HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Átírás

1 ÖTLETADÓ MEGOLDÁSOK ÉS JÓ GYAKORLATOK BEMUTATÓ- ÉS KÉRDŐÍV A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) lehetőséget kíván teremteni az értékteremtő és hordozó helyi és térségi magyar gazdasági szereplők számára, hogy ötletadó jó gyakorlataikat, példáikat, projektjeiket szélesebb közönséggel megismertessék, ezáltal elősegítve, hogy további helyi gazdaságfejlesztésben gondolkodó vállalkozások, közigazgatási szervek, közösségek vagy civil szervezetek is hasonló, a helyi körülményeikhez és igényeikhez igazodó fejlesztéseket valósítsanak meg. A jelen kérdőívvel az NTH az első lépést kívánja megtenni annak érdekében, hogy a helyi és térségi szereplők egymás közötti információáramlása, illetve kapcsolati hálója megerősödjön. Kérjük, figyeljenek rá, hogy a *-gal jelölt részek kitöltése kötelező, e nélkül ne küldje el a kérdőívet! Kérjük, hogy a világoszöld mezőkbe írjanak! Köszönjük segítségüket a jó gyakorlat bemutató és kérdőív kitöltésében! Az NTH kiemelten fontos kérdésként kezeli a személyes adatok védelmét és azok bizalmas kezelését, ugyanakkor a közérdekű adatok minél szélesebb körű nyilvánosságra hozatalát. Az NTH-ra vonatkozó adatvédelmi, információ-biztonsági szabályokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvényben foglaltak értelmében az Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat tartalmazza, amely a oldalon érhető el. A mintaadó kezdeményezés, jó gyakorlat leírása Projekt neve Pannon Helyi Termék Klaszter Kulcsszavak A projekttel kapcsolatban felmerülő kulcsszavak (pl.: gazdasági együttműködések ösztönzése, vállalkozásfejlesztés, élelmiszer-termelés, lokalizáció, projektgenerálás, turisztikai fejlesztés, marketing, innováció, közösségépítés, helyi/térségi decentralizált energetikai rendszer, stb.) helyi termékek piacra juttatása, érdekképviselet, termékfejlesztés, hagyományőrzés, falusi turizmus, tudatos vásárlás Projektgazda Pannon Helyi Termék Klaszter Projektlogó, jellemző kép A kezdeményezés rövid leírása Miről szólt a projekt, mi jött létre a projektben, mi az eredménye? A Pannon Helyi Termék Klaszter a nyugat-dunántúli régió helyi termelőinek és vállalkozóinak kézműipari és mezőgazdasági termékeinek piacra jutását segíti/támogatja különböző eszközökkel. Projekt jellege Mi a projekt jellege (pl. profitérdekelt, non-profit, stb.)? Non-profit Projektgazda típusa állami szervezet önkormányzat kistérségi szervezet Helyi gazdaságfejlesztési mintaadó példák gyűjtése 1

2 Projektpartnerek vállalkozás civil szervezet Kikkel együtt valósították meg a projektet, kik voltak még érintettek benne? felekezeti közösség (pl. egyház) egyéb: érdekvédelmi hálózat A klaszter alapító tagjai: Csörötnek Község Önkormányzata, Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége, Falusi Vendéglátók Zala Megyei Egyesülete, Győr-Moson-Sopron Megyei Falusi Turizmus Egyesület, Hegypásztor Kör, Írottkő Natúrparkért Egyesület, Kemenesaljai Kistelepülésekért Kht., Kisalföldi Népművészek Egyesülete, Őrség Natúrpark Térségfejlesztési Közhasznú Társaság, Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás, Zala Megyei Népművészeti Egyesület, Zalai Borút Egyesület, Zalai Falvakért Egyesület Termelői tagok: 56 nyugat-magyarországi kistermelő. Projekt központi helyszíne Régió Nyugat-Dunántúl Megye Győr- Moson- Sopron, Vas, Zala Járás (Kistérség) A régió kistérségei Település A régió települései Helyi gazdaságfejlesztési mintaadó példák gyűjtése 2

3 A kezdeményezés célja Miért kezdtek bele? A Pannon Helyi Termék Klaszter a nyugat-dunántúli régióban fellelhető vagy előállítható mezőgazdasági és kézműipari termékek összegyűjtésére, fejlesztésére, és ezek hatékonyabb előállításának ösztönzésére alakult. A klaszter által forgalmazott termékek egységes arculatú megjelenésének célja a helyi termékek piacra jutásának elősegítése. A kezdeményezés indoka, háttere Melyek voltak az előzmények? A komoly hagyományokkal rendelkező helyi termékek előállítása a nyugat-dunántúli térségben is egyre inkább háttérbe szorul, a tradíciók egyre több helyen megszakadni látszanak. A kereskedelmi láncok által vezérelt és befolyásolt kiskereskedelemből szinte teljesen kiszorulnak a helyi jellegű termékek és előállítóik, a turizmusban - térségre jellemző termékek - és egyes társadalmi rétegek fogyasztásában - bio, öko és,,háztáji termékek - továbbra is igény mutatkozik irántuk. A Pannon Helyi Termék Klaszter létrehozói erre a problémára kerestek megoldási lehetőséget. A klaszter kialakítása mellett szólt, hogy a tagok az egységes érdekképviseletnek köszönhetően hatékonyabban használhatták ki a pályázati forrásokat. A kezdeményezés leírása Kérjük, amennyire lehet, részletes leírást adjon, hogy az érdeklődők alaposan megismerhessék a projektet! A Pannon Helyi Termék Klasztert 2005-ben hozta létre 13 nyugatdunántúli szervezet (népművész egyesületek, falusi turizmus szövetségek, vidékfejlesztési civil szervezetek, önkormányzatok). Ezzel párhuzamosan, 2007-ben jött létre a Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft. a klaszter menedzselésére és munkaszervezeti feladatainak ellátására. A klaszter jelenleg (2013-ban) közel száz termelővel (kézművesek, őstermelők, agrárvállalkozások) tart fenn munkakapcsolatot. A szervezet a helyi termékek értékesítésének érdekében vásárokat szervez termelői számára, valamint egy weblap és webáruház segítségével ismerteti meg szélesebb körrel a termékeit. A közös 1. kép: Helyi termékek helyi értékesítés érdekében fadobozos ajándékcsomagokat állítottak terményekből össze, továbbá több étterem és szálloda értékesíti a helyi termelők termékeit. Az alapítókat egyöntetűen a helyi termelők piaci helyzetének komplex javítása motiválta. Tisztában voltak azzal, hogy a sikerekhez nélkülözhetetlen a hosszú távú gondolkodás, a kitartás és elkötelezettség, valamint a forrásszerzés érdekében pályázatírói tudás is szükséges. A klasztermenedzser mellett két részmunkaidős értékesítési munkatárs, illetve egy marketing tanácsadó látja el a klaszter működtetésével járó feladatokat. A kezdeményezés elindításakor a termelőket személyesen keresték meg, leginkább saját kutatómunka és ajánlások alapján. A projekt iránt érdeklődőkkel kérdőívet töltettek ki, amely alapján részletes lista készült a lehetséges termékek típusairól, előállítási módjukról és a termelési kapacitásról. Ezek után alakították ki az egységes arculatot és hozták létre a Pannon Helyi Termék védjegyet. A védjegy bejegyeztetése, a csomagolástechnikai fejlesztések és a minőségbiztosítási rendszer kidolgozása tette végül lehetővé, hogy a térség termékei a fontosabb vásárokon és programokon közösen jelenjenek meg. A kezdeményezés helyi fogadtatása ellentmondásos volt, pozitív és kétkedő hangok egyaránt hallhatóak voltak. Az eredmények végül sokakat meggyőztek a kezdeményezés fontosságáról és életképességéről. Helyi gazdaságfejlesztési mintaadó példák gyűjtése 3

4 A megvalósítás során alkalmazott eszközök Milyen eszközöket használtak a megvalósításban (Pl. közösségépítés, hálózatfejlesztés, találkozók, fórum, vásár, kaláka, önkéntes munka, térség- és településmarketing, értékesítési csatorna kiépítése, piacépítés, termelők megkeresése, termékfejlesztés, helyi termék adatbázis létrehozása, helyi termék klaszter kialakítása, foglalkoztatás, felnőttképzés, kiállítás, házfelújítás, arculatépítés, közös arculat, védjegy, kiadványok, web áruház, stb.) - termelők megkeresése, helyi termék adatbázis kialakítása - arculat kialakítása, helyi termékvédjegy, termékfejlesztés - értékesítési csatornák megszervezése és menedzsment szervezet felállítása - webáruház és honlap létesítése, vásárokon való részvétel megszervezése, helyi termékbolt megnyitása A kezdeményezés eredményei Milyen pozitív hatása volt eddig a projektnek gazdaságilag és milyen egyéb pozitív hatásokról tud beszámolni(pl. közösségépítés, helyi öntudat erősödése, stb.)? A Pannon Helyi Termék Klaszter jelenleg közel 100 termelővel áll kapcsolatban, akik számos kézműipari és mezőgazdasági terméket állítanak elő. A kezdeményezés hatására a termelők és a termékek ismertsége nőtt, a helyi termelők több helyen tudják értékesíteni portékájukat. Ezen kívül a régió vendégváró helyeinek kínálata is bővült helyi termékekkel. Kialakították a klaszter egységes arculatát, minőségbiztosítási rendszerét, saját védjegyét. Pénzügyek, időzítés Megvalósítás éve, időtartama Mikor kezdték és meddig tart/tartott a projekt? Mik voltak a legfontosabb szakaszok, mérföldkövek? A megvalósítás forrása Mi a megvalósítás forrása, amely lehet saját erő, hazai, vagy európai uniós finanszírozású pályázat, nemzetközi program, Norvég Civil Támogatási Alap, vagy finanszírozási igény nélkül megvalósított projekt. Költség Ha nem volt a projektnek költsége, akkor 0 (nulla) október óta (előtte 1 év tervezés) 2008-ig pályázatokból, azóta önfenntartó Pályázati források, főleg 2008 elejéig: - Regionális Innovációs Ügynökség pályázata - GRIP IT elnevezésű nemzetközi program - Reneszánsz Év Kb. 35 M Ft Támogatás Átlagban 60% Mekkora külső támogatást vettek igénybe? Ez lehet pályázaton nyert pénz, vagy más úton külső forrásból a projektre fordított pénz. Programszerűség Kapcsolódás, térségi, helyi hatás A projekt milyen egyéb projekt keretei között valósult meg, vagy önálló programot alkot, netán egyedi projekt-e? Egyedi projekt. Kapcsolódás más helyi (térségi) kezdeményezésekkel A projekt milyen kapcsolatban áll más egyéb szervezet programjával, hogyan kapcsolódik a térség fejlesztésébe? A Pannon Helyi Termék Klaszter jó kapcsolatot tart fenn a régió többi, akár más profilú (bútoripari, textil-, autóipari, termál, stb.) klasztereivel. Térségi, helyi és társadalmi, közösségi hatás Milyen hatással volt a projekt a térség fejlődésére? Valamennyi alapító szervezet életében korábban is jelen volt az örökség- és értékvédelem, amelynek megvalósításához a klaszter tevékenységei is hozzájárulnak. A Pannon Helyi Termék Klaszter összekapcsolja a nyugat-dunántúli kistermelőket és vállalkozókat, akiknek így lehetőségük nyílik a szorosabb együttműködések kialakítására. A közös megjelenés és értékesítés jótékonyan hat a regionális identitástudat megszületésére. Helyi gazdaságfejlesztési mintaadó példák gyűjtése 4

5 Miért jó gyakorlat a kezdeményezés? Miért jó a gyakorlat, tapasztalatok A jó gyakorlatok mintaként szolgálnak más gazdaságfejlesztők, közösségek számára, Miért ajánlja nekik a projektet? A Pannon Helyi Termék Klaszter tevékenységének köszönhetően a helyi termékek ismertsége - helyben és országosan egyaránt - gyarapította a nyugat-dunántúli régió termelőinek lehetőségeit. Az elmúlt másfél év ( ) tapasztalataiból kiderült, hogy pályázati támogatások nélkül is működik a kezdeményezés. Térségi alapú, ágazati és ágazatokon átívelő vállalkozói összefogásra, közös identitásépítésre is jó példaként szolgál. Mi volt a projekt legörömtelibb pillanata? Tudjuk, hogy a siker, az elvégzett munka öröme motiváló a további végrehajtásra. Itt kérem, írja le, hogy mi okozta a legnagyobb elégedettséget a projekt során! A termelők bizalmának megnyerése eleinte nehézségekbe ütközött, ám mára elmondható, hogy mindennapi, személyes jó kapcsolat alakult ki a klaszter tagjai között. Nehézségek, tanulságok a megvalósítás kapcsán. Mi okozta a legnagyobb fejtörést a projekt végrehajtása során? Mit nem tudtak megoldani? Mit tennének másképp, ha a projekt most indulna? A kistermelőkre vonatkozó jogszabályok nehezítik a termék előállítóinak munkáját. Problémát jelent, hogy nehezen lehet értelmezni, ki számít hivatalosan kistermelőnek, ezért olykor a legkisebb mennyiséget megtermelők egy kalap alá kerülnek a jól szervezett, nagyobb kapacitású társaikkal. Mindezek mellett az előírt okmányok beszerzése (pl. alkalmi árusítási engedély), a rugalmatlan hatósági szemlélet sokszor akadályozzák a munkát. Mire kell figyelni a megvalósítás során? Itt a hasonló projektek végrehajtásakor szükséges legfontosabb feltételeket kérjük feltüntetni. A Pannon Helyi Termék Klaszter munkatársai szerint a termelőkben lévő (sokszor nem is alaptalan) gyanakvás leküzdésének érdekében kifejezetten fontos a valós eredmények mielőbbi felmutatása. Ez azért is elengedhetetlen, mert manapság egyre több hasonló projekt foglalkozik ezzel a témával, gyakran az érintettek bevonása és a termelők számára konkrétumot hozó eredmény nélkül. A klaszter tapasztalatai szerint a termékek közös értékesítése is segíti az előrelépést. További tervek, a fejlesztés jövője További tervek, fejlesztési igények Hogyan folytatódik a projekt a továbbiakban? Milyen fejlesztési fázisai vannak hátha? Milyen kapcsolódó projekteket terveznek még (ami nyilvános)? A tervek szerint a klaszter keretei között folytatódik a termékfejlesztés, és emellett a vásárlói tudatformálással és a termelők képzésével szeretnének foglalkozni. Továbbá szeretnének egy logisztikai és promóciós központot kialakítani. A klaszter folyamatosan törekszik a hazai és külföldi partnerkapcsolatok kialakítására közös projektek tervezése érdekében. Mire van most leginkább szüksége a projekttel kapcsolatban? Mi hiányzik most leginkább a projekt fenntarthatóságának biztosításához,továbbfejlesztéséhez? A klasztermenedzsment szervezeten belül felgyülemlettek a feladatok, így most (2013 végén) a humán kapacitáshiány jelenti a legnagyobb problémát. További ajánlatok, saját szerep ajánlása További ajánlott projektek, kezdeményezések, jó gyakorlatok (akár határon túliak, diaszpórában megvalósuló, egyéb nemzetköziek is) Ha van olyan kezdeményezés, amelyet ajánlanak, kérem, itt tüntessék fel! Hegypásztor Kör, Oszkó: Helyi gazdaságfejlesztési mintaadó példák gyűjtése 5

6 További helyi gazdaságfejlesztés szempontjából fontos, újítóés értékteremtő, áthagyományozó személyek Kérjük, segítse a hálózatosodást azzal, hogy olyan kapcsolatot ajánl, aki a gazdaságfejlesztésben aktív, érdemes őt a hálózatba bevonni! Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Kevy Albert Göcsej védjegy, Magai Ágota Szakirodalom, ajánlott hivatkozások, honlapok, cikkek, tanulmányok, kutatások, elemzések Van-e olyan szakirodalom, amit Ön szerint ajánlani érdemes a helyi gazdaságfejlesztés témájában? Lengyel Imre Deák Szabolcs (2002): Klaszter a helyi gazdaságfejlesztés egyik sikeres eszköze. In: Buzás Norbert Lengyel Imre: Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek Vállalna-e egy helyi és térségi fenntartható gazdaságfejlesztési munkacsoportban szerepet? Vállalna-e egy helyi és térségi fenntartható gazdaságfejlesztési munkacsoportban szerepet (akár virtuálisan is), ha ilyen szakértői csoportot a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal létrehoz? igen nem Egyéb: Milyen szakértelme van? Mit tud felajánlani? Ha vállalna gazdaságfejlesztési munkacsoport szerepet, akkor milyen szakértelme van? Miben ajánlja segítségét? Gyakorlati tapasztalatok, termelői kapcsolatok, civil kezdeményezések. Elérhetőségek Kapcsolati adatok Az egyes személyes adatok után álló jelölőnégyzetben megadhatja, hogy megjelenhet-e az adott személyes adat valamely nyilvános kiadványunkban, honlapunkon. Amennyiben kipipálja, azzal hozzájárulását adja a megjelenéshez. Szervezet Kapcsolattartó Cím: Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft. Zágorhidi Czigány Ákos 9700 Szombathely, Horváth Boldizsár krt. 9. Telefon: 06 (30) Honlap: info@pannonproduct.hu A kapcsolattartás preferált formája Kérjük, jelölje meg, hogy mely kommunikációs csatorná(ko)n szeretne velünk kapcsolatban állni. Előnyben részesített csatorna: postai levelezés Csatolt képek, fájlok, dokumentumok: Listázza, milyen fájlokat csatol még a jelen kérdőívhez! - elektronikus levelezés telefonos kapcsolattartás személyes kapcsolattartás Aláírásommal hozzájárulok, hogy a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal az adatgyűjtéshez kapcsolódó NTH - Helyi gazdaságfejlesztés - adatkezelési tájékoztató és hozzájárulás dokumentumban foglalt feltételek szerint az itt megadott adatokat a fentebb megadott engedélyeim alapján teljes egészében, vagy részleteiben felhasználja, pl. az NTH honlapján (a az oldalon) megjelentesse. Zágorhidi Czigány Ákos, Inzsöl Renáta Adatszolgáltató aláírása december16. Kelt Helyi gazdaságfejlesztési mintaadó példák gyűjtése 6

7 Helyi gazdaságfejlesztési mintaadó példák gyűjtése 7