Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 1/43

Átírás

1 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 1/43 1. tétel: A gyermekirodalom fogalma. Esztétikai jellemzık. Mőnemek és mőfajok. A gyermekirodalom történetének általános áttekintése a kezdetektıl napjainkig. Kötelezı: Arany János: Rózsa és Ibolya A gyermekirodalom fogalma: A magyar gyermekirodalom kezdetét 1840-tıl számítjuk, Bezerédj Amália Flóri könyvétıl. Az eltelt több mint másfél évszázad alatt többen többféleképpen értelmezték a gyermekirodalom fogalmát. Általában az irodalom fogalma is jelentıs változásokon ment át az eltelt évszázadokban, egyre inkább differenciálódott. Koronként, közösségenként mást és mást értelmezünk irodalomként. Az egyes szakkönyvek, szótárak meghatározása a gyermekirodalomról megegyezik abban, hogy hangsúlyozzák a gyermekeknek szánt irodalmi tartalmat. Vannak viszont olyan könyvek, melyek felnıtteknek íródtak, de olvassák, újraolvassák a gyerekek, ezáltal gyermekirodalmivá váltak (pl. Defoe, Mark Twain, Dickens, Jókai, Móricz, Gárdonyi stb. egy-egy mőve). A kis herceg például kifejezetten felnıtteknek íródott, mégis gyerekirodalom lett belıle. Ebbıl látszik, hogy elsısorban a befogadó, az olvasó oldaláról kell megközelíteni a fogalmat, azaz befogadás-lélektani, olvasáslélektani szempontokat kell hangsúlyozni. Fejlıdéslélektani jelzı a gyermek szó az irodalom elıtt. Nem a legjobb elnevezés, de ez van és más országokban is hasonlóképp hívják. A gyermekirodalom szól az óvodáskorú gyerekektıl (3 éves kórtól) egészen 15/16 éves korig. Az irodalom egységes egész, a vers az vers, a regény az regény, mindegy ki olvassa. A gyermekirodalom határai nem vonhatók meg, folyamatos bıvülés és gazdagodás jellemzı rá. A kor, az olvasó és annak ízlése is meghatározó a gyermekirodalom határainak értelmezésében. A XX. századi irodalom jelentısége, hogy felfedezi a gyermeket, neki is ír, róla is ír, érte is ír. (Komáromi Gabriella szerint a gyermekirodalom az irodalom fájának olyan ágain található, melyeket a gyerek is elér, néha még mászni is hajlandó érte és van, hogy a közvetítık támasztják a létrát a fához a gyereknek, hogy elérjen egy ágat ) Gyermekirodalom felosztása: Szándékosan a gyerekeknek írtak (Nemes Nagy Ágnes, Janikovszky Éva stb.) Nem gyerekeknek írtak, de mégis az lett (Swift Gulliverje, Defoe Robinsonja, Gárdonyi Egri cs.) Adaptációk felnıtt alkotásokból lesznek gyermekirodalmak (Shakespeare mesék), vagy szerzık mőveit lerövidítik. Publicisztika gyermekfolyóiratok (ma: Csodaceruza, Kincskeresı, Babar, Barbie stb.) Mőnemek és mőfajok: Az irodalom mőnemei líra, epika, dráma. Ezek közül a gyermekirodalom szempontjából érdekes: Líra: rövid terjedelmő, hangsúlyos verseléső szövegek, idımértékes verseléső, szimultán ritmusos. Epika: kisepikai alkotások a mesék, a mondák, a kisregények és az elbeszélések. A gyermekirodalom történetének általános áttekintése a kezdetektıl napjainkig: 19. század - a magyar gyermekirodalom megteremtésének ideje, irodalmi alapok megjelenése: A magyar gyermekirodalomnak nincs normálisan leírt vázlata. A gyermekirodalom egy igen fiatal irodalom, világi tartalom jellemzi. Elsı magyar gyermekirodalmi mő Bezerédj Amália Flóri könyve, mely 1840-ben került kiadásra. A szerzı Tolna/Somogy megyei fınemesi birtokos család úrnıje volt, európai gondolkodású hölgy, aki gyermekének írta könyvét. Ez az elsı kifejezetten gyerekeknek írt hazai kötet. Ettıl korábbiak: Poétikai győjtemény (1813) diák költık versei Lant címő győjtemény (1830) Debrecenben adták ki Losonczy könyv sokáig tankönyv volt.

2 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 2/43 Petıfi Sándor: Füstbe ment terv, Anyám tyúkja - családversek. Petıfi emelte be a családot a költészetbe, elıtte nem írtak verset a családról, lerakta az alapokat. (Czuczor Gergely: Szeretteim elsı családról szóló vers, de csak szösszenet, Petıfi vitte a csúcsot. İ már természetesen beszélt a családról, a testvéreirıl.) (Pósa Lajos: két kötetben 217 verset írt anyjához, 1920-ban jelent meg.) Petıfi jelentıs alkotásai a gyermekirodalom szempontjából: Arany Laci, János vitéz. Arany János: Rózsa és Ibolya, mőmese, verses mese, minden benne van, ami a magyar népmesében benne van: átváltozások, próbák, boszorkány, fordulatok, megoldás, jó és rossz küzdelme A verses epika alapjait rakta le és az elbeszélı költészet poétikai vonatkozásaiban (verselés, rímtechnika) is maradandót, példaértékőt alkotott. Juliska elbujdosása címő írása igen jelentıs abból a szempontból, hogy megjelenik benne a dackorszak. Benedek Elek: a századforduló magyar gyermekirodalmának kiemelkedı egyénisége. Igen nagy jelentıségő népmesegyőjtı munkája, az ismeretterjesztı irodalom alapjait megteremtı sorozatai és fontos publicisztikai tevékenysége is. 20. század: A századfordulón egy új költıi nemzedék jelent meg, mely a Nyugat címő folyóirat köré csoportosulva a magyar költészet megújítását tőzte ki célul. Határozott és radikális szakítás jellemzı tartalomban és formában egyaránt. Megtisztulási folyamat indult el, a régi megtagadása jellemzı és erıszakolt újat akarás. Új költészeti szemlélet és alkotói magatartás honosodott meg. Jellemzı avantgárd, dadaizmus, expresszionizmus, futurizmus stb. A futurizmus az olasz fasizmus ideológiája, Hitler rossz. Dadaizmus agyrém. Az újító törekvések több területen és különféle intenzitással hatottak a magyar gyermeklírára. A magyar gyermekköltészet modernsége, formai újszerősége az avantgárd az as évekre jellemzı, nem csak rosszat hozott a világnak és hazánknak. Az avantgárdnak van egy határozott újítása írásjelek nincsenek a versekben, központozás nélküli szöveg jellemzı és kisbetős írás. Kassák Lajos Csillagok csillogjatok avantgárd kötet. Igencsak jelen van a szürrealizmus, Weöres Bóbita címő versében, ezenkívül: Csanády Imre, Kányádi Sándor, Nemes Nagy Ágnes költeményeiben. A Petıfi-Arany-Tompa-Kósa által képviselt irány újul, a téma és a tematika gazdagodása jellemzı és a stílus is megváltozott. (megjelent pl. a gyermekirodalomban az élet-halál témája Szabó Lırinc: Lóczy versek) Árnyaltabb lett a világ a gyermekköltészetben, megjelent a játékvers, ahol nem a tartalom a lényeg és a képi kifejezés, hanem a forma és a ritmus. Játék a szavakkal, jelentıs képviselık: Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Keszely Ferenc. A XX. században bıvült, gazdagabb lett a gyermekirodalom, egyre több új kötet jelent meg, ez a Nyugat nemzedéknek köszönhetı Weöres, Kassák, József Attila stb. (Ady, Babits nincs) Rákosi idején a vörös versek jelentek meg, sematikus irodalom jellemzı: Rákosi az apánk; Ütközet a krumpliföldön stb. Weöres Sándor - a vízválasztó: Weöres jobboldali volt, Rákosi korában nemigen jelenhetett meg után viszont iskolát teremtett a Bóbitával, ez mondhatni a vízválasztó. A Bóbita egy válogatott kötet, es évek tájékán íródott verseket tartalmaz vers van benne, az utolsó vers 1990-tıl már nem szerepel, mert az Rákosis vers volt, így kihagyták. Kb. 20 kiadása jelent meg eddig. Kánon értékő költészet Weörösé, alapvetı etalon, ı a mérce, a mintaérték. Ettıl kezdve jellemzı a zeneiség, ritmikusság, a szimultán ritmus, illetve a képalkotás és a rímalkotás változatossága. Weörest gyerekköltınek titulálták, de ı maga elhárította ezt, nem tartotta annak magát. Elméleti szakember is volt, egy zseni, mindent tudott a versrıl. Sokan alapul veszik Weöres stílusát, nem másolják, de a szellemiségét, formációit, játékosságát, képi változatosságát átveszik. Rengeteg Weöres verset zenésítettek meg azóta.

3 További jelentıs költık: Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 3/43 Csanády Imre - kifejezetten gyerekeknek írt. Jelentıs a Kis verses állatvilág címő írása, ez ismeretterjesztés lírában, bebarangolja Magyarországtól kezdıdıen az egyes országokat és bemutatja az ott honos állatokat. Nemes Nagy Ágnes - rengeteg gyermekverset írt, több kötete jelent meg, egészen az 1990-es évekig alkotott. Jelentıs kifejezıeszközeinek színhatása. Tamkó Sirató Károly - óriásit alkotott a groteszkkel, igen nagy hatással volt a felvidéki lírára. További jelentıs írók: Zelk Zoltán, Kis Anna, Kis Benedek, Hárs Benedek (Túl az Óperencián) A nagy nemzedék után nincs igazán folytatás, hullámvölgyben vagyunk, a gond, hogy nem nıtt fel új generáció, ezt a határon túli költık pótolják, illetve talán Varró Dániel említhetı meg. 19. századi líra jellemzıi: Alapozási idı ez, népiesség, magyarság hangsúlya jellemzı, nemzeti tudat és hagyományırzés. 20. századi líra jellemzıi: A 19. századi irány megy tovább, de tematikailag és formailag (poétikai szempontból) is bıvül. Tematikailag eljutunk a tájköltészettıl a családig (Zelk, Janikovszky). Poétikailag a verselési kiteljesedés jellemzı, megjelenik az idımértékes verselés, újdonság a szabad vers, melyben kiemelkedık: Tolnay Ottó, Orbán Ottó, Weöres Sándor. Epika a magyar irodalomban: A kezdetektıl a 20. századig: Megkésett a magyar regény kialakulása, régen megcsinálták már a franciák, az angolok stb., mi még nem. Hazánkban a 18. század a kezdet, de akkor még elég gyatra regényekkel jelentkeztek. Dugonics András: Etelka és Jolánka címő regényei (nem jók) Fáy András: Bélteki ház (1920-as évek) Jósika Miklós: magyar próza bölcsıje, érdekes történelmi regényeket írt Kemény Zsigmond Jókai Mór: ı hozta létre a magyar regényt, megpróbálta behozni a hátrányunkat. Fontos kérdés az, hogy legyen mit olvasni a gyerekeknek és tudjanak jót olvasni. Romantika hozta létre hazánkban a regényt, itt kell kezdeni az epikán belül keresni az ifjúsági regényt. Nehéz megválaszolni, hogy mi az ifjúsági regény. Az olvasó dönti el, hogy mibıl lesz ifjúsági regény, amit befogad és olvas, az az. Pl. Egri csillagok és Kıszívő ember fiai ifjúsági regény, mert olvassák a gyerekek, lelkiekben jók az ifjúságnak. Jókaival létrejött a történelmi regény, mely a magyar gyermek- és ifjúsági irodalomban igen erıs ban Jókai már írt a szabadságharcról. Ez igen jelentıs. (Ma nem született még normális regény 56-ról, nincs egy olyan író, aki írni tudna róla jól.) Mondák honfoglalásról és királyokról, a mondákkal eljutunk a 15. századig. Erdıntúli vesedelem - nagyon jó regény, bevezetés szinte a magyar történelembe Gárdonyi: Láthatatlan ember - honfoglalásról szól Ezt követıen jönnek a regények Mátyásról és a török idıkrıl (Kinizsi Pál; Egri csillagok) Ez utóbbi csúcsnak tekinthetı, nagyon jól megírt történet, egyik legjobb regényünk. Irt a török idıkrıl Jókai is, vannak a török kori balladák, de ez nem ifjúsági irodalom. Következı nagy korszak a Rákóczi szabadságharc és környéke, sok regény született ekkor. Fontos Rákóczi kori ifjúsági regények: o Hollós Kornél: Vörös torony kincse - Sárospatakról szól, vannak benne jelentıs részek, egykét nem oda illı rész, de ennek ellenére jó regény o Komáromi János: Esze Tamás a mezítlábasok ezredese - kiváló katona volt, jól koordinálta a rábízott csapatot, 1706 pünkösdjén halt meg balesetben. A regény kicsit stilizált. Izgalmasan írja le az író a 3 hónap történetét. Az egyes eseményeket valódi nevekkel írta le, levéltárban kutakodott a hitelességért.

4 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 4/43 További jelentıs mővek: o Komáromi János: Gyalog az Alföldön ban jelent meg, oldalas írás, nem kisregény, inkább útrajz, útleírás Sárospatak - Tokaj - Szerencs -Miskolc - Füzesabony - Hortobágy Debrecen - Nyíregyháza - Sárospatak. Leírja, amit látott és mindent hozzákapcsol a magyar történelemhez, valamilyen konkrét történéshez és megadja, amiket megtudott az adott eseményekrıl. Nagyon jó kötet, de 1908 óta nem adták ki újra. o Krúdy Gyula: Utazás a Szepességben - Kassa feletti rész a Szepesség, ott járt gimnáziumba Krúdi, az ottani élményeit írta meg. Jelentıs, több mint 200 regényt írt gyerekeknek. o Jókai Mór: Felföldi utazások o Móricz Zsigmond: Pipacsok a tengeren Romantikus regény jellemzıi: A tizenévesek befogadóképességét lefedi, kielégíti. A cselekmény felpörgetett, váratlan fordulatok jellemzık és ezt szeretik a gyerekek. Hısök vannak a romantikus regényekben, ezek nem átlagos emberek, például nagy fizikai erıvel rendelkeznek (pl. Kinizsi Pál), ami imponál a gyerekeknek. Titokzatos dolgok, a jó és a rossz ábrázolása, szerelem, sírig tartó boldogság jellemzı. Példaképnek is jók a szereplık, a fıhısök. Jelentıs Mikszáth Kálmán, aki Jókain nıtt fel, ıt példázza eleinte, majd kialakul saját stílusa. Jelentıs mővei: Jó palócok, Tót atyafiak; Magyarország lovagvárai stb. Jókai és Mikszáth mellett alkottak még páran, jelentıs Arany János. Rózsa és Ibolya címő verses meséje mindent tartalmaz, ami a magyar népmesében jelen van, egy verses mese ez. Kiemelkedı Benedek Elek munkássága. Egy óriási egyéniség volt. A Jópajtás és a Cimbora címő lapok szerkesztésében vett részt, ezek szinte egyszemélyes lapok. Céljuk a magyar irodalom legjobbjainak megismertetése és a magyar nyelv példaértékő használata. Az egyik rovatban levelezett Benedek Elek gyerekekkel, mindenkinek igyekezett válaszolni. Egész vagyonát a gyermekirodalomra költötte. Óriási vállalkozása a magyar mese és mondavilág 5 kötetének megjelenítése. Ez igen nagy jelentıségő. İ győjtötte össze a meséket az emberektıl, ezek szerepelnek a kötetekben. Azért is nagyon jelentıs ez a tevékenysége, mert 100 év késésben voltunk a győjtéssel ekkor, Andersen jóval hamarabb összegyőjtötte meséit ben Révai Miklós felhívást tett közzé, hogy győjtsék össze a magyar népdalokat és meséket, de teljesen visszhangtalan maradt a felhívása ben Csokonai összegyőjtött néhány verset ban Bécsben jelentek meg magyar népmesék. Ezt követıen 1840-ben Erdélyi János sárospataki professzor győjtött népmeséket, és népdalokat. Fıleg levelezés és kéziratok alapján. Ezek után sokáig nem történt semmi, ekkor jött Benedek Elek, 10 éves gyorsgyőjtéssel összeszedte, ami még fellelhetı volt. 100 éves késéssel történt meg a magyar mesekincs és a balladák begyőjtése 20. században már nincs is, eredeti magyar népmesék alig győjthetık már, szinte csak változatok. Már nincs balladánk, már a 19. század közepétıl nem is keletkeztek sem balladák, sem mondák. Benedek Elek óriási teljesítménye a Nagy magyarok élete, ez a jogelıdje az Így élt sorozatnak. 13 kötetet jelentetett meg a sorozatban Benedek Elek. Több ifjúsági regényt is írt Volt országgyőlési képviselı, felszólalt az ifjúsági irodalom témájában, hogy a könyvkiadók miért az üzletet nézik és nem a gyerekek érdekeit - kinevették, kit érdekel mit olvasnak a gyerekek. Nagyon összetett ember volt, de minden rezdülése az ifjúsági irodalommal volt kapcsolatos, minden pénzét arra költötte. Az ifjúsági irodalom volt egész élete.

5 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 5/ század: Jelentıs írók: Móricz Zsigmond; Molnár Ferenc; Móra Ferenc; Karinthy Frigyes; Gárdonyi Géza Történelmi regények: A magyarság történetének nagy eseményeirıl írnak leginkább a 19. században. A 20. századra ez már nem jellemzı. Az utáni történelmi eseményekrıl nem vagy alig írnak, pedig voltak nagy események. Gyermek és ifjúsági irodalom nincs a témában, felnıtteknek írt regény van néhány. A 2. világháború utáni idıkrıl készült a Valahol Európában címő film, de jó magyar ifjúsági regény nincs a témában, külföldi akad. Felnıtteknek íródott a Légy hő magadhoz ról egyáltalán nincs ifjúsági regény és igazán jó felnıtt sincs. KÖTELEZİ: ARANY JÁNOS: RÓZSA ÉS IBOLYA Ez egy verses mese, mőmese, minden megtalálható benne, ami a magyar népmesében van. Ezek: Boszorkányság: vasorrú bába, Ibolya apjának, a királynak a felesége Királyfi: Rózsa, aki nekimegy a próbáknak szerelméért, Ibolyáért Tündér: Ibolya, az eladósorban lévı lány, a király lánya Próbák: három dolgot teljesítenie kell annak az ifjúnak, aki Ibolyát el akarja venni feleségül. Rózsa próbái: kivágni az erdıt, felszántani a földet és az ott termesztett gabonából másnapra kalácsot kell hoznia; el kell egyengetnie egy hegyet, szılıt telepíteni és másnapra a borából kóstolót vinni; 3 tüzet okádó vadlovat kell megülnie (egyik a király, a másik Ibolya és a középsı a mostoha). Csodák: Ibolya varázslatára Rózsa állni tudja a próbákat. Hiába állja ki a próbákat Rózsa, nem mehetnek el az udvarból, a mostoha nem engedi, ezért szökniük kell, ekkor Ibolya ad egy szőrt Rózsának, aki ettıl láthatatlan lesz. Ahhoz, hogy azt higgyék ott vannak 3-3 vércseppet csöpögtetnek az asztalra és a mostoha hívására azok felelnek helyettük. Átváltozások: a szökés után a boszorka utánuk küldi a királyt, az úton, hogy ne vegye észre a fiatalokat, Ibolya vetéssé változik, Rózsa pedig aratóvá, így túljárnak a király eszén. Újra utánuk küldi a mostoha, ekkor Ibolya malommá változik egy folyónál és Rózsa lesz a molnár, a királyt ekkor is átverik. Harmadjára a mostoha megy utánuk, ekkor Ibolya tóvá változik, Rózsa pedig kacsává. A boszorka bemegy a vízbe, elkapja a kacsát, de akkor Rózsa elszáll egy varázsige segítségével, ezután Ibolya felhıvé változik és szerelme után száll. A boszorka jégfelhıvé vált mérgében és a szelek szétszakították, így a rossz csúnya véget ért. Varázslat: Amikor elszöktek a boszorka elıl a fiatalok, ı megátkozta ıket, azaz ha eltávolodnak egymástól, akkor felejtse el Rózsa Ibolyát. Az átok be is teljesül, mert elıre megy Rózsa apjához, hogy bejelentse mátkáját, de közben elfelejti Ibolyát. A lány ködbıl palotát csinál magának. Bonyodalom és megoldás: A király közbe mennyasszonyt szerzett Rózsának, jó jussal (7 falu és 3 aranybánya). Rózsa elmegy a lányért, aki mást szeret, de mégis Rózsához kell mennie. Mindezt látja Ibolya és szomorúságában ügyes cselt eszelt ki: megkért egy koldust, hogy a násznép elıtt kiabálja: Ne felejtkezzenek urak a szegényrıl, mint elfeledkezett Rózsa kedvesérıl. A koldus nem vállalja, de 3 cigánygyerek az Ibolya palotájáért cserébe megteszi. A versike hatására eszébe jut Rózsának szerelme és rohan Ibolyához. Közben megjelenik a mennyasszony szerelme is, aki elviszi magával a lányt.

6 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 6/43 2. tétel: Általános poétikai (verstani) alapismeretek, fogalmi értelmezés: költıi képalkotás, költıi kifejezıeszközök, stílushatás: ritmus, rím, verselési rendszerek, strófaszerkezet. A genetikus és strukturális mőelemzés értelmezése. Kötelezı: Benedek Elek munkássága, általa győjtött mesék Verstípusok: Hangsúlyos verselés: más néven magyaros verselés, mely ütemezı verselést jelent hangsúlyos és kevésbé hangsúlyos (hangsúlytalan) szótagok szabályosan váltakoznak a versben, ez adja a ritmust. A hangsúlyos verselésben megtalálható a rímelés is. A hangsúlyos verselés alapegysége az ütem, melynek mindig elsı szótagja a hangsúlyos. A magyar nyelvben kötött a hangsúly, az elsı szótag hangsúlyos a többi kevésbé hangsúlyos (általában 3-4 szótagosak a magyar szavak, az egy szótagúak az ısi szavaink). Pl.: Bóbita, bóbita táncol as ütemő, 8-as osztású, ez a leggyakoribb ısi versforma - ısi nyolcas A szövegek általában rímelnek. Általában két hangzó gyalulódik össze, de mostanában az egyhangzós rím is jellemzı, azaz az egyszótagú megfelelés. Rím: nagyon fontos eszköze a versnek, a páros rímet már elsı osztályban tanítják. A vers nem attól vers, hogy egymás alá írjuk a sorokat, a rím a lényeg. A verssorban való elhelyezkedésük szerint a rímeknek négy fı csoportja van: kezdı rím: a sorok elsı szava rímel (nagyon ritka) belsı rím: egymás melletti szavak rímelnek középrím: a sor közepe és vége rímel végrím: a sorok vége rímel (ez a leggyakoribb) Leggyakoribb végrímek: Páros rím: a, a, b, b, c, c stb. Hármas rím: a, a, a, b, b, b, c, c, c, stb. Bokor- vagy csoport rím: a a a a, b b b b, c c c c stb. Fél rím: x a x a, x b x b, x c x c stb. Kereszt- vagy váltó rím: a b a b, c d c d, e f e f stb. Ölelkezı rím: a b b a, c d d c, e f f e stb. Idımértékes verselés: A rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozása adja a ritmust. Rövid a szótag, ha a benne lévı magánhangzó rövid és utána legfeljebb egy mássalhangzó következik; hosszú a szótag: ha hosszú a magánhangzó benne vagy a rövid magánhangzót két mássalhangzó követ. Az idımértékes verselés alapegysége a mora, mely magyarul a versláb, ami egy rövid szótag (jele a félkör, a hosszú szótag jele a vonal, ennek értéke általában két mora) A verselés ritmikai alapegysége a versláb, 2-3 szótag kapcsolata, rövid és hosszú szótagok váltakoznak. Verslábak típusai: Jambus rövid, hosszú Trocheus hosszú, rövid Chorijambus hosszú, rövid, rövid, hosszú (trocheus és jambus együtt) Daktilus hosszú, rövid, rövid Anapesztus rövid, rövid, hosszú Krétikus hosszú, rövid, hosszú Pürrikhius rövid, rövid Spondeus hosszú, hosszú Morosztus hosszú, hosszú, hosszú Dispondeus hosszú, hosszú, hosszú, hosszú

7 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 7/43 Sortípusok: régi görög formációk a következı három sortípus, majd egy ritkán elıforduló Hexameter hat teljes lábból álló sor, az elsı négy versláb lehet daktilus vagy spondeus, de az ötödik láb kötelezıen daktilus ( ) Pentameter hat lábból áll, négy teljes és két csonka láb van benne, a harmadik és a hatodik csonka láb, az ötödik láb daktilus ( ) Diszcihon párvers, az elızı kettı használata váltakozva (altípusa a rímes diszcihon, ahol a hexameterek és a pentameterek egymás után jönnek és a diszcihonok rímelnek benne) Adoniszi sor egy daktilus és egy spondeus vagy egy daktilus és egy trocheus Szimultán verselés: Egyidejő hangsúlyos és idımértékes verselés érvényesül. Nemcsak a versszakokban mőködhet az egyidejőség (a szimultán jelleg), hanem az egyes soroknál is. Rímelés a szimultán versekben is megtalálható. Szabadvers: Depoétizált szöveg, a költıiségtıl megfosztott, a szabadvers a kötöttségek hiányát jelzi. Mondatismétlıdések (felsorolás, kérdés, halmozás stb.) irányítják általában a vers ritmusát. Mozaikszerő, szabad asszociáció jellemzı, nincs rím a szabdversekben, de lehet rímes is. Központozás hiánya jellemzı írásjeleket és nagybetőket nem használnak A köznyelvi helyesíráshoz képest sok hiba van a szabadversekben, de ez a költészetben valamelyest megengedett. Példa szabadversre: Tolnay Ottó: Ettünk tatárt Van olyan, aki elfogadja, hogy van szabad vers, de van olyan is, aki nem fogadja el. Gyerekeknek inkább ne szabadverset adjunk, hanem az elızı három típust. Képvers: kaligram Kevés képvers van a gyereklírában (pl. Nemes Nagy Ágnes: Ugróiskola). A vers tartalmához kapcsolva van a forma, a tartalmat formában jeleníti meg a vers. A jó képvers erısíti formájával a vers tartalmának megértését. A vizualitás a vers tartalmának hordozójává válik. A genetikus és strukturális mőelemzés értelmezése: A mőelemzésnek nincs receptje. Minden mő maga kínálja az elemzési szempontokat, de minden mőben vannak azért bizonyos fogódzók. Genetikus elemzés: a megírás körülményeitıl kezdve a nyomdába kerülésig tart ez a fajta elemzés, csak a keletkezés körülményeinek megadása tartozik ide. Hogyan keletkezett: tudatosan keletkezett (megírta a verset adott dologról a költı) József Attila: Óda történésen alapul (forrás bármi lehet: élmény, anekdota, levél ) Szabó Lırinc: Lóci versek versek összeszedése, kötet összeállítása Weöres Sándor: Bóbita kötete Strukturális elemzés: az önálló mő elemzése A mő önálló életet él, elvonatkoztatunk a szerzıtıl és elemezzük a verset Líra, epika, dráma strukturális, részekre bonthatók, ezeket a részeket alapul véve elemzünk. Lírai alkotásban figyelni kell strukturálisan: Strófaszerkezet Költıi képalkotás (táj, szerelem stb.) Milyen a verselési rendszer? Milyen a rímszerkezet? Milyen kifejezıeszközöket használ a költı? A vers nyelvi anyaga A vers terjedelme Regénynél figyelni kell strukturálisan: Helyre Idıre Cselekményre Szereplıkre Nyelvhasználatra Felépítésre (jelenet, fejezet stb.) Drámánál figyelni kell strukturálisan: Konfliktusra Felépítésre stb.

8 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 8/43 KÖTELEZİ: BENEDEK ELEK MUNKÁSSÁGA ÉS ÁLTALA GYŐJTÖTT MESÉK Benedek Elek ( ): A Jópajtás és a Cimbora címő lapok szerkesztésében vett részt, ezek szinte egyszemélyes lapok. Céljuk a magyar irodalom legjobbjainak megismertetése és a magyar nyelv példaértékő használata. Az egyik rovatban levelezett Benedek Elek gyerekekkel, mindenkinek igyekezett válaszolni. Egész vagyonát a gyermekirodalomra költötte. Óriási vállalkozása a magyar mese és mondavilág 5 kötetének megjelenítése. Ez igen nagy jelentıségő. İ győjtötte össze a meséket az emberektıl, ezek szerepelnek a kötetekben. Azért is nagyon jelentıs ez a tevékenysége, mert 100 év késésben voltunk a győjtéssel ekkor, Andersen jóval hamarabb összegyőjtötte meséit ben Révai Miklós felhívást tett közzé, hogy győjtsék össze a magyar népdalokat és meséket, de teljesen visszhangtalan maradt a felhívása ben Csokonai összegyőjtött néhány verset ban Bécsben jelentek meg magyar népmesék. Ezt követıen 1840-ben Erdélyi János sárospataki professzor győjtött népmeséket, és népdalokat. Fıleg levelezés és kéziratok alapján. Ezek után sokáig nem történt semmi, ekkor jött Benedek Elek, 10 éves gyorsgyőjtéssel összeszedte, ami még fellelhetı volt. 100 éves késéssel történt meg a magyar mesekincs és a balladák begyőjtése 20. században már nincs is, eredeti magyar népmesék alig győjthetık már, szinte csak változatok. Már nincs balladánk, már a 19. század közepétıl nem is keletkeztek sem balladák, sem mondák. Benedek Elek óriási teljesítménye a Nagy magyarok élete, ez a jogelıdje az Így élt sorozatnak. 13 kötetet jelentetett meg a sorozatban Benedek Elek. Több ifjúsági regényt is írt. Székely tündérország - Székelyföldi mondák és mesék A kötet közel húsz magyar népmesét és mondát közöl saját győjtésébıl. A mondák szinte az élıbeszéd természetességével elevenítik föl a történeteket. A mesélıkedv a székely nyelv közvetlenségével párosul a kötetben. Tündérekrıl és ördögökrıl szólnak egyes mesék, aranypalotában lakó szépséges tündérkisasszonyokról, illetve gıgös asszonyról, aki nem ismer el a földön maga felett hatalmat, ám vára egy pillanat alatt porrá lesz és vele megsemmisül büszkesége is. Édes anyaföldem - Egy ember s egy nép története. Benedek Elek 60 éves korában kezdte leírni emlékeit, amikor már Erdélybe visszaköltözve a Cimbora címő gyermeklap szerkesztésén és szülıföldje szellemi föllendítésén munkálkodott. Számot adott származásáról, nemzetségérıl, fölidézte szülei, nagyszülei alakját, megrajzolta a székely házak belsı világát, megadta saját gyerekkori önarcképét, mely a falu lakóinak csoportképébe illik. Írt a szülıi háztól való elszakadásról, föltárta a székelyudvar-helyi kollégium mindennapjait, szokásrendjét, érdekes figurákkal és epizódokkal jelenítve meg ottani diákéveit. Kibontakozik írásaiban az erdélyi táj és a benne élık világa. Erdély szépségeit, az ott élı emberek szokásait lírai képsorokban megelevenítı munka. Az önéletrajz utolsó fejezeteiben már a székely kollégiumból kinıtt, pesti bölcsészetre került Benedek Elek sorsát is nyomon követhetjük. Láthatjuk találkozását Gyulai Pállal, amikor az egyetemista diák elsı népköltési győjteményét teszi le asztalára. Bemutatja a fiatalembert, aki a pesti utcán sem szégyell az édesanyja szıtte-fonta ruhában járni. Fogyhatatlan kedély, mesélı közvetlenség, friss ábrázolókészség és a szeretet líraisága hatja át a könyve minden sorát.

9 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 9/43 Honszerzı Árpád Ez a könyve gyerekeknek íródott, egy életrajzi regénnyé összeállt legenda, jelen vannak a legenda mellett a történetileg igazolható események is az írásban. A könyv az ıstörténet meghatározó állomásától, a Dnyeszter menti táborhelytıl a honfoglalásig, illetve Árpád 907-ben bekövetkezett haláláig követi nyomon a vezér és népe sorsát. Érvényesül a mőben a romantika fölnagyító, megszépítı, szentimentálissá formálódó tulajdonsága, de nem hallgatja el az író a tragikus, szomorú történéseket, a haláleseteket, az ütközeteket sem. A történetben megjelenik a korai magyar történelem minden fontos alakja: Álmos, Botond, a hét vezér stb. Megformálódik a honszerzı Árpád életregénye, benne a fehér ló áldozattal, a vérszerzıdéssel. Bemutatja Árpádot, aki ısei földjére tért vissza, aki hazavezette nemzetét és megalapította a hazát. A mővet áthatja az a törekvés, hogy a gyerekeknek úgy kell felnıniük, hogy tisztában legyenek nemzetük értékeivel, ismerjék és becsüljék a múltat, a hagyományok gyökerét. Többsincs királyfi Benedek Elek munkásságának java termésébıl válogat ez a kötet, 22 különféle típusú mesét tartalmaz a hagyományos tündérmeséktıl kezdve egészen a rövid példázatokig. A mesék legtöbbjében reális elemek keverednek a fantasztikummal. A népi hısök találékonyságát, talpraesettségét bemutató történetek. Számos történetben színre lép az ördög is, de a furfangos népi hısök az ı eszén is túljárnak. A jótett, a jószívőség elnyeri jutalmát - a kötet számos meséje ezt példázza. A válogatás meséi egytıl egyig híven tükrözik a nép ügyességét, egészséges erkölcsi felfogását, jó kedélyét. Mindezt Benedek Elek a maga eleven és tréfás elbeszélı modorában közvetíti olvasóinak.

10 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 10/43 3. tétel: Szabó Lırinc gyermeklírája. Kötelezı: Tamási Áron: Ábel a rengetegben Szabó Lırinc ( ) pályája: A magyar irodalomtörténet elsısorban nem gyermekversek írójaként tartja számon. Valóban nem az, de a 20. századi gyermekköltészetünk elképzelhetetlen Szabó Lırinc nélkül. Kitőnı mőfordító volt. Elsı gyermekverseit az 1930-as években írta, költeményeit gyermekeihez, Lócihoz és kis Klárához írta. A család, mint verstéma nála már természetes. A Szeressétek a gyermekeimet címő írás Szabó Lırincet, a költı apát mutatja be, Sándor Judit, a kitőnı énekmővész, a költı lányának barátnıje írta, naplók, levelek, családi dokumentumok alapján. Kitőnı kalauz Szabó Lırinc gyermekverseinek megértéséhez. Gyermekverseinek világa különös varázsú, egyszerre egyedi és általános. Versei világra csodálkozóak, elgondolkodtatóak és nagyon emberiek. Az Ima a gyermekekért címő verse gyermeklírájának sajátos ars poeticája, a költı-apa önvallomása. Ezt a verset sokszor mondatják gyerekekkel Anyák napi ünnepségen, de ez nem jó, mert ez egy komoly felnıtt vers, egy filozófikus töltetéső felnıtt monológ. Jelen van gyermekverseiben a tanítás szülıi szándéka és kiérzıdik a gyerekek féltése. Igen jól ábrázolja a gyermeki lelkiállapotot. Számos versének meghatározó motívuma az élet és a halál kínzó ellentmondása és kegyetlen valósága. Beemelte verseibe a halált, a pusztulást, az elmúlást, ez a 20. századi irodalom egyik meghatározó motívuma is. A Lóci elalszik címő versében megjelenik a halál témája, ennél a versnél még nem érti Lóci a halált. A költemény legnagyobb értéke, hogy úgy mondja ki a kegyetlen, megváltoztathatatlan igazságot, hogy nem kerüli ki a válaszadást, nem beszél másról, hanem magyarázatot ad Lóci kérdésére, de úgy, hogy voltaképpen elhallgatja az igazságot. A Lóci és a szakadék címő versben már tudja Lóci, hogy mi a halál. Kis Klára csodálkozik címő versében megjelenik a csodálkozás, mint élmény. Ez is jól bemutatja a gyermeki lelket. Áthallatszik a versben a Hétkrajcár címő irodalmi költemény. A Kicsi vagyok én címő kötetében 18 költemény szerepel, ezen versek mindegyike csupa jókedv, derő, humor és játék. Felüdülést adnak a versek. Általános jellemzésként elmondható ezekrıl a versekrıl, hogy tartalmában, képalkotásában és formai eszközeiben egyértelmő a folklór jelenléte. Nem direkt módon használja a folklór elemeket, elsısorban a szemléletet veszi át, a népi gyermekversek világát idézi. A folklór elemek keverednek a városi élet képeivel, ez miatt sajátosak a versei. A népi gyermekversek hangulatát idézik a következı versei: Kicsi vagyok én, Falusi hangverseny, Tavasz, Kis virág, Hörpentı stb. Jellemzı a hangutánzó szavak használata, ez teszi igazán derőssé és játékossá a verseit. Szabó Lırinc gyermekeknek szóló kötetei: Kicsi vagyok én (1961) Lóci óriás lesz (1975) Falusi hangverseny (1977) Húz a liba papucsot (1987)

11 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 11/43 KÖTELEZİ: TAMÁSI ÁRON: ÁBEL A RENGETEGBEN Tamási Áronra erdélyi gondolkodás jellemzı és mőveiben ízes székely nyelvhasználat. Az Ábel a rengetegben az Ábel-trilógia elsı része 1932-ben jelent meg elıször, megvalósul benne az író játékos fantáziája és a székely valóság, ez adja sajátos stílusát. 4 fejezetbıl áll a kötet. A történetet maga a fıszereplı meséli el igazi erdélyi ízes tájszólással és remek humorral tájékán játszódik a történet, az erdélyi életet és az akkori körülményeket adja vissza. Szabó Dezsı: Elsodort falu címő regényének kb. ebben az idıben van vége, annak folytatásának tekinthetı idıben. Szegénységben, de békésen él otthon szüleivel Ábel a 12 éves havasi pásztorgyerek. Egy nap azonvan apja elküldi erdıpásztornak a Hargitára. Rövidesen beköltözik Ábel egy kis viskóba az erdı közepén. Szinte semmi nincs a házban; a ház körül is csak az általuk vitt jószágok (1 kecske, 2 tyúk, 1 macska). A házban a költözés során találnak egy elhanyagolt kutyát, mely a legjobb társa és védelmezıje lesz Ábelnek. Bolhának nevezi el. Egyedül marad a kamaszodó gyerek és apránként megismerkedik a tájjal, a munkájával. Becsületesen dolgozik, a bank emberei is tisztelik. Tüzifát kell árulnia a hegyen. Az emberek azonban kihasználják gyermeki jóindulatát és naivságát. Kalandossá fordul az élete az egyre több csaló megjelenésével. Akkor kezdıdik a baj, amikor egy román kereskedı (Fuszulán) hamis papírok felhasználásával fát lop. A tolvaj elfogására csendırt (Surgyélán) rendelnek Ábel mellé, ezzel vége szakad szabad életének, teljesen megkeseríti az életét. Kitúrja az ágyából, megeszi az egész készletét, elkergeti a kutyáját és megeszi a kecskéjét is, ami a tejet biztosítja Ábelnek. Egyre többször gondolkodik el az igazságtalanságokon, melyek érik. Megállapítja, hogy Isten nem jól teremtette a világot. Igazából a sok baj csak megkeseríti az életét, de akkor kezd felnıtté válni és fellázadni, amikor meghal az édesanyja is és a tisztviselık is kisemmizik. Már a fizetését sem kapja meg rendesen. Édesapja megelégedésére szolgál, hogy fia becsületes emberré cseperedett. A történet végén Ábel eltemeti egyik barátját is, akinek ı segít kigyógyulni a tüdıbajból a jó hegyi levegın (Márkus), megkerül a kutyája, felmond és hazamegy az édesanyja sírjához, ahol megfogadja: hogy a szegények és az elnyomottak zászlaját fogom örökké hordozni, bármerre vezéreljen is az utam. A regény nagy erénye, a természetes gondolkodás, az ízes nyelvhasználat, a tisztaság, és ıszinteség, ami a történetbıl árad, ez utóbbi a mő legnagyobb erénye. Jól ábrázolja a kiszolgáltatottságot, amit el kell tőrniük a székelyeknek. Ma már ez egy eltőnt világ, vagy nem is annyira A filmváltozat is igen jó.

12 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 12/43 4. tétel: Csanádi Imre gyermeklírája. Kötelezı: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Csanádi Imre ( ) pályája: Élete igen nehéz volt. A háborút végigkatonáskodta, majd megjárta a poklot, munkatáborba volt és hadifogságba került. Leírta a lágert is, mindent róla - naturalizmus jellemzi. Költészete a reneszánsz és barokk irodalomban gyökerezik, sokszor fordult a magyar irodalmi múltba, ez határozta meg egész életmővét. Realizmust képviseli, realista életképeket ábrázolt, versei sok szállal kötıdnek a valósághoz. A mai magyar gyermeklíra nagy értéke a magyar folklórhoz való kötıdés tartalomban és formában egyaránt. A 20. századi gyermeklíra jellegzetes témáiból Csanádi Imre fıleg a leírást és a tárgyi lírát képviseli. Gyermekverseit jellemzi a folklór jelenléte, illetve a Kis verses állatvilág címő kötetében a költészet és az ismeretterjesztés sajátos kapcsolata látható. A költı gyermekköltészetében a folklór kapcsolatnak három szintje, fokozata figyelhetı meg: az elsı csoportba tartozó gyerekversek jellemzıje, hogy megırzik az eredeti szöveganyagot, csak valamennyit módosít rajtuk a költı a második fokozat már újat hoz létre, a népi mondóka csak az ötletet adja a harmadik szint, amikor a költı a népi mondókáknak a témaötleteit vagy formai megoldásait kölcsönzi, azok felhasználásával alkot míves kidolgozású verseket A Kergetızı négy testvér címő kötete kisgyerekeknek készült, népszerő óvodások és iskolások körében is. A kötetben sok mondóka kapott helyet. Kötetében a versek sorrendje az évszakok változásának idırendjét követi: tavasz, nyár, ısz, tél. Ezt mutatja a cím is, a négy testvér az évszakokat jelképezi. Tudatos költıi szerkesztés eredménye a kötet, igen tömörek a versek, de minden benne van, jó a mondatszerkesztése, és kiemelendı a jelzıhasználata. Írásstílusa a tömörség csodája. Fontos a versek akusztikai-hangulati hatása is, a versekre jellemzı az akusztika dominanciája, fıleg a negyedik részben, a telet bemutató versekben, sok a hangutánzó szó. Intenzív hanghatás jellemzı, illetve hallható a zeneiség, a rímek játéka és csilingelése. A kötet versei kiválóan alkalmasak beszédmővelési feladatok végrehajtására is. Jól fejleszthetı velük a beszédtechnika, gyakorolható a helyes artikuláció. Csanádi Imre mondókái jó eszközei lehetnek a ritmus megéreztetésének és megértésének. A kötet egyedisége, hogy a verscímek többnyire ó, ı végzıdésőek (Esıbiztató). Kis verses állatvilág címő kötete 1958-ban jelent meg, iskolásoknak szánt költeményeket tartalmaz, melyek ismeretterjesztı jellegőek is. Kötete egyszerre szépirodalom, költészet és ismeretterjesztés. A kötet versei állatokról szólnak, kevés ehhez hasonló magyar vers van a Csanádi kötetében lévıkön kívül. Az állatversek megírásában az ösztönözte Csanádit, hogy a gyerekek kedvet kapjanak versei által a természetjárásra és a versolvasásra is. Fontosnak tartotta a hitelességet, azaz, hogy madarai, állatai olyanok legyenek, mint a valóságban. A kötet szerkesztése végiggondolt és bizonyos tematikai sorrendiséget is hordoz. Ötven verset rendez a költı sorba úgy, hogy elıször a hazánkban honos madarakról, állatokról szóló versek szerepelnek. A közelitıl halad a távoli felé, elıször a ház környéki állatok szerepelnek, majd a mezık, erdık és vizek állatai. Ezt követıen kilépünk a világba, a hazai állatok szerepeltetése után Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália állatai jönnek a sorban, majd az északi és a déli sark állatai. A költı igyekszik a versben egy-egy állatról a lényeget, a leginkább jellemzıt megragadni. A verseskötetet Reich Károly rajzai, állatillusztrációi teszik színesebbé.

13 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 13/43 Csanádi hangulatos költıi képeket használ a verseiben, nem erılteti a rímelést, de mindig megtalálja a megfelelı szavakat. Igen változatos a szóhasználata, találó igéket és jelzıket alkalmaz. Nagyon hitelesen írja le az állatok viselkedését és igen színes a környezetrajz is. Jelentıs a kötetben a Szómagyarázó rész, ahol prózai rövid szöveg olvasható, tartalmazva az állatok nevét és bemutatásukat. Ennek segítségével jól követhetı a kötet. KÖTELEZİ: MOLNÁR FERENC: A PÁL UTCAI FIÚK Molnár Ferenc ( ) bravúros technikájú színmőveivel vált világhírővé (pl. Az ördög, Liliom, A hattyú, Olympia). A századfordulón tőnt fel, realista szemlélető novellákkal, melyekben a nagyvárosi kisemberek életét mutatta be (Széntolvajok). Késıbb a pesti polgárság irodalmi képviselıje lett. Élete utolsó éveit Amerikában töltötte ben írt, klasszikussá vált ifjúsági regény a Pál utcai fiúk, mely fordításai révén a világirodalomban is közismert, több országban kötelezı olvasmány. A 1890-es évek pesti gyermekvilágának lírai krónikája. Szereplıi józsefvárosi gyerekek, akiknek két bérház közötti grund jelenti a szabadságot. A grund világának igazi törvényei, szokásai, egyesületei vannak vezérekkel és közkatonával. A fennmaradásért háborúzni kell és a közkatonának áldozatul kell esnie, így válik igazi hıssé Nemecsek, aki tulajdonképpen a kisember, nem bátor és nem hıs, de azzá válik tetteivel. Így drámai a történet, így hatásos. (Nemecsek - Nyilas Misi - Kuksi párhuzam vonható köztük) Az író a gyermeklélek kitőnı ismerıje. A regény szereplıi mind bonyolult, alakuló egyéniségek. A fıszereplı Nemecsek, aki élete árán is megvédi a grundot; a két tábor vezére Boka és Ács Feri, a bőnbánó áruló Geréb, a finomkodó Csele. Gondolatviláguk, magatartásuk különbözı. A hiteles lélekábrázolás mellett a könyv erénye a regényesség. A történet magával ragadja olvasóit, a grund már több mint játszótér jelkép, ahol a harc az igazságért folyik, itt válnak felnıtté a gyerekek. Minden, a felnıtt korban jelen levı eseményt eljátszanak a gyerekek, van a történetben titok, árulás. Azért sikeres, és azért olvassák, mert az emberrıl, az embergyerekrıl szól, mindenki átélte így vagy úgy a könyvben lévı dolgokat, mindenkinek volt gyerekkorában egy grundja és ennek állít emléket a regény. A regény a mővészi és pszichológiai hatásra épít, a éves gyerekek maradandó élményt nyújtó olvasmánya. Ha Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig és Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem címő könyvével együtt olvassuk, a 20 század elejének gyermekéletrıl igazi körképet kaphatunk. Készült róla film Amerikai koprodukcióban, de több minden nincs benne a történetbıl. Van egy újabb film is, amit az olaszok készítettek, de az már egy nagyon modernített változat, nem jól sikerült film.

14 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 14/43 5. tétel: Nemes Nagy Ágnes gyermeklírája. Kötelezı: Móra Ferenc: Kincskeresı kisködmön Nemes Nagy Ágnes ( ) pályája: A 20. századi újabb magyar gyermeklíra nagy alakja, a nagy nemzedék tagja. Nem csak gyerekeknek írt, de a 20. századi magyar gyermeklíra nem képzelhetı el nélküle. Kötetei ismertek és igen népszerőek óvodás és iskolás gyermekek körében. Nemes Nagy Ágnes költészete igen változatos, az élet teljessége jelenik meg nála. Igen jól versel, Weöres Sándor közelében van verseivel, biztonságosan ír minden versformációt. Gyakori a krétikus versláb ( ) használata nála. Ír szimultán ritmusú verseket is, keveri a sorokat, egyszer hangsúlyosan, egyszer idımértékesen szól. Költészetében igen jelentıs a színek jelenléte színköltészet. Kevés gyermekvers és egyéb vers szól a színekrıl, Szalai Borbálánál jelenik még meg. Megjelenik verseiben a szaglás, az ízlés és ezek összekapcsolása szinesztézia (Csattog a fagy). A legtermészetesebben ír a gyermeket körülvevı világról, játékairól, szórakozásáról, a világra rácsodálkozó magatartásáról, mindenrıl, ami gyermeki. Megjelenik verseiben mindaz, ami egy gyereknek értéket jelenthet. Jellemzı rá a gyermeki lélek, lelkiállapot leírása is (pl. Pisti gondolkodik). Unikum téma nála a bútorköltészet, bútorokról ír verseket, ez igen ritka, Andersen írt meséket a témában, jelentısek tárgymeséi, pl. Teáskanál. Ilyesmit csinál Nemes Nagy Ágnes versben - Mi van a szobában ciklus. Szökıkút címő kötete egy győjteményes kötet gyermekversekkel, melyben minden benne van, ami fontos Nemes Nagy Ágnes verseibıl. A kötet hat részbıl áll és tematikailag teljesen felöleli mindazt, ami gyermeklírájának szépségeit, értékeit jelenti. Budai utca - fıként a környezet és a játék a meghatározó ebben a kötetben. Itt szerepel az Ugróiskola címő vers is, mely egy régi népi játékot elevenít meg - képvers is Jelentıs költemények ebben a ciklusban még az Akácfa, a Tarka ló, a Piros autó stb., melyek hangulatokat érzékeltetnek, a színeket jelenítik meg, dallamos, miniatőr versikék. A ciklus verseiben a világ jelenik meg és benne környezetünk megélése, befogadása. Megnyugtató, harmonikus, békés képek jönnek egymás után impresszionista hangulatlíra A ciklus a költıi kifejezıeszközök tárháza: a ritmus változatossága jellemzı, a jelzık sokasága, a metaforák különbözı változatai, a szinesztézia, a páros rímek sorozatai és a szimultán verselés. Madarak - ehhez a ciklushoz 11 vers tartozik, ezek a költı legismertebb versei, külön válogatásban is megjelentek Lila fecske címmel. Állatokról, madarakról írni igen hálás téma, mert közel állnak az emberekhez, a gyerekekhez. Mások is írnak állatokról verseket (Petıfi, Arany, Kassák, Csanádi stb.) és ezek mindegyike más és más. Nemes Nagy Ágnes madaras versei is különlegesek a képalkotás, a kifejezıeszközök sajátossága és a nyelvhasználata miatt. Nála nem az ismeretterjesztés a fı cél madaras verseivel, hanem az élmény visszaadása. Színek és hangulatok jelentkeznek kifejezı verscímekkel. Ebben a ciklusban is van képvers - A galamb leszáll Gyerekek - ennek a ciklusnak a versei is gyerekekrıl szólnak, játékaikról, környezetükrıl, örömeikrıl. Ezt sugallják a verscímek is: Labda, Evetke, Mi van a szobában?, A jó gyerek stb. Az Evetke humoros minitörténet, játék a szavakkal, felismerhetık benne a népi nyelvtörık. Itt nem feltétlenül a tartalmat kell keresni, hanem a nyelvi kiejtés nehézsége, ami élteti a szöveget. Ennek célja, hogy próbára tegye a gyerek emlékezetét, segítse a pontos hangképzés megtanulását. A szöveg mondása amellett, hogy szórakoztató, még kitőnı artikulációs gyakorlat is.

15 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 15/43 A Pisti gondolkodik címő vers is itt szerepel, ez finom lélekrajzot bemutató vers, a világot még nem értı gyermek lelkiállapotát jeleníti meg, a rácsodálkozást adja vissza. Ebben a versben a környezetét, barátait nem értı Pistirıl ír a költı. Megjeleníti a versben a lányok és fiúk ellentétét, helyet kap a fiúi büszkeség, mindez egy egyszerő esemény leírásában (éneklés). A ciklus fontos verse a Mi van a szobán? címő verscsoport, igen ritka értékő versek ezek. Egy-egy költemény témája egy bútordarab, egy tárgy, ami úgy jelenik meg a versben, ahogy a gyerek látja, az ı szemmagasságában vannak bemutatva a berendezési tárgyak. Egy egész szobányi tárgyat vesz sorra, győjtött egybe és a végén szerepel a fal, mely a biztonságot mutatja. Mindegyik vers azonos szerkezető mondattal indul: A szobában van az asztal, A szobában van a szék stb. ezt követıen a tárgy funkciója szerepel és a hozzá kapcsolódó gyermeki tevékenység. Bors néni ez a ciklus egy sajátos költıi világot mutat. Bors néni különös és csodálatos lény, aki varázslatos erıvel rendelkezik. Itt minden megtörténhet, minden átváltozhat, megszőnik a versekben a tér és az idı, minden megtörténhet, ami a mesékben is. Bors néni képes körbejárni a világot, a holddal kézen fogva sétál, a nappal beszélget stb. Sok különös és varázslatos kép szerepel a versekben. A ciklus a paradoxonok sorozata. A népi gyermekversek, mondókák hangulatát idézik a ciklus versei. Jellemzı a szóismétlés, a szöveg gyorsasága, mozaikszerősége, a nyelvi leleményesség. Mondókák - mondókákat tartalmazó ciklus. Jeromos, a remeterák - ez a ciklus zárja a kötetet. Kedves kis történet egy kiruccanásról és az elveszett, majd megkerült medúza-kalapról. A magyar verses mese legjobb hagyományait követi, de egyedi abban, hogy realisztikusabb Jeromos története, mint más hasonló mőben. A történet egyszerő és a befejezés örömteli. A dialógusok igen életszerőek, természetesek A nyelvi anyag megválasztása mintaértékő, nincs felesleges szó, minden a helyén van, a versszöveg helyesírása is kitőnı. Nemes Nagy Ágnes kötetei: Barátaink a ház körül (1961) Aranyecset. Keleti mese (1962) Jó reggelt gyerekek! (1962) Lila fecske (1965) Nyúlanyó húsvétja (1968) Ki ette meg a málnát? (1974) Mit láttunk az utcán? (1974) Mennyi minden (1975) Bors néni könyve (1978) Szökıkút (1979) Felicián vagy a tölgyfák tánca (1987)

16 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 16/43 KÖTELEZİ: MÓRA FERENC: KINCSKERESİ KISKÖDMÖN A Kincskeresı kisködmön Móra gyermekek számára írt mővészi önéletrajza. Fény-árnyék váltakozása, világosság harca a sötéttel, látszólagos idillek, a mélyükön meghúzódó tragédiákkal. Móra mővének témája végsı soron az emberi élet, hısies küzdelem a létért, napi harc a szegénység és az abból fakadó szomorúság ellen. Mára klasszikussá vált történet. Gyermekhıs a kis Gergı, akinek világra csodálkozó töprengéseit olvashatjuk. Elsısorban szüleinek állít emléket az író, akik jószívő, becsületes, de nagyon szegény emberek, és szeretettel, játékossággal igyekeznek ellensúlyozni a nagy nyomort. Édesanyja a befagyott ablakon tanítja meg írniolvasni, édesapja pedig varázsködmönt készít fiának, mely akkor szolgálja gazdáját, ha nem vét a tisztesség ellen. Az apja korai halála után Gergı sorsa még nehezebbre fordul. Elkerül a szülıi háztól, ismerkedik az élettel és az emberekkel. Lassan megtanulja, hogy vannak önzı, gonosz emberek, akiktıl óvakodni kell, de vannak becsületesek is, akikre számíthat az élet nehéz pillanataiban. Apjától kapott tanítása végigkíséri az életét. Gergı lelkiismerete tulajdonképpen a ködmön, szorítja, ha rosszat csinál. A végén megsemmisül a ködmön, ez azt mutatja, hogy nincs csoda és jótündér, nem másban kell keresni a csodát, hanem önmagunkban, kapcsolatainkban, a szeretetben. Nem nagyon olvassák manapság, pedig fontos lenne, mert alapvetı értékek vannak benne: szeretet, anyaszeretet, tisztesség, lelkiismeret, becsület, ıszinteség, segítségnyújtás stb. Ma sajnos vesztes, aki ilyen, ezért nehéz érvényt szerezni a könyvnek, megértetni a gyerekekkel és rávilágítani az értékeire.

17 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 17/43 6. tétel: Szép Ernı gyermeklírája. Kötelezı: Móricz Zsigmond: Pipacsok a tengeren Szép Ernı ( ) pályája: Zsidó származású, Huszton született, gyermekként Hajdúszoboszló élt, Debrecenben tanult, majd Budapestre került. Amikor 20 évesen Pestre került, sok mindent hozott magával: a vidék, a falu nyelvét, annak nemes egyszerőségét, képi világát, regionális ízét. Ez a népi nyelvi anyag keveredik a város nyelvével, a hétköznapi társalgás színtelen szókészletével, ez adja versei egyedi szövegezését. A szívjóság, a szeretet költıjének tartották. Költészetére melegség, ıszinteség jellemzı, írásai maradandó értékek. Nem csak a gyermekeknek írt, lírájának nagyobbik része felnıtteknek íródott. Költészetében fellelhetık az újító törekvések, az impresszionizmus, a szecesszió, és felszínesen a szimbolizmus is. Emberszag címő kötetét holokauszt témában írta, nagyon jó regény. Dali dali dal címő regénye önéletrajzi szándékú regény, a diákéveirıl ír benne. Lila akác fontos mőve, ma ez a legismertebb, elismerıen szóltak róla kortársai. Gyereknek való kötete gyermekverseinek legteljesebb válogatása, halála után jelent csak meg 1958-ban. 32 verset tartalmaz a kötet, Reich Károly illusztrációival jelent meg. Sajátos költıi világ Szép Ernıé. Nagyon pontosan versel, rímei pontosak, világosak és könynyedek, szinte csilingelnek. Verseinek töltete a nevelés. Versei nyugalmat, békességet, gyengédséget, szeretetet, tapintatot, érzékenységet mutatnak Egyszerőséggel ír a gyermeket körülvevı világról, közös vonás verseiben a gyengédség, illetve a sajátos érzelmi kötıdés kifejezése a körülöttünk lévı világ apró részéleteihez. Fontos vers a kötetbıl a Hangya címő vers, melynek képlete a x a (semleges rím) A nevelési szándék ebben a versben is benne van, de hozzákapcsolja ezt egy életszerő szituációhoz és így szinte észrevétlenül hat a vers az olvasóra. Játék címő verse dalszerő vers, a második világháborúhoz kötıdik, annak átélt valóságához. A háborút idézi a vers és azt mélységesen elítéli egy a mának és a jövınek szóló tanulsággal: egyértelmő igen a béke, az élet mellett. Szappan címő verse didaktikus verseléső, nagy tanulsága van, a nevelési jelleg igencsak benne van. Eljátszik a versben a tisztálkodással, majd a végén jön a fordulat és a mély erkölcsi tartalom Kevés ember ilyen jellem. Csiga címő verse példázza mindazt a naiv egyszerőséget, ıszinteséget, világra csodálkozó szándékot, nyugalmat és példaadást, mely a költı gyermeklírájára egyértelmően jellemzı. Példázza költeményeinek dalszerőségét, könnyed játékát, építési sajátosságait, rímtechnikájának fordulatait, nyelvhasználatának egyéni ízét, mely városi folklórnak is nevezhetı. Anyám címő verse nagyon szép vers, igen jó lehet Anyák napi ünnepségre. Könyv címő versében az olvasóvá nevelés a lényeg, az a célja versével Szép Ernı kötetei: Elsı csokor (1902) elsı verseskötete Énekes könyv (1912) Az egyszeri királyfi (1914) mesejáték Emlék (1917) második verseskötete A világ (1921) harmadik verseskötete Mátyás király tréfái (1936) Gyereknek való (1958) verseskötet gyerekversek győjteménye Szép Ernı elbeszélései: Lila akác (1919) sikeres regénye Dali dali dal (1934) önéletrajzi szándékú regénye Emberszag (1944) holokauszt regénye

18 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 18/43 KÖTELEZİ: MÓRICZ ZSIGMOND: PIPACSOK A TENGEREN Móricz Zsigmond ( ) és a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom kapcsolata: A 20. századi gyermekirodalom és Móricz Zsigmond elválaszthatatlan egymástól. İ maga azt vallotta, hogy a Gyermekek számára csak a legnemesebb és a legbölcsebb íróknak volna szabad írni. Nem az a cél, hogy a gyermek könyvtára minél gazdagabb legyen, hanem az, hogy csak jó könyvek legyenek jelen a gyermek körül. Életmőve példázza is ezt a gondolatát, hiszen a felnıttek mellett az ifjúság számára is értékeset és maradandót alkotott. Móricz a század fordulóján került Budapestre elıbb joghallgató, majd bölcsész. Kis ideig hivatalnok volt, megélhetési gondokkal küszködött, nem találta a helyét. Célja az volt, hogy nagy író legyen tól az induló Az Újság címő polgári napilapnál kapott állást, a lap gyermekrovatánál dolgozott, gyerekeknek írt verseket, meséket, leveleket a lapban emlékezetes dátum életében, ekkor jelent meg a Nyugatban a Hét Krajcár címő novellája, mely meghozta a hírnevet és az országos ismertséget számára. Ez a magyar novellairodalom egyik legszebb darabja és egyben határköve Móricz írói fejlıdésének is. Elsı gyermekeknek szánt írásai is ekkor íródtak, pl. Iciri-piciri vagy A török és a tehenek. Elsı gyermekeknek szánt kötete Erdı-mezı világa (1906), a következı pedig a Boldog világ (1912) címő kötete, melyet még életében négyszer kiadtak. Móricz meséi igen változatosak, tematikai gazdagság jellemzı és jelen van bennük a magyar folklór is. Állatmeséinek témáját a magyar népmesekincsbıl merítette, melyet ı maga is győjtött, irodalmi népiesség jellemzi és az ízes anyanyelv használat. A mesék mellett, korabeli gyermekújságokban találós kérdéseket, rejtvényeket írt, illetve elbeszéléseket is (pl. Pityóka iskolában megy, A haragos hóember és mások stb.). Értékesek a történelmi elbeszélései is. Móricz hısei és mőveinek cselekménye a falusi életformához kapcsolódik, megjelenik a paraszti világ, a tiszai táj, gyermekkora emlékei és az ember mély ismerete. Gyermekírásainak jelentısége abban rejlik, hogy nem a felnıttek erıltetett fontoskodásával ül le a gyerek mellé és beszél neki, hanem a gyermek világát a maga természetes valóságában ragadja meg. A gyermek boldog világa, az erdık és mezık részletei természetes témái, mőveinek különleges értékei. Ifjúsági regényeit méltán tartjuk számon legjobb magyar regényeink között. A Légy jó mindhalálig, amelyet 1920-ban írt, közismeret és népszerő. Nyilas Misi alakja méltán lett ifjúsági irodalmunk egyik feledhetetlen hıse. Sok önéletrajzi elemet találunk a regényben. Árvácska (1940) címő regényének Csibe a fıszereplıje, igazi hús-vér gyermekszereplı, tele szeretettel, ıszinteséggel, tisztasággal. A regény szépségét az együttérzés adja. A felnıttek világának kegyetlenségei, brutalitásai miatt inkább felsıbb osztályosoknak ajánlható e kötet. Ifjúsági mőveinek feledhetetlen gyermekalakjai sajátos világlátásukkal, gyermekien tiszta gondolkodásukkal életkortól függetlenül minden olvasónak maradandó élményt nyújtanak ben Móricz Zsigmond-emlékév volt. Számos eseményen méltatták az író munkásságát. Országszerte versenyeket rendeztek, emléktáblát, szobrot avattak tiszteletére stb. Pipacsok a tenderen Móricz ifjúsági prózájának alig-alig ismert darabja a Pipacsok a tengeren és A kis vereshajú. Az irodalomtörténet is szőkszavúan szól róluk, pedig Móricz életmővének, írásmővészetének értékes részeit jelentik. A két mő összekapcsolható, közös elem bennük, hogy a valós és megélt élményeket, a saját hiteles életanyagot jelenítik meg. Az egyik Móricz szülıföldjén, a Tiszaháton, a másik a Felvidéken,, felesége szülıhelyén játszódik. Egybe köti a két történetet a valós életrajzi háttér is. A Pipacsok a tengeren a gyermekkor felejthetetlen élményére, az elsı szerelemre emlékszik, A kis vereshajú pedig elsı feleségének leánykori világába vezeti el az olvasót. A mő szövege elıször 1908-ban jelent meg Az Újság címő lapban tizennégy részben, ekkor még A magyar tengeren címet viselte. Késıbb, harminc év múlva lett belıle végleges kötet, amikor címet is változtatott az író, így lett Pipacsok a tengeren.

19 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 19/43 A falusi életforma, a tiszai varázslatos táj, a csécsei gyermekévek elevenednek meg a regényben. Megırizte az író a népi mesére jellemzı mővészi tömörítést, az élettel teli párbeszédeket, a nyelvi humort. A hiteles gyermeknyelvre számos példát találunk a cselekmény folyamán. Szövegezése igen ízes, az igazi magyar népi nyelvet adja vissza. Gabi úrfi és Szabados Zsuzsika szomorú-szép története ez, amely Móricz életének egy darabja. Valós tiszaháti táj, valós élményekkel, valós szereplıkkel és az elsı szerelem emléke. Mővének központi élménye a gyermekszerelem, ezzel újat hozott a magyar ifjúsági irodalomba, elıtte és utána sem gyakori a gyermekszerelem epikus megjelenítése. A két fıszereplı Gabi úrfi, a galambosi tiszteletes unokája és Szabadosi Zsuzsika, a bájos parasztlány. A két tíz év körüli gyermek egymástól eltérı világot képvisel. Az álmodozó kisfiú nem tudja elfogadtatni magát a talpraesett, a valóságban élı és gondolkodó egyszerő kislánnyal. Gabi úrfi szerelmi csalódása a történet végén természetes következmény, mely oly fájdalmas és elszomorító számára. Zsuzsika ugyanis nem Gabi úrfit választja, hanem Korczos Pestát, a parasztgyereket, aki abból a világból való, mint ı. A kisregény történéseit erıs érzelmi töltés jellemzi, ezzel hitelesíti az író a cselekményt. Az erıs érzelem teszi valósággá a két kisgyerek történetét. Gabi úrfi a kidolgozottabb szereplı, alakjának megformálása árnyaltabb és gazdagabb, ezt erısíti az egyes szám elsı személyő elıadásmód is. Zsuzsika halványabb, elsısorban gyakorlatias, élettel teli gondolkodása kerül elıtérbe. A két gyermek érzelmi kapcsolatában jelen van a felnıtt Móricz házassága, neki és feleségének érzelmi különbözısége is. A kisregény cselekményének fontos része a tiszai árvíz leírása, mely igen megrázó és szívszorító esemény. Móricz gyermekkorának valós élménye az árvíz, azért tudja ily hitelesen megjeleníteni a katasztrófát. A könyv lapjain megrázó képekkel elevenedik meg az árvízi táj, az emberi kétségbeesés, a megriadt állatvilág és a rengeteg, mindent elpusztító víz. Családja miatt kezdte írni Móricz a mővet, fıképp kisfiának, meg azért, hátha kap érte egy kis javadalmazást, amibıl cipıt vehet a fiának. Amikorra 1938-ban megjelent a kötet, kisfia már nem élt. A Pipacsok a tengeren igen értékes mő, olyan emlék, amely életünkben maradandó, mert emberi és igaz, tiszta és ıszinte, mert a gyermekkorunkat jelenti. A visszahozhatatlan és megismételhetetlen gyermekkornak állít emléket Móricz, ezért is van helye a magyar ifjúsági irodalom remekei között.

20 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 20/43 7. tétel: Weöres Sándor gyermeklírája. Kötelezı: Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem Weöres Sándor ( ) pályája: A költı a 20. századi magyar gyermekköltészet iskolateremtı alkotója, tartalomban és formában egyaránt. Kiemelkedı verseinek formagazdagsága, ritmusa, zeneisége. Versei derősek, játékosak, nyelvhasználata igen tiszta. Disszertációjának címe A vers születése, mely a költészetrıl szóló lélektani szakmunka. Leírja, hogy miképp születik a vers. Elméleti jellegő munka, nagyon felkészült költı volt Weöres Sándor, igazi elméleti szakember, akinek kisújában volt a verselés. Igen sokszínőek a versei, nagy formai gazdagság jellemzı rájuk. Bóbita címő kötete a legjobb gyermek verseskötet, áttörést jelent a magyar gyermeklírában. Népies szöveg jellemzı letye-petye lepetye ; róka rege róka ; ó, ha cinke volnék 53 verset tartalmaz a kötet, a világ tárulkozik ki a gyerekek számára, szinte minden versnek más a témája. Jellemzıen játékversek vannak a kötetben, mely jellemzıi: rövid; tárgyban, hangban, képekben változatos, igen színes verstípus. A játékversben a vers ritmusa játékosan szembefeszül a képekkel, fıleg a ritmus határozza meg a képeket. A vers ritmusának nincs önálló jelentése, az erıs ritmus a játékosság képzetét keltik. A tartalom a szavakból és a képekbıl jön, de az erıs ritmus miatt a játékosság megmarad a tárgyon. Sajátos formai bravúr jellemzi Regélı címő versét, egy nyolcsoros vers, igen játékos, a népi gyermekversekre emlékeztet. Weöres verseire igen különleges verstechnika jellemzı. Használ verseiben alliterációkat, mely nemcsak a népköltészet kedvelt eszköze, hanem a modern költészetben is igen elterjedt. Pletykázó asszonyok címő verse szintén népies vers, azzá teszi a téma, a nyelvhasználat és a hangulat. Tökéletes a vers egysége és harmóniája. A Buba éneke címő verse a népdalok világát idézi Ó ha cinke volnék A mondatok ereszkedı hanglejtésőek, ami a hangsúlyos verselés meghatározó jellemzıje. A forma és a tartalom természetes harmóniája jellemzı a versben. Jó példa a vers a monológra, az egyes szám elsı személyő megszólalásra. A vers formai, tartalmi és hangulati hasonlóságot mutat Kányádi Sándor: Ha én zápor volnék és Tóth Elemér: Ha pacsirta volnék versekkel. A Csalimese mese címő vers felelgetıs játékszituációra épül. Ehhez hasonló a Szüret után címő vers is, melyben fellelhetık a szürethez kapcsolódó folklórelemek. Ritmikai bravúr a Macskainduló címő verse. A szövegben a hangutánzás és hangfestés nagy élmény, a ritmust erısítik a visszatérı alliterációk. A Tündér címő vers ritmikai különlegessége a ritka háromütemő nyolcasok folyamatossága. Ez az igen elterjedt Bóbita vers. Weöres gyakran él népköltészeti, népies formákkal, rímtechnikája különleges. Nyelvi elemek variálása jellemzı és szabad képalkotás. Mindezekhez társul a vershangzás, az akusztikai megjelenítés. A hangutánzás és a hangfestés páratlan akusztikai bravúrt eredményez. A játékvers kitőnı példái: Csiribiri; Haragosi stb. címő versek. A Száncsengı címő versben a rövid és hosszú szótagok váltakoznak, szimultán vers, az idımértékes és a hangsúlyos verselés egyidejőleg érvényesül. A vers ritmusa igen bravúros. A vers molosszusokból épül fel, azaz három hosszú szótag kombinációja, melynek jele (pl. halkan ring). A következetesen végigvitt molosszusok páratlan hatást eredményeznek. Az egész versen végigvonuló hosszú szótagok felerısítik a szavak jelentését, nyugalmat, békességet, derőt árasztanak. A ritmus érzékileg is kiemeli a vers tartalmát. A kivételes akusztikai élmény miatt kiválóan alkalmasak a versek megzenésítésére. Népszerő zenészek sora zenésítette meg Weöres Sándor verseit.

21 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 21/43 Weöres Sándor kötetei: Rapsóné (1952) Csalóka Péter (1955) Bóbita (1955) Zimzizim (1969) Télország (1972) verses képeskönyv Ha a világ rigó lenne (1973) Terefere Tercsi (1973) gyermekdalok Hetedhétország (1975) verses képeskönyv Vásár (1984) Járj, baba, járj (1987) megzenésített versek KÖTELEZİ: KARINTHY FRIGYES: TANÁR ÚR KÉREM A Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentısebb mőve, korai írói korszakából származik, ban írta és Kosztolányinak ajánlott. Részletekben készült karcolatfőzér, mint ahogy az Így írtok ti. Elsı megjelenése óta változatlan gyönyörőséget szerez felnıtt és fiatal új meg új nemzedékének. A kötet alaphangulata az édesbús nosztalgia. Az író visszatér a gyermekkorhoz. Azt elevenítik meg a karcolatok, ami a diákkorban kedély és humor, emlék és szép fiatalság: a nagy ugratások és röhögések (Röhög az osztály), a kamaszkor gyermekes álmai (Lógok a szeren), a kamaszfiúk szemével nézett lányok (A lányok) és a csodákat ígérı tudomány (Kísérletezem). A szabad kamasz világ van benne. Kiemelkedı a típusalkotás, mindenki benne van a történetben, mint típus, aki létezhet egy középiskolában. Igencsak életszagú a történet, éves fiatalok szerepelnek, igazi élethelyzetek vannak leírva benne. A mőfaj jellemzıje a rövidség és a tömör jellemzés, egy-két mondattal életre tudja kelteni figuráit és helyzeteit. Az érti csak a mővet, aki volt középiskolás. A kötet, mint Molnár: Pál utcai fiúkja, vagy Milne: Micimackója, a világirodalomnak ahhoz a ritka rétegéhez tartozik, amelyet felnıtt és gyerek egyforma örömmel vesz kézbe, s aki gyermekkorában már olvasta, szívesen olvassa felnıttfejjel is újra. Karinthy nagyon rossz tanuló volt, ezt mondta erre: Azért voltam rossz tanuló, mert nem értem rá tanulni, mert állandóan tanítottak - nagyon találó.

22 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 22/43 8. tétel: Tamkó Sirató Károly gyermeklírája. A groteszk értelmezése. Kötelezı: Komáromi János vagy Lázár Ervin vagy Szabó Magda ifjúsági mővei Tamkó Sirató Károly ( ) pályája: Tamkó Sirató Károly 100 éve, 1905 januárjában született Újvidéken. A 20. századi modern magyar költészet egyik különleges alakja, aki költészetében nemcsak a felnıtteknek, hanem a gyerekeknek is maradandót alkotott. Már a pályája kezdetén nagy feltőnést keltett a Papírember címő kötetével (1928). A Nyugat is közölte verseit. Dadaista, szürrealista szemléletével meghökkentette olvasóit. Sokrétegő mőveltséggel rendelkezett, jogi doktorátust szerzett, több nyelven beszélt. Megismerte a jogát, jógaiskolát szervezett, ahol tanította a joga egészségmegırzı technikáit. Nagy hatással volt a határon túli irodalomra, tıle indult Keszeli Ferenc is. A 20-as években bírósági pert akasztottak a nyakába az egyik verse miatt, azt mondták, hogy nem normális, de végül nem börtönözték be. A háború után nyelvtudása révén szakszövegeket fordított, az Orion gyár reklám- és propaganda irodájában dolgozott, reklámokat fogalmazott. Gyermeklírája tartalmi és formai különlegesség. Bravúros verselı, aki a nyelvi játék rendkívül változatos formáit teremti meg gyermekverseiben. A groteszk nagymestere, elıtte senki nem csinált ilyet a magyar gyermekirodalomban. Mesterien csinálja a groteszket, az egész lényege a nyelvi humor. Játékvershez közelít, ahhoz hasonlít, játék a nyelvvel, célja a szórakoztatás. Torz rímtechnika, szóalkotás és nyelvhasználat jellemzi verseit. Képvilágában összetett, a nyelvi humora egyedüli. Verseiben a nyelv adta játékos lehetıséget használja ki, a rímei önmagában nem hordoznak jelentést, azaz jelentése/funkciója a vers egészében teljesedik ki. Nyelvi játékainak értéke - mások mellett - sokféleségében is rejlik. Köteteinek fıhıse, Tengerecki Pál saját névalkotás, fiktív személy. Az egész kötet felüdülés, példát mutat abban, hogy lehet a nyelv elemeit felhasználni a nyelvi humor bemutatására. A Tengerecki hazaszáll címő kötet 62 verset tartalmaz, a kötet versei a népi gyermekvershez, különösen a mondókákhoz kapcsolhatók. Számára a népi gyermekvers, a népköltészet modell, amelyet beemel saját modern költészetének világába. Ez a sajátos keveredés, kettısség az egyedi, versei egyszerre modernek és népiesek, ez adja meg gyermeklírájának különös varázsát és egyben értékét is. Játszik a szavakkal és a rímekkel verseiben, egyikben-másikban már-már az erıltetettség határáig is eljut, olykor kínrímeket is használ. A mondókajelleget, a népi gyermekjátékot idézi a Barta címő verse, mely nemcsak szól valakihez, hanem be is vonja hallgatóját a játékba, figyelemreméltó az ismétléstechnikája. Hasonló szerkező a Mondjam még? és a Pista bácsi kezdető vers is. Fura címő versében durva nyelvhelyességi hibák is vannak, de ez a rím miatt van így. Az Országjárás címő vers, mely egyik legjobb verse, a nyelvi játék alapja a földrajzi nevek felhasználása. Valós és fiktív földrajzi neveket használ, azokra épül a verse. Üdítı nyelvi játék a szavak magas és mély magánhangzóival a Lomp címő verse. Egyedi kötetében egy különleges hangvers a Két ló a betonon. Tulajdonképpen a vers lényege a ritmus, a versszöveg azonos szakaszokra bontható, melyek ismétlıdnek. Telitalálat a szavak megválasztása, a hangutánzás tökéletes példája. A vers kitőnı ritmusgyakorlat, a gyerekek nagyon szeretik az ilyesmit, vég nélkül lehet mondani a verset. A szöveg többféleképpen elıadható, némi gyakorlással tökéletesen felidézhetı a betonon vágtató, ügetı vagy éppen poroszkáló ló patáinak ritmikus hanghatása. A kötet jellegzetes verscsoportját képezik a modern világot idézı, a technikát, a mozgást ünneplı költemények: Csillagünnep, Papírgyár, Gáz, Csillagjáró Fehér Ráró címő versek.

23 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 23/43 A kötet befejezı verse a címadó Tengerecki hazaszáll. A majd négyoldalas vers szimbolikus jelentéső, a mesék világjáró figuráját énekli meg, amelyben a költıre ismerünk, az utazó költıre, aki verseiben bejárta a világot, földön, vízen és a levegıben. Tamkó Sirató Károly kötetei: Tengerecki Pál (1970) Pinty és Ponty (1972) Majomkönyv (1974) Tengerecki hazaszáll (1975) KÖTELEZİ: LÁZÁR ERVIN IFJÚSÁGI MŐVEI Lázár Ervin: 1936-ban Tolna megyében született. A Sió környéke és lakói életének meghatározói, az itt hallott mesék indították arra, hogy mesélni kezdjen. Írásaiban szívesen idézi gyermekkora élményeit, szereplıit gyakran lányáról és fiáról mintázza. Meséire, gyermekregényeire az igazságkeresés, az ötletesség, játékos szóhasználat, meghökkentı képszerő megfogalmazás jellemzı. Az általa megformált kedves figurák és mulatságos helyzetek teljesen igazinak hatnak, szinte valóságosnak. Írásaiban valóság és fantasztikum együtt alkot egységet. Hısei gyakran emberi tulajdonságokkal felruházott állatok, akik mulatságos helyzetekbe kerülve szórakoztatják az olvasókat. Írásai nem csak gyerekek, hanem felnıttek körében is népszerőek. Lázár Ervin egyik legismertebb hazai gyermekkönyv-írónk. Lázár Ervin: A kisfiú meg az oroszlánok Kedves, szép történet, nyolc éven felüli gyermekolvasóknak ajánlható. Szigfridnek, a világhírő cirkuszi oroszlánnak öregkorára el kell hagynia a porondot és elveszíti élete társát, Szilviát is. Az egymástól elszakított oroszlánok sorsát egy meleg szívő kisfiú, és egy felnıtt veszi kézbe. Nagy találékonysággal és bátorsággal a végén hosszú távollét után újból egymásra talál Szigfrid és Szilvia és megvalósul Szigfrid régi vágyálma is, még egyszer fölléphet a cirkuszban. Lázár Ervin: A négyszöglető kerek erdı Mikkamakka (egy macskaforma kis figura, fekete kalapban, piros ingben és nagy bakancsban) kézen fogja a történet krónikását, és együtt futnak el a Szomorúság elıl a Négyszöglető Kerek Erdıbe. Itt jeles társaság várja ıket: Szigfrid, a híres cirkuszi oroszlán, Ló Szerafin, az ábrándos lelkő kék paripa, Aromo a nagyesző nyúl és mások. A mesefőzér leírja viszontagságaikat és gyermekien bölcs filozofálgatásaikat. Fölismerhetı a párhuzam Milne Micimackója és a Mikkamakka-történetek között. Lázár Ervin: Bab Berci kalandjai Bab Berci egy savanyú kedélyő figura, a nézésétıl is megsavanyodik az eltevésre váró uborka, nincs szükség ecetre sem. A regényes mesefüzér fantáziadús világában otthonosan érezheti magát minden gyermekolvasó. Lázár Ervin: Tuvudsz ivígy? Az író itt más irányból közelít a gyerekek felé, a rövid írásokban nem nekik, hanem róluk szól, leírja, hogyan viselkednek a gyerekek különféle helyzetekben, hogyan reagálnak a világra, mi az, ami belıle fontos nekik. A legtöbb írás szereplıi saját gyerekei, lánya és fia. Megkapóan szép történetek ezek, az apa-gyerek kapcsolat finom leírása, másrészt a gyermeki ıszinteség, tisztaság, a gyermeki látásmód igazságának érzékeltetése. A gyerekek mindent meg tudnak magyarázni és mindenbıl játékot tudnak csinálni. A tizenhat rövid írás után egy - talán önéletrajzi indíttatású - kisregény található. A gyerekek mellett a gyerekkorukat ırzı felnıtteknek is különös élményt jelenthet a könyv.

24 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 24/43 9. tétel: A határon túli magyar nyelvő gyermeklíránk képviselıi. Erdély: Kányádi Sándor gyermeklírája. Kötelezı: A világirodalom mesekincse. Andersen és a Grimm testvérek legismertebb meséi. A határon túli magyar irodalom: Az I. és a II. világháború következményeként Közép-és Kelet-Európa térképe átalakult, a határok megváltoztak, különösen a trianoni békeszerzıdéssel (1920. június 4.) csökkent jelentısen Magyarország területe. A határmódosítások után kb. 3,5 millió magyar került a szomszédos területekre. Az itt élı magyarság irodalmát határon túli irodalomnak nevezzük. Trianon után a határon belül és a kívülre szakadt területeken eltérı formában alakult a magyarság élete, és eltérı formában talált rá irodalmára. Más helyzetben volt az erdélyi magyar irodalom és más helyzetbıl kellett indulnia a felvidéki, kárpátaljai és a vajdasági irodalomnak. Az utóbbi három helyen elızmények híján nem voltak jelentıs irodalmi/gyermekirodalmi mőhelyek, orgánumok, Erdélyben viszont volt mire építkezni után legelıször az irodalom állt talpra. A határainkon túli magyar nyelvő gyermekirodalom elidegeníthetetlen része a magyar gyermekirodalomnak. A határokon kívüli magyar irodalmakat sajátos kettısség jellemzi: Egyfelıl határozottan kötıdnek az anyaországhoz, kultúrájához, irodalmához Másfelıl kötıdnek ahhoz az államhoz, környezethez, irodalomhoz, ahol élnek. A gyermeklíra és -epika számos alkotója a határainkon túl olyan értéket teremt(ett), mely nélkül a magyar gyermekirodalom szegényebb és színtelenebb lenne. Általában tudunk a határon túli irodalom létezésérıl, de a részletek szinte alig-alig jutnak el hozzánk és egyes szerzık és köteteik egyáltalán nem ismertek a hazai olvasók elıtt. Pedig a határon túli magyar gyermeklíra nélkül nem lehet teljes magyarságtudatunk. Sajnos, az egyes területek gyermekirodalmáról nincs átfogó szakmai feldolgozás, nincs rendszerezı határon túli gyermek- és ifjúsági irodalomtörténet sem. A megjelent irodalmi szövegek bibliográfiai alapú feldolgozása hiányos, és a meglévı adatok is nehezen hozzáférhetık. Sok munka vár még a kutatókra, győjtıkre, de megéri (megérné) a fáradozást. Több összehasonlító elemzés is bizonyítja, hogy a határon túli gyermeklíra több területen (témaválasztás, képalkotás, poétikai párhuzamok, kötetszerkesztés) kötıdik a hazai hagyományokhoz, a kortárs magyar gyermeklírához, sıt esetenként egyes szerzıkhöz és alkotásokhoz is, mértéknek, modellnek tekintik. A határon túli gyermeklírában a hetvenes, fıként a nyolcvanas évek jelentik a valós fordulatot. Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban és Kárpátalján is ekkor jelennek meg antológiák és önálló kötetek. Ezek határozottan szakítanak a korábbi költıi szemlélettel, és megalkotják a valós magyar költészeti hagyományokra épülı, a népi gyermekversekbıl tudatosan építkezı saját gyermeklírájukat. A gyermek-és ifjúsági irodalomban a három irodalmi mőnem közül elsısorban a líra és az epika területérıl találunk alkotásokat. Figyelemre méltó, hogy mind a négy régióban a líra megelızi az epikát. A gyermeklírában születnek meg az elsı értékes alkotások, antológiák jelentek meg a Felvidéken és a Vajdaságban is. A határon túli magyar irodalomhoz tartozik a Várföldi irodalom is - Burgerland, de ez nincs egyáltalán feldolgozva. Tengeren túli magyar irodalom is van, ezt emigráns irodalomnak is szokták nevezni. Nagyon jó a magyar gyermekirodalom Kanadában, az USA-ban, Ausztráliában, Brazíliában és Argentínában is. Csak egy-két tanulmány van errıl, de nincs komolyabban feldolgozva, pedig igencsak jó, tehát megérné az összegzést.

25 Erdélyi magyar irodalom: Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 25/43 A határon túli magyar irodalom tekintetében Erdély a legerısebb. Jellemzı viszont, hogy igencsak fogynak, 1-1,5 millió magyar él itt jelenleg. Erdélynek több évszázados történelme során rendkívül gazdag kulturális hagyománya, szellemisége alakult ki. Hosszasan sorolhatók az erdélyi szellemiség nagyjai, akik verseikkel, regényeikkel, drámáikkal, folklór-győjtéseikkel táplálták az anyanyelvet, az erdélyi magyar irodalmat. Sokszínő és tartalmaiban is igen gazdag irodalom, szerepe az egyetemes magyar irodalomban is jelentıs. A gyermekirodalom jelentıs költıi jórészt a Forrás elsı, második és harmadik nemzedékéhez tartoznak. Erdélyben a társadalmi/irodalmi törekvések meghatározó gondolata a transzilvánizmus, az erdélyi gondolat, mely az együttélést, a nyitottságot, az egymás iránti türelmet, a hagyományırzést, a helyben maradást szorgalmazta (Kós Károly, Benedek Elek, Reményik Sándor, Tamási Áron és mások). A hagyomány és a megújulás kettısség van jelen a 20. század második felének erdélyi gyermekirodalmában. Nagyon színvonalas erdélyi magyar irodalom van, élen Kányádi Sándorral, és jelentıs költık még: Lászlóffy Aladár, Szilágyi Domokos, Páskándi Géza, Fábián Imre, Ferences István, Kovács András Ferenc stb. Felvidéki (vagy felsı magyarországi) magyar irodalom: Pozsony Kassa Királyhelmec egy millió alatt van a népesség itt Csehszlovákiában az 1948-ban megjelent Új Szó volt az elsı magyar nyelvő folyóirat, ez jelentette a magyar nyelvő irodalmi-kulturális élet kezdetét. A gyermekirodalom fejlıdését különbözı lapok (Irodalmi Szemle) gyermekrovatai és gyermeklapok (Kis Építı, Tábortőz) segítették. Fábry Zoltán a csehszlovákiai magyar irodalom meghatározó személyisége. A csehországi gyermek- és ifjúsági irodalom megerısödése a 20. század második felében valósul meg, emberarcú lett a gyermeklíra január 1-jéig csehszlovákiai magyar irodalomról beszélünk, a szétválást követıen inkább szlovákiai vagy felvidéki a név. Fábry Zoltán a zászlóvivı, határozottam meghatározható mozgalmak voltak: Salgó mozgalom, Messiánizmus. Lényeges látásmód, hogy ott kell maradni, ahol vannak, nem elmenni, cél lelket önteni a magyarokba, és ösztönözni, hogy továbbra is vallják magyarnak magukat, ez a látásmód hatotta át a felvidéki magyar irodalmat. Magyarságuk szépen megjelenik például népi mondókákban, versekben, magyar településneveket adtak a vers címének, mert elfelejtették azokat a gyerekek, ezáltal viszont észben tartották. Határon túli irodalom nem létezett soha az anyaföld irodalma nélkül, folyamatosan figyelték azt és kapcsolatrendszert tartottak fenn. Nehéz volt hozzájutni a hazai irodalomhoz, de megoldották. Az is igaz, hogy a határon túli magyar irodalom beszerzése is nehéz hazánkban, különbözı partizán módszerekkel lehetett csak megszerezni. A felvidéki magyar nyelvő gyermekirodalom ígéretes ága a gyermeklíra, mely a hetvenes években indult jobban fejlıdésnek. Jelentıs képviselık: Keszeli Ferenc, Tóth Elemér, Dénes György, Gál Sándor, Kulcsár Ferenc, Bettes István, Gágyor József, Koncsol László stb. Keszeli Ferenc többkötetes szerzı, a többiek kötettel jelentkeztek a gyermekköltészetben. Közös antológiájuk az 1978-ban megjelent Tapsiráré Tapsórum címő kötet, mely 12 költı 63 versét tartalmazza. A legújabb antológia Csodalámpás címmel 1998-ban Pozsonyban jelent meg, értékes győjtemény. Nagyon ritka a vallásos magyar gyermekirodalom, jelentıs Bettes István, aki a református magyar gyermekirodalomban alkotott nagyot, megcsinálta a bibliát versben, Szép tündöklı csillag címő kötete az Újszövetséget tartalmazza versekben. Elkészítette Jézus történetét három kötetben, sajnos hazánkban ez nem kapható.

26 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 26/43 Kárpátaljai magyar irodalom: Munkács Ungvár Beregszász kb. 2-3 százezer magyar él itt Kárpátalja irodalma 1920 után a Felvidék irodalmának része. Kárpátalja 25 év alatt három államhoz tartozott. A valós kárpátaljai irodalom jóval 1945 után alakult csak ki. A határon túli magyar irodalmak között ez a legfiatalabb és a legkisebb irodalom. A II. világháborút követıen itt volt a legkedvezıtlenebb a helyzet. A terület magyarságának lélekszáma a legkisebb, és a politika jelentısen csökkentette az anyanyelvi mővelıdés és irodalom mozgásterét - oroszosítás volt. Itt nem voltak jelentıs irodalmi mőhelyek, fórumuk, viszont a magyar irodalom számos alkotójának volt kapcsolata a kárpátaljaiakkal ben alakult meg a Forrás Ifjúsági Stúdió, amely a magyarság melletti elkötelezettsége nyomán hívta fel magára a figyelmet és vált a hatalom célpontjává. A Forrást 1981-ben József Attila Irodalmi Stúdió követte, amelyhez fiatal, tehetséges alkotók tartoztak, például Füzesi Magda, aki a megújuló kárpátaljai gyermeklíra egyik tehetséges képviselıje. Az elsı gyermekvers-kötet 1959-ben Osvát Erzsébet nevéhez kapcsolódik, jelentıs képviselık még Szalai Borbála, Kecskés Béla, Füzesi Magda, Weinrauch Katalin (könyvtáros), akik fıleg a líra terén alkottak. A magyarországi tankönyvek és gyermekkiadványok fıleg Szalai Borbála és Osvát Erzsébet verseit közlik, ezek igen népszerőek a hazai olvasók körében is. Nagy szeretettel mővelik a gyermekirodalmat. Jelentıs a Bóbita és az Írka címő lap, ezeket ingyen adják az érdeklıdıknek. Igen színvonalas lapok, kétszínnyomású, a klasszikus, értékes, szép magyar irodalmat terjesztik. Vajdasági-délvidéki magyar irodalom: Szerbia Horvátország Szlovénia felsı része. Sokan foglalkoznak gyermekirodalommal és igen színvonalasan. A magyar irodalmi élet megindulását 1950-ben a Híd címő folyóirat kiadása jelentette. A hatvanas években jelent meg a Képes Ifjúság, melyre avantgárd törekvések jellemezıek. A Képes Ifjúság 1961-ben Symposion névvel mellékletet indított, mely késıbb önálló folyóiratként jelent meg és majd 30 évig fennállt, a vajdasági irodalom meghatározója volt. Délvidéken a Kalangya mozgalom az uralkodó eszme. A magyar irodalom és a délszláv irodalom értékeinek együttes megbecsülését, és emellett a helyi értékek kifejezését jelenti (jelentıs Szenteleky Kornél, Szirmai Károly munkássága). Jelentıs délvidéki alkotók: Tolnai Ottó, Jung Károly, Gion Nándor, Csorba Béla, Tari István, Pap József, Fehér Ferenc stb. Kiemelkedı jelentıségő az Újvidéken, 1978-ban, megjelent Messzike címő kötet, amely 33 költı több mint száz versét tartalmazza. Ezzel indultak tulajdonképpen a vajdasági magyar költık. A kötet jelzi, merre tart a vajdasági magyar gyermeklíra. Érdekessége, hogy az illusztrációkat óvodások és általános iskolások készítették. Mindenhol elöregedı generáció van, de a délvidéken jönnek fel a fiatalok.

27 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 27/43 KÖTELEZİ: A VILÁGIRODALOM MESEKINCSE: ANDERSEN ÉS A GRIMM-TESTVÉREK MESÉI A Grimm testvérek mesegyőjtése igen jelentıs. Sok szépséges történetet jelenítenek meg mesegyőjteményeik meséi. Legemlékezetesebb meséik a Hófehérke, a Csizmás kandúr, a Csipkerózsa és a Hamupipıke, melyek népmesei fogantatású bájos történetek. Meséik között van pedagógiai ihletéső mese, mely az öregekkel való tisztességes bánásmódra oktat, van olyan is, mely az állatok nyelvét próbálja átfordítani emberi nyelvre, ezzel megelızik Kipling Dzsungel könyvét. Más meséik népi bölcsességek kimondására vállalkoznak vagy a korabeli paraszti világot mutatják be. A Grimm mesékben megtalálhatók az európai népmesék visszatérı motívumai: a kisebb testvér ügyessége, a jó gyızelme a gonoszon, az ész, a furfang fölénye a nyers erı felett. Ezen történetekhez hasonlóak a magyar mesekincs anyagában is fellelhetık, mivel a jó és gonosz örök, kibékíthetetlen ellentéte, a bőbájosság, a varázsolás és csodás elem, a világ mesekincsének egységes építıanyaga. Andersen a dán irodalom világszerte legismertebb alakja. Írt verseket, regényeket, novellisztikus történeteket, útirajzokat, világhírnevét azonban az általa kezdetben kevésbé becsült meséivel vívta ki. Beutazta Európát, járt Ázsiában és Afrikában, megfordult Magyarországon is. Évekig tartó utazásai, a népmesék tanulmányozása és alkotó képzelete formálta meséit, melyek varázsos álomvilágba, sejtelmes tündérvilágba vezetik olvasóit. Több versgyőjteménye jelent meg, melyek mára igen csak ismerek és kedveltek. Verseinek témái a földi élet tükörképei, a mesék szereplıi hétköznapi figurák, pl. a kis gyufaáruslány, a pásztorlány, a kiskondás stb. A történetekben gyakran életre kelnek tárgyak, ódon házak bútorai, egy foltozótő, szélfútta cégtáblák, egy darabka rongy, öreg utcai lámpás és mese kerekedik köréjük. A cselekmény tanulságos meseelemekben gazdag, a gonosz, a a rossz útra tévedt mindig pórul jár, sokszor kegyetlenül megbőnhıdik az aki hibázott és megdicsıülnek a jók, a szegények. Klasszikus, szép történetek: A rendíthetetlen ólomkatona; A rút kiskacsa; A vadhattyúk; a Hókirálynı stb. Meséinek egy része dán és külföldi forrásokra, az Ezeregyéjszaka történeteire, népmondákra vezethetı vissza, a többi eredeti alkotás. Korszakalkotó jelentıségük, hogy gyökeresen megváltoztatták a Grimm testvérek és Hoffmann óta virágzó elbeszélı stílust. A mesék szaggatottságukkal, köznyelvi fordulataikkal, felkiáltásokkal és szubjektív kommentálásukkal az élıbeszédhez hasonló elıadásmódot adnak, ezáltal jobban közelít a gyermeki felfogáshoz. Andersen: Hókirálynı A Hókirálynı mára sok-sok nemzedék gyermekkori alapélménye közé tartozik: Gerda és Kay története a hőség mesés históriája, cselekményébe finoman beleszövıdik a tanulság, a szív, a jóság legyızhetetlensége. Színes, fordulatos mese Andersen egyik legszebb írása. Gerda átkel minden veszélyen és akadályon, hogy megmentse, visszaszerezze a Hókirálynı fogságából a kisfiút, a mese törvényei szerint hőséges segítıtársai is vannak: a jószívő hollópár, a nemes király és királylány, egy rablólányka, a táltosként repülı rénszarvas és egy jóságos finn asszony. Amikor Gerda eljut a Hókirálynı hideg palotatermébe, a jeges béklyót csak a fiú szívére esett könnycseppjeivel tudja megoldani.

28 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 28/ tétel: Felvidék: Keszeli Ferenc, Tóth Elemér gyermeklírája. Kötelezı: Milne: Micimackó A határon túli magyar nyelvő gyermekirodalom: Az I. és a II. világháború következményeként Közép-és Kelet-Európa térképe átalakult, a határok megváltoztak, különösen a trianoni békeszerzıdéssel (1920. június 4.) csökkent jelentısen Magyarország területe. A határmódosítások után kb. 3,5 millió magyar került a szomszédos területekre. Az itt élı magyarság irodalmát nevezzük határon túli irodalomnak. Trianon után a határon belül és a kívülre szakadt területeken eltérı formában alakult a magyarság élete, és eltérı formában talált rá irodalmára. Más helyzetben volt az erdélyi magyar irodalom és más helyzetbıl kellett indulnia a felvidéki, kárpátaljai és a vajdasági irodalomnak. Az utóbbi három helyen elızmények híján nem voltak jelentıs irodalmi/gyermekirodalmi mőhelyek, orgánumok, Erdélyben volt mire építkezni. A határainkon túli magyar nyelvő gyermekirodalom elidegeníthetetlen része a magyar gyermekirodalomnak. A határokon kívüli magyar irodalmakat sajátos kettısség jellemzi: Egyfelıl határozottan kötıdnek az anyaországhoz, kultúrájához, irodalmához Másfelıl kötıdnek ahhoz az államhoz, környezethez, irodalomhoz, ahol élnek. A gyermeklíra és -epika számos alkotója a határainkon túl olyan értéket teremt, mely nélkül a magyar gyermekirodalom szegényebb és színtelenebb lenne. Felvidéki (vagy felsı magyarországi) magyar irodalom: Pozsony Kassa Királyhelmec kb. 600 ezer magyar él itt Csehszlovákiában az 1948-ban megjelent Új Szó volt az elsı magyar nyelvő folyóirat, ez jelentette a magyar nyelvő irodalmi-kulturális élet kezdetét. A gyermekirodalom fejlıdését különbözı lapok (Irodalmi Szemle) gyermekrovatai és gyermeklapok (Kis Építı, Tábortőz) segítették. Fábry Zoltán a csehszlovákiai magyar irodalom meghatározó személyisége. A csehországi gyermek- és ifjúsági irodalom megerısödése a 20. század második felében valósul meg, emberarcú lett a gyermeklíra január 1-jéig csehszlovákiai magyar irodalomról beszélünk, a szétválást követıen inkább szlovákiai vagy felvidéki a név. Fábry Zoltán a zászlóvivı, határozottam meghatározható mozgalmak voltak: Salgó mozgalom, Messiánizmus. Lényeges látásmód, hogy ott kell maradni, ahol vannak, nem elmenni, cél lelket önteni a magyarokba, és ösztönözni, hogy továbbra is vallják magyarnak magukat, ez a látásmód hatotta át a felvidéki magyar irodalmat. Magyarságuk szépen megjelenik például népi mondókákban, versekben, magyar településneveket adtak a vers címének, mert elfelejtették azokat a gyerekek, ezáltal viszont észben tartották. Határon túli irodalom nem létezett soha az anyaföld irodalma nélkül, folyamatosan figyelték azt és kapcsolatrendszert tartottak fenn. Nehéz volt hozzájutni a hazai irodalomhoz, de megoldották. Az is igaz, hogy a határon túli magyar irodalom beszerzése is nehéz hazánkban, különbözı partizán módszerekkel lehetett csak megszerezni. A felvidéki magyar nyelvő gyermekirodalom ígéretes ága a gyermeklíra, mely a hetvenes években indult jobban fejlıdésnek. Jelentıs képviselık: Keszeli Ferenc, Tóth Elemér, Dénes György, Gál Sándor, Kulcsár Ferenc, Bettes István, Gágyor József, Koncsol László stb. Keszeli Ferenc többkötetes szerzı, a többiek kötettel jelentkeztek a gyermekköltészetben. Közös antológiájuk az 1978-ban megjelent Tapsiráré Tapsórum címő kötet, mely 12 költı 63 versét tartalmazza. A legújabb antológia Csodalámpás címmel 1998-ban Pozsonyban jelent meg, értékes győjtemény. Nagyon ritka a vallásos magyar gyermekirodalom, jelentıs Bettes István, aki a református magyar gyermekirodalomban alkotott nagyot, megcsinálta a bibliát versben, Szép tündöklı csillag címő kötete az Újszövetséget tartalmazza versekben. Elkészítette Jézus történetét három kötetben, sajnos hazánkban ez nem kapható.

29 Keszeli Ferenc (1947-): Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 29/43 Keszeli Ferenc a szlovákiai magyar nyelvő gyermekköltészet sajátos ágát képviseli, jellegzetes verseinek képi világa, nyelvhasználata bravúros, különleges a nyelvi humora. A játékosság, a játék vers jellemzi. Legismertebb kötetei a Hókuszpókusz (1987) és a Szóhancúr (1990), melyek versei Tamkó Sirató Károly stílusát idézik, groteszk. Szóhancúr címő kötete 27 verset tartalmaz, nincs benne két azonos témájú vers. Szürke, általános verscímeket használ, melyek nem tükrözik a vers tartalmát, de a cím után humor és nyelvi játékosság következik. Versei szövege parádés játék a szavakkal és a költészet eszközeivel. Igazi költészet ez is, értéket teremt, megmutatja a költészet sokszínőségét és a magyar nyelv gazdagságát. Érdekes verse a Szófejtı címő vers, mely a fészkes fene szókapcsolatra épül. A kötet sajátos, szinte önálló egysége a Bolyongó címő versfüzér. 57 település szellemes, humoros leírása. Használja verseiben a Felvidék apró falvainak és kisvárosainak nevét. A verseknek van csattanója, mely lezárja a verset, igen jól csinálja ezt a mőfajt. Verseiben következetesen használja a központozást. Verseiben a mindennapi élet apró eseményei, eszközei jelennek meg, ez adja a szövegek élményét. A versek szövegében köznyelvi, hétköznapi szavakat használ, versei természetes építıelemei ezen szavak. Itt is megvan a játékosság, csalafintaság, a humor, olykor favicc. Kötetében vannak állatokról szóló versek is, 27 ilyen témájú verset tartalmaz a kötet, közös címük a Kis állatkert. A címek itt is szokványosak, hétköznapiak, közismertek. Nem ad az állatokról természettudományilag pontos, hiteles képet, elsısorban a forma, az állatnévben rejlı alaki lehetıségek lényegesek. Keszeli Ferenc és Timkó Sirató Károly költészete sok rokon vonást mutat. Nem teljes formai és tartalmi azonosság jellemzı, hanem inkább a költıi szándékuk hasonló. Versépítésben és formában sok közöttük a hasonlóság. A rokon vonások ellenére mindkettıjük költészete egyedi és megismételhetetlen. Keszeli szóalkotási módszere igen egyedi, ez megfigyelhetı az Évgyőrő címő versében is, mely egy hónapos vers, érdekes játék a szavakkal, különleges rímtechnikát alkalmazva. A Bukfenc címő versében is hasonló rímtechnikát használt, ez a vers zárja le a Szóhancúr címő kötetet. Ez egy több mint 100 soros vers, minden együtt van itt, ami a kötetben már megjelent valahol. Szokatlan szószerkezetek jellemzık érdekes képszerő kapcsolatok és sok csalafinta párrím. Kitőnı csattanóval zárja a Bukfenc címő verset és a Szóhancúr kötetet. Tóth Elemér: Realizmus jellemzi, realisztikus költıi ábrázolás. Jellemzık költészetére a mondókák, kiolvasók. Jelentıs versei: Csillagrózsa, Csodalámpás, İszi dal KÖTELEZİ: MILNE: MICIMACKÓ A klasszikussá vált meseregényben a Százholdas Pagony egy kisfiú és állatbarátai kalandjainak színhelye. Micimackó az erdıben él, saját kuckójában. Ugyanebben az erdıben lakik a fontoskodó Nyuszi, a tudálékos Bagoly, a félénk Malacka, a sértıdıs Füles, Kanga, a kengurumama és kicsinye Zsebibaba, és persze Micimackó legjobb barátja: Róbert Gida. Ebben a mesebeli erdıben mindennap történik valami mulatságos és izgalmas esemény... Milne filozófikus, ám egyben naiv prózája híven tolmácsolja a gyermeki világlátást, stílusa gazdag groteszk nyelvi fordulatokban. Karinthy Frigyes fordítása még jobbá teszi, nemcsak a kicsik, hanem a felnıttek is, egy mély és játékos lélek tükrét fedezhetik fel.

30 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 30/ tétel: Kárpátalja: Szalai Borbála, Weinrauch Katalin gyermeklírája. Kötelezı: Saint-E.: A kis herceg A határon túli magyar nyelvő gyermekirodalom: Az I. és a II. világháború következményeként Közép-és Kelet-Európa térképe átalakult, a határok megváltoztak, különösen a trianoni békeszerzıdéssel (1920. június 4.) csökkent jelentısen Magyarország területe. A határmódosítások után kb. 3,5 millió magyar került a szomszédos területekre. Az itt élı magyarság irodalmát nevezzük határon túli irodalomnak. Trianon után a határon belül és a kívülre szakadt területeken eltérı formában alakult a magyarság élete, és eltérı formában talált rá irodalmára. Más helyzetben volt az erdélyi magyar irodalom és más helyzetbıl kellett indulnia a felvidéki, kárpátaljai és a vajdasági irodalomnak. Az utóbbi három helyen elızmények híján nem voltak jelentıs irodalmi/gyermekirodalmi mőhelyek, orgánumok, Erdélyben volt mire építkezni. A határainkon túli magyar nyelvő gyermekirodalom elidegeníthetetlen része a magyar gyermekirodalomnak. A határokon kívüli magyar irodalmakat sajátos kettısség jellemzi: Egyfelıl határozottan kötıdnek az anyaországhoz, kultúrájához, irodalmához Másfelıl kötıdnek ahhoz az államhoz, környezethez, irodalomhoz, ahol élnek. A gyermeklíra és -epika számos alkotója a határainkon túl olyan értéket teremt, mely nélkül a magyar gyermekirodalom szegényebb és színtelenebb lenne. Kárpátaljai magyar irodalom: Munkács Ungvár Beregszász kb. 2-3 százezer magyar él itt Kárpátalja irodalma 1920 után a Felvidék irodalmának része. Kárpátalja 25 év alatt három államhoz tartozott. A valós kárpátaljai irodalom jóval 1945 után alakult csak ki. A határon túli magyar irodalmak között ez a legfiatalabb és a legkisebb irodalom. A II. világháborút követıen itt volt a legkedvezıtlenebb a helyzet. A terület magyarságának lélekszáma a legkisebb, és a politika jelentısen csökkentette az anyanyelvi mővelıdés és irodalom mozgásterét - oroszosítás volt. Itt nem voltak jelentıs irodalmi mőhelyek, fórumuk, viszont a magyar irodalom számos alkotójának volt kapcsolata a kárpátaljaiakkal ben alakult meg a Forrás Ifjúsági Stúdió, amely a magyarság melletti elkötelezettsége nyomán hívta fel magára a figyelmet és vált a hatalom célpontjává. A Forrást 1981-ben József Attila Irodalmi Stúdió követte, amelyhez fiatal, tehetséges alkotók tartoztak, például Füzesi Magda, aki a megújuló kárpátaljai gyermeklíra egyik tehetséges képviselıje. Az elsı gyermekvers-kötet 1959-ben Osvát Erzsébet nevéhez kapcsolódik, jelentıs képviselık még Szalai Borbála, Kecskés Béla, Füzesi Magda, Weinrauch Katalin (könyvtáros), akik fıleg a líra terén alkottak. A magyarországi tankönyvek és gyermekkiadványok fıleg Szalai Borbála és Osvát Erzsébet verseit közlik, ezek igen népszerőek a hazai olvasók körében is. Nagy szeretettel mővelik a gyermekirodalmat. Jelentıs a Bóbita és az Írka címő lap, ezeket ingyen adják az érdeklıdıknek. Igen színvonalas lapok, kétszínnyomású, a klasszikus, értékes, szép magyar irodalmat terjesztik.

31 Szalai Borbála (1926-): Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 31/43 A 20. századi magyar nyelvő kárpát-ukrajnai gyermeklíra egyik kiemelkedı képviselıje. Kifejezetten gyermekköltı, csak gyerekeknek írt, egy rokonszenves, kedves hölgy. İ az egyik legismertebb magyar költı tıl kezdve jelentek meg mővei. Ma már nem nagyon ír, de amit megcsinált eddig az nagyon szép. A kommunizmus idején könyvszerkesztı volt, jó nevő mőfordító és neki köszönhetı a kárpátaljai magyar gyermeklíra. Sok kötetet produkált, köztük vannak vaskosabb kötetek is. Versei könnyen érthetıek, konkrétan beszél bennük a dolgokról, nem elvontan, ettıl olyan jók versei. A gyermeki gondolkodásnak megfelelıen ír, a gyerekek nyelvhasználatát veszi alapul. Kedveli a tréfás verseket, mondókákat, kiszámolókat. Versei hangulatosak, kedvesek, dallamosak, könnyen tanulhatók. Szellemes képalkotás és játékosság jellemzi verseit. Versei nagyon jók a verssel most ismerkedı gyerekeknek, de bárki örömét lelheti bennük, aki kedveli a nyelvi játékot, a könnyed verseket. Igen pontos és gondos verselı. Jelentıs a Giling-Galang csengettyőre címő kötete, mely 1980-ban jelent meg. Közel ötven verset tartalmaz a kötet. Sok mondóka, kiszámoló és találós kérdés szerepel benne, melyek mindegyike két versszakos szöveg, gondolkodtató feladványokkal. Van a versek között Ábécé vers is, melyben játékosan sorolja fel a magyar ábécé betőit. Jól ismert magyar utóneveket használ, ez közeli a gyerekhez, könnyen megérti, tudja kötni. Jelentıs kötete az İrködı csillagok is, mely 1983-ban jelent meg. Heterogén mőfajú kötet. A gyermekverseken túl mondókákat, kiszámolókat és találós kérdéseket is tartalmaz. Színes, változatos szövegeket nyújtó kötet. Tematikailag hét ciklusra osztható a kötet, ebbıl négy az évszakokról és a hozzájuk kapcsolódó ünnepekrıl szól. Van benne iskolához kedvet csináló vers is kicsiknek. Költészetének gyakori témája a természetleírás, a legtermészetesebb módon ír az évszakok változásáról, verseinek képi hitelessége páratlan (Indul a Nap jókor reggel). A megszemélyesítés általa igen kedvelt, gyakran használja. Verseiben a természet minden részlete szinte megelevenedik, életre kel, mozog (Szellı szökken ). Kiemelten jelentısek a kötet színekkel kapcsolatos versei. Ír a pirosról, a fehérrıl, a sárgáról és a kékrıl. Rendkívül kifejezı versek, könnyen érhetı szószerkezeteket használ. Kevesen írnak eszperente verse, Szalai Borbála azt is írt, mely igen érdekes. A kötet didaktikus ciklusa a Betőország vers, mely az iskolába készülı, illetve elsıs gyerekeknek ajánlható leginkább. Tanító-nevelı szándékú is a vers, de a játék felıl közelíti meg a témát a költı, szinte észrevétlenül tanít, erıltetés nélkül. Érdekes A kis és nagy betők tréfája verse is, a kis nagybetőkkel játszik benne. Ehhez hasonló a Helyesírás címő verse is A kötet mondókák, találós kérdések ciklusban a magyar népi gyermekversek hagyományá-hoz kapcsolódik, ez a vonás fontos és igen nagy érték kötıdés a magyar folklórhoz. A Csipkebokor, csipkeág címő kötete legszebb verseibıl ad válogatást, 1986-ban jelent meg. Hét önálló ciklust tartalmaz, melyek tematikailag önálló egységek. Meghatározók a természettel, a tájjal és annak élılényeivel kapcsolatos versek. Ezzel a kötetével is kötıdik a magyar lírai hagyományokhoz, fıleg a tájleírás terén. Újat nemigen hoz ez a kötet az elıbbiekhez képest, de a téma kifejtése gazdagabb, színesebb, tágabb, mélyebb. Jellemzı a költıre, hogy régebbi verseit elıveszi és azokat csiszolgatja, módosítja olykor. Ezt alkalmazta itt is, ez a kötet érettebb, letisztultabb, kidolgozottabb az elızı köteteknél. Weinrauch Katalin: Szalai Borbála nyomában járt. Igen sokat írt. Jelentıs versei a Hónapsoroló, az Anya. Füzesi Magda: Két kicsi füzetkéje jelent meg gyermekverssel. Fıleg felnıtteknek ír, gyerekeknek keveset, kár, hogy így van.

32 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 32/43 KÖTELEZİ: SAINT-E.: A KIS HERCEG A klasszikussá vált mesét szerzıje barátjának, Leon Werthnek ajánlotta, a mő nemcsak gyerekeknek szól, hanem igazi felnıtt mese is. A franciák nagyon büszkék rá. A kerettörténet egy kényszerleszállás a sivatagban, megismerkedés egy rejtélyes kisfiúval és a visszatérés. Ez egy valóságba oltott mese, megtörtént események költıi változata. Az igazi mesevilág a B-612-es kisbolygón tárul elénk. Ezen a gyermekkort idézı játékbolygón él a kis herceg és innen indul el látogatóba, a szomszédos bolygók lakóihoz. Különös mesefigurákkal találkozik utazása során: a királlyal, akinek mindenki alattvaló; a hiú emberrel, aki csak csodálókat ismer; az iszákossal, aki azért iszik, hogy elfelejtse szégyenét és szégyenkezik, mert részeges. Ezek a szereplık valamennyien a valóság visszásságairól beszélnek. A gyermekmesén belül ott van egy gyermek utazásának története, aki értetlenül figyeli a felnıttek világát. Hat bolygón tett látogatás tanítja meg a kis herceget, hogy nem szabad élni. A Földön az elsı kissé keserő figyelmeztetést a kígyótól kapja, amikor magányosságáról panaszkodik Az emberek között is egyedül van az ember. A nagy titkot a rókától tudja meg, aki elárulja neki, hogy az élet értelme a szeretetben, a kapcsolatteremtésben rejlik. Ez az egyetlen módja, hogy az emberek kitörjenek magányuk börtönébıl. A rókától tudja meg azt is, hogy mi köt erıs szálakkal az élethez: Örökre felelıs leszel azért, mert megszelídítettél. A kis herceg halála jelképes; elhagyja a Földet, hogy visszatérjen bolygójára a rózsájához, miután megtanulta, hogyan kell élni. Nagy magányosság jellemzi a történetet, a 20. sz-ban igen sok a magányos hıs: Pinoccio, Micimackó.

33 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 33/ tétel: Erdély: Páskándi Géza gyermeklírája. Kötelezı: Janikovszky Éva ifjúsági mővei vagy Kormos István: Vackor A határon túli magyar nyelvő gyermeklíra: Az I. és a II. világháború következményeként Közép-és Kelet-Európa térképe átalakult, a határok megváltoztak, különösen a trianoni békeszerzıdéssel (1920. június 4.) csökkent jelentısen Magyarország területe. A határmódosítások után kb. 3,5 millió magyar került a szomszédos területekre. Az itt élı magyarság irodalmát nevezzük határon túli irodalomnak. A gyermeklíra és -epika számos alkotója a határainkon túl olyan értéket teremt, mely nélkül a magyar gyermekirodalom szegényebb és színtelenebb lenne. Erdélyi magyar irodalom: Erdélynek több évszázados történelme során rendkívül gazdag kulturális hagyománya, szellemisége alakult ki. Hosszasan sorolhatók az erdélyi szellemiség nagyjai, akik verseikkel, regényeikkel, drámáikkal, folklór-győjtéseikkel táplálták az anyanyelvet, az erdélyi magyar irodalmat. Sokszínő és tartalmaiban is igen gazdag irodalom, szerepe az egyetemes magyar irodalomban is jelentıs. A gyermekirodalom jelentıs költıi jórészt a Forrás elsı, második és harmadik nemzedékéhez tartoznak. Erdélyben a társadalmi/irodalmi törekvések meghatározó gondolata a transzilvánizmus, az erdélyi gondolat, mely az együttélést, a nyitottságot, az egymás iránti türelmet, a hagyományırzést, a helyben maradást szorgalmazta (Kós Károly, Benedek Elek, Reményik Sándor, Tamási Áron és mások). A hagyomány és a megújulás kettısség van jelen a 20. század második felének erdélyi gyermekirodalmában. Jelentıs költık: Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Szilágyi Domokos, Páskándi Géza, Fábián Imre stb. Páskándi Géza ( ) gyermeklírája: A 21. század elején az erdélyi irodalomra a mővek sokszínősége jellemzı, a mőfaji és tematikai változatosság jelenik meg. Páskándi Géza gyermekirodalmi életmőve ezen elızményekre épül, tudatosan vállalja és folytatja az örökséget. Az erdélyi gyermek- és ifjúsági irodalom már Benedek Elek munkásságával felmutatta azt a különleges, semmi mással nem pótolható szellemi és erkölcsi értéket, amely a gazdag erdélyi, fıleg székely népköltészeti örökségben és irodalmi hagyományában, a népi gyermekversek szövegeiben lelhetık fel. A mai magyar erdélyi gyermekirodalmat is a legjobbak írják. Azok, akik már több kötettel ajándékozták meg a gyermekolvasókat. İk az erdélyi irodalom elsı vonala, akik az egyetemes magyar irodalomban is méltó helyet foglalnak el. Páskándi Géza, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Lászlóffy Aladár, Palocsay Zsigmond, Fábián Imre, Ferenczes István, Markó Béla, Kovács András Ferenc és mások munkássága jelentıs. Erdélyben a múltban és a jelenben is rangja van annak, ha valaki a gyerekeknek ír, megtisztelı az, ha valakirıl azt mondják, hogy gyermek verseket vagy ifjúsági regényeket ír. Az erdélyi gyermek-és ifjúsági irodalomban a három irodalmi mőnem közül elsısorban a líra és az epika területérıl találunk alkotásokat. Figyelemre méltó, hogy a Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban is a líra megelızi az epikát. Erdélyben sincs ez másképp. Páskándi Géza ( ), az újabb erdélyi magyar gyermeklíra egyik kiemelkedı képviselıje. Maradandót alkotott drámáiban, színmőveiben, novelláiban, esszéiben, publicisztikájában és fontos értéket képvisel a gyermek- és ifjúsági irodalomban is. Gyermekirodalmi munkássága elsısorban a lírához és az epikához kapcsolódik. Méltánytalanul elfelejtett író, költı, gyermekköltı. Nagyon meghurcolta a diktatúra, 56-os dolgokról írt, nyilatkozata miatt 6 évre bebörtönözték. Alig esik szó költészetérıl és nemigen játszszák mőveit színházban. Feleségével áttelepült Magyarországra, neje Budapesten él.

34 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 34/43 Igazi magyar költı Páskándi. Elsı gyermekvers-kötetei a hatvanas években jelennek meg: Tündérek szakácskönyve (1966), Szebb a páva, mint a pulyka (1968), Tréfás-pipás-kupakos (1979) kötet. Gyermekversei mellett meséi is méltán népszerőek a gyermek és a felnıtt olvasók körében: Zápfog király nem mosolyog (1969), A szárnyas bocs (1975), A királylány bajusza (1981), A bolhakirály (1982), A szalmabábuk lázadása (1985). Mennyiségileg jelentıs költıi teljesítménye, közel tíz kötetnyi gyermekirodalmi anyaga jelent meg. Gyermekverseinek jelentıs része 1974 elıtt íródott, a magyarországi áttelepülést követıen elsısorban a verses epika terén alkotott. Gyermekverseinek egyik legszínesebb győjteménye a Tréfás-pipás-kupakos címő kötet, mely korábban megjelent versesköteteibıl is tartalmaz szövegeket. Ezt követıen már önálló, csak gyermekverseket tartalmazó könyv nem jelent meg tıle. A kötet 23 verset tartalmaz, ezek a legkülönfélébb versélményt kínálják az olvasónak Hangzás, ritmus, nyelvi játék, groteszk, leírás, kiszámoló, mondóka, humor egyaránt jellemzıje Páskándi verseinek. Telitalálat a kötet címadó négysorosa. A gyorsmondóka a népi gyermekversek világát, formáját és hangulatát idézi. A Tréfás-pipás-kupakos szellemes, logikai nyelvi játék, amely különösen a kisiskolások körében népszerő. A vers amellett, hogy kitőnı mondóka, nyelvi bravúr, emlékezetpróba, a nyelvi játékvers példája is Páskándi népszerőségének egyik titka verseinek tematikai gazdagsága. Témái a hétköznapok világát, a természet szépségét idézik: Járóka, Konyhakertben, s a kert körül, Két kis kakas, Sántikáló-sántáló, Mondóka, Hóras Hóri horgászik, Madárijesztı. A gyermek szemével és szemléletével látja, láttatja a világot: egyszerő és derős képek sorozata, állatokról, növényekrıl és környezı világról. Versek rímmel és rím nélkül, képpel és képek nélkül, ki-ki megleli benne a magáét ahogyan a költı írta elsı gyermekvers-kötete a Tündérek szakácskönyve ajánlásában. Feltőnik Páskándi gyermeklírájában a mondóka mőfajához közel álló, sajátos verstípus a játékvers. Itt nem a tartalom, a képalkotás részletei a fontosak és a meghatározók, a forma tolakodik elı, háttérbe szorítja a tartalmi elemeket. Szellemes példája e verstípusnak a Kancsalvers a szerecseny Karácsonyról. Hasonló groteszk jelentés-kapcsolatok, szabad asszociációk sorozatára épülı a Csoda-Malom, Duruzsló összel, Kabátnóta, köpenydal címő versek. A szabad asszociációk gyakorta játékos alliterációkat hoznak létre. Páskándi kedvelt rímformációja, szó eleji mássalhangzó-ismétlés. Hagyományt követ és ıriz meg, ugyanis az alliteráció is ısi forma (Ómagyar Mária-siralom, Kalevala), amelyet tudatosan és igényesen alkalmaz. Az ismétlés nála nem öncélú formai játék csupán, hanem az ismétlés a vers ritmusát erısíti, s ezzel a szöveg zenei élményét is fokozza: Vers Szemere Szomorú Szamárról, Két kis kakas, Hetes vers, A fazekas, Zenélı ÁBÉCÉ. Különös ízt ad verseinek a népies, a szülıföld nyelvhasználatát idézı, regionális szavak használata, amelyek természetes módon épülnek be a szövegbe. Egy-egy szó a más tájon élı magyar ajkú számára az újdonság erejével hat: bongyor bari, hömbörög, pitvar, csergıóra, galacsinka, cibere-lekvár és mások. Páskándi számára az anyanyelv tisztasága, védelme és a költészet kapcsolata elválaszthatatlan egymástól. Páskándi gyermekverseiben találunk olyan témát is, amelyet a gyermek-és ifjúsági irodalom szakirodalma oktató verstípusként tart számon. Észrevétlenül, természetes módon ül le a gyerek mellé, ilyen a Kitalálós és a Zenélı ÁBÉCÉ. A szöveg ritmusát a folyamatosan, a magyar ábécé sorrendjének megfelelıen hullámzó zenélı alliterációk hozzák létre. Értéke a játék, amely észrevétlenül hat a gyermekre, segítségével könnyedén jegyzi meg a gyerek a magyar ábécé betőit. (Mások is írtak ábécés verseket: Benedek Elek, Móra Ferenc, Weöres Sándor, Keszeli Ferenc, Szalai Borbála, Weinrauch Katalin stb.)

35 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 35/43 Páskándi Géza ( ) meséi: A másik gyermekirodalmi mőfaj, a mese fıként 1974 után uralkodó Páskándi gyermekirodalmi munkásságában. Írt fabulákat: A bolhakirály címő kötet kilenc mesét tartalmaz. Tanító, okító mese a fabula. A fabula ısi mőfaj, mely a görög Aiszóposz (i.e.v. sz.) és a latin Phaedrus (I. sz.) nevéhez főzıdik. A francia La Fontaine keltette újból életre a 17. században (Tücsök és bogár). A magyar irodalomban a reformáció korában Pesti Gábor és Heltai Gáspár, a 18. század végén id. Péczeli József, a reformkorban pedig Fáy András írt fabulákat. Fáy után Páskándi az, aki újból ír fabulákat (Tündérek szakácskönyve, Két kis teve, A kakukk ötlete, Egér és Oroszlán, A veréb és a családfa, Rigó és a Vakond). A szalmabábuk lázadása címő meseregény filmes feldolgozásával több mint tíz éves terv valósult meg. Már a nyolcvanas években felvetıdött a film gondolata, maga az író is tervezte a regény filmváltozatát. A tervbıl 2001-ben lett valóság. A millenniumi év egyik eseményeként, Palásthy György rendezésében március 15-e elıestéjén mutatták be a meseregénybıl készült filmet az óbudai VIP Cinema Moziban. A film fıszereplıi: Haumann Péter, Bánsági Ildikó, Mácsai Pál, Józsa Imre, Viczián Ottó, Novák Judit, Deréki Zsolt. Nem volt igény a filmre, így levették mősorról. Videókazettán elküldték az iskolákba. Nagyon szép filmélmény, napjainkban készítik a színpadi változatát. A meseregény cselekménye a szabadságharc után, a megtorlás kegyetlen éveiben, 1851-ben játszódik. Különös történet, különös szereplıkkel. Jeromos bábkészítı mester, felesége Auguszta asszony, a szabadságharc árvái, köztük Penyige Pál és Derelye Borbála a történet szereplıi. Jeromos mester különös megrendelést kap a bécsi udvarból: ötven szalmabábut kell készíteni, amelyek akasztáshoz, mégpedig a bukott szabadságharc elmenekült harcosainak jelképes akasztásához kellenek. A szégyenletes terv meghiúsulása, megakadályozása a történet. A csoda és a valóság ötvözıdik a nemzeti érzéssel, hazánk szeretetével. A meseregénnyel a költı-író a ma és a jövı nemzedékét szólítja meg, emberi méltóságra nevel. Páskándi Géza gyermekirodalmi munkássága is jelzi, hogy a jövıben a tudományos igényő feldolgozás nem kerülheti ki az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági irodalmak kutatását sem. E szemlélet alapján kaphatunk teljes és hiteles képet a magyar gyermek-és ifjúsági irodalom értékeirıl, az európai irodalmakkal való kapcsolatairól. KÖTELEZİ: JANIKOVSZKY ÉVA IFJÚSÁGI MŐVEI Janikovszky Éva 1926-ban született Szegeden tıl jelentek meg írásai, mesekönyvei a gyerekek és a felnıttek kedvelt olvasmányai. Köteteiben a felnıttek a gyerekek szemével látják önmagukat, írói világa igencsak magával ragadó, egy sajátos világ. Írásai összekapcsolódnak a nevetéssel, a tréfával, a vidámsággal. Könyveit közel 30 nyelvre lefordították. Írásai erısen kötıdnek a valósághoz, a mindennapi élet fontos dolgairól szólnak a gyerekek észjárását, szavait idézve. Fontos témája a felnıtt és gyermek kapcsolat, szívesen az irónia, a humor eszközeivel. Fontos írói világában az ıszinteség, a barátság, a közösség, a munka és a játék. Jelentıs kötetei: Felelj szépen, ha kérdeznek!; Ha én felnıtt volnék; Kire ütött ez a gyerek?; Már iskolás vagyok; Már óvodás vagyok; Velem mindig történik valami

36 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 36/ tétel: Fekete István ifjúsági regényei. (Vuk, Tüskevár) Kötelezı: A XIX. század ifjúsági prózája: Jókai Mór és Mikszáth Kálmán elbeszélései Bogáncs A mő egy pumi fordulatos, izgalmas élettörténete. Bogáncs pásztorkutya, elsı gazdája az öreg Galamb Máté számadó juhász. Mellette tanulja meg kölyökként a kutyaviselkedés alaptörvényeit, okos és bátor társa lesz a juhásznak. Életútja azonban váratlanul kalandos fordulatot vesz: cirkuszosok közé kerül, egy bohóc veszi gondozásába, mivel felfigyelnek tanulékonyságára, különféle mutatványokra tanítják be. Innen aztán ellopják, de Bogáncs megszökik. Hosszú és gyötrelmes vándorlás után talál csak jó gazdára. Az öreg asztalos mester otthonában ismét nyugalmas idıszak vár rá, és kedves, szeretetre méltó lényével teszi derősebbé az öregember életének utolsó napjait. Gazdája halála után találkozik ismét a cirkuszosokkal, de már nem tud jól beilleszkedni. Míg egyszer megérzi a nyáj szagát... A regényben nem csak az emberek, hanem az állathıs, Bogáncs is gondolkodik, érez, egyénisége van, de ez közel sem hat természetellenesnek; viselkedésében sose lépi át a kutyatermészet törvényeit. A festıi leírások, a mértékkel adagolt, ízes humor, és a kalandok magyarázzák a mő népszerőségét. Nagy erénye, hogy számos, a természet és az állatok világából vett hasznos ismeretre is megtanít. Vuk Egy rókakölyök kedves, tanulságos története. Vuk nyolcadmagával született, egy tóparti rókavárban éltek. Szülei szürkülettıl hajnalhasadtáig vadásznak, hogy az örökké éhes apróságokat jóllakassák. A családi boldogságot a végzet (a vadász és kutyája képében) hamar felborítja. Kag és Íny, a két rókaszülı, valamint hat kisróka elpusztul. Vukot anyja még a vadászok jövetele elıtt kimenti a kotorékból, és egyik megmaradt testvérét a falu vadásza veszi magához. Az író a tıle megszokott, kedves, érdekes stílussal beszéli el Vuk életútját, az elsı önálló lépésektıl a felnıtté válásig. Vuk örökölte nagyapja legendás hírő vérét, szimatát, vadászszenvedélyét. Nagybátyja, a magányos Karak pártfogásába veszi, és megtanítja a szabad portyázók életének csínjára-bínjára. Vuk remek tanítvány, hamarosan túltesz tanítómesterén. Egyik éjszakai zsákmányszerzı körútjuk során a vadász kertjébe is eljut és rátalál testvérére, majd Karak segítségével kiszabadítja a fogságból. Nemsokára Karak is áldozatul esik az emberek vadászszenvedélyének. Így a két testvér egy darabig még együtt marad, majd engedelmeskedve a természet szavának - ki-ki a saját párjával éli tovább a vadonbéli állatok szabad, veszélyekkel teli, de csodálatos életét. Kele A szárnyaló madárcsapatból kiválik Kele, a szép, öreg gólya. Egy ólomgolyó a szárnyában nehéz napok kezdetét jelzi számára. A parti nádasokhoz szokott vadmadár idegen környezetben, az ismeretlen télben küzd a gyógyulásért és gyanakvóan fogad minden segítséget. Új birodalma, a kert, az udvar és a ház nem feledteti a meleg afrikai homokot. Az emberrel és a hozzá szelídült állatokkal is nehezen megy a barátkozás. De mire eljön a következı nyárutó, minden megváltozik. A gyógyult szárnyú, megszelídült gólya már nem a félelemnek, hanem az ısi ösztönnek, a társak hívásának enged, amikor elrepül, búcsút mond a vendéglátó öreg kertésznek és házának és elszáll dél felé. A történetet ember- és állatszeretet hatja át, az állat-regények kedvelıit maradandó élményben részesíti.

37 Hú Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 37/43 Az öreg Kis-Magyar János és Jancsi fia kiszedi a folyómenti barlangból az ott élı kis fülesbaglyokat. Kockázatos vállalkozás, de a három bagolyért ígért 300 pengı igen nagy pénz. A madarakat a falubeli patikusnak adják el, aki szintén továbbadja és az uhuk így az ország másik felébe kerülnek. Egy erdımérnök szerzi meg ıket, de az egyik nıstény már a második nap megbetegszik és hamarosan elpusztul. A másik az erdészhez kerül. A mérnök szeret vadászni, tulajdonképpen ezért is szerezte meg magának Hu-t. Hamarosan eljön a vadászat napja. Hu-t kiviszik az erdıszélre, ráültetik a té-fára és elkezdıdik az izgalmas vadászat. Lakhelye a baromfiudvar egyik zuga, ahonnan el sem mozdulhat, itt ismerkedik meg az udvar állataival, sokat társalog Vahur-ral, a Mackó nevő házırzıvel. Álmaiban szabadon él, csatákat vív a táplálékért, neveli fiókáit, ırzi családját, és izgalmas dolgokat él át. A második világháború kitörésekor megálmodja, hogy levágják lábáról a béklyót, és elrepülhet, ez késıbb megtörténik a valóságban is. Hosszú, több napig tartó fárasztó repülés után hazatér a folyóparti sziklaodujába. Fekete István a természet, az állatok életmódjának, viselkedésének kiváló ismerıje. Lutra - egy vidra regénye A folyó partján, a vén nyárfa gyökerei alatt tanyázik Lutra, a hatalmas vidrahím, fajtájának pompás példánya. Táplálékáról a folyó gondoskodik, szálláshelye biztonságos, a veszedelmeket ösztönnel és kifinomult érzékszervei segítségével könnyedén elkerüli. Vakmerı és bátor ragadozó. A vidra a címszereplı, de vele csaknem egyenrangú szerepet játszik a történetben Karak, a róka. Míg Lutra sorsa tragikusan végzıdik, addig Karak Íny személyében hő társra talál, családot alapít, s együtt nevelik a tél folyamán születı hét kölyküket. Az író az állatok életének hétköznapjaival párhuzamosan mutatja be a folyó mellett élı embereket is: Miklóst, a vadászt, aki szintén beevez a házasság révébe. Felesége Eszter, a szép és dolgos molnárlány lesz. A cselekmény három párhuzamos szála Lutra barlangjánál fut össze: Miklós hosszú kutatás után megleli a vidra barlangját és végez az értékes prémő ragadozóval. A regényt áthatja a természet szeretete. Az író igen nagy ismeretanyagot is közöl olvasmányos és mővészi élményt nyújtó regényében a tízévkörüli fiataloknak. Tüskevár Fekete István a hazai állat- és növényvilág szerelmese, tudós értıje a magyar tájnak. Ezt a tudást kitőnı íráskészséggel tudja papírra vetni. A Tüskevár jól megírt, igényesen nevelı-oktató, vonzó ismeretterjesztı szépirodalmi munka, valódi írói remeklés, olyan, amely ebben a témakörben alig akad. Témája, regényének a váza inkább tanítóbácsisnak tőnik. Két hetedikes fiú, két jó barát kerül abba a helyzetbe, hogy nyári vakációjukat a Tüskevár körüli nádasban, mocsárban, erdıben tölthetik, (a Zala és a Balaton találkozásánál). Vendéglátójuk, a derék István gazda (a nagybácsi) elengedi ıket a berekbe, Matula, az öreg csısz, a berek tudós ismerıje kezére bízza ıket. A sápadt, rendetlen, kavargó érzelmeik miatt is bizonytalan fiúkból férfi válik az események, az átélt kalandok során. A lényeg azonban nem a nevelıdési folyamat, hanem egy ısi világ felidézése, a természet és az ember kapcsolatának regénybe illesztése. A városi, sok felesleges ismerettel és még több ábrándozással és kósza vággyal teli ifjaknak a visszavezetése valami alapvetıen fontos összefüggés hálózatába. A regény abból a szempontból is kitőnı, hogy tele van humorral, finom pszichológiai megfigyelésekkel, izgalmas jelenetekkel. Minden gyermek kedves olvasmánya, okos tanítója, de egyúttal maradandó olvasmányélménye.

38 Téli berek Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 38/43 Ez a Tüskevár folytatása. A gyermekregény hısei Tutajos és Bütyök, akik nagy izgalommal várják az influenzajárvány miatt megtoldott téli szünetet. István bácsi ismét meghívta mindkettıjüket, Bikficcel, a kutyával együtt. Az öreg Matula, a berek kiváló ismerıje segítségével feltárul elıttünk a téli természet minden szépsége. A nyárról már ismert táj jelentısen megváltozott és új buktatókat, veszedelmeket tartogat. De a felnıttek: Matula és István bácsi ügyes pedagógiája nemcsak a nagyobb szerencsétlenségtıl óvja meg a kalandokat keresı fiúkat, hanem bátor, felnıtt emberré neveli ıket. Tutajos kénytelen beismerni, hogy a berek világában hiábavaló a nagyzolás, a kényeskedés és nyegleség. Mire eltelik a három hét, fegyelmezett fiatalemberként indul haza. Kellemes, szórakoztató regény, stílusa igen gördülékeny, mővészi meseszövés jellemzi, könnyed és természetes humor teszi olvasmányossá. KÖTELEZİ: A 19. SZÁZAD IFJÚSÁGI PRÓZÁJA: JÓKAI ÉS MIKSZÁTH ELBESZÉLÉSEI Kıszívő ember fiai A családregény háttere a szabadságharc. A nemesség konfliktusa romantikus formában bontakozik ki a Baradlay család életében. Az anyának, aki azt akarja, hogy fiai igaz hazafiak legyenek, a halott férj szellemével kell megvívnia. A cselekmény a három Baradlay testvér sorsát követi, akik együtt képviselik Jókai hazafiasságát, de akikrıl a vereség napjaiban kapunk mély, az író saját lelki vívódásait idézı képet. Richárd kedves, könnyelmő huszártiszt, bár jó szíve, gerincessége kiemelkedik társai közül. Egy szerelem hatására változáson megy át, anyja, hazája hívó szavára hazajön csapatával, a szabadságharc hıse lesz. Jenı rokonszenves, becsületes fiatalember, de tipikus császári hivatalnok. Szerencsétlen szerelme a külvilágot szinte eltakarja körülötte. Talérosy Zebulon figurájában a nemesi ingadozást mutatja be az író. A plebejusi szárny képviselıi csak epizódszerepben jelennek meg, az öreg tisztiszolga, vagy Boksa Gergı kurtanemes, akit a sok népi vonás már paraszti hıssé tesz. Rendkívül sokrétő az ellenség tábora is, a sznob bécsi arisztokrácia tagjai, a bécsi udvar politikáját támogató magyar hivatalnokok, az áruló jegyzı reálisan megrajzolt figurák. A Plankenhorst-ház két nıtagjának felnagyított démoni szerepe romantikus túlzás. Romantika és realitás sajátosan egyesül a jellemek rajzában. A mő mondanivalójában is kicsendül bizonyos kettısség, de így is, az író remekmővet teremtett. Jó palócok, Tót atyafiak Két romantikus mő, de a Jókai-hatás nyomán tovább élı úri-nemesi romantikával szemben egy újfajta, népi ihletéső romantika jellemzı. A szépet, a nagyot, a felemelıt nem a közéletben, az úri társadalomban, hanem a népi világban kereste s találta meg Mikszáth. A Felvidék tájait, embereit, az ott megélt hétköznapi tragédiákat élesztették fel csöndes, megadó líraiságú, olykor már-már érzelgısségbe hajló elbeszélései.

39 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 39/ tétel: Vajdaság: Jung Károly és Tolnai Ottó gyermeklírája. Kötelezı: Gárdonyi Géza: Egri csillagok és Tatay Sándor: Kinizsi Pál A határon túli magyar nyelvő gyermekirodalom: Az I. és a II. világháború következményeként Közép-és Kelet-Európa térképe átalakult, a határok megváltoztak, különösen a trianoni békeszerzıdéssel (1920. június 4.) csökkent jelentısen Magyarország területe. A határmódosítások után kb. 3,5 millió magyar került a szomszédos területekre. Az itt élı magyarság irodalmát nevezzük határon túli irodalomnak. Trianon után a határon belül és a kívülre szakadt területeken eltérı formában alakult a magyarság élete, és eltérı formában talált rá irodalmára. Más helyzetben volt az erdélyi magyar irodalom és más helyzetbıl kellett indulnia a felvidéki, kárpátaljai és a vajdasági irodalomnak. Az utóbbi három helyen elızmények híján nem voltak jelentıs irodalmi/gyermekirodalmi mőhelyek, orgánumok, Erdélyben volt mire építkezni. A határainkon túli magyar nyelvő gyermekirodalom elidegeníthetetlen része a magyar gyermekirodalomnak. A határokon kívüli magyar irodalmakat sajátos kettısség jellemzi: Egyfelıl határozottan kötıdnek az anyaországhoz, kultúrájához, irodalmához Másfelıl kötıdnek ahhoz az államhoz, környezethez, irodalomhoz, ahol élnek. A gyermeklíra és -epika számos alkotója a határainkon túl olyan értéket teremt, mely nélkül a magyar gyermekirodalom szegényebb és színtelenebb lenne. Vajdasági-délvidéki magyar irodalom: Szerbia Horvátország Szlovénia felsı része, kb. 500 ezer magyar él ezen a területen. Sokan foglalkoznak gyermekirodalommal és igen színvonalasan. A magyar irodalmi élet megindulását 1950-ben a Híd címő folyóirat kiadása jelentette. A hatvanas években jelent meg a Képes Ifjúság, melyre avantgárd törekvések jellemezıek. A Képes Ifjúság 1961-ben Symposion névvel mellékletet indított, mely késıbb önálló folyóiratként jelent meg és majd 30 évig fennállt, a vajdasági irodalom meghatározója volt. Délvidéken a Kalangya mozgalom az uralkodó eszme. A magyar irodalom és a délszláv irodalom értékeinek együttes megbecsülését, és emellett a helyi értékek kifejezését jelenti (jelentıs Szenteleky Kornél, Szirmai Károly munkássága). Jelentıs délvidéki alkotók: Tolnai Ottó, Jung Károly, Gion Nándor, Csorba Béla, Tari István, Pap József, Fehér Ferenc stb. Kiemelkedı jelentıségő az Újvidéken, 1978-ban, megjelent Messzike címő kötet, amely 33 költı több mint száz versét tartalmazza. Ezzel indultak tulajdonképpen a vajdasági magyar költık. A kötet jelzi, merre tart a vajdasági magyar gyermeklíra. Érdekessége, hogy az illusztrációkat óvodások és általános iskolások készítették. Mindenhol elöregedı generáció van, de a délvidéken jönnek fel a fiatalok. Jung Károly: Realizmus jellemzi. Jelentıs Vadkacsás verse. Tolnai Ottó: Jelentıs a szabadversben, annak kiváló képviselıje. Kiemelkedı az Elefántpuszi címő kötete Takács Ilona: Egykötetes költı, igen jól versel. Jól csinálja a játékverseket, találós kérdés szerőek versei Jelentısek Hónapversei is. Bogdán József: Egykötetes költı, papköltı. Japán haitu versforma jellemzi Különleges költıi képek sorozatát használja Kötetében nagy szomorúság van, tragédiák sorozata a kegyetlen valóság van benne.

40 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 40/43 KÖTELEZİ: GÁRDONYI GÉZA: EGRI CSILLAGOK ÉS TATAY SÁNDOR: KINIZSI PÁL Egri csillagok A regény cselekménye közel két évtizedet fog át: 1533-ban Dél-Bakonyból indul, s az 1552-es hatalmas túlerıvel szemben aratott egri végvári gyızelemmel zárul. Bontott, sokszor párhuzamos vezetéső az elsı három rész cselekményszála, melynek során a jobbágyfi Bornemissza Gergely felcseperedik, Cecey Évában párra talál, királyi hadnaggyá emelkedik. Kalandregény, hısi és szerelmi történet, színes és széles tablókban kibomló histórikus korrajz keveredik a bevezetı részekben. A két fı részben elıadott, tömbszerően megformált egri események viszont prózai hıskölteményekre emlékeztetnek. A fiatal olvasót a hadi események tárgyszerősége, s fıként Tinóditól merített dokumentumok, a hısiesség, árulás, titok, csataleírások és hısök monumentalitása egyaránt megragadja. A filmváltozat nem túl jól sikerült. Tatay Sándor 1910-ben egy kis hegyvidéki faluban született a Dunántúlon, ott töltötte gyermekkorát, ez maradandó élményekkel szolgált számára. Ifjúkorában bejárta egész Európát, világcsavargó útjáról hazatérve sok mindent csinált, volt gyári munkás, tisztviselı, házitanító, könyvkereskedı, gondnok, folyóirat szerkesztı stb után az irodalom volt fı hivatása. Több mőfajban is alkotott, írt családregényeket, filmforgatókönyvet, útleírást, novellákat, és ifjúsági regényeket is. Határozott pedagógiai szándékkal ír a gyerekeknek. Történeteiben a hazaszeretetrıl, a hısiességrıl, becsületességrıl, állhatatosságról ír, mindezt jóíző humorral elıadva. Szereplıi gondosan megformáltak, hısei között természetes és közvetlen a kapcsolat. Meseszövése igen érdekes, sikerének titka írásainak közvetlensége, ízes, szép stílusa. Igen jól ismeri a gyermeki lelket és ezt vissza is adja írásaiban. Ifjúsági regényeit több nyelvre lefordították, legsikeresebb regényei a Kinizsi Pál és a Puskák és galambok. Kinizsi Pál

41 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 41/ tétel: Valahol Európában címő film elemzése. A gyermekábrázolás sajátosságai. Kötelezı: Verne ifjúsági regényeinek világa (szabadon választott regény elemzése) vagy Defoe: Robinson Ennek a tételnek a kidolgozása hiányzik! Nézd meg a filmet, akkor megy majd a tétel is (én ezt húztam anno, így tudom) KÖTELEZİ: DEFOE: ROBINSON A történet meglehetısen egyszerő: egy fiatal angol polgár, Robinson, hajótörés következtében egyedül marad egy magányos, lakatlan szigeten. A megmentett tárgyak, eszközök segítségével, saját leleményességével egymaga teremt kultúrát, civilizációt. Késıbb társa is adódik, egy benszülött Péntek személyében, aki hódolattal, csodálattal adózik a fehér ember fölényének. A mő irodalomtörténeti jelentısége a mítoszteremtés és megmutatja, hogy az ember önmaga alkotója, hiszen Robinson a maga korlátaival együtt képes volt arra, hogy létrehozza a polgári társadalom miniatür mását, és felépítsen egy olyan világot, amelyben mindenki a magáéra ismerhet, és ahol mindenki otthon érezheti magát. Ennek köszönhetı a könyv máig tartó népszerősége, és az a tény, hogy Defoe-nak ez a mőve az adott történeten messze túlnıve, fogalommá válhatott, az újkor bibliájává. Élvezetes, kalandos, izgalmas olvasmány, ezért is vált ifjúsági könyvvé. Hosszú idın keresztül jelent meg teljes és az ifjúság számára átdolgozott kiadásban. Újabban a gyerekek számára is a teljes mővet szokták kiadni.

42 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 42/ tétel: A népmese és az irodalmi mese, a fabula mőfaji értelmezése, mesetípusok. Kötelezı: Kertész Imre: Sorstalanság Mitıl mese a mese? Meseszámok (3,7,21,66,77) Jellegzetes mesekezdet és mesevég jellemzı: Az Óperenciás tengeren és az üveghegyen is túl és boldogan éltek, míg meg nem haltak. Csodás elemek, próbák, hısök, átváltozások vannak a mesékben. Megjelenik az átokmotívum. Jó és a rossz küzdelme, a rossz elnyeri büntetését és a végére a jó megkapja jutalmát. Minden lehetséges a mesében. Irracionális idı és helyszemlélet jellemzı (hol volt, hol nem volt). Vannak benne valós és csodás szereplık is. Állandó nyelvi fordulatok jellemzık. A népmese: Szájról-szájra terjedı mesék Az emberekrıl szól, a nép mindennapjairól csodákkal megturbózva. Verses mese (Az elsıt Arany János írta (Rózsa és Ibolya). Sok ilyet írt Móricz is.) A fabula- tanító, okító mese: A fabula ısi mőfaj, a görög Aiszóposz (i.e.v. sz.) és a latin Phaedrus (I. sz.) nevéhez főzıdik. A francia La Fontaine keltette újból életre a 17. században (Tücsök és bogár). A magyar irodalomban a reformáció korában Pesti Gábor és Heltai Gáspár, a 18. század végén id. Péczeli József, a reformkorban pedig Fáy András írt fabulákat. Páskándi Géza gyermeklírája mellett írt meséket, fabulákat is: A bolhakirály címő kötet kilenc mesét tartalmaz. Fáy után Páskándi az, aki újból ír fabulákat (Tündérek szakácskönyve, Két kis teve, A kakukk ötlete, Egér és Oroszlán, A veréb és a családfa, Rigó és a Vakond). Páskándi: A szalmabábuk lázadása címő meseregény filmes feldolgozásával több mint tíz éves terv valósult meg. Már a nyolcvanas években felvetıdött a film gondolata, maga az író is tervezte a regény filmváltozatát. A tervbıl 2001-ben lett valóság. A millenniumi év egyik eseményeként, Palásthy György rendezésében március 15-e elıestéjén mutatták be a meseregénybıl készült filmet az óbudai VIP Cinema Moziban parádés szereposztással. Nem volt igény a filmre, így levették mősorról. Videókazettán elküldték az iskolákba. Nagyon szép filmélmény, napjainkban készítik a színpadi változatát. A meseregény cselekménye a szabadságharc után, a megtorlás kegyetlen éveiben, 1851-ben játszódik. Különös történet, különös szereplıkkel. Jeromos bábkészítı mester, felesége Auguszta asszony, a szabadságharc árvái, köztük Penyige Pál és Derelye Borbála a történet szereplıi. Jeromos mester különös megrendelést kap a bécsi udvarból: ötven szalmabábut kell készíteni, amelyek akasztáshoz, mégpedig a bukott szabadságharc elmenekült harcosainak jelképes akasztásához kellenek. A szégyenletes terv meghiúsulása, megakadályozása a történet. A csoda és a valóság ötvözıdik a nemzeti érzéssel, hazánk szeretetével. A meseregénnyel a költı-író a ma és a jövı nemzedékét szólítja meg, emberi méltóságra nevel. Mesetípusok: népmese - szájról-szájra terjed verses mese (Kormos István) csalimese - csattanós a vége tündérmesék mőmese (irodalmi mese) - van szerzıje szerzı fabula - tanmese állatmesék

43 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 43/43 KÖTELEZİ: KERTÉSZ IMRE: SORSTALANSÁG A Sorstalanság a legmegrázóbb magyar holocaust-regény, melyben egy pusztulásba tartó utazás történetét olvashatjuk, és melyben minden pillanat túlélendı újdonságot tartogat, miközben az utas nyomában ott lohol a halál. Semmi nem kézenfekvı a regényben, amit megél a fıhıs és ahogy megéli, ez egyfajta furcsa kettısséget rejteget. Sok viszontagság után 1975-ben jelent meg a mő, mely késıbb Nobel-díjat hozott Kertész Imrének A regény elbeszélıje és fıhıse egy tizennégy éves fiú, Köves György. Apját munkaszolgálatra hívják be, ezzel indul a cselekmény. İ maga mostohaanyjával él tovább, s Csepelre jár dolgozni egy hadiüzembe. Egyik nap a rendır leszállítja az autóbuszról, és társaival együtt az egyik téglagyárba kísérik. Nemsokára az összegyőjtött zsidókat Németország felé irányítják. Elıbb Auschwitz- Birkenauba kerülnek, de Köves György - több társával együtt, akiket munkaképesnek ítéltek - Buchenwaldba kerülnek. Itt munkára fogják ıket kora hajnaltól estig dolgoznak a tábor melletti hadiüzemben. A fıhısünk kis idı múlva egy másik, kisebb táborba kerül át, itt megbetegszik és innen szállítják vissza Buchenwaldba, ahol a rabkórházban helyezik el. Köves György a buchenwaldi táborba visszakerülve lassan kezd felgyógyulni, és a kórteremben az egyik nap megszólal a hangosbemondó, mely a tábor felszabadulását adja hírül. A fiú - több magyar társával együtt - útnak indul hazafelé, és egy viszontagságos út után Pestre érkezik. Apját nem találja, anyját is elveszíti, hontalanul, az emlékezésrıl le nem mondva próbál új életet kezdeni. A regényben végig a fıhıs beszél, egyes szám elsı személyben mondja el benyomásait, felismeréseit, a túlélés stratégiáit. Számos jellemzı figurával ismerkedhetünk meg a regényben és a fogolyélet jellemzı mozzanatai bontakoznak ki a lapokon. Kertész Imre mővének nagy strukturális felismerése, hogy Auschwitzból nézve nem látni Auschwitzot, a diktatúrák folytonosságának szemszögébıl viszont úgy látni vissza rá, mintha lenne szép emléke. Diktatúrában minden tudattartalom eleve torzított. Kertész Imre nem Auschwitz prófétája, nem mások helyett beszél. Regénye bizonyos értelemben beavatás Auschwitzba és világába. Képes volt megmutatni egy belül átélt, de kifelé elmesélhetetlen világot, regénye ilyen értelemben egyetemes jelentıségő. A regénytıl létfilozófiát kapunk, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja.