INVESTIGATION OF MAYFLIES IN THE NORTH-TRANSDANUBIAN REGION. Ifjúság útja 6. Hungary,

Átírás

1 107 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 14: , 2006 KÉRÉSZ-FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK ÉSZAK-DUNÁNTÚLON CSER BALÁZS 1 KOVÁCS KRISZTIÁN 2 1 PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 2 Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Mérıállomás, 9028, Gyır, Török Ignác u. 68. INVESTIGATION OF MAYFLIES IN THE NORTH-TRANSDANUBIAN REGION B. CSER 1 K. KOVÁCS 2 1 University of Pécs, Department of General and Applied Ecology, H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6. Hungary, cserbala@ttk.pte.hu 2 North-Transdanubiuan Inspectorate for Environment, Nature and Water, H- 9028, Gyır, Török Ignác u. 68., Hungary KIVONAT: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség mőködési területén található vízfolyásokból, 36 mintavételi helyrıl származó kérészlárvákat határoztuk meg. Összesen 29 taxont azonosítottunk, ebbıl 22-t fajszinten. 7 kiemelt győjtıhelyet és 4 ritka kérészfajt röviden jellemeztünk. ABSTRACT: We collected mayfly larvae on the territory of the North- Transdanubian Inspectorate for Environment, Nature and Water in There was 36 sampling sites. We identified 29 mayfly taxa. We featured 7 sampling sites and 4 rare species. Key words: Ephemeroptera, faunistics Bevezetés A kérészek (Ephemeroptera) rendjének magyarországi kutatottsága hosszú évtizedek után az utóbbi 10 évben kapott új lendületet, amelynek eredményeként mára 91 fajt sikerült biztosan kimutatni (KOVÁCS és BAUERNFEIND 2003), és még körülbelül 15 faj megerısítése várat magára, illetve számíthatunk még ki nem mutatott fajok felbukkanására is. Munkánk során az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség mőködési területén található vízfolyások mintavevı pontjain talált kérészlárvák azonosítását végeztük el. Nem egységes földrajzi területrıl van szó, hegyvidéki, dombvidéki és síkvidéki, szilikátos és meszes alapkızeten futó, durva, közepes és finom mederanyagú, kicsi, közepes, nagy és nagyon nagy vízgyőjtı területtel rendelkezı vízfolyás is szerepel vizsgálatunkban.

2 108 Anyag és módszer A gerinctelen makrofauna győjtése szabványos nyeles kézihálóval történt kick and sweep módszerrel és kézi egyeléssel, összesen 36 mintavételi helyen (1. ábra), a év folyamán 70 alkalommal (1. táblázat). A lárvák tartósítása 70 %-os etanollal történt. A határozást a következı mővek segítségével végeztük: BAUERNFEIND és HUMPESCH (2001), MÜLLER-LIEBENAU (1969). A nevezéktan BAUERNFEIND és HUMPESCH (2001) munkáját követi. 1. ábra. A mintavételi helyek

3 109 Eredmények és értékelésük A mintavételi helyek, idıpontok és EOV koordináták az 1. táblázatban láthatók. A győjtött kérészfajok listáját a 2. táblázat mutatja. Összesen 22 fajt sikerült azonosítani. Egyes génuszokra jellemzı határozási nehézségek, az állatok sérülései vagy a lárvák fejletlensége miatt további 7 fajnevet csak kérdıjellel szerepeltetünk. A legmagasabb fajszámot (10) a dömösi Malom-patakban találtuk, ezt követi 8-8 fajjal a Nováki-csatorna Novákpusztánál, a Keszeg-ér Csornánál, a Lajta Hegyeshalomnál, majd 7-7 fajjal a Marcal Mórichidánál, a Rák-patak Görbehalomnál és a Lajta Mosonmagyaróvárnál. Várható, hogy további vizsgálatokkal újabb fajok is elıkerülhetnek. Ezen vízfolyások rövid jellemzése: Malom-patak, Dömös: A mintavételi hely a pataknak a településen keresztülfolyó szakaszán található. A meder szakaszosan árnyékolt. A víz áramlása gyors, a mederanyag zömében nagymérető kövekbıl, kis mennyiségben kavicsból áll. A medence jellegő szakaszokon nagyon kismértékő sóder és üledék felhalmozódás figyelhetı meg. Vízi makrofita állománya gyakorlatilag nincs. A Víz Keretirányelv (VKI) hegyvidéki, szilikátos alapkızeten futó, durva mederanyagú, kicsi vízgyőjtı területtel rendelkezı vízfolyás típusában a vízi gerinctelen makrofaunát tekintve javasolt magyarországi referenciahely. Nováki-csatorna, Novákpuszta: A csatorna a Duna mentett oldali vízrendszeréhez tartozik, az Alsó-Szigetközi vízpótló rendszer reprezentatív helyszíne. A mintavételi hely Novákpuszta község határában a településen kívül található. A vízfolyást árnyékoló fásszárú vegetáció kíséri, helyenként kisebb megvilágított szakaszok vannak. A víz egyértelmően áramló jellegő. A vízi makrovegetáció rendkívül dús. A mederanyag nagyrészt kavicsból és nagyobb mérető kövekbıl áll, a szerves üledék mennyisége viszonylag kevés. A VKI síkvidéki, meszes alapkızeten futó, durva mederanyagú, közepes vízgyőjtıjő típusában a vízi gerinctelen makrofaunát tekintve javasolt magyarországi referenciahely. Keszeg-ér, Csorna: A mintavételi hely a város határában még a szennyvizek beérkezése elıtt található. A meder nyílt területen húzódik, lágyszárú gyomvegetáció kíséri. A víz (nem túl erısen) áramló jellegő. A hínárvegetáció fejlett. A mederanyag finom, mély homok, iszap és szerves üledék halmozódott fel. Lajta, Hegyeshalom: A mintavételi pont Hegyeshalom felett, az országhatárnál található. A meder széles, magas töltések közé van szorítva, nyílt területen húzódik, csak lágyszárú gyomvegetáció határolja. A víz áramlása erıs. A makrofita állomány jelentéktelen, néhány szál part közeli nád alkotja. A mederanyag kavicsokból és kövekbıl áll, a finom üledék mennyisége kicsi. Marcal, Mórichida: A mintavételi hely közvetlenül a település szélén található. A meder széles, magasan töltésezett. A parti vegetáció részben fákból, részben lágyszárú gyomnövényekbıl áll. A víz lassú áramlású. A hínárvegetáció jelentıs. A mederanyag sóder és finom üledék, a parti zóna nagy kövekkel van kirakva.

4 táblázat: A mintavételi helyek, idıpontok és EOV koordináták Vízfolyás Mintavételi hely Mv. idı EOV É EOV K 1. Duna Rajka /1. Duna Medve (Vámosszabadi) /2. Duna Medve (Vámosszabadi) /1. Hullámtér, Szigeti-ág Doborgazsziget /2. Hullámtér, Szigeti-ág Doborgazsziget /1. Hullámtér, Cikolaszigeti ág Dunasziget felvíz /2. Hullámtér, Cikolaszigeti ág Dunasziget felvíz /3. Hullámtér, Cikolaszigeti ág Dunasziget felvíz Hullámtér, Ásványi ág Árvai zárás /1. Nováki-csat. Novákpuszta /2. Nováki-csat. Novákpuszta /3. Nováki-csat. Novákpuszta /1. Lipóti-tó (tápcsatorna befolyó) Lipót /2. Lipóti-tó (tápcsatorna befolyó) Lipót /3. Lipóti-tó (tápcsatorna befolyó) Lipót /1. Zámolyi csatorna Gyırzámoly /2. Zámolyi csatorna Gyırzámoly /1. Mosoni-Duna Feketeerdı /2. Mosoni-Duna Feketeerdı Mosoni-Duna Halászi Mosoni-Duna Mecsér /1. Ikva Fertıszentmiklós /2. Ikva Fertıszentmiklós /1. Cuhai-Bakony-ér Bıny /2. Cuhai-Bakony-ér Bıny /1. Rába Gyır /2. Rába Gyır /3. Rába Gyır /1. Rába Árpás /2. Rába Árpás /3. Rába Árpás /1. Sokorói-Bakony-ér Koroncó /2. Sokorói-Bakony-ér Koroncó /1. Rábca Lébény /2. Rábca Lébény /3. Rábca Lébény /1. Marcal Mórichida /2. Marcal Mórichida /3. Marcal Mórichida Által-ér Kecskéd Által-ér Tatabánya

5 111 (1. táblázat folytatása) Vízfolyás Mintavételi hely Mv. idı EOV É EOV K 21/1. Kühtreiber-patak (Által-ér) Dunaalmás /2. Kühtreiber-patak (Által-ér) Dunaalmás /1. Kis-Rába Kapuvár /2. Kis-Rába Kapuvár /1. Keszeg-ér Csorna /2. Keszeg-ér Csorna Bikol-patak Tardos felett /1. Lajta Mosonmagyaróvár /2. Lajta Mosonmagyaróvár /1. Lajta Hegyeshalom /2. Lajta Hegyeshalom /1. Répce Kapuvár /2. Répce Kapuvár /3. Répce Kapuvár /1. Rák-patak Görbehalom /2. Rák-patak Görbehalom /1. Malom-patak Dömös /2. Malom-patak Dömös /1. Arany-patak Nagycenk /2. Arany-patak Nagycenk /3. Arany-patak Nagycenk Kardos-ér Sopronkövesd Kardos-ér Vitnyéd /1. Rákos-patak Fertırákos /2. Rákos-patak Fertırákos /1. Concó Ács /2. Concó Ács Galla-patak Tatabánya Únyi-patak Tát Rák-patak, Görbehalom: A mintavételi szelvény a település alatt, erdıs területen található. A fás parti vegetáció szinte teljesen beárnyékolja a medret. Vízi makrofita vegetációja nincs. A patak gyors folyású, a mederanyag többnyire nagy kövekbıl, helyenként csupán az alapkızetbıl áll, a medence jellegő helyeken sóder és finomabb üledék halmozódott fel. A VKI dombvidéki, meszes alapkızeten futó, durva mederanyagú, kicsi vízgyőjtıjő vízfolyás típusában a vízi gerinctelen makrofaunát tekintve javasolt magyarországi referenciahely. Lajta, Mosonmagyaróvár: A mintavételi hely a város belterületi szakaszán található. A meder széles, magasan töltésezett, nyílt területen húzódik. A víz erısen áramló. Hínárvegetációja kevésbé fejlett. Mederanyaga sóderbıl, nagy kövekbıl, kavicsból és kevés finom üledékbıl áll.

6 112 A legnagyobb gyakoriságú három faj: Baetis vernus, Caenis luctuosa/macrura, Cloeon dipterum, ezek rendre 21, 19 és 14 mintavételi helyrıl kerültek elı. Sok faj csak egy vagy néhány helyen volt megtalálható, de ez a legtöbb esetben nem ritkaságuknak köszönhetı, hanem csak annak, hogy nagyon kevés számukra megfelelı élıhelyet mintáztunk (mint pl. a Malom-patak). A kiemelt ritka fajok: Ephoron virgo: a dunavirág nagy elterjedési területő, palearktikus faj, amely az epipotamon, metapotamon lakója. Ma már ritka, a vízrendezések és szennyezések miatt erısen visszaszorult kérészfaj. A Rába, a Duna és a Tisza vízrendszerében kisebb populációi még megtalálhatók (ANDRIKOVICS 1988, BAUERNFEIND et al. 2005, KOVÁCS et al. 2003). Most a Lajtából fogtuk ki egy példányát. Palingenia longicauda: az európai elterjedéső, erdıövhöz kötıdı, de ma már igen erısen megritkult tiszavirág legjelentısebb populációi a Tiszában és mellékfolyóiban élnek (ANDRIKOVICS és TURCSÁNYI 2001), a Rába vízrendszerében néhol kis számban elıfordul (KOVÁCS és AMBRUS 2001). Most a Kis-Rábából került elı egyetlen példánya. Ephemerella notata: a nagy elterjedési területő, de nálunk ritka holarktikus fajt a kilencvenes években mutatták ki elıször Magyarországról a Dráva-mellékrıl (SZIRÁKI 1995), majd a Rába vízrendszerébıl, a Bódvából, a Sajóból (KOVÁCS et al. 2003). Most csak a Lajtából került elı. Brachycercus harrisellus: ezt a ritka, európai elterjedéső fajt nálunk elıször a Tiszából mutatták ki (ANDRIKOVICS 1988), majd az Ipolyból és a Rába vízrendszerébıl (KOVÁCS és AMBRUS 2001, KOVÁCS et al. 2003). Most a Kis-Rábából került elı egyetlen példánya. Irodalom ANDRIKOVICS, S. (1988): A Közép-Tisza Ephemeroptera faunájáról, két, a magyar faunára új Caenida-fajjal. Folia Ent. Hung. 49: ANDRIKOVICS, S. TURCSÁNYI, I. (2001): Tiszavirág (Palingenia longicauda). Tisza Klub Füzetek 10: 69 pp. BAUERNFEIND, E. HUMPESCH, U. H. (2001): Die Eintagsfliegen Zentraleuropas (Insecta: Ephemeroptera): Bestimmung und Ökologie. Verlag des Naturhistorischen Museums Wien, 239 pp. BAUERNFEIND, E. KOVÁCS, T. AMBRUS, A. (2005): Collection of adult mayflies (Ephemeroptera) of the Mátra Museum, Hungary. Folia Hist. Nat. Mus. Matraensis 29: KOVÁCS, T. AMBRUS, A. (2001): Ephemeroptera, Odonata and Plecoptera larvae from the River Rába and River Lapincs. Folia Hist. Nat. Mus. Matraensis 25: KOVÁCS, T. BAUERNFEIND, E. (2003): Checklist of the Hungarian mayfly fauna (Ephemeroptera). Folia Ent. Hung. 64: KOVÁCS, T. AMBRUS, A. JUHÁSZ, P. (2003): Data to the Hungarian mayfly (Ephemeroptera) fauna arising from collectings of larvae II. Folia Hist. Nat. Mus. Matraensis 27: MÜLLER-LIEBENAU, I. (1969): Revision der europaischen Arten der Gattung Baetis Leach, 1815 (Insecta, Ephemeroptera). Gewässer, Abwässer, 48/49, 214 pp. SZIRÁKI, GY. (1995): Adatok a Dráva-mellék kérész (Ephemeroptera) faunájának ismeretéhez. Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat 8:

7 táblázat. Az egyes mintavételi helyeken győjtött kérészfajok Mintavételi helyek Fajnév 1 2/1 2/2 3/1 3/2 4/1 4/2 4/3 5 6/1 6/2 6/3 7/1 7/2 7/3 8/1 8/2 9/1 9/ /1 12/2 13/1 13/2 14/1 14/2 14/3 15/1 15/2 15/3 16/1 16/2 17/1 17/2 Baetis sp. juv. Baetis fuscatus (Linnaeus, 1761) Baetis rhodani (Pictet, ) Baetis tracheatus Keffermüller & Machel, 1967? Baetis vernus Curtis, 1834 Centroptilum luteolum (Müller,1776) Cloeon dipterum (Linnaeus, 1761) Cloeon simile Eaton, 1870? Procloeon bifidum (Bengtsson, 1912) Epeorus assimilis (Eaton, 1871) Rhitrogena sp. Ecdyonurus sp. juv. Ecdyonurus macani Thomas & Sowa, 1970? Ecdyonurus starmachi Sowa, 1971? Electrogena affinis (Eaton, 1883) Electrogena quadrilineata (Landa, 1969)? Heptagenia flava Rostock, 1877 Heptagenia sulphurea (Müller, 1776) Habrophlebia lauta Eaton, 1884 Potamanthus luteus (Linné, 1767) Ephoron virgo (Olivier, 1791) Ephemera sp. juv. Ephemera danica Müller, 1764 Ephemera lineata Eaton, 1870 Ephemera vulgata Linnaeus, 1758 Palingenia longicauda (Olivier, 1791) Ephemerella ignita (Poda, 1761) Ephemerella notata Eaton, 1887 Caenis sp. juv. Caenis horaria (Linnaeus, 1758) Caenis luctuosa/macrura Caenis robusta Eaton, 1884 Brachycercus harrisellus Curtis, 1834

8 114 (2. táblázat folytatása) Fajnév Mintavételi helyek 17/3 18/1 18/2 18/ /1 21/2 22/1 22/2 23/1 23/ /1 25/2 26/1 26/2 27/1 27/2 27/3 28/1 28/2 29/1 29/2 30/1 30/2 30/ /1 33/2 34/1 34/ Baetis sp. juv. Baetis fuscatus (Linnaeus, 1761) Baetis rhodani (Pictet, ) Baetis tracheatus Keffermüller & Machel, 1967? Baetis vernus Curtis, 1834 Centroptilum luteolum (Müller,1776) Cloeon dipterum (Linnaeus, 1761) Cloeon simile Eaton, 1870? Procloeon bifidum (Bengtsson, 1912) Epeorus assimilis (Eaton, 1871) Rhitrogena sp. Ecdyonurus sp. juv. Ecdyonurus macani Thomas & Sowa, 1970? Ecdyonurus starmachi Sowa, 1971? Electrogena affinis (Eaton, 1883) Electrogena quadrilineata (Landa, 1969)? Heptagenia flava Rostock, 1877 Heptagenia sulphurea (Müller, 1776) Habrophlebia lauta Eaton, 1884 Potamanthus luteus (Linné, 1767) Ephoron virgo (Olivier, 1791) Ephemera sp. juv. Ephemera danica Müller, 1764 Ephemera lineata Eaton, 1870 Ephemera vulgata Linnaeus, 1758 Palingenia longicauda (Olivier, 1791) Ephemerella ignita (Poda, 1761) Ephemerella notata Eaton, 1887 Caenis sp. juv. Caenis horaria (Linnaeus, 1758) Caenis luctuosa/macrura Caenis robusta Eaton, 1884 Brachycercus harrisellus Curtis, 1834