HAVI MONITOR. A mezőgazdaság lassította a növekedést szeptember A KÖVETKEZŐ KIADVÁNY VÁRHATÓ MEGJELENÉSI IDŐPONTJA: OKTÓBER 26.

Átírás

1 292 HAVI MONITOR szeptember A mezőgazdaság lassította a növekedést A szeptember közepéig beérkezett információk alapján a 2,7 százalékos magyar GDP-növekedést felhasználási oldalról főként a fogyasztás húzta. Termelési oldalon az ipar és a szolgáltató szektor volt a meghatározó, miközben a mezőgazdaság visszafogta a növekedést. A KSH adatai szerint 2015 április júniusban a magyar éves bázisú GDPnövekedés 2,7 százalékot tett ki. Az előző negyedévekhez képesti lanyhább teljesítmény ugyanakkor kiegyensúlyozottnak mondható. A nettó export és a belföldi felhasználás közel azonos arányban, rendre 1,4 és 1,3 százalékponttal járult hozzá a növekedési rátához. Az előző negyedévhez képest a beruházási teljesítmény újra bővülni tudott. A termelési oldalon a szolgáltató szektor kivéve általánosságban lassult a növekedés üteme. A legfőbb húzóerőt a II. negyedévben az ipar és a tercier szektor biztosították. A mezőgazdaság ugyanakkor 17 százalékos visszaesésével jelentősen korlátozta a gazdaság növekedését. Az ipari növekedés júliusban is fékeződött, miközben az építőiparban elérkezett a negatív trendforduló. A kiskereskedelmi forgalom stabil növekedést mutat, ami az új szabályhoz való alkalmazkodást jelzi. A kedvező munkaerő-piaci folyamatok júliusban is folytatódtak: már a 4,2 millió főt is meghaladja a foglalkoztatottak száma, és az állástalanok aránya 6,9 százalékra csökkent. A fogyasztói árak éves összevetésben nem változtak augusztusban. A gyengülő inflációs nyomás az újabb olajársokk hatását tükrözi. A globális pénzpiacot a kínai tőzsde zuhanásának híre rántotta magával. A magyar rövid lejáratú hozamokat az önfinanszírozási program újabb intézkedése nyomta a mélybe. A hazai monetáris politika ígéretének megfelelően változatlanul hagyta az 1,35 százalékos alapkamatot. Az államháztartás első nyolchavi egyenlege az elmúlt évhez képest magasabb, amit egyedi tényezők okoznak. Az idei költségvetési hiánycél a kockázatok ellenére is biztonsággal tartható. SZIGMA indikátorok Forrás Századvég Előrejelzésünk ( ) 2015 GDP változása (%) 3,1 Infláció (éves átlag, %) 0,1 Bruttó keresetek 3,1 (éves változás, %) EUR/HUF (éves átlag) 310 Forint hozamgörbe (%) Forrás: Datastream A KÖVETKEZŐ KIADVÁNY VÁRHATÓ MEGJELENÉSI IDŐPONTJA: OKTÓBER 26.

2 Gazdasági áttekintés Külső környezet A Fed továbbra sem nyúlt hozzá az alapkamathoz. Leghamarabb decemberben várható a szigorítás. Az OECD szerint a gyengélkedő fejlődő piacok miatt némileg romlottak a globális gazdasági kilátások. Az utóbbi hetek várakozásainak megfelelően szeptemberi ülésén sem változtatott irányadó rátáján a Fed Nyíltpiaci Bizottsága (FOMC), főként a lassuló világgazdaság és az utóbbi hónapok pénzpiaci turbulenciái következtében. A bizottság az esetleges kamatemelést a tovább javuló munkaerőpiac függvényeként kezelte, és bár augusztusban a munkanélküliségi ráta a válság óta nem látott mélységbe, 5,1 százalékra süllyedt, az amerikai gazdaság aktivitási rátája továbbra is négy évtizedes mélypontján áll. A felemás munkaerő-piaci adatokon és a pénzpiaci zavarokon túl a tartás valószínűségét növelte, hogy a Fed által használt inflációs mutató három éve 2 százalék alatt tartózkodik, egy esetleges kamatemelés tovább tolhatná a célérték 2018-ra várt teljesülését. A szeptemberi gyűlésen végül 9 1 arányban szavaztak a tanácstagok az irányadó ráta változatlanságára, ám Fed 17 kormányzójából 13 továbbra is kitart korábbi véleménye mellett, miszerint a kamatemelési periódus még idén elkezdődik. Várakozásunk szerint erre az év utolsó, sajtótájékoztatóval egybekötött decemberi ülésén kerülhet legkorábban sor, amikor a FOMC biztosabb képpel rendelkezik a következő két év világgazdasági folyamatairól. Az OECD legfrissebb előrejelzésében a világgazdaság korábban vártnál lassabb ütemű növekedését vetíti előre, mivel a lassuló kínai növekedés visszavetheti a fejlett gazdaságok javuló teljesítményét. A párizsi központú intézet szerint idén 3, jövőre 3,6 százalékkal nőhet a globális kibocsátás, a fejlett államok növekedését főként a javuló munkaerőpiac fogyasztást ösztönző hatása hajtja. Jövőre a kínai növekedés várhatóan 6,5 százalékra lassul, miközben folytatódhat a korábbi években robosztus növekedést produkáló brazil gazdaság zsugorodása is. SZIGMA indikátoraink SZIGMA indikátoraink alapján már két hónapja trend alatti a gazdasági növekedés,... ugyanakkor az év végére ismételten erőre kaphat a magyar GDPnövekedés. A gazdaság jelenlegi állapotát kifejező SZIGMA CI indikátor értéke július után augusztusban is csökkent, így második hónapja bővül trend alatti mértékben a hazai gazdaság. A mutató értékének csökkenése továbbra is az építőipar korábbi negyedéveknél kedvezőtlenebb kilátásainak eredménye. A bizalmi indikátorok bár enyhén javultak július és augusztus között, de mind a kereslettel, mind a munkaerőállománnyal kapcsolatos várakozások elmaradnak a mutatók egy évvel ezelőtti értékétől, ami az építőipari kibocsátás visszaesését vetíti előre. Várakozásunk szerint ezért a bővülő ipari kibocsátás ellenére is a tavalyinál alacsonyabb, 3 százalék körüli ütemben növekedhet idén a hazai gazdaság. A gazdaság rövid távú teljesítményével szembeni várakozásainkat kifejező SZIGMA LEAD indikátor szerint a gazdaság trend alatti bővülése egészen februárig fennmaradhat, ám a mutató novemberi mélypontját követően a gazdasági kilátások folyamatosan javulhatnak. A kibocsátás várható visszaesése főként az építőipari szerződésállomány csökkenésének tudható be, ami másfél év alatt közel felére zsugorodott. Az építőipar növekedést támogató szerepének visszaesését ellensúlyozhatja a bővülő fogyasztás, amit a háztartások javuló bizalmi indikátorai vetítenek előre: augusztusban a fogyasztói bizalmi indikátor közel egy éve nem látott magasságba emelkedett. A javuló németországi gazdasági indikátorok az ipar és az export további bővülését valószínűsítik, miközben az év végén kifutó uniós 1

3 forráslehívás is a vártnál nagyobb mértékű gazdasági bővülést indikálhat 2015 utolsó negyedévében. 1. ábra SZIGMA egyidejű (CI) és előrejelző (LEAD) indikátorok Forrás: Századvég Reálgazdaság A II. negyedévben mutatott gazdasági növekedés ismét kiegyensúlyozott volt. A KSH számítása szerint a magyar GDP 2015 II. negyedévében 2,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakának bázisán. A teljesítmény a várakozásunkat meghaladó mértékben lassult. A visszafogottabb növekedés elsősorban egyedi tényezők következménye, amik a növekedés fundamentumait nem veszélyeztetik. Az előző negyedévhez képest is lassult a gazdaság bővülése: szezonális és naptárhatással kiigazítva 0,5 százalékra. A GDP-növekedést április júniusban ismét kiegyensúlyozottság jellemezte: a nettó export 1,4, míg a belső felhasználás 1,3 százalékponttal járult hozzá a gazdaság éves teljesítményéhez. 2. ábra Hozzájárulás a GDP éves növekedéséhez (felhasználási oldal, %) Megjegyzés: Tartalmazza a természetbeni társadalmi juttatást, függetlenül annak forrásától. Forrás: KSH A külkereskedelem előző negyedévinél mérsékeltebb növekedési hozzájárulása az export és az import egyaránt lassuló növekedése mellett valósult meg. A belső felhasználást elsősorban a háztartások fogyasztási kiadásának 3 százalékos növekedése vezérelte. A beruházás a rossz első negyedév után korrigált és több mint 5 százalékos év/év növekedést mutatott. A beruházásokat továbbra is az uniós forrásokkal összefüggő projektek húzzák. A termelési oldalon a termelőágazatok 2

4 növekedési üteme általánosságban lassult, miközben a szolgáltató szektor élénkülést mutatott. A mezőgazdaság közel 17 százalékos visszaesése jelentősen rontja az egész évre vonatkozó gazdasági kilátásokat. Az ipar júliusban lefékezett, ám a következő hónapokban újból erőre kaphat. Az ipari teljesítmény júliusban némileg fékeződött: 3,4 százalékkal nőtt a kibocsátás volumene éves alapon. A lassulás azonban nem törte meg a pozitív trendet, így a kilátások továbbra is kedvezőek. A szezonális- és naptárhatást kiszűrve az ipari teljesítmény az előző kiemelkedően jó hónaphoz képest 0,7 százalékkal csökkent. Az éves index lassulása is a magas bázissal indokolható, ám az év második felében gyorsulásra lehet számítani, mivel a tavalyi második fél évben a Suzuki-gyár leállította termelését, amely az átállást követően újból teljes kapacitáson működik. Az értékesítési adatok alapján az exportteljesítmény 4,6 százalékos bővülése jelentette a legfőbb húzóerőt, míg a belföldi eladások 1,5 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Az exportot elsősorban az autóipar élénkülése húzza. 3. ábra Ipari termelés és értékesítés alakulása (2014. január = 100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Századvég A feldolgozóipari termelés júliusban 4,3 százalékkal nőtt. A kibocsátást az exportértékesítés húzta (4,6 százalék), de a növekedés üteme elmaradt a belföldi értékesítésétől (5,6 százalék). A feldolgozóipar tizenhárom alága közül négyben is csökkent a termelés, amely közül a legfontosabb a második legnagyobb súlyt képviselő elektronikai ipar. A járműgyártás éves teljesítménye is lassult, de továbbra is ez vezérli az ágazat növekedését. Ezzel párhuzamosan lanyhult a növekedés a kapcsolódó beszállítói ágazatokban, sőt a gépgyártás esetében visszaesést regisztráltak. Mindezek mögött vélhetően a nyári leállások húzódnak meg, így ősszel korrekciót várunk. Az élelmiszeriparban főként a kedvező exportteljesítmény vezérelte az értékesítés növekedését. Az új rendelések volumenének bővülését továbbra is a belföldi megrendelések két számjegyű növekedése húzza, ami a belső kereslet élénkülésének irányába mutat, és kedvező képet fest az ipar várható teljesítményéről. Ezt a képet erősíti, hogy az ipar bizalmi indexe is javulni tudott augusztusban, és messze a historikus átlaga felett tartózkodik. Elérte az építőipart a negatív trendforduló. Júliusban alig nőtt az ágazat. Az építőipar termelése júliusban nem tudott érdemi bővülést felmutatni, mivel éves alapon 0,2 százalék volt a növekmény. Szezonálisan és naptárhatással kiigazítva az előző hónaphoz képest 3 százalékkal csökkent a teljesítmény. Az elmúlt négy hónap alatt így már háromszor is zsugorodás volt megfigyelhető a havi adatokban. Mindez pedig negatív trendfordulót jelent az építőipari termelés alakulását illetően. Mindkét építményfőcsoportban a kibocsátás volumenének zsugorodását mérték: az 3

5 épületeknél 0,5, az egyéb építményeknél 0,9 százalékos volt a visszaesés. Előbbi adat volt a meghatározóbb folyamat (lásd 4. ábra), vagyis nem az állami, infrastrukturális beruházások lanyhulása okozza a visszaesést, hanem az ipari építkezés. Amennyiben ez a negatív trend tartós marad, úgy a harmadik negyedévben az építőipar már érdemben mérsékelheti a gazdaság növekedési ütemét. A júliusban kötött új építőipari szerződések volumene csupán 4,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a teljes szerződésállomány 47 százalékos zsugorodást mutat. Az idei év végéig kitarthat az állami megrendelések pozitív hatása, ám ezt követően jelentős visszaesésre számítunk. 4. ábra Építőipar alakulása (2014. január = 100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Századvég A kiskereskedelem növekedési üteme 7 százalék körül stabilizálódott. A kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban 7,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakának bázisán. A KSH júliusi első becslése alapján a júniusi gyorsulást követően stabilizálódott az éves növekedés üteme, 7 százalékkal nőtt a teljesítmény. Ez egyben azt jelenti, hogy immáron két éve töretlenül növekszik az ágazat. Az elmúlt egy év kiemelkedő teljesítményében ugyanakkor jelentős szerep juthatott a kiskereskedelem fehéredésének is, amit alátámaszt a fogyasztási statisztikák alakulása. 5. ábra Kiskereskedelmi forgalom volumene (2014. január = 100%) és bizalmi indexe Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Eurostat, Századvég 4

6 A kiigazított adatok alapján az üzemanyag-kiskereskedelem a VII. hónapban 8,3 százalékkal bővült, ami tükrözi az alacsony árakat. A nem élelmiszerkiskereskedelem forgalma 7,2, míg az élelmiszer kiskereskedelem 6,3 százalékos növekedést mutatott. Az utóbbi szektor tehát továbbra is gyorsuló ütemben nő, ami azt jelezheti, hogy a vasárnapi pihenőnap átmeneti negatív hatása elmúlt, a szereplők alkalmazkodtak az új szabályozáshoz. Az ágazat bizalmi egyenlege az elmúlt két hónapban mért lemorzsolódás ellenére is pozitív, ami alátámasztja a kiskereskedelmet jellemző kedvező kilátásokat. A kedvező munkaerőpiaci folyamatok hatására már a 4,2 millió főt is meghaladja a foglalkoztatottak száma. Az elmúlt hónapok munkaerő-piaci trendjei júliusban is folytatódtak, a legfrissebb, szezonálisan kiigazított adatok alapján a foglalkoztatás és az aktivitás is számottevően emelkedett. Előbbi esetében 11 ezer fős növekedés volt tapasztalható, így a foglalkoztatottak száma már meghaladta a 4,2 millió főt. A bővülő munkaerő-kereslet a munkaerőpiacra való belépést is ösztönözte, így az aktívak száma mintegy 7 ezer fővel emelkedett, és az aktivitási ráta meghaladta az 59,9 százalékot. 6. ábra Munkapiac alakulása (2012. január = 0, ezer fő) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég Az intézményi statisztikák alapján a 4 főnél többet alkalmazó vállalkozások körében a dolgozók száma a szezonálisan kiigazított adatok alapján 5 ezer fővel nőtt, így a javuló munkaerő-piaci helyzet kialakulásában fontos szerep jutott az önfoglalkoztatásnak és a mikrovállakozásoknak is. Az alkalmazottak esetében a versenyszféra szerepe kismértékben visszaesett, amit kizárólag a költségvetésben dolgozók létszámának 6 ezer főt kitevő emelkedése tudott ellensúlyozni. Utóbbiban meghatározó a közfoglalkoztatás bővülése, amelynek keretében a Start munkaprogramon belül dolgozók száma 203 ezer főre emelkedett. Mindezen munkaerő-piaci folyamatok eredményeképp a munkanélküliségi ráta júliusban historikus mélypontra, 6,9 százalékra mérséklődött. A nemzetgazdasági reálbérek továbbra is 3 százalék körüli bővülést mutattak. A bérek növekedési üteme júliusban kismértékben lassult, éves szinten a nemzetgazdasági átlagkereset 3,1 százalékkal emelkedett. Ez elsősorban a feszes munkaerőpiacnak köszönhető, ami elsősorban a versenyszféra béreire gyakorolt pozitív hatást, amelyek így 3,7 százalékkal nőttek. Ezzel szemben a költségvetés bérei jóval kisebb mértékben, 1,5 százalékkal nőttek a magasabb közfoglalkoztatás okozta összetételhatás következtében. Figyelembe véve az árszínvonal változását, a nemzetgazdasági átlagkereset 2,7 százalékkal nőtt, ami ösztönözheti a háztartások fogyasztásának további bővülését, és így hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. 5

7 7. ábra Bruttó bérek alakulása (éves változás, %) Forrás: KSH, Századvég Külső egyensúly A külkereskedelmi aktívum továbbra is jelentős élénkülést mutat. A KSH 2015 júniusára vonatkozó adatai alapján a külkereskedelmi termékforgalom export- és importvolumene 14 és 11 százalékkal nőtt éves bázison. A külkereskedelmi mérleg többlete (801 millió euró) így az előző év azonos időszakához képest közel 353 millióval nőtt. Júniusban átlag feletti bővülést mutatott a gépek, szállítóeszközök behozatala. Kivitel tekintetében a feldolgozott termékek és a gépek és szállítóeszközök volumene bővült, főként az élénk jármű- és gyógyszeripari kereslet következtében. A 2015 júliusára vonatkozó első becslés alapján a külkereskedelmi mérleg aktívuma 674 millió eurót tett ki. Ez 236 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az export euróban számított értéke 5,4 százalékkal, míg az import 2,3 százalékkal emelkedett éves összevetésben. 8. ábra Külkereskedelmi egyenleg (millió euró) Megjegyzés: A júliusi adatok az első becslésből származnak. Forrás: KSH A folyó fizetési mérleg egyenlege 2015 júliusában 784,2 millió eurót tett ki, amely jelentősen meghaladja a év folyamán mért átlagos 375 millió eurós értéket. Az első hat hónap átlagához (673 millió euró) képesti nagyobb aktívum elsősorban az áruforgalom pozitív egyenlegének jelentős emelkedésére vezethető vissza. 6

8 Költségvetési helyzet Az államháztartás első nyolchavi egyenlege némileg kedvezőtlenebb képet mutat a tavalyinál, ami egyedi tételek következménye. Az államháztartás központi alrendszere 2015 első nyolc hónapjában 914,9 milliárd forintos deficitet halmozott fel, ami 56,1 milliárd forinttal magasabb az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. Az államháztartáson belül a központi költségvetés 980,2 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 33,7, az elkülönített állami pénzalapok 31,6 milliárd forintos többlettel zártak. A két év kumulált hiányainak eltérése mögött a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételeinek és kiadásainak átütemeződése húzódik meg. Az év elejétől számított érték megnövekedett hiányához az augusztusi deficit 20,8 milliárd forinttal járult hozzá, ami kis mértékben magasabb a bázisévhez képest. Ennek magyarázata, hogy az iskolakezdés zavartalanságáért a Magyar Államkincstár már augusztus végén átutalta a szeptember havi családtámogatások, valamint a fogyatékossági támogatás és a megváltozott munkaképességűek kereset-kiegészítésének kifizetéséhez szükséges összegeket. 9. ábra Költségvetési hiány (2015. január augusztus, milliárd forint) Forrás: NGM A kockázatok ellenére is biztonsággal tarthatónak látjuk az idei év hiánycélt. Intézetünk elkészítette az államháztartási folyamatokról szóló legfrissebb negyedéves elemzését. A növekvő bérkiáramlásnak és a gazdasági növekedésnek köszönhetően a bevételi oldalon több adónem is a tervezettnél magasabban teljesülhet. A bevétel növekedését ellensúlyozza az európai uniós források késése és a két felfüggesztett adónem bevételkiesése, amiknek sorsa az év végén dőlhet el. Továbbá a kórházi intézményrendszer és a Klebersberg Intézményfenntartó várhatóan strukturális átalakulásra szorulnának, de a költségvetési céltartalékok nagy részét már felhasználták, a maradékot pedig várhatóan a menekültügy kezelésére kell fordítani A kockázatok számszerűsítése után prognózisunk szerint mindezen kockázatok ellenére az idei évre kitűzött hiánycél biztonsággal tartható: az államháztartás GDP-arányos ESA-hiánya 2,2 százalékon teljesülhet. 7

9 Monetáris folyamatok Az ismét eltűnő infláció az újabb negatív olajársokk hatását tükrözi. A fogyasztói árak éves összevetésben nem változtak augusztusban. A gyengülő inflációs nyomás az olaj világpiaci árának esésével, annak hazai gazdaságba történő begyűrűzésével magyarázható. Az energiahordozó ára több mint hat éves mélypontra zuhant augusztusban, amelynek hatását a benzinkutatokon is tapasztalhattuk. Az üzemanyagok ára éves összevetésben közel 12 százalékkal esett vissza. Az inflációt mérséklő fontosabb tényező még a rezsicsökkentés utolsó hulláma, mely a háztartási energia árát 2,7 százalékkal mérsékelte. Mindezeket leszámítva széleskörű áremelkedés tapasztalható, vagyis nincs dezinflációs veszély a gazdaságban. A szeszesitalok és dohánytermékek áremelkedését a jövedéki adó változása okozza. Az élelmiszerek 0,9 százalékos drágulása elsősorban az idényre jellemző zöldségek, gyümölcsök áremelkedésére vezethető vissza. A tartós fogyasztási cikkek árának 1,3 százalékos (öt éves csúcsnak számító) növekedése főleg a közlekedési eszközök drágulását jelzi, összhangban az irántuk megnyilvánuló erősödő kereslettel. A szolgáltatások 1,7 százalékos inflációja főként az egészségügyi, üdülési és a lakásszolgáltatás drágulását mutatja, utóbbi kategóriában a lakbér emelkedését kell kiemelni, mely 3,2 százalékot tett ki. 10. ábra Infláció alakulása (éves változás százalékban) Forrás MNB, Századvég Az MNB inflációs trendmutatói is jellemzően csökkentek augusztusban, így továbbra is az inflációs céltól elmaradó, 1 2,2 százalékos sávban tartózkodnak A maginfláció 1,2 százalékot tett ki. Mindezek azt valószínűsítik, hogy a rendkívül laza monetáris politika hosszabb ideig fennmaradhat, amennyiben azt a globális kockázati környezet is megengedi szeptember 22-i ülésén a jegybank a korábbi bejelentésének megfelelően nem változtatott a rekordalacsony, 1,35 százalékos irányadó rátán. Egyedül a Fed várható kamatemelése befolyásolhatná a kamatpályát, azonban hazánk jelenleg ellenálló lehet a külső sokkoknak, amit erősíthet egy esetleges hitelezői felminősítés is. A globális pénzpiacot a kínai tőzsde zuhanásának híre rántotta magával. Az elmúlt hónapban a globális pénzügyi környezetben a kínai gazdaság lassulásától való félelem kisebb piaci pánikot generált. Az alapvető piaci probléma elsősorban a kínai gazdaság gyengébb teljesítményére és a növekedési kilátásainak visszaesésére vezethető vissza. A kínai részvénypiac túlfűtöttségét jól jellemzi, hogy a nagy növekedési potenciálú cégeket tömörítő ChiNext index árfolyam/nyereség mutatója közel duplája volt a hasonló profilú nyugati tőzsdeindexek árfolyam/nyereség mutatójának. A vezető kínai tőzsdeindex, a Shanghai Composite pedig az év eleji 8

10 értékére süllyedt vissza 60 százalékos év közbeni nyereségről. Augusztus 24-én másfél éves mélypontra zuhant az amerikai tőzsde, amiben komoly szerepet játszhatott a kínai parkett fertőző hatása is. Két nappal később azonban stabilizálódtak az amerikai tőzsdei árfolyamok, érzékeltetve az esés megalapozottságának hiányát és a rövid pánik kialakulását. Az európai vezető indexek esetében is jelentős visszaesés következett, az indexek év eleji szintjükre estek vissza, ezt követte egy korrekció, azonban nem kerültek vissza az értékek a részvényárfolyam-esés előtti szintjükre. 11. ábra A régiós árfolyamok alakulása (induló érték = 100%) Forrás: Datastream A régiós pénzügyi folyamatok is kedvezőtlenebb irányt vettek az elmúlt hónapban. A cseh korona árfolyama 0,1 százalékot, míg a lengyel zloty 0,6 százalékot gyengült az euróval szemben. Az országkockázati felár Csehországban 1 bázisponttal 50 bázispontra, míg Lengyelországban 4 egységgel 73 bázispontra nőtt. A vezető közép-kelet európai részvényindex (CETOP 20) is az év elejei értékére csökkent, miközben a BUX a korrekció ellenére is jelentősen magasabb szinten áll. A piaci pánik megemelte a hazai CDS-felárat, de az árfolyam erősödni tudott. A hazai pénzpiaci mutatók összességében vegyesen alakultak. Az országkockázatot kifejező mutató, az 5 éves CDS értéke 15 egységgel 164 bázispontra nőtt. Ezzel szemben a forint árfolyama a svájci frankkal, az euróval és a dollárral szemben is erősödött, rendre 1,3, 0,2 és 3,2 százalékkal. Az időszak végén így egy svájci frank 283, egy euró 310, míg egy amerikai dollár 271 forintba került. Az elmúlt hónapban a külföldiek kezén lévő magyar állampapír állomány kis mértékben csökkent, és jelenleg 4229 milliárd forintot tesz ki. Ez a csökkenés nem jelentett eladási nyomást a forintra. A hitelminősítés margójára A Standard and Poor s nemzetközi hitelminősítő szeptember 18-án nem változtatott a magyar államkötvények adósbesorolásán. Jelenlegi elemzésünk célja nem a döntés értékelése, csupán néhány fontosabb összefüggésre világít rá. A Trading Economics (TE) honlapon az egyes országok által kibocsátott állampapírok kockázati besorolása öt részpontszámból tevődik össze. 1 Mindegyik részegység pontot ér az összesen 100 pontos skálán. Az S&P s, a Moody s és a Fitch minősíti az egyes országok által kibocsátott államkötvényeket, amit a TE egy 1-től 20-ig terjedő pontskálára konvertál át. Minél kisebb egy ország kockázata, annál több pontot kap. Az átlagos hitelminősítések mellett további 40 százalék 1 9

11 erejéig gazdasági és pénzügyi indikátorokat használnak az összesített pontszám, kialakításához. Magyarország országkockázatát a TE 46 pontra értékelte, hasonlóan Portugáliához. Ha megvizsgáljuk az EU 2004 után csatlakozott és a periferiális országait (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország és Spanyolország), akkor a TE minősítések és a 10 éves állampapírok hozama között szoros kapcsolat mutatható ki: minél kedvezőtlenebb a besorolás szintje, annál magasabbak a kötvényhozamok. Magyarország besorolása és a 10 éves állampapír-piaci hozamai láthatóan jól illeszkednek az egyenesre. 12. ábra Az országkockázat és a hosszú távú hozam összefüggése Forrás: Trading Economics, Századvég-számítás A hasonló besorolású országok közül mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél Románia esetében beszélhetünk arról, hogy befektetési kategóriás, azaz alacsonyabb kockázathoz a magyar 10 éves állampapírhoz képest (3,67 százalék) nagyobb hozam (3,86 százalék) tartozik. További kivételt képez a Moody s-nál Horvátország, ahol a magyarral azonos kockázathoz jóval magasabb hozam kapcsolódik. Mindebből következik, hogy a piac döntően a hitelminősítők besorolásai alapján árazza a hosszú lejáratú államkötvények hozamait. Egy adósbesorolásra vonatkozó változtatás közvetlenül éreztetheti hatását a kötvények hozamaiban, azaz egy felminősítés (leminősítés) a hozamok csökkenését (növekedését) eredményezi a 10 éves állampapírpiacon. Egy adott ország szempontjából pedig meglehetősen fontos, hogy hosszú lejáratú finanszírozásra is támaszkodjon. A rövid hozamokat vizsgálva, pontosabban az azokra legjobban hatással bíró jegybanki alapkamatokat elemezve megállapítható, hogy a hazai 1,35 százalékos jegybanki alapkamat a nálunk a különböző nemzetközi hitelminősítőknél 4 5 kategóriával jobb Lengyelországban 1,5 százalék, az egy kategóriával alacsonyabb kockázatú (jobb minősítésű) Romániában 1,75 százalék, míg a Horvátországban 5 százalék. A rövid távú piac így torzítottabb képet mutat. Magyarország számára különösen fontos lenne egy felminősítés, hiszen így már a befektetésre ajánlott kategóriába kerülnének az állampapírok. E minőségi változás pedig számos portfólió-menedzser számára tenné elérhetővé az állampapírjainkat. Azok számára ugyanis, akik a nem befektetésre javasolt állampapírokból nem vásárolhattak, így lehetőségük lenne vételre. Ez egyértelműen megnövelné a 10

12 magyar állampapírok iránti keresletet, és a hozamcsökkenés jelentősen mérsékelné az állam költségeit, vagyis a kamatkiadását. A következő minősítési időpontok: Moody s: november 6., míg Magyarországnak a nem befektetési kategóriában pozitív kilátást adó Fitchnél november 20. A hozamgörbe rövid végén a rendkívüli esés oka az önfinanszírozási program. A magyar jegybank augusztusban 1,35 százalékon tartotta az irányadó rátát. A Monetáris Tanács jegyzőkönyve alapján a 9 fős grémiumból a jelenlévő 8 fő a kamat tartása mellett voksolt. A piacon a rendkívül nagy likviditásbőség miatt alacsonyak a rövid hozamok, hiszen a piac nem számol további jegybanki kamatcsökkentéssel. Jelenleg a 3 hónapos hozam rekord alacsony (0,33 százalék), amely 52 bázisponttal alacsonyabb az előző havi értéknél. A 6 hónapos, az 1 és a 3 éves papírok hozamai is kiugró mértékben (41 49 bázisponttal) csökkentek. A rendkívül nagy hozamcsökkenés oka, hogy az önfinanszírozási program keretében a bankoknak szeptember 23-tól folyamatosan csökkenteniük kell a kéthetes betétállományukat és az év végére a jelenlegi 4417 milliárd forintos kéthetes betétállomány 1000 milliárdra csökken. 13. ábra A forint hozamgörbe alakulása (%) Forrás: ÁKK, Századvég 11

13 A vállalati hitelezésre összességében júliusban már a nettó hitelfelvétel volt jellemző. A vállalatoknál júliusában a szezonálisan szűrt számok alapján a banki nettó forinthitel felvét 25 milliárd forintnak felelt meg. A devizahitelek tranzakcióinak nettó értéke 7 milliárd forintot tett ki, azaz a nem pénzügyi vállalatok júliusban is nettó hiteltörlesztők voltak. A kettő eredőjeként adódó júliusi teljes nettó hitelfelvét (szezonálisan kiigazítva) így 18 milliárd forintnak felelt meg. Az előző hónapban bemutatott hitelezési helyzetet jelentősen befolyásolta egy egyedi esemény, amely a szezonálisan kiigazított adatokra is rendkívüli hatást gyakorolt. Az MNB Hitelezési folyamatok című kiadványában elérhető magyarázat alapján az előző hónapban közétett, a forinthitelek kiugró törlesztését jelző adat egy egyedi nagyvállalati forinthitel anyavállalati hitelre történő cserélésének következtében állt elő. A folyószámlahiteleken felüli bruttó forinthitel-kihelyezés 59,9 milliárd forintot tett ki, ami jelentős csökkenést mutat az előző hónaphoz képest. Az újonnan nyújtott euróhitelek összege 37 milliárd forint volt, ami számottevő csökkenést jelent az előző havi értékhez képest. 14. ábra Vállalati hitelfelvétel (milliárd forint) Forrás: MNB, EKB, Századvég 12

14 A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági előrejelzése A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint az idei GDPnövekedés a lassulás ellenére is elérheti a 3 százalékot. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint a magyar gazdaság 2015-ben is elérheti a 3 százalékos gazdasági teljesítményt, amivel jelentősen felülmúlja az EUátlagot. A jövő évben ezzel szemben ennél valamivel mérsékeltebb GDP-növekedést vár a kutatóintézet. Előrejelzésük szerint a belső és külső tényezők a teljes kivetítési horizonton pozitívan járulnak hozzá a GDP-növekedéshez, melyet a fogyasztás és az export közel azonos arányban vezérelhet. Az export növekedését, mely a teljes előrejelzési horizonton felülmúlja az importét, a külső kereslet fokozatos emelkedése segíti. A fogyasztási hajlandóságot a piaci mellett a gazdaságpolitikai folyamatok is élénkítik. Ezek között kell megemlíteni a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentését és a családi adókedvezmény kiterjesztését, továbbá a számos bérrendezést, ami a közszféra különbözi területein dolgozók jövedelmi helyzetét javítja. Ezeket párosítva az alacsony inflációs környezettel és a folyamatosan javuló munkaerő-piaci helyzettel, jelentősen bővülő vásárlóerő várható. A foglalkoztatottság tartós emelkedése miatt melyben meghatározó szerepe lesz a versenyszférának a munkanélküliségi ráta 2016 végére 6 százalék alá csökken az előrejelzés szerint. A beruházás idén még pozitívan járulhat hozzá a növekedéshez, de jövőre a korábbi uniós tervezési időszak lezárása miatt visszaesésre számítanak. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint a GDP-növekedés 2015-ben elérheti a 3,1 százalékot, míg jövőre a 2,5 százalékot. Az éves infláció 2015-ben még jelentősen alatta marad az inflációs célnak és 0,1 százalék körül alakulhat. Ennek elsődleges magyarázata, hogy az idei évben a szabályozott árak utolsó körös csökkentése, az alacsony olajár és a globálisan is mérsékelt árnyomás visszafogják a hazai inflációt folyamán e hatások bázisba kerülésével már a pénzromlási ütem fokozatos erősödésére lehet számítani. Az elemzők szerint szintén ebben az irányban hat a mérsékelten emelkedő olajár, valamint a pozitív kibocsátási rés miatt megjelenő keresleti oldali árnyomás. Mint ismert, a hazai monetáris politika hosszabb ideig tartó változatlan alapkamatot jelentett be. A gazdaságkutató meglátása szerint, amennyiben a nemzetközi piaci helyzet megengedi, úgy erre valóban lehetőség nyílik. A globálisan és a hazai gazdaságban fennmaradó, mérsékelt inflációs környezet, a gazdaság ciklikus pozíciója és az alacsony inflációs várakozások is elősegíthetik az alapkamat 1,35 százalékon tartását. Érdemi veszélyt erre csak a Fed kamatemelése jelenthet, amit azonban ellensúlyozhat hazánk adóskockázati besorolásának várt javítása és a rendkívül erős külső ellenálló képességünk. Magyarország GDP-arányos külső finanszírozási képessége ugyanis rekordmagas, 9 százalék közelébe emelkedhet idén, köszönhetően a beáramló uniós forrásoknak és a folyó fizetési mérleg bővülő aktívumának. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. meglátása szerint a költségvetés bevételi oldalán a növekvő bérkiáramlás és a gazdasági növekedés adóbefizetésekre gyakorolt markáns hatása ellensúlyozza a többi negatív kockázatot, vagyis a költségvetési törvényben előirányzott 2,4 százalékos GDP-arányos deficitcél biztonsággal tartható. 13

15 _ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Századvég előrejelzés ábra III. negyedévi előrejelzésünk éves I. II. III. IV. éves I. II. III. IV. éves Bruttó hazai termék (volumenindex)* 3,6 3,4 2,7 2,8 3,3 3,1 2,9 2,7 2,4 2,0 2,5 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 1,7 2,5 2,6 3,6 4,3 3,2 4,1 3,6 2,8 2,0 3,1 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 11,7 0,4 2,2 3,8 6,1 2,9 3,6 1,1 5,5 8,1 2,8 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 8,7 10,0 7,5 7,2 6,5 7,8 6,5 8,0 8,6 8,5 7,9 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 10,0 7,5 6,4 7,6 8,3 7,5 8,4 7,1 6,7 6,0 7,1 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 6,3 2,5 1,7 1,9 0,9 7,0 2,2 2,0 2,5 1,6 8,3 Fogyasztóiár-index (%)* 0,2 1,1 0,2 0,2 1,2 0,1 1,8 2,5 2,6 2,7 2,4 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 2,10 1,95 1,50 1,35 1,35 1,35 1,35 1,35 1,50 1,75 1,75 Munkanélküliségi ráta (%)* 7,7 7,3 7,0 6,7 6,7 6,9 6,4 6,2 5,9 5,7 6,1 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 3,0 3,0 3,0 3,1 3,4 3,1 4,6 5,8 6,4 6,8 5,9 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 4,0 5,3 6,0 Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában 7,8 8,8 8,0 Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában 2,6 2,2 1,9 GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* 1,6 1,6 1,9 2,1 2,3 2,0 2,3 2,4 2,5 2,5 2,5 EUR/HUF átlagárfolyam * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás 16. ábra Az előrejelzésünk változása az előző negyedévhez képest jún szept. változás jún szept. változás Bruttó hazai termék (volumenindex)* 3,4 3,1 0,3 2,7 2,5 0,2 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 3,3 3,2 0,0 3,0 3,1 +0,2 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 1,2 2,9 +1,7 1,6 2,8 1,2 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 8,0 7,8 0,2 7,9 7,9 +0,0 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 7,0 7,5 +0,4 6,8 7,1 +0,3 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 7,5 7,0 0,5 9,1 8,3 0,8 Fogyasztóiár-index (%)* 0,3 0,1 0,2 2,6 2,4 0,2 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 1,30 1,35 +0,1 1,75 1,75 0,00 Munkanélküliségi ráta (%)* 6,9 6,9 +0,1 6,0 6,1 +0,0 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 2,9 3,1 +0,2 3,2 5,9 +2,7 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 5,5 5,3 0,2 6,3 6,0 0,3 Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában 9,2 8,8 0,5 8,2 8,0 0,1 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában 2,3 2,2 +0,1 1,8 1,9 0,1 GDP-alapon számított külső kereslet* 1,9 2,0 +0,1 2,4 2,5 +0,1 * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: Századvég-számítás 2 Készítés dátuma: szeptember

16 Jogi nyilatkozat A jelen kiadvány a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szellemi terméke, melyet külső személyek által szolgáltatott adatok alapján tájékoztató jelleggel állított össze partnerei részére. Ennek megfelelően a kiadványban foglalt megállapítások, előrejelzések nem számítanak szakmai vagy egyéb tanácsadásnak, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. semmilyen felelősséget nem vállal az azokon alapuló döntések eredményességéért. 15