HAVI MONITOR. A szolgáltatások bővülése húzza a GDP-t december

Átírás

1 292 HAVI MONITOR december A szolgáltatások bővülése húzza a GDP-t A december közepéig beérkezett információk alapján a 2,4 százalékos hazai GDP-növekedést felhasználási oldalról az export és a fogyasztás húzta. Termelési oldalon a szolgáltató szektor volt a meghatározó, miközben a többi ágazat teljesítménye lanyhult vagy negatívba fordult. SZIGMA indikátorok A KSH adatai szerint 2015 július szeptemberben a magyar éves bázisú GDP-növekedés 2,4 százalékot tett ki. Ezzel tovább lassult az év/év növekedési ütem, ami azonban kiegyensúlyozott szerkezetű volt. A nettó export 1,3, míg a belföldi felhasználás 1,2 százalékponttal járult hozzá az éves bázisú gazdasági teljesítményhez. A belső tételek közül a lakossági, valamint a közösségi fogyasztás bővült, a beruházások visszafogták a növekedést. A termelési oldalon a szolgáltató szektort kivéve általánosságban lassult a növekedés üteme, vagy visszaesést regisztráltak. A legfőbb húzóerőt így a III. negyedévben a tercier szektor biztosította. A mezőgazdaság továbbra is két számjegyű zsugorodást mutat, de az építőipar is korlátozta a növekedést. Az ipar lassuló teljesítménye októberben jelentősen korrigált, főként az export dinamikus növekedésének köszönhetően. Az építőiparban ugyanakkor folytatódott a negatív trend. Forrás: Századvég Előrejelzésünk ( ) 2015 GDP változása (%) 2,9 Infláció (éves átlag, %) 0,1 Bruttó keresetek 3,8 (éves változás, %) EUR/HUF (éves átlag) 310 Forint hozamgörbe (%) A kedvező munkaerőpiaci folyamatok ellenére a munkanélküliségi ráta változatlanul 6,6 százalékon maradt. Az év/év infláció 0,5 százalékra emelkedett novemberben, főként az üzemanyagárak esése miatt. A globális és hazai pénzpiaci környezetet elsősorban az EKB elhibázott kommunikációja miatti turbulencia határozta meg: a túlfűtött várakozásokhoz képest gyengébb lazításról döntöttek. A jegybank változatlanul hagyta az irányadó rátát, de vizsgálja a nemhagyományos monetáris lazítás további bevezetésének lehetőségeit. Legfrissebb prognózisunk szerint az idei évi GDP-arányos hiánycélnál enyhén kedvezőbb teljesülést várunk. Az államadósság-ráta esetében azonban a szabályok betartásának érdekében beavatkozás szükséges. Forrás: Datastream

2 Gazdasági áttekintés Külső környezet Az EKB tovább lazított monetáris politikáján, ám ennek mértéke elmaradt a várakozásoktól. Az előzetes várakozásoknak megfelelően kamatot emelt a Fed. Legutóbbi, december 3-ai ülésén sem változtatott az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa irányadó rátáján, miközben betéti kamatlábát 0,2-ről 0,3 százalékra csökkentette a bankrendszer likvid forrásainak hitelpiacra áramlásának érdekében. A Kormányzótanács hat hónappal meghosszabbította az EKB mennyiségi lazítási programját, ami így 2017 márciusáig biztosíthat extra likviditást a pénzpiacok számára. Jelentős piaci reakciót váltott ki, hogy a várakozásokkal ellentétben a tanács nem emelte tovább a program havi 60 milliárd eurós felvásárlási keretét, az euróval szemben hét hónapos csúcsig erősödő dollár pár óra alatt 1,053-ról 1,096-es árfolyamig gyengült. Maga Draghi is elismerte, hogy a túlfűtött piaci várakozások kialakulásához jelentősen hozzájárultak a kormányzótanács megnyilvánulásai is, így a felvásárlási keret elmaradt kibővítése jelentős hitelességi veszteséget okozott az előremutató monetáris politikát eddig kiválóan alkalmazó jegybanknak. Az előzetes piaci várakozásoknak megfelelően az amerikai jegybanki feladatokat betöltő Fed Nyíltpiaci Bizottsága decemberi ülésén 2006 után ismét kamatot emelt, irányadó rátáját hét év után mozdította el a technikai zérónak tekintett 0 0,25 százalék közötti sávból. A kamatemelési ciklus kezdetét, és a ráta 0,25 0,50 százalék közötti sávba emelkedését a javuló inflációs és munkaerőpiaci folyamatok támogatták. Az USA maginflációs mutatója az elmúlt egy évben stabilan 1,6 és 1,9 százalék körül ingadozott, ami alapján az inflációs alapfolyamatok alig maradnak el a Fed 2 százalékos célértékétől, miközben az amerikai gazdaságban a munkanélküliségi ráta novemberben a válság óta nem látott szintre, 5 százalékra csökkent. A kamatemelés rövidtávon várhatóan tovább erősíti a dollár árfolyamát, ami az elmúlt öt évben így is átlagosan 22 százalékkal értékelődött fel a főbb globális fizetőeszközökkel szemben. SZIGMA indikátoraink SZIGMA indikátorunk szerint az októberi mélypont után felfelé indult a gazdaság. A rövidtávra előretekintő mutató szerint a következő hónapok további javulást hoznak. Az utóbbi hónapban megtört a magyar gazdaság jelenlegi állapotát megragadó SZIGMA CI indikátor csökkenő trendje: október és november között enyhén nőtt a mutató értéke, ám az indikátor alapján a hazai gazdaság továbbra is trend alatti mértékben bővül. A mutató kedvező irányváltása főként a kimagasló ipari értékesítési adatoknak köszönhető: októberben soha nem látott magasságokba emelkedett az ipari exportértékesítés volumene, ami miatt a teljes ipari értékesítési volumen is történeti csúcsra nőtt. Az indikátor trendfordulása is megerősíti várakozásunkat, mi szerint az október december közötti növekedési teljesítmény kedvezőbben alakulhat az elmúlt két negyedévénél. A gazdasági bővülést támogathatja, hogy bár szeptember és október között csökkent a nem lakóépületekre kiadott új építési engedélyek száma, annak szintje messze meghaladja az elmúlt egy év átlagát. A hazai gazdaság rövidtávú teljesítményével szembeni várakozásainkat kifejező SZIGMA LEAD indikátor szerint a következő hónapokban a magyar gazdaság fokozatosan közelíthet trend szerinti növekedési potenciáljához. A mutató alapján a fokozatosan javuló teljesítmény hatására 2016 I. negyedévétől ismét trend feletti ütemben nőhet a magyar gazdaság. A potenciálist meghaladó bővülés a mutató teljes előrejelzési horizontján fennmaradhat, bár 2016 III. negyedévétől kezdve csökkenésnek indulhat a növekedési ütem. A novemberben mért alacsonyabb teljesítményt továbbra is főként az építőipar korábbi negyedévektől elmaradó 1

3 kibocsátása indokolja, bár kedvező, hogy az utóbbi két hónapban az újonnan kötött építőipari szerződések volumene emelkedett, így megállt az építőipari vállalkozások teljes szerződésállományának zsugorodása. Összességében az idei év egészére a tavalyitól elmaradó, 3 százalékot alulról közelítő GDP-növekedésre számítunk. 1. ábra SZIGMA egyidejű (CI) és előrejelző (LEAD) indikátorok Forrás: Századvég Reálgazdaság A 2,4 százalékos éves GDP-növekedés kiegyensúlyozott szerkezetű volt. A KSH számítása szerint a magyar GDP 2015 III. negyedévében 2,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakának bázisán. A teljesítmény ilyen arányú mérséklődése negatív meglepetést okozott. Mindazonáltal az előző negyedévhez képest mért szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedés kis mértékben gyorsult: az I. és II. negyedévekben regisztrált 0,5 százalék után július szeptemberben 0,6 százalékkal nőtt a magyar GDP negyedéves bázison. A gazdaság teljesítménye a III. negyedév folyamán kiegyensúlyozott volt, mivel közel azonos mértékben támaszkodott a belső és a külső forrásokra. A külkereskedelem 1,3, a belső felhasználás (elsősorban a háztartási és közösségi fogyasztás bővülésének hatására) 1,2 százalékponttal járult hozzá a GDP év/év növekedéséhez. 2. ábra Hozzájárulás a GDP éves növekedéséhez (felhasználási oldal, %) Forrás: KSH A külkereskedelem előző negyedévinél mérsékeltebb növekedési hozzájárulása az export és az import egyaránt lassuló növekedése mellett valósult meg. A belső felhasználást elsősorban a háztartások fogyasztási kiadásának 2,7 százalékos 2

4 növekedése vezérelte. Ugyanakkor a határvédelmi intézkedések miatt a közösségi fogyasztás is jelentősen, 4,4 százalékkal nőtt. A beruházások visszaestek éves bázison, ami a csúcsra járatott uniós forráslehívás növekedési korlátaiból fakad. A termelési oldalon egyedül a szolgáltató szektor növekedése erősödött, miközben az építőipar és a mezőgazdaság éves bázison visszaesést regisztrált, az ipar bővülési üteme pedig lassult az előző negyedévhez képest. Az ipar októberi két számjegyű bővülése kedvező előjelnek tekinthető. Az ipari növekedés üteme tovább gyorsult: októberben éves bázison 10,1 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye. Mindez kedvező előjel a gazdaság utolsó negyedévi teljesítményére nézve. Az előző hónaphoz viszonyított növekedés szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 1,7 százalékot tett ki, vagyis itt enyhén visszafogottabb lett a dinamika a szeptemberihez képest. A kétszámjegyű éves növekedés egyik legfőbb hajtóereje az alacsony bázis, összhangban a Suzuki-gyár termelésének átmeneti átszervezésével (egy műszakos termelés). Az év kezdetétől számítva így már 7,1 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene és elérhetőnek látjuk az év egészében is a 7 százalék feletti teljesítményt. Az értékesítési adatok alapján a kivitel 14,5 százalékos bővülése jelentette a legfőbb húzóerőt, de a belföldi eladások is jelentősen, mintegy 5 százalékkal élénkültek éves bázison. Az exportot az autó- és az elektronikai ipar élénkülése vezérelte, rendre 24 és 15 százalékkal bővülve. 3. ábra Ipari termelés és értékesítés alakulása (2014. január = 100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Századvég A feldolgozóipari termelés 10,5 százalékkal nőtt október során, ami az idei év második legmagasabb rátája. Az értékesítés tekintetében az export és a belföldi értékesítés közel azonos ütemben bővült. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csak kettőben csökkent a termelés volumene éves összevetésben. Kiugróan, 27 százalékkal nőtt a járműgyártás, de átlag feletti bővülést mutatott az elektronikai ipar, ahol a termelés 12,7 százalékkal bővült. Az élelmiszeripar 3,5 százalékos növekedést regisztrált, főként az export következtében. A gyógyszergyártás is újból bővülni tudott. Az új rendelések volumene a tízedik hónapban 20 százalékkal nőtt, így a rendelésállomány már 11,1 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi volument. A pozitív jövőképet erősíti emellett az is, hogy az ipari bizalmi index változatlanul az év legmagasabb szintje körül alakul, továbbra is optimizmust mutatva. Az építőipar folytatta áprilisban megkezdett trendszerű lecsúszását. Az építőipar októberben ismét visszaesést mutatott, mivel éves bázison 7,8 százalékkal csökkent a termelés volumene, ami az idei év legrosszabb mutatója. Ez egyben azt is jelenti, hogy az előző hónap kedvező teljesítménye csak egy egyszeri javulás volt, az építőipari termelés negatív trendje tavasz óta kitart. Szezonálisan és 3

5 naptárhatással kiigazítva az előző hónaphoz képest 7,6 százalékkal csökkent a kibocsátás. Az októberi kedvezőtlen teljesítmény egyben azt is jelenti, hogy veszélybe került azon elképzelésünk, miszerint az év utolsó negyedévében még képes lehet az építőipar magára találni. Az ágazat két építményfőcsoportjának teljesítménye ellentétesen alakult: az épületeké 18,4 százalékkal bővült, míg az egyéb építményeké 23,5 százalékos visszaesést mutat. Egyrészt az uniós forrásokból megvalósuló infrastrukturális beruházások a magas bázis miatt nem tudtak bővülni, míg az épületek esetében a tavalyi évi rendkívül alacsony bázis és egy-egy kiemelt ipari projekt befejeződése segítette a növekedést. Az ágazat októberig mutatott teljesítménye így 3,1 százalékos emelkedést jelez, ami jelentősen alulmúlja a tavaly év egészében mért két számjegyű bővülést. Bizakodásra ad okot ugyanakkor, hogy az októberben kötött új építőipari szerződések volumene ismét nőtt, méghozzá 4,1 százalékkal. A javulás kizárólag az épületek építésére kötött szerződéseknek köszönhető. A teljes szerződésállomány így 47,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, ami az egyéb építményekre vonatkozó megrendelések markáns visszaesésének és az épületek építésére vonatkozó szerződések emelkedésének eredője. 4. ábra Építőipar alakulása (2014. január = 100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Századvég A kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme jelentősen fékezett októberben. A kiskereskedelmi forgalom növekedése szeptemberben ismét erősödött: 5,1 százalékos növekedést regisztráltak éves bázison. A KSH októberi első becslése alapján azonban a teljesítmény fokozódása nem volt tartós, mivel az idei év legalacsonyabb év/év növekedési rátáját mutatta fel a szektor: 4 százalékkal bővült a forgalom volumene. Ezzel már harmadik hónapja mutatkozik lassabb növekedési ráta, mint a megelőző időszakokban. Ennek egyik magyarázata, hogy a tavalyi év azonos időszakában az online kasszák már teljes egészében kifejthették gazdaságfehérítő hatásukat, ami így magas bázist jelent. A kiigazított adatok alapján egy újabb egyedi hatás is szerephez juthatott a lassulásban: az üzemanyag-kiskereskedelem mindössze 3,4 százalékkal emelkedett, ami az elmúlt egy év legalacsonyabb rátája. Történt ez annak ellenére, hogy az előző hónaphoz képest tovább csökkentek a járműüzemanyagok árai. Szintén lassult és már csak 2 százalékkal bővült az élelmiszer kiskereskedelem forgalma: itt érzékelhető leginkább az online kasszák bázishatása. A nem élelmiszer kiskereskedelem ezzel szemben 7,8 százalékos bővülést mutatott, vagyis ez a terület húzta leginkább a kiskereskedelem növekedését. A magas bázis statisztikai hatására utal az is, hogy az ágazat bizalmi indexe novemberben sem változott érdemben, vagyis továbbra is kifejezetten optimisták a szereplők a 4

6 kilátásokat illetően és a fogyasztói bizalmi index is több éves csúcspontja körül maradt. Az ágazat rövidtávú kilátásai így továbbra is kedvezőek. 5. ábra Kiskereskedelmi forgalom volumene (2014. január = 100%) és bizalmi indexe Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Eurostat, Századvég A munkanélküliségi ráta továbbra is 6,6 százalékon áll. A magyar munkaerőpiac októberben is folytatta bővülését. A szezonálisan kiigazított adatok alapján a foglalkoztatottak száma 6 ezer fővel emelkedett, így a növekedési ütem kismértékben felgyorsult. Bár a demográfiai folyamatok némileg korlátozzák az aktivitásbővülést, ennek ellenére a kereslet növekedésének következtében a munkaerőpiacon jelenlévők száma is 4 ezer fővel nőtt, 60,2 százalékra növelve ezzel az aktivitási rátát. 6. ábra Munkapiac alakulása (2012. január = 0, ezer fő) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég Az intézményi statisztikák alapján mind a versenyszféra, mind pedig a költségvetési szektor jelentékeny módon járult hozzá a növekedéshez. Az alkalmazottak száma az előbbi csoportban 6, utóbbiban pedig 10 ezer fővel emelkedett. Ellentétben az előző évek azonos időszakával, a közfoglalkoztatottak száma nőt, így a Start munkaprogram keretében dolgozók száma megközelítette a 210 ezer főt. Ez annak köszönhető, hogy az idei évben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételei és kiadásai a törvényi előirányzatoknak megfelelően alakulnak, így nem alakult ki forráshiány az alap költségvetésében. Ebből adódóan az év végén is magas közfoglalkoztatási volumenre 5

7 lehet számítani. A kedvező munkaerőpiaci folyamatok ellenére azonban a munkanélküliségi ráta változatlanul 6,6 százalékon maradt. A keresetek reálértéke októberben 5 százalékkal emelkedett éves bázison. A bérek növekedési üteme kismértékben lassult, az októberi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 4,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A lassabb növekedési ütem a versenyszférához köthető, ahol a mutató 3,9 százalékra csökkent. Ezzel szemben a költségvetési szférában a rendvédelmi dolgozókat és a szociális szférát érintő bérrendezések következtében a bérnövekedési ütem 7,7 százalékra gyorsult. Az árszínvonal változását is figyelembe véve a bruttó reálkereset nemzetgazdasági szinten 4,9 százalékkal nőtt, így a bérfolyamatok kedvező módon befolyásolták a háztartások vásárlóerejét. 7. ábra Bruttó bérek alakulása (éves változás, %) Forrás: KSH, Századvég Külső egyensúly A külkereskedelmi aktívum októberben ismét jelentősen bővült. A KSH szeptemberére vonatkozó adatai alapján a külkereskedelmi termékforgalom export- és importvolumene 6,6 illetve 9,6 százalékkal nőtt éves bázison. A külkereskedelmi mérleg többlete (855 millió euró) így az előző év azonos időszakához képest közel 85 millió euróval csökkent. Szeptemberben átlag feletti bővülést mutatott a gépek, szállítóeszközök behozatala. Kivitel tekintetében a feldolgozott termékek és a gépek és szállítóeszközök volumene bővült, főként a járműipari kereslet és a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek forgalmának élénkülése miatt. A októberére vonatkozó első becslés alapján a külkereskedelmi mérleg aktívuma 603 millió eurót tett ki. Ez 320 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az export euróban számított értéke 8,4 százalékkal, míg az import 4,3 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2015 októberében 318,5 millió eurót tett ki, amely alulmúlja a év folyamán mért átlagos 375 millió eurós értéket. Az első kilenc hónap átlagához (687 m EUR) képest a jelentősen kisebb aktívum a közvetlen tőkebefektetések negatív jövedelemegyenlegével indokolható. 6

8 8. ábra Külkereskedelmi egyenleg (millió euró) Megjegyzés: A októberi adatok az első becslésből származnak. Forrás: KSH Költségvetési helyzet A költségvetési hiány éves összevetésben novemberben is kedvezőtlen képet mutat a késve beérkező uniós források miatt első tizenegy hónapjában az államháztartás központi alrendszerének halmozott hiánya 970,7 milliárd forintot tett ki. A központi költségvetés 1038,5 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 45,8 milliárd, az elkülönített állami pénzalapok 22,0 milliárd forintos többlettel zártak. A január novemberi időszakban a hiánymutató az idei év egészére előirányzott érték 108,7 százalékát tette ki. A központi alrendszer novemberben 154,7 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben a 2014-ben regisztrált 95,9 milliárd forintos többlettel. A negatív eltérés oka, hogy az Európai Unió hazánkkal szemben folytatott korábbi vizsgálatai miatt a korábban megítélt támogatásokat egy időre felfüggesztették. Ugyan a vizsgálatok az ősz folyamán lezárultak és a folyósítások már megkezdődtek, de mindeddig még nem került átutalásra minden korábban felfüggesztett tétel. Az átutalások ideiglenes fennakadása magyarázza a hiányokat, ami nem érinti az államháztartás uniós módszertan szerinti egyenlegét, viszont az államadósság állományát ideiglenesen megemeli. 9. ábra Költségvetési hiány (2015. január november, milliárd forint) Forrás: NGM 7

9 Az idei hiánycél biztonsággal tartható, de az adósságráta leszorítása további intézkedést igényel. Intézetünk elkészítette az államháztartási folyamatokról szóló legfrissebb negyedéves elemzését. A növekvő bérkiáramlás és a gazdasági növekedés adóbefizetésekre tett markáns hatásának köszönhetően a november közepén bejelentett költségvetési kiengedés ellenére is biztonságban van a költségvetési hiánycél teljesülése. A kockázatok számszerűsítése után prognózisunk szerint az idei évre kitűzött GDParányos ESA-hiánynál kedvezőbb, 2,25 százalékos deficitet prognosztizáltunk az év végére. Az államadósság-ráta ezzel szemben, a jelenlegi helyzetet alapul véve 78,2 százalékon állna, így a vonatkozó uniós és hazai fiskális szabályok teljesítéséhez beavatkozásra lesz szükség. Monetáris folyamatok A mérsékelt inflációs környezet legfőbb oka az üzemanyagárak esése. Az éves bázisú inflációs mutató novemberben 0,5 százalékon állt, azaz továbbra is rendkívül nyomott az inflációs környezet. Az átlagos áremelkedést még mindig visszafogta a háztartási energia, melynek átlagos ára 0,3 százalékkal csökkent éves szinten. A termékkörben már csak a távhőt és a palackos gázt érintő rezsicsökkentés fejti ki árleszorító hatását. Az olaj ára novemberben újabb mélypontra süllyedt, így nem meglepő, hogy a járműüzemanyagok ára is 12,6 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakának bázisán. A pénzromlási ütem aggregált emelkedése mögött a termékek és szolgáltatások széles körének gyorsuló inflációja húzódik meg. Az élelmiszerek 2 százalékos inflációja 2013 óta nem látott mértéket jelent, amit első sorban az idényre jellemző zöldségek és gyümölcsök, valamint a házon kívüli étkezés drágulása indukált. A szeszes italok, dohányáruk áremelkedését továbbra is a jövedéki adó változása okozza. A tartós fogyasztási cikkek esetében 2010 óta nem látott áremelkedés (2 százalék) oka a termékkör erősödő külső inflációjának és a forint leértékelődésének kombinációja. Ezek a tényezők főként a járművek átlag feletti drágulásában jelentek meg. A szolgáltatások inflációja mérséklődött, novemberben éves bázison 1,4 százalék volt. Ennek legfőbb oka a pénzügyi szolgáltatások árának csökkenése. A jelentősebb csoportok közül átlag felett bővült az egészségügyi és az üdülési szolgáltatások ára mellett a lakbér is (4,8 százalék). Az MNB inflációs trendmutatói nem jeleztek érdemi elmozdulást az előző hónaphoz képest, az 1,2 1,8 százalékos mutatók mérsékelt inflációs környezetre utalnak. A maginfláció 0,1 százalékpontos csökkenés után 1,4 százalékon állt a 11. hónapban. Összességében tehát továbbra sem élénkül a középtávú infláció, ami a tartósan laza monetáris politika irányába mutat. 10. ábra Infláció alakulása (éves változás százalékban) Forrás MNB, Századvég 8

10 2015. december 15-i ülésén a jegybank nem okozott meglepetést, és nem változtatott az 1,35 százalékos irányadó rátán, ám egyre nagyobb a valószínűsége egy újabb lazításnak, amely nemhagyományos intézkedés formájában valósulhat meg. Az EKB vártnál gyengébb monetáris lazítása komoly turbulenciákat okozott a devizapiacokon. Az elmúlt hónapban a globális pénzügyi környezetben az EKB december eleji bejelentései és annak hatásai jelentették a legnagyobb eseményt. Az EKB december 3-án döntött az eredetileg szeptember végéig tartó mennyiségi lazítási programjának fél éves kitolásáról, de nem változtatott a havi 60 milliárd eurós mennyiségen. Továbbá csökkentette az O/N betéti kamatlábat 10 bázisponttal 0,3 százalékra. Tekintettel arra, hogy a bejelentett monetáris lazításhoz képest a piac nagyobbra számított (pl. arra, hogy a mennyiséget megnövelik 80 milliárd euróra), így az euró 2,2 százalékkal erősödött a dollárral szemben. A várt bejelentés elmaradása jelentős hitelességi veszteséget okozott az EKB-nak. Egyre több döntéshozó prognosztizálja, hogy a Fed kamatemelésére a decemberi ülésen sor kerülhet a piac 80 százaléka a kamatemelési ciklus megkezdesét valószínűsíti. 11. ábra A régiós árfolyamok alakulása (induló érték = 100%) Forrás: Datastream A régiós pénzügyi folyamatok kissé borúsabban alakultak az elmúlt hónapban. A cseh korona árfolyama 0,1 százalékot erősödött, míg a lengyel zloty jelentősebben 2,3 százalékot gyengült az euróval szemben. Az országkockázati felár Csehországban 1 egységgel 52, míg Lengyelországban 2 egységgel 75 bázispontra nőtt. Az ország CDS-felára nőtt, és a forint is gyengült a legtöbb vezető devizával szemben. A hozamgörbe meredeksége nőtt, melyben az EKB vártnál kisebb lazítása játszott főszerepet. A hazai pénzpiaci mutatók összességében vegyesen alakultak. Az országkockázatot kifejező mutató, az 5 éves CDS értéke 8 egységgel 167 bázispontra emelkedett. A forint árfolyama a svájci frankkal, az euróval szemben is gyengült, rendre 1,9, és 1,6 százalékkal, míg 1 százalékot erősödött a dollárral szemben. Az időszak végén így egy svájci frank 293, egy euró 316, míg egy amerikai dollár 289 forintba került. Az elmúlt hónapban a külföldiek kezén lévő magyar állampapír-állomány tovább csökkent közel 70 milliárd forint értékben, és jelenleg 3927 milliárd forintot tesz ki. Ez a csökkenés ugyanakkor nem befolyásolta érdemben a forint árfolyamát. A magyar jegybank novemberben 1,35 százalékon tartotta az irányadó rátát. A Monetáris Tanács jegyzőkönyve alapján a 9 fős grémium jelenlévő 8 tagja egyhangúan a kamat tartása mellett voksolt. A piacon a rendkívül nagy likviditásbőség miatt alacsonyak a rövid hozamok, hiszen a piac nem számol további jegybanki kamatcsökkentéssel. Jelenleg a 3 hónapos hozam alacsony (0,75 százalék), amely 7 bázisponttal csökkent az előző havi értékhez képest, továbbá jócskán kisebb az irányadó kamatnál. A 3 és az 5 éves papírok, továbbá a 10 és a 15 éves papírok 9

11 hozamai 21 és 36 bázispont közötti emelkedéssel zártak, azaz meredekebb lett a hozamgörbe. Ennek vélhetően az a magyarázata, hogy az EKB újabb monetáris lazítása a vártnál kisebb volt. A tartósan alacsony rövid hozamok oka, hogy az önfinanszírozási program keretében a bankoknak szeptember 23-tól folyamatosan csökkenteniük kellett a kéthetes betétállományukat, és az év végére a jelenlegi 1447 milliárd forintos kéthetes betétállomány 1000 milliárdra csökken. Változást hozhat az állampapírpiacon, ha a magyar szuverén adósságot a nemzetközi hitelminősítők jövőre felminősítik, amelynek hatására várakozásaink szerint jelentősen csökkenhet a hosszabb futamidejű papírok hozama. 12. ábra A forint hozamgörbe alakulása (%) Forrás: ÁKK, Századvég A vállalatok hitelfelvételének októberi jelentős emelkedése inkább eseti változás lehet októberében a vállalati szektor teljes nettó hitelfelvétele (szezonálisan igazítva) 186,3 milliárd forint volt. Elsősorban a vállalatok devizahitel felvétele (166,3 milliárd forint) nőtt meg jelentősen. Ennek oka, hogy a nyári hónapokban jelentős lett a le nem hívott hitelkeretek állománya, és ezek egy része ebben a hónapban került folyósításra. Ezek részben visszavezethetőek a júniusi nagymértékű visszaesésekre is, ugyanis akkor nagy összegben történtek lejárat szerinti visszatörlesztések, de a szerződéskötések hasonlóan nagy volumene ellenére tényleges lehívásra nem került sor. 13. ábra Vállalati hitelfelvétel (milliárd forint) Forrás: MNB, EKB, Századvég 10

12 A folyószámlahiteleken felüli bruttó forinthitel-kihelyezés 113,7 milliárd forintot tett ki, ami jelentős mértékű emelkedést mutat az előző hónaphoz képest. Az újonnan nyújtott euróhitelek összege 39,2 milliárd forint volt, ami számottevő növekedést jelent az előző havi értékhez képest. 11

13 A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági előrejelzése A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint az idei GDPnövekedés 2,9 százalék lehet. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint a magyar gazdaság növekedése 2015-ben is megközelítheti a 3 százalékot, jelentősen felülmúlva ezzel az EU-átlagot. A jövő évben a növekedési ütem további mérséklődésére számítunk, 2,3 százalékos lehet a gazdaság növekedése. Előrejelzésünk szerint a növekedés szerkezete kiegyensúlyozott marad, ám a hangsúly az exportról a lakossági fogyasztásra helyeződik át. Az export növekedését ugyanakkor számos kockázat övezi, melyek közül a legfontosabb a keleti fejlődő régió (főként Kína) gazdasági teljesítményének lassulása, és annak áttételes hatása a magyar gazdaságra. A fogyasztás jövőre fellendülhet, melyben döntő szerepet játszik a rendelkezésre álló jövedelem bővülése. A nyomott inflációs környezet, a bérrendezések, valamint a munkát terhelő adók csökkentése miatt a nettó reálbérek jelentősen emelkednek, ami növeli a fogyasztási hajlandóságot. Emellett a banki elszámolások áthúzódó hatása is lökést adhat a lakossági fogyasztásnak. A beruházások jövőre visszafoghatják a gazdaságot, mivel a as programozási időszak kifut, így magas bázist okoz, továbbá a as forrásokra kiírható programok csúszásban vannak. Az MNB bejelentett Növekedéstámogató Programja segíthet oldani a hitelezési korlátokat, de ez önmagában nem lesz képes pozitívba fordítani a beruházási folyamatokat. Az árak átlagos éves változása 2015 egészében enyhén negatív lesz ( 0,1 százalék), és még jövőre is jelentősen elmaradhat a jegybank inflációs céljától. A tartósan nyomott inflációs környezet elsődleges oka az olajárak tartósan alacsony szintje, sőt elemzőink az olajárak további csökkenésére számítanak. A rezsicsökkentés bázisba kerülése és az egyébként széles bázisú inflációs nyomás felépülése következtében 2016 folyamán fokozatosan erősödő inflációra, az év egészében 1,8 százalékos átlagos pénzromlási ütemre számítanak az elemzők. Ez egyben azt is jelenti, hogy az év végére közelítheti meg az inflációs ráta a jegybank 3±1 százalékos célsávjának alját. Az árstabilitás így az előrejelzés időhorizontján nincs veszélyben, ami megteremti a lehetőséget a jegybank számára, hogy további, nem konvencionális eszközök felhasználásával lazítsa a monetáris politikát, és ösztönözze a gazdaságot. Az MNB legutóbbi kamatdöntése során már jelezte is, hogy vizsgálja a lehetséges beavatkozásokat. A Fed kamatemelése ebben nem jelent érdemi korlátot, mivel a piacokat nem érheti meglepetésként a döntés, így jelentős turbulenciát nem okozhat, továbbá a jövő évben a nemzetközi hitelminősítő intézetektől is felminősítést várunk. Az idei és a jövő évi államháztartási folyamatokat elemezve megállapítottuk, hogy a növekvő bérkiáramlás és a gazdasági növekedés adóbefizetésekre tett markáns hatásának köszönhetően úgy 2015-ben, mint 2016-ban is biztonságban van a költségvetési hiánycél teljesülése. Prognózisunk szerint azonban az államadósságráta leszorításához és a vonatkozó fiskális szabályok betartásához beavatkozás válhat szükségessé, amelyre azonban a kellő szándék és az eszközök is biztosítottak. 12

14 _ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Századvég előrejelzés ábra IV. negyedévi előrejelzésünk éves I. II. III. IV. éves I. II. III. IV. éves Bruttó hazai termék (volumenindex)* 3,6 3,3 2,7 2,6 2,9 2,9 2,6 2,6 2,5 1,7 2,3 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 1,8 3,0 2,7 2,8 3,5 3,0 3,4 3,5 3,4 2,2 3,2 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 11,2 0,6 1,0 0,9 3,2 0,7 2,1 1,6 2,9 7,3 2,4 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 7,6 10,2 9,3 7,6 8,0 8,8 5,9 7,6 9,4 8,9 7,9 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 8,5 8,2 7,4 6,8 8,3 7,7 7,2 6,1 8,4 7,0 7,2 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 6,3 2,5 1,7 2,0 1,2 7,4 2,4 2,1 2,4 1,8 8,6 Fogyasztóiár-index (%)* 0,2 1,1 0,2 0,0 0,5 0,1 1,5 1,6 1,8 2,1 1,8 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 2,10 1,95 1,50 1,35 1,35 1,35 1,35 1,35 1,35 1,35 1,35 Munkanélküliségi ráta (%)* 7,7 7,2 6,8 6,6 6,4 6,8 6,3 6,2 6,0 5,8 6,1 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 3,0 4,1 2,9 4,5 3,4 3,8 4,9 5,7 5,2 6,3 5,5 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 2,3 5,1 5,5 Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában 6,0 9,2 7,7 Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában 2,6 2,3 1,9 GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* 1,6 1,7 2,0 2,1 2,2 2,0 2,3 2,4 2,5 2,5 2,4 EUR/HUF átlagárfolyam * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás 15. ábra Az előrejelzésünk változása az előző negyedévhez képest szept dec. változás szept dec. változás Bruttó hazai termék (volumenindex)* 3,1 2,9 0,2 2,5 2,3 0,2 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 3,2 3,0 0,3 3,1 3,2 +0,0 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 2,9 0,7 2,2 2,8 2,4 0,4 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 7,8 8,8 +1,0 7,9 7,9 +0,0 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 7,5 7,7 +0,2 7,1 7,2 +0,1 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 7,0 7,4 +0,4 8,3 8,6 +0,3 Fogyasztóiár-index (%)* 0,1 0,1 0,2 2,4 1,8 0,6 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 1,35 1,35 0,00 1,75 1,35 0,40 Munkanélküliségi ráta (%)* 6,9 6,8 0,2 6,1 6,1 +0,0 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 3,1 3,8 +0,6 5,9 5,5 0,4 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 5,3 5,1 0,2 6,0 5,5 0,5 Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában 8,8 9,2 +0,4 8,0 7,7 0,3 Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában 2,2 2,3 0,1 1,9 1,9 0,0 GDP-alapon számított külső kereslet* 2,0 2,0 +0,0 2,5 2,4 0,1 * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: Századvég-számítás 1 Készítés dátuma: december

15 Jogi nyilatkozat A jelen kiadvány a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szellemi terméke, melyet külső személyek által szolgáltatott adatok alapján tájékoztató jelleggel állított össze partnerei részére. Ennek megfelelően a kiadványban foglalt megállapítások, előrejelzések nem számítanak szakmai vagy egyéb tanácsadásnak, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. semmilyen felelősséget nem vállal az azokon alapuló döntések eredményességéért. 14