FUKUYAMA Francis

Átírás

1

2 A társulás képessége pedig attól függ, hogy a közösségek értékei és normái mennyire azonosak, s hogy az emberek mennyire képesek az egyéni érdekeiket a nagyobb csoportok érdekeinek alárendelni. A közös értékek bizalmat szülnek, s a bizalomnak mint látni fogjuk, nagy és mérhető gazdasági értéke van. FUKUYAMA Francis

3 Egy nonprofit szektor olyan szektor, amelynek a szociális és a gazdasági térben elfoglalt helyéről, határairól, sőt még nevéről sincs egyetértés a hazai és nemzetközi tudományos életben. A médiában, a politikában és a mindennapi szóhasználatban is egyre elterjedtebbé vált a civil és nonprofit szervezetek fogalmának használata, de a kifejezés jelentéstartalmával, és az ide tartozó szervezetek körével kapcsolatban továbbra is sok a félreértés. Egy olyan szervezet együttesről lesz tehát szó, amelyről számos eltérő megközelítés, sőt tévhit él a társadalomban és a tudományos közvéleményben egyaránt

4 A civil és nonprofit szervezetek az emberek és társadalmi intézmények közötti kapcsolatok interakciós terei, s norma, érték, kultúra és érdek közvetítő funkciójuk is van. A nonprofit szervezeteket ezért vizsgálhatjuk úgy is, mint a társadalmi tőkével, a társadalmi integrációval kapcsolatban álló társadalmi entitásokat. Egyaránt lehetnek a társadalmi tőke mérőeszközei, annak kifejezői és közvetítői is. A nonprofit szektor megjelenése hazánkban a nyolcvanas-kilencvenes évekre tehető

5 A szervezeti megközelítés szerint a nonprofit szektort az alapítványok és egyesületek illetve a közhasznú társaságok, köztestületek, és közalapítványok összessége alkotja

6 Jogi megközelítésben a nonprofit szektor állhat a személyegyesülésekből (egyesületek), célvagyont működtető személyegyesülésekből (önkéntes kölcsönös biztosító pénztár), célvagyont működtető szervezetekből (alapítvány, közalapítvány), a közcélú vállalkozó szervezetekből (közhasznú társaság)

7 Funkcionális megközelítésben A nonprofit szervezetek biztosítják a társadalmi önszerveződés és érdekérvényesítés kereteit, alkalmat adnak a kisebbnagyobb társadalmi csoportok különleges igényeinek megfelelő szolgáltatások kifejlesztésére, a nem profitcélú társadalmi innovációra és a társadalmi problémák közösségi (de nem állami) kezelésére. Egyrészt tehermentesítik az állami szektort, másrészt lehetőséget teremtenek annak társadalmi ellenőrzésére

8 A civil nonprofit szektor alatt tehát azokat a társadalmi öntevékenységet folytató szervezeteket és önszerveződéseket értjük, amelyek működését nem a megszerezhető profit és nem az állami közfeladat ellátása mozgatja, hanem a valamely közösségi szükségletet megjelenítendő társadalmi öntevékenység. A civil társadalom, a nem kormányzati szervek és a nonprofit szektor elméleti fogalmi megközelítéséből kirajzolódik az a társadalmi forrás, amelyet Magyarországon a civilek, nonprofit szféra, harmadik szektor megnevezések alatt értünk

9 orvosi rehabilitáció, egészségügyi ellátás; kondicionálás és fejlesztés, testközeli eszközök és azok használatának elsajátítása; az önellátás képessége, (különösen helyzet- és helyváltoztatás, kommunikációs képesség stb.); test távoli segédeszközök, azok használatának elsajátítása; lakás és annak megfelelősége; közlekedés;

10 az épített környezet akadálymentessége; oktatás, képzés; jövedelemszerzés lehetőségei, foglalkoztatás; különböző szolgálatok és szolgáltatások elérhetősége; társas kapcsolatok lehetőségei; vallásgyakorlás; alkotótevékenység (művészetek); sport; különböző segítségek és támogatások elérhetősége

11

12 Egyesületek: az emberek által önként létrehozott szervezetek, amelyeket azon tagok szabályoznak, akiket megválasztottak az egyesület irányító testületeibe. Alapítványok: vagyoni értékek felajánlását jelenti az alapító által megjelölt törvényes célra. Alapítványok léteznek Franciaországban és volt francia gyarmat AKCS-országokban, de be külön állami engedéllyel kell rendelkezniük

13 A kvázi-közjavakat előállító nonprofitok alapítóinak motivációit illetően 3 lehetséges indítékot említhetünk: 1. A profit. Ilyen esetben a szervezet csak formája szerint nonprofit, az alapítás elsődleges célja azonban a profit megszerzése és szétosztása a szervezet alapítói, vezetősége között. Ez a motívum különösen az olyan országokban (pl. Japán, Kolumbia) lehet erős, ahol bizonyos tevékenységeket, szolgáltatásokat (pl. oktatás) csak nonprofit formában lehet végezni

14 2. A társadalmi megbecsültség, a politikai befolyás növelése. Az első esetben a szervezet megalapítása vagy nagy összegű adományokkal történő támogatása részben azzal függ össze, hogy az alapítók, adományozók ily módon akarják megalapozni vagy növelni még hiányzó, vagy már meglévő társadalmi elismertségüket. Jó példája ennek az Egyesült Államok, ahol a létrehozás, vagy annak elősegítése nem közvetlen anyagi érdekekkel, hanem az adott személy/szervezet társadalmi jó hírének növekedésén keresztül a társadalmi tekintély megerősítésével, növelésével függ össze

15 2. A társadalmi megbecsültség, a politikai befolyás növelése. Hasonló a helyzet a politikai befolyás növekedése tekintetében is. Ilyenkor az alapítás látens célja, hogy az alapító a nonprofit szervezet létrehozása révén (pl. iskola, egészségügyi szolgáltatás létrehozása) számottevő befolyást szerezzen a helyi társadalomban, közösségben

16 3. Ideológiai motívum. Az ideológiai szándék esetében a közvetlen anyagi, vagy nem anyagi célok nem játszanak meghatározó szerepet a nonprofitok létrehozásában, s az alapítók sem magánszemélyek, hanem ideológia szervezetek: szakszervezetek, politikai csoportok, és a különféle egyházak, vallási közösségek. Számukra a nonprofit formában létrehozott és működtetett szervezetek lehetőséget teremtenek arra, hogy támogatóik bázisát kiszélesítsék, befolyásukat megnöveljék. Az általuk alapított nonprofitok nem egyszerűen az adott tevékenység szolgáltatói, hanem egyidejűleg ideológia-közvetítő, az adott érdekcsoport értékeit átadó intézmények is egyben

17 USA: 1.5 millió Oroszország: India 2009-ben: 3.3 millió Magyarország 2011-ben:

18 Forrás: KSH

19 Egyéb nonprofit szervezetek Alapítványok Forrás: KSH

20 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% Község Többi város Megyeszékhely Főváros 20% 10% 0% Forrás: KSH

21 A külföldi elméletek alapján a nonprofit szervezetek létrejötte közgazdasági, szociológiai és történelmi, kulturális tényezőkkel egyaránt magyarázható. A nemzetközi megközelítések magyarországi alkalmazhatósága azonban nem mindig érvényesíthető előtt a ma nonprofitnak tekinthető szervezetek kivéve a politikailag neutrális (pl. sportegyesületek), vagy a hatalom által létrehozott és befolyásolt (pl. Hazafias Népfront, szakszervezeti szövetségek) működését az akkor hatályos jogszabályok, s legfőképp az egypárti képviseleti rendszer, a korabeli hatalmi struktúra meggátolták. A nonprofit szervezetek 1980-as évek végétől kibontakozó hazai fejlődése és megalakulásuk körülményei ezért jelentősen eltértek a demokratikus társadalmi berendezkedésű országok gyakorlatától

22 1. A politikai szerkezet megváltozása. 2. A korábbi társadalmi szervezetek fennmaradása, illetve a régi egyesületek újjáéledése. 3. A gazdasági- és tulajdonosi szerkezet átalakulása. 4. A kielégítetlen keresletre történő reagálás, az alternatív szolgáltatói szerepkör. 5. A döntéshozói, jogalkotói szándék

23 6. A forráshiányos intézmények bevételeinek növelése, a támogatások megszerzése, a nonprofit szervezeti forma nyújtotta kedvezmények kihasználása. 7. Az új típusú kihívások (pl. globalizáció, regionalizmus), a globális civil társadalom kialakulása, a civil és nonprofit szervezetek növekvő szerepe az érdekegyeztetési folyamatokban. 8. A hazai nonprofit szektor és az érdekérvényesítő tevékenység kialakítása

24 Magyarországon a következő nonprofit szervezeti formák léteznek a hatályos jogszabályok szerint: Társadalmi szervezet Egyesület Alapítvány Közalapítvány Köztestület Közhasznú társaság

25 A nonprofit szektor szervezeteivel kapcsolatosan általánosan elmondható: intézményesültek; önszerveződésen és öntevékenységen alapulnak; önállóvezetéssel rendelkező szervezetek, amelyek nem részei az államigazgatásnak; nem gazdasági társaságok (nem elsődlegesen üzletszerű tevékenység folytatására alakultak); a politikai életben közvetlenül nem vesznek részt

26 Mint az előbbiekből látható, a nonprofit szektort: egyesületek, köztestületek, alapítványok, közalapítványok és közhasznú társaságok alkotják. A közalapítványok és a köztestületek az állam és a nonprofit szektor határterületén helyezkednek el. A magyar jogszabályok nem húznak világos választóvonalat a nonprofit szektor és a gazdaság másik két szektora, az állam és a piac közé

27 Tevékenységcsoport (%) Kulturális, vallási 27,6 18,0 12,6 0,2 1,4 3,9 Sport 0,3 1,3 6,6 51,5 45,9 36,3 Szabadidős, hobbi 27,3 14,4 32,6 16,1 26,3 23,8 Oktatási, tudományos 3,4 4,5 0,7 1,1 1,8 1,6 Egészségügyi, szociális 30,4 19,0 19,8 0,1 0,2 6,7 Tűzoltó 6,2 9,3 30,4 22,5 13,9 Szakmai 6,6 31,9 16,4 7,6 Egyéb 4,4 4,6 2,0 0,6 1,9 6,2 Forrás: KSH

28 Forrás: KSH

29 Tevékenységcsoport (%) Kultúra 11,9 12,0 11,6 11,9 12,1 12,5 12,8 Vallás 2,8 2,7 2,4 2,4 2,3 2,3 2,2 Sport 13,4 13,3 12,2 12,2 11,9 11,6 11,5 Szabadidő, hobbi 17,7 18,0 16,8 17,0 17,2 17,1 17,1 Oktatás 15,2 15,0 13,6 13,3 13,2 13,5 13,4 Kutatás 2,3 2,2 2,1 2,1 2,1 2,0 2,0 Egészségügy 5,0 5,1 4,7 4,6 4,5 4,7 4,7 Szociális ellátás 9,5 9,5 9,0 8,8 8,6 8,8 8,9 Polgárvédelem, tűzoltás 1,6 1,6 1,5 1,5 1,5 1,4 1,4 Környezetvédelem 2,6 2,6 2,5 2,5 2,6 2,7 2,8 Településfejlesztés 6,5 6,7 6,1 6,2 6,2 6,2 6,2 Gazdaságfejlesztés 2,4 2,4 2,2 2,4 2,5 2,7 2,9 Jogvédelem 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,4 1,3 Közbiztonság védelme 3,6 3,7 3,5 3,4 3,5 3,5 3,6 Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek 1,4 1,4 1,3 1,3 1,2 1,2 1,2 Nemzetközi kapcsolatok 1,6 1,5 1,3 1,3 1,3 1,2 1,3 Szakmai, gazdasági érdekképviselet 0,1 0,1 6,9 6,7 6,8 6,2 6,0 Politika 1,0 0,9 0,9 0,9 0,9 0,8 0,8 Forrás: KSH

30 Forrás: KSH

31 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Forrás: KSH Egyesülés Nonprofit intézmény Közhasznú társaság Szakmai, munkáltatói szervezet Szakszervezet Köztestület Egyesület Közalapítvány Alapítvány ,4 34,6 33,4 33,7 33,3 2,7 2,5 2,3 2,4 2,1 52,3 53, ,9 54,2 0,8 0,6 0,5 0,5 0,5 1,8 1,8 2 1,7 1,5 4 4,1 4,1 3,8 3,8 2,7 3 3,3 3,8 4,3 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2 0,2 0,2 0,

32 Forrás: KSH

33 Hazánkban a civil szervezetek munkaterületeit a közhasznú szervezetekről szóló 1997-es CLVI. törvény határozza meg, ennek megfelelően a szervezetek a következő területeken működhetnek közhasznúan, illetve kiemelkedően közhasznúan: 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység 2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása 3. tudományos tevékenység, kutatás 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

34 5. kulturális tevékenység 6. kulturális örökség megóvása 7. műemlékvédelem 8. természetvédelem, állatvédelem 9. környezetvédelem 10. gyermek-és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése 12. emberi és állampolgári jogok védelme

35 13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével 15. közrend és közlekedés biztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa elhárítás 16. fogyasztóvédelem 17. rehabilitációs foglalkoztatás

36 18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése- ideértve a munkaerő-kölcsönzést is és a kapcsolódó szolgáltatások, 19. euroatlanti integráció elősegítése, 20. közhasznú szerveztek számára biztosított csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások 21. ár-és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, 22. a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység, 23. bűnmegelőzés és az áldozatvédelem

37 Forrás: KSH

38 Forrás: KSH

39 Forrás: KSH

40 Forrás: KSH

41 Forrás: KSH

42 Forrás: KSH

43 Forrás: KSH

44 Forrás: KSH

45 , , Forrás: KSH 0, , , , , , , , , , , , ,

46 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% Politika Szakmai, gazdasági érdekképviselet Nemzetközi kapcsolatok Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek Közbiztonság védelme Jogvédelem Gazdaságfejlesztés Településfejlesztés Környezetvédelem Polgárvédelem, tűzoltás Szociális ellátás Egészségügy Kutatás Oktatás 0% Szabadidő, hobbi Forrás: KSH

47 Szervezeti forma A nonprofit szervezetek bevételi forrásai, millió Ft állami magán- alap- gazdálkodási egyéb támogatás tevékenység bevétele összesen Alapítvány , , , , , ,0 Közalapítvány , , , , , ,7 Egyesület , , , , , ,6 Köztestület , , , ,9 106, ,4 Szakszervezet 565, , , ,7 6, ,3 Szakmai, munkáltatói szervezet 3 723, , , ,4 63, ,7 Nonprofit gazdasági társaság , , , , , ,0 Nonprofit intézmény 8 570,6 820, ,4 717,8 337, ,4 Egyesülés 116,7 274, , ,0 3, ,0 Összesen , , , , , ,1 Forrás: KSH

48 1% 1% 16% Alapítvány Közalapítvány 3% Egyesület Köztestület 51% 20% Szakszervezet Szakmai, munkáltatói szervezet Nonprofit gazdasági társaság 4% 3% 1% Nonprofit intézmény Egyesülés Forrás: KSH

49 A nonprofit szervezetek száma működési jellemzők szerint Szervezeti forma bevételei, kiadásai vannak pénzt gyűjt, nincs kiadása tartalékából él, csak kiadása van pénz nélkül működik összesen A nonprofit szervezetek bevételi forrásai, millió Ft Alapítvány ,0 Közalapítvány ,7 Egyesület ,6 Köztestület ,4 Szakszervezet ,3 Szakmai, munkáltatói szervezet ,7 Nonprofit gazdasági társaság ,0 Nonprofit intézmény ,4 Egyesülés ,0 Összesen ,1 Forrás: KSH

50 I. Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) II. Országgyűlés állandó bizottságai III. Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT) IV. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) V. Civil szervezetek VI. Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) VII. Magyar Fogyatékosügyi Civil Caucus VIII. Nemzetközi szervezetek IX. Jogvédők X. Sportszövetségek

51 I. Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Szociális, Család- és Ifjúságügyért felelős Államtitkárság Főosztályok Fogyatékosságügyi Főosztály A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a legfelsőbb szerv, ahol a fogyatékosok ügye a legfelsőbb szinten képviselve van. Ezen belül a Szociális, Család-és Ifjúságügyért felelős államtitkárság feladatai közé tartozik elősegíteni a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének megvalósulását, a fogyatékos emberek jogait és az esélyegyenlőségük biztosítását érintő jogszabályok szakmai koncepciójának kidolgozását

52 II. Országgyűlés állandó bizottságai Ifjúsági, szociális, családügyi- és lakhatási bizottság Fogyatékossággal élők albizottsága Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság III. Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT) kormányzati szervek országos civil szervezetek kisebb szervezetek (sport, kultúra, foglalkoztatás, érdekvédelem) Az Országos Fogyatékosügyi Tanács feladata a fogyatékos személyeket érintő jogszabályok véleményezése, illetve hogy javaslatot tegyen a csoportra vonatkozó döntésekre, programokra, jogi szabályozásra

53 IV. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Magyar Jelnyelvi Programiroda Akadálymentesítési Programiroda Oktatási Programiroda Dobbantó Projektiroda Rehabilitációs Programiroda Felnőttképzési és Minőségátirányítási Csoport Szakmai-Fejlesztési Csoport A közel tíz éves múlttal rendelkező intézmény célja szakmai programjai révén, a fogyatékosügy minél szélesebb körű társadalmi elfogadtatása és komplex rehabilitációjának elősegítése. A "semmit rólunk, nélkülünk"- elv alapján szorosan együttműködnek a fogyatékos személyek érdekvédelmi és szakmai szervezeteivel, hazai és nemzetközi szakembereivel, intézményeivel

54 V. Civil szervezetek Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítők Országos Érdekvédelmi Szövetséges (ÉFOÉSZ) Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) Magyar Szervátültetettek Szövetsége (MSZSZ) Siketvakok Országos Egyesülete (SVOE) Soteria Alapítvány a Lelki problémákkal élőkért (SA) Védett Szervezetek Országos Szövetsége (VSZOSZ)

55 VI. Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) A FESZT-ként ismert fogyatékosságügyi társulás 2001-ben alakult, tagszervezetei 600 ezer fogyatékossággal élő embert képviselnek. A tanács célja a különböző fogyatékossági csoportokat képviselő szervezetek közötti hatékony együttműködés megvalósítása, valamint az oktatás, a foglalkoztatási helyzet és a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés elérése. A FESZT ernyőszervezetként magába foglalja a fent említett országos szervezeteket (kivéve a Soteria Alapítványt és a Védett Szervezetek Országos Szövetségét)

56 VII. Magyar Fogyatékosügyi Civil Caucus Egy kifejezetten civil szervezetekből álló fórum, mely a magyar fogyatékosügyi szervezetek és szövetségeseik hierarchiamentes együttműködési hálózataként funkcionál. VIII. Nemzetközi szervezetek ENSZ: Fogyatékossággal Élő Személyek Bizottsága Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) Európai Bizottság: Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi összetartozás tárcája Európai Parlament: Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, Fogyatékosságügyi Munkacsoport Európa Tanács

57 A Fogyatékossággal Élő Személyek Bizottsága egy független szakértőkből álló testület, amely azért küzd, hogy elősegítse a fogyatékossággal élők jogainak érvényesülését világszerte. A tagok legfőbb feladata az egyezményt ratifikáló országok megfigyelése, korrekt és politikailag semleges értékelése, illetve ellenőrzése a fogyatékossággal élő emberek jogai tekintetében. Az Európai Fogyatékosügyi Fórum a fogyatékossággal élő emberek szervezete, mely azért alakult, hogy megvédje a fogyatékossággal élők jogait. A fórum kapcsolatot teremt a fogyatékossággal élő emberek az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság között

58 A Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi összetartozás tárcája többek között kiemelt feladatának tekinti a társadalmi befogadás erősítését azoknak az erőfeszítéseknek a támogatásával, amelyek célja a szegénység leküzdése és a társadalmi kirekesztés felszámolása, a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése, az új demográfiai és társadalmi fejlemények felmérése. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság hatáskörébe tartoznak a foglalkoztatáspolitika kérdései, valamint a szociálpolitikai kérdések összessége a munkafeltételek, a szakképzés és a munkavállalók és nyugdíjasok szabad mozgásának kérdéseivel együtt

59 IX. Jogvédők Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (OBH): Állampolgári jogok országgyűlési biztosa Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) Magyar Helsinki Bizottság (MHB) Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)

60 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság országos hatáskörű államigazgatási szerv, amelynek feladata az egyenlő bánásmód megsértése esetén tett panaszok kivizsgálása és az egyenlő bánásmód szempontjainak érvényesítése a közpolitikai folyamatokban. Az 1989-ben alakult Magyar Helsinki Bizottság közhasznú egyesület, tevékenységének két fő területe a menekülők és a más nemzetközi egyezmények alapján oltalomra szoruló külföldiek jogainak védelme, továbbá a rendvédelmi szervek és az igazságszolgáltatás működésének nyomon követése. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő és non-profit szervezet azért dolgozik, hogy bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, ezenkívül komoly figyelmet fordít a személyi szabadság, az emberi méltóság, a magánszféra védelmére. A fogyatékossággal élőket számos programmal, többek között a betegjogi programmal és az intézménytelenítéssel segítené

61 X. Sportszövetségek 2012 januárjától köztestületi jogállásuk elvesztésével, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagozataként működnek tovább a fogyatékos sportszervezetek. Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) Magyar Siketek Sportszövetsége (MSSSZ) Magyar Speciális Olimpiai Szövetség (MSOSZ) Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége (MSZSZ) Magyar Parasport Szövetség Magyar Látássérültek és Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége (MLMS) Fogyatékosok Diák-, és Szabadidősport Szövetség (FODISZ) Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (FONESZ)

62 Kihívást jelentő munkahelyek olyan embereknek, akik hisznek abban, megváltoztathatnak életeket. Viszonylag kevesebb fizetés és a munkával való elégedettség. Több autonómia tervek végrehajtásában

63 Forrás: KSH

64 Forrás: KSH

65 Forrás: KSH

66 Pénzügyi korlátok. Kétségek a hitelesség miatt. Nem megfelelő munkaerő. Vibrálás hiánya. Gyors eredmények hiánya. Egészségtelen verseny

67 A rehabilitáció nem teljes a civil szervezetek jelenléte nélkül. Munkájuk életeket alakít át. A civil szervezetek összekötő kapcsot alkotnak az emberek és a kormány között

68 Az ezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik /7/