Földbázisú távérzékelés a meteorológiában
|
|
- Erzsébet Hegedűs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Földbázisú távérzékelés a meteorológiában Budai Olivér III. éves földtudomány BSc szakos, meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Mészáros Róbert adjunktus Eötvös Lóránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék Budapest, 2009.
2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A villámlokalizáció A villámlokalizáció története A jelenlegi magyarországi helyzet Villámlokalizációs módszerek Az időjárási radar Az időjárási radar története A Doppler-radar A polarizációs radar Magyarországi helyzet Egyéb távérzékelési eszközök Windprofiler Sodar Lidar Rass Összefoglalás...29 Köszönetnyilvánítás...29 Irodalomjegyzék
3 1. Bevezetés A XXI. században a távérzékelési eszközöknek egyre fontosabb szerepe van a meteorológiában. Ezeknek két fő típusát különböztetjük meg. Az első fő típust passzív távérzékelési eszközöknek nevezzük, melyeknél a környezetből érkező elektromágneses jeleket detektáljuk, ilyenek például a különböző villámlokalizációs berendezések. A másik fő típus, az aktív távérzékelési eszközök. Ez esetben a műszer bocsát ki valamilyen sugárzást, mely a légkörben szóródik, visszaverődik. A visszaérkező jelet a távérzékelési eszköz érzékeli, és ezekből tudunk következtetéseket levonni. Ilyen távérzékelési eszköz például a radar, a windprofiler, a sodar, a lidar és a Rass. Az elmúlt években több munka is született az egyes eszközök hazai alkalmazásairól, felhasználási lehetőségeiről, a mérések korrekcióiról, és a mért adatok feldolgozásából. Horváth (2001) a duál polarizációs radar mérések alapján a csapadék halmazállapot szerinti osztályozását adta meg. Wantuch (2004) a Kárpát-medencében 1999 és 2003 között előforduló villámok statisztikáit és azok jellemző fizikai paramétereit, valamint a SAFIR villámlokalizációs rendszer nowcasting célú alkalmazásának módszerét adta meg. Fülöp (2004) a zivatarfelhő elektromos tulajdonságai és a kihullott jégtartalom közti összefüggéseket elemezte. A villámlokalizációs rendszer adatainak radarmérések általi pontosításával foglalkozott Ádám (2007). A hazai villámlokalizációs rendszer és a radarmérések közötti átfogó összehasonlításokat és elemzéseket készített Dombai (2007). Szakdolgozatom célja átfogó képet adni a hazai távérzékelési eszközökről és azok alkalmazási lehetőségeiről, kitekintéssel egyéb, a nemzetközi gyakorlatban használt mérési módszerekre is. Munkám során összegyűjtöttem a legfontosabb elsősorban a hazai gyakorlatban is használt mérőeszközöket és bemutatom ezek történetét, működési elvüket valamint magyarországi helyzetüket. A dolgozat 3 nagyobb témakört mutat be: ezek a villámlokalizációs mérések, a radarmérések valamint az egyéb távérzékelési eszközök. 3
4 2. A villámlokalizáció 2.1 A villámlokalizáció története: A villám, mint egy óriási rádióantenna, rádióhullámokat szór szét a térben. Ezeket a rádióhullámokat általában mint légköri zavarokat észlelhetjük rádiónkban. A légköri zavarokat görög-angol kifejezéssel atmospherics -nek, rövidítve spherics -nek nevezzük. A szférikszek detektálása már viszonylag korán megtörtént. A zivatarok villámainak ezeket a nagyon erős rádióhullámait igen egyszerű eszközökkel észlelték már a 19. században is, így pl. Szentpétervárott a szerencsétlenül járt Richmann, akit az antennával felfogott villám csapott agyon, majd Popov és sokan mások, akik mind a közeledő zivatar jeleit kívánták észlelni. Készülékük néhány alkatrészből állt: egy antennából, amely a szférikszek okozta váltófeszültséget egy koherer -be, majd onnan a földbe vezette. A koherert ma egyenirányítónak nevezhetnénk. A koherer egy üvegcső, melyben finomra reszelt vaspor van, a cső két végén elvezető huzalok voltak. Ha elég nagy áram folyt át rajta, a vasszemecskék összeálltak és vezették egy galván elem egyenáramát is. Ez az egyenáram egy villamos csengőt működtetett, amelynek karja egyrészt a csengőt ütötte meg az egyenáram áthaladásakor, másrészt a vasport tartó üvegcsövet. Az ütésre a csőben ismét széthullottak a vasszemek és így a koherer alkalmassá vált újabb jel közvetítésére. A csengő pedig jelezte, hogy valahol villámlott. Egy év múlva Fényi Gyula (1. ábra) a kalocsai rendház főnöke és az ugyanott működő Haynald csillagvizsgáló igazgatója a náluk összeállított zivatarjelző készüléket ismertette (2. ábra). Ezt a koherert nem üvegcsőbe zárt vasporból készítették, hanem saját elgondolásból egyszerűen két összeszorított varrótűből. A rozsdamentes acéltűk egymásranyomásának mértékével szabályozni tudták a koherer és így az egész zivatarjelző készülék érzékenységét is. 4
5 1. ábra. Fényi Gyula 2.ábra. A Fényi-féle viharjelző Fényi és Schreiber az 1900-as évek első évtizedében vezető szerepet vitt a zivatarjelző készülékek szerkesztése és zivatarmegfigyelések terén. Berendezésük egyszerű volt, olcsó és biztonsággal működött. Fényi 1901-ben számolt be a Kalocsán műszerrel észlelt zivatarok évi- és napi periódusairól (Fényi, 1901a,b,c). Az általuk kifejlesztett eszközzel 110 km távolságból is észleltek zivatart és a műszerrel kapott adatokat a zivatarészlelő hálózat adataival összehasonlítva ellenőrizték. A Fényi-féle viharjelző külföldön is elterjedt. Ebben az időben készült el Kalocsán a Haynald-obszervatóriumban az első zivatarregisztráló készülék (3. ábra). A csengőkarra írót szereltek fel és ez jeleket írt egy óra tengelyére erősített, körben forgó, kemény papírkorongra (4. ábra). Így egyrészt mentesültek az állandó személyes ügyelettől, másrészt pontosabb zivatarsztatisztikákat készíthettek az íróműszer adataiból. Mivel három ilyen műszer működött, fokozott érzékenységgel, a zivatarok távolságára is következtethettek a jelekből. 3. ábra. Regisztráló készülék 4. ábra. Regisztrátum 5
6 A első világháború zavaraiban háttérbe szorult az érdeklődés a zivatarok és villámok egyszerű és műszeres észlelése iránt. A második világháború során a szövetségi hatalmak tettek kísérleteket az Atlanti-óceánon közelgő zivatarfrontok helyzetének megállapítására. Angliai és marokkói támaszpontokon vették a szférikus jeleket, iránymutató rádiókészülékekkel. E készülékek megszerkesztésénél már figyelembe vették azt is, hogy ezek a zörejek igen hosszú, leginkább km-es hullámhosszon jelentkeznek a legerősebben. A hosszúhullámhosszon biztosabban elvégezhető iránymérés, továbbá a nagy bázistávolság adta biztonság igen előnyös volt erre a helymeghatározó mérésre és az angolok valóban jelentős eredményeket mutattak fel az óceán felől jövő hidegfrontok előrejelzése terén. Hasonló irányú tevékenységre intézett felhívást a magyar kutatókhoz Berkes Zoltán 1956-ban. A felhívásban figyelmeztetett a légköri elektromosság, az ionoszféra és a légköri zavarok adatainak, meneteinek az időjárás kutatásában is felhasználható voltára. Később, 1958-ban Flórián Endre a Magyar Meteorológiai Társaság és a Híradástechnikai Tudományos Egyesület egyesített előadásán magnetofonnal bemutatta a különböző típusú szfériksz hangokat és elmondta a meteorológiában elképzelhető jelentőségüket. Az előadást Dési Frigyes igazgató is hallotta, hozzászólásában érdekesnek és hasznosnak vallotta a szférikszekkel történő kísérleteket. Hamarosan megbízta Mezősi Miklóst a szférikszekkel való kísérletezésre és az ilyen méréseknek a hazai meteorológia szolgálatába való bevezetésére. Mezősi Miklós ismertette a légköri zörejek bemérését, a zörejek hullámalakjának és irányának egyidejű vizsgálatát (Mezősi, 1958). Az Országos Meteorológia Intézet ezután rövidesen vásárolt egy német gyártmányú szfériksz iránymérő készüléket és így már vállalkozhatott arra, hogy részt vesz a közép-európai szfériksz-észlelésben tavaszán Potsdamban volt az első közép-európai szfériksz munkaértekezlet, amelyen magyar részről Mezősi Miklós vett részt. A szfériksz észlelésekre mint legalkalmasabb helyet, a siófoki obszervatóriumot jelölték ki (5. ábra). Nemsokára meg is kezdődött a munka. A szfériksz észlelése és az időjárás előrejelzésében történő felhasználása a következőképpen zajlott le: Minszkben és Potsdamban, a két vezető központi szfériksz állomáson, rádiójelet sugároztak adott hullámhosszon és időben. A jel vételekor Siófokon, Potsdamban, Varsóban, valamint Minszkben is a szfériksz kereső berendezés oszcilloszkóp ernyőjén lemérték az északi iránytól számított fokokban, az abban a pillanatban észlelhető szfériksz-irányt és távgépírón megtáviratozták a központi állomásoknak. Itt egy nagy térképen meghúzták a kapott irányok vonalát és látták, hogy a vonalak vagy egy pontban, vagy egy háromszöget alkotva, egy kis 6
7 terület bezárásával találkoznak. Ebben a pontban, illetve helyen történt a szférikszet okozó villámlás. A villám és így a zivatar helyét többször is meghatározták, majd az adatokat távgépírón közvetítették az észlelő állomásokra, illetve az érdeklődő intézményeknek, amelyek a helyi időjárási előrejelzésekhez használták fel a zivatarok vonulásának ismereteit. Ez a munka délelőtt és a déli órákban szolgálatszerűen folyt. A nagy bázistávolságok elég pontos helymeghatározást engedtek meg, még hosszabb méretű hidegfrontok esetén is. 5. ábra. A siófoki obszervatórium A nemzetközi helymeghatározó, műszeres zivatarészlelés hosszú ideig a fenti módon folyt Közép-Európában, magyar közreműködéssel és nagyban hozzájárult az európai zivatarelőrejelzéshez, és egyben a siófoki meteorológiai obszervatórium nyári, balatoni veszélyjelentő szolgálatának sikeréhez. A régi kohereres vagy Fényi-féle tűs zivatarjelző berendezések a hatvanas években új köntösben éledtek fel. Az a körülmény, hogy a villámok igen nagy térerősségű szférikszekkel jelentkeznek, lehetővé tette a viszonylag egyszerű felépítésű tranzisztoros vevőkészülékek használatát, amelyek a szférikszeket irány jelzése nélkül veszik. Ezek a készülékek vagy íróműszeren jelzik a villámok jelentkezését, vagy egy számoló tárcsa tengelyét forgatjuk el az egyes villámok észlelése alkalmával és így megszámoljuk a villámok számát. Eközben, mint a régi műszereken a csengő, itt a villamos relék kattanásával jelzik a szférikszek megérkezését. 7
8 Ilyen műszerek használatára a Meteorológiai Világszervezet 1961-ben Zürichben tartott szfériksz-munkacsoportja hívta fel az egész világ figyelmét. Itt szó volt arról is, hogy nem jelent nagy hibát a villám teljesítményének figyelemen kívül hagyása. A meteorológiai célból végzett vizsgálatok esetében ugyanis, amikor a legnagyobb távolság legfeljebb 160 km, még nem kell a szférikszek hullámterjedési lehetőségeire gondolnunk. Ezért a villámnak, mint rádió-adó-berendezésnek a teljesítménye nem feltétlenül fontos tényező a statisztikai átlagtávolságok megállapítása esetén. Ezeket a berendezéseket tehát azzal a meggondolással készítették, hogy kis térerősség távoli, míg nagy térerősség közeli villám-, illetve zivatar jeleként detektálódik. A készülék érzékenységének változtatásával tehát a zivatar távolságára is következtetni lehetett. A hazai szolgálatnál 1963-tól már ötcsatornás műszer működött a Marczell György obszervatóriumban. Ez egy ötféle érzékenységű, illetve öt fokozatosan közelebbi körzetből érkező villámjeleket regisztráló berendezés (Galló, 1964). A tranzisztoros, ötcsatornás készüléket négy csatornája fokozatosan 160, 80, 50 és 20 km-es sugarú körzetből érkező szférikszekre érzékeny, olyan zörejekre, amelyeket zömében a felhőből a talajra irányuló kisülés okoz. Az ötödik csatorna a felhő- és a talaj között vagy csupán a felhőben lezajló villámok jeleire is reagált. A szétválasztást a fenti villámok által keltett szfériksz jelek különbözősége, eltérő frekvenciatartalma, illetve a berendezésben erre a célra alkalmazott szétválasztó fokozatok tették lehetővé. A villámok prognosztikai hasznosítása a fejlett országokban az 50-es évek végén kezdődött meg. A szinoptikus meteorológia számára ugyanis a villámok nyomjelzőnek tekinthetők: a frontális és lokális zivatargócok helyét pontosan megállapítjuk, ha valamilyen rádiótechnikai módszerrel bemérjük a kisülések távolságát, irányát. A góc intenzitására az időegység alatt észlelt kisülések száma ad információt. Erre szolgáló, viszonylag egyszerű műszer a villámszámláló. Működési elve igen egyszerű: a villámcsapás elektromágneses teret kelt, amelyet irányfüggetlen antennára kapcsolt elektronikus számláló jelez, vagy regisztrál. A számláló érzékenységét szabályozva változik a hatósugár is: ezen alapszik a villámszámlálókkal végzett közelítő pontosságú távolságmérés is. Hazánkban 1962-ben indult meg a villámszámlálók fejlesztése, először egy ötcsatornás (azaz öt, különböző érzékenységű számláló egy dobozban) műszer alakjában, még elektroncsövekkel, majd hamarosan megkezdődtek a tranzisztoros számlálók építése, amelyekkel azután együttműködve a Villamos Energiaipari Kutató Intézettel 5 állomásból álló hálózatot állítottak fel. Az e hálózattal végzett adatgyűjtés nemcsak aeroklimatológiai, hanem szinoptikus célokat is szolgált, konkrétan pl. a Balatoni Viharjelző Szolgálatnál. 8
9 2.2 A jelenlegi magyarországi helyzet: A Magyarországon jelenleg működtetett SAFIR (System d Alerte Foudre par Interferometrie Radioelectrique) rendszernél a villám helymeghatározását több pontból történő irányméréssel oldják meg. A rendszer kiépítésének ötlete 1995-ben vetődött fel, és 1997-ben megkezdődött kísérleti működése három magyarországi állomással (Budapest, Sárvár, Véménd), de ez mindössze az ország 60%-os lefedettségét biztosította végén történt meg a teljes villámfigyelőrendszer kiépítése, öt detektáló állomás üzembe helyezésével ben az OMSZ a jelentős zavarszinttel rendelkező budapesti detektáló állomást Bugyiba helyezte át, a sárávári állomás új és korszerű berendezéseket kapott, valamint Szlovákiából további két detektáló állomást integráltak a mérő-rendszerbe. Így az öt magyarországi állomással és a két szlovákiai állomással (6.ábra) a villámdetektáló hálózat Magyarország teljes területét és a szomszédos országok területének egy részét is lefedi. 6. ábra. A SAFIR rendszer villámdetektorai A rendszer a villámlás helyét 100 µsec-onként 2 km-nél kisebb pontossággal észleli. A villámok detektálásának elvi pontossága 98% felett van. A 7. ábrán egy villámtérképet láthatunk, mely a 2008 augusztus 4-ei től ig (UTC) detektált villámokat mutatja. 9
10 7. ábra. Villámtérkép Az első néhány évben gyakoriak voltak a szenzorhibák, hosszantartó állomáskiesések okoztak problémát, az ország lefedettsége nem mindig volt biztosított ban a sárvári állomást villámcsapás érte, ezért szükség volt a műszerek teljes cseréjére júniusában az Országos Meteorológiai Szolgálat bekapcsolódott a FLASH (Full Lightning Detection Austria, Slovakia, Hungary) projektbe, melynek során a SAFIR rendszeren műszaki felülvizsgálatot végeztek. Ebben a közép-európai egyesített villámlokalizációs programban a Vaisala, az ALDIS, a ZAMG, az Austro-Control, az SHMI és az OMSZ vesz részt. Az adatfeldolgozó számítógéppel a különböző típusú érzékelők adatait tudjuk együttesen feldolgozni. A FLASH program fő célja a különböző adatok integrálása, a közép-európai hálózat kialakítása. A FLASH létrejöttével hozzájutunk a szomszédos országok alacsony frekvenciás villámadataihoz is. Így a szélső állomások ideiglenes kiesésekor nem maradunk adat nélkül. Az együttműködés célja a már létező többfajta szenzort és szoftvert összefogni egy egységes egésszé, egy új közös központi egység valamint megjelenítő rendszer segítségével. Azért is fontos az együttműködés, mert a heves nyári zivatarok gyakran nem határon belül alakulnak ki, így a radar mérések mellett a villámkisülések érzékelése is információval szolgál a közelgő zivatarról. Erre jó példa a 2006 augusztus 20-i vihar, amikor az osztrák mérések már 16 UTC előtt jól kirajzolták a fejlődő zivatargócot Ausztria területén (Ádám, 2007) tól az Országos Meteorológiai Szolgálat Távérzékelési Osztálya az irányméréssel kapcsolatos fejlesztések keretében a mérőállomásokat rendszeresen, minden 10
11 korábbinál gyakoribban ellenőrzi, a különböző problémákat a lehető leggyorsabban orvosolják. A rendszer komolyabb fennakadás nélkül szolgáltat adatokat. 2.3 Villámlokalizációs módszerek: A villámlást többféle képen tudjuk detektálni, valamint többféle módszer létezik pozíciójuk meghatározására. A detektálás a villámkisülés által kibocsátott elektromágneses sugárzás érzékelésén alapul. A villámlás keltette sugárzás széles frekvencia spektrumot fog át. A legáltalánosabban használt az LF (low frequency) és a VHF (very high frequency) frekvencia sávokon történő érzékelés. A VHF frekvencia sáv MHz-es tartományt jelenti, az LF a khz közötti frekvencia sáv (8. ábra). 8. ábra. A villámok frekvencia sávjai Az LF detektálás a lecsapó villámok érzékelésére jó módszer, mivel a lecsapó villámok nagyobb intenzitással sugároznak alacsony frekvenciájú elektromágneses hullámokat. Ehhez kétféle helymeghatározási módszert fejlesztettek ki (Fülöp, 2004). Az egyik módszer a mágneses helymeghatározás (MDF Magnetic Direction Finder). Itt a szenzor két tekercsből áll, melyek egymásra merőlegesek (észak-dél, és kelet-nyugat irányba mutatnak). Ezek a tekercsek az elektromágneses hullám mágneses mezőjének alapján adják meg a hullám érkezésének irányát. A helymeghatározás ezután minimum két szenzor adataiból történik háromszögeléssel. A másik módszerben az időmérés elve alapján határozzuk meg a pozíciót (TOA Time of Arrival). Ezt a 9. ábra jobb oldali képe ábrázolja. A villámból származó elektromágneses sugárzás a különböző szenzorokat más-más időpontban éri el. A pontos helymeghatározáshoz a beérkezési idő µs-os pontossággal való mérése szükséges. Az 11
12 időkülönbség összefügg a forrásnak a szenzortól való távolságával (az elektromágneses jel fénysebességgel terjed), tehát ismerjük az időkülönbséget és a terjedési sebességet, ezáltal ki tudjuk számolni a távolságkülönbséget. Azon pontok halmaza a síkban, melyeknek távolságkülönbsége két ponttól állandó, hiperbolát alkotnak. Több állomás méréséből készített hiperbolák metszéspontja adja a villámlás helyét. Ez a módszer sokkal kevésbé érzékeny a környező terep tulajdonságaira, mint az irányméréses módszer, így a villámlás helyét pontosabban tudjuk megadni. A felhőn belüli villámlás főként nagyon magas frekvenciás sugárzást (VHF) bocsát ki gyors impulzusok formájában. Itt is két féle helyzetmeghatározási módszer létezik. Érkezési idő alapján történő helymeghatározás (TOA): A mérés ugyanazon az elven alapul, mint az alacsony frekvencián történő érzékelés esetén, azzal a különbséggel, hogy itt a beeső sugárzást dipólantennák veszik. 9. ábra. Az interferometriás iránymérés és az érkezési idő alapján történő helymeghatározás A másik módszer az interferometriás iránymérés. Itt a helyzetmeghatározás a fázikülönbség elvén történik. Ezt a módszert a 9. ábra bal oldali képe szemlélteti. A detektálást az állomás iránymérő szenzora végzi, amely 5 darab függőleges dipólantennából áll, melyek egymástól 72 fokra helyezkednek el. A módszer azon alapul, hogy az antennapárokra érkező elektromágneses sugárzást az antennák fáziskülönbséggel detektálják. A fáziskülönbségből kiszámítható a jelforrás azimutja, tehát egy szöget kapunk, amely az 12
13 északi irányhoz képest megadja a villámlás irányát. A SAFIR rendszer is ezen az elven működik (Dombai, 2006). 13
14 3. Az időjárási radar Az időjárási radar (Radio Detection And Ranging) egy olyan rádiótechnikai rendszer, mely adó-vevő-antenna és megjelenítő berendezésből áll. A radar nagy energiájú, mikrohullámú rádióhullámokat sugároz ki, majd a környezetből érkező visszaverődések detektálásával információt nyerhetünk a visszaverődést okozó objektumok helyzetéről és tulajdonságairól. A kibocsátott rádióhullámok a felhő részecskéiről visszaverődnek, szóródnak. Ezt a visszavert sugárzást nevezzük echonak (visszhang). Az echo nagyságrenddel kisebb intenzitású, ezt a jelet kell felerősítenünk, hogy információt kapjunk az időjárási helyzetről (Nagy et al., 1998). Az időjárási radar másodpercenként legalább 250 alkalommal, maximum 600 m hosszú, 0,5 és 1,5 közötti nyalábszélességű impulzusokat bocsát ki fénysebességgel. A sugárnyaláb keresztmetszete a távolsággal négyzetesen nő, tehát az egységnyi felületre eső energia sűrűsége csökken, így a radarállomástól távolodva egyre kisebb intenzitással tudja besugározni az útjába kerülő felhő- és csapadékelemeket, valamint a földfelszíni tereptárgyakat. A radarhoz közelebbi cél nagyobb visszaverődést, nagyobb radarjelet okoz, mint a távolabbi, ez jelentősen torzíthatja a megfigyelést, ezért szükséges távolsági korrekciót alkalmazni (Sándor és Wantuch, 2004). A radarba érkező jelek erőssége függ a radarkarakterisztikáktól, a vizsgált objektum távolságától, valamint a csapadékelemek karakterisztikájától. Ezeknek a paramétereknek a segítségével felírható a visszaérkező elektromágneses sugárzás teljesítményét megadó meteorológiai radaregyenlet: PK GM λ θ h PV = η (1) 2 Br ahol P V a vett jel teljesítménye, P K a kibocsátott impulzus teljesítménye. G M az antenna erősítési tényező, λ a hullámhossz, θ a nyalábszélesség, h az impulzushossz, B konstans, r a radartól vett távolság, η pedig a reflektivitási tényező (részletesen l. pl. Horváth, 2001). 3.1 Az időjárási radar története: A II. Világháború alatt a katonai radarokat repülőgépek és hajók felderítésére használták, de a radarok képernyőjén észrevették, hogy a csapadékot okozó felhők zavarták a detektálást. Az 14
15 első ilyen dokumentált zivatargóc-megfigyelés február 20-án történt Angliában ban helyezték üzembe az első, meteorológiai radart az USA-ban. A világháború után a tudósok elkezdtek dolgozni, hogy a radart hatékonyabbá fejleszthessék és a visszavert jelekből minél több információt nyerhessünk. Az USA-ban David Atlas (10. ábra), aki a MITnél (Massachusetts Institue of Technology) dolgozott, fejlesztette ki az első időjárási radart az amerikai légierő részére (Atlas, 1990). 10. ábra. David Atlas Az 50-es években radarmeteorológiai központok alakultak ki az Egyesült Államokban, Kanadában, Angliában és Szovjetunióban és 1980 között az egész világon elterjedtek a meteorológiai radarok, melyek nélkül az előrejelzés, a veszélyjelzés és a repülésmeteorológia elképzelhetetlen lenne. A 11. ábrán egy 1960-as évek-beli radarképet láthatunk, amelyen jól láthatóak a zivatargócok. 11. ábra. Radarkép az 1960-as évekből 15
16 Az NSSL (National Severe Storms Laboratory) 1964-ben megkezdte a kísérletezéseket a polarizációs és a doppler-effektuson alapuló radarok kifejlesztésén májusában egy tornádó pusztított Oklahomában, és ez volt ez első alkalom, amikor egy doppler-radar dokumentálta egy tornádó teljes életciklusát (Cobb, 2004). A kutatásoknak köszönhetően felfedezték a mezoskálájú rotációt a felhőkben, amely tornádó kialakulásakor jelenik meg. Az NSSL kutatások segítették meggyőzni a National Weather Service-t arról, hogy a doppler-radar nagyon hasznos eszköz az időjárás előrejelzésében. A 80-as években kezdtek elterjedni a doppler-, és a polarizációs mérésekre is alkalmas időjárási radarok, valamint a kis teljesítményű, folyamatosan sugárzó FM-CW elven működő radarok is és 2000 között radar-hálózatok alakultak ki Észak-Amerikában, Európában, Japánban és több fejlődő országban. A hagyományos, kizárólag impulzusos üzemű és csak a meteorológiai célok intenzitásának detektálására alkalmas radarokat lecserélték doppler-radarokra, melyek összegezték a felhő pozícióját és viszonylagos sebességét. Az Egyesült Államokban a hálózatkiépítés során 10 cm hullámhosszúságú radarokat tartalmazott, melyek a NEXRAD-ok (Next-Generation Radar) voltak, ilyen például a WSR-88D radar (Weather Service Radar 1988 Doppler). A 12. ábrán egy NEXRAD-ot láthatunk. 12. ábra. NEXRAD (Next-Generation Radar) az USA-ban Kanadában 5 cm hullámhosszúságú radarokat használtak, melyeket MRO-ban (J. S. Marshall Radar Observatory) fejlesztettek ki. Ezek a radarok vezették a teljes kanadai radarhálózatot 1998 és 2004 között. A kanadai radarhálózat 31 időjárási radart tartalmaz (13. ábra). 16
17 13. ábra. A kanadai radarhálózat Az európai országok a 90-es évek végén kapcsolódtak radarhálózatba. Ezalatt a számítógépes technológia gyors fejlődésnek indult, melynek köszönhetően több és pontosabb információt kaphatunk a radarmérésekből. 3.2 A Doppler-radar: A doppler-radar segítségével meghatározható a csapadékintenzitását, valamint a légkörben zajló áramlások iránya és sebessége is. Ennek a radartípusnak a Doppler-effektus az alapelve, melyet a 14. ábra szemléltet. A Doppler-radar a visszaverődést okozó csapadékelemek mozgásából származó frekvenciaeltolódás alapján képes meghatározni a csapadékintenzitást. 14. ábra. A Doppler-effektus 17
18 Annak érdekében, hogy a fénysebességnél összehasonlíthatatlanul lassúbb csapadékrészecskék mozgásából adódó, igen kicsi frekvenciaeltolódást detektálni lehessen, a Doppler-radarok a visszavert jelek fázisának változását hasznosítják információhordozóként. Ehhez nagyon pontosan kell ismerni a kisugárzott impulzus frekvenciáját. A Doppler-elvnek megfelelően a mozgó célról visszaverődő elektromágneses hullám frekvenciája eltolódik az álló célról visszaverődő célhoz képest, az eltolódás alapján kiszámítható a cél sugár irányú (radiális) mozgása. A radarnyalábra merőleges sebesség-összetevő közvetlenül nem mérhető, de bizonyos fizikai közelítések alapján a kétdimenziós sebességvektorok meghatározhatók. A Doppler-radarok nagy érzékenységének köszönhetően a tiszta légköri inhomogenitásokat és turbulenciákat is fel tudjuk térképezni a törésmutató-változásokból származó reflexiók révén. Így a Doppler-radarokat a zenithez közeli magassági szögön körülforgatva windprofilerként működtethetők és meghatározó velük a szélsebesség magassági eloszlása (15. ábra). 15. ábra. A szélsebesség magasság szerinti eloszlása, Doppler-radar alapján A Doppler-radarral különböző magasságokban tudjuk megfigyelni az áramlási mezőt, mint, ahogy ezt a 16. ábra szemlélteti. A Doppler-radar által mért 30 km méréshatárú reflektivitás (balra) és Doppler szélsebesség adatok (jobbra) láthatók. Az ábrán jól megfigyelhető a nyugatról keletre történő légáramlás. 18
19 16. ábra. A Doppler-radar alkalmazási lehetősége: a szélmező feltérképezése 3.3 A polarizációs radar: A polarizációs mérések alapelve az, hogy a felhőrészecskék különböző szórási tulajdonsággal rendelkeznek, így a polarizált sugárzást máshogy verik vissza. Tehát a visszaverődés során változik a kisugárzott hullám polarizációja, mégpedig a felhőt alkotó cseppek geometriai és fizikai tulajdonságainak függvényében. A polarizáció változásának köszönhetően, meg tudjuk állapítani a cseppek méretét, alakját, térbeli eloszlását, illetve a részecskék halmazállapotára is lehet következtetni. A duál-polarizációs mérések alapelve, hogy két különböző, egymásra merőleges irányban polarizált sugárzást bocsátunk ki a mérési térfogat vizsgálatára. Mint ahogy a 17. ábra is mutatja, a meteorológiában leggyakrabban a horizontális és a vertikális irányt használjuk. 17. ábra. Horizontálisan (H) és vertikálisan (V) polarizált elektromágneses hullám 19
20 Annak érdekében, hogy pontosan ismerjük a kisugárzott, a visszavert jelek horizontális és vertikális komponensét, két adó-vevő rendszert használnak polarizációs radaroknál. Ennek segítségével a differenciális reflektivitást is meghatározhatjuk. A differenciális reflektivitás (Z DR ) megmutatja az egyidejűleg vett horizontális polarizációs síkban kisugárzott, valamint a vertikális és horizontális polarizációs síkokban kisugárzott jelek arányát: Z Z 10log HH DR = (2) ZVV ahol Z HH és Z VV a horizontális illetve a vertikális reflektivitásfaktor, a Z DR differenciális reflektivitás logaritmikusan arányos a két paraméter különbségével. A differenciális reflektivitás jó mérőszám a nem gömbölyű részecskék aszimmetrikusságának meghatározására, aminek az értéke eltérő különböző halmazállapotú részecskék estében. Különösen horizontális irányban lapult esőcseppek tűnnek ki pozitív Z DR értékekkel. A jégszemek és a graupelek erősen rotálnak, imbolyognak, ezért kis differenciális reflektivitás értékekkel rendelkeznek. A pozitív Z DR értékek az esőcseppek lapultságával együtt jelennek meg. 3.4 Magyarországi helyzet: A magyarországi radarhálózatot három MRL-5 típusú impulzus üzemű radar alkotta az 1990-es években Szentgotthárd-Farkasfán, Budapest-Pestlőrincen, és Nyíregyháza-Napkoron. Ezek a radarok egyszerre két hullámhosszon működtek, 3 és 10 cm-es hullámhosszúságú sugárzást bocsátva ki. A radar főbb egységei duplikálva voltak. Az MRL-5 radarnak 300 km a felderítési hatótávolsága, km-ig minőségi információt, azon túl csak tájékoztató jellegű információt szolgáltatott. A radarral PPI és RHI méréseket is lehetett végezni. A PPI olyan mérés, ahol adott magassági szögön körkörös mintavételezés történik. Az RHI mérés pedig adott oldalszögön 0 és 90 magassági szög között végez mérést. A 90-es évek első felében automatizálták hazánk radarjait. Az automatizálási rendszer egy ipari kivitelű PC/AT számítógépből és egy nagy teljesítményű processzorból állt. A mérések 32/64/128/256 km-es méréshatárig 0,25/0,5/1/2 km-es térbeli felbontással és 0,5 dbz mérési pontossággal történtek. A PPI- és RHI-mérések mellett a felhőzet jobb feltérképezése érdekében ún. HY- SCAN képeket készítettek. Ezeket a méréseket 0, 0,3, 0,7, 1,2 és 1,8 -os magassági szögeken készített PPI típusú mérések kombinációjából állították elő. Ilyen méréseket
21 percenként végeztek csapadékos időjárás esetén. A zivatarfelhőkről gyakran készítettek nagy felbontású PPI képeket, melyek elősegítik a zivatarfelhő fejlődésének vizsgálatát decemberétől a Közép-európai Radar Együttműködés (CERAD) keretében az országok között kölcsönös adatcsere folyik, ennek köszönhetően egy közép-európai kompotzitkép is elérhető. A következő években sokat fejlődött az ultrarövidtávú előrejelzés (2 4 óra), valamint a veszélyjelzés. Az OMSZ 1999 novemberétől kezdődően fokozatosan lecserélte az MRL-5 radarokat EEC gyártmányú 5 cm-es hullámhosszon működő C sávú Doppler, duál-polarizációs DWSR- 2500C típusú radarra, ezek Pestszentlőrincen, Napkoron és Pogányváron találhatók. A 18. ábrán a pestszentlőrinci radar látható. 18. ábra. A pestszentlőrinci radar 21
22 Az 19. ábrán egy kompozit radartérképet láthatunk, mely a augusztus 20-i budapesti vihart mutatja be. Az időjárási feltételek kedvezőek voltak ahhoz, hogy extrém erősségű zivatarok, un. szupercellák is létrejöjjenek. A meteorológiai radarmérések szerint legalább három ilyen szupercella is kialakult a front mentén. A 4 radarkép a zivatargócok átvonulását mutatja meg időrendi sorrendben. A rendszer északi része 21 órakor csapott le Budapestre, éppen a tűzijáték kezdetekor, mely azonnal hatalmas pánikot váltott ki. A viharban 4 ember halt meg (Horváth, 2006). 19. ábra. Kompozit radartérkép augusztus 20-áról 22
23 4. Egyéb távérzékelési eszközök Az egyéb távérzékelési eszközött közül dolgozatomban a windprofilert, sodart, lidart és az ún. Rass műszereket mutatom be. E műszerek fontosabb tulajdonságait, mérési programjukat összefoglalóan az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat. Egyéb távérzékelési eszközök jellemzői Eszközök Mire használják? Mérési tartomány Hány db van az OMSZ-nak? Mit mérnek vele? Windprofiler Numerikus modellekbe építik be Akár 15 km-ig, a magyaroszági 3,5 4 km-es magasságig mér 2 db (Budapest, Szeged a Rass részeként) Vertikális szélprofilt Sodar Szélerőmű tervezéseknél Néhány 100 m-es magasságig 1 db (Budapest) Vertikális szélprofilt Lidar Légköri összetevők, mozgások vizsgálatára Néhány 100 m-es magasságig Nincs Légköri összetevőket, koncentrációt, valamint hőméréskletet és szélprofilt mérnek vele Rass Numerikus modellekbe építik be Néhány 100 m-es magasságig 1 db (Szegeden) Levegőben lévő mikroturbulenciákat és sűrűségváltozások alapján vertikális szél és hőmérsékleti profil 4.1 Windprofiler: A légkört függőlegesen szondázó mérőeszközök egy új generációja, mely elektromágneses hullámokat küld a magasba. A windprofiler segítségével magassági szélméréseket tudunk végezni, melynek működése a légköri mikroturbulenciákról visszaverődő rádióhullámok Doppler-eltolódásán alapul. A mérési módszer a légkörben előforduló 1 méter nagyságrendű mikroturbulenciák jelenlétét használja ki. A turbulenciákban a sebességingadozások sűrűségingadozásokat okoznak, ez pedig a levegő rádióhullámokra vonatkozó törésmutatóját változtatja meg. Tehát a turbulenciák térbeli inhomogenitást eredményeznek. Inhomogén térben az elektromágneses hullámok szóródnak, illetve visszaverődnek. 23
24 A Doppler-elvű szélmérés esetén a hullámforrás (radar) impulzusokat bocsát ki. Egy impulzus térben egy adott pillanatban m karakterisztikus élhosszúságú térfogatot (ún. impulzus térfogatot) tölt ki. Az impulzustérfogatban található mikroturbulenciák sokasága az impulzustérfogatra jellemző átlagsebességgel, mint makroszkopikus szélsebességgel mozog (Németh, 1998). Az impulzustérfogatból visszaverődő rádióhullámnak megváltozik a frekvenciája az eredeti, kibocsátott hullám frekvenciájához képest, ez a Doppler-effektusnak köszönhető. A frekvenciaeltolódás arányos a szélsebességnek a hullámterjedés irányába eső komponensével. Így egy Doppler-radarral a szélvektornak csak egy összetevője, a sugárirányú mérhető. A windprofiler végülis olyan, mintha három Doppler-radart használnák egyidejűleg, három különböző irányítású sugárnyalábbal (20. ábra). Magyarországon 2004 első fél évének végére fejeződött be a windprofilerek tesztelési periódusa. Jelenleg az OMSZ 2 db Degrene Pcl 1300-as típusú windprofilert használ. 20. ábra. A pestszentlőrinci windprofiler A windprofiler az egyik nyalábot függőleges irányban bocsátja ki, a másik kettőt pedig a függőlegeshez képest rendszerint 15 fokkal északi, illetve keleti irányba döntve bocsátja ki a 24
25 rádióhullámokat. Így három különböző irányú szélsebesség-komponenset tudunk meghatározni, és ezekből az adatokból meg lehet határozni a szélirányt és szélsebességet. A hullámkibocsátás egy vízszintes síkú antennaszerkezeten történik meg, amelyeket elemi antennák alkotnak. A kibocsátott hullámok irányítását úgy érik el, hogy az antennasorokra a kimenő jelet fáziseltolással küldik rá. A windprofilerrel 15 km-es magasságig vagyunk képesek megadni szélprofilt, és ez a mérés mindössze néhány percet vesz igénybe, így folyamatos működtetéssel a magassági szél időbeli változását figyelhetjük meg, mint ahogy azt a 21. ábrán láthatjuk, ahol az x tengely az idő változását, az y tengely a magasságot mutatja. 21. ábra. Magassági szélprofil változása az idővel 25
26 4.2 Sodar (Sound detection and ranging): A légköri mikroturbulenciákról a hanghullámok is visszeverődnek. A sodar-nak nagyon hasonló a működési elve a windprofiler-hez képest, csak itt elektromágneses hullámok helyett akusztikus hullámokkal végezzük a szélprofilmérést. A sodar által kiadott hallható rövid hangimpulzusok a légkör különböző magasságában áramló levegőrétegről eltérő idő alatt verődnek vissza, a visszaverődő hangok földfelszínre való visszaérkezésének időtartama és a Doppler-effektus segítségével mérjük a magassági szélprofilt. A kibocsátott hanghullámoknak 1875 Hz-es frekvenciájúak és 340 m/s a terjedési sebességük. A sodar lényegesen olcsóbb, mint a windprofiler, de mérési tartománya 15 km helyett, csak 1 3 km magasságig terjed. Mivel a mérési tartomány korlátozva van, ezért legfőbb alkalmazási területe a felszínközeli szennyezőanyag-terjedés vizsgálata, melyet ipari létesítmények, atomerőművek környezetében használnak fel. A 22. ábrán a pestszentlőrinci Metek-típusú sodar-t láthatjuk. 22. ábra. A pestszentlőrinci Sodar 26
27 4.3 Lidar (Light detection and ranging): A lidar egy olyan aktív távérzékelési eszköz, mely a látható valamint a látható melletti ultraibolya és infravörös spektrumba tartozó elektromágneses hullámot bocsát ki. Ez a kibocsátott lézernyaláb a levegő molekuláiról és a lebegő részecskékről verődik vissza, ennek köszönhetően tudjuk meghatározni a felhőalap magasságát vagy tudjuk vizsgálni a légköri összetevőket és szennyezőanyagokat. Fontos a hullámhossz megválasztása, ugyanis amikor a sugárzás hullámhossza egybeesik a molekuláris anyagok egy vagy több jellemző spektrumvonalával, a sugárzás elnyelődik. A visszavert jelekben a hiányzó hullámhosszakból következtethetünk az adott anyag jelenlétére. A kibocsátott hullám energiája néhány mw-tól több 10 W-ig terjed. 23. ábra. Lidar 27
28 A lidar-t három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba azok a lidar-ok tartoznak, amelyek egy hullámhosszat használnak, ezek alkalmasak távolság mérésére. A második csoportba a szelektív elnyelésű lidar-ok tartoznak (Differential Absorption Lidar DIAL), ezek alkalmasak a légköri összetevő anyagok koncentrációjának és mennyiségének mérésére, ez a berendezés két különböző lézerhullámhosszat használ. A harmadik csoportba a Doppler Lidar (Doppler Wind Lidar DWL) tartozik, mely a légköri mozgások feltérképezésére alkalmas. A 23. ábrán egy LIDAR-t láthatunk működés közben, mely a légköri összetevőket vizsgálja. 4.4 Rass (Radio acoustic sounding system): A Rass egy windprofiler-ből és egy rádió adó és vevő berendezésből álló aktív távérzékelési eszköz. Működési elvének lényege, hogy a kibocsátott hanghullámok a légkör különböző rétegében eltérő mértékben terjednek, amit elektromágneses hullámokkal tapogathatunk le (24. ábra). 24. ábra. A Rass működése Ezáltal képet kapunk a vertikális szélprofilról valamint a hőmérsékleti rétegződésről is. Magyarországon jelenleg egy Waisala Lap 3000 típusú Rass üzemel Szegeden. 28
29 5. Összefoglalás Szakdolgozatomban áttekintést adtam a legfontosabb földbázisú távérzékelési eszközökről, melyek többségét hosszabb-rövidebb ideje hazánkban is használják. Áttekintettem az egyes műszerek történetét, valamint bemutattam a jelenlegi magyarországi helyzetet. A korszerű távérzékelési mérőeszközök segítségével egyre pontosabb képet kaphatunk az aktuális időjárási helyzetről, a mért adatokat numerikus előrejelzési modellekbe építve pedig pontosíthatók a meteorológiai előrejelzések. A távérzékelési eszközök legnagyobb előnye, hogy folyamatos és pontos mérést biztosítanak. Ennek köszönhetően a jövőben várhatóan egyre fontosabb szerepet kapnak az operatív meteorológiai mérésekben. Köszönetnyilvánítás: Szakdolgozatom elkészítésében rendkívül nagy szakmai segítséget nyújtott témavezetőm Dr. Mészáros Róbert, melyet ezúton is szeretnék megköszönni. A radar című fejezet megírásában komoly támogatást kaptam Dr. Ács Ferenc docenstől. A távérzékelési osztály vezetője Dr. Dombai Ferenc hasznos tanácsokkal segítette dolgozatom megírását. Mindkettőjük lelkiismeretes munkáját köszönöm. 29
30 Irodalomjegyzék Atlas, D., 1990: Radar in Meteorology. American Meteorological Society Ádám, R., 2007: A SAFIR villámlokalizációs rendszer pontosságának vizsgálata. Diplomamunka, Budapest Cobb, S., 2004: Weather radar development highlight of national severe storms laboratory s first 40 years. NOAA Magazine Dombai, F., 1998: Villámlokalizációs hálózat Magyarországon, A Természet Világa 1998/1. különszáma Dombai, F., 2006: Magyarországi SAFIR villámlokalizációs mérések megbízhatóságának értékelése és meteorológiai radar adatokkal való összehasonlító elemzéseinek tapasztalatai. Doktori értekezés, ELTE Természettudományi Kar Földtudományi Doktori Iskola Fényi, Gy., 1901a: Zivatarjelző készülék. Időjárás, 5., Fényi, Gy., 1901b: A zivatarok napi periódusa a kalocsai zivatarjelző alapján. Időjárás, 5., Fényi, Gy., 1901c: A zivatarjelző elméletéhez. Időjárás, 5., Flórián, E., 1970: A légköri elektromosság- és az ionoszféra kutatásának története in Fejezetek A Magyar Meteorológia Történetéből ( ), Fülöp, A., 2004: A SAFIR villámlokalizációs rendszer adatainak meteorológiai alkalmazása. Diplomamunka, Budapest Galló, V., 1964: Tapasztalatok az ötcsatornás villámszámlálóval. Időjárás, 68., Horváth, Á., 2006: A 2006 augusztus 20-i budapesti vihar időjárási háttere. Légkör 51., Horváth, Gy., 2001: Csapadék halmazállapot osztályozás a duál-polarizációs mérések alapján. Diplomamunka, Budapest Mezősi, M., 1958: A sferics meteorológiai alkalmazásáról. Időjárás, 62., Nagy, J., 1995: A digitális radarmérések alkalmazásának tapasztalatai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Belső kiadvány, Budapest Németh, P., 1998: A légkör függőleges szondázása, A Természet Világa 1998/1. különszáma Rajnai, M., 2003: Zivatarrendszerek elektromos aktivitásának követése villám- és radaradatok alapján. Diplomamunka, Budapest 30
31 Tompa, E., 2003: A radarhullámok légköri terjedésének hatása a radarmérések pontosságára. Diplomamunka, Budapest Horváth, Gy. és Nagy, J., 2005: A duál-polarimetrikus mérések alapelve, a paraméterek meteorológiai alkalmazása Sándor, V. és Wantuch, F., 2004: Repülésmeteorológia. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 272 oldal. Nagy, J. és Gyarmati, Gy. és Dombai, F., 1998: Radarok az időjárás megfigyelésében, A Természet Világa 1998/1. különszáma
Időjárási radarok és produktumaik
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Időjárási radarok és produktumaik Hadvári Marianna Országos Meteorológiai Szolgálat Távérzékelési Osztály 2018. október 6. Alapítva: 1870 Radio Detection And Ranging 1935
TGBL1116 Meteorológiai műszerek. Távérzékeléses technikák. Távérzékeléses technikák. Távérzékelés. Aktív távérzékelés 2008.11.20.
TGBL1116 Meteorológiai műszerek Távérzékeléses technikák a meteorológiában Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév Távérzékeléses technikák Légköri
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok
A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
Nagy csapadékkal kísért, konvektív rendszerek és időszakok
Nagy csapadékkal kísért, konvektív rendszerek és időszakok Seres András Tamás, Horváth Ákos, Németh Péter 39. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK Budapest, 2013. november 21. Az előadás tartalma A mezoskálájú
Radarmeteorológia. Makra László
Radarmeteorológia Makra László TARTALOM Bevezetés Interpretáció A radarok története Radar hardver Hogyan működik? Elmélet Gyakorlat Visszaverődési kép Radartípusok 1-2. Hagyományos radar Doppler radar
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés Általános tudnivalók k az INCA rendszerről és s az INCA pályp lyázatról Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA nowcasting
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
Intelligens Közlekedési Rendszerek 2
Intelligens Közlekedési Rendszerek 2 Máté Miklós 2016 Október 11 1 / 14 Szenzor (érzékelő): mérés, detektálás Mérés elmélet emlékeztető Jó mérőműszer tulajdonságai Érzékeny a mérendő tulajdonságra Érzéketlen
AMIRŐL A RADARTÉRKÉP MESÉL
AMIRŐL A RADARTÉRKÉP MESÉL Döményné Ságodi Ibolya Garay János Gimnázium, Szekszárd az ELTE Természettudományi Kar PhD hallgatója sagodi62@freemail.hu BEVEZETÉS A középiskolás tanulók számítógép-használati
AMIRŐL A RADARTÉRKÉP MESÉL WHAT THE RADARMAPS TELL US ABOUT
AMIRŐL A RADARTÉRKÉP MESÉL WHAT THE RADARMAPS TELL US ABOUT Döményné Ságodi Ibolya Garay János Gimnázium, Szekszárd ÖSSZEFOGLALÁS A fizika és a gyakorlati élet kapcsolatának erősítése segíthet a fizika
Zivatarok megfigyelése műholdadatok segítségével
Zivatarok megfigyelése műholdadatok segítségével WV képek elemzése potenciális örvényességi mezőkkel Simon André és Putsay Mária OMSZ Műholdképek és zivatarok elemzése Gyorsan fejlődő zivatarok korai felismerése:
ORSZÁGOS METEOROLÓGIA SZOLGÁLAT IDŐJÁRÁSI RADARHÁLÓZATÁNAK MÉRÉSEI
ORSZÁGOS METEOROLÓGIA SZOLGÁLAT IDŐJÁRÁSI RADARHÁLÓZATÁNAK MÉRÉSEI Szegedi Csaba, Dombai Ferenc, Csirmaz Kálmán, Németh Péter Országos Meteorológiai Szolgálat SZENTES-LAPISTÓ BUDAPEST POGÁNYVÁR NAPKOR
CÉLKOORDINÁTOROK alkalmazástechnikája CÉLKOORDINÁTOROK FELÉPÍTÉSI ELVE
Géczi József Dr. Szabó László CÉLKOORDINÁTOROK alkalmazástechnikája A rádiótechnikai célkoordinátorok (RCK) feladata azon szögkoordináták mérése, amelyek a távolságvektor koordinátor hossztengelyéhez viszonyított
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
Veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének repülésmeteorológiai vonatkozásai
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének repülésmeteorológiai vonatkozásai Horváth Ákos OMSZ Balatoni Viharjelző Obszervatórium Alapítva: 1870 Időjárási veszélyekre
Földfelszíni meteorológiai mérőműszerek napjainkban
Földfelszíni meteorológiai mérőműszerek napjainkban 2016.10.22. Gili Balázs Bevezetés Az Országos Meteorológiai Szolgálat több, mint 20 éve kezdte a mérőhálózat automatizálását. Ez idő alatt az érzékelők
A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése
A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése Lábó Eszter 1, Geresdi István 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
Földtudományi BSc METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések céljai: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
ORSZÁGOS METEOROLÓGIA SZOLGÁLAT IDŐJÁRÁSI RADARHÁLÓZATÁNAK MÉRÉSEI
ORSZÁGOS METEOROLÓGIA SZOLGÁLAT IDŐJÁRÁSI RADARHÁLÓZATÁNAK MÉRÉSEI SZEGEDI CSABA, DOMBAI FERENC, CSIRMAZ KÁLMÁN, NÉMETH PÉTER Országos Meteorológiai Szolgálat SZENTES-LAPISTÓ BUDAPEST POGÁNYVÁR NAPKOR
A Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai
A Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai Érdekel a viharvadászat? Szeretnéd minél közelebbről és minél eredményesebben megfigyelni a közeledő szupercellákat? Olyan eszközöket szeretnél használni,
Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze
Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban
LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM
Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
A hétvégi vihar ismertetése
A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:
Modern Fizika Labor. 17. Folyadékkristályok
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 11. A mérés száma és címe: 17. Folyadékkristályok Értékelés: A beadás dátuma: 2011. okt. 23. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése
Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
Geresdi István, Németh Péter, Ács Ferenc Seres András Tamás, Horváth Ákos
Veszélyes Időjárási jelenségek előrejelzése NOWCASTING Geresdi István, Németh Péter, Ács Ferenc Seres András Tamás, Horváth Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat, Pécsi Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem,
RFID rendszer felépítése
RFID és RTLS RFID rendszer felépítése 1. Tag-ek (transzponder) 2. Olvasók (interrogátor) 3. Számítógépes infrastruktúra 4. Szoftverek Tárgyak, élőlények, helyszínek azonosítása, követése és menedzsmentje
ORSZÁGOS METEOROLÓGIA SZOLGÁLAT IDŐJÁRÁSI RADARHÁLÓZATÁNAK MÉRÉSEI
ORSZÁGOS METEOROLÓGIA SZOLGÁLAT IDŐJÁRÁSI RADARHÁLÓZATÁNAK MÉRÉSEI HADVÁRI MARIANNA, SZEGEDI CSABA, CSIRMAZ KÁLMÁN, NÉMETH PÉTER Országos Meteorológiai Szolgálat SZENTES-LAPISTÓ BUDAPEST POGÁNYVÁR NAPKOR
Profik és amatőrök. A megfigyelés múltja, jelene és jövője
Profik és amatőrök A megfigyelés múltja, jelene és jövője World Weather Watch Világnap témája Az időjárás megfigyelése az élet- és vagyonvédelem szolgálatában 50 éves a WWW Marczell György Főobszervatórium
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék ELSŐDLEGES ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK 2. Inerciális rendszerek Távérzékelés Rádiótelefonok Mobil
Bottyán Zsolt egyetemi docens és Palik Mátyás egyetemi docens ZMNE, BJKMK, RLI, Repülésir. E-mail: bottyan.zsolt@zmne.hu
A REPÜLÉSMETEOROL SMETEOROLÓGIA OKTATÁSA A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Bottyán Zsolt egyetemi docens és Palik Mátyás egyetemi docens ZMNE, BJKMK, RLI, Repülésir sirányító és s Repülı-haj hajózó
INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. GPS, GPRS (mobilkommunikációs) ismeretek Helymeghatározás GPS rendszer alapelve GNSS rendszerek
A tanulók gyűjtsenek saját tapasztalatot az adott szenzorral mérhető tartomány határairól.
A távolságszenzorral kapcsolatos kísérlet, megfigyelés és mérések célkitűzése: A diákok ismerjék meg az ultrahangos távolságérzékelő használatát. Szerezzenek jártasságot a kezelőszoftver használatában,
Dr Horváth Ákos Füstoszlop Veszprém felett - az ipari baleset meteorológiai körülményei
Dr Horváth Ákos Füstoszlop Veszprém felett - az ipari baleset meteorológiai körülményei A veszprémi ipari park területén egy szigetelőanyagokat gyártó üzemben keletkezett tűzben az időnként 10-20 m magasságba
REPÜLÉSRE VESZÉLYES IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK MÉRÉSE A XXI. SZÁZADBAN (HAZAI KATONAI REPÜLŐTEREK METEOROLÓGIAI MÉRŐRENDSZEREINEK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI)
Péliné Németh Csilla Dr. Radics Kornélia REPÜLÉSRE VESZÉLYES IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK MÉRÉSE A XXI. SZÁZADBAN (HAZAI KATONAI REPÜLŐTEREK METEOROLÓGIAI MÉRŐRENDSZEREINEK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI) ÖSSZEFOGLALÁS
FMO. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya. Zárbok Zsolt osztályvezető 2015.10. 02..
FMO Földfelszíni Megfigyelések Osztálya Zárbok Zsolt osztályvezető 2015.10. 02.. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya Mottó: minden meteorológiai tevékenység alapja a megfigyelés Földfelszíni Megfigyelések
Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása
Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai
Az olvadási réteg detektálása csapadékban felhőalapmérők visszaszóródási adatsoraiból
Az olvadási réteg detektálása csapadékban felhőalapmérők visszaszóródási adatsoraiból Mester Máté Attila (OMSZ), Szabó Zoltán Attila Budapest, 2019 Az előadás vázlata I. Bevezető, Vaisala CL31 II. III.
Térinformatika és Geoinformatika
Távérzékelés 1 Térinformatika és Geoinformatika 2 A térinformatika az informatika azon része, amely térbeli adatokat, térbeli információkat dolgoz fel A geoinformatika az informatika azon része, amely
Dr.Tóth László
Szélenergia Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Amerikai vízhúzó 1900 Dr.Tóth László Darrieus 1975 Dr.Tóth László Smith Putnam szélgenerátor 1941 Gedser Dán 200 kw
Hangterjedés szabad térben
Hangterjeés szaba térben Bevezetés Hangszint általában csökken a terjeés során. Okai: geometriai, elnyelőés, fölfelület hatása, növényzet és épületek. Ha a hangterjeés több mint 100 méteren történik, a
A keveredési réteg magasságának detektálása visszaszóródási idősorok alapján
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT A keveredési réteg magasságának detektálása visszaszóródási idősorok alapján Timár Ágnes Alapítva: 1870 A planetáris határréteg (PHR) Mechanikus és termikus turbulencia
A ZMNE Repülésmeteorológiai Laboratóriuma
A ZMNE Repülésmeteorológiai Laboratóriuma A kezdetek A Repülésmeteorológiai Laboratórium kialakításának ötlete 2009 márciusában, a Repülésirányító és Repülő-hajózó tanszéken (Szolnok) született meg. A
A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE)
A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE) A szél mechanikai energiáját szélgenerátorok segítségével tudjuk elektromos energiává alakítani. Természetesen a szél energiáját mechanikus
Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.
Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16
1. A hang, mint akusztikus jel
1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem
IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI
FREKVENCIAGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÓSÁG IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI URH FM RÁDIÓADÓ Budapest 2008 március I. A frekvenciaterv követelményei és kötelező tartalma 1. Tervezési feladat A
Mechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.
Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben
Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;
Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; 21.5.28. Bevezetés: a városi hősziget Vizsgálatára alkalmas módszerek bemutatása Az általunk felhasznált
Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan
Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és
Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)
Optika gyakorlat 6. Interferencia Interferencia Az interferencia az a jelenség, amikor kett vagy több hullám fázishelyes szuperpozíciója révén a térben állóhullám kép alakul ki. Ez elektromágneses hullámok
Veszélyes időjárási jelenségek
Veszélyes időjárási jelenségek Amikor az időjárás jelentés életbevágóan fontos Horváth Ákos meteorológus Szélsőséges időjárási események a Kárpát medencében: Nagy csapadék hirtelen lefolyású árvizek (Mátrakeresztes)
A csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája
A csapadék nyomában bevezető előadás Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A csapadék fogalma A légkör vízgőztartalmából származó folyékony vagy szilárd halmazállapotú víz, amely a földfelszínre kerül. Fajtái:
Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgáló és Állapotellenőrző Laboratórium Atomerőművi anyagvizsgálatok Az akusztikus emisszió vizsgálata a műszaki diagnosztikában Anyagvizsgálati módszerek Roncsolásos metallográfia, kémia, szakító,
DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN
DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN KÖRÖSPARTI JÁNOS NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) Szaktanári továbbképzés Szarvas, 2017. december 7. A drónok használata egyre elterjedtebb
Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete
Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező
TGBL1116 Meteorológiai műszerek. A levegő mozgásának mérési elvei és eszközei. A szél definíciója. A szél definíciója. Mértékegysége.
TGBL1116 Meteorológiai műszerek A levegő mozgásának mérési elvei és eszközei Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A szél definíciója A levegő
Műszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 4. előadás Spektroszkópia alapjai Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék A fény elektromágneses
Hidegcseppek vizsgálata Európa térségében az ECMWF ERA Interim reanalízis alapján
Hidegcseppek vizsgálata Európa térségében az ECMWF ERA Interim reanalízis alapján Témavezető: Ihász István Készítette: Gaál Nikolett Tímea Környezettan BSc III. évf. meteorológia szakirány 2012.06.06 1
Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás
Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek
Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,
Épület termográfia jegyzőkönyv
Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett
ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN
9. ELŐADÁS ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN A logisztikai rendszerek irányításához szükség van az adatok továbbítására a rendszer különböző elemei között. Ezt a feladatot a különböző adatátviteli
KUTATÁSI JELENTÉS. Multilaterációs radarrendszer kutatása. Szüllő Ádám
KUTATÁSI JELENTÉS Multilaterációs radarrendszer kutatása Szüllő Ádám 212 Bevezetés A Mikrohullámú Távérzékelés Laboratórium jelenlegi K+F tevékenységei közül ezen jelentés a multilaterációs radarrendszerek
A teljes elektromágneses spektrum
A teljes elektromágneses spektrum Fizika 11. Rezgések és hullámok 2019. március 9. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A teljes elektromágneses spektrum 2019. március 9. 1 / 18 Tartalomjegyzék 1 A Maxwell-egyenletek
Műholdképek használata a hazai szinoptikus gyakorlatban
Műholdképek használata a hazai szinoptikus gyakorlatban Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat Az előrejelző rendelkezésére álló információtömeg Száramaztatott műholdas produktumok (SAFNWC) Műholdképek
Rezgések és hullámok
Rezgések és hullámok A rezgőmozgás és jellemzői Tapasztalatok: Felfüggesztett rugóra nehezéket akasztunk és kitérítjük egyensúlyi helyzetéből. Satuba fogott vaslemezt megpendítjük. Ingaóra ingáján lévő
Érzékelők csoportosítása Passzív Nem letapogató Nem képalkotó mh. radiométer, graviméter Képalkotó - Kamerák Letapogató (képalkotó) Képsíkban TV kamer
Monitoring távérzékeléssel - aktív digitális érzékelők (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési
közelnavigációs és a leszállító rádiólokációs rendszerek.
Közelnavigációs és leszállító rádiónavigációs rendszerek Dr. Seres György mérnök alezredes, a hadtudomány (haditechnika) kandidátusa 1. ábra; Repülőtér körzeti diszpécser rádiólokátor-állomás 1 - körfelderítő
ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek
ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát
Csillagászati eszközök. Űrkutatás
Csillagászati eszközök Űrkutatás Űrkutatás eszközei, módszerei Optikai eszközök Űrszondák, űrtávcsövek Ember a világűrben Műholdak Lencsés távcsövek Első távcső: Galilei (1609) Sok optikai hibája van.
Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel
Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika
SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE
SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-
Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata
XIII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata Készítették: André Karolina és Salavec Péter Fizika BSc, Meteorológia
A LUFFT GYÁRTMÁNYÚ FELHŐALAPMÉRŐ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
A LUFFT GYÁRTMÁNYÚ FELHŐALAPMÉRŐ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE SZINI HAJNALKA Országos Meteorológiai Szolgálat Távérzékelési osztály CEILOMETER ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI egyszerűbb, egy hullámhosszon működő elastic-backscatter
7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL
7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív
Balatoni albedó(?)mérések
Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Budapest, 2012. augusztus 30-31 PE Georgikon Kar menyhart-l@georgikon.hu Eredeti célkitűzés Balaton albedójának napi és éves menete Albedó paraméterezése
IDŐJÁRÁSI VESZÉLYJELZÉS, BALATONI VIHARJELZÉS. Horváth Ákos
IDŐJÁRÁSI VESZÉLYJELZÉS, BALATONI VIHARJELZÉS Horváth Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatórium e-mail: horvath.a@met.hu A balatoni viharjelzés: az első időjárási veszélyjelző
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya
Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12
Gravitációs hullámok Dr. Berta Miklós Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok 2016. 4. 16 1 / 12 Mik is azok a gravitációs hullámok? Dr. Berta Miklós: Gravitációs
Milyen színűek a csillagok?
Milyen színűek a csillagok? A fényesebb csillagok színét szabad szemmel is jól láthatjuk. Az egyik vörös, a másik kék, de vannak fehéren villódzók, sárga, narancssárga színűek is. Vajon mi lehet az eltérő
A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
Dr. Lakotár Katalin. A légköri elektromosság
Dr. Lakotár Katalin A légköri elektromosság -(-) és (-) töltésű részecskék élénk mozgások, ütközések miatt keverednek egymás hatását közömbösítik elektromosan semleges állapot -elektromosan töltött részecskék,
Sugárzásos hőtranszport
Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek
Távérzékelés. Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban
Távérzékelés Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban A távérzékelés Azon technikák összessége, amelyek segítségével információt szerezhetünk a megfigyelés tárgyáról anélkül, hogy azzal közvetlen
SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK
SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK Mészáros Róbert 1, Lagzi István László 1, Ferenczi Zita 2, Steib Roland 2 és Kristóf Gergely 3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Földrajz- és Földtudományi Intézet,
Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
Meteorológiai műszerek és mérőrendszerek
Meteorológiai műszerek és mérőrendszerek Mészáros Róbert Meteorológiai műszerek és mérőrendszerek Mészáros Róbert Szerzői jog 2013 Eötvös Loránd Tudományegyetem E könyv kutatási és oktatási célokra szabadon
A hiperspektrális képalkotás elve
Távérzékelési laboratórium A VM MGI Hiperspektrális laborja korszerű hardveres és szoftveres hátterére alapozva biztosítja a távérzékelési technológia megbízható hazai és nemzetközi szolgáltatását. Távérzékelés
MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK
MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK Kocsis Zsófia, Országos Meteorológiai Szolgálat 35. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2009. november 19-20. VÁZLAT Bevezetés Légköri gázok és a műholdak