Régiók, regionális együttműködés, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiák és fenntartható fejlődés

Átírás

1 Környezetelemzés II. Régiók, regionális együttműködés, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiák és fenntartható fejlődés 2015/2016. tanév I. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék

2 Regionális környezetelemzés II. 9. hét Régiók, regionális fejlesztések célja 10. hét A regionális fejlesztések jelenlegi értékelési módszerei. A stratégiai környezeti vizsgálat 11. hét Fenntarthatósági indikátorok. Finanszírozási formák 12. hét Területi tervezés folyamata 13. hét II. zárthelyi dolgozat 14. hét Beszámolók

3 Tartalmi áttekintés Fenntarthatóság Fenntartható fejlődés Erős és gyenge fenntarthatóság Időbeli és térbeli fenntarthatóság Régiók Régió fogalma Regionális fejlődés Regionalizmus EU politikák, alapelvek A területi tervezés térségi szintjei (NUTS-rendszer) Együttműködési szintek Régiók Magyarországon A regionális fenntarthatóság elvei Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiák

4 Fenntarthatóság

5 Fenntartható fejlődés Folyamat Térségi fenntartható fejlődés Fejlesztési terv előtt önvizsgálat Milyen mértékben veszi igénybe a bioszféra különféle termékeit és szolgáltatásait? Arányban van-e az igénybevétel mértéke a nagyságrenddel? Az elért életminőség szinten tartása vagy növelése mellett csökkenthető-e az igénybevétel?

6 Fenntartható fejlődés erőforrásai Mindazon tényezők, amelyeket megfelelő korlátok között hasznosítva javul a település vagy térség lakóinak életminősége, miközben a bioszféra igénybevétele összességében csökken

7 Fenntarthatóság Hogyan biztosítható egy adott térben és időben elhelyezkedő konkrét rendszer hosszú távú fennmaradása? Meddig és mi módon képes fenntartani önmagát egy általános, energetikailag nyitott komplex rendszer? Mitől függ egy rendszer élettartama? Lehet embertől független természeti folyamatok és/vagy Emberi cselekvések szándékolatlan következménye Lehet célszerű, tudatos emberi tevékenység eredménye is (=fenntartható fejlesztés)

8 Fenntarthatóság Ökológiai és biológiai rendszerek egészség fogalma = fenntarthatóság koncepciója Ami nem növekszik, az gazdasági értelemben csődbe jut a Föld esetében ez éppen fordítva van! Túllövés, megszaladás jelensége Fejlődés és növekedés mértékek és értékek változása Fenntartható fejlődés kritika

9 Életszínvonal - életminőség Életszínvonal: a piacon értékesített javakhoz való hozzájutás mértéke JÓLÉT Növekedése, csökkenése egyenesen arányos a felhalmozott vagyon pénzben kifejezett vásárlóértékével Életminőség: szükségletekből vezethető le JÓL-LÉT Egy ember életminősége azt fejezi ki, hogy a mérés pillanatában szükségletei milyen arányban és mértékben vannak kielégítve A boldogságnak nincs köze ranghoz és vagyonhoz: egyszerűen csak harmónia dolga. (Lao Ce)

10 Gyenge fenntarthatóság a természeti tőkeveszteségek elfogadhatóak, ha azonos mennyiségű vagy értékű, ember által előállított tőke pótlásával ellensúlyozzuk azokat nem veszi figyelembe, hogy a természeti tőke-veszteségeknek van egy határa, amely a Földi élet fenntartásához szükséges a helyettesíthetőség korlátozott

11 Erős fenntarthatóság a gazdasági alrendszer feladata a társadalom szükségleteinek kielégítése a társadalmi szükségletek és igények kielégítésének a környezet eltartó-képessége szab korlátot az emberi tevékenységek összessége: a földi környezet egy alrendszere a gazdaság méretét nem lehet a végtelenségig növelni kritikus szint: amely alá a természeti tőke nem csökkenhet

12 Erős és gyenge fenntarthatóság

13 Időbeli és térbeli fenntarthatóság Intergenerációs vonatkozás Időbeli Fenntartható fejlődés fogalomköre Intragenerációs összefüggés Térbeli Egyidőben élők között kialakuló kapcsolatok úgy elégítsük ki saját igényeinket, hogy közben ne akadályozzuk mások lehetőségét saját igényeik kielégítésében A veszélyeztetettség fordítottja is előfordulhat

14 Régiók

15 Régió Emberi társadalmak kialakulásától egyes területeken viszonylagosan több ember él, mint másutt bizonyos térségek, települések gazdagabbak, illetve nagyobbak, mint mások, sok vagy kevés az ipar, a közlekedési hálózatok, stb. hol sűrűbbek, hol ritkábbak Nincs azonnali és közvetlen kapcsolat a gazdasági fejlődés és a környezeti állapot között mind a fejlett, mid az elmaradott térségek lehetnek kedvező, de problémás környezeti állapotban is

16 Régió Regere = kormányozni, uralkodni (latin) Hétköznapi fogalomhasználatban területegység, térség, vidék, övezet, táj, körzet szinonimája Területi tudományokban lehatárolt térrész, a környezetétől bizonyos természeti, társadalmi, gazdasági tényezők révén elkülönülő területi egység, általában a nemzeti és a települési szint között Regionális politikában az ország és a település közötti területi szint (regionális szint) egysége, mely lehet közigazgatási vagy nem közigazgatási funkciójú egység.

17 Régiók kialakulásának okai Politikai okok egy adott állam területén belül, az állam feladatoktól való tehermentesítésére, a különböző közigazgatási funkciók elosztására földrajzilag elhatárolt területi egységek (tartomány, megye, járás) kialakítása történik meg Gazdasági okok azonos gazdasági szerkezet, jelentős gazdasági potenciál vagy valamilyen ökonómiai elvek alapján Kulturális okok értékek azonossága, alkotóelemeinek fenntartása Fejlesztés, jövőépítés érdekében területfejlesztési régiók elmaradottságuk, ágazati válságaik, egyoldalú gazdaságszerkezetük vagy a munkanélküliek magas száma miatt szorulnak megújításra

18 Föld Regionális különbségteremtő Csillagászati, földrajzi totalitása földrajzi zonalitás, klímazónák Felszín domborzati és makroformáinak eltérése Vertikális zonalitás kedvező/kedvezőtlen Geológiai felépítés Készletek potenciális hasznosíthatósága erősen különböző Természeti erőforrások Megújuló, meg nem újuló A természeti jószágokban való szegénység vagy gazdagság potenciális egyenlőtlenségteremtő

19 Regionális fejlődés Valamely területre jellemző változások összessége A térben egyenlőtlenül megy végbe Egy ország egészére, különböző részeire, településcsoportokra, településekre Tartalmilag természeti erőforrások népesség termelés, infrastrukturális hálózatok és ellátó intézmények Szerkezeti változtatás hosszú idő és igen jelentős anyagi, szellemi ráfordítás csak egy bizonyos idő után módosul egy bizonyos társadalmi vagy gazdasági változás nyomán

20 Regionális fejlődés természeti feltételek Abszolút hatás Vannak olyan természeti feltételek, amelyek egyáltalán kizár bármilyen emberi tevékenységet Relatív hatás Kedvező lehetőséget ad

21 Regionális fejlődés társadalmi összefüggések Jelentősen változó feltételeket teremthetnek Növekvő szabadidő Energia- vagy területtakarékossági követelmények Ember = társas lény Spontán tömörülés, koncentrálódás folyamata jól nyomon követhető Területi munkamegosztás, a nagyipari termelés megjelenése területi koncentráció Egyenlőtlen fejlődés, különböző fejlettségi színvonalú területek és elmaradott területek

22 Regionális együttműködés Régiók szükségessége A területfejlesztési feladatok jelentős része megyei, illetve kistérségi szinten nem, vagy csak kis hatékonysággal látható el Regionális együttműködés Térségi adottságok hatékonyabb kihasználására A térség népessége szociális viszonyainak javítására A meglévő infrastruktúra jobb hasznosítására Az újonnan kiépítendő ellátó kapacitások összehangolt tervezésére, kivitelezésére, működtetésére és fejlesztésére Határon túli kapcsolatok szorosabbá tételére

23 Területfejlesztési politikák Területfejlesztés EU-ban: regionális fejlesztés közhatalom gazdasági intervenciója beavatkozás a kialakuló területi folyamatokba Fő célja a területi egyenlőtlenségek lehetőségek szerinti kiküszöbölése elmaradott térségek felzárkóztatása Nincs minden országnak területfejlesztési politikája óriási társadalmi különbségek alakulhatnak ki a fejlett és fejletlen országrészek között polgárháborúk (Ázsia, Afrika, Dél- Amerika)

24 Területfejlesztési politikák Beavatkozás megtermelt javak újraelosztásával elvonás a gazdaság sikeres szereplőitől Kit támogassanak a forrásokkal? Rossz hatékonyság, elavult termelés, de a támogatás segít a fennmaradásban Ígéretes lehetőségek, fogyatékos források A területi egyenlőtlenségek leküzdését szolgálja a fejlettségi különbségek mérséklése révén

25 EU támogatási politikája Regionális együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása az adott térségek mozgósítsák tartalékaikat, a térségben fogalmazzák meg fejlesztési céljaikat, és ehhez kérjék a központi unió támogatásokat Az EU támogatások felhasználásnak hatékonysága ha azokat a fenntartható fejlődésben lemaradt területek felzárkózására fordítják területi kiegyenlítés: gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is eredményesnek tekinthető EU területfejlesztési politikája regionális politika

26 Az EU regionális politikájának alapelvei Szubszidiaritás és decentralizáció A döntéseket és a végrehajtást arra a szintre kell helyezni, amely a legnagyobb rálátással és kompetenciával rendelkezik Partnerség Korrekt együttműködés a célkitűzéstől a megvalósításig A fejlesztésben érdekeltek teljes körének bevonása a döntési folyamatokba közös döntés (horizontális és vertikális)

27 Az EU regionális politikájának alapelvei Programozás Fejlesztési feladatok meghatározása az egész területi egységre Célorientált folyamat elkerülhető, hogy párhuzamosan egyedi beruházások sokasága valósuljon meg Koncentráció és addicionalitás Közösségi támogatás: nemzeti területfejlesztési források kiegészítése Az eszközöket mindig a program megvalósítása szempontjából legnagyobb hatékonyságot ígérő fejlesztésre kell fordítani

28 NUTS rendszer (Eurostat) Az országonként eltérő térfelosztási rendszerek egységesítése NUTS rendszer Elsősorban elemzési-statisztikai osztályozási rendszer Ma már alapja a területi tervezésnek és a regionális fejlesztési politikának is Az EU területi-statisztikai szabályozási rendszere A közigazgatási térbeosztás alapján vagy annak figyelembevételével lehatárolt, átfedés-mentes, normatív típusú, intézményesített határú, az egyes tagállamok által meghatározott területi struktúra

29 NUTS rendszer (Eurostat) Nomenclature of Territorial Units for Statistics (NUTS) Statisztikai Célú Területi Egységek Kódjegyzéke Az EU által készített földrajzi alapú kódolási rendszer Elemzési-statisztikai célú területi osztályozás Közigazgatási területbeosztás alapján Átfedés-mentes Intézményesített határú a rendszert statisztikai célból, az országok adminisztratív egységeinek azonosítására hozták létre Területi-statisztikai adatgyűjtés és információs rendszer Regionális gazdasági-társadalmi elemzések és tervezés Strukturális alapokból nyújtott támogatások területi megosztásának alapja

30 NUTS rendszer (Eurostat) Magyarország a NUTS rendszer bevezetésében alapvető szerepet játszott, hogy az illeszkedjen a korábban kialakított trészervezési struktúrákhoz Az 1059/2003/EK rendelet (2003. május 26.) egységesítette a szinteket, keretszámokat határozott meg, részletes eljárási szabályokat írt elő A társadalmi-gazdasági tér alapkategóriái a NUTS rendszer szintjei A környezet- és természetvédelem minden szektorában jól kimutathatók a regionális összefüggések, amelyek szorosan kapcsolódnak a társadalmi-gazdasági folyamatokhoz

31 Az egyes területi egységek átlagos méretének népesség-küszöbértékei NUTS területi egységek kialakítása európai szintű összehasonlíthatóság közel azonos népességszám népességszám-határok (tervezési-statisztikai régiók) NUTS 1: 3-7 millió fő NUTS 2: 800 ezer-3 millió fő NUTS 3: 150 ezer-800 ezer fő

32 A területi tervezés térségi szintjei NUTS 1 (3 országrész) kezdetben az egész ország területét magában foglalta Dunántúl Közép-Magyarország (Budapest és Pest Megye) Alföld, Észak-Magyarország NUTS 2 (7 tervezési-statisztikai régió) NUTS 3 (20 megyék és Budapest) Helyi szint: LAU 1 és 2 (Local Administrative Unit) korábban: NUTS 4 (kistérség - 174) és NUTS 5 (település ) A magyar közigazgatásban nincs régió mint közigazgatási egység, 3-3 megye alkotja a tervezési régiókat

33 NUTS 1 Országrészek NUTS 2 Régiók NUTS 3 Megyék és a főváros NUTS 1-3 és LAU 1 Kistérségek

34 A magyar területi egységek NUTS-osztályozása a lakónépesség (ezer fő) alapján

35 A regionális fejlesztés magyarországi intézményrendszere Egység neve NUTS szint Egységek száma Típus Helyi önkormányzat (települések) Statisztikai kistérség (helyi ök-i egység) NUTS NUTS Önkormányzati, közigazgatási szint Nem-közigazgatási, tervezési szint Megye NUTS Bp Régió NUTS 2 7 Országrész NUTS 1 3 Önkormányzati, közigazgatási szint Nem-közigazgatási, tervezési szint Kormányzati és tervezési szint

36 Régiók Magyarországon Tervezési-statisztikai régió több megyére kiterjedő egység, amelynek határai egybeesnek a jelenlegi megyehatárokkal Fejlesztési régió egy vagy több megyére (a fővárosra) vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő egység együtt kell kezelni a területet valamilyen probléma szempontjából a NUTS rendszerbe nem illeszthető be

37 Együttműködési szintek Célja a térségi adottságok hatékonyabb kihasználása a térség népessége szociális viszonyainak javítása a meglévő infrastruktúra jobb kihasználása az újonnan kiépítendő ellátó kapacitások összehangolt tervezése, kivitelezése, működése, fejlesztése a nemzetiségi határon túli kapcsolatok szorosabbá tétele Regionális együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználását EU-követelmény az adott térségek mozgósítsák tartalékaikat a térségben fogalmazzák meg fejlesztési céljaikat és ehhez kérjék a központi uniós támogatásokat

38 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiák

39 NFFS Jelenleg alkalmazott technikai-társadalmi civilizációs megoldások tarthatatlansága Társadalmi mechanizmusok kifejlesztése és alkalmazása a szükséges változások tudatos megvalósítását eredményezhetik egyik kulcsfontosságú eleme a fenntartható fejlődési stratégiák megjelenése

40 NFFS Brundtland-jelentés a világnak gyorsan ki kell dolgoznia olyan stratégiákat, amelyeknek segítségével az egyes országok kiszakadnak a jelenlegi, gyakran romboló fejlődési folyamatukból, és a harmonikus fejlődés útjára lépnek

41 NFFS EU Fenntartható Fejlődési Stratégia 2001 júniusa Göteborgi Csúcs pozitív hosszú távú jövőképet kínál az EU-nak egy sikeresebb és igazságosabb társadalomról, egyúttal egy tisztább, biztonságosabb és egészségesebb környezet ígéretével - egy társadalomról, amely jobb életminőséget biztosít számunkra, gyermekeinknek és unokáinknak hosszú távon a gazdasági növekedésnek, a társadalom összetartásának és a környezet védelmének együtt kell haladni A z EU FFS-ja a FF politikák egyik legfontosabb eszköze Mára mind a 27 tagország rendelkezik NFFS-val Magyarország: június 29. Néhány ország egy vagy több alkalommal már át is dolgozta

42 NFFS Magyarország: június /2007. (VII. 9.) Korm. Határozat EU tagállamok közül szinte utolsóként 100/2007. (XI. 14.) OGY határozat: Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács

43 NFFS a társadalom erőfeszítéseinek mozgósítása és összpontosítása a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében koordinált, társadalmi részvétellel zajló, iteratív, gazdasági, környezeti és társadalmi célok elérését kiegyensúlyozott és integrált módon szolgáló gondolkodási és cselekvési folyamat Lényege: a kormányzat és egyéb szereplők döntéseinek integrálása a gazdasági, társadalmi és ökológiai szférába, és valamennyi politika hosszabb távú következményeinek figyelembe vétele egy folytonos fejlesztési folyamat, amely társadalmi részvétel mellett fogalmaz meg víziókat, konkrét célkitűzéseket és általános célokat a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban, és amely koordinálja és értékeli a megvalósítást

44 A fenntartható fejlődés alapelvei A holisztikus megközelítés elve A dolgokat egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek egymással szoros kölcsönhatásban állnak A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve A jelen nemzedékek fejlődési és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket Társadalmi igazságosság elve Mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat

45 A fenntartható fejlődés alapelvei Tartamosság elve Az erőforrások tartamos kezelése figyelembe veszi a környezet eltartó-képességének korlátait Integráció elve A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni Helyi erőforrások hasznosításának elve Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére

46 A fenntartható fejlődés alapelvei Társadalmi részvétel elve Mindenki számára biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a társadalmi-gazdasági közéletre, a döntéshozatali folyamatokra, a környezetre vonatkozó információkhoz Társadalmi felelősségvállalás elve A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve ki kell küszöbölni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait

47 A fenntartható fejlődés alapelvei Elővigyázatosság és megelőzés elve Ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetősége merül fel, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a környezetromlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályozó, hatékony intézkedések elhalasztására A szennyezők fizet elv Az áraknak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, illetve hatásaik valós költségeit a társadalom számára

48 Köszönöm a figyelmet!