HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Átírás

1 ÖTLETADÓ MEGOLDÁSOK ÉS JÓ GYAKORLATOK BEMUTATÓ- ÉS KÉRDŐÍV A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) lehetőséget kíván teremteni az értékteremtő és hordozó helyi és térségi magyar gazdasági szereplők számára, hogy ötletadó jó gyakorlataikat, példáikat, projektjeiket szélesebb közönséggel megismertessék, ezáltal elősegítve, hogy további helyi gazdaságfejlesztésben gondolkodó vállalkozások, közigazgatási szervek, közösségek vagy civil szervezetek is hasonló, a helyi körülményeikhez és igényeikhez igazodó fejlesztéseket valósítsanak meg. A jelen kérdőívvel az NTH az első lépést kívánja megtenni annak érdekében, hogy a helyi és térségi szereplők egymás közötti információáramlása, illetve kapcsolati hálója megerősödjön. Kérjük, figyeljenek rá, hogy a *-gal jelölt részek kitöltése kötelező, e nélkül ne küldje el a kérdőívet! Kérjük, hogy a világoszöld mezőkbe írjanak! Köszönjük segítségüket a jó gyakorlat bemutató és kérdőív kitöltésében! Az NTH kiemelten fontos kérdésként kezeli a személyes adatok védelmét és azok bizalmas kezelését, ugyanakkor a közérdekű adatok minél szélesebb körű nyilvánosságra hozatalát. Az NTH-ra vonatkozó adatvédelmi, információ-biztonsági szabályokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvényben foglaltak értelmében az Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat tartalmazza, amely a oldalon érhető el. A mintaadó kezdeményezés, jó gyakorlat leírása Projekt neve * Kulcsszavak * Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek/Szövetkezetek Együttműködése A projekttel kapcsolatban felmerülő kulcsszavak (pl.: gazdasági együttműködések ösztönzése, vállalkozásfejlesztés, élelmiszer-termelés, lokalizáció, projektgenerálás, turisztikai fejlesztés, marketing, innováció, közösségépítés, helyi/térségi decentralizált energetikai rendszer, stb.) szövetkezetek, közösségépítés, gazdasági együttműködések ösztönzése, érdekérvényesítés, értékesítés Projektgazda * HANGYA Szövetkezetek Együttműködése Projektlogó, jellemző kép A kezdeményezés rövid leírása * Miről szólt a projekt, mi jött létre a projektben, mi az eredménye? A helyben előállított termékek piacra jutását és a termelők értékesítési lehetőségeit növelő, elősegítő szövetkezeti rendszer kialakításának szándékával jött létre a HANGYA Együttműködés. Az együttműködés elsősorban a szövetkezet tagjainak közös érdekképviseletét látja el a hazai kormányzati, közigazgatási és az illetékes európai uniós szerveknél. Ezentúl oktatással, tanácsadással, együttműködéssel, vásárokkal és egyéb eszközökkel segíti a tagjainak a hazai és nemzetközi piacokon való eredményesebb érvényesülést. Projekt jellege * Projektgazda típusa * Mi a projekt jellege (pl. profitérdekelt, non-profit, stb.)? Az együttműködésen belül non-profit, kifelé állami szervezet önkormányzat Helyi és térségi fenntartható gazdaságfejlesztés Ötletadó megoldások és jó gyakorlatok 1

2 profitérdekelt. kistérségi szervezet vállalkozás civil szervezet felekezeti közösség (pl. egyház) egyéb: Projektpartnerek Kikkel együtt valósították meg a projektet, kik voltak még érintettek benne? Jelenleg 200 tagszervezet mintegy regisztrált termelő tulajdonosi taggal. Projekt központi helyszíne * Régió * Pl. Nyugat-Dunántúl Országos Megye * Járás (Kistérség) * Település * A kezdeményezés célja * Miért kezdtek bele? A HANGYA Szövetkezetek stratégiai alapelve, hogy a szövetkezeti elvekre épülő termelői értékesítő és szolgáltató szervezetekben való együttműködés révén lerövidítse az áru és szolgáltatás útját, az értékeket és a pénzt is minél nagyobb hányadban a rendszerén belül tartva megteremtse az érintett egyének, családok és egyben a vidéki társadalom boldogulásának anyagi és társadalmi feltételeit, érdekérvényesítő képességét és erejét növelve. A kezdeményezés indoka, háttere * Melyek voltak az előzmények? A II. világháború előtti időszakban Magyarország valamennyi településén jelen voltak a HANGYA szövetkezetei üzletekkel, kereskedelmi átvevőhellyel, hitelszövetkezeti partnerséggel, és azzal a szellemiséggel, hogy az összefogás, a szövetkezés az egyetlen út arra, hogy a termelők megfelelő pozíciót érjenek el a piacon, hogy a gazdatársadalom érdekei érvényesüljenek. A HANGYA stratégiai alapelve a bajok orvoslására az volt, hogy lerövidítve az áru és szolgáltatás útját, az értékeket és a pénzt is minél nagyobb hányadban a rendszerén belül tartva megteremtse az egyén és a vidék boldogulásának anyagi és társadalmi feltételeit ben több mint tagszövetkezete volt taggal, 30 konzervgyára, 20 ipari üzeme, és 400 nál több boltja. Termeltetett, hitelezett, feldolgozott, kis- és nagykereskedett, nemcsak üzletileg, hanem szociálisan is segítette tagjait, jelen volt falvakban és városokban egyaránt. Az 1945 után bekövetkezett kommunista hatalomátvétel és az azt követő államosítás során az összes HANGYA-vagyon kártalanítás nélküli lefoglalásra került. A vidéki HANGYA boltokat és telephelyeket főként a földműves-szövetkezetek, majd később az ÁFÉSZ néven alakított szövetkezeti jellegű társaságok tulajdonába adta az állam, formálisan fenntartva, de tartalmilag erősen korlátozva a tagok demokratikus döntéshozatali lehetőségét. A HANGYA rendszer elméletileg is megalapozott újjászervezését 1992-ben Márton János és Szeremley Béla indította el a gróf Károlyi Sándor Szervezetfejlesztési Alapítvány létrehozásával, melynek alapvetését A HANGYA, mint magyar Raiffeisen című tanulmányuk adta. Ezt követően azonnal elindították az új típusú szövetkezetek gyakorlati megszervezését is Békés megyéből kiindulva. A Dán-Magyar Baráti társasággal történt kapcsolatfelvétel után a Dán Demokrácia Alap 1993-tól kezdődően tanulmányutakkal segítette a magyar gazdák szövetkezeti ismereteinek bővítését. A szintén dán projektben dolgozó dr. Szabó Zoltán csatlakozásával és aktív partnerré válásával tovább erősödött az alapítványi munka. A Dán Szövetkezeti Szövetség oktatási és szervezési intézete - L.O.K. - partnerségével továbbá 1993 és 1996 között a Dán Szövetkezeti Szövetséggel közös projektekben hosszú távú fejlesztési programot készítettek elő. A nemzetközi együttműködésben megvalósult előkészítés eredményeképpen az első beszerzőértékesítő-szolgáltató szövetkezetek 1994-ben alakultak meg, majd ezek előnyeinek széleskörű megismerésével 1998-tól kezdődött meg a taglétszám komolyabb mértékű emelkedése. Helyi és térségi fenntartható gazdaságfejlesztés Ötletadó megoldások és jó gyakorlatok 2

3 A kezdeményezés leírása * Kérjük, amennyire lehet, részletes leírást adjon, hogy az érdeklődők alaposan megismerhessék a projektet! A Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek /Szövetkezetek Együttműködését 1998-ban 14 szövetkezet/szervezet alapította meg azon szövetkezetek, szervezetek tagságával, amelyek alapszabályukban vállalták az európai szövetkezeti gyakorlaton alapulóan a tag és szövetkezet gazdasági kapcsolatában a termékpályához kötötten a non-profit elvű bevétel felosztás, a nyitott tagság, és az egy tag-egy szavazat érvényesülését. A HANGYA Együttműködésben az elsődleges tagszervezetek többségükben egy-egy olyan térségi termékpályás szövetkezetet képviselnek, amelyek a gazdák termékeit értékesítik, illetve más piaci együttműködését szervezik. Ezekben a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége által elfogadott alapelvek teljes mértékben és egyértelműen érvényesülnek, nem keverednek a tőkehasznosító szervezetek érdekviszonyai a szövetkezeti elvekkel. Meghatározó fontosságú, hogy a tagszervezetekben érvényesülő - világos termékpálya-kapcsolatokon alapuló - együttműködés nem tesz különbséget a szövetkezeti együttműködésben a kis és a nagy területen gazdálkodók között, hiszen alapelvük: azonos minőségű áruért azonos fizetési feltételek járnak. A minőségi garanciák betartása esetén az árukapcsolatból a tag magángazdaságának profitja kizárólag az általa megtermelt és értékesítésre felajánlott termék mennyiségétől függ, így arányos a teljesítményével. A HANGYA Együttműködés tagszervezeteinek száma ma már közel 200, amelynek tulajdonosa, aktív tagja mintegy regisztrált termelő. A szövetkezetek létjogosultságát, a szövetkezés szükségességét mutatja számuk 2002-ig történő dinamikus növekedése. A tagszervezetek közül számosnak sikerült jelentősen bővíteni piaci kapcsolatait, ami által nagyságrendileg megnövekedett az árbevétele. A HANGYA Együttműködés legfontosabb célkitűzése a tagszervezetek, illetve az azokat alkotó gazdák üzleti alapon megvalósított érdekérvényesítése. Ennek alapfeltétele a tároló és feldolgozó kapacitások tagi tulajdonba kerülése, azokban részvényszerzés, lehetőség szerint kereskedőház létrehozása. Egy sikeres projektfejlesztéssel az együttműködés nemcsak egyszerűen kereskedelmi központtá tehető, hanem széleskörű export-import tevékenységgel, 1. kép: OMÉK (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás), 2011 piacszervezéssel, közös marketing munkával az újraélesztett HANGYA mozgalom ismét a vidékfejlesztés motorja és garanciája lehet. A HANGYA Szövetkezeti Együttműködés a célkitűzések megvalósulása érdekében felvállalta, hogy: - segítséget nyújt az önszerveződő termelői szervezetek létrehozásához, piaci szerepük és pénzügyi kapcsolataik előnyös alakításához - a tagok intézményi, érdekképviseleti központjául szolgál - segíti a tagok demokratikus önkormányzati tevékenységének fejlesztését, elősegíti különböző szervezetekkel való együttműködését - tagszervezeteinek fejlődése érdekében szakmai továbbképzéseket, oktatási tevékenységet folytat - elősegíti a kiállításokon való közös megjelenést - ápolja a tagszervezeteinek nemzetközi kapcsolatait, képviseli őket hazai és nemzetközi fórumokon A szervezet a szakmai továbbképzéssel, oktatással összefüggő feladatait nem közvetlenül, hanem a gróf Károlyi Sándor Szervezetfejlesztési Alapítvánnyal együttműködésben valósítja meg. E feladatmegosztás gyakorlata a dán, osztrák stb. szövetkezetek hasonló szervezeti struktúrájához illeszkedik éppen annak előmozdítása érdekében, hogy a szövetkezeti felépítményi rendszer az európai gyakorlatnak megfelelő legyen. A szakmai érdekérvényesítési feladatok megvalósítása érdekében a tagszervezetek az Együttműködésen belül szakterületüknek megfelelő szakági szövetségi rendszert hoztak létre. Az ágazati szövetségek az azonos tevékenységet végző szövetkezetek ágazati szabályozását, érdekképviseletét látják el, az ágazat igényeit, gondjait közvetítik a kormányzati szervek felé. Helyi és térségi fenntartható gazdaságfejlesztés Ötletadó megoldások és jó gyakorlatok 3

4 A következő ágazati szövetségek működnek: - Zöldség- Gyümölcs Termékpályás Szövetkezetek/Szervezetek Szövetsége - Gabona Termelői Csoportok Szövetsége - Olajosnövény Termelő Csoportok Szövetsége - Baromfiértékesítő Termékpályás Szövetkezetek/Szervezetek Szövetsége - Szőlő-Bor Termelői Csoportok Szakági Szövetsége Az EU évi bővülésekor a COGECA (Európai Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége) a HANGYA Együttműködés ügyvezetőjét, dr. Szabó Zoltánt alelnökévé választotta. A HANGYA hagyományok újjáélesztésében végzett munkáért a szervezet 2010-ben Magyar Örökség Díjban részesült. A megvalósítás során alkalmazott eszközök * Milyen eszközöket használtak a megvalósításban (Pl. közösségépítés, hálózatfejlesztés, találkozók, fórum, vásár, kaláka, önkéntes munka, térség- és településmarketing, értékesítési csatorna kiépítése, piacépítés, termelők megkeresése, termékfejlesztés, helyi termék adatbázis létrehozása, helyi termék klaszter kialakítása, foglalkoztatás, felnőttképzés, kiállítás, házfelújítás, arculatépítés, közös arculat, védjegy, kiadványok, web áruház, stb.) - érdekérvényesítés a jogi szabályozáshoz kapcsolódóan belföldön és az Európai Unióban, - találkozók, konferenciák szervezése, közösség- és hálózatfejlesztés, - oktatási tevékenység a szövetkezetek működéséről, hasznosságáról és érdekérvényesítési lehetőségeiről itthon és az EU-ban, - tudás és tapasztalat megosztás a többi EU tagállam szövetkezeti rendszereivel A kezdeményezés eredményei * Milyen pozitív hatása volt eddig a projektnek gazdaságilag és milyen egyéb pozitív hatásokról tud beszámolni (pl. közösségépítés, helyi öntudat erősödése, stb.)? Sikeresebb fellépés a piaci érdekérvényesítés során, a hazai jogi környezet szövetkezetbarát kialakításáért végzett lobbi-tevékenység. Megvalósítás éve, időtartama * Mikor kezdték és meddig tart/tartott a projekt? Mik voltak a legfontosabb szakaszok, mérföldkövek? Pénzügyek, időzítés Indulás: Jogi személyként bejegyzés: EU-szintű fellépés 2004 óta. A megvalósítás forrása * Szövetkezeti szervezetek közötti együttműködés, kormányzati együttműködés, EU-s pályázat, saját erő Mi a megvalósítás forrása, amely lehet saját erő, hazai, vagy európai uniós finanszírozású pályázat, nemzetközi program, Norvég Civil Támogatási Alap, vagy finanszírozási igény nélkül megvalósított projekt. Költség * Ha nem volt a projektnek költsége, akkor 0 (nulla). Támogatás Kb. 30% Mekkora külső támogatást vettek igénybe? Ez lehet pályázaton nyert pénz, vagy más úton külső forrásból a projektre fordított pénz. Programszerűség Kapcsolódás, térségi, helyi hatás Éves szinten mintegy 20 millió Ft A projekt milyen egyéb projekt keretei között valósult meg, vagy önálló programot alkot, netán egyedi projekt-e? Önálló programként működik. Kapcsolódás más helyi (térségi) kezdeményezésekkel A projekt milyen kapcsolatban áll más egyéb szervezet programjával, hogyan kapcsolódik a térség fejlesztésébe? Gazdasági együttműködést elősegítő programként elősegíti a társadalmi kohéziót célzó egyéb programok hatékonyságát. Helyi és térségi fenntartható gazdaságfejlesztés Ötletadó megoldások és jó gyakorlatok 4

5 Térségi, helyi és társadalmi, közösségi hatás Milyen hatással volt a projekt a térség fejlődésére? Gazdasági fejlesztés, helyben tartott érték, közösségfejlesztés. Miért jó gyakorlat a kezdeményezés? Miért jó a gyakorlat, tapasztalatok A jó gyakorlatok mintaként szolgálnak más gazdaságfejlesztők, közösségek számára, Miért ajánlja nekik a projektet? A szövetkezeti rendszer fejlesztése egyidejűleg fejt ki pozitív gazdasági és társadalmi hatást. Elősegíti az önálló vállalkozók valódi partnerségi viszonyának kialakulását, fejlesztését. Mi volt a projekt legörömtelibb pillanata? Tudjuk, hogy a siker, az elvégzett munka öröme motiváló a további végrehajtásra. Itt kérem, írja le, hogy mi okozta a legnagyobb elégedettséget a projekt során! 2008-ban a Parlamentben tartott szövetkezeti nyílt nap, ahol ötpárti konszenzus ismerte el a projektben képviselt irány helyességét. Nehézségek, tanulságok a megvalósítás kapcsán. Mi okozta a legnagyobb fejtörést a projekt végrehajtása során? Mit nem tudtak megoldani? Mit tennének másképp, ha a projekt most indulna? Az emberek egymás iránt érzett, társadalmi szintű bizalmatlanságának áttörése a kulcselem. Mire kell figyelni a megvalósítás során? Itt a hasonló projektek végrehajtásakor szükséges legfontosabb feltételeket kérjük feltüntetni. A jogi és gazdasági környezetre, illetve a humán feltételek fejlesztésére kell leginkább figyelni. További tervek, a fejlesztés jövője További tervek, fejlesztési igények Hogyan folytatódik a projekt a továbbiakban? Milyen fejlesztési fázisai vannak hátha? Milyen kapcsolódó projekteket terveznek még (ami nyilvános)? További tagok bevonása, a szervezet és így a termelők érdekeinek további képviselete, érvényesítése, termelési és értékesítési együttműködések fejlesztése. Mire van most leginkább szüksége a projekttel kapcsolatban? Mi hiányzik most leginkább a projekt fenntarthatóságának biztosításához, továbbfejlesztéséhez? A szövetkezetek életképességéhez, érdekérvényesítő képességük, számuk, erejük további növeléséhez a jogi szabályozási környezetet és a kormányzati támogatási rendszer továbbfejlesztése szükséges. További ajánlatok, saját szerep ajánlása További ajánlott projektek, kezdeményezések, jó gyakorlatok (akár határon túliak, diaszpórában megvalósuló, egyéb nemzetköziek is) Ha van olyan kezdeményezés, amelyet ajánlanak, kérem, itt tüntessék fel! Virágpaletta Szövetkezet, Csabai Raktárszövetkezet, BOTÉSZ, Gazdatej Szövetkezet, RMGE Maros További helyi gazdaságfejlesztés szempontjából fontos, újító és értékteremtő, áthagyományozó személyek Kérjük, segítse a hálózatosodást azzal, hogy olyan kapcsolatot ajánl, aki a gazdaságfejlesztésben aktív, érdemes őt a hálózatba bevonni! Dr. Eke Sándor, Adamcsik László, Csizmadia György, Naszvadi Endre, Ván Jenő, Bozó József Szakirodalom, ajánlott hivatkozások, honlapok, cikkek, tanulmányok, kutatások, elemzések Van-e olyan szakirodalom, amit Ön szerint ajánlani érdemes a helyi gazdaságfejlesztés témájában? Folyóiratok: Polgári Szemle, Falu, Gazdálkodás, Szövetkezés Helyi és térségi fenntartható gazdaságfejlesztés Ötletadó megoldások és jó gyakorlatok 5

6 Vállalna-e egy helyi és térségi fenntartható gazdaságfejlesztési munkacsoportban szerepet? * Vállalna-e egy helyi és térségi fenntartható gazdaságfejlesztési munkacsoportban szerepet (akár virtuálisan is), ha ilyen szakértői csoportot a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal létrehoz? igen nem Egyéb Milyen szakértelme van? Mit tud felajánlani? Ha vállalna gazdaságfejlesztési munkacsoport szerepet, akkor milyen szakértelme van? Miben ajánlja segítségét? Közgazdasági kandidátus, FAO projektmenedzsment, marketing menedzsment. Elérhetőségek * Kapcsolati adatok Az egyes személyes adatok után álló jelölőnégyzetben megadhatja, hogy megjelenhet-e az adott személyes adat valamely nyilvános kiadványunkban, honlapunkon. Amennyiben kipipálja, azzal hozzájárulását adja a megjelenéshez. Szervezet * Kapcsolattartó * Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek/Szövetkezetek Együttműködése HANGYA dr. Szabó Zoltán főtitkár Cím Budapest, 1075, Károly körút 5/A. Telefon 06 (20) Honlap hangyakozpont@t-online.hu A kapcsolattartás preferált formája * Kérjük, jelölje meg, hogy mely kommunikációs csatorná(ko)n szeretne velünk kapcsolatban állni. Előnyben részesített csatorna postai levelezés Csatolt képek, fájlok, dokumentumok Listázza, milyen fájlokat csatol még a jelen kérdőívhez! elektronikus levelezés telefonos kapcsolattartás személyes kapcsolattartás Aláírásommal hozzájárulok, hogy a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal az adatgyűjtéshez kapcsolódó NTH - Helyi gazdaságfejlesztés - adatkezelési tájékoztató és hozzájárulás dokumentumban foglalt feltételek szerint az itt megadott adatokat a fentebb megadott engedélyeim alapján teljes egészében, vagy részleteiben felhasználja, pl. az NTH honlapján (a az oldalon) megjelentesse. dr. Szabó Zoltán főtitkár Adatszolgáltató aláírása január 14. Kelt Helyi és térségi fenntartható gazdaságfejlesztés Ötletadó megoldások és jó gyakorlatok 6