A MEZŐCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 3450 MEZŐCSÁT, Szent István út 35. Tel.: 49/ Fax.: 49/ OM: A MEZŐCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2019

2 Tartalom 1. BEVEZETÉS A MEZŐCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE AZ INTÉZMÉNY LEGFONTOSABB ADATAI Az intézmény neve székhelye Az intézmény alapítója Az intézmény fenntartója Az intézmény felügyeleti szerve Az intézmény működése felett törvényességi felügyeletet gyakorol Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre Az intézmény típusa Az intézmény/tagintézmény Szervezeti Egységek Az intézmény alaptevékenységeit: a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola SZMSZ-e határozza meg Az intézmény szervezeti felépítése és vezetési szerkezete (intézményi organogram): Az intézmény társadalmi környezete A működés feltételei Személyi feltételek (2019. március 18-i állapot szerint) TÁRGYI, DOLOGI FELTÉTELEK (2019. MÁRCIUS 18-I ÁLLAPOT SZERINT) AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS CÉLJAI, FELADATAI Alapelvek Célok Feladatok AZ INTÉZMÉNY SWOT ANALÍZISE KAPCSOLATOK HELYZETELEMZÉS MEZŐCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉDES GERGELY TAGISKOLÁJA A MEZŐCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁJA MEZŐCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁJA MŰVÉSZETI TAGOZATA KÜLDETÉSNYILATKOZAT A MEZŐCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: A MŰVÉSZETOKTATÁS NEVELÉSÉNEK ALAPELVEI KIEMELT NEVELÉSI FELADATAINK Általános iskolai kompetenciák Művészetoktatás kompetenciái A NEVELÉSI TERÜLETEK FELÜLVIZSGÁLATA A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az általános iskolában A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a művészetoktatásban A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az általános iskolában Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a művészetoktatásban FELADATAINK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK Szerepe az iskolás gyermek életében A szabadidő tartalmas, önálló felhasználására nevelés: A szabadidő korszerű eltöltése a napköziben és az iskolaotthonban A szabadidő korszerű eltöltése a diákönkormányzatban A SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGFORMÁK ÉS AZOK SZÍNTEREI Az iskolai élet tevékenységformái, színterei Az iskolai élet tevékenységformái, színterei az alapfokú művészetoktatásban:

3 5.6. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A pedagógusok munkaideje A pedagógus munkakörében ellátandó feladatai A pedagógus külön díjazás ellenében ellátható feladatai AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TEHETSÉGES TANULÓK KÉPESSÉGÉNEK KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Tehetséggondozás az iskolában A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység az alapfokú művészetoktatásban: KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSE, OKTATÁSA A MEZŐCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA INTÉZMÉNYÉBEN/TAGINTÉZMÉNYÉBEN Részképesség zavarok A tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók A középsúlyos és halmozottan fogyatékos tanulók Hallássérültek Beszédfogyatékosság Az integrált oktatás módja KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ HH-S, HHH-S GYEREKEK NEVELÉSE-OKTATÁSA Iskola A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK: A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK: Gyermekvédelem az iskolában AZ INTÉZMÉNY/TAGINTÉZMÉNY KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS Óvoda - iskola átmenet Alsó és felső tagozat A 8. osztályból a középiskolába AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE Az iskola kapcsolatrendszere A művészeti tagozat kapcsolatrendszere A MEZŐCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA JÓ GYAKORLATAI AZ INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA Az iskola egészségnevelési programja AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA AZ ISKOLAI FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK DROGPROGRAM TANESZKÖZÖK JEGYZÉKE MEZŐCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉDES GERGELY TAGISKOLÁJA MEZŐCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA KATASZTRÓFAVÉDELEM AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA SZAKASZAI AZ INTÉZMÉNY SPECIÁLIS NEVELÉSI - OKTATÁSAI KÍNÁLATA Művészetoktatás Cigány Nemzetiségi Oktatás Iskolai Programja - Cigány nemzetiségi oktatás magyar nyelven SNI- tanulók oktatása AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS ISKOLÁINAK KERETTANTERVE, ÓRATERVE, TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYRENDSZERE Az intézmény egyes évfolyamain alkalmazott kerettantervek: Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere Az intézmény/tagintézmény helyi tantervében a kötelező és választható tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási és kulturális miniszter, illetve az Emberi Erőforrások minisztere által jóváhagyott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel A NEMZETI ALAPTANTERV SZABÁLYOZÁSA A HELYI TANTERVVEL KAPCSOLATBAN A NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANÓRAI ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK AZ ISKOLA ÁLTAL ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK

4 8.7. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, A TANKÖNYVEK INGYENES IGÉNYBEVÉTELÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁJA, A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A TANULÓI MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI VALAMINT FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGÜK: Jutalmazás Büntetések Fegyelmi intézkedések: AZ OTTHONI (ISKOLAOTTHONI, NAPKÖZIS) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE AZ OSZTÁLYOZÓ, A JAVÍTÓ ÉS AZ EGYÉB VIZSGÁK LEBONYOLÍTÁSÁNAK HELYI SZABÁLYAI MULASZTÁS IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK /A MEZŐCSÁTI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE RÉSZLETESEN TARTALMAZZA./ A távolmaradásról az előzetes engedélyt a szülőnek kell kérni a tájékoztatófüzeten (ellenőrző könyvön) keresztül A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt estben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról Eljárások az igazolatlan mulasztás esetén: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A MEZŐCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA FELÜLVIZSGÁLT PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ZÁRADÉKOK - VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 10. MELLÉKLETEK:... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 4

5 1. BEVEZETÉS 1.1. A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola rövid története Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete az oktatási, nevelési, közművelődési alapfeladatai ellátásának szervezett fejlesztése érdekében az intézményeket integrálta augusztus 1-jén létrehozta az Általános Művelődési Központot. Az Általános Művelődési Központot a korábbi nevelési, oktatási, közművelődési intézmények (Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Napközi Otthonos Óvoda, Kiss József Közösségi Ház és Könyvtár) jogutódjaként jött létre. Az intézmény szeptember 1-től Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal bővült. Az Általános Művelődési Központhoz július 1-én csatlakozott Tiszatarján Édes Gergely Tagiskolája, majd szeptember 1-től Tiszakeszi Széchenyi István Tagiskolája és Hétszínvirág Óvodája is tagintézményévé vált. A feladatellátás november 1-től bölcsődei ellátással bővült szeptember 01-től a bölcsődei ellátás megszűnt és az Általános Művelődési Központot Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolája pedig egyházi fenntartásba került augusztus 01-től az intézmény vezetésével a fenntartó az ÁMK Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola vezetőjét bízta meg január 1-től önkormányzati fenntartásban maradt Napközi Otthonos Óvoda és a Hétszínvirág Óvoda, valamint a Kiss József Közösségi Ház és Könyvtár. Az Általános Művelődési Központ iskolái, valamint az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat pedig a KLIK fenntartásába kerültek. Az Általános Művelődési Központot többcélú intézmény, amelyben a PP (Pedagógiai Program) és a SZMSZ (Szervezeti és működési szabályzat) alapján az Általános Művelődési Központot igazgató irányításával a közoktatási tevékenységet folytató intézmény/tagintézmények egymással együttműködnek, tevékenységüket összehangolják. Az Általános Művelődési Központból az újabb a törvényi szabályozásnak megfelelően 2013 nyarán kivált az ÁMK Egységes Pedagógiai Szakszolgálata szeptember 01-től az intézmény neve Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolára változott az akkori alapdokumentum szerint. Tagintézményei a Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája és a Mezőcsáti Általános Iskola Széchenyi István Tagiskolája májusában a Mezőcsáti Általános Iskola Széchenyi István Tagiskolája kiválási szándékát jelentette be a KLIK Mezőcsáti Tankerületénél. A kiválással kapcsolatos eljárásrend eredményeképpen szeptember 01-től a Mezőcsáti Általános Iskola Széchenyi István Tagiskolája önálló intézményként funkcionál. Így a Mezőcsáti Általános Iskolának egy tagintézménye maradt a Mezőcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája tiszatarjáni telephellyel. A vezetés és a dolgozók továbbra is az intézmény működésének folyamatos fejlesztésével igyekeznek az elvárásoknak megfelelni, feladataikat eredményesen megvalósítani. Személyi és tárgyi eszközeinek felhasználásával Mezőcsát város és Tiszatarján község iskoláskorú gyermekei számára biztosítja a feltéteket az oktatáshoz. A köznevelési törvény részletesen szabályozza, hogy a közoktatási intézmények pedagógiai programjának milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia, a nevelés mely elemeire kell részletes szabályt alkotnia. Mivel integrált nevelési-oktatási intézményünk többcélú, közös igazgatású közoktatási intézményként működik, így a törvény által előírt kötelezettségünknél fogva olyan nevelési-oktatási programot kellett alkotnunk, mely egységes szerkezetben tartalmazza az általános iskola és a művészetoktatás nevelési-pedagógiai elképzeléseit kiegészítve a pedagógiai munkánkat segítő működésével. 5

6 Célunk, hogy ápoljuk a régi intézmények hagyományait és párhuzamosan a Mezőcsáti Általános Iskolára jellemző, új hagyományokat teremtsünk. Így az intézményünk szolgáltatásait igénybevevő gyerekek egyre erősebb szálakkal kötődnek közösségünkhöz. Ez annál is könnyebb, mivel a Mezőcsáti Általános Iskola olyan intézmények hagyományaira, munkájára épül, amelyek tevékenységét jó szakmai munka alapozhatta meg. Az új szervezeti formához igazodva a jövő újabb és újabb kihívásokra, megfelelésre kötelez mindannyiunkat. Megannyi szép és nemes cél megjelölése közepette fejlődünk. Az Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola a FOLYAMATOS VÁLTOZÁS, FEJLŐDÉS ÉS MEGÚJULNI VÁGYÁS jellemzi. Olyan közösség szeretnénk lenni, amelyben a változást saját elhatározásra, saját jövőképünk szerint, a lehetőségeket keresve hajtjuk végre Az intézmény legfontosabb adatai Az intézmény neve székhelye Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 3450 Mezőcsát, Szent István út 35. sz Az intézmény alapítója Az intézmény alapítója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az alapítói jogkör gyakorlója: az emberi erőforrások minisztere Az intézmény fenntartója Mezőkövesdi Tankerületi Központ 3400 Mezőkövesd Széchenyi út Az intézmény felügyeleti szerve Mezőkövesdi Tankerületi Központ 3400 Mezőkövesd Széchenyi út Az intézmény működése felett törvényességi felügyeletet gyakorol Mezőkövesdi Tankerületi Központ igazgatója Mezőkövesd Széchenyi út Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre Az intézmény jogi személyiséggel rendelkező köznevelési intézmény a Mezőkövesdi Tankerületi Központ költségvetési szerv szervezeti egysége Az intézmény típusa Közös igazgatású összetett iskola, ezen belül Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. 6

7 Az intézmény/tagintézmény Intézmény Tagintézmény Mezőcsáti Általános Iskola Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 3450 Mezőcsát, Szent István u. 35. Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Édes Gergely Tagiskolája 3589 Tiszatarján, Eötvös körút Szervezeti Egységek Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Titkársági csoport 3450 Mezőcsát, Szent István út Az intézmény alaptevékenységeit: a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola SZMSZ-e határozza meg 7

8 Az intézmény szervezeti felépítése és vezetési szerkezete (intézményi organogram): MEZŐCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐ intézményvezető tagintézmény-vezető Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Édes Gergely Tagiskolája Titkársági csoport szervezeti egység intézményvezető helyettesek Munkaközösség- vezetők Pedagógusok, pedagógiai munkát segítők Technikai dolgozók 8

9 Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézmény/tagintézmény közösségei Nevelőtestület (szak alkalmazotti közösség): Mezőcsát, Tiszatarján Alkalmazotti közösség: Mezőcsát, Tiszatarján Szakmai munkaközösség: Tiszatarján (1), Mezőcsát (4) 1.3. Az intézmény társadalmi környezete A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola működésével meg kíván felelni a fenntartói, környezeti elvárásoknak. Célrendszerét, tevékenységét ehhez igazítja. Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete az intézmény megalakításakor megfogalmazta elvárásait: gazdaságos működés, humán erőforrások ésszerű hasznosítása, gyermeklétszám településen tartása, nyitott intézményi élet, település igényeinek széleskörű kiszolgálása. A megalakult Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola működését kedvező és kedvezőtlen körülmények befolyásolják. Kedvezőnek tekinthetjük, hogy személyi és tárgyi feltételeink megfelelőek. A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola egységeinek dolgozói az elmúlt években végzett jó színvonalú munkájukkal kivívták környezetük elismerését. A rendelkezésre álló tárgyi feltételek (épületek, eszközök, felszereltség) lehetővé teszik az eredményes munkavégzést. A tárgyi feltételek továbbfejlesztésével az iskola valamennyi dolgozójának magas színvonalú tevékenységével a korábbiakhoz képest még eredményesebben végezhetjük munkánkat. Kedvezőtlen körülmények nehezítik feladataink megvalósítását: leghátrányosabb helyzetű kistérség, a gyermeklétszám folyamatos csökkenése, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek számának növekedése nagy kihívást jelent mindnyájunknak. Összehangolt munkával, differenciált fejlesztéssel, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás eredményes eszközeivel, a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással el kell érnünk, hogy a mezőcsáti kistérségben élő gyermekek minél nagyobb számban a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelési-oktatási intézményeibe járjanak. A mezőcsáti kistérség lakossága az oktatási-nevelési munka eredményes folytatását, a felmerülő problémák megoldását, a Mezőcsáti Általános Iskolán belüli együttműködésből eredő előnyök kihasználását várja a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolától A működés feltételei Személyi feltételek (2019. március 18-i állapot szerint) Mezőcsát Tiszatarján AMI Tanulói létszám Pedagógus létszám Titkársági létszám Óraadók Technikai dolgozók 7 2-9

10 Tárgyi, dologi feltételek (2019. március 18-i állapot szerint) Feladat ellátási helyek száma Osztályterem, szaktanterem, csoportszoba/iroda Általános iskolai oktatás-nevelés 2 39 Alapfokú művészetoktatás 1 6 Titkársági csoport Az intézmény általános céljai, feladatai A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola egységei az elmúlt években kialakították sajátos arculatukat. Szakmai önállóságuk megőrzésével, együttműködésük elősegíti a gyermekek személyiségfejlesztését, a nevelő-oktató munka során jelentkező problémák megoldását Alapelvek Intézményünk munkájának középpontjában a korszerű nevelés-oktatás biztosítása áll. Feladataink megvalósítása során együttműködésre törekszünk az intézményhasználókkal, munkánkat segítő intézményekkel, szervezetekkel Célok Közös munkánk legáltalánosabb célja a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola eredményes működtetése: olyan nevelési-oktatási rendszer megteremtése, amely kielégíti a lakossági igényeket. Pedagógiai törekvéseink középpontjában a gyermekek testi és lelki egészségének megóvása, személyiségük fejlesztése, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes intézményi légkör biztosítása áll. Nevelő-oktató munkánk céljait az intézmény pedagógiai programja tartalmazza. Az egységek szakmai önállóságuk figyelembevételével segítik egymás munkáját a feladatok megvalósítása során Feladatok A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola vezetése gondoskodik arról, hogy az egységek rendelkezzenek céljaik eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Az intézmény egésze, valamennyi egysége rendszeresen tájékozódik az intézményhasználók igényeiről, ehhez igazítja céljait, feladatait. Az egységek feladataikat együttműködés keretében valósítják meg. Sokszínű programkínálat, az egységek szakmai önállóságának támogatása közös értékrend alapján, racionális működtetésre törekedve. A nevelési-oktatási egységek célrendszerének megvalósítása érdekében végzett feladatok: Az óvoda-iskola átmenet hatékonyságának segítése pedagógiai, mentális eszközökkel, a kooperáció fejlesztésével. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók gondozása (logopédiai ellátás, felzárkóztatás, gyógytestnevelés, tehetségígéretű gyerekek felismerése és gondozása). A hátrányos helyzetű, marginalizálódó családokból érkező gyerekek, tanulók esélyegyenlőségének növelése az integrált intézmény által nyújtható szolgáltatásokkal. 10

11 1.6. Az intézmény SWOT analízise Az alábbi táblázat tartalmazza az erősségeket, a gyengeségeket, továbbá a külső tényezők adta lehetőségeket és veszélyforrásokat. A táblázatból kitűnik, hogy mely tényezők segítik és mely tényezők nehezítik az iskola működését. SWOT SEGÍTIK A CÉLOK ELÉRÉSÉT GÁTOLJÁK A CÉLOK ELÉRÉSÉT ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK BELSŐ TÉNYEZŐK (szervezeti jellemzők) az alkalmazottak zöme kimagasló szakértelemmel rendelkezik elkötelezett menedzsment irányítja koordinálja az intézmények munkáját a titkársági csoport hatékonysága a szülők véleménye alapvetően pozitív az iskolákról a pályázati lehetőségek kiaknázása, jelenleg futó szakmai pályázatok innovatív szakmai tevékenység erős versenyszellem, gyakran kimagasló eredményekkel a köznevelési intézményünk művészeti iskolával bővült művészeti oktatás (táncművészet, zeneművészet, képzőművészet) az óvoda- iskola átmenet modellje, hatékony gyakorlati alkalmazása együttműködési készség iskolákkal, önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel (fenntartó, óvoda, pedagógiai szakszolgálat, humánszolgáltató központ, családsegítő szolgálat, rendőrség stb.) stabil szakellátottság intézményi szinten megvalósuló racionális tervezőmunka hatékony gyermekvédelmi munka tehetséggondozás, felzárkóztatás, differenciált fejlesztés az úszásoktatáshoz a feltételek biztosítottak (a városi tanuszoda helyben van) DÖK Intézményi bevált és alkalmazott jó gyakorlatok elhasználódott létesítmények (régi épület, művészeti épület) a tagintézményben a szakos ellátottság nehezen biztosított az új épület gyors amortizációja (beázás) az informatikai háttér hiányosságai (lassú internet) karbantartó, gondnok hiánya szülők aktivitása csökken érdektelenség, motiválatlanság és közömbösség tanulói és szülői szinten 11

12 LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK KÜLSŐ TÉNYEZŐK (környezeti jellemzők) a társadalmi megbecsülés fenntartása, növelése további szponzorok, támogatók felkutatása, megnyerése (vállalatok és vállalkozások) az iskola helyiségeinek bérbeadásából származó bevételek növelése szülőkkel és külső szervezetekkel, önkormányzatokkal, egyházakkal való együttműködés további erősítése a lemorzsolódásos projekt révén hatékony segítséget, ötleteket kapunk ahhoz, hogy iskolánkban hogyan csökkentsük a szegregáció mértékét, továbbá tanulóink esélyegyenlőségének stabilizálása érdekében hathatós, célorientált tervekkel és alkalmazható lehetőségekkel vérteznek fel a pályázat keretén belül a pályázatból szeretnénk bővíteni a mindennapi nevelő, oktató munkához szükséges szemléltető eszközeinket, taneszközeinket, fejlesztő játékkészletünket menedzselés, reklám testvériskolai kapcsolat (Erdély: Lövéte) lehetőségeinek a kiaknázása (szakmai együttműködés, tapasztalatcsere) légkörjavító programok (szak alkalmazotti közösség) együttműködés szakmai tanácsadó hálózattal ingyenes továbbképzések (önképzés) külső szakemberek bevonása a nevelési problémák megoldásába az iskolai közösségek szervezettebb együttműködése (szervezetfejlesztés) egyenletesebb munkaelosztás (egyenletes leterheltség) egységes tantárgyi követelményrendszer kidolgozása a gyerekek szocializációjához szükséges alapfeltételek közül hiányzik a családi biztonság, a rendszeres törődés, a támogatás, a gondoskodás, a motiváció, a következetesség a társadalmi problémák begyűrűződése az együttműködés meghiúsulásának oka a nem megfelelően szocializált családi háttér sajátos kulturális helyzete, miszerint megmutatkozik a kultúra megbecsülésének hiánya, sőt a helyes viselkedési normák hiánya is a településen lévő több iskola közötti differenciálás: a helyi egyházi fenntartású iskola szegregáló hatása miatt csökkenő tanulói létszám és a hátrányos helyzetű tanulók számának kiugrása, továbbá a szociálisan/kulturálisan elmaradott tanulók tömeges megjelenése intézményünkben járási szinten gazdasági elmaradottság családszerkezet megváltozása (kevesebb gyermek, mobilitás növekedése) szülők munkanélkülisége alacsony szociális háttérrel rendelkező családok közlekedési nehézségek, mobilitás beszűkülése anyagi okok miatt minden az iskola által preferált tanulmányi és sport versenyen nem tudnak tanulóink részt venni (pl. nevezési költségek, utaztatás, földrajzi távolságokból adódó költségek stb.) a szülők aktivitása folyamatosan csökken motiválatlanság, érdektelenség, közömbösség (tanulói és szülői szinten) értékvesztés, a tudás leértékelődése túlzsúfolt tananyag, nem megfelelő tankönyvek pedagógusok kiégése 12

13 2. KAPCSOLATOK Az intézményi eredményes együttműködés alapja a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolán belüli kapcsolatok rendszere, amely részleteit a SZMSZ-ben terveztük. Ennek területei: az intézmény, és tagintézmény, valamint a szervezeti egység (titkárság) napi kapcsolata, amelyet az intézményvezető irányít és szervez, az azonos területen dolgozó, de más egységhez tartozó munkatársak együttműködését elősegítő kapcsolat, amelynek feltételeit az intézményvezetés biztosítja, de a közreműködőktől önállóságot vár el. A Mezőkövesdi Tankerületi Központtal való kapcsolat elsődleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések, vélemények eljussanak az intézményünkhöz, hogy azok mielőbb beépíthetők legyenek a mindennapi munkába. Fontosak az intézménytől a tankerület felé áramló információk is, amelyek a közös igazgatású oktatási-nevelési intézmény tevékenységének eredményeit, valamint a dolgozók, intézményhasználók igényeit, véleményét juttatják el a fenntartóhoz. Az intézményhasználókkal, valamint az intézmény munkájához kapcsolódó szakmai szervezetekkel való kapcsolatok részleteit az SZMSZ tartalmazza. Intézményünk érdekelt a kistérségi (esetenként azon kívüli) kapcsolatok megteremtésében és fenntartásában, amely egyrészről elősegíti az intézményi célkitűzések megvalósítását, másrészről tartalmi vagy technikai segítséget nyújt az adott szervezet egész települést vagy annak kisebbnagyobb csoportjait érintő feladatainak megoldásához. Működésünk és fejlesztésünk az együttműködésekkel hatékonyabban biztosítható (pl.: közös pályázatok). 3. HELYZETELEMZÉS A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola évek során pályázati forrásokból származó jelentős felújítások után költséghatékony, a modern energiagazdálkodás követelményeinek megfelelő, az esélyegyenlőséget biztosító, a kompetencia alapú oktatást teljes mértékben megvalósító, ezáltal az élethosszig tartó tanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciákat magas szinten fejlesztő területi integrált művelődési központtá válik. Közös pályázataink voltak az IPR és a TÁMOP esélyegyenlőség alapú fejlesztések című projektek. A komplex fejlesztéssel az intézményrendszer széttagolódása megszűnt. Jelenlegi pályázataink: EFOP Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése (+ TOP Az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése) EFOP A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása EFOP Együtt, testvérként iskolaközi szemléletformáló program EFOP Digitális környezet a köznevelésben EFOP Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását segítő Iskolai Közösségi Program kísérleti megvalósítása EFOP VEKOP Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése 13

14 Iskolánkban megvalósul az integrált oktatás, illetve az IKT eszközökkel támogatott tanórán kívüli tevékenységek száma nő, javulnak a kompetencia-mérések egyéni eredményei, teljes körűvé válik az inkluzív nevelés. Az intézmény/tagintézmény pályázatokból történő felújítása, az új eszközök beszerzése tovább biztosítja majd a működés feltételeinek bővülését, a taneszközök teljességét, az egyéni fejlesztéshez szükséges korszerű eszközöket, a sportoláshoz és a művészeti oktatáshoz a hozzáférést. A fejlesztési eredmények biztosítják az esélyegyenlőség megvalósulását, a korszerű egyéni szükségletek szerinti szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Bízunk benne, hogy a jövőben még inkább megvalósul mind az energia, mind humán erőforrás gazdálkodásban az optimális felhasználás. Intézmény/tagintézmény helyzetelemzése 3.1. Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Édes Gergely Tagiskolája Az intézmény társadalmi környezete Tiszatarján B-A-Z megye déli részén, a Tisza folyó jobb partján helyezkedik el. A település földrajzi helyzeténél fogva kiesik a fejlett iparú Tiszaújvárost Mezőcsáttal összekötő forgalomból, mint zsákutca, nincs átmenő forgalma. Településünk a megyében a hátrányos helyzetű községek közé tartozik. Az ipari szerkezetváltás miatt sok a közeli ipari városban dolgozó személy veszítette el munkahelyét, s a még működő vállalatok további létszámleépítései csak növelik községünkben a munkanélküliek számát. Az átalakuló mezőgazdaság, a helyi termelő szövetkezet is alig igényel munkaerőt. A munkahelyek elvesztése az utóbbi években sok családot hozott nehéz helyzetbe. Egyre többüknek okoz gondot a mindennapi megélhetés, fokozódik a létbizonytalanság. Az elszegényedés még inkább érinti az etnikai népesség körét. A jövő nemzedékért érzett felelősség vállalása körültekintő döntéshozatalt kíván az oktatásban résztvevők mindegyikétől: a fenntartótól, a szakma képviselőitől, és a szülőktől. A jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez az igényeknek, elvárásoknak. A gyermekek iskoláztatása egyre inkább létkérdés minden szülő számára, hiszen egy bonyolult, bizonytalanabb munkaerőpiacon kell megtalálniuk létfenntartásuk és önmegvalósításuk lehetőségeit és módját. Az elbizonytalanodás jelensége az értékválság, a tudás leértékelődése társadalmi tünet, nehéz feladatok elé állítja az oktatás folyamatában résztvevőket. A gyermeke iránt érzett felelősség, a tudásba, a tudást közvetítő pedagógusokba vetett hit és a szülők támogató segítsége lehet a garanciája egy pedagógiailag átgondolt, szülők által igényelt program megvalósításának. Az iskola programja szervezésében nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a szülői háttér nagyon eltérő anyagi és igény szinttel bír. Egyszerre kell megfelelni a versenyképes tudást elváróknak, s a minimális igénnyel szemben ellenállóknak is. Az iskola nevelő munkája során egyre nagyobb szerepet kénytelen vállalni a tanulók szociális problémáinak megoldásában is. Programunk összeállításánál mindezekre tekintettel voltunk. Tárgyi feltételek: A sikeres önkormányzati pályázatnak köszönhetően megindult (és jelenleg is folyik) egy energetikai felújítás (a külső homlokzaton lévő nyílászárók cseréje, szigetelés, színezés, belső higiénés festés, napkollektorok szerelése valósul meg). 14

15 Szükség volna még a belső ajtók cseréjére és a folyamatos zavartalan karbantartásra. Nem jó megoldás, hogy az egészségügyi helyiségek az udvaron keresztül közelíthetők csak meg. Egy zárt vagy fedett folyosó megléte szükséges volna. Az udvaron nem található semmilyen eszköz, ami a szabadidő hasznos eltöltését segítené. Még a sportolás, mozgás szempontjából is balesetveszélyes a terület. Egyenetlen, füvesítetlen, burkolat nélküli terület. Az iskola épülete felé lejt, így az esős időszakban a sár és a pocsolyák miatt az egészségügyi helyiségek nehezen megközelíthetők. Terveink között szerepel az utcák felőli fronton elhelyezkedő kertrészek rendezése: örökzöldek kivágása, virágoskertek kialakítása. Számszakilag elegendő teremmel rendelkezünk. Közelebbről vizsgálva a helyzetet látható, hogy két teremnek is kettős funkciója van. Az iskolai könyvtár a 6. évfolyamnak is helyet ad a bontott tanórákon. Ez különösebb gondot nem okoz, mert a tanórák délelőtt, a könyvtári foglalkozások pedig délután vannak. A sportcsarnok biztosítja a jól felépített, megtervezett órák megtartását, a tanulók mozgásigényének kielégítését. Székek és tanulói padok is megfelelő számban állnak a rendelkezésünkre. Az osztálytermek bútorzata változó. Rendelkezünk esztétikus szekrényekkel, de vannak még leselejtezésre váró, régi, üveges szekrények is, amik balesetforrások. 3 tanteremben van működő digitális táblánk, amiket a kollégák napi rendszerességgel használnak is. A jövőben a tanórák körét bővíteni kell, egyre több digitális óra beépítésével, hiszen rengeteg hasznos program érhető már el. A nevelő-oktató munkánkhoz több IKT eszköz is rendelkezésre áll. Az informatika teremben elegendő asztali és hordozható számítógép található. Karbantartásuk is megoldott a rendszergazda által. A termek felszereltsége szempontjából elmondhatjuk, hogy megfelelő számú eszközzel rendelkezünk a hatékony munka biztosításához. Az iskolai életet segítő tevékenységek, feltételek javítása: Az óvodai nevelőkkel folyamatos kapcsolatot tartunk, az iskolába lépő gyermekeket és azok szüleit ismerje meg az első osztályt tanító nevelő. A gyermekek iskolai előmeneteléről tájékoztatást adunk az óvodának, az iskolai elvárásokat tudatosítjuk a jelenlegi gyakorlat szerint. A helyi tanterv bevezetéséről, a szülőkre háruló feladatokról a szülőket tájékoztatjuk, törekedve a szülői házzal való kapcsolat erősítésére. Fokozott gondot fordítunk a pedagógusok szakmai át és továbbképzésére, melyeken való részvételt továbbképzésre rendelkezésre álló keretből támogatni szükséges. A hagyományos tanulói felszereléseken kívül különleges, nagyobb anyagi terhet jelentő elvárásokat a szülőkkel szemben nem tervezünk. A szükséges tankönyveket, segédleteket a tanév elejére minden tanuló számára egységesen rendeljük meg. Az iskolai étkezésben résztvevők térítésdíját szintén az önkormányzat határozza meg. Személyi feltételek: A térség és ezen belül a község szocioökonómiai háttere is alapja lehet az iskolában jelentkező pedagógus létszámhiánynak. A szomszédos települések egyházi fenntartású intézményei, a nagyvárosi iskolák bővebb lehetőségei nemcsak a gyerekeknél, de a pedagógusoknál is érzékeltetik elszívó hatásukat. Jelenlegi összetételünk a 12 főállású státusz helyett: 2 fő távollévő, 6 fő főállású, amiből 1 fő tagintézmény-vezetői, tanítói, 2 fő tanítói, tanári, 3 fő tanítói, tanári, napközis nevelő. 6 fő óraadó, amiből 1 fő tanári, 1 fő tanítói, 2 fő tanári, tanítói, 2 fő gyógypedagógiai feladatokat 15

16 végzett. 6 fő a székhelyintézményből áttanító, amiből 3 fő tanári, 1 fő gyógypedagógiai munkát végez. A szakos ellátottság még így sem 100%-os. Főleg a felső tagozatos készségtárgyak (rajz, ének, technika, etika), modulok (hon- és népismeret, dráma és tánc) és az informatika oktatás tekintetében szenvedünk szakember hiányban. Mindezek ellenére a kollégák maximális elkötelezettségének köszönhetően a munka zavartalanul folyik. A nagyobb problémát a helyettesítések megoldása okozza. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segíti 1 fő félállásban pedagógiai asszisztens, félállásban iskolatitkár. A technikai személyzet 5 főből áll. 2 főállású (takarító, gondnok). Tanulói összetétel: A jelenlegi tanulói létszám 59 fő. Osztályok: 1-2 évfolyam összevonva 1 osztályfőnökkel 3-4 évfolyam összevonva 1 osztályfőnökkel 5-6 évfolyam összevonva 1 osztályfőnökkel Az évfolyamokból összevont osztályok a készségtárgyak kivételével részleges csoportbontásban tanulnak. Csoportok: 1. számú napközis csoport:1., 3., 4. évfolyamos tanulók 25 fővel. 2. számú napközis csoport:2., 5., 6., szegregált 6. évfolyamos tanulók 23 fővel. A napközis nevelők munkája nagyon nehéz a magas létszám és a hármas összevonás miatt. Az iskola az elmúlt tanév adatai alapján a lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények közé került. A tanulók szociális helyzetét tekintve sok a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanuló, akik különféle szociális támogatásokra - étkezési, térítési díj jogosultak. Az iskoláztatás nagy terhet ró a szülőkre, fenntartóra egyaránt. Az fenntartó évek óta ingyen biztosítja a tanulók számára a tankönyveket, s az étkezés, térítési díjához is bizonyos mértékben hozzájárul. Tanórán és tanórán kívül a nevelők megpróbálják segíteni a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt feladat a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztése. A tehetséges tanulókat plusz feladatokkal fejlesztjük, kutató munkát végeznek, feladatmegoldó versenyeken szerepelnek, levelező formában, tanulmányi- és sportversenyeken vesznek részt, összemérve tudásukat más iskolába járó gyermekekkel. A tagiskola irányítása, szervezeti felépítése: A tagiskola irányítását a tagintézmény-vezető látja el. Az iskolavezetéshez tartoznak: a vezetőség tagjai: Munkaközösség vezető, DÖK-öt segítő tanár A vezetőség tagjai észrevételeikkel, tanácsaikkal, feladatvállalásokkal segítik a vezető munkáját. Rendszeresen végzendő feladataikat, az intézmény működés rendjét az SZMSZ határozza meg és rögzíti. Éves feladataikat az iskolai munkatervből kiemelve saját programként készítik el. A Szülői Szervezet évek óta segíti munkánkat. Minden osztályból két szülő képviseli az osztályközösséget. Az intézményvezetője évente két alkalommal hívja össze a Szülői Szervezetet. Tájékoztatást kapnak az oktató - nevelő munka helyzetéről, programokról. A Szülői Szervezet tagjai véleményükkel, javaslataikkal, segítik az iskola vezetés munkáját, részt vesznek és segítenek a tanórán kívüli programok, iskolai rendezvények szervezésében, lebonyolításában. 16

17 Az intézmény kapcsolatrendszere: Intézményünk nem csak nevelő - oktató munka terén tevékenykedik, hanem felvállalja és vállalja, hogy a település fontos kulturális centruma is, hiszen a községi, állami ünnepélyek állandó résztvevője, szervezője és lebonyolítója - nagyon sokszor helyszíne is. Saját kulturális programjaink és rendezvényeink is vannak szép számmal, melyek nyitottak a szülők előtt a közösség lakói előtt is. Helyt adunk területi versenynek, az Édes Gergely Területi Kulturális verseny keretében. A korrekt munkakapcsolat az együttműködés záloga: az óvodával, az egyházzal, a fenntartóval, a székhelyintézménnyel, a szülői szervezettel, a gyermekjóléti szolgálattal, a Nyugdíjas- és a Zöld Házzal. Az iskola kapcsolatrendszerét szeretnénk továbbfejleszteni, még gyümölcsözőbbé tenni A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskolája és Alapfokú Művészeti Iskolája Épületeinkben működött időrendi sorrendben Alapításuk éve: Református Iskola 1576 Katolikus Iskola 1865 Izraelita Iskola 1911 Népiskola 1927 Állami Általános Iskola 1948 Intézményünk a város legrégebbi nevelési-oktatási intézménye. A város négy különböző helyén működő intézményben az általános iskolai oktatás mellett ig szakmunkásképzés és ig gimnáziumi oktatás is folyt as tanévtől eltérő tantervű tagozat is működik intézményünkben. A 8 tantermes iskola 1960-ban épült, 1964-ben bővült 4 tanteremmel, 1987-ben ismét 4 tanteremmel. Az intézmény ekkor nyerte el jelenlegi arculatát. Az utóbbi bővítés során az épület villamossági felújítása is megtörtént és bevezették a gázt is. A tornacsarnokunk 1985/86-os tanévben épült fel, amely a tanulók testmozgásának, versenyeinek a színhelye. Az 1963/64-es tanévben gimnáziumi képzés indult 1 osztállyal ben átadták a gimnázium mai épületét, s ekkor iskolánkban 5 tanterem szabadult fel. Az 1982/83-as tanévben alakult ki a szükségtanterem hálózat a felszabadult pedagógus lakások osztályteremmé történő átalakításával. Ettől az időponttól az 1992/93-as tanévig, a Református Általános Iskola működésének megkezdéséig, valamint a 6 osztályos gimnáziumi képzés beindításáig a tanulói létszám fokozatosan csökken. A fenti okok folyamatos megléte miatt pedig tovább csökkent. Az egyház számára ig került sor a termek és az épületrészek visszaadására. Ezért a tanulócsoportok elhelyezése körüli gondok újraéledtek. Így került sor szükségmegoldásként az 1993/94-es tanévtől a bölcsőde épületének birtokbavételére. Ezáltal az intézményhálózat szétszórtsága még jobban fokozódott s még ez sem oldotta meg a tanulócsoportok elhelyezését. Szükségessé vált a tanári szoba felszámolása, illetve a pincehelyiség technika teremmé történő átalakítása az 1996/97-es tanévtől tól kezdte meg működését mazsorett csoportunk, akik azóta töretlenül haladnak előre, öregbítve Mezőcsát, iskolánk hírnevét. Intézményünkben a kedvet és tehetséget érző tanulók lehetnek tagjai a mazsorett csoportnak. Minden városi és iskolai rendezvényen nagy sikerrel szerepelnek. Több országos megmérettetésen szerepeltek már és mindenhol kiemelt arany minősítést szereztek ban alakult meg az Általános Iskola Ifjúságáért Alapítvány, amely intézményünk tehetséges gyermekeit segíti iskolai programjaink támogatása során. A hét fős kuratórium lelkes munkája eredményeképpen alapítványunk fokozatosan bővül a támogatottságot, illetve az alaptőke összegét illetően. 17

18 1998/99-es tanévtől intézményünkben művészeti oktatás is folyik: zene- és képzőiparművészeti, valamint néptánc tagozaton. A zeneiskolás növendékek iskolai és városi rendezvényeket tesznek még színesebbé, körzeti hangversenyeken vesznek részt. A képzőművészeti tagozatra járó tanulók szinte valamennyi pályázaton nagyon jelentős sikereket érnek el. A színvonalas munkákból kiállításokat szerveznek tanáraik. A Rozmaring néptánccsoportunk különböző életkorú tanulókat tömörít. Szép színfolt kisvárosunkban a néptáncosok jelenléte. Örülhet az a szülő, akinek gyermeke szórakozását a tiszta, ősi népművészetben találja meg től intézményünk névadója: Egressy Béni költő, tanító, műfordító, színész, énekes, zeneszerző, honvédtiszt, de mindenekelőtt lelkes híve a magyar művelődésnek, szellemi fölemelkedésnek. Nemzeti kultúránk fáradhatatlan harcosától sokat tanulhatunk és az ő örökségét, ránk hagyott kulturális értékeit büszkén visszük magunkkal az Európai Unióba. Ettől az időponttól iskolánk neve: Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola. Iskolánk augusztus 01-től - Mezőcsát Város Önkormányzat által létrehozott nevelésioktatási-közművelődési intézmények összevonása következtében az ÁMK intézményegysége lett. Ennek következtében az intézmény neve is megváltozott: ÁMK Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola január 01-től fenntartó váltás következett be, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mezőcsáti Tankerületének intézménye lettünk. Az intézmény elnevezése szeptember 01-től a hatályos alapdokumentumnak megfelelően a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola névre változott, melynek rövidített neve: Mezőcsáti Általános Iskola. Egy tagintézményünk: Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Édes Gergely Tagiskolája. Intézményünk a 2005/2006-os tanév végén egy új épülettel bővült, amelyet 2006-ban adtak át. Ebben az új épületrészben 10 tanterem, könyvtár és irodahelyiségek kerültek kialakításra. Ezzel az épületrésszel egy modern, XXI. századi iskola használóivá váltunk. A hagyományok, az elődök szellemisége iskolánkra, a benne dolgozókra, a tanulókra a mai napig is hat. Így gondolunk Dr. Mészáros Kálmán orvos, Egressy Béni zeneszerző, Kiss József költő, valamint Dr. Kovács Mihály kétszeres orvosnagy, az első magyar nyelvű kémia tankönyv írójára. Iskolánk tanárai készek a megújulásra, a modern pedagógiai irányzatok befogadására november 30-val fenntartóváltás következett be. A három tankerület (Mezőcsát, Tiszaújváros, Mezőkövesd) összevonását követően az új fenntartónk a Mezőkövesdi Tankerületi Központ lett. Tevékenységek Alapfokú általános oktatás: nappali rendszerű általános iskolai nevelés és oktatás (1-8 évfolyamon) cigány/roma nemzetiségi nevelés és oktatás a többi tanulóval, gyermekkel együtt nevelhető, oktatható SNI gyermekek, tanulók neveléseoktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos hallási fogyatékos) fejlesztő pedagógiai ellátás általános iskolai napközis otthonos ellátás iskolaotthonos ellátás gyógytestnevelés művészeti oktatás (zene-, képző- és iparművészeti-, néptánc tagozat) intézményműködtetés integrációs felkészítés, képességkibontakoztatás 18

19 Kiegészítő tevékenység: választható óra sportköri tevékenységek szakkörök Személyi feltételek Tanulócsoportok száma: 37 Ebből: 16 általános iskolai csoport 13 művészeti tagozatos csoport (képző: 5, tánc: 4, szolfézs:4) 4 napközis csoport 4 iskolaotthonos csoport Az intézmény tanulóinak létszáma: 305 fő (ebből: HH-34 fő, HHH-127 fő) Az intézmény dolgozóinak létszáma: 51 fő Pedagógusok létszáma: Intézményvezető: 1 fő Intézményvezető-helyettes: 2 fő (általános helyettes, művészeti helyettes) 1-4. osztály-tanító: 8 fő 5-8. osztály-tanárai: 13 fő (ebből: 1 fő részmunkaidős) művészeti tagozat tanárai: 5 fő (ebből 2 fő óraadó) napközis pedagógusok: 8 fő gyógypedagógus: 1 fő Pedagógus munkát segítők: pedagógiai asszisztens: 2 fő könyvtáros: 1 fő rendszergazda: 1 fő Technikai dolgozók: iskolatitkár: 2 fő portás (gondnoki feladatokat is ellát): 1 fő takarító: 6 fő A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola feladatai között legfontosabb helyet foglal el a korszerű alapismeretek nyújtása, az általános műveltség megalapozása. A tehetséggondozás nagyon fontos terület intézményünkben. Ezt a célt szolgálja a művészeti iskolában választható tanszakon folyó képzés. Minden tanévben szervezett formában a Most mutasd meg intézményi tehetségkutató versenyünk során keressük a legtehetségesebb tanulókat és közösségeket. A felmenő rendszerű verseny győztesei az Egressy-hét tehetségnapján mutatkoznak be. A személyiség széleskörű kibontakoztatását tartjuk szem előtt a versenyekre, vetélkedőkre, pályázatokra való felkészítő munkával, melyeknek sok szép kézzel fogható eredménye van. Matematikából Észkerék elnevezéssel versenyt hirdetünk minden tanévben, melyre igen nagy az érdeklődés. Az idegen nyelvek oktatása nyelvtanárokkal (angol nyelv) megoldott. Az oktatási szakemberek szerint ideális életkor a nyelvismeretek megszerzésére a 6-14 éves kor közé tehető. A magas szintű idegen nyelvek ismerete is uniós követelmény és az iskolában teljesíthető az alapszint. A informatika oktatása megfelelő modern gépparkkal és szakképzett tanárral áll a tanulók rendelkezésére. Az informatikai ismeretek elterjedését segítő elektronikus tanulás már elérhető. Kiemelt feladatunk a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás. Az iskolai integrációs program megalkotása segíti ezen tanulók beilleszkedését, 19

20 személyiségük fejlődését. Tornatermünk és a tornacsarnok vonzza a sportolni vágyókat. Sokszínű sportolási lehetőség van az iskolánkban. Ez az a terület, amelyet a legtöbb diák szeret. Mozogni mindenkinek kell, hiszen egészséges. A tömegsport fejlődése fontos állomás Európa fejlődésében is. Iskolánkban évek óta a DSE több szakosztállyal segíti ezt a munkát. Meggyőződésünk, hogy a sportoló, erős fiatalok könnyebben helytállnak az iskolai munkában, majd munkahelyükön, nyugodtabbak, vidámabbak, ezért emberi kapcsolataikban is sikeresebbek lesznek. Sokszínű tanórán kívüli tevékenységrendszerről gondoskodik az iskola diákönkormányzata a tanulók szabadidejének hasznos eltöltésére. Népszerűek a kirándulások, táborozások és az iskola által használható faházas üdülések: erdei iskolák. A legnagyobb hagyományőrző rendezvényünk a farsangi karnevál iskolánkban. Ez minden év februárjában kerül megrendezésre, külön az alsó tagozatos tanulóknak és külön a felsősöknek. Gazdag programja élményt jelent; gyermeknek, szülőnek, vendégnek, pedagógusnak egyaránt. Intézményünk nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi kapcsolatok ápolására is testvériskolánkkal történő együttműködésünk (testvériskolánk: Lövéte, Erdély) és a Határtalanul pályázat adta lehetőségek kihasználásával egyaránt. Az iskola pedagógiai hitvallása Az iskola dolga, hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. A mi iskolánk olyan, ahol: a tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelő oktatás folyik, a nevelés funkcióinak /bevezető, kezdő, alapozó, fejlesztő/ ellátása biztosított, fő cél: /Szent-Györgyi Albert/ o a szilárd alapműveltség átadása, az ismeretanyag tapasztalatszerzés útján történő átadása és az önálló ismeretszerzés igényének kifejlesztése. o estileg, lelkileg, szellemileg, életmódjukat tekintve egészséges ifjak nevelése, o növendékeink ízlésének, esztétikai érzékének, igényességének kialakítása, o közvetítendő érték: o a biológiai lét értékei/ az élet tisztelete: a természet- és környezetvédelme, az egészség értéke/ o az én harmóniájára vonatkozó értékek/önismeret, önművelés, önnevelés, felelősség önmagunkért és másokért/, o a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek/ tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia, kommunikációs kultúra/, o a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek/élethossziglan tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség/, 20

21 o humanizált társadalom- és világkép értékei/hazaszeretet, egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, hazai és egyetemes emberi kultúra értékei/, a tudás mellett az ember a legfőbb érték: erényeivel, hibáival, nyitott, őszinte, családias légkör uralkodik: gyermek, szülő, pedagógus, társadalmi segítő jól érzi magát, a nevelőtestület, valamint a dolgozók felfigyelnek a társadalmi környezet elvárásaira Mezőcsáti Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája művészeti tagozata Intézményünkben szeptember 1-től az általános iskolai oktatás mellett alapfokú művészetoktatás is folyik. Fontosnak éreztük, hogy az iskolánkat választó gyermekek számára biztosítsunk olyan többletet, amely enyhíti hátrányukat a nagyobb városok gyerekeivel szemben. Célunk: olyan nevelési-oktatási program megvalósítása volt, amely megalapozza a művészeti kifejező készséget, mely a vizuális kultúra iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességének fejlesztésére a képző- és ipar-, zene- és táncművészeti ágakban való jártasságok kialakítására és gyakorlására irányul. Képző- és ipar (grafika, festészet, kerámia, szobrászat)-, zeneművészeti (furulya, fuvola, klarinét, trombita, zongora) oktatás kezdettől fogva folyik. A zeneművészeti tagozat oktatása szeptember 1-től gitár és hegedűoktatással bővült. A táncművészeti oktatás szeptember 1-től a helyi tanulókból álló Rozmaring néptánc együttes mezőkövesdi Százrózsás Alapítványi Iskolából való kiválással kezdődött. Így a tanulók szabadidejének értelmes, hasznos eltöltése, társas kapcsolatok kialakítása és szélesítése helyben biztosított a művészeti oktatás által. A kiválasztott és a gondozott tehetségek közösségben és a közösség előtt végzett munkája hozzájárul a személyiségük kifejlődéséhez, önazonosságuk tudatuk kialakulásához, önbizalmuk, öntudatuk erősödéséhez, a társadalmi életében történő megnyilvánulásaik eredményességéhez. A XXI. század társadalmának kihívásai; a kreativitás és a kezdeményezőkészség, a termékeny képzelőerő, az érzelmi intelligencia megteremtésének egyedülálló környezete, gyakoroltatásának színhelye a művészeti tagozaton folyó oktató-nevelő munka. Iskolánk feladatának tekinti a társadalom perifériájára szorult szociális, szellemi és egyéb fogyatékosságban szenvedő gyermekek művészeti nevelését: A 2018/2019-es tanévben a művészeti oktatásban résztvevő tanulóink száma 130 fő (jelenlegi állapot, március 18.). A művészeti tagozaton jelenleg 13 csoportban 130 növendék folytatja a tanulmányait az alábbi felosztás szerint: Művészeti ág Csoportok száma (db) Növendékek száma (fő) Táncművészet 4 49 Képzőművészet 5 51 Zeneművészet 4 30 Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel intézményünkben, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésben van. 21

22 A tananyag a különböző művészeti területek azon tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a képző- és ipar-, a tánc-, és a zeneművészeti műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanuló értelmi, érzelmi és kifejezőképességének fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást, a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődéséhez igazítja. Növendékeinknek lehetősége van valamennyi művészeti ágban az előképző, alapfok, továbbképző évfolyamok elvégzésére. A művészetoktatás keretében a tehetségeket személyre szabott fejlesztéssel segítjük szakmai továbbfejlődésükben, továbbtanulásukban. Hozzájárulunk a tanítási-tanulási folyamat eredményességéhez a tanulók: absztrakt-kreatív és vizuális gondolkodásának megteremtéséhez, emlékezetének, megfigyelőképességének és képzeletének fejlesztéséhez, az elemzés, képzelettársítás, szintetizálás képességének kialakításához, a gondolatok és érzelmek kifejezésének szándékához és sokszínűségéhez. Mindezek hatnak egész személyiségükre, közösségi kapcsolataikra, visszahat általános iskolai tanulmányai eredményükre, érzelmi életükre, akarati erejükre, néhányuk esetében pályaválasztásukra is. Tíz növendékünk tanul(t) tovább művészeti szakközépiskolában. A művészeti tagozatunkon a lemorzsolódás elenyésző. 22

23 4. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Intézményünk a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola közös igazgatású összetett iskola. Fontos számunkra, hogy a gyerekek a közösségi szokásrendszerek, alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert. Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyermekek fogadására. Olyan nevelési körülményeket szeretnénk teremteni a gyermekek részére, amelyek elősegítik testilelki, intellektuális fejlődésüket életük e fontos szakaszában. Olyan intézményként kívánunk működni, ahol az ellátás összhangban van a gyermek szükségleteivel, megfelel a szülők igényeinek, és elégedett a fenntartó a település lakosainak ellátási minőségével, szolgálva a települések állampolgárainak minden korosztályát. Olyan többcélú nevelési-oktatási intézményt akarunk teremteni, amely az intézményben/tagintézményben azonos minőségű és eredményes szolgáltatást nyújt, amely hosszú távon rentábilisan fenntartható feladat ellátási helyeket foglal magában. Célunk, hogy az eddig önállóan működő, de most egy intézménnyé forrt intézményegységek (általános iskola, alapfokú művészeti iskola) és tagintézmény az azonos szemlélet és pedagógiai módszerek átvétele mellett megtartsák sajátos, egyedi arculatukat, s tovább folytassák az eddig bevált jó gyakorlatot. Pedagógiai Programunk megvalósítása érdekében az egyes intézmények dolgozói szorosan együttműködnek. A nevelő-oktató munka színvonalát a pedagógusok, szakalkalmazottak rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk. Mi az, amit szeretnénk? Szeretnénk olyan gyermekeket nevelni, akik szívesen, örömmel járnak a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményébe/tagintézményébe. Derűsek, kiegyensúlyozottak, közvetlenek, szeretettel fordulnak társaik, és a felnőttek felé. Szeretnénk, ha nyitottak, érdeklődőek lennének, ha megőriznék természetes kíváncsiságukat, őszinteségüket, ha örömmel vennének részt minden, a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola által nyújtott tevékenységben. Szeretnénk, ha kibontakozna önállóságuk, alkalmazkodó- és együttműködő képességük, ha birtokában lennének olyan emberi tulajdonságoknak, egyéni képességeknek és ismereteknek, amelyek segítik az élethez való alkalmazkodást, a különböző élethelyzetekben való eligazodást, a másság elfogadását. 23

24 5. A MEZŐCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 5.1. Pedagógiai alapelveink Intézményünk célja olyan nevelési-oktatási rendszer működtetése, amely lehetővé teszi az óvodától az általános iskola befejezéséig a gyermek sajátosságainak, egyéni fejlődési ütemének megfelelő, differenciált, személyre szabott fejlesztését, a kompetencia alapú nevelés és oktatás megvalósítását, a képességek kibontakoztatását, és fejlesztését. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók integrált nevelésére, oktatására, az ehhez szükséges inkluzív környezet kialakítására. Ez a befogadó pedagógiai szemlélet és gyakorlat érvényesül minden intézményünkben/tagintézményünkben. Pedagógiai munkánk során kiemelt szerepet kap a toleráns magatartásra nevelés, a másság elfogadtatása. Nevelési-oktatási rendszerünk egymásra épül, a gyermekek fejlődésének követése folyamatos, így a óvoda-általános iskola átmenet zökkenőmentessé válik. A világban való eligazodás feltételezi az idegen nyelvek elsajátítását. Általános iskolánk az angol nyelv oktatását kínálják tanulóink számára. Fontos, hogy az iskolában valamennyi diák legalább felhasználói szinten ismerje és használja az informatikai eszközöket. Intézményünk elsődleges céljai közé tartozik tanulóink digitális kompetenciáinak fejlesztése. Az egészséges életmód kialakítása érdekében nagy hangsúlyt fordítunk a mindennapos testmozgásra, a szabadidő hasznos eltöltésére. Kiemelt feladatunk a környezettudatos életmódra nevelés. Fontosnak tartjuk a globális értékrend jelentőségének megértését és kialakítását, a gyermeki jogok deklarációját. Feladatunk a tudás értékének helyreállítása, megbecsülése. Olyan tanulókat kell nevelnünk, akik megújulásra, önművelésre képesek, akik, ha kell, életük végéig készek tanulni, mert ezt követeli felgyorsult, kitágult világunk,a tudományok gyors fejlődése. Pedagógiai munkánk alapja, hogy az iskola a család, pedagógus és szülő egymást erősítse a gyermek előrehaladása, egészséges fejlődése érdekében. Sokféle kapcsolattartási lehetőséget kívánunk biztosítani a szülők és pedagógusok együtt munkálkodása érdekében. Tovább kívánjuk ápolni belföldi és külföldi testvérkapcsolatainkat. Célunk, hogy megőrizzük hagyományainkat, értékeinket Az alapfokú művészetoktatás a művészeti kifejezőképességet alapozza meg, illetve felkészít szakirányú továbbtanulásra. Intézményünk a közoktatási törvénynek megfelelően világnézetileg semleges Az általános iskolai nevelés alapelvei Felelősek vagyunk minden ránk bízott gyerek sikeres fejlesztéséért, ezért a következő főbb célokat fogalmaztuk meg: 1. Az intézményben a pedagógiai kultúra átalakítása az egész intézményre kiterjedő, kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertan bevezetésével, a digitális kultúra eszközrendszerének alkalmazásával történik. Ezek a korszerű tanításszervezési eljárások teszik lehetővé, hogy a tanítványok elsajátítsák a mindennapi alapkészségeket, képességeket, egyéb kulcskompetenciák fejlesztése pedig megalapozza az egész életen át tartó tanulást. Fontos feladat az iskola pedagógusainak felkészítése az új oktatási tartalmak és módszertani kultúra befogadására és fejlesztésére. 24

25 2. Világnézet-semleges oktatást és nevelést valósítunk meg, amelyben a nevelő végezheti munkáját a saját világnézete és értékrendje szerint anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót. A pedagógiai programban biztosítani kell az ismeretek, a vallási, ill. világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Az intézmény pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia. A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményében/tagintézményében megteremtjük a feltételeit a fakultatív vallásoktatásnak a történelmi egyházak kérésére (jelenleg: katolikus, református). Ennek azonban alkalmazkodnia kell a kötelező (óvodai foglalkozás, tanórai) foglalkozások rendjéhez. 3. Iskolánkban az integrációs pedagógiai rendszer bevezetésével biztosítjuk minden tanulónknak az esélyegyenlőséget. 4. Fejlesztjük az együttműködést és az önálló tanulást: a tananyagtartalomtól függően kooperatív módszertani elemeket alkalmazunk, folyamatosan fejlesztjük a kritikai gondolkodást, projekteket indítunk. 5. Tantárgyi képességfejlesztő programokat adaptálunk és dolgozunk ki a kompetenciák fejlesztése érdekében. (Sport, tánc, környezetvédelem, hagyományőrzést szolgáló kompetenciák) 6. Kiemelt hangsúllyal kezeljük a közösségfejlesztést, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, a másság elfogadását. 7. Multikulturális tartalmakat építünk be a helyi tantervbe, különösen a magyar, történelem, környezetismeret, természetismeret, rajz, ének tantárgyakba. Ehhez az iskolai könyvtár könyvállományát bővítjük. 8. Az integrációban résztvevő tanulók preferált segítése egyéni fejlesztési terv alapján történik. Teljesítményüket évi három alkalommal szövegesen értékeljük, és a szülővel ismertetjük. A pedagógusok a hatékonyság növelése érdekében legalább évi három alkalommal értékelő esetmegbeszélést tartanak a tanulók fejlődését vizsgálva, melyen a szülő, a tanuló, a szaktanár, az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős is részt vesz. 9. Lehetőség szerint figyelemmel kísérjük pályaorientációjukat, segítjük a megfelelő iskolatípus kiválasztását, ill. lehetőség szerint felkészítjük őket az érettségit adó középiskolába történő továbbtanulásra. Ehhez igénybe vesszük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mezőcsáti Tagintézményének, valamint a Munkaügyi Központ pályaválasztási felelősének segítségét, és a környező középiskolák vezetőivel együtt közös pályaválasztási szülői értekezleteket szervezünk. 10. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a családdal való kapcsolattartásra, a szülők érdeklődésének felkeltésére. Fontosnak tartjuk a családlátogatást, és az olyan programok szervezését, amelyeken részt vesznek a szülők, és megismerkedhetnek munkánkkal, gyermekük sokrétű tevékenységével. Nyílt napok, kirándulások, szabadidős programok, ünnepélyek, projekthét alkalmával lehetőségünk nyílik a családokkal való kapcsolat kiépítésére, elmélyítésére. 11. Eredményre törekvő szaktárgyi munkát végzünk. Az eredményességre való törekvésben egyaránt fontosnak tartjuk a gyenge tanulók felzárkóztatását és a tehetséggondozást. A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mezőcsáti Tagintézményének segítő közreműködésével a lehető legkorábban kiszűrjük a fejlesztést, felzárkóztatást, a speciális terápiás gondozást igénylő gyerekeket. Fejlesztő tevékenységünkben élni kívánunk a törvény által biztosított kötelező órakereteken túl a nem kötelező és a tanórán kívüli órakeret felhasználásával. 25

26 Elsődlegesen szerepet szánunk az alapkészségek fejlesztésének, azon kompetenciák kialakításának (a tanulás tanításának, a kommunikációs képességek fejlesztésének), amelyek nélkül az iskola alapozó funkcióját nem tudná ellátni 12. Az iskolai könyvtár rendeltetésszerű használatát és hatékony hasznosítását a tanórai és a tanórán kívüli ismeretszerzésben tantárgyközi feladatként kezeljük. Ilyen feladatnak tartjuk még a tanulás tanítását, a szövegértő olvasás tanítását, a kommunikációs képességek fejlesztését, az egészséges életmódhoz szükséges ismeretnyújtást, az önálló ismeretszerzés tanítását és az élethelyzetek megfelelő kezelését. Az iskolai könyvtárak gyűjteményét úgy alakítja, hogy az oktatás, nevelés folyamatának komplex eszköztárává váljon, segítse az élethosszig tartó tanulás, a felnőttoktatás, idegennyelvtanulás és átképzések információ és dokumentumszükségletének (könyvtárközi kölcsönzés) kielégítését. Az iskolai könyvtár foglalkozásaival, versenyeivel (olvasópályázatok, szavalóverseny, rajzverseny, évfordulós versenyek, honismereti verseny, játszóház stb.), rendezvényeivel elősegíti a gyerekek olvasásra és könyvtárhasználatra nevelését. Biztosítja a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek átadását egyéni és csoportos foglalkozásokon. Tematikus könyvtári órákat szervez az osztályfőnöki órák segítésére. (pl.: illem, környezetvédelem, várostörténet) 13. Idegen nyelvi kínálatunk az angol nyelv. Az angol nyelv oktatásában kiemelt szerepet szánunk a kommunikációs képességek fejlesztésének. 14. A korszerű műveltséghez ma már hozzátartozik a technikai eszközök használata és ismerete, valamint a számítástechnika. Ezért anyagi lehetőségeinkhez képest, illetve pályázatok útján törekszünk a modern eszközök beszerzésére, alkalmazásuk megtanítására, hogy az információs társadalomban sikeresen eligazodjanak tanulóink. 15. A komplex művészeti nevelésben kiemelt szerepet szánunk a rajz- és ének-zene tanításának, a tánc és dráma alkalmazásának. 16. A testi nevelést is az egészséges életmódra való felkészítés szolgálatába állítjuk. A mindennapos testedzésre a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli lehetőségek kiszélesítésével lehetőséget biztosítunk. Szorgalmazzuk a versenysportot is. 17. Nevelésünkkel a sokoldalú személyiség fejlesztését célozzuk meg. Ehhez jól kell ismernünk a gyermekeket és az őket alakító szűkebb környezetüket. A családok egyetértésével látogatást teszünk az l. és 5. évfolyamosoknál. Egyetemes emberi értékeket közvetítünk. Ezek közül kiemelt feladatnak tekintjük az önismeret, az empátia- hajlam és a legtágabb értelemben vett tolerancia fejlesztését, a másság elfogadását. Életkoruknak megfelelő legyen hazaszeretetük, környezeti kultúrájuk, konfliktusmegoldó képességük. Érzelmi életükbe megfelelő tartalommal épüljenek be a következő fogalmak: hazaszeretet, barátság, szeretet, udvariasság, becsületesség, tiszteletadás, segítségadás, lelkiismeretesség, felelősség, boldogság, hűség. Viselkedéskultúrájukkal feleljenek meg a polgárosodó társadalom igényeinek. Fogadják el annak normáit, ismerjék fel értékeit, hasznosságát és utasítsák el a negatív megnyilvánulásokat. Legyen igényük az értelmes, egészséges életvitelre, melyben kiemelt szerepe van a helyes napirendnek, étrendnek, a személyi és környezeti higiéniának, a rendszeres mozgásnak, a káros szenvedélyek elutasításának. Törekszünk az agresszió, a durva beszéd visszaszorítására Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 26

27 Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az intézményben folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik a pedagógusaink által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 27

28 Közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Havonkénti osztály/évfolyam szintű közösségi programok - Közös (közelebbi vagy - távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Havonk./oszt.,évf.köz.pr. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. DADA program. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek, személyi kompetenciáik alkalmassá tegyék őket a későbbiekben a munkaerőpiacon való megjelenésre ismerjék a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. Ennek érdekében első osztálytól kiemelt figyelmet fordítunk a szociális kompetencia fejlesztésére. határozott elképzeléssel bírjanak saját közelebbi és távolabbi jövőjüket és sorsukat illetően. Céljaink megvalósításának stratégiája 1. Az első osztályok kialakításánál a szülői igényeken túl figyelembe vesszük a törvény meghatározta arányokat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében, hogy egy osztályba tömörülésük ne fordulhasson elő tól a Mezőcsáti Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskolájában iskolaotthonos osztályok is működnek. 28

29 3. Minden tárgyból törekszünk a tanórákon és a nem kötelező órákon is megvalósítani a felzárkóztatást, a képességkibontakoztatást és a tehetséggondozást. A tanórán kívüli oktatás csoportbontásban folyik. A bontás mindig a törvényben leírtak szerint történik. 4. Hosszabb hiányzás esetén, kétszer ismétlődő bukás, valamint tanulási nehézségek esetén egyéni foglalkozásokat, illetve fejlesztő foglalkozásokat is végzünk A művészetoktatás nevelésének alapelvei Pedagógiai Programunkban és tantervi irányelveinkben megfogalmazott értékek célja, hogy a tanulók által választott művészeti ágak: képző- és ipar-, zene- és táncművészet oktatása során jártasságok kialakításával és gyakoroltatásával segítse elő a NAT-ban meghatározott, sokoldalúan művelt személyiség fejlesztését. Pedagógiai alapelveink: A nevelés két tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttünk aktív kölcsönhatás van. Alkotó pedagógiai klíma megvalósítására törekszünk, melynek jellemzői egyfelől az igényesség, másrészt a növendékek jogainak tiszteletben tartása. Az egyes tanszakokon belül nyújtson speciális művészeti ismereteket, járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Neveljünk az értékes zene, tánc, képzőművészeti alkotások befogadására, értésére és művelésére, az érzelmi és esztétikai nevelés eszközeivel alakítsunk ki a kultúra iránt nyitott magatartást. Ösztönözzük tanulóinkat művészeti tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására, rendszeres hangverseny és kiállítás, valamint táncházi és néptánc találkozók-látogatásra, a rádió és televízió értékes művészeti műsorainak meghallgatására, a művészeti élet eseményei iránti érdeklődésre. Neveljük tanulóinkat rendszeres, céltudatos, gazdaságos, koncentrált munkára, a korszerű módszerek és az innováció különböző formáinak alkalmazásával segítsük elő tudásuk gyarapodását. A nevelő oktató munka pedagógiai céljai és feladatai Az iskola elsődleges célja az ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségformálás. Az alapfokú művészeti nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeinket és gyarapítja ismereteinket. A zeneművészeti ág tanszakain folytatott képzés lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Az énekes és hangszeres népzene, néptánc, népművészeti alkotások ismerete a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására nevel. A program az esztétikai érzékenység nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett, a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására lehetőséget biztosít. A képzés feladata, hogy az esztétikai érzékenység-nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a tanuló elsajátítsa a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségeket, képessé váljon a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával 29

30 a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Tanulóink többségének tudását olyan szintre kell fejleszteni, hogy képesek legyenek amatőr muzsikálásra kamaraegyüttesekben vagy zenekarokban. Az átlagosnál jobb képességű növendékeinket fel kell készítenie közép illetve felsőfokú intézményben való továbbtanulásra. Neveljen az értékes zene szeretetére. A képző- és iparművészeti oktatás feladata, hogy a látás kiművelése és tudatosítása mellett bővítse a népi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenység fejleszti a kézügyességet és technikai érzékenységet, a vizuális megjelenítés készségét, képességét. A képző- és iparművészeti oktatás megismerteti a tanulókkal a vizuális kultúra ágait, sajátosságait. Célja a tanulók korának megfelelő vizuális műveltség kialakítása, a készségek, képességek folyamatos fejlesztése. A táncművészeti oktatás célja a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése, fizikai állóképességének, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztése, gazdagítása. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. A táncművészeti oktatás feladata, hogy hozzájáruljon a kreativitás, improvizációs készség, képesség fejlesztéséhez, miközben fejleszti a tánctechnikai, előadói műveltséget. Megismerteti a növendékeket a múlt hagyományaival, a jelen táncművészeti értékeivel, lehetőséget biztosít a táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére. A művészetoktatás ösztönözze tanulóinkat hangverseny- és opera-, és kiállítás-látogatásra, néptánc találkozókra a rádió és televízió művészeti műsorainak meghallgatására, értékes felvételek gyűjtésére. Motiválja növendékeinket a művészeti tárgyú könyvek és ismeretterjesztő művek olvasására Kiemelt nevelési feladataink Kompetenciai alapú oktatás-nevelés A kompetencia alapú oktatás bevezetése: Befogadó intézményként (iskola, művészeti oktatás) olyan tanítási-nevelési programokkal kell dolgoznunk, amelyek kellően rugalmasak, és a különböző képességű gyerekek számára egyaránt hozzáférhetőek. Ilyen a kompetencia alapú oktatási-nevelési programcsomag. Ez a programcsomag az ismeretátadás helyett a képességek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Túlméretezett tananyag helyett reális tananyagmennyiséget dolgoz fel kiegészítve a sérülésspecifikus ajánlásokkal, tartalmakkal. Az egységes módszerek helyett differenciált módszereket alkalmaz. A kompetenciafejlesztések 6. és 8. évfolyamokon kiemelten (matematika és magyar órákon és egyéni fejlesztőkön) Valamennyi tantárgy esetében a szövegértés-szövegalkotás gyakoroltatására és a logikai összefüggések megláttatására figyelmet fordítunk. Passzív tanulói magatartás helyett a tevékeny, aktív tanulói magatartásra helyezi a hangsúlyt. A programcsomag elemei a gyerekek képességeihez, speciális sérüléseikhez optimálisan alkalmazkodva alkalmazható, változtatható. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása jellemzi. A cselekvő, személyes tapasztalatszerzés, a jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevő világ jobb megértését segítik. 30

31 Hagyományos módszerek mellett az IKT eszközök használata is szerepet kap. A kooperatív csoportmunkák során lehetőség nyílik, hogy az SNI-s tanulókat társaik megpróbálják bevonni a közös feladatmegoldásba, és segítsék őket a jó megoldás megtalálásában. A kooperatív tanulás négy alapelvének betartásával: építő egymásrautaltság, egyéni felelősség, egyenlő részvétel, egyidejű (párhuzamos) interakciók-, a sajátos nevelési igényű tanuló is az osztály szerves részét képezi. Az ilyen tanulásszervezéssel pozitív közösségtudatot, kölcsönös bizalmat és megbecsülést alakíthatunk ki az osztály egészében, ezzel segítve a sikeres integrációt. A differenciált rétegmunka, a csoport-és pármunka kialakítása elengedhetetlen feltétele az integráció sikerének. Nagyon fontos, hogy a tanulási zavarokkal élő gyermek is megtanulja saját feladatait ellenőrizni, munkájáról beszámolni és értékelni. A páros munka jól használható a (pillanatnyilag) hasonló szinten lévő gyermekek feladatmegoldásánál, ahol az egymás segítése dominál. Ha a tanulópár egyik tagja lényegesen jobb szinten van, akkor a tanulmányi kapcsolat a segítés céljával jön létre. Hatékony integráció csak jól működő team-munkával valósítható meg. A csoport tagjai az osztályban tanító pedagógusok, a gyógypedagógusok, a rehabilitációt segítő szakemberek és nem utolsó sorban a szülők. A hatékony tanítás érdekében célunk, hogy a tanulók személyiségét, pszichés funkcióit, képességeit megismerve, a kompetenciaterületek és a tanítás-tanulás folyamatát segítő módszerek elsajátítása, és a szükséges eszközök biztosítása keretében biztosítsuk a tanulók egyéni fejlődését. A nevelés elemi szintjén minden kisgyermeknél, a sajátos nevelési igényű tanulóknál az iskolai nevelés különböző szakaszaiban is nagy hangsúlyt kell kapnia a pszichés funkciókérzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet- folyamatai rendszeres gyakorlásának. Ezzel párhuzamosan a mozgás, beszéd, gondolkodás tanulásának, mert ezek a tanulási folyamatok teremtik meg cselekvésbe ágyazva, hatékony motivációs és érzelmi ráhangolással a képességek fejlődésének lehetőségét. Különösen fontos a kisiskolás korban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás elemi feltételei. A fejlesztés célja a pedagógiai kultúra átalakítása külön figyelemmel: a tanár, a nevelő személyiségére, és felkészültségére, a gyermekek életkorának megfelelő, támogató pedagógusszerep kialakítására a tanulók kompetenciáinak fejlesztésére a pozitív tanulási attitűd kialakítására, fenntartására a tanulási motiváció kialakítására, fenntartására a tanulási kudarcok megelőzésére az egyéni képességek optimális fejlesztésére a kooperatív technikákra a tanulók felelősségvállalásának megalapozására, fejlesztésére az életkori sajátosságok figyelembe vételével a tanulók kreativitásának fejlesztésére o a személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására o a tanár, szülő, gyerek kapcsolatra, illetve o az iskola-szülő viszonyra o az óvodában és iskolában felhasználható oktatási programok kidolgozására o az egész életen át tartó tanulás közoktatásbeli megalapozására, o a programcsomagokhoz tartozóan tanár-továbbképzések szervezésére, a tanárok támogatására és szakmai segítségének biztosítására (pl.: módszertani kurzusok, esetmegbeszélések, drámapedagógiai módszerek, fejlődés lélektani kurzusok, hospitálások). 31

32 Alapelveink: tevékenység-központúság, problémaközpontúság, felfedeztető tanítási-tanulási gyakorlat módszertani sokszínűség, változatos munkaformák alkalmazása, koordináló, segítő, támogató tanári attitűd differenciálás, egyéni képességfejlesztés az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében o tehetséggondozás, hátránykompenzálás o életszerű, élet közeli ismeretek közvetítésére épülő fejlesztés o a fokozatosság, folyamatosság elve (a fenntarthatóság érdekében is) o a tudáshoz való egyenlő hozzáférés elve o a horizontális tanulás elfogadása, egymástól tanulás o a kompetencia-oktatással kapcsolatos elvek, képességfejlesztés, készségfejlesztés o a pedagógusok önképzésének elve Feladataink: az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységszervezés, módszerválasztás a gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása o eredményes és hatékony tanulási módszerek, technikák elsajátíttatása o az IKT-technikák alkalmazása, elsajátíttatása, digitális kompetenciák fejlesztése o a tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba változatos oktatás-szervezési és munkaforma alkalmazása (projekt, témahét, kutató munka) a tanulók aktivitásának biztosítása érdekében érzékszervi tapasztalásra építő ismeretszerzés, készségfejlesztés tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat alkalmazása fejlesztő értékelés alkalmazása a tanulási motiváció kialakítása, fenntartása érdekében az ön- és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása, szerepének növelése a tanulók értékelésében o az életkori sajátosságoknak megfelelő módszerválasztás o egyéni fejlesztés Feladataink az esélyegyenlőség biztosítása érdekében: az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése az intézmény pedagógiai gyakorlatában Szegregációmentes, együttnevelést biztosító környezet kialakítása az integráltan oktatható tanulók számára befogadó/inkluzív pedagógia alkalmazása az ehhez szükséges feltételek biztosítása Vannak olyan gyerekek, akiket csak szegregáltan lehet oktatni, számukra ezt biztosítjuk a személyi és tárgyi feltételeket Pld. a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Édes Gergely Tagiskolája. Eszközei a feladatok megvalósítását segítő erőforrások, amelyek a mindennapi munkavégzéshez elengedhetetlenek: programcsomagok projektoktatás témahét moduláris oktatási programok tanári kézikönyvek, értékelő eszközök, speciális eszközök, fejlődési mutatók 32

33 Eljárások a nevelő-oktató munka céljainak megvalósulását szolgáló módszerek és szervezési módok: egyéni munka páros munka csoportmunka differenciálás kooperatív tanulásszervezés: kooperatív módszerek projektek differenciált rétegmunka egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása informatikai ismeretek tanítása, alkalmazása, internethasználat a verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén a tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében Általános iskolai kompetenciák Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció: Integrált magyartanítás, ahol nem különül el az irodalomtörténet, irodalomelmélet és a leíró nyelvtan tanítása, hanem a nyelvi - irodalmi - kommunikációs képességfejlesztést egyszerre szolgáló magyartanítás történik. Kommunikáció - központúság, ahol a szövegértés célja, de egyben módszere is az állandó, folyamatos eszmecsere, véleménynyilvánítás tanár-diák és diák-diák között. Tevékenység centrikusság, ahol a tanulóknak nem a tanári kérdésekre kell válaszolniuk, hanem különböző szövegtípusokkal különböző feladatokat kell megoldaniuk. Differenciálás, ahol a különböző képességű gyerekek különböző nehézségű feladatokat oldanak meg, és saját tempójukban jutnak el az ismeret elsajátításához. Partnerség, ahol a gyerekek a pedagógus segítő irányításával érhetik el céljaikat. Matematikai kompetenciák: A matematikai gondolkodásmód a világ leképezésének, értelmezésének sajátos módszere, amely különösen cselekvési stratégiák alkotása, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése során igen hasznos eszközökkel tudja segíteni a hétköznapi gondolkodást. A fejlesztések során azt tekintjük a legfontosabb feladatunknak, hogy élet közelbe tudjuk hozni az elvont matematikai ismereteket a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználásával, eredményesen tudjuk fejleszteni a tanulók problémaazonosító és - megoldó képességeit, és fel tudják használni a matematika eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi jelenségek modellezésére. A kompetenciaterülethez készült modulleírások a teljes tanítási - tanulási fejlesztő folyamatot vezérlik. Alkalmazkodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz; az érzékek által közvetített tapasztalatszerzésből indulnak ki, és a változatos szemléleti és matematikai tartalomtól kívánják 33

34 eljuttatni a gyerekeket az általánosabb, egyre elvontabb ismeretekig. Folyamatot kínálnak, amelytől nemcsak el lehet térni, de el is kell térni a gyerekek szükségletei, igénye, pillanatnyi tudásszintje és képességeinek fejlettsége szerint, alkalmazkodva a lehetőségekhez. Idegen nyelvi kommunikáció: A használható nyelvtudás ma számos területen a munkahely megszerzésének és megtartásnak feltételévé vált, a mindennapi életben is egyre gyakrabban van szükség egy - egy idegen nyelv ismeretére. A nyelvtudás fontosságát a tanulók is érzik. Legkorábban az idegen nyelvek oktatásában jelentek meg az új módszertani eljárások és óravezetési technikák: a pármunka, csoportmunka; párbeszédek, szerepjátékok, nyelvi játékok, dalok, mondókák alkalmazása. A kompetenciaalapú oktatás ezt a folyamatot erősíti tovább. A hangsúlyt a köznapi beszédszituációkra, a társalgási nyelv elsajátítására, az autentikus szövegek használatára helyezik. Szociális és állampolgári kompetenciák: Ezek körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges elemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető- és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át, és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak. Digitális kompetencia: Az oktatás területein esélynövelő tényező. Az IKT (infokommunikációs tartalmak) kompetenciák jelentik egyrészt az eszközjellegű informatikai alkalmazások ismeretét, másrészt azok kreatív használatát a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt. Számos tanár kerül szembe azzal a problémával, hogy a tananyag megtanítása, a gyakorlás nagyon időigényes, igénybe veszi a teljes óraszámot, így a tradicionális módszerek mellett nem jut idő a számítógép használatára a tanulásban-tanításban. Az IST módszerek megjelenése lehetőséget teremt egy átfogó módszertani megújulásra, alkalmazásuk során elkerülhetetlen, hogy átgondoljuk a tananyagot, a fejleszteni kívánt készségeket, átszervezzük a megtanítandó információkat. Az IKT kompetenciák fejlesztését szolgáló programcsomagokat segítségül hívjuk. Digitális, interaktív Internetes taneszközök használatával. - 1/b. számú melléklet EFOP Digitális környezet a köznevelésben elnevezésű pályázat, digitális fejlesztési terv. Az IKT- fejlesztés szerepe intézményünkben 1/a. számú melléklet a Mezőcsáti Általános Iskola Informatikai Stratégiája Az IKT, vagyis az informatikán alapuló oktatási módszer és eszköztár létrejöttét az indokolja, hogy az emberiség fejlődése során felhalmozódott információmennyiség már nem megtanulható. Nem is cél a megtanítása. Helyette az információhalmazban való helyes tájékozódás képességének kialakítása a fontos, ami alapját képezi a permanens tanulásnak. Az információ nagy része elektronikus formában rögzített, s a számítógép segítségével hozzáférhető. 34

35 Az információs és ezekhez kapcsolódó kommunikációs rendszerek használatával a pedagógus könnyen építhet olyan kapcsolatokat, melyeken keresztül gyakorlati tevékenységbe vonhatja be a gyerekeket (pl. mérési adatok gyűjtése, feldolgozása; gyűjtött információk közzététele kiadványban, honlapon). A nevelési folyamat ez által is cselekedtetővé válik. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az információs és kommunikációs technológia (IKT) csak eszköz. A leggazdagabb nyomtatott vagy számítógépes információs rendszer használata sem tudja helyettesíteni a valós világot, az élményközpontú pedagógiát. Informatikát korszerű információtechnikai eszközök és segédanyagok nélkül ugyanis lehetetlen oktatni. Ennek érdekében tantermeink egy részében projektoros megjelenítéssel tesszük szemléletessé az oktatást. Ez lehetővé teszi a digitális tananyagok használatát az oktatás során. Nélkülözhetetlenek a számítógépek, perifériáik, a kezelést-alkalmazást segítő szoftverek, az oktatási célú információs adatbázisok, a jól felszerelt iskolai könyvtár, az internetkapcsolat. Mindezek olyan mennyiségben, hogy minden tanuló hozzáférjen az információs és kommunikációs technika, az IKT nyújtotta lehetőségekhez. Az információs társadalomban nélkülözhetetlen alapismeretek megszerzése és készségszintű használata erősödne, ha nem csak a szűk óraszámú informatika tantárgyra korlátozódna, hanem a többi tantárgy is kivenné részét a mindennapi felhasználásban. IKT, mint kulcskompetencia: megteremtjük a projektalapú oktatás feltételeit kialakítjuk az IKT infrastruktúrát az intézményben lehetővé tesszük a digitális tananyagok alkalmazását az oktatásban a pedagógusok körében képzések szervezésével biztosítjuk az IKT- alapú módszertan használatát nyelvtanulásban elősegítjük a nyelvtanulás különböző formáinak/ formális, nem formális, informális/ gyakorlását az ehhez szükséges alap tananyagok széleskörű hozzáférésének biztosításával. Hatékony, önálló tanulást segítő kompetenciák: Az életpálya-építési kompetenciák nemcsak a pályaorientációt jelentik, hanem az egyén képességét arra, hogy reális önismerete alapján tisztában legyen szellemi és fizikai erősségeivel és gyengeségeivel, különböző távú célokat tudjon maga elé tűzni és a célhoz vezető utat képes legyen operatív szakaszokra bontani, közvetlen tetteit képes legyen céljainak alárendelni, illetve a céljainak és érdeklődésének megfelelő egyéni tanulási utakat kijelölni, az egész életen át tartó tanulás egyéni folyamatában tudja saját tetteit és teljesítményét reflektív módon értékelni, képes legyen a megkezdett utak szükség szerinti korrekciójára, tudjon jó döntéseket hozni. Kiemelt célja, hogy az egyének kezdettől fogva megkapják az egész életen át tartó segítő tanácsadás lehetőségét. Ennek jegyében a diákok sok-sok modellértékű helyzetben való részvétel során szerezhetik meg azokat a képességeket, praktikus munkaerő-piaci ismereteket, amelyek nélkül nem tudják hatékonyan tervezni saját életpályájukat. Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája: Az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvén, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet. 35

36 Természettudományos kompetencia: A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, és irányítsuk cselekvéseinket. A kompetenciáknak lehetővé kell tenniük, hogy az tanulók jobban megértsék a tudományos elméletek, alkalmazások és a technológia eredményeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatal, az értékek, az erkölcsi kérdések, a kultúra stb. területén). A Kulcskompetenciák fejlődésében fontos szerepe van a jelenségek megfigyelésére, reprodukálására, irányított megfigyelésére, terepgyakorlatok lehetőségeink megteremtéseire. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életbena munkahelyén is- abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázat vállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. A kompetenciaalapú programok általános jellemzői: kompetenciaalapúak teljesítményre alapoznak figyelembe veszik az egyéni haladást tanulásközpontúak specifikus célkitűzéseket tartalmaznak gyakorlat-orientáltak azonnali visszajelzést adnak az értékelés teljesítmény alapú, leírt kritériumok alapján történik A fejlesztés kulcsfogalmai: önállóság, együttműködés, empátia, problémamegoldás, konfliktuskezelés, önreflexió, kritikus gondolkodás, közösségi részvétel. Mi fog érezhetően változni? Az iskola hangulata, a tanárok motiváltsága, a tanárok rugalmassága, a tananyag szerkezete, az alkalmazott pedagógiai módszerek, a gyerekek időbeosztása és terhelése, a gyerekek közti kapcsolatok, az iskola kapcsolata a szülőkkel és az azt körülvevő tágabb közösséggel javulni fog. Ezt a fejlesztést kíséri a digitális kultúra elterjedése. Ezzel erősödik tanulóink versenyképes tudása, munkaerő piaci boldogulása. A tananyag feldolgozása során kiemelt szerep jut: a tanulók kérdéskultúrájának, az információk hozzáférhetőségének, az egyéni és csoportos válaszadásnak, az ösztönzésnek arra, hogy a gyermekek egymás ismereteit használhassák, is forrásként a tanuló-tanár interakciónak, a tanulók közötti interakcióknak, többféle képességet igénylő feladatoknak. 36

37 A képességfejlesztés fókuszai Tematikus fókusz: Információkezelés (tapasztalatgyűjtés, az adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok elemzése) Szerep és pozíció-meghatározás: A szereppel való viszony deklarálása Kooperáció: Együttműködési készség, csoporttudat, szolidaritás Alkalmazkodás: A partnerekhez való igazodás, a saját és a partner érdekeinek ismerete Művészetoktatás kompetenciái A tervezett tevékenységek a kompetencia alapú oktatás támogatását tűzik ki célul: a művészeti nevelés által hozzáadott érték biztosításával, a tanulói egyéni fejlesztésekben való részvétel és együttműködés az intézmény pedagógusaival, a szülőkkel, a tanulói értékelésben való részvétel új formáinak kialakításával, a település, mikro térség oktatási-kulturális rendezvényein való aktív részvétellel. Belső innováció, fejlesztési program kidolgozása és alkalmazása a tanulók személyiségének fejlesztésére, horizontális szempontként a szociális kompetenciák fejlesztésére irányul. A fejlesztési programban törekedni kell újszerű tanulásszervezési, nevelési eljárások alkalmazására. A művészeti tagozaton megvalósuló program eredményeképp a tanulók, növendékek képességfejlesztése kiegészül a művészeti oktatás adta lehetőségekkel, olyan hozzáadott érték keletkezik, amely az iskolai oktató-nevelőmunka hatékonyságát növeli, új értékelési eljárásokat, eszközöket is kifejleszt. Kompetencia alapú nevelés az alapfokú művészetoktatásban: Alapvető feladatunknak tekintjük az alábbi kompetenciák kiemelt fejlesztését: kreativitás-gondolkodásfejlesztés önismeret, önértékelés reális énkép döntéshozatal, döntésképesség felelősségvállalás problémamegoldó képesség koncentráció képessége kritikai szemlélet kommunikációs képesség kottaolvasás o tervezés o vizuális megjelenítés o improvizáció o előadói műveltség o mozgáskoordináció ritmusérzék biztos hangszerkezelés zenei ismeretek biztos birtoklása Életpálya/szociális kompetenciák: érzelmi intelligencia empátia 37

38 tolerancia kooperáció képessége kompromisszumkészség pozitív munkaszemlélet szabálykövetés színpadképesség személyes higiénia önfegyelem Esztétikai-művészeti kompetenciák: értékteremtő képesség elemző képesség alkotni vágyás a művészetek által közvetített értékek elismerése, felismerése, befogadása, átadása önkifejezés nyitottság korstílusok, stílusjegyek ismerete, felismerése 5.3. A nevelési területek felülvizsgálata 1. A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A tanulási motiváció kialakítása, fejlesztése. Az érdeklődés, a megismerési vágy fenntartása Az új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával a személyiség komplex fejlesztése A tanulók ön-és társértékelési kompetenciájának kialakítása, fejlesztése A szociális készségek fejlesztése, a tanulói együttműködés különböző formáinak alkalmazása páros és csoportmunka, projektmunka, otthoni, egyéni feladatok vállalása A felelősségvállalás megalapozása az együttműködésre épülő kooperatív csoportmunkában 2. Az egészségneveléssel összefüggő feladatok 3. A környezeti nevelés feladatai A pedagógiai munka végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök: Az iskola által alkalmazott tanulói és tanári eszközök listája Kiemelve az IKT infrastruktúra szükségletet, fejlesztési igényt Egyéb eszközök listája, amely a kompetenciaalapú oktatás helyi megvalósításához szükséges A diagnosztikus és szummatív mérések megvalósításához szükséges eszközök listája Internet, tanári lap-top program A legfontosabbnak tartott, irányadó pedagógiai értékeink: 1. Egészség: - testi, lelki épség - az egészséges életmód iránti belső igény 2. Aktivitás: - tevékeny élet - kezdeményezőkészség 3. Érdeklődés: - a valóság (az ember külső-, belső világa) megismerése, megértésére való törekvés - a művelődési igények kialakulása 4. Kommunikációs, kooperációs képesség: - egyetértésre, megegyezésre, együttműködésre való törekvés 5. Az életfeladatokra való felkészültség (gyakorlatiasság) - az életkori követelményekhez, adottságokhoz mérten megfelelő gyakorlatias életvitel képessége 38

39 6. Produktivitás (kreativitás és innovációs képesség): - az értékteremtésre való képesség és törekvés 7. Átfogó- valóságérzékelés és értékelés: - az egészben, a rendszerben, a hosszú távú folyamatokban való gondolkodás képessége 8. Autonómia: - személyiség önállósága - önálló döntésekre és tettekre való képesség 9. Igényszint: - az ember önmagával szemben támasztott követelményeinek színvonala 10. Felelősség: - a felelősségtudat és a felelősségvállalás egysége Célunk a fenti értékekre alapozva, az életkori sajátosságok figyelembevételével mindazon képességek, kompetenciák fejlesztése, melyek a társadalmi és természeti környezetben való tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, illetve más ismeretekkel való összekapcsolódását segítik elő, melyeknek végső célja az autonóm személyiség kibontakoztatása. A fejlesztés szempontjából lényeges, hogy az érzelmi, motivációs tényezők is szerepet kapjanak A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az általános iskolában Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A szinte mindenre kiterjedő iskolai tevékenység mellett azonban a diákok személyiség-és közösségfejlődésére még számtalan iskolán kívüli tényező is hat: a lakókörnyezet, a baráti kör, a média, az internet. A gyermekek és diákok személyiségfejlődését a fentieken túl alapvetően meghatározza a családi környezet. Ennek a nélkülözhetetlen közösségnek a megismerése mindennél fontosabb a bölcsődei gondozónők, az óvónők, az osztályfőnökök, a tanítók/tanárok és a gyermekekkel kapcsolatba kerülő nevelők számára. Napjainkban egyre több az olyan család, amely sok negatív mintát mutat a gyermeknek, így az egészséges személyiség kialakításának folyamatában a korábbiaknál még nagyobb szerep hárul a nevelési-oktatási intézményekre. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása tanórákon, napköziben, sportversenyeken, önkiszolgálásban, ünnepélyeken a szerepek felelős elvállalásában történik. Valamennyi tanuló az iskolai élet minden területén legyen képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit, ennek részleteit a Házirend tartalmazza. A tanulók értelmi nevelése; a tanulás tanítása: Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, a tanulás tanítása, a kritikai gondolkodás fejlesztése valamennyi tanítási órán és különböző tanulmányi versenyeken. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók napi rutinjába épüljön be a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése. Saját időbeosztása szerint készüljön az órákra. Az interaktív tanórák, a kutatómunkák, a könyvtári órák és egyéb digitális oktatási formák alkalmával jusson olyan élményhez a tanuló, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. 39

40 A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése; felelősségvállalás másokért, önkéntesség. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása kooperatív technikák alkalmazásával. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása a drámapedagógia eszközének igénybevételével. Az adott helyzeteknek megfelelő magatartási és kapcsolatteremtési formák alkalmazása az osztályközösségben, az iskolai közösségben és az iskolánk kívüli közösségekben. A környezetért, a közösségért vállalt kötelező- és szabadon választott feladatok felelősségének tudatosítása. Az egyén feladatainak lelkiismeretes végrehajtása erősíti az általa képviselt közösséget a tanórákon, valamint a szabadidős, illetve az otthoni tevékenységek során. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése; az önismeret, a társas kultúra fejlesztése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az együttműködő tanuló az empátiára és a segítségnyújtás képességére érzékeny. Felismeri mások problémáit, s életkorának megfelelően a tanórákon kialakított kooperatív készséggel kezelni tudja azt. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók családi életre nevelése. Feladata: A tanuló alapvető együttélési formák során sajátítja el az együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. A tanulókkal történő beszélgetések, feladattal történő megbízatások során a pedagógusoknak meg kell győződni az együttélési normák általánosságban használt illemszabályainak betartásáról. Ellenkező esetben tudatosítani kell a helyes illemszabályok betartását, s ellenőrizni kell annak betartatását. A családon belül elfoglalt helyét és szerepét saját feladatainak napi rendszerességgel történő elvégzésével erősíti meg. Erről spontán beszélgetések, családlátogatások és szülői értekezletek alkalmával bizonyosodik meg az iskola. A tanulók nemzeti nevelése; nemzeti öntudat, hazafias nevelés. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A cigány nemzeti hagyományok, kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A magyarság népi hagyományaival, szimbólumaival, nemzeti ünnepeivel érzelmileg azonosuljon. Legyen segítő közreműködője és aktív résztvevője az ezzel kapcsolatos iskolai és osztályközösségi rendezvényeknek. A tanulók állampolgárságra nevelése; demokrácia nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Kooperációs képesség kialakítása a megfelelő és követendő szabályok fontosságának betartásával az iskolai élet minden területén. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása: testnevelés, technika, sport, hetesek. A tanulók gazdasági és pénzügyi nevelése. Feladata: A tanuló tanulmányi séták, illetve otthoni megbízatásai alkalmával (vásárlás) ismerje meg a mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. Matematika órákon kapjon különös hangsúlyt a pénzzel való gazdálkodás fontossága. A természettudományos órák tananyagain keresztül az energiatakarékossággal kapcsolatos cselekvés és gondolkodás kialakítása kerüljön előtérbe. 40

41 A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, az önpusztító életvitel elutasítása. A természetismeret, a biológia, valamint az egészségtan és a testnevelés órákon tudatosítani a fentieket a saját és társai egészségének védelmében. Kialakítani a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránti természetes igényt. Az osztálytermek és az iskolai környezet barátságossá tétele az osztályfőnökök és az iskolavezetés kiemelt feladata kell, hogy legyen. Az iskolai tanulók egészségének és környezetének védelmével kapcsolatos szabályokat a Házirend tartalmazza. A tanulók fenntarthatóság, környezettudatosságra nevelése. A természettudományos órákon és az osztályfőnöki órákon, valamint iskolai rendezvényeken kapjon hangsúlyt a környezettudatos magatartás kialakítása és megkövetelése. A cél minden esetben mikro- és makro környezetünk minőségének javítása, esztétikumának, harmonikus működésének megőrzése. A tanulók pályaorientációra nevelése. Az intézmény IPR programjában, illetve az osztályfőnöki munka során üzemlátogatások és bemutatók alkalmával megismertetni azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelünk zökkenőmentességét biztosítják. Ezen alkalmak során ismerjék fel a tanulók különböző szakmák együttműködésének fontosságát. A tanulók médiatudatosságra nevelése. A tanulókat a tantárgyi koncentráció, illetve a digitális ismeretek, digitális tananyag elsajátítása során arra kell ösztönözni, hogy tudatosan válasszák ki a fejlődésüket szolgáló médiaismereteket, televízióadásokat. Ismerjék meg a korhatárt jelző szimbólumokat. Egy-egy film, illetve televízióadás megnézése alkalmával tudjanak különbséget tenni a történtek és a valóság között. Minderről spontán beszélgetések, szülői értekezleteken és családlátogatásokon, valamint osztályfőnöki órákon essen szó A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a művészetoktatásban. Az esztétika, művészeti nevelés csak akkor érheti el a célját, ha esztétikai, művészeti élményhez juttatjuk növendékeinket, hiszen a művészet éppen élményszerű átélhetősége révén válik az emberformálás eszközévé. Az élmények ereje, intenzitása a művészetoktatás során az érzelmekkel kerül kapcsolatba, amely kialakítja a befogadás és az önkifejezés milyenségét. Az oktatás-nevelés a növendékekben számos olyan készséget és képességet alakít ki, amely megkönnyíti munkájukat és előrehaladásukat az élet más területein is. Az intézmény művészeti tagozatán az alábbi célok megvalósítását tekintjük elsődlegesnek: Az analizáló képesség fejlesztése tanulóink minél magasabb szintű, komplex teljesítménynyújtásuk érdekében. A figyelem időtartama, tartóssága a tanárok alkalmazott módszereitől is függnek, ezért ösztönözzük a kollégákat a személyre szóló változatos, érdekes technikák kidolgozására és alkalmazására. A művészetoktatás sikere elsősorban a katarzis-élményhez való eljutáson múlik, amelyhez tanáraink részéről nyitottság, rugalmasság, gyermekre figyelő alkalmazkodó gondolkodás intuíció szükséges. Meg kell ismerni a családból hozott pozitív hatásokat, amelyek továbbfejlesztése szintén szaktanáraink feladata. Növendékeink motiváltságát, akarati tulajdonságait rendszeresen szükséges vizsgálni. 41

42 A fenti feladatok megvalósítása kizárólag intézményünk nevelési és oktatási színvonalán múlik, amiben a pedagógus emberi hozzáértése, színvonalas tevékenysége a meghatározó. Elengedhetetlen a jól kiválasztott módszer sikeres megvalósítása, melynek kulcsa a pedagógus személyisége, szakmai felkészültsége, koncepciójának következetes végrehajtása. Életvitelükkel sugározniuk kell a műveltség, a művészet és a harmonikus élet összetartozását. A művészeti iskola művészeti ágában folyó elméleti és gyakorlati képzés követelményei és tantervi programja alkalmat ad a növendékek különböző művészeti képességeinek fejlesztésére, és biztosítja a különböző művészeti ágakban elsajátítható jártasságok megszerzését és gyakorlását. Képzésünk figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait és épít a tanulók érdeklődésére, tehetségére. Alakítja képességeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad továbbá az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Az egyéni hangszeres oktatás jellegéből adódóan a tanárnak döntő szerepe van a tanuló személyiségformálásában, melynek kiemelkedő helyet kívánunk adni a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatainak során. Neveljük növendékeinket rendszeres, céltudatos, igényes munkára, kitartó, hatékony gyakorlásra. Adjunk teret és lehetőséget a növendékek kreatív megnyilatkozásaiknak. Fejlesszük improvizációs képességüket. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok két nagy területre bonthatók: 1. Az értelem kiművelésére (kognitív kompetencia) 2. A szakmai képzés alapozására (speciális kompetencia) A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés táplálja a növendékek kialakuló érzésvilágát és egyfajta minőségre való igényességet alakít ki bennük. Művészeti nevelésünk lehetőséget biztosít arra, hogy minden tanuló élje át a siker élményét és ezzel fejlődjön önismerete és erősödjön önbizalma. Megalapozza tanulóink esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A napi gyakorlások, a művek megtanulásának eredményeképpen fejlődik a memória. A tempó és dinamika, az alapos megfigyelő képesség betartása, a zeneművek és táncok, alakok és formák megformálása a figyelem, a koncentráció állandó munkát igényli és ezeket fejleszti A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az általános iskolában A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 42

43 Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a művészetoktatásban A művészeti iskola a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját. Bár a hangszeres órákon egyéni oktatás folyik, a közösségi nevelés elengedhetetlen feltétele az eredményes teljesítmények elérésében. A művészetoktatásban elsődleges szerephez jut a siker örömének átélése. Növendékeink akkor tudnak igazán ösztönzést szerezni előrehaladásukban, ha mások is rendszeres tanúi a teljesítményüknek. Minden szereplés, fellépés semmivel sem pótolható élményt biztosít számukra. A közösség, a szülők, a szaktanárok, tanulótársak előtt nyújtott produkciók alkalmával kialakul a közösségi siker, vagy esetlegesen a kudarc átélésének képessége, mélyül az összetartozás érzése, egymás megbecsülése, a felelősségérzet, az önismereten és önbecsülésen keresztül növekszik a közösségi kommunikációs és érzelmi tényezők hatása. Célok: Az intézményi mint a legfontosabb közösségfejlesztés színtere háttér megismertetése és fejlesztése. A család mint legjelentősebb erőforrás szerepének tudatosítása. Az emberi kapcsolatok erősítése, új kapcsolatok kialakításának elősegítése (család, iskola, tanulóközösség, tanulótársak, szaktanárok). Az intézményi demokrácia biztosítása (szülők, tanulók vélemény-nyilvánításának meghallgatása, mérlegelése, értékelése és a közös megoldások kialakítása). Feladatok: Társas kapcsolatokra történő nevelés. Megfelelő kommunikációs és együttműködési készség és képesség elsajátíttatása. A kölcsönös egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása, megértetése, technikájának elsajátíttatása. Az egyéni és közösségi érdekek összehangolása, a tanszaki közösségek kialakítása (erősíteni kell a csoporthoz tartozás érzését és felelősségét). Konfliktus kezelési technikák kialakítása, kompromisszum készség fejlesztése, a konszenzusra való törekvés technikájának, az érdekütköztetési módszerek kidolgozása. Közös célok együttes megfogalmazása, szokások, hagyományok kialakítása, megtartása és fejlesztése a gyermeki és emberi jogok megismertetése, állampolgári jogok ismerete, gyakorlása és tisztelete. 43

44 Módszerek: Beszélgetések, élménybeszámolók, tanszaki meghallgatásokat, szerepléseket, kiállításokat, fellépéseket követő közös értékelések, kamarazene-, zenekarok-, énekkarban való rendszeres gyakorlás, szereplés propagálása. A művészeti tagozaton valamennyi művészeti ágban jellegüknél fogva az egyéni oktatás mellett csoportos foglalkozások is vannak. A kamaraegyüttesek és a zenekar tagjai az aktív társas együtt muzsikálás, közös éneklés, néptánc során számos alkalommal állnak közös produkciókkal közönség elé. A táncművészeti ágban az összhang, az együtt táncolás élménye elengedhetetlen. Ezen alkalmakkor kidomborodik a tanulók egymásrautaltsága, az együttes sikere az egyéni produkciókon is múlik, amely fokozza a közösségérzést. Az aktív társas együtt muzsikálás, táncolás fejleszti a másokra való odafigyelés képességét, ugyanakkor fegyelemre szoktat. A sikerélmény eléréséhez lehetőséget biztosítunk iskolai, iskolán kívüli szerepléseken egyaránt. A tanulmányi versenyek és találkozók, más településeken történő szereplések illetve más helységek művészeti csoportjainak fogadása, baráti kapcsolatok, ismeretségek kialakulásának lehetőségét hordozzák magukban Feladataink megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulás feltételeinek biztosítása, szervezésének formái, tartalma és elvei Szerepe az iskolás gyermek életében Az iskolás gyermek szervezett tanórai és tanórán kívüli tevékenységei során, valamint spontán szerzett ismeretek alkalmával bővíti tudását. Az iskolai élet minden területén és a hozott ismeretek minősítése alkalmával is a kompetenciákon alapuló tanulás módszertani sokszínűségét igyekszünk érvényesíteni. (személyközpontúság, integráció, megfigyelésen alapuló gyermek megismerési technikák, differenciáló pedagógia, kooperatív technikák, komplex művészeti fejlesztés.) Az iskolában is célunk a természetes élethelyzetekben, a gyermekek életkorának, érdeklődésének megfelelő gazdag tevékenykedtetéssel (cselekvő aktivitás, közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás) a tudásgyarapítás, az ismeretek elsajátítása, képességek, készségek fejlesztése, jártasságok kialakítása- tanulásban kompetens gyermekek nevelése, az élethosszig tartó tanulás képességeinek megalapozása, az országos kompetenciamérés eredményes teljesítése. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekinthetjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha intézményünk diákjai. A negyedik évfolyam végén: Önellátásra képesek a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.). Iskolai feladataikat önállóan megoldják. Kialakítottak a koruknak megfelelő tanulási technikákat. Képesek az idejüket célszerűen beosztani. Ismerik és alkalmazzák a koruknak megfelelő viselkedési formákat felnőttekkel és kortársaikkal szemben. Az alapkészségeket megfelelő szinten elsajátították. Saját képességeiknek megfelelően jó szinten teljesítik a tanulmányi követelményeket. 44

45 A nyolcadik évfolyam végén: Végzős diákjaink megfelelnek az érvényben lévő alapfokú nevelési-oktatási tantervekben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Rendelkezzenek olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek megfeleljenek. Ismerik és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés, - és magatartásformákat. Elképzeléssel bírnak saját közelebbi jövőjüket és sorsukat illetően. Jellemezze tanulóinkat: egészséges kíváncsiság, optimizmus pozitívan elfogadni és megélni a váratlan dolgokat is, nyíltság, nyitottság, befogadás, elfogadás, pozitív, egymást segítő, elismerő versengés, bizalom barátban, nevelőben barátság, hit önmagukban és másokban, humorérzék, vidámság, udvariasság, jólneveltség, kommunikációs és manuális képességük, illetve mozgáskoordinációjuk révén magabiztosság, művészetek iránti nyitottság, őszinte véleménynyilvánítás, tisztelet. Az egyén és a csoport a környezetével folytatott interakcióban fejlődik. Az emberközpontú, kiemelten a gyermekközpontú iskola megvalósulását szeretnénk elérni A szabadidő tartalmas, önálló felhasználására nevelés: A tanulók életkori sajátosságait, érdeklődési körét figyelembe véve minél változatosabb szabadidős programokat tervezünk. különböző játékok megismertetése (konstrukciós-, szabály-, szerep-, sport-, csapat-, szituációs-, dramatikus-, önismereti- stb. játékok) kézműves tevékenységek, manuális foglalkozások vetélkedők, akadályversenyek (műveltségi, illem, játékos, sport, környezetvédelmi, egészséges életmód) kulturális programok (színház, mozi, hangverseny, múzeum, könyvtárlátogatás) művészeti tevékenységek kipróbálása (táncház, rajz, zene, karének) kutatómunka népszokások megismertetése mesék dramatizálása versek tanulása, versmondás vers ill. meseillusztrációk készítése pályázati munkák készítése (rajz, kézműves) jeles napok, világnapok megemlékezések: (pl.: Állatok világnapja, Magyar Költészet Napja, Magyar Kultúra Napja, Víz világnapja, Föld Napja, Madarak- és Fák napja, Rendőrség Napja, Mentők Napja, Tűzoltók Napja stb.) ismerkedés a különböző foglalkozásokkal játszóházak (karácsonyi, húsvéti) ünnepségek osztálykeretben (Mikulás, anyák napja) iskolai ünnepség: karácsony és farsang 45

46 szakkörök iskolán kívüli programok (városi rendezvények, kiállítások, erdei iskola, kirándulás, hulladékgyűjtés, nyári üdülési lehetőség, stb.) A kötelező tanulási időn túl a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola lehetőséget nyújt a logopédiai, a fejlesztő és a gyógytestnevelés szolgáltatás igénybe vételére. Nagyon fontos törekvésünk, hogy megtanítsuk a gyerekeket tanulni. Kiemelt szerepe van ennek olyan csoportokban, ahol a pedagógusok kevésbé számíthatnak a szülői támogatásra. A tanulási technikák elsajátíttatását tanórán kívüli foglalkozások, egyéni felzárkóztató programok keretében végezzük, például játékos formában, tevékenységközpontú megközelítésben. PROJEKTEK Szabadidős tevékenységeinkre az a jellemző, hogy egy témát járunk körbe, hosszabb rövidebb időszak alatt, minél többféle módon. A projektpedagógia feltételrendszerét alkalmazva egy jelenséget komplexen, több oldalról közelítünk meg. A gyerekek megtapasztalják, hogy kapcsolat van, sokszor egymástól függetlennek látszó, távol eső dolgok között. A téma alanya bármi lehet, ami igazodik a tanulók fejlettségi szintjéhez, amiről ismeretekkel rendelkeznek, ami érdeklődést, kíváncsiságot vált ki. A téma nap és a téma hét hamar közkedveltté vált a gyerekek körében. A projektek során gyakorolható a felelősségvállalás, az együttműködés, a kulturált vitatkozás, a konfliktusok kezelése, az érdekek egyeztetése. Az iskola állandó projektjei keretében végrehajtandó tevékenység négy fő irányvonala: 1. Testi és lelki egészségre nevelés: Egészség nap-, hét (intézményi jó gyakorlat). 2. Karácsonyváró, adventi ünnepkör programjai. 3. Egressy-hét rendezvényei. 4. Környezeti nevelés, környezet- és természetvédelem: Madarak és fák napja, Víz Világnapja, Állatok Világnapja, Föld napja A szabadidős tevékenységek keretében bontakoznak ki az évszakokhoz kötődő, hagyományőrző projektek, melyeknek témái: népdal- és néptánc tanulása, népi gyermekjátékok tanulása, mozgáskoordinációs gyakorlatok, zenehallgatás, kézműves foglalkozások természetes anyagokból, múzeumlátogatás, tanulmányi séták, könyvtárlátogatások foglalkozásokkal. KOOPERATIVITÁS Napjainkban a hagyományos keretek helyett a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. A gyermek ezzel a módszerrel olyan nélkülözhetetlen szociális készségekre tesz szert, amelyek később hasznára válnak az életben. Megtanulja, hogyan figyeljen oda másokra, hogyan törődjön azzal, hogy a társa tudja-e, érti-e feladatát, megtanulja, hogy egy feladatot többféleképpen is lehet értelmezni, többféle módja van a megjegyzésnek, megtanulja, hogy különbözőek vagyunk. Megtanul várni, amíg a másik elkészül. A kooperatív módszereket alkalmazó tanár a tanítványaival partneri viszonyba kerül. Hozzáférhetővé teszi diákjai számára az információ szerzés számtalan módját, a közös munka örömét. A gyerekek különösen szeretik ezt a munkaformát, hisz lehetőségük van az önálló véleményalkotásra, megszólalásra, pozitív élmények átélésére az aktív ismeretszerzés során. Az iskolába eltérő képességekkel érkező gyerekek a felmerülő feladatokat saját 46

47 kompetenciáiknak és képességeiknek megfelelően oldhatják meg, így adott esetben olyan tanulók is hatékonyan részt vehetnek a tanórán csoportjuk munkájában, hozzájárulhatnak annak sikeréhez, akik a hétköznapi tanulási tevékenységben kevesebb sikerélményhez jutnak. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez. Hagyományőrző tevékenységek A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, mely bizonyos állandóságot és folytonosságot terem az iskola mindennapi életében. Intézményünk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. Hagyományteremtő és hagyományőrző munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület, a tanulóközösség véleményére, figyelembe vesszük a szülői, fenntartói véleményeket. Célunk a hagyományrendszerünk működtetésével az egyéni arculat formálása, amely jól megkülönböztet más iskoláktól. Az iskolai rendezvények hagyományai Ezek a rendezvények az intézmény egészét átfogják a nyilvánosság előtt zajlanak, ezért ezek az iskoláinkról alkotott jó vélemény, hírnév letéteményesei. Iskolai szintű rendezvények Ünnepségek, megemlékezések: Tanévnyitó ünnepély Aradi vértanúkra emlékezünk osztálykeretben Október 23-a és március 15-e ünneplése kiemelt iskolai, esetként városi ünnepség Klubdélutánok (mikulás, karácsony) Adventi programok Karácsonyi ünnepség a minden évben adományozott hatalmas fenyőfa alatt Február 25. A Holokauszt áldozataira emlékezünk - Holocaust napja Kommunizmus áldozatainak emléknapja -(osztálykeretben) Névadóinkról - Egressy Béniről és Édes Gergelyről hagyományon alapuló megemlékezések. Anyák napi megemlékezések (osztálykeretben) Pedagógusnap intézményi szinten /a fenntartó és szülői szervezetek közreműködésével/ Ballagás minden évben a tanév utolsó napját követő szombaton. Tanévzáró ünnepély Rendezvényeink: Novemberben Egészségnap vagy egészséghét. DSE karácsony Karácsonyi hangversenyen mutatkoznak be zenetagozatos növendékeik. Matematika versenynek ( Észkerék ) a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti iskola szervezésben. Farsangi karnevál Alapítványi - Iskolai Jótékonysági bál a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és a Mezőcsáti Általános Iskola Ifjúságáért Alapítvány szervezésben a hagyományoknak megfelelően. Édes Gergely Területi Kulturális verseny Névadónapi hangverseny zenetagozatosok közreműködésével. Gyermeknap intézmény/tagintézmény szinten Zeneiskolák találkozója májusban-évente Folklór fesztivál-néptáncosok találkozója-kétévenként 47

48 Egyéb iskolai rendezvények: A Filharmóniai hangversenyeket évtizedek óta szervezzük évi négy alkalommal. A világjáró művészek műsora enyhíti a vidék kulturális téren meglévő hátrányokat A 8. osztályosok Parlamentlátogatása Tanulmányi kirándulás (osztály-iskola) májusban 1 nap Tantestületi kirándulások Színházlátogatások Sakk-, kosárlabda-, labdarugó mérkőzések Atlétika Akadályverseny, csapatverseny, vetélkedő félévente egy alkalommal (Sportnap, Barlangtúra, Egészségmegőrzés, Madarak és Fák Napja) Erdei iskolai programok az iskola által használt strand melletti faházban Tanulmányi versenyek az intézményünkbe Kiállítások, tárlatok illetve a képző-és iparművészet tanulóinak munkáiból Feladat iskoláinkban továbbra is a külsőségében is, tartalmában is színvonalas ünnepélyek és egyéb rendezvények megtartása. Az Egressyben az ünnepi műsorokba az általános iskolai tanulókon kívül a művészeti oktatásban részt vevő növendékek is bekapcsolódnak és a dekorációt a képző- és iparművészeti tagozat készíti az alkalomnak megfelelően A szabadidő korszerű eltöltése a napköziben és az iskolaotthonban Iskolánkban az alsó tagozaton a hagyományos napközi otthonos forma mellett a közkedvelt iskolaotthonos rendszerben folyik a nevelés és az oktatás. A napközis foglalkozások szervesen illeszkednek az iskola nevelési-oktatási rendszerébe. A szabadidő hatása akkor bontakozik ki teljesen, ha jelen van benne a játék, a tanuló életkorának megfelelő és az ismeretszerzésre is lehetőséget adó foglalkozás. Célunk, hogy ne csupán a tévé és a számítógép foglalja le gyermekeinket a tanulás után, hanem egyre többen igényeljék a világ megismerésének sokféle módját, azaz a gyerekek látókörének tágítása. A szabadidő hasznos eltöltésére délutánonként számos lehetőség kínálkozik. Olyan változatos programokat igyekszünk tervezni, melyekben a közösség minden tanulója részt vehet saját képességei és tudása szerint, jól érezheti magát, és természetesen e foglalkozásaink biztosítják nevelői és oktatói célkitűzéseink megvalósulását is. Olyan programokat dolgozunk ki, melyekben tanulóink megvalósíthatják önmagukat, fejlődnek képességeik. A közös tevékenységek során fontos szerepet kap a másság elfogadása, az empatikus készség kialakítása, az egymásra való odafigyelés képességének elmélyítése. A napközis nevelőmunka céljai, feladatai iskolánkban Gyermekbarát környezet kialakítása. Sokszínű programkínálat, a szabadidő aktív eltöltése. Komplex személyiségfejlesztés. A tanulók képesség kibontakoztató fejlesztése. Önismeret, önértékelési képesség fejlesztése. Érzelmi nevelés. Figyelek rád! (barátság, szeretet, a másság elfogadása) Közösségépítés. Egészséges és kulturált életmód. Mozdulj! (játékos testmozgás) Hagyományápolás. Búvárkodás a könyvtárban. (irodalmi élmények) 48

49 A napközis és az iskolaotthonos nevelők is heti rendet és éves foglalkozási tervet készítenek. Határidő: szeptember 1. A heti rend a házirenddel együtt kerül kifüggesztésre minden teremben. Diákétkeztetés: a napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosított nem intézményi keretek között. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az élelmezést nyújtó Élelmezési Központ, Óvoda által meghatározott módon kell befizetni. Hagyományaink a napköziben A gyerekek és szülők körében népszerű programok hagyománnyá váltak napközinkben, ezért az egyéni képességek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kap munkánkban a hagyományok őrzése, ápolása is, mely az életkori sajátosságokat figyelembe véve épül be a programjainkba. Ezekben a tevékenységekben együtt munkálkodik gyerek, szülő, pedagógus. A napközi és az iskolaotthon hagyományos rendezvényei Ünnepi műsorok, ajándékozás (Karácsonykor, Húsvétkor, Anyák napján) Táncház Gyermeknap Tanulásszervezési formák tanári magyarázat tanulók önálló munkája (differenciáltan is) projektmunka Értékelési módszerek gyakorlati produktum vizsgálata számonkérés dolgozat, feladatlap Fejlesztjük az információk különféle formákban való kifejezését a különféle formákban megjelenített információk felismerését a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok alkalmazásának készségét a mondanivalót tükröző esztétikus külalak kialakításának készségét probléma megoldási készséget; egy adott probléma megoldásához a megfelelő eszköz kiválasztását az informatikai eszközök és információhordozók használatának készségét A szabadidő korszerű eltöltése a diákönkormányzatban. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola intézményvezetője/tagintézmény-vezetője által megbízott nevelő segíti. Minden tanévben megrendezzük a Diákfórumot, ahol a diáktársadalom személyesen beszélheti meg problémáit az iskola vezetésével, tanáraival. Egy tanításnélküli nap programjáról szabadon rendelkeznek - pld. az Egressyben az alsós és a felsős Farsang megszervezése. Negyedévente szabadidős programok és különböző túrák: kerékpártúra- barlangtúra szervezése a társszervekkel; ÖTE, Polgárőr Egyesület. Hagyományon alapuló vetélkedők, versenyek szervezése és lebonyolítása. 49

50 5.5. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységformák és azok színterei Az iskolai élet tevékenységformái, színterei A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói személyiség-és közösségfejlesztés elsődleges és legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Itt nyílik legnagyobb lehetőségünk arra, hogy szilárd alapokat biztosítsunk tanulóinknak az alapkészségek elsajátítására, a kompetencia fejlesztésére. Itt van lehetőségünk a diákok érdeklődésének felkeltésére, a kreatív gondolkodás és cselekvés kialakítására, ezért fontos a tanórák maximális hatásfokának, kihasználtságának biztosítása. Ennek érdekében: - a kompetencia alapú oktatási programok bevezetése matematika és szövegértésszövegalkotás kompetenciaterületeken, - moduláris oktatási program megvalósítása. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, tehát az oktató munka a lehető legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. Az átlagnál érdeklődőbb tanulók ismereteit érdeklődési körüknek megfelelően tanórán kívüli foglalkozás keretében mélyíthetjük tovább, melyeknek szintén kiemelt szerepe van az egyén személyiség-és közösségfejlődésében, biztosítják a pihenést, a kikapcsolódást, a művelődés másfajta lehetőségét kínálják: szórakoztatnak játékos lehetőséget biztosítanak. Intézményünkben ezek a lehetőségek az alábbiak: - napközis foglalkozás, iskolaotthon - szakkörök, diákkörök - diákönkormányzat - osztálykeretben megvalósuló tevékenységek: tanulópárok, tanulócsoportok kialakítása, osztályhagyományok, felelősi tisztségek - kulturális rendezvények, iskolai ünnepélyek, hagyományőrző tevékenységek - szabadidős foglalkozások - hit-és vallásoktatás - témanap - témahét - iskolai sportkör - iskolai könyvtár Önköltséges tevékenységformák: - erdei iskola - levelezős és körzeti versenyek nevezési díja - tanulmányi kirándulás - hangversenyek, bemutatók - színház-és múzeumlátogatás - nyári táborok Az iskolai élet tevékenységformái, színterei az alapfokú művészetoktatásban: Az alapfokú művészetoktatás egyes tanszakain lehetőség nyílik a művészetek iránti elkötelezettség erősítésére, a tehetséggondozásra, a személyiségfejlesztésre, a közösségi összetartozás erősítésére. 50

51 Az egyes ágazatokra jellemző tanítási formák az általános iskolások számára: Zeneművészet: egyéni órák: hangszeres növendékeink számára heti kétszer 30 perces órák keretén belül. A tanár a növendékkel meghitt, bensőséges kapcsolatba kerülve képességeit, egyéniségét megismerve a helyi tanterv keretein belül maradva egyéni haladást diktál. A kompetenciák, a tehetség kibontakoztatására ez a tanítási forma kiemelkedően alkalmas. Kiscsoportos foglalkozások 2x45 percesek: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom órák keretében az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazására, a tanulók művészetiesztétikai, valamint szociális kompetenciáinak fejlesztésére. A néptánc és a képző- és iparművészet: A tantervi követelmények elsajátítása csoportos órákon történik, melyek 2x45 percesek. Az iskolai élet egyéb tevékenységformái: szereplések, fellépések iskolai, városi rendezvények, ünnepek, ünnepélyek találkozók, versenyek koncert-színházlátogatás nyári táborok 5.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A nevelő-oktató munka letéteményesei a pedagógusok. A tanulók hatékony személyiségfejlesztéséhez a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységeken túlmenően saját személyiségükkel is hozzájárulnak. A pedagógus ismereteket, viselkedési normákat közvetít. A pedagógus egyrészt szakember, másrészt azonban munkavállaló is. A pedagógusok a helyi, az intézményi és a mindenkori oktatáspolitika fontos formálói. Intézményünkben a pedagógusok jogállására vonatkozólag a nemzeti köznevelésről szóló törvény a a mérvadó. Etikai irányelvként iskoláink pedagógusai elfogadták a Házirend mellékleteként a tanáretikai kódexet A pedagógusok munkaideje - A pedagógusok munkaideje heti 40 óra, neveléssel-oktatással lekötött kötelező óraszáma heti óra. Ezen túlmenően a törvény által előírt kötött munkaidőig, azaz 32 óráig az intézményvezető/tagintézmény-vezető eseti helyettesítést, illetve a neveléssel-oktatással összefüggő feladatok végrehajtását rendelik el. Minderről a fenntartó elvárásának megfelelően minden pedagógus köteles havonként az intézményvezető/tagintézmény-vezető által leigazolt munkaidő nyilvántartást vezetni az elektronikus napló erre kijelölt felületén. - Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ballagás, ünnepségek stb.) a pedagógus pihenő napon és szabadnapon is berendelhető. Vizsgáztatásra és verseny-, illetve vizsgafelügyeletre, valamint iskolai rendezvényre pihenő napon és 16 óra után is beosztható. - Az első tanítási nap előtt, illetve az utolsó után (kivéve a nyári szabadság idő tartamát) a pedagógus munkaideje kötetlen, de óráig oktatással kapcsolatos munkákra beosztható (pl. értekezletek, összeolvasás, szertárrendezés, tanterem-előkészítés, beíratás, pótvizsgák, egyéb iskolai adminisztráció, szemléltető eszközök készítése stb.). - A tanítási óráival kapcsolatos esetleges változtatásokat (az óra elmaradása, óracsere) az iskola intézményvezetőjének/tagintézmény-vezetőnek előzetes engedélyével teheti meg. 51

52 - A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási vagy ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7.00 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőnek/tagintézmény-vezetőnek vagy az intézményvezető-helyettesnek. - A pedagógusok ügyeleti és helyettesítési rendjét az intézményvezető-helyettes/tagintézményvezető állapítják meg az órarend függvényében, melyet az E-Kréta rendszer erre kijelölt felületén jelez a helyettesítő nevelő felé. A helyettesítés helyi szabályait a Mezőcsáti Általános Iskola SzMSz X. fejezetében A működés és a létesítmények használati rendjének 3. rész 3.3. pontja tartalmazza. Az ily módon rögzített helyettesítési órák alól csak intézményvezetőhelyettesi/tagintézmény-vezetői engedéllyel mentesülhet a pedagógus A pedagógus munkakörében ellátandó feladatai - A foglalkozásokkal, a tanítási órákkal, az értékeléssel közvetlenül kapcsolatosan: 1. Felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek és a munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség-vezető által ellenőrzött és az intézményvezető/tagintézményvezető, illetve az intézményvezető-helyettes által szeptember 30-ig jóváhagyott saját tanmenete szerint tanít. o A tantervben előírt törzsanyag megtanítása kötelező. Tanári autonómia, hogy a tantervi kereteken felül szabadon választja meg a további tananyagot. o Törekedjék a tanulók egyenletes terhelésére. A tanulók felkészülését úgy tervezze, hogy otthoni munkájuk (írásbeli, memoriter, tananyag-elsajátítás) ne haladja meg a tanóra idő tartamát. o Minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. A bejövő osztályok első szülői értekezletén ezeket a szülőkkel is közli. Az értékelés szabályozása: Mind az évközi, mind a félévi, illetve év végi osztályzatnak tükröznie kell a tanuló teljesítményét. A félévi, illetve év végi osztályzatnak szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel. Amennyiben a szaktanár által javasolt osztályzat a diák kárára jelentősen (legalább 5 tizeddel) eltér, az év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felszólítja a szaktanárt döntése indoklására. Ha a nevelőtestület az indoklást nem tartja elfogadhatónak, a szaktanár által javasolt osztályzatot a diák javára megváltoztathatja. Legkésőbb minden hónap utolsó tanítási napjáig be kell vezetni az osztálynaplóba minden, az abban a hónapban adott érdemjegyet. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 5-6 (legalább havi 1) jegy, a heti 3 vagy annál több óraszámú tantárgyaknál havonta 2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek fele-fele arányban legyenek. Év végén az egész éves teljesítményt kell értékelni (a tanévben szerzett minden osztályzat átlagát számítva az E-Napló alapján) A témazáró dolgozatokat az osztálynak, illetve a csoportnak legalább egy héttel korábban be kell jelenteni. Legkésőbb két héten belül kijavítva és értékelve vissza kell adni. A szaktanár összegyűjti, és tanév végéig megőrzi! Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A szülőt az osztályzatokról ellenőrző útján értesíteni kell! Az osztályzat nem lehet fegyelmezési eszköz! 52

53 o Ha egy tanulócsoport jelentős hányada a minimumszint teljesítésére sem képes, a tanárnak módot kell találnia a hiányok pótlására. o Jelzi az osztályfőnöknek, ha valamely tanuló teljesítményében hiányosságok mutatkoznak. o Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek kiértékelését követően a következő kompetenciamérésre való sikeresebb felkészülés érdekében a szint alatt teljesítő tanulók felzárkóztatásáról gondoskodik, fejlesztésükről egyéni fejlesztési tervet készít, és azt vezeti, értékel a szülővel és osztályfőnökkel egyeztetve. o Menedzseli a tehetséges tanulókat. Ha erre valamilyen oknál fogva nem képes, ezt megbeszéli az osztályfőnökkel. o Tanítványai versenyen való részvételét, elért eredményeit jelzi az osztályfőnöknek és az intézményvezető-helyettesnek. o Kivételes esetekben az osztályzaton túl néhány soros értékelést is készít a tanuló munkájáról, amennyiben az iskolavezetés vagy a nevelőtestület ilyen határozatot hoz, illetve a tanuló fejlesztésével kapcsolatos vizsgálatkérő lap erre kéri. - Pótlékkal díjazott feladatok ellátása (egyedi megbízás esetén): intézményvezető-helyettesi, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladatok. - A túlórák, helyettesítések, ügyeletek ellátása: o A kötelez órákon felüli túlórák vállalásának mértéke az iskolavezetés megbízása alapján történik. o Rendkívüli esetben az iskolavezetés a túlórák, helyettesítések ellátását a rendkívüli munkavégzés szabályozott felső határának figyelembe vételével év közben is elrendelheti, ha az éves feladatok másképpen nem oldhatók meg (betegség, pedagógus év közbeni távozása stb.). o Ügyeletre, felügyeletre (tanulmányi versenyek, osztályozó vizsgák stb.) a pedagógust az intézményvezető osztja be. Az ügyelet és a felügyelet tényét legalább egy nappal előtte közölni kell. o Az órarendben rögzített helyettesítéskor (H) az iskolában való tartózkodás kötelező. Ez alól csak intézményvezető-helyettesi/tagintézmény-vezetői engedéllyel mentesülhet. - Igény szerint korrepetálások, szakkörök, felzárkózatók vállalása (a túlóra-korlát betartása mellett), ezek beindítása a szaktanár, az érintett osztály osztályfőnöke, a munkaközösség-vezető, az iskolavezetés, a diákönkormányzat vagy a szülők kezdeményezésére történhet. - Adminisztratív teendők ellátása: o minden foglalkozásról napló vezetése o osztályozás o összeolvasás o egyéni fejlesztési tervek készítése szükség esetén o osztályfőnökként törzslapok, haladási és mulasztási napló vezetése, o esetjelzők, hiányzással kapcsolatos jelentések készítése o az iskolavezetés vagy a munkaközösség-vezető kérésére szociometriai, minőségfejlesztéssel kapcsolatos, pedagógiai, szaktárgyi felmérések íratása és összegezése o statisztikák készítése - A Pedagógiai Programban, az éves munkatervben előírt iskolai rendezvényeken és ünnepségeken való részvétel az alkalomhoz illő ruhában. - Az intézmény működési rendjében felmerül feladatok ellátása: pl. ügyeletek, osztályozó vizsga, versenyfelügyelet stb. 53

54 - Sikeres pályázatokban való aktív bekapcsolódás; a pályázati programok megvalósítása, valamint a pályázattal kapcsolatos továbbképzések alkalmával. - A Beiskolázási tervben elfogadott továbbképzéseken való részvétel. - Az éves munkatervben meghatározott szülői értekezleteken, fogadóórákon való megjelenés, a szülőkkel való partneri kapcsolat kialakítása. A vezetőség kezdeményezésére, illetve az osztályfőnökök felkérésére szükség esetén egy vagy két rendkívüli osztályértekezleten való részvétel. - Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken, intézmény által szervezett rendezvényeken, ünnepségeken való részvétel. - Tantermekben, szertárban, könyvtárban, tornateremben a rend biztosítása, a leltározásban való részvétel. - A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése. - Az intézmény vezetője, illetve tagintézmény-vezető által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az oktatással-neveléssel összefüggenek és pedagógus szakértelmet igénylő tevékenységnek minősülnek A pedagógus külön díjazás ellenében ellátható feladatai Pályázati program megvalósítása során a pályázatban biztosított keretből. Megjegyzés: A pedagógusok feladatai minden tanévben kiegészülhetnek a munkaközösség-vezető vagy az iskolavezetés által az éves munkaterv alapján meghatározott személyre szóló, az adott pedagógus szakértelmét igénylő feladatokkal Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai Az intézmény mindenképpen elsősorban szociális színtér, a diákok életének, beszélgetéseinek, haragvásainak, barátságok születésének stb., az első társadalmi tapasztalatok megszerzésének a színtere. Ennek alapközössége az osztályközösség, melynek megbízott vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnöki munka tartalma: Az iskolai értékek és normák átadása, közvetítése, az osztályprogramok szervezése, lebonyolítása, az iskolai programok szervezése. Elsődleges feladata az osztály tanulmányi, magatartási és munkafegyelmi helyzetének nyomon követése. Feladata a moduláris és kereszttantervi témák feldolgozása, így az állampolgári nevelés, az erkölcsi nevelés, az egészségre nevelés, a tanulásmódszertan, a nemzeti hagyományok és az európai értékek közvetítése, a pályaorientáció és életpálya-építés. Ide kerülnek az emléknapok, a kisebb ünnepségek, és ide kerülhet minden egyéb, a dohányzásellenes felvilágosítástól a szexuális nevelésig. Összefoglalóan: az osztály tanulmányi helyzetének, szociális hátterének, magatartás és neveltségi szintjének, egészségi helyzetének irányítása, valamint az osztályközösség szervezettségének, s benne az egyének fejlesztése. Osztálya közösségének felelős vezetőjének, az osztályfőnöknek a feladatai: Az osztály életét, programjait úgy tervezi, hogy az összhangban legyen az iskola programjával. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Naponta találkozik osztályával. 54

55 Feltárja a tanulók szociális, családi és kulturális hátterét, érdeklődési körét, egyéni adottságait, képességeit. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére és a tehetséges gyermekek támogatására. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók közösségi és tanulmányi teljesítményét, félévente minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát. A tanulók fejlődését figyelemmel kíséri és elősegíti. Félévenként az osztály előmeneteléről statisztikai adatokat szolgáltat. Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályában tanító pedagógusok munkáját, szükség szerint látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel és az intézményvezetővel/tagintézmény-vezetővel megbeszéli. Szülői értekezletet tart (tanévenként legalább kettőt), rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről az ellenőrző könyv útján és ellenőrzi, hogy látták-e ezeket a bejegyzéseket. Szükség szerint meglátogatja a szülői értekezletről távol maradó családokat. Segíti az osztály szülői munkaközösségének munkáját. Lehetővé teszi, hogy az osztályközösséget érintő kérdésekben a tanulók képviselői kifejthessék véleményüket a szülői értekezleten. Szeptemberben megnyitja az osztálynaplót, a tanulók ellenőrzőit, elvégzi az osztályával kapcsolatos adminisztrációs, ügyviteli feladatokat (bizonyítvány, anyakönyvi lap, osztálynapló naprakész vezetése, továbbtanulással kapcsolatos tennivalók, stb.) A tanév első osztályfőnöki óráján ismerteti a házirendet, tűz- és balesetvédelmi oktatást tart. Elkészíti az októberi statisztikát. A tanulók hiányzásait nyomon követi, a mulasztási naplót vezeti, illetve havonként összesíti. A haladási naplót hetente ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságokra felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét. Az osztályozási naplót és a tájékoztató füzetet (ellenőrzőt) havonként egybeveti, a hiányokat pótolja. A tanulók személyiségének fejlődéséről feljegyzéseket készít; ezeket osztályfőnök változás esetén az új osztályfőnöknek átadja. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Nevelő-oktató munkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv (I. Helyzetelemzés, II. Az osztályfőnöki órák tanmenete, III. Nevelési kapcsolatok: szülőkkel, pedagógusokkal, üzemekkel, közművelődési intézményekkel, stb. IV. Feladatok). Pedagógiai programja megvalósításával biztosítja az osztályközösség fejlődését. Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében. Az osztályfőnök jogköre: Szervezheti, koordinálhatja és irányíthatja az osztályban folyó pedagógiai és nevelőmunkát. Megítélheti a tanulók magatartását és szorgalmát az osztálytársak és az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatása után. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére. Elbírálhatja a tanulók vétségeit a házirend alapján. 55

56 A szülő kérésére engedélyt adhat osztálya tanulóinak három napig terjedő távolmaradásra. (Ez lehet három egymást követő nap, vagy három különböző alkalom. Az intézményvezető/tagintézmény-vezető jóváhagyásával felkérhet pedagógust az osztályfőnök-helyettesi teendők ellátására. A szülők vagy az osztályban tanító pedagógusok vagy diákok 50%-ának kérésére soron kívül a szülők és diákok képviselőinek bevonásával osztályértekezlet összehívását kezdeményezheti. Az osztályfőnök felelőssége: Rendelkezik a munkájának irányításához szükséges naprakész információkkal és azokat eredményesen hasznosítja, biztosítja az intézményen belül a szükséges információáramlást. Munkája során: alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve, különös figyelmet fordít a tanulók és a szülők jogaira és kötelességeire, betartja titoktartási kötelezettségét. Felelős: adminisztrációs feladatainak pontos elvégzéséért, az általa készített beszámolók tartalmáért, a kollégákkal, osztályokkal kapcsolatos információk bizalmas kezeléséért. Az osztályfőnök kapcsolattartásának kiterjedése és módja: Kapcsolatot tart az intézményvezetővel/tagintézmény-vezetővel operatív munkája során. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító szaktanárokkal. Szükség szerint kapcsolatot tart a / könyvtárossal, / rendszergazdával. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, pszichológus, családgondozókkal stb.). Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében együttműködik az osztálydiákbizottsággal és az IDB vezetőivel, tudatosan felhasználja segítségüket. Az osztály diákvezetőit tanácsokkal látja el, észrevételeiket, javaslataikat osztályfőnöki tevékenységében igényli és hasznosítja. Az osztály szülői értekezletein beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, ismerteti a soron következő feladatokat, bővíti egyes nevelési kérdések megvitatásával a szülők és saját ismereteit, tanácsokat ad, törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására. Tanítványait szükség szerint felkeresi otthonukban. A szülőket és tanulókat - az őket érintő kérdésekről - tájékoztatja, a szülőket figyelmezteti, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek Kiemelt figyelmet igénylő tehetséges tanulók képességének kibontakoztatását segítő tevékenységek Közoktatási intézményünk legfontosabb feladata, hogy ellássa azokat a nevelési- oktatási feladatokat, amelyeket a jogszabályok ránk rónak, s amelyeket partnereink elvárnak tőlünk. Ebben a rendszerben azonban törekednünk kell arra, hogy ne csak az átlagos gyermekeknek és diákoknak tudjunk megfelelni, ne csak azok képességeihez és előzetes ismereteihez igazodva alakítsuk ki fejlesztő programjainkat és tanterveinket, hanem az átlagtól eltérő gyermekek és tanulók részére megfelelő nevelési-oktatási környezetet alakítsunk ki. Két ilyen csoporttal kell számolnunk pedagógiai programunk kidolgozásakor: az átlagnál tehetségesebb és a lemaradók, a tanulási kudarcnak kitett tanulók. Mindkét csoportra ki kell 56

57 dolgoznunk egy olyan intézményi programot, amely a differenciált, egyénre szabott nevelés és oktatás jegyében az ő sikeres előrehaladásukat is segíti. Hisszük, hogy minden gyermek rendelkezik olyan képességgel, ami eltér az átlagtól, minden gyermek tehetséges valamiben, csak meg kell azt találni. Annak érdekében, hogy a tudásalapú társadalmat a jövőben is meg tudjuk valósítani, az óvodának és iskolának kiemelt feladata van a tehetséggondozás területén is. Az óvoda és az iskola feladat minden gyermekben, diákban az értéket, a tehetséget felfedezni, kibontakoztatni. Fontos feladatunk továbbá az, hogy önálló ismeretszerzésre, az állandó önművelés igényének, készségének és képességének kialakítására neveljünk Tehetséggondozás az iskolában Intézményünkben a tehetséggondozás alapvetően két színtéren jelenik meg: tanórán végzett tevékenység tanórán kívül végzett tevékenység A tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységünk a tanórák keretében: A nem kötelező tanórai foglalkozásokra fordítható órakeret terhére (az intézmény éves költségvetésének ismeretében) biztosítjuk a csoportbontásokat matematika és idegen nyelv vonatkozásában a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában. Az egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanórai foglalkozások megszervezése, kooperatív tanulás, projektmódszer alkalmazása Felkészítés tanulmányi versenyekre Lehetőséget biztosítunk diákjainknak arra, hogy kiegészítő feladatokat oldjanak meg, kutatómunkát végezzenek, kisbeszámolót készítsenek, és bemutassák társaiknak. Igyekszünk minél több IKT-eszközt bevonni a tanórai munkába. Törekszünk a számítógéppel támogatott oktatás fejlesztésére-interaktív oktatás. Az alapfokú művészetoktatásban támogatjuk a kiemelkedően tehetséges tanulókat. A tehetséggondozás tanórán kívüli színterei: az iskolai könyvtár iskolai sportkörök, tömegsport szakkörök kirándulások, táborok versenyek. vetélkedők témahét Tehetségnap Most mutasd meg! szabadidős foglalkozások továbbtanulás segítése (tanácsadás, előkészítő foglalkozások) levelezős szaktárgyi versenyek szervezése, segítése kulturális programok, versenyek szervezése, lebonyolítása művészeti pályázatokra való felkészítés, részvétel egyéni foglalkozások szervezése Helytörténeti Gyűjtemények (tájházak, faluházak, iskolamúzeum) módszertani foglalkozásai A Mezőcsáti Általános Iskola Ifjúságáért Alapítvány működő alapítvány felkarolja és támogatja a tehetséges tanulókat Az Év Tanulója díj odaítélésével: 4-8. évfolyamon. 57

58 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység az alapfokú művészetoktatásban: A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség-együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása. (Pedagógiai szakkifejezések 1997) A tehetség kibontásában rendkívül fontos az információ felvétele és kezelése, a problémaérzékenység és a megoldásra való törekvés, valamint a kompetencia, tehát a hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen. A tehetséggondozásnak ma többféle módja létezik: az elkülönítés (speciális tanfolyamok, csoportok, műhelyek) a gyorsítás (a tanulási szakaszok lerövidítése) a dúsítás (egy-egy téma mélyebb feldolgozása, pluszfeladatok vállalása, tanulmányi versenyekre való felkészülés) A kreatív ember jellemzői Cropley nyomán: a változásra törekvés, merészség, impulzivitás, hajlam a fegyelmezetlenségre, nyitottság az elképzelések iránt, nonkonformizmus, rugalmas reagálás az új helyzetre. A kreativitás kialakulását: a hibáktól való félelem csökkentésével, a bizalom légkörével és játékos helyzetek teremtésével segíthetjük elő. Fontosnak tartjuk, hogy nem kizárólag a kiemelkedően tehetséges tanulók képességfejlesztését vállaltuk, hiszen a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontását is feladatunkul tűztük ki. Az alapfokú művészetoktatás feladata tehát a tehetséggondozás. Az iskolánkban folyó művészeti nevelés minden tevékenysége a fenti célt kell, hogy segítse. Művészi tehetségek csak olyan feltételek mellett bontakozhatnak ki, művészeteket kedvelővé, értővé csak ott válik az ember, ahol a társadalmat áthatja a kulturális értékek, a művészetek, a zene szeretete. Az alapfokú művészetiskolák eleve tehetséggondozó intézmények. Már a növendékfelvétel is egyéni. Szülői ambíció alapján növendék felvétele meghallgatással történik, melyről jegyzőkönyv készül. Szemléletünkben, a kiválasztáskor nemcsak a kiemelkedő tehetségek számítanak. A tehetség összetett, komplex képesség, a személyiség alapvető, domináns jegye. Meghatározása általános értelemben is nehéz, objektíven nehezen vagy alig mérhető. Mindenképpen értékjelző, amelynek kutatása, gondozása ezen iskolatípus alapfeladata. Köztudott az, hogy a művészetek mily hatással vannak a személyiségre, mennyire alakítóan hatnak a lélekre, éppen ezért a nevelésben nélkülözhetetlen. A művészetoktatásban a tehetségkutatás többlépcsős folyamat, amely szorosan összekapcsolódik a tehetséggondozással, tehát a növendék felvételével nincs lezárva. Igen fontos, hogy minél hamarabb kiválasztódjanak a tehetségesnek tűnő gyerekek, mert így hamar szakember vezetheti őket tovább. Csak így válhat természetessé, hogy a művészetoktatás ahogy ez a közoktatási törvényben deklarálva is van egyenrangú fontosságúvá váljék a közismereti iskolával. Feladatok a kiválasztásnál: Állandó, jó kapcsolat az óvónőkkel, az általános és középiskolai szaktanárokkal, akik motiválhatják a gyerekeket. Az óvodás, iskoláskorúak meghívása hangversenyekre, táncbemutatókra, kiállításokra. Kiselőképző, előképző, és hangszeres előképzős csoportokkal való foglalkozás (egy-két év alatt sok minden kiderül, pl. hangszeres alkalmasság, érettség, stb. A további években is lehet átirányítani más hangszerre (az egyben már gondozás is). A tanulási folyamat közben kiemelni a rendkívüli zenei tehetségeket. ( B -tagozat: magasabb óraszám, stb.). 58

59 A tehetséggondozás feltételei, területei, feladatai, gondjai: Legfontosabb a tanár tudása, személyisége, amely egyúttal a legfőbb motivációs erő. Szoros kapcsolattartás a szaktanárok között Tanárképzés, tanári továbbképzés, önképzés. Oktatási eszközök minősége, mennyisége, karbantartása. Szaktanácsadói hálózattal való kapcsolattartás. Tanulmányi versenyek (hangszeres, zeneelméleti, táncversenyek, képzőművészeti pályázatok), találkozók, fesztiválok, hangversenyek, fórumok, kurzusok, továbbképzések. Az intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában kiemelt szerepet kapnak az évente két alkalommal megvalósuló növendékhangversenyek, bemutatók, a rendszeres fellépések a rendezvényeken, a megyei és országos találkozókon, fesztiválokon, versenyeken. Művésztanáraink részt vesznek a tanulók versenyekre, továbbtanulásra való felkészítésében. A tehetséggondozás érdekében igény és létszám függvényében minden érdeklődési igényt ki kívánunk elégíteni. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Intézménytípusunk alapvető funkciója: a tehetségek gondozása, veleszületett vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése, megtalálni számukra azt az utat, amelyen elmélyülten és eredményesen törhetnek előre és az átlagosat túlhaladó teljesítményekre képesek. A tehetséges tanulók mind a képességek, mind a viselkedés, a magatartás terén eltérnek az átlagtól. A tehetséges gyerekek nem egyformák. Legfontosabb személyiségjegyük az eredetiség. A kreatív gyermekre általában magas fokú tudásvágy, kíváncsiság, belső teljesítményszer, nagyfokú autonómia, önbizalom, szabad kommunikációra törekvés, csökkentett mértékű alkalmazkodás, az elnyomás és a korlátozás elleni védekezés, a szociális korlátok áthágása jellemző. A tehetséggondozásban nincs egy igazi út, amely minden gyermek számára járható. Az, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges gyerekkel vagy csoporttal foglalkozni csak bizonyos információk birtokában lehetséges megtervezni. Ezek: Az érintett gyerek, gyerek kora Milyen szinten állnak, mit tudnak? Milyen motivációk inspirálják, milyen a feladat iránti elkötelezettségük? Mit tud a pedagógus szakmailag nyújtani? Mennyiben lehet számítani a családi háttér támogatására? Milyen feltételrendszer mellett dolgozik a pedagógus? Mennyi időt és energiát tud és akar befektetni ebbe a munkába a pedagógus? Mindezek tisztázása után a növendék(ek), szülők bevonásával a lehetséges módszereket közösen megválaszthatjuk. Ezek: Minőségi csoportba irányítás (egyenként eltérő időben) kimagasló tehetségek esetén évugratás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év anyagát is minden nehézség nélkül képes elsajátítani a gyerek. A művészi képességek rendszerint korán megmutatkoznak, de a motivációs akarati tényezőktől, a környezet serkentő-gátló hatásától is függ, hogy lesz-e belőlük művészi tehetség. A tehetségek megmutatkozásának, bizonyításának, a tehetség mértékének megállapítására alkalmas tevékenységi formák az alábbiak: versenyen való részvétel (házi, városi, országos) külső rendezvényeken (más iskolai, városi, külföldi) való szereplés 59

60 kiállításokon, tanévzárókon történő fellépések szaktáborokban való részvétel A tehetséggondozás feltételei: A tehetségek kutatás, felismerése Megfelelő tárgyi technikai feltételek biztosítása Napi kapcsolattartás az azonos növendéket oktatók nevelők között Olyan oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással szembeni akadályokat A tehetséges pedagógusok, melyek nélkül eredményesen nem lehet tehetségeket nevelni oktatni. Tehetségpont pályázatok a minőségi csoportok komplex művészeti fejlesztésére íródnak (10-15 főre). A tehetséges tanulókkal való egyéni foglalkozásra, tehetség kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésre és képességfejlesztésre biztosítjuk a törvényi szabályozás alapján előírt órákat a rendelkezésre álló időkeretet terhére. A tehetséggondozás formái Országos művészeti találkozók Megyei művészeti találkozók Iskolai növendékhangverseny, néptánc bemutató, kiállítás Iskolai és tanszaki házi hangverseny Segítsük az általános- és középiskolák zenei életét, támogassuk az amatőr zenekarokat és néptánc együtteseket, illetve a családi együtt muzsikálást. Alakítsunk ki együttműködést a kulturális és művelődési feladatok ellátásában ünnepi rendezvények, hangversenyek, ismeretterjesztés a város közművelődési intézményével, megye zeneművészeti intézményeivel. Létesítsünk cserekapcsolatot hazai és külföldi művészetoktatási intézményekkel. A zeneiskolai, a képző- és iparművészeti, valamint a néptánc tanárok közös törekvése, felelősségteljes kötelessége a növendékek megalapozott pályaválasztásának segítése. Intézményünk tanárai keressék a konzultációs lehetőségeket, a növendékek többszöri meghallgatását tegyük lehetővé a művészeti szakközépiskolák számára Kiemelt figyelmet igénylő a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 1. Az alapozó időszak megnyújtása az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása: terület és módszertani szempontból (alapozó modulok) 2. Az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás a kezdő és az alapozó szakaszban 3. Kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban az egymástól való tanulás biztosítása 4. A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán 5. Tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása 6. Az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása 7. Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása 8. Egyéni fejlesztési tervek alkalmazása Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők: A törvényi szabályozásban foglaltak szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mezőcsáti Tagintézménye megkeresésére a megyei szakértői és rehabilitációs bizottság dönt abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, 60

61 magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű. A törvényi szabályozás értelmében, ha a tanuló tanulási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkozásra jogosult. Mentesülhet tantárgyak, tantárgyrészek értékelése alól. A törvényi szabályozás alapján a szakszolgálat feladata a szakvélemény elkészítése. Az intézményben folyó fejlesztő foglalkozás az általuk készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mezőcsáti Tagintézménye ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. Az ellátáshoz szükséges szakember: az intézmény/tagintézmény fejlesztő pedagógusai, gyógypedagógusai, iskolapszichológusa, akik a megfelelő szakemberekkel együttműködve segítik a tanulók munkáját, a gyerekek fejlesztését Kiemelt figyelmet igénylő sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményében/tagintézményében A nemzeti köznevelésben kizárólag azt a gyermeket, tanulót tekintjük fogyatékosnak, akiről a speciális Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiadott szakvélemény ezt kimondja. A évi CXC törvény a köznevelés terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében különös figyelmet kell fordítani minden szakmai fejlesztés esetén a halmozottan hátrányos helyzetű és az SNI tanulók oktatási helyzetére. Intézményünkben sajátos nevelési igényű tanulók integrált és szegregált oktatása egyaránt folyik. A hallásfogyatékosokat csak integráltan oktattuk-oktatjuk, utazótanár státusú szurdopedagógus segítségével. Az enyhén értelmi fogyatékosok integrációja az intézmény legnagyobb iskolájában az Egressyben a 2008/2009-es tanévben kezdődött meg az 1. évfolyamon, és fokozatosan kerül bevezetésre. A személyi és a tárgyi feltételek mellett rendelkezünk a képzésükhöz szükséges helyi tantervvel is, mely a mellékletek közt megtalálható (2. sz. melléklet). A sajátos nevelési igényű tanulók integrált keretek között megvalósuló nevelésének, oktatásának megszervezését, a szocializációt segítő folyamatok biztosítását, a biztonságot nyújtó, elfogadó, befogadó környezet kialakítását kívánjuk iskolánkban megvalósítani. A tanulóink között egyre nagyobb számban fordulnak elő tanulási nehézséggel, tanulási zavarokkal küzdők a tanulási akadályozottsággal bírók mellett. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Az együttnevelés vállalása jelentős önfejlődést gerjeszt az ép gyerekek közösségében és a pedagógus közösségben is Részképesség zavarok A tanulási zavarok általános, összefoglaló kifejezés, a különböző képességdeficitekre vonatkozik. A figyelmi funkciókban, beszédkészség, olvasási, írási és számolási készségek elsajátításának, alkalmazásának akadályozottsága. Megállapítását a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság végzi, melynek szakvéleménye alapján a tanuló sajátos nevelési igényűnek számít. Részképesség zavarok jellemző tünetei: Az iskolai teljesítmények jelentős mértékű, tartós, vagy időszakos eltérései egy, vagy akár több területen. Normál, vagy csak kissé csökkent intelligenciaszint (IQ között). Körülírható, viszonylag elszigetelt, pszichikus teljesítmény kiesések és eltérések. Hajlam az 61

62 alulteljesítésre. A részképesség-zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és / vagy a matematika elsajátítását. A BNO-10 (a betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása) a különböző betegségek, kórfolyamatok, fizikai és pszichikai zavarok osztályozására és meghatározására használt rendszer, melyben kódokkal jelölik az egyes betegségeket, zavarokat. A pszichés (lelki) fejlődés zavarai (F80-F89) kategóriában F81-es kódszámmal definiáljuk az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességeit. Ezek olyan zavarok, melyben a készségek megszerzésének a normális menete válik zavarttá. Ez nem egyszerűen a tanulási lehetőség hiányának, mentális retardációnak, szerzett idegrendszeri traumának vagy betegségnek a következménye. Alkategóriái: a) meghatározott olvasási zavar (diszlexia) b) az írás zavara (diszgráfia) c) az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia) d) az iskolai készségek kevert zavara A felsorolt négy területen tanulási zavarral küzdő tanulók számára intézményünk biztosítja a sérülés specifikus rehabilitációs foglalkozásokat, a diagnózison alapuló kiscsoportos és egyéni fejlesztést. a) Diszlexia: Olvasás zavarai, nehézségei, rendellenességei. BNO: F81.0- Meghatározott olvasási zavar - Az olvasási készség fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok: szófelismerés, orális olvasási készség, olvasásértési készség elsajátítása - mind sérült. Főbb tünetei: A hang és betűk közötti asszociációk nehezen alakulnak, gyakori betűtévesztések vannak. Nehezített a betűk összeolvasása. Felcseréli a betűk sorrendjét, az olvasás irányát. Betűket vagy szótagokat hagy ki, illetve told be. Nehezített a szavak ismertetőjegyek alapján való azonosítása. Hosszú szavakat nehezen olvas. Gyakoriak a szótorzítások. Az olvasás tempója lassú. A szövegmegértés akadályozott. Fejlesztési feladataink: Diszlexia re edukáció alkalmazása logopédus szakmai segítségével és irányításával. Vizuális és auditív percepció fejlesztése. Beszédfejlesztés. Szókincsbővítés. Nyelvi kifejezőkészség javítása. Szövegértés és helyesírás javítása. Hangos és néma értő olvasás fejlesztése. Hallott és olvasott szöveg megértésének segítése. Lényegkiemelés technikájának elsajátítása. 62

63 Felzárkóztatás. b) Diszgráfia: Az írás, helyesírás zavarai. BNO: F Az írás zavara - A diszgráfia a legszembetűnőbb specifikus és szignifikáns sérülés a helyesírási készség fejlődésében, miközben az olvasás meghatározott zavara nem észlelhető, és nem magyarázható mentális visszamaradottsággal, látászavarral vagy nem megfelelő iskoláztatással. A szóbeli és írásbeli helyesírás, betűzés egyaránt érintett. A diszgráfiának két csoportját különböztethetjük meg. Az írás nehézsége lehet alaki (specifikus írási rendellenesség) és tartalmi (specifikus helyesírási rendellenesség). Főbb tünetei: Helyesírási hibák. Fonetikai hibák. Vizuális hibák. Betűk felcserélése. Betoldási és kihagyási hibák. Sorozathibák. Értelmetlen hibák. Rossz ceruzafogás. A látási memória zavara. Térbeli elhelyezés zavara. Az írás folyamatosságának zavara. Fejlesztési feladataink: Alaklátás, a rész-egész viszony helyes felismerésének javítása. Formaészlelés, az alak-forma nagyság differenciált megkülönböztetésének javítása. Térészlelés javítása, térirányok felismerésének és megkülönböztetésének elősegítése. Betűtévesztési hibák korrigálása. A testséma ismerete, térbeli relációk gyakorlása. Finommotorika javítása, szem-kéz koordináció fejlesztése. 63

64 c) Diszkalkulia: Számolási zavar. BNO: F Az aritmetikai készségek zavara Aritmetikai készségek károsodása alakul ki. A zavar vonatkozik az olyan alapvető feladatokra, mint az összeadás, kivonás, szorzás, osztás. Főbb tünetei: Számolás hibái. Globális mennyiségfogalma nem alakult ki kevés elemszámnál sem. Helyi érték hibái vagy a számok sorrendjének felcserélése. Számok térbeli elképzelésének, a számsorok rendjének hibái. Műveletekben jelentkező gondok. Mennyiség-számnév egyeztetésének nehézségei. Gondolkodási műveletek problémái. Számemlékezet zavarai. Fejlesztési feladataink: Feladattartás, figyelemkoncentráció fejlesztése. Vizuális és auditív figyelem és emlékezet fejlesztése. Szókincs terjedelme, nyelvi kifejezőkészség fejlesztése. Gondolkodási műveletek gyakorlása. Szövegben előforduló grammatikai struktúrák analizálása-szintetizálása. A biztos számfogalmi körök meglétének segítése. Különböző matematikai fogalmak passzív és aktív használata. Szöveg és számemlékezet fejlesztése. Különböző logikai összefüggések felismertetése. o Analógiai gondolkodás aktivizálása. o Szöveges feladatok megoldási képességének javítása, konkréttól az elvontig. o Matematika tantárgy feladatainak megértetése. o Önbizalom erősítése. d) Iskolai készségek kevert zavara: A részképesség zavar nem feltétlenül vezet tanulási zavarokhoz, vagy akadályozottsághoz. Lehetséges, hogy megmarad a tanulási gyengeség szintjén. A részképesség-zavar kiteljesedése az iskolában a kultúrtechnikák elsajátításának nehézségében nyilvánul meg. Főbb tünetei: Percepció zavara (a vizuális, auditív, taktilis, kinesztéziás, helyzet-, mozgásérzékelés a vesztibuláris modalitások felfogásának nehézsége), melynek következménye formák, arányok két-három dimenzióban való elhelyezése, irányok, konstanciák észlelési nehézsége. Beszédszerveződés, nyelvi készség zavara (beszédmegértés, szerialitás, szimbólumképzés, szó- és jelentésasszociáció, artikuláció, motoros programozás, beszéd nyelvi integráció, szókincs akadályozottsága). Az emlékezet gyengesége, így az emlékezet működésének egyenetlensége, a verbális megőrzési, felidézési folyamatok disszonanciája, a memória különböző fajtáinak sérülése. A lateralitás és/vagy saját testen és a térben való tájékozódás akadályozottsága, a tanulás folyamatát nehezítő keresztezett, kevert laterális dominancia, mivel a saját testen való orientáció és térbeli-időbeli tájékozódásnak a sorrendiség őrzésének, az irány síkbeli 64

65 észlelésének és tartásának az alapja. A mozgáskoordináció, a finommozgás zavara. Fejlesztési feladataink: Differenciált vizuális észlelés fejlesztése. Formaészlelés. Gestalt-észlelés (alaklátás). Térbeli helyzet felfogása, térészlelés fejlesztése. Vizuális információk sorba rendezése. A testséma fejlesztése. Differenciált auditív észlelés fejlesztése. Hangok megkülönböztetése. Adott hangok kiemelése. A hangok egymásutániságának felismerése. Hangcsoportok egysége. Koordinált mozgás, motoros fejlődés elősegítése. Látott, hallott, illetve más módon észlelt információk összekapcsolásának elősegítése. Rövid idejű vizuális, verbális memória javítása. Gondolkodási műveletek fejlesztése. Szándékos figyelem erősítése A tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók Tanulási akadályozottságról akkor beszélhetünk, ha a tanulás jelentős mértékű korlátozottsága átfogó, súlyos és tartós magatartási és teljesítménybeli eltérésekhez vezet. Tanulásban akadályozottnak számítanak azok a gyermekek és fiatalok, akiknél fejlődésbeli hiányosságok, a központi idegrendszer sérülése, vagy szocio-kulturális depriváció miatt bekövetkező csökkent intelligenciateljesítmények az iskolai tanulást oly mértékben befolyásolják, hogy a tananyag felfogása, tárolása és feldolgozása nem az életkornak megfelelő szinten történik. A tanulásban akadályozott gyermek részére minden esetben hosszan tartó fejlesztő intézkedésekre, terápiás eljárásokra van szükség. Ezt a feladatot gyógypedagógusok végzik elsősorban, de munkájukat más szakemberek is segítik (szakorvosok, iskolapszichológus, szociálpedagógus, fejlesztő terapeuták). A tanulásban akadályozottság BNO orvosi kódja F70. A tanulásban akadályozott gyerekek intelligenciájának értéke IQ között található. A rehabilitációs foglalkozások célja a sérült funkciók korrigálása vagy kompenzálása, eszköztudás fejlesztése, önálló életvezetésre felkészítés, szociális képességek fejlesztése ezeknél a tanulóknál azt a célt szolgálják, hogy minden tanulónál sérülésétől függően a sérült képességek javuljanak, eredeti egészséges állapotba, vagy ahhoz közeli állapotba visszakerüljenek. A tanulásban akadályozott gyermekek fő jellemzői: Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzők a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. A tanulási akadályozottság megmutatkozik a különböző képességek fejlődésének 65

66 lelassulásában, zavaraiban. A következő területeken lehet tapasztalni ezeket a rendellenességeket: A kognitív képességek területén észlelési folyamatok (vizuális és auditív észlelés), emlékezés (rövid és hosszú távú), figyelemkoncentráció, logikai műveletek, problémalátás és megoldás hiányosságai. Motoros és orientációs képességek területén egyensúlyérzékelés, nagy- és finommozgás, térbeli és időbeli tájékozódás hibái. Emocionális és szociális képességek területén tanulási motivációk, önértékelés, értékrend, tanulási viselkedés problémái, hiányosságai. A kommunikációs képességek területén beszédértés, szókincs, szóbeli közlés, hangképzés, grammatika, szövegalkotás, metakommunikáció hiányosságai A középsúlyos és halmozottan fogyatékos tanulók A középsúlyos értelmi akadályozott és halmozottan fogyatékosság olyan állapot, melynek hátterében rendszerint a korai életszakaszban (méhen belüli életben vagy a születés körül), ritkábban a későbbi életkorban bekövetkező súlyos, átható, komplex sérülés áll, ami rendszerint a központi idegrendszert (elsősorban a fejlődésben és érésben lévő agyat) is érinti. Főbb tünetek: A komplex károsodás következményeként rendkívül változatos formában megjelenő, összetett tünet-együttes alakul ki, ami a személyiség fejlődésében jelentős eltéréseket, a tevékenységben (aktivitásban) akadályozottságot, és a társadalmi életben való részvételben (participáció) súlyos hátrányokat okoz. A fejlődés eltérése és a tevékenység akadályozottsága a motoros, a kommunikációs funkciók és e kettővel szoros kapcsolatban álló értelmi funkciók területén a legszembetűnőbb. A motoros (mozgás) funkciók területén a fejkontroll és a tekintés kontrolljának hiánya, a felegyenesedés, állás, helyváltoztatás képességének nehézségei, vagy hiánya, a végtagok (kar, kéz, láb) működésének zavarai, a komplex mozgásminták koordinációjának zavarai és a beszédszervek funkciózavarai fordulnak elő. A motoros funkciózavarok következtében minden mozgásaktivitást feltételező tevékenység területén akadályozottság figyelheti meg. A kommunikációs funkciók területén a kifejezi (hangzó) beszéd zavara vagy hiánya, a nonverbális és/vagy metakommunikatív jelzések alkalmazásának bizonytalanságai, a beszédértés nehezen megítélhető szintje a kölcsönös kommunikációs megértés zavarát, akadályozottságát vagy hiányát okozzák. Ebből következően a környezettel való kapcsolatfelvétel és az együttműködés nehezített, ami a társadalmi beilleszkedés szempontjából jelent hátrányt. Mivel a súlyos és halmozódó károsodások miatt a középsúlyosan-halmozottan fogyatékos személyek aktivitásukban a fejlődés kezdeti (gyakran a szenzomotoros vagy pszicho motoros fejlődési szakasznak megfelelő) szintjét mutatják, az értelmi funkciók eltéréseit elsősorban a szenzoros (érzékelési-észlelési) vagy szenzomotoros, és az emocionális-szociális funkciók területén észlelhetjük. A szenzoros funkciók területén az érzékelés-észlelés organikus és pszichés jellegű kiesései, az ingerek felfogásának és feldolgozásának alacsony szintű képessége, az érzékletek és a mozgásminták, illetve viselkedésformák összehangolásának hiányos képessége, a túlérzékenység, vagy az alacsony ingerküszöb okozhat nehézséget. Az emocionális-szociális funkciók területén külön megfogalmazást nyer több feltűnő magatartásforma (agresszív/autoagresszív viselkedés), a túlérzékenység, a személyektől és tárgyaktól való elvonatkoztatás képességének hiánya vagy zavara, a hangulati labilitás, és az inadekvát érzelmi kitörések (pl. nevetés/sírás). Mindezekhez az eltérésekhez társulhatnak még különbözi krónikus betegségek, fokozott görcskészség (epilepszia), tartós gyógyszerszedés és egészségügyi terápiás szükséglet, megnövekedett balesetveszély és halálozási rizikó. Ezek további súlyosbító, személyiségfejlődést nehezíti feltételeket teremthetnek. (Márkus 2005, ) 66

67 Alkategóriák: Hat terület (fő-kategória) különböztetheti meg: o Motoros funkciók (mozgás) eltérései; o Értelmi funkciók (adaptív magatartás, gondolkodás, kognitív funkciók) eltérései; o Kommunikációs funkciók eltérései; o Érzékszervi funkciók (látás, hallás) eltérései; o Magatartási, viselkedési funkciók eltérései; o Társuló a nevelés feltételeit befolyásoló betegségek. (Márkus 2005, 80.) Fejlesztési célok: A rehabilitációs pedagógiai program iskolai körülmények között olyan fejlesztést nyújt, mely törekszik képessé tenni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük egyre bővülő megismerésére, saját életük mindennapi élményeinek megélésére, és az ezekben való egyre tevékenyebb részvételre, továbbá egyszerű társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, aminek eredményeképpen jobb minőségű életet élhetnek. Fejlesztési feladataink: Alapelvek: A családban már kialakított szokások, jelzések, megszerzett képességek, készségek, elsajátított tudásanyag feltérképezése és az iskolai életbe való lehetőség szerinti beépítése és fejlesztése. A középsúlyos értelmi akadályozott-halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott tanulók épen maradt funkcióira alapozva a sérült funkciók fejlesztése egyéni lehetőségeik szerint a kidolgozott fejlesztési program, egyéni fejlesztési tervek alapján. Elemi szintű ismeretek elsajátíttatása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről. A kommunikáció egyénenként változó lehetőségeinek feltérképezése, a tanulók állandó ösztönzése a számukra lehetséges önkifejezési módok tudatos alkalmazására, gyakorlására. A tanulók mozgásállapotának lehetőség szerinti javítása, a meglevő funkciók állandó fejlesztése, az önállóan kivitelezheti mozgások adta lehetőségek folyamatos kihasználása. A szociális készségek, társas kapcsolatok, elemi magatartási formák megismertetése. A szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése. Szoros kapcsolattartás a szülőkkel a tanulók eredményes fejlesztése, a szülő-gyerek kapcsolat segítése érdekében. A középsúlyos értelmi akadályozott és halmozottan fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelve részletesen ismerteti a gyógypedagógiai nevelés, fejlesztés során alkalmazott alapelveket: Komplexitás és személyiségközpontúság elve Interakció és kommunikáció elve Kooperáció elve Differenciálás és individualizáció elve Normalizáció és participáció elve A mindennapi fejlesztés során szem előtt tartandó pedagógiai elvek, melyek az intézmény helyi sajátosságainak megfelelően módosulhatnak: A fejlesztés minden esetben játékosan, konkrét tapasztalatok, valósághű szemléltetés útján történjen. 67

68 Az egyéni adottságok figyelembevétele, ennek megfelelően: o egyénre szabott fejlesztési terv szerint történi fejlesztés biztosítása o egyéni foglalkozások keretében és csoportban differenciáltan. A team-munka rendszeres és hatékony legyen. A szülőkkel való kapcsolattartás lehetőleg napi kapcsolatot, állandó információcserét jelentsen. Intézményünkben ellátjuk a szakértői vélemény alapján különleges bánásmódra szoruló, sajátos nevelési igényű tanulók integrált és szegregált formájú nevelését - oktatását. A szakértői vélemény alapján vagy más okból magántanulói státuszt igénylő gyermekek iskolánkban egyéni tanrend szerint összeállított, szaktanár által irányított nevelésben - oktatásban részesülnek és speciális szükségleteikhez alkalmazkodó osztályozó vizsgán adnak számot tudásukról Hallássérültek Mit jelent a hallássérülés? Az emberi hallásérzékelés meghatározott magasság- és hangerőtartományok közötti levegőrezgéseket képes felfogni. A hangmagasság a rezgésszámtól függ, mértékegysége a hertz (jele: Hz), a hangerősség mértékegysége a decibel (db). A még éppen meghallott hangoknak az érzékelése mutatja a hallásküszöböt. Az emberi fül a Hz közötti magasságú hangokat képes érzékelni. Jó hallás esetén 0-10 decibel közötti a hallásküszöb. A hallássérülteknél ez vagy még nagyobb, akár decibel között is lehet. A beszédhangok a 300 és 4000 Hz közötti tartományban találhatóak. A hallássérülés típusai A hallássérültek csoportjait súlyosság szerint differenciálják: nagyothallókra és siketekre. Teljes siketség ritkán fordul elő. Minden tízedik hallássérült siket. A kategorizálás alapja a különböző frekvenciákon mért átlagos hallásveszteség. Eszerint: db hallásveszteség enyhe, db hallásveszteség közepes, db hallásveszteség súlyos nagyothallás, db hallásveszteség a siketséggel határos átmeneti sávba tartozik, és 110 db feletti hallásveszteség siketséget jelent. Segédeszközök A technikai fejlődés a hallássérültek számára is egyre hatékonyabb segédeszközök kialakítását eredményezi. Részben ezeknek köszönhető a teljesen siketek számának csökkenése. Alapvető hallásjavító eszközök a hallókészülék és az adó-vevő készülék. A hallássérült tanulók számára a hallókészülék a tanuláshoz szükséges nélkülözhetetlen eszköz. A hallókészülékek lehetővé teszik, hogy a hallássérültek is elsősorban hallásuk révén fogják fel a beszédet, és így a szájról olvasás kiegészítő szerepet kap. A legelterjedtebb segédeszköz ma a korszerű, fül mögötti hallókészülék, amelyet a hallójárattal egy vékony műanyag cső, és a végén levő illeszték köt össze. A halló környezet = fejlesztő környezet A hallássérültek számára fejlesztően hat a jó beszéd- és halláskörnyezet. Intézményünkben integráltan, halló társakkal együtt tanulhatnak, ahol jó beszédmintát hallanak, és a halló társak beszédre ösztönzik őket. Ilyen körülmények között felgyorsul nyelvi fejlődésük. Természetesen integrált viszonyok között sem nélkülözhetik a szurdopedagógiai és a logopédiai segítséget. 68

69 A hallássérülés alapvető pedagógiai következményei A hallássérülésnek a pedagógiai munka szempontjából az a legmeghatározóbb következménye, hogy sérül a beszédértés. Mivel a hallássérültek a beszédhangokat sem hallják tisztán, a hangképzés is nehezített. Kiejtésük nem tökéletes, hangsúlyuk, beszédtempójuk is eltér a szokványostól, aminek következtében sérül az érthetőség. A hallássérült tanuló beszédét a szűkebb szókincs, grammatikai hibák jellemezhetik például gyakran nem egyeztetnek alanyt és állítmányt, elnagyolják a toldalékokat. A hallássérült tanulók beszéd- és szövegértés tekintetében is hátrányt szenvednek. Ez összetett probléma. Kommunikációjukat egyrészt az akadályozza, hogy a gyenge hallási képesség miatt nem hallják vagy félrehallják a beszédet vagy annak részleteit. Másrészt az is gyakran előfordul, hogy ugyan jól hallják a szavakat, vagy mondatokat, de szegényes szókincsük miatt értelmezési nehézségekbe ütköznek. A szövegértés problémája természetszerűleg nemcsak az élőbeszéd megértését nehezíti, hanem olvasás közben is jelentkezik. Általában ezzel függenek össze a hallássérült tanulók olvasási nehézségei és nem olvasástechnikai eredetűek. A hallássérültek nevelésében, oktatásában alapelv a társadalmi integrációra történő felkészítés. Ebből következik az, hogy a beszéd tanítását helyezik előtérbe, a jelelés a siketek jelnyelvének oktatása helyett, amelyet gyermekkorban elsősorban a szülőktől és egymástól tanulnak meg a hallássérült gyerekek. Általános szabály, hogy a hallássérülttel átlagos hangerővel és szokványos artikulációval kell beszélni! Ezért figyelünk az alábbiakra: Elhelyezés az osztályban Nem mindegy, hogy a hallássérült tanuló helyét hol jelöli ki a pedagógus. Nagyothalló tanítványunknak olyan helyet keressünk az osztályban, ahonnan többnyire szemből látja a magyarázó tanárt ez fontos a szájról olvasás lehetőségének megtartása miatt. Önállóság és tanári segítés az eszközhasználatban A szülők sokat segíthetnek hallássérült gyermekük önállóságra nevelésében. Az általános iskolás gyermekek már megtanulják kezelni hallókészüléküket (esténként elemmérés, ha szükséges elemcsere, tartalékelemről való gondoskodás, illeszték félévenkénti cseréje, illetve meghibásodás esetén javíttatás). Kisebb gyerekek esetében jó, ha a pedagógus ismeri a megfelelő, és a rendellenes működést, a ki- és bekapcsolás módját, beállítást stb., s szükség esetén tanítványa segítségére tud lenni. Az órai munka stratégiája az érintettek is segítenek A tanári magyarázat gyakran hiányosan jut el a hallássérült tanulóhoz. Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére a tanár minden fontos információt felír a táblára, amit a hallássérült tanuló is lemásol; a tanári közléseket a hallássérült padszomszédja lejegyzi, majd füzetét odaadja lemásolni; a tanári utasítás vagy feladat ismétlését kéri a tanuló; a tanulók különféleképpen jelzik a tanárnak, hogy valamit nem értettek jól, pl.: jelentkeznek, felállnak; tanulópár-rendszert alakítanak ki az osztályban, a délutáni tanulás alatt segítséget kaphat a hallássérült tanuló. 69

70 A hallássérült tanuló megfeszített figyelemmel vesz részt a tanóra eseményeiben. Ez az erős igénybevétel folyamatos azért, hogy el ne mulasszon valamit, megértse, leírja, követni tudja az elhangzottakat. Az idegi fáradtság ezért nála hamarabb jelentkezhet, mint társainál. Amikor a hallássérült tanuló ír, nem tudja alkalmazni a segítő szájról olvasási technikát. Ezért célszerű a vázlatot, a leírt szöveget egy lapon előre odaadni. Az együttnevelésben részt vevő hallássérültek jobban boldogulnak, ha megfelelő szülői támogatást és kellő gyógypedagógiai segítséget kapnak. A gyógypedagógiai gondoskodás módja és mértéke különböző lehet, a tanuló állapotától, sérülése jellegétől és súlyosságától függően. A gyógypedagógiai segítség sokirányú: a hallássérült tanuló felkészítése az együttnevelésre, a kiválasztott iskola tanulóinak, leendő osztálytársaknak felkészítése a hallássérült tanuló fogadására, a befogadó iskola pedagógusainak és dolgozóinak felkészítése, a hallássérült tanuló sajátos nevelési igényének feltárása, az osztálytársak szüleinek előzetes tájékoztatása, a pedagógusokkal való együttműködés az optimális környezeti feltételek kialakításában, tanácsadás, folyamatos, közvetlen gyógypedagógiai segítségnyújtás a tanulónak Beszédfogyatékosság Beszédfogyatékosnak tekinthető az a tanuló, akinél veleszületett (születés előtt kialakult) vagy szerzett (születés közben, közvetlenül születés után gyermek- vagy felnőtt korban kialakult) idegrendszeri működési zavarok és környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek az akadályozottságnak a következményei lehetnek átmeneti, de akár tartós zavarok is. Ezek megnyilvánulhatnak a nyelvi, a kommunikációs és tanulási képességekben, de a szociális kapcsolatokban is. A különböző okok zavarják a beszédprodukció minőségét, érthetőségét, a beszédértést, a beszédészlelést, a beszéd írásbeliségét, a kommunikációt. A sérült beszédfejlődés, beszédzavar nagyban befolyásolja a gondolkodás és az ismeretszerzés minőségét, aminek következménye lehet az egyenetlen értelmi fejlődés és a diszharmonikus személyiség. Zavar mutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésében, a beszédészlelési és -megértési zavarokban, a beszédritmus sérülésében, a finommozgások, a szem-kéz koordináció éretlenségében, valamint az ún. általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésekben. A hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolódnak. Természetesen a beszédfogyatékos tanulónál ezek a zavarok eltérő intenzitásúak, fokúak lehetnek, egészen az enyhétől az érthetetlen beszédig minden változatban előfordulhatnak, következményeként magatartászavar is kialakulhat. A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva. Nem ritka a megkésett/akadályozott beszédfejlődéshadarás-dadogás együttese. Iskolás életkorban ennek kihatása van az olvasás, írás elsajátítására, illetve annak zavarára is. A tünetek megjelenhetnek párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor például a kiejtés javítását, javulását követően dadogás, hadarás léphet fel. Rendkívül fontos a korai felismerés, a beszédhibás gyermek megfelelő időben beszédfejlesztő, logopédus szakemberhez való irányítása. Mint minden más fogyatékossággal élő gyermek, tanuló esetében, úgy a beszédfogyatékos tanuló is az intézményünkben egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs 70

71 ellátásban részesül logopédus és fejlesztő pedagógus által. A logopédiai fejlesztés, az egészségügyi rehabilitáció minden esetben a beszédzavar jellegétől függ, ami lehet akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés, diszlália, disarthria, dadogás, hadarás, diszfázia, diszfónia, az általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás, írászavar, és lehet súlyos beszédmegértési zavar is vagy ezek halmozott előfordulása. A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységformái Logopédiai egyéni és csoportos terápia (komplex művészeti terápia; RIT terápia; a fonémahallás fejlesztése; grafomotoros és vizuomotoros koordináció) Kommunikációs tréningek Bábterápia Drámaterápiás foglalkozások Egészségügyi rehabilitáció Foniátriai vizsgálat és ellátás Gyermek neurológiai vizsgálat Pszichológiai vizsgálat Pszichoterápia Szenzoros integrációs tréning A szervezet általános erősítése, roborálás, sport Gyógy úszás Gyógytorna Ayres-terápia Relaxációs tréningek A beszéd technikai és tartalmi fejlesztése a logopédiai terápia keretében valósul meg. Súlyos beszédhibásoknál egyéni intenzív fejlesztés javasolt. Jó hatású különösen a gyermekre, ha jó beszédpélda veszi körül őket, és nem érzik magukat kirekesztettnek problémájuk miatt. A beszédfogyatékos gyermekek integrált körülmények közötti nevelése-oktatása csak jó hatással lehet életükre, természetesen, ha emellett a szakszerű segítséget is megkapják. Mindez a feltételek megteremtésén múlik. A logopédusok partnerek ebben a feladatban Az integrált oktatás módja Az általános iskola 1-8. évfolyamain maximum 2-3 tanulásban akadályozott tanulót integrálunk be egy-egy osztályba, törekszünk teljes integráció megvalósítására. Ez azt jelenti, hogy a tanulók az oktatási időszak egész ideje alatt együtt tanulnak az osztály többi tanulójával. Az ismeretszerzés, oktatás módszerei azonban mások, alkalmazkodnak a tanulásban akadályozott tanulók általános és egyedi jellemzőihez. Ennek az időszaknak fő célja a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók fejlesztése. Ebben a szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, viselkedési, magatartási szokások kialakítása. Az integráció megvalósításának egyik fő színtere az osztály, ahol a tanulók társaikkal együtt vesznek részt az oktatásban. Az osztályokban tanító pedagógusok a tanulásban akadályozott tanulókkal egyéni bánásmóddal, differenciált feladatadással, személyre szóló differenciált módszerekkel foglalkoznak. Biztosítják számukra a minél több érzékszerven keresztül megtapasztalható ismereteket, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzést, a sokrétű gyakorlást. Az osztályban tanító pedagógusok a tanítás-tanulás folyamatában arra törekednek, hogy a tanulásban akadályozott tanulóknál az értelmi sérülésekből eredő hátrányaik csökkenjenek. Munkájukat 71

72 gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus és iskolapszichológus segíti. A kettős pedagógusi modellt alkalmazzuk (ped+ gyógyped). A tanulási nehézségek enyhítése céljából, valamint az ismeretátadás és képességfejlesztés céljából a tanórákon a következő szempontok érvényesülésére törekednek: lassabb ütemű, kis lépésekben történő haladás következetesség, hézagnélküliség az ismeretek elsajátításában szemléletesség, szemléltetés kiemelt szerepe cselekvéssel, tevékenységgel egybekötött ismeretelsajátítás differenciálás, egyéni adottságokhoz való gyakori és intenzív ismétlés változatos gyakorlás a megismerő tevékenység, a különböző kognitív képességek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodási műveletek) fejlesztése minden tantárgy keretében A tanulók oktatása a szakértői bizottság határozata alapján vagy a többségi vagy az eltérő tanterv tananyaga alapján folyik. Ellenőrzésük az alkalmazott tantervek követelményszintje alapján, a speciális jellemzőket figyelembe véve történik. Ezeket a NAT mellett A sajátos nevelési igény tanulók oktatásának irányelvei c. dokumentum tartalmazza. Az oktatáson kívül a nevelés területén is egyéni bánásmódot alkalmaznak a tanulóknál. Segítik őket a társadalmi normák, együttélés szabályainak elsajátításában, az egymáshoz való alkalmazkodás megtanulásában, érzelmeik lereagálásában. Ezzel segítik a tanulók társadalmi beilleszkedését, a hétköznapi életre való felkészítését. A pedagógusok osztályban végzett munkáját szakemberekből álló team segíti (gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus, szociális munkás, iskolapszichológus). Fejlesztési feladataink: a megismerő tevékenység (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) fejlesztése az akaratlagos cselekvés szabályozására való képesség kialakítása az érzelmi-akarati szféra alakítása, kommunikációs készség fejlesztése a beszéd formai és tartalmi oldalának formálásával harmonikus személyiség kialakítása a fizikum és pszichikum együttes fejlesztése, a céltudatos feladat és munkavégzés az alapvető pszichikus funkciók, képességek fejlesztése a kognitív képességek területén a vizuális és auditív észlelés javítása a rövid- és hosszú távú emlékezés, a bevésés, felidézés fejlesztése figyelemkoncentráció, feladattartás erősítése gondolkodási műveletek gyakorlása, logikai összefüggések felfedeztetése, problémalátás fejlesztése, analógiai gondolkodás alakítása motoros és orientációs képesség fejlesztése, egyensúlyérzékelés, nagy- és finommozgások, térbeli és időbeli tájékozódó képesség fejlesztése emocionális és szociális képességek területén a tanulási motivációk, motiválhatóság alakítása kommunikációs képességek területén a beszédértés, szókincs, szóbeli közlés, grammatikai szerkezetek, szövegalkotás, önkifejezés képességének fejlesztése A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelésében a csoportban, az osztályokban dolgozó pedagógusok felelősségteljes munkája biztosítja a gyermekek fejlődését. Továbbképzéseket szervezünk annak érdekében, hogy pedagógusainkat megismertessük a legújabb pedagógiai módszerekkel, tanulásszervezési technikákkal. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokhoz rendelkezünk a szükséges tárgyi feltételekkel: 72

73 szakkönyvek, munkáltató füzetek, fejlesztő feladatlapok, képességfejlesztő játékok, hanganyagok, memóriakártyák stb. Az osztályokban zajló pedagógiai munkát, a tanulókhoz alkalmazkodó oktatást segítik az informatikai eszközök (IKT eszközök, számítógépek, laptopok, digitális táblák). A) Pedagógussal szembeni elvárások ismerje fel, ha a diáknak tanulási nehézségei vannak, és kérjen segítséget a gyógypedagógustól, alkalmazza a differenciált nevelés-oktatás módszereit az alapozó időszak megnyújtása; az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása: területi és módszertani szempontból (alapozó modulok) az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás a kezdő és az alapozó szakaszban kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban az egymástól való tanulás biztosítása a verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. pedagógiai munkáját az egyéni bánásmód jellemezze értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit, haladási ütemét a teljesítmény mérésénél, az értékelésnél a szakvéleményben megfogalmazottak alapján - adjon többlet időt a hátránnyal küzdőknek, vagy azt a módszert alkalmazza, ami a diák számára előnyösebb, és, ahogy jobban ki tudja fejteni ismereteit (írásbeli/szóbeli feleltetés) toleráns magatartásra, a másság, különbözőség elfogadására nevelje tanítványait munkájában érvényesüljön a türelmesség elve B) Osztályfőnökkel szembeni elvárások az ilyen tanuló szüleivel szorosabban tartsa a kapcsolatot, velük figyelmesen és tapintatosan foglalkozzon a személyiségi jogok tiszteletben tartásával tájékoztassa a diákot nevelő kollégákat a tanuló problémáiról szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, a szakellátás folyamatát kísérje figyelemmel a pályaválasztásnál vegye figyelembe a tanuló problémáit folyamatos kapcsolat a szülőkkel szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről írásban adjon véleményt C) Gyógypedagógussal szembeni elvárások kövesse figyelemmel a gyermek fejlődését rendszeresen konzultáljon a gyermeket tanító pedagógusokkal tartson tájékoztatót az intézmény többi pedagógusának koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokon részt vevő más szakemberek munkáját közvetlenül foglalkozzon a gyerekekkel olyan területen, ami csak az ő szaktudásával oldható meg készítsen, illetve segítsen készíteni egyéni fejlesztési tervet 73

74 D) Iskolavezetéssel szembeni elvárások szakirányú tanfolyamok, továbbképzések szervezése szükség esetén külső szakemberek bevonása a fejlesztő munkába (gyógypedagógus, logopédus, iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus) szoros együttműködés a nevelési tanácsadóval és a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal Kiemelt figyelmet igénylő HH-s, HHH-s gyerekek nevelése-oktatása Iskola Minden diáknak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére, melyhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. Biztosítani kell a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatást, beilleszkedését. Munkánk középpontjába az egyéni képességek kibontakoztatásának elősegítését helyezzük. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek képességeinek kibontakoztatása érdekében folyamatosan bővítjük a pedagógiai programot inkluzív pedagógiai elemekkel, differenciáló módszerekkel, a kulcskompetenciákat fejlesztő módszerekkel. Toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására neveljük gyermekeinket. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nagyobb arányát kell bevonnunk az iskolán kívüli programokba. Kiemelten kell kezelni a napközis foglalkozásokat, a szakköröket és a művészeti oktatásban való részvételt. A nyomtatott taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják kölcsönzés formájában. Rövidtávú célként fogalmazzuk meg: El kell érni, hogy a gyerekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek és hátrányos helyzetűek az iskolában étkezzenek. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezeken a HH-s, HHH-s gyerekek minél nagyobb arányú részvételét biztosítanunk kell. Beilleszkedési, magatartási problémákkal összefüggő pedagógiai tevékenység Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Gyermek- és ifjúságvédelem című részekben feladatok fogalmazódnak meg a HH-s és HHH-s gyerekekkel kapcsolatban A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: A törvényi szabályozás értelmében hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: - a szülő, vagy a családba fogadó gyám alapfokú, vagy ennél alacsonyabb iskolai végzettségű, - a szülő, vagy a családba fogadó gyám a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, - a törvényben szabályozott lakhatási körülmények, szociális helyzet. 74

75 Ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, aki esetében a fent megállapított hátrányos helyzetre vonatkozó pontok közül legalább kettő fennáll. A fentieken túlmenően halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek vagy utógondozói ellátásban részesül. Napjainkban lassan, de növekszik a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók aránya. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Tehát a hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett gyermek, diák értelmi képessége nem feltétlenül tér el az átlagtól, az esetek többségében ezen tanulókat a környezeti tényezők gátolják eredményességükben. Szociális hátrányokat előidéző tényezők: Családi mikrokörnyezet: családi, gazdasági helyzetből adódó lakásviszonyok sokszor az alapvető higiénés feltételek sincsenek biztosítva a gyerekek szocializációjához szükséges alapfeltételek közül hiányzik a családi biztonság, a rendszeres törődés, a gondoskodás, a védettség alacsony az egy főre jutó jövedelem munkanélküliség a társadalmi mobilitás hiánya kulturális helyzet (a szülők alacsony iskolai végzettsége, a kultúra megbecsülésének hiánya) a család magatartása (helytelen nevelési módszerek, kevés közös élmény) a családi környezet nem megfelelően szocializáló hatású a család erkölcsi magatartása tartós betegség a családban Családi házon kívüli környezet: az utca, lakókörzet negatív hatása helytelen viszony, kifogásolható magatartású gyermekcsoportok, baráti kör Iskolai környezet: a tanulók értékelésének módszerei a tanulók nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben Csonka családban felnövő gyermekek elvált szülő, árva, félárva gyermek Az iskola alapvető feladata, hogy ezeket a problémákat mielőbb feltárja. A hátránnyal küzdő gyermekeket, tanulókat differenciált fejlesztéssel kiemelten segítse az előre haladásban, tegyen meg mindent a hátrány mérséklésére, vagy esetleges felszámolására. A problémák feltárását folyamatosan kell végezni, de két időpont kiemelten fontos: a tankönyvrendelések időpontja (április, május) és a szeptemberi beiskolázások ideje. A tankönyvrendelés idejére ismernünk kell a diák szociális hátterét ahhoz, hogy tankönyvtámogatást tudjunk biztosítani számára, vagy kezdeményezni lehessen a rendkívüli fenntartói támogatás folyósítását. A szeptemberi tanévkezdéstől kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek rendszeres étkezésére. De a hátrányos helyzetű tanulók részére biztosítani kell olyan délutáni foglalkozásokat is, amelyek segítenek 75

76 lemaradásaik felszámolásában, az esélyegyenlőség biztosításában, s abban, hogy eredményesen készülhessenek fel a továbbtanulásra. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák intézményünkben: az iskolai felvételeknél fontos szempont, hogy a csoportok kialakításánál kiegyenlített legyen a HH, HHH-s gyermekek száma, a HH és HHH-s gyermekek fejlesztésére készült programot alkalmazzuk, a gyermekek, diákok fejlesztésében érvényesül a differenciált, egyéni bánásmód, integrált pedagógiai rendszer alkalmazása, tanulást segítő módszerek alkalmazása: kooperatív technikák, drámapedagógia, projektmódszer, moduláris oktatási rendszer, egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, felzárkóztató foglalkozások biztosítása, gyógytestnevelés biztosítása, az általános iskola 1-4 osztályában az iskolaotthonos nevelés és oktatás megszervezése, igény szerint 5. évfolyamtól napközis foglalkozások szervezése a szülők és diákok motiválása annak érdekében, hogy felső tagozaton is részt vegyen a tanuló a napközis ellátásban, a továbbtanulás irányítása, segítése (mentortanárok bevonásával), pályaorientációs tevékenységek szervezése a munkaügyi központ segítségével, pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon annak érdekében, hogy a HH-s diákok is részt tudjanak venni iskolai kirándulásokon, táborozásokon, a kedvezményezettek számára ingyenes tankönyvellátás, a tanulói könyvtámogatás 25 %-át a gyermekvédelmi határozattal rendelkező, illetve három vagy több gyermekes családban élő, a tartós beteg és a sajátos nevelési igényű tanulók tartós könyvének vásárlására fordítja az iskola, a kedvezményezettek számára ingyenes étkezés biztosítása, a HH, HHH-s gyermekek fejlesztésébe szükség szerint vonjunk be más szakembereket, utazó pedagógusokat, szervezeteket, A HH-s és HHH-s gyerekek fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik, a veszélyeztetett csoportok számára drog-és bűnmegelőzési programokat szervezünk a Rendőrőrs és a tiszaújvárosi Rendőrkapitányság és más szervezetek /pályázat útján/ bevonásával a gyermekjóléti szolgálat, a polgármesteri hivatalok segítségének igénybevétele annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő gyermekek és tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek rendszeres kapcsolattartásra törekszünk a szülőkkel annak érdekében, hogy a gyermekek, diákok érdekében megnyerjük támogatásukat, együttműködésüket a szülőket bevonjuk az intézmények programjaiba (pl. családi napok) a szülők felvilágosítása a lehetséges kedvezményekről, a szociális hátrányok mérséklésére szolgáló támogatási lehetőségekről szükség esetén családlátogatások keretében segítjük a gyermekek, diákok szociális helyzetének feltárását az intézmény szoros kapcsolatot tart a Szülői Szervezettel az intézményben működő alapítvány is biztosít anyagi támogatást a rászorulóknak hozzájárul a tanulmányi kirándulásokhoz, az alapfokú művészetoktatásban tanuló diákok utazásaihoz, koncertjeik megszervezéséhez, hangszerek vásárlásához, a kiemelkedő diákok díjazásához intézményünk intézményvezetője/tagintézmény-vezetője felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért. 76

77 5.13. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: A 2011.évi CXC. törvényben foglaltak alapján intézményünk intézményvezetője/tagintézmény-vezetője felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért Gyermekvédelem az iskolában A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: pedagógiai szakszolgálattal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatalokkal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal 77

78 védőnővel nevelőszülői felügyelővel Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: integráció, képesség-kibontakoztatás a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, iskolaotthon, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról, a kompetencia alapú oktatás támogatása, a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések megteremtése, a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése, az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, interkulturális oktatás Az intézmény/tagintézmény közötti együttműködés Az intézményi eredményes együttműködés alapja, az integrált intézményeken belüli kapcsolatok rendszere, amelyet az SZMSZ szabályoz. Ennek területei: az intézményvezető és a tagintézmény-vezető, valamint a titkársági csoport szervezeti egység napi kapcsolata, amelyet az intézményvezető irányít és szervez. Az azonos területen dolgozó, de más intézményhez/tagintézményhez tartozó munkatársak együttműködését elősegítő kapcsolat, amelynek feltételeit az intézményvezetés biztosítja, de a közreműködőktől önállóságot vár el. Az intézményen/tagintézményen belüli kapcsolatok elveit az adott intézmény terve rögzíti. A fenntartókkal való kapcsolat elsődleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések, vélemények visszajussanak az intézményhez, hogy azok mielőbb beépíthetők legyenek a mindennapi munkába. Fontosak az intézménytől a fenntartók felé eljutó információk is, amelyek a közös igazgatású oktatási, nevelési intézmény tevékenységének alanyai, valamint az ott dolgozók igényeit, véleményét juttatják el a fenntartókhoz. A kölcsönös előnyök és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a településeken és azon kívül működő szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolatában. Az integrált intézmény érdekelt minden olyan kapcsolat folyamatos működtetésében, amely elősegíti az intézményi célkitűzések megvalósítását. Az együttműködés tartalmi és formai jegyei szerződésbe is foglalhatók. 78

79 Intézményünk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a gyermekek, tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy intézményünk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk és a kistérség érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a településeken és térségünkben található közművelődési intézménnyel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy intézményünk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi és kistérségi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi és kistérségi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. A családsegítő szolgálattal és a Tanodai programmal együttműködés keretében a HH és HHH-s tanulók tanulását, szabadidős programjait támogatjuk, tanulásukat segítjük Óvoda - iskola átmenet A gyerekek zavartalan iskolakezdésének elősegítése érdekében az óvodai fejlesztés a kulcskompetenciák megalapozása érdekében, tudatosan tervezett képességfejlesztéssel történik. A helyi önkormányzati fenntartású óvodai intézményekkel a intézményünk jó kapcsolat kialakítására és tartására törekszik. A kapcsolattartás formái: kölcsönös látogatások szakmai beszélgetések egymás munkájának megismerése céljából vezetőségi megbeszélések közös szakmai rendezvények továbbképzések munkacsoport létrehozása az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére iskolás gyerekek meghívása ünnepélyekre, rendezvényekre a nagycsoportos gyerekek részvétele iskolai programokon a gyerekek megismerését segítő információs lap kidolgozása közösen, ennek tovább adása az iskolakezdés előtt fogadóórák nyílt napok szervezése Iskolába hívogató programunk az óvodából az iskolába való átmenet zökkenőmentessé tételére. Az óvónők október-november hónapokban meglátogatják az új elsős osztályokat. Közös munkaközösségi-foglalkozáson, amit az óvodában tartunk, megbeszéljük az óvónőkkel az észrevételeinket, tapasztalataikat a gyerekekről. A nagycsoportosok ősszel az óvónőkkel ellátogatnak az elsős osztályokba. Ekkor ismerkednek az iskola épületével, részt vehetnek az elsős tanórákon. Az iskolaérettségről szóló szülői értekezlet az óvodában a nagy csoportos szülők számára a leendő elsős tanító nénik és az intézmény pszichológusának közreműködésével. A nagycsoportosok ellátogathatnak az iskolai karácsonyi ünnepélyre és hangversenyre. Márciusban a művészeti tagozat nyílt napjait látogatják meg a nagycsoportosok az óvónőkkel és részt vesznek az óvoda tavaszköszöntőjén. A tanító nénik részvétele az óvodai nyílt napokon. Tavasszal iskolánk intézményvezetője és a leendő elsős tanítók szülői értekezletet tartanak a leendő elsőosztályos gyerekek szüleinek intézményünkben. Lehetőségeket kínálnak fel az osztályokba iratkozáshoz, megismertetik a szülőkkel a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeit (szakkörök, sportfoglalkozások, könyvtár, művészeti tagozat munkájának bemutatása). 79

80 A beiratkozás előtt vidám sport délelőtt a nagycsoportos ovisoknak az intézmény tornacsarnokában. Márciusban a szülőkkel is lehetőség van az órák meglátogatására az intézményi nyílt napokon. Célja: Az iskolai életmódra való előkészítés Az iskolára való alkalmassá tétel Az iskolával és a leendő tanítókkal való megismerkedés Iskolakezdés megkönnyítése a gyerek és a szülő számára Feladata: Lehetővé tegye és elősegítse a gyerek önkifejezését, közlési vágyát. Hogy ez végbemehessen, szükség van a befogadó és inspiráló környezetre, modell értékű személyekre, a pedagógusokra, akiket utánozhatnak a gyerekek. A nyelvi kommunikációs készség fejlesztése nagyon fontos, mert szükség van rá a szocializáció folyamatában. Társak, felnőttek irányításának elfogadására készítsen. Közösségbe illeszkedés segítése. A gyerekek iskola iránti pozitív érzelmi viszonyának alakítása. A jövő iskolájának, így nekünk is figyelembe kell vennünk: az első osztály tanítási munkája az óvodai nevelőmunka közvetlen folytatása legyen. a nevelés céljaiban, alapelveiben az óvodai neveléssel több azonosságra kell törekednünk. cselekvő, manipulatív gondolkodás fejlesztése projektmódszer alkalmazása Játékosság! Az óvodai nevelési program megismerése az alsó tagozatos nevelők számára fontos. Minden évben a leendő első osztályos tanítók ennek érdekében nyílt napokon, bemutató foglalkozásokon hospitálnak az óvoda csoportjaiban, egyben ismerkednek a leendő elsős gyermekekkel is. Márciusban közös beiratkozás előtti szülői értekezleten veszünk részt. A fenti program lebonyolítására együttműködési tervet készít az alsó tagozatos munkaközösség. A sikeres átmenet mérését márciusig végezzük az 1. osztályosoknál. Iskola Márciusban közös beiratkozás előtti szülői értekezleten veszünk részt. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. (2013-tól aki aug. 31.-ig betölti a 6. évét). A beiratkozásnál a párhuzamos osztályokban a HHH-s gyerekek aránya 25%-nál nagyobb eltérést nem mutathat. A sikeres átmenet mérését márciusig végezzük az 1. osztályosoknál. Az átmenet problémájának megoldását az alábbiak szerint végezzük: Eddigi hagyományainknak megfelelően a szülők igényeihez igazodva, az óvónők véleményének figyelembe vételével iskolázzuk be az első osztályosokat tól iskolaotthonos osztály is indult, amely a jövőben a tagintézményre is szeretnénk kiterjeszteni az esélyegyenlőség érdekében. (A szülők igényei alapján). Minden tárgyból törekszünk a tanórákon megvalósítani a felzárkóztatást, a képességkibontakoztatást és a tehetséggondozást. A nyolcadik osztályokban a felzárkóztatást segítendő, valamint a középiskolába való felvétel előkészítéseként továbbtanulásra felkészítő szakköröket indítunk. 80

81 Idegen nyelv (angol) oktatásban csoport bontást alkalmazunk a Mezőcsáti Egressy Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában. A bontás mindig a törvényben leírtak szerint történik. Hosszabb hiányzás esetén, kétszer ismétlődő bukás esetén egyéni foglalkozást is végzünk. A fentieket egészíti ki a napközi otthon és a tanulószobai, illetve a felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokon nyújtott tanári segítség is. Iskolánk életében és programjában már hagyományként kezeljük, és nagyon fontosnak tartjuk az egyes életkori ciklusok közötti átmenetből adódó konfliktusok enyhítését Alsó és felső tagozat Rendszeres konzultációkat, kölcsönös hospitálásokat tartunk a 4. és az 5. osztályban. Egyeztetjük a helyi tantervben a tananyag és követelményrendszert. Biztosítjuk az egymásra épülés, a koncentrikus bővülés folyamatát az egyes tantárgyakon belül. Felméréseket végzünk:- 4. osztály év végi közös felmérés elkészítése, elvégzése, értékelése. Alsós tanulási szokások átadása a leendő felsős kollégának és fordítva. Beilleszkedés megfigyelése szeptember végén az új 5. osztályokban. Volt osztályfőnökök hospitálása. Osztályzatok figyelemmel kísérése. Tapasztalatcsere régi és új osztályfőnökök között. A törésmutatókat közösen elemezzük munkaközösségi foglakozásokon A 8. osztályból a középiskolába A sikeres pályaválasztás, tankötelezettség 16 éves korra történő csökkentése szükségessé teszi e terület fokozott kiemelését. A 7-8. osztályosok számára érdeklődésük és pályairányultságuknak megfelelően felzárkóztató, fakultációs és előkészítő foglalkozásokat szervezünk, nyílt tanítási napok megtekintését engedélyezzük különféle középiskolákban. Figyelemmel kísérjük a végzős tanulóink eredményeit. Megkérjük a középiskolától az első félévi eredményeiket. Ezeket elemezve, megfelelő adat rendelkezése állása esetén vonjuk le következtetéseinket oktató - nevelő tevékenységünkről és határozzuk meg feladatainkat Az intézmény kapcsolatrendszere Az iskola kapcsolatrendszere A tanulók kapcsolattartása az osztályközösségek és tanulócsoportok diákkörök diákközgyűlés diákönkormányzat A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A diákok a Kt.-ben megfogalmazott kérdésekben nyilváníthatnak véleményt, gyakorolhatják egyetértési jogukat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézményvezetővel/tagintézményvezetővel, a nevelőtestülettel. A tanulók tájékoztatásának, a pedagógusok-diákok kapcsolattartásának számos fórumát igénybe vesszük annak érdekében, hogy minden diák az őt érintő kérdésekben maradéktalanul hozzá jusson az iskolai információkhoz, s hogy a tanár-diák viszony harmonikusan alakuljon. 81

82 o o o o o o o A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény vezetője, illetve a tagintézmény vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az intézményvezető/tagintézmény-vezető legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, évfolyamgyűléseken valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén egyeztet az ifjúsággal és annak vezetőivel. Iskolagyűlések negyedévenkénti megtartása értékelések, problémák megbeszélésére. A diákönkormányzat vezetője a havonta egyszer összehívott diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül informálja a tanulókat az őket érintő ügyekben. Az osztályfőnökök folyamatosan tájékoztatják diákjaikat az osztályfőnöki órákon. A tanulókat érdemjegyeikről, fejlődésükről, egyéni haladásukról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A fontosabb aktuális eredményekről, eseményekről, programokról az intézmény vezetői körözvények formájában tájékoztatják a közösségüket. Az iskolai tájékoztatás egyéb formái: iskolai faliújságon történő hirdetés szóbeli hirdetés ellenőrzőbe beírt információ tájékoztatás iskolai rendezvényeken rendkívüli iskolagyűlés összehívása a szünetben évfolyamgyűlés diákgyűlés honlap facebook A szülői közösség kapcsolattartásának színterei: 1. Szülői értekezlet Feladata: a szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről az iskola házi rendjéről az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól a helyi tanterv követelményeiről az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról a szülők kérdéseinek, javaslatainak, véleményének összegyűjtése és továbbítása az intézményvezető/tagintézmény-vezető felé Az osztályfőnökök élhetnek a rendkívüli szülői értekezlet összehívásának lehetőségével. 2. Fogadóóra 3. Írásbeli tájékoztató 4. Családlátogatás 5. Nyílt tanítási nap 6. Rendezvények, ünnepélyek 82

83 7. Intézményünk honlapja, facebook oldala 8. Az intézményvezetővel/tagintézmény-vezetővel vagy intézményvezető-helyettesével telefonon történt egyeztetés után a szülő az általa kért időpontban személyesen is felkeresheti az iskolaóvoda vezetőit. Kapcsolataink városunk/településünk egyéb szervezeteivel: fenntartó (Mezőkövesdi Tankerületi Központ) ÁMK Kiss József Közösségi Ház és Könyvtár tájházak Mezőcsáti Élelmezési Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Mezőcsáti Járási Hivatala Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulása Humánszolgáltató Központ Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulása egészségügyi szakemberek: védőnők, orvos, fogorvos Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szakszolgálat Mezőcsáti Tagintézménye Mezőcsáti Rendőrőrs Önkéntes Tűzoltó Egyesület Mezőcsáti Polgárőr Egyesület Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Mezőcsát Város Önkormányzata történelmi egyházak (református, római katolikus) Mezőcsáti Általános Iskola Ifjúságáért Alapítvány Miskolci SzC Mezőcsáti Gimnáziuma és Szakképző Iskolája civil szervezetek Mezőcsáti Tanuszoda Kapcsolataink településen kívüli szervezetekkel: Eszterházy Károly Egyetem Miskolci Egyetem Székely Mózes Általános Iskola (Erdély: Lövéte) Birla Carbon Hungary Kft. II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Napi szintű hivatalos kapcsolataink: Napi kapcsolatban vagyunk a Mezőkövesdi Tankerületi Központtal s annak intézményeivel, valamint a iskolánk tagintézményével és a város és községek más nevelési-oktatási intézményével. A Mezőkövesdi Tankerületi Központ által kötött szerződések alapján a Szatmár - Ízek Kft, valamint az Egertej Tejipari Kft-vel és a tiszaújvárosi Tanuszodával. Az Egressy iskola működéséről és tevékenységéről folyamatos tájékoztatást ad intézményünk honlapján és facebook oldalán kívül a Csáti újság és alkalmanként az Észak- Magyarország. HONLAPUNK: A művészeti tagozat kapcsolatrendszere A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Szülő, tanuló, pedagógus kapcsolata A művészeti tagozaton a szülői részvétel intézményesült formája a Szülők Közössége tevékenységében érvényesül. A szülői szervezet választmánya és az iskolavezetés képviselői évente legalább egy közös megbeszélést tartanak. A művészeti tagozat szülői szervezetének elnöke meghívást kap az iskolai Szülői Szervezeti ülésre. 83

84 A szülői szervet véleményezési joggal rendelkezik: az SZMSZ-nek a szülőket is érintő rendelkezéseiben, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. Az intézményben kiemelt szerepet kap a gyermekek személyiségfejlődéséhez nélkülözhetetlen rendszeres részvételük a szereplések, fellépések alkalmával. A szociálpszichológia attribúciós folyamatában elengedhetetlen a sikerek és esetleges kudarcok elemzésekor a szülők véleménye az értékelések esetében. A szülők által megfogalmazott elvárások megvalósítása fokozza az intézmény nyitottságát, a közös célok együttes megteremtése pedig előfeltétele a művészeti iskola fejlődésének, a minőségbiztosítás folyamatának, a maradéktalan nevelő-oktató munka színvonalának emelésében. A szülő jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart (a tájékoztatások időpontját az éves munkaterv rögzíti). Ezen túlmenően valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni. Az intézményegységben diákönkormányzat nem működik. A továbbfejlesztés lehetőségei: Az intézmény a jövőben az eddigieknél jobban figyelembe veszi a szülők visszajelzéseit, észrevételei. Az iskolavezetés a felmerülő problémákat igyekszik orvosolni. Fontos, hogy a szaktanárok folyamatosan személyes kapcsolatot tartsanak fenn a szülőkkel, elsősorban a szerényebb képességű tanulók vonatkozásában, így a felmerülő problémák időben kezelhetők. Elsődleges célunk az iskola demokratikus kiteljesedését jelentő kezdeményezések ösztönzése. Az együttműködés formái az alapfokú művészetoktatásban: Az Egressy iskola szoros szakmai kapcsolatot tart fenn: Kákvirág Néptáncegyüttes (Erdély: Lövéte) Országos Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület megyei zeneiskolák Filharmónia Mezőcsát Népi Együttes Mezőcsát Népművészeti Egyesület Mezőcsát Város Önkormányzata 84

85 5.16. A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola jó gyakorlatai MŰVÉSZETOKTATÁS: NÉPTÁNC (Af 1. Af 2.) - Zelei Ferenc A jó gyakorlat elnevezése A gyakorlat leírása A gyakorlat célja I. Ugrós táncok tanításának segítő, játékos módszerei: Eszközhasználat, szép tartás kialakítása, ritmus és térérzék fejlesztése Párok egymás közötti viszonyának fejlesztése, a pár vezetés fogalmának megismertetése, gyakoroltatása játékosan A szobros játék az alapjáték. Népzene, bármely ugrós, vagy az a tájegység, amely a tanmenetben szerepel. Szórt térben helyezkednek el a növendékek. Zenére egyszerű ugrós motívumokat táncolnak, oly módon, hogy babzsákot tartanak a fejükön. Addig, míg a zene szól, ritmusra folyik a szabad táncolás különböző kar kargesztusokkal szabadon használva a teret. Mikor a zene megáll, akkor a növendékek is maradnak mozdulatlan, addig, míg újra nem indul a zene. Aki nem táncol zenére, és nem használja a kijelölt motívumot kiesett a játékból. Akinek mozgás közben leesik, a fejéről a babzsák kiesik a játékból. Aki mozog, a zenei szünetek alatt kiesik a játékból. Az, vagy azok lesznek a játék győztesei, akik utoljára maradnak a játéktérben. Párokban állnak a növendékek, elsőként kézfogással, a párból az egyik szeme bekötve egy kendővel. A tánctérben a padlóra különböző tárgyak vannak elhelyezve, pl.: üveg, bot, szék, labda, kötél stb. Az eszközök úgy helyezkednek el, hogy lehessen őket kerülgetni. A párok zenére (dunántúli ugrós, csárdás) indulnak, úgy hogy a bekötött szemű növendéket vezeti kézfogás, a látó növendék. Egymással szemben, hátrafelé halad a látó növendék, és a tárgyak között vezetgeti a bekötött szemű növendéket. Mindenki egyszerre indul, a zenei ütemre lépkedve. A tárgyakat előre megbeszélt módon lehet kerülni, vagy áthaladni felette. Kiesik az a páros, aki hozzáér valamelyik tárgyhoz. Kiesik az a pár, aki hozzáér a vezetgetés közben az elhelyezett tárgyakhoz. Kiesik az a pár, aki ütközik egy másik párral. A játékot az, vagy azok a párok nyeri/k, akik hiba nélkül pontosan vezetik párjaikat az akadályok között. Folytatásban a párok cserélnek, a látóból lesz a bekötött szemű. Lehet a kézfogás után zártabb fogásokat is alkalmazni. Az ugrós motívumok gyakorlása szabad táncolása. A térhasználat, térérzék fejlesztése. Szép és helyes tartás, az üveg fejen való táncoltatásának előkészítése. Fegyelem, és figyelem fejlesztése. Ritmusérzék fejlesztése. Kargesztusok gyakorlása. Figyelem a zenei hangsúlyra, és lüktetésre. Egy remek játéklehetőség. Elsődleges célja, hogy rávezesse a növendékeket a párvezetés gyakorlatára. Gyakoroltatja a párok közötti térbeli mozgást. Fejleszti a ritmusérzéket. Segít a zenei lüktetés felismerésében, és táncos alkalmazásában. Remek játék, jó szórakozás növendékeknek, és a pedagógusnak is. 85

86 Játékos ritmusgyakorlatok, eszközökkel A ritmusgyakorlathoz használt eszköz: fedő, és fakanál. A növendékek körben állnak, a kör középpontjával szemben. Az ugrós alapritmusokat ütjük ki az eszközök segítségével elsőként víz hangjáték formájában (a tanár előre kiüti a ritmust, majd a növendékek egyszerre utánozzák, vissza ütik). Majd futótűzjáték formájában, egyesével. Ahol a játék elakad, ott kiesik a növendék. Majd, bontom a ritmusokat pl, a ti-ti-tá ritmust ti-ti, és tá-ra. igy haladunk körbe a ritmussal. Lehet nehezíteni a játékot pl. azzal, hogy közben egyes, vagy kettes csárdást táncolok a lábammal, és így zajlik a ritmus futótűz játék. Az esi ki, aki elrontja, vagy aki rossz ritmust üt. Készíthetünk egy kis zenekart, az eszközöket használva, pl. három szólamra osztva a növendékeket. A három csoport félkörben helyezkedjen el, egymástól két, három méter távolságra. Az egyik szólam üsse a mérőritmust, csak a tá-kat. A másik szólam erre száll rá és a ti-ti-tá ritmust üti ki az eszközön. A harmadik szólam csak a ti-ket üti ki. Esőként a mérőritmus kezdje a játékot, majd csatlakozik hozzá felváltva a másik kettő szólam is. Lehet cserélgetni a szólamok ritmusait. Csak a pedagógus kreativitása szab határt a gyakorlatok témájában. Megismerteti a növendékekkel az ugrós táncok ritmikai készletével. Egymás tevékenységének figyelemmel kisérése, a figyelem fejlesztése. Mivel a hangszer igen hangos fontos figyelni a ritmus pontos kiütésére is. Nagyon szeretik a gyerekek ezt a játékot, főleg a használt eszközök miatt. A jó gyakorlat elnevezése A program leírása A program célja II. Kerékpárral a hagyományok nyomában Nyári vándortábor: Nyári, egy hetes táborozás. A közlekedés kerékpárral, és sátortáboros elhelyezés. A kiindulási pont az iskola, minden évben másik helyen van a bázistábor. A kerékpártúrák, és a gyalogos kirándulások csillagtúra szerűek. A sátrakat, és a csomagokat, utánfutós személyautó viszi a táborozók után, vagy mikrobusz. A tábor másik formája, mikor minden nap, más, és más helyen verünk sátrat, követve a tábor tervezett útvonalát. A tábor életét választott tisztségviselők (sátormester, krónikás, őrparancsnok stb.) segítségével irányítja a táborvezető pedagógus. A segítőket naponta újra választjuk. A táborozás időtartalma alatt, megismerkedünk a települések folklórjával, kézműves hagyományaival, úgy, hogy eközben aktív A tábor elsődleges célja a környék hagyományainak, és természeti szépségeinek megismerése. Nevelés az önállóságra, és az egészséges életmódra. Az általános emberi alapértékek, segítőkészség, alázat, tisztelet és megbecsülés az idősek irányába. A tábor szervezői nagyon fontosnak tartják, hogy mai rohanó világunk ellenpólusaként, megismertessük gyermekeinket hagyományos paraszti élettel, mely a magyar kultúra szerves része, és ami gyermekeink öröksége is. Mind ezt úgy tegyük, hogy érdekes, izgalmas feladat legyen számára, ezzel is motiválva a táborban 86

87 részesei leszünk a település életének, bevonva a gyermekeket a kutatásba. Egy megadott témában, csoportokban végezzük a riportok készítését, megismerve ezzel a gyerekek helyét a családban, a település társadalmában. A táborozó gyerekek csoportokban járják a települést, és riportokat készítenek az itt élő, gyermekkorukra még emlékező idősekkel. A gyűjtött anyagot közösen rendszerezzük és alkalmazzuk a gyakorlati foglalkozásainkon. Ezeket a kutatásainkat a tábor krónikása naplóban rögzíti, hogy a táborozás után is tudjuk használni iskolai kereteken belül. Zenei nevelés területén, próbáljuk felkutatni, megismerni a terület mondókáit, kiszámolóit, gyermekdalait, és tanárok segítségével ezek rögzítésének folyamatába is bepillantást nyerhetünk. Megismerkedünk a terület népi hangszereivel, a gyermek táncalkalmak kíséretével, és a hozzá kapcsolódó szokásokkal. Bepillantunk a gyermek táncalkalmainak világába, milyen szokások, tánctípusok, jellemzőek a területre. Nagyon fontosnak tartjuk a terület, a környezet a földrajz, és élővilág szépségeinek megismerését. Az esti órákban táncházak színesítik a programot. résztvevő diákokat arra, hogy a maradandó emlékek hatására, megbecsülje, és tovább folytassak ez irányú tevékenységüket. A táborozás végén egy füzetben összefoglaljuk, fotókkal színesítjük beszámolóinkat, a tábor életéről, és az itt elért eredményekről, melynek mellékleteként egy rövidfilm készül, mely a gyermekek helyét mutatja be a hagyományos paraszti társadalomba. 87

88 ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALSÓ TAGOZAT - Alsós munkaközösség A jó gyakorlat elnevezése A gyakorlat leírása A gyakorlat célja III. Iskolába hívogató program Jó gyakorlatunk több éve sikeresen és hatékonyan működik, eredményesen adaptálható, fenntartható, fejleszthető, dokumentálható. A Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és a Mezőcsáti Napocska Óvoda közötti folyamatos kapcsolattartásán alapul. Az intézmények kölcsönös igényeinek megfelelően alkalmazzuk. Építő jellegű emberi kapcsolatok kialakítása az iskola alsós nevelőtestülete (alsós munkaközösség) az óvodapedagógusok, a szülők és a gyermekek között. A köznevelési intézmények pedagógusainak munkájának kölcsönös megismerése. Kapcsolatteremtés a leendő első osztályos tanítók, az iskolába készülő óvodás gyermekek és szüleik között. Iskolánkban folyó oktató- nevelő munka ismertetése, bemutatása. Az iskolaválasztás és az iskolakezdés hatékony megkönnyítése (feszültségek feloldása). Az iskola által vállalt feladatok az Iskolába hívogató program jó gyakorlatból: FELADATOK: Szülői értekezlet az óvodában a leendő első osztályos tanítók részvételével. Nagycsoportos óvodások látogatása az első évfolyamon. KONKRÉT CÉLOK: Ismeretet nyújtani a szülőknek a tanítók és az iskola pszichológus által az iskolaérettségről. Leendő első osztályos tanítók megismerése. A leendő első osztályos gyerekek megbarátkozzanak az iskolával. Találkozzanak a volt óvodás társakkal. Karácsonyi hangverseny és műsor. Farsang az iskolában. Sportnap az iskola tornacsarnokában. Nyílt nap az iskola zeneművészeti és a néptánc szakon. Nyílt nap a képző és iparművészeti tagozaton. Nyílt tanítási napok az iskolában. Leendő első osztályos szülők szülői értekezlete az iskolában. A szülők és óvodás gyermekeik betekintést kapjanak a tanuláson kívüli programokba A szülők és óvodás gyermekeik betekintést kapjanak a tanuláson kívüli programokba Az óvodás gyerekek újra találkozhatnak a leendő tanítónénikkel. Oldódjon a feszültség, bizalmas légkör alakuljon ki. Pozitív élményt szerezzenek az iskoláról. Az iskolába készülő gyerekek részt vesznek a művészeti tagozat foglalkozásaikon. Kedvet kapjanak valamely művészeti ág művelésére. A szülők és gyerekek betekintést kapnak egy-egy tanítási órába. Láthatják, hallhatják a leendő tanító nénit munka közben. Az iskolába történő beiratkozás előtti informálódás, annak megkönnyítése 88

89 ÁLTALÁNOS ISKOLA, FELSŐ TAGOZAT Kormos Ágnes A jó gyakorlat elnevezése A gyakorlat leírása A gyakorlat célja IV. Egészséghét: Mottó: Mit jelent az egészséges életmód? Tiszta levegőt, Italnak vizet, Ételnek nyerset, Testnek munkát, Léleknek nyugalmat! Az egészség a legnagyobb kincs elnevezéssel egészségnevelési programokat szervezünk. Iskolánk egyik fontos feladata az egészségnevelés, egészségfejlesztés, amely által diákjaink életmódjának megváltoztatására törekszünk. Az egészséges életmód kialakítása napjainkban az egyik legfontosabb feladat. A helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód mindenkire nézve nagyon káros. Különösen veszélyeztetettek a gyerekek, hiszen sokuk folytat ilyen életvitelt, ami sok egészségügyi gondhoz, társadalmi és szociális problémákhoz vezethet. A szaporodó testtartási és mozgásszervi problémák, valamint az elhízás napjainkra jellemző életmódváltozás eredménye. Gyermekeink keveset mozognak, sokkal többet ülnek a televízió, a videó és a számítógép előtt. Táplálkozási szokásaikra jellemző, hogy emelkedik a nassolók (édesség, üdítők, chipsek) és a gyorséttermi ételeket fogyasztók száma. Az egészségnevelésre minden gyereknek szüksége van, mert ez a tevékenység szerves része az életre való felkészítésüknek, és magába foglalja a következőket: Segít megismerni szervezetünk működését Pozitív személyi és szociális kapcsolatok kiépítését Figyelmeztet bizonyos magatartásformák veszélyeire Bemutatja az egészségtelen szokásokat, és azok következményeit Készségeket alakít ki, amelyek képessé tesznek tudatos döntés meghozatalára Megtanít a jó közérzet megtartására, és megtanít nemet Egészséghetünk célja, hogy gyermekeink új ismereteket szerezzenek, a meglévőket elmélyítsék, illetve a mindennapi életben alkalmazni tudják a következő témakörökben: Egészséges életmódra nevelés, megfelelő egészséges környezetkultúra, tisztaság fejlesztése az iskolában és otthon Tanulóinknak bemutatjuk az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat Egészséges táplálkozás kialakítása (kóstolással egybekötött ételbemutató) Fog - és testápolás, személyi higiéné fejlesztése (fogorvos által tartott interaktív foglalkozás) Alapvető elsősegély nyújtási ismeretek és azok gyakorlati alkalmazása (mentőápoló bemutató foglalkozása) Káros szenvedélyek megismerése, elkerülésének módjai (prevenciós foglalkozás) Az önállóan végzett munka öröme, a csoportmunka során az egymásra figyelés erősödése Az egészséghét várható eredményei: A gyerekeknek ne csak elméleti ismereteik legyenek az egészséges életmódról, hanem amit tanultak a gyakorlatban is tudják alkalmazni A támogató környezet kialakítása (fogorvos, védődő, mentőápoló), mely erősíti a gyermekek önértékelését, és támogatja egészséges életmódjukat Belső igény kialakítása, hogy a gyermekek önmaguk is tervezzék programjaikat, tudatosan alakítsák életüket. Az egészséghét megvalósításának színterei a tanítási órákon: Testnevelés: mozgáskultúra fejlesztése. Rajz: figyelemfelkeltő plakátok 89

90 mondani Felvilágosítást ad a helyi szolgáltatásokról, és az igénybevétel módjáról BEBIZONYÍTJA MILYEN CSODÁLATOS AZ EMBERI SZERVEZET, AMIT NEM SZABAD VESZÉLYEZTETNI! alkotása az egészség megőrzése érdekében Magyar: Az egészsége életmódhoz kapcsolódó szövegek feldolgozása. Matematika: Egészségügyi statisztikai adatok feldolgozása. Biológia: Táplálkozás, káros szenvedélyek, személyi higiéné. Természetismeret: Környezetvédelem Az intézmény egészségnevelési programja Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embert az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Alapelvek, értékek: Az egészség érték. Az egészségi állapot a szomatikus, a psziché és szociális működések dinamikus egyensúlyi állapota. Az egészségi állapot optimalizálása a környezet optimalizálásának igényével együtt valósulhat meg. Az életmód komplex fogalma (életvitel objektív és szubjektív meghatározói) A teherbíró személyiség kialakulásához szükséges képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, önismeret, döntés) Az életmód szerepe a szív- érrendszeri, a daganatos, az AIDS, az alkohol és drogfüggés betegségeinek megelőzésében. A rendszeres sportolás igénye és gyakorlata 90