A környezetelemzés fogalma, céljai. A környezetelemzés és a fenntartható fejlődés összefüggése.

Átírás

1 Környezetelemzés alapjai A környezetelemzés fogalma, céljai. A környezetelemzés és a fenntartható fejlődés összefüggése. 2014/2015. tanév II. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (buruzs@sze.hu) SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék

2 Elérhetőségek Buruzs Adrienn Szoba: D buruzs@sze.hu Konzultációs időpont: kedd és előadások után

3 Tematika 8. A környezetelemzés fogalma, céljai. A környezetelemzés és a fenntartható fejlődés összefüggése. 9. A környezetelemzési modellek, értékelési módszerek kialakulása; szempontok, kockázatok elemzése 10. A gazdasági és társadalmi rendszerek hatása a bioszférára. A fenntartható fejlődés megvalósítása: a társadalmi és gazdasági rendszerek fejlődése, szerveződése és működése 11. A környezetelemzés információigénye, indikátorok. 12. Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 13. Az előadás elmarad (május 1.) 14. II. zh

4 A környezetelemzés fogalma, célja, eszköztára I. A környezet állapota folyamatosan változik, alakul geomorfológiai, bioszféra-formáló események társadalmi, gazdasági tevékenységek hatásai a hulladék nagyarányú és folytonos növekedése Környezeti minőség iránti igény Környezetvédelem eredményessége = objektív természeti és társadalmi feltételek (tudományos háttér) 4

5 A környezetelemzés fogalma, célja, eszköztára II. A probléma(tér) többrétű 1. a környezeti elemek, erőforrások használata összefüggéseinek feltárása; 2. az ebből adódó következtetések, követelmények, politikai szándékok és 3. az ezeket hordozó jogi, közgazdasági, igazgatási szabályok megfogalmazása; a mit akarunk és hogyan alternatívák kidolgozása A környezetvédelmi, állapotjavítási célokat a társadalmigazdasági reálfolyamatok szférájában lehet csak megvalósítani 5

6 A környezetelemzés fogalma, célja, eszköztára III. 1. Környezetelemzés különböző szaktudományok, kutatási eredmények együttes interdiszciplináris szemléletű integrálása a környezeti szférákban (talajban, vízben, levegőben) végbemenő állapotváltozások és az ezeket nagyrészt kiváltó gazdasági, társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak elemzése a végbemenő folyamatok megismerhetők és leírhatók lesznek; a hatások számíthatók és prognosztizálhatók 6

7 A környezetelemzés fogalma, célja, eszköztára IV. A környezetelemzés eszköze matematikai alapokra épülő szakértői rendszer, amely alkalmas 1. a környezet állapotát értékelni, 2. környezetet érő káros hatásokra bekövetkező állapotváltozások azonosítani, 3. a hatások okait jelentő társadalmi, gazdasági, technológiai folyamatok összefüggéseit elemezni 7

8 A fenntartható fejlődés Fenn kell tartani a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat és meg kell őrizni a minőségüket Az egyes erőforrásokból befolyó javak/szolgáltatások szintjét kell fenntartani 8

9

10 A fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket Brundtland, 1987 "A fenntartható fejlődés a folyamatos szociális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak." Daly, 1991 nem igényli szükségleteink korlátozását.

11 A környezetvédelem nem azonos a fenntartható fejlődéssel A környezetvédelem célja a környezeti problémák megelőzése, csökkentése, megoldása Alapkérdése a hogyan a környezet állapota, minősége A fenntartható fejlődés célja a környezeti és társadalmi problémák elkerülése megfontolt döntések által Alapkérdése a mit és a miért a rendelkezésre álló erőforrások tartamos használata 11

12 A fenntartható fejlődés Fenntarthatóság = egy folyamat eredménye Intergenerációs (időbeli) összefüggés: a ma élőkre vonatkozóan ír elő kötelezettséget a későbbi generációk irányában Intragenerációs (térbeli) követelmény (kétirányú) Növekedés = nagyobbá válni (mennyiség) Fejlődés = jobbá válni (minőség) A fejlődés életminőség kérdése. Az élőlények növekedése egy idő után leáll. A fejlődés viszont soha nem fejeződik be 12

13 Fenntarthatóság Hogyan biztosítható egy adott térben és időben elhelyezkedő konkrét rendszer hosszú távú fennmaradása? Meddig és mi módon képes fenntartani önmagát egy általános, energetikailag nyitott komplex rendszer? Lehet embertől független természeti folyamatok és/vagy Emberi cselekvések szándékolatlan következménye Lehet célszerű, tudatos emberi tevékenység eredménye is (=fenntartható fejlesztés)

14 Fenntarthatóság Ökológiai és biológiai rendszerek egészség fogalma = fenntarthatóság koncepciója Ami nem növekszik, az gazdasági értelemben csődbe jut a Föld esetében ez éppen fordítva van! Túllövés, megszaladás jelensége Fejlődés és növekedés mértékek és értékek változása Fenntartható fejlődés kritika

15 Életszínvonal - életminőség Életszínvonal: a piacon értékesített javakhoz való hozzájutás mértéke JÓLÉT Növekedése, csökkenése egyenesen arányos a felhalmozott vagyon pénzben kifejezett vásárlóértékével Életminőség: szükségletekből vezethető le JÓL-LÉT Egy ember életminősége azt fejezi ki, hogy a mérés pillanatában szükségletei milyen arányban és mértékben vannak kielégítve A boldogságnak nincs köze ranghoz és vagyonhoz: egyszerűen csak harmónia dolga. (Lao Ce)

16 Gyenge fenntarthatóság a természeti tőkeveszteségek elfogadhatóak, ha azonos mennyiségű vagy értékű, ember által előállított tőke pótlásával ellensúlyozzuk azokat nem veszi figyelembe, hogy a természeti tőkeveszteségeknek van egy határa, amely a Földi élet fenntartásához szükséges a helyettesíthetőség korlátozott

17 Erős fenntarthatóság a természeti tőke értéke nem csökkenhet a gazdasági alrendszer feladata a társadalom szükségleteinek kielégítése a társadalmi szükségletek és igények kielégítésének a környezet eltartó-képessége szab korlátot az emberi tevékenységek összessége: a földi környezet egy alrendszere a gazdaság méretét nem lehet a végtelenségig növelni kritikus szint: amely alá a természeti tőke nem csökkenhet

18 Erős és gyenge fenntarthatóság

19 Mi a fejlődés? Fejlődés a környezethez való alkalmazkodóképesség javítása egy jobb teljesítmény elérése érdekében az alkalmazkodás során jön létre (a rendszer megtanul bizonyos változásokhoz alkalmazkodni) Miért kell fejlődni? Alkalmazkodni kell a folyton változó környezethez Mi a fejlettség mértéke? A környezethez való sikeres alkalmazkodás

20 A fenntartható fejlődés értelmezése A fenntartható fejlődés három feltétele A megújuló erőforrások felhasználási üteme nem haladhatja meg azok regenerálódási ütemét A nem megújuló erőforrások felhasználási üteme nem haladhatja meg a megújuló helyettesítők megújulási ütemét A szennyezőanyag kibocsátásának üteme nem haladhatja meg a környezet asszimilatív kapacitását Erőforrás-szűkösség a készletek csökkennek és romlik a minőségük 20

21 A fenntartható fejlődés értelmezése Adott terület eltartóképessége az a populáció, ami az adott területen hosszú távon képes megélni anélkül, hogy az adott terület károsodna A Föld eltartó-képessége hány ember számára nyújt kedvező életfeltételeket? Milyen fejlődési útra lépnek pl. a harmadik világ országai? Nem tudjuk, hogy a jövő generációi milyen nyersanyagokat fognak használni 21

22 A fenntartható fejlődés értelmezése Optimista felfogás a felfedezése az embertől származnak, és ha vannak elegen, akik az adott cél érdekében gondolkodnak megoldják a problémát Pesszimista felfogás minden termelésnövekedésnek két hatása van energiát és anyagot igényel a környezettől növeli a környezet hulladékasszimiláló kapacitásának terhelését (reciklálás mennyiségi korlát) 22

23 Eltartóképesség gazdaság Egyes mennyiségek fizikai határai együtt nőnek a gazdasággal (pl. a föld termőképessége) - terméketlennek tekintett területek művelésbe vonásával (extenzív), - a termőképesség műtrágyázással, öntözéssel való növelésével, az alkalmazott vetőmag megválasztásával, az agrotechnika javításával (intenzív) 24

24 Eltartóképesség gazdaság Logaritmikus növekedés: a gazdaság és a népesség egy ideig exponenciálisan nő, majd a növekedés leáll kialakul egy állandónak tekinthető állapot (feltételezi, hogy a környezet eltartó-képességének fizikai határai által közvetített jelzések a gazdaság azonnali reagálását váltják ki) 25

25 Eltartóképesség gazdaság A gazdaság méretei meghaladják az eltartóképességet (a visszajelzések és a beavatkozások késnek), de a határok gyorsan regenerálódnak egy rövidülő amplitúdójú ingadozással a gazdaság és az eltartóképesség egyensúlyba kerül a tenger halállománya a túlhalászás következtében fogy, de a halászat korlátozása esetén néhány év, esetleg évtized alatt a halállomány nagysága visszaáll 26

26 Eltartóképesség gazdaság Katasztrófa modell: a visszajelzés, illetve a beavatkozás késése miatt a folyamatok olyan mértékű károsodást okoznak az eltartó képességben, amit a természeti folyamatok már nem képesek regenerálni a rendszer degradálódik és eltartó-képessége csökken (pl. sivatagosodás túlzott legeltetés) 27

27 A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata A GDP és a szennyezés egy bizonyos fejlettségi szintig együtt nő, még akkor is, ha a társadalom megkezdi az erőfeszítéseket a környezet védelme érdekében 28

28 Visszacsatolások 29

29 Eltartóképesség Forrás: Gyulai (2000)

30 Köszönöm a figyelmet!

31 A holisztikus megközelítés elve

32 A holisztikus megközelítés elve A dolgokat egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek egymással szoros kölcsönhatásban állnak A fejlődés, a környezet ügye is együtt kezelendő minden jelenségnek oka van (sivatagosodás, éhínség, stb.) Jelenlegi környezetvédelem: károk elhárítása, és nem megelőzése csővégi megoldások; hosszú távon lehet rendkívül káros! Nem technikai válasz, hanem: okokat feltárni a társadalom és a természet között új kapcsolatrendszert létesíteni Probléma térbeli, időbeni tologatása (hulladék elhelyezése)

33 A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve

34 A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve A jelen nemzedékek fejlődési és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket

35 Társadalmi igazságosság elve Tartamosság elve

36 Társadalmi igazságosság elve Mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat Tartamosság elve Az erőforrások tartamos kezelése figyelembe veszi a környezet eltartó-képességének korlátait

37 Integráció elve

38 Integráció elve A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni

39 Helyi erőforrások hasznosításának elve Társadalmi részvétel elve

40 Helyi erőforrások hasznosításának elve Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére Helyi, alkalmazkodott kultúrák megtalálták a hozzáférhető erőforrások hasznosításának legjobb módját Szállítási, közlekedési lehetőségek hiánya (nem élhettek külső forrásokkal) Húsvét-sziget Mobilizáció: az ember összevegyíti a különböző kultúrákat, nyersanyagokat, energiahordozókat Hozzányúl mások erőforrásaihoz (területi gyarmatosítás) tőkekihelyezés (a gyarmatosítás legszalonképesebb eszköze) a fejlődő világ maga is vágyik erre (a kihelyezett tőke és technológia lehetőséget ad a más erőforrásaiból való gyarapodásra ál-fejlődés Hulladékgazdálkodás: nem csökkentés, hanem üzlet Városfejlesztés, kommunális ellátás: dráguló tömegközlekedés egyéni közlekedés

41 Társadalmi részvétel elve

42 Társadalmi részvétel elve Mindenki számára biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a társadalmi-gazdasági közéletre, a döntéshozatali folyamatokra, a környezetre vonatkozó információkhoz

43 Társadalmi felelősségvállalás elve

44 Társadalmi felelősségvállalás elve A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve ki kell küszöbölni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait

45 Elővigyázatosság és megelőzés elve

46 Elővigyázatosság és megelőzés elve Ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetősége merül fel, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a környezetromlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályozó, hatékony intézkedések elhalasztására

47 A szennyező fizet elv

48 A szennyezők fizet elv Az áraknak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, illetve hatásaik valós költségeit a társadalom számára

49 Tartamosság elve

50 Tartamosság elve Erőforrásokkal való tartamos bánásmód szerény célkitűzés; mi teli éléskamrát kaptunk örökségül Megőrzés eszköze a szabályozás Tarra rágott lombkorona: a táplálék mennyiségének fizikai korlátozottsága negatív feed-back; a felszaporodó egyedszámot követik a predátorok és a paraziták negatív visszacsatolás Közlekedés negatív hatásainak kiiktatása: katalizátor és ólommentes benzin alkalmazása, vadátjáró építése, hangfogó falak máshol, másféle problémát gerjesztünk Önmagunk korlátozásának hiánya legjelentősebb akadálya a fenntartható fejlődésnek Európai, amerikai ember: nem hiszi el, hogy anyagi javak nélkül is létezik boldogság tudomány és technika mindenhatósága Más népek: értékek kultúrában, történelemben

51 A természeti erőforrások egyidejű használatának és megőrzésének elve

52 A természeti erőforrások egyidejű használatának és megőrzésének elve Globális szemlélet A fele földet tegyük félre, a másik felét fogyasszuk el minden erőforrással fenntartható módon gazdálkodjunk Természetvédelem Kegygyakorlás: félretesz néhány %-ot, és azt eredetiségében megőrzi A világ akkor is változna, ha nem lenne ember a megőrzés ellentmond a rendszer természetének

53 A megelőzés és az elővigyázatosság elve

54 A megelőzés és az elővigyázatosság elve Ha kellőképpen elővigyázatosak vagyunk, akkor meg is őrizzük a rossz bekövetkeztét Elővigyázatosság: azért, mert nem ismerjük a probléma minden okát, nem szabad halogatnunk annak felszámolását Megelőzés: ne akkor próbálunk meg egy-egy problémát orvosolni, amikor az már bekövetkezett vegyszerek jólét fokozása, egészség veszélyeztetése

55 Az alkalmazkodási formák megőrzésének elve

56 Az alkalmazkodási formák megőrzésének elve Alkalmazkodás: minden élőlény alapvető tulajdonsága egyegy faj fennmaradásának függvénye (evolúció: a folytonos környezeti változásra adott válasz) Számos alkalmazkodási forma: sikeresek, dominánsak / elnyomottak, vegetálnak A környezet változása megváltoztathatja az esélyeket Emberi társadalmak: alkalmazkodott kultúrák sokasága Egy-egy megfelelő környezetben optimális válasz a sikeres létezés érdekében

57 A környezetadekvát hasznosítás elve

58 A környezetadekvát hasznosítás elve Ökológiai rendszer: ha nem alkalmas valamely vágyunk teljesítésére alkalmassá tesszük állandó energia-befektetés (öntözés, lecsapolás, energia odavitele természetes környezet átalakítása) Legnagyobb energiapazarlás Fokgazdálkodás: ökológiai körülmények által kínált lehetőségekre épül Amit víz borított vízzel fedett használat Vízzel fedett részek vízjárásnak megfelelően Lakóhely felépítése az ember alkalmazkodott a vízjáráshoz, nem azt próbálta önmagához idomítani Nedves területek lecsapolása: állandó pénz-, energia- és munkabefektetés eredménye kétséges Az átalakított rendszerek fenntartása energiaigényes, állandó ráfordításokat követel (központi szabályozás, támogatások)

59 A stabilitás és a sokféleség megőrzésének elve

60 A stabilitás és a sokféleség megőrzésének elve Minél több elem van egy rendszerben, az annál stabilabb Sok elemből álló rendszer jobban alkalmazkodik Változatos, nagy termékdiverzitást felmutató vállalkozás sokkal stabilabb ha a piaci igények változnak, marad termék, amely iránt a kereslet fennmarad Élőhelyek: minél nagyobb területen minél több élőhelytípust megőrizni Mezőgazdaság: alig néhány tucat fajt használ (>2 millió földi faj) instabil; Magyarországon: búza és kukorica a terület >20 %-án Megoldás: több fajt bevonni a hasznosításba annál több fajt őrzünk meg; csökken a monokultúrák száma

61 A nem anyagi értékek hasznának elve

62 A nem anyagi értékek hasznának elve Létezésünk minősége: anyagi és anyagiakban nem mérhető javak ( pénz nem boldogít ) Ma a legfontosabb értékmérő a pénz, mégis egyre szegényebbek vagyunk Hiányoznak életünkből az értékek (kölcsönösség, szeretet, béke, egészség ) Természeti erőforrások biztonsága, a környezet teljesítőképességének megőrzése, iható víz, tiszta levegő, a táj esztétikuma létezésünkhöz szükséges, pénzben nem kifejezhető értékek Piacon egy kiló burgonya: 100 Ft miért kerül ennyibe? Áfa, termelő haszna, befektetett költségek, vetőburgonya ára, műtrágya, növényvédőszerek Föld értéke, műtrágyával, növényvédő-szerekkel okozott kár? az erőforrások értékét nem fizetjük meg

63 Az eltartóképesség szerinti használat

64 Az eltartóképesség szerinti használat "A Föld ki tudja elégíteni mindenki igényét, de nem tudja kielégíteni mindenki kapzsiságát ; eltartható egyedek száma Ha nő a népesség vagy adott népesség többet fogyaszt nő a fogyasztás fenntartható módon addig növelhetjük a fogyasztásunkat, amíg el nem érjük az adott rendszer eltartóképességét eztán a rendszer tartalékait fogyasztjuk a népesség összeomlik

65 A körfolyamatokba történő összekapcsoltság elve

66 A körfolyamatokba történő összekapcsoltság elve Anyag áramlásának ciklusossága Globális rendszerben: termelői, fogyasztói, lebontói folyamatok helyi és globális szintű biogeokémiai ciklusok Humán gazdaság: lineáris termelői és fogyasztói kapcsolatok alacsony hatékonyság, nagy energiaveszteség, sok hulladék; hiányzik a lebontási fázis a hulladék nem hasznosul

67 A szubszidiaritás elve

68 A szubszidiaritás elve A döntéseket azon a szinten kell meghozni, ahol a döntési kompetencia a legindokoltabb Helyi szint! - helyi erőforrások alkalmazása Közösségszervezés, odatartozás érzése Szükséges Központi hatalom oldása; Egészséges és ép környezethez való jog biztosítása; Helyi ismeretek fokozása; Környezeti szemlélet és tudatosság kialakítása Közösségszervezés (egyén közösség)

69 A koegzisztencia elve

70 A koegzisztencia elve Monolitikus rendszer elemeiből szerveződő, kicsiny szervezeti és gazdasági egységekből felépülő változatos rendszer Egymás vállán való állás egymás mellett való létezés Lényege: élni és élni hagyni A leggazdagabb 20 % jólétének feláldozásával a Föld népességének 60 %-a elfogadhatóan jó színvonalon élne, s a bolygó is megszabadulna a terhek 40 %-ától

71 A fogyasztási javak elosztása Az emberek 15%-a által elfogyasztott javak mennyisége (85%) Az emberek 85%-a által elfogyasztott javak mennyisége (15%) A javak elosztása igen nagy egyenlőtlenségeket mutat

72 Köszönöm a figyelmet!