelvétel, amelynek elkészítéséről és megőrzéséről az OKÉT titkársága gondoskodik. Az ülések munkadöntéseiről a titkárság rövid, írásos emlékeztetőt készít, és azt megküldi az oldalak tagjainak. Az OKÉT működési feltételeinek a biztosításáról, a titkársági feladatok ellátásáról, az ülések megszervezéséről jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium illetve annak kijelölt főosztálya gondoskodik. Az OKÉT hatáskörének gyakorlását eseti szakértői egyeztetések, valamint az oldalügyvivők konzultációi segítik. Az OKÉT plenáris ülései a sajtó és az oldalak szakértői számára nyilvánosak, kivéve ha az oldalak zárt ülés megtartásáról döntenek. A szakértői egyeztetések valamint az ügyvivők konzultációi nem nyilvánosak, ezekről az oldalak a sajtó részére tájékoztatást nem adhatnak. Megjegyzés. Ilyen egyeztetésekre ad hoc jelleggel, viszonylag ritkán kerül sor. Az OKÉT-ben született megállapodás, állásfoglalás - az oldalak döntése alapján - a Magyar Közlönyben megjelenik. A közzétételről a titkárság gondoskodik. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) plenáris üléseinek napirendjeit a 2. sz. mellékletben foglaltuk össze. Az OKÉT december 20 és január 22. között 51 plenáris ülésen 73 napirendet tárgyalt. Ez a Tanács viszonylag folyamatos működését bizonyítja. A napirendre tűzött témák megfeleltek az OKÉT Alapszabályában rögzített feladat- és hatáskörnek. A tárgyalások Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 29

31 tematikájában a bér- és keresetpolitikai, a foglalkoztatás és a jogállási törvényi szabályozás kérdései domináltak. Az OKÉT oldalainak részvétele és aktivitása a fórum munkájában különböző volt. A kormányzati oldal tárgyalócsoportját általában államtitkár vezette. A szakszervezeti tárgyalócsoportban résztvevő konföderációk delegáltjai úgyszólván minden esetben az egyes szakszervezetek első számú tisztségviselői voltak. Az önkormányzati oldal képviselete egyenetlenséget mutatott. Számos esetben hiányos volt az oldalhoz tartozó önkormányzati szövetségek képviselete, különösen az utóbbi években gyakran előfordult, hogy mindössze egy-két önkormányzati szövetség képviselője jelent meg a plenáris üléseken, sőt az sem volt ritka, amikor egy nem választott (apparátusi) képviselő vett részt az ülésen, aki kötött mandátuma miatt érdemi tárgyalásra, megegyezésre nem volt felhatalmazva. Megállapítható, hogy az önkormányzati oldal nem tekintette az OKÉT munkájában történő részvételt kellő komolyságú kötelezettségének. Különösen érzékelhetővé vált ez azt követően, hogy a kormány az önkormányzatok képviselőivel külön egyeztető fórumot hozott létre. Ebből eredően a tárgyalások gyakran érdemben a kormányzati oldal és a szakszervezeti tárgyalócsoport között folytak. Az említettek miatt az OKÉT nem tekinthető a közszolgálati érdekegyeztetés olyan rangos fórumának, amely az Alapszabálya szerinti csúcsfórum szerepét és a vele szemben támasztott elvárásokat a megkívánható módon és színvonalon betöltheti. Ez adja magyarázatát, hogy több esetben a kormány és a szakszervezetek közötti kétoldalú megállapodásokra került sor, amit az önkormányzatok esetenként tudomásul vettek, más esetben az OKÉT-en kívülinek tekintettek. Az OKÉT működéséhez tartozóan kell megemlíteni azt a gyakori kritikát, hogy a fórumban résztvevők, illetve szervezeteik az adott témákról, - leginkább jogszabály tervezetek esetében az előkészítés folyamatának csak késői stádiumában és a már előzetesen kialakított kormányzati, tárcaszintű vagy más döntési kompetenciával rendelkező szerv jóváhagyását követően kaptak tájékoztatást. Ezért a partnerek felkészülésére rövid idő állt rendelkezésre. Ez a gyakorlat megnehezítette, nem egyszer formálissá tette az egyeztetést, a meglapozott vélemény-nyilvánítást, a konstruktív vitát és javaslattételt, beszűkítettei az észrevételek, a javaslatok mérlegélésének és elfogadásának lehetőségét. Nem volt ritka a javaslatok figyelmen kívül hagyása, illetve főként az Országgyűlés esetében a szociális partnerek álláspontjáról történő tájékoztatás elmulasztása, amit az Alapszabály a kormány számára kötelezővé tesz. Az OKÉT működésében 2007-től új körülmények jelentek meg. Ismert, hogy az utóbbi években olyan nagyfokúra duzzadt az államháztartás és a központi költségvetés hiánya, amelynek fenntartása lehetetlenné, feloldása pedig elkerülhetetlenné vált. Ebben minden közszolgálati érdekképviselet egyetértett. A megoldás stratégiájában, konkrét megoldásainak, módszereinek mikéntjében azonban jelentős felfogásbeli, gazdasági és pénzügy-politikai viták zajlottak, sőt szembenállás alakult ki. A kormány az államháztartás hiányának mérséklés érdekében az állami szerepvállalás jelenős csökkentését, az állami intézmények szervezeti, személyi és dologi kiadásainak nagyfokú szűkítését célzó intézkedéseket hozott. Ezek az irányok és lépések vezérelték az egyes területeken kibontakozó reformokat, ideértve a közigazgatás, az oktatás egyes szegmenseit, s főként az egészségügyi ellátórendszert. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 30

32 A helyzetet bonyolultabbá tette, sőt súlyosbította, hogy a reformok elindítása a konvergencia programból következő szigorú megszorításokkal egy időben történt. Ennek következtében lelassult a gazdasági fejlődés, a közszférában visszaestek a reálkeresetek, ami az egyébként is alacsony keresetű közszolgálati csoportok számára még nehezebbé teszi a megélhetést. Ezek a körülmények az OKÉT tárgyalásait is jelentősen befolyásolták, módosították a párbeszéd tartalmát és megjelenési formáit. Jellemzőbbé vált a konfliktus a kormány és a szakszervezetek között, sőt az önkormányzati és a munkavállalói oldal között is több témában. A kormány magatartása keményebb, sok esetben elutasítóbb lett, ami kedvezőtlen légkört teremtett a Tanács szereplői között. Kialakult az a vélemény, hogy az érdekegyeztetés fóruma az érdemi együttműködésre, kompromisszumra törekvés helyett, formálissá, az egymás mellett elbeszélők színterévé vált. A mindenki által elismerten szükséges lépések, főként a megvalósítás hogyanja és módszerei miatt váltottak ki számos esetben heves vitákat, sőt tiltakozásokat mindenekelőtt a munkavállalói oldal, de nem ritkán, bár értelemszerűen más aspektusból az önkormányzati oldal részéről is. A szakszervezetek számára különösen elfogadhatatlanná váltak a konvergencia programból következő bér, kereset és foglalkoztatáspolitikai intézkedések. A kormány az esetek többségében kitartott saját álláspontja mellett, elutasította az egyes törvényjavaslatok vagy egyéb intézkedések módosítására vagy visszavonására vonatkozó javaslatokat, követeléseket. Súlyosbították a helyzetet azok a néha cinikus nyilatkozatok, amelyek egyes politikusok, sőt kormányzati tényezők részéről a közszolgálati intézményeket és alkalmazottaikat érintően a nyilvánosság előtt rendre elhangzottak. Ezek a körülmények váltották ki, hogy a közszolgálati szakszervezetek az OKÉT keretében nem tartották lehetségesnek a tárgyalások eredménnyel kecsegtető folytatását és elhatározták az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság megalakítását, tiltakozó demonstrációk és sztrájk kilátásba helyezését, s ezáltal megegyezések elérését. MEGÁLLAPODÁSOK A közszolgálati érdekegyeztetés fontos elemei a létrejött megállapodások, amelyek jellemzően a keresetpolitikát, a foglalkoztatáspolitikát, a munkajogviszonyt és az érdekegyeztetés jobbítását célzó témaköröket foglalták magukban. A fentiekben említett okok miatt azonban ezeknek csak egy része történt az OKÉT keretében, másrészük a kormány és a közszolgálati szakszervezetek (szakszervezeti szövetségek) között, illetve a közszolgálati szakszervezetek sztrájkbizottsága és kormány között jött létre. A megállapodások a fennálló problémák ellenére is megalapozták az érdekegyeztetés értelmét és létjogosultságát. AZ EGYSÉGES KÖZSZOLGÁLATI SZTRÁJKBIZOTTSÁG MEGALAKÍTÁSA Előzmények július 1-től megvalósult a köztisztviselői illetményemelés beleértve a rendvédelmi szerveket is - második üteme. ( A rendvédelmi szervek esetében a Belügyminisztérium és a hivatásos állomány mintegy kétharmadát képviselő hat érdekképviseleti szerv vezetője április 3-án megállapodást írt alá a hivatásos állományt érintő (mintegy 2 milliárd forint plusz Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 31

33 kiadást jelentő) személyi juttatásokról. A közigazgatásban dolgozó ügykezelők visszakerülésével egyidejűleg sor került illetményük rendezésére is. A bírák és ügyészek bére is két ütemben összesen 50%-kal emelkedett. A vitát a kormány és a szakszervezetek között az váltotta ki, hogy a kormány 2003-ban ebben a közalkalmazotti szférában nem tervezett béremelést, ami a szakszervezetek szerint az infláció következtében rontotta az elért reálpozíciókat. Súlyosbította helyzetet, hogy a kormány a költségvetési szférában 2004-re is csak az infláció mértékével megegyező, 6%- os mértékű béremelést tervezett, azonban ezt a garanciát jelentő illetményrendszerek változatlanul hagyása mellett az önkormányzatok illetve az egyes költségvetési intézmények belső tartalékainak felhasználása útján - kívánta elérni. A szakszervezetek az OKÉT-ben november 18-án folytatott tárgyalások során készek voltak elmozdulni az eredetileg javasolt 10%-os béremelési igényükről 6%-ra azzal a feltétellel, hogy az épüljön be az illetményrendszerekbe, aminek pénzügyi fedezetét a központi költségvetés célzott módon biztosítsa. A kormány nem tett érdemleges ellenjavaslatot, s nem tett kezdeményezést a tárgyalások folytatására sem. Erre tekintettel a szakszervezetek arra a következtetésre jutottak, hogy az érdekegyeztetés intézményes rendjének keretében folytatható tárgyalási lehetőségek kimerültek. Ezért négy konföderáció 23 szakszervezete november 25-én megalakította az országos közszolgálati sztrájkbizottságot. Erről értesítette Medgyessy Péter miniszterelnököt, aki válaszában bár indokolatlannak tartotta a sztrájkbizottság megalakulását -, az évi VII. törvény 2 (2) bekezdése előírásainak megfelelően kijelölte az egyeztetésben résztvevő kormányzati csoportot, Csizmár Gábor államtitkár vezetésével. MEGÁLLAPODÁS A KÖZSZOLGÁLATI SZTRÁJKBIZOTTSÁG ÉS A KORMÁNY MEGBÍZOTT KÉPVISELŐI KÖZÖTTI TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYEKÉNT LÉTREJÖTT EGYEZSÉGRŐL Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 32

34 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 33

35 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 34

36 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 35

37 MEGJEGYZÉSEK A MEGÁLLAPODÁS TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN A megállapodást előkészítő tárgyalások - az esetenkénti heves viták ellenére tárgyszerű, megegyezésre törekvő szellemben folytak. Mindkét fél kereste a lehetséges kompromisszumot jelentő megoldási lehetőségeket. A megállapodásban azt a szakszervezeti igényt nem sikerült kielégíteni, hogy a 6%-os béremelést az illetményrendszerek útján garantálják, történtek azonban olyan vállalások a kormány részéről, amelyek a béremelés biztonságos megvalósítását segítették elő. A megállapodás 1/c pontja szerint megtörtént a költségvetési szféra I. negyedévi kereset alakulásának áttekintése. Megállapítást nyert, hogy költségvetési szférában az I. negyedévben 6,3%-kal növekedtek a bruttó keresetek. A 13. havi illetmények hatása nélküli keresetnövekedés 6,9%-os volt. Összességében tehát a keresetalakulás megfelelt az előirányzatoknak. Az adatok részletesebb vizsgálata azonban rávilágított egyrészt az ágazati jogviszonyok szerinti különbségekre, másrészt az év további részében várható folyamatokra. Az átlagosan 6,9%-os növekedésen belül a közigazgatás, a védelem, a kötelező társadalombiztosítás ágazatban 12,3%-os növekedés következett be, az előző év I. negyedévéhez képest. Ez túlnyomórészt az illetményrendszeren keresztül érvényesített korábbi, július elsejétől a köztisztviselőket és az igazságügyi ágazatot érintő központi bérintézkedés hatására következett be. Ide sorolhatók a honvédségnél végrehajtott bérintézkedések is. Az ágazati adatok arra is rávilágítottak, hogy a közalkalmazottak esetében sem 2003-ban, sem 2004 év elején nem került sor kötelező béremelésre. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 36

38 A 6%-ot elérő növekedés egyedül a kulturális ágazatban, annak is a központi költségvetési intézményi körében következett be. A humán egészségügy és a szociális ágazatban átlagosan 3% feletti, illetve az 5%-ot el nem érő volt a keresetnövekedés. A közoktatási és felsőoktatási ágazatban alig 1-2%-os növekedés mutatkozott. Elmaradás volt tapasztalható a rendvédelmi szerveknél is. Nem volt statisztikailag kimutatható keresetnövekedés a kutatás+ fejlesztés területén. Világossá vált, hogy az év további hónapjaiban is elmaradással kell számolni a közalkalmazottak és a rendvédelmi szervek foglalkoztatottjai esetében. A Kormány, látva, hogy a 6%-os keresetnövekedésnek egyes területeken nincs esélye, továbbá figyelemmel a sztrájk-megállapodásban foglaltakra a költségvetés általános tartalékából (2004. július 28-i ülésén) 12 milliárd forint felhasználását engedélyezte évközi bérpolitikai intézkedésekre. Ez részben az önkormányzatok ösztönzését célozta a 6%-os béremelésre, más területeken pedig a hiányzó források pótlását szolgálta. A rendvédelmi szervek számára már korábban 2,2 milliárdos pótlólagos forrást biztosított, ami lehetővé tette, hogy a belügyminiszter és a Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető Fóruma (RSZTÉF) a bér- keresetnövekedés gyakorlati végrehajtásáról megállapodást kössön. A sztrájkmegállapodás 2/b, -c, -d, -e pontjaiban foglaltak megvalósultak. A sztrájkmegállapodás 3. pontja szerinti átfogó megállapodásra nem került sor, miként a 4. pont a, -b, és - d, alpontjai sem teljesültek eredeti tartalmuknak és céljuknak megfelelően. Összefoglalva A sztrájkmegállapodás elősegítette a kialakult konfliktushelyzet feloldását, javította a szándékolt bér-és keresetpolitikai intézkedések megvalósulásának garanciáit, enyhítette a Kormány és a szakszervezetek közötti feszültséget, lehetővé tette a visszatérést az OKÉT keretében folytatott tárgyalásokhoz. Ezt támasztja alá az, hogy negyedik negyedévében az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban a kormány, a közszolgálati szakszervezetek és az önkormányzatok képviselői több alkalommal tárgyaltak a közszférában 2005-ben megvalósítható keresetnövekedésről és az illetményrendszerekben indokolt változtatásokról. Ennek eredményeként december 14-én megszületett az OKÉT megállapodása az illetményrendszerek évi változásairól. AZ OKÉT MEGÁLLAPODÁS Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) december 14- én - figyelembe véve az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT) a versenyszférára vonatkozó évi 6%-os bruttó átlagkereset-növelési ajánlását is - megállapodott arról, hogy a költségvetési intézményi szférában működtetett illetményrendszerek évi változtatására (a szükséges törvénymódosításokra) az átlagosan 6%-os éves bruttó keresetnövekedés megvalósítása érdekében az alábbi javaslatokat teszi. 1/ A közalkalmazottak illetményrendszere Az OKÉT kormányzati, munkavállalói és önkormányzati oldala (a tárgyaló felek) egyetértettek abban, hogy 1.1/ a közalkalmazottak 10 fizetési osztályból, osztályonként 14 fizetési fokozatból álló illetménytáblázatában a garantált illetményminimumokat január 1-jétől átlagosan 7,5%-kal, majd szeptember 1-jétől egységesen további 4,5%-kal indokolt növelni. A január 1-ei illetménytábla A1 fizetési Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 37

39 fokozatának az illetménytétele legyen azonos a havi forintos országos minimálbérrel. Ezért az illetménytáblázat fizetési osztályaiban és fokozataiban kisebb mértékű differenciálással valósuljon meg a január 1-ei illetményemelés. A évi garantált illetményminimumok javasolt összegének meghatározásakor a felek figyelembe vették, hogy a szeptember 1-jei jelentős bértétel-emelést követően 2004-ben változatlan maradt a közalkalmazotti illetménytáblázat. 1.2/ a közalkalmazotti illetménypótlékok július 1-jével megállapított havi forintos pótlékalapja január 1-jével 4%-kal, havi forintra emelkedjen. A közalkalmazotti pótlékalap növelésére vonatkozó javaslatnál a felek figyelembe vették, hogy július 1-jén 6,4%-kal nőtt a pótlékalap. 1.3/ a felsőoktatási oktatók és a tudományos kutatók külön illetménytáblázatának az illetményalapját (az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménytételét) az általános közalkalmazotti illetménytáblázat változásához igazodóan január 1-jével 7,5%-kal, havi forintra, szeptember 1- jétől pedig további 4,5%-kal, havi forintra indokolt emelni. 2/ A köztisztviselők, a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók illetményrendszerei A tárgyaló felek egyetértésben javasolják, hogy 2.1/ a köztisztviselői illetményalap a jelenlegi forintról január 1- jével 6%-kal, forintra emelkedjen. Ezzel azonos összegű legyen az illetményalap a hivatásos szolgálati és a honvédségi illetményrendszerben is. 2.2/ a köztisztviselők, valamint a hivatásos szolgálati és a honvédségi illetménytáblázatokban szereplő illetménytételektől való - az egyéni teljesítményektől függő - pozitív irányú eltérítési lehetőség január 1-jével 20%-ról 30%-ra növekedjen. 2.3/ Az OKÉT felhívja a közigazgatási szervek fenntartóit és munkáltatóit arra, hogy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalóik bérét a re előirányzott átlagosan 6%-os bérnövekedés figyelembevételével emeljék. 3/ A teljesítményösztönzésre elkülönített keretösszegek a közalkalmazotti intézményeknél a tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy: 3.1/ 2005-ben a keresetbe tartozó juttatások évi előirányzata 2%-ának megfelelő teljesítményösztönző keretösszeg kerüljön megállapításra a közalkalmazottakat foglalkoztató intézményeknél. Kivételt képez a közoktatás (ahol a jelenleg működő teljesítményösztönzési rendszert alkalmazzák továbbra is), valamint a felsőoktatási és a kutatási ágazat egésze. 3.2/ A teljesítményt ösztönző keretösszeg a közalkalmazottak többletteljesítményének egyszeri vagy határozott időre szóló elismeréséül szolgáló kereset-kiegészítésre kerüljön felhasználásra. 3.3/ A közalkalmazotti teljesítményösztönző keret intézményi szinten évente megtervezendő összegét kizárólag a rendeltetésének megfelelően lehessen felhasználni. Év végén maradvány ne képződhessen. 3.4/ Az OKÉT felkéri a közalkalmazottakat foglalkoztató intézmények fenntartóit és munkáltatóit, valamint a szakszervezeteket, hogy a teljesítményösztönzés feltételeit kollektív szerződésekben szabályozzák. Záradék/1/ Az OKÉT oldalai: az évközi tényadatok és az éves előrejelzések alapján szeptember 15-ig értékelik a közszféra kereseteinek, valamint a költségvetési feltételeknek az alakulását. Egyetértenek abban, hogy a közszférát érintő esetleges létszámcsökkentések a szakszerűség alapján, a feladatokkal és szervezeti-szervezési intézkedésekkel összhangban történjenek, és ennek során ne sérüljön a közszolgáltatások minősége. Készségüket fejezik ki arra, hogy a köztisztviselőkre, valamint a hivatásos szolgálati és a honvédségi szolgálati jogviszonyban állókra kiterjedően, a évre vonatkozóan tárgyalást folytatnak a teljesítményösztönzésre szolgáló keretösszeg bevezetéséről, és ezzel egyidejűleg az illetmények -20%-os eltérítési lehetőségének megszüntetéséről a jelenlegi vagy az egységes közszolgálati szabályozás keretében szeptember 15-ig tárgyalásokat folytatnak a kereseteket alapvetően meghatározó finanszírozási modellekről az önkormányzati és az egészségbiztosítási alrendszerekben. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 38

40 Üdvözlik, hogy a kormányzat képviselői és az érintett érdekképviseletek között egyeztetések kezdődtek az egészségügyi ágazatban. Az OKÉT jelen megállapodása szolgáljon alapul az egészségügyi ágazatban a sajátosságoknak megfelelő egyezség létrehozásához. Csizmár Gábor sk. Varga László sk. Csabai Lászlóné sk. Kormányzati oldal Szakszervezeti oldal Önkormányzati oldal MEGJEGYZÉSEK A MEGÁLLAPODÁS TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN A megállapodást többfordulós tárgyalássorozat előzte meg. Az pozitív fogadtatásra talált, hogy a megállapodásban foglalt illetményemelés és egyéb kereset kiegészítő elemek az illetménytáblák, illetményelemek változása útján, törvényi garancia mellett valósulnak meg. Kedvezően hatott az a szakszervezeti javaslatot támogató kormányzati álláspont is, hogy 2005-ben a közalkalmazottakra is kiterjedjen a lakásépítéshez és vásárláshoz kapcsolódó állami készfizető kezességvállalás. Főként az önkormányzatok képviselői hangoztatták komoly aggályaikat a megállapodásban foglaltak finanszírozhatóságával kapcsolatban, vitatva a központi költségvetés által rendelkezésükre bocsátott forrás nagyságrendjét. Hosszas alkudozás folyt a közalkalmazottak béremelésének két fázisban történő megoldásáról. Visszatérő nézetkülönbségek tárgya volt a közalkalmazotti körben a teljesítmény-ösztönzésre fordítható összeg nagyságrendje. A szakszervezetek kétségeiket és kifogásaikat hangoztatták a teljesítmény-elbírálás objektivitásával összefüggésben, miután nem áll rendelkezésre egy megbízható teljesítményértékelési rendszer. A köztisztviselők és a szolgálati viszonyban állók esetében a teljesítményösztönzés és elismerés alapján történő illetmény eltérítés rendszere és nagyságrendje volt kifogás tárgya. A megállapodásban foglaltak konkrét pontjai többségében megvalósultak. A keresetfinanszírozási, a teljesítménymérési modellekkel, az ágazati megállapodásokkal (különösen az egészségügyi ágazatban) kapcsolatban, bár történtek kísérletek, a megoldás több tekintetben váratott magára. Összefoglalva A megállapodás létrejötte azt bizonyítja, hogy a különböző nézőpontú érdekek ütköztetése útján mégiscsak lehetséges megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek elvezetnek a közösen elfogadható egyezséghez. OKÉT-MEGÁLLAPODÁS A KÖLTSÉGVETÉSI ILLETMÉNYRENDSZEREK ÉVI VÁLTOZÁSÁRA Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) - figyelembe véve az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT) a minimálbér emelésére, a képzettségtől függő garantált bérminimumok bevezetésére vonatkozó megállapodását, valamint a versenyszféra számára 2006-ra elfogadott 4-5%-os bruttó keresetnövelési ajánlását - megállapodott arról, hogy a költségvetési intézményi szférában működtetett illetményrendszerek évi változtatására (a szükséges törvénymódosításokra) az átlagosan 4,8%-os éves bruttó keresetnövekedés megvalósítása érdekében az alábbi javaslatokat teszi. 1. A közalkalmazottak illetményrendszere 1.1. A közalkalmazottak 10 fizetési osztályból és 14 fizetési fokozatból álló illetménytáblázatában a garantált illetményminimumok április 1-jétől átlagosan 3,0%-kal emelkedjenek. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 39

41 Az OÉT megállapodásban szereplő minimálbér és garantált bérminimumok az alábbiak szerint épüljenek be az illetménytáblába április 1-jétől: Az illetménytábla A1 fizetési fokozatának az illetménytétele legyen azonos a forintos minimálbérrel. A B1 fokozat illetménytétele haladja meg a középfokú szakképzettséget igénylő munkakört ellátó, legfeljebb 2 éves gyakorlati idővel rendelkezők számára 2006-ra megállapított forintos garantált bérminimumot. A B2 fokozat illetménytétele érje el a középfokú szakképzettséget igénylő munkakört ellátó, legalább 2 éves gyakorlati idővel rendelkezők számára 2006-ra megállapított forintos garantált bérminimumot. A forintos minimálbért március 31-ig, valamint a B1 fizetési fokozatba sorolt közalkalmazottnak a jogviszonyban töltött harmadik évben a forintos garantált bérminimumát az OÉT megállapodás alapján kiadásra kerülő jogszabály írja elő A felsőoktatási intézményekben oktatók és a tudományos kutatók illetménytáblázatának az illetményalapját - az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménytételét április 1-jétől 3,0%-kal, havi forintra indokolt emelni A közalkalmazotti pótlékalap április 1-jével 3,7%-kal, forintra emelkedjen A teljesítményösztönzésre szolgáló 2 %-os keretösszeg az OKÉT évre vonatkozó megállapodásában szereplő hatályossági körben 2006-ban változatlan mértékkel maradjon fenn. 2. A köztisztviselők, a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók illetményrendszerei 2.1. A köztisztviselői törvény hatálya alá tartozókra vonatkozóan a köztisztviselői illetményalap április 1- jétől 5,1%-kal, forintra növekedjen. 2.2 A hivatásos szolgálati és a honvédségi illetményrendszer hatálya alá tartozók esetében a köztisztviselői illetményalap 5,1%-os emelésének időpontja január 1-je legyen. 2.3 Az OKÉT felhívja a közigazgatási szervek fenntartóit és munkáltatóit arra, hogy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók keresetét a 2005-re előirányzott átlagosan 4,8%-os keresetnövekedés, valamint a minimálbér emelésére és a képzettségtől függő garantált bérminimumok bevezetésére vonatkozó OÉT megállapodás figyelembevételével emeljék. Záradék /1/ Az OKÉT felkéri a Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető Fórumát, hogy a hivatásos szolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó további bérpolitikai intézkedésekről egyeztessenek és állapodjanak meg. /2/ A minimálbér emeléséről és a képzettségtől függő garantált bérminimumokról kötött OÉT megállapodásnak a köztisztviselői illetményrendszerbe való beépítéséről a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanácsban és az Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanácsban egyeztessenek a felek. /3/ Az OKÉT jelen megállapodása szolgáljon alapul az oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és más közszolgáltató tevékenységet végző, nem költségvetési szervként működő szervezetek számára a évi keresetnövelések tekintetében. /4/ Az Önkormányzati oldal kezdeményezésére - az OKÉT egyetértésével - a Kormány vállalja, hogy a évi illetményemelések feltételeinek javítása érdekében a Magyar Köztársaság évi központi költségvetési törvényjavaslatában szereplő államháztartási tartalék önkormányzatokra vonatkozó összege legalább 50%-ának feloldására irányuló módosító indítványokat támogatja és javasolja a Parlamentnek azok elfogadását. /5/ Az aláíró felek egyetértenek abban, hogy 2007-től a közalkalmazotti illetménytábla bértételeinek a növelésére - figyelemmel az önkormányzati és az intézményi költségvetések elfogadásának időpontjára is - évenként március 1- jével kerüljön sor; a közalkalmazotti és a köztisztviselői illetményrendszerben az egyes fizetési (besorolási) osztályoknál 2007-től kezdődően kerüljön fokozatosan bevezetésre két további fizetési fokozat. Budapest, december 7. Kordás László s.k. Kormányzati oldal Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 40

42 Dr. Magyar Levente sk. Önkormányzati oldal Varga László sk. Szakszervezeti oldal MEGJEGYZÉSEK A MEGÁLLAPODÁSBAN FOGLALTAK LÉTREJÖTTÉVEL, ILLETVE TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN A tárgyalások október 20-án kezdődtek. Ezt követően további négy tárgyalásra került sor. Ez is jelzi, hogy több kérdésben nagyon jelentős véleménykülönbségek voltak. A legnagyobb vitát a közalkalmazottak esetében az előző évi szeptember 1-jével érvénybe léptetett, 4%-os illetményemelés áthúzódó hatása, illetve annak mértéke váltotta ki. Ugyancsak súlyos nehézséget okozott az, hogy az önkormányzatok nem látták biztosíthatónak az illetményemeléshez szükséges pénzügyi forrásokat. Elégtelennek tartották a központi költségvetési támogatást. Határozottan ellenálltak a január 1-jével történő illetményemelésnek. A tárgyalások idején nemegyszer állt fenn az a veszély, hogy nem jön létre egyezség. A megoldáshoz a felek nagyfokú kompromisszumkészségére volt szükség. A szakszervezetek beleegyeztek abba, hogy a közalkalmazottak, valamint a felsőoktatásban dolgozók és a kutatók részére az áthúzódó miatt 2006 április 1-jétől, a köztisztviselők számára ugyancsak április 1-jétől a megállapodásban rögzített mértékű illetmény (alap), illetve pótlék emelésre kerüljön sor. A hivatásos szolgálati és honvédségi jogviszonyban állók illetményalapja pedig január 1-jétől emelkedjék. A kormány ígéretet tett arra, hogy a évi központi költségvetési törvényjavaslatban szereplő államháztartási tartalék önkormányzatokra vonatkozó összege legalább 50%-ának feloldására irányuló módosító indítványokat támogatja és javasolja a Parlamentnek azok elfogadását. Az önkormányzatok tárgyalódelegációja a kormánykoalíció frakcióinak képviselőitől is garanciát kért arra, hogy a kormány ígéretét tartalmazó javaslatot támogatják. Ennek birtokában írták alá megállapodást. A megállapodásban foglaltak a záradék 5. pontjának kivételével - lényegében megvalósultak. AZ EGYSÉGES KÖZSZOLGÁLATI SZTRÁJKBIZOTTSÁG ÚJJÁALAKULÁSA Előzmény A Kormány a konvergencia programból következően, az államháztartási hiány mérséklése érdekében 2007-re a közszférában rendkívül alacsony mértékű keresetnövekedést ajánlott. Eszerint az illetmény-rendszerekben biztosított előmenetelek, a áprilisi illetményemelések áthúzódó hatása, a minimálbér és képzettség szerint garantált bérminimum emelések, valamint a évi költségvetésben szereplő bérpolitikai intézkedések együttesen a közszféra átlagában, 2007-ben mintegy 2,5%-os bruttó keresetnövekedést eredményeztek. A közszolgálati szakszervezetek ezt nem fogadták el, és úgy döntöttek, hogy megalakítják az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottságot, és tárgyalást kezdeményeznek a kormánnyal. Azzal a céllal, hogy a közszférában is érvényesüljön az Országos Érdekegyeztető Tanács évi 5,5-8%-os keresetnövelési ajánlása. A többfordulós tárgyalások eredményeként az alábbi megállapodás született: Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 41

43 Előzmény: A közötti időszak rendszeresen visszatérő jelenségei közé tartoztak a közszolgálati szférában a létszámcsökkentések. Ezek különösen érzékenyen érintették a központi közigazgatás területét, de nem voltak elhanyagolhatók a közalkalmazotti kört, különösen a közoktatást érintően sem. Ez váltotta ki, hogy az OKÉT is, hasonlóan a KÉT gyakorlatához, megállapodással tegyen kísérletet a kedvezőtlen hatások mérséklésére, illetve bizonyos garanciák beépítésére. AZ OKÉT MEGÁLLAPODÁSA A KÖZSZFÉRÁBAN ELKERÜLHETETLENNÉ VÁLÓ LÉTSZÁMINTÉZKEDÉSEK KEDVEZŐTLEN HATÁSAINAK MÉRSÉKLÉSÉRŐL Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 42

44 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 43

45 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 44

46 AZ OKÉT ÉS A KORMÁNYZATI OLDAL MEGÁLLAPODÁSA A KERESETEK ÉVI NÖVELÉSÉNEK EGYES FELTÉTELEIRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 45

47 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 46

48 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 47

49 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 48

50 Az OKÉT és a kormányzati oldal megállapodása a keresetek évi növelésének egyes feltételeiről a közszférában AZ ORSZÁGOS KÖZSZOLGÁLATI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS SZAKSZERVEZETI ÉS KORMÁNYZATI OLDALÁNAK MEGÁLLAPODÁSA A ÉVI KORREKCIÓS BÉRPOLITIKAI INTÉZKEDÉSRŐL A KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYI SZFÉRÁBAN Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) szakszervezeti és kormányzati oldala megerősítette azt a célkitűzést, hogy 2008-ban a költségvetési intézményi szféra átlagában a reálkeresetek évi szintje megőrzésre kerüljön. Megállapították, hogy a évi költségvetési törvényben figyelembe vetthez képest a kormányzati előrejelzés most nagyobb várható éves inflációval számol, ezért a két oldal az alábbiakban állapodott meg: 1. A korrekciós bérpolitikai intézkedés a költségvetési szervekre, mint munkáltatókra, illetve a velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban állókra terjed ki, a közfoglalkoztatásban részt vevők, a választott tisztségviselők, az állami vezetők, a prémiumévek programban részt vevők, a különleges foglalkoztatási állományban lévők, az ösztöndíjas foglalkoztatottak, valamint a megbízásos jogviszonyban állók kivételével ban egyszeri, úgynevezett eseti kereset-kiegészítésre kerül sor két részletben. 3. Az első részlet kifizetésére a júniusra járó illetmények fizetésével egyidejűleg, július elején kerül sor, egy főre számolva 15 ezer Ft bruttó összegben. A második részletre a november havi illetmények december eleji kifizetésekor kerül sor. A második részlet végleges összegéről a Kormány az évközi ár- és keresetalakulás, valamint az éves várható adatok figyelembevételével a költségvetési intézményi szféra átlagos reálkeresete évi szinten tartására vonatkozó célkitűzés szem előtt tartásával - az OKÉT-ben lefolytatott egyeztetés után dönt. 4. Az első részlet kifizetésére a költségvetési szervvel június 1-jén fennálló jogviszony alapján, az alábbi szabályok szerint kerül sor: 4.1 A bruttó 15 ezer Ft-ra az jogosult, aki a) június 1-jén költségvetési szervvel teljes munkaidős munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt, és b) a jogviszonya költségvetési szervvel (szervekkel) január 1-jétől folyamatosan fennállt, és akinek c) a január 1-je és június 1-je közötti folyamatos jogviszonyában nem állt fenn 2 hónapnál hosszabb ideig tartó szünetelés. 4.2 A bruttó 15 ezer Ft időarányos részére jogosult, aki a) a költségvetési szervvel (szervekkel) folyamatosan fennálló jogviszonya január 1-je és június 1- je között keletkezett, vagy/és b) akinek a folyamatos jogviszonya január 1-je és június 1-je között 2 hónapnál hosszabb ideig szünetelt. 4.3 A pont szerinti összeg munkaidővel arányos részére jogosult az, aki június 1-jén költségvetési szervvel részmunkaidős jogviszonyban állt. 4.4 Nem jogosult eseti kereset-kiegészítésre, akinek a jogviszonya január 1-je és június 1-je között folyamatosan szünetelt. 5. Az első részlethez a költségvetési szervek, illetve fenntartóik a évi illetményemelés finanszírozásánál készült felmérés alapján, a január 1-jei statisztikai állományi létszámra vetítve, személyenkénti 15 ezer Fttal és annak munkáltatói járulékaival számolva kapják meg az intézkedés fedezetéül szolgáló forrást. Ezzel a 4. pont szerinti tényleges jogosultsági létszám alapján a mindkét irányban lehetséges különbözet rendezésével a központi költségvetési szervek esetében szeptember 30-ig, helyi önkormányzat esetében a évi zárszámadás keretében el kell számolni. 6. A évi, két részletben teljesített eseti kereset-kiegészítés január 1-jétől az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a Kormány között február 19-én létrejött megállapodás 7. pontjában meghatározott intézkedésen felül beépül az illetményrendszerek garantált bértételeibe, valamint a helyi önkormányzatok Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 49

51 központi költségvetési kapcsolataiból származó források évi összegében növelő tényezőként kerül figyelembevételre. 7. A Kormány vállalja, hogy a) az eseti kereset-kiegészítés forrásait a központi költségvetés tartalékaiból biztosítja, b) az eseti kereset-kiegészítésről kiadandó kormányrendelet tervezetét az OKÉT-ben egyezteti, c) az eseti kereset-kiegészítés második részletének mértékére és rendszerére vonatkozó javaslatát október 20-ig az OKÉT elé terjeszti. Budapest, június 4. Varga László s.k. Simon Gábor s.k. Szakszervezeti oldal Kormányzati oldal AZ EGYSÉGES KÖZSZOLGÁLATI SZTRÁJKBIZOTTSÁG FELÚJÍTÁSA Előzmény: A sztrájkbizottság felújítása mellett azért döntöttek a szakszervezetek, mert a évi sztrájkmegállapodásban foglalt évre vonatkozó intézkedéseket a kormány visszavonta, sőt a évi állami költségvetés első változatának módosításával a közszférában a bérek befagyasztását és a 13. havi illetmény felfüggesztését irányozta elő. Ez a szakszervezetek számára elfogadhatatlan volt. ÖSSZEGEZÉS AZ EGYSÉGES KÖZSZOLGÁLATI SZTRÁJKBIZOTTSÁG ÉS A KORMÁNY ADDIGI TÁRGYALÁSAINAK EREDMÉNYEIRŐL Az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság (továbbiakban: Sztrájkbizottság) a február 19-én kötött megállapodás teljesítését követelte. 1/ A keresetek alakítása 1.1. A Kormány 2009-re az illetménytáblázatokban garantált illetménytételek növelését vállalni nem tudja. A Sztrájkbizottság nem mond le az illetménytáblákban garantált illetménytételeknek a 2007-es megállapodás szerinti növeléséről A Sztrájkbizottság igényelte, hogy a 13. heti havi illetmény évi felfüggesztése miatti keresetcsökkenés a költségvetési szerveknél ellentételezésre kerüljön. A tárgyalások eredményeként ellentételezés havi bruttó Ft illetményig teljes mértékben azaz a havi illetmény 8,33%-ának megfelelő összegben -, afölött havi bruttó Ft összegben 2009-ben történik, első alkalommal a januári illetménnyel együtt február eleji kifizetéssel. Az ellentételezés teljes fedezetét a központi költségvetés biztosítja A Sztrájkbizottság a tárgyalások során kezdeményezte, hogy a február óta a közszolgálati jogviszonyokból kiszervezettekre is terjedjen ki az ellentételezés. A kormányzati tárgyalók ezt nem tartották lehetségesnek. 2/ A közszolgálati alkalmazottak foglalkoztatási biztonságát erősítő intézkedések A Sztrájkbizottság (hangsúlyozva, hogy a foglalkoztatási garanciák erősítése nem helyettesíti a bérmegállapodást) követelte, hogy a közszolgálati alkalmazottak jogviszony-törvényeiben rögzített törvényes felmentési indokok közül meg kell szüntetni a fenntartói, munkáltatói létszámcsökkentésre, továbbá az átszervezésre történő hivatkozás lehetőségét. Igényelte azt is, Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 50

52 hogy a munkajogviszonyok átalakítására, az ún. kiszervezésekre ne kerüljön sor 2009-ben.e: A közszolgálati érdekegyeztetés intézmény A kormányzati tárgyalók a Kormány illetékességi területén, a központi költségvetési szervek körében vállalják, hogy felhívják a fenntartókat és a munkáltatókat arra, hogy 2009-ben ne csökkentsék a közszolgálati alkalmazottak létszámát (leszámítva az alkalmatlanság vagy más hasonló egyedi ok miatti intézkedéseket). A kormányzati tárgyalók egyetértenek azzal a kezdeményezéssel, hogy a különböző jogállási törvényekből (Kjt., Ktv., Hszt., Hjt.) a törvényes felmentési (elbocsátási) jogcímek közül 2009-ben - a 13. havi illetmény felfüggesztésének időtartamára - kerüljön ki a létszámcsökkentési indok. Az átszervezésekkel esetlegesen együtt járó létszámváltozások jogszabályi megakadályozására a Kormány nem lát lehetőséget, ugyanakkor vállalja, hogy többféle formában segíti az érintetteket új munkahely megtalálásában. A foglalkoztatás biztonságát, a létszámok alakulását érintő kérdésekről a felek az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT), az önkormányzati oldal részvételével folytatnak tárgyalásokat. A törvénymódosításokat a Kormány az Országgyűlés évi tavaszi ülésszakának kezdetére benyújtja. 3/ A Sztrájkbizottság és a kormányzati tárgyalók egyetértenek abban, hogy legkésőbb január 15-ig kezdődjenek tárgyalások: a) a közszféra szektorális és ágazati érdekegyeztető fórumain további keresetnövelő intézkedések, kiegészítő juttatások lehetőségéről, b) a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa keretében a munkajogviszony változásokkal járó ún. kiszervezésekről, c) az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkaügyi perekben a munkavállalói illetékmentesség visszaállításáról, valamint - a munkavállalók önrendelkezési jogával összhangban a szakszervezet perindítási jogának biztosításáról az egyéni munkaügyi jogvitákban. A tárgyalások lehetőleg február 15-ig fejeződjenek be. Ezt követően az OKÉT áttekinti és értékeli a tárgyalások eredményét. 4/ A kormányzat képviselői jószolgálati közreműködést vállalnak a közszféra egyes ágazataiban az ágazati párbeszéd bizottságok megalakításához szükséges munkáltatói érdekképviseletek létrehozásának elősegítése, illetve ágazati kollektív szerződések létrejötte érdekében. 5/ A tárgyaló felek megállapodtak mind a főbb munkaügyi, mind a költségvetési folyamatok figyelésének elemeiről és módjáról a következők szerint: - A keresetalakulást, a havi rendszeres és nem rendszeres kereset-kifizetéseket a szakértők által meghatározott ágazati, alágazati, szakágazati bontásban mutatják be, bruttó összegben havonta a költségvetési szervek körére. Nettó adatokat az összes keresetre közölnek. - A keresetalakulás adataiból kiszűrik a közmunkák mennyiségének változása miatt keletkező torzító hatást. - Az adatokat a költségvetési szervekre, a közszféra ágazatainak vállalkozásaira és nonprofit szervezetire vonatkozóan külön-külön is bemutatják negyedévente. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 51

53 - Létszám, létszámváltozási adatokat is rendszeresen, havonta közölnek ugyanolyan struktúrában, mint ahogy a kereseti adatokat közlik. A létszámváltozások évközi adatait az előző év decemberéhez viszonyítva is bemutatják. - Az államháztartás, költségvetés tekintetében rendszeresen közölni fogják a mindenkori előző havi központi költségvetési és társadalombiztosítási bevételeknek és kiadásoknak az összegét, valamint a fejezeti és az általános tartalékok alakulásának az adatait is. 6/ A tárgyaló felek a első félévi költségvetési, valamint kereset- és foglalkoztatásstatisztikai adatok alapján szeptember 15-ig értékelik a folyamatokat az esetleges további teendők meghatározása érdekében. 7/ A tárgyaló felek tudomásul veszik, hogy az egészségügyi és a szociális ágazat szakszervezetei folytatni kívánják a évi sztrájkkövetelések tárgyalásait, és ágazati kollektív szerződés iránti követeléseiket is fenntartják. Mindkét ágazatban ragaszkodnak az ágazati megállapodás megkötéséhez január 1-jéig visszamenőleg. 8/ A Sztrájkbizottság a január 12-ére meghirdetett sztrájkot nem tartja meg. A 6/ pontban megjelölt közös értékelés elvégzéséig bérkövetelések tekintetében sztrájkmoratóriumot vállal. A dokumentumot a sztrájkbizottságban résztvevő szakszervezetek közül a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Munkástanácsok nem írták alá. Ők fenntartották a ben sztrájkbizottság és Kormány által aláírt megállapodásban foglalt álláspontot MEGJEGYZÉSEK A fegyveres és rendvédelmi szférában érdekelt szakszervezetek az illetékes miniszterekkel külön megállapodásokban egészítették ki a közszféra egészére vonatkozó fentebb ismertetett összefoglalóban foglaltakat. A SZÉF munkavállalói oldala és kormányzati oldala a hivatásos és szolgálati viszonyban állók évi szektorális kompenzációjáról, az IRÉT munkavállalói és kormányzati oldala IRM irányítása alá tartozó szervek állományának 2009-ik évi ágazati kompenzációjáról, az önkormányzati miniszter irányítása alá tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állományában lévők keresetveszteségének pótlására szolgáló kompenzációs juttatásairól kötöttek megállapodásokat. A KÖZALKALMAZOTTAK ORSZÁGOS MUNKAÜGYI TANÁCSA (KOMT) A KOMT október 12-én, Alapszabályának elfogadásával kezdte meg működését a közalkalmazottak országos, ágazatközi érdekegyeztető fórumaként. Megjegyzendő, hogy a július május 26 között regnáló (Orbán) kormány leértékelte az országos szintű szociális párbeszéd szerepét, s ennek megfelelően megszüntette az addig a közszféra egészét átfogó érdekegyeztetés intézményét, a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsát (KIÉT), s az érdekegyeztetés lehetőségét szektorális, illetve ágazati szintű intézmények működésére korlátozta. A KOMT működésének célja, hogy a felek közötti konzultációk, tárgyalások útján elősegítse a kölcsönös tájékoztatást, a vélemények megismerését, az érdekek egyeztetését, ajánlások, Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 52

54 megállapodások elfogadását, a munka világában keletkező feszültségek megelőzését, rendezését. A KOMT funkciója, hogy intézményes keretet teremt a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményi körben a közalkalmazottak összességét érintő munkaügyi kérdésekben az országos, ágazatközi szintű szociális párbeszéd működéséhez, valamint a jogalkotásról szóló törvényben foglalt véleményezési jogok érvényesítéséhez A KOMT tagjait a kormány, a közalkalmazottakat képviselő szakszervezeti szövetségek, (konföderációk) valamint a helyi önkormányzatok országos érdekképviseleteinek képviselői alkotják. A KOMT oldalai: a kormányoldal megbízott képviselőit, a Gazdasági Minisztérium (JELENLEG: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM), a Pénzügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a Belügyminisztérium (JELENLEG: ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM), valamint az érintett ágazati minisztériumok delegálják. A szakszervezeti oldal: A KOMT-ban azok a szakszervezeti konföderációk vesznek részt, amelyek tagjai az Országos Munkaügyi Tanácsnak (2002-TŐL: ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS) és a közalkalmazotti szférában országosan jelentős súllyal vesznek részt. A szakszervezeti oldal tárgyalócsoportja 11 képviselőből áll. Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (6 hely) Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (3 hely) Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (1 hely) LIGA Szakszervezetek (1 hely) Az önkormányzati oldal: Az alapszabály 4.4. pontja szerint a helyi önkormányzati oldalon a részvételre (1-1 hely) az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek jogosultak: Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége Községi Önkormányzatok Szövetsége Magyar Faluszövetség Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 53

55 Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Az oldalak munkáját ügyvivők fogják össze. A KOMT jogosultságai A KOMT-ot, illetve az oldalakat tájékozódási, véleményezési, javaslattételi és döntési jog illeti meg. A tájékozódási jog alapján az oldalak kölcsönös szóbeli vagy írásbeli tájékoztatásra jogosultak az alapszabályban meghatározott jogosultságok gyakorlásához, a KOMT működéséhez szükséges, vagy más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó információkról. A szociális partnereket megillető jogosultság alapján a kormány, illetve az illetékes kormányzati szervek csak a szociális partnerek véleményének megismerése, az álláspontok egyeztetése után döntenek, illetve intézkednek. A véleményezési jog különösen az alábbi kérdéskörökre terjed ki: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, beleértve a közalkalmazotti illetményrendszert és a Munka Törvénykönyve közalkalmazottakat érintő rendelkezéseit, a költségvetési törvény közalkalmazotti jogviszonyt közvetlenül befolyásoló elemei, a közalkalmazottakat közvetlenül érintő, államháztartásra vonatkozó szabályozás, a közalkalmazotti tanácsválasztással összefüggő szabályozás, a közalkalmazottakra vonatkozó, éves és hosszabb távú kormányzati bérpolitika, a közalkalmazottak foglalkoztatását érintő ágazatközi jelentőségű intézkedések, a közalkalmazotti jogviszony hatálya alá tartozó szervek szociális párbeszéd rendszere. A jogszabály véleményezés lezárását követően az előterjesztő tárca kötelezettsége, hogy az oldalvélemények összefoglalását a döntéshozó (kormány, parlament) részére a döntéshozatal előtt átadja, vagy előterjesztésében ismertesse, hogy a szociális partnerek álláspontjának mérlegelésére a jogalkotás, a döntés során lehetőség legyen. A KOMT jogosult állásfoglalásról, ajánlásról megállapodni a közalkalmazotti intézményi körben ágazati, helyi önkormányzati, intézményi szinten folytatott érdekegyeztető tárgyalásokon követendő eljárásról, magatartásról; a KOMT működési területéhez tartozó tárgykörben kormányzati intézkedés kezdeményezéséről. Döntési jogosultság a KOMT-ot a saját szervezetével, munkaprogramjával, működésével kapcsolatos belső ügyekben (pl. alapszabály) illeti meg. A KOMT SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE A KOMT, illetve az oldalak jogosultságaikat elsődlegesen plenáris üléseken gyakorolják. Bármelyik oldal kezdeményezheti a plenáris ülés összehívását, illetve javaslatot tehet a napirendre. Bármely téma napirendre tűzése csak írásos előterjesztés alapján fogadható el. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 54

56 Szavazáskor az oldalakat egy-egy szavazat illeti meg. Valamely szavazásra bocsátott javaslat, közös álláspont, megállapodás elfogadása konszenzussal történik. Egy oldal tartózkodása a konszenzus létrejöttét nem akadályozza meg. Valamely oldal "nem" szavazata vagy az általa bejelentett érdektelenség esetén lehetőség van kétoldalú megállapodásra; ebben az esetben a megállapodást kötő két oldalt a megállapodás címében meg kell jelölni. A KOMT működésével kapcsolatos döntés kétoldalú megállapodás alapján nem hozható. A plenáris ülések levezető elnöki tisztét az oldalak által megbízott személy tölti be. A plenáris ülések hivatalos jegyzőkönyve az ott készült hangfelvétel, amelynek elkészítéséről és megőrzéséről a KOMT titkársága gondoskodik. Az ülések munkadöntéseiről a titkárság rövid, írásos emlékeztetőt készít, és azt megküldi az oldalak tagjainak. A KOMT titkársági feladatainak ellátásáról, a bizottsági ülések megzervezéséről, valamint a KOMT működési feltételeinek a biztosításáról a Gazdasági Minisztérium (JELENLEG: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM), illetve annak kijelölt főosztálya gondoskodik. A KOMT hatáskörének gyakorlását eseti szakértői konzultációk, valamint az oldalügyvivők konzultációi segítik. NYILVÁNOSSÁG A KOMT plenáris ülései a sajtó és az oldalak szakértői számára nyilvánosak, kivéve ha az oldalak zárt ülés megtartásáról döntenek. A zárt plenáris ülésről az oldalak - a témától függően - a sajtót tájékoztathatják. A szakértői ülések valamint az ügyvivők konzultációi nem nyilvánosak, ezekről az oldalak sajtótájékoztatót nem tarthatnak. A KOMT-ban született megállapodás, állásfoglalás - az oldalak döntése alapján - a Magyar Közlönyben megjelenik. A közzétételről a titkárság gondoskodik. A KOMT a közötti időszakban 22 plenáris ülést tartott. Napirendi témáiban a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításának tervezetével, a bérezéssel, valamint a szakszervezeti reprezentativitással és a közalkalmazotti tanácsok működésével és választásával kapcsolatos kérdéskörök szerepeltek dominálóan. A KOMT ülései és napirendjei között Dátum Napirend október A KOMT alapszabályának elfogadása 2. Konzultáció a csak 8,75%-os illetménytábla változással érintett közalkalmazottak körében tervezett egyszeri, éves kereset-kiegészítésről november 6. A közszféra azon munkavállalóinak évi, egyösszegű keresetkiegészítéséről szóló kormányrendelet-tervezet véleményezése, akik számára csak a 8,75%-os illetményemelés jelentett garantált keresetnövekedést január 30. A közalkalmazottak évi várható Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 55

57 bérhelyzetének áttekintése július 15. Megállapodás az átlagosan 50%-os közalkalmazotti illetményemelés végrehajtásáról november 20. A évi költségvetés, a munka világát érintő költségvetési és bérpolitikai javaslatok november Az átlagosan 50%-os szeptemberi közalkalmazotti béremelésnek az önkormányzati szférában érvényesített évi finanszírozása 2. A Munka Törvénykönyvének és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénynek a módosítási javaslata szeptember 9. Az üzemi és a közalkalmazotti tanácsi választással kapcsolatos egyes kérdések együttes szabályozására vonatkozó kormányrendelet (a napirendről az érdemi tárgyalás elhalasztva) szeptember A Munka Törvénykönyve módosítása 2. A kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló FMM rendelet tervezete szeptember 9. A közalkalmazotti tanácsi választással kapcsolatos egyes kérdések szabályozása szeptember 28. Konzultáció a közalkalmazotti tanácsokról november 11. A évi költségvetés közalkalmazottakat érintő vonatkozásai február 1. A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról szóló kormányrendelet tervezete április 29. A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról szóló 48/2005.(III.23.) Korm. rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdések - AJÁNLÁS elfogadása szeptember A szeptember 1-jétől hatályos közalkalmazotti illetménytábla-emelés finanszírozása 2. A Munka Törvénykönyve módosításának közalkalmazottakat érintő elemei 3. A közalkalmazotti szakszervezetek taglétszámhoz kötődő reprezentativitása egyes problémáinak áttekintése február 8. A közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő reprezentatív szakszervezetek névsorának közzétételére vonatkozó tervezet január 16. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítására vonatkozó tervezet május 15. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítására vonatkozó tervezet május 17. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítására vonatkozó tervezet október A közalkalmazotti területen tevékenykedő Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 56

58 szakszervezetek reprezentativitásának évi megállapításával kapcsolatos feladatok 2. Javaslat a közalkalmazotti törvény módosítására, a vezetői illetményrendszer átalakítására január A KOMT Alapszabályának kiegészítése 2. Az igazolási hónap sorsolása a közalkalmazotti jogviszonyban álló szakszervezeti tagok létszámának a szakszervezeti reprezentativitás megállapítása céljából történő évi igazolásához (a 48/2005.(III.23.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján) 3. KOMT tájékoztató elfogadása a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításával kapcsolatos, a szakszervezeti taglétszám évi igazolásával összefüggő feladatokról február 19. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítására vonatkozó tervezet április 14. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat tervezete május 27. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat január 19. Tárgyalás a munkajogviszony változásokkal járó ún. kiszervezésekről Megjegyzés: A KOMT viszonylagos rendszerességgel, alapvetően (úgyszólván kizárólagosan) konzultatív, (vita) szektorális fórumként működik. Ennek oka főként az, hogy egyrészt jelentős az átfedés az OKÉT, másrészt a különböző ágazati érdekegyeztető fórumok működése között. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az OKÉT megállapodásai általában a közszolgálat számos kérdésben egységes és összehangolt elvét és gyakorlatát követve, magukba foglalják a közalkalmazottak egészét érintő(bér, munkaügyi stb) kérdések jelentős részét is, az egyes ágazatokra vonatkozó egyezségek pedig (például szaktörvények) az adott ágazati fórumokon, vagy az egyes ágazati szakszervezetek és a kormány megbízása alapján szakminisztériumok között születnek. A kérdésre, hogy célszerű-e fenntartani a KOMT működését, mégis igennel kellett felelni. A közszolgálatban az egyetemlegesség ugyanis, nem jelentheti a szektorális, sőt az ágazati, adott esetben a szakmacsoportok szerinti sajátosságok létjogosultságának figyelmen kívűl hagyását. Az érdemibb működés azonban jobbításokat igényel, mind a hatáskör pontosításában, mind az oldalak, (főként az önkormányzati oldal esetében) aktivitása tekintetében. Azokban az ügyekben, amelyek a kizárólag csak a közalkalmazottak egészére vonatkoznak, célszerű a megállapodások lehetőségét erre a fórumra bízni, másrészt javítani kell az egyes napirendek szakmaiságának és konstruktivitásának színvonalát is. Egyszerűbben fogalmazva, a KOMTban résztvevő oldalaknak komolyabban kell venni és magasabbra kell értékelni a fórum adta Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 57

59 lehetőséget és saját maguk szerepét is. Ide értendő a kormánynak az a kötelezettsége is, hogy az általa el nem fogadott javaslatokról a döntéshozókat tájékoztassa. A KÖZTISZTVISELŐI ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM (KÉF) ÁTALAKULÁSA A köztisztviselők érdekeinek egyeztetésére 1993-tól a Belügyminisztérium koordinálásával működött a Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum (KÉF), amelyben a kormány, a szakszervezetek és a települési önkormányzatok mellett a Közigazgatási Kar és a Jegyzők Országos Kamarájának egy-egy képviselője, valamint átmeneti időszakokban más szervezetek képviselői is részt vettek novemberében a KÉF központi közigazgatási (KÉT)és önkormányzati igazgatási (OÖKÉT) fórumra vált szét a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXXIII. törvényt módosító évi XXXVI. törvény alapján tól a két fórum tevékenységét a miniszterelnöki hivatal irányítja. KÖZTISZTVISELŐI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS (KÉT) Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 58

60 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 59

61 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 60

62 Megjegyzés: A KÉT munkavállalói oldala kidolgozta és november 5-én elfogadta a működésének részletes szabályait tartalmazó ügyrendjét is. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 61

63 A KÉT MEGÁLLAPODÁSAI MEGÁLLAPODÁS, AMELY NOVEMBER 14-ÉN JÖTT LÉTRE A KÖZTISZTVISE LŐ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSBAN (KÉT) A KORMÁNYZATI OLDAL ÉS A MUNKAVÁLLALÓI OLDAL KÖZÖTT A1106/2003 (X.31) KORM. HATÁROZATBAN KIHIRDETETT KORMÁNYZATI LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL Előzmények: A szakszervezetek a tárgyalást megelőzően kinyilvánították, hogy bár nem értenek egyet a létszámcsökkentés mértékével, a végrehajtás egységes értelmezése és kedvezőtlen hatásainak mérséklése érdekében készséget tanúsítanak az egyezségre. A megállapodás kivonatolt, rövidített szövege: o A létszámcsökkentésben érdekelt közigazgatási szerv vezetője (munkáltató) a szakszervezetek képviselőinek jelenlétében köteles tájékoztatni a munkavállalókat a várható intézkedésekről és a megállapodás tartalmáról. o Az egyéni beszélgetés során a munkálta tájékoztatja az érintett munkavállalót a személyére vonatkozó intézkedésekről és arról, hogy milyen lehetőséget tud kínálni más munkáltatónál történő további foglalkoztatására. A munkavállaló három napon belül nyilatkozik a felajánlott másik beosztás, munkakör elfogadásáról Amennyiben ezt elmulasztja, úgy kell tekinteni, mint aki nem fogadja el a munkáltató ajánlatát. o A Megállapodó Felek egyetértenek abban, hogy az 50 évesnél idősebb nők, az 55 évesnél idősebb férfiak akik nyugellátásra nem jogosultak és a gyermeküket egyedül nevelők munkaviszonyát a munkáltató csak szakmailag rendkívül indokolt esetben szüntessék meg. o A felek megállapodnak, hogy azoknál a munkavállalóknál, akiknek a foglalkoztatási jogviszonya megszűnik: a) A hatályos munkajogi szabályok alapján megállapítható járandóságokat a munkáltató biztosítja. b) A megállapodó Felek szükségesnek tartják, hogy a munkáltatók éljenek a Ktv. által biztosított jogosítványukkal: a dolgozó egyetértése esetén a KTV-ben anyagi jogon járó 3 hónapos munkavégzés alóli felmentést egészítsék ki további 3 hónapos felmentéssel, a felmentési idő teljes időtartamáig. c) A megállapodó felek ajánlják a munkáltatóknak, hogy a MÁV és/vagy helyi közlekedési kedvezményeket a munkavállalóknak a felmondási idő lejártáig biztosítsák. d) A munkáltató a tanulmányi szerződéseket a foglalkoztatási jogviszony megszűnésével mondja fel, azzal a megkötéssel, hogy minden e jogviszonyból származó követelésről lemond. e) A munkáltató a munkavállaló részére nyújtott munkáltatói, valamint állami kezességvállalással biztosított kölcsönöket, támogatásokat nem mondja fel, visszafizetésük futamidejét, összegét nem változtatja meg. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 62

64 f) A szolgálati lakás bérleti jogviszonyát, ha a jogszabály vagy a bérleti szerződés másként nem rendelkezik, a munkavállalók folytathatják, vagy elhelyezésre tarthatnak igényt. g) Étkezési, ruházati költségtérítés folyósítására vonatkozóan a munkáltatónál e tárgyban hatályos munkajogi szabályok az irányadóak. h) A munkáltató megvizsgálja, hogy esetleges átképzést követően van-e lehetőség a munkavállalók más beosztásban, munkakörben történő tovább foglalkoztatására. i) A kormányzati oldal kötelezettséget vállal arra, hogy a létszámcsökkentés során keletkező költségmegtakarítás teljes összege felhasználásra az érintett közigazgatási szervnél marad. j) A Felek egyetértenek abban, hogy a munkáltatók a létszámcsökkentésben érintett munkavállaló kérésére vizsgálják meg a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét. k) A Megállapodó Felek ingyenes közszolgálati forródrótot működtetnek egyéni kérdések gyors megválaszolása érdekében. l) kormányzati oldal vállalja, hogy a BM honlapján közzéteszi a közigazgatási szerveknél fellelhető üres álláshelyeket, pályázatokat. m) A Munkavállalói Oldal kijelenti: fontosnak tartja, hogy a létszámcsökkentés nyugodt légkörben legyen végrehajtva. Ennek érdekében saját lehetőségei között mindent megtesz ennek elősegítésére. n) A Kormány vállalja, hogy a jelen megállapodást aláírás után a Magyar Közlönyben közzéteszi. Budapest, november 14-én Pál Tibor Kormányzati oldal Fehér József Munkavállalói oldal Záradék: A Munkavállalói oldal felkéri a kormányt, hogy a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók újbóli munkába állításának gyors és hatékony elősegítésére figyelemmel, a létszámcsökkentés a fővárosi, megyei munkaügyi központokra a létszámcsökkentés ne terjedjen ki. Megjegyzés: A megállapodás, bár tételesen nem tartalmazta a Prémium Évek Program kidolgozását és hatálybaléptetését, de a szakszervezeti fellépések és javaslatok kétségkívül szerepet játszottak e Program elindításában, s annak több területre és kedvezőbb feltételekkel történő további kiterjesztéséhez. A prémiumévek program lényege, hogy az elbocsátással szemben alternatívát mutasson a hosszú jogviszonnyal rendelkező és a nyugdíjkorhatárhoz közel álló munkavállalóknak. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 63

65 A prémiumévek program először a közszférából való fokozatos távozás lehetőségét teremtette meg január 1-től kezdődően: ekkor az előrehozott öregségi, illetve öregségi nyugdíjjogosultságot megelőző 3 éven belül lehetett a programba belépni, és az illetmény 60%-át kaphatta a köztisztviselő, ügykezelő, közalkalmazott a nyugdíjba vonulásáig október 1. napjától megteremtődött a programba való részvétel lehetősége a munkaviszonyban állók részére is január 1-től a közszférában tovább bővült a prémiumévek programba való bekapcsolódás lehetősége, mert ettől kezdve 3 év helyett, már a nyugdíjjogosultságot megelőző 5 éven belül lehet bekapcsolódni a programba és 60% helyett, a korábbi illetmény 70%-ának megfelelő összegű juttatásban részesülhet a résztvevő december 1-től mind a közszférában, mind a versenyszférában meghosszabbításra került a programba való belépés határideje december 31-ig. MEGÁLLAPODÁS, AMELY A KÖZTISZTVISELŐI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSBAN A KORMÁNYZATI OLDAL ÉS A MUNKAVÁLLALÓI OLDAL KÖZÖTT JÖTT LÉTRE, A KÖZPONTI KÖZIGAZGATÁSI SZERVEKNÉL, VALAMINT A TERÜLETI ÉS HELYI SZERVEIKNÉL ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓ KÖZTISZTVISELŐK, ÜGYKEZELŐK ÉS MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓK, TOVÁBBÁ KTV. 2. B) PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT SZERVEKNÉL ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓ KÖZTISZTVISELŐK (TOVÁBBIAKBAN KÖZTISZTVISELŐK) ÉVI LÉTSZÁMCSÖKKENTÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL. Előzmények: A kormány a évi létszámcsökkentést követően 2006-ban a szakszervezetek tiltakozása ellenére- ismételt létszám-csökkentést rendelt el. A szakszervezetek a döntést indokolatlannak, megalapozatlannak, a közigazgatás működését kedvezőtlenül befolyásolónak tartották. Ennek hangsúlyozása mellett mégis tárgyalóasztalhoz ültek, a végrehajtás gyakorlatának orientálása, a létszámcsökkentés okozta gondok enyhítése, az érintett munkavállalók helyzetének és traumáinak könnyítése, mérséklése érdekében tett szakszervezeti javaslatok alapján. A Megállapodás több pontja megegyezett a KÉT november 14-én, ugyancsak a létszámcsökkentéssel kapcsolatos -fentebb ismertetett megállapodásában foglaltakkal. Ezért az alábbiakban csak a lényeges eltérések bemutatására kerül sor. A megállapodás alábbiakban ismertetett pontjai (alpontjai) pozitív irányú különbséget mutatnak a november 14-i megállapodásban foglaltakhoz képest: Ezek a következők: A megállapodó felek felkérik a munkáltatókat, hogy az 50 évnél idősebbek akik nyugellátásra nem jogosultak, vagy nem lesznek jogosultak a jogviszony megszüntetését követően a végkielégítés alapjául szolgáló időn belül és a gyermeküket egyedül nevelők, valamin a 3 vagy több gyermeket nevelők munkaviszonyát, amennyiben szociális helyzetük indokolja, csak rendkívül indokolt esetben szüntessék meg. A megállapodó felek egyetértenek abban, hogy az álláskeresés elősegítése, az elbocsátottak számára méltányos élethelyzet kialakítása érdekében speciális munkaerő-piaci szolgáltatások és támogatások nyújtása szükséges. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 64

66 A kormány törvénymódosítási javaslatot nyújt be a prémium évek programba valamint a különleges foglalkoztatási állományba történő belépésre vonatkozó határidő december 31-ről 2008 december 31-ig történő meghosszabbításáról. A kormány kezdeményezi, hogy a létszámcsökkentésben érintett köztisztviselők számára július 1-jétől külön munkaerő-piaci program induljon. A program részleteiről a Munkaerő-piaci Alapot irányító Testület (MAT) december 31-ig döntsön. A kormány vállalja egy pályamódosító hitelkonstrukció kidolgozását, amely a távozó köztisztviselők számára kedvező hitelfelvételi lehetőséggel segíti a vállalkozóvá válást. A megállapodással összefüggő tapasztalatok összegezésére, az esetleges panaszok kivizsgálására a Megállapodó Felek 3-3 tagból álló paritásos bizottságot hoznak létre. A bizottság működéséről, feladatairól külön megállapodás rendelkezik. Ugyanakkor az előző megállapodáshoz viszonyítottan kimaradtak a megállapodásból fontos pontok, amelyek komoly visszalépésként értékelhetők. Ezek a következők: A munkáltató megvizsgálja, hogy esetleges átképzést követően van-e lehetőség a munkavállalók más beosztásban, munkakörben történő tovább foglalkoztatására. A kormányzati oldal kötelezettséget vállal arra, hogy a létszámcsökkentés során keletkező költségmegtakarítás teljes összege felhasználásra az érintett közigazgatási szervnél marad. A Felek egyetértenek abban, hogy a munkáltatók a létszámcsökkentésben érintett munkavállaló kérésére vizsgálják meg a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét. A kormányzati oldal vállalja, hogy a BM honlapján közzéteszi a közigazgatási szerveknél fellelhető üres álláshelyeket, pályázatokat. Megjegyzés: Az említettek miatt a két azonos tárgyban létrejött megállapodás nem pusztán formai, szerkezeti szempontból, hanem tartalmi értelemben egyaránt mutat pozitív és negatív irányú különbözőségeket. A megállapodásban foglaltak egyedi esetek, panaszok ellenére- hasznosan befolyásolták a végrehajtás lebonyolítását. A munkáltatók nagyobbik része figyelemmel volt a dokumentumban foglaltakra. A megállapodó felek együttműködtek a vállalások kölcsönös teljesítése érdekében. Ugyanakkor gondot okozott egyes munkavállalók esetében, hogy a megállapodás közzététele előtt már sor került munkaviszonyuk megszüntetésére, így esetükben nem érvényesültek a megállapodásban foglaltak. Ezért több esetben sor került reklamációkra, sőt munkaügyi perekre is. A bírósági ítélkezési gyakorlat azonban nem csupán a köztisztviselőkre vonatkozó megállapodások megítélése tekintetében, hanem általános érvényűen is különböző. Vannak bírók, akik a megállapodásokat kvázi jogszabályként értékelik, míg mások az azokban foglaltakkal kapcsolatos munkáltatói mulasztásokat nem szankcionálják. A Kormány a létszámcsökkentések költségeire szolgáló központi költségvetési előirányzatot fogadott el, amelyet a szakszervezetekkel egyeztetett felhasználási szabályban rögzített. Ennek megfelelően a helyi létszámcsökkentéssel összefüggő egyszeri kifizetések teljes vagy részbeni fedezetére szolgáló céltartalék terhére a központi költségvetési szervek, Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 65

67 fejezetek többlettámogatási igényt nyújthattak be. A céltartalékból fedezhették a felmentési idő második felére eső összegét, a végkielégítés négy hónapon felüli részét, a korengedményes nyugdíj esetén maximum 3 évig a fizetendő járulékot. A helyi önkormányzatok létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadásaikra meghatározott feltételek mellett - központi költségvetési hozzájárulást kaptak. A feltételek között a leglényegesebb az volt, hogy a megszüntetett álláshely 5 éven belül nem állítható vissza, kivéve, ha jogszabályból adódó többletfeladatok ezt indokolttá teszik. A fővárosi, megyei munkaügyi központok esetében is - a szakszervezetek ellenére- sor került létszámcsökkentésre, amit a későbbiekben korrigáltak. (Megjegyzés: Dr. Lampert Mónika belügyminiszter október 21-i nyilatkozatában megerősítette, hogy a BM munkáltatóknál történő átszervezések, létszámcsökkentések vonatkozásában a munkavállalókat érintő esetleges hátrányos jogkövetkezmények enyhítése, a munka béke megőrzése érdekében a belügyminiszter és a belügyi szakszervezetek között december 28-án kötött együttműködési megállapodást változatlanul irányadónak tartja. A megállapodás tartalma sok tekintetben megegyezik vagy hasonlóságot mutat az KÉT fentiekben ismertetett megállapodásával.) ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATI KÖZTISZTVISELŐI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS (OÖKÉT) Az Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (OÖKÉT) a helyi önkormányzat képviselőtestületének hivatalai, és az ott alkalmazott köztisztviselők érdekeinek egyeztetésére a vitás kérdések tárgyalásos rendezése és megállapodások kialakítására szolgál. Országos szinten, a belügyminiszter, az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek, illetve az önkormányzati köztisztviselők országos munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével működő, háromoldalú fórum. Az OÖKÉT hatásköre, illetve egyetértési és véleményezési jogosultsága lényegében - értelemszerű eltérésekkel - azonos a KÉT-ével. Hatáskörébe az önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. Az OÖKÉT: a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, a munkaerő- gazdálkodáselvi kérdéseiben véleményezésre és tájékoztatáskérésre jogosult. ajánlást adhat ki a képviselőtestületeket, illetve az önkormányzatok köztisztviselőit érintő intézkedéseinek elvi összehangolására, Így különösen: az illetményalap megállapítására, a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokra, szociális és kegyeleti támogatásokra vonatkozó szabályozásra, a közigazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseire. Ki kell kérni az egyetértését a Köztisztviselői Etikai Kódex szabályairól. Döntési jogosultságot az OÖKÉT csak saját szervezetével, működésével és munkaprogramjával kapcsolatos ügyekben gyakorolhat. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 66

68 Titkársági feladatait a Belügyminisztérium látja el. Megjegyzés: 2006-tól a két fórum tevékenységét a Miniszterelnöki Hivatal koordinálja, beleértve a működéshez szükséges feltételek biztosítását is. Az OÖKÉT résztvevői Kormányzati oldal Igazságügyi és Rendvédelmi Minisztérium Pénzügyminisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium Miniszterelnöki Hivatal Szakszervezeti oldal Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete Önkormányzati érdekképviseletek Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Faluszövetség Kisebbségi Önkormányzatok Országos Szövetsége Megfigyelői oldal Jegyzők Országos Szövetsége Az ÖOKÉT működése: 1. A tárgyalócsoportok egy-egy szavazattal rendelkeznek. Megállapodás a partnerek igen szavazatával jön létre. Egy partner tartózkodása a megállapodás létrejöttét nem zárja ki. Megállapodás létrejöhet akkor is, ha valamely tárgyalócsoport adott napirendet illetően érdekeltsége hiányát jelenti be. 2. A megállapodást a belügyminiszter (MEH) a tárca hivatalos lapjában közzéteszi. 3. Az OÖKÉT titkársági teendőit a Belügyminisztérium, (illetve a MEH) látja el. 4. Az OÖKÉT ülését bármelyik tárgyalócsoport írásbeli kezdeményezésére össze kell hívni. 5. Az OÖKÉT üléseinek időpontját az ügyvivők előzetesen egyeztetik. 6. Valamennyi téma napirendre tűzése csak írásos előterjesztés alapján fogadható el, amit az ülést megelőző legkésőbb 8 nappal kell a titkárságnak átadni. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 67

69 7. Az OÖKÉT üléseinek elnöki tisztét a tárgyalócsoportok felváltva töltik be. 8. Az OÖKÉT üléseinek emlékeztetőjét a tárgyalócsoportok ügyvivői aláírásukkal hitelesítik. 9. Az OÖKÉT tárgyalócsoportjai és a tárgyalócsoportba tartozó szervezetek álláspontjukat a nyilvánosság előtt külön is kifejthetik. Az OÖKÉT szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró belügyminiszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza. A KÉT-OÖKÉT ÁLTAL KÖZÖTT TÁRGYALT LEGFONTOSABB TÁRGYKÖRÖK Az éves központi költségvetési törvények köztisztviselői illetményalap változásaival kapcsolatos javaslatai; a Köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény módosításai, az egyes jogintézmények tartalmi átalakításai; az EU integrációs felkészülés humánpolitikai feladatai ( ); a központi közszolgálati nyilvántartás (KÖZIGTAD) aktuális feladatai, a közigazgatási létszám alakulása; a Nemzeti Fejlesztési Terv, ill. az Új Magyarország Fejlesztési Terv közszolgálatot érintő területei; aktuális bér- és keresetalakulás a közigazgatásban; az igazgatási rendszer korszerűsítése IGOP operatív program ( ); a közigazgatási továbbképzési rendszer fejlesztési koncepciója; az egységes közszolgálati törvény koncepcionális munkálatai (Vadász János anyagai); a sztrájkjogi szabályozás a közszolgálatban (a köztisztviselői sztrájkmegállapodás tartalma); létszámleépítésekkel kapcsolatos kormányzati döntések egyeztetése (2003, 2006); közigazgatási középtávú továbbképzési programok és kormányhatározatok; az új közszféra vagyonnyilatkozati törvény szabályozási tartalma (2007); az új szakvizsga rendszerének koncepciója; az új teljesítményértékelési rendszer (TÉR) szabályozási koncepciója és kormányrendelete (2006, 2007, 2008); a közigazgatási versenyvizsga szabályozási koncepciója (2008); közigazgatás-korszerűsítési kormányprogramok közszolgálati részterületei; Az ÖOKÉT - az Alapszabályát elfogadó plenáris ülést kivéve önálló ülést nem tartott. Működése a KÉT-tel közös tanácskozások keretében valósult meg. Azokban a témakörökben, amelyek egyaránt érintették a központi közigazgatás és az önkormányzati igazgatás kérdéseit, együttes üléseken gyakorolták az alapszabályban megállapított jogaikat. Ezzel összefüggésben felvethető, vajon célszerű volt-e az eredeti módon működő KÉT szétválasztása két fórummá. Mind a KÉT, mind az OÖKÉT munkájára alapvetően a konzultáció volt a jellemző, számos esetben a vélemények konfrontálódtak a kormány és a szakszervezetek, illetve az önkormányzatok között. A szakszervezetek több esetben formálisnak minősítették a tanácskozásokat. A két fórum munkáját kevésbé jellemezte a rendszeresség és a folytonosság. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 68

70 Ennek okaként csak részben lehet elfogadni az OKÉT keretében tárgyalt napirendek tekintetében fellelhető párhuzamosságot. Ez magyarázza, hogy a KÉT esetében összesen két közös a létszámcsökkentéssel kapcsolatos - állásfoglalásra került sor a kormánnyal, s mindössze egy közös megállapodás született a KÉT és az OÖKÉT munkavállalói és önkormányzati szövetségeit képviselő oldal között. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 69

71 RENDVÉDELMI SZERVEK TÁRCAKÖZI ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUMA (RSZTÉF) Az 1998-ban megkezdett, az érdekegyeztetés reformját célzó átalakulási folyamat befejező aktusaként november 21-én megalakult a 9) Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető Fóruma (RSZTÉF), amely a fegyveres és rendvédelmi szervek szektorális érdekegyeztető fóruma. Az RSZTÉF-nek nem tagjai a Magyar Honvédség, mint munkáltató, és az itt működő érdekképviseletek, illetve szakszervezetek. Miután 2001-től külön jogszabály vonatkozik a honvédségnél hivatásos szolgálati jogviszonyban állókra, a Honvédségi Érdekegyeztető Fórum különös jelentőségre tett szert. Ugyan nem nevezhető szektoriális fórumnak, miután csak egy szakma tartozik ide, mégis az RSZTÉF-fel egyenrangú helye van a fórumok rendjében. SZOLGÁLATI VISZONYBAN ÁLLÓK ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUMA Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 70

72 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 71

73 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 72

74 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 73

75 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 74

76 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 75

77 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 76

78 KÉPVISELŐKHÖZ FORDUL T A SZÉF MUNKAVÁLLALÓI OLDALA október 2-án Kónya Péter FRDÉSZ elnök, a SZÉF munkavállalói oldala nevében e- mailben megküldött levélben fordult az Országgyűlés összes parlamenti képviselőjéhez, valamint külön levélben az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága; Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottsága; Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága; Foglakoztatási és Munkaügyi Bizottsága, Nemzetbiztonsági Bizottsága elnökeihez, valamint Takács Albert, igazságügyi és rendészeti miniszterhez, hogy egyéni képviselői módosító indítványként nyújtsák be és támogassák az FRDÉSZ által készített kiegészítő törvénymódosító indítványt a Hszt-re és a Hjt-re vonatkozóan. A kiegészítő módosító indítvány lényege, hogy azoknak a hivatásososoknak, akik december 31-én legalább 20 éves szolgálati viszonnyal rendelkeznek, amikor elérik a 25, 30, 35, 40 éves szolgálati jogviszonyt, a nyugdíjukat a december 31-én hatályos jogszabályoknak megfelelően újra rögzíteni kell. Ez a törvénymódosítás garantálná a jubileumi jutalmak beszámítását a nyugdíjalapba. Miután a Kormány által az Országgyűlés elé T/3812 számon beterjesztett módosító javaslat a 20 éves szolgálati viszonnyal, még nem rendelkezőket közvetlenül semmilyen módon nem érinti (sem pozitív, sem negatív módon) így szakszervezeteknek sem áll módjában (reálisan) olyan tartalmú módosító indítványt kezdeményezni, amely bármilyen formában érintené a 20 éves szolgálati viszonnyal még nem rendelkezőket. Ugyanakkor az FRDÉSZ mindent megtett és megtesz azért, hogy a jelenleg már hivatásosak, de alacsonyabb szolgálati idővel rendelkezők, jelenleg törvényben garantált jogosultságai a jövőben ne csorbuljanak. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 77

79 A SZÉF levele Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Tisztelt Miniszter Úr! A SZÉF munkavállalói oldalának nevében kezdeményezem a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumának (SZÉF) haladéktalan összehívását a következő témakörökben 1. Tájékoztatás kérése a fegyveres és rendvédelmi szféra évi bér és- béren kívüli juttatásairól (szervek és állománykategóriák szerinti bontásában). 2. Tárgyalás a évi szükséges további bér-, illetve béren kívüli juttatásokról. 3. Tájékoztatás kérése a Hszt. És Hjt. tervezett módosításról, különös tekintettel az alábbi problémákra: Milyen módon és ütemezésben kívánja a Kormány feloldani azt a morális válságot, amely a fegyveres és rendvédelmi szervek, azonos illetve hasonló munkakörben foglalkoztatott hivatásosainak eltérő pótlékrendszeréből,munkaidejéből, szolgálati idő számításából, szolgálati idő pótlékra való jogosultság eltérő értelmezéséből, valamint a tisztek és tiszthelyettesek közötti bérolló jelentős szétnyílásából adódik? o Sztrájkjog, illetve a szakszervezeti jogok megerősítésének kérdésköre. 4. Tájékoztatás kérése a évre tervezett költségvetésekről, illetve a tervezett bérintézkedésekről. 5. Szakszervezeti kezdeményezés a gépjármű üzemanyag költségtérítés mértékét meghatározó kormányrendelet módosítására vonatkozóan. 6. ÁEK működésével, valamint az alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos tapasztalatok összegzése, a meglévő problémák feltárása. Miután a felsorolt témák tárgyalása hosszabb időt vehet igénybe, a munkavállalói oldal nem zárkózik el attól, hogy ütemezve, ne egy ülésen tárgyaljuk meg az összes témát. Kérem a Miniszter Urat, hogy az érintett tárcák - SZÉF megállapodásban rögzített megfelelő szintű képviseletéről, az ülésen gondoskodni szíveskedjen! Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 78

80 B u d a p e s t, szeptember 18. Tisztelettel: Kónya Péter s.k. FRDÉSZ elnök SZÉF Munkavállalói Oldal elnöke A SZÉF sajtóközleménye Jogsértő a Magyar Köztársaság Kormánya Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumának (SZÉF) munkavállalói oldalát alkotó országosan reprezentatív szakszervezetek képviselői közösen tiltakoznak az ellen, hogy a Kormány érdemi egyeztetés nélkül - megsértve ezzel az Alkotmányt, a jogalkotási törvényt, a szolgálati törvényeket és a SZÉF megállapodást nyújtotta be szeptember 21-én az Országgyűlés elé a T/3812. számú törvényjavaslatát, a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról. A törvénymódosítás célja - a Kormány nyilatkozata szerint a fegyveres és rendvédelmi szféra hivatásos állományú tagjainak tömeges szolgálati nyugdíjba vonulási hullámának megállítása azzal, hogy törvényi garanciákat nyújtanak a legalább 20 éves szolgálati viszonnyal rendelkezőknek, mely szerint nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe a tervezett nyugdíjváltozások következtében. Bár a tervezett törvénymódosítás tartalmaz pozitív elmozdulást a korábbi kormányzati tervekhez képest, de a tervezeten látszik, hogy pont azokkal nem egyeztették, akikre a törvény vonatkozni fog. Nem nyújt kellő garanciákat, és nem kezeli azokat a feszültségeket, amelyeket a jelenleg hatályos törvényi szabályozás hiányosságai okoznak. A nyugdíjreform, az illetményrendszerek változásaira vonatkozó kormányzati elképzelések,,lebegtetése továbbra is teljes bizonytalanságban tartja a jelenleg szolgálatot teljesítő állományt, olyan tömeges pályaelhagyást generálva ezzel, amely a fegyveres és rendvédelmi szervek működését lehetetleníti el. A SZÉF munkavállalói oldala ezért az Országgyűlés érintett bizottságaihoz fordul (Honvédelmi és Rendészeti Bizottság; Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság; Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottság; Foglakoztatási és Munkaügyi Bizottság, Nemzetbiztonsági Bizottság) jelezve, hogy a módosítás törvénysértő módon nyújtották be. Kérjük a képviselőket, hogy az előterjesztő Kormány mulasztását pótolva - a szakszervezetek vezetőivel folytassanak le egyeztetéseket és egyéni módosító indítványaikkal segítsék elő, hogy az Országgyűlés olyan változatot fogadjon el, amely alkalmas az állomány életpályájának elbizonytalanításából adódott válsághelyzet megnyugtató kezelésére. A SZÉF munkavállalói oldala ugyanakkor levélben fordul dr. Lamperth Mónika foglalkoztatási és munkaügyi miniszterhez, - aki a Kormányon belül az érdekegyeztetésért felelős kérve intézkedését az igazságügyi és rendészeti minisztérium vezetése felé, hogy a törvényeknek és a SZÉF megállapodásnak megfelelően működtessék a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumát, valamint az ágazati érdekegyeztető fórumokat! Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 79

81 Budapest, szeptember 25. A SZÉF munkavállalói oldal nevében: Kónya Péter oldalelnök s.k. MEGÁLLAPODÁS A SZOLGÁLATI JOGVISZONYBAN ÁLLÓK ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUMA KORMÁNYZATI ÉS MUNKAVÁLLALÓI OLDALA KÖZÖTT A HIVATÁSOS ÉS SZERZŐDÉSES SZOLGÁLATI VISZONYBAN ÁLLÓK ÉVI SZEKTORÁLIS KOMPENZÁCIÓJÁRÓL A Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumának (továbbiakban: SZÉF) Kormányzati Oldala, valamint Érdekképviseleti Oldala (továbbiakban együtt: tárgyaló felek) a évi kereset-csökkenés szektorális kompenzációjáról, a munkabéke fenntartása érdekében a következőkben állapodnak meg. A Felek megállapítják, hogy az elmúlt időszakban, a Szolgálati Jogviszonyban Álló Érdekegyeztető Fórum az Ágazati Érdekegyeztető Fórumok keretein belül megállapodás jött létre a világgazdasági válságot követő szükségszerű kormányzati intézkedések következtében kialakult konfliktushelyzet megoldása és a munkabéke fenntartása érdekében. A Felek ágazati szinten szerteágazó és korrekt tárgyalásokat folytattak és megállapodtak a fegyveres és rendvédelmi szféra évi jövedelempozíciónak megőrzéséről. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvédszakszervezet megállapodott abban, hogy ugyanezen cél elérése érdekében január 31-ig ágazati megállapodásra törekednek 1. A Kormányzati Oldal vállalja, hogy a szolgálati nyugdíjjal kapcsolatban egyoldalú lépést nem kezdeményez a SZÉF Érdekképviseleti Oldalának egyetértése nélkül. 2. A Kormányzati Oldal vállalja, hogy a Hszt. és a Hjt. aktuális kisebb felülvizsgálatáról - az Érdekképviseleti Oldal bevonásával február 15-ig megállapodásra törekszik. 4. A Kormányzati Oldal az Érdekképviseleti Oldal kezdeményezésére felülvizsgálja azon munkaügyi pereket, 5. amelyben azonos tárgyban jelentős számú munkavállaló nyújtott be keresetlevelet, a felülvizsgálat eredményeként egyes ügycsoportokban törekszik a peren kívüli egyezségre. 6. A Felek megállapodnak abban, hogy szeptemberében együttesen megvizsgálják a gazdasági és pénzügyi helyzetet és ezek függvényében törekednek a munkavállalói jövedelmek reálpozíciójának javítására. Ugyanekkor megvizsgálják, a béren kívüli havi juttatásoknak az illetményrendszerbe történő beépítési lehetőségét. 7. A Kormányzati Oldal - az Érdekképviseleti Oldal kezdeményezésére - vállalja, hogy első negyedévében szerteágazó megbeszéléseket kezd a fegyveres és rendvédelmi szervek működése hatékonyságának fokozására. 8. A Kormányzati Oldal vállalja, hogy az Érdekképviseleti Oldal által felvetett kérdésekben évben rendszeres párbeszédet folytat. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 80

82 9. Az Érdekképviseleti Oldal vállalja, hogy az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és Kormány között folyó tárgyalásokon megállapodásra törekszik. 10. Az e megállapodásban rögzítettek, a Kormány és a Sztrájkbizottság között megkötendő megállapodásban, valamint az ágazati megállapodásban rögzítettek maradéktalan teljesítése esetén az Érdekképviseleti Oldal évre a munkabéke helyreállítását bekövetkezettnek tekinti, azaz a jövő évre vonatkozó újabb bérkövetelésre demonstrációt nem szervez. Megjegyzés: A Független Rendőr Szakszervezet nem fogadta el az ágazati megállapodást, ezért a SZÉF munkavállalói oldalán külön véleménnyel él. Budapest, december 17. Érdekképviseleti oldal részéről: Kormányzati oldal részéről: Kónya Péter s.k oldalelnök Dr. Draskovics Tibor s.k. oldalelnök MEGÁLLAPODÁS A KORMÁNY ÉS AZ FRDÉSZ KÖZÖTT Amely létrejött a Magyar Köztársaság Kormánya (továbbiakban: Kormány), valamint a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (továbbiakban: FRDÉSZ) (továbbiakban együttesen: felek) között. A felek kinyilvánítják, hogy közös érdekük a fegyveres és rendvédelmi szervek hatékonyságának növelése, ezért elengedhetetlennek tartják a szféra teljes átvilágítását, a fegyveres és rendvédelmi szervek feladatrendszerének újragondolását, és újra meghatározását. A felek egyetértenek abban, hogy a feladatok végrehajtásához szükséges létszámot biztosítani kell, ugyanakkor a jelenlegi torzult állománystruktúra helyreállítását - a vezető szintek észszerű csökkentésével és a végrehajtói állomány létszámának növelésével - haladéktalanul meg kell kezdeni. Az újra strukturált, feladatrendszerében megújult fegyveres és rendvédelmi szervek feladatainak végrehajtásához a költségvetési fedezetet maradéktalanul biztosítani kell. A felek egyetértenek abban, hogy egy átfogó reform nem történhet meg a jelenlegi jogi környezet modernizációja nélkül, így szükségszerű többek között a jogállási törvények (hszt., Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 81

83 hjt.), valamint a civilesítési folyamat kapcsán, a fegyveres és rendvédelmi szféra közalkalmazottait, köztisztviselőit érintően (Kjt és a Kt.) bizonyos korrekciója is. Tekintettel azonban arra, hogy a fegyveres szervek érdekképviseleti szervezeteinek, a különleges közszolgálatból adódóan, törvények alapján korlátozottak az érdekérvényesítő jogai, a tartós munkabéke megőrzése érdekében A Kormány vállalja, hogy: október 10-ig, az FRDÉSZ-szel egyetértésben létrehozza a szolgálati jogviszonyban állók új tárcaközi érdekegyeztető fórumát, a SZÉF-et. Ennek működési rendjéről és alapszabályáról írásban külön megállapodik. a Parlament elé csak akkor terjeszt a Hszt. és Hjt. vonatkozásában törvénymódosításokat, illetve csak akkor támogat egyéni képviselői indítványokat - különös tekintettel a szolgálati jogviszonyban állók nyugdíj- előmeneteli- és illetményrendszereit, valamint az egyéb szociális juttatásait, illetve a szakszervezeti jogait érintő kérdésekben ha azokról előzetesen megállapodott a SZÉF-en. ágazati kérdésekben rendszeresen működteti az ágazati érdekegyeztető fórumokat, azokon érdemi párbeszédet folytat. a 2007-i évi költségvetési törvény Parlament elé terjesztését megelőzően a SZÉF-en megállapodik a tűzoltók munkaidejének 40 órára történő csökkentésének ütemezéséről, valamint a túlmunkák kompenzációjáról. a 2007-i évi költségvetési törvény Parlament elé terjesztését megelőzően a SZÉF-en megállapodik arról, hogy a fegyveres és rendvédelmi szerveknél azonos, vagy hasonló feladatot ellátó, de más fegyveres szervnél szolgálatot teljesítők pótlékait, a jelenlegi rendszeresített legmagasabb összeggel egységesíti január 1-i hatállyal. a 2007-i évi költségvetési törvény Parlament elé terjesztését megelőzően a SZÉF-en érdemi tárgyalásokat kezd és megállapodásra törekszik annak érdekében, hogy ben a fegyveres és rendvédelmi szféra köztisztviselőinek, közalkalmazottainak, hivatásos és szerződéses állományának bére reálértéken megőrzésre kerüljön. A 2118/2006. sz. Kormányhatározatban rögzített, a rendvédelmi szerveket létszámcsökkentéssel sújtó határozati pontokat felülvizsgálja, azok esetleges átütemezéséről a SZÉF-en haladéktalanul érdemi tárgyalásokat folytat. Az FRDÉSZ vállalja, hogy: konstruktívan együttműködik a fegyveres és rendvédelmi szféra reformjában, aktívan részt vesz a progresszív folyamatokat, valamint a törvénymódosításokat előkészítő szakértői bizottságok munkájában. határozatlan időre felfüggeszti október 14-ére meghirdetett demonstrációját, valamint mindaddig, amíg a fenti kérdésekben a Kormány maradéktalanul teljesíti vállalásait, szövetségi szinten a fenti kérdésköröket érintően, más érdekérvényesítő akciót sem szervez. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 82

84 A felek vállalják, hogy az érdekegyeztetés új alapokra helyezésének első lépéseként október közepén, de legkésőbb a megállapodás aláírását követő 15 napon belül, a Parlament felsőházi termében sajtónyilvános - fórumot szerveznek, a,,fegyveres és rendvédelmi szféra jelene és jövője címmel, a kormányfő, az érintett miniszterek, országos parancsnokok és szakszervezeti vezetők részvételével. Budapest, októberében A Kormány felhatalmazásából és nevében: Az FRDÉSZ Elnöksége felhatalmazásából és nevében: Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter Kónya Péter FRDÉSZ elnök Összegezés: A fegyveres és rendvédelmi szervek szolgálati jogviszonyban álló alkalmazottai úgyszólván minden szakmacsoportban létrehozták és működtetik szakszervezeteiket. A szakszervezetek többsége szövetségbe tömörült. Közülük néhány önállóan is műkötet érdekegyeztető fórumokat. Általában megállapítható, - bár összegző jellegű dokumentáció viszonylag kevéssé hozzáférhető a fegyveres és rendvédelmi terület szövetségei, szakszervezetei élénk és aktív tevékenységet folytatnak. Több demonstrációt tartottak, petíciókat adtak át, munkaügyi pereket kezdeményeztek. Akcióikkal számos esetben eredményeket értek el. TÁRCÁK ÁLTAL MŰKÖDTETETT ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUMOK Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanács Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács Ágazati Tanácsok: Mezőgazdasági Erdészeti-faipari Halászati-vadászati Élelmiszer-, dohány- és italipari Honvédelmi Minisztérium Honvédelmi Érdekegyeztető Tanács Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 83

85 Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Igazságügyi és Rendészeti Érdekegyeztető Tanács (IRÉT) október 9) Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (szakágazati) Oktatási és Kulturális Minisztérium Felsőoktatási Érdekegyeztetési Tanács Közoktatási Érdekegyeztető Tanács Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanács Önkormányzati Minisztérium Ágazati Érdekegyeztető Tanács (ÁÉT) szeptember 30 Katasztrófavédelmi Érdekegyeztető Tanács (szakágazati) Pénzügyminisztérium Közszolgálati Pénzügyi Érdekegyeztető Tanács Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szociális és Munkaügyi Érdekegyeztető Tanács Szociális Ágazati Érdekegyeztető Tanács Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 84

86 IV. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK A KÖZSZOLGÁLATI ÉRDEKEGYEZTETÉS 2002 ÉS 2008 KÖZÖTTI IDŐSZAKÁNAK TÖRTÉNÉSEIVEL KAPCSOLATBAN A közszolgálati érdekegyeztetés országos intézményrendszere általában megfelelő kereteket biztosított a kormány és a szociális partnerek közötti párbeszédre. Az egyes szektorális és ágazati fórumok közül néhány át vagy újjáalakult, ami a legtöbb esetben a kormányzati struktúra változása miatt vált indokolttá. Az egyes országos fórumok, különösen az OKÉT, és a KOMT működésre a folyamatosság volt a jellemző, más szektorális fórumok alkalomszerűen, az ágazati egyeztető formációk váltakozó rendszerességgel működtek. Az egyeztetések tartalmát döntően a közszférát illetve annak egyes területeit közvetlenül érintő napirendek képezték. Az egyes témák gyakoriságát, arányait tekintve a bér-és keresetpolitikával, a foglalkoztatással, a jogviszonyokkal és az úgynevezett reformtervekkel kapcsolatos ügyek domináltak. A hatéves periódus első évének kedvező változásokat jelentő időszakát követően a közszférát a kisebb és olcsóbb állam jegyében számos változtatás, vagy átalakítási kísérlet jellemezte. Ez mind a közszféra egésze munkavállalóinak helyzetében, munkájában, mind az egyes szektorok, intézmények működésében, sok bizonytalanságot, feszültséget okozott, és ellenérzéseket váltott ki. A permanens változtatásra késztetés, a gyakran neoliberális késztetésű improvizatív kísérletezés, az ismétlődő jelentős arányú (mintegy százezres nagyságrendű) létszámcsökkentés sok vita, sőt ellenállás kiváltója volt az érdekegyeztetés különböző színterein. Gyakori volt a nézetkülönbség nemcsak a kormányzat és a szakszervezetek között, de az önkormányzati oldal és a munkavállalói oldal között, sőt az sem volt ritka jelenség, hogy mind a három oldal egymástól eltérő álláspontot képviselt. Ezek a körülmények gyakran keltették azt érzést a résztvevőkben, talán hangsúlyosabban a szakszervezetekben, hogy formális az érdekegyeztetés. Mindezek ellenére, főként a szakszervezetek, de a kormány részéről is erőteljes volt az a felismerés, hogy az érdekegyeztetésnek, a megállapodásnak nincs alternatívája. Ezt igazolja az, hogy főként az OKÉT esetében, a korábbi periódusokhoz képest is gyakoribb volt a kormány és a szakszervezetek közötti olyan kétoldalú megállapodás, amit az önkormányzati oldal tudomásul vett. Egyfelől a konfliktusos helyzeteket, másfelől a feszültségek feloldására, a megegyezésre irányuló szakszervezeti szándékot jelzi bármely furcsának tűnik is - az egységes közszolgálati sztrájkbizottság megalakulása és felújított működése, a sztrájkkészültség, a közös országos közszolgálati demonstráció. A végeredmény bizonyítja, hogy kölcsönös kompromisszumokkal a sztrájkfenyegetettség is bizonyulhat célravezetőnek a konfliktushelyzetek feloldására, megállapodások létrehozására, illetve mint legutóbb, megállapodás jellegű összefoglaló elfogadására a kormány és a sztrájkbizottság között. A mai helyzet társadalmi-gazdasági hatásainak kivédésére, vagy legalább is mérséklésére irányuló, s az ország versenyképességének helyreállításához szükséges kényszerintézkedések még elkerülhetetlenebbé teszik mind a munka világában, mind a társadalomban a közös erőfeszítéseket, az alapvető kérdésekben az együttműködést. Ennek fontos eleme az Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 85

87 érdekegyeztetés érdemi feltételeinek biztosítása, a partnerek nagyfokú felelősségvállalása, együttes megállapodása a munka és a társadalmi béke megőrzése érdekében. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 86

88 1. sz. melléklet MEGÁLLAPODÁS amely létrejött dr. Medgyessy Péter miniszterelnök és a közszféra (közalkalmazottak, köztisztviselők, szolgálati jogviszonyba tartozók) szakszervezeteinek június 5-i találkozóján: 1. A szakszervezetek kinyilvánították: példa nélkül állónak tartják, hogy a miniszterelnök már hivatalba lépésének 10. napján rövid idő alatt harmadszor találkozott a közszféra szakszervezeti képviselőivel. Ez azt jelenti, hogy a miniszterelnök és az új kormány fontosnak tartja a párbeszédet a szakszervezetekkel, s nagy jelentőséget tulajdonít az érdekegyeztetésnek. A történtek arról biztosítják a szakszervezeteket, hogy a kormány betartja vállalásait, ígéreteit. 2. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a közalkalmazottak (és közfeladatot ellátók) szeptember 1-jei hatállyal életbe lépő 50 %-os béremelése történelmi jelentőségű intézkedés a kormány részéről. Egyetértés alakult ki abban is, hogy ez a béreknek a versenyszférához, illetve az EU-hoz való felzárkóztatása érdekében tett első jelentős lépés, amely folyamat a következő években folytatódik. Egyetértettek a felek abban is, hogy Ft-ig a bérek szeptember 1-től az alkalmazott kedvezmény összegének növelésével adómentessé válnak, illetve, hogy éves Ft-tól Ft-ig a bérjövedelmek a megnövelt alkalmazotti kedvezmény miatt a jelenleginél mérsékeltebben adózzanak. 3. Egyetértés alakult ki abban is, hogy a bérfejlesztéshez szükséges pénzügyi fedezetet a kormány a központi költségvetésből teljes mértékben biztosítja, és azt célzottan, intézményfenntartói szintre juttatja el, azon szigorú törvényi kötöttség mellett, hogy az összeg csak béremelésre fordítható. 4. A felek közösen elhatározott szándéka, hogy a végrehajtás sikeres legyen, és az intézkedés hatása elégedettséget eredményezzen az érintettek teljes körében. Ebben fontos szerepe van annak, hogy az érintett minisztériumok és szakszervezetek között párbeszéd keretében kerüljenek kialakításra az ágazati szabályozások, melyeket a kormány jogszabályban hirdet ki. 5. Megállapodás történt a bérintézkedésekről szóló közös tájékoztatás összehangolásában azzal a céllal, hogy a társadalom, illetve az érdekeltek informáltsága megfelelő és hiteles legyen. 6. A szakszervezetek szükségesnek tartották a minimálbér adómentességével összefüggő adójogszabály módosításának megismerését, amire a miniszterelnök kötelezettséget vállalt, és a fentieknek megfelelő tartalommal teljesített is. 7. Felmerült a köztisztviselői körből kiszervezettek helyzetének (12 ezer fő) kérdése, és megállapodás született arra nézve, hogy a felek e kérdés megválaszolására a későbbiekben visszatérnek. 8. Megerősítették, hogy a kölcsönös bizalomra épülő együttműködés mindkét fél érdeke, és ennek megfelelően kívánják újjá szervezni a közszféra érdekegyeztetési intézményrendszerét. Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 87

89 Közös akarattal létrehozzák a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot (amely a közalkalmazotti, köztisztviselői és szolgálati jogviszonyos érdekek makroszintű érdekegyeztetésére, megállapodására szolgál), fenntartják és megerősítik a szektorális fórumokat, illetve az ágazati egyeztető intézményeket. Hangsúlyozták a kölcsönös megegyezésre irányuló szándékot azzal a céllal, hogy minél több kérdésben megállapodások születhessenek. 9. Egyetértés alakult ki abban is, hogy a közszféra rangjának, a foglalkoztatás biztonságának megteremtése, illetve továbbfejlesztése érdekében a felek megalkotnak egy, az egész kormányzati ciklusra érvényes megállapodást. Ennek fontos elemi a következők: a) az egységes közszolgálati kerettörvény (amely a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a szolgálati jogviszonyban állókra, valamint a közfeladatot ellátókra terjed ki) megalkotása. Ezzel összefüggésben a közszolgálati bérrendszer korszerűsítése, bérfelzárkóztatási program megvalósítása, valamint a közszolgálati életpályarendszer kialakítása; b) közös fellépés a közszféra modernizációja érdekében, ennek keretében a szakszervezeti jogok érvényesítése; c) a munkavállalói érdekképviseletek működési feltételeinek jobbítása érdekében megteendő intézkedések. Budapest, június 19. dr. Szabó Endre Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnök Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter dr. Vígh László elnök Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Kerpen Gábor ügyvivő (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) Liga Szakszervezetek alelnöke Kónya Gusztávné elnök Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnökségi tagja dr. Bárdos Judit főtitkár Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete Borbáth Gábor főtitkár Pedagógusok Szakszervezete Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 88

90 dr. Cser Ágnes elnök Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Fehér József főtitkár Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete dr. Gyimesi László elnök Művészeti Szakszervezetek Szövetsége dr. Kis Papp László elnök Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete dr. Kuti László elnök Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Mester Jánosné elnök Bölcsödei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Michalkó Péter elnök Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége Vadász János elnök Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 89

91 2. sz. melléklet 2. sz. melléklet Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) plenáris ülései Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 90

92 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 91

93 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 92

94 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 93

95 Dr. Szabó Endre: Az érdekegyeztetés két évtizede Oldal 94