HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI KINCSKERESŐ ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI KINCSKERESŐ ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Kincskereső Csodalámpa Program 2022 A GYERMEK FEJLŐDÉSE SZEMPONTJÁBÓL DÖNTŐ FONTOSSÁGÚ, HOGY ÉREZZE NEMCSAK SZERETIK, HANEM OLYANNAK SZERETIK AMILYEN. (Dr.Hermann Alice) 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1.Az intézmény alapadatai 5 2. A pedagógiai program jogszabályi háttere A Kincskereső óvoda helyi pedagógiai programjának jellemzői, tartalma Bevezető Helyzetelemzés A Hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda környezete A Hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda bemutatása Óvodánk jellemzői Személyi feltételek Tárgyi feltételek Küldetésünk-óvodánk értékei Az óvodánk jövőképe Gyermekkép Óvodakép Pedagógusképünk Az óvodánk nevelési alapelvei Az óvodánk nevelési filozófiájára épülő sajátos célkitűzés A z óvodai nevelés általános feladatai Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés A z anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

3 10. Az óvodai élet megszervezésének elvei A Hajdúböszörmény Kincskereső Óvoda kapcsolatai Kapcsolat a családdal Külső kapcsolataink Az óvodai élet tevékenységformái Játék Verselés, mesélés Ének, zene. énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás Külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Óvodánk speciális nevelési területei A roma identitást erősítő tartalmak beépítése óvodai nevelésünkbe Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység A gyermekek esélyegyenlőségét és a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, óvodánk IPR alapú programja Ünnepek, hagyományok Tervezés - mérés értékelés A pedagógiai program megvalósításához szükséges kötelező (minimális) felszerelések jegyzéke

4 20. Legitimációs záradék Óvodavezetői nyilatkozat Melléklet: Egészségfejlesztési program-hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda 206 4

5 1.Az intézmény alapadatai: Alapító okirat szerinti feladatellátás A hatályos alapító okirat kelte, száma: / 2015 Kelte: Fenntartó neve, címe: Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Az intézmény hatályos alapító okirat szerinti neve: Hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda Az intézmény székhelye, neve, címe: 4220 Hajdúböszörmény, Esze Tamás u Az intézmény feladat ellátási helye, neve, címe: 4220 Hajdúböszörmény, Esze Tamás u Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám (fenntartói határozat, működési engedély száma): 125 Felvehető maximális gyermeklétszám (székhelyhelyen): 125 Az intézmény óvodai csoportjainak száma: (fenntartói határozat száma) 5 Az intézmény napi nyitvatartási ideje: a (fenntartói határozat száma) 10 óra Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése alapító okirat szerint: Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai ellátás). Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása annak a különleges bánásmódot igénylő gyermeknek a befogadása, integráltan nevelése, aki a szakértői bizottság véleménye alapján érzékszervi (hallási), enyhe értelmi fogyatékos vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral küzd) Gazdálkodási jogköre: Önállóan működő költségvetési szerv Pénzügyi, gazdálkodási feladatait a Napsugár Óvoda önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. Óvodai csoportok száma összesen: 5 csoport Óvodai azonos életkorú csoport száma: 1 csoport Óvodai vegyes életkorú csoportok száma: 4 csoport 5

6 2. A pedagógiai program jogszabályi háttere évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Nkt. 45. (2a) A évi CXC. törvény végrehajtási rendeletei: - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról /2012. VIII.28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról endeletet_a_nemzeti_koznevelesrol_szolo_torveny_vegrehajtasarol_mk_1 2_112.pdf 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi CCXXIII. törvény egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról 6

7 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 17/2013(III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi CLXXIIC.törvény a nemzetiségek jogairól A Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő- testületének vonatkozó önkormányzati rendeletei A Hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda működését szabályozó dokumentumok 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet 7

8 Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról 34/2019. (XII. 30.) EMMI rendelet /2019. (VIII. 30.) EMMI rendelet /2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CLIV. törvény az egészségügyről 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet- Módosította: 34/2019. (XII. 30.) EMMI rendelet Módosította: 20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelet FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK CXC. tv. a nemzeti köznevelésről 2. 20/2012. (VIII.31.) a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési EMMI r. intézmények névhasználatáról /2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A Kormány 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról 8

9 3. A Kincskereső Óvoda Helyi Pedagógiai Programjának jellemzői, tartalma: A Kincskereső Óvoda Helyi Pedagógiai Programja az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készült. 1. Az óvodai nevelés nyelve a magyar. 2. Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi. 3. a) az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul; az egyenlő hozzáférés biztosításával; b) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik 4. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése. 5. A pedagógus kötelessége különösen, hogy: a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) * a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal, konduktorral vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, 9

10 e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, h) a gyermekek, és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. Az óvoda pedagógiai programja tartalmazza: a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, 10

11 melyek által minden gyermek eljut az iskolakezdéshez szükséges értelmi, lelki, szociális és testi fejlettséghez c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, g) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, programokat, tevékenységeket h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel. Az óvodai, foglalkozásokat az óvoda, a helyiségeiben, illetve egyéb, a foglalkozás megtartására alkalmas helyen kell megszervezni. Az óvodán, kívül akkor szervezhető foglalkozás, ha a gyermekek, intézményi felügyelete a külső helyszínen, továbbá az oda- és visszajutás közben biztosított. Az óvodán, kívül szervezett foglalkozásról a szülőt előzetesen tájékoztatni kell. 11

12 KINCSKERESŐ CSODALÁMPA PROGRAM ESÉLYTEREMTÉS-ESÉLYEGYENLŐSÉG MÉLTÁNYOSSÁG KONFLIKTUSMENTES BEFOGADÁS BEILLESZKEDÉS -AZ ISKOLÁZATLANSÁG ÚJRATERMELŐDÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSA ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET -OVI-SULI CSOPORT -KUDARCMENTES ISKOLAKEZDÉS ÓVODAI FEJLESZTŐ PROGRAM-IPR ROMA IDENTITÁST ERŐSÍTŐ NEVELÉS BEÉPÍTÉSE AZ ÓVODAI TEVÉKENYSÉGEKBE ANYANYELVI FEJLESZTÉS TEHETSÉGGONDOZÁS KÉPZÉS -MŰHELYMUNKA -HOSPITÁLÁS ÓVODA-CSALÁD KAPCSOLATÁNAK JÓ GYAKORLATA - NYITOTT ÓVODA Csodalámpa Helyi Pedagógiai Programunk sajátossága: Óvoda-család kapcsolatának jó gyakorlata A családi szocializáció értékeire épített inkluzív pedagógiai gyakorlat Tolerancia, az elfogadás és befogadás magas szintje Egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés sokszínű alkalmazása 12

13 Szenzitív kommunikáció Az óvodán belüli szegregációmentesség Az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése Az óvoda szolgáltatásaihoz való hozzáférési esélyegyenlőség A minőségi neveléshez való egyenlő hozzáférhetőség biztosítása Partnerközpontú működés továbberősítése Az óvoda-iskola közötti szakmai párbeszéd megvalósulása A szakmai ismeretek folyamatos bővítése, újítása IPR-alapú program elemek alkalmazása Roma identitást erősítő nevelés beépítése az óvodai tevékenységekbe A módosított Alapprogram szerkezetében és szellemiségében nem változott, de az egyes tartalmi elemek, kulcsfogalmak újraértelmezésével, pontosításával, esetenként kiegészítésével, bővítésével pedagógiai szempontból korszerűsödött. Hangsúlyosabbá vált néhány alapelv és nagyobb figyelmet kapott egyes nevelési terület. A változás fő irányai, melyek átvezetése a helyi nevelési programba horizontális szemléletet kíván az óvodától: -inkluzív pedagógiai szemlélet -kompetencia fejlesztés -környezettudatos magatartás megalapozása -anyanyelvi nevelés hangsúlya -szabad játék kitüntetett szerepe -kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése -hátrányok csökkentése -multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetősége -erkölcsi, szociális érzékenység fejlesztése 13

14 -értékorientált közösségi nevelés -az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása 14

15 Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát, ha terved egy életre szól, embert nevelj! (Kínai mondás) 4. Bevezető A Kincskereső Óvoda nevelőtestülete az eddig elért eredményekre építve, új, innovatív pedagógiai törekvések figyelembevételével készítette el a pedagógiai programját. A Kincskereső Csodalámpa Program módszertani rendszerezése. A befogadó programot a nevelőtestülettel közösen olyan óvoda részére írtuk, ahol magas a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalma és e tény fennállásának megállapítása, a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben került szabályozásra. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket együttnevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú. b) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a gyám a szociális törvény szerint aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyílván a munkaügyi központ. c) A gyermek az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az előző három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség, alacsony foglalkoztatottság, elégtelen lakókörnyezet, lakáskörülmény) legalább kettő fennáll. (A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 67/ ) Két szegregátum között, (mely az óvoda közvetlen környezetét érintő utcákat jelenti, Liszt F., 15

16 Bólyai, Bíró L., Martinovics utca) mindkettőtől néhány száz méterre, több éves munkával jó kapcsolatot építettünk ki a mélyszegénységben élő roma családokkal. A jó gyakorlatunkat olyan gyermekek részére fejlesztettük ki, akiknek a kudarcmentes iskolakezdéshez kiemelkedő jelentősége van a minél korábbi, magas színvonalú nevelésnek. Az óvodába járó gyermekek családjai számra az óvoda csoda, mert otthon, nincs mindennap meleg étel, nincs mindig fűtés, nincs áram, nincs víz, a zsúfolt lakásban nincs külön ágy. Itt szinte minden adott, ami a gyerekek szociokulturális hátrányaiból adódóan sem otthon, sem a gyermek szűkebb vagy tágabb környezetében nem érhető el. A legtöbb család számára megfizethetetlen a játék, a rendszeres táplálkozás, saját ágy és pizsama, esztétikus környezet, meséskönyv. Csoda az óvoda a szülők számára is, hiszen oly kevés az a hely, ahová be lehet menni, ha problémájuk, gondjuk van, ha értelmezni kell egy hivatalos levelet, ha nem érhetőek el az egyes közszolgáltatások. A család egészével foglalkozó óvoda, óvodavezetés sokszor pótolja ezeket a hiányosságokat is. Az IPR alapú nevelési program fontos eleme a befogadás, nemcsak a gyermek, hanem családja esetében is. Így az óvodában nemcsak a gyermekeket, hanem indirekt módon a szülőket is neveljük. A Kincskereső Csodalámpa módszer eredményességét bizonyítja, hogy korábban zömében cigány gyermekeket nevelő intézmény következetes pedagógiai munkával, az együttműködési lehetőségek maximális kihasználásával elérte azt, hogy a körzetben lakó nem roma szülők is ideíratják gyermekeiket is és benn is maradnak az intézményben. 16

17 5. Helyzetelemzés 5.1 A Hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda környezete Hajdúböszörmény Város Debrecentől 20 km re elhelyezkedő lakosú város hektáros közigazgatási területe szerint az ország 5. legnagyobb kiterjedésű városa. A városban a bölcsödétől az egyre bővülő szakokkal rendelkező egyetemi karig minden intézmény megtalálható. A város jellegzetessége a körkörös építés, a világhírű 7 km-es körútjához jellegzetes külső városrészek csatlakoznak. Ezen városrészek egyike a Déli-lucernás, ahol mintegy 4000 lakosból 1500 a roma lakosok száma. A városi dokumentumok e városrész egyik jellemzőjeként említik, hogy a romák tradicionális lakóhelye, A 35. sz. főút mellett lévő Dankó Pista roma telepet 1964-ben felszámolták, s valamennyi roma család részére a Déli lucernás területén biztosítottak lakást, részben a mai napig meglévő önkormányzati CS lakások építésével, illetve támogatott hitellel magánlakások építésével. A CS lakásokban jellemzően 17

18 az oláh cigány lakosok költöztek, míg a munkaviszonnyal rendelkező romungró családok az akkori lehetőségek szerint úgynevezett sátortetős házakat építettek, a kijelölt két utcában. A kétféle lakásépítés az egymástól való 1 km-es távolságot is jelentette a Déli-lucernás két szélén. Az 1984-es újabb sorházak építése előrevetítette a mai helyzetet. Levéltári adatok szerint, azért ide építették a három sorházat 17 lakással, mert itt volt a leggyengébb a lakossági ellenállás, hiszen ezen a területen zömében termelőszövetkezeti növénytermelő, állatgondozó, 8 általánost végzett fizikai dolgozók és kevés szakmunkás réteg lakott, felsőfokú értelmiség itt nem igazán telepedett le. A 2000-es években az önkormányzati lakások utcáiban szociálpolitika kedvezménnyel, önérő nélkül épített, és a fészekrakó programmal megvásárolt házak tovább rontottak a helyzeten és ez is oka, hogy a Déli-lucernás területén van a város három belterületi szegregátuma, amelyek bár úgy szerepelnek a városi dokumentumokban, hogy lakossága vegyes összetételű, de ez a valóságban azt jelenti, hogy az utcák egyik felében laknak a romák a másik felében a nem romák. Az óvodától mintegy 150 m-re az a két szegregátum található, amelyben oláh cigány lakosok élnek, s ahol az önkormányzati sorházak, és a mára lerobbant szoc.pol -os házak találhatók. A Déli-lucernás városrészre egy-egy önkormányzati döntés előkészítése kapcsán nagyon alapos felmérések készültek. Az alacsony iskolai végzettség minden felmérésben kiemelt problémaként szerepel, az aktív korosztályon belül 57,1% a legfeljebb 8 osztályt végzettek, s 1,6% a diplomások száma. Jövedelem hiányában a lakások állapota leromlott, de ehhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a lakosok részéről hiányzik az a kompetencia, ami a lakások karbantartásához szükséges. A város nagy gondot fordított ennek a térségnek a 18

19 fejlesztésére, azt is látni kell azonban, hogy olyan lemaradást örökölt az önkormányzat a rendszerváltást megelőző időből, hogy fontossági sorrendet felállítva lépésről lépésre tudott a fejlesztésekkel haladni, s nem tudta csökkenteni a térségből más városrészekbe költöző fiatalok számát. A közvilágítás, vízvezeték, a gázvezeték, a szennyvízcsatorna, csapadékvíz elvezetés folyamatosan kialakításra került. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia, a Helyi Esélyegyenlőségi Program kiemelten foglalkozik a Déli-lucernás városrész problémájával, ezen belül is a romák helyzetével június 30-án fejeződött be az ÉAOP- Szociális célú város rehabilitációs program, mellyel 400 millió Ft nagyságrendben kerékpárút, ahol hiányzott új út készült, kiépítésre került a térfigyelő kamerarendszer, kilenc lakás felújítása történt meg. Az óvodát érintő infrastrukturális fejlesztés is történt, s épült egy sportcsarnok is. A szemléletváltáshoz hozzájárultak a 30 hónapon keresztül megvalósuló különböző témájú szoft elemek, melyek elsősorban a hátrányos helyzetben élő családokat célozták meg. Ebben a térségben helyezkedik el az óvoda, mely a Déli-lucernás egyetlen közintézménye, ebből következően az itt folyó munkának, az itt dolgozó pedagógusok attitűdjének a térségre is komoly hatása van. Az intézmény hatókörében élők között halmozottan jelentkeznek a szociokulturális hátrányok, a munkanélküliek aránya magas, rossz a szociális helyzet, alacsony az iskolázottság, nincs piacképes képzettség és a rossz lakáskörülmény jellemző. A gyermekek helyzetét azonban leginkább az határozza meg, hogy a nagy összegű tartozás miatt kikapcsolta a szolgáltató az áramot, vagy a védett fogyasztó nem mindig tudja a kártyát feltölteni, mert nincsen rá pénz. Egyre több helyen a víz is korlátozva van, nagy összegű díjhátralék miatt, s a téli tüzelő sem biztosított minden napra. A mindennapi gyakorlatból azt is látjuk, hogy még mindig magas a 8 osztály el nem végzettek, vagy nem nappali rendszerű képzésben befejezők száma. A mindennapokban gondot jelent a szülőknek az írás-olvasás és a szövegértés. Azt is látjuk, hogy újra termelődik az iskolázatlanság, bár már van néhány pozitív példa is néhány szakmunkás és érettségizett is van a roma közösségben. Munkavállalás terén is van pozitív elmozdulás, a közhasznú foglalkoztatás mellett már látunk piaci foglalkoztatásban résztvevőket vagy legalábbis próbálkozókat. 19

20 5.2.A Hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda bemutatása Az óvoda 1968-ban alakult egy csoporttal, egy épületben egy belvárosi iskolához tartozó alsó tagozatos tagintézménnyel. A csoportok bővítését 1973-ban, majd 1978-ban a gyermekek számának emelkedése tette szükségessé, vállalatok összefogásával társadalmi munkában épült két csoportszoba kiszolgáló helyiségek nélkül. Ebben az időszakban azok nyerhettek óvodai felvételt, akiknek szülei dolgoztak. A nem dolgozó szülők gyermekei az iskolakezdés előtt 194 órás iskola előkészítő foglalkozáson vettek részt, e körbe tartoztak a roma gyermekek is ban döntött a Városi Tanács, hogy az óvoda közelében lévő önkormányzati lakásban lakó roma gyermekek számára az óvoda területén található egyik megüresedő szolgálati lakásban óvodai csoportot kell beindítani. Minden előzetes tudás, ismeret nélkül sikerült 17 gyermeket beóvodázni ben, amikor a másik lakás is megürült, s ott ismét egy csoport indult a roma gyermekek részére. A későbbiekben ez a belső szegregáció felszámolása okozta a legtöbb fejtörést, hiszen nagyon nehezen sikerült a cigány óvoda jelző köztudatból való kitörlése. Arról nem beszélve, hogy rengeteg konfliktusunk volt, hiszen a romungró gyermekeket próbáltuk egy csoportba kényszeríteni az oláh cigány gyermekekkel. Ma is, bár az épület már üres, megvan a két utcai bejárati ajtó, mert a két csoporthoz tartozó családok nem akartak közös ajtón sem bemenni az épületbe, amelyen szintén külön bejárat volt és mindegyik csoport a másik mai nevén szegregátumot tartotta cigány telepnek. Nemcsak a cigány és nem cigány lakosok, hanem a cigány csoportok egymás közötti feszültségét is meg kellett oldani. Nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttünk ezek alatt az évek alatt, hiszen inkább ösztönösen, mint tudatosan próbáltuk az óvodával, az óvoda dolgozóival szemben ellenséges magatartást tanúsító, más kultúrájú csoporttal szót érteni, lehetőleg hatósági intézkedések igénybe vétele nélkül. Ezt a munkát a helyi Pedagógiai Főiskola szociálpedagógus hallgatói is segítették 1992-től heti rendszerességgel történő terepgyakorlattal. Az itt lakók identitásuktól,szociális helyzetüktől függetlenül szeretik az óvodát, s mi gyakran teremtünk olyan alkalmakat, amikor részesei lehetnek egy- egy óvodai eseménynek, rendezvénynek. Kevés fiatal él a térségben, s míg a roma családok több gyermeket vállalnak a nem roma családokra ez nem jellemző. Ami biztató, hogy nem roma és nem hátrányos helyzetű gyermekeket más városrészből is hoznak óvodánkba, az óvodapedagógusok szakképzettsége és a nagyon jó tárgyi feltételek miatt. A Déli-lucernás területén a demográfiai mutatók önmagukban kedvezőnek tekinthetők, ami azonban az elszegényedett, többszörösen hátrányban lévő, jelentős százalékban a roma családok magasabb gyermekvállalási hajlandóságára vezethető vissza. A szegregálódás mindig komoly veszélyt jelentett az óvoda számára. Amikor a 2000-es évek elején meglepetés szerűen érte az óvodát a nagyobb számú roma gyermek megjelenése, az akkori Kisebbségi Önkormányzat elnökével egy mérés készült, mely a későbbiek folyamán a romológiai tanulmányok során tovább bővült és a mai napig használjuk. Az óvodától méterre egy zárt oláh cigány közösség él, egy-egy családban 6-8 gyermekkel. Nem ritka, hogy egy-egy lakcímen an élnek, de előfordul, hogy az együttlakók száma közelíti vagy meghaladja a 40 főt. Az idősebb korosztályból néhányan még beszélik a cigány/lovari nyelvet, de a fiatalabbak már nagyon keveset tudnak cigányul, viszont nagyon támogatják, és igénylik, hogy gyermekeikkel, a középfokú nyelvvizsgával rendelkező óvodapedagógusok ismertessék meg a nyelvet. A mindennapi nevelőmunkában, az együttműködésben különösen nagy problémát jelent az anyák alacsony iskolai végzettsége. Előfordul a befejezetlen alsó tagozat, az írás-olvasás és szövegértés hiánya, s még aki járt is iskolába elfelejtette a betűket. Évente nő azon gyermekek száma, akiket a 20

21 Gyámhivatal védelembe vesz, 10% körüli a védelembe vett gyermekek aránya. A védelembe vétel oka leginkább az iskolástestvérek iskolai viselkedése, rendszertelen iskolába járása, de előfordul az elhanyagolás vagy a szülők nem megfelelő életvitele is. Az óvodások rendszeresen járnak óvodába, az orvosi igazolásokat hozzák a szülők. Ami nagy eredmény, hogy évek óta igen ritkán fordul elő tetű, ótvar és rühösség pedig egyáltalán nincs, s tisztán, ápoltan járnak a gyermekek óvodába. Néha mi pedagógusok is csodáljuk azt az erőfeszítést, ahogyan a leírhatatlanul zsúfolt lakásból reggel megfürdetve, tisztán hozzák el a gyermekeket az óvodába. Ezt az eredmény 10 év alatt értük el, elsősorban azzal, hogy folyamatosan, már a legapróbb javulást is észrevettük. A dicséret hangosan mindenki előtt hangzik el, de az elmarasztalás az négyszemközt. Az óvoda is segíti a családokat azzal, hogy IPR-ből minden hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére megvásároltuk a vállfás zsákot, törölközőt,pizsamát, kis paplant és rá huzatot. Ahol a lakáskörülmények nagyon zsúfoltak a mosásukról is gondoskodunk. Családlátogatáson megtapasztaltuk, hogy nincs saját mosógép és centrifuga, azt egymástól kölcsön kérik. Téli időszakban pedig a szárítás vagy az utcai kerítésen, vagy a szoba két fala közé kihúzott zsinórokon történik, s csorog a víz mindenre, arról nem beszélve, hogy a nyers fa füstje és az főzés illata is átjárja az ágyneműt. Ebben a helyzetben nem lehet elvárni, hogy hétfő reggelre minden szükséges textília mosva, vasalva az óvodában legyen, különösen, ha egy családból több gyermek is óvodás. A gyermekek rendszeres óvodába járásának fontosságáról sikerült meggyőzni a szülőket, a nyári időszakban is.. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya 80-85% az intézményben, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma is folyamatosan emelkedik, általában % között van. Összehasonlítást végezni nagyon nehéz, hiszen változtak a kritériumok az évek folyamán, de esetünkben a szegregátumban lévő lakóhely meghatározó a halmozottan hátrányos helyzet szempontjából. A gyermekvédelmi kedvezményről, a HH-s, HHH-s helyzetről szóló nyilatkozatokat az írással nehezen boldoguló szülőknek kitöltjük, hiszen ezzel hozzájuttatjuk a családokat az őket megillető kedvezményekhez, s ha a szülő igényli a hátrányos helyzetének megállapítását, azt a nyomtatványt is kitöltjük, van olyan is, amikor átnézzük, hogy jól van-e kitöltve. Figyelemmel kísérjük a határozatok érvényességét és szükség esetén felhívjuk a szülő figyelmét, a határozatok lejárásának időpontjára. Nevelési évenként általában négy fő az SNI gyermekek száma, akik közül három fő HHH-s helyzetű. Ezen gyermekek ellátását óraadó gyógypedagógus megbízással történő alkalmazásával biztosítjuk. Valamennyi SNI gyermek integráltan nevelhető. A beszédhibás, a BTMN-es a szűrést végző fejlesztő pedagógus által javasolt gyermekek külön fejlesztésben részesülnek. A szakszolgálat heti egy alkalommal fejlesztőpedagógust, egy alkalommal pedig logopédust biztosít a gyermekek hátrányainak csökkentésére. A tárgyi feltételünk az ÉAOP-5.1.1/A Szociális célú város rehabilitáció Hajdúböszörmény Déli lucernás városrészen pályázattal igen sokat javult. 200 millió Ft beruházással épült egy 360 m 2 -es sportcsarnok, az óvoda épületének teljes felújítása is megtörtént, ami külsőleg is nagyon széppé tette az óvodánkat től kezdődően voltunk IPRs óvoda, összesen több mint 21 millió Ft-ot nyertünk. Nagy gondot fordítottunk a szociális hátrányok csökkentésére, fejlesztő eszközök vásárlására, a gyermekbarát csoport szoba kialakítására. Gondot fordítottunk a minőségi vizuális eszközök beszerzésére, mert a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink verbálisan nem annyira, de rajzban megjelenítik élményeiket, érzéseiket. A gyermekek alkotásait rendszeresen küldjük rajzpályázatokra, az ott elért eredmények is hozzájárulnak énképük, önértékelésük erősítéséhez. Az egyetemi kar 21

22 kiadványt is készített a gyermekek munkáiból, melyet a nemzetközi roma konferencián adtak át a résztvevőknek, és újabb rajzos bemutató kiadványkészítése is folyamatban van egy tavaszi, szintén nemzetközi konferenciára. Amellett, hogy a gyermekek sikere szempontjából fontos ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása, az óvoda presztízsét is növeli. Az Esélyteremtő óvoda projektbe, Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása (azonosító száma: EFOP EFOP ben kapcsolódtunk be. A pályázatot az Oktatási Hivatal hirdette meg azoknak az óvodáknak, ahol a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a 10%-ot. A pályázatot az önkormányzat nyújthatta be, összesen 4 milliárd Ft áll rendelkezésre a pályázat megvalósítására, amelyben 570 óvoda vagy tagóvoda vesz részt, ebből 75 óvoda van Hajdú- Bihar megyében. A pályázat célja, hogy az együttműködők országos intézményhálózatot hozzanak létre, amelynek tagjai eredményes esélyteremtő nevelési eljárásokat alkalmaznak és képesek ezeket más óvodákkal is megismertetni. Így segítik az óvodák a hátránykompenzáló képességek növelését és a társadalmi helyzetből fakadó hátrányok mérséklését. Intézményünket az eddig végzett pedagógiai munka elismeréseként Módszertani Központtá nevezték ki. Az óvodák a projektbe bevont gyermekek száma alapján részesülnek támogatásban Ft értekben kapott intézményünk asztalokat, székeket, valamint rollert, triciklit és futóbiciklit Ft értékben pedig fejlesztő eszközöket. Az összes eszközfejlesztés: Ft. Ezen kívül kulturális gyermekprogramra és kirándulásra mehettek a gyermekek ami térítésmentes. Bár a projekt a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket célozza meg, de az átadásra kerülő roller, tricikli, futóbicikli és fejlesztő játék minden óvodás gyermeké. Nagy értékünk a jól felszerelt egy hektáros területű udvar, mely alkalmas az óvodai tevékenységek szabadban történő megtartására, szabad játékra, a mozgásos tevékenységekre. Az egészséges környezetben lévő fás füves udvarunk, melynek jótékony hatását különösen a nyári melegben élvezzük. A tárgyi feltételek között jelentős az audiovizuális és informatikai eszközök megléte, melyeket pályázati forrásokból biztosítottunk. Óvodánk tárgyi felszereltsége megfelel a 21. századi elvárásoknak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek hiányosságaink, hiszen az elhasználódott csoportszobai eszközök és udvari játékok folyamatos pótlásra szorulnak, hiszen a gyermekek szinte csak az óvodában találkoznak különböző játékokkal, könyvvel, így azok hamar elhasználódnak. Az óvoda nemcsak a két szegregátumból érkező gyermekeket, hanem a családjukat is befogadja a befogadási program alapján. Hosszú és kitartó csapatmunka volt, mire minden roma szülő elfogadta és betartotta az együttéléshez szükséges óvodai szabályokat, közösségi normákat. A szülők óvodaválasztása szempontjából fontos a hely, ahová viszik a gyermeket, de legalább ilyen fontos, hogy kik foglalkoznak a gyermekekkel. A tantestület nagyon jól képzett, nemcsak az óvodapedagógusok, hanem a pedagógiai munkát segítők egy része (asszisztens, óvodatitkár) is több diplomás szakember. Óvodapedagógusaink magasan képzett gyermekszerető szakemberek, akik elkötelezettek és azonosulni tudnak az óvoda sajátos nevelési elveivel. A körzetből valamennyi gyermeket tud fogadni az intézmény. Körzeten kívüliek is egyre nagyobb számban jelentkeznek hozzánk. A Családok Átmeneti Otthonából pedig a nagy távolság ellenére is sokan beíratják gyermekeiket. Az óvoda 5 csoporttal működik, a csoportok létszáma fő. A csoportok kialakításánál figyelembe vesszük a szülők igényét, a gyermekek személyiségét, egyéni képességeit. Három osztatlan, egy részben osztott és egy ovi-suli csoportot működtetünk a még egy évet óvodában maradó gyermekeink részére. Az ovi-suli csoport a tankötelezettségük 22

23 megkezdésére halasztást kapott gyermekek részére biztosítja az iskolakezdésre felkészítő foglalkozásokat, (kis létszám: max:15 fő - önkormányzati határozat alapján) Az ovi-suli csoport alapvető célja, hogy az 6-7 éves gyerekek életkorának megfelelő tanulástanításszervezési eljárások alkalmazásával, a gyermekek személyiségfejlődésének segítésével megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet. Felkészítse a gyermekeket a konkrét műveleti gondolkodásra, kialakítva ennek eszközeit képessé tegye őket az önálló tanulásra. Ehhez biztosítja a megfelelő csoportkapcsolatok keretében folyó szociális tanulás feltételeit, a minél több irányú képesség-és szomatikus fejlődést. Az ovi-suli életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszik: gyermek-gyermek, gyermek-pedagógus, szülő-pedagógus, pedagógus-pedagógus között. Az ovi-suliban a gyermekek teljes személyiségének fejlesztése, valamint képességeiknek, készségeiknek kialakítása és bővítése, korszerű ismeretek nyújtása a legfontosabb feladat. Kiemelt cél: a tankötelezettség megkezdéséhez szükséges értelmi, testi, lelki és szociális érettség elérésére irányuló célzott óvodai foglalkozások, tevékenységek szervezése, irányítása az SNI és BTMN-es gyermekek számára a szakértői bizottság által javasolt fejlesztéseken túl. Mindezt az óvodai nevelés időkeretébe ágyazottan. Az ovi-suli a speciális pedagógiai ellátásra jogosult, a tankötelezettségük megkezdésére halasztást kapott gyermekek részére biztosítja az iskolakezdésre felkészítő óvodai foglalkozásokat. A napirend kialakításánál a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve délelőttre és délutánra is tervezésre kerül az iskolai élethez szükséges belső pszichikai funkciók fejlesztése, képességfejlesztés. Az ovi-suli csoport kiemelt célja, hogy szervezeti és módszertani eljárások alkalmazásával folyamatossá és kudarcmentessé tegye az óvodából az iskolába való átmenetet miközben intenzívebbé és eredményesebbé teszi a képességek fejlesztését és a személyiség kibontakozását. Az ovi-suliban elsősorban az élménypedagógia szemlélete érvényesül. Az élménypedagógia a közvetlen tapasztalásokon és a gyerek aktív cselekvésén keresztül tanít. Elsősorban a személyes készségek fejlesztését tűzi ki célul, fejleszti az önismeretet, önértékelést, az egyéni felelősségvállalást és a szociális kompetenciákat. A tevékenységközpontú tapasztalati tanulás, nemcsak élményszerű, de célszerű is. Az ismeretek átadására, rendszerezésére, elmélyítésére egyaránt alkalmas, vagyis mindazt tudja, amit a hagyományos, ismeretszerző oktatástól elvárunk. A passzív befogadást felváltja a megismerő tevékenység által történő tanulás, amely az aktivitáson és élményszerűségen keresztül megteremti a tanuláshoz szükséges motivációs bázist is. Az élménypedagógiai foglalkozáson a szabályok csupán keretet képeznek. A lehetőségek közül miden gyermeknek a saját megoldást kell megtalálnia. Az élménypedagógia a saját tapasztalatokat és a megélt élményeket feldolgozva válik tanulási helyzetté. Az élménypedagógia nem szerepjáték, a gyerekek mindig saját szerepükben vannak. Cél a tanulási élmény megszerzése. Az óvodában hangsúlyozottan fontosak az élményeken alapuló foglalkozások. A gondolkodás, a képzelet világa csodálatos helyekre és szerepekbe viszi el a kisgyermeket. Az élményvilág kialakulása amelyet az óvoda megalapoz- a későbbiekben a kreatív, alkotó személyiség kifejlődésének alapja. Nagy értékünk 23

24 a jól felszerelt nagy területű udvar, mely alkalmas az óvodai tevékenységek szabadban történő megtartására, szabad játékra, a mozgásos tevékenységekre. A csoportszobáink jól felszereltek, tágasak, esztétikusak. A tárgyi feltételek között jelentős az audiovizuális és informatikai eszközök megléte, melyeket pályázati forrásokból biztosítottunk. Óvodánk tárgyi felszereltsége megfelel a 21. századi elvárásoknak. Óvodapedagógusaink magasan képzett gyermekszerető szakemberek, akik elkötelezettek és azonosulni tudnak az óvoda sajátos nevelési elveivel. A családokkal együtt olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik sok-sok élményt szereznek az óvodásévek alatt, rácsodálkoznak a számukra érdekes dologra, felfedezik és megismerik környezetüket. Tisztelik és elfogadják egymást, a környezetükben élő felnőtteket, odafigyelnek, és segítenek egymásnak, legyen az bármilyen különbözőség. Életünk ritmusát az évszakok, bennük a hétköznapok és jeles napok váltakozásai adják. Napirendünk rugalmas, az egyénhez igazított. Tükrözi szokásainkat, igényeinket, hagyományainkat, a tevékenységek közötti harmonikus arányokat, biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét. A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak a figyelembevétele mellett, a gyermeki személyiség kibontakoztatásán keresztül, a befogadás, az egyenlő esélyek érdekében a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek gondozását és fejlesztését fontos feladatunknak tartjuk. Ezért fejlesztési stratégiánk kimunkálásában minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést. A nemzetiséghez, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelésében támogatjuk a befogadás lehetőségét, kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Az óvoda nevelési filozófiára épülő sajátos célkitűzése: A 2,5-7 éves gyermek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával, a gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával játékos keretek között alakul: - az egészséges, sokoldalú személyiség - a gyermekek környezettudatos szemlélete - a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség - A roma nemzetiségű gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségüknek megfelelően ismerik meg saját kultúrájuk elemeit, szokásait, hagyományait, ezáltal erősödik identitástudatuk. - A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesülnek a gyermeket megillető jogok és csökkennek a sajátosságból adódó különbségek. - A tehetséges gyermekek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre kerülnek, fejlődnek 24

25 - A hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt, integrált nevelése révén az esélyegyenlőség növekszik, az indulási hátrányok csökkennek, az iskolába való átmenet zökkenő mentesebbé válik. - Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése következtében fejlődnek a tanulási képességeket meghatározó funkciók. Programunkban hangsúlyos helyet kap: az anyanyelvi nevelés a családi nevelést kiegészítő szocializáció biztosítása, a pótló-, helyettesítő-, korrigáló nevelés differenciált egyéni bánásmód és fejlesztés a roma gyermekek identitásának erősítése, a multikulturális nevelés hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása tehetséggondozás 5.3. Óvodánk jellemzői Személyi feltételek Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott Pedagógiai Program alapján valósulhat meg, és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Elengedhetetlenül szükség van a jól képzett pedagógus és pedagógiai munkát segítőkre. Óvodánk dolgozóinak létszáma: 18 Vezetők: 1 Óvodapedagógus: 11 Dajka: 5 Pedagógiai asszisztens: 1 Óvodatitkár: 1 Az óvodapedagógusok szakirányú végzettsége: Az alapvégzettségen kívül az alábbi pedagógus végzettségekkel rendelkeznek a pedagógusok: Szociálpedagógus 25

26 Pedagógia szakos tanár Romológia szakos bölcsész Általános iskolai tanító Gyermek-, ifjúság-, és családvédelmi pedagógus Mozgásfejlesztő óvodapedagógus Csecsemő és gyermeknevelő-gondozó Interkulturális nevelési szaktanácsadó Gyógypedagógiai specializáció szakmódszertanos óvodapedagógus Differenciáló, fejlesztő pedagógia-fejlesztőpedagógus Tehetség és képesség fejlesztési specializácó- fejlesztőpedagógus Lovari c típusú középfokú nyelvvizsga Cigány nyelvek és cigány kultúra szakirányú-szakvizsga Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga Szociális menedzser Szociális szakvizsga:fogyatékosok szociális ellátása, rehabilitációja Pedagógus szakvizsga :tanügyigazgatási, nevelési-oktatási, intézményi ismeretek A 30 órás vagy 60 órás módszertani képzések is egy-egy módszertani probléma megoldásában segítettek. Az elmúlt években voltak egyénenkénti és egész tantestületi képzések melyek közül a legfontosabbak: Differenciált nevelés Óvoda-iskola átmenet Okos- Kocka anyanyelvi fejlesztő játék alkalmazása Hatékony együttnevelés Zeneóvoda IPR Esélyteremtő Óvoda-projekt 26

27 Pedagógus képesítések óvodapedagógus szociálpedagógus romológia szakos bölcsész pedagógia szakos tanár fejlesztőpedagógus Családpedagógus tanító interkulturális tanácsadó Szakviszga Továbbképzés területén a prioritás: Átalakulóban van a továbbképzés terület, finanszírozása és iránya nehezen tervezhető. Az irányok kijelölésénél a szükségletekből indulunk ki. Inklúzió Integráció Egészségfejlesztés Differenciálás és esélyteremtés Tehetséggondozás Mérés-értékelés Mozgásfejlesztés Célunk A hospitálásra épülő együttműködés gyakorlatának kialakítása, az egymástól tanulás előtérbe helyezése. 27

28 Feladatunk Egymás munkájának minél teljesebb megismerése Egymástól való tanulás megvalósítása Együttműködések fejlesztése Tartalma: Képzéseken való részvétel, új módszerek elsajátítása (egyéni, mikro csoportos, differenciált fejlesztés, kooperatív technikák alkalmazása, multikulturális tartalmak közvetítése) Nevelési értekezlet Rendszeres bemutató foglalkozások szervezése a nevelőmunka kiemelt területeinek és gyengeségeinek megoldására, jó gyakorlatok" bemutatására, majd azok közös értékelése Esetmegbeszéléseken való részvétel Szakmai munkaközösség működtetése A nevelési tervek egyeztetése, ismertetése a dajkákkal A fejlesztőpedagógusokkal való konzultáció, a Bemeneti mérés és a fejlesztés eredményeinek megbeszélése Team egyeztető megbeszélések Nevelési időn kívüli szabadidős tevékenységekben való részvétel Tárgyi feltételek Csoportszoba eszköztára: Tágas jól felszerelt csoportszobák biztosítják a gyermekek egészséges fejlődését. A nyugodt játék feltételeként sarkok, kuckók kialakítása minden csoportszobában kialakításra került. Babák, autók, mesekönyvek, vizuális eszközök megfelelő számban biztosítják a gyermekek egészséges fejlődését. A csoportszobákban a bukó ablakok biztosítják az állandó és megfelelő szellőztetést, az ágya megfelelő minősége a nyugodt pihenést. 28

29 Fejlesztő szoba eszközei: a tanulási képességet fejlesztő tárgyi eszközök, fejlesztőjátékok ill. a fogyatékosság típusának megfelelő eszközök, fejlesztőjátékok Tornatermünk felszerelései: 365 m 2 -es sportcsarnok áll a gyermekek rendelkezésére. A gyermekek méretének megfelelő bordásfalak, hengerek, labdák, karikák és egyéb mozgásfejlesztő eszközök, kellékek. Udvarunk felszerelései: Az intézmény 1hektár területen fekszik, olyan helyen, ahol nagyon minimális a közúti forgalom, a játszóudvar 6000 m 2 nagyságú, minden lehetőség adott a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Nagyon szép füves parkos játszó udvarunk van. Árnyékos fákkal és minden csoportnak külön játszóudvarral, ahol homokozó mászó vár, babaház, rugóshinta biztosítja a nyugodt udvari játékot. Egy külön területet meghagytunk a nagymozgások, sportjátékok szervezésére, ahol körjáték, verseny-, és labdajáték szervezhető úgy, hogy a többi gyermek játékának zavarása nélkül. Az udvart virágokkal is díszítjük, amibe a szülőket is bevonjuk. A szülőknek is nagyon fontos az óvoda udvara, intézmény választásnál nagyon fontos szempont az udvar nagysága, elhelyezkedése és felszereltsége. Az udvar felszereléseit 8 kamera figyeli, így a gyermekek játékai ma már biztonságban vannak. A nevelőmunkát segítő eszközök számbavétele Auditív eszközök: minden csoportszobába CD lejátszós magnetofon, digitális képkeret található, rendelkezésre áll a digitális fényképezőgép is. Az ovi-suli csoportban digitális tábla, laptop, televízió. A gyermekek foglalkoztatását a központi helyen lévő fénymásoló. A tanulás eszközei: Szakkönyv, mese ellátottság: A csoportok kellő számban és megfelelő gyermekeknek való mese-, és gyermekkönyvvel rendelkeznek. A pótlásuk folyamatos, hiszen a családban kevés gyermeknek áll megfelelő mesekönyv rendelkezésére, mert a szülők nem tudják megvenni. Így a mesekönyvek nagyon hamar elhasználódnak. 29

30 6. Küldetésünk-óvodánk értékei A legfontosabbnak tartjuk, hogy a gyermekek otthonos, szeretetteljes, nyugodt, derűs és biztonságot adó környezetben nevelődjenek. Fő törekvésünk, hogy a társaikkal és a felnőttekkel való együttműködés során elsajátítsák az együttélés szokásait, tanuljanak meg figyelni, alkalmazkodni, együtt érezni egymással, miközben tolerálják a különbözőséget. Nevelőmunkánk alapja a ránk bízott gyermekek szeretete, tisztelete, az irántuk érzett felelősség, a beléjük vetett bizalom, a róluk való gondoskodás, az eltérő családi szocializációból származó különbségek és értékek beépítése az óvodai nevelőmunkánkba. Preventív, támogató tevékenységet folyamatosan beépítjük az óvodai nevelésünkbe, hisz a gyermekeink nagy része szociokulturális hátránnyal érkezik az óvodába..nevelőmunkánkban megteremtjük a felszabadult mozgás sokoldalú élményét, ezáltal hozzásegítjük a gyermekeket ahhoz, hogy a környező világból minél több élményhez, tapasztalathoz jussanak. Nagy hangsúlyt fordítunk a játék élményszerű és örömkeltő feltételeinek megteremtésére, hiszen általa ismerkednek meg a való világ csodáival, amely egyben tükörképe mindazoknak a tapasztalatoknak, amelyeket a gyermek átélt s a játék nyelvén megfogalmazott. A szabad játék kitüntetett szerepet kap óvodai nevelésünk során, odafigyelünk arra, hogy a szabad játékra fordított idő túlsúlyba kerüljön a mindennapokban.a személyiségfejlesztés során tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéni különbségeit, figyelembe vesszük életkorukhoz igazodó szükségleteiket, hogy megterhelés nélkül készíthessük fel őket az az iskolai életmódra. A mindennapos anyanyelvi neveléssel, fejlesztéssel hozzájárulunk a gyermekek anyanyelvi kompetenciáinak fejlesztéséhez, a gyermekek beszédkedvének és beszédértésének fejlesztéséhez, érzelmi stabilitásának és pozitív erkölcsi normáinak kialakulásához. A gyermekeket egyéni vagy mikro csoportos fejlesztéssel segítjük ahhoz, hogy minden területen a képességeinek megfelelő legmagasabb fejlettségi szintet érjék el. A kiemelkedő képességgel rendelkező vagy valamilyen hátránnyal küzdő gyermekek esetében különösen nagy hangsúlyt kap az egyéni fejlesztés. Fontosnak tartjuk a gyermekek pozitív tulajdonságainak a megerősítését, ennek érdekében a pozitív ráhatás módszerét alkalmazzuk, a gyermekek effajta értékelésére vezettük be a Mosolyfüzetet.Céljaink eléréséhez szükségünk van partnereink támogatására, hiszen csak közös együttneveléssel tudjuk formálni, alakítani a gyermekeket, hogy biztosan eligazodjanak a világ valóságában. Munkatársaink széleskörű szakmai felkészültsége, innovációs törekvései, minőség iránti elkötelezettsége jelentik a biztosítékot céljaink eléréséhez. Legfőbb partnerünk a szülő, akinek felelősséggel tartozunk, együttműködésünk alapja a bizalom és a családi szocializációra épített pedagógiai gyakorlat. 30

31 Nevelőmunkánk legfőbb elismerésének tekintjük, ha a gyermekek örömmel és rendszeresen járnak óvodába és a szülők biztonságban jó kezekben tudják nálunk gyermekeiket. 7. Az óvodánk jövőképe 7.1.Gyermekkép Az alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.e tényezők együttes hatásának következtében a gyermek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Óvodánkban olyan pedagógiai környezet kialakítására törekszünk, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Óvodánkban a nevelés középpontjába a gyermeket és a vele foglalkozó pedagógust állítjuk, felvállalva a 2,5-7 éves gyermekek fejlődésének elősegítését,támogatását, személyiségének fejlesztését. A gyermekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individumhoz és szociális lényhez, az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek, különbségek ismeretében közelítünk. Az óvodáskor egy szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, az inkluzív szemlélet formálásában. Az elfogadás, a megértés, a tisztelet az óvodapedagógus mintájában nyernek értékközvetítést, ugyanúgy, mint a derű, az őszinteség, az egymásra való odafigyelés, az udvariasság. Ezt a mintát a gyermekek követik és átveszik. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik érzelmeikben gazdagok, szeretnek óvodába járni, kötődnek a közösséghez,nyitottak egymás iránt, elfogadják a különbözőséget, tiszteletben tartják a sajátos nevelési igényű gyermekeket, segítik őket, tudnak együttműködni és együtt játszani. 31

32 Nevelésünk gyermekközpontúsága a gyermek végtelen szeretetén, különbözőségének és egyéni különbségeinek tiszteletén, a gyermek életkorhoz igazodó szükségleteinek ismeretén és figyelembevételén, a gyermek testi, szociális, érzelmi és értelmi fejlődésének ismeretén, a fejlődési, fejlesztési területre kiterjedő figyelmen alapszik. 7.2.Óvodakép Az óvodakép az alapprogrammal megegyezően tartalmazza az alábbiakat: Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévének betöltésétől a be- óvodázástól kezdve, egészen az iskolába lépésig.. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodai nevelésben alkalmazott összehangolt pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez igazodnak és biztosítják minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét Mivel az óvodás gyermekeink közel 60%-a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és roma származású gyermekekből tevődik össze, ezért még nagyobb hangsúlyt kap az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkcióinak biztosítása, az iskolába lépéshez való belső pszichikus funkciók fejlesztése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok számára fokozottabb érzelmi és szociális támogatást nyújtunk. Az óvodai nevelés célja, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével( ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is) Az óvodai nevelésben alapelv, hogy a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális, és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak megfelelőtevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról, e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, 32

33 emberi értékek közvetítéséről, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi,tárgyi környezetről. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelést és a multikulturális nevelése alapuló integráció lehetőségét.a hazájukat elhagyni kényszerülő családok(migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Az óvodai nevelésben alkalmazott összehangolt pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez igazodnak és biztosítják minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét..az intézménybe beíratott gyermekek számára megteremtjük az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkört. Közvetetten segítjük az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatása mellett az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütemet figyelembe vesszük. Az óvoda tevékenységrendszerével és tárgyi környezetével, a dolgozók személyes példájukkal segítik a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelésben alkalmazott összehangolt pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez igazodnak és biztosítják minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelésében támogatjuk a befogadás lehetőségét, a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Az óvodánkban figyelembe vesszük a gyermekek változó, eltérő szükségleteit és igényeit. A családi nevelés hiányait pótoljuk, kialakítunk egy szokásrendszert a 2,5-7 éves gyermekek számára. Toleráljuk az eltérő családi nevelés értékeit és életmódbeli eltéréseit. Beszélő környezettel biztosítjuk a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartását, a gyermeki kérdések támogatását, a mindennapi anyanyelvi és értelmi nevelést és fejlesztését. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára is biztonságos óvodai környezetet, nevelést nyújtunk, valamint lehetőséget biztosítunk, speciális fejlődésükhöz. 7.3.Pedagógusképünk Olyan pedagógus, akire jellemző a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, együtt érző, segítőkész gyermekszeretet. Nevelési módszerek alkalmazásában az egyéni sajátosságok figyelembe vételével a gyermek komplex személyiségfejlesztésére törekszik. 33

34 Nagy figyelmet fordít szakmai kultúrájának permanens fejlesztésére. Fejleszti önértékelő, önkontroláló képességét. Kapcsolatot teremt, és kapcsolatot tart a családokkal és a gyermekekkel. Jellemző rá, a tiszteletadás, a tolerancia a családokkal szemben. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz. A gyermeki tevékenység során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján, melyet a fejlődés folyamatában nyomon követ, és az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja. Egy-egy nevelési helyzet problémamegoldásához alternatívákat keres és talál. Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, az eltérő pedagógiai kihívásokhoz. 8. Az óvodánk nevelési alapelvei Az óvodai nevelési programunk elkészítésekor az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja mellett figyelembe kell vennünk: A Nemzetiségi óvodai nevelésének irányelvét, valamint A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét. Alapelveink Olyan óvodai légkör megteremtése, melyben a gyermekek jól érzik magukat, biztonságot nyújtó szeretet övezi őket. A gyermekek életében a játék, a szabad játék minden területen prioritást élvez. A differenciált, egyéni fejlődési ütemet figyelembe vevő nevelési módszerek alkalmazása. Keveset, lassan, jót, gyakran ismételve az életkorhoz és a gyermekek egyéni igényeihez alkalmazkodva, a követve vezetés elvét betartva. A családdal való kapcsolat erősítése, a szülők gyermekükkel kapcsolatos döntéseikben elsődleges jogának tiszteletben tartása. Partnerközpontú működésnek a partnerek igényeinek megismerése és figyelembe vétele 34

35 A különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása. Óvodai nevelésünk a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is érvényesíti programunk általános célkitűzéseit. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is fejlődik az alkalmazkodó képesség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés, az egyéni differenciált szükségletnek megfelelő foglalkoztatás a csoportos nevelési keretek között. Az egyénre szabott személyiségfejlesztő tevékenységrendszer kidolgozása. A roma gyermekek nevelése terén a roma identitás erősítése. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti azt, miközben érvényesíti a családokkal való együttműködés során a segítség családhoz illesztett megoldásait, az intervenciós gyakorlatot. A gyermeki személyiséget tisztelet, szeretet, elfogadás, megbecsülés, bizalom s védelem övezi. Megvalósul az érzelmi biztonság, otthonos, derűs, szeretetteljes légkör feltétele és mindenkor, minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembe vétele, szükségleteinek kielégítése. Az életkorhoz és az egyéni képességekhez igazítjuk a pedagógiai intézkedéseket, a műveltségtartalmak közvetítését, a gyermekek személyiségfejlesztését és egyéni képességeinek kibontakoztatását, az egyéni bánásmód elve és az esélyegyenlőség előmozdítása alapján. A gyermekek folyamatos értékelése során érvényesülnek a pozitív eredmény érdekében a jutalmazás elvei és formái. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek sajátos nevelési igénye, valamint nemzetiségi gyermekek nevelése kapcsán megvalósul a tolerancia, a különbözőségek elfogadásának elve, a differenciált képességfejlesztés és a multikulturális nevelésen alapuló integráció. Olyan óvodai légkör megteremtése, melyben a gyermekek jól érzik magukat, biztonságot nyújtó szeretet övezi őket. A gyermekek életében a szabad játék minden területen prioritást élvez. A differenciált, egyéni fejlődési ütemet figyelembe vevő nevelési módszerek alkalmazása. A differenciálás alapelvei: A gyermekek közötti különbségekhez fejlődésbeli eltérésekhez való alkalmazkodás a differenciálás. Pedagógiai szemlélet, és pedagógiai módszer. A differenciálás történhet: eszközzel, 35

36 technikai megoldásokkal, tartalommal, szervezeti kerettel, munkaformákkal képességszintekkel. Egy adott gyermekcsoportban a gyermekenkénti fejlődési szintekhez való alkalmazkodás alapja a gyermekismeret. Az óvodapedagógusok minden feladat helyzetben több fokozatban, minőségben terveznek, és biztosítják a gyermekek döntési, választási lehetőségét. Ha a gyermek az általa választott szintet teljesíti, sikerélménye lesz, mely továbblépésre ösztönzi. Szükséges a tudatos tervezőmunka, melyben érvényesíthető a differenciálás. Keveset, lassan, jót, gyakran ismételve az életkorhoz és a gyermekek egyéni igényeihez alkalmazkodva, a követve vezetés elvét betartva. A családdal való kapcsolat erősítése, a szülők gyermekükkel kapcsolatos döntéseikben elsődleges jogának tiszteletben tartása. Partnerközpontú működésnek a partnerek igényeinek megismerése és figyelembe vétele A különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása. Óvodai nevelésünk a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is érvényesíti programunk általános célkitűzéseit. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is fejlődik az alkalmazkodó képesség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés, az egyéni differenciált szükségletnek megfelelő foglalkoztatás a csoportos nevelési keretek között. Az egyénre szabott személyiségfejlesztő tevékenységrendszer kidolgozása. Inkluzív nevelés szemléletének alkalmazása Inkluzív nevelés alapelvei: Hangsúlyt fektet a kirekesztés elleni küzdelemre, fontosnak tartja a nyitott, befogadó légkört, az együttműködés valamennyi formáját, az alternatív, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlatokat, az egyéni fejlesztési terven alapuló és egyéni szükségletekhez igazodó differenciált nevelést, oktatást a sokrétű értékelési módok alkalmazását. Ez az új szemlélet egy minőségi pedagógiai keretet jelent, például a multikulturális megvalósításához is, mely figyelembe veszi a gyermekek igényeit a célként tételezett iskolai sikerességet, óvodai nevelés estében a kudarcmentes iskolakezdést. A gyermek joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak, készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, 36

37 fejlesztéséhez. Minden gyermeket a maga szintje, képessége szerint szükséges nevelni, fejleszteni. Folyamatos visszacsatolás, nyomon követés. Differenciálás (módszer, eszköz, cél, feladata, munkafolyamat).a gyermek megfigyelése elsődleges. 8.1 Az óvodánk nevelési filozófiájára épülő sajátos célkitűzés A 3-7 éves gyermek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával, a gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával, játékos keretek között alakul: egészséges, sokoldalú személyiség, gyermekek környezettudatos szemlélete, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség. A roma származású gyermekek életkori sajátosságaiknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően ismerik kultúrájuk elemeit, szokásait, ezáltal erősödik identitástudatuk. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok és csökkennek a sajátosságokból adódó különbségek. A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre kerülnek, fejlődnek. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt, integrált nevelése révén az esélyegyenlőség növekszik, az indulási hátrányok csökkennek, az iskolába való átmenet zökkenő mentesebbé válik. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése következtében fejlődnek a tanulási képességeket meghatározó funkciók. Az inkluzív pedagógiai szemlélet alkalmazásával erősödnek a szociális kompetenciák Az anyanyelvi nevelés prioritást élvez az óvodai nevelésünk során. A multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét biztosítjuk és beépítjük az óvodai tevékenységekbe, műveltségtartalmakba. 9. Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés, - az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása 37

38 Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telített zsírtartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; - megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 38

39 9.1Az egészséges életmód alakítása Célja: Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel iránti igényének megalapozása, alakítása, testi fejlődésük elősegítése, komfortérzetük kielégítése. Pozitív kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel. Az egészséges élethez szükséges alapkészségek, képességek alakítása. A gyermekek testi és lelki szükségleteinek, valamint mozgásigényének kielégítése. Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, az öltözködés, a betegségmegőrzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése. A gyermekek testi és lelki egészségének védelme, megőrzése, szervezetünk edzése. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, stressz mentes és biztonságos környezet megteremtésével és megőrzésével a környezet megóvására irányuló szokások alakítása. Feladata: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítettzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Területei: Gondozási szokásrend kialakítása. Testi nevelés, mozgásigény kielégítése. 39

40 A gyermekek egészségének védelme, edzettségének kialakítása, megóvása. Egészséges, biztonságos környezet kialakítása A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke, területe. A speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása. Tágabb, szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése. Életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése. Gondozási szokásrend kialakítása. Testi nevelés, mozgásigény kielégítése A gondozási alapkövetelményeket mindig szem előtt tartjuk. A kisgyermek testi szükségletének maradéktalan kielégítése. Szeretetteljes kapcsolat (gyermek-óvónő, gyermek-dajka) A gyermekek fokozódó önállósággal, aktívan vegyenek részt a gondozási tevékenységekben. A nagyobb gyerekek segíthetnek a kisebbek gondozásában. A növekedés fejlődési üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul, folyamatos megfigyeléssel segítjük az egyéni sajátosságok feltárását. Ebben a munkában segítségünkre van a védőnő és az intézmény gyermekorvosa. A személyi tisztaság szokássá alakítása alapkövetelmény legyen minden gyermek számára, ehhez szükséges, hogy minden gyereknek külön jellel ellátott és szükség szerint cserélt higiénés felszerelése legyen. A higiénés nevelés célja: az egészség védelme, a külső környezetből származó ártalmak megelőzése, elhárítása. Az óvodapedagógus, az óvodai felvételi után a gyermekekről anamnézist készít, ezzel indítja el az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezze a hangsúlyt, a testi szükségletek, kielégítése határozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységvégzéshez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos megfigyeléssel, testsúly, testmagasság, összehasonlító mérésekkel segítse az egyéni sajátosságok feltárását. A gyermekek különböző táplálkozási, testápolási, öltözködési szokásokat hoznak a családokból. Ezért ezen a területen különösen fontosnak tartjuk az együttnevelést. 40

41 Feladatunk a gyermek egyéni szokásainak megismerése, annak tiszteletben tartása. Feladatunk továbbá a szülőknek megmutatni, hogy az óvoda milyen feltételeket biztosít az egészséges életmód szokásrendszerének kialakításához, és meggyőzni őket az óvodai szokások elfogadásában, következetes betartásában. Nem az a cél, hogy gyermek helyett a gyermeket kiszolgálva mindet a felnőttnek végezzenek el, hanem az, hogy megtanulja önállóan ellátni magát a gyermek. Ehhez nyújtanak segítséget a felnőttek. Kulturált étkezés Az étkezések szervezése Ízléses terítés, tálalás Önálló étkezés és az önkiszolgálás szokásainak alakítása Oldott légkör, halk beszélgetés A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme óvodai életünknek. Olyan szervezeti kereteket, formákat biztosítunk, melyek a természetes mozgásigény kielégítésére, az egészséges életmód kialakulására szolgálnak. Rendszeres, örömmel végzett mozgásra, egészséges életvitelre szoktatjuk őket (kirándulások, séták, biciklitúrák). Időjárástól függetlenül a mozgásszükséglet kielégítését, a levegőztetést biztosítjuk. A gyermekek igényének megfelelően a napirenden belüli nyugodt pihenés feltételei adottak. A megtanult mozgás alkalmaztatása. Önállóságra nevelés. Óvodai tevékenységek körébe épített mozgásnevelés. A napirend egészét átszövő mozgáskorrekciós helyzetek alkalmazása. Speciális fejlesztés Az egészséges életmód, és az egészségfejlesztés intézményi feladatai: A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki-szellemi jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. 41

42 A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozásra nevelés, b) * az egészségfejlesztési kritériumoknak megfelelő mindennapos testnevelés és az azt kiegészítő egyéb testmozgás c) *a lelki egészséget fejlesztő pedagógiai módszerek és a művészetek alkalmazásával a tanulási eredményesség és a társas kapcsolati készségek fejlesztése, a lemorzsolódás csökkentése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerfogyasztás, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, d) * az egészséget támogató ismeretek és készségek fejlesztése,területére terjednek ki. A nevelési-oktatási intézményekben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, amely beépül a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló pedagógiai munkába. A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. A nevelési-oktatási intézményben elektroakusztikus eszköz igénybevétele mellett tartott foglalkozáson, valamint a nevelési-oktatási intézményben vagy a nevelésioktatási intézmény által szervezett elektroakusztikus hangosítású rendezvényen (a továbbiakban: elektroakusztikus hangosítású rendezvény), amelyen gyermekek, is részt vesznek, a gyermekek, zajvédelmére különös figyelmet kell fordítani. Az olyan elektroakusztikus hangosítású rendezvényen, amelyen a) 0-6 év közötti gyermekek vesznek részt, a hangnyomásszint nem haladhatja meg az Laeq M30 75 db értéket. b) Az óvodában szervezett rendezvények zajvédelmi szabályai: A gyermekek részvételével zajló elektroakusztikus hangosítású óvodai foglalkozásokon és rendezvényeken (pl. gyermeknapi műsorok, gyermek koncert, mozi-gyermekfilm) a hangnyomásszint nem haladhatja meg az Laeq M30 75 db értéket [Műkr (11) bek. a) pont]. 42

43 Az Laeq M30 75 db hangnyomásszintet elérő elektroakusztikus hangosítású rendezvényen biztosítani kell, hogy a közönség a hangsugárzókat 3 méteren belül ne tudja megközelíteni [Műkr (12) bek.]. Intézményi feladat: a rendezvények zajvédelmi ellenőrzése. Jogalkotói cél: a gyermekek egészségének hatékony védelme a zajok okozta érzékszervi károsodások ellen, amely az akusztikus hangosítású különféle rendezvényeken történő részvételük során érhetik őket. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok : az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás, a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás és óvodai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás a személyi higiéné területére terjednek, további feladatot jelentenek. Egészséges táplálkozás Alapelvek: Az egészségfejlesztési program az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítését szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszercsoport mindegyik tagjából kell fogyasztania Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: 43

44 (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára. Szervezzenek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen gyümölcs- vagy zöldségnapot. Adjanak tanácsot, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér. Óvodai napirend keretében ismertessék meg az óvónők a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Tegyék az étkezést örömtelivé, teremtsenek jó hangulatot az ételek elfogyasztásához. Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsoljanak be a napi programba alternatív egészségfejlesztő programot, (pl. projektek), teremtsenek játékos alkalmat arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. salátakészítés, tízórai összeállítás). A foglakozások során kerüljön lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő foglalkozás. Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglakozásoknak. Így a gyerekek őszi kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. 44

45 Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. A legvonzóbbak a kóstolók. Készül saláta zöldségből, gyümölcsből. Sütemény teljes kiőrlésű lisztből, barna cukor felhasználásával. Tejtermékekkel kapcsolatos foglalkozást is tartanak az óvónők, a boltokban kapható mindenféle tejterméket vásárolnak a gyerekek és kóstolják végig az óvodában a kínálatot. Beszélgetnek a tejfontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg a szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával fogadják el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztására. Biztosítsák, hogy a nap bármely szakában ihassanak. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Az óvodapedagógus a gyermekek ápolása közben teremtsen interakciót, hogy a gyermek kívánsága, kérése alapján tudjon segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi szokások, összehangolása segít az azonos elvek betartásában. Különös gonddal védje a gyermekek érzékszerveit A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WChasználathoz a felnőttek teremtsék meg a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék ezeket a teendőket. A környezetvédelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítására fokozott figyelmet fordítunk. Csapok elzárása, folyékony szappan használata, levegő minősége a csoportszobában közvetlen környezetünk tisztán tartása (csoportszoba, udvar ). Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket, ezért az óvodapedagógus hasson a szülőkre, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Ennek kialakításában a szülők lehetnek a partnerek, akiket fontos meggyőzni a praktikus, ízléses öltözködés előnyéről. (nyáron kalap és fényvédőkrém használata) A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A rövid ideig tartó, szervezett mikro-csoportos séták is hozzájárulnak a gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséhez. 45

46 A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtsük meg a feltételeket. A nyugodt pihenés feltétele a csend, bizonyos bezártság. Elalvás előtti mesélés, és az azt követő altatók dúdolása kondicionáló reflexként hat. Ha lehet, minden alkalommal éljék át az altató hatására kialakult szendergés állapotát. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozza a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek, ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés estén. A fertőzések terjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekezzenek gátolni. A felnőttek óvakodjanak a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. Mindennapos mozgás A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, hogy mindennap edzési lehetőséget biztosítunk számukra. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Ezért mindennap - ha lehet minél többet tartózkodjanak a szabadban. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvodapedagógus szervezzen napi kocogófutó lehetőségeket. Ovikör, a gyermekek meghatározott futópályán, önmaguk döntsék el, mennyit futnak. A felnőttekkel végzett rendszeres kocogások, futások ösztönzően hatnak rájuk, és fokozzák a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. Edzési lehetőség a téli időszakban szánkózás, csúszkálás. A szervezett edzési programok maximális ideje perc. A kondicionáló mozgások adjanak igazi felfrissülést, felüdülést a gyermekeknek. A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. 46

47 A gazdag tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak és esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, jó alapot ad az óvodai nevelőmunkához. Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek szinte egész napjukat kinn tölthetik. Az óvoda udvarát úgy célszerű kialakítani, hogy minden csoportnak legyen egy állandó helye, ahol a gyermekek bármikor megtalálhatják óvodapedagógusukat. Ugyanakkor legyen egy olyan udvarrész, ahol a gyermekek kisebb-nagyobb társaikkal együtt játszhatnak. Az udvaron legyen árnyékos és napos játszó rész, legyen füves, homokos, betonos rész is. A mozgásfejlesztő eszközök különböző típusú mozgásokhoz adnak lehetőséget. Minden csoport rendelkezzen homokozóval. A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület álljon a gyermekek rendelkezésére. Az óvoda udvarán legyen olyan zártabb udvarrész, ahol énekes játékokat játszhatnak a gyermekek. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével az óvodapedagógusok esztétikusan rendezzék be. A több funkciót betöltő csoportszobát tegyék alkalmassá a játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt, valamint a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt is fontos. A természetes világítás felhasználása céljából az ablakot hagyjuk szabadon, csak olyan függönyt használjunk, ami nem veszi el a fényt. A mozgásos tevékenységeket mindig nyitott ablaknál végezzék a gyermekek. Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtató szükséges. Erős napsütés ellen a csoportszobát világos függönnyel vagy napellenző használatával védjék. Az óvodapedagógus a többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített csoportszoba részeket. Alakítson ki mesesarkot, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak a színtere. Az öltözők berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Minden gyermeknek legyen külön ruha- és cipőtartó szekrénye vagy polca. 47

48 Az öltözőben a szülők részére van egy esztétikus hirdetőtábla, ahol havi időszakokra lebontva tájékoztatást kapnak a csoport nevelési-fejlesztési elképzeléseiről, eredményeiről. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítsék s szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek legyen elkülönített fogmosó felszerelése, törölközője, fésűje. A gyermekek szemmagasságában kiállított kézi és rajzos munkái megfelelő megvilágításban szolgálják az alkotásokra történő rácsodálkozást. Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztán tartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztán tartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését ( a lehető legnagyobb távolságban). 48

49 A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában két hetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. Az óvodapedagógusok folyamatosan konzultálnak a logopédussal, aki hetente tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Ezért az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: Szabad beszélgetések, a mesélés. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek is egyik eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a 49

50 gyermeki élethez kapcsolja a nem-dohányzó magatartás szépségeit. Olyan mesékről lehet szó, amelyekben a helyes magatartás "pozitív" élményei jelennek meg. A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védő oltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai 50

51 sérüléséhez, halálához vezet, vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek, szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. 51

52 A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. Az óvodapedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését. 52

53 A gyermekek egészségének védelme, biztonságos környezet Az egészséges életvitel kialakításánál nagy szerepe van a környezet megismerésének, környezetbarát viselkedésnek. A gyermekekben szeretnénk megalapozni az egészséges életvitel iránti igényt a szülők segítségével. Fontosnak tartjuk a higiénés szabályok betartását. Gyakori szellőztetést, a páratartalom biztosítását, a portalanítást, a fertőtlenítést, a környezet tisztán tartását, sok zöld növény elhelyezését. A gyermekek rendszeres egészségügyi szűrése óvodánkban biztosított (testtartás, hallás, látás, fogászat). A négy, öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a napi prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérjük, a balesetek elkerülése végett a személyi és a tárgyi feltételeket biztosítjuk, a használati eszközöket ellenőrizzük. Az edzés lehetőségét minden évszakban a szabad levegőn való tartózkodással használjuk ki, fejlesztve a gyermek ellenálló-képességét. Tehát kihasználjuk a levegő, napfény együttes hatását, de odafigyelünk az erős napsütés káros hatásának kiküszöbölésére is. Mindig legyen alkalom szabad, önálló mozgásra, futkározásra. A játék, a kirándulások célját és ezzel együtt időtartamát a gyermekcsoport életkori sajátosságaihoz igazítsuk. A túlterhelő, fárasztó menetelés, a gyermek fizikai képességeit meghaladó kirándulások nem érik el a kívánt hatást, nem lesznek örömforrások a gyermek számára. Nevelőmunkánk legfontosabb színtere az óvoda udvara. Akadálymentes közlekedés biztosítása. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. 53

54 Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek. A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket önállóan befőzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. A gondozási tevékenységek során használatos kifejezéseket a gyermekek értik, esetenként alkalmazzák. Ismerik az étkezés során használatos eszközök, ételek nevét. Önállóan öltöznek, és ruhadarabjaik nevét megnevezik. Értik és használják a gondozás közben előforduló szavakat, kifejezéseket, udvariassági formákat Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés 1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; - az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; - az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. 2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. 54

55 3. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modellértékű szerepet tölt be. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés célja, feladata A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságának, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Családias légkörben kialakul a gyermek érzelmi kötődése társaihoz és a felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. A gyermekek élettere legyen barátságos, otthonos, amit elsősorban az óvodapedagógus tervez meg, de adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései is érvényesüljenek. Mozoghassanak a gyermekek szabadon a csoportszobában, mosdóban, ezzel is fokozható az otthonosság érzése. Legyen minden óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni légkört biztosít és ez is mélyítheti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Az óvodapedagógus a szülőkkel együtt teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. 55

56 Az óvodapedagógus adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. Ha lehetséges, minél hosszabb időn keresztül, fokozatos időcsökkentéssel vegyenek részt a szülők ebben a folyamatban. Ez több szempontból nagyon hasznos. A gyermekeknek a szülői együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, szokásait. A biztonságos befogadás során viselkedési rendet tanul meg a gyermek, ami segíti a társas beilleszkedését. A befogadás ideje alatt a gyermekek hozzák el azokat a tárgyaikat, amelyekhez ragaszkodnak. A gyermek erősségeinek és az esetleges hátrányok felmérése alapján az egyéni differenciált fejlesztés elvének érvényesítése, A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. A személyes kontaktus folyamatos biztosítása a tevékenységek során, A gyermekek eltérő egyéni testi és lelki szükségleteinek figyelembevétele egyéni kielégítése, A gyermekekre vonatkozó információk bizalmas kezelése A halmozottan hátrányban élők családjainak bevonása a gyerekek óvodán kívüli társas kapcsolatainak támogatásában. Az óvodapedagógus viselkedés mintája alapján a gyermekek közötti érzelmi kapcsolatok alakulásának segítése a közös tevékenységi formák folyamatában (másság elfogadása és elfogadtatása). Az óvodai nevelésben gazdag szocializációs színterek, sokszínű tevékenység rendszer biztosítása. Speciális nevelési szükséglet biztosítása megfelelő szakember segítségével (Pedagógiai Szakszolgálat, Logopédus, Fejlesztőpedagógus, Gyógypedagógus, Pszichológus) A gyermek erkölcsi tulajdonságainak fejlődése érdekében, olyan közös élményeken alapuló tevékenységek biztosítása, melyekben fejlődik, alakul erkölcsi normájuk, önfegyelmük, segítőkészségük, önzetlenségük, figyelmességük és együtt érző képességük. A gyermeki kíváncsiság, érdeklődés felkeltése, kielégítése az őt körülvevő természeti és társadalmi környezet iránt (óvja, védje, becsülje, tisztelje környezetét) pozitív érzelmi viszony alakítása. A roma identitás tudat kialakulásának fejlesztése érdekében a gyermekekhez érzelmileg közelálló életkor specifikus népi hagyományokra épülő szokásrendszer kialakítása. 56

57 Az óvodapedagógus segítése a gyermek szocializációs érzékenységének fejlődését és én tudatának alakulását. Biztosítson az óvoda pedagógus elegendő teret, a gyermek én érvényesítő törekvéseinek. Fontosnak tartjuk, hogy olyan óvodai tevékenység formákat szervezzünk a gyermekek számára, melyben teret biztosítunk a gyermek akaratának egészséges fejlődésére, az önállóság, önfegyelem, kitartás, pontosság, feladattudat kialakulására. Fontosnak tartjuk a közös élményekre épülő közös tevékenységeket, ezért napirendünkben, heti rendünkben a folyamatos életszervezésnek, rugalmasságnak adunk teret. A közösségfejlesztő pedagógiai munkát odafigyelés, meghallgatás, saját érzések elmondása, mások érzéseinek meghallgatása jellemzi. A felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalma segíti a gyermeket a sikertelenségek elviselésében, feloldásában. A nehezen szocializálható lassabban fejlődő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének szempontjából fontos és kiemelt jelentőségű a speciális egyénre szabott törődés, szükség szerint megfelelő szakemberek közreműködésével (gyógypedagógus, logopédus). A roma identitástudat egészséges alakítása szempontjából fontos, hogy az óvodapedagógus jól ismerje a kulturális hagyományok rendszerét, szokásvilágát, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos családok életmódját. Vegye észre a gyermekek családi nevelésének pozitív értékeit és erősítse azokat. Ismerkedjen meg a családok életkörülményeivel, nehézségeivel, gondjával, hogy jobban megérthesse az általa fejlesztett nevelt gyermekeket. A szülőkkel fontos, hogy jó kapcsolatot alakítson ki a gyermek közös nevelésének érdekében. A szülőkkel, nagyszülőkkel való jó kapcsolat segíti a kisgyermek beilleszkedését a csoportba, amely a szocializáció alapfeltétele, ennek felismerésében segítjük a szülőket. Fogadja el a gyermekek különbözőségét, és ennek tudatában fejlessze őket. Érzelmileg kötődjenek társaikhoz, elfogadják őket, alkalmazkodnak az egyéni állapotukhoz, érezzék a közösséghez való tartozásukat. Olyan nevelési módszereket és eljárásokat ismerjen, amelyek a gyermek fejlesztésének szempontjából sikerrel alkalmazhatók. Csökkentse és oldja a gyermekek szorongásait, feszültségeit, gátlásait, az óvodai neveléssel szemben, bizalmat tudjon ébreszteni a gyermekekben az óvodai közösség elfogadására. A csoportjaiban kialakult konfliktushelyzeteket hatékonyan, megértően kezelje, ítélőképességét, érzelmeit befolyásolják, legyen képes a kompromisszumra. 57

58 A gyermekek egyéni eltéréseinek tolerálása A gyermek jelzéseinek, viselkedésmódjának, alkalmazkodó képességének megfigyelése, a megfigyelések értékelése. Az egyéni érdeklődésnek, igényeiknek megfelelő tevékenységrendszerek megteremtése, biztosítása. Konfliktus helyzetekben a gyermekek bevonása a konfliktus helyzet megoldására és a szabályalkotásba. Az egyéni szociális szükségletek kielégítése.a gyermekek eltérő érzelmi kötődéseinek erősítése, formálása. Közvetlen segítségadás a nehezen beilleszkedő, visszahúzódó, társtalan gyerekek esetében. Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció támogatásában a gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása, a sokszínű közös élmények gazdagítása, társadalmi tapasztalatok bővítése, az óvodapedagógus pozitív viselkedési mintája alapján, a helyes viselkedési szabályok és szokások megalapozása, a közösségi élet szokásainak és az együtt működés szabályainak kialakítása az óvodai tevékenységformák segítségével, a hazához, a tájhoz, a nemzeti kultúrához való kötődés kialakítása ápolása, a nemzeti értékek megbecsülésére nevelés, a községben élő hagyományok ápolása, a családok és az idősebb generációk segítségével, közreműködésével, a gyermekek személyes vonatkozású ünnepeinek szervezése és az óvodai életben (születésnap, névnap) a nemzeti és vallási ünnepek hagyományainak beépítése az óvodai életbe, a gyermekek által vállalt feladatok során adódó akadályok leküzdésére való motiválás, a megkezdett tevékenység, feladat befejezésére való ösztönzés. A befogadás rendszere A befogadási időszak erősen meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához, ezért igyekszünk a szülőkkel együtt a lehető legnyugodtabb feltételeket megteremteni az újonnan érkező gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Bármely életkorban történik is a befogadás, a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás, a pozitív, elfogadó attitűd az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. Az óvoda dolgozóinak 58

59 modellértékű kommunikációja és bánásmódja mintát jelent a gyermek magatartásának alakulása szempontjából. A befogadás kapcsán főbb tennivalóink: Családlátogatással személyes kapcsolatfelvétel, környezettanulmány (anamnézis felvétel). Igény és szükség esetén anyás befogadás, fokozatos időcsökkentéssel. Az együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermek napirendjét, szokásait. (A gyermekek kedvenc játékaikat, tárgyaikat, biztonságukat fokozó eszközeiket magukkal hozhatják.) A befogadásban egyidejűleg mindkét óvónő és a dajka is részt vesz. Kiemelt feladatot kap a befogadásban az új munkakörben foglalkoztatott pedagógiai asszisztens is. Az együttjátszás mellett megismerkednek a gyermekek a csoportszobában és az udvaron elhelyezett mozgásfejlesztő játékokkal, szerekkel. Az óvónők a szülőknek, gyermekeknek az életkori elvárásnak megfelelően közvetítik és közösen gyakoroltatják a tevékenységeket. A tevékenységek megerősítése sok-sok érzelmi átéléssel, játékosan történik, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, egyéni szokásait. Különösen fontos a testápoláshoz és az étkezéshez szükséges tárgyak, azok használatának bemutatása. A befogadás kezdeti fázisa az első nyílt hét tevékenységformái, majd ezt követően az egyéni eltéréseket figyelembe véve hosszabbodhat a befogadás ideje. A befogadást és a gyermekek eddigi életének történéseit segíti megismerni az anamnézis lap. Az ebből származó információ az alapja a későbbi egyéni fejlődést követő dokumentációnak. Valamennyi csoportban családias légkör megteremtésével, a gyermekek egyéni ajándékokkal történő fogadásával segítjük elő a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását, az évkezdés bizonytalanságának feloldását. Lehetőséget biztosítunk, hogy érdeklődésüknek megfelelően válasszanak tevékenységet. Ösztönözzük az 5-7 éves gyermekeket, hogy segítsenek a kiscsoportosoknak (például öltözködésben), vegyék körül őket szeretettel. Igyekszünk minél több programot szervezni a kicsik és a nagy óvodások, illetve a csoportokban dolgozó felnőttek és gyermekek együttműködtetésére (felnőttek bábjátéka, udvari közös tevékenységek). 59

60 Szokás- és normarendszer Az ésszerű kereteket adó szokás- és normarendszer biztonságérzetet, nyugalmat jelent a gyermekek számára, kialakításában fontos az egyező nevelői hatás megteremtése, a két óvodapedagógus és a dajka közötti összhang. A szokás- és normarendszert minden nevelési év elején határozzuk meg. Alapja: a csoport fejlettségi szintje, a feladatok és tevékenységek rendszere, amelyet a csoportban meg kívánunk valósítani. A szokás- és normarendszer napirendkövető. Tartalmi elemei mindazok az elvárások, amelyek a gondozás és egészséges életmód, teljes körű egészségfejlesztés, közösségi nevelés, társas kapcsolatok a játék, mozgás a tanulás területén normaként jelenne k meg az óvodai életben. Rögzítjük a sikerkritériumokat, valamint a felzárkóztatást, illetve a tehetséggondozás feladatait, amelyek meghatározása felelősségteljes gyermekismeretet követel. Az óvodai tevékenységek segítik a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat) fejlődését, teret adva a gyermeki önkifejezésnek, önérvényesítésnek A játékos tevékenység és a szülőkkel való kapcsolat során a nemi sztereotípiák erősítésének kerülése, a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontásának elősegítése is feladatunk. Esztétikai érzelmek alakításának feladatai Egyéni igények figyelembevételével esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása. Harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítése a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, tárgyi-, társadalmi környezetben egyaránt. A cigány tárgyi díszítőelemek és színvilág felhasználásával a nemzetiséghez való érzelmi kötődés erősítése, ennek sajátos megjelenése az óvodánkban a Romaszoba. A művészeti tevékenységekhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, s ez által, a gyermekekben erősödjön az élmény-befogadó képesség. Képesek legyenek a tárgyi emberi természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát. Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. 60

61 Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai Az intellektuális érzelmek megjelenése, segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást,- különös tekintettel a kreativitásra. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetében tartását. A kiemelkedő képességű gyerekek, illetőleg a szociálisan hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek egyéni differenciált fejlesztése. A kisgyermek ebben a korban a játékban, a játékos tevékenységekben, a kellően motivált munkában fejlődik a legjobban. A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét. Az érzelmi alapigények biztosítása biztonságérzet szeretetérzet, védettségérzet segítése a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközök segítségével szabadon kifejezhessék. A szülőkkel való együttműködés meghatározó eleme a folyamatnak. Ismétlődő közös tevékenységek megszervezése Az óvodában igyekszünk minden alkalmat célszerűen megragadni a közös ünnepek és hagyományok kialakítására. A közös tevékenység a gyermek fejlődésének serkentője. A közös készülődés, tervezgetés távlatot jelenthet a gyermek számára. A közösségi nevelés szempontjából kiemelt jelentőségűek: a közös ünnepek és hagyományok ápolása, a szűkebb és tágabb környezethez, a szülőföldhöz való kötődés alakítása, közös programok a szülőkkel (vendégváró napok, ismerkedő nap, vendég a csoportban, gyűjtőmunkában való részvétel). A népi hagyományokra épülő ünnepi szokások megismerése, megőrzése, valamint a szűkebb és tágabb környezetünkhöz való pozitív viszony kialakítása által erősödik a társakhoz fűződő 61

62 viszony, a szülőkhöz, felnőttekhez, az ismert környezethez, tájhoz, természethez való érzelmi kötődés, a hazaszeretet. Erősödik identitástudatuk, pozitív irányba terelődik az erkölcsi tulajdonságok alakulása. Az ünnepek kapcsán a közösen feldíszített csoportszobák, az ünneplőbe öltözött gyermekek, felnőttek látványa, a közös verselés, mozgás mind-mind az esztétikai érzelmek és a közösségi élet alakításának eszközei. Változatos tevékenységekkel - például ünnepek előtti kreatív napok szervezésével - és gazdag eszköztárral segítjük a hagyományok ápolását (például farsangi jelmeztár, karácsonyi, húsvéti, anyák napi csoportszobai díszek, alakoskodás kellékei, a dramatizálás eszközei). Az óvodapedagógus feladata Az újonnan érkező gyermek közösségbe történő befogadásának segítése. A befogadástól az óvodáskor végéig barátságos, családias környezet biztosítása, a gyermekek életrendjének és közös tevékenységeinek megszervezése. Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetben való megtapasztalása, a dolgozók modellértékű bánásmódja során. A gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó szokás- és normarendszer kialakítása. A közösségi nevelés, az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. Társas kapcsolatok alakulásának segítése, a közösségi érzés elmélyítése a gyermekgyermek, gyermek-óvodapedagógus, gyermek-dajka viszonylatában, melyet pozitív attitűd jellemez. A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, az éntudat alakulásának elősegítése, az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükséges jártasságok, készségek alakítása. A nevelésünk hagyományrendszerébe beépülő, ismétlődő, közös, örömteli tevékenységek szervezésével a szülőföldhöz való kötődés és a hazaszeretet érzelmi megalapozása, az összetartozás élményének erősítése. A roma nemzetiségi gyermekek szokásainak, kisebbség kultúrájuk egyes elemeinek, megismertetése, identitástudatuk fejlesztése, sikeres szocializációjuk megvalósítása. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különbözőségeinek elfogadása és tisztelete, valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása. 62

63 A hátrányos helyzetű gyermekek mielőbbi beóvodázása és rendszeres óvodába járásának segítése nyitott programokkal, valamint a családi intervenció gyakorlatának megvalósításával. A szülők bizalmának megnyerése, szemléletének formálása a nevelési problémák közös megoldásában. A szociális hátrányok enyhítésére szükség szerint lehetőséget teremtünk az óvodai felszerelések biztosítására (ágynemű, törülköző, vállfazsák, tornafelszerelés). A fejlődés eredménye az óvodáskor végére Érzelmileg kötődnek óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez. Igényükké válik a tevékenységekben való közös részvétel és együttműködés. Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Természetes társas szükségleteik kielégítése során képesek a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés, a mindennapi élet szokásainak, szabályainak betartása. A tevékenységekben kitartóak, a megkezdett tevékenységet a megbeszéltek alapján befejezik. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, konfliktushelyzetben képesek megegyezésre jutni. A csoport Illemtárában" meghatározott udvariassági szokásokat igyekeznek betartani (köszönés, figyelmesség, előzékenység, vendég köszöntése, kérés, megköszönés módja). Ismerik szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. 9.3.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes 63

64 beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás - alkotóképesség - fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Célja A gyermek olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátítson el, értelmi képességei úgy fejlődjenek, hogy az élet egyre változó helyzeteiben jelentkező feladatokat meg tudja oldani, tudjon eligazodni a világban. Az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiség kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. Feladatai A 3-7 éves gyermek legfőbb életkori sajátosságaira, a kíváncsiságra és érdeklődésre építve olyan sokszínű tevékenységrendszert alakítsunk ki, mely felkelti érdeklődésüket és bővíti a környezetről kialakult ismereteiket. A fejlődésre döntő hatással van a nevelés-tanulás tartalma, az ismeretanyag jellege, formája és módszere. 3-4éves korban elsősorban a megismerő tevékenységet erősítjük, az ehhez szüksége képességeket fejlesztjük. A valóság megismeréséhez, összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása. A spontán tevékenységi rendszerek biztosítsanak a gyermekek számára lehetőséget arra, hogy közben fejlődjenek értelmi képességeik (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és kreativitásuk). 64

65 A tapasztalatok minél többféle megismerő tevékenységet aktivizáljanak, a világról minél több információt szerezzenek a gyermekek, érdeklődésüknek, egyéni fejlettségüknek megfelelő szinten. A gyermekekben kialakítjuk az a képességet, hogy a környező világ dolgaiban összefüggéseket keressenek, rendszert átvegyenek, illetve maguk is alkossanak. A helyes fogalmak kialakításához a tárgyak elemzése (analízise) és az egyes elemek összekapcsolása egésszé (színtézis) vezet. Az óvodáskorú gyermek jól ismeri a tárgyak jegyeit, ha jó a megfigyelőképessége. Segíti az elemzőképességet, ha nemcsak szavakban, hanem a gyakorlatban is konkrétan megtapasztalhatják az adott tárgy vagy jelenség tulajdonságait. A gyermek gondolkodásának legfőbb mozgatója az érdeklődés fenntartása. Ahhoz, hogy a probléma megoldására való kedv és képesség kialakuljon a gyermekben, az kell, hogy önállóságukat tiszteletben tartsuk és minél több lehetőséget biztosítsunk ismeret- és tapasztalatszerzésre. Többszöri megfigyelés után tapasztalatait alkalmazni tudja, akár több szakaszból álló cselekvéssort is végrehajt, ezt beszédével kíséri, beszédfejlődése ez által fokozatosan új irányt ad a gyermek gondolkodásának, mellyel segítjük a gyermekek szókincsének bővítését. A gyermeke kérdéseit soha nem hagyjuk megválaszolatlanul. Az arra rászoruló gyermekek esély egyenlőségének biztosítását segíti elő a differenciált egyéni fejlődést elősegítő felzárkóztató nevelési program. A kiemelkedő készségekkel rendelkezőknek egyéni differenciált fejlesztést biztosítunk. Az értelmi fejlesztés a nevelés egészét áthatja. A szülőkkel való együttnevelésben az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő készségfejlesztési tartalmak valósuljanak meg. Ne az átlaghoz mérten fejlessze a gyermekek képességeit, hanem az egyéni differenciált bánásmód alkalmazásával, a gyermekek éréséhez, és személyiség fejlődéséhez mérten az egyéni készségeket kibontakoztatva. Ápolja és fejlessze a nemzetiségi életmódhoz, a roma kisebbségi kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat. Az óvoda az eleven szóbeliség terepe, ahol a szeretetteljes bánásmódhoz a beszédes légkör is hozzátartozik. Az értelmi nevelés a gyermek kíváncsiságára alapozott, tágan értelmezett tanulás. Kitüntetett módja ebben az életkorban az utánzás, a felnőtt és a társ mintájának követése 65

66 spontán helyzetekben. Fontos alapja a felnőtt és a gyermek közötti szoros érzelmi kapcsolat. A gyermek a környezetével való minden kapcsolatteremtésben tanul. A tanulás létezési mód, ami elkísér a születéstől a koporsóig írja Nagy József. Nem cselekvésre kényszerítünk, hanem cselekvési alkalmakat hozunk létre. Tiszteletben tartjuk, ha valaki csak szemlélődik. Az érési folyamatot szolgálni, és nem erőltetni kívánjuk. Gyakori próbálkozási, sok ismétlési lehetőség, tapasztalatszerzési alkalom megteremtésével tanítjuk a gyermekeket, alakítjuk gondolkodási sémáikat, ismereteik rendszerét, problémamegoldó gondolkodásukat. Figyelembe vesszük, hogy az óvodás kort a nem tudatos tanulástól a tudatos tanulás felé való haladás jellemzi. A gyermek tevékenységei: Az érzékszerveik segítségével cselekvéses tapasztalatokat szereznek tárgyakról,dolgokról. Elmesélik környezetük eseményeit, jelenségeit, egyéni élményeiket. Megfigyelik az őket körülvevő világot, kialakul tér-és idő észlelésük. Önkéntelen figyelmük szándékos és tartós figyelem felé halad, megfelelő érzelmi motiváltsággal kellő ideig tart. Ismereteket, tapasztalatokat szereznek környezetükről. A sokoldalú tevékenységük során formálódik és tökéletesedik megfigyelőképességük. Kérdeznek, véleményt nyilvánítanak, feladatokat oldanak meg, problémákat fedeznek fel. Egyéni munkaformában, saját elképzeléseik alapján-önállóan oldanak meg feladatokat. Csoportos tevékenység közben összehangolják tevékenységüket, egymást segítve tanulnak. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Érzékelő funkciók épek legyenek (látás, hallás, szaglás stb.). Belső érzékelése (mozgás, egyensúly) megfelelően működjön. Múltbeli tapasztalataira építve felfogja környezetének eseményeit, jelenségeit. Kialakul tér- és időészlelése. Önkéntelen figyelme szándékos és tartós figyelem felé halad, megfelelő érzelmi motiváltsággal kellő ideig tart. Sokoldalú tevékenysége során formálódik és tökéletesedik megfigyelőképessége. 66

67 Képes ún. gondolati, vagyis megértésen alapuló emlékezésre, tudatos emlékezetbe vésésre. Képes emlékképek kombinálására, új alkotására, különbséget tesznek a valóság és a képzelet világa között. Meglátja dolgok közötti összefüggéseket, a tárgyak lényegtelen tulajdonságaitól el tud vonatkozni, lényeges jegyek alapján általánosításokra képes. Szemlélhető tapasztalatból kiinduló összefüggések révén ok-okozati összefüggéseket felismeri. Tapasztalatainak, ismereteinek gazdagsága által problémamegoldó képessége az önálló problémamegoldás felé halad. Társakkal való együttműködés. Alakul a nemzetiségi identitástudat Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi - kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelés minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési folyamat minden mozzanatában. Cél Az érthető, kifejező beszéd készségének kialakítása. A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, helyes nyelvhasználattal a biztonságos önkifejezés megalapozása. Helyes mintaadással az anyanyelv fejlesztése, a kommunikációs készség alakítása az óvodai tevékenységekben. A kreatív kommunikációs képességek kialakítása. A szocializáció elősegítése, a családi nevelés hiányosságainak pótlása, az anyanyelv fejlesztése során. Az iskolára való előkészítés, az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztésével. Egyéni differenciált anyanyelvi fejlesztés az arra rászoruló gyermekek számára logopédus segítségével. Feladat Az óvónő modellszerepéből adódó feladatok: Folyamatosan fejlesszük nyelvi kultúránkat. 67

68 Beszédünk a gyermek számára követésre méltó, szemléletes és kifogástalan legyen. Az óvodapedagógus - gyermek kapcsolatából adódó feladatok: Figyelemmel kísérjük a gyermek egyéni beszédsajátosságait (beszéd, beszédstílus, ütem) differenciált fejlesztést tervezünk. Idejében odafigyelünk a gyermek beszédhibáira, logopédussal folyamatos kapcsolatot tartunk. Minden lehetőséget megragadunk a gyermek szókincsének bővítésére, beszédének fejlesztésére. Az anyanyelvi nevelés feladatai a gyermek óvodai napirendjében a gyermeki tevékenységek minden színterén jelenjenek meg. Sajnos településünkön nem minden családban van megfelelő beszédkörnyezet, nem igazán törődnek gyermekük beszédének fejlődésével az esetleges beszédhibák javításával. Ezért tartjuk fontosnak, hogy az óvodába érkező gyermekek beszédkészségét felmérjük, megismerjük, s egyéni differenciált formában fejlesszük. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodás gyermekekben mielőbb kialakítsuk a beszédértés megfelelő színvonalát, mert ez képezi az alapját a további beszédfejlesztésnek és a hangképzésnek. A nyelvi kommunikáció megindítása A kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése Beszédértés, szókincsfejlesztés A nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása Az illem Az anyanyelvi és kommunikációs képességek kialakulása szoros kapcsolatban áll az illem, a helyes viselkedési módok elsajátításával, Az anyanyelvi fejlesztés magába foglalja a helyes illemszabályok megismertetését és szóbeli megfogalmazását, 68

69 Az illemszabályok elsajátítását, a szituációt játékok során tudjuk leginkább alkalmazni, megtanítani (pl. köszönési és udvariassági szokások, bemutatkozás, a jó megjelenés, vásárlás, utazás, telefonálás stb.) Gyermeki tevékenységek A játékban, mint alapvető tevékenységben, a kialakult társas kapcsolatokban fejlesztjük a gyermekek beszédét, nyelvi kifejezőkészségét. A gondozási tevékenységek közben erősítjük pozitív érzelmi kapcsolat kialakulását, a kétszemélyes kapcsolat jó alkalom a beszélgetésre, szókincsfejlesztésre mindkét nyelven. Szerep-, szituációs- és didaktikus játékokban a gyermek felismeri és gyakorolja a megfelelő beszédmódokat, nyelvi eszközök használatát. A nyelvi játékok jó lehetőségeket teremtenek a csoportos, illetve az egyéni beszédfejlesztéshez, szókincsbővítéshez. A kapcsolódó mozgás, cselekvés pozitív érzelmekre alapozva segíti a folyamatos beszéd ill. a párbeszéd fejlesztését. Tanulási folyamatok során kiemelkedő fontosságú a helyes és pontos nyelvhasználat. A munka jellegű tevékenységek lehetőséget teremtenek, és szükségessé teszik a nyelvi kommunikációt a gyermek-felnőtt interakcióiban. Módszertani alapelveink Beszédhelyzetek, kommunikációs lehetőségeinek kihasználása A felnőttek példamutató beszéde Differenciált képességfejlesztés Játékosság és motiváció A folyamatos beszéd, a beszélgetés, a tanulás optimális feltételeinek biztosítása Az óvodapedagógus minden helyzetben, minden megnyilvánulásában legyen a gyermek számára követendő példa. Beszéde legyen tiszta, érthető, színes, kifejező. Éljen a nonverbális kommunikáció adta lehetőségekkel. Tartsa szem előtt, hogy a nevelés folyamata kétoldalú. Az egyéni fejlődés ütemének, a különbözőségeknek elfogadása és elfogadtatása. A gyermek kérdéseire mindenkor kapjon életkorának, érettségének megfelelő, kielégítő választ. 69

70 Az óvónő gyakran kezdeményezzen beszélgetést. A gyermeket segítse a különböző beszédminták elsajátításában. Törekedjen a szép beszéd megerősítésére. Kommunikációs helyzeteket építsen be a foglalkozás menetébe. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Aktívan használja a tapasztalatok során bővült szókincsét, megpróbálja folyamatosan összefüggő mondatokkal kifejezni magát. Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremti meg és tartja fenn a kapcsolatot, udvariassági kifejezéseket használ. Anyanyelven beszédük jól érthető, tagolt, megfelelő hangzású, hanglejtésű, folyamatos és összefüggő. Gondolataikat, érzéseiket, észrevételeiket, szükségleteiket érthetően fejezik ki anyanyelven. Nyugodtan, figyelmesen tudja végighallgatni az óvónőt, és ha párbeszédben vesz részt, többnyire végigvárja a másik megnyilatkozását. Saját kérdését, válaszát, kiegészítő gondolatait ahhoz igazítja. Helyesen használja a névmásokat, a névutókat, a jövő idejű igeidőt és az igemódokat. Beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Beszédét személyiségének és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kíséri. Beszédértése és szöveg visszaadása kialakult, tud történeteket kitalálni. Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy eltérések is lehetségesek). 10. Az óvodai élet megszervezésének elvei A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos kezdeményezések, foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi 70

71 szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Programunkat a vegyes életkorú, és a még egy évig óvodában maradó életkorú gyermekek csoportjaira ( ovi suli csoport) építettük. A csoportok életkori összetételénél a helyi óvodai lehetőségeket mértük fel. Az életkori jellemzők ismeretében, az egyéni eltérésekre építve, differenciált egyéni bánásmódot alkalmazó tevékenységi formákban foglalkoztatjuk a gyermekeket. A tevékenységek megszervezésének alapja a folyamatosság, a kötetlenség, a választhatóság, átjárhatóság biztosítása. A helyes életritmust a családdal együtt alakítjuk ki, figyelembe vesszük a gyermekotthoni környezetéből adódó igényeit (korai reggelizés). Az ovisuli csoport napirendje annyiban tér el a négy óvodai csoporttól, hogy délután is tanulási tevékenységek szervezése zajlik, nincs alvási idő. Csoportban ajánlott heti rend HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK Mindennapos Mindennapos Mindennapos Mindennapos Mindennapos Verselés, mesélés Verselés, mesélés Verselés, mesélés Verselés, mesélés Verselés, mesélés Mindennapos Mindennapos Mindennapos Mindennapos Mindennapos mozgás mozgás mozgás mozgás mozgás Mindennapos Mindennapos Mindennapos Mindennapos Mindennapos Rajzolás, Rajzolás, mintázás. Rajzolás, Rajzolás, Rajzolás, mintázás. kézimunka mintázás. mintázás. mintázás. kézimunka kézimunka kézimunka kézimunka Külső világ Külső világ Rajzolás, Ének, zene, Mozgás tevékeny megismerése tevékeny megismerése mintázás, kézimunka énekes játék, gyermektánc (természetiemberi- tárgyi 71

72 környezet megismerése) (matematikai tartalmú tapasztalatszerzés) A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a szabad játék kitüntetett szerepét. A napi-és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. A csoportban ajánlott napirend DÉLELŐTT 7-12 óra között Gyülekezés, szabad játék a csoportban vagy a szabadban Személyes percek Folyamatos tízórai Egészséges életmód szokásainak gyakorlása Játékba integrált tanulási tevékenységek Mindennapos mozgás, levegőzés, séta, élményszerzés Szabad játék DÉL óra között Ebéd Egészséges életmód szokásainak gyakorlása Készülődés a délutáni pihenőhöz DÉLUTÁN óra között Egészséges életmód szokásainak gyakorlása Mesehallgatás, altató ének Pihenés 72

73 Alvás Uzsonna Személyes percek Szabad játék, szabadon választott tevékenység a csoportszobában vagy az udvaron Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. A z óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezése, a csoportnapló, a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését a következő dokumentumok szolgálják: Csoportnapló: Az óvodapedagógus pedagógiai munkáját az óvoda pedagógiai programjának megfelelően hosszabb időszakokra (éves munkaterv), rövidebb időszakokra, tanulási egységekre tagolva( tematikus terv, szándékterv) és tevékenységekre bontva(heti terv) tervezi és valósítja meg. A tematikus tervnek tartalmaznia kell a cél és feladatrendszert, valamint a módszereket. Az éves terv a tematikus tervek a csoportnapló összefűzött részéhez tartoznak. A cél és feladatrendszer ismeretében az óvodapedagógus dönt arról, hogy a tematikus tervben mennyi hétre tervez. A tematikus tervek és a tevékenységek tervezését egy dokumentumban szerepeltetjük a csoportnaplóban az átláthatóság miatt. A nevelőmunka tervezésénél az óvodapedagógus dönt arról, hogy éves, féléves, vagy negyedéves időszakot tervez. A nevelőmunkát viszont félévente ajánlott értékelni. A tevékenységek tervezésénél, a tanulási képességek fejlesztése, három differenciálási szinten jelenik meg.. A tematikus és tevékenységi terv tartalmazza az anyanyelvi nevelés feladatait is, hisz programunkban az anyanyelvi nevelés prioritást élvez. Az óvodapedagógus reflexiói tartalmazzák az adott csoportra vonatkozó feljegyzéseket, reflektálásokat a megvalósult pedagógiai folyamatokról, nevelőmunkáról, a csoportprofilról, az aktualitásokról, eseményekről. 73

74 A csoportnapló tartalma: 1. Az óvodai csoport neve 2. A csoportban dolgozók neve (óvodapedagógus, dajka) 3. Személyi változások a csoportban 4. A gyermekek névsora, jele, OM azonosítója 5. A gyermekcsoport összetétele 6. A gyermekek életkor szerinti eloszlása 7. A nevelési évben tankötelessé váló gyermekek adatai 8. Születésnapok a csoportban 9. Heti rend 10. Napirend 11.Nevelőmunka tervezése, nevelési feladatok (a tervezés időtartama szabadon választható, éves- féléves-negyedéves tervezés) 12.Nevelési időszak értékelése (az értékelés időtartama féléves és éves értékelés) 13. Balesetvédelmi feladatok I-II-III-IV. időszak 14. Szervezési feladatok I-II-III-IV. időszak 15. Befogadási, visszafogadási terv 16. Befogadás, visszafogadás tapasztalatai 17. A fejlődést elősegítő tevékenységi formák (tartalma témák szerint meghatározva) 18. Feljegyzés a csoport életéről (reflexió) 19. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek a csoportban 20. Gyermekvédelmi feladatok 21. A szülőkkel való kapcsolattartás 22. Családlátogatás 23. Tervezett programok I., II., III., IV. időszak 24. Feljegyzések a megtartott szülői értekezletekről 25. Hivatalos látogatás a csoportban 74

75 26. Együttműködés a védőnővel 27. Együttműködés a szakmai és szakszolgálatokkal 28. Szülői beleegyező nyilatkozatok (fénykép, filmfelvétel) 29. Eseménynaptár( vezetése nem kötelező) 30. Éves tematikus terv, éves terv- anyaggyűjtés (Az óvodai csoportok számára biztosított módszertani szakkönyvek, ajánlások, segédanyagok, ötletek, gyűjtések, tartalmazzák a csoportnapló mellékleteként) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció vezetése és szempontjai Az anamnézis és a gyermek fejlődését nyomon követhető dokumentáció, a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát, mely az óvoda kötelező dokumentumai közé tartozik. Az anamnézist az óvodapedagógusok az erre kialakított űrlap alapján, az első óvodai évet megkezdő gyermeknél töltik ki, a szülővel közösen, lehetőség szerint, családlátogatás alkalmával. Ezután az óvodapedagógus megfigyelései következnek a gyermek fejlődésére vonatkozóan, melyet a befogadás tapasztalatai dokumentációban rögzít. Az óvónői megfigyelések a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése. Majd a gyermekek mérése következik, mely magában foglalja a testi, értelmi, szociális képességeket, A mérés értékelés célja, hogy előkészítse a pedagógiai tevékenység hatékonyságát azáltal, hogy folyamatosan megfigyeljük a gyermekek fejlődési ütemét, ahhoz igazodva tervezzük a feladatait, juttatjuk a gyermekeket önmagukhoz képest magasabb fejlettségi szintre. Minden gyermekre egyéni fejlesztési tervet készítünk, melyben meghatározzuk a fejlesztés irányát és tartalmát. Folyamatosan, de évente két alkalommal a mérések után tájékoztatjuk a szülőket a gyermek fejlődéséről. A differenciált egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülni kell, kiemelten a hátrányos helyzetű és a tehetséges gyermekek esetében. Minden óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell megsegíteni, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Ehhez elengedhetetlen a fejlődési szakaszok nyomon követése, mérése, értékelése és a további fejlesztési menet meghatározása Az információk rögzítésére szolgáló dokumentum a fejlődési dosszié, mely a következőket tartalmazza: - anamnézis - óvónői megfigyelések, befogadás tapasztalatai 75

76 - fejlettségmérő lapok - egyéni fejlesztési terv 11. A Hajdúböszörmény Kincskereső Óvoda kapcsolatai 1.Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglaljál azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 2.Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), és az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. 3. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel. 4. A Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és - lehetőségei szerint szakmai kapcsolatot tart fenn Kapcsolat a családdal Meggyőződésünk, hogy az óvodában alapozzuk meg minden gyermek, de különösen a nehéz helyzetű gyermekek jövőjét. Ehhez a munkához szükségünk van a szülők, szűkebb és tágabb környezetünk támogatására. Intézményünk törekszik jó kapcsolatot kiépíteni minden olyan partnerrel, akik céljaink elérését segítik és támogatják. Amióta IPR-es intézmény vagyunk igen széles kapcsolatot sikerült kiépíteni, különösen is a városon belül. Mára inkább a kapcsolat minőségének javítására törekszünk."azokban a családokban, ahol szeretet és együttérzés fűzi össze az embereket, a gyerekek sokkal sikeresebbek és boldogabbak. Ha ettől a környezettől 76

77 megfosztják a gyereket, azzal az egész életét, jövőjét tönkretehetik. A gyereknevelésben a szeretet a leghatékonyabb eszköz.a legfontosabb kapcsolatunk a családokkal való kapcsolat. Kapcsolatunk nem korlátozódik pusztán formális a törvény által is előírt kapcsolattartásra. Nagyon nehéz feladat, a mélyszegénységből adódódó feladatokat elválasztani a roma hagyományokból adódó feladatoktól, megtörni azt a sztereotípiát, hogy a mélyszegénységből adódó szociális deficitet, roma kulturális hagyományként könyveljük el. A roma kulturális hagyományok ápolására és megismertetésére nemzetiségi szobát alakítottunk ki, ahová a roma szülők hónapokig hozták a tárgyakat, képeket. S ha mi nem odavaló tárgyakat vittünk be vagy azt nem a hagyományoknak megfelelően helyeztük el, rögtön szóvá tették. Boldog elégedettséggel rakták a színes művirágokat a szentkép köré (melyet Máriapócsról hoztak), s mi mindenben követtük az utasításaikat. Ez idő alatt nagyon sokszor hangzott el, hogy Ezt sem tudta? és csodálkoztak, hogy az a sok tanult óvodapedagógus ilyen magától értetődő dolgokat nem tud.a legfontosabb partnerünk a család, igyekeztünk a kölcsönös bizalom alapján működő jó kapcsolatot kialakítani a családokkal. A családdal való kapcsolatunkat tanulmányokban is feldolgoztuk./ 1. Erdős Imréné: Roma család és az óvoda-hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda oldal Roma gyermekek nevelése és segítése. Debrecen Szerkesztette Pálfi Sándor. 2. Erdős Imréné: Az esélyegyenlőségi pályázatokkal megvalósított óvoda-család kapcsolat - A HHH-s roma családok befogadása az óvodába oldal Családi nevelés 2. Országos Családpedagógiai Egyesület Szerkesztette Vargáné Dr. Nagy Anikó. A szülőkkel való kapcsolatunkat megalapozta a TÁMOP Kincskereső Csodalámpa programunkban elkészített Te hogy vagy? című gyermekjóléti jelentés alapján készült szegénységi kérdőívek óvodai szintű feldolgozása. A gyermekek egészségi állapotáról is felmérést készíttettünk Dr. Melcher István háziorvossal, mert a mindennapi munkánkhoz a gyermeki szükségletek kielégítéséhez nagy szükségünk a kiinduló helyzet meghatározására. A tanulmány elkészülte után párbeszéd indult meg a szülők és gyermekorvos valamint az óvónők között a szülők szociális helyzetét figyelembe vevő egészséges táplálkozás lehetőségéről. A nyári időszakban is az óvodába vannak a gyermekek, két hét karbantartási szünetre állunk le. A szülők megszokásból is szívesebben tartanák otthon az óvodás gyermekeket az iskolásokkal. Nem kis erőfeszítésbe került megértetni a szülőkkel, hogy az óvodában nincsen szünidő, s szociális étkezést óvodai keretek között vegyék igénybe a gyermekek. Szinte egyesével egyeztettünk a szülőkkel, egyénileg mérlegelve a családi körülményeiket, s úgy egyeztünk meg, hogy a védelembe vett gyermekek kivételével, ebéd után hazavihetik a gyermekeket. Abban is 77

78 megegyeztünk, hogy ha valaki családi vagy egyéb okok miatt nem hozza a gyermekét néhány napig, nem kell orvosi igazolás, csak egyszerűen írja le, hogy elutazunk, kistestvér született, ezért egy hétig nem hozza a gyermeket. Nagyon pozitívnak tartom, hogy betartották a szülők a megállapodást. A nyári időszak természetesen nevelés szempontjából is fontos, még akkor is, ha a pedagógusok személye változik, de a gyermekek napi háromszori étkezése sem mellékes szempont. Jó szervezéssel a szabadságokat ki tudtuk adni a pedagógusoknak is. Azt gondolom, ezzel is segítjük a családokat, hogy ha már dolgozni akarnak, legyen az közhasznú foglalkoztatás vagy alkalmi, nyári mezőgazdasági munka gyermeküket biztos helyen tudják. Legfontosabb együttműködő partnerünk a család, a szülő. Együttműködésünk meghatározója: a gyermek neveléséért elsősorban a család a felelős, amelyben mi partnerek, segítőtársak igyekszünk lenni. A családdal való kapcsolatalakítás, az együttműködés főbb formái: A gyermek optimális fejlődése érdekében fontosnak tartjuk a szülőkkel való szoros kapcsolat kiépítését. Megpróbáljuk az egyes családok szokásait és együttélési szabályait megismerni és elfogadni. A szülők problémáit a legmesszebbmenőkig próbáljuk megérteni és nekik lehetőség szerint segítséget nyújtani a gyermekek érdekében. Az óvodai nevelési programunk elsősorban a családi nevelés kiegészítését biztosítja, melyhez elengedhetetlen a családokkal való szoros együtt működés. Az óvodának kell át vállalnia a család által meg nem oldott feladatokat és a családi nevelés hiányosságainak pótlását, a gyermekek egészséges személyiség fejlődésének érdekében Fontos, hogy megértéssel és nyitottsággal közeledjünk a családok eltérő problémái felé. Az óvodapedagógus feladata, hogy hidat építsen az óvodai nevelés és a családi nevelés között. Az óvodapedagógus feladata a kezdeményezés, a kapcsolatkeresés és kapcsolatteremtés a családokkal. Az óvodapedagógus kellő tapintattal és együtt érzéssel segítheti a családokat, a szülőket, gyermekük eredményesebb nevelésének érdekében. Ezt kívánja meg a gyermekek érdeke, a harmonikus személyiség fejlesztésük és az óvodai nevelőmunka sikeressége 78

79 Az óvodapedagógus erősíti a szülők kötelességérzetét azzal, hogy hangsúlyozza családi nevelés kiemelt jelentőségét és a szülői szeretet pótolhatatlanságát, A gyermekek fejlődéséről az óvodapedagógus folyamatosan tájékoztatja a szülőt a rendszeres személyes beszélgetések során, és lehetőséget biztosít a nevelési problémák közös megoldásának keresésével, A szülőknek vannak jogaik az óvodai nevelés rendszerében, s azokat a gyermekek érdekében érvényesítheti, Informáljuk a szülőket az óvodai programunkról, és kezdeményező szerepet vállalunk a szoros együttműködés megvalósításában. A szülőket, nagyszülőket a kisebbségi nevelés terén végzett munkánkról tájékoztatjuk, a hagyományápolásban számítunk együttműködésükre. Az óvodapedagógus lehetőségei a családsegítésben Nagyobb érzelmi biztonságot és mentális támogatást nyújt a halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek. Képviseli a halmozottan hátrányos gyermekek érdekeit és támogatja a bajba jutott családokat. Tanácsot ad a családi krízishelyzetek megoldására a Szakszolgáltató intézmények segítségével. Az óvodapedagógusnak fel kell fedeznie, építenie kell a családi nevelés apró értékeire, törekednie kell a gyermekek nevelésén keresztül a családok személetének formálására tanácsainkkal segítve őket. A családokat saját létfeltételeik ismeretében kell kezelnünk, nem pedig elítélnünk. Kapcsolattartás a szülőkkel Formai elemek, tartalmi elemek Formája Tartalma Résztvevők Beiratkozás Nyílt napok a leendő óvodásoknak o személyes kapcsolat felvétel o személyi adatok rögzítése o gyermek o szülő 79

80 Családlátogatás Megelőző családlátogatás Visszatérő családlátogatás Óvodakezdés Ismerkedő, befogadó napok Szülői értekezlet Ismerkedő szülői értekezlet Ismétlődő szülői értekezlet o az óvoda bemutatása o betekintés az óvodai szervezett tevékenységekbe o anamnézis felvétel o a gyermekek életkörülményeinek megismerése o felmerülő problémák megbeszélése o igény szerint anya jelenléte o a bizalom kiépítése o motiváció kialakítása az óvodai tevékenységek iránt o az óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése o szülők megismertetése a dokumentumok tartalmával o a csoport életének, ill. az óvodai szokásoknak az ismertetése o a szülők tevékeny bevonása a szülői értekezletek folyamatába, drámajáték, adott téma megvitatása, 80 o óvodavezető, óvodapedagógus, dajka o család o óvodapedagógus o gyermek o szülő o óvodapedagógus, dajka o szülő o óvodapedagógus

81 Réteg szülői értekezlet Személyes percek Szülői fórum Szülői munkaközösségi megbeszélések Nyílt nap Vendégváró - nap Munkadélutánok szakemberek meghívása o azonos témában étintett szülők részvételével o szülőóvodapedagógus személyes hangvételű egyéni megbeszélése o nevelési nehézségek megoldására szakember bevonásával o éves munkaterv alapján az óvoda nevelőmunkájának segítése, rendezvények szervezése o betekintés az óvoda mindennapjaiba o játékeszközök, dramatikus kellékek, dekorációk készítése o kellemes hangulatú beszélgetések o kapcsolat- bizalom kiépítése o szülő o óvodapedagógus o szülő o óvodapedagógus o előadó o szülői munkaközösség tagjai o óvodavezető o gyermek o szülő o óvodapedagógus o szülő o óvodapedagógus 81

82 Közös rendezvények, o az óvoda munkájába o gyermek ünnepek, szabadidős való betekintés o szülő programok o szemléletformálás o óvodapedagógus o családi házzal való kapcsolat erősítése Kérdőívek o elégedettségvizsgálat o szülő Hirdetőtábla o információk óvodai életünkről az o óvodapedagógus Leendő szülőkkel kapcsolatfelvétel, a szülők fogadása Óvoda és a dolgozók bemutatása Helyi nevelési rendszer fő vonalának megismertetése Helyi nevelési program rövid kivonata, házirend, tájékoztató adatlapok átadása Beiratkozás Szülői értekezletek,csoport szülői értekezlet Tájékoztatás a gyermekek általános fejlődéséről Aktuális programok Óvodai élet információi Beszélgető körök SZM szülői: Aktuális programok előkészítése Dokumentumok véleményezése Fogadóóra -egyéni tájékoztatás a gyermekek egyéni fejlődéséről, óvodai életéről Családlátogatás - ismerkedés a családok szokásrendszerével, szociális helyzetével, tájékoztatás a kölcsönös elvárásokról Munkadélután -nevelési időn túl a szülők számára aktualitásnak megfelelően szervezett együtt tevékenykedés, a gyerekek jelenlétével Közös programok, előadások, bemutatók, nyíltnap, igény és lehetőség szerint ünneplés a szülőkkel együtt (Őszi kreatív nap, Szüreti mulatság,, Mikulás, Adventi barkácsolás, Karácsony, Húsvét, Gyermeknap, Anyák napja, Ballagás) Faliújságok - általános információk, 82

83 Csoport szintű információk Szülői Közösségi Képviselők - együttműködés a munkaterv alapján, a szülők - képviselőik által biztosított részvétele az óvoda életében, jelzések, elvárások megfogalmazása. Kérdőíves felmérés - a minőségirányítási dokumentációban meghatározott időközönként a szülők elégedettség mérése Kirándulások szülők gyerekek részvételével Napi beszélgetések- legszükségesebb információk átadása Esetmegbeszélések - szükség szerint az óvodavezető és külső szakember bevonásával Az óvodai dolgozók példaadása - valamennyi megnyilatkozásukban az óvoda értékrendjét közvetítjük a szülők felé Külső kapcsolataink Kapcsolat az általános iskolákkal. A kapcsolatunk a 2006-ban kezdődő HEFOP Közös Kincs deszegregációs program Hajdúböszörményben pályázattal kezdődően minőségében igen sokat javult ban került kidolgozásra egy olyan beiskolázási terv, amellyel a város olyan általános iskoláiba irányítottuk a leendő első osztályosokat, ahol néhány százalék volt a HHHs gyermekek száma. Ezzel megszűnt az a gyakorlat, hogy egy körzeti iskolába mentek a gyermekek, ami a szegregációhoz vezetett volna. A családokat is bevontuk s mellette három iskolával konzorciumban közös képzésekkel és szoros együttműködéssel segítjük a gyermekek beilleszkedését. Ez azért nehéz feladat, mert a szülő iskolai karrierje, negatív élménye nagy mértékben meghatározza az iskolához való viszonyát. Az iskolával való kapcsolatunk legfőbb célja a gyermekek számára a minél zökkenő mentesebb átmenet elősegítése. Fontos az előzetes véleménycsere, majd a tapasztalatok megbeszélése. Feladat: Közös szakmai program kidolgozása az általános iskolák alsós munkaközösségével. Az óvodavezető meghatározza az éves munkatervében az óvoda-iskola együttműködésével kapcsolatos feladatokat. Kapcsolattartásunk formái: A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. Lehetőséget biztosítunk az alsós tanítóknak, hogy megismerkedjenek nevelőmunkákkal. 83

84 Tájékoztatjuk őket az egyes gyermek fejlettségi szintjéről, azokról a módszerekről, amelyekkel az adott gyermek legkönnyebben fejleszthető Nyitottak vagyunk az iskola felé, így a nevelők bármikor betekinthetnek az óvoda életébe. Részt veszünk egy-egy iskolai ünnepségen, meghívjuk őket óvodai rendezvényekre. Figyelemmel kísérjük a tőlünk iskolába kerülő gyermeket beilleszkedésének folyamatát. A tanköteles gyermekekkel ellátogatunk az iskolába, részt veszünk tanítási órán, ismerkedünk a környezettel, tanítónőkkel, tanítókkal, ismerkedünk az iskolai élettel. Közös szülői értekezletet tartunk a nagycsoportos gyermekek szüleinek az iskolai beíratást megelőzően. Alapelvek: Az óvodából az iskolába történő átmenet zavartalan biztosítása. Kölcsönös nyitottság érvényesülése. Egymás munkájának megismerése. Kölcsönös bizalom, megbecsülés egymás nevelőmunkája iránt. Minden gyermek örömmel induljon iskolába. Pedagógiai Szakszolgálattal is igen jó kapcsolatot ápolunk, a logopédust, fejlesztőpedagógust heti egy alkalommal biztosítja a szakszolgálat, a fejlesztések nagyon fontosak, azonban a heti egy alkalom nehezen nevezhető intenzívnek, különösen úgy, hogy a szülő bármilyen jó szándékú szinte egyáltalán nem tud segíteni a gyermekének. Az SNI-s gyermekek fejlesztését a szakvéleményben meghatározott módon gyógypedagógus, logopédus segíti, külön megállapodás alapján. Az óvodapedagógus és gyógypedagógus együttműködése elengedhetetlen, hiszen az óvodapedagógus segítséget kap a SNI-s gyermek csoportban történő fejlesztéséhez is. Az SNI-s gyermekek 2/3-ad része HHH-s gyermek. Napi kapcsolatban vagyunk a védőnővel, gyermekorvossal. Különösen nagy figyelmet fordítunk a kommunikációra, figyelembe véve a szülők által használ korlátozott nyelvi kódot. Az óvodában a hozzánk forduló családok gyermekeire részére a szakrendelésekre időpontot megkérjük, sőt fel is jegyezzük, mert előfordul, hogy az időpontot a szülő elfelejti. A védőnő rendszeresen jár az óvodába, főleg tisztasági vizsgálatra. Hosszú évek közös munkájával sikerült elérni, hogy szinte teljesen megszűnt a tetvesség és évek óta nem volt fertőző bőrbetegség. 84

85 Rendszeresen konzultálunk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival. Leginkább egy-egy gyermek kapcsán kerülünk kapcsolatba, de mint jelzőrendszeri tagok a gyermeket ért anomáliák esetén jelzéssel élünk. Mivel a képzettségek kapcsán a szociális kompetencia jelen van az óvodában, akkor élünk a jelzés lehetőségével, ha a kialakult helyzet megoldása meghaladja kompetenciákat, s a gyermek helyzetében nem tapasztalható javulás. A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karával a kapcsolatunk re nyúlik vissza, ekkor kezdődött a szociálpedagógusok képzése, ami 2010-ig tartott, s a 2017/18-as nevelési évben ismét vannak az óvodában gyakorlaton a szociálpedagógus hallgatók. Sok-sok hallgató ismerkedett meg a kezdetektől a roma családokkal, s ismerte meg azt a segítségnyújtási gyakorlatot, amelyeket alkalmaztunk/alkalmazunk az együttműködés folyamán. Jelenleg háromoldalú megállapodás keretében működünk együtt, elsősorban roma származású nemzetiségi szakirányú óvodapedagógus hallgatók gyakorlati terephelyének biztosításával. Segítjük a romák, mély szegénységben élőkkel kapcsolatos kutatásokat, ebből készült a Kincskereső c film, de készültek a hallgatói képzésben felhasznált oktató filmek. Vargáné Nagy Anikó Ph.D Molnár Balázs Ph.D Szerepelvárások és szerepértelmezések roma kulturális hátterű családokban című kutatási anyaga már elkészült, de folyamatban van két kutatási anyag feldolgozása. Óvodánk segítséget nyújt ezeknek a kutatásoknak a megvalósításában, hiszen eredményeit mi is tudjuk használni a mindennapi munkánk során. Óvodás gyermekeink szerepeltek a Roma Innovációs Központ átadásánál, más alkalommal konferencia nyitó ünnepségen. A hazai és külföldi vendégek fogadására is készen állunk. Megismerhették munkánkat a Pécsi Egyetem BTK Romológia tanszékének vezetője, oktatói és hallgatói, de voltak nálunk török, német, ír, ausztrál, finn és olasz vendégoktatók és hallgatók, s ebben a nevelési évben egyhetes önkéntes munkára tunéziai hallgatót fogadtunk. Szinte valamennyien kiemelten kíváncsiak voltak az óvoda-család kapcsolatára. Véleményüket az erre a célra rendszeresített Vendégkönyv -be írták le. Konferenciákon is gyakran kapunk felkérést, elsősorban az óvodacsalád kapcsolat, és az integrált nevelés témakörében ismertetjük saját gyakorlatunkat, megoldásra váró feladatainkat. Szakmai szempontból fontos a kar oktatóival való kapcsolat, a tantestület tagjainak innovációs kedvét is növeli az együttműködés. A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karával való együttműködésünk során, egyre nagyobb számú a roma nemzetiségi óvodapedagógus képzésben résztvevő hallgatók száma, akik részére az óvodánk biztosítja a gyakorlati helyszínt. Mivel a hallgatók az erdélyi óvodákban is végeznek külső szakmai gyakorlatot, mentorálásukba ott is bekapcsolódunk. A képzésbe bekapcsolódó 85

86 óvodapedagógusainknak ezáltal lehetősége nyílik a határon túli szakmai kapcsolatok erősítésére a kölcsönös tapasztalatcserére. Igyekszünk olyan gyakorlati tapasztalatokat, jó gyakorlatokat átadni az erdélyi óvodáknak mellyel segíteni tudjuk az ott folyó nevelőmunkát. A Kárpátmedence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és - lehetőségei szerint - szakmai kapcsolatot tart fenn. Lippai Balázs Roma Szakkollégiummal a kapcsolatunk nagyon fontos. A roma szakkollégisták nálunk töltik óvodai gyakorlatukat és önkéntes munkában is szívesen részt vettek az eltelt időben. A szülők örömmel és rácsodálkozással fogadták a leendő roma származású óvodapedagógus hallgatókat, s az egyik roma szülő elcsodálkozva kérdezte meg, hogy A romák is lehetnek óvónők? A roma hallgatók jelenléte egyfajta minta a romák számára a nem romák részéről pedig érzékelhető a tisztelet, elismerés az erőfeszítésért. Hajdúböszörmény Önkormányzata nagyon fontos partnerünk. Együttműködésünk nemcsak óvodai nevelés szempontjából fontos, hanem a Déli-lucernás térségében megoldandó feladatok tekintetében is, abból az evidenciából kiindulva, hogy óvodánk az egyetlen önkormányzat által fenntartott intézmény abban a térségben, ahol három szegregátum található. Rendezvényeinken, különösen a családi napon, rendszeresen részt vesz a polgármester, az illetékes osztályvezető vagy bizottsági elnök. Érzékelik a térség súlyos problémáját, s egyöntetűen fogalmazzák meg azt a véleményt, hogy az egymás elfogadását óvodáskorban kell elkezdeni, s vélelmezhető, hogy a térséget egyébként terhelő súlyos konfliktusok is csökkenhetnek, hiszen óvodai konfliktusról még soha nem érkezett jelzés, mert ilyen nem volt. Talán ennek is köszönhető, hogy a szociális célú város rehabilitációs pályázaton elnyert 400 millió Ft-os projekt éppen ebben a térségben valósul meg, s komoly összeggel érintette az óvodát is. Kapcsolatunk korrekt és együttműködő, a kölcsönös és közös problémamegoldáson alapul. A Hajdúböszörményi Roma Nemzetiségi Önkormányzat az óvodától elkülönítetten, de azzal közös épületben található. Az elnök rendszeresen látogatja óvodai vagy szakmai rendezvényeinket, törekszünk a kölcsönös együttműködésre. A Református Egyházzal is egyre szorosabb a kapcsolatunk, markánsan jelent meg a hitoktatási igény a szülők részéről, ami évről évre nő, már a családok 50%-a kéri, hogy gyermeke hitoktatáson vegyen részt. 86

87 Civil szervezetek: Szakmai kérdések tekintetében az Országos Családpedagógiai Egyesülettel van jó kapcsolatunk. Különösen tudásmegosztás tekintetében fontos számunkra ez a kapcsolat, hiszen az óvodapedagógiát feszítő kérdésekkel kapcsolatos gyakorlatunkat már kiadványukban is megjelent és az ország minden óvodájába eljuttatták. Jelenleg óvodánk két óvodapedagógusának van felkérése kutatási anyagának illetve jó gyakorlatának bemutatására. Kapcsolatot építettünk a Civilek a Lakóhelyért Egyesülettel, mert az egyesület nagy hangsúlyt fektet a gasztronómiai hagyományok ápolására, s ebbe beletartozónak érzik a roma gasztronómiai hagyományok ápolását. Évente egy-egy alkalommal kerül megrendezésre olyan családi nap, ahol a roma ételek szerepelnek a kínálatban, természetesen ezt a roma szülők készítik el. Katica Családok Átmeneti Otthona A Családok Átmeneti Otthonából a krízishelyzetbe került (életvezetési problémák, családi konfliktusok, vagy más szociális és családi krízisek miatt otthontalanná vált) családok gyermekei érkeznek hozzánk, akiket óvodánk azonnal tud fogadni. Az otthonnal együttműködve jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget kapnak a szülők és gyermekeik. A Hendicepes Gyermekeket Segítő Egyesülettel is szoros kapcsolatot tartunk. Az egyesület által szervezett programokon rendszeresen vesznek részt az óvodába járó gyermekek szülei és a pedagógusok. Az egyesület szakemberek vezetésével mindenki számára elérhető hasznos és ingyenes előadásokat és szülői klubokat szervez (pszichológus, fejlesztőpedagógus, logopédus) bevonásával, elsősorban az óvodáskorú gyermekeket és szüleiket érintő problémák kapcsán. 12.Az óvodai élet tevékenységformái Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat-a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon és hosszan tartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségűvé, tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. 87

88 A kisgyermek első valódi játszótársa a családban és az óvodában a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játéktevékenység már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítő, kezdeményező lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus, felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játék sokoldalúan fejleszti a gyermeket, játéktevékenysége közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait. E tevékenység közben jönnek létre gondolkodási tevékenységének első formái, fejlődik emlékezete, megfigyelőképessége, fantáziája, gazdagodik érzelemvilága, erősödik akarata, kitartása, alakul szabálytudata. Az érzelmi-akarati élet tulajdonságainak, a társas kapcsolatok alakulásának, a társas szükségletek kielégítésének legfontosabb formája a játék. A játék során fejlődik a gyermek érzékelése, észlelése, képzelete, gondolkodása, kreativitása. A játékba ágyazódik a mozgás, a testséma, a percepció fejlesztése és az én megismerése. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört,helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz., a gyakorló játékhoz, a szimbolikus játékhoz, konstruáló játékhoz, a szabály játékhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt akcióval éri el. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásban, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. A szabad játék az a tevékenység, mely leginkább gyermek közeli, a gyermek érdekeit szolgálja, és leginkább fejleszti képességeit. A szabadjáték az egyik legfontosabb komplex személyiségfejlesztő eszköz. A szabadjáték a külső céltól független, magáért a tevékenységért van, miközben a gyermek érdeklődése és kíváncsisága kielégítése során tapasztalatokat gyűjt, ismereteket szerez, vagyis a játék egyben sajátos tanulási tevékenység is. A szabad játékban nincs helye a szervezett tanulásnak, csak a spontán tanulási forma érvényesülésének. A tapasztalatok, ismeretek, viselkedési módok a gyakorlás során megerősödnek, rögzülnek, miközben fejlődnek a gyermek készségei, képességei. A játékban a gyermek jól érzi magát és ezáltal önkifejezésének a legfőbb formája, és eszköze. Lényegi eleme, hogy a gyermek saját elhatározásából születik, és abból is ér véget.a játék szabadsága kiterjed a mit, kivel, hol, mivel,meddig szempontokra. A játék célja 88

89 maga a játszás, melyet örömszerzés és a feszültségoldás motivál. A szabályokat ő alkotja, de ha szükségesnek látja, változtatja is azokat, úgy alakítva, hogy számára is jó legyen. Az óvodapedagógus szerepe a szabadjáték folyamatában: A szabad játék bevezetése nem működik egyik napról a másikra. Csak akkor fog működni igazán, ha maga az óvodapedagógus is elkötelezett a szabad játék mellett, ha önmaga is szeret és tud játszani. Céljai elérésének záloga maga a pedagógus, aki meggyőződéssel, szakmai tudásának birtokában, felelősséggel segíti a gyermekek személyiségének kibontakozását. A szabad játék során alkalmazott módszerek egy újfajta szemléletváltást kívánnak meg az óvodapedagógustól, hisz a pedagógus játéksegítő, támogató, élménybiztosító szerepe elengedhetetlen az elmélyült, gazdag és sokszínű játéktevékenység kialakításához. Ismerni kellene mindegyik gyermek játéktörténetét, játékelőzményeit: azaz mi foglalkoztatja, mivel szeret játszani, milyen játékai vannak stb. Minden gyermeknek biztosítani kell, hogy naponta megélje a fejlődés élményét a saját játéka által. Sokszor kitalálunk játéktémákat, amit természetesen követ a gyermek, de az nem az ő játékszükséglete, abban nem fejlődik! A játék feltételeket egyénre vagy játszócsoportra teremtjük meg. Igénybe kell vennünk az alkotóképességek és a kreativitás gyermeki oldalát. Ehhez egyszerűsítenünk kell a feltételeket a kész játékok rovására. A szabad játék kiemelt jelentőségének meg kell mutatkoznia az óvoda napirendjében és időbeosztásában is. A játék két fő formája Nem a hagyományos játéktipizálást használjuk, hanem azokra a keretekre koncentrálunk, amelyben a kisgyermek önként, örömmel vesz részt, de a tervező, szervező feltétel jegyeiben alapvetően eltérnek. 1. Spontán/ Szabad játék Az önirányított gyermeki játékban rejlő lehetőségek felismerésekor az egyes gyermekek játékfejlődése válik meghatározóvá, döntő tényezővé A gyermek játékban megjelenő egyéniségben rejlő lehetőségek támogatása kerül előtérbe, s az egyéni képességek kibontakoztatását szolgálja. A társas együttműködésben rejlő lehetőségek támogatása pedig azért válik befolyásoló tényezővé mert a decentrálás bekövetkezésével a gyermekek átteszik a hangsúlyt a 89

90 játszócsoportban folyó játékra, így játékkapcsolataik a viszonylag állandóvá váló, önkéntes választáson alapuló játszócsoportokban jellemezhetőek, ragadhatók meg. Az óvodapedagógus számára ezért a következő gondolat válik követendővé: A szabad játéknál azt fogalmazom, tervezem meg, hogy én, felnőtt mit fogok csinálni, nem pedig azt amit a gyermek! A gyermek van előtérben, s az óvodapedagógus az ő terveinek a megvalósítását segíti. 2. Képességfejlesztő játék Felnőtt által szervezett játék, mely a Pedagógiai Program Gyermekképének belső összetevőivel vannak kapcsolatban, mert ezek a nevelőtestület közös céljainak a megvalósítását szolgálják. Megtalálhatjuk benne azokat a kiemelt Személyiségjegyeket Tulajdonságokat Képességeket Az adott nevelési évre lebontható feladatokat melyeket a Helyi Pedagógia Program a gyermekek fejlődési irányaként szabott meg Lehet ütemezni ezeket a játékokat, hogy melyik játék melyik életkorban milyen fejlettségnél várható el, lehet a fejlődő személyiséghez, de lehet az adott fejlődés problémáira reagáló képességfejlesztő játék létrát alkotni. A szervezett játéknál mi találjuk ki, tervezzük meg mit fogunk csinálni,az életkorra jellemző képességek közül, melyiket aktivizáljuk, illetve ezeknek milyen fejlődést segítő sorrendjét alakítjuk ki annak érdekében, hogy nevelési céljaink megvalósuljanak a játék segítségével. Tehát képességfejlesztő, szervezett játékok esetében az óvoda szakmai koncepciója van előtérben, annak elérése érdekében! A kisgyermek kiemelt játékszükségletei A gyermekeknek szükségük van hipotézisek kipróbálására, ellenőrzésére. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Minden gyermek saját életének tapasztalatain keresztül értelmezi, értheti meg az őt körülvevő természeti és humán világot. A gyermekek tehát saját hipotéziseiket akarják a játékon keresztül ellenőrizni. A valóságnak való megfelelés a gyermekben egyéni szintekkel rendelkezik,egyéni logikai rendszert képezve, azt elsősorban a gyermek érti. Mondhatjuk azt is, hogy a játék a későbbi tudományos 90

91 gondolkodás előszobája, mert többféle nézőpontot is megenged, a gyermek elképzeléseinek ellenőrzését általa, vagy a környezet által meghatározott feltételek között is ki akarja próbálni. Ha egyszerűen akarjuk megfogalmazni ezt a mechanizmust, akkor az elmélet gyakorlati kontrollja is egyben, hasonló módon mint a későbbi felnőtt világ, fogalmi gondolkodásában, csak ott más kategóriák alapján rendezi el.a gyermekeknek szükségük van az átváltozásra. Átváltozás életkori fokozatainak felismerése fontos szakmai kihívás az óvodapedagógus számára, hiszen már az óvodáskor legelején megjelenik a szimbolikus gondolkodás a gyermeknél. Az átváltozás nemi különbségeinek felismerése, segítése, az átváltozás pszichés szükségleteinek szinkronizálása, öngyógyítás,feszültség levezetés, agresszió.a gyermekeknek szükségük van interaktivitásra a játékukban. A kölcsönhatás kiváltása az ingerek létrehozásával és azok fogadásával, majd a kialakított reakciók együttesében érthető meg. Nem feltétlenül ekkor tudatosan kipróbálni, utána járni egy jelenség, mind inkább a létezés domináns átélése, a visszaható ingerek megélése adja a játék izgalmát. A gyermekeknek szükségük van arra, hogy a játékban az általuk megalkotott, másokkal kialkudott kereteket létrehozhassák. A saját játszótársi státuszok fenntartása, kialakítása. Az együttjátszás folyamata dönti el képesek-e egymásra hangolódni. A játék nyelve egyben a megértés nyelve is egyben. A játékban megnyilvánuló teljesítmények a csoportkultúrába illesztése lehetséges és ajánlatos egyszerre. A probléma és konfliktus megoldás gyermeki menedzsment szemléletének kialakítása, gondozása ebben a szükségletben nyilvánul meg legerősebben. A csoportra jellemző játéknormák kialakítása szükséges a gyermekkel, ami alapvetően funkcionális: Együttélési normák A játszás normái Gondozási/ önkiszolgálási normák A gyermekeknek szükségük van saját maguk által kialakított játszó TÉRRE. A játékhoz saját játékfunkciójú tér szükséges. A tér a gyermek belső, intuitív ellenőrzés alatt áll. A játékos gyermek szükséglete, hogy a játékkoncepcióját tükröző térérzet realizálhassa. Az óvodai térszemlélet, a csoportszobák belső tér kialakítása ma eklektikusan tükrözik a játék ezen szükségleteit. Térhasználatot felszabadítja, illetve korlátozza a gyermeket(egyesek előre elrendezett, mások adhok térben zajlanak) Felnőttek térkalkulációját jelenítik meg(megbecsülik előre mihez milyen tér kell) A személyes terek és játszócsoportok terei egyaránt fontosak. Teendők ennek érdekében: 91

92 Az egyedüli( magányos) játék elsődleges biztosítása: a tömegben és biztonságban. Az önszerveződő játékcsoportok kreatívan alakíthassák ki a szükséges teret maguk számára. A játékkörnyezetben legyenek a receptorokat ingerlő lehetőségek is tudatosan elhelyezve. A játékkörnyezet legyen individualizált( a személyességet jelző formák, tartalmak) A környezetben helyezzünk el ún. médiumokat, amelyek információkat közvetítenek Az egyes gyermek családjából származó üzenetek helyezzünk el, hogy bármikor rátalálhatók legyenek Többféleképpen használható anyagokkal is találkozhassanak a gyermekek A térfoglalás - tartás - átalakítás filogenetikus késztetése/ egyetemes emberi tevékenységek korai gyermekkori önfejlesztő helyzetének - Egyéni térjelző feltételek kialakítása szükséges - Játszócsoportok számára fontos a mobilizálható bútorzat - Az eszközkészlet tárolásának közös feltételrendjének kialakítása fokozatosan történjen, a tapasztalati tanulásra építve Teendők a tárgyak használatában: Folyamatos legyen a cseréje a tárgyaknak az éppen futó játéknak alárendelve (hasonlóan, mint az óvodapedagógus által szervezett tevékenységek esetében). A személyességet tükröző tárgyak használatának kialakítása (pl. saját ÓVODAI babakészletek az óvodakezdés időszakában elsődlegesen).az otthoni játékszerek visszaszorítása és az óvodai játék szociális többletének erősítése. A tárgyalkotás jelentősége: A játék minden formájában növelni a saját alkotású játékeszközök arányát. Bővíteni szükséges a szerszám-arzenált és állandósítani a csoportban. Az alkotó gyermek nevelése, az alkotás megbecsülése a gyermekcsoport gyermekképébe kell hogy tartozzon.( a játék intrinzik forrására építve) Az építőjáték feltételeinek tudatos bővítése szükséges többféle anyagból és többféle méretben. Keresni kellene a saját készítésű konstrukciós játékeszközök lehetőségét (pl., műanyagcsövek, gurigák stb.) 92

93 Gyermeki játék pedagógiai támogatásának elvei Ma gyermekközpontú gondolkodásunkban az elfogadás, a segítés, a támogatás szerepel, ezért a szabad játék esetében a támogatás módszertani kultúrája kapcsolódik hozzá.( A képességfejlesztő játék esetében természetesen a játék szervező, vezető személy továbbra is irányítási szerepet tölt be.) A gyermek játékának támogató szellemű pedagógiai feladatait fontos tudatosítani: Az óvodapedagógus a gyermeki elképzelések, tevékenységcsírák játékkeretű transzformációját, kidolgozását ösztönzi, aki ezeket nem törekszik megismerni az a saját fejében levő asszociációkra, sztereotípiákra figyel önmagában. Ezeket fogja tehát a gyermeknek ajánlani. Fordítsuk meg ezt a felnőtt logikát és keressük a gyermekben levő gondolatokat, elképzeléseket. Az előzőből következik, hogy az óvodapedagógusnak a gyermeki szándékra, koncepcióra kell építeni a támogatás különféle formáit, ami tudatos elemző gondolkodás eredménye lesz, nem pedig szubjektív, a játék spontán pillanatának felnőtt asszociációja. A gyermeki érdeklődésre/ koncepcióra épített hirtelenség, itt és most érzés biztosítása nélkülözhetetlen a spontán hatás erősítése érdekében. Ez akkor mozgósító erő a gyermekben ha nem vesszük észre. A környezetmódosításalakítás, a játékot, mint érzelmi intellektuális tevékenységet involváló hatás biztosításának normarendbe állítása az óvodapedagógusokkal szemben támasztott követelmények között szerepel. A játékot realizáló eszközök tárgyak kellékek alkotása, bevonása a játék és nem játékszerek egyensúlyának biztosítása, aktuálisan változó feltételekkel együtt az alkotó, teremtő énértéket alakítja a gyermekben a felhasználó, alkalmazó attitűdök helyett, melyet a fogyasztói környezet játékszer használata érdekében motivál. A személyességet, a gyermek korábbi emlékeiből fakadó érzékenységet- érdeklődést mozgósító élettapasztalatok( egyénileg megélt, óvodán kívüli- belüli) előhívása az óvodapedagógus feladata kell, hogy legyen, mert ha nincs érzelmi, vagy tárgyi környezete nem feltétlenül fog a felszínre jönni. Az óvodapedagógus játéktámogató eljárásai Amikor az óvodapedagógus a tervezés fázisához érkezik, és az aktuális játékszükségletet beazonosította, döntenie szükséges, hogy milyen eljárásokat alkalmaz a kielégítés érdekében. I.Koncepcióképzés, koncepció elaboráció A játékelképzelések elindítása, koncepcióképzés támogatása kontrollálása 1. A lehetséges játékelképzelések megfogalmazása, megfogalmaztatása 2. A gyermek egyéni- társas élményeinek bekapcsolása, bevonása 93

94 3. A lehetséges élményátélés megteremtése (óvodán kívül egyéni/kiscsoportos/egészcsoportos, óvodán belüli egyéni/ kiscsoportos/ egészcsoportos) 4. Az élményekre, emlékekre, tapasztalatokra utaló környezet a könyvek, képek, poszterek személyes/ családi tárgyak, kellékek a társas/ csoportos emlékeket idéző tárgyak, kellékek 5. A veszélyeket hordozó elképzelések kontrolálása, megállítása A gyermek önmagát veszélyeztető elképzelés esetén A gyermek társai testi épségét veszélyeztető elképzelés esetén A gyermek a tárgyi környezetét veszélyeztető elképzelések esetén A szükségletek játéktranszformációjának támogatása, ösztönzése Beszélgetés, ill. kezdeményezése Pozitív elfogadás( megerősítés) Aktuálterek kialakítása Tárgyak gyűjtése Tárgyak, kellékek készítése Képek, térképek, poszterek, fotók, rajzok, stb. elhelyezése a vizuális környezetben A játéktevékenységben modell szerepet betölthető személyek meglátogatása, ill. bevonása az óvodai tevékenységekbe Problémahelyzet exponálása Óvodapedagógusi megoldásminták megvalósítása nem elvárt modellként II. A játék téri tárgyi környezetében Aktuális játszó tér, hely alakításának támogatása ideiglenes/ állandó játszó helyek biztosítása spontán( adott napra érvényes) játszóhelyek kialakításának biztosítása az óvodapedagógus által kialakított játszóhely létrehozása a játék mellett más tevékenységhelyek kialakítása a játszóhelyek kialakíthatóak, s így más hatásuk van : a játék időszaka előtt, a játék elején a kezdetekor és a játék folyamata közben. 94

95 A tárgyi feltételek biztosítása A meglévő játékszerek hozzáférésének biztosítása Saját készítésű eszközök biztosítása A gyermek által önállóan készített Az óvodapedagógus által a gyermekek között készített Az óvodapedagógus és a gyermek közös tevékenységével készített Szülők, vagy más szakértő felnőttek által készített eszközök Nem játékszernek minősülő tárgyak, kellékek bevonása az óvodapedagógus által biztosított a család- gyermek által biztosított szakértő felnőttek által biztosított Különböző anyagok biztosítása az óvodapedagógus által biztosított a család- gyermek által biztosított A biztosított tárgyak- anyagok már előzőleg is jelen lévők aktuális naphoz kötődve jelennek meg III. A gyermek- pedagógus kapcsolaton keresztül A kapcsolat kialakítása és fenntartása Az érkező gyermek fogadásával A kapcsolatkereső gyermekek támogatása ha az óvodapedagógus keresi ha más gyermekkel keresi ha játszócsoporttal keresi A kapcsolatelhárító- akadályozó gyermekek kapcsolatainak erősítése együttes játék biztosításával: óvodapedagógussal, dajkával, gyermek által választott felnőttel, egy választott gyermekkel. egy választott játszócsoporttal Kötetlen beszélgetés kezdeményezése a gyermeket érdeklő témáról Kötetlen beszélgetés kezdeményezése a gyermek játék közbeni hiányairól. szükségleteiről. aggodalmairól, megoldatlan problémáiról 95

96 Az óvodapedagógus személyes tapasztalatokat exponál én- üzenetek formájában a gyermek számára A gyermekek közötti konfliktusok moderálása A kapcsolat fenntartása a játék során Szemkontaktus a gyermekkel A gyermek közelében történő tevékenykedés, elhelyezkedés Kötetlen beszélgetés a gyermek játékelképzeléseiről, a számára fontos témákról A gyermek játéktevékenységének pozitív tükrözése A gyermek által igényelt segítség biztosítása Az óvodapedagógus kér segítséget a gyermektől Verselés, mesélés A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusokkal, mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki- érzelmi élményeket nyújtanak.. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok- okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/ vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. 96

97 Az óvodában a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi - népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi -, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. A mese- vers tevékenység célja, feladata: Az óvodás korú gyermek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása, érzelmi. értelmi, erkölcsi fejlődésének elősegítése, nyelvi és kommunikációs képességeinek fejlesztése a gyermekirodalom esztétikai művészi hatásaival, a gyermekirodalomhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek, módszerek sajátos eszközeivel. A tevékenység célja komplex élménynyújtás, komplex személyiségfejlesztés. A mindennapos mesélés, verselés,mondókázás a kisgyermek egészséges lelki fejlődésének elmaradhatatlan eleme. A mese és a vers örömforrás- derű, esztétika, társas élmény, nyelv/ gondolat, amely nagy belső energiákat mozgósít Az értékes gyermekirodalmi alkotások biztosítják a gyermeki érdeklődés fenntartását a természeti és társadalmi környezet, az emberek s önmaga iránt, segítik az olvasóvá-, színház és múzeumlátogató, művészi-kulturális értékeket élvező, értékelő felnőtté válását. A játék a mese a gyermek anyanyelve, segítségükkel kapcsolódik az őt körülvevő világba, általuk szerzi meg az életről szóló tudást. A mesék a teremtő nyelv közegében mozognak. A mese a legtágabb értelemben tanít. A mesék versek hallgatása, az ismeretek megszerzésének egy sajátos módja, nem készen kapott tudás hanem egyéni érzéki és értelmi megismerés. A mesék esztétikuma élményforrás: a szép szöveg meglátása, észlelése, megélése. A z irodalmi élmény a gyermekek érzelmi nevelésének egyik leghatékonyabb eszköze. A gyermekirodalom és az erkölcsi nevelés kapcsolata szoros és elválaszthatatlan. A mese a közösségi, szociális érzelmek alakítója. A meselégkör, az együtt-hallgatás-befogadás, játszás élménye elmélyít, formálja, kiegészíti a szövegélményt. Az értelmi képességek fejlesztésének gyermeknyelvi, hatékony segítői a mesék, versek, történetek. A mesehallgatás során a gyermek gondolkodási műveleteket végez, fejlődik figyelme, emlékezete, logikája. A gyermekirodalmi alkotások anyanyelvikommunikációs mintája beépül, alakítja a gyermekek kommunikációját. A mese-vers mindig egyfajta passzív és aktív beszédpélda. A mese-vers tevékenység tartalma Az óvodában ajánlott gyermekirodalmi alkotások a gyermek életkorának, pszichés érettségének megfelelő nyelvi-, erkölcsi-esztétikai értéket hordozó mesék, versek, történetek. 97

98 Egyaránt lehetnek: A próza-, líra- és dráma mű nemében tartozó műfajok(mese, monda, elbeszélés, meseregény, mondóka, vers, verses mese, mesejáték) Népköltészeti és műköltészeti alkotások Klasszikus és kortárs művek Különféle nemzeti- és etnikai csoportok alkotóinak művei Gyerekeknek írt-, gyerekekről szóló- és gyerekek által írt szövegek Az óvodapedagógus feladatai: Az irodalmi alkotások heurisztikus élményének biztosítása A mesék, versek által a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése, érzelmi intelligenciájuk fejlesztése Átélhető esztétikai élmény nyújtása A fantázia működésének segítése Önkifejezés, önismeret elősegítése A gyermek látókörének bővítése, a világ sajátos megismerésének biztosítása, értékközvetítés A belső képteremtés képességének kialakítása, fejlesztése Az anyanyelv szépségének, árnyaltságának felismertetése, a kommunikáció élményének megélése A mesék, történetek által a kulturális sokszínűség, a különbözőség és a közös bemutatása A kortárs művészet, irodalom, nyelv, humor, óvodai jelenlétének biztosítása A gyermekirodalmi alkotások személyiségformáló, képességfejlesztő hatásának érvényesítése ( csoport-hatás, egyéni/ differenciált bánásmód) A mese-, és versélmény komplexitásának kibontása: más művészeti ágak, tevékenységek együttes, egymást kiegészítő hatásának érvényesítése az irodalmi nevelésben (dramatizálás, bábozás, élményfestés. illusztráció-/ eszközkészítés. kreatív zenei játékok, szimulációs gyakorlatok, mozgás-utánzás, színpadi játék) A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Várják, igénylik a meséket, mondókákat, verseket, történeteket. 98

99 A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. A gyerekek maguk is szívesen mesélnek. Képesek önálló mondóka, vers és mesemondásra. Szívesen báboznak, dramatizálnak egymással. Megszilárdulnak a mesehallgatással kapcsolatos szokásaik. Játékidőben maguk is kezdeményezik a mesékkel, versekkel bábozást, dramatizálják őket. Kreatívan improvizálnak, a maguk szórakoztatására is mesélnek, báboznak, dramatizálnak. Vigyáznak a könyvekre, s egymást is figyelmeztetik annak megbecsülésére. Igényükké válik a lefekvés előtti a mesehallgatás. Ismertebb meséket, verseket tudnak képek alapján elmesélni, felidézni. Képesek az esztétikai élményszerzésre, az esztétikai hatások befogadására. Tisztán érthetően meg tudják fogalmazni gondolataikat, érzelmeiket. Megalapozódik a könyv és könyvtárhasználat, színházlátogatás igénye, kialakulnak az ehhez kapcsolódó viselkedésformák. Képesek erkölcsi, közösségi érzések megélésére, erkölcsi ítéletek megfogalmazására Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös énekzenei tevékenységek során a gyermek felidézi a dallam, a ritmus. a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességének ( az egyenletes lüktetés. ritmus, éneklés, hallás, mozgás ) és zenei kreativitás alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. 99

100 Az ének, zene, énekes játék, gyermektánc tevékenység célja, feladata A zenei nevelés az óvodákban több mint fél évszázada Kodály Zoltán útmutatása alapján történik. Az óvodai zenei nevelés célja zenekedvelő, zeneértő gyermekek nevelése. Feladata az érdeklődés felkeltése, az élménynyújtás, a zenei készségek, képességek kialakítása ( az éneklési, ritmikai, hallás-, zenehallgatás és mozgáskészség fejlesztése) a zenei ízlésformálás. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc tevékenység tartalma A zenei nevelés programja minden csoportban az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével tervezett tevékenység. A zenei anyag feldolgozása Kodály Zoltán irányelvei és Forrai Katalin szakmai útmutatása alapján történik, valamint kiegészíti a roma nemzetiségi szokások és hagyományok dal és mozgásanyaga. Népi mondókák, ölbeli játékok Pentaton hangkészletű, 6 hangterjedelmű népi dalos játékok A zenei átélést segítő, kreatív mozgások Hangulatokat, érzelmeket közvetítő zenehallgatás, dalanyag Készségfejlesztés képességfejlesztés zenei elemei Hangszeres előadások Roma kulturális elemek A zenei anyag kiválasztása, tervezése az évszak és az ünnepkör figyelembevételével történik. A zene mint az önkifejezés egyik eszköze állandóan jelen van a nap folyamán, melynek során nagy gondot fordítunk az élő befogadó zenei tevékenységre, sokszori gyakorlására, s az ehhez kapcsolódó, szép, esztétikus mozgásra. Az ölbeli játékok helye szerepe a beilleszkedési időszakban jelentős és a mindennapokban a gyermekek közösségi nevelésében fontos szerepet tölt be. Játék közben is adódik lehetőség zenei élményszerzésre, így például dúdolgatásra, énekelgetésre, amely oldott, derűs légkörben, a gyermekek önkéntes érdeklődésére és részvételére épül. Fontos szempontnak tekintjük az óvónő pozitív mintaadását, a helyes artikulációt és a tiszta éneklést. 100

101 Az óvodapedagógus feladatai A zenei képesség fejlesztésében hangsúlyt fektet a hagyományápolásra, az énekes népi játékok, mondókák, ölbeli játékok alkalmazására. A digitális eszközöket, céljainak megfelelően, tudatosan alkalmazza az érdeklődés felkeltésére, az ismeretszerzés fejlesztésére A gyermekek megismertetése az egyszerűbb és bonyolultabb mozgás- és térformákkal, a fogócskák, bújós- vonulós, kapus- hidas, párválasztó, párcserélő. fogyó és gyarapodó, valamint kitalálós játékokkal. A felhasznált zenei anyagokat igényesen, az életkornak és az adott csoport szintjének megfelelően válogatja, klasszikus és kortárs művek alkotásaiból. A zenei fejlesztést szolgáló sajátkészítésű és vásárolt eszközök, hangszerek, kellékek rendszeres használatának biztosítása. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy a mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés a hatékonyan megvalósítható. A zenei élmény mindennapos lehetőség az óvodában, minél többféle tevékenységhez kapcsolódjon. Egyszerű táncos mozgásokkal, változatos játékmozdulatokkal és térformákkal ismertetjük meg a gyermekeket, melyet az óvodás korban lévő gyermek mozgása és ritmusérzéke megenged. A kisebbségi, illetve a cigány, zenei kultúra megismertetése a zenén és táncon keresztül, ezáltal érzelemvilágunk gazdagítása, identitás erősítése. A népszokások, néphagyományok ápolása aktualitásuknak megfelelően. Ritmushangszerek használatával a zenei kezdeményezések szélesebbé tétele. Éneklési készség (tiszta éneklés, a gyenge hallású gyermek, a gyermekhang ápolása és fejlesztése), A zenei hallás fejlesztése (magas és mély hang különbsége, halk-hangos közötti különbség, hangszínek felismerése, a belső hallás fejlesztése), A ritmusérzék fejlesztése (az egyenletes lüktetés, az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolása, a tempóérzékelés, a mozgáskultúra, gyermekhangszerek). 101

102 A zenei formaérzék fejlesztése (a motívumhangsúly kiemelése mozgással, dallammotívumok, ritmusmotívumok). Zenei alkotókészség fejlesztése. A zenei képességfejlesztésben a természet hangjainak, kincseinek felhasználása A zene hallgatására nevelés. Helyes testtartás kialakítása, esztétikus szép mozgás fejlesztése. A zenei ízlésvilág formálása az óvodapedagógus tiszta, megfelelő hangmagasságban történő, példaértékű éneklésével. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat, mondanak mondókákat, kiszámolókat. A magas és mély éneklés közti különbséget felismerik és alkalmazzák (magas-mély, halk-hangos kifejezéseket használják). Felismerik a különbséget a halk-hangos éneklés, beszéd és tapsolás között. A dallamot felismerik dúdolásról, hangszerről. A hangszínek finom eltéréseit felismerik. Felismerik az egyes hangszerek hangját, megszólaltatásuk módját. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Szöveges ritmusmotívumokat képesek visszatapsolni. Élőzenét, népdalokat, műdalokat figyelmesen hallgatják, örömet jelen számukra a zene. Körbejárnak szép testtartással, kézfogással. Dallambújtatást végeznek rövid majd hosszabb motívumszakaszokkal. A gyermekek szívesen énekelnek, a jellegzetes zenei motívumokat felismerik. A zenehallgatási dalanyagot is főként a népi gyűjtésből választjuk ki és lehetőség szerint helyi nyelvjárásban, dialektusban adjuk elő. Éneklés közben a gyermek kiejtése, kifejezőkészsége fejlődik. A szerepek vállalása: kérdező-válaszadó segítik őket gátlásaik leküzdésében Rajzolás, mintázás, kézimunka A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a 102

103 gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Törekedni kell a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, és változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi- plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó és rendezőképesség alakulását, a gyermeki élmény és fantázia világ gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenység célja, feladata Az ábrázoló tevékenység célja a vizuális nyelv elsajátíttatása, amelyen keresztül a gyermekek érzéseiket, gondolataikat kifejezhetik, valamint a látás útján történő megismerő, befogadó és alkotó tevékenység fejlesztése. A vizuális kifejezőeszközök és műalkotások megismerése segíti a gyermeket a képi világban való tájékozódásban és később a vizuális jelek értelmezésében. A változatos megfigyelések és vizuális élmények révén kialakul bennük a világ szépségeire való rácsodálkozás képessége, amely egyre kifinomultabbá, érzékennyé teszi a kisgyermek percepcióját. A szervezett vizuális tevékenységek és a szabad rajzolás hozzásegítik a cselekvéses és a képi- szemléletes (vizuális) megismerésben, amely hatással van a gyermek egyéniségének kialakulására, valamint nagy szerepet játszik verbális és vizuális kommunikációs képességének kibontakoztatásában. Az óvodai ábrázoló tevékenységek legfőbb feladata az olyan tevékenységek biztosítása, melynek során fejlődik a gyermek esztétikai érzéke és a szép iránti nyitottsága. Ezek lehetnek szervezett vagy spontán, a játéktevékenységek alatt vagy után kialakuló tevékenységek. Az óvodáskorú gyermek számára az érdeklődést felkeltő vizuális élmények és a változatos megfigyelési lehetőségek biztosítása, a minél változatosabb anyagokkal és technikákkal való kísérletezés és az ezekben való jártasság megszerzése az utánzás révén a vizuális nyelv elsajátításának legfontosabb lépcsői. 103

104 Rajzolás, festés, kézimunka tevékenység tartalma A technikai eljárások, fogások megismertetése, rajzolás, festés, plasztika, kézimunka területén. Változatos eszközöket, anyagokat, tereket használjanak a gyermekek. A gyermekek figyelme irányuljon rá a környezetükben lévő jelenségekre, esztétikai ítéleteket váltsanak ki belőlük. A tevékenységek során ismerkedjenek meg a népi hagyományok eszközvilágával, díszítőművészet elemeivel. A gyermekek önfejlődése és az irányított pedagógiai fejlesztés összhangja érdekében szükséges és lehetséges a különböző technikai eljárások kombinálása, a többszöri gyakorlás lehetőségével készségeik fejlődnek, differenciált segítségnyújtással egyéni fejlettséghez igazodva. Játékos problémahelyzetben a szín-forma-térképzet fejlesztése során az érzékelésészlelés és testséma finomodik. A gyermekek ismerkedjenek meg a műalkotásokkal, környezetükben lévő alkalmazott képzőművészeti tárgyak forma, színvilágával, hogy gazdagodjon képi gondolkodásuk, szép iránti nyitottságuk. Az óvodapedagógus feladatai Az óvodapedagógus tudatos és tervszerű felkészülése a tevékenység alapja Az önkifejezés megvalósításának segítése, a különféle technikák eszközök alkalmazásával, az önálló gyermeki alkotó tevékenység feltételeinek megteremtésével, örömteli alkotó légkör biztosítása Mozgással, cselekedtetéssel, vizuális élmények biztosításával, az észlelő funkciók változatos gyakoroltatásával, párhuzamosan végezhető tevékenységszervezéssel sokszínű tapasztalatok nyújtása. A belső képek gazdagítása, a gyermeki ábrázolás ösztönzése, változatos lehetőségek felkínálásával. Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, a környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása, fejlesztése a népi motívumok alkalmazásával A gyermeki élmény és fantázia világának gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó, alakító önkifejezés és az önérvényesítő gyermeki tevékenység fejlődésének segítése. Önértékelésre, egymás munkájának megbecsülésére nevelés. 104

105 A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilvánulásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése (például megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatásához kapcsolódó élmények megbeszélése). Az ábrázolási tevékenységükben lassan fejlődő, esetleg diszgráfia tüneteit mutató gyermekek egyéni fejlesztése, folyamatos jelzés a szakembereknek. A roma nemzetiségi vizuális kultúra sokszínűségének, egyes díszítőelemeinek megismertetése. Szociális hátrányok enyhítése az ábrázolás eszközeinek biztosításával A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A rajzolás, mintázás, kézimunka kedves örömteli tevékenységgé válik. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne, esztétikai véleményt alkotni. Kézmozgásuk lehetővé teszi az egyre finomabb mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését, vizuális észlelésük, megfigyelésük, emlékezetük fejlődik. Az eszközöket készségszinten kezelik, helyesen alkalmazzák a különféle technikákat. Képalkotásaikban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. Észreveszik környezetükben a szépet, szívesen gyönyörködnek művészeti alkotásokban. Téralakításban, építésben bátrak, együttműködőek Mozgás Az óvodáskorú gyermekek fejlődésének egyik lételeme és természetes megnyilvánulása a mozgás. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszicho motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő 105

106 és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, az egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás- fejlődésére. A spontán a játékban, azon belül a szabad játékban- megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A mozgás sokoldalú tevékenység, feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A szabad játék tevékenységén, a testnevelési foglalkozáson túl jelen van a különböző nevelési területeken, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységben is. Hatása az értelmi képességek fejlődésére: A mozgásos játékok, gyakorlatok téri felidézésével fejlődik a gyermekek vizuális memóriája. A testrészek, téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével, megnevezésével bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik térészlelésük, gyarapszik szókincsük. A konkrét, mozgásos tapasztalatok beépülése segíti az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődését. Hatása a szociális képességek fejlődésére: A saját testéről szerzett tapasztalat és a mozgásos képességeinek megismerése, a mozgás feletti kontroll kialakulása segíti az éntudat fejlődését, a szociális én" erősödését, világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulását. A közös, örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek. A társakkal végzett együttmozgás segíti a gyermeki én határainak megismerését, a másik észlelését, fejlődik önfegyelmük, önuralmuk, együttműködő, kooperáló képességük és toleranciájuk. 106

107 A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezek kezelését, elviselését. Mozgás tevékenység célja, feladata Az óvodáskorú gyermek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi mozgás nélkül. A mozgásfejlesztéshez maximálisan biztosítani szükséges a spontán mozgáslehetőséget. Az óvodai mozgás tevékenységben a közvetlen cél a természetes mozgáskészségek fejlesztése, melyet az alapvető mozgásformák és a mozgásos játékok rendszeres gyakorlásával érhetünk el. Eközben szerteágazó mozgástapasztalatokat szerezhetnek a gyermekek. Mindez segíti a gyermekek magabiztosságát, és lehetőséget teremtenek a mozgásműveltség további fejlesztéséhez. Az óvodai mozgás tevékenység célja: Az egészséges életmód keretében a mozgásigény kielégítése A mozgásszervek fejlődésének elősegítése, a helyes testtartás kialakítása, a testtartási hibák megelőzése, a lábboltozat erősítése A gyermekek edzettségének fokozása Testi képességek fejlesztése Az életkornak megfelelő mozgástapasztalatok megszerzésének biztosítása A rendszeres mozgás szeretetének alakítása Mozgás tevékenység keretei, tartalma Óvodánkban a mozgásos tevékenységek fejlesztése az alábbi területeken valósul meg: a szabad játékban, a gyermekek kötetlen, spontán, természetes játékos mozgása közben, szervezett,irányított mozgástevékenységek során mindennapi mozgás keretében differenciált mozgástevékenység során 107

108 Az óvodai, szervezett, irányított mozgásos tevékenységek mozgásrendszerét az alábbi testgyakorlatok alkotják: Rendgyakorlatok (állások, testfordulatok. menet ütem-, ill. lépéstartással, alakzatok) Előkészítő vagy gimnasztikai gyakorlatok gyakorlatok) szabadgyakorlati alapformájú, természetes Torna jellegű gyakorlatok (természetes támaszgyakorlatok, talajtorna gyakorlatok, függésgyakorlatok, szerugrások) Atlétikai jellegű gyakorlatok( futások, ugrások, dobások) Játék jellegű főgyakorlatok Testnevelési játékok Mozgásfejlesztés a szervezett foglalkozásokon A tevékenységek levezetésénél maximális lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgáselemeket. Differenciált feladatok adásával segítsük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat. A mozgás kivitelezését segítő utasításokat a feladat végzése alatt többször ismételjük, az értékelést, ellenőrzést egyszerre végezzük. Mutassuk meg a helyes mintát. Ösztönözzük őket az esztétikus, pontos mozgásra. Fontos szempont a foglalkozások szervezésénél, hogy a gyermekek a lehető legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak. Amíg lehetőség van rá, a szabadban tornázzanak. A sokoldalú mozgástapasztalat, az alapvető mozgáskészségek, mozgásformák megismerése, a testi képességek kibontakoztatása mellett a gyermekeknek sok testnevelési játékra van szükségük. Mindezek mellett a testnevelési foglalkozások tartalmában és gyakorlatában a komplexitást is érvényesíteni kell, azaz több tevékenységi forma művelődési anyagát lehet beépíteni. Óvodánkban alapkérdésnek tekintjük a sport-, torna- és kézi szerek folyamatos bővítését, amelyek magukban hordozzák a játék és a testnevelés mozgásanyagának gyakorlati lehetőségét. A kézi szerek segítségével - tornabot, kendő, szalag, labda, babzsák, karika - végzett gyakorlatok, a különböző fogásmódok, forgatások, emelések, dobások stb. mind jól szolgálják a finom mozgások kialakítását, a téri irányok gyakoroltatását, az oldaliság tanítását, segítik a kéz 108

109 fogóizmainak erősítését. A tudatos fejlesztési céllal tervezett nevelői munka eredményeként minden gyermek láthatóan, mérhetően magasabb fejlődési szintet ér el a korábbihoz képest. Mozgásfejlesztés a mindennapi mozgásos tevékenységek alkalmával A tevékenység napirendbe történő illesztése állandó. A mindennapos mozgás anyagát elsősorban mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. Az örömmel és jó hangulatban végzett játékok jó lehetőséget nyújtanak a, társas kapcsolatok alakításához. A futó és fogójátékokkal a nagymozgások és a térészlelés,a labdajátékokkal a szem-kéz, szem-láb koordináció és a finommotorika fejlesztése történik. A játékok, térformák felidézésével a vizuális, verbális memória fejlesztésére, valamint a szókincs gyarapítására nyílik lehetőség. Az óvodapedagógus feladata Legfontosabb feladat, hogy minden nap adjon lehetőséget a gyermekeknek minél hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra. Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának a feltételeit. Adjon ötleteket, irányítsa a gyerekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz. Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé, hogy a mindennapi mozgás örömet jelentsen a gyermekek számára. Nyelvi ismereteik bővítésére kerül sor a térbeli viszonyok kifejezésével. A mozgással kapcsolatos nyelvi feltételek egyik legfontosabb alapelv- hogy az utasítások, az irányítás egyszerű és érthető legyen. Itt fontos szerepet tölt be a bemutatás és bemutattatás, hogy könnyebb legyen a feladat megértése a végrehajtás céljából. A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodóképességének fejlesztése. A személyiség akarati tényezőinek fejlesztése. A gyermekek szabad mozgáskedvéhez a feltételek biztosítása. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében. A szervezet általános, sokoldalú képzése, a testi fejlődés biztosítása 109

110 A természet erőivel, napfény, levegő, víz történő edzés kedvező hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni, Motorikus képességek fejlesztése Mozgásműveltség fejlesztése Játék, mozgás, versenyszellem igényének felkeltése A mozgásos tevékenységeket, s azok eszközeit mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoportok összetételéhez méretezzük. Testtartási hibák megelőzése, helyes testtartás megtanítása A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Szívesen vesznek részt mozgásos tevékenységekben, igénylik a mozgást. Mozgásuk összerendezett, egyensúlyérzékük, téri tájékozódásuk kialakult. A feladatok végrehajtásában kitartóak. Kialakult testsémájuk, oldaliságuk. Beszédértésükről az utasításokra adott adekvát mozgásválaszokkal adnak visszajelzést. Ismerik a rendelkezésükre álló tornaszerek, eszközök funkcióját, gyakorlati alkalmazását. Megértik, betartják a szabályokat, kialakul egészséges versenyszellemük. Kialakulnak és megerősödnek a személyiség akarati tulajdonságai (kitartás, fegyelmezettség, stb.) Külső világ tevékeny megismerése A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is a 110

111 birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík-és mennyiségszemlélete. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. A külső világ tevékeny megismerése tevékenység célja, feladata A gyermekek életkoruknak, egyéni képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szintű ismereteket szerezzenek az őket körülvevő világról, a világ jelenségeiről, természeti és társadalmi környezetükről. Pozitív érzelmi viszony alakuljon a természethez az emberi alkotásokhoz, ismerkedjenek védelmükkel. Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése során fejlődjenek a gyermekek problémamegoldó képességei, érezzék át a felfedezés a felismerés a tudás örömét. A külső világ tevékeny megismerésének tartalma ( természeti-emberi- tárgyi környezet megismerése) A környező világ megismerésének tartalmi elemei: természeti, társadalmi, családi és tárgyi kultúra, szülőföld (lakóhelyi környezettel), jelenségekkel, folyamatokkal való ismerkedés, tapasztalatszerzés, helyi hagyományok ápolása, környezetvédelem, környezettudatos magatartás megalapozása. A gyermekek mindennapi tevékenységük közben ismerkednek környezetükkel, az óvodával, az óvodai élettel. A gyermekek tapasztalat- és élményszerző sétáit az óvoda környezetében szervezzük, a megfigyelések színtere kiterjed a város távolabbi részére is. Szerezzenek tapasztalatokat az évszakok jelenségeiről, szépségéről, színeiről, növényeiről, az állatok életéről. Figyeljék meg és keressenek összefüggéseket, az évszakok váltakozása, az emberek tevékenysége, az időjárás és öltözködés között. Végezzenek az évszaknak megfelelő kísérleteket, megfigyeléseket, beszéljék meg azokat. Legyenek közvetlen tapasztalataik az állatok életéről, a természet védelméről. Tapasztalásszerzés útján bővülnek a gyermekek 111

112 családdal, testrészekkel, közlekedéssel kapcsolatos ismereteik. Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Felismerik a színeket, ill. azok árnyalatait. Környezetvédelem környezettudatos magatartás A környezetvédelem a környezet ismeretén, megbecsülésén, megóvásán alapul, ehhez szükséges a természethez való pozitív érzelmi viszony, mely magába foglalja a tiszteletet mind a természeti, mind a társadalmi környezet iránt. A környezetalakítással és a munkatevékenységgel szorosan összekapcsolódik Fontos nevelési feladat, hogy a gyermekek védjék az élő környezetet, gondoskodjanak életfeltételeik biztosításáról, ne rongálják, ne pusztítsák azt. Tudják és tartsák tiszteletben, hogy minden élőlénynek joga van az élethez A jövő környezetét a jelen óvodásai fogják alapvetően meghatározni, ezért nagyon fontos az óvoda minden dolgozója és a szülők mintaadó környezetvédő magatartása. A környezetvédelem kiterjed az idősek tiszteletére, a kisebbek, gyengébbek védelmére, a felnőttek munkájának megbecsülésére. Az óvodapedagógus feladata A természet és emberi alkotásokra figyelő óvó-védő szemlélete alapján együttműködésre épülő tevékenységek szervezése a gyermekek számára A gyermekek belső szükségleteire építve sokszínű, komplex tevékenységek biztosítása az életkori sajátosságok és egyéni eltérések figyelembevételével. A gyermek cselekvő aktivitásának figyelembevétele A természetes élethelyzetek kihasználása Szabad, spontán szerzett tapasztalatok rendszerzésével- ok-okozati összefüggések megláttatása A tágabb környezet megismerése érdekében séták, kirándulások szervezése, erdőn, mezőn, vízen szerzett élmények és tapasztalatok biztosítása A környezetvédelem a környezettudatos magatartás megalapozása, kialakítása 112

113 A külső világ tevékeny megismerésének formai, mennyiségi. téri viszonyai( matematikai tartalmú tapasztalatszerzés) Matematikai nevelés tartalma A matematikai nevelés lehetőséget teremt a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. Célja: A matematikai nevelés célja a gyermek gondolkodási műveleteinek, megismert tevékenységének fejlesztése. A matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. Feladatok: Fejlesszük a gyermekek egyéni problémalátó- és megismerő képességét és teremtsük meg az ehhez szükséges feltételeket a következő területeken: Tapasztalás: érzékelés, észlelés, megfigyelés Emlékezet Megértés: azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése, általánosítások, kérdések, utasítások megértése Konstruálás: formák, mennyiségek előállítása, megkeresése Ítélőképesség: igaz-hamis állítások Különbözőségek megfigyeltetése (nagyobb, hosszabb, magasabb, szélesebb) Mennyiségi eltérések megfigyeltetése (sok, kevés, több- kevesebb, eggyel több) Mennyiségi eltérések megállapítása (párosítás, csoportosítás, számlálás, bontás) Tő és sorszámlálás Azonosság megfigyelése Becslések-mérések Térbeli tájékozódás Alapvető geometriai formák felismerése 113

114 A fejlesztés tartalma: Megfigyelések, összehasonlítás, szétválogatás tulajdonságok szerint, saját szempontok alapján. Sorba rendezés mennyiségi tulajdonságok szerint, meghatározott szempont szerint. Matematikai ismeretek megalapozása mérési, összemérési feladatokkal, mennyiségekkel, halmazokkal, különböző egységekkel. Tapasztalatszerzés a geometria körében: építés, síkbeli alkotások, geometriai formák felismerése. Tájékozódó képesség fejlesztése térben és síkban (testnevelés, rajzolás, énekes körjátékok, stb.). Az óvodapedagógus feladata A gyermek érdeklődését segítse felkelteni a környezet matematikai jelenségei iránt. Alakítsa, szervezze úgy a gyermekek tevékenységét, hogy a gyermek több érzékszervét fejlesztve, cselekvő aktivitásra építve képesek legyenek a problémamegoldó gondolkodásra Differenciált fejlesztés- az egyéni képességek figyelembevételével Érdeklődésével segítse a divergens gondolkodás kialakulását A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Ismerik lakásukat, lakhelyüket és szüleik foglalkozását. Gyakorolják a közlekedési szabályokat, ismerjék fel a közlekedési eszközöket. Gyakorlottak lesznek az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a település fontosabb intézményeit. Síkban és térben jól tájékozódnak (ismerjék az alapszíneket). Testrészeiket és azok funkcióját ismerik Igényesek testük és környezetük tisztaságára. Felismerik a napszakokat. Ismerik az évszakok közötti különbségeket, képesek azokat egymással a jellemző jegyek alapján összehasonlítani. Ismerik az évszakhoz kapcsolódó néhány kiemelkedő hagyományt, népszokást. Ismerik a növényeket, a növény, gyümölcs fogalmát és azok fejlődését, a fejlődésük és az időjárás közötti összefüggéseket. 114

115 Ismerik az állatokat, az állat fogalmát, képesek azokat különböző tulajdonságok, életmódjuk szerint rendszerezni. Ismernek néhány erdei és vadállatot, néhány madarat költözőt és nálunk telelőt ismerik óvásukat, védelmüket. A gyermek tevékenységei során szerezzen tapasztalatokat, bővítse ismereteiket, fejlődjön gondolkodási képessége. Azonosságok, különbségek megfigyelése A gyermek egész napos tevékenysége során tapasztalatot szerezhet a környező valóság mennyiségi és minőségi viszonyairól, ezek megnevezésével, gyakorlással szókincsük és kifejezőkészségük fejlődik Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű játékos tevékenység- az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusoknak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, növény-, és állatgondozás. A gyermeki munka jellegű tevékenysége: örömmel, szívesen végzett aktív tevékenység a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek sajátmagához mérten fejlesztő értékelést igényel. Cél A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. (önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, 115

116 értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.) Alakuljanak ki olyan készségek, képességek, tulajdonságok. melyek elősegítik a munkához, a közösséghez való pozitív viszonyulást, a munka tiszteletét, megbecsülését. A gyermeki munka jellegű tevékenység tartalma Csoportszoba rendberakása, díszítése, átrendezése a különböző tevékenységekhez. Játékok elrakása, tisztán tartása, kisebb javítása. Segítői (naposi) munka. Étkezéssel kapcsolatos feladatok elvégzése a szokásrendnek megfelelően. Tisztálkodásnál, öltözködésnél, vetkőzésnél a kisebbek és egymás segítése (a nagyobbak önállóan tevékenykedjenek). Ügyeljenek az öltöző és a mosdó tisztaságára és rendjére. Az itt telelő madarak etetése. Alkalomszerűen segítsenek a játszóudvar rendberakásában (falevelek, termények összegyűjtése, elhordása, összeszedése, járda söprése, hólapátolás stb.). Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A gyermek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan igyekezzünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. Az óvodapedagógus feladata A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása. Az óvodapedagógus erősítse azokat a pozitív indítékokat, melyek munkára késztetik a gyermekeket. Tapasztalat útján fedezzék fel a gyermekek a munka hasznosságát, szükségességét. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. Éljék át a munka örömét, tanulják meg tisztelni a munkát, a munkát végző embert, munkavégzés közben alkalmazkodjanak egymáshoz. Éljék át az én tettem, mi tettük sikerélményt. A gyerekek érezzék, hogy munkájuk érték, ami alatt itt nem csak anyagi, hanem szellemi, erkölcsi, esztétikai, stb. értéket egyaránt értünk. 116

117 A munkavégzés során a higiéniai és balesetvédelmi szabályok betartására, egészség, testi épség megóvására nevelünk, A munka megosztása. során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyerekek megtanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. Az óvodapedagógus az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez adjon mintát. A gyermekek a munka jellegű tevékenységeket: a testápolás, étkezés, öltözködés, környezetgondozás terén önmagukért és társaikért végezzék. Szülők ismertetése gyermekük munka jellegű tevékenységéről, a közösségért végzett munka fontosságáról. Ötletekkel segítjük a szülőket a családon belüli munkamegosztás lehetőségére. Környezetük valósághű megismerése Módszertani alapelveink A gyermekek egyéni fejlődési ütemének tiszteletben tartása. Folyamatosság elvének érvényesítése. A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos pozitív értékelést igényel. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek szívesen végeznek munkát a közösségért. A munkavégzésükben igényesek és önállóak. Örömmel segítenek a kisebbeknek. Egyéni munkavállalásukban érezik a munka szükségességét és az ebből fakadó felelősséget. Szívesen készítenek ajándékot, meglepetést a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak. Tanulják meg az eszközök célszerű, balesetmentes használatát. A munkamegosztásban tudjanak döntést hozni. 117

118 12.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részében utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakoztatását. A tanulás lehetséges formái az óvodában: az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása, a spontán játékos tapasztalatszerzés a játékos, cselekvéses tanulás; a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; a gyakorlati problémamegoldás. Cél Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. Az óvodapedagógus feladata a tanulás folyamatában prioritást élvezzen a játék a gyermek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire való építés változatos, cselekedtető tevékenységek felkínálása egyéni megoldások keresésére ösztönző problémahelyzetek teremtése 118

119 lehetőségek teremtése minél több érzékszervvel való tapasztalatszerzésre, felfedezésre, vizsgálódásra, cselekvő aktivitásra, kreativitásra, ami a gyermeket önálló ítéletalkotásra, reális önértékelésre, következtetések levonására, megfogalmazására ösztönzi a tanulás lehetséges formáinak alkalmazása során a komplexitásra való törekvés megvalósítása az egyéni sikerélményhez juttatással és pozitív megerősítéssel az önbizalom fejlesztése az évszakok, jeles napok, ünnepek tartalmának beépítése a tanulási folyamatba egyéni készségek, képességek, gondolkodási folyamatok fejlesztésére differenciált feladatadás, differenciált értékelés, tehetséggondozás felfedezés örömének biztosítása változatos tevékenységekkel a tanulás irányítása során a gyermek pozitív, személyre szabott értékelése, mely segíti a gyermek személyiségének kibontakozását, reális önértékelését a megismerési vágy, kíváncsiság, sokoldalú érdeklődés kielégítése, az óvodában folyó tevékenységekhez való pozitív viszony kialakítása a gyermekek tanulását támogató környezet megteremtése, az előzetes tapasztalatok figyelembe vételével különböző élethelyzetekben a gyermekek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből szerzett spontán tapasztalatainak, ismereteinek a célirányos fejlesztése tevékenység közben szokások formálása, szociális együttlét iránti igény felébresztése; türelem, kivárás, alkalmazkodás, egymás segítése a gyermek önkifejező törekvéseinek segítése modellértékű kommunikációs helyzetek teremtése a gyermeki kérdések támogatására értelmi, kognitív és kommunikációs képességek fejlesztése (érzékelés, valósághű észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, valósághoz közelítő képzelet) a gyermekek személyiségének fejlesztése; önállóság, kitartás, pontosság, feladattudat a gyermek érési folyamatához, személyiségéhez igazított pedagógiai módszerek alkalmazása személyre szabott pozitív értékeléssel a cselekvéses tanulás segítése a gyermekek egyéni képességeinek, fejlődési ütemének, szociokulturális hátterének figyelembe vételével differenciált, egyéni fejlesztése az iskolai beilleszkedés közvetett segítése, az alábbi módon: 119

120 az iskolaérettséget támogató pedagógiai munka: Az iskolaválasztás támogatása Az iskolával való kapcsolat fenntartása Az óvoda-iskola átmenetet segítő program kidolgozása, megvalósítása Módszertani alapelveink. műveltségtartalmak komplexitása a gyermekek egyéni élményei, tapasztalatai, mozgásos és beszédhelyzetek meghatározó szerepe az ismeretszerzésben tervszerűség és spontaneitás összhangja egyéni fejlettséghez, eltérésekhez igazodó pedagógiai módszer és differenciált fejlesztés A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni. A tanulás tevékenységekben valósul meg. A tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az óvodapedagógus által szervezett foglalkozásokon, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A világban mindent, ami megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent, komplex foglalkozások rendszerén keresztül juttatnak el a gyermekekhez. A differenciált képességfejlesztés feltétele: A gyermek és környezetének sokoldalú megismerése. Differenciált tervezés a gyermek érési folyamatához, személyiségéhez pedagógiai módszerek alkalmazásával. A fejlődés nyomon követése, az eredmények elemzése, szükséges korrekciója. A gyermek és környezetének sokoldalú megismerése A sajátos diagnosztikai eszközök pontos vezetése elősegíti a problémák korai felismerését. Lehetőség nyílik arra, hogy az egyénre szabott feladatot tudatosan tervezzük. Képet kapunk arról is, hogy melyik gyermeknek lesz szüksége más szakember (logopédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus) segítségére. 120

121 A gyermek érési folyamatához igazított differenciált tervezés A differenciálás az a folyamat, melyben a gyermekek egyéni szükségletéhez igazítjuk a tapasztalatszerzés, élményszerzés alkalmait. A kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkoztatási forma. Az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges differenciált tevékenységek feltételrendszerét és módszereit. A differenciálás gyakorlata: szociális differenciálás (munkaformák kiválasztása, képességek figyelembe vétele a csoportszervezésnél) módszertani (metodikai) differenciálás (cselekvéses, felfedező tanulás, megfelelő ingerek, keresztcsatornák működtetése, egyéni munkatempó, teljesítőképesség figyelembe vétele) célra irányuló differenciálás (prevenció, korrekció, tehetséggondozás, életkori szint, hajlamok és érdeklődés figyelembe vétele) eszköz szerinti differenciálás A fejlődés nyomon követése, az eredmények elemzése, szükséges korrekciója A gyermekek fejlődését az erre a célra szolgáló fejlettségmérő lapon tudjuk követni, az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében folyik. A gyermekek iskolakészültségét az egyéni érési tempó figyelembe vételével állapítjuk meg, amely az óvodából az iskolába történő lassú átmenetet segíti. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként kialakul az iskolai munkához szükséges fejlettségi szint. A tanulás típusai Az óvónő pedagógiai szabadsága alapján dönt az elvárható és a szükséges szervezeti keretekről, a tevékenységalapú tanulási formákról. A foglalkozások kiterjesztett formában alkalmazandók a szükséges módszertani felkészültség mellett, tervezettek, fokozatos időtartamúak, gyakorlatiasak, tevékenykedtetőek. A csoport aktuális fejlettségi állapota, az 121

122 egyes gyermekek igénye, szükséglete, a foglalkozások tartalma és a helyi adottságok függvényében tervezzük, hogy melyik napon milyen tanulási keretet-formát választunk. A gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére, meglévő tapasztalataira építve irányítjuk a megismerést, a gondolkodás folyamatát. A tanulási folyamatban centrális szerepet kap a mozgásos, cselekvéses, felfedező tevékenykedtetés biztosítása, a sokoldalú érzékelésen (vizuális, hallási, tapintásos) alapuló tapasztalatszerzés, élményszerzés. A képességek fejlesztése megkívánja az ismeretek rendszeres feldolgozását, az alkalmazkodóképesség fejlődéséhez szükséges lehetőségek megteremtését. Képességeket kifejezetten tevékenységben fejlesztünk, a beszéd és a gondolkodás egységével. Az értelmi nevelésben a tapasztalni - megismerni" elvet valljuk, s nem a kész ismeretek, cselekvésformák betanítását. A tanítás-tanulás folyamatában a bizalomra, megértésre épülő óvónő-gyermek közötti kapcsolatra törekszünk, amelyben a gyermek szorongás nélkül, örömteli kíváncsisággal vehet részt. 13.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciálódásnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma 122

123 kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek: - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb - szükség szerint kreatív - elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 123

124 A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettség. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. 124

125 14. Óvodánk speciális nevelési területei Mindenki láthatatlan drágakövet rejt magában, akármilyennek született, s ezt csiszolni, formálni kell. (Marlo Morgan) A roma identitást erősítő tartalmak beépítése óvodai nevelésünkbe 1. A roma identitást erősítő nevelés feladatai A roma származású gyermekeink kötődnek a roma kultúrához, értékekhez. A gyermekek eltérő életkori és egyéni sajátosságainak figyelembevétele mellett, olyan tudatos és gyermekközpontú óvodai nevelést biztosítunk, amely elősegíti a gyermeki személyiség kibontakozásán keresztül a befogadás, az esélyteremtés, az esélyegyenlőség megteremtését: a szociálisan hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését.. A roma nemzetiséghez tartozó gyermekek részére biztosítani kell az önazonosság megőrzését, a kultúra, a hagyományok ápolását, erősítését, átörökítését, a nyelvi nevelést és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A roma származású gyermekeknek a nemzeti identitástudat egészséges alakítása szempontjából fontos, hogy az óvodapedagógus jól ismerje a roma kulturális hagyományok rendszerét, szokásvilágát, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családok életmódját. A célok elérését nehezítette, hogy a körzetben élő cigány közösség tagjai hosszú időn keresztül nem tartották megőrzésre, átörökítésre méltónak, értékeiket, hagyományaikat és a cigány nyelvet sem beszélték, mert szégyellték. A szülők ezeket az információkat akkor osztották meg velünk, amikor megtudták, hogy mi pedagógusok tanuljuk a lovari nyelvet és kikérdeztek bennünket, hogy tényleg igazat mondunk-e. Szinte levizsgáztattak bennünket a cigány nyelvből. Innentől kezdve nagy elismerést vívtunk ki részükről, s egyre többet beszélgettünk cigány nyelven is. Célunk: A társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése Megérteni és segíteni a cigányságra jellemző érték és normarendszert, az identitás erősítése. Megismertetni és megértetni a nem cigány gyermekekkel a velünk élő, játszó, tevékenykedő társak 125

126 otthonról hozott szokásait, életmódját, hagyományait, értékeit. Olyan biszocializációs környezet megteremtése, amelyben a különböző kultúrákból érkező gyermekek helyzetbe hozása a napi együttélés során észrevétlenül történik (olyan közös együttlétek szervezése mely során egymásra vannak utalva a gyerekek: csapatversenyek, vetélkedők, ügyességi játékok, csoportos táncok, mesedramatizálás, ünnepi műsorok stb.). 2. A roma identitást erősítő nevelés tartalma Csellengő Csütörtök projektnap-az öt óvodai csoport közötti szabad átjárhatóság havi egy alkalommal. A roma identitást erősítő tartalmak beépítése az óvodai nevelés feladataiba, tevékenységeibe. Roma kulturális hagyományok ápolására nemzetiségi szobát alakítottunk ki közösen a roma szülőkkel az intézményben, ahová a szülők behozhatták a tárgyi kultúrájukra jellemző tárgyakat, eszközöket (szentképek, díszítő elemek, a hétköznapi roma családot körülvevő használati tárgyak, ruházat stb.). Egyénre szabott, célirányos fejlesztési tervek készülnek a hiányzó iskolai képességek kompenzálására és a tehetséggondozásra. Az egészséges életmód szokásainak kialakítása mellett a mentális hátrány csökkentése, a mentálhigiénés lehetőségek kihasználása. Kiemelt terület az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, mely erősíti a gyermekekben az elfogadó, alkalmazkodó, együttműködő képességeket, a munkafeladatok önálló vállalását, erősíti az erkölcsi közösségi érzést. Az anyanyelvi fejlesztés területe is kiemelt feladat, hisz a cigány gyermekek többsége kommunikációs nehézséggel küzd. Az anyanyelvi nevelés napi szinten van jelen az óvodai élet és tevékenységek rendszerében (beszédszituációk teremtése, szókincsbővítés, beszédkedv fokozása, anyanyelvi játékok, beszédhibák javítása szakember segítségével). A lassabb ütemben fejlődő gyermekek fejlesztőpedagógus által szervezett és tervezett foglalkozásokon vesznek részt. A tehetséges gyermekek számára lehetőséget biztosítunk és alkalmat teremtünk tehetségük kibontakoztatására (rajzpályázatok, vers és mesemondóverseny, sportverseny, kulturális rendezvényeken való részvétel). 3. A roma identitást erősítő nevelésből adódó óvodapedagógusi feladatok A cigány családok hagyományainak, szokásainak megismerése (családlátogatások, beszélgetések alkalmával). Hagyományokat ápoló szülők, mesterek meghívása a csoportokba (beszélgetések, közös alkotómunka megszervezése, közös éneklés, tánc). Cigány nyelvű mondókák, versek, mesék, dalok megismertetése, gyűjtése. Cigány népköltészet, cigány képzőművészeti alkotások bemutatása, megismertetése. Lakásberendezési tárgyak és használati tárgyak megjelenítése a csoportszobában. Hagyományos cigány ételek megismerése és elkészítése (pl. cigány kenyér bokolyi ). Az élet nagy forduló pontjaihoz fűződő szokások megismerése (házasság, 126

127 gyermekszületés, keresztelő, halál). Hagyományos szerepek a cigány családokban. Ünnepekhez kapcsolódó szokások, hagyományok (húsvét, karácsony, újév). 4.. Alapértékeink Tolerancia, az elfogadás, befogadás magas szintje, a roma kultúra, a szokások, lovari nyelv ismerete, az egyéni bánásmód sokszínű alkalmazása, a családokkal való szoros együttműködés partneri viszony kialakítása. 5. Sikerkritériumok A társadalmi érzékenység tudatos fejlesztésével erősödik a bizalom az óvoda-család tekintetében. A gyermekek egymás kultúrájának a megismerésével és ennek érdekében folytatott közös tevékenységekkel a tolerancia, egymás tiszteletére és felfedezésére lesznek képesek. A gyermekekben kialakul a pozitív érzelmi viszony a cigányság kultúrája és nyelve iránt. A cigány nyelv (lovari-romani) ismeret erősíti a hovatartozást. Felismerik és megismerik a cigányság kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat, játékokat. A multikulturális nevelés segíti a cigány hagyományok megőrzését és az ezekre a hagyományokra épülő értékek továbbfejlesztését. 6. A roma identitást erősítő tartalmak kapcsolódása az óvodai nevelés feladataihoz, az óvodai tevékenységekhez, műveltségtartalmakhoz. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott elvárásokat tartalmazza, figyelembe veszi a helyi sajátosságokat. Az egészséges életmód szokásainak alakítása A szociokulturális hátrányból eredő hátrányok kompenzálása. A szülők egészségmegőrző, betegségmegelőző szokásainak megismerése, befolyásolása (szociokulturális háttér, gondozási szokások). Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése. Szociális hátrányok enyhítése, egyéni higiénés problémák megoldásával. Roma dajka segíti a gyermekek egészséges életmódhoz tartozó szokásainak elmélyítését. Az érzelmi, erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, éntudat alakulásának elősegítése, az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükséges jártasságok, képességek alakítása. A közösségi nevelés, az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, 127

128 egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. A cigány gyermekek szokásainak, kultúrájuk egyes elemeinek megismertetése, identitástudatuk fejlesztése, sikeres szocializációjuk megvalósítása. A hátrányos helyzetű gyermekek mielőbbi beóvodázása és rendszeres óvodába járásának segítése nyitott programokkal, valamint a családi intervenció gyakorlatának a megvalósításával. A szociális hátrányok enyhítésére szükség szerint lehetőséget teremtünk (ágynemű, pizsama, törülköző, vállfazsák, tornacipő biztosításával). A befogadástól az óvodáskor végéig barátságos, családias környezet biztosítása, a gyermekek életrendjének és közös tevékenységeinek a megszervezése bikulturális szocializáció feltételeinek a megteremtése. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi és értelmi nevelés tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében, az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermek szabadjátéka által valósul meg. Tevékenységekben az anyanyelv gazdagságának, multikulturális elemeinek a megismertetése, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése, használatának gyakorlása. A cigány gyermekek nevelésében a nyelvi kifejezőkészség-hanghordozás, a gesztikuláció és a belső érzelemvilág közötti összhang megteremtése rendkívül hangsúlyos kell, hogy legyen. A szociokulturális háttér figyelembevételére épülő differenciált képességfejlesztés, együttműködés a logopédussal, fejlesztőpedagógussal és családdal a prevenció és a korrekció területén. Napi szinten anyanyelvi játékok alkalmazása a heti témákhoz, aktualitásokhoz kapcsolódóan. Verselés, mesélés Szem előtt tartjuk, hogy a cigányság mese- és mondavilága legendássá vált anya-és gyermekszeretetéből fakad. Az ebből fakadó mesék ma is a cigányság gazdag érzelemvilágát tükrözik. (Rostás [1992]) A roma tematikájú mesék hallgatása a roma gyermekek körében a kultúrájuk megismerését, az ahhoz való mélyebb kötődést eredményezheti. A mese amellett, hogy szórakozást jelent a gyermek számára, fejleszti önismeretét és az egész személyiség alakulását optimálisan befolyásolja. A cigány népmese is az életre tanít. Felkészíti a gyermeket arra, hogy az élet küzdelem, próbákat kell kiállnunk, hogy elérjük céljainkat. A cigány meséket, verseket megfelelő anyagválasztással, kifejező előadásmóddal, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek a kihasználásával mondjuk el. Ösztönözzük a gyermekeket a mesehallgatás szokásainak elmélyítésére. Megismertetjük a gyermekekkel a kortárs cigány költők, írók verseit, elbeszéléseit, meséit (Bari Károly, Lakatos Menyhért, Nagy Olga, Rostás-Farkas György). A rendszeres mesélés által biztosítjuk, hogy a cigány gyermekek saját mese-mondaviláguk értékes elemeit megismerhessék. 128

129 Az ünnepekhez kapcsolódó köszöntőket és verseket is megismertetjük a cigány gyermekekkel, hisz a cigányság életében nagyon fontos az ünnepi hagyományok tisztelete. A cigány népköltészet alkotásaiból gyűjteményt és ajánlásokat készítünk a szülőknek. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A cigány családok köztudottan nagyon szeretnek énekelni, táncolni. A gyermekekre jellemző zenei érdeklődés, mint korai tehetségígéret nyilvánul meg. Ez megmutatkozik a szép, tiszta éneklésben, a dallamfelismerésben, a ritmusérzékben, a táncban. A roma gyermek a családból magával hozza azt a rejtett tudást, amit továbbadhat nemcsak a csoportban lévő társainak, hanem az óvodapedagógusoknak is egyaránt. Nem egyszer fordult elő, hogy a cigány kisfiúk ránk szóltak ha nem kísértük a táncukat ujjpattogtatással vagy nem úgy emeltük a lábunkat a zenére ahogy ők szokták. A kanál összeütés technikáját is megmutatták, ami nem is olyan egyszerű művelet, sok gyakorlást igényel, nem beszélve a kanna, bádog ütögetéséről. A hagyományos roma táncnak a megtanulása és kivitelezése a megfigyelésből, utánzásból, tudatos tanulásból és gyakorlásból tevődik össze. Az otthonról hozott és tanult tánclépéseket idegen társaságban is bátran és magabiztosan adják elő. A csoportos éneklés a közösségi érzés a mi tudat fejlesztője is. Az óvodában a legfőbb cél, hogy a gyermekek megismerkedjenek az autentikus cigány zenével, cigány gyermekdalokkal, mondókákkal, magyar és cigány nyelven is. A zenehallgatás során olyan cigány dalokat választanak az óvodapedagógusok, amelyek hangulatokat és érzelmeket közvetítenek a gyermekek számára. A pedagógusok lehetővé teszik a cigány gyermekek számára az improvizált éneklést és spontaneitást, természetesen a nem cigány gyermekeknek is lehetőséget kapnak erre. Az óvodapedagógusok szívesen engedik a gyermekek spontán tánc-, ének-, mozgásjátékait kibontakozni, amit maguk által létrehozott ritmushangszerrel kísérnek. Lehetőséget és megfelelő alkalmat teremtenek az önmegvalósításra, önállóságra, utánzásra. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Az ábrázolás elsősorban a szabadság élményét nyújtja a gyermekeknek. Ebben a folyamatban szabadjára engedhetik érzelmeiket, utat engedhetnek vágyaiknak, elképzeléseiknek, kreativitásuknak, jelzéseket adnak. A cigány gyermeket az érzékletes képi gondolkodás jellemzi, amit feltétlenül ápolnunk kell. A roma tárgyi díszítőelemek és színvilág felhasználásával a nemzetiséghez való érzelmi kötődés erősödik. Mindig lehetőséget teremtünk arra, hogy a cigány gyermekek a vizuális tevékenységük során a kultúrájukhoz tartozó sajátos szín és formavilágot meg tudják eleveníteni. Képek nézegetésével a pedagógusok megismertetik velük a cigány művészek képzőművészeti alkotásait (pl. Péli Tamás, Balázs János, Szamara Kálmán). Megismerik a 129

130 mindennapi tevékenységeikhez használható eszközök és anyagok tulajdonságait. A természetből gyűjtött kincseket, terméseket, terményeket folyamatosan gyűjtjük. Az anyagok megismerésével párhuzamosan az óvodapedagógusok megismertetik a népi és cigány kismesterségeket (agyagozás, csuhé-bábok készítése, csutkababák készítése, kosárfonás). Gondoskodunk arról, hogy a cigány és nem cigány gyermekek mindennap lehetőséget kapjanak a rajzolásra, festésre, mintázásra, kézimunkára. A cigány nemzetiségi vizuális kultúra sokszínűségének, egyes díszítő elemeinek megismerését is fontosnak tartjuk a vizuális nevelésünk gyakorlatában. A gyermekek munkáját (minden egyes gyermek munkáját) rendszeresen kiállítjuk az óvoda illetve csoportok faliújságain. Tehetséges roma gyermekeink rajzai többször nyertek előkelő helyezést a különböző témájú rajzpályázatokon. A külső világ tevékeny megismerése A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést, kapcsolatépítést, a szülőföld szeretetének megalapozását. Az óvodapedagógusok építenek a cigány gyermekek nagyfokú természethez való kötődésére, szeretetére. A cigány gyermekek természet közelben nőnek fel, s a családok állatszeretete, az állatokról való gondoskodása a gyermekekre is áttevődik. A környezet megismerése terén fontos tudnunk a gyermekek eltérő élmény anyagáról, ki kell egészíteni a hiányzó elemekkel, s bővíteni a több érzékszervre ható cselekvés közben felfedezett környezeti tapasztalatokkal. Fontos megismernünk a családi tárgyi kultúra értékeit is, s azt beépíteni a napi gyakorlatba (roma nemzetiségi szoba, családlátogatások, romológiai ismeretek). Jeles napok, városunkhoz fűződő néphagyományok, multikulturális elemek beépítése az óvodai életbe, amelyek érzelmileg gazdagítják a gyermekek óvodai életét. A szülők környezettudatos magatartásának formálása, bevonása a környezet megfigyelésébe, alakításába. Szociális hátrányok enyhítésére a szülőkkel közös ismeretszerző kirándulások szervezése. Mozgás tevékenység Miközben mozog a gyermek, tapasztalatokat gyűjt, fejlődik, csont- és izomrendszere, alakulnak mozgáskoordinációi, testi képességei, pontosabbak, finomabbak lesznek mozdulatai, észlelési funkciói. Számára az az igazán érthető és feldolgozható információ, amit megtapasztal mozgás és tevékenység útján. A cigány gyermekeknek különösen nagy a mozgásigénye. A Nevelési feladatok megvalósításához leginkább mozgásos tapasztalatok tervezését és mindennapi gyakorlati megvalósítását alkalmazzák a pedagógusok. A játékos mozgás, torna által a mozgásigény kielégítése, felkeltése mozgáskultúra fejlesztése történik az egyéni szükségletek és 130

131 képességek figyelembe vételével. A játékos mozgásban az értelmi és szociális képességek és a társra figyelés képessége is fejlődik. A tanulási zavarok kialakulásának megelőzésében kulcsfontosságú a széleskörű mozgásfejlesztés. A mozgásfejlesztés tartalma a szabadjátékban, a gyermekek kötetlen, spontán természetes játékos mozgása közben, a testnevelési foglalkozáson, a mindennapos frissítő mozgáson, és a differenciált mozgástevékenység során valósul meg. Az egyéni lemaradásokat kompenzáló speciális mozgásos játékok szervezése, beépítése a hátránnyal küzdő gyermekek számára elsődleges feladatunk. A szülőkkel együttműködve közös mozgásos programokat szerveznek az intézményben (a befogadás időszakában). Családi sportjátékok, kirándulásokon való részvételre ösztönözzük a szülőket. Játék tevékenység A játék sokoldalúan fejleszti a gyermeket. Játék tevékenysége közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait. A közös tevékenységekkel, közös játékkal érhető el a közösségi érzés formálása, az egyéniségek kibontakoztatása, az önállóságra nevelés. A gyermekjátékok a legszorosabb kapcsolatban állnak egy közösség, egy társadalom kultúrájával, annak hű és pontos kifejezői. A játékban pontosan visszatükröződnek egy közösség értékei, normái, elvárásai, szemlélete. A különböző kultúrákban előforduló játékfajták és azok tartalmának, eszközeinek változtatása, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni fejletségének figyelembe vétele az óvodapedagógus feladata kell, hogy legyen. A cigánygyermekek játékát a nagycsaládban élés és a természet szeretete motiválják. Mivel a családban a férfiak és a nők szerepe jobban elkülönül, ezért a fiúk és lányok játékában az azonos nemű szülő utánzása sokkal erőteljesebb. Témaválasztásukra gyakran jellemző a főzés, étkezés, gyermekgondozás, autózás, csoportos buszozás, vonatozás, háziállatok gondozása (kutya, malac). Mostanában egyre elterjedtebb a mobiltelefonok használata a játékokban (az érintőképernyőhöz szükséges apró, finom mozdulatokat imitálják egy-egy általuk kinevezett fajátékon). Fontos feladat, hogy ismerjük a cigány gyermekek családi környezetét, a családban elfoglalt szerepét, az otthoni játék lehetőségét, eszközeit, a gyermekek élményforrásait. A szabadjáték során én üzenetek formájában támogatjuk a gyermekek játékszükségleteit (ötletek adása, játékeszközök készítése, saját élmények felelevenítése, javaslat újabb játéktémára stb.), 131

132 Munka jellegű tevékenység A munka a gyermek mindennapi tevékenységének része, mely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Megerősítést nyer a munkajellegű tevékenység nevelőértéke. Ebben a folyamatban különösen figyelembe vesszük a cigány gyermekek mozgásos aktivitását, a családból hozott és megismert munkafolyamatokat. A cigány gyermekek főleg a kislányok gyakran segítenek otthon az anyukának, a nagymamának a főzésben, a kisebb testvéreik gondozásában, így az önkiszolgálás (öltözködés, étkezés) területén nagyon önállóak, nem szorulnak különösebb segítségre, különösen szeretik a naposi munkával járó feladatokat, az alkalomszerű munkákat, a növények gondozását. A szokás- és szabályrendszer kialakításának egyik meghatározó eszköze a munkajellegű tevékenység, mely az életkori és családi eltéréseket figyelembe véve kedvezően befolyásolja a közösségi kapcsolatok alakulását. A munkavégzésben a szülő közreműködését, aktív részvételét is szorgalmazzuk (gyűjtő munka, virágok ültetése, a csoportok udvarrészeinek szépítése, karbantartása). Tanulás A tanulás feltétele a sokoldalú észlelésen, érzékelésen alapuló tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása. Az egyéni fejlettséghez, eltérésekhez igazodó pedagógiai módszer és differenciált fejlesztés különös hangsúlyt kap óvodánkban. A fejlődésben elmaradott, hátrányos helyzetű cigány gyermekek fejlődését leginkább a heterogén összetételű csoportszervezésben látjuk. A nagyobb testvérek, rokonok jelenléte egyrészt biztonságot ad számukra, másrészt sokkal motiváltabbak és fogékonyabbak az óvodai tanulási folyamatban is. Az óvodapedagógus által irányított kezdeményezések, foglalkozások a gyermekek meglévő, a családban megszerzett részképességeire építenek. Hangsúlyos azon képességek fejlesztése, amelyeket az iskolakezdés igényel (emlékezet, figyelem, gondolkodás, feladattudat, anyanyelvi képességek, stb.). Az egyéni és kiscsoportos differenciát képességfejlesztés, a sajátos diagnosztikai eszközök pontos vezetése elősegíti a problémák korai felismerését (DIFER). Lehetőség nyílik arra, hogy az egyénre szabott feladatokat tudatosan tervezzék a pedagógusok. A gyermekek diagnosztikus mérése, elemzése, értékelése segíti a fejlesztés helyes irányának meghatározását, az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését. 132

133 14.2. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése A köznevelési törvény ebbe a kategóriába sorolja a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, kiemelten tehetséges, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a tartós gyógykezelés alatt álló gyermeket. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különleges bánásmódot igényelnek. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése A sajátos nevelési szükséglet, mint fogalom, sokkal tágabb elnevezés, szélesebb populációra terjed ki, mint a fogyatékos vagy sérült elnevezés. Több az olyan gyermek, akinek szüksége van a megsegítésre, hátrányos helyzete, születési determinációja, részképesség zavara miatt. A speciális nevelési szükséglet nem a képességek hiányára, hanem inkább a teendőkre összpontosít. Sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Pedagógiai szempontból az értelem, a látás, a hallás, a mozgás, a beszédszervek hibás működése vagy az érzelmi élet súlyos zavara által okozott eltérő fejlődést értjük sajátos nevelési igény alatt. Azt az állapotot, amikor a gyermek egyedi sajátosságai oly mértékben térnek el az átlagostól, hogy annak alapján a lehetséges fejlődés csak sajátos (gyógy)pedagógiai eszközök, módszerek és segédeszközök biztosításával érhető el. Óvodánkban a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló, speciális fejlesztő tevékenységet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve figyelembe vételével szervezzük. Óvodánk csoportjaiban vállaljuk a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. A speciális fejlesztést utazó gyógypedagógus végzi. 133

134 Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése Alapelvek: Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A gyermek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakértői véleménye. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A gyermek iránti elvárást fogyatékosságának, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. A sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti. Terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. A gyermekek fejlesztéséhez az óvoda biztosítja a szakembereket. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének sajátossága, hogy az egész napos tevékenység a különleges gondozási igény kielégítését is szolgálja csoportos, kiscsoportos vagy egyéni formában. A különleges gondozási igényből adódó feladatok végrehajtásánál törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek. A fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai orvosi pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. Céljaink, feladataink: Az inklúzió (befogadás) beépítése az óvodai élet mindennapjaiba Biztonságos, elfogadó, együttműködő, ösztönző közösség kialakítása, ahol minden gyermeket becsülnek, ahol ezek a gyermekek megtalálják értékeiket, hiszen ez az elérhető legjobb teljesítmény alapja. 134

135 Egyéni képességekhez igazodó, változatos módszerek alkalmazásával differenciált, szakértői vizsgálaton alapuló fejlesztés biztosítása A sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozása, állapotuknak megfelelő szakemberek biztosítása. Hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a megfelelő ép funkciók bevonásával. Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására. Szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtaníttatása. Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Az egyes területen kimagasló képességeket mutató gyermekek támogatása Az esélyegyenlőség biztosítása mellett a szülők segítése a megfelelő iskola kiválasztásában. Ha integrált nevelésre vállalkozik egy óvodai nevelőközösség, a családban való nevelkedést biztosítja a sérült kisgyermek számára. A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt történő integrált nevelése. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Intézményünkben figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Az óvoda vezetője támogatja a pedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken. A gyermeknek felbecsülhetetlen érték az életkori közösség. Modellt kap társai viselkedéséről, szokásairól, beszédéről, mozgásáról, játékairól. A csoporttársak, nevelők, szülők teljes közösségének úgy kell elfogadni a sérült kisgyermeket, hogy mindig az értéket keresi benne. Nem csak a speciális nevelési igényű gyermek szorul speciális megsegítésre, a többi gyermeket is nevelni kell az elfogadásra, az együttműködésre. Az óvodai nevelés folytatója a családi nevelésnek, új módon kiegészíti bizonyos esetekben korrigálja azt. Azoknál a sajátos nevelési igényű gyermekeknél pedig, akik korai gyógypedagógiai fejlesztésben és gondozásban részesültek, arra is épít. Különleges gonddal kell eljárni azoknak a gyerekeknek az esetében, akinél a sajátos nevelési igény enyhe gyanúja csak az utolsó óvodás években (az iskolára előkészítés során) merül fel. A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező, szakirányú végzettségű gyógypedagógus, logopédus, terapeuta fejleszti a gyermeket a szakértői bizottság 135

136 szakértői javaslata alapján, valamint segíti a diagnózis értelmezését, és egyéni fejlesztési rehabilitációs naplót vezet. Együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában, kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. Általános céljaink, alapelveink Sajátos nevelési igényű gyermeknél is az óvodai nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. A nevelés hatására a sérülés arányában ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, önállóságra törekvésnek, együttműködésnek. Figyelünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeket a nevelés, fejlesztés, ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg. A fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai orvosi- pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük. Az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más- más területet kap nagyobb hangsúlyt. A fejlesztés elemeit, felépítését a gyermekek fejlettségi szintje, fejlődési üteme alapján határozzuk meg. Mivel a fejlődés során a különböző funkciók fejlődését sok tényező befolyásolja, módosítja, keressük annak a lehetőségét, hogy a speciális fejlesztő foglalkozások mellet, a közösségben szervezett tevékenységekben és az óvodai csoportban folyó szabad játékban, a különböző tevékenységi formákban a gyermekeknek minél több lehetőségük legyen a személyiségfejlődésre. Az óvodában folyó fejlesztő munka célja A speciális nevelési szükségletű, 3-7 éves korú gyermekek ellátásának biztosítása, fejlesztés és gondozás az óvodai nevelés keretei között, a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése érdekében. Az egyéni fejlődési különbségek és életkori sajátosságok miatt a fejlesztés egyéni és kiscsoportos formában történik, a gyermekek fejlődési ritmusához alkalmazkodó lépésekben, játékos formában. A gyógypedagógiai nevelési- fejlesztési folyamat irányítója és szervezője a gyógypedagógus, aki más szakemberekkel és a szülőkkel is szorosan együttműködik. Sajátos feladataink a gyermekek személyiségfejlesztésében Az integrált nevelés folyamatában a prevenciós (megelőzés), a korrekciós(javítás, korrigálás,) és a kompenzációs( a kiesett funkciók mással való segítése) nevelési feladatainkat sérülés specifikusan, egyénre szabott módon határozzuk meg minden gyermeki tevékenységben. 136

137 A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó különleges gondozási feladatok ellátása A kommunikáció és elemi szociális viselkedés kialakítása, viselkedésproblémák kezelése Fejlődési elmaradások korrekciója, korai elemi készségek és kognitív funkciók kialakítása A sajátos nevelési igényű gyermeket a nevelés, fejlesztés, ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg Az óvodapedagógus feladatai Feladata a rábízott gyermek nevelése, fejlesztése, minden területre kiterjedően Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodik a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről. Az ismeretek sokoldalú és tárgyilagos közvetítése Alapvető feladata a rábízott gyermek egyéni differenciált nevelése, a gyermekközösség szociális kompetenciáinak erősítése, fejlesztése Figyelembe veszi a gyermekek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, preventív nevelőmunka Kapcsolatot tart a szülőkkel, a különböző kompetenciájú szakemberekkel, gyógypedagógussal. Önfejlesztést végez az eredményesebb nevelő és fejlesztőmunka érdekében( szakirodalom, konzultáció a szakemberekkel) Közvetít és mintát ad az inkluzív szemlélet érvényesülésének Az inkluzív nevelés alapelvei: A gyermek joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak, készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez. Minden gyermeket a maga szintje, képessége szerint szükséges nevelni, fejleszteni. Folyamatos visszacsatolás, nyomon követés. Differenciálás (módszer, eszköz, cél, feladata, munkafolyamat). A gyermek megfigyelése elsődleges. 137

138 A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai: Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott gyermek) Feladat: A mozgásos akadályozottságból eredő hátrányok csökkentése, megszűntetése, a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatszerzésre, a megtanult mozgás alkalmazására nevelés. Biztosítani kell a megfelelő mozgás és életteret (az ehhez szükséges akadálymentes környezetet, eszközöket, pl.: lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. A mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. Az óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermek fejlesztése, nevelése speciális szempontok figyelembevételét kívánja, az óvodai nevelés valamennyi területén. Látássérült gyermek A látássérült gyermek látásteljesítménye az ép látáshoz viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0-33% közötti. Látássérült az a gyermek is, akinek látótere tekintése fixációs pontjától mindkét irányban legfeljebb 10 o, azaz teljes szélességében legfeljebb 20 o. Feladat: Önkiszolgálás megtanítása. Tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet megtanítása. Higiéné fontossága, különösen a kéz és a szem tisztán tartása. Vegyük figyelembe a fizikai terhelhetőség korlátait! 138

139 Hallássérült gyermek A hallássérült gyermek fejlesztésének eredményességét döntően meghatározza, hogy az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (például kognitív és pszichés állapotáról, szociokulturális környezetéről és korai ellátástól stb.). Feladat: A korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket. Az óvodai nevelés egész időtartamát átfogó feladat a kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése, alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása, az aktív nyelvhasználat építése. Ennek keretében kell fejleszteni a beszédértést, szókincset, szájról olvasási készséget. Törekedni kell a beszédérthetőségének kialakítására, főleg a magánhangzók esetében. A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe. Enyhén értelmi fogyatékos gyermek Az enyhe értelmi sérült kisgyermek fejlesztésében meghatározó az egészséges óvodás korúakkal történő együttnevelés az óvodában. A spontán tanulást, a társakkal történő együttműködést, a kommunikáció fejlődését segíti a számtalan élmény és minta, amelyet a kortárscsoportban megél. Feladat: Az óvodai nevelés során a gyermek szükségletei szerint folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről kell gondoskodni, hogy a tankötelezettségi korra elérje az iskolakészültséget, amellyel a tanulmányait elkezdheti. 139

140 Beszédfogyatékos gyermek Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplexvizsgálata alapján annak minősít. A beszédfogyatékos gyermek esetén az anyanyelv elsajátítás folyamata akadályozott, a gyermek életkorától eltérő. A beszédfogyatékos gyermek problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), a beszédhibához társuló megismerési nehézségek és viselkedési zavarok miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédértés és észlelés nehézségében, kifejezőkészség nehézségében (szegényes szókincs), a beszédszerveződés nehézségében (pl.: összefüggő beszéd kialakulatlansága), a beszédszervi működés gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, az írott nyelv elsajátításának nehézségeit előjelző kognitív képességzavarban, a verbális tanulás lassú fejlődésében nyilvánul meg. Feladat: A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósulhat meg. Az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása. A mozgás és észlelési funkciók, valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítása. Az érzelmi élet fejlesztése. Speciális eszközök és módszerek alkalmazása, egyéni és kiscsoportos fejlesztési formában logopédus és szükség szerint más szakember bevonásával. A gyermek fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatni kell. A gyermek megfelelő fejlődésének biztosítása érdekében a szülői együttműködés és otthoni fejlesztés is szükséges, a szakember instrukciói alapján. A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermek A sajátos nevelési igényű gyerekek e csoportját a különböző súlyosságú és komplexitású az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő részképességzavarok, vagy azok halmozott előfordulása jellemzi. Az érintett gyermekek az átlagnál nehezebben viselik el a várakozás és a kivárás okozta feszültségeket, a váratlan zajokat. Aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat, valamint 140

141 a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. A kognitív, az emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése a sikeres beilleszkedést, az iskolába lépésre való felkészülési folyamatot késleltetheti. Feladat: A gyermek szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképességzavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott szakmai módszerek alkalmazásával. A fejlesztés szakmai teamben, és a szülő aktív bevonásával történjen. Megelőzni a teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulását, és megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni kell, és amennyiben szükséges, a fejlesztés további menetét erre alapozva kell meghatározni. Az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció a pszichés fejlődési zavar jellegét megállapító, komplex gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi szakértői véleményben foglaltak alapján történik. 2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek fejlesztése A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe valóbeilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség hátterében részképesség zavar, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar, pszichikus funkciók kialakulatlansága, valamint ezek halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket, funkciógyengeségtől a komplex személyiség és tanulási zavarig terjednek. Tanulási zavarok főbb formái: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, kevert típus. 141

142 Beilleszkedési és magatartási nehézség főbb formái: hiperaktivitás, figyelemzavar, impulzivitás, magatartási zavarok (idegrendszer csökkent terhelhetősége), oppozíciós zavar, emocionális zavarok, szocializáció zavarai, TIC zavarok, stb. Alapelvek: A gyermek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Ha a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult, ami a nevelési tanácsadás és az óvodai nevelés keretében valósítható meg. Célok: A gyermeket képessé tenni a közösségbe való beilleszkedésre, szabályok elfogadására. Minél zökkenő mentesebb iskolakezdés elérése. A különbözőség elfogadtatása. Feladatok: Felismerni a gyermekek tanulási, magatartási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra A szakértői bizottság szakértői véleményében leírt fejlesztési javaslatok végrehajtása, és az ahhoz szükséges szakember biztosítása Differenciálás, egyéni bánásmód. Sikerek, eredmények elismerése, kiemelése, megszégyenítés mellőzése. Önállóságra nevelés. Korlátok, egyértelmű, egyszerű szabályok felállítása, következetes betartatása. Szokatlan ingerek kizárása. Dühkitörések figyelmen kívül hagyása, nem megerősítése. 142

143 Kiemelten tehetséges gyermekek Kiemelten tehetséges gyermek az a gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Alapelv: A kiemelten tehetséges gyermekeknek joguk van tudásszomjuk megfelelő kielégítésére. A nevelés célja az egyén képességeinek kibontakoztatása önmaga és a társadalom hasznára. A kivételes szellemi adottság, kreativitás nem lehet hátrányos helyzet, csak előny, ezért a személyiségük sajátos adottságait tudatosítani kell a tehetségígéretekben és a környezetükben élőkben (csoporttársak, család, stb.). Célok: A kiemelkedő képességű gyermekekben tudatosodjon személyiségük sajátos adottsága, speciális képessége a reális énkép kialakulása mellett. Kreativitásuk, személyiségük optimálisan fejlődjön. Tehetségígéretek elkallódásának megelőzése. Tehetséges gyermek erős oldalának támogatása, gyengébb területek kiegyenlítése. Feladataink: Felismerni a kiemelkedő képességű, kreatív gyermekeket. Segíteni a tehetséges gyermek képességeinek maximális kibontakozását. Érzelmileg biztonságos, segítő, bíztató légkör megteremtése, mert a tehetségesnek tekinthető gyermekek sok esetben érzékenyebbek, érzelmileg sérülékenyebbek és kiegyensúlyozatlanabbak társaiknál. Megfelelő, a tehetséges gyermekek képességeit kibontakoztató, ösztönző módszerek alkalmazása, változatos tevékenységek biztosítása, mindezekhez szükséges tárgyi feltételek megteremtése Személyiségének harmonikus fejlesztése minden területen. Ismeretek elmélyítése, rendszerezése. 143

144 Az óvónő a kreativitást fejlesztő feladatokat, többletismereteket a mindennapi tervezett cselekvéses helyzetekbe építi bele. A gyermekek szabadon dönthetnek, részt kívánnak- e venni a felkínált tevékenységekben. Ezek a tanulásos helyzetek nyitottak, bármikor elérhetőek, de a kilépés lehetősége is biztosított a gyermekek számára. Az óvodapedagógus szerepe, hogy észrevegye, támogassa, és komplex ismeretekhez juttassa a gyermekeket, hagyja kalandozni a tudomány világában. Többféle lehetőség kínálkozik vegyes összetételű csoportjaink miatt a tehetségfejlesztésre, ugyanis a dúsítás mellett megjelenik a gyorsítás is spontán módon, az életkori sajátosságok miatt, hiszen a kicsik, ha akarnak, részt vehetnek a nagyoknak szánt tevékenységekben. Ez gyorsabb fejlődést biztosít számukra, ugyanakkor saját koruknak megfelelő készségeik zavartalanul fejlődhetnek. A mindennapos tervezett cselekvéses helyzeteken felül maximálisan kihasználja az óvodapedagógus a spontán adódó, játékba ágyazott helyzeteket is, amik kiválóan alkalmasak a gyermek megismerésére és az erre épülő az egyéni fejlesztésre. Mindezek mellett a nagyobbak kreativitásukat fejlesztő kézműves tevékenységekben vehetnek részt, ahol megismerkedhetnek a népi kismesterségekkel (csuhéj-, szalmatárgyak készítése, szövés, fonás, stb.) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek az a gyermek, aki esetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 67/A (1)- (2). bekezdése alapján a gyámhatóság megállapítja azt. Hátrányos helyzet: Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról- önkéntes nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülő bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt.33. -a szerint aktív korúak ellátására 144

145 jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyílván tartott személy. c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfortnélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzet a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés(a) és (c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll. b) a nevelésbe vett gyermek az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt Alapelvek: Az óvoda nagymértékben hozzájárulhat minden hátrányos helyzetű gyermek esélyének növeléséhez. Célok: A társas kapcsolatok kialakulása, a motiváción alapuló tevékenységek, ismeretszerzések, mind-mind elősegítik az egyéni fejlődési utakat, a készségek, képességek kialakulását. Az óvodai közösség, a gyermekek-felnőttek együttélése, egymásra hatása, a szokásszabályrend kialakítása, a rendszeresség, az érdeklődés felkeltése és fenntartása nagyban hozzásegíti a gyerekeket az érzelmi stabilitás, az együttérzés és elfogadás, a tudásvágy alakulásában, formálódásában. Az óvoda körzetében élő valamennyi 3-7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez. Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése. A gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével. Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése - a szülői házzal, a Gyermekjóléti és 145

146 Családsegítő Szolgálattal, Szakmai és Szakszolgálatokkal, Általános Iskolákkal, Nemzetiségi Önkormányzattal, Civilszervezetekkel annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatása sikeresen valósuljon meg. Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása. Feladatok: Elősegíteni minden HH/HHH gyermek beóvodáztatását, aki nem jelentkezik, azt felkeresni. Szegregációmentesség biztosítása. Változatos módszerekkel egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, mérések alapján, a gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követésével. Hatékony együttműködés kiépítése a szülőkkel, társadalmi és civil szervezetekkel. Az óvoda biztosítja: a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységeket, az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, amelyek a gyermekek óvodai nevelése során a szülőket támogatják, és a gyermekek számára szolgáltatásokat biztosítanak. Az óvodapedagógus feladata: egyéni képességfejlesztés, rendszeres, tudatosan szervezett és tervezett tanulási helyzet létrehozása a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség terén megmutatkozó részképességbeli hiányosságok pótlása a gyermek alkalmazkodásának és kortárscsoportba való beilleszkedésének segítése együttműködés a családdal és a szakemberekkel 146

147 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, fejlesztése Hátrányos helyzet: Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: d) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról- önkéntes nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik e) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülő bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt.33. -a szerint aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyílván tartott személy. f) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfortnélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzet c) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés(a) és (c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll. d) a nevelésbe vett gyermek e) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. Célunk A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésének megvalósítása, az esélyegyenlőség biztosítása, a közösségbe való beilleszkedés segítése. A családi háttérből származó szociokulturális hátrányok csökkentése, a lemaradások folyamatos kompenzálása. Bátorító nevelés az emberi kapcsolatok kialakításában. Felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása a gyermekben. 147

148 A nevelőmunka kiemelt területei egyéni képességfejlesztés, mely mindig az egyes gyermek aktuális fejlettségéhez igazodik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésének megvalósítása, az esélyegyenlőség biztosítása Az óvodapedagógus feladata a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szocializációjának segítése a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beóvodáztatásának segítése jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel- bizalomépítés a gyermekek testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése bátorító és inkluzív nevelés szemlélete a gyermek egyéni szükségleteit kielégítő, a napirendben rugalmasan szervezett étkezések kiegyensúlyozott, nyugodt alvást, pihenést biztosító feltételek megteremtése egyéni differenciált fejlesztés biztosítása, ha szükséges szakemberek bevonása az óvodai nevelésbe( logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus) Sokféle tevékenység biztosításával a gyermekek érdeklődési körének megismerése A tehetségfejlesztő programok megszervezése, az óvodai élet gazdagítása egyéb tevékenységekkel. Egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztés, képességfejlesztés A gyermek pozitív éntudatának kialakítása és erősítése Elfogadó és támogató környezet kialakítása A pedagógusok továbbképzésének megszervezése a tehetségfejlesztés területén A szülők folyamatos tájékoztatása, megnyerése a közös célok hatékony elérése érdekében. A tehetségfejlesztési szakértővel partneri kapcsolat kialakítása Tartós gyógykezelés alatt álló gyermek Tartós gyógykezelés alatt álló gyermeknek az minősül, akinek egészségügyi ellátása a szakorvos véleménye alapján az adott nevelési évben a 36 nevelési napot várhatóan meghaladja és emiatt az óvodai nevelésben nem tud részt venni. Tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, akinek egészségügyi ellátása az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 89. -a szerinti általános járóbeteg-szakellátásban vagy az Eütv a 148

149 szerinti általános fekvőbeteg-szakellátásban részt vevő szakorvos véleménye alapján az adott nevelési évben, tanévben a harminchat nevelési napot, tanítási napot várhatóan meghaladja, és emiatt az óvodai nevelésben a 8. (2) bekezdése szerinti formában nem tud részt venni, illetve tankötelezettségét iskolába járással nem tudja teljesíteni. A tartós gyógykezelés alatt álló, az intézményes óvodai nevelésben való részvételi kötelezettsége alól felmentett gyermek szülője számára az óvoda biztosítja a tanácsadás, a konzultáció lehetőségét, továbbá terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez [Műkr. 75. (5) bek.]. Cél: a gyermekek oktatási rehabilitációjának elősegítése Az óvodapedagógus feladata: a kórházi ápolásban részesülő gyermek személyiségének fejlesztése, pedagógiai munkájának megtervezése, elősegítve a gyermek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését; a célokhoz és a kórházi szituációhoz alkalmazkodva a beteg gyermekekkel a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtése, az együttműködési elvek és formák közös kialakítása, elfogadtatása; a beteg gyermekek szükségleteinek megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kórház világa, az otthon és az óvoda közötti kapcsolat kiépítése, tartása, és az orvosokkal, nővérekkel, pszichológusokkal, szülőkkel való napi rendszerességű együttműködés, a gondozószemélyzet teljes értékű tagjaként tevékenykedve; személyiségének és szakmai felkészültségének folyamatos, tervszerűen tudatos fejlesztésére. 149

150 15.Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység Az óvoda gyermekvédelmi feladatai A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. Az óvoda a köznevelési rendszerben a gyermek nevelését biztosító intézmény, melynek feladata a gyermeki jogok védelme és érvényre juttatása. Az óvoda, mint a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások egyik napközbeni gyermekellátását biztosító intézménye, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot lát el. A gyermekjóléti alapellátás észlelő- és jelzőrendszeri tagjaként az óvodás gyermekek egészséges személyiségfejlődését akadályozó vagy veszélyeztető hatások esetén jelzési kötelezettsége van az illetékes gyermekjóléti központok és a szakhatóságok felé. Az óvoda helyi Pedagógiai Programjának tartalmaznia kell a gyermekek védelmével összefüggő feladatokat. 20/2012. évi EMMI rendelet. Az óvodák a helyzetelemzésük alapján felmérik az óvodába járó gyermekek családi helyzetét, szociokulturális környezetét, a gyermekek állapotát, fejlettségi szintjét, szerepét a családban, a családi nevelés módszereit. Felveszik a kapcsolatot a település család- és gyermekjóléti szolgálatával, a területileg illetékes család- és gyermekjóléti központtal, a gyámhivatallal, a település önkormányzatának jegyzőjével, és egyeztetik a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve védelembe vett gyermekek, családok adatait. A Pedagógiai Programban kidolgozásra kerül az a folyamat vagy koncepció, mely keretén belül az óvoda mint a családi nevelés kiegészítője a törvényi kötelezettségének eleget téve ellátja a gyermekek mindenek felett álló érdekében a prevenciós és korrekciós, kompenzáló illetve esélyteremtő feladatait. Az óvoda vezetője Felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért, (Nkt. 69. (2) f)) A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival történő, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. (Nkt. 42. (1)) 150

151 Az észlelő- és jelzőrendszer tagjaként jelzési kötelezettségének eleget tesz, és a kompetenciájának megtartása mellett együttműködik a családgondozás és a hatósági eljárás folyamatában. Feladata: A szakágazatok közötti együttműködéssel gyermekvédelem, egészségügy a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek testi, lelki, erkölcsi, érzelmi fejlődésének megóvása. Szakmai vezetői jogkörénél fogva felel az intézmény pedagógiai munkájáért, annak magvalósításáért és ellenőrzéséért, és azért hogy az óvodapedagógusok az óvodai nevelés keretén belül, a pedagógia eszközeivel a lehetőségekhez mérten kompenzálják a család hátrányos helyzetéből adódóan a gyermekeket ért negatív hatásokat. Fő feladata a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése és az érvényesülésének ellenőrzése, ezért irányítja a gyermekvédelmi feladatok megszervezését és ellátását. Az intézmény felelős vezetőjeként, képviseli a gyermekek érdekeit a szakmai szervezetek, és a szakhatóságokkal való együttműködés keretében. Kapcsolatot tart a konkrét esetekben a nevelési tanácsadóval, a gyámhatósággal, a pártfogókkal, nevelőszülői felügyelőkkel, rendőrséggel, a családokkal foglalkozó szakemberekkel. Felel a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit. Az intézményben jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát, a területileg illetékes gyermekjogi képviselő elérhetőségét. A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer felelős tagjaként köteles jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén. A jelzés írásban, Esetjelző lapon történik (lásd 3. számú melléklet), közvetlenül a család- és gyermekjóléti központ szakmai vezetője felé. A gyermek vagy családjának krízishelyzetében kezdeményezheti a gyermekvédelmi szakemberek soron kívüli összehívását. 151

152 Az óvodapedagógus gyermekvédelmi feladatai Saját csoportjában gyermekeinek figyelemmel kísérése az alábbi szempontok alapján: a gyermek személyi higiénéje; a gyermek egészségügyi állapota: betegségei, fertőzések, táplálása, pihenése; a gyermek viselkedése, magatartása az óvodai nevelés folyamán; a gyermek környezetéhez, felnőttekhez, társakhoz való viszonya; a gyermek fejlettségi mutatói, mentális állapota; a gyermek családi állapotában bekövetkezett változások; a gyermek állapotromlása. Bármely fenti szempontban bekövetkező negatív változás jelzésértékű lehet a gyermek családjában, környezetében lévő esetleges problémára, mely a gyermek egészséges fejlődését akadályozza vagy veszélyezteti. Az óvodapedagógus feladata, hogy az észlelést követően haladéktalanul jelzéssel éljen a gyermekvédelmi felelős és az intézmény vezetője felé. Az óvodapedagógus a szociális érzékenysége és tapintata alapján a családdal való kapcsolata során a kompetenciahatárok megtartásával próbálja feltárni és megfogalmazni az esetleges problémákat. A családdal való kapcsolatot jellemezze: a bizalom, a feltétel nélküli elfogadás, a titoktartás, egymás tisztelete, a gyermeki jogok érvényesítése. Ennek érdekében egyéni beszélgetéseket, interjúkat kezdeményezhet a szülőkkel a napi találkozások, a fogadóóra és a családlátogatás keretében. Nevelésbe vett gyermek az óvodai csoportban A gyermekvédelmi szakellátásba került, nevelésbe vett 3-7 éves korú gyermekek a Gyvt. szabályozása szerint nevelőszülői családokhoz kerülnek elhelyezésre. Az Nkt. szerint a 3 éves kortól történő kötelező óvodáztatás rájuk fokozottan érvényes, hogy a nevelési intézmény segítségével próbáljuk a hátránykompenzációt minél eredményesebben biztosítani és az életkornak megfelelő fejlettséget elérni. A gondozási hely szerint területileg illetékes óvodában kell a gyermek óvodakötelezettségét teljesítenie. Mire készüljön fel az óvoda? A nevelésbe vett gyermek más, mint a családból érkezett gyermek. A tabula rasa elmélet szerint a gyermek lelke, személyisége még tiszta tábla (latinul), ami a tiszta lappal történő indulást jelenti, és olyanná válik a személyisége, ami erre a táblára ráíródik, amit a 152

153 környezetében megélt, amit látott, amit megtapasztalt. Tudjuk jól, hogy az elsődleges szocializációs színtér a vérszerinti család, ahová a gyermek születik, onnan hozza magával a magatartási mintákat, az alapvető értékeket, a vérszerinti szülőktől kapja a géneket, melyek meghatározzák személyiségét. A vérszerinti család hátrányos, veszélyeztető életkörülményei, életvitele, az abúzus (bántalmazás) különböző formái, maradandó sérüléseket okozhatnak a gyermek testi-, érzelmi-, értelmi-, erkölcsi fejlődésében. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt noha tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. A gyermeket bántalmazás érheti családon belül, illetve családon kívül. Családon belüli erőszak: ha valaki a hozzátartozója biztonságát, testi-lelki épségét veszélyezteti vagy károsítja, önrendelkezésében vagy szexuális önrendelkezésében korlátozza, testi erőszakot követ el vagy annak elkövetésével fenyeget, illetve e személy tulajdontárgyait szándékosan tönkreteszi, s ezzel elviselhetetlenné teszi az áldozat számára az együttélést. Családon kívüli abúzus: történhet intézményben, szakember, nevelő, gondozó által, de maga az ellátó-rendszer is lehet bántalmazó, elhanyagoló. A sérülések súlyosságát az is meghatározhatja, hogy a gyermek milyen idős korában kerül ki a családból, mennyi időt töltött a veszélyeztető környezetben, mennyi időt várt a gyermekjóléti alapellátás, hogy a szülők rendezhessék a családi élethelyzetüket. A veszteségek feldolgozásában sok esetben hiányzik a gyermekek számára a megfelelő segítségnyújtás. A családban megélt traumatizáció, a vérszerinti anyától való elválás, egy idegen környezetben, a gyermek számára idegen emberekhez való elhelyezés és nem csak a nevelőszülő, hanem a nevelőszülő családja, rokonsága, a nevelőszülői családba járó szakemberek, az új óvoda dolgozói, az óvodás gyermekek stb. újabb traumát jelent a számára. Nincs kapaszkodója a gyereknek, se egy játék, se a ruha, se egy rongyika, se anya Szerencsésebb a helyzet, ha a szükségleteknek megfelelően a férőhelyek száma is biztosított a testvérek együttes elhelyezésére, így legalább a gyermekek egymásba tudnak kapaszkodni. Ez a traumatizáció a fejlődésükben kisebb-nagyobb regressziót okozhat, mely megnyilvánul a bevizelésben, beszékelésben, melyet az óvodapedagógusoknak megfelelő tapintattal kell kezelniük és a nevelőszülőt is erre kell kérniük. 153

154 A visszaesés megnyilvánulhat a gyermekek kommunikációjában, beszédmotivációjában is, előfordulhat akár szelektív némaság is, ilyenkor nehéz a gyermeket megérteni, a gyermekkel szót érteni. A veszteség feldolgozását, a családból való kiemelést nem minden esetben segíti elő a Gyvt. által előírt kötelező vérszerinti kapcsolattartás. Sok esetben a szülők az ideiglenes hatályú elhelyezés alatt szeretnék felületesen rendezni az életkörülményeiket és mindent megígérnek, hogy a gyerekeket visszakaphassák, hisz a család egyedüli bevétele a gyermekek után járó támogatás volt. A gyermekeknek még nincs időérzékük, így amit a szülők mondanak Majd hazaviszlek!, úgy gondolják, hogy az már holnap lesz, ezért passzívvá válnak, és csak várják és várják a szülőket, a csalódásuk pedig egyre inkább nő. Nehéz így a gyermeket motiválni és az óvodai tevékenységekbe bevonni. A vérszerinti kapcsolattatás a gyámhivatali határozat alapján történhet, a kijelölt időben és a kijelölt helyen és a megnevezett személyekkel. Az óvoda nem lehet a kapcsolattartás helyszíne. A határozat szabályozza a telefonon és személyesen történő kapcsolattartást is. A szülők kapcsolattartási jogát a gyámhivatal felfüggeszti, amennyiben a szülő fél éven át nem látogatta gyermekét és a gyermeket örökbe adhatónak nyilvánította, vagy a szülők ellen gyermekbántalmazás miatt bírósági eljárás van folyamatban vagy bírósági ítélet született. A kapcsolattartás mindig felzaklatja a gyermekeket, akkor is, ha megtörtént a találkozás, mert a gyermek nem érti, miért nem viszi haza a szülő, és akkor is, ha a szülő nem jött el a kapcsolattartásra és a gyermek várta. A csalódottságot, azt, ahogy anyának nem kellek még felnőtt ember számára is nehéz feldolgozni. Ez megnyilvánulhat a gyermek magatartásában, kiválthat agresszivitást, szabályszegést, ellenállást vagy befelé fordulást, passzivitást. A hátrányos, veszélyeztetett környezetből a gyermekek sokszor alultápláltan érkeznek, szomatikus fejlettségük nem éri el az életkori fejlettségi szintet, alacsonyabbak, soványabbak. Gyenge immunrendszerrel rendelkeznek, ezért érzékenyebbek a betegségekre, hamar belázasodnak, nehezebben gyógyulnak. Az egyoldalú táplálkozás következtében vitaminhiánnyal küzdenek, mely befolyásolja az anyagcsere működését és a testi-értelmi fejlődésüket. Tudjuk, hogy minél kisebb a gyermek, a környezet károsító hatásai annál maradandóbbak, így a magzati létben ért károsodások az anya alkoholfogyasztása, kábítószer fogyasztása, nemi betegségek, fertőzések, alultápláltság, fizikai bántalmazás megjelennek már az újszülött egészségi állapotában is. A gyermekek étkeztetése, egészséges táplálása a nevelőszülői családdal együttesen valósítható meg: a gyermekek nem ismerik a főtt ételeket, hiszen a kenyér, vakaró, krumpli, 154

155 tészta volt a fő ételük. Nehezen fogadják el a főzeléket, a zöldségeket, a gyümölcsöket, hiszen az ünnepi asztalukra kóla, sütemény és chips került. A kulturált étkezési és higiénés szokásokat még a nagyobb gyermekek sem ismerik. Ezek bemutatása, elfogadtatása, interiorizációja következetes nevelést igényel az óvodapedagógus és a nevelő család részéről. A gyermekek biztonságérzetét, elfogadó képességét, motiváltságát, a felnőttekkel, gyermekekkel való kapcsolatait nagymérték meghatározza a gyermek korai kötődése, az anya-gyermek kapcsolat. Az ambivalens vagy dezorganizált kötődésű gyermek bizalmatlan, nehezen teremt kapcsolatokat, nincsenek tartós kapcsolatai, csapongó, az érzelmeket negálja, a kapcsolataiban érzelmileg távol tartja magát, sivár érzelemvilággal rendelkezik majd. Ha valakinek sikerül a gyermek bizalmát elnyernie, megbizonyosodik a szeretetről, az elfogadásról, akkor megfigyelhető egyfajta tapadás, és a gyermek kisajátítja, kizárólagos kapcsolatnak tekinti a másik felet, legyen az akár gyermek vagy felnőtt. A nevelésbe vett gyermekek a szeretetéhségüket sokszor az önszeretetükkel próbálják enyhíteni. Gyakran előfordul a tárgyak kérés nélküli elvétele, birtoklása, a játék- és alvási időben történő onanizálás, melyet a figyelem elterelésével, a gyermek egyéni foglalkoztatásával próbálhatunk kezelni. A beszédet, az anyanyelvünket utánzással tanuljuk meg. A nevelt gyermekek szókincse, beszédstílusa, kommunikációja, kooperációs képességei jelentős eltéréseket mutatnak, ezért nehéz a gyermekek megértése, baráti kapcsolatainak kialakítása, támogatása. Szociális képességeik a társadalmi normáktól eltérő családi nevelés hatásainak következtében fejlesztésre szorulnak a szabályok, a feladattudat, a felelősség illetve az egymást tisztelete területén. A reszocializáció mindig nehéz, türelmes és következetes nevelést igényel. Nem megy végbe egyik napról a másikra és közben fennállhat annak a veszélye, hogy a gyermek gondozási helyének módosítása ezt a folyamatot megszakítja. A reszocializáció eredményességét az óvodai nevelés és a nevelőszülői család elfogadó együttműködése segítheti. A gyermekek képességfelmérése során jelentős lemaradásokat tapasztalunk a kognitív- és tanulási képességek területén is. Figyelmük szétszórt, emlékezetük emocionális, leggyakrabban a felismerés szintjén működik, problémamegoldó gondolkodásuk alacsony szintű. A gyermek megismerését, diagnosztizálását követően sok esetben differenciált, egyéni fejlesztésre szorulnak. A nevelőszülői családok működése változó, függ attól, hogy a nevelőszülő szociális 155

156 érzékenysége, segítőkészsége áll-e a feladatvállalása mögött vagy egyfajta munkahelyteremtést látott a foglalkoztatási jogviszony vállalásának lehetőségében. Ha a nevelőszülő és az óvoda együttműködését vizsgáljuk, akkor a nevelőszülő elsősorban a gondozási feladatok mellett végez nevelési feladatokat, míg az óvoda a nevelési tevékenységével a gyermek hátránykompenzációját, személyiségének fejlesztését, az esélyteremtését segítheti elő. A testvérek együttes elhelyezése, és együttes óvodáztatása során megfigyelhető, hogy a nagyobb gyermekek szinte anyai szerepet töltenek be a kisebb testvéreik felett, mert ezt hozták a vérszerinti családból. Sokszor találkozunk azzal a beutalási okkal, hogy a gyermekek szülői felügyelet nélkül voltak és a 8-10 éves gyermekek vigyáztak a kisebb gyermekekre. Az óvodás gyermek számára ez a szerep megterhelő, bűntudatot ébreszthet benne és akadályozza a saját fejlődését, a boldog gyermekkorának megélését. Mindezeket a sajátosságokat és nehézségeket az óvodapedagógusok csak úgy tudják áthidalni, ha teljes elfogadással vannak a nevelésbe vett gyermek iránt, igyekeznek kimutatni a szeretetüket, a bizalmukat és elnyerni a gyermek bizalmát. Megfelelő toleranciával, egységes, következetes nevelési módszerekkel és eszközökkel igyekeznek nevelni a gyermekeket. Az egyéni bánásmód keretében, szükségleteiknek megfelelően, minél többet foglalkoznak egyénileg és csoportosan is a gyermekkel. Az óvodapedagógus ismerje és szoros, szakmai kapcsolatot alakítson ki a nevelésbe vett gyermek érdekeit képviselő szakemberekkel nevelőszülő, nevelőszülői tanácsadó, gyermekvédelmi gyám, gyermekjogi képviselő és a pedagógiai segítő szakemberekkel pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus. Mindez nem könnyű feladat, sokszor áldozatos munkával jár, de az elhivatott pedagógusnak a legnagyobb fizetsége a csillogó gyermeki tekintet és a szorító, ölelő kar. A gyerekek erősebbek mint hinné. Amíg érzik, hogy szeretik őket, az élet minden nehézségével szembe tudnak szállni. (Idézet a Star Trek c. filmből) 156

157 ... hozzá kell járulnia a gyermek testi, érzelmi, értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. (Gyvt. 38. (1)) A gyermekvédelmi törvény 6. A gyermeknek joga van a testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. Állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő- megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt. A családnak, mint a társadalom alapvető egységének minden támogatást és védelmet meg kell kapnia ahhoz, hogy szerepét betöltse. Vannak különlegesen nehéz körülmények között élő gyerekek, akikre különös figyelmet kell fordítani. A gyermekek jogairól szóló egyezmény bizonyos alapot nyújt egy olyan társadalmi törekvéshez, amelyek a gyermek mindenekfelett álló érdekeit kívánják érvényesíteni Vagyis a gyermekek érdekét semmilyen más érdek nem előzheti meg. Programunk magáénak érzi az óvoda óvó-védő munkáját, ami nem csak az óvodában tartózkodás idejére vonatkozik, hanem azon túl is... A gyermekvédelmi felelősök feladata a felmerülő problémák jelzése, és továbbítása. Az egyes eseteket óvodánk a Gyermekjóléti Szolgálatnál dolgozó gyermekvédelmi szakemberekkel konzultálhatják meg. A helyi lokális környezet társadalmi és gazdasági összetételéből adódóan gyermekeink eltérő szociokulturális háttérrel kerülnek óvodába. Az eredményes egyéni fejlesztés az óvodai nevelés eszközeivel, csak úgy lehetséges, ha ismerjük a családi hátteret, melynek nevelését kiegészítjük. Munkánk során gyakran találkozunk viselkedészavarral, teljesítményzavarral, kommunikációs nehézségekkel, küszködő gyermekekkel. Ezek a tünetek többnyire mentálhigiénés okokra vezethetők vissza, melyek kezelését folyamatos feladatunknak tartjuk. 157

158 Cél Az óvodának közre kell működni a figyelő szolgáltatásban. Évenként, gyermekenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásainkat a családban, az óvodában hátrányosan érintik (gyermekét egyedül nevelő szülő, érzelmileg sivár családi háttér, túlzott követelmények, elfoglalt szülők, nehéz anyagi körülmények, egészségi károsodás stb.) Elsődleges cél, a gyermekek veszélyeztetettség helyzetének, kialakulásának megelőzése, és annak megelőzése, hogy a gyermeket a családból kiemeljék. Hozzásegíteni a gyermeket az egészséges, értékes, minőségi élethez. Gyermek jogainak biztosítása, a szociálisan és halmozottan hátrányban lévők felzárkóztatása, együttműködés a különböző szakemberekkel. Megfelelő pedagógiai ellátás, a fogyatékosság típusának megfelelően. Szempontsor a gyermekvédelmi helyzet évenkénti felméréséhez Hátrányos helyzetű gyermek: gyermekvédelmi támogatásban részesül, a gyermek szükségleteinek kielégítése korlátozott valamilyen mértékben, de fejlődése nem veszélyeztetett. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: gyermekvédelmi támogatásban részesül, a gyermek szükségleteinek kielégítése korlátozott valamilyen mértékben, de fejlődése nem veszélyeztetett, valamint a szülők iskolai végzettsége nem haladja meg a nyolc osztályt. Veszélyeztetett: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Az óvodavezető gyermekvédelmi feladatai Kapcsolattartás az óvodapedagógusokkal,, szakszolgálati intézményekkel, Gyermekjóléti Szolgálattal, Családok Átmeneti Otthonával, Pedagógiai Szakszolgálattal, Szakértői Bizottsággal, Helyi Önkormányzattal, Roma Kisebbségi Önkormányzattal. A gyermekvédelmi feladatokkal megbízott óvodapedagógus munkájának segítése A felvételek biztosítása, jelzőrendszer kiépítése, esetmegbeszélésen való részvétel, családlátogatás Az óvó-védő, baleset megelőzési intézkedések rögzítése a házirendben A szülőkkel való kapcsolattartás, a családok segítése, tájékoztatása A gyermekvédelmi feladatok összehangolása az óvodapedagógusok között Gyermekétkeztetés ellenőrzése Óvodakötelezettség teljesülésének segítése A gyermekek adatainak védelme Nyilvántartás vezetése 158

159 Jegyzői igazolások beszerzése a HHH gyermekek esetében Szülői nyilatkozatok beszerzése Az ingyenes gyermekétkeztetés biztosítása, ellenőrzése, a gyermekvédelmi határozatokkal rendelkező családok esetében Gyermekvédelmi határozatok beszerzése, nyilvántartása Az óvodapedagógusok általános gyermekvédelmi feladatai A gyermek viselkedésében, testi tüneteiben történő változások, fejlődési rendellenességek először, mint tünet észrevétele. A tünetek mögött meghúzódó okok megkeresése, azok bizalmas kezelése. A gyermekek szociális helyzetének figyelemmel kísérése. Elősegíteni a veszélyeztetett, a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, folyamatos óvodába járását A gyermeki személyiség megismerése, a családi háttér feltárása, a társas kapcsolatok elemzése. A kapott információk birtokában a gyermek közösségi életének megszervezése, hátrányok kompenzálása. Családlátogatás, a családlátogatások alkalmával, a gyermekkel felmerült nevelési problémák megbeszélése, segítése. Az egyéni bánásmód, a tapintatos irányítás és a családi nevelés erősítésével. Nagyobb érzelmi biztonság és mentális támogatás nyújtása a hátrányos helyzetű családok számára. Halmozottan hátrányos gyermekek érdekképviselete, a családok támogatása. A krízishelyzetek megoldására családok számára segítséget nyújt, a megoldás keresésére a szakszolgáltató intézményeket is bevonja szükség esetén. Rászoruló gyermek szüleit tájékoztatjuk a lehetőségekről. A gyermeki jogok biztosítása intézményen belül, szükség esetén óvó-védő intézkedésekre javaslattétel. Prevenció minden gyermekre történő kiterjesztése. A HHH gyermekek integrált nevelése. Esélyegyenlőség megteremtése. Felzárkóztatás megtervezése egyéni fejlesztési tervek alapján Nyilvántartó lapok folyamatos vezetése veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekekről. Az óvoda, mint elsődleges észlelő rendszer a gyermek viselkedésében történő változásokat azonnal érzékeli. Az újonnan érkező gyermekek zökkenőmentes beilleszkedése, befogadása a csoportba Legfontosabb feladatunk a prevenció, mellyel a súlyosabb következményeket igyekszünk kivédeni. Ilyenek például: 159

160 Viselkedészavar Mentálhigiénés problémák Teljesítményzavar A gyermekvédelmi munka valamennyi óvodapedagógus feladatkörébe beletartozik, feladatunk a családok életének megismerése (titoktartási kötelezettség mellett). A gyermekvédelmi felelős feladata A házon belüli gyermekvédelmi tevékenység irányítása, koordinálása Adott esetben az információáramlás biztosításával kapcsolatrendszer működtetése, a feladatok és eredmények adminisztrálása. A HH és HHH, valamint a veszélyeztetett gyermekek nyilvántartásba vétele Tájékoztatja a szülőket, hogy problémáikkal óvodán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel, szükség szerint kapcsolatba lép a Gyermekjóléti Szolgálattal Gyermekvédelmi helyzet évenkénti felmérése A gyermekvédelmi adatlapok folyamatos vezetése Elősegíteni a veszélyeztetett, a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, folyamatos óvodába járását Gyermekvédelmi határozatok nyilvántartása Jegyzői igazolások beszerzése a HHH gyermekek esetében Egyéb feladatai: Az óvodapedagógusok a nevelési év elején jelzik a gyermekvédelmi gondozásra szoruló gyermekek számát, ezek nyilvántartását, folyamatos korrekcióját vezeti. A gyermekvédelmi felelős folyamatosan beszámol a vezetőnek az ilyen irányú tevékenységéről. Év végén összesítő jelentést készít az óvodavezető részére.. Minden évben legalább egyszer beszámolói kötelezettsége van a nevelőtestület, ill. a Fenntartó és Gyermekvédelmi Intézmény számára. Minden dolgozó kötelessége a jelzőrendszer működtetése, a gyermeki jogok tiszteletben tartása. Az intézményben folyó gyermek és családvédelmi munkáért az intézményvezető a felelős. (beszámolói, jelentési kötelezettség terheli). 160

161 16.A gyermekek esélyegyenlőségét és a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek esélyteremtés (IPR alapú program) Az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása akkor valósulhat meg, ha minden gyermek számára biztosítottá válik az emberi méltósághoz való jog. Alapvető feladatunk, hogy minden gyermek hozzájusson minden olyan szolgáltatáshoz, amely biztosítja személyiségük kibontakoztatásának lehetőségét. Óvodánkban a gyermeket vagy hozzátartozóját nem érheti hátrányos megkülönböztetés, származása, vagyoni helyzete, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai nézete miatt. Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a gyermeki jogok gyakorlása révén, a neveléssel összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során a tehetséges és a képességeihez képest rosszul teljesítő gyermek részére nyújtott segítség alkalmainál, a csoportok kialakítása során, a nemzetiségi nevelés során. Célunk Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.évi CXXV. törvény szellemében a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének növelése, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése, szegregációmentesség megvalósítása oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, minőségi neveléshez való hozzáférésének és integrációjának biztosítása, a hátrányok csökkentése, egyéni szükségleteknek megfelelő speciális fejlesztése, az iskolai életmódra és az életpálya-építésre való felkészítés Feladatunk Minden gyermek feltétel nélküli elfogadása, személyiségük, képességük, tehetségük kibontakoztatása A hátránnyal küzdő gyermek számára speciális személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programok szervezése A gyermek korai problémáinak felismerése, diagnosztizálása 161

162 A Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek segítése A nemzetiségi, roma származású, és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrációjának megoldása óvodai nevelésünk kiemelt feladata. Olyan tevékenységrendszert, szervezeti kereteket, módszereket alkalmazunk, működtetünk, mely valamennyi hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű roma származású és kiemelt figyelmet igénylő gyermek esélyegyenlőségét szolgálja. El kell érnünk, hogy a kisgyermekek képességkibontakoztatása, értékeinek köre, esélyeik lehetősége növekedjék. Ez a fejlesztő program minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épül, figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előremozdításáról szóló törvényt. A Helyi Óvodai Integrációs Program jellemzői: o gyermekközpontú és családorientált szemlélet o az óvodán belüli szegregációmentesség o az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése o az óvoda szolgáltatásaihoz való hozzáférési esélyegyenlőség o a minőségi neveléshez való egyenlő hozzáférhetőség biztosítása o partnerközpontú működés továbberősítése o az óvoda-iskola közötti szakmai párbeszéd megvalósulása a szakmai ismeretek folyamatos bővítése, újítása o Az integrációs programunk tartalma kiterjed az óvodai nevelés mindazon területeire, amelyek jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése érdekében. o A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében integrációs programunk tartalmi elemeit tudatosan és mérhető eredményességgel állítjuk a nevelés folyamatába. Az integrációs programunk tartalma kiterjed az óvodai nevelés mindazon területeire, amelyek jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítése érdekében. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében integrációs programunk tartalmi elemeit tudatosan és mérhető eredményességgel állítjuk a nevelés folyamatába. Tartalmi elemek: o Szervezési feladatok o Nevelőtestület együttműködése o Pedagógiai munka kiemelt területei o Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka 162

163 o Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen a gyermekjóléti, családsegítő szolgálat, védőnői hálózat, szakmai szolgáltatók, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, civil szervezetek o Óvoda-iskola átmenet támogatása o Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés Szervezési feladatok A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása Beóvodázási program készítése Komplex állapotfelmérés, teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása Családok felkutatása, megkeresése, kapcsolat a családdal Nyitott programok a leendő óvodásoknak Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, védőnővel, kisebbségi önkormányzattal Az integrációt elősegítő csoportalakítás A gyermek arányos elosztásának figyelemmel kísérése, a nyilatkozók számának függvényében Minden 3 éves gyermek és indokolt esetben a két és féléves gyermekek felvételének biztosítása Az igazolatlan hiányzások minimalizálása A napi nyilvántartásban az igazolások nyomon követése A jelzőrendszer hatékony működtetése A szülők bevonása napi kapcsolat kialakítása Fogadóórán, egyéni beszélgetés alkalmával a meggyőzés módszerének és szenzitív kommunikáció alkalmazása A szülők munkába állását lehetővé tevő nyitva tartás kialakítása A nyári nyitva tartás megszervezése a szünidőben biztosított mindennapi étkeztetéssel igény felmérése A szülők munkaidejéhez igazított programszervezés (ünnepélyek) Nevelőtestület együttműködése Problémamegoldó fórumok, esetmegbeszélések Hospitálások óvodán belül, egymás foglalkozásainak látogatása, házi bemutatók Rendszeres szakmai együttműködés a fejlesztő csoportok között 163

164 Részvétel olyan továbbképzéseken és szakmai napokon, amely az IPR munka hatékonyabb elvégzését segíti Együttműködés a gyermekvédelem, a családvédelem, a szociális gondoskodás és az egészségügyi ellátórendszer szakembereivel Pedagógiai munka kiemelt területei Az óvodai fejlesztőprogramban hangsúlyosabbá válnak az alábbiak: Az óvodába lépés Az óvodai előjegyzés során elsőbbséget élveznek a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, az óvodaköteles gyerekek. A szülők önkéntes nyilatkozata alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatás megléte esetén nyilvántartásba kerülnek a gyerekek, mely titkos: elkészül a csoportonkénti analitika. Minden gyermekről elkészül a bemeneti mérés, mely tartalmazza a gyermekről készült anamnézist, DIFER mérés, megfigyelésre épülő képességfelmérést. Óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés, anamnézis elkészítése a HHH gyermekek teljes körében Beilleszkedési adatlapok elkészítése a HHH gyermekek befogadási folyamatának értékeléséről A HHH gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követő fejlődési ívek vezetése A HHH gyermekek differenciált egyéni fejlesztése, az egyénre szabott személyiségfejlesztő tevékenységrendszer alkalmazása Helyi Óvodai Nevelési Programunk tevékenységrendszerének megvalósítása, melyben fő hangsúlyt kap a mintaadó óvodai környezet, a HHH gyermekek élményhez juttatása, a tárgyi és humán erőforrás folyamatos fejlesztése Kommunikációs, anyanyelvi nevelés Egyre több kisgyermek kerül úgy óvodába, hogy nem beszél, vagy csak szavakkal kommunikál, illetve beszédhibával küzd. Mindez akadályozza megértését, kapcsolatkiépítését. Az anyanyelvi nevelés feladatainak megvalósítása, a HHH gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének, beszédértésének, beszédészlelésének folyamatos fejlesztés A kontaktusteremtés, a kommunikációs önkifejezés eszközeinek fejlesztése Aktív szókincs növelése, nyelvi kifejezőkészség alakítása, Beszédértés, beszédészlelés fejlődések elősegítése Formái: beszélgető kör, báb-, drámajáték, nyelvi játékok, DIFER mérés Szakember bevonása a fejlesztésbe 164

165 Érzelmi nevelés, szocializáció Célunk: A gyerekek jó közérzetének kialakítása, amely növeli a biztonságérzetet, nyitottabbá teszi a gyerekeket társai felé, és a szeretett felnőtt mintájának követésére ösztönzi őket. Az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés. Feladataink: A szocializáció összetett folyamat, amelyben a gyermekek sokféle tapasztalatot szereznek. A fejlődést támogató óvodapedagógus átgondolt, a gyermekekre figyelő nevelő munkájával befolyásolja a folyamatot. A gyermekek között jelentős eltérések vannak a szociabilitást, az együttműködés szokásait, az alapvető magatartásmódokat tekintve. Ezek a különbségek részben az egyéni jellemzők, másrészt a családi nevelés hatására alakulnak ki. A tevékenységrendszer az alapja a fős óvodai csoportban a gyermekek kis létszámú mikroközösségei létrejöttének, amelyek ideális teret jelentenek a jó közérzet, a személyes kapcsolatok és az elmélyült tevékenységek kialakulásához. A szocializáció szempontjából a szabad játéktevékenységnek van a legnagyobb jelentősége. A közösségi szabályok megalkotásában és közvetítésében indirekt módon vezérlő szerepet tölt be az óvodapedagógus, lehetővé téve a folyamatban a gyermekek aktív közreműködését. Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció támogatásában: a gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása (a magányos gyermekek felé páros kapcsolat erősítése); a közös élmények forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok körének bővítésével; a gyermekek elképzelései és döntései alapján a szülők bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása és ápolása; a viselkedéskultúra megalapozása a közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában a gyermekek aktivizálása, egyezkedésekkel, kompromisszumokkal; a mikrocsoportos tevékenységek körének bővítése a felajánlott, szervezett keretekben; a társas szabályjátékok levezetése; a hazához, tájhoz, kultúrához kötődés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés; a gyermekélet tájjellegű hagyományainak ápolása a családok, idősebb generációk bevonásával; 165

166 a gyermekek személyes vonatkozású ünnepeinek közös szervezése az óvodában (csoporttársak és az óvodapedagógus részvételével); a gyermekeket érintő pozitív családi események alkalmankénti számbavétele; a jeles napok, ünnepeink, a nemzeti ünnep hagyományainak megteremtése az óvodai életben; a tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése: az együttérzés, az önzetlenség formálása, a tolerancia, a mások érdekeinek figyelembevételére nevelés; a konfliktusok megbeszélésének és rendezésének bemutatása indirekt formában, demokratikus légkörben; ösztönzés a megkezdett tevékenység befejezésére; a gyermekek által vállalt feladatokban az akadályok leküzdésére való motiválás; az elképzeléseket, a közös terveket összehangoló stratégiában a játszótársként, alkalmanként bekapcsolódó óvodapedagógus személyes mintaadása; a gyermekek pozitív értékelése, az egyéni igényekhez, szükségletekhez és fejlettséghez igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal( mosolyfüzet) A befogadás elősegítése: nevelési tervbe befogadási terv készítése; a gyermek ajándék nyaklánc jelet kapnak; a szülő dönti el, anyás beszoktatást választja-e, vagy sem; a kisgyermek személyes tárgyait behozhatja az óvodába; a befogadás egyéni ütemhez igazítása. Egészséges életmódra nevelés Célunk: Biztosítjuk az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak alakítását, a szükségletek és mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését és az esetleges hátrányok korrekcióját. Egészségtudat kialakítása, egészséges táplálkozás alakítása. Rendszeres napi tevékenységek végzésével, egészséges táplálkozási szokások kialakításával, a helyes testápolási és öltözködési szokások fokozott kialakításával, a helyes egészségtudatuk formálása. A HHH gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges óvodai tárgyi és személyi feltételrendszer biztosítása. 166

167 Napirend, heti rend: rendszerességre szoktatás, az egészséges napi ritmus kialakítása a napi és heti tevékenységek végzése során, kiemelten a HHH gyermekek esetében. Az óvoda biztosítja a textíliákat (ágynemű, törülköző, stb.), illetve azok tisztán tartásáról is gondoskodik. A helyi nevelési programunkban is nagyobb hangsúlyt kapott a mozgás, a mindennapi testnevelés, a heti 2 kötelező testnevelés foglalkozás mellett. Várható eredmény: a gyermekekben kialakult a megfelelő egészségtudatos szokásrendszer, egészséges életmód, a testi és lelki egészségvédelem. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése Minden műveltségtartalomba, tevékenységbe beépítésre kerül a különbözőség, az eltérő bőrszín, kultúra, hagyomány elemek, szokások megismerése. Multikulturális tartalmak megjelenítése a tapasztalatszerzésben. A roma kultúra és nemzetiségi hagyományápolás magyar nyelven és igény szerint cigány nyelven a tevékenységrendszerbe, szervezeti keretbe építve. Kiemelt területek: Egészséges életmódra nevelés Anyanyelvi nevelés (kommunikáció, kifejezés kultúra, beszédértés, beszédkészség) Hagyomány és kultúra elemek, eszközök megismerése, alkalmazása Családbevonás az óvodai életbe (minta, modellnyújtás, bizalom kiépítése, pedagógiai módszerek átadása) Multikulturális tartalmak programtervben feldolgozva: Interkulturális nevelés: a teljes intézményi rendszert érintő, az egész pedagógiai programot átható, a nemzetiség nyelvének, kultúrájának, hagyományainak beépítése a nevelési folyamatokba. Minden egyes projektbe beépítésre kerül. Várható eredmény: egymás előítélet mentes elfogadása, tisztelete. A gyermekek szokás-, szabály-; illemrendszerébe beépül a környezetvédelem, a magyar táj és természetvédelem. Korszerű óvodapedagógiai módszerek, egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása: az óvoda képes a különböző szociális háttérrel és különböző, eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására, együttnevelésére, egyéni, differenciált fejlesztésére. 167

168 A családokkal való kapcsolattartás során alkalmazzuk a korszerű partneri együttműködés módszereit A gyerekek nevelése, fejlesztése egyéni fejlődési ütemére tekintettel a differenciálás sajátos rendszerében történik. Az individualizációs nevelés, fejlesztés olyan megközelítés, ami a gyerekek egyéni különbségeire épít. Feladatok: A gyermekek személyiségének megismerése Erősségek, hátrányok számbavétele, egyéni fejlesztés elvének érvényesítése /képességek, részképességek/ elemzése Személyes kontaktus teremtése Az egyén testi-lelki szükségleteinek figyelembe vétele A gyerekre vonatkozó információk bizalmas kezelése A felajánlott tevékenységek szervezeti keretei: választható /egy időben többféle tevékenység/ spontán tevékenység irányított szervezett tevékenység A tevékenység időtartamát a választott tevékenység esetében nem szabad meghatározni. A gyermek a tevékenységet az óvodapedagógus átgondolt felajánlása alapján saját döntésének megfelelően egyénileg vagy mikrocsoportban végzik. Az élettani jellemzők, az egyéni fejlettség, a tevékenység jellege befolyásolják a forrásokat. A választott tevékenység differenciáltan szervezhető. Egyéni fejlődési napló Célunk: Minden egyes gyerek személyiségének, egyéni fejlődésének rendszeres, folyamatos megfigyelése, nyomon követése azonos mérők alkalmazása mellett. Feladat: Az egységes mérőeszköz alkalmazása mellett a gyermek egyéni fejlettségi szintjének rögzítése az eljárásrend előírásai szerint. 168

169 Felülvizsgálat évenkénti elvégzése Új mérési technikák, megfigyelési módszerek megismerése, kipróbálása, beépítése a rendszerbe a gyermek minél jobb megismerése céljából. Várható eredmények: az óvodai nevelőmunka eredményeként a különböző szociokulturális háttérrel és különböző fejlettséggel rendelkező gyerekek befogadása, együttműködése valósul meg egyéni, differenciált, képességszintre épülő fejlesztése mellett (megfigyelés, mérés, nyomon követés). Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Együttműködési megállapodás alapján, a törvényi kötelezettségen túl (jelzőrendszer működtetése, esetmegbeszélések, közös családlátogatások, kerekasztal beszélgetések) rendszeres, napi kapcsolat van a szolgálat családgondozóival, akik figyelemmel kísérik a gyermekek állapotát, hiányzását, a szülők együttműködését, a családok működőképességét. Cél: Azonnali intézkedés a gyermeket, családot ért probléma megoldására. Minden kisgyermek rendszeresen járjon óvodába, a szülők meggyőzése, bizalmi kapcsolat kiépítése. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás szervezése / a szülők számára az kialakított közös programok./ A védőnői hálózat segítségével azonos a védőnői körzet a be-óvodázási körzettel - óvodai beíratásának támogatása, korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás. A HHH gyermekek pontos naprakész nyilvántartása, jegyzői határozatok, valamint a szülői nyilatkozatok alapján Gyermekjóléti szolgáltatások által a HHH gyermekek szociális hátrányaiból eredő lemaradások csökkentése /ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kirándulások szervezése/ Gyermekvédelmi határozatok alapján, gyermekvédelmi adatlapok elkészítése, folyamatos, naprakész vezetése A HHH gyermekek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség estén szakorvosi fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia vizsgálatának kezdeményezése Folyamatos kapcsolattartás a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, a HHH gyermekek segítésének érdekében Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás biztosítása a HHH gyermekek családjainak 169

170 A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés, egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége miatt Szülők támogatása, erőforrásainak feltárása, be-óvodázás segítése, hiányzások Együttműködések kialakítása és működtetése az óvodán kívüli szervezetekkel Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat: minimalizálásának segítése A családok szociális, mentális támogatásának segítése, folyamatos információ a szociális támogatási lehetőségekről, családok és szakszolgáltató intézmény közötti közvetítés. Szülők erőforrásainak feltárása (kreatív tevékenység, szociális ellátó rendszerrel való kapcsolattartás.) Védőnői hálózat A gyermekek óvodai beíratásának támogatása, jelzőrendszer működtetése, esetmegbeszélés. Szülői értekezleten részvétel, egyéni tanácsadás. A HHH gyermekek korai képességgondozásával kapcsolatos tanácsadás, szűrővizsgálatok elvégzése Családlátogatás. Gyermekorvos: A HHH gyermekek óvodai beíratásának támogatása. Az óvodai hiányzások minimalizálásának támogatása. Egészségügyi tanácsadás, szűrővizsgálatok elvégzése Fogorvos: Óvodai fogászati szűrővizsgálatok elvégzése Szakmai szolgáltatók A pedagógusok arra törekszenek, hogy a mérések alapján, a gyermekek megismerését követően a sok részképesség hiánnyal, zavarral küzdő kisgyermek szakember elé kerüljön. 170

171 Ezért már minden kisgyermek eljut a Pedagógiai Szakszolgálathoz, ahol csoportos, vagy egyéni fejlesztésen vesznek részt, vagy a Szakértői Bizottság által kijelölt feladatok szerint, helyszíni vizsgálatokkal segítik a gyermekek fejlesztését. Minden évben január 31-ig az általunk addig készült mérési eredményekkel, véleményekkel (család, gyermekorvos, tesztek) együtt kérjük a gyermekek vizsgálatát. Majd ezután történik a Szakértői Bizottság felülvizsgálata az iskolai beíratásig. Év közben közös képzéseken veszünk részt, esetmegbeszélés történik a szolgálat szakembereivel, rendszeres, folyamatos a szakmai együttműködés. Roma Nemzetiségi Önkormányzat A Roma Nemzetiségi Önkormányzattal az óvodavezető tart fenn folyamatos, rendszeres kapcsolatot. Szakmai együttműködés céljait, feladatait az együttműködési megállapodás rögzíti. Elsősorban a településrészen résztvevő szervezetekkel vesszük fel és ápoljuk a kapcsolatot. A HHH gyermekek óvodai beíratásának támogatása. Az óvodai hiányzások minimalizálása. Az óvodában szervezett rendezvények megrendezésének támogatása Civil szervezetek A civil szervezetek segítése a családok működőképességének megtartásához is szükséges, ezért az egyéb karitatív szervezetekkel is tartjuk a kapcsolatot. A HHH gyermekek óvodai beíratásának támogatása, Az óvodai hiányzások minimalizálása, Az óvodában szervezett rendezvények megrendezésének támogatása Óvoda-iskola átmenet támogatása Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka: a tanulási képességek megalapozásával, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzésével, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakításával a kudarcmentes iskolakezdés biztosítása. Az elvégzett év eleji felmérések alapján, egyéni differenciált fejlesztési tervek kidolgozása, tanuláshoz szükséges részképességek fejlesztése kiemelten a HHH gyermekek esetében 171

172 Év eleji logopédiai felmérés alapján, logopédiai foglalkozás biztosítása az arra rászoruló gyermekek esetében Iskolaválasztás támogatása: a HHH gyermekek kudarcmentes iskolakezdésének érdekében a gyermekek számára biztosítjuk a lehetőséget arra, hogy megismerkedjenek a leendő első osztályos tanító nénivel és közös programok szervezésével, ismerkedhessenek az iskolai élettel. A HHH gyermekek szüleinek előnyben részesítésével, családlátogatás alkalmával egybekötött, szabad iskolaválasztási tanácsadás biztosítása. Az érintett iskolával közös óvoda-iskola átmenetet segítő program kidolgozása: közös szakmai megbeszélések, programok, óvoda-iskola- látogatások, esetmegbeszélések. Az iskolaérettség megállapításához szükséges, iskolai beíratást megelőző DIFER mérések elvégzése, az eredmények átadása az iskolának A gyermekorvosi iskolaérettségi szűrővizsgálatok elvégzésének biztosítása, kiemelten a HHH gyermekekre való tekintettel. A beiskolázás esetében az a célunk, hogy minél több HHH gyermek kerüljön normál tantervű osztályba és kudarcmentesen integrált iskolai környezetben kezdje meg általános iskolai tanulmányait. A gyermekek fejlődésének után-követése legalább az általános iskola első évében, személyes beszélgetések során az első osztályos tanító nénivel. Várt eredmények: a tanköteles gyermekek vágynak az iskolába, bizalommal fordulnak a leendő tanító nénijükhöz, rövid időn belül megismerik majd és elfogadják az iskolai szokás, szabályrendet mely a gyermekekhez igazított folyamatos, rendszeres kapcsolattartás a partnerek között. A gyermek fejlődésének nyomon követése Az általános iskolákból az első évben információ gyűjtése a gyermekek haladásáról, méréseik eredményeikről. Bemutató órákon volt óvodásaink meglátogatása. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel A gyermekek egyénre szabott befogadásának biztosítása 172

173 A HHH gyermekek szüleinek folyamatos tájékoztatása a gyermek fejlődéséről, egyéni fejlesztési terveinek megbeszélése, munkáinak bemutatása, elemzése Szülői értekezlet: a szülők tájékoztatása a gyermekek óvodai életéről, tevékenységeiről, programjairól Fogadóóra: a szülők tájékoztatása a gyermek fejlődéséről és az elvégzett iskolaérettségi vizsgálatokról Családlátogatások: a család szokásainak, értékrendjének megismerése, a gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, tanácsadás, a család erőforrásainak feltárása, kiemelten a HHH gyermekek esetében Szülői közösségek kialakítása és működtetése az óvodában, rendszeres bevonásuk a programok, rendezvények megvalósításában Partnerközpontú működés, szülői vélemények tiszteletben tartása, igényeinek kiszolgálása Ünnepek, rendezvények, események A helyi nevelési program szerinti rendezvényeink, eseményeink megszervezésénél fontos a szülők bevonása, véleményük, igényük, elvárásuk megismerése. (Őszi, Téli-Tavaszi- kreatív napok, Mikulás, Karácsony, Anyák napja, Gyermeknap,, Ballagás, stb.). A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A gyermekek szociális háttere igen szélsőséges képet mutat. Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg csonka családokét. Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek célja A hátrányos és a halmozottan hátrányos gyermekek érdekében tett intézkedésekkel, gyermekközpontúsággal, családorientált szemlélettel, az együttműködések elősegítésével az esélyteremtés növelése, valamint a gyermekek komplex személyiségfejlődésében bekövetkezett pozitív változások elősegítése. 173

174 A szociális hátrányok enyhítését segítő nevelési feladatok A gyermek és körülményeinek megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése A szociális hátrányok kompenzálása, eredményes felzárkóztatás elősegítése egyéni differenciált fejlesztéssel A tolerancia, a segítőkészség kialakítása a gyermekben, a különbözőség elfogadására nevelés Kulturális rendezvények, események csoportos látogatása Szülők számára fórum, tanácsadás, ismeretterjesztő előadások szervezése védőnővel, gyermekorvossal A családokkal közös programok szervezése Szülői értekezleten, fogadó órán felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről Aktív kapcsolat tartása a szociális ellátórendszerrel, a jelzőrendszer hatékony működtetése Lehetőség teremtése a gyermekjóléti szolgálat igénybevételére A gyermekek rendszeres óvodába járásának figyelemmel kísérése, az igazolatlan hiányzások minimalizálása Folyamatos kapcsolattartás a városi önkormányzat képviselőtestületének tagjaival, a szociálisan rászoruló gyermekek támogatásához a segítségük igénybevétele 17. Ünnepek, hagyományok Óvodai ünnepeink lényegét a hosszas készülődés, a ráhangolódás adja. Ennek egy-egy eleme csoportonként a szülőkkel való megbeszélés szerint lehet más és más, ez is mutathatja a csoportok önálló arculatát. Óvodánkban a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján a sajátos arculathoz kapcsolódva szervezzük az ünnepeket, jeles napokat. Fontosnak tartjuk, hogy az ünnepek különleges örömforrást biztosítsanak a gyermekek számára, segítsék elő a szülőföld, az itt élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulják ezek szeretetét, védelmét. Az ünnepek megszervezésének alapelvei: az ünnep jelentsen különleges élményt a gyermekek számára az ünnep hangulatát külső megjelenésben (ünnepi ruházat, díszítés, tevékenységek,) is erősítsük kapjon kiemelt hangsúlyt az ünnepi készülődés, ráhangolódás során a gyermekekkel való közös tevékenység 174

175 tartalmában igényes, a gyermekek életkori sajátosságait figyelembevevő műsorokkal gazdagodjon az ünnepi program vonjuk be a szülőket is az ünnepek előkészítésébe, megvalósításába Szervezett programjaink: Őszi kreatív nap Szüreti mulatság Tök jó nap Csellengő Csütörtök- multikulturális projekt nap Mikulás-várás, Mikulás-torna Télköszöntő kreatív nap Karácsony hosszú adventi készülődéssel, ajándékkészítéssel, mézeskalácssütéssel, meghitt, családias hangulattal, műsorral egybekötött közös karácsonnyal Bolondozós farsangbúcsúztató Március 15. huszáros, toborzós játékokkal Húsvéti tojásfestés, kalácssütés, ajándékkeresés- tojáskereső verseny Anyák napi készülődés, anyák napi műsor Májusban közös kirándulás az öt óvodai csoport részvételével Gyermeknap örömteli, humoros együttlét a szülőkkel Ballagás a nagy csoportos gyermekek búcsúja az óvodától Családi nap- Kincskereső nap Főzőcske- a helyi Civilek a lakóhelyért Egyesület bevonásával Csoportonként az adott napon ünnepeljük a gyermekek születésnapját, névnapját Fontosnak tartjuk a gyermekek életkorának megfelelő helyi hagyományok ápolását. 18. Tervezés- mérés - értékelés Intézményünkben a tervezés a működés minden területére kiterjed: a pedagógiai tevékenységekre, tanügyigazgatásra, munkáltatásra és gazdálkodásra. A tervezés célja: a tervezési feladatok meghatározásával és szabályozásával az intézményünkben, mint szervezetben a munkánk kiszámítható, egymásra épülő és ellenőrizhető tevékenységekkel valósul meg. A minőségi működés egészében a PDCA-elv érvényesül. Megtervezzük (Plan), hogy mit szándékozunk csinálni, leírjuk, hogyan akarjuk a cél elérését megvalósítani. 175

176 Megvalósítás (Do) a leírtak szerint. Az alkalmazotti kört tájékoztatjuk, hogy a tervek szerint végezhessük munkánkat. Ellenőrizzük (Check) amit csináltunk, mérjük, értékeljük az elvégzett munkát és ezt dokumentáljuk. Korrekció (Acl) ha jó, ahogy csináljuk, akkor így folytatjuk, ha nem, keressük a hiba okait, javítjuk, korrekciót végzünk. A tudatos pedagógiai munka elengedhetetlen feltétele a tervezés. Évek óta próbáljuk alakítani tervező munkánkat, hogy lehetőséget adjon a spontán adódó nevelési helyzetek kihasználására, a gyermeki érdeklődés, kezdeményezés figyelembevételére, ugyanakkor biztosítsa az óvodapedagógusok számára a tervszerű felkészülést, az átgondolt, eredményes fejlesztés érdekében. Ugyanakkor próbálunk lépést tartani az életpályamodellben megkövetelt minősítési rendszer feltételeinek való megfelelésben. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatosan: Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését a következő dokumentumok szolgálják: Csoportnapló A nevelőmunka tervezése, dokumentálása az általunk készített csoportnaplóban történik, amely a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet értelmében a kötelező elemeken kívül tartalmazza még a befogadási tervet, a befogadás tapasztalatait, értékelését, a balesetek megelőzésére tett intézkedéseket. A csoportnaplóba a gyermek sajátos nevelési igényére, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségére, tartós gyógykezelésére vonatkozó, továbbá a gyermek speciális köznevelési ellátásához elengedhetetlenül szükséges szakértői vélemények, fejlesztési és rehabilitációs tervek, pedagógiai vélemények, feljegyzések, szakorvosi és iskolaorvosi diagnózisok tüntetendők fel [Műkr (4) bek.]. Óvodapedagógusaink egy hetes váltásban dolgoznak. Az éves tervekből lebontva tematikus terv készül, melynek időtartama lehet egy, két vagy több hét is, attól függően, hogy az adott témakör feldolgozása mennyi időt vesz igénybe. Az adott időtartamot a csoportban dolgozó óvodapedagógusok a saját csoportprofiljuk alapján döntik el.a tematikus terv tartalmazza az egyes tevékenységek, műveltségtartalmak anyagát, a hozzá kapcsolódó célokat, differenciált fejlesztési feladatokat, módszereket, eszközöket, képességfejlesztési feladatokat. A reflexióban rögzítjük a szervezett megfigyeléseket, a tematikus terv során megvalósult célokat, feladatokat, értékeljük saját módszereinket, esetleges hibáinkat és a gyermekek teljesítményét, képességeik fejlődését. Az értékelések a célokra épülnek, azok megvalósítását tükrözik, majd erre építve tervezzük a következő ciklust. A nevelési tervet az óvodapedagógusok saját döntés alapján negyedévre, félévre vagy egész évre írják, és értékelik. Az éves terv a tematikus tervek a csoportnapló összefűzött részéhez tartoznak. A cél és feladatrendszer ismeretében az óvodapedagógus dönt arról, hogy a tematikus tervben mennyi hétre 176

177 tervez. A tematikus tervek és a tevékenységek tervezését egy dokumentumban szerepeltetjük a csoportnaplóban az átláthatóság miatt. A nevelőmunka tervezésénél az óvodapedagógus dönt arról, hogy éves, féléves, vagy negyedéves időszakot tervez. A nevelőmunkát viszont félévente ajánlott értékelni. A tevékenységek tervezésénél, a tanulási képességek fejlesztése, három differenciálási szinten jelenik meg.. A tematikus és tevékenységi terv tartalmazza az anyanyelvi nevelés feladatait is, hisz programunkban az anyanyelvi nevelés prioritást élvez. Az óvodapedagógus reflexiói tartalmazzák az adott csoportra vonatkozó feljegyzéseket, reflektálásokat a megvalósult pedagógiai folyamatokról, nevelőmunkáról, a csoportprofilról, az aktualitásokról, eseményekről. A Csoportok életének ritmusát az évszakok, bennük a hétköznapok és jeles napok váltakozásai adják Az óvodapedagógusok az óvodai élet tevékenységeinek tervezésénél figyelembe veszik és használják a legújabb szakmódszertani ajánlásokat, ötleteket, tematikusterveket, anyaggyűjtéseket témák szerint. Ezek a gyűjtések szakkönyvek formájában minden óvodai csoport részére rendelkezésre állnak. A csoportnapló tartalma: 11. Az óvodai csoport neve 12. A csoportban dolgozók neve (óvodapedagógus, dajka) 13. Személyi változások a csoportban 14. A gyermekek névsora, jele, OM azonosítója 15. A gyermekcsoport összetétele 16. A gyermekek életkor szerinti eloszlása 17. A nevelési évben tankötelessé váló gyermekek adatai 18. Születésnapok a csoportban 19. Heti rend 20. Napirend 11.Nevelőmunka tervezése, nevelési feladatok (a tervezés időtartama szabadon választható, éves- félévesnegyedéves tervezés) 12.Nevelési időszak értékelése (az értékelés időtartama féléves és éves értékelés) 13. Balesetvédelmi feladatok I-II-III-IV. időszak 14. Szervezési feladatok I-II-III-IV. időszak 15. Befogadási, visszafogadási terv 16. Befogadás, visszafogadás tapasztalatai 17 A fejlődést elősegítő tevékenységi formák (tartalma témák szerint meghatározva) 18. Feljegyzés a csoport életéről (reflexió) 177

178 19. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek a csoportban 20. Gyermekvédelmi feladatok 21. A szülőkkel való kapcsolattartás 22. Családlátogatás 23. Tervezett programok I., II., III., IV. időszak 24. Feljegyzések a megtartott szülői értekezletekről 25. Hivatalos látogatás a csoportban 26. Együttműködés a védőnővel 27. Együttműködés a szakmai és szakszolgálatokkal 28. Szülői beleegyező nyilatkozatok (fénykép, filmfelvétel) 29. Eseménynaptár( vezetése nem kötelező) 30.Éves tematikus terv, éves terv- anyaggyűjtés ( Az óvodai csoportok számára biztosított módszertani, szakkönyvek,ajánlások, segédanyagok,ötletek, gyűjtések,tartalmazzák a csoportnapló mellékleteként)) A csoportnapló, mint dokumentum, nincs oldalszámozva kitöltése során a sorrend /idő/ nyomon követhető. Bekötésre /spirálozásra/ nem kerül, kitöltése laponként történik. Az óvónői módszertani szabadságot meghagyva, kitöltése /vezetése/, történhet géppel vagy kézzel. Csatos könyvbe /lefűzhető dossziéba/ lehet elhelyezni a kitöltött dokumentációt úgy, hogy abban bármikor nyomon lehessen követni a csoport életében történt eseményeket a pedagógiai programmal szinkronban. Felvételi és mulasztási napló A felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és vezetésére szolgál. Tartalmazza a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet által meghatározott adatokat. Különösen figyelünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek esetén a megjegyzés rovatban fel legyen tüntetve a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság neve, címe, a szakvélemény kiállításának időpontja és száma, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontja.a gyermekeket a felvétel sorrendjében lehet a naplóba beírni. A gyermeket akkor lehet a felvételi és 178

179 mulasztási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése megszűnt. Az óvodapedagógusok feladata a napló folyamatos és naprakész vezetése A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció vezetése és szempontjai Az anamnézis és a gyermek fejlődését nyomon követhető dokumentáció, a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát, mely az óvoda kötelező dokumentumai közé tartozik. Az anamnézist az óvodapedagógusok az erre kialakított űrlap alapján, az első óvodai évet megkezdő gyermeknél töltik ki, a szülővel közösen, lehetőség szerint, családlátogatás alkalmával. Ezután az óvodapedagógus megfigyelései következnek a gyermek fejlődésére vonatkozóan, melyet a befogadás tapasztalatai dokumentációban rögzít. Az óvónői megfigyelések a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése. Majd a gyermekek mérése következik, mely magában foglalja a testi, értelmi, szociális képességeket, a DIFER mérőeszközt használjuk. A mérés értékelés célja, hogy előkészítse a pedagógiai tevékenység hatékonyságát azáltal, hogy folyamatosan megfigyeljük a gyermekek fejlődési ütemét, ahhoz igazodva tervezzük a feladatait, juttatjuk a gyermekeket önmagukhoz képest magasabb fejlettségi szintre. Minden gyermekre egyéni fejlesztési tervet készítünk, melyben meghatározzuk a fejlesztés irányát és tartalmát. Folyamatosan, de évente két alkalommal a mérések után tájékoztatjuk a szülőket a gyermek fejlődéséről. A differenciált egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülni kell, kiemelten a hátrányos helyzetű és a tehetséges gyermekek esetében. Minden óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell megsegíteni, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Ehhez elengedhetetlen a fejlődési szakaszok nyomon követése, mérése, értékelése és a további fejlesztési menet meghatározása. Az információk rögzítésére szolgáló dokumentum a fejlődési dosszié, mely a következőket tartalmazza: - anamnézis, - óvónői megfigyelések,befogadás tapasztalatai - fejlettség mérő lapok - egyéni fejlesztési terv Mosolyfüzet: A gyermekek egyéni értékelésének egyik írásbeli formája a mosolyfüzet. A mosolyfüzetbe akkor kerül értékelés, bejegyzés, ha azon a napon a gyermek valamiben ügyes volt. Nemcsak a gyermek képességeinek, hanem viselkedésének, játékban való aktivitásának, munka jellegű tevékenységben, gyűjtőmunkában való részvételnek értékelése is történik a mosolyfüzetbe. A gyermek egyéni fejlődési üteméhez igazított pozitív értékelésre ad alkalmat a füzet, melyben a gyermek egyéni erőfeszítéseit, pozitív változásait értékeljük. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek egyéni értékelése ne csak szóban történjen, hanem a gyermek számára szemléletes, látható legyen. A mosolyfüzetbe nemcsak az óvodapedagógus, hanem a gyermekek véleménye, értékelése alapján is kerülhet pozitív bejegyzés és jutalom matrica. Vannak olyan alkalmak, amikor a gyermekek egymást értékelik és közösen döntik el, hogy az aktuális napon ki érdemli meg a mosolygós arcot, matricát. Így a szociális kompetenciák erősítésében kiemelt jelentősége van a 179

180 mosolyfüzetnek. Az óvoda- család kapcsolatának erősítésére is pozitív hatással van a füzet, hisz több család már otthon is bevezette és alkalmazza a gyermekeik értékelésére. A mosolyfüzet lehetőséget ad azoknak a gyermekeknek is a sikerélmény átéléséhez akiknek valamilyen képességbeli hiányosságuk vagy más egyéb fejlődésbeli rendellenességük van. A pedagógiai munka ellenőrzése A folyamat célja: az intézmény hatékony működésének elősegítése, adatok gyűjtése, a hibák javítása, az eredmények megerősítése, a hatékony módszerek elterjesztése annak érdekében, hogy az intézményben dolgozók munkájának színvonala napról- napra közelítsen a nevelési programban megfogalmazott értékekhez, elvekhez és pedagógiai gyakorlathoz. Az ellenőrzés alapja mindig egyértelműen megfogalmazott testületi vagy vezetői eredetű elvárás, amit az ellenőrzési terv tartalmaz. Az ellenőrzés alapelvei: az óvodapedagógus önállóságának tiszteletben tartása a pozitív folyamatok erősítése a kölcsönös bizalomra építés az önállóság, önértékelés fejlesztése ösztönzés, perspektíva adása humánus megközelítés Az ellenőrzés módszerei: szempontok szerinti csoportlátogatás szóbeli vagy írásbeli beszámoltatás dokumentumok ellenőrzése Az ellenőrzésre jogosultak: óvodavezető óvodavezető helyettes önértékelést támogató munkacsoport vezetője szakmai munkaközösség vezető Az ellenőrzés következményei: jól működő folyamatok megerősítése visszacsatolás dicséret, jutalom, vagy elmarasztalás, fegyelmi eljárás 180

181 A belső ellenőrzés éves terv alapján folyik, mely az éves munkaterv része. Tartalmazza az ellenőrzés célját, időpontját, határidőket, felelősöket. Záró gondolatok Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulják milyen megbélyegzettnek lenni, Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni, Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni, Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulnak bűnösnek lenni. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni, Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bizalommal lenni, Ha a gyerekek megdicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat, Ha a gyerekek méltóságban élnek, Megtanulják az igazságosságot, Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hinni, Ha a gyerekek hitelesen élnek, Megtanulják mit jelent szeretni, Ha a gyerekek elfogadva és barátságosan élnek, Megtanulják megkeresni a szeretetet a világban. 181

182 19.A pedagógiai program megvalósításához szükséges kötelező (minimális) felszerelések jegyzéke 1. ÓVODA I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. A B C 1. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés 2. csoportszoba gyermekcsoportonként 1 gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában is a csoportszoba alapterülete nem lehet 3. gyermekágy/fektető tároló helyiség 4. tornaszoba, sportszertárral óvodánként (székhelyen és telephelyen) valamennyi gyermekágy tárolására alkalmas) csoportonként 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) kevesebb, mint 2 m 2 /fő A tornaszoba kialakítása kötelező. Amennyiben további tornaszoba kialakítása válik szükségessé, úgy a gyermekek számára aránytalan teher és többletköltség nélkül más nevelési-oktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas

183 létesítmény üzemeltetőjével írásban kötött megállapodás alapján is biztosítható a tornaszoba vagy tornaterem helyiség használata. 5. logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 6. óvodapszichológusi helyiség óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 ha az óvodapszichológus alkalmazása kötelező óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 7. játszóudvar óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani. gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában a logopédiai és az egyéni foglalkoztatókat külön kell kialakítani Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában helyben alakítandó ki. közterületen, iskolában is kialakítható, ha adott időben biztosítható a kizárólagos használat az óvoda részére gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani 183

184 11. óvodatitkári iroda ha az óvodában az óvodatitkár alkalmazása kötelező óvoda székhelyén nevelőtestületi és óvodánként (székhelyen könyvtárszoba és telephelyen) 1 8. intézményvezetői iroda óvoda székhelyén és azon a telephelyen, amelyen az intézményvezetőhelyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása nem kötelező 1 9. intézményvezetőhelyettesi ha az óvodában iroda intézményvezető- helyettes alkalmazása kötelező (székhelyen és telephelyen) tagintézmény-, Ha az óvodában intézményegységvezetőhelyettes tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása kötelező, székhelyen és telephelyen 1 Ha óvodában az Nkt. alapján az óvodatitkár alkalmazása kötelezően előírt, a feladatellátáshoz szükséges hely a tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettesi irodával közösen is kialakítható, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. A könyvtárszoba abban az esetben alakítható ki a nevelőtestületi szobával 184

185 együtt, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. A könyvtárszoba legalább 500 könyvtári dokumentum befogadására legyen alkalmas, az óvodapedagógusok felkészüléséhez. 13. általános szertár/raktár óvodánként (székhelyen és telephelyen) többcélú helyiség (szülői óvodánként (székhelyen fogadásra, tárgyalásra, vagy telephelyen) 1 ünnepek megtartására alkalmas helyiség) 15. orvosi szoba, elkülönítő óvodánként (székhelyen Az orvosi szoba szoba és telephelyen) 1 kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az óvodaegészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint a gyermekek ellátása - aránytalan teher és többletköltség nélkül a közelben található egészségügyi intézményben megoldható. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani. 16. gyermeköltöző gyermekcsoportonként 1 Másik gyermekcsoporttal 185

186 17. gyermekmosdó, WC gyermekcsoportonként 1 helyiség (WC - nemenként 1) 18. felnőtt öltöző óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat 2 közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen. Gyermeklétszám figyelembevételével. Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen és ott ahol mozgáskorlátozott gyermeket nevelnek, az akadálymentes WC kialakítása is kötelező. A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában 186

187 19. felnőtt mosdó óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat 2, vagy az óvoda épülete emeletes, szintenként felnőtt WC helyiség óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat, vagy az óvoda épülete emeletes, szintenként felnőtt zuhanyzó óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek. A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek. Alkalmazotti létszám figyelembevételével. A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek. A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában 187

188 22. mosó, vasaló helyiség óvodánként (székhelyen és telephelyen) szárító helyiség óvodánként (székhelyen és telephelyen) felnőtt étkező óvodánként (székhelyen és telephelyen) főzőkonyha óvodánként (székhelyen és telephelyen) melegítő konyha óvodánként (székhelyen és telephelyen) tálaló-mosogató óvodánként (székhelyen és telephelyen) szárazáru raktár óvodánként (székhelyen és telephelyen) földesárú raktár óvodánként (székhelyen és telephelyen) éléskamra óvodánként (székhelyen és telephelyen) karbantartó műhely óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, ahol a szárító helyiség a mosó, vasaló helyiséggel együtt kialakítható. Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek. Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek. Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek. Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában. 188

189 32. kerekesszék tároló óvodánként (székhelyen Gyógypedagógiai, és telephelyen) konduktív pedagógiai szintenként 2 óvodában, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket nevelnek. 33. ételhulladék tároló óvodánként (székhelyen és telephelyen) A fogyatékosság jellege szerint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, tervezési program többet is előírhat. II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A B C Csoportszoba 2. óvodai fektető gyermeklétszám szerint 1 Mozgássérült esetén kemény ágybetétek, decubitus matrac egyéni szükséglet szerint; látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén védőszegély (rács). 3. gyermekszék gyermeklétszám szerint Mozgássérült, látás- és (ergonomikus) 1 középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, lábtartóval és ülőkével. 4. gyermekasztal gyermeklétszám Mozgássérült, látás- és figyelembevételével középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes óvoda asztalok. 189

190 5. fényvédő függöny ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben 6. szőnyeg gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben 7. játéktartó szekrény gyermekcsoportonként vagy polc 2, sajátos nevelési igényű gyermek esetén további 1 8. könyvespolc gyermekcsoportonként 1 9. élősarok állvány gyermekcsoportonként textiltároló és gyermekcsoportonként foglalkozási 1 eszköztároló szekrény 11. edény- és gyermekcsoportonként evőeszköz-tároló 1 szekrény 12. szeméttartó gyermekcsoportonként Tornaszoba 14. tornapad tornaszőnyeg bordásfal mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő készlet 1 190

191 18. egyéni fejlesztést három gyermek Ha az óvoda sajátos nevelési szolgáló speciális egyidejű igényű gyermeket nevel; felszerelések foglalkoztatásához a pedagógiai programban foglaltak szerint Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 20. a fogyatékosság A pedagógiai programban típusának foglaltak szerint. megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközök 21. tükör (az asztal 1 szélességében) 22. Asztal Szék 2 Egy gyermek, egy felnőtt. 24. Szőnyeg játéktartó szekrény 1 vagy könyvek tárolására is alkalmas polc óvodapszichológusi Gyermeklétszám szerint szoba 27. Asztal Szék Szőnyeg Könyvek, iratok 1 tárolására is alkalmas polc Játszóudvar 32. kerti asztal gyermekcsoportonként kerti pad gyermekcsoportonként 2 191

192 34. Babaház gyermekcsoportonként udvari homokozó gyermekcsoportonként Takaróháló homokozónkként 1 A homokozó használaton kívüli lefedéséhez. 37. mozgáskultúrát, V. rész szerint mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök Intézményvezetői iroda 39. íróasztal és szék tárgyalóasztal, 1 székekkel 41. Telefon Fax Könyvszekrény Iratszekrény Elektronikus 1 adathordozó szekrény 46. számítógép, internet 1 felszerelés hozzáféréssel, perifériákkal 47. számítógépasztal és 1-1 szék Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettesi, óvodatitkári iroda 49. (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el) 50. íróasztal és szék

193 51. Iratszekrény Telefon 1 Közös vonallal is működtethető. 53. számítógépasztal és 1-1 szék 54. számítógép, internet 1 hozzáféréssel, perifériákkal Nevelőtestületi szoba 56. fiókos asztal, ami pedagóguslétszám egyben eszköz szerint 1 előkészítő munkaasztal is 57. Szék pedagóguslétszám szerint könyvtári 500 Az óvoda-pedagógusok dokumentum felkészüléséhez. 59. Könyvszekrény 2 Legalább ötszáz könyvtári dokumentum tárolásához alkalmas legyen. 60. Fénymásoló Tükör Többcélú helyiség 63. tárgyalóasztal 1 székekkel Orvosi szoba, berendezése, Amennyiben az óvodaegészségügyi elkülönítővel felszerelése a szolgálat az vonatkozó óvodában megszervezett, jogszabályban előírtak biztosított. szerint Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, helyben biztosítva Gyermeköltöző 193

194 66. öltözőrekesz, gyermeklétszám ruhatároló, fogas figyelembevételével 67. Öltözőpad gyermeklétszám figyelembevételével Gyermekmosdó, WC helyiség 69. Törülközőtartó gyermeklétszám figyelembevételével 70. Falitükör mosdókagylónként rekeszes fali polc gyermeklétszám (fogmosótartó) figyelembevételével öltözőrekeszen elkülönített cipőtároló belül 194

195 20. Legitimációs záradék Óvodavezetői nyilatkozat Hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda (Kincskereső Csodalámpa Program) A nyilatkozatot készítette: Szűcs Lászlóné óvodavezető 195

196 T A RT ALOMJ E GYZÉK Tartalom A pedagógiai program koherencia vizsgálata Összefoglaló 1. A pedagógiai program koherencia vizsgálata Vizsgált dokumentum Hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda Helyi Pedagógiai program Kelte: Hatálybalépésének ideje: Az óvoda neve, címe Hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda Hajdúböszörmény Esze Tamás u sz. 1. Székhely, feladatellátási Hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda hely Óvodai csoportok száma: 5 Felvehető maximális létszám: 125 fő OM azonosító: Óvodavezető neve Szűcs Lászlóné Telefonszám: 52/ Az óvoda neve, címe Hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda Hajdúböszörmény Esze Tamás u sz. 1. feladatellátási hely Hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda Hajdúböszörmény Esze Tamás u sz. Óvodai csoportok száma: 5 Felvehető maximális létszám: 125 fő 196

197 A Hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda Pedagógiai programját (PP) az alábbi szempontok figyelembe vételével a nevelőtestület szeptember 1..napján (ikt.sz: /2022) kelt határozatával elfogadta, melynek alapján szeptember 1. napján jóváhagytam és a fenntartónak egyetértésre ezúton benyújtom. FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK AZONOSÍTÓ CXC. tv. NÉV a nemzeti köznevelésről 3. 20/2012. (VIII.31.) a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési EMMI r. intézmények névhasználatáról /2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A Kormány 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról 1. Nktv. 3. (5) nak megfelelően a PP tartalmazza, hogy az óvodai nevelés nyelve a magyar. nemzetiségi óvodában részben vagy egészben a nemzetiségek nyelve 2. Nktv. 5. (1) a)-nak megfelelően a PP tartalmazza, hogy az az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi. 3. Óvodai Alapprogram r.-nek megfelelőn a vizsgált PP tartalmazza, hogy a) az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul; az egyenlő hozzáférés biztosításával; 197

198 b) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik 4. Nktv. 62. (1)-nak megfelelően a vizsgált PP 62. (1) tartalmazza, hogy a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése. Ezzel összefüggésben a PP tartalmazza, hogy a pedagógus kötelessége különösen, hogy: a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal, konduktorral vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, h) a gyermekek, és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, 198

199 m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel /2012. (VIII.31.) EMMI r. 6. (1)-nek megfelelően megállapítható, hogy a vizsgált PP az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült /2012. (VIII.31.) EMMI r. 6. (2)-nek megfelelően az óvoda pedagógiai programja tartalmazza a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket /2012. (VIII.31.) EMMI r nak megfelelően az óvoda pedagógiai programja tartalmazza, hogy az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel. 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 13/A.. (1) nek megfelelően az óvoda pedagógiai programja tartalmazza, hogy az óvodai, foglalkozásokat az óvoda, a helyiségeiben, illetve egyéb, a foglalkozás megtartására alkalmas helyen kell megszervezni. Az óvodán, kívül akkor szervezhető foglalkozás, ha a 199

200 gyermekek, intézményi felügyelete a külső helyszínen, továbbá az oda- és visszajutás közben biztosított. Az óvodán, kívül szervezett foglalkozásról a szülőt előzetesen tájékoztatni kell /2012. (VIII.31.) EMMI r nak megfelelően az óvoda pedagógiai programja tartalmazza, hogy az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatja. 10. A vizsgált PP program koherens az Óvodai Alapprogram r.-tel. Tartalmazza a napirend ajánlást. Tartalmazza a hetirend ajánlást. A PP megfelelően tükrözi, hogy kiemelt tevékenység a mással nem helyettesíthető játék. Tartalmazza, hogy a mese a vers és a mondókázás mindennapos tevékenység. Tartalmazza a magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat. Tartalmazza, hogy az óvodában a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi - népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi -, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Tartalmazza, hogy mindennapos tevékenység az ének, zene, énekes játék, gyermektánc. Tartalmazza, hogy a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka az egész nap folyamán biztosított tevékenység. Tartalmazza, hogy a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Törekedni kell a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására. Tartalmazza, hogy a mozgás spontán vagy szervezett formában mindennapos tevékenység. Tartalmazza, hogy a külső világ tevékeny megismertetése az óvodapedagógusok feladata spontán és szervezett formában. Tartalmazza, hogy a gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és 200

201 néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét. Tartalmazza a tanulás lehetséges formáit. Tartalmazza a fejlődés várható jellemzőit. Tartalmazza az óvodai ünnepeket. Tartalmazza az óvoda külső kapcsolatrendszerét, benne: a Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és - lehetőségei szerint - szakmai kapcsolatot tart fenn. Tartalmazza az óvodapedagógus és a valamennyi alkalmazott együttműködését Tartalmazza a családokkal való korszerű kapcsolattartási formákat Tartalmazza a migráns gyermekek integrációját. A PP-ban megjelölt személyi feltételek megfelelően biztosítják a program szakszerű megvalósítását. Az PP tartalmazza, a program az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Az PP tartalmazza, hogy az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). A PP tartalmazza az óvodai nevelés általános feladatait, benne: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés, 201

202 - az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. A PP tartalmazza az egészséges életmód alakítását, benne Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítettzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; - megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A PP tartalmazza az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelést benne: 1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. 2. Mindezért szükséges, hogy - a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; - az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; - az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. 2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. 202

203 3. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modellértékű szerepet tölt be. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A PP tartalmazza az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítását, benne: 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás - alkotóképesség - fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. A PP tartalmazza, hogy az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A PP tartalmazza, hogy a gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5 35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A PP tartalmazza, hogy az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. 203

204 A PP tartalmazza, hogy az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása, a spontán játékos tapasztalatszerzés a játékos, cselekvéses tanulás; a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; a gyakorlati problémamegoldás. A PP tartalmazza, hogy az gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A PP megfelelően tartalmazza az SNI gyermekek ellátását (ezt csak akkor szükséges, ha benne van az Alapító okiratban) Jogszabály hivatkozás is szükséges a dokumentum elején 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A PP megfelelően tartalmazza a nemzetiségi óvodai nevelés irányelve alapján a nemzetiségi neveléssel kapcsolatos feladatokat (ezt csak akkor szükséges, ha benne van az Alapító okiratban) Jogszabály hivatkozás is szükséges a dokumentum elején 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A speciális pedagógiai ellátásra jogosult, a tankötelezettségük megkezdésére halasztást kapott gyermekek részére biztosítandó, iskolakezdésre felkészítő óvodai foglalkozások meghatározását Helyi egészségfejlesztési programot, annak bővülését, mely a Pedagógiai Program mellékleteként szerepel: a) egészségfejlesztési kritériumoknak megfelelő mindennapos testmozgás; b) a lelki egészséget fejlesztő pedagógiai módszerek és a művészetek alkalmazásával a tanulási eredményesség és a társas kapcsolati készségek fejlesztése, a lemorzsolódás csökkentése; 204

205 c) egészséget támogató ismeretek és készségek fejlesztése. A tartós gyógykezelés alatt álló, az óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermekkel kapcsolatos óvodai teendőket 2. Összefoglaló A Hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda Pedagógiai programja megfelel a hatályos jogszabályoknak. A Hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda Pedagógiai program megvalósítása a fenntartóra többletkötelezettséget nem tartalmaz! Hajdúböszörmény, Szűcs Lászlóné óvodavezető 205

206 Melléklet: Hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda - Egészségfejlesztési Program EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM 2022 HAJDÚBÖSZÖMÉNYI KINCSKERESŐ ÓVODA 206